GEM 2014 MAGYARORSZÁG: LASSAN EMELKEDŐ PÁLYÁN A VÁLLALKOZÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A GEM 2014 ADATFELVÉTELE ALAPJÁN. Márkus Gábor - Szerb László

GEM 2014 MAGYARORSZÁG: LASSAN EMELKEDŐ PÁLYÁN A VÁLLALKOZÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A GEM 2014 ADATFELVÉTELE ALAPJÁN

Márkus Gábor - Szerb László

1

GEM 2014 Magyarország: Lassan emelkedő pályán Márkus Gábor adjunktus Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécs, Rákóczi 80, H-7622 E-mail: [email protected]

Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécs, Rákóczi 80, H-7622 E-mail: [email protected]

Globális Vállalkozói Monitor Magyarország jelentések Sorozatszerkesztők Dr. Szerb László Dr. Márkus Gábor

2

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló........................................................................................................................................... 4 1. A GEM kutatásról .......................................................................................................................................... 6 2. GEM koncepcionális modellje ....................................................................................................................... 7 2.1. A Vállalkozói aktivitás mutatói ............................................................................................................. 11 2.2. A vállalkozói attitűdök .......................................................................................................................... 15 2.3. A vállalkozói adottságok ....................................................................................................................... 16 2.4. A vállalkozói aspirációk ........................................................................................................................ 20 3. A vállalkozás mérése a GEDI megközelítésében ......................................................................................... 25 4. Összefoglalás ............................................................................................................................................... 29 Irodalomjegyzék .............................................................................................................................................. 30

Ábrajegyzék 1. ábra A GEM-modell ....................................................................................................................................... 8 2. ábra A GEM vállalkozási folyamat-felfogása .............................................................................................. 10 3. ábra A TEA-mutató értéke az országok három csoportjában ....................................................................... 12 4. ábra A TEA-mutató és a GDP összehasonlítása Kelet-közép Európában .................................................... 13 5. ábra A vásárlóerő-paritáson mért GDP és a TEA-index kapcsolata ............................................................ 13 6. ábra A lehetőség motiválta vállalkozások aránya az összes TEA-vállalkozáshoz képest............................ 13 7. ábra A vállalkozás megszűnéséhez vezető okok .......................................................................................... 14 8. ábra AvVállalkozói attitűdök ....................................................................................................................... 16 9. ábra Lehetőség motiválta és kényszervállalkozások.................................................................................... 18 10. ábra A verseny szintje a versenytársak száma alapján a TEA vállalkozásokon belül ................................ 19 11. ábra A technológiai szektorban részt vevők aránya TEA-n belül .............................................................. 20 12. ábra Termékinnováció – A vevők mekkora része tekinti újnak, szokatlannak a kínált terméket? ............. 21 13. ábra Az alkalmazott technológia újdonságfoka ......................................................................................... 22 14. ábra A külföldi vevők aránya az árbevételben ........................................................................................... 23 15. ábra A gyors növekedésű TEA vállalkozások ............................................................................................ 24 16. ábra A GEDI koncepcionális modellje ....................................................................................................... 26 17. ábra Magyarország, az EU15 államok és a közép- és kelet-európai országok a GEDI mérés alapján ...... 26

3

Ugyanakkor

Vezetői összefoglaló

Magyarország

a

gazdasági

fejlettséghez tartozó trendvonalhoz képest rosszabb Ebben a jelentésben Magyarország 2014. évi vállalkozói teljesítményét vizsgáljuk mind a Global

Entrepreneurship

Monitor

egyéni

vállalkozói, mind a Global Entrepreneurship and Development Index komponensei mentén négy kategóriában: Vállalkozói aktivitás, Vállalkozói attitűdök, Vállalkozói Adottságok és Vállalkozói Aspirációk. A vizsgálat szempontjai közé tartozik az egyéni és az intézményi tényezők elemzése is. A magyar adatokat három országcsoport – a hasonló fejlettségű

hatékonyság-vezérelt,

innovációvezérelt és

a

fejlett

az ugyanazon régióban

található közép-kelet európai országok – adataival hasonlítjuk össze. A

vizsgálat

legfontosabb

eredményeit

az

alábbiakban foglaljuk össze: A GEM felmérés alapján

a

vállalkozás

egyéni

változóinak

összehasonlító értékeléséről elmondhatjuk, hogy 

a

Vállalkozói

Aktivitás

területén

Magyarország 2011-óta javuló tendenciát mutat a TEA mutató alapján, de így is a hatékonyságvezérelt országok alsó harmadában helyezkedik el. 

Magyarország a Vállalkozói attitűdök hét

kategóriájából kockázatvállalásban az európai átlagnak felel meg, a vállalkozói társadalmi státuszában az európai átlag felett helyezkedik el, míg a média szerepében mélyen az átlag alatt. 

a

Vállalkozói

adottságok

tekintetében

Magyarország lehetőség motiválta TEA-értéke 69,94%, tehát az új vállalkozások több mint kétharmadát

azért

indítják,

mert

a

tulajdonosok/menedzserek jó lehetőséget látnak.

összetételű vállalkozói struktúrával rendelkezik. Az alkalmazott technológia terén Magyarország helyzete a térségben valamivel az átlag felett helyezkedik el, hiszen a születőben levő és a fiatal vállalkozások majd’ 7%- a a közepes és a magas technológiai szektorba tartozik. 

A

Vállalkozói

aspirációk

tekintetében

Magyarországon a TEA vállalkozások 32,09%-a tekinthető

innovatívnak

a

termékfejlesztés

területén, 19,33%-a technológiailag innovatív, míg élenjáró technológiát 9,37%-uk használ. A GEDI a társadalmilag hatékony vállalkozói teljesítmény komplex mutatója, amely az egyéni és egyben azok kontextusát adó intézményi tényezők együttes hatásmechanizmusát is magában foglalja. A GEDI fő mutatója, a három alindex, a 14 pillér mentén történő vizsgálat legfontosabb eredményei a következőkben foglalhatók össze: 

A vállalkozás komplex mutatója alapján

Magyarország a lehetséges 100 pontból 2014-ben 45,1 pontot ért el. 

A három alindex: a Vállalkozói Attitűdök, a

Vállalkozói Aspirációk

Adottságok

és

szempontjából

a

Vállalkozói Magyarország

teljesítménye kiegyensúlyozott, a legalacsonyabb ponttal az attitűdök-alindex rendelkezik. 

A pillérek mentén végzett vizsgálat alapján

megállapítható, hogy Magyarország vállalkozói teljesítménye egyenetlen. Az egyik oldalról a Technológiai szektor, a Nemzetköziesedés, a Magas növekedés és a Hálózatosodás hazánk 4

vállalkozóilag erős pontjai közé sorolható, a másik

A GEDI módszertan gazdaságpolitikai ajánlásai

oldalról viszont a Lehetőség felismerés és a

nem

Termékinnováció tekintetében az országok utolsó

fenntartás és ellenőrzés nélkül be kellene vezetni.

negyedében foglalunk helyet. Fokozott figyelmet

Ugyanakkor a javaslatok egy jó része, az innováció

érdemel

fokozása vagy a vállalkozói képességek javítása

a

Kulturális

támogatottság,

a

jelentik

más

azt,

szakértői

hogy

Finanszírozás és a Vállalkozásindítási képességek

már

is, ahol helyzetünk a közepesnél gyengébb.

javaslatokban is szerepeltek.

ezeket

anyagokban,

mindenfajta

cikkekben,

5

A GEM három adatforrással rendelkezik, amelyek

1. A GEM kutatásról

közül kettő primer, egy pedig szekunder jellegű: A

Global

Entrepreneurship

www.gemconsortium.org)

a

Monitor

(GEM,

bostoni

Babson

College és a London Business School vezette kutatás, 1997-ben indult. Magyarország 2001 óta vesz benne részt. Az elmúlt több mint 10 év alatt mindössze a 2003-as évet mulasztottuk el, amivel Magyarország egyike lett azon kevés nemzetnek, ahonnan immár hosszú távú idősoros adatokkal rendelkezünk. A felnőtt lakossági adatfelvételt Magyarországon

a

Közgazdaságtudományi

Pécsi

Tudományegyetem Karán

működő

kutatócsoport szervezi. A GEM-kutatás alapvető célja a vállalkozás és a vállalkozói aktivitás számos aspektusának mérése és nemzetközi összehasonlítása, különösen: 

a

vállalkozói

attitűdök,

a

vállalkozói

aktivitás, a vállalkozói adottságok és a vállalkozói aspirációk

országok

közötti

különbségeinek

mérése; 

a nemzeti szintű vállalkozási aktivitás

természetének és befolyásoló tényezőinek az azonosítása; 

a

vállalkozás

ösztönzését

gazdaságpolitikák azonosítása és kutatása.

elősegítő

1.

