2012. FEBRUÁR 1. GEO.POWER D D--Lab projekt projekt-találkozó, Ferrara ( IT ) 4. GEO.POWER SWOT elemzés és alkalmazhatósági vizsgálat 4 Geotermikus fűtés a debreceni Erdőspusztán 5. Hőszivattyús hűtés és fűtés az új debreceni logisztikai központban 6. Külföldi mintaprojektek bemutatása
www.geopowerwww.geopower-i4c.eu Tisztelt Olvasó! Az Interreg IVC program keretében megvalósuló, az alacsony entalpiájú geotermikus energia felhasználásnak népszerűsítése, és elterjedésének elősegítése céljából életre hívott GEO.POWER nemzetközi projekt magyar nyelvű hírlevelének második számát tartja a kezében. Az első hírlevél megjelenése óta eltelt időszak sem telt tétlenül; a projekttel kapcsolatban sor került a negyedik találkozóra Olaszországban, valamint kifejlesztésre került a kiválasztott jó gyakorlatok átadásához szükséges SWOT analízis és adaptációs séma.
GEO.POWER D D--Lab projekttalálkozó Ferrarában, 2011.09.29 2011.09.29--30.
A GEO.POWER 4., D-Lab ( Development Laboratory ) találkozóját a vezető partner városában, Ferrarában rendezték meg 2011. szeptember 29-30. között. A találkozó a „ Geotherm Expo2011 ” kiállítás keretei között zajlott. A kiállításon a geotermikus energia kinyerésével kapcsolatos technológiákat mutatták be a cégek, ezen kívül a környezetvédelmi kiállításon többek között kármentesítési és szennyvíztisztítási technológiákat, modellező szoftvereket tekinthettek meg a résztvevők. A projekttalálkozóra az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség és az Energiaközpont Nonprofit Kft. mellett a Magyar Hőszivattyú Szövetség, a Menedzserek Országok Szövetsége, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség delegált képviselőket. A projekt előrehaladását bemutató összejövetelt megelőzte a világ első geotermális erőművének ( 1911 ) meglátogatása Larderelloban, Toscanaban. A larderelloi erőmű tulajdonosa az Enel Green Power nemzetközi energiaszolgáltató cég. A geotermikus energiát 32 áramtermelő erőműben villamosenergia-termelésre használják, valamint 491 kitermelő kútból biztosítják kb. 8700 háztartás hőszükségletét. A lakossági felhasználás ( 5 2% ) mellett a hő ( 43%) 25 hektárnyi üvegházat fűt, valamint az ipar ( 4% ) és az élelmiszergyártás ( 1 % ) során hasznosul.
2011. szeptember 29-30-án, a harmadik Geotermikus Energia Fórummal párhuzamosan került sor a GEO.POWER projekt találkozójára. A konferencián több mint 20 előadás hangzott el, a már megvalósult „ jó gyakorlatok ” , az európai ösztönző rendszerek, valamint a jogi szabályozás témakörében. Az első részben az ösztönzők és a megújuló energiák témához kapcsolódóan hangzottak el előadások, európai kitekintésben, ahol többek között angol és görög példát hallgatott a közönség. Gabriel Berry a Reading Borough Council nevében az egyik leghaladóbb európai ösztönző rendszert mutatta be, míg Görögországból a CRES részéről Dimitrios Mendrinos ( Centre for Renewable Energy Sources ) a jövőben megvalósuló nagyszabású beruházásokat ismertette, amelyek a megújuló alapú hőtermelés fejlesztését segítik elő. A délelőtt folyamán olasz példát mutatott be Fausto Ferraresi, az Italian Association for Urban Heating részéről a távfűtés és a megújuló energiák témában, két geotermikus szakértőtől pedig a geotermikus energia és az ösztönzők kapcsolatáról hallhattak a résztvevők.
