GDEMSZK DEBRECEN PEDAGÓGIAI PROGRAM

GDEMSZK – DEBRECEN

2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELŐSZÓ ............................................................................................................................................................................ 1 I. BEVEZETÉS ................................................................................................................................................................. 2 1. Az intézmény bemutatása ........................................................................................................................................ 2 2. Az intézmény belső adottságai, feltételei ................................................................................................................. 3 3. Jogi státus .................................................................................................................................................................. 4 3.1. Az intézmény alapítása, jogállása ........................................................................................................................ 4 3.2. Az intézmény tevékenységei, működési területek .................................................................................................. 5 3.3. Egyéb jogi személyek az iskolában ...................................................................................................................... 5 4. Honvédelmi nevelés küldetésnyilatkozata .............................................................................................................. 6 II. A SZAKKÖZÉPISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................................... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. ... 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................................. 11 3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................................................................................... 13 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .............................. 14 4.1. Közösségfejlesztés .............................................................................................................................................. 14 4.2. Az iskola szereplőinek együttműködése.............................................................................................................. 18 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...... 19 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ......................................................................................................... 19 5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma ....................................................................................................................... 19 5.3. Az osztályfőnök feladatai ................................................................................................................................... 20 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .............................. 20 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ....................... 21 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit .................................. 21 8.1. Az együttműködés formái, színterei .................................................................................................................... 22 8.2. Az együttműködés tartalmi elemei ..................................................................................................................... 23 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményeit............................................................................................................................................................. 24 9.1. A tanulmányok alatti helyi vizsgák típusai ......................................................................................................... 24 9.2. Vizsgaidőszakok ................................................................................................................................................. 24 9.3. Vizsgára való jelentkezés ................................................................................................................................... 24 9.4. A vizsgák előkészítése ........................................................................................................................................ 25 9.5. A vizsgák lebonyolítása ...................................................................................................................................... 25 9.6. A vizsgázás módja ............................................................................................................................................. 25 9.7. Szóbeli felvételi vizsga követelményei ............................................................................................................... 25 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ................................................................................................................ 26 10.1. A felvétel szabályai .......................................................................................................................................... 26 10.2. Speciális honvédelmi szabályok az intézményi és kollégiumi felvételnél ......................................................... 26 10.3. Az átvétel szabályai.......................................................................................................................................... 26 10.4. Felvétel a szakképző évfolyamra ...................................................................................................................... 27 10.5. Kollégiumi felvétel és átvétel ........................................................................................................................... 27 11. Elsősegély nyújtási ismeretek oktatása ............................................................................................................... 27 SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................................................. 28 1. Általános célok ........................................................................................................................................................ 28 1. 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok ..................................................................................................................... 29 1.2 Helyi tantervek a 10/2003. (IV.28.) OM rendelet alapján ................................................................................. 31 1.3. Tantárgyi struktúra és óraszámok 2013. szeptember 1-jétől ............................................................................. 32 1.3.1 Helyi tanterv 2013. .......................................................................................................................................... 33 2. Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................... 34 3. a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ......................... 36 3.1. Alapvető célok.................................................................................................................................................... 36 3.2. Pedagógiai feladatok helyi megvalósítása oktatásában .................................................................................... 36 3.3. Katonai alapismeretek és honvédelmi nevelés ................................................................................................... 37 4. Választható tantárgyak, foglalkozások pedagógusválasztás szabályai .............................................................. 38 4.1. Az emeltszintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények .................................................. 38 5. Választható érettségi vizsgatárgyak ...................................................................................................................... 38 5.1.Választható érettségi tantárgyak közép- és emelt szintű felkészítése .................................................................. 38 5.2. Választhat érettségi tantárgyak.......................................................................................................................... 39 6. Középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................................................ 39 7. Az iskola értékelési és ellenőrzési rendszere ......................................................................................................... 40 7.1.Számonkérés, osztályozás ................................................................................................................................... 40 7.1.1. Visszajelzések, összefüggések keresése ........................................................................................................... 40 7.1.2. Osztályozás és értékelés .................................................................................................................................. 40


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

7.1.3. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése ................................................................................................. 41 7.1.4. A magatartás és szorgalom iskolai értékelése ................................................................................................ 44 7.2. A tanórai és vizsgamentesség............................................................................................................................. 45 7.2.1. Vizsgamentesség versenyeredmények alapján ................................................................................................ 47 7.3. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................................................. 47 7.4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei ................................................................................................................ 47 8. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elve .............................................................................. 48 8.1. Csoportbontások ................................................................................................................................................ 48 8.2. Egyéb foglalkozások .......................................................................................................................................... 49 9. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek ......................................................................................................... 49 9.1. Egészségfejlesztéssel, környezeti neveléssel összefüggő feladatok .................................................................... 49 9.1.1. Étkeztetés ........................................................................................................................................................ 49 9.1.2. Mindennapos testmozgás ................................................................................................................................ 49 9.1.3. Személyiségfejlesztés – lelki egészségvédelem ................................................................................................ 50 9.1.4. Az egészségnevelés stratégiája ....................................................................................................................... 52 10. Esélyegyenlőségi elvek .......................................................................................................................................... 52 10.1. Általános alapelvek .......................................................................................................................................... 52 10.2. Osztályok, csoportok kialakítása, felzárkóztatás ............................................................................................. 52 10.3. Szociális hátrányok enyhítése .......................................................................................................................... 53 11. Tanulók jutalmazása ............................................................................................................................................ 54 11.1. Jutalmazási lehetőségek ................................................................................................................................... 54 11.2. Az egyének jutalmazásának lehetőségei, fokozatai .......................................................................................... 54 11.3. Közösségek jutalmazása ................................................................................................................................. 55 KOLLÉGIUMI NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................... 56 1. Helyzetelemzés ........................................................................................................................................................ 56 1.1. Kollégiumi összetevők ........................................................................................................................................ 56 1.1.1.A kollégium működési feltétele, az épület adottságai, felszereltség, elhelyezés körülményei .......................... 56 1.1.2. A nevelőtestület összetétele ............................................................................................................................. 56 1.1.3. A tanulói összetétel, korosztály, lakóhely, iskolai - szakmai irányultságuk .................................................... 56 2. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései ............................................................................................ 57 2.1. Általános alapelvek ............................................................................................................................................ 57 3. A tanulók értékrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .................................................. 59 3.1. A tanulási kultúra fejlesztése ............................................................................................................................. 59 3.2. A tanulmányi munka színvonalának emelése ..................................................................................................... 59 3.3. A kollégiumi tevékenységek programja.............................................................................................................. 59 3.3.1 A kollégiumi tevékenységek típusai .................................................................................................................. 60 3.3.2. Kollégiumi foglalkozások ................................................................................................................................ 60 3.3.3. Szilenciumi foglalkozások ............................................................................................................................... 61 3.3.4. Csoportfoglalkozások...................................................................................................................................... 61 4. Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok....................................................................................... 63 4.1. Egészséges életmódra nevelés............................................................................................................................ 63 4.2. Természeti és környezeti nevelés ........................................................................................................................ 63 5. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei ................................................................................................... 64 5.1. Tehetséggondozás .............................................................................................................................................. 64 5.2. A racionális értékrend és képességrendszer fejlesztése ..................................................................................... 64 5.3. A társadalmi beilleszkedés elősegítése .............................................................................................................. 65 6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ..................................................................................................................................................... 65 6.1. A hátrányos helyzetű tanulók segítése ............................................................................................................... 65 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezése ..................................................................................................................................................................... 66 7.1. Művelődési egyenlőtlenségek csökkentése ......................................................................................................... 66 7.2. A kollégiumi diákönkormányzat ......................................................................................................................... 67 8. Ifjúságvédelmi tevékenység .................................................................................................................................... 67 8. Kollégiumi hagyományok....................................................................................................................................... 68 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, iskolákkal ................................................................................................................ 69 10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek ....................................................................................................... 69 10.1. Egészségnevelési elvek ..................................................................................................................................... 69 10.2. Környezetnevelési elvek ................................................................................................................................... 70 SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................................................................. 72 1. Szakközépiskolánk oktatási-képzési céljai, feladatai ........................................................................................... 73 2. A szakközépiskola képzési rendje.......................................................................................................................... 74


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.1. A képzés szakaszai ............................................................................................................................................. 75 2.2. Képzési irányok, specialitások ........................................................................................................................... 77 2.2.1. Az iskolarendszerű oktatás profilja, szakképesítések ...................................................................................... 77 2.2.2. További tevékenységi formák .......................................................................................................................... 78 3. Az intézményben folyó szakképzések és helyi tantervük ..................................................................................... 79 3.1. Elektronikai Technikus 2012. szeptember 1-étől (54 523 02) ........................................................................... 79 3.2. Elektronikai technikus 2013. szeptember 1-jétől (54 523 02) ............................................................................ 79 3.3. Automatikai technikus (tervezett szakképesítés)................................................................................................. 79 3.4. Informatikai rendszergazda (tervezett szakképesítés) ........................................................................................ 79 4. A szakmai vizsgáztatás szabályai .......................................................................................................................... 79 4.1. A szakmai vizsga gyakorlati alkalmazása .......................................................................................................... 79 5. Előzetes tanulmányok beszámítása a kerettantervre épülő szakképzésben ...................................................... 80 6. A felnőttoktatás helyi programja .......................................................................................................................... 82 6.1. A szakmai képzés profilja ................................................................................................................................... 82 6.1.1. Felnőttoktatás az OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére ...................................................................... 82 6.1.2. Tanfolyami oktatás.......................................................................................................................................... 82 6.2. Személyi és tárgyi feltételek ............................................................................................................................... 83 6.3. A felnőttoktatás működési rendje ...................................................................................................................... 83 6. 4. A felnőttoktatás helyi óratervei, tantervei ......................................................................................................... 83 MELLÉKLETEK ..................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. SNI, BTM fejlesztési terv ................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. ZÁRADÉK ................................................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztus 30-i nevelőtestületi ülésén elfogadta.. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM ELŐSZÓ

ELŐSZÓ „A honvéd tisztikar minősége alapjában véve a honvéd nevelő- és képzőintézetekben folyó kiképzés eredményességétől függ.”

Intézményünkben a nevelés és oktatás a közismereti és szakmai oktatás mellett, mely az értelmi készséget fejleszti elsősorban azon jellemtulajdonságok és erkölcsi érzelmek, valamint fizikai képességek fejlesztését célozza meg, melyek előnyére válnak minden tanulónak és a katonai pályaválasztását tervező diákok számára elengedhetetlenül fontosak. Az erkölcsi nevelés terén a hazaszeretet, erkölcsösség, mások kultúrájának el- és befogadása, az emberi- és európai értékek iránti elkötelezettség, kötelességérzet, becsületesség, engedelmesség, bajtársiasság, lelkesedés a választott civil, vagy katonai pályáért azon főerények, melyet a tanulókkal meg kell ismertetni és meg kell szerettetni. A nevelésnek és oktatásnak a tanulók gondolkodásmódjára kell hatniuk, fel kell éleszteni akaraterejüket, öntevékeny munkára és önfegyelmezésre kell szoktatni őket. Fel kell ébreszteni bennük a kedvet és érdeklődést a katonai hivatás iránt.

Kiemelt feladatot képez a növendékek testi nevelése, melynek az egészséges fejlődés mellett elsődleges célja az erkölcsi nevelés támogatása, a katonai pályaválasztás alkalmasságára való felkészítés. A testi nevelés mindezeken felül a határozott és magabiztos fellépés és szellemi frissesség gyakorlására, az ügyesség, kitartás és a rendszeretet fokozására van hivatva.

Az iskola célja, hogy az intézményből kilépő tanulók a helyüket a gyakorlati élet folyton fokozódó követelményei között úgy a katonai, vagy civil pálya választásával, mint társadalmi neveltség tekintetében megállják, önmagukat képesek legyenek céljaik irányába tovább képezni és munkájukkal Magyarország és – választásuk esetében- a Magyar Honvédség hasznos tagjává tudjanak válni.