Az első adatforrás a 18–64 éves felnőtt

népességet reprezentáló, országonként általában 2000 fős mintán alapuló kérdőíves felmérés (Adult Population Survey). A magyar minta lekérdezését 2004 óta a Szociográf Piac- és Közvéleménykutató Intézet végezi el általában május-július hónapokban. 2.

A második adatforrás: az egyes országok

GEM nemzeti kutatócsoportjai által készített interjúk, illetve egy 100 kérdést meghaladó kérdőív, amelyet a vállalkozás nemzeti szakértői, kormányzati szakemberek, politikusok, kutatók, oktatók, vállalkozók töltenek ki. A szakértők szerepe, hogy a különben nehezen beazonosítható vagy számszerűsíthető vállalkozási tényezőkről információt nyújtsanak. A nemzeti szakértők száma 18 és 70 fő között mozog. 3.

A harmadik adatforrás általában az ENSZ,

az OECD, a Világbank stb. által publikált jelentésekből, adatbázisokból származó általános nemzeti

statisztikai

adatokból

(gazdasági

növekedés, iskoláztatás, K+F stb.) tevődik össze. Ezt a GEM központilag gyűjti és bocsátja az egyes nemzeti teamek rendelkezésére.

6

gazdasági növekedésre.

2. GEM koncepcionális modellje A

vállalkozási

elméleteket

sorolhatjuk.

Egyrészt

kontextuális,

másik

két

A fentieken túl a GEM figyelembe veszi azt is, csoportba

megkülönböztetjük

a

oldalról

a

pedig

folyamatelméleteket. (Ucbasaran et al 2001). A két megközelítés közös pontja, hogy mindkét elmélet szem előtt tartja a vállalkozás beágyazottságát, mind az egyéni és a környezeti/intézményi tényezők szerepét a vállalkozás fejlődésében. A két nézőpont azonban eltérő tényezőket hangsúlyoz. Míg a folyamatelmélet a cég létrahozása, alapítása és

működtetése

érdekében végzett

lépéseket

azonosítja és vizsgálja, a kontextuális elmélet a folyamatot meghatározó, befolyásoló társadalmi, politikai és gazdasági környezet elemeire helyezi a hangsúlyt. A GEM mind a kontextuális, mind a folyamatközpontú megközelítéshez hasznos lehet, ezt szemléltetik az 1. és a 2. ábrák. Az 1. számú ábra a GEM koncepcionális modelljét mutatja

be,

amely

az

általános

társadalmi,

kulturális és politikai tényezők és a három csoportba osztott keretfeltételek összefüggéseit ábrázolja a kontextuális felfogásnak megfelelően. Ezek a keretfeltételek befolyásolják az adott ország lakosságának vállalkozáshoz fűződő attitűdjeit, a vállalkozói aktivitást, a vállalkozói adottságait, képességeit

és

a

vállalkozói

aspirációkat.

Ugyanakkor a keretfeltételek, habár eltérő módon és mértékben, de befolyásolják az elsődleges gazdaságot, amely már régebb óta alapított, 42 hónapnál idősebb, megállapodott cégekből áll. Mind a vállalkozás, mind az elsődleges gazdaság megállapodott

vállalatai

hatással

vannak

a

hogy a vállalkozás szerepe az adott ország fejlettségétől is függ. W.W. Rostow: „A gazdasági növekedés

fázisai”

című

könyve

porteri

interpretálása alapján a gazdasági fejlődés az erőforrás-, a hatékonyság- és az innovációvezérelt szakaszokra tagolható (Porter és Schwab 2008, Rostow 1960). Az alacsony gazdasági fejlettségű, erőforrás-vezérelt általában

országokra

jelentős

jellemző,

mezőgazdasági

hogy

szektorral

rendelkeznek, amely biztosítja a jórészt falvakban élő lakosság megélhetését. Mivel az elsődleges gazdaság

gyenge,

így

a

magas

önfoglalkoztatás/önellátás mellett csak korlátozott mértékben kerülnek

a

piacra a

feleslegben

megtermelt árucikkek. Az ipar fejlődésével ez a helyzet lassan megváltozik, amelynek egyik első jele a természeti erőforrások kezdődő kiaknázása. A kitermelőipar fejlődése nyomán a gazdasági növekedés beindul, ami arra ösztönözi a felesleges mezőgazdasági

munkaerőt,

hogy

a

nagyobb

skálahozadékú szektorokkal rendelkező iparágakba és régiókba vándoroljon. Az elsődleges gazdaság megerősödése magával hozza a kényszer motiválta önfoglalkoztatási tevékenységek visszaszorulását, ugyanakkor a regionális

agglomerációkban

munkaerőtöbblet

a

megélhetési

jelentkező jellegű

önfoglalkoztatás kialakulásához vezet. Lassan a vállalkozási adottságok és aspirációk szintje is emelkedik, ahogyan a jövedelmezőbb lehetőségek elősegítik a magasabb minőségű tevékenységek és vállalkozói aspirációk elterjedését. 7

1. ábra A GEM-modell Az 1. ábra szerint az erőforrás-vezérelt gazdaságok

előnyeinek

fejlődése

ösztönző intézményrendszer. A gazdaságpolitikát –

nyugszik,

az

olyan

mint

az

alapvető

intézményeken

alapfokú

oktatás,

az

jellemzően

kihasználását, a

magas

a

hatékonyságot skálahozadékú,

egészségügyi ellátás vagy az infrastruktúra. A

tömegtermelési szektorokban – úgy alakítják, hogy

későbbi fejlődési fázisokra jellemző elemek, mint a

a gazdasági és pénzügyi intézmények a nagy

vállalkozói finanszírozás vagy a kormányzati

nemzeti vállalatokat hozzák kedvező helyzetbe. Az

vállalkozói

valószínű, hogy

ipari termelési láncban megjelenő piaci réseket

jelentős hatással járnak, ha a vállalkozás alapvető

ezek a nemzeti vállalatok tölthetik be. A fokozódó

intézményi feltételei hiányoznak. Más szóval, az

gazdasági termelékenység hozzájárul a pénzügyi

erőforrás-vezérelt

a

tőke koncentrálódásához is. A termelési lánc piaci

tényezőkbe

rései és a pénzügyi forrásokat kínáló új, független

beruházni kevésbé hatékony, ha azokat az alapvető

pénzügyi szolgáltatók megjelenése elősegítheti a

intézményi követelmények terhére valósítják meg.

kis- és középes méretű cégek fejlődését. Az ilyen

A hatékonyság-vezérelt gazdaságokban az ipar

skálaintenzív gazdaságban az várható, hogy a

válik az elsődleges gazdaság fő szektorává. Kezd

kényszermotívumok vezérelte ipari tevékenység

kialakulni az iparosodás folyamatát támogató és a

csökkenésével fokozatosan fejlődésnek indul a

magasabb termelékenységű, a méretgazdaságosság

kisebb skálahozadékot kívánó feldolgozóipar is. A

programok

nem

gazdaságok

vállalkozás-specifikus

intézményi

esetében

8

fejlettség későbbi fázisában a vállalkozói attitűdök,

és az új feltételeknek megfelelően kell fejleszteni.

adottságok és aspirációk növekednek, ugyanakkor

A 2. ábra mutatja a GEM vállalkozási folyamat-

a vállalkozói aktivitás szintje csökken. A további

felfogását a potenciális vállalkozótól a koncepció

fejlődésben

felmerülésén, a cég születésén, fennmaradásán

a

vállalkozási

aspirációkkal

kapcsolatos intézmények és az egyéni tényezők

keresztül egészen a megszűnésig.

játsszák a kulcsszerepet.