Távfűtőmű Ferrarában (forrás: Szabó Valéria, ENEREA)
www.geopower-i4c.eu
Délután a HERA távfűtő cég és az ENI Energy Company telephelyeit látogatták meg a delegáltak, ahol egy-egy előadás keretében bemutatták számukra a rendszer lényegesebb elemeit, működését. A távfűtéshez szükséges hőt 3 forrásból nyerik, hulladékégetésből, geotermikus energiából, és amennyiben szükséges földgázból. A geotermikus hőt két db 1000 m-es furatból nyerik, és a teljes kitermelt vízmennyiséget ( 400 m3/óra ) visszasajtolják a termelő kutaktól 700 m-re található visszasajtoló kútba. A víz kréta korú mészkőből származik, melynek hőfoka 100 °C, ezt 70 °C-on sajtolják vissza. Az első nap a Steering Committee-vel zárult, ahol a projekt eddig elvégzett feladatait összegezték, ill. a további teendőket ismertették a partnerek. Bemutatásra kerültek az elkészült pénzügyi jelentések és tapasztalatok, illetve nevesítésre kerültek a tipikus problémák is. Ezután az elkészült SWOT analízis minta és a már kitöltött olasz példa került megvitatásra, valamint a kiválasztott 13 mintaprojekt alapján elkészítendő tanulmány fő céljait, és felépítését ismertette a vezető partner. További részletek: www.geopower-i4c.hu. A második napon a GEO.POWER projekt keretein belül kiválasztott mintaprojektek, egyéb „ jó gyakorlatok ” , eddigi eredmények és a távlatok kerültek bemutatásra. Az SDH Projektet Thomas Pauschinger ( SOLITES ) ismertette. A projekt célja, hogy az Európai piacokon elősegítse a napenergiával működő távfűtés bevezetését. Az EGEC ( European Geothermal Energy Council ) részéről Philippe Dumas a geotermikus energia Európai Unióban elfoglalt helyzetéről, terjedéséről beszélt. A dél-európai országok kedvező helyzetben vannak, mert ott még nem telítődött a piac, így a geotermikus hűtő-fűtőműveknek nagy jövőjük van. A „ jó gyakorlatok ” keretében napenergia, és geotermikus energia beruházásról, ill. együttes megvalósításukról kerültek bemutatásra a megvalósult projektek. A jó gyakorlatok között szerepelt egy németországi napelemes távfűtő rendszer, az Arlanda repülőtér ( Stockholm ) hőszivattyús beruházása, valamint hazai példa is ismertetésre került. A Hun utcában ( Budapest ) található társasház 256 lakását hőszivattyús rendszerrel látták el, mely Európában egyedülálló. A projektet Dibáczi Zita az Energia Központ NKft. munkatársa mutatta be. A konferencia második napján az előadások a 2012-es FP7-es felhívás ismertetésével zárultak a nap és geotermikus energia együttes alkalmazására vonatkozóan, melyről Giuseppe Zollino ( Padovai Egyetem ) beszélt. A fentiekben ismertetett tanulmányúttal kapcsolatban a Magyar Hőszivattyú Szövetség cikket jelentetett meg a www.zoldtech.hu oldalon, amely a következő linkről érhető el: http://zoldtech.hu/cikkek/20111016-geopower
www.geopower-i4c.eu
GEO.POWER SWOT ELEMZÉS ÉS ALKALMAZHATÓSÁGI VIZSGÁLAT: A GEO.POWER projektben 2011 decemberére kifejlesztésre került a kiválasztott jó gyakorlatok átadásához szükséges SWOT analízis és adaptációs séma. Az Energia Központ által készített tanulmány első részében bemutatásra került a hőszivattyús piac Magyarországon, különös tekintettel a Közép-Magyarországi régióra, valamint megvizsgálásra és nevesítésre kerültek a magyarországi hőszivattyús piac lehetőségei és annak veszély/kockázati forrásai. A hőszivattyús piac Magyarországon 2005-2006-ban indult meg jelentősebb fejlődésnek. Jelenleg az EU-ban a hőszivattyús piacvezető országokhoz képest ennek nagyságrendje 1%, tehát ha az EU 2020-as céljait tartani akarjuk, akkor jelentős fejlesztések szükségesek a megújuló energiák alkalmazása területén, beleértve a hőszivattyús földhő-hasznosítás részarányának növelését is. A piaci lehetőségek közül kiemelendő, hogy a piaci részesedés változását számos tényező befolyásolja, de 2020-ig Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve alapján mintegy 24-szeres növekedés prognosztizálható a hőszivattyús technológia esetében, melyet alátámasztanak a nagyon jó klimatikus és geológiai viszonyok. A piaci veszély/kockázati források közül kiemelendő a beruházások esetében a piacon uralkodó erős ár-érzékenység, valamint a szakképzés további erősítésének szükségessége. Lényeges annak hangsúlyozása, hogy a beruházások tervezéséhez és megvalósításához átlátható piaci feltételek megteremtése és azok közép-hosszútávú fenntartása szükséges mind az engedélyeztetés mind pedig a támogatási rendszerek területén. A tanulmányban - a projektben résztvevő partnerekkel történt egyeztetést követően - bemutatásra került a HUN utcai panelépület hőszivattyús hő-ellátása és a TELENOR irodaház hőszivattyús rendszere. Valamint elemzésre került három, már megvalósult és üzemelő külföldi hőszivattyús beruházás (Avenue Centre, Reading; Arlanda repülőtér, Stockholm; Üvegház, Antwerpen ) és megvizsgálásra abból a szempontból, hogy Magyarországon alkalmazhatóak, megvalósíthatóak és átültethetőek lennének-e. A projekt előrehaladását tekintve 2012 első félévében - a fenti SWOTanalízis és alkalmazhatósági vizsgálatra, valamint egy már korábban elkészített benchmarking reportra alapozva- a partnerek elkészítik a hőszivattyú alkalmazásra vonatkozó helyi akcióterveket, amelyeket később a döntéshozók elé kívánnak terjeszteni.