-1-

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. BEVEZETÉS 1. Az intézmény bemutatása Intézményünket

1990. július 01-én alapították. Az alapításkor létrehozott intézmény –

Híradásipari Műszaki Szakközépiskola és Diákotthon – a Böszörményi út 23-27. szám alatt kezdte meg működését. Jelenlegi székhelyét a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 1992 nyarán foglalta el. Iskolánk helyén korábban Elektroműszerész Tiszthelyettes Szakközépiskola és Kollégium működött. Az alapítást megelőző években a Mechwart András Gépipari Technikum, illetve Szakközépiskola híradásipari tagozataként működött az intézmény. Az anyaiskolától történő elválás 1989-ben történt meg. Iskolánk névadójának élete nagyszerű példa arra, hogyan ötvöződik egységbe a teljességre törekvő élet. Gábor Dénes 1900. június 5-ikén született Budapesten, és 1979. február 9-én hunyt el Londonban. Már fiatalon érdeklődött a fizika iránt, elektromérnöki oklevelet szerzett, elektronoptikát tanított, majd az elektronfizika professzora lett. 1971-ben a legmagasabb tudományos elismerésben részesült, fizikai Nobel-díjat kapott „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”. Szakmai munkája mellett figyelme az emberiség élete és jövője felé fordult. Maga vallotta, hogy kettős életet él: egyrészt fizikus és feltaláló, másrészt szociális író. Élete végéig foglalkoztatta az emberiség jövőjének, az információ és a kommunikáció teljes problémaköre egységének a feltalálása. Büszkén vallotta magát magyarnak, és vállalta is magyarságát. Intézményünk 1991. június 5-én vette fel a Nobel-díjas tudós nevét. Az intézményben foglalkoztatott pedagógusok között nagy tapasztalattal rendelkező és pályakezdő tanárok egyaránt tevékenykednek. A közismereti tantárgyakat egyetemet végzett szakos kollégák oktatják. A szakmai elméleti és gyakorlati képzést villamosmérnökök, főiskolát végzett villamos- és automatizálási szakemberek végzik. Több kollégának számítástechnikai, informatikai végzettsége is van. A katonai alapismeretek tantárgyat, a honvédelmi nevelést

és szabadidős katonai

foglalkozásokat az MH 5. Bocskai István Lövészdandár szakmailag magasan képzett aktív katonai tartják. Felkészültségben, szemléletmódban és mentalitásban, öntevékenységben és fejlesztő munkában a nevelőtestület egésze az utóbbi években előnyére változott. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét a tanulmányi versenyek dobogós helyezései, a végzős tanulók felvételi mutatói jelzik.

-2-

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. Az intézmény belső adottságai, feltételei Az intézmény épületkomplexuma funkcionális szempontból három fő szerkezeti egységre tagolható: /1/ az elméleti-tanulmányi részre, /2/ a tanműhelyi-oktatási egységre, /3/ és a kollégiumi főépületszárnyra. Tantermi és tanműhelyi ellátottság: /a/ A maximálisan 36 fős férőhellyel kialakított osztálytermek száma tizenegy. Csoportbontásos órák tartására alkalmas két tanterem az idegen (angol és német) nyelvi oktatást szolgálja. /b/ Három számítástechnikai szaktanterem, egy automatika-informatikai labor van. /c/ A villamos mérőszobai és a gyakorlati foglalkozások feltételrendszerét hat tanműhely és két a nyomtatott áramköri lapok gyártására felszerelt helyiség biztosítja, melyek közül az egyik a vegyszermentes technológia bemutatására alkalmas. /d/ Több éve eredményesen szolgálja a szakmai képzést a hangtechnikai-akusztikai mérőszoba. Intézményünkben a kollégiumi férőhelyek száma 180 fő. Három vendégszoba áll rendelkezésre további szálláshelyek biztosítása céljából. A komfortosabb ellátást főzőfülke és étkezőszoba szolgálja. A több mint két évtizedes objektum fentiekben említett építményeit esztétikusan kialakított iskolaudvar veszi körül. Az udvarrészen megfelelő környezeti hatást nyújtó közlekedési utak és parkosított területek vannak. A nevelés és a képzés személyi feltételeinek megteremtése az alapítás óta folyamatosan és a szakterületek igényeinek figyelembevételével történt. A legfontosabb feladatot a vezetés számára a szakmai képzés strukturális átalakításához kapcsolódó műszaki oktató gárda kialakítása, az egyetemi és főiskolai képzettségű villamos szakemberek pedagógiai képzettségének megszerzése jelentette és jelenti ma is. Munkaköre ellátásához szükséges szakmai végzettséggel intézményünkben minden munkavállaló rendelkezik. A törvényi előírásokra épülő át- és továbbképzés a pedagógusok részére külön szabályzatban és ütemtervben rögzített. A nem pedagógus dolgozók eseti jelleggel vesznek részt szakmai előadásokon, a napi feladatok ellátásához szükséges, aktuális továbbképzéseken. Az utóbbiakban említett közalkalmazottak szervezett továbbképzésére költségvetési fedezet hiányában nincs lehetőség. A pedagógus át- és továbbképzések finanszírozása is csak központi forrásokból oldható meg.

-3-

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola vezetése a főállású szaktanárok túlórában történő foglalkoztatásával, valamint óraadók alkalmazásával oldja meg a feltétlenül szükséges tanórai és tanórán kívüli feladatok teljesítését.

3. Jogi státus 3.1. Az intézmény alapítása, jogállása /1/ Az intézmény közös igazgatású közoktatási intézmény /a/ Neve: Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium /b/ Székhelye: 4027 Debrecen, Füredi út 69. Telefonszáma: 36 - /52/ - 537 - 215 /c/ Típusa: szakközépiskola és kollégium /2/ Jogállása: önállóan működő költségvetési szerv /3/ Alapító szerv neve: Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága (1990) Fenntartó szerv neve: Honvédelmi Minisztérium /4/ Felügyeleti szerve: Honvédelmi Minisztérium Parlamenti Államtitkárság /5/ Ellátandó alaptevékenység: /a/ kollégiumi ellátás /b/ szakközépiskolai nevelés és oktatás /c/ szakiskolai nevelés-oktatás /d/ felnőttoktatás /e/ többi gyermekkel tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése és iskolai nevelése-oktatása /6/ Gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. a) Egyes központi pénzügyi-gazdasági, ingatlan fenntartási, üzemeltetési és fejlesztési, valamint a személyi állomány ellátáshoz szükséges tárgyi eszköz- és anyagellátási feladatait az MH önállóan működő és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve látja el; b) További pénzügyi-gazdásági és egyes logisztikai feladatait az MH kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve végzi. /7/ Az intézmény vezetőjének kinevezése. Az intézmény vezetőjének megnevezése: igazgató.

-4-

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az igazgatót a honvédelmi miniszter pályázat útján 5 év határozott időtartamra nevez ki. Az igazgató felett a munkáltatói jogkört a honvédelmi miniszter gyakorolja. /8/ Vagyon feletti rendelkezés: Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos rendeletek szerint kell eljárni. /9/ Az intézmény megszüntetéséről a hatályos jogszabályok alapján a fenntartó jogosult dönteni.

3.2. Az intézmény tevékenységei, működési területek Az intézmény működési tevékenységeit, működései területeit a mindenkor érvényes intézményi alapító okirat tartalmazza.

3.3. Egyéb jogi személyek az iskolában /a/ A „Középfokú Elektronikai Szakképzésért Alapítvány” Az alapítványt 1991. március 19-én vették nyilvántartásba a Hajdú-Bihar megyei Bíróságon. Az alapító – most bejegyzett nevén a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium nevelőtestülete – felismerte a lehetőséget a képzés korszerűsítésének és feltételeinek javítását szolgáló alapítvány létrehozásában. Az alapítvány induló vagyona 250 eFt volt. Az alapítvány nyitott, csatlakozhat minden magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társulása. Vállalkozói tevékenységet nem folytat,

politikamentes,

pártoktól

független.

Az

alapítványt

1998-ban

közhasznúvá

nyilvánították, melynek eredményeként jogosult fogadni az SZJA 1 %-os felajánlásait.

-5-


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. Honvédelmi nevelés küldetésnyilatkozata A Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumnak a honvédelmi nevelés és oktatás megvalósítása érdekében kiemelt feladata: •

a hazaszeretet, bajtársiasság, rend és fegyelem értékeinek közvetítésének az elősegítése,

•

a Magyar Honvédség társadalmi támogatásának erősítése, katonai pálya népszerűsítése,

•

a katonai alapismeretek érettségi tantárgy elsajátításának mind pedagógiai, mind (katonai) szakmai vonatkozásban a legmagasabb szintű megvalósítása a képzésben résztvevő diákok számára,

•

a katonai alapismeretek tantárgy emelt szintű érettségi vizsgatárgyként történő letételének biztosítása,

•

az iskolai hazafias és honvédelmi nevelés pedagógiai módszerének kialakítása,

•

a meglévő elektronikai szakmacsoportos alapozó oktatás és elektronikai szakképzés mellett a katonai szellemiségű nevelési környezet kialakítása,

•

bekapcsolódni a katonai hagyományőrzés és hadisír gondozásba,

•

a katonai értékeknek megfelelő oktatás és nevelés,

•

együttműködni a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség honvédelmi neveléshez kapcsolódó szerveivel,

•

szakmai közreműködés a Honvédelmi Minisztérium országos honvédelmi nevelés programjának a kidolgozásában és a KatonaSuli program sikeres működtetésében,

•

a Magyar Honvédség alakulataival, különös tekintettel az MH 5. Bocskai István Lövészdandárra történő szakmai, partneri együttműködés,

•

az Önkéntes Tartalékosi Rendszer népszerűsítése az érettségiző és a szakképző évfolyamokon,

•

a civil és a katonai elektronikai oktatás kapcsolatának erősítése, közös szakmai képzések kidolgozása. .

-6-


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. A SZAKKÖZÉPISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Az iskola pedagógiai hitvallásának, nevelési filozófiájának megfogalmazásakor figyelembe vettük: •

a szakközépiskola funkciójából adódó pedagógiai célokat és feladatokat;

•

a nevelés, az oktatás helyi adottságait, intézményi színtereit, a társadalmi élet és tevékenység különböző fórumait;

•

az iskolahasználók közös felelősségét a középiskolás korosztály egyéni fejlődéséért, a tanulói közösségek formálásáért, a felnőtt életre való felkészítésért;

•

a középfokú honvédelmi nevelésben és oktatásban betöltött szerepet. Az iskola pedagógiai hitvallásának összetevői: a tanulásra, a tanuló iskolai szerepeire

vonatkozó nézetek, az iskola által közvetítendő tudásról, értékekről és az iskolának a helyi társadalomban betöltött szerepéről vallott nézetek. Az intézmény nevelésfilozófiai célkitűzéseinek meghatározásakor kiindulópont az általános emberi, társadalmi, erkölcsi alapelvek betartásával megvalósított sikeres életút megalapozása. Az iskola minden tevékenysége arra irányul, azt a célt szolgálja, hogy a felnőttkor határát átlépő, az iskolát elhagyó fiatal megtalálja helyét, szerepét jelenkora társadalmában és rendelkezzen olyan személyiségjegyekkel, amelyek ezt lehetővé teszik. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a hazaszeretetre és a hagyományok, különös tekintettel a katonai hagyományokra történő nevelést. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelve, hogy a társadalom számára hasznos polgárokat neveljen tanítványaiból, akik a pályaválasztásuk során – döntésüktől függően - egyaránt megfelelnek a civil és a katonai élet elvárásainak. Tanulóink a képzési ciklusban: •

szerezzenek általános műveltséget, szakmai és katonai alapismereteket;

•

váljanak felelősséggel bíró, szabad és gazdag személyiséggé;

•

készüljenek fel a sikeres életpályára.

Sajátítsák el az egyéni-társadalmi együttélés szabályait, legyenek tisztességesek és emberségesek, találják meg a munka, az alkotás örömét, személyes boldogulásuk lehetőségeit.

7

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység célja mindazoknak az intellektuális és emberierkölcsi normáknak, értékeknek a kialakítása tanulóinkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat, boldogságukat, munkavállalási esélyüket megteremteni, hogy közben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálják. A nevelésfilozófiánkra épülő konkrét célok a következők: /1/ Stabil értékrend, amelyben első helyen áll a humánum, a továbbiakban nagyon fontos szerepet kap a nyitottság, alapos és állandóan gyarapodó, hasznosítható szakmai tudás. A nemzettudat és hazaszeretet erősítése mellett meg kell ismerniük más népek kultúráját, szokásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az Európai Unió (továbbiakban EU) polgáraként türelemmel és megértéssel kell közeledniük más népek kultúrájához. Tanulóinknak tisztán kell látni azokat a lehetőségeket és kötelességeket, melyek az EUban

szükségesek

ahhoz,

hogy

elképzeléseiket

megvalósíthassák.

A

kialakult

együttműködés során a tanulók megismerhetik azokat a globális problémákat, melyek megoldásán együtt tudnak munkálkodni. /2/ Lelki és testi egészség.

A harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen

feltétele a kiegyensúlyozott belső világ, az egészséges lelki élet. Ez elsősorban saját és mások meggyőződésének tiszteletét, a másság elfogadását, a konfliktusok feloldásának képességét jelenti, illetve együttérzést és segítőkészséget. A honvédelmi nevelés során kiemelt szerepet kívánunk biztosítani a mindennapos mozgás, testnevelés számára. /3/ Célratörés, az életcélok helyes megválasztása, a kitartó, nem lankadó tevékenység a célok megvalósítása érdekében. Ha szükségessé válik, a fiatal legyen képes levonni a megfelelő tanulságokat, ennek megfelelően módosítani vagy megváltoztatni céljait. Jellemezze az állandó kíváncsiság a való világ és szűkebb értelemben a saját kisebb világának kérdései iránt. Folyamatosan tanuljon a „világtól” és a „világ érdekében”. Fel kell készülniük a napjainkban olyan fontossá váló élethosszig tartó tanulásra. /4/ Pályaorientáció, amely a felnőtt életre történő felkészülés fontos eleme. Nagy szerepe van ebben a folyamatban az osztályfőnöknek, a pályaorientációval foglalkozó kollégának. Ismerni kell a tanulók egyéni adottságait, a legfontosabb pályák és foglalkozások tartalmát, a hozzájuk vezető lehetőségeket, fel kell készíteni diákjainkat a bizonytalanság kezelésére, a rugalmasságra. A pályaorientáció során kiemelt figyelmet fordítunk a katonai és az elektronikai pályaválasztásra. Az előbbiekben felvázolt személyiségjegyek elérésében meghatározó szakközépiskolai képzésünk rendszerében az alapműveltséget és a szakmai felkészültséget adó tantárgyak rendszere. 8


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az irodalom és anyanyelvi képzés alkalmassá teszi a fiatalt arra, hogy a világot a humánum oldalával is megtapasztalja, ne csak saját, de a művészetek valósága alapján is tudjon tájékozódni és gondolatait, érdekeit kifejezni. Az idegen nyelvek tanulása, sikeres elsajátítása megszünteti a bezártságot, kapcsolatot teremt a világgal, megsokszorozza érvényesülésének lehetőségeit. A nyelvi igényesség kialakításával tanulóink legyenek képesek kulturált társadalmi-társas együttműködésre, anyanyelven helyesírási rendszerünknek megfelelően a világos szövegalkotás önálló alkalmazására, idegen nyelven pedig oly módon, hogy Európa polgárai lehessenek. A természettudományos ismeretek magas szintű oktatása, és képességek fejlesztése, valamint az informatika és számítástechnika gyakorlati alkalmazásának elsajátítása olyan tudást és lehetőségeket ad, amely elsősorban műszaki pályákon való érvényesülés feltételeit teremti meg, és sikeres felsőfokú oktatásban való részvételt készít elő. Lényeges területe az iskolai oktatásnak a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás, valamint az érettségit követő középfokú szakképzés. A katonai alapismeretek tantárgy oktatása lehetőséget teremt a Magyar Honvédség életének a megismerésére, a tudatos katonai pályaválasztás megalapozására. Kiemelten fontos az elektronikai- és a katonai oktatás pályaorientációs összehangolása. Ezzel a cél- és képzési rendszerrel illeszkedik iskolánk a város és a régió szükségletrendszerébe. Kapcsolatot épít ki a felsőfokú képzést végző intézményekkel: a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékeivel. A szakmai kapcsolat az ismeretek kölcsönös áramoltatását, és a gyakorlati együttműködést is jelenti. Az iskola pedagógiai céljai, szervezeti felépítése, információhálózatának működtetése mindmind ehhez alkalmazkodik, cél- és funkcióorientáltak. A központi képzési programok stratégiája, hogy a szakközépiskolák: - adjanak magasabb általános műveltséget és konvertálható szaktudást diákjaiknak, - készítsék fel őket a későbbi innovatív tanulásra, az átképzésekre, a szakmaváltásra, - fejlesszék személyiségüket, növeljék munkavállalási és elhelyezkedési esélyeiket. A szakmai felkészítéssel párhuzamosan jogos elvárás az is, hogy a képzésben részt vevő, az iskolából kikerülő tanulók: - váljanak harmonikus személyiségekké; - rendelkezzenek helyes értékítélettel; - tudjanak élni jogaikkal a saját és a társadalom érdekében; - ismerjék és vállalják kötelezettségeiket; - legyenek nyitottak és toleránsak; 9


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- vitakészségüket jellemezze megfelelő hangnem; - szeressék és tiszteljék hazájukat; - lássák be és ismerjék el tévedéseiket. A jövő középiskolájának tehát sokoldalú funkciót kell ellátni. Ez a sokoldalúság igényli a nevelőmunka javítását, az iskolai követelmények konkretizálását és betartásának szigorítását, a képzés korszerűsítését és fejlesztését. A fentiek azt igazolják, hogy a nevelés és az oktatás nem választható szét, az iskolai képzés fejlesztése, korszerűsítése is csak ezek együttes rendszerében valósítható meg. Oktatási intézményünk valamennyi dolgozója diákjaink jobb jövője érdekében munkálkodik. A program hiányos lenne abban az esetben, ha nem foglalkozna a legfontosabb pedagógiai célkitűzésekkel, az oktató-nevelő munka sarkalatos követelményeivel. Nevelési feladataink az iskola pedagógiai folyamatában: - a tudományos megalapozottság, az objektivitás az ismeretek feldolgozásában, - súlyponti és komplex feladat a hatékony munkára nevelés, - az értelmes tanulás, a korszerű tudás szerepének bemutatása, - az erkölcsi, az esztétikai, az érzelmi és testi nevelés, - honvédelmi nevelés, - a felelősségvállalás, a hivatástudat kialakítása, formálása, - akarati tulajdonságok erősítése, aktivitásra és fegyelemre nevelés. Feladatok az oktatás-képzés folyamatában: - a tanulókat önálló kritikai gondolkodásra és önművelésre kell tanítani, - korszerű ismeretanyagot kell feldolgozni, - a szaktárgyakat tudományos és humanista tárgyilagossággal kell tanítani, - törekedni kell az elmélet és a gyakorlat sokoldalú kapcsolatának bemutatására, - a tanár egész személyiségével, szakmai felkészültségével, erkölcsi meggyőződésével hasson tanulóira, tisztelve személyiségüket és meggyőződésüket, - biztos szakmai tudással rendelkező általánosan művelt embereket képezzünk.

10

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok "A fiatal ember otthon tisztelje a szüleit, házon kívül tisztelje az idősebbeket, legyen figyelmes és szavahihető, szeresse a sokaságot, de bizalmas viszonyban legyen az emberségesekkel. Ha így cselekszik, és még marad ereje, akkor azt tudományokra és elméjének ékesítésére fordíthatja." (Konfuciusz) Az iskola tantestülete és vezetése – a társadalmi elvárásokkal összhangban – elsőrendű pedagógiai feladatának tekinti a személyiségfejlesztő munkát, a gyermek- (diák-) központú nevelés megvalósítását. Célunk a személyiség kiteljesítésével fejleszteni a képességeket, vagyis segítjük: • a személyiség kibontakozását, • az

emberi

és

társadalmi

problémákra,

változásokra

nyitott

személyiség

megformálódását, • a reális életút megtervezését és a helyes pályaválasztást, • hazája iránt elhivatott személyiség kialakítását. Alapelvünk, hogy a személyiségfejlesztést a biztos sikerteremtés, a sikeres élet megtervezésének tudatában indítsuk. Az általunk fontosnak tartott és felsorolás jelleggel elfogadott személyiségjegyek a következők: - önbizalom és kezdeményezőkészség; - munkafegyelem és munkaszeretet; - reális önismeret és önértékelés, önfegyelem; - helyes értékrend, becsületesség és tisztelet; - nyitottság és tolerancia; - kompromisszum - és segítőkészség, szolidaritás; - hazaszeretet és bajtársiasság. Az "iskolás gyermek" képe, az embereszményről vallott nézetünk nevelőtestületünk szerint a magabiztos, sikeres és tisztességes állampolgár lehetőségét hordozza magában, melynek meghatározó elemei a következők: - céltudatosság, helyes életvitel, realitásérzék; - önállóság, önmenedzselés, feladatvállalás; - kreativitás, kommunikációs készség; - kulturált viselkedés, természetes magatartás; - felelősségtudat, felelősségvállalás.

11

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola alapelveinek megfelelően a fenti személyiségjegyeket erősítjük: • a tanórai keretek között, a tanórán kívüli foglalkozásokon, az osztályfőnöki és szaktanári munkában, a személyes kapcsolatokban, • valamint az iskolai ünnepségeken és a hagyományok ápolásakor. Az intézmény épít a tanárok-tanulók-szülők együttműködésére. A tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában, a személyiségzavarok leküzdésében az iskola és a szülők együttműködésének színterei: • szülői értekezletek és fogadóórák, • az osztályfőnökök és szaktanárok, illetve az intézményvezetés fogadó órái, szülő-tanár találkozók, • valamint a szülői szervezet fórumainak ülései, tanácskozásai. Az intézményes nevelés és oktatás alapvető céljai napjainkban módosulnak, illetve kiegészülnek a kulcskompetenciák fejlesztésével. A kompetencia az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, képességeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítjuk. A kulcskompetenciák kiválasztására irányuló törekvés a kompetencia fogalma alatt alkalmasságot, ügyességet ért, arra helyezi a hangsúlyt. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A tudás alapú társadalomban valamennyi egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres életpályához. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A kompetencia összetevők részben fedik egymást, illetve a komponensek egymásba fonódnak: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségi területek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia

részét

képezi:

például

a

kritikus

gondolkodás,

a

kreativitás,

a

kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

12

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az oktatásnak - mind a társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák fejlesztésének tantárgyi struktúrához kapcsolódó konkrétumai, komplex képzési rendszerré való alakítása, tartalmi részletei a szakközépiskolában a program „helyi tanterv” fejeztében találhatók.

3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A mindenkori felnövekvő nemzedék egészség-magatartásának formálása, a jövő egészséges felnőtt társadalmának nevelése stratégiai fontosságú feladat. Az egészséges életmód és magatartásformák (a dohányzás mérséklése, az egészséges táplálkozás, a kulturált ivási szokások elterjedése, a drogprogram megvalósítása, a stressz tudatos feldolgozása, a szabadidősport feltételeinek biztosítása) kialakítását az iskolai oktatás és kollégiumi nevelés valamennyi szintjén érvényesíteni kell. Az egészséges életmód ismerete épp annyira fontos, mint a magyar nyelv, az irodalom, a különböző természettudományok ismerete. Az egészséges életmódra történő nevelést már iskoláskorban el kell kezdeni, hiszen csak a folyamatos ismeretbővítéssel tudjuk felnőttkorra elérni az egészségtudatos gondolkodást. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok során az intézmény: • a törvényen rögzítetteken megfelelően folyamatosan nyomon követi a tanulók egészségi állapotát, • fontos szerepet biztosít a megelőzésnek és tájékoztatásnak, • miden tanévben egészséghetet tart, • a

mindennapos

testneveléssel

összhangban

kiemelt

fontosságot

biztosít

a

testmozgásnak, • lehetőségeihez mérten nyomon követi a tanulók étkezési szokásait, • az egészséges táplálkozás érdekében állandó szakmai kapcsolatot tart az iskolai étkeztetés lebonyolító szolgáltatóval, • a pedagógusok és kollégiumi nevelők személyes beszélgetések és osztályfőnöki, kollégiumi csoportfoglalkozások során külön figyelmet szentel a témának, • szigorúan betartja és betartatja a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, • elősegíti a dohányzásban résztvevők leszoktatásának biztosítását,

13


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

• a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős valamint útján szakmai kapcsolatot ápol az egészségmegőrzésben és drog prevencióban résztvevő szakmai szervekkel, • a tanárok és nevelők példamutatásának kiemelt szerepet biztosít.

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 4.1. Közösségfejlesztés A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a pedagógusok, kollégiumi nevelőtanárok, katonai oktatók és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskola életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfontosságú szerepet tölt be, ami annak végiggondolására is késztet bennünket, hogy ha az iskola mellőzi a közösségi tevékenységrendszer teljes értékű kiépítését, ez a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák begyakorlását, szokásszerűvé tételét biztosító alapvető fontosságú hatás együttesek kiesését jelenti a nevelési hatásrendszerből, s ennek feltehetően sokoldalú, negatív következményei vannak. A közösség tevékenységrendszere nem csupán a szokásformáló, beidegző-begyakorló hatások forrása, hanem egyúttal alapja olyan közösségen belüli kölcsönhatásoknak is, amelyek a tanulók között játszódnak le, de erőteljesen támogatják ezt a szokásformáló folyamatot, emellett pedig nagy hatékonysággal járulnak hozzá a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák mintáinak, modelljeinek közvetítéséhez, valamint a konstruktív aktivitást megalapozó meggyőződések kialakításához is.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: •

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

14

2013.