A pozitív vállalkozói attitűdökkel rendelkező

Ahogyan

a

és

potenciális vállalkozók közül kerülnek ki azok,

szektorról

akik ténylegesen bele is vágnak a cég elindításába.

fokozatosan áttevődik a szolgáltatási szektorra. Ez

A születőben levő vállalkozók egy része sohasem

a szolgáltatási szektor szolgálja ki az egyre

indítja el cégét, ugyanakkor lesznek olyanok, akik

módosabb lakosság igényeit, illetve igyekszik

az

megfelelni

társadalom

létrehozzák új vállalkozásukat. Az új vállalkozások

elvárásainak. Az ipar a változatosság és a

megszűnési rátája azonban még mindig igen

technikai/technológiai

magas. Akik a kezdeti nehézségeket leküzdik, azok

gazdagodik,

gazdaság

a hangsúly az

a

kifinomult

tovább

magas

fejlődik

ipari

jövedelmű

megoldások

alapítás

nehézségeit

leküzdve

sikeresen

irányába fejlődik tovább. Ez az előhaladás

lesznek a megállapodott

jellemzően

kutatás-fejlesztés

menedzserei. A megállapodott cégek közül is

növekedésével, a tudásintenzitás fokozódásával,

mindig vannak olyanok, amelyek megszűnnek. A

ahogyan a tudást létrehozó intézmények helyzetbe

megszűnés ugyanakkor megnyitja a lehetőségét az

kerülnek. A változások utat nyitnak a magas

új cég alapítása előtt. Számos olyan vállalkozó

vállalkozói aspirációkkal rendelkező tevékenység

ismert, akik több sikertelen és bukott vállalkozás

számára. A kisméretű, innovatív vállalkozások

után hozott létre sikeres céget.

gyakran innovációs termelékenységi előnyöket

Jelen elemzésünk elsősorban a felnőtt lakosság

élveznek nagyobb társaikkal szemben, ami a

2014-es évi felmérésének (Adult Population

„kreatív

Survey)

együtt

rombolás

jár

a

ügynökeivé”

teheti

őket.

elemzését

cégek tulajdonosai,

tartalmazza,

mellyel

Alapvetően a vállalkozás-specifikus keretfeltételek

kapcsolatban a legfontosabb statisztikai adatokat

nyomán

az 1. tábla tartalmazza.

erősödik

fel

ez

a

dinamikus,

innovációorientált magatartás. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni az alapvető infrastrukturális, illetve

a

hatékonyságot

növelő

intézményi

feltételekről, ezeket továbbra is szinten kell tartani

9

2. ábra A GEM vállalkozási folyamat-felfogása

Ország

Fejlettségi kategória

Amerikai Egyesült Államok (US) Innováció vezérelt

Minta Db

Ország


Minta Db

2840 Kamerun (CM)

Tényezővezérelt

2087

Angola (AO)

Tényezővezérelt

2028 Kanada (CA)

Innováció vezérelt

2037

Argentína (AR)

Hatékonyság vezérelt

2095 Katar (QA)


4269

Ausztrália (AU)


1823 Kazahsztán (KZ)


2099

Ausztria (AT)


4554 Kína (CN)


3647

Barbados (BB)


2000 Kolumbia (CO)


3691

Belgium (BE)


2004 Koszovó (XK)

Tényezővezérelt

1784

Belize (BZ)

Tényezővezérelt

1958 Lengyelország (PL)


2001

Bolívia (BO)

Tényezővezérelt

2590 Litvánia (LT)


2000

Bosznia-Hercegovina (BA)


2015 Luxemburg (LU)


2074

Botswana (BW)

Tényezővezérelt

2146 Magyarország (HU)

Brazília (BR)


Burkina Faso (BF) Chile (CL)


2003

10000 Malajzia (MY)


1999

Tényezővezérelt

2850 Mexikó (MX)


2587


5375 Németország (DE)


4311

Costa Rica (CR)


2057 Norvégia (NO)


2000

Dánia (DK)


2008 Olaszország (IT)


2000

Dél-afrikai Köztársaság (ZA)


3350 Oroszország (RU)


2001

Ecuador (EC)


1834 Panama (PA)


2005

Egyesült Királyság (UK)


1572 Peru (PE)


2078

El Salvador (SV)


2014 Portugália (PT)


2005

Észtország (EE)


2036 Puerto Rico (PR)


1995

Finnország (FI)


2005 Románia (RO)


1998

Franciaország (FR)


1567 Spanyolország (ES)


Fülöp-szigetek (PH)

Tényezővezérelt

2000 Suriname (SR)


2006

Görögország (GR)


2000 Svájc (SW)


1895

Grúzia (GE)


1648 Svédország (SE)


1889

Guatemala (GT)


2158 Szingapúr (SG)


2004

Hollandia (NL)


1836 Szlovákia (SK)


2000

Horvátország (HR)


2000 Szlovénia (SI)


2004

India (IN)

Tényezővezérelt

3360 Tajvan (TW)


2000

Indonézia (ID)


5520 Thaiföld (TH)


2059

25000

10


Ország

Ország

Minta Db


Minta Db 1769

Irán (IR)

Tényezővezérelt

3352 Trinidad és Tobago (TT) Innováció vezérelt

Írország (IE)


2000 Uganda (UG)

Tényezővezérelt

2112

Jamaica (JM)


2637 Uruguay (UY)


1616

Japán (JP)


2006 Vietnam (VN)

Tényezővezérelt

2000

1. tábla: A GEM kutatásban részt vevő országok

   

A GEM-kutatás által alkalmazott legfontosabb fogalmak A születőben levő vállalkozások azok, amelyek még nem jöttek létre, de a közeljövőben tervezik alapításukat. Ennek érdekében a majdani vállalkozó már valamilyen lépéseket tett – telephelyet keresett, üzleti tervet készített, lehetséges vevőkkel, beszállítókkal tárgyalt stb. Új vállalkozások: azok, amelyeket az elmúlt 42 hónapban (3,5 év) hoztak létre, függetlenül attól, hogy újonnan alapítottak vagy meglevő szervezeti kereteken belül megvalósítottak (belső vállalkozás). Lehetőség motiválta vállalkozás: amelyek alapításának oka új üzleti lehetőség kihasználása. Kényszervállalkozások: amelyeket azért létesítettek vagy terveznek, mert a vállalkozónak nem volt más lehetősége a megélhetésre.

2. tábla: A GEM 2014-es felmérésben részt vevő országok, azok fejlettségi szintje és a minta elemszáma csoportjának a teljes lakosságban képviselt 2.1. A Vállalkozói aktivitás mutatói részaránya. Szűkebb értelemben a vállalkozási aktivitás a



különböző típusú cégalapítási, vállalkozásindítási

Early-phased Entrepreneurial Activity; TEA): a

tevékenységek gyakorisági mutatóival mérhető.

születőben levő és az új vállalkozások együttes

Tágabb értelemben a vállalkozói aktivitás mutatói

részarányát mutatja a teljes felnőtt lakosságon

közé tartoznak a vállalkozói szándékok (intenciók)

belül.

és a megállapodott cégek számának mutatói is.



Gyakran

éves felnőtt lakosság aránya, akik tulajdonosai és

ide

gyakoriságát különböző

sorolják

a

is. Annak méretű

cégek

megszűnési

érdekében,

országok

hogy

igencsak

a

eltérő

Teljes korai fázisú vállalkozói mutató (Total

Megállapodott cégek mutatója: a 18-64

egyben menedzserei is egy 42 hónapnál régebben alapított cégnek.

abszolút számai összehasonlíthatók legyenek, az



értékeket standardizálni szükséges, amit a 18-64

éves felnőtt lakosság aránya, akik az elmúlt 12

éves felnőtt lakosság arányában végzünk el.

hónapban



függesztettek fel olyan céget, amelynek mind

Születőben levő vállalkozói aktivitás szintje:

A vállalkozások megszűnési rátája: a 18-64 szüntettek

meg,

számoltak

fel,

az új vállalkozás alapítási folyamatában levőknek a

tulajdonosai, mind menedzserei voltak.

teljes felnőtt lakossághoz (18-65 év közötti

Az elkövetkezőkben a vállalkozói aktivitás mutatói

korosztály) mért részaránya.

közül



részletesebben.

