GLOBÁLIS HULLADÉK: A KÖRNYEZETI TÉR TELÍTŐDÉSE, A VÁLASZOK ELÉGTELENSÉGE

GLOBÁLIS HULLADÉK:

A KÖRNYEZETI TÉR TELÍTŐDÉSE, A VÁLASZOK ELÉGTELENSÉGE DR. FARAGÓ TIBOR CSc, c. egyetemi tanár ([email protected])

Országhatárokon átterjedő környezeti hatások Üvegházhatású gázkibocsátások a hulladékokból Nehézfémek és szerves szennyezők Nemzetközi szállítás: veszélyes hulladékok szállításának korlátozása Nemzeti fennhatóság hatálya alá nem tartozó területek Tenger: hulladékok a tengeren és a parti tevékenységekből Antarktisz: környezetszennyezés, hulladékkezelés Űrhulladék Geológiai szerkezetek, mint lerakók A konkrét megállapodásokon túlmutató átfogó programok Nemzetközi fenntarthatósági programok és a hulladékgazdálkodás Összefoglaló és következtetések

1

Az éghajlatváltozás veszélye:

a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások

FARAGÓ T.: A GLOBÁLIS HULLADÉKPROBLÉMA

2

Az éghajlatváltozás veszélye: a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások A

A

A

kibocsátás mértéke, összetevői a hulladékból származó kibocsátás globális szinten a szén-dioxid egyenértékben számított összkibocsátás ~ öt százaléka: * legnagyobb része a depóniagáz metántartalma, * kisebb része a szennyvízből származó kibocsátás (metán, dinitrogén-oxid), * hulladékégetés és komposztálás során bekövetkező kibocsátás (elsősorban szén-dioxid). nemzetközi szabályozás 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1997 Kiotói Jegyzőkönyv * hulladékkezelésből eredő kibocsátások számításba vétele * e kibocsátások szabályozása is a nemzeti programokban

3% 4%

93%

Landfill Incineration w/o energy rec. Other waste treatment

A hulladékkezelésből eredő ühg-kibocsátások becsült arányai az EU-ban (2008)

kibocsátások elszámolása kibocsátások forrásairól és a nyelőkről beszámoló készül módszere hulladékokra is: É.v. Kormányközi Testület FARAGÓ T.: A GLOBÁLIS HULLADÉKPROBLÉMA

3

Az éghajlatváltozás veszélye: a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások A

kibocsátások csökkentése A hatékony hulladékgazdálkodásnak számos klímapolitikai előnye is van. A hulladékképződés csökkentésének követelménye mellett a legnagyobb jelentősége a lerakókba kerülő szervesanyag-tartalmú hulladék csökkentésének van, ill. a lerakókból származó metánkibocsátás Source mérséklésének (e gáz kinyerésének Landfill CH és energetikai hasznosításának).

1990

1995

2000

2005

2010

2015

2020

a

760

770

730

750

760

790

820

Landfill CH4b

340

400

450

520

640

800

1000

Landfill CH4 (av. of a and b)

550

585

590

635

700

795

910

Wastewater CH4a

450

490

520

590

600

630

670

Oa

80

90

90

100

100

100

100

Incineration CO2b

40

40

50

50

60

60

60

1120

1205

1250

1345

1460

1585

1740

4

Többre

van szükség A néhány területen tapasztalható kedvező változások nem tudják ellensúlyozni, hogy globális szinten tovább emelkedik az ühg kibocsátás; ehhez növekvő mértékben hozzájárulnak a hulladékokból származó kibocsátások.

Wastewater N2

Total GHG emissions

A hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások becslése MtCO2-eq (Forrás: IPCC, 2007)


4

Egyes különösen káros hatású anyagok: nehézfémek és szerves szennyezők


5

Egyes különösen káros hatású anyagok: nehézfémek Nehézfémek

a hulladékban és a hulladékból Pán-európai levegőkörnyezeti megfigyelési program keretében kezdtek foglalkozni nehézfémek - ólom, higany, kadmium - (antropogén) légköri kibocsátásának forrásaival, terjedésével és kiülepedésével. (EMEP) E légköri kibocsátási források sorában * fontos szerepet tölt be a hulladékégetés (települési és kórházi h. égetése) * kisebb részben a lerakás. Nemzetközi megállapodások Pán-európai jk a nehézfémek (Pb, Cd, Hg ) légköri kibocsátásának csökkentéséről, 1998: * 1990. évi szintre való csökkentés h-égetésből eredő kibocsátásokat is beszámítva * égetőművek Hg kibocsátására határérték. * 2012 végén szigorították Globális egyezmény készült 2009 óta csak higanyról. * elfogadás 2013 végén (nagyon sok kivétel !) * tételesen foglalkozik – összhangban a Bázeli Egyezménnyel – a higanyt tartalmazó hulladékokkal, ártalmatlanítási követelményeikkel is (hatálybalépés?)