•

A

tanulók

életkori

sajátosságainak,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

fejlettségének

figyelembevétele

a

tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. •

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. •

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. •

Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák: •

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálást. •

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

•

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

•

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

15

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: •

A kilencedik évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanuló részére kis létszámú csoportot szervez az iskola.

•

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazoldó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

•

10-12. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi – az idegen nyelv és a matematika tanítása eltérő nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra.

•

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek

•

Fontos feladat az iskola névadójának, Gábor Dénes emlékének ápolása.

•

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1849. október 6., 1956. október 23., karácsony, 1848. március 15-e alkalmából, február 19-én a kommunista diktatúra áldozatairól, valamint, április 16-án a holocaust áldozatairól emlékezünk meg, illetve a 12. évfolyam ballagásakor.

•

Igen jelentősnek tartjuk hagyományőrző és iskolatudatot erősítő iskolai katonai formaruha viselését.

•

Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

•

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását,

a

tehetséges

tanulók

gondozását,

valamint

a

gyengék

felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. •

A 9-10. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.

•

A 12. évfolyamon a továbbtanulás, a felsőoktatási felvétel elősegítésére a tanulók részére képességfejlesztő órákat, fakultációkat tartunk. A foglalkozások indításáról – a

16


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. •

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

•

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

•

Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedő, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

•

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

•

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

•

Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

•

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

17


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

4.2. Az iskola szereplőinek együttműködése Az iskola szereplői: nevelőtestület, oktató-nevelő munkát segítők, tanulók,szülők, külső szereplők. Az iskola szereplők együttműködése során kiemelten fontos a kiemelt szakmai kapcsolat, hatékony együttműködés a pedagógiai célok és problémák megoldásában. •

Az iskolai és kollégiumi nevelőtestület hetente rendszeresen megbeszélést tart. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet az igazgató vagy helyettese hívhat össze.

•

A nevelőtestületi értekezleten az adott hét feladati, rövid és középtávú célok és azok megvalósításai kerülnek megbeszélésre, valamint az azonnali megoldást és a nevelőtestület közreműködését, tájékoztatását igénylő rendkívüli helyzetek.

•

Kiemelt feladat a munkaközösségek tagjainak és a munkaközösség-vezetők együttműködése. A munkaközösségek szakmai javaslattal élhetnek a tantárgyfelosztás készítésénél, az alkalmazott pedagógiai módszerek és tankönyvek választásánál, a mikro tantervek elkészítésénél, a munkaközösséget érintő bármilyen kérdésben. Az iskola vezetése félévente legalább egy alkalommal meghallgatja a munkaközösséget vezetőit. A munkaközösségek a tanév elején munkatervet készítenek, a tanév végén pedig beszámolnak a tanévben végzett feladatokról.

•

Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak szerint diákönkormányzati gyűlést tartanak. A diákönkormányzat a tanév elején munkatervet készít és a tanév végén beszámol a végzett tevékenységéről. A diákönkormányzat a törvényben rögzítetteknek megfelelően a tanévben közgyűlést tart. Az osztályok tanulói közvetlenül fordulhatnak az iskolai és kollégiumi diákönkormányzathoz kéréseikkel, problémáikkal. Súlyos és halasztást nem tűrő esetekben a diákönkormányzat vezetője közvetlenül fordulhat az intézmény igazgatójához.

•

Kiemelt fontosságú kapcsolat az osztályfőnökök, csoportvezetők kapcsolata az osztályukba, csoportjukba tartozó tanulók szüleikkel. A tanév helyi rendjében rögzített módon és időpontban szülői értekezletre kerül sor. Fontos, hogy szükség esetén az osztályfőnökök napi kapcsolatban legyenek a tanulók szüleivel.

18


•

2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szaktanárok, nevelőtanárok az iskolai tanév helyi rendjében rögzített fogadóórákon és a heti rendes fogadóórájukon tudnak kapcsolatot tartani az általuk tanított tanulók szüleivel.

•

Fontos az iskolaorvos, védőnő, iskolatitkár és gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szakmai kapcsolata. Szükség esetén kölcsönösen tájékoztatják egymást – a tanulók személyiségi jogainak a tiszteletben tartásával- a tanulói egészségi, szociális helyzetéről. Az iskolatitkár a törvényben rögzítettek alapján és módon tájékoztatja a szülőket és a hivatali szerveket a tanulók igazolatlan hiányzásairól és minden egyéb tájékoztatási kötelezettséget maga után vonó eseményről.

•

Az intézmény külső kapcsolattartását az intézmény igazgatója végzi, melyet szakmai okok miatt átruházat.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai •

Kötelessége, hogy munkahelyén időben és munkára megfelelő állapotban jelenjen meg.

•

Betartsa az oktatást szabályozó törvényeket, rendeleteket az intézmény pedagógiai programját, házi- és napirendjét, szervezeti és működési szabályzatát.

•

Szakmai tudásának legjobb mértékben végezze tanári feladatát.

•

Tartsa tiszteletben a tanulók és kollégái személyiségi jogait.

•

Személyes példamutatásával segítse elő a tanulók tanulását.

•

Pontosan vezesse az osztálynaplókat, vigyázzon az oktatási eszközökre saját maga és a tanulók egészségének épségére.

5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnöki munka legfőbb tartalma, hogy az osztályba járó tanulók az iskolai évek alatt minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy az tanulmányi kihívásoknak a legteljesebb mértékben eleget tehessenek és iskolai éveik végén a sikeres pályaválasztás megalapozása után a haza felelős tagjaivá válhassanak. Az osztályfőnöknek saját maga példamutatása által kell szilárd értékrendet közvetítenie a tanulók irányába. El kell érnie, hogy a tanulók viselkedése kifogástalan legyen, tiszteljék egymást, szüleiket és tanáraikat, valamint képességeiknek megfelelően a legeredményesebbek legyenek a tanulmányi előmenetelükben. Az osztályfőnöknek lelki támaszt kell nyújtani az arra rászoruló tanulónak. Meg kell 19

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ismernie a tanulók családi és szociális helyzetét. Minden támogatást meg kell adnia a hátrányos helyzetű tanulóknak. Az osztályfőnöknek a munkáját nagy szakmai precizitással, lelki nyugalommal és segítőkészséggel kell végeznie.

5.3. Az osztályfőnök feladatai •

Folyamatosan nyomon kövesse a tanulók tanulmányi eredményét és hiányzását.

•

Szakmai kapcsolatot tartson a tanulók szüleivel, az osztályban tanuló pedagógusokkal, iskolatitkárral, iskolaorvossal, fejlesztőpedagógussal, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel.

•

Személyes példamutatásával és hangnemével segítse elő a tanulók nevelését és oktatását.

•

Szabályosan, a törvényi előírásoknak megfelelően vezesse a tanügyi dokumentumokat (törzskönyv, osztálynapló, ellenőrző könyv).

•

Közvetítse az intézmény hagyományait és a honvédelmi értékeket a tanulók felé.

•

Működjön közre és segítse a munkáját az iskolai élet többi szereplőinek.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményünkben a

BTM-es, SNI-s tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység az

alábbiakban került meghatározásra: •

a BTM-es és SNI-s tanulókkal az intézmény fejlesztőpedagógusa külön a törvényben rögzített fejlesztő foglalkozást tart,

•

a

tanulók

a

szakvéleményüknek

és

törvényi

szabályozásnak

megfelelő

kedvezményeket és felmentéseket kapják meg az intézmény igazgatójától, melyre a fejlesztőpedagógus tesz javaslatot, •

az osztályban tanító pedagógusok, osztályfőnökök a tanév alakuló értekezletén tájékoztatást kapnak a kiemelt figyelmet igénylő tanulókról és az Őket megilleti kedvezményekről,

•

a szülő írásban lemondhat a tanuló fejlesztéséről, de a tanulót, akkor is megilletik a törvényben rögzített kedvezmények,

•

a tanítási évben kiadott új szakvéleménnyel kapcsolatos fejlesztésről – abban az esetben, ha többletforrás igényel – a mindenkori fenntartóval történt egyeztetés után dönt az intézmény.

20


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kiemelten tehetséges tanulók fejlesztésére az osztályfőnök és a szaktanár szakmai közreműködésével – az iskola lehetőségeihez mérten – kiemelt figyelmet fordítunk. Ez megvalósulhat: egyedi órákkal, szakkörökkel, versenyeztetéssel.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók osztályszinten és diákönkormányzat szintjén kerülnek bevonásra az intézményi döntési folyamatban. Minden tanulónak jogában áll elmondani a véleményét az intézményt érintő döntésekről.

Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat dönt: • saját működéséről, • diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, • hatáskörei gyakorlásáról, • egy tanításnélküli munkanap programjáról, • a diák-önkormányzati tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről, • a tájékoztatási rendszer vezetőjének megbízásáról. A diákönkormányzatot jogszabályban rögzített esetekben véleményezési jog illeti meg. A diákönkormányzat saját SZMSZ-t készít.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit Intézményünk folyamatosan és különös gonddal igyekszik legfontosabb nevelési partnerével jól funkcionáló kapcsolatot teremteni, hiszen célunk – a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése – elérésének feltétele az aktív együttműködés. A tanuló nevelését a szülők kezdik meg, és ők teremtik meg az egészséges testi és pszichikai fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben. A családi élet szokásrendjében sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez. A szülők nevelésben betöltött szerepe óriási jelentőséggel bír, minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat. A fiatalok nevelését folytatják, illetve kiegészítik a pedagógusok.

21

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Ezen együttműködés • alapja: a tanulók iránt érzett közös nevelési felelősség; • megvalósulási formái: a támogató és a koordinált pedagógiai tevékenység; • feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség; • eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő tanulói személyiség.

8.1. Az együttműködés formái, színterei Intézményünkben a szülők és pedagógusok együttműködésére a következő fórumokat alakítottuk ki: • Szülői tájékoztatás: fórum a nyílt napok keretében a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosok szüleinek, • Iskolai szülői értekezletek: formája lehet összevont, évfolyam vagy osztály szülői értekezletek, melynek időpontjai az intézmény éves munkatervében találhatók. Ezeken az értekezleteken keresztül ismerheti meg a szülő az iskola célkitűzéseit, terveit, az iskola követelményeit, itt foglalkoznak a nevelés legfontosabb kérdéseivel, lehetőséget biztosítanak a szülői vélemények kifejtésére. • Tanári fogadóórák: - évente 2 alkalommal iskolai szintű (az éves munkatervben rögzítetten), -

a pedagógus által órarendben megjelölt időpontban,

- illetve a szaktanárral, osztályfőnökkel, iskolavezetéssel való előzetes egyeztetés alapján folyamatosan a tanévben. Az

egyéni

problémák

feltárására koncentrálva történik

a tájékoztatás,

az

információcsere. Vannak hátrányos helyzetű tanulók az iskolában, akik különös gondviselést igényelnek. Nő a nehezebben kezelhető egyének száma. A megfelelő bánásmód kialakítása érdekében egyre gyakoribbak az ilyen konzultációs jellegű beszélgetések a szülőkkel, a gondviselőkkel. • Osztályszintű szülő – tanár találkozók: a nevelőmunka összehangolásának egyik legeredményesebb fóruma, ahol a pedagógus számára is nagyobb lehetőség adódik a családi háttér, a tanuló jobb megismerésére, a nevelési feladatok konkretizálására. • Szülői munkaközösség: a szülők jogérvényesítésének és kötelességeik teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének eszköze. Élénk munkakapcsolatot tart egyrészt

22

2013.


az

intézmény

vezetőjével,

helyettesével,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

az

SZM-összekötő

tanárral,

osztályfőnökökkel, másrészt az osztályok szülői közösségeivel. Az érdemi partneri viszony biztosítja az együttműködés fejlődését tanulóink érdekében. A Szülői Munkaközösség jogosítványait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. • Intézményi szék: az intézményünkben működő fórum egyik szegmentjét a szülők képviselik, de tevékenységébe bekapcsolódik a diákönkormányzat is. Segíti a nevelőoktató munkát, a szakközépiskola és a kollégium működtetésében résztvevők együttműködését. Saját szervezeti és működési szabályzata, valamint ügyrendje alapján tevékenykedik. A tanulókkal való együttműködés további formáit a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység keretében rögzítettük. A szakközépiskola és a kollégium pedagógusainak együttműködésére vonatkozó lehetőségeket és a kapcsolattartás formáit a kollégiumi nevelési program tartalmazza.