Geotermikus fűtésű szállodák a debreceni Erdőspusztán KeletKelet-Magyarország első, visszasajtolási technológiával tervezett, geotermikus energiahasznosításra épülő szálloda beruházása kezdődött meg Debrecen erdőspusztai pihenőövezetében. A 447 millió forintos beruházáshoz 230 millió forint uniós támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében a helyi Arbo Invest Zrt. A beruházás megvalósíthatósági tanulmányát készítő projektmenedzser elmondta, hogy az erdőspusztai térségben 400-500 méter mélységben ivóvizet, alatta 600-1400 méter mélységben 40-80 Celsius fok közötti termálvizet tártak fel. A leendő Arborétum és a már elkészült Erdőspuszta gyógyászati és wellness szállodákat távvezetékkel kötik össze a termálvíz eljuttatására mindkét komplexumba. A beruházás során egy termelő és egy viszszasajtoló kutat fúrnak - magyarázta a projektmenedzser. Hozzátette: utóbbi segítségével a kitermelt és a szállodák illetve a fürdőmedencék fűtésére használt 80 fokos termálvizet 20 fokra hűlve juttatják vissza a föld
www.geopower-i4c.eu
alatti rétegekbe. A szakember szerint a beruházás megvalósulásával 95,6 százalékban hasznosítják fűtésre a termálvizet, amellyel évi 837 ezer köbméter földgázt váltanak ki. E mellett évente 405 tonna széndioxid-egyenértékű gáztól óvják meg a környezetet. Bitay Endre, a Vízkutató és Fúró Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kutatófúrást Erdőspusztán elvégezték, s 1350 méter mélységben találtak termálvizet. E fúrás helyén alakítják ki az úgynevezett visszasajtoló kutat. Elmondta azt is, hogy cégük évente 20-25 termelő, illetve visszasajtoló kutat fúr az országban. A Magyar Geotermikus Egyesület elnöke hozzátette, hogy 2005 óta több mint 9 milliárd forint értékű, geotermikus energiát hasznosító rendszert építettek ki, illetve van folyamatban ilyen beruházás Magyarországon. Az erdőspusztai Hotel Arborétum a tervek szerint 2013-tól fogadhat majd vendégeket.
Hőszivattyús hűtés és fűtés az új debreceni logisztikai központban Európai uniós támogatással csaknem tízezer négyzetméteres raktárcsarnokot építettek Debrecenben, amely a foszszilis energiák teljes kizárásával működik: a hőszivattyús fűtésifűtési-hűtési rendszer mellett csak elektromos energiát használnak, amit később - napelemek telepítésével - saját energiatermeléssel fognak kiváltani. Tízezer négyzetméteres raktárcsarnokot épített Debrecenben a Transped cégcsoporthoz tartozó Delog Kft.; a 2011. október 13-án átadott, 1,296 milliárd forintos beruházáshoz 50 százalékos támogatást nyertek az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. Fülöp Zsolt, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: az új csarnok a fosszilis energiák teljes kizárásával működik: a hőszivattyús fűtési-hűtési rendszer mellett tisztán elektromos energiát használnak, amit napelemek telepítésével - saját energia termeléssel fognak később kiváltani. A Transped szállítással, raktározással, logisztikával foglalkozó cégcsoport tavalyi árbevétele mintegy 8 milliárd forintot tesz ki. Fülöp Zsolt elmondta azt is, hogy az új csarnok egyik fele már megtelt áruval, a másik felében pedig magasabb hozzáadott értéket jelentő csomagolással egybekötött raktárhelyet alakítanak ki, amely a csaknem 500 főt foglalkoztató cégcsoportnál további 30 új munkahelyet jelenthet a jövőben.