Új vállalkozások aktivitási szintje: a 18-64

csak

a TEA mutatóval

foglalkozunk

éves felnőtt lakosság új (42 hónapnál nem régebben

alapított)

vállalkozást

létrehozó

A 3. ábra a 18-64 év közötti felnőtt lakosságon 11

belül azok arányát mutatja, akik a születőben lévő

fejlett országok esetén. Ez részben következik a

vagy új vállalkozások tulajdonosai és egyben

vizsgált országok köréből és számából: viszonylag

menedzserei is. Az ábráról szembetűnő, hogy a

sok hatékonyság-vezérelt és kevés tényezővezérelt

vállalkozói aktivitás a tényező- és a hatékonyság-

ország került bele az elemzésbe. Másrészt azonban

vezérelt országokban lényegesen magasabb, mint a

a TEA átlaga is csökken a gazdasági fejlődéssel:

fejlett,

esetében.

20,3% a tényezővezérelt, 14,6% a hatékonyság-

Ugyanakkor tendenciájában a kevésbé fejlett

vezérelt és 8,5% az innovációvezérelt országok

országok között nagyobbak a különbségek, mint a

esetében.

innovációvezérelt

országok

3. ábra A TEA-mutató értéke az országok három csoportjában

Magyarország (9,3%) a TEA-mutató tekintetében a

A 4. ábráról látható, hogy térségünkben nem lehet

hatékonyság-vezérelt országok alsó harmadában

közvetlen összefüggést kimutatni a gazdaság

helyezkedik el. A térségből Bosznia (7,4%),

teljesítménye

Horvátország (8,0%) és Lengyelország (9,2%) is

Szlovákia és Szlovénia vásárlóerő-paritáson mért

mögöttünk, míg Szlovákia (10,9%) és Románia

GDP-je

(11,3%) előttünk helyezkedik el. Azt is meg kell

vállalkozói

jegyezni, hogy Magyarország 2011-óta javuló

ellenkezőjére jó példa Bosznia és Hercegovina.

tendenciát mutat a TEA-mutató alapján: a 2011-es

Globális szinten vizsgálva a GEM kutatással

6,3%-hoz képest az elmúlt években stabilan 9%

kapcsolatban két általános eredményt szokás

feletti értékeket mértünk.

kiemelni. Az egyik a GDP és a TEA mutató értéke

és

TEA-mutató

magasabb, aktivitásuk

mint

között.

Míg

Magyarországé,

alacsonyabb,

míg

az

között fennálló „U” alakú összefüggés, melyet az 12

5.

ábrán

láthatunk.

Eszerint

gazdaság

szerkezeti átalakulás megy végbe. Amennyiben azt

fejlődésével – ahogy a tényezővezérelt állapotból

vizsgáljuk, hogy mekkora a lehetőség motiválta

lassan a hatékonyság-vezérelt állapotba jut –

vállalkozások aránya a TEA-mutatón belül, akkor

csökken a vállalkozói aktivitás, majd közeledve az

azt látjuk, hogy az ország fejlettségével együtt ezek

innovációvezérelt

aránya

fejlettségi

a

állapothoz,

újra

növekszik a TEA. Ezt az összefüggést a 6. ábrán

növekszik.

Ez

alapján

a

GDP

növekedésével a vállalkozások „minősége” javul.

láthatjuk. Ezzel párhuzamosan viszont fontos

4. ábra A TEA-mutató és a GDP összehasonlítása Kelet-közép Európában

5. ábra A vásárlóerő-paritáson mért GDP és 6. ábra A lehetőség motiválta vállalkozások a TEA-index kapcsolata

aránya az összes TEA-vállalkozáshoz képest

13

Sajnos

mindkét

ábra a

azt

mutatja,

cégeladások,

Magyarországról

2014-ben

csak

teljesítmény

néhány ilyen eset került a mintába. A megszűnés

elmarad attól, amire a fejlettségünk predesztinálna.

okai közül - Európa többi térségéhez hasonlóan - a

Az 5. ábráról láthatóan vállalkozói aktivitásunk 4-5

profitabilitási

százalékponttal lehetne magasabb is, a 6. ábráról

jelentik a legnagyobb kihívást. Ez az esetek 10-

pedig az látszik, hogy ezen belül a lehetőség

35%-ban fordulnak elő. Azonban míg hazánkban

motiválta vállalkozások aránya még ugyanennyivel

az esetek 25%-ában finanszírozási gondok állnak a

növelhető

háttérben, ennek aránya Nyugat-Európa átlagában

Magyarországon

lenne

vállalkozói

hogy

jelenlegi

gazdasági

és

a

finanszírozási

problémák

teljesítményünk mellett.

alig haladja meg a 10%-ot. Ott sokkal többször

A vállalkozási szándékon túl a vállalkozások

fordulnak elő nem-gazdasági okok, összességében

befejezésével

közel 50%-os arányban.

kapcsolatban

is

gyűjtünk

információkat, ezt szemléleti a 7. ábra. Míg keletközép-európai átlagban az esetek 1-2%-ában, az EU15

országok

3-5%-ban

előfordulnak

7. ábra A vállalkozás megszűnéséhez vezető okok

14

vállalkozásindítási lehetőségeket lát lakóhelye

2.2. A vállalkozói attitűdök

körzetében, ahol él; A vállalkozói attitűdök fejezik ki a népesség



vállalkozókhoz

fűződő

a 18-64 éves felnőtt lakosság azon százaléka, aki

viszonyát. Pozitív attitűdhöz általában magas

rendelkezik új vállalkozás indításához szükséges

vállalkozásindítási-aktivitási arány is társul. A

ismeretekkel, képességekkel és tapasztalatokkal;

vállalkozói attitűdökhöz sorolhatók a kínálkozó



üzleti lehetőségek felismerésének képessége, a

a 18-64 éves felnőtt lakosság azon százaléka,

vállalkozásindítási

akiket a bukástól való félelem nem akadályoz

és

vállalkozásokhoz

képesség,

kockázatok

elviselésének

képességek

alapvető

és

az

üzleti

képessége. Ezek a

fontosságúak

a

sikeres

A vállalkozásindítási képesség (Szaktudás):

A bukástól való félelem (Kockázatvállalás):

abban, hogy vállalkozást indítsanak; 

Vállalkozó személyes ismerete (Kapcsolat):

vállalkozásindításhoz. Azok, akik jó lehetőséget

a 18-64 éves felnőtt lakosság azon százaléka, aki

látnak, megfelelő vállalkozásindítási-menedzselési

személyesen ismer olyanokat, akik az elmúlt két

és

évben indítottak vállalkozást;

kockázattűrő

képességgel

rendelkeznek,

alkotják a potenciális vállalkozók tartalékseregét. A



más vállalkozók személyes ismerete fontos lehet a

18-64 éves felnőtt lakosság azon százaléka, aki úgy

vállalkozás

véli, hogy a vállalkozók társadalmi elismertsége

alapításához

és

működtetéséhez

A vállalkozói társadalmi státusz (Státusz): a

szükséges kapcsolati hálózat szempontjából. A

magas.

vállalkozókkal kapcsolatos társadalmi megítélés



függ

18-64 éves felnőtt lakosság azon százaléka, aki úgy

attól

is,

mennyire

kapcsolnak

magas

A vállalkozói karrier lehetőség (Karrier): a

társadalmi státuszt és jó karrierlehetőséget a

véli, hogy a vállalkozói karrier jó lehetőség.

vállalkozáshoz. Az sem igazán szerencsés, ha az



adott országban lakók mellett a média is negatívan

felnőtt lakosság azon százaléka, aki gyakran olvas,

vélekedik a vállalkozókról. A pozitív vállalkozói

hall vagy lát a különböző médiában pozitív híreket

attitűddel rendelkező egyének nem csak azért

sikeres vállalkozókról.

fontosak, mert belőlük kerülhetnek ki a jövő

Zárójelben szerepeltetjük az adott kategória nevét,

vállalkozói, hanem mert tényleges támogatást,

amit változóként használunk. A fenti hét változót

segítséget, pénzügyi forrásokat tudnak nyújtani

két csoportba sorolhatjuk. A személyes attitűdök,

azoknak,

vagyis

akik

már

vállalkozók

vagy

azzá

Média figyelem (Média): a 18-64 éves

a

Lehetőség,

a

a

Szaktudás,

szeretnének válni.