8.2. Az együttműködés tartalmi elemei Az eredményes együttműködéshez, a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk a szülők részéről: • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, • ötletnyújtást, érdeklődő-segítő hozzáállást, • őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, • nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldást, • szponzori segítségnyújtást. Intézményünk a tanulók helyes neveléséhez a már vázolt fórumokon kívül a következő segítségnyújtási formákat kínálja: • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról • változatos foglalkozások szervezése, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat • rendkívüli szülői értekezletek • igény esetén előadás szervezése (pl. nevelési tanácsadás, egészségügyi tájékoztatás stb.) • pályaválasztási tanácsadás

23


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

• a családi életre való nevelés keretén belül felkészítjük tanulóinkat a boldog, harmonikus életre, a családon belüli funkcióinak betöltésére • az osztályfőnökök rendszeresen tartják a kapcsolatot a kollégiumi nevelőkkel • szükség esetén segítséget nyújtunk leánytanulóinknak a kollégiumi elhelyezkedésben Alapelvnek tekintjük, hogy a szülőkkel való kapcsolattartást a korrekt tájékoztatás, a segítőkészség és empátia jellemezze. A szülőknek azt a nagyfokú gondoskodást kell érezniük, amelyre minden pedagógust minden gyerekkel szemben a pálya logikája, a hivatástudat kötelez. Bízunk abban, hogy a szülők és pedagógusok a diákokkal karöltve egyre jobban tudják teljesíteni feladataikat, fórumaink betöltik funkcióikat a nevelés és oktatás folyamatában.

9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményeit

9.1. A tanulmányok alatti helyi vizsgák típusai • javítóvizsga • osztályozóvizsga • különbözeti vizsga

9.2. Vizsgaidőszakok A javító és osztályozóvizsgák a tanév rendje szerint augusztus 15 -31-e közötti időszakban kerülnek lebonyolításra. Osztályozó vizsga igazgatói engedéllyel szervezhető január 01 – február 01. közötti időszakban is abban az esetben, ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni a májusjúniusi vizsgaidőszakban. Az igazgató az iskolába történő átjelentkezéskor eltérhet a fenti időszakoktól.

9.3. Vizsgára való jelentkezés A javítóvizsgára írásbeli jelentkezés nem szükséges. Az osztályozó és különbözeti vizsga letételének engedélyezését a tanuló az igazgatónak címzett kérvényben kérheti. A kérvény beadásának határideje: augusztus 15., illetve december 15. Az igazgató az engedélyezés után továbbítja a kérvényt az általános igazgatóhelyettes részére, aki gondoskodik a vizsga megszervezéséről.

24


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9.4. A vizsgák előkészítése A javító, különbözeti és osztályozó vizsgák beosztását az általános igazgatóhelyettes készíti el. Az igazgatóhelyettes az érintett tanulókat tájékoztatja a vizsga helyéről és időpontjáról (iskolai honlap, hirdetőtábla). A szaktanárok az adott tantárgyra kidolgozott követelmények alapján a vizsga időpontjára összeállítják a feladatlapokat, tételsorokat. A vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki.

9.5. A vizsgák lebonyolítása Egy adott vizsgaidőszakban a tanuló több évfolyam anyagából is tehet osztályozó vizsgát, de minden évfolyam anyagából külön írásbeli – szóbeli vizsgát kell tennie a követelményeknek megfelelően, melyet külön dokumentálni kell. A tanuló egy nap maximum két írásbeli vizsgát tehet az írásbeli feladatot a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Szóbeli vizsgán a tanuló háromtagú vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A vizsgabizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek szabályos vezetéséért, a vizsga szabályszerű lebonyolításáért. A vizsgák eredményét a megfelelő záradék alkalmazásával az osztályfőnök írja be a „törzslap”-ba, bizonyítványba, szükség esetén a naplóba. A vizsgák eredményének bejegyzése után a vizsgajegyzőkönyveket az iskolatitkár az irattárba helyezi és gondoskodik az irattári terv szerinti megőrzésről.

9.6. A vizsgázás módja A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák minden alkalommal írásbeli és szóbeli részből állnak. Testnevelés tantárgy esetében az írásbeli helyett gyakorlati vizsgát tesznek a tanulók. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik. A szaktanár legalább 10 tételt készít.

9.7. Szóbeli felvételi vizsga követelményei Az intézmény nem tart szóbeli felvételit.

25


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 10.1. A felvétel szabályai Az intézmény 9. évfolyamára a középfokú felvételi eljárás során lehet jelentkezni. Az intézmény az adott beiskolázási tanév pályaválasztási kiadványában határozza meg a jelentkezés módját és a tanulmányi területet.

10.2. Speciális honvédelmi szabályok az intézményi és kollégiumi felvételnél Az intézmény a honvédelmi nevelési célok egységes pedagógia érvényesülése érdekében a 2013/2014-es tanévtől kezdően csak az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók számára biztosít kollégiumi elhelyezést a 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről 36.§ (4) bekezdés b) pontja alapján. A 2014/2015-ös tanévtől kezdve a 9-12. évfolyamon felmenő rendszerben a tanulói jogviszony létesítése a honvédelmi nevelési célok egységes pedagógiai érvényesülése érdekében kötelező kollégiumi bentlakással jár a 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről 36.§ (4) bekezdés b) pontja alapján. A felvételi eljárás során a honvédelmi nevelési célok egységes pedagógiai érvényesülése érdekében az intézmény a 2013/2014-es tanévtől a felvételit egészségügyi és pályaalkalmassági feltételhez kötheti, a felvételi követelményekben meghatározott fizikai felvételi vizsgát tart a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 28. § (2) bekezdése alapján.

10.3. Az átvétel szabályai Az intézmény adott évfolyamára csak abban az esetben lehet átjelentkezni, ha a jelentkező tanulmányi átlaga legalább eléri az osztályátlagot, megfelel az egészségügyi alkalmassági követelményeknek. Az átjelentkezés elbírálása előtt a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, melyet nem tanult. A különbözeti vizsga sikertelensége az átjelentkezés automatikus elutasítását vonja maga után. A tanuló gondviselőjének írásos kérvénye alapján lehetőség van arra, hogy az átvétel során egy már teljesített évfolyamot az intézményben megismételjen. A kérést az intézmény vezetése elutasíthatja abban az esetben, ha tanuló tanulmányi eredménye nem éri el legalább az iskola tanulmányi átlagát, vagy az intézmény vezetése egyéb okok miatt nem támogatja az évfolyamismétléssel történő átvételt.

26

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

10.4. Felvétel a szakképző évfolyamra Az intézmény nappali iskolarendszerű szakképzési évfolyamára csak megszerzett érettségi bizonyítvánnyal lehet jelentkezni a törvényben rögzített életkor betöltéséig.

A

jelentkezés során a jelentkezőnek meg kell felelnie az elektronika-elektrotechnika szakmacsoport egészségügyi alkalmassági,- és a mindenkori SZVK-ban meghatározott egyéb követelményeknek.

10.5. Kollégiumi felvétel és átvétel A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. Kollégiumi felvételi kérelmet a tanuló és gondviselője írásban nyújtja be.

A kollégiumi felvétel esetében a 10.2. pontban az

irányadóak.

11. Elsősegély nyújtási ismeretek oktatása Az iskola elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása a katonai alapismeretek tantárgy keretén belül kerül sor.

27


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE 1. Általános célok •

A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

•

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot.

•

Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.

•

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

28

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgyi rendszer és óraszámok KERETTANTERV '2003. Heti óraszámok Alap óraterv érvényes 2003. szept. 1-től a 9. évfolyamon, 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. majd felfutó rendszerben) Katonai alapism. bevez. éve: 2010/11. 2011/12. 2012/13. 2013/14. Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * ( ANGOL *** ) Idegen nyelv * ( NÉMET *** ) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Természettud.tárgyak és informatika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika * Szakmacsoportos alapozó oktatás El. sz.cs. alapozó ismeretek El. sz.cs. alapozó gyakorlatok ** Katonai alapismeretek

4 2

4 2

3+ 3+ 3,5 + 1

3+ 3+ 3,5 1

4 2 1 3

4 3

3

3 1 1 2

1 2

1 2

2 2

2

2

2

KVÉ

2

2 2 +

2

2

KVÉ

2 3 1

2 3 1

3 5 2

3 5 2

KVÉ

28,5

28,5

31

31

1+ 0,5 +

1+

fakultatív Heti óraszáma (benne választható):

31,5

Csoportbontások magyarázata:

31,5

2 33

2 33

felzárk., tehets.gond., em.szintű ér. felkész. em.szintű ér. felkész.

Kötelező érettségi tantárgy Kötelezően választható érettségi tantárgy * **

29

KVÉ el.alap.ism. vagy em.szintű ér. felkész.

2+

1,5

KÉ

KÉ KÉ KÉ

3

1 1 2

fakultatív

KVÉ

KÉ KÉ

3 3

Szabadon tervezhető (sz) Összesen (kötelező): Kötelezően választható heti órakeret idegen nyelv * matematika informatika * Szabadon választható heti órakeret testnevelés

Megjegyzés

2 csoport/osztály 9-10. évfolyamon 2 csoport/osztály 11-12. évfolyamon 3 csoport/osztály

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tantárgyi rendszer és óraszámok KERETTANTERV '2003. Heti óraszámok Alap óraterv érvényes 2003. szept. 1-től a 9. évfolyamon, 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. majd felfutó rendszerben) Katonai alapism. bevez. éve: 2012/13. 2013/14. 2015/16. 2016/17. Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * ( ANGOL *** ) Idegen nyelv * ( NÉMET *** ) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Természettud.tárgyak és informatika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika * Szakmacsoportos alapozó oktatás El. sz.cs. alapozó ismeretek El. sz.cs. alapozó gyakorlatok ** Katonai alapismeretek

4 2

4 2

3+ 3+ 3,5 + 1

3+ 3+ 3,5 1

4 2 1 3

4 3

3

3

1 2

1 1 2

1 1 2

2 2

2

2

2

KVÉ

2

2 2 +

2

2

KVÉ

2 3 1

2 3 1

3 5 2

3 5 2

KVÉ

28,5

28,5

31

31

1+ 0,5 +

1+

KVÉ el.alap.ism. vagy em.szintű ér. felkész.

2+

1,5

fakultatív Heti óraszáma (benne választható):

31,5

KÉ

KÉ KÉ KÉ

3

1 2

fakultatív

KVÉ

KÉ KÉ

3 3

Szabadon tervezhető (sz) Összesen (kötelező): Kötelezően választható heti órakeret Katonai alapismeretek * matematika informatika * Szabadon választható heti órakeret testnevelés

Megjegyzés

31,5

2 33

2 33

felzárk., tehets.gond., em.szintű ér. felkész. em.szintű ér. felkész.

Kötelező érettségi tantárgy Kötelezően választható érettségi tantárgy

Csoportbontások magyarázata:

* **

2 csoport/osztály 9-10. évfolyamon 2 csoport/osztály 11-12. évfolyamon 3 csoport/osztály

Megjegyzés:

30

***

Idegen nyelv angol vagy német választás szerint

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.2 Helyi tantervek a 10/2003. (IV.28.) OM rendelet alapján

HTT_2004_bor.doc

HTT_GD_lista.doc

htt_biol.doc

htt_enek.doc

htt_fizika.doc

htt_fold.doc

htt_idnyelv.doc

htt_inform.doc

htt_kemia.doc

htt_magyar.doc

htt_matem.doc

htt_ofonoki.doc

htt_rajz.doc

htt_sza_ism.doc

htt_sza_gyak.doc

htt_tarsad.doc

31

htt_testnev.doc

htt_torten.doc

htt_katonai.doc

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.3. Tantárgyi struktúra és óraszámok 2013. szeptember 1-jétől

Tantárgyi struktúra és óraszámok 54 523 02 elektronikai technikus szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉ Idegen nyelvek* (angol vagy német választás szerint) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Katonai alapismeretek Szakmai tárgyak összesen Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok** Műszaki rajz Elektrotechnika Műszaki informatika gyakorlat** Elektrotechnika gyakorlat** Elektronika Elektronika gyakorlat** Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat** Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat** Mechatronika Mechatronika gyakorlat ** Számítógép alkalmazása Szimuláció és PLC gyakorlat** Mikrovezérlők gyakorlat** Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő gyakorlatok Műszaki gyakorlatok** Elektrotechnika gyakorlat** Elektronika gyakorlat** KÉ KVÉ KSZV Csoportbontások magyarázata:

4

3

3

3

KÉ

3

3

3

KÉ

2 2 2

2 2 1 2 1 1 2 5 1 2 7

3 1 3 1

3

KÉ KVÉ

2 2 5 1 2 6 0,5 1,5 4+

1

2 5 1 2 8

2 5 1 2 11

2

1+

2 4+

4 2 2 2

36

35

70 105 140

Kötelező érettségi tantárgy Kötelezően választható érettségi tantárgy Kötelező szakmai vizsga * 2 csoport/osztály ** 3 csoport/osztály A szakmai kerettanterv feletti órákat tartalmaz: " + "

32

KVÉ 1 KVÉ KSZV

34

1 1 1 2 2+

35

2

5/13. évf.