www.geopower-i4c.eu
GEO.POWER külföldi mintaprojektek bemutatása, átültethetőségük Magyarországon a hőszivattyús technológia elterjesztése kezdeti állapotban van az EU vezető országaihoz képest. Amennyiben a hazai energetikai feltételek, energiaárak és kormányzati támogatások kedvezően alakulnak, akkor intenzív növekedés várható. Ezért fontos a GEO.POWER projekt több külföldi hőszivattyús rendszerének megismerése, összehasonlítása és átültethetőségük vizsgálata. Avenue Centre Az Avenue Centre egy középület, amely az egyesült királysági Reading város nyugati részén helyezkedik el. Az új, többfunkciós épület alá, amelyben egy speciális igényű iskola és irodahelyiségek kapnak helyet, talajszondás hőszivattyús rendszert telepítettek. Az épületnek nagy a hőigénye, de a hőszivattyús rendszer környezetbaráttá és energia-hatékonnyá tette a létesítményt. A primer hőtermelés ellátására egy vízkutas hőszivattyús rendszert kombináltak talajszondákkal, amely rendszernek így alacsony az üzemeltetési költsége, alacsony a karbantartási igénye és alacsony CO2-kibocsátással jár, lokális fosszilis forrásból származó károsanyag-kibocsátás nélkül. A rendszer a fűtés mellett nyáron a hűtést is ellátja. A területen 70-80 m mély szondákat létesítettek, amelyek két hőszivattyúhoz csatlakoznak. Ezek termelik ki a talajból, illetve cirkuláltatják az épület fűtési rendszerében a hőt. A GSHP rendszernek nagyobb a hatásfoka, ha kis hőmérsékletkülönbséggel dolgozik, és a legjobban padlófűtéssel-hűtéssel alkalmazható, mint ahogy ez az Avenue Centre-nél is megvalósult. A rendszert olyan adottságú területekre lehet elhelyezni, ahol nincs geológiai hő a talajban és mérsékelt a klíma. Adaptálható továbbá olyan helyekre, ahol területi korlátozás van, ekkor a furatrendszert szükséges mélyíteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer tökéletesen el tudja látni a vegyes használatú épületeket, ahol különbözőek a hőigények. További információk: http://geopower-i4c.eu/index.php?page=bpview&id=26 Stockholm Arlanda Repülőtér
A Föld legnagyobb energiatároló rendszere – a stockholmi Arlanda repülőtér hűtését és fűtését egy vízadó réteg látja el, amely 2009 nyara óta üzemel. A repülőtér összes épületének hűtési energiája, beleértve a terminálokat is, a vízadó rétegből származik. Az Arlanda ellátásához annyi energiára van szükség, mint egy 25.000 fős városnak. A területe olyan nagy, mintha 100 futballpálya hűtését és fűtését kellene megoldani. Nyáron, a vízadó réteg látja el hűtési energiával az Arlanda épületeit és egyidejűleg hőt tárol. A tél folyamán a tárolt hőt használják hó és jégmentesítésre, valamint az épületek szellőztető rendszerének előfűtésére. A vízadó réteg révén a repülőtér éves villamos energia fogyasztása 4GWh-ra csökken ( nem szükséges a jövőben elektromos hűtőgépek üzemeltetése ) , míg a távfűtési energia igény 15 GWh-ra, tehát éves szinten az energiafelhasználás 19GWh. A rendszer hatékonysága világszínvonalú. Az SPF értéke 100-hoz közeli. A rendszer megtérülési ideje 5 év körül várható. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér területe földtani felépítését tekintve hasonlóságot mutat a Stockholmban található Arlanda repülőtérrel. A szelvény felső részében találhatóak homokos kavicsos rétegek, azonban
www.geopower-i4c.eu
