ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM
FODOR VIKTÓRIA
GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS GLOBAL WARMING
Publikációmban röviden ismertettem a globális felmelegedés következményeit és a megfékezés lehetıségeit. Témaválasztásomat indokolta, hogy napjainkban aktuális e téma, mely minden embert érint, s melyet minden lehetséges eszközzel meg kellene akadályoznunk. A XXI. században a felgyorsult környezetpusztulás felett már nem rendelkezünk megfelelı kontrollal, ezt támasztja alá például az üvegházhatás, mely a Föld légkörének erélyes felmelegedése, annak következtében, hogy az atmoszféra, vagyis a légkör anyagaiban az infravörös sugarak elnyelıdnek. Kulcsszavak: üvegházhatás, környezetszennyezés, felmelegedés, lehőlés.
In my paper/publication I presented shortly the consequences of global warming and the possibilities of restraint. The choice of my topic is justified by the fact that nowadays this issue, which everybody is concerned with, is up to date and we should impede it with every possible instrument. In the 21st century we do not possess adequate control over the fast spreading devastation of environment, a proof to which is the greenhouse effect, or in other words the strong warming up of the Earth’s climate. This warming up is due to the fact that the infra-red rays get absorbed in the materials of the atmosphere, or the climate. Keywords: greenhouse effect, environmental pollution, warm, a fall in temperature.
Bevezetés Már a 19. században felismerték, hogy a légköri szén-dioxid üvegházhatást idéz elı. A hımérséklet és a csapadék megváltozása veszélyezteti a természetes ökoszisztémákat, a mezıgazdasági termelést és az emberi településszerkezetet. Közvetlenül befolyásolhatná az emberi tevékenységet, ha a felmelegedés miatt meggyorsulna a párolgás és csökkenne a folyók vízhozama. A víz fogyásával párhuzamosan, a gyorsabb párolgás miatt, növekedne az öntözési igény, ami tovább terhelné a vízkészleteket. Ugyanakkor a vízminıség is romlana, mivel változatlan mennyiségő 73
szennyvíz alacsonyabb vízállású folyókban oldódna fel. A felmelegedés nem egyenletes, nyáron melegrekordok dılnek, télen nagy hidegek vannak, egyes területeken melegszik, más területeken hől az éghajlat. Ennek hatására a növényzet elıször egyre egyhangúbbá válik, csak a nagy tőrıképességő fajok képesek fennmaradni egy adott területen, s késıbb már azok sem, tehát eltőnik a növénytakaró. A kızetek aprózódni kezdenek a hıingadozástól, s így sivatagok alakulnak ki. A tudósok és a politikusok szerint a Föld legnagyobb környezeti problémája az üvegházhatás erısödése. Az ipari termelés robbanásszerő fejlıdésével kialakult óriási gyárak, üzemek kéményei, az autók és más gépjármővek kipufogócsövei annyi mérgezı anyagot juttatnak a levegıbe (szén-dioxid, nitrogén-oxid, freon, metán), hogy azok komolyan veszélyeztetik bolygónk természeti egyensúlyát. A Földet körülvevı magas ózontartalmú burok, mely véd a világőrbıl érkezı sugárzások ellen, kifelé is pajzsként mőködik, tehát nem engedi ki ezeket a gázokat, amelyek hıenergia formájában melegítik a légkört.