35

0,5 2 5,5 + 6 3 5+ 3 6 3 35

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.3.1 Helyi tanterv 2013.

KÉMIA helyi tanterv 9-10.doc

Német_nyelv.doc

Etika.doc

Helyi tanterv biológia.doc

Helyi tanterv testnevelés.doc

Történelem.doc

informatika.doc

földrajz.doc

ének-zene.doc

Angol_nyelv.doc

Magyar nyelv és irodalom.doc

matematika.doc

katonai_alapismerete k.doc

fizika.doc

33

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvrendelés a 2001. évi XXXVII. törvény, a tankönyvpiac rendjéről alapján történik. Az intézmény pedagógiai programjában, az iskola helyi tantervének keretein belül meg kell

határozni

az

alkalmazható

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek,

taneszközök

kiválasztásának elveit. Csak olyan elvek megfogalmazását vállalhatja a tantestület, amelyek eleget tesznek a törvényi feltételnek. Meg kell határozni a tankönyv, a tanulmányi segédlet és a taneszköz fogalmát, azok alkalmazási körét és időtartamát. Célszerű összeállítani tantárgyanként a tankönyv, munka- és jegyzetfüzet, feladatlapok, tesztek, szakirodalom, stb. listáját.

Javaslatot kell tenni azok beszerzésére, a finanszírozás módjára: •

szülők vásárolják meg az egyes évfolyamokon, vagy

•

az iskola tud biztosítani – például tartós tankönyvek – bizonyos eszközöket, vagy

•

alanyi jogon, rászorultsági alapon, vagy

•

/közös akcióval, folyamatosan történik azok megteremtése.

Befolyásoló tényezők: • a tantervek, tankönyvek és eszközök rendszerének összhangja, jóváhagyásuk, megjelenésük időbelisége, • a tankönyvrendelés és - ellátás zavartalansága, a tevékenységek koordinálása, • a tankönyvek, taneszközök piaci ára a tankönyvtámogatás mértéke, • a tanulók családjának anyagi helyzete, a szülők mindenkori jövedelme. A hosszabb távra szóló elvi megállapodások: /1/ A központilag kiadott tankönyvjegyzékre támaszkodunk, a tanévi aktuális listák alapján választhatunk. /2/ Helyi modulokhoz segédleteket – szükség esetén – folyamatosan biztosítunk. /3/ Lehetőleg minél több évfolyam tananyagát felölelő médiákat jelölünk meg. /4/ Kiemelt szempontként kezeljük a tankönyvek kiválasztásánál az árakat, a tanév elején kifizetendő összegeket. /5/ A vezetés, a tantestület a szülői szervezetekkel, a diákképviselet fórumaival véleményezési, egyeztetési jogot gyakorol a tankönyvek beszerzési árával kapcsolatban. 34


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

/6/ A nevelőtestület a megelőző tanév végén tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről és eszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van. A kiválasztás alapelvei és szempontjai: - szakmai-tartalmi, - módszertani, - oktatásszervezési, - anyagi. Ezek az alapelvek és szempontok a kiválasztásnál együtt vannak jelen, és néha egymás ellen hatnak.

Szakmai-tartalmi szempont érvényesítése megkívánja, hogy minden pedagógus térjen át a rendelkezésre álló új modern tankönyvek, tankönyvcsaládok használatára, néha feladva bizonyos kényelmi szempontokat is. (A „jól bejáratott”, de elavult tankönyvek helyett.) (1) Módszertani szempont: a különböző segédletek beszerzésénél érvényesüljön oly módon, hogy (legalább munkaközösségi szinten) gondolni kell az egységes pedagógiai és szakmódszertani eljárásmódok alkalmazására. (Felmérések típusai, időbeli szakaszai, előkészítő, illetve önálló munkát követelő feladatlapok, felhasznált forrásmunkák.) (2) Oktatásszervezési szempont: egy osztályon, egy évfolyamon belül érvényesüljön az „egytankönyvűség”, a csoportbontások, átmeneti vagy tartós, tervszerű vagy kényszerű összevonásainak megkönnyítésére, a záróvizsgák egységes szervezésének biztosítására. (3) Anyagi szempont: elsősorban a szülő, másodsorban az iskola terhelésének könnyítése miatt.

35


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 3.1. Alapvető célok Alapvető cél , hogy az iskolai nevelés és oktatás során a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék:

- a haza felelős polgárává váljék; - kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; - reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; - megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; - törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; - legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; - váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; - ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; - tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Az intézmény honvédelmi nevelésének és oktatása kiemelt szerepet tölt be a fenti pontok megvalósításban.

3.2. Pedagógiai feladatok helyi megvalósítása oktatásában • A humán tárgyak oktatása során törekedni kell a tanulók erkölcsi és hazafias nevelésére, oktatására. A tanulóknak meg kell ismerniük az egyetemes kultúra értékei mellett hazánk, Magyarország értékeit, hagyományait és történetét. • Hangsúly kell fektetni az erkölcsi nevelésre, a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztésére. Világossá kell tenni a tanítási folyamat során, hogy a diákok felelősek cselekedeteikért és azok következményeiért.

36

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

• Az iskola tanárainak példamutatásával kell támogatniuk a tanulók kötelességtudatnak és együttérzésének a kialakulását. • Az iskolai nevelés elengedhetetlen része az állampolgárságra és demokráciára történő nevelés.

A cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés

szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. • Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását. • Kiemelt szerepet kell szánni a családi életre való nevelésnek és a szeretet fontosságának a hangsúlyozására. • Fontos, hogy a tanulók felelősséget vállaljanak saját magukért és társaikért. • Kiemelt szerepe van a fenntartható fejlődés oktatásának és a környezettudatos viselkedés megismertetésének. • Az iskolai oktatásnak elő kell segíteni a tudatos és eredményes pályaorientációt. • A reál tantárgyak oktatása során el kell sajátíttatni az alapvető gazdálkodási ismeretek, hogy tanulók felnőtt életük során felelősége teljesen tudjanak döntést hozni saját anyagi helyzetükkel kapcsolatban. • Fontos az egészséges életre és a mindennapos sportra történő nevelés.

3.3. Katonai alapismeretek és honvédelmi nevelés Az intézmény a pedagógiai feladatok helyi megvalósítása során a közismereti és szakmai tantárgyak oktatása mellett kiemelt feladatot szán a katonai alapismeretek tantárgy oktatásának és a honvédelmi nevelésnek.

37

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. Választható tantárgyak, foglalkozások pedagógusválasztás szabályai Az intézményben a nem kötelező szakköri foglalkozások esetében van választási lehetőség. A tanulók a tanév első hetében javaslattal élhetnek a nem kötelező foglalkozások témája és oktatója iránt. A javaslatot az iskolai diákönkormányzat véleményével az igazgatónak kell írásban benyújtani. Az intézmény erőforrásainak a figyelembevételével a nevelőtestület vélemények a kikérésével az igazgató dönt.

4.1. Az emeltszintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények

informatika.doc

matematika.doc

elektronikai_alapisme retek.doc

5. Választható érettségi vizsgatárgyak 5.1.Választható érettségi tantárgyak közép- és emelt szintű felkészítése Az intézményben a választható érettségi tantárgyak közül az alábbi tantárgyakból vállalja a felkészítést. A felkészítésre a kötelező óraszámok és lehetőség szerint emelt szintű érettségi felkészítő tanórán kívüli foglalkozás keretében kerül sor. Emelt szintű felkészítés: • katonai alapismeretek, • elektronikai alapismeretek, • informatika. Közép szintű felkészítés:

38

•

katonai alapismeretek,

•

elektronikai alapismeretek,

•

informatika,

•

fizika,

•

testnevelés.

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.2. Választhat érettségi tantárgyak A tanulók az intézmény helyi tantervében rögzített tantervek teljesítését követően az alábbi választható érettségi tárgyakból tehetnek érettségi vizsgát: • katonai alapismeretek • elektronikai alapismeretek • informatika • fizika • testnevelés.

6. Középszintű érettségi vizsga témakörei

magyar_nyelv_es_ir odalom_vk.pdf

matematika_vk.pdf

elektronikai_alapisme retek_vk.pdf

informatika_vk.pdf katonai_alapismerete testneveles_vk.pdf k_vk.pdf

39

tortenelem_vk.pdf

angol_nyelv_vk.pdf nemet_nyelv_vk.pdf

fizika_vk.pdf


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

7. Az iskola értékelési és ellenőrzési rendszere 7.1.Számonkérés, osztályozás 7.1.1. Visszajelzések, összefüggések keresése A tantárgyi ellenőrzések-értékelések követelményei: /1/ A helyi tantervek kritériumainak, az országos standard előírásainak alapos ismerete és figyelembevétele. /2/ A tanulók teljesítményének, tudásának sokoldalú ellenőrzése. /3/ A teljesítmények és követelmények viszonyának reális érdemjegyben történő kifejezése (objektív, érvényes és megbízható értékelésre kell törekednünk). /4/ Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének. /5/ Az osztályzat, az érdemjegy a tényleges tudást tükrözze. /6/ Az osztályzat nem lehet büntető, fegyelmező eszköz. A tantárgyi tudás ellenőrzésének alapelvei: /1/ a mechanikus leckefelmondás felszámolása, /2/ a teljesítményképes tudás ellenőrzése-értékelése kerüljön előtérbe, /3/ törekedjünk az alkalmazás, az aktív gondolkodás, a kreativitás mérésére, /4/ lehetőleg összetett teljesítményt vizsgáljunk az ellenőrzéskor.

7.1.2. Osztályozás és értékelés Intézményünk tanulóit a hagyományos módon, félévkor és tanév végén a köznevelési törvény 54.§-ának megfelelően az általános jelleggel elfogadott értékelési kategóriák szerint minősítjük és ezt az ötfokú skálán kialakított osztályzattal értékeljük. Az értékelés közlésére a tanév közben és a tanév végén az intézményben – jóváhagyott és engedélyezett – rendszeresített okmányokat és nyomtatványokat használjuk. A szülőt (gondviselőt) rendszeresen tájékoztatjuk a tanuló előmeneteléről. Az alkalmazott ellenőrzési kategóriák: /1/ A szóbeli ellenőrzés jelentőségét minden tantárgyban kiemelten fontosnak tartjuk. Módját, gyakoriságát a szaktanárok és a munkaközösségek önállóan határozzák meg. /2/ Az írásbeli ellenőrzések során követelmény: - az átgondolt, megtervezett, egzakt módon értékelhető írásbeli munka részletes (nevelőfejlesztő hatású) javítása-ellenőrzése-értékelése, - a feladat(lap) feleljen meg a tantárgy jellegének és a tanulók fejlettségi szintjének,

40

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

- az értékelt (kijavított) dolgozatot a tanuló kapja vissza, esetleg őrizze meg, hogy abból később is tanulhasson, - a szóbeli ellenőrzést ne szorítsa ki teljesen az írásbeli forma. /3/ A gyakorlati tevékenység alapján való ellenőrzésre főleg a szakmacsoportos alapozó, a szakmai gyakorlatok és az ún. tantárgyi gyakorlatok adnak lehetőséget. Az értékelés kiterjed az elméleti alapokra, a munkafolyamat végzésére, az elvégzett feladatra. A minőség, az idő, a munkaszervezés, a munkafegyelem, a szakszerűség, az esztétika egyaránt lehet értékelési szempont. Tanáraink értékelési stratégiája szakszerűnek, differenciáltnak tekinthető. Sokféle módszerrel dolgozunk, minden lehetséges alkalmat megragadunk, hogy az egyéni különbségek figyelembevételével megerősítéseket adjunk tanítványainknak. (Pl. nem csak az országos versenyzőket értékeljük jelessel, illetve figyelembe vesszük, hogy az elismerőbuzdító értékelés általánosságban ösztönző módon hat a tanulóra.)

7.1.3. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Az osztályozás a tanulók teljesítményére vonatkozó, számjegyekben kifejezett értékelése. Célja, hogy világossá tegye egyfelől a tanuló számára a körülményekkel egybevetett teljesítményének színvonalát, másfelől a pedagógus számára munkája eredményét. Iskolánkban a tanulók szóbeli, írásbeli, valamint gyakorlati teljesítményét öt érdemjeggyel minősítjük. Ezek a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A törzsanyagnak

a követelményekben

megszabott

szintű tudása egyenlő

az

optimumszinttel, ez a jeles (5). A követelményekben megjelölt minimum szint az elégséges (2). A jó (4) és a közepes (3) teljesítmény ezen belül igazságosan elhelyezhető. Fontos, hogy a követelményeket a tanulók ismerjék. Érdemjegy adható szóbeli és írásbeli feleletre, órai munkára, kiselőadások tartásának elismerésére, füzetvezetésre, központi felmérőlapok kitöltésére és nagyobb tantárgyi egységek lezárása (témazáró dolgozat) után. A témazárók érdemjegyei dominánsabbak az osztályozásnál, az osztályozási naplóba ezeket a szaktanár megkülönböztető színnel jelölheti.