Ólomkibocsátások csökkenése a pán-európai (EMEP) térségben (Forrás: LRTAP, 2012)


6

Egyes különösen káros hatású anyagok: szerves szennyezők  Környezetben

tartósan megmaradó szerves szennyezők A környezetbe kikerülő, ott tartósan megmaradó POP-nak súlyos egészségi, környezeti hatásai A felismerés a DDT-vel kezdődött. Többsége szintetikus úton előállított rovarirtó szer; talajban, vízben lassan bomlanak le, szárazföldi, vízi ökoszisztémákban felhalmozódnak. Ipari folyamatok, szilárd tüzelőanyagok elégetése, hulladékégetés során is kerülnek a légkörbe, a légkörön át nagy távolságokra is eljutnak.  Nemzetközi megállapodások Pán-európai jk 1998: szabályozza 16 POP gyártását, felhasználását, nk. kereskedelmét, légköri kibocsátását (tiltás, átmeneti korlátozás), készletek ártalmatlanítását; hulladékégetés kibocsátási határértékeit. /módosítás Globális egyezmény, 2001: 12 POP gyártása, felhasználása, nk. kereskedelme, légköri kibocsátása, készletek, hulladékok ártalmatlanítása – de konkrét kib. határértékek nélkül. /újabb módosítás

. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezők „vándorlása” (GEO-3, 2002)

POP légköri kibocsátási trendek az Európai Környezeti Ügynökség államaira, 1990-2010 (EEA, 2012)


7

Az országhatáron túl:

veszélyes hulladékok szállításának korlátozása


8

Az országhatáron túl: veszélyes hulladékok szállításának korlátozása Veszélyes

hulladékok A veszélyes hulladékok kezelése komoly és költséges feladat a fejlett országokban a szigorodó nemzeti szabályozások miatt  e hulladékok és velük együtt a súlyos egészségi, környezeti problémák nagyobb mértékben jelentek meg a fejlődő országokban. A veszélyes hulladékok kategóriáinak meghatározását részletes vizsgálatok alapozták meg.

Nemzetközi

egyezmény Bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról, 1989: szigorú feltételekhez kötötte e hulladékok más országokba történő szállítását Bázeli Tiltás, 1995: a fejlett országok vállalták, a továbbiakban semmilyen céllal nem szállítanak ilyen hulladékot fejlődő országba A végrehajtás problémái adatszolgáltatási problémák illegális hulladékszállítások, e-hulladék „útvonalak”

E-hulladék szállítások fejlődő országokba „hasznosítási” céllal (UNEP, 2002: Vital Waste Graphics. The great e-waste recyling debate)


9

Tenger és a tengerfenék:

hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből


10

Tenger és a tengerfenék: hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből Tengeri

szennyeződés és hulladék Növekvő tengeri környezetterhelés forrásai: világszerte növekvő hulladékmennyiségből hulladéklerakók tengerparti, folyóparti területen, tengeren a hajóforgalom, halászati, bányászati tevékenység nagy ütemben növekszik. Tengerbe kerülő hulladék nagy hányada műanyag: viszonylag gyorsan kis darabokra bomlik, a felszínhez közeli vízrétegben lebeg, bekerül a tengeri élőlények táplálékláncába. A tengeri hulladék különböző A tengeri hulladék más összetevőinek kategóriai az Atlanti óceán jelentős része lesüllyed a tengerfenékre. észak-keleti régiójában 2001-2006 között végzett Nemzetközi megállapodások vizsgálatok alapján (OSPAR, 2011) Egyezmény a hulladék lerakásból eredő tengeri szennyezésről 1972; jkv 1996: pár kivételtől eltekintve tiltja a hulladékok tengerbe lerakását, a hulladékégetést. Egyezmény a tengerjáró hajókról származó környezet-szennyezésről és az ott keletkező hulladékokról, 1973: tiltja a hajókról a szennyvíz és a hulladék tengerbe bocsátását. Tengerjogi Egyezmény, 1982 Globális program a szárazföldön folytatott tevékenységekből a tengerekbe kerülő hulladékról, szennyvízről, 1995 FARAGÓ T.: A GLOBÁLIS HULLADÉKPROBLÉMA

11

Tenger és a tengerfenék: hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből A

szabályok annyit érnek, amennyit azokból betartanak A tengerek szennyezésének megelőzésére, mérséklésére irányuló sokirányú nemzetközi szabályozás ellenére lesújtó a tényleges helyzet, amit szinte mindenütt a tengeri hulladék mennyiségének növekedése jelez. A Csendes-óceán északi térségében felfedezett – de tudományos vizsgálatokkal még nem eléggé alátámasztott – nagykiterjedésű „hulladék folt” (hulladék sziget, örvény): óriási mennyiségű műanyag hulladék kereng és lebeg a felszín közelében.