Kockázatvállalás és a Kapcsolat a közvetlen

A GEM a vállalkozói attitűdök széles köréről gyűjt

vállalkozásindítási készségek, képességek változóit

adatokat, ezek közül itt hét változót elemzünk:

tartalmazza. A maradék három változó, a Státusz, a



Az üzleti lehetőség észlelése (Lehetőség): a

Karrier és a Média a kulturális attitűdök közé

18-64 éves felnőtt lakosság azon százaléka, aki az

sorolható. Sajnos a kulturális attitűdök adatai nem

elkövetkező

minden ország esetében állnak rendelkezésünkre.

hat

hónapban

kedvező

15

8. ábra AvVállalkozói attitűdök A vállalkozói attitűdök tekintetében igen változatos

médiafigyelemben elért fele akkora pontszám

a

kapunk

(Magyarország: 33,47; KKE: 50,54; EU15: 54,76).

Magyarország, Kelet-Közép-Európa és az EU15

A jelenség szakmai körökben egyáltalán nem új,

körében a kockázatvállalás esetében. Ez azt jelenti,

évekkel

hogy a lehetséges sikertelenség közel azonos

tanulmány (Szerb és Kocsis-Kisantal 2008). Intő

mértékben

vállalkozások

jel azonban az is, hogy a jó üzleti lehetőségek

megszületését. A szaktudás, a kapcsolatok és a

észlelése is nagyságrendileg 10 százalékponttal

karrierválasztás tekintetében a kelet-közép-európai

elmarad az európai országcsoportok átlagától.

kép.

Szinte

azonos

akadályozza

értékeket

az

új

ezelőtt

született

erről

már

elemző

országok válaszadói jobb értékeket jeleznek, mint az EU15 országainak megkérdezettjei. Ez azt jelenti, hogy ezen országok válaszadói vonzóbb karrierlehetőségnek tekintik, saját megítélésük szerint a szaktudáson túl a megfelelő kapcsolati hálóval is rendelkeznek. Magyarország egyetlen esetben, a vállalkozók társadalmi státuszában emelkedik ki a mezőnyből, miközben a kockázatvállalásban és a szaktudásban lényegében azonos, minden másban pedig rosszabb eredményt

ért el,

országcsoportok.

mint Külön

a vizsgált feltűnő

európai a

2.3. A vállalkozói adottságok A vállalkozói aktivitás mint a vállalkozás-indítás gyakorisága, a legnépszerűbb vállalkozási mutató. Ugyanakkor

lényeges

az

is,

hogy

az

új

vállalkozások milyen minőségi tulajdonságokkal, karakterisztikákkal

rendelkeznek.

Sőt,

egyes

szerzők szerint a mennyiségi és a minőségi változók ellentétesen mozognak, azaz a nagyszámú vállalkozás

összessége

sokszor

gyengébb 16

adottságú, mint a kevesebb, ámde jobb adottságú

időben felzárkózóban vannak a biotechnológia és a

cégek (Shane 2009, Fritsch és Schröter 2009). A

környezetipar cégei is. Az sem mindegy, hogy

vállalkozói adottságok a születőben levő és az új

vajon olyan területen indítanak vállalkozást, ahol

vállalkozások menedzserei foglalja

(TEA) minőségi

magába,

illetve

tulajdonos-

már eleve magas a versenytársak száma, vagy

jellemzőit,

adottságait

pedig olyan egyedi piaci rést talált az új vállalkozó,

mint

a

vállalkozásindítás

ahol nincsen öldöklő verseny.

motivációja, a vállalkozó iskolázottsági foka, a

A fentieknek megfelelően a GEM a vállalkozói

gazdasági szektorba, iparágba tartozás és a verseny

adottságokon belül négy tulajdonságról gyűjt

szintje.

adatokat: a motivációról, a vállalkozó-menedzser

Az adottságok egyik fontos eleme, hogy milyen

végzettségéről, a cég szektorba tartozásáról és a

motivációk vezetnek a vállalkozás indításához. A

verseny

lehetőség motiválta vállalkozás-indítás általában

következőkben

jobban előkészített, átgondoltabb, és az ilyen cégek

vizsgálunk.

tulajdonosai jobban felkészültek, mint az olyan

szintjéről.

Ennek

öt

 Lehetőség

megfelelően

vállalkozói motiválta

a

adottságot vállalkozások

kényszerből indított vállalkozások, ahol az új

részaránya: az új vagy születőben levő

vállalkozónak nincsen más alkalmazási lehetősége.

vállalkozásoknak az a része, amely egy

A vállalkozó iskolázottsági foka is lényeges lehet.

üzleti lehetőség megragadásáért vagy a

A

jövedelem fenntartása, növelése érdekében

felsőfokú

végzettséggel

rendelkező,

iskolázottabb vállalkozók magasabb tudással, jobb adaptációs

és

tanulási

képességekkel

jött létre.  A kényszervállalkozások részaránya: az új

rendelkezhetnek, mint alacsonyabban iskolázott

vagy

társaik.

tőke

vállalkozásoknak az a része, amelyet azért

elengedhetetlenül fontos a magas innovációs

hoztak létre, mert az alapítónak más

aktivitású vállalkozásoknál, amelyeknek szükségük

választása nem volt.

A

magas

minőségű

humán

születőben

levő

TEA

van a képzett, tapasztalt munkaerőre a további

 Végzettség: azoknak a vállalkozóknak az

növekedéshez. A magas növekedési potenciállal

arányát adja meg a 18-64 éves lakossághoz

rendelkező

lényeges,

viszonyítva, akik valamilyen formában

megkülönböztető jellemvonása a vállalkozó magas

részt vettek felsőfokú képzésben vagy

szintű képzettsége (Bates 1990). A cégjellemezők

felsőfokú végzettségük van.

vállalkozások

egyik

közül a szakágazatba tartozás az egyik fontos

 Technológiai

Szektor:

azoknak

a

ismérv. A magas és közepes technológiai szektorba

vállalkozásoknak

tartozás növelheti annak a valószínűségét, hogy a

amelyek a TEA vállalkozások közül a

cég innovatív és magas növekedési potenciálú lesz.

közepes vagy magas technológiai igényű

Főleg az infokommunikációs technológiákhoz

ágazatokban működnek;

(ITC) kapcsolódó tevékenységek játszanak fontos szerepet a gazdasági fejlődésben, de az utóbbi

az

arányát

mutatja,

 A verseny szintje: a TEA vállalkozások azon

arányát

mutatja,

amelyek

nem 17

rendelkeznek

versenytárssal,

maximum

kényszervállalkozásoknak az átlaga és a szórása is

csak néhány ugyanazt a terméket vagy

nagymértékben csökken. Magyarország esetében a

szolgáltatást

lehetőség motiválta vállalkozások aránya 6,04%.

kínáló

versenytárssal

Tekintettel arra, hogy a kényszervállalkozások

rendelkeznek.

esetében

a

minél

alacsonyabb

értékek

a

A lehetőség motiválta és a kényszervállalkozásokat

kívánatosak, így a 3,10%-os részarányuk az ország

a vállalkozói aktivitások áttekintése során a 6. ábra

fejlettségéhez viszonyítva kedvezőnek mondható.

kapcsán már érintettük. Eszerint Magyarország a

Ez egyben azt is jelenti, hogy kétszer annyi

hatékonyság-vezérelt országok között az alsó

lehetőség motiválta vállalkozás jött létre 2014-ben,

harmadban helyezkedik el a lehetőség motiválta

mint kényszervállalkozás. Ez egyben tagadja azt a

TEA vállalkozások alapján rangsorolva. A 9.