41


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulási-tanítási folyamatban végzett ellenőrzés-értékelés során alkalmazott pontozás érdemjegyre váltásának egy ajánlott – javasolt középszint – 100 pontos változata, melytől a pedagógus bármikor eltérhet: Elégtelen (1)

0 - 33

Elégséges (2)

34 - 49

Közepes (3)

50 - 67

Jó (4)

68 - 82

Jeles (5)

83 -100

A tanulók teljesítményének minősítése az év közben szerzett tantárgyi érdemjegyekkel és a félévi, valamint az év végi osztályzattal történik. a) Érdemjegyek a pedagógiai munka folyamatában Az egyes tantárgyak tanulási-tanítási folyamatának zárt szabályozási körében a lehetséges legtöbb visszajelzésre, visszacsatolásra törekszünk. Adminisztratív formában is indokolt a pedagógusokat ezen alapelv realizálására ösztönözni. A számonkérés általános alapelvei iskolánkban: /1/ Nem készségtantárgyak esetében a formája írásbeli és szóbeli, gyakorisága pedig: - heti egy-két órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjegy szerzendő (kellő tervszerűséggel), - heti három-, vagy többórás tantárgy esetében félévente legalább négy érdemjegy szükséges a félévi (év végi) osztályozáshoz, egyenletes eloszlásban, - a témazáró dolgozatok száma legalább annyi legyen a tanév során, mint a tantárgy heti óraszáma, - a hagyományosan „iskolai dolgozatos” (kötelező érettségi tantárgyak: magyar, matematika, idegen nyelv) dolgozataira a szaktárgyi munkaközösségek szabnak meg gyakorisági, mennyiségi, értékelési, formai normatív előírásokat, - a szóbeli és írásbeli érdemjegyek aránya nem kötött, - a dolgozatok pótoltatása a tanár egyéni elbírálása alapján történhet, - a tanár 15 tanítási napon belül köteles a kijavított dolgozatok érdemjegyéről a diákot tájékoztatni, különben a tanuló nem köteles elfogadni a ráírt osztályzatot, - a kijavított dolgozatok – adott tantárgy tantervi követelményeinek kivételével – a tanulókat illeti meg, a szaktanár nem tarthatja vissza azokat.

42


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

/2/ Készségtantárgyak esetében is marad az ötfokú értékelési skála, de az eredményeket nem csak az általános szintekhez, hanem a tanuló adottságaihoz is viszonyítjuk. /a/ A laborgyakorlatokhoz egyértelmű mérési utasítást kell adni és olyan jegyzőkönyvi űrlapot, amely felesleges rajzi-adminisztratív teendőket nem igényel a tanulótól, s a mérés kiértékelését lehetőleg még az órán el tudja végezni. /b/ A gyakorlaton kiszabott szakmai gyakorlati feladatvégzés és a hozzá szükséges elméleti anyag ismertetése legyen az ellenőrzés-értékelés alapja. b) A félévi, év végi osztályzatok megállapítása A rendszeres ellenőrzés-értékelés normatív alapelveit követve az adott érdemjegyek akkor tükrözik mindenki számára egyértelműen a tanulói előmenetelt, ha - azok az osztályozó naplóban és az ellenőrzőben naprakészen megjelennek, - az egyes naplóban lévő érdemjegyek közel egyenrangúak. A félévi, év végi értékelésnél, osztályozásnál érvényes szabályok: /1/ a naplóba (ellenőrzőbe) beírt érdemjegyek alapján kell osztályozni; /2/ a szakmai (tartalmi) minősítés joga és kötelessége a szaktanáré (ebbe a minősítési folyamatba a tanulót is be kell vonni); /3/ a tantárgyi osztályzat megállapításánál nevelési szempontból mérlegelni kell a javuló tendenciát, illetve a kiszabott és önként vállalt házi feladatok határidős teljesítését; /4/ A feladatok megvalósításának feltételei a tantárgyi felkészülés folyamatában: • a házi feladat kiszabható írásbeli és/vagy szóbeli formában (számpélda, kiselőadás, beszámoló, prezentáció, pályázatkészítés stb.); • a teljesítésre vonatkozó határidőt – a probléma fellépésétől és a feladat terjedelmétől függően – mindenkor a szaktanár állapítja meg (következő foglalkozás, heti, kétheti, hónapos, féléves intervallum); • az önálló munkának a megerősítést, a gyakorlást, az ismeretek alkalmazását kell szolgálni; • a kihirdetett feladatok megoldásában résztvevők köre: teljes létszámával az osztály, formálisan szerveződött csoport, egyéni vállalás alapján; • a számonkérés, az ellenőrzés és az értékelés során lényeges szempont a pedagógiai cél, az átgondoltság és színvonal, de nem utolsósorban a tanulói aktivitás illetve szorgalom; • a bravúros megoldási ötleteket, a kiemelkedő teljesítményeket érdemjeggyel kell elismerni, osztály vagy évfolyam szinten közzétenni;

43

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

• az érdekeltek maximális érintettséggel, felelősséggel és motiváltsággal vegyenek részt a munkában. A házi feladatok témakörére, terjedelmére és gyakoriságára a képzési modellekre érvényes kerettantervi rendelkezések, valamint a makro- és mikrotantervekben foglaltak alapján a munkaközösségek vezetői és pedagógusai évfolyamokra történő bontással a mindig aktuális tanévben döntenek, illetve tesznek javaslatot. A tervezés és a megvalósítás kiinduló pontjaként kell kezelni, hogy nem a helyszín a lényeges, hanem egy-egy megoldandó pedagógiai szituáció, a feltételek megléte. /5/ az osztályozó konferencia a tantárgyi osztályzatokat „áttekinti”, vagyis a kollektív bölcsességet érvényesíti a reális minősítés érdekében, /6/ a félév során szerzett érdemjegyek „javítására” objektív mérlegelés alapján módot kell adni a tanulóknak. /7/ A félévi és év végi értékeléskor a jeles osztályzatot elért tanulók esetében, amennyiben a tananyag

elsajátításán

kívül

szorgalmával,

órai

munkájával,

esetleges

versenyeredményeivel kimagasló teljesítményt nyújtott alkalmazható a „5d” dicséretes jeles formula. /8/ A félévi jegyek megállapításánál alkalmazható a „2f” osztályzat

(figyelmeztetős

elégséges).

A tanuló tantárgyi osztályzataiban nem jelenhet meg a felszerelés hiánya, a diák tanórai és szaktanárral szemben tanúsított magatartása.

7.1.4. A magatartás és szorgalom iskolai értékelése a) A tanulók magatartásának minősítése példás (5) a tanuló magatartása, ha magatartásával, kötelességteljesítésével és kulturált viselkedésével példát mutat társainak; munkájával, jó kezdeményezéseivel hozzájárul a közösség erősítéséhez, fejlődéséhez; az iskola, az osztály érdekében aktív közéleti, vagy az iskolai hírnevét öregbítő tevékenységet folytat (pl. verseny); társaival toleráns; a házirend előírásait betartja, másokat annak betartására figyelmeztet; hetesi teendőit maximálisan ellátja; igazolatlan órája, szaktanári figyelmeztetője nincs, jó (4), ha viselkedése általában kifogástalan (jó); kötelességeit teljesíti; a rábízott feladatot kifogástalanul látja el, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat (megbízható, de passzív); a házirend előírásait betartja; 1-2 óránál nem több az 44


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

igazolatlan hiányzása; maximum 1 szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése, illetve 2 szóbeli figyelmeztetése van; változó (3), ha a kötelességeit hiányosan teljesíti, magatartásával zavarja a tantárgyi órákat, óraközi szünetekben fegyelmezetlen; a házirendben leírtakat nem mindig tartja be; nyegle, megbízhatatlan, hetesi teendőit nem megfelelően látja el; maximum 12 óra igazolatlan hiányzása van; több szaktanári figyelmeztetést, vagy osztályfőnöki intést, illetve igazgatói figyelmeztetést kapott, rossz (2), ha rossz példát mutat társainak, ha súlyos, illetve gyakori fegyelmezetlenségével a közösség pozitív fejlődését veszélyezteti; tudatosan mások ellen vét, az iskola hírnevét negatívan befolyásolja; 12-nél több igazolatlan órája van, fegyelmi büntetést kapott, vagy több fegyelmező intézkedésre került sor vele kapcsolatban. b) A tanulók szorgalmának minősítése példás (5) a tanuló szorgalma, ha a tanítási órákra való felkészülése, rendszeres tanulmányi teljesítménye képességeihez mérten kifogástalan; plusz feladatokat vállal, vagy egyes területeken kiemelkedő teljesítményt nyújt (OKTV, OSZTV); a tanítási órákon aktív; ösztönzi, segíti társait, taneszközeit rendben magával hozza, jó (4), ha iskolai munkáját igyekezettel teljesíti, de a benne rejlő plusz energiákat nem hasznosítja; az órai munkában részt vesz, taneszközeit rendben magával hozza, változó (3), ha képességeihez mérten változó teljesítményt nyújt; iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti; kötelességeit ismételt tanári figyelmeztetésre teljesíti; a tanórákon passzív, állandó nógatásra szorul; felszerelése gyakran hiányos; valamilyen tárgyból megbukott, de másból megfelelően teljesít, hanyag (2), ha a követelményeknek képességeihez mérten sem tesz eleget, vagy keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; munkájában megbízhatatlan (valamely tárgyból bukásra áll és a többi tárgyból is nagyon gyenge);

több tárgyból bukott; iskolai

felszerelésére nem fordít gondot, rendszeresek a hiányosságai. A szorgalom értékelésénél domináns kiindulópont, hogy képességeihez mérten a két értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott a tanuló teljesítménye.

7.2. A tanórai és vizsgamentesség Az igazgató a tanulót kérelmére (részben vagy egészben) felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása

45


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ilyen időszakos és részleges felmentést kaphat a tanuló: a) testnevelésből A tanulót – ha egészségi állapota indokolja – az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órákra kell beosztani, súlyosabb esetben a testnevelés óra alól fel kell menteni. A testnevelés tantárgyból könnyített vagy gyógytestnevelésre utalt, illetve teljesen felmentett tanulók az orvosi javaslatokat minden tanévben szeptember 15-ig kötelesek a szaktanárnak átadni, valamint az egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változást a következő testnevelési órán jelezni. A testnevelésből felmentett tanulóknak a testnevelési órán részt kell venniük, és a szaktanár által kiadott feladatokat el kell végezniük. b) szaktárgyakból /1/ a tanulmányi versenyek (OKTV, OMTV, SZÉTV, OSZTV, stb.), országos döntőjébe jutott tanuló a felkészülés idejére, /2/ a köznevelésről szóló törvény 56. §-ának (1) bekezdése szerint az igazgató szakértői bizottság véleménye alapján a tanuló egyéni adottságai miatt a gyakorlati képzés kivételével mentesítheti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés alól, szükség esetén írásbeli értékelést készít, /3/ ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán ezt a tantárgyat nem köteles tanulni (a tantárgy tanulása illetve az órákon való részvétel alól felmentést a tanuló és a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat), /4/ az országos tanulmányi versenyek döntőjében elért tantárgyi helyezések alapján, ha a mentességre vonatkozóan a versenybizottság megfelelő igazolást ad ki. A felmentett tanulók osztályozása elsősorban a mentességet igazoló okiratok alapján történik. Ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanuló az érdemjegyei alapján nem osztályozható, akkor a félévi vagy az év végi osztályzatait osztályozó vizsgán kell megállapítani. Iskolánk 9-12 osztályait az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban sikeresen elvégző és eredményesen érettségiző tanulói a központi programban feltüntetett kétéves OKJs szakképzés évfolyamain a beszámíthatóság figyelembevételével egyes tantárgyak és modulok tanulmányi kötelezettsége alól mentesülnek.

46


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az érintett tanulók, mivel a szakközépiskola 9-12. évfolyamán szakmai orientációs és előkészítő tantárgyakat tanulnak, ezekből félévi/év végi osztályzatokat szereznek, tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon automatikusan folytathatják.