Tények és következmények A múltban is történtek változások az éghajlatban, de ezeknek az okai természeti jellegőek voltak. A jelen változásokért, mint az átlagos globális hımérséklet 0,6°C-os emelkedéséért, nagyrészt az emberi tevékenységek okolhatóak. A felmelegedés következtében a globális átlagos tengerszint emelkedése 10-20 centiméter között volt. Az utóbbi 50 évben az északi féltekén a tengert borító jégréteg kiterjedése 10-15%-kal csökkent. Az elmúlt évszázadban a tavak és folyók éves jegesedésének idıtartama körülbelül két héttel rövidebb lett. A legutóbbi 100-150 évben a hegyi glecscserek nagymértékő visszahúzódása figyelhetı meg. Globálisan a hidrometeorológiai katasztrófák száma az elmúlt 10 évben megduplázódott. A legnyilvánvalóbb bizonyítéka a globális felmelegedés hatásának a növény- és állatvilág változásaiban mutatkozik meg. Az elırejelzések szerint a csapadékmennyiség növekedni fog a XXI. században. Az alacsony szélességi fokoknál néhány régióban csökkenés, néhányban pedig növekedés következik be. A középsı és magas szélességi fokoknál a csapadéktevékenység fokozódik, az aszályok és árvizek gyakoribbá válhatnak. Az emberek által elıidézett éghajlatváltozás évszázadokon át továbbra is folytatódni fog, még akkor is, ha az üvegházgázok kibocsátását 74
ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM
teljesen lecsökkentenék, mivel néhány üvegházgáz, mint például a széndioxid, hosszú élető. Ez hasonló a fluor-klór-metánok kiürüléséhez, melyek csökkenéséért felelısek. Tudósok dolgoznak a globális felmelegedés mérséklésére irányuló technológiai megoldásokon. Jelenleg a megújítható energiaforrások jelentik a legígéretesebb utat a szén-dioxid csökkentése felé. A légszennyezés miatt az elkövetkezı 50-100 évben akár 5°C-kal emelkedhet a Föld átlaghımérséklete. Az átlaghımérséklet növekedése következtében az ország gleccserei évrıl-évre zsugorodnak. Egyes területeket árvíz, másokat tartós aszály fenyeget, eltolódhatnak az éghajlati sávok. A tengerszint-emelkedés, az aszály és más tényezık hatására emberek milliói kerekedhetnek fel, hogy lakóhelyet változtassanak, mely világmérető konfliktusokat okozhat. A közel 50 millió ember vízellátását biztosító folyók hatalmas áradását, majd ennek levonulásával óriási szárazságot okozhatnak. A trópusi óceánok az elmúlt 40 évben jelentısen sósabbá váltak, míg a sarkok közelében egyre kisebb a felszíni vizek sókoncentrációja. Az óceánoknak ez a gyors változása azt sugallja, hogy a klímaváltozás alapvetıen átalakítja bolygónk vízkörforgását. Akár egymillió állat- és növényfaj eltőnhet 2050-re. A gépjármővek kipufogógázai és a gyárkéményeken kibocsátott égéstermékek olyan szintre emelhetik a XXI. század végéig a légkör hımérsékletét, amilyen 1-30 millió éve nem volt, fenyegetve ezzel számos faj élıhelyét. Az üvegházhatásért felelıs gázok kibocsátásának csökkentése viszont többszázezer fajt menthet meg a kihalástól. A következı 20 évben a klímaváltozás drasztikus hatással lehet a világpolitikára, szárazságot, éghajlati és természeti katasztrófákat hozhat magával, amelyek sokmillió ember életét követelhetik. A hirtelen klímaváltozás legdrasztikusabb hatása a gyorsuló fegyverkezés. Az egyes államok egyre nagyobb összegeket költenek majd a fogyatkozó természeti kincsek megırzésére, az élelmiszerek és energiatartalékok megóvására. Erısödhet a nukleáris fenyegetettség és a terrorizmus is, a Pentagon szakértıi szerint. Egyes tudósok szerint az is elıfordulhat, hogy a felmelegedés összhatásában lehőlést eredményez. A meleg ugyanis megnöveli a légköri páramennyiséget, így több felhı képzıdhet, amelyek visszaverhetik a rájuk vetıdı napsugarakat, kevesebbet engedve át belılük a földfelszín felé. 75
Hipotézisek Az orosz tudósok azt állítják, hogy a légköri üvegházgázok koncentrációjának növekedése ellenére elképzelhetı, hogy nem globális felmelegedés, hanem lehőlés következik be. Az elmélet azonban elképzelhetı hogy téves, mivel a kutatók tanulmányozták az elmúlt 5, 20, és 100 ezer év klímaváltozásait, és mindegyik esetben ugyanarra a mintázatra bukkantak, hogy elıször a hımérséklet emelkedett, majd néhány 1000 év késéssel, gyorsabb ütemben elkezdett az üvegházgázok koncentrációja is nıni. A következı fázisban lehőlés kezdıdött, majd némi késéssel megindult az üvegházgázok koncentrációjának csökkenése is. Kanadai és izraeli kutatók szerint elsısorban a kozmikus sugárzás okozza bolygónk fokozatos felmelegedését. A világegyetem különbözı területein felrobbanó csillagok által kibocsátott nagyenergiájú részecskék bolygónk atmoszférájába csapódva annak molekuláiban ionizációt és felhıképzıdési folyamatokat képesek elıidézni. A Dániai Őrkutatási Intézet szerint minél intenzívebb a napfolttevékenység, annál erısebb a Nap mágneses tere, és annál több kozmikus sugarat térít el, aminek következményeképpen kevesebb részecske bombázza bolygónk légkörét, és gyengébb a felhıképzıdés is.