közkeletű

ábráról az is jól látható, hogy az országok

kényszervállalkozások hazája lenne.

fejlettségének

növekedésével

a

vélekedést,

hogy Magyarország

a

TEA

vállalkozásokon belül a lehetőség motiválta és a

9. ábra Lehetőség motiválta és kényszervállalkozások

18

10. ábra A verseny szintje a versenytársak száma alapján a TEA vállalkozásokon belül

A vállalkozási adottságok egyik fokmérője, hogy

térségben csak Románia található mögöttünk.

mennyiben képes a vizsgált vállalkozás olyan

Ennek komplementerként az is megállapítható,

piacot találni, ahol minél kevesebb versenytárssal

hogy arányaiban nagyon sok, a magyar TEA

kell megküzdenie. Emögött az a feltételezés áll,

vállalkozások több mint 50%-a próbál már eleve

hogy a versenytársak alacsony száma azt jelentheti,

zsúfolt

hogy sikerült a vállalkozónak olyan egyedi piaci

megfelel a kelet-közép-európai átlagnak, de az

rést

EU15-höz viszonyítva mintegy 5-6 százalékponttal

azonosítania,

ami

hosszabb

távon

a

piacon

érvényesülni,

ami

nagyjából

versenyelőnyét biztosíthatja. Kim és Mauborgne

magasabb.

(2005) szerint a kék óceán stratégia, a verseny

Egy másik fontos kérdés, hogy mennyire innovatív,

jelentőségének

magas hozzáadott értékű iparágban fejtik ki a

csökkentésé, leküzdése

konkurencia

megszüntetése

helyett

(vörös

a

óceán

stratégia) kifizetődőbb lehet. Az

A technológiai szektorban részt

termékeket-szolgáltatásokat

vevő TEA

kínáló

vállalkozások tekintetében Magyarország a kelet-

vállalkozások aránya hazánkban nem csak az

közép-európai országok tekintetében 2014-ben

EU15 átlagához, de a kelet-közép-európai átlaghoz

dobogós helyet ért el. Előttünk (6,92%) Románia

viszonyítva is viszonylag magasnak mondható. Az

(7,28%) és Szlovénia (8,50%) végzett.

igazi

egyedi

vizsgált vállalkozások a tevékenységüket.

különbség

rendelkező

a

néhány

vállalkozások

Magyarország

esetében

versenytárssal

esetében nagyon

van, alacsony,

ami a 19

11. ábra A technológiai szektorban részt vevők aránya TEA-n belül

nemzetköziesedés

2.4. A vállalkozói aspirációk

talán

legelterjedtebb

mérőszáma, ezt használja a GEM is. A fogyasztók A vállalkozók nagyban különböznek abban, hogy

által újnak tartott termékek megléte, a legújabb

milyen fejlesztési stratégiát is alkalmaznak. A

technológia alkalmazása, illetve az export olyan

vállalkozói aspirációk a vállalkozó azon egyedi, a

minőségi

jövőbeli növekedést és fejlődést befolyásoló

következtében

erőfeszítéseit tartalmazzák, mint az új termék

lehetőségei

bevezetése, az új technológia alkalmazása, a magas

kapcsán a GEM nem az aktuális, hanem az öt éven

növekedés és a nemzetköziesedés, valamint a

belül várt növekedést méri. Bár az elvárt és a

finanszírozási lehetőségek rendelkezésre állása. Az

tényleges növekedés esetében cégszinten akár

Oslói kézikönyv (Oslo Manual 2005) a cég

jelentős különbségek is lehetnek, országos szinten

innovációs erőfeszítéseit és a cég által kifejlesztett

ezek kiegyenlítődhetnek. A tapasztalatok azt

termékek, technológiák újdonsági fokait méri. A

mutatják, hogy az elvárt növekedés a tényleges

GEM ezzel szemben a termékinnovációt

növekedés jó közelítő mérőszáma, proxyja lehet

fogyasztók

vagy

a

potenciális

a

fogyasztók

potenciált a

cég

növekednek.

jelentenek, bővülési, A

cég

amelyek

terjeszkedési növekedése

(Autio 2007).

nézőpontjából vizsgálja, a technológiai innovációt

A következőkben a GEM által mért vállalkozói

pedig a cég által alkalmazott tipikus technológia

aspirációt alkotó négy tényezőt vizsgáljuk:

rendelkezésre állási idejével közelíti. A cég



exportjának

születőben levő és a fiatal vállalkozások (TEA)

árbevételbeli

aránya

a

Termékinnováció

foka

(Új termék):

a

aránya, amelyeknél a vásárlók vagy a potenciális 20

vásárlók mindegyike, vagy egy része tartja a cég termékét

vagy

szolgáltatását

újnak

és

közül a termékinnovációt a 12. ábra segítségével!

szokatlannak; 

Első lépésben tekintsük át a két innovációs terület

(Új

A termékinnovációt áttételesen méri a GEM-

technológia): a születőben levő és a fiatal

kutatás. Azt a kérdést kell megválaszolni, hogy a

vállalkozások (TEA) aránya ahol az alkalmazott

vevők mekkora része tartja a terméket újnak,

technológia vadonatúj (kevesebb, mint egy éve áll

szokatlannak. Fontos tehát, hogy nem azt mérjük,

rendelkezésre), vagy új (1-5 éve áll rendelkezésre);

hogy ki fejlesztette ki az adott terméket, hanem azt,



hogy ki készíti vagy árulja. A módszer hátránya,

Technológiai

innováció

foka

Export: a születőben levő és a fiatal

így

összekeverednek

az

új

terméket

vállalkozások (TEA) aránya, ahol a vásárlók több

hogy

mint 1%-a él külföldön;

ténylegesen



imitátorok és az értékesítők. Így lehetséges, hogy

Gazella: a születőben levő és a fiatal

vállalkozások (TEA) aránya, ahol 5 éven belül az

kitaláló

innovátorok,

a

másoló

Kína „innovatívabb”, mint az Egyesült Államok.

alkalmazotti létszámban legalább plusz tíz fő és 50% növekedés várható;

12. ábra Termékinnováció – A vevők mekkora része tekinti újnak, szokatlannak a kínált terméket?

21

13. ábra Az alkalmazott technológia újdonságfoka

Magyarország 2014-ben a mezőny közepén végzett

más táján már régebb óta létezik, az adott területre

a TEA vállalkozások termékinnovációját vizsgálva.

csak most jutott el, ezért azt a válaszadó jelezheti

Eszerint a válaszadók mintegy 41%-a nyilatkozott

új

úgy, hogy legalább vevőinek egy része újnak, de

átlagához képest a lemaradásunk is hasonló

egyedinek is az ügyfelek mintegy 10%-a.tarthatja a

mértékű: az új és a részben új technológiában is 6-

cég által kínált terméket,

8 százalékpontos.

Ennél nagyobb problémákkal szembesülünk, ha a

Az exporttevékenységet a GEM-kutatás a külföldi

13. ábrára tekintve a technológiai innovációt

vevők

vizsgáljuk.

idevonatkozó

A GEM kutatás a technológiai innovációt azon

megállapíthatjuk, hogy Magyarország a TEA

keresztül méri, hogy a válaszadó által alkalmazott

vállalkozások tekintetében lényegében a kelet-

technológia 1 évnél fiatalabb, 1-5 év közötti vagy 5

közép-európai átlagos értékekkel rendelkezik. Ez

évnél

problémák

alapján a TEA vállalkozásokon belül – ahol

szembetűnőek, hiszen a válaszadók kevesebb mint

egyáltalán külföldi vevő regisztrálható – két

20%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább részben új

markáns csoport különül el. Egyrészről mintegy

technológiát használ. Ezen kívül a technológia

43-44%-os arányt tesznek ki azok, akiknél van

változónak megvan ugyanaz a problémája, mint a

ugyan exporttevékenység, de alacsony szintű, és

termékinnovációnak

technológia

másrészről közel ugyanekkora nagyságrend van,

kifejlesztését méri, hanem az alkalmazását. Ez azt

akinél meghatározó az export, hiszen a vevőinek

eredményezi, hogy habár egy technológia a világ

több mint 75%-a külföldről érkezik.

régebbi.