Tengeri áramlások a Csendes-óceán északi térségében és a „hulladék foltok” (Forrás: NOAA, 2010).

A regionális tengerekkel kapcsolatban folytatott vizsgálatok hasonló tendenciákat mutatnak.


12

A „lakatlan” kontinens:

környezetszennyezés, hulladékkezelés


13

A „lakatlan” kontinens: környezetszennyezés, hulladékkezelés Kutatási

tevékenység és „melléktermékei” 1957-től (Nemzetközi Geofizikai Év) mind több kutatóállomás. A ~70 állomáson összességében évente néhány ezer ember. Szennyezésnek, hulladékoknak sok jele van az állomások térségében. Korábban a hulladékok nagy részétől megszabadultak: az elsodródó és elolvadó jégtömbbel együtt a rajta lévő hulladék is „eltűnt”. Nemzetközi szabályozás Antarktiszi szerződési rendszer alapja: 1959. évi egyezmény. Környezetvédelmi követelmények: 1991. évi jegyzőkönyv: * megtiltotta a bányászati tevékenységet (kivéve: kutatás), * szabályozta a h-gazdálkodás feladatait (hulladék lehetőleg abba az országba, ahonnan a tevékenységet szervezték) * a korábban hátrahagyott hulladékok felszámolása * a hulladék nyílt téri égetésének tiltása. A valóság Az előírások betartásával komoly gond van. Az elmúlt években végzett felmérések szerint pl az állomások többségén a szennyvizet semmilyen módon nem kezelik. FARAGÓ T.: A GLOBÁLIS HULLADÉKPROBLÉMA

Állandó antarktiszi kutatóállomások, 2002.

Neko öböl (www.wired.com Report From Antarctica, J. Marlow, 2009)

14

Távol a Földtől:

az űrhulladék problémája


15

Távol a Földtől: az űrhulladék problémája Az

űrhulladék mennyisége Az elmúlt ~50 évben több ezer objektumot bocsátottak fel. A Föld körül jelenleg keringő regisztrált mesterséges objektumok száma jóval meghaladta a tízezret a 2000 km-es távolságig terjedő földközeli pályán. A korábban felbocsátott objektumokból származó (a többi űreszköz számára veszélyesnek tekintett 1 cm átmérőnél nagyobb) űrhulladék darabjai: több mint háromszázezer. Nemzetközi megállapodások Az űrkutatás, az űr békés felhasználásának alapelvei, 1967: ezek során el kell kerülni annak káros szennyeződését Űrobjektumok által okozott károkról, a károkozásért viselt felelősségről, 1973 Űrhulladék mennyiségének mérséklésére útmutató, 2007 De: Az űrhulladék mennyisége növekszik: * mind többen és mind több objektumot bocsátanak fel, * annak ellenére, hogy már a tervezés során figyelmet szentelnek a biztonságra, az űrobjektumok sorsára, amikor majd azok használaton kívül kerülnek. FARAGÓ T.: A GLOBÁLIS HULLADÉKPROBLÉMA

Az űrhulladék eloszlása, növekedése (NASA, 2009)

16

Mélyen a felszín alatt:

ami a geológiai szerkezetekbe kerül


17

Mélyen a felszín alatt: ami a geológiai szerkezetekbe kerül Gázsajtolás

a mélybe A kitermelt kőolajból/földgázból leválasztják a kénhidrogén-széndioxid gázelegyet, s ezt földtani szerkezetekbe sajtolják. A mérgező kénhidrogén esetében ez költséghatékonyabb, mint a gáz kéntelenítése. A klímapolitika részeként foglalkoznak a szén- ill. gáztüzelésű erőművek füstgázából a széndioxid elkülönítésével, tárolásával (CCS). Ha a cél a légköri kibocsátás elkerülése, földalatti tárolás, akkor valójában gáznemű hulladék elhelyezéséről van szó. A szén-dioxid esetében nemzetközi problémák: * e gázkibocsátás glob. éghajlatvédelmi jelentősége miatt, * a tárolási hely kiválasztása és a szén-dioxid szállítása miatt. Sokan ellenzik e technológia alkalmazását. Nemzetközi vetületek 1997 Kiotói Jk.: „szén-dioxid elhelyezési technológiák” Módszertana: 2006 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Szén-dioxid tengerfenék alatti elhelyezése: 2007 tengerjogi egyezmények módosítása FARAGÓ T.: A GLOBÁLIS HULLADÉKPROBLÉMA

A szén-dioxid geológiai tárolásának lehetőségei (IPCC, 2005)

18

Nemzetközi „fenntarthatósági” programok: az átfogó megközelítés szükségessége és a „zöld gazdaság”