Magyarország és a globális felmelegedés A globális felmelegedés Magyarországot is érinti, hosszú évek óta folynak kutatások az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról, hatásáról és következményeirıl. A nyugat-magyarországi régiót vizsgálva kiderítették, hogy a szén-dioxid tekintetében nem kibocsátó, hanem elnyelı szerepet játszanak, vagyis ez a régió a globális felmelegedést okozó gázt elnyeli. A kutatások 16 modellt vizsgáltak, hogy milyen világfolyamatok érvényesülnek Magyarországon. A modellek mindegyike egyértelmően az éves középhımérséklet emelkedését támasztotta alá. A felmelegedés különbözik a modellekben. A csapadék mennyiségét elemezve a 16 modell alapján, nyáron csökkenni fog az esızések aránya, télen elképzelhetı hogy több csapadék esik majd. A becslések azt valószínősítik, hogy ritkább, de intenzívebb esızésekre és havazásokra kell számítani az elkövetkezı 50-100 évben, és számítások 76
ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM
szerint a jövıben megduplázódik a légköri szén-dioxid aránya a Földön. A Föld egészének melegebbé válása Európa lehőlését eredményezheti.
Megoldások keresése A föld energiaforrásai közül a napenergia hasznosítása lehet a késıbbiekben a legjelentısebb. Ezt az energiát passzív és aktív módon is hasznosíthatjuk. Passzív, amikor a beesési hıt megırizzük, így 20-30%-kal is csökkenthetjük a főtıanyag használatát. Az aktív hasznosításnak két módját ismerjük. Az elsı esetben kollektorokat helyezünk el erısen napsütött helyeken, amikben vizet vagy levegıt áramoltatunk, és az így nyert hıt használhatjuk fel, például főtésre. A másik esetben szilícium bevonatú fotocellák segítségével villamos energiává alakítjuk a napsugárzást. Ezeknek az egységeknek hatalmas a terület igényük, ezáltal a legtöbb fejlett ország nem teheti meg, hogy ilyeneket építsen, mivel az a mezıgazdaság rovására menne. Egy ilyen kollektor megépítése nem olcsó, azonban körülbelül 30 évig ezek költségmentesek. Ugyanilyen fontos lesz a késıbbiekben, vagy talán a legfontosabb a hidrogén szerepe, ugyanis a napenergia átalakítási módszerek által a vízbıl hidrogént tudunk elıállítani, ami a legtisztább üzemanyag, mivel csak vízgızt bocsát ki égés közben. Elınye még, hogy csıvezetékeken is lehet szállítani, így nagy távolságokra is eljuttatható. Egyes kutatók, pedig úgy gondolják, hogy az lenne a legegyszerőbb, ha az egységeket nem a földön helyeznék el, hanem a világőrben. Jelentıs energiabiztosítást jelent még a szél, és a geotermikus energia felhasználása. Ezeket azonban csak megfelelı területeken lehet alkalmazni. Geotermikus energiaforrással hazánk is rendelkezik, mint pl. termálvízzel. Ennek elınye, hogy egyenletes energiaellátást tesz lehetıvé.
Összefoglalás Egyértelmő állásfoglalások tehát nincsenek, egy biztos, az egész világon meg kell fékezni a környezetszennyezést minden lehetséges módon, a jelenünk és a jövınk érdekében. Rio de Janeiróban született meg a Kiotói egyezmény amely az üvegházhatást keltı gázok kibocsátásának szinten tartását célozza. Szavatolná, hogy az ipari államok nem szennyezik tovább a környezetet, és megpróbálják csökkenteni az üvegházhatást okozó 77
gázok kibocsátását. Az egész világnak támogatnia kellene a kiotói jegyzıkönyvet, amelynek célja, hogy megfékezze a klíma szennyezésébıl eredı globális hımérséklet-emelkedést. 2006 decemberéig 169 állam csatlakozott az egyezményhez.
Felhasznált irodalom 1. Cambridge Enciklopédia (1992). Maecenas kiadó. ISBN 963 7425 65 9 2. Moser Miklós–Pálmai György: A környezetvédelem alapjai (2005) Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., ISBN 978 9631 944 23 5 3. National Geographic Magazin. Sanoma kiadó 4. www.biztonsagpolitika.hu (Richter Péter) 5. www.globalisfelmelegedes.info 6. www.met.hu 7. www.sulinet.hu
78