A

magyarországi

is:

nem

a

technológiának. A többi

arányával

európai

közvetetten válaszokat

méri.

ország

Az

vizsgálva

22

Az utolsó témakör a vállalkozói aspirációkon belül

legalább 50%-os és minimum 10 fős növekedést

a jövőbeni növekedés. Régóta hivatkozott állítás,

terveznek. Magyarország 25,31%-os arányával a

hogy

a

gazdasági

növekedésért

és

a

hatékonyság

vezérelt

országok

között

a

foglalkoztatottság bővüléséért a nagy növekedést

középmezőny tetején található. A képet azonban

produkáló,

árnyalja, hogy ezzel az eredménnyel a kelet-közép-

ámde

arányaiban

elhanyagolható

számú, vállalkozások tesznek a legtöbbet (Autio

európai

2007). A GEM kutatás azokat a vállalkozásokat

Horvátország, Szlovénia, Románia stb.) is előttünk

sorolja

ide,

amelyek

szándékaik

szerint

a

országok

közül

többen

is

(pl:

végeztek.

következő 5 év alatt alkalmazottaik számában

14. ábra A külföldi vevők aránya az árbevételben

23

15. ábra A gyors növekedésű TEA vállalkozások

24

A GEDI-kutatások során kifejlesztett PFB (Penalty

3. A vállalkozás mérése a GEDI megközelítésében

for Bottleneck – Büntetés a szűk keresztmetszetért) módszer segítségével lehetővé válik az egyes

Jelen fejezetben Páger és Szerb (2012) alapján a vállalkozások mérésének egy másik aspektusát mutatjuk be. A GEM koncepcionális modelljének és a GEM által értelmezett vállalkozás fázisainak bemutatásakor látott kutatásokra alapozva 2008-tól kezdődően folyamatosan zajlik a vállalkozói attitűdök, képességek és aspirációk felmérését célzó komplex index kialakítása, amely a GEDI (Global Entrepreneurship and Development Index – Globális Vállalkozói és Fejlettségi Index) nevet kapta. A GEDI-indexet létrehozó kutatócsoport kezdeményezői – Zoltán J. Ács (George Mason University, Virginia, USA) és Szerb László (PTE KTK, Pécs) – a GEM kutatásokban szerzett tapasztalatokra alapozva a vállalkozás mérésére egy

többdimenziós

beavatkozásokat

és

a

megfelelően

gazdaságpolitikai segítő

mutatót

dolgoztak ki. A vállalkozás meghatározása során a GEM azt az üzlet létrehozásának folyamataként definiálja. A GEDI kutatásokban a vállalkozás fogalmában a GEM által alkalmazott aktivitási megközelítés helyett a vállalkozások minőségi és környezeti tényezői játszanak fontos szerepet. Ellentétben a GEM-mel, amely a vállalkozási folyamatot és annak lépéseit emeli ki, a GEDI esetében az egyéni törekvéseket

befolyásoló

intézményi

elemek

szerepelnek a kutatás középpontjában, ahol az egyéni

törekvések

az

intézményi

kontextusában érvényesülnek.

környezet

országok

vállalkozóilag

gyenge

pontjainak

azonosítása. Így a GEDI-mutató segítségével egyedi,

országspecifikus

ajánlásokat

is

gazdaságpolitikai

tehetünk.

Összességében

mindenesetre az mondható, hogy a GEM- és a GEDI-kutatások nem egymást kizáró, hanem kiegészítő jellegűek, amelyek a vállalkozás eltérő aspektusaira helyezik a hangsúlyt. A 16. ábra szemlélteti a GEDI koncepcionális modelljét. Ameddig a GEM az összes vállalkozást (produktív, inprodultív vagy akár káros) is méri, a GEDI a produktív

vállalkozás

mutatója. A GEDI

a

vállalkozás három aspektusát foglalja magába: a vállalkozói attitűdöket, a vállalkozói adottságokat és a vállalkozói aspirációkat. Az attitűdök között az egyes

válaszadók

által

érzékelt

lehetőségek,

képességek, a bukástól való félelem és a vállalkozó státuszával kapcsolatos megítélések szerepelnek. A vállalkozói adottságokon belül a vállalkozás indításával

kapcsolatos

vállalkozások

technológiai

lehetőségek,

a

felkészültsége,

az

emberi erőforrás minősége és a versenypozíció kerülnek felmérésre. A vállalkozói aspirációk között a vállalkozók növekedéssel, innovációval és nemzetközi orientációval kapcsolatos elvárások, továbbá a finanszírozási háttér jelennek meg. A 16. ábra szemlélteti azt is, hogy a vállalkozás különböző tényezői összefüggenek egymással, és dinamikus interakciókon keresztül fejtik ki pozitív 25

hatásukat. kapcsolatban

A

GEDI részletes

mutató

kiszámításával

módszertani

leírással

szolgál Páger és Szerb (2012), valamint Szerb et al

A 17. ábra mutatja Magyarország GEDI szerinti vállalkozói profilját a GEDI-t alkotó 14 pillér mentén.

(2014).

Attitűdök

Aspirációk

Adottságok

GE Produktív Vállalkozás

16. ábra A GED koncepcionális modellje Forrás: Páger és Szerb (2012) p9

17. ábra Magyarország, az EU15 államok és a közép- és kelet-európai országok a GEDI mérés alapján

26

Az európai viszonylatban végzett összehasonlítás

lehetőség megragadásában. Sajnos egyértelmű a

által kirajzolt kép az elmúlt években alig változott.

lemaradásunk a vállalkozásindítási képességekben,

Az előző évekhez hasonlóan a régi európai uniós

a termékinnovációban, a hálózatosodásban és az

tagállamok teljesítménye két területet leszámítva

üzleti lehetőségek felismerésében.

dominálja a kelet-közép európai államokét. Az

Végezetül

egyik kivételes terület a magas növekedés, a másik

megnéztük, az egyes pillérek melyik negyedben

terület a nemzetköziesedés, ahol a GEDI értékek

helyezkednek el a többi országhoz viszonyítva. Az

közel azonosak a három vizsgált országcsoportban,

eredményeket a 3. táblázat foglalja össze.

csak

Magyarországot

vizsgálva

de Magyarország értéke valamivel magasabb a többinél. A

térségi

A 3. táblában a színkódok a quartiliseket jelzik, átlaghoz

közel

helyezkedik

el

fentről lefelé haladva: kék (legjobb negyed),

Magyarország a kulturális támogatás tekintetében,

szürke

(második

negyed),

sárga

míg a technológiai innováció esetében egy kicsit

negyed), piros (utolsó negyed). A megalapozottabb

alatta, a technológiai szektor tekintetében pedig

gazdaságpolitikai javaslatokhoz viszont jobb lenne,

valamivel felette. Valamelyest versenyelőnyünk

ha nem csupán egy év adatait használnánk fel.

(harmadik

van a már említett nemzetköziesedésen túl a

Vállalkozói aspiráció

Vállalkozói adottság

Vállalkozói Attitűd

kockázatvállalási hajlandóságban és a növekedési

3.