19

Nemzetközi „fenntarthatósági” programok: az átfogó megközelítés szükségessége fenntartható fejlődés globális programja 1992 ENSZ Körny. és Fejl. Konferencia: „Feladatok a 21. századra” hulladékgazdálkodás * szilárd hulladék, szennyvíz: + 2000-re minden országban h-minimalizálási politika + fejletteknél a lerakókba kerülő hulladék mennyisége ne növekedjen + csökkenjen a csomagolási hulladék; + célok az újrahasználatra, hasznosításra, ártalmatlanításra. * veszélyes hulladék: csökkentés, önellátás és közelség elve alapján + környezetkímélő kezelés + országhatáron túlra szállítás csökkentése 2002 „Rió+10”: a kitűzött célok nem teljesültek Végrehajtási Terv 2012 „Rió+20”: gond van sok korábbi kötelezettség végrehajtásával is + A fenntartható fogyasztás és termelés programkerete 2002: nem-„fft” megváltoztatáshoz elvek, követelmények kellenek 2012: „fft” programok 10-éves kerete. Mit kell a „fft” alatt érteni: + fejlődés az ökológiai rendszerek eltartó képességének határain belül, + gazdasági növekedés szétválasztása a környezet terhelésétől, + erőforrás-használat és termelési folyamatok hatékonyságának javítása, + erőforrás-degradáció, szennyezés és hulladék csökkentése, 3R koncepció Feltételek sokasága ! A programkeret hatása, haszna? A


20

Nemzetközi „fenntarthatósági” programok: a zöld gazdaság Rió+20: a fő téma a zöld gazdaság új gazdaságfejl. irány?, ami a f.f.-t, szegénység leküzdését, a természeti erőf-kkal való hatékony gazdálkodást is elősegíti UNEP, 2011: átmenet teendői/eszközei szakterületeken is Hulladékgazdálkodás - növekvő gondok, de lehetőség: + ipari hulladék - újrafeldolgozási arány megduplázása, + e-hulladék szinte teljes körű újrafeldolgozása, + települési szilárd hulladék újrafeld. arány 3,5x növelése + ezek gazdasági és foglalkoztatási előnyei .. , az átmenethez lényeges változások szükségesek: + hulladékpiac megerősödése, + egyes természeti erőf-k növekvő hiánya (piaci ár nő) + új, hatékony hulladékfeldolgozási technológiák. Záródokumentum alig van szó a ZG tényleges tartalmáról: .. megerősíti a képességünket, hogy a természeti erőf-kkal fenntarthatóan gazdálkodjunk a káros környezeti hatások mérséklése, az erőf-hatékonyság növelése és a hulladék csökkentése által külön: életciklus, 3R megközelítés, nemzeti/helyi hg-pol-k, veszélyes h-k megfelelő kezelésének fontossága, DE bármilyen konkrét cél említése nélkül. Feltételek sokasága ! Az ajánlások hatása, haszna? 2012


21

Összefoglaló és következtetések Globális szinten a népesség, a termelési és fogyasztási volumen növekedése együtt járt a

természeti erőforrások fokozódó felhasználásával, a környezet-szennyezés mértékének és a hulladékok mennyiségének növekedésével. Együttműködés: országok határait átlépő környezeti hatások, emberi tevékeny-ségekkel összefüggő mind kiterjedtebb környezetszennyezés felismerése nyomán a hulladékokkal kapcsolatban is megerősödött a nemzetközi körny-pol. együttm. A hulladékprobléma, annak számos következménye átlépte az országok határait. A legkritikusabbnak látszik * a különösen veszélyes anyagoknak a hulladékáramban való megjelenése, * a növekvő mértékű legális és illegális nemzetközi hulladékszállítás, * a nemzetközi területeken felhalmozódó hulladék (elsősorban a nyílt tengeren). Megállapodások: a glob. hulladékprobléma megoldására megállapodások születtek vagy a célokat, intézkedéseket belefoglalták nemzetközi programokba, más egyezményekbe. Fontos fejleménynek kell tekinteni ezek elfogadását, de a kötelezettségek és azok végrehajtására tett lépések összességükben egyelőre nem vagy csak részben tudják ellensúlyozni a növekvő hulladékproblémát.  Faragó T., 2013: A globálisan növekvő hulladékmennyiség és a kezelésére irányuló nemzetközi törekvések. Ipari Ökológia, 2/1, 43-76. o.  Faragó T.; et al., 2005: Nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezmények jóváhagyása és végrehajtása Magyarországon. (Faragó T.; Nagy B. (szerk)) KvVM - ELTE, 180 o. http://www.ff3.hu/upload/Conventions_hu.pdf FARAGÓ T.: A GLOBÁLIS HULLADÉKPROBLÉMA

22

GLOBÁLIS HULLADÉK: A KÖRNYEZETI TÉR TELÍTŐDÉSE, A VÁLASZOK ELÉGTELENSÉGE

Recommend Documents