az Arlandával ellentétben nem mindenhol alkalmasak nagy vízmennyiség kinyerésére. Mélyebben miocén korú homokos vízadó rétegek találhatóak, amelyek vízföldtani szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal bírnak. Tehát a földtani viszonyok kedvezőnek mondhatók a földhő-hasznosítás szempontjából. A hőhasznosításnak kedvez, hogy a repülőtér hatalmas területtel rendelkezik, ezért több kisebb hőszivattyús egységgel lehetne megoldani a hőellátást. A hőszivatytyús beruházással a meglévő rendszer hatékonysága is növelhető lenne, a működési költségek csökkennének és jelentős szén-dioxid megtakarítás lenne elérhető, azonban a fejlesztések nagy beruházási költséggel járnának, hosszú megtérülési időt eredményezve. Más fejlesztés előtt álló reptér jelenleg nincs, ezért az átültethetőség gazdasági értelemben korlátozott, műszakilag azonban megoldható. További információk: http://geopower-i4c.eu/index.php?page=bpview&id=15 Üvegház Antwerpenben
A belgiumi Herrijgers család tulajdonában lévő vállalkozás 2002-ben határozta el, hogy 1,3 hektárral megnövelik kertészeti üvegházuk alapterületét. Az épület fűtési energiáját hőszivattyúval ( 8 24kW ) biztosítják, amely talajvizet használ hőforrásként ( ATES tároló rendszerben 2 talajvíz kút 140 m mélyen, 200 méterre egymástól, 80m3/h üzemi térfogatáram, az éves megmozgatott vízmennyiség 170.000m3 ) . A hőszivattyúhoz csatlakozó fűtési rendszernek a következő követelményeknek kell megfelelnie: • éjjeli hőmérséklet csökkentése akár 12 °C-ra ( még nyáron is ) ; • a relatív páratartalmat az üvegházban minden körülmények között a meghatározott értékek között tartani; • a CO2 szint meghatározott értéken tartása miatt az ablakokat zárva kell tartani még erős napsugárzás esetén is ( h űtési igény ) ; • a palánták környezetében kis sebességű légárammal megfelelő mikroklíma kerül kialakításra. A megvalósított rendszer szezonális fűtési hatásfoka 5. A hűtés szezonális hatásfoka az un. aktív és passzív hűtési időszakok átlagaként 18, ami rendkívül jó értéknek számít, köszönhetően az ATES rendszernek. Mindennek következtében a rendszerrel 22 TJ primer energia kerül megtakarításra. Ez 1619 tonna CO2 kibocsátás csökkenéssel egyenértékű, ami megfelel kb. 180 családi ház éves CO2 kibocsátásának. A bemutatott megoldás Magyarországon is jól megvalósítható, különösen a dél-alföldi kertészeti régióban. Éghajlatunk kontinentális, a tél hidegebb, a nyár melegebb és szárazabb, mint Belgiumban és alkalmas szabadtéri termesztésre is. Üzletileg jelentős eredmény a termelőnek főleg a primőrből származhat, amelynek önköltsége a magas fűtési költségek miatt nagyon magas, ezért a kereskedők inkább a szabadföldi, esetleg melegházi dél-európai mediterrán, vagy észak-afrikai importot részesítik előnyben. Ilyen és ehhez hasonló beruházások ezt a helyzetet jelentősen megváltoztatnák. A termesztési idő őszi és tavaszi kiterjesztése összesen három hónappal, csökkenthetné a primőr import igényt. Megfelelően kiválasztott létesítési hely esetén a vízkutas ATES megoldásnak van előnye itthon is, jelentősen alacsonyabb a kivitelezési költség, mint a földhőszondás hőszivattyú esetén. A szükséges talajvíz tömegáram kismélységű kutakkal is biztosítható. Az ország helyzete gazdaságilag indokolná a belgáéhoz hasonló hőszivattyús rendszerek elterjedését termálkertészetekben. Sajnos még kevés hazai referencia van, ezért fontos a GEO.POWER projekt tapasztalatainak hazai terjesztése. További információk: http://geopower-i4c.eu/index.php?page=bpview&id=10
PARTNERSÉG
Province of Ferrara - LEAD PARTNER
Centre for Renewable Energy Sources and Saving ( CRES ) , Greece
Ministry of Regional Development and Public Works
Institute of Geology at 'Energy Center' Energy Efficiency,
ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség
Environment and Energy Information
Tallinn University of Technology, Estonia
Agency Non-profit Limited Company, Hungary
VITO Flemish Institute for Technological Research
Department of Energy Technology, Royal Institute of Science ( KTH ) , Sweden
SP Technical Research Institute of Sweden
Geological Survey of Slovenia
Második szám, 2012. február ENEREA, Energia Központ
www.geopowerwww.geopower-i4c.eu www.i4c.eu