Pillérek Lehetőség felismerés Startup képesség Kockázatvállalás Hálózatosodás Kulturális támogatás Vállalkozói attitűd

0,27 0,50 0,50 0,58 0,42 43,4

Lehetőség kezdés Technológiai szektor Humán minőség Versenyelőny Vállalkozói adottság Termékinnováció Technológiai innováció Magas növekedés Nemzetköziesedés Finanszírozás Vállalkozói aspiráció GEDI

0,49 0,54 0,49 0,38 45,3 0,32 0,44 0,58 0,81 0,36 46,7 45,1

tábla Magyarország GED pillér értékei 2013

27

2009-2014 Lehetőség felismerés Startup képesség Kockázatvállalás Hálózatosodás Kulturális támogatás Lehetőség kezdés Technológiai szektor Humán minőség Versenyelőny Termékinnováció Technológiai innováció Magas növekedés Nemzetköziesedés Finanszírozás

Plusz 0,29 0 0 0 0,09 0 0 0,03 0,14 0,2 0,08 0 0 0,12

% 31% 0% 0% 0% 9% 0% 0% 3% 15% 21% 8% 0% 0% 13%

Értékelés tartósan problematikus elfogadható elfogadható elfogadható kisebb probléma, időben fokozódik elfogadható elfogadható új probléma problematikus, időben változó intenzitással problematikus, időben változó intenzitással kisebb probléma, szinten maradt kisebb problémából javult kisebb problémából javult problematikus, időben változó

Gazdaságpolitikai prioritás elsőrendű prioritás nem prioritás nem prioritás nem prioritás közepes prioritás nem prioritás nem prioritás fokozott megfigyelés elsőrendű prioritás elsőrendű prioritás közepes prioritás nem prioritás nem prioritás elsőrendű prioritás

4. tábla: Magyarország GED értékeinek 5 pontos növeléséhez szükséges erőforrások és azok megosztása A 4. tábla azt mutatja, hogy a 2009-2014-es adatok

plusz

alapján a GEDI index 5 pontos növeléséhez (45,1

fordítani. Kisebb problémákat jelez a Kulturális

pontról 50,1 pontra) plusz erőforrásokat milyen

támogatás és a Technológiai innováció, a Humán

arányban osszuk meg úgy, hogy azok a lehető

minőség pedig fokozott odafigyelést igényel. A

leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. A

többi terület esetében – az elemzés vizsgálati

sötétebb zöld szín komolyabb problémát jelez, ami

keretein belül maradva – külön intézkedés nem

azt jelenti, hogy ezek esetében többet kell

szükséges. Fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni,

fordítanunk

a

hogy ezek a javaslatok csupán az adott vizsgálati

világosabb szín kevésbé akkut gondot jelez. Mint

keretek között értelmezhetők, és nem tekinthetők

látható, a legfontosabb, fejlesztendő területek a

direkt

Lehetőség

ahhoz sokkal több és mélyebb elemzés szüskéges.

a

pillér

felismerés,

javítására,

ameddig

a Termékinnováció,

a

erőforrások

nagyjából

gazdaságpolitikai

80%-át

ajánlásoknak,

kellene

hiszen

Versenyelőny és a Finanszírozás,amelyekhez a

28

tekinthető

4. Összefoglalás

innovatívnak

a

termékfejlesztés

területén, 19,33%-a technológiailag innovatív, míg

Ameddig az előző években a magyarországi

élenjáró technológiát 9,37%-uk használ. A magas

vállalkozói tevékenység meglehetősen hullámzóan

növekedésű

alakult, tendenciájában inkább romlott, addig most

alapján Magyarország az EU élbolyában foglal

egyértelmű javulást látunk. Úgy látszik, lassacskán

helyet, a közép-kelet európai országok közül

vállalkozásink kikecmeregnek a válság illetve a

azonban többen előttünk végeztek.

potenciálú

vállalkozások

aránya

a

A GEDI a társadalmilag hatékony vállalkozói

sokkjaiból. A

teljesítmény komplex mutatója, amely az egyéni és

vállalkozói aktivitást mutató TEA index 9,3%

egyben azok kontextusát adó intézményi tényezők

körül

a

együttes hatásmechanizmusát is magában foglalja.

megszűnések is meglehetősen magas szintre értek.

A vállalkozási teljesítményt a GEDI fő mutatója, a

Hazánk így is a hatékonyság-vezérelt országok

három alindex, a 14 pillér mentén vizsgáltuk. A

alsó harmadában helyezkedik el. A vállalkozói

vállalkozás

attitűdök hét kategóriáját vizsgáltuk ezek közül a

Magyarország a lehetséges 100 pontból 2014-ben

kockázatvállalásban az európai átlagnak felelünk

45,1 pontot ért el, amivel a hasonló fejlettségű

meg meg, a vállalkozói társadalmi státuszában az

közép-kelet európai országok között nagyjából

európai átlag felett helyezkedik el, míg a média

középen helyezkedünk el. A három alindex: a

szerepében mélyen az átlag alatt foglalunk helyet.

Vállalkozói Attitűdök, a Vállalkozói Adottságok és

2010-es

megszorító

szabályozórendszeri

intézkedések

változások

stabilizálódni

látszik,

és

ugyanakkor

a A

adottságok

vállalkozói

tekintetében

komplex

Vállalkozói

mutatója

Aspirációk

alapján

szempontjából

Magyarország teljesítménye kiegyensúlyozott, a

Magyarország lehetőség motiválta TEA-értéke

legalacsonyabb

69,94%, tehát az új vállalkozások több mint

rendelkezik.

kétharmadát

a

A pillérek mentén végzett vizsgálat alapján

tulajdonosok/menedzserek jó lehetőséget látnak.

megállapítható, hogy Magyarország vállalkozói

Ugyanakkor

gazdasági

teljesítménye egyenetlen. Az egyik oldalról a

fejlettséghez tartozó trendvonalhoz képest rosszabb

Technológiai szektor, a Nemzetköziesedés, a

összetételű vállalkozói struktúrával rendelkezik.

Magas növekedés és a Hálózatosodás hazánk

Az alkalmazott technológia terén Magyarország

vállalkozóilag erős pontjai közé sorolható, a másik

helyzete a térségben valamivel az átlag felett

oldalról viszont a Lehetőség felismerés és a

helyezkedik el, hiszen a születőben levő és a fiatal

Termékinnováció tekintetében az országok utolsó

vállalkozások majd’ 7%- a a közepes és a magas

negyedében foglalunk helyet. Fokozott figyelmet

technológiai szektorba tartozik.

érdemel

A

azért

indítják,

Magyarország

Vállalkozói

aspirációk

mert a

szempontjából

Magyarországon a TEA vállalkozások 32,09%-a

a

ponttal

Kulturális

az

attitűdök-alindex

támogatottság,

a

Finanszírozás és a Vállalkozásindítási képességek is, ahol helyzetünk a közepesnél gyengébb. 29

Irodalomjegyzék [Oslo Manual (2005)] Oslo Manual - Guidlines for Collecting and Interpreting Innovation Data. Third Edition, OECD, Paris. Autio, E. (2007) GEM 2007 Report on highgrowth entrepreneurship, London: Global Entrepreneurship Research Association GERA). Bates T. (1990) Entrepreneur Human Capital Inputs and Small Business Longevity, The Review of Economics and Statistics,72(4) 551-559. Fritsch M., Schröter A. (2009) Are more start-ups really better? Quantity and quality of new businesses and their effect on regional development, Jena economic research papers, No. 2009,070, http://hdl.handle.net/10419/32600 Kim, W. C., and R. Mauborgne 2005. "Blue ocean strategy: from theory to practice." California Management Review 47, no. 3 (2005): 105-121. Páger B., Szerb L. (2012) GEM 2012 Magyarország: Megtorpanás vagy a

visszaesés kezdete? Globális Vállalkozói Monitor Magyarország. Jelentések, Global Entrepreneurship Monitor. Porter M. E. Schwab K. (2008) The global competitiveness report 2008-2009, World Economic Forum Geneva Switzerland. Rostow W. W. (1960) The process of economic growth; Cambridge, University Press. Shane S. (2009) Why encouraging more people to become entrepreneurs is bad public policy; Small Business Economics, Volume 33, Number 2. Szerb L., Acs J. Z., Autio E. (2014) Global Entrepreneurship and Development Index 2014; Washington: Global Entrepreneurship and Development Institute. Szerb L., Kocsis-Kisantal O. (2008) Vállalkozói kultúra Magyarországon két napilap tükrében; Közgazdasági Szemle; Március. Ucbasaran D., Westhead, P., Wright M. (2001) The Focus of Entrepreneurial Research: Contextual and Process Issues; Entrepreneurship: Theory & Practice; Summer2001, Vol. 25 Issue 4

30

GEM 2014 MAGYARORSZÁG: LASSAN EMELKEDŐ PÁLYÁN A VÁLLALKOZÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A GEM 2014 ADATFELVÉTELE ALAPJÁN. Márkus Gábor - Szerb László

Recommend Documents