7.2.1. Vizsgamentesség versenyeredmények alapján Az érvényes törvényi előírásoknak, illetve a jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően a következő vizsgamentességet kell intézményünk pedagógiai programjában konkrétan megfogalmazni: /b/ Szakmai vizsga esetén a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7.§ (6) 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 5.§ (5)

bekezdése alapján mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a

szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

7.3. A tanulók fizikai állapotának mérése A szakközépiskolában a 2004/05. tanévtől kezdődően a helyi tantervben meghatározottak szerint kell a tanulók fizikai állapotát felmérni. Az iskolában korábban az OM által közzétett „Hungarofit” módszert alkalmazta a testnevelő szakos kolléga mérésre.

7.4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei /1/ Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele a helyi a tantervben rögzített, az adott évfolyamra vonatkozó tanulmányi követelményeknek legalább elégséges szinten való megfelelés. Felsőbb osztályba tehát csak az léphet, aki az adott tanév augusztusának végén bizonyítvánnyal igazoltan minden tantárgyból eleget tett a tanulmányi követelményeknek. A tantárgyi tanulmányi minimum teljesítményeket, a belépő tevékenységi formákat és a továbbhaladás feltételeit az iskola makrotervei és a központi szakmai programok követelményei tartalmazzák. /2/ A magasabb évfolyamba lépő tanulónak nem kell tanévenként beiratkozni. /3/ Az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott a törvényen rögzítetteknek megfelelően javítóvizsgát tehet. /4/ Évfolyamismétlésre kell utasítani azt a tanulót, akinek (figyelembe véve a /3/ alattit) bármely tárgyból sikertelen a javítóvizsga eredménye.

47


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

/5/ Ugyanazt az évfolyamot feltétel nélkül csak egyszer lehet megismételni. A tanuló több évfolyamot is megismételhet a tankötelezettség időtartama alatt. A tanuló ugyanazt az évfolyamot második, vagy további alkalommal testületi döntés alapján ismételheti meg. /6/ A továbblépést meghatározó tanév végi teljesítmény megállapításának módja a tanév közben folyamatosan végzett ellenőrzések és értékelések során szerzett érdemjegyek alapján kialakított osztályzat a szaktanár részéről. /7/ Amennyiben a tanuló hiányzása a tanév folyamán eléri a törvényben meghatározott mértéket, a tanuló adott tantárgyak ismeretanyagából a nevelőtestület határozata alapján osztályozóvizsgát tehet. /8/ Az egyes tanulók év végi osztályzatát az iskolai tantestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a szaktanár, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről. /9/ Moduláris értékelés a szakmai vizsgára felkészítő évfolyamokon: A szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek az adott szakma helyi tantervében szerint tantárgyasítottuk. A tantárgyak az adott évfolyamon az év végi bizonyítványban érdemjeggyel értékeljük. A modulok sikeres teljesítését értékelését és minősítését a tantárgyak érdemjegyeivel ismerjük el. A „Tantárgyakhoz rendelt szakmai követelménymodulok” táblázat a bizonyítvány mellékletét képezi.

8. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elve 8.1. Csoportbontások Az intézmény a szakmacsoportos alapozó gyakorlati oktatás, informatika és az idegen nyelv tanítása során a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon alkalmazza a csoportbontás. • Magyar nyelv- és irodalom tantárgyat a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben külön Irodalom és magyar nyelvtan tantárgyakként oktatjuk és értékeljük. • A csoportbontások során magyar nyelv- és irodalom tantárgy esetében a 9-12. évfolyamon kettő csoportontást alkalmazunk. • A matematika tantárgy esetében a 9-10. évfolyamon kettős csoportbontást alkalmazunk. • Történelem tantárgy esetében a 12. évfolyamon kettő csoportbontást alkalmazunk.

48


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

8.2. Egyéb foglalkozások Az egyéb foglalkozások az iskola tanulmányi területének a figyelembevételével kerülnek megszervezésre. Előnyben részesítjük a műszaki, informatikai és katonai foglalkozások tanévi indítását. A közismeretei foglalkozások során lehetőség szerint biztosítani kívánjuk a nyelvi korrepetálás, nyelvvizsgára történő felkészítés, tanulás módszertani foglalkozásokat. Az egyéb foglalkozások szervezésénél figyelembe kell vennünk az éves óraterhelésben rögzített óraszámokat, melytől csak a fenntartó engedélyével térhetünk el.

9. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek 9.1. Egészségfejlesztéssel, környezeti neveléssel összefüggő feladatok 9.1.1. Étkeztetés Intézményünkben étterem működik, melegítő konyhával. A kollégiumi tanulók számára biztosított a napi háromszori, helybeli és bejáró tanulóknak a napi egyszeri étkezés. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, s ez a serdülőkorban fokozódik. Az étterem teljes mértékben megfelel a korszerű étkeztetés követelményeinek. Az iskolai büfében a korszerű táplálkozás feltételeinek megfelelő kiegészítő táplálékhoz juthatnak a diákok (tej, joghurt, barna lisztből készült péksütemény).

9.1.2. Mindennapos testmozgás Az egészséges élet és a honvédelmi nevelés elengedhetetlen része a mindennapos testmozgás. 1) A testnevelési, testedzési feladatok megoldására intézményünkben. A tanórai testnevelés követelményeit és feladatait a tantárgy tanításához kiadott központi tantervek, valamint szakmai programok írják elő. A 2012/2013-as tanévtől kezdve a 9. évfolyamon bevezetésre került a mindennapos testnevelés. A foglalkozások a heti testnevelés óra időkeretén túl, a honvédelmi szakkörök (alaki foglalkozás, menetgyakorlat, önvédelmi szakkörök) és esti sportprogramok biztosítják. A testnevelés és mindennapos testmozgás megvalósítása érdekében szorosan együttműködünk az MH 5. Bocskai István Lövészdandár testnevelési részlegével. Minden lehetőséges felhasználunk arra, hogy a diákjaink részt vehessenek a Magyar Honvédség és a civil szervezetek által meghirdetett sporteseményeken, versenyeken. 2) Az intézmény lehetséges keretein belül a testnevelő szakos kolléga irányításával szervezi, irányítja a tanórán kívüli foglalkozásokat és versenyezteti érdeklődő diákjainkat a városi 49


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

középiskolás bajnokságokban. A játék, a sport, a testedzés meghatározó színterei az iskolában: /1/ A tanévenként megrendezett házi bajnokságok: a) labdarúgás és kosárlabda sportágazatban 10-10 fős csoporttal, b) az intézményi sakkverseny 10-12 indulóval, c) asztalitenisz 15-30 fővel, illetve csapatok szervezésével. /2/ A városi középiskolás bajnokságra történő nevezések: a) labdarúgásban városi kispályás bajnokság két, amatőr liga egy csapattal, b) kosárlabdában egy csapattal az amatőr ligában, c) városi sakkcsapat bajnokság, d) a szerepeltetett tanulói összlétszám kb. 60 fő. A versenyeztetés iskolánkban nélkülözhetetlen elem a mindennapos testnevelés előírásainak teljesítésére. Az ifjúsági testnevelés feladatainak megoldására az alábbi feltételek állnak rendelkezésre: a szabadtéri sportpálya, az épület alagsorában kialakított kondicionáló helyiségek és asztalitenisz termek. A honvédelmi oktatásban résztvevő diákok a MH 5. Bocskai István Lövészdandár vezető szerveivel való együttműködés során, előre egyeztetett időpontokban használhatják a dandár sportpályáját, tornacsarnokát. A kötelező tanórai és tanórán kívüli tevékenységek egyeztetésével kell a vezetőségnek biztosítani a felmentett tanulók gyógytestnevelési és az iskolánkba járó leányok testedzésének megoldását is. A felmentett tanulók kötelező foglalkoztatását a fenntartó által megbízott közoktatási intézmény vállalja fel. A leány- és a mindennapos testnevelés időkereteit az érvényes rendeletek alapján az aktuális tanév órarendjének és a városi bajnokságok versenykiírásának figyelembevételével állapítjuk meg. Tanulóink közül többen aktívan, versenyszerűen sportolnak. Az iskola tantestülete teljesítményeiket figyelemmel kísérve eredményeiket pozitívan értékeli, a vezetés egyesületi elfoglaltságukat, edzésmunkájukat támogatja. Büszkék vagyunk tanulónk tanulmányi munkájára és sportteljesítményére.

9.1.3. Személyiségfejlesztés – lelki egészségvédelem Társadalmunkban egyre nagyobb számban jelennek meg az alternatív örömszerzési formák: a dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, játékszenvedély. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek, búskomorság, lelki betegség, depresszió. A fiatalok 50


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnöki órák témája mindig igazodik a korosztályi problémákhoz. A környezet megóvására, szépítésére, otthonosabbá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az iskola vezetése, nevelőtestülete olyan elhivatottsággal rendelkezik, amely döntő súllyal képes alakítani a tanulókban kialakuló, formálódó valóságképet. Az iskola honvédelmi nevelési programja jelentős mértékben elősegíti a fegyelemre, tiszteletre, valós önkép kialakítására a tanulókat. A nevelőtestület általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segít abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, pedagógiai célokra képes legyen felhasználni. A személyi higiénia, az egészséges életmód és az öltözködés, valamint a környezet rendje terén napról-napra igyekszünk példát teremteni. Az iskolai mikrokörnyezet talán igazolja e téren tett erőfeszítéseinket: • tiszta és dekoratív falfelületek, • jó állagú iskolai bútorzat, • megfelelő világítás, • megkímélt műszerpark az épület falain belül; • az udvaron pedig rendezett zöldövezet jellemzi közvetlen környezetünket.

51

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

9.1.4. Az egészségnevelés stratégiája (1) Tanulóinkat az alkohollal, dohányzással, drogokkal kapcsolatos ellenállásra, a dohány és alkoholfogyasztást ösztönző ingerekkel szemben aktív elutasításra neveljük. (2) A megfelelő iskolai légkör megteremtéséhez együttműködünk a családokkal, hisz közösen kell vállalni, hogy a tanulókból egészséges, kiegyensúlyozott ifjak legyenek. (3) Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás terén együttműködünk az iskolaorvossal, Vöröskereszttel, Városi ÁNTSZ-szel. (4) Felvételi eljárás keretében minden tanuló számára egészségügyi és munkaalkalmassági vizsgálatot szervezünk (különös tekintettel a mozgásszervi, vérkeringési, légzési, látási rendellenességek kiszűrésére). (5) Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra van lehetőség. Ha a diagnózis indokolja, sor kerülhet a gondozásba vételre. (6) Önismereti, problémamegoldó csoportfoglalkozások, osztályfőnöki órák keretében kerül sor a káros szenvedélyek, azok hatásainak, a megelőzés fontosságának megvitatására. (7) Pedagógiai eszközeinkkel igyekszünk a tanulóinkban tudatosítani az egészséges életmód, higiénia,

testápolás,

környezetápolás

fontosságát,

szükségességét.

Módszereink

elsősorban az ismeretek gyakorlati alkalmazását biztosító készségeket fejlesztik, az ismeretek teljes alkalmazását segítik elő.

10. Esélyegyenlőségi elvek 10.1. Általános alapelvek Az iskolai oktatás és nevelés során az intézmény vezetése és nevelőtestülete kiemelt figyelmet fordít, hogy minden az intézménybe felvételt nyert tanuló egyenlő bánásmódban részesüljön és egyenlő esélyekkel vegyen részt az iskolai oktatásban és az érettségire történő sikeres felkészítésben.

10.2. Osztályok, csoportok kialakítása, felzárkóztatás Az osztályok és csoportok kialakítása során arra az elvre törekszünk, miden osztályban azonos mértékben kerüljenek gyenge, közepes és jó képességű diákok. A gyengébb képességű diákok felzárkóztatásra külön figyelmet fordítunk. Származás, vallás, szociális helyzet alapján senki között nem teszünk különbséget.

52


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

10.3. Szociális hátrányok enyhítése A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak felmérése, nyilvántartás készítése az osztályfőnökök bevonásával. A hátrányos anyagi helyzet enyhítésére irányuló feladatok: - étkezési és tankönyvtámogatás, - ingyenes, illetve tartós tankönyv biztosítása, - pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatírás, - kapcsolattartás a szociális ellátással foglalkozó szervekkel, - ösztöndíjak elnyerésére való felhívások figyelése, közzététele.

A tanulók személyiségfejlődését segítő tevékenységek: - tanár - diák személyes kapcsolata - továbbtanulás irányítása, pályaorientáció - felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglalkozások szervezése, - drog- és bűnmegelőzési programok tervezése, - osztálykirándulások koordinálása.

Az eredményesség és hatékonyság fokozása érdekében az iskola vezetése rendszeres munkakapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelős pedagógussal és az osztályfőnökökkel, biztosítva ezzel a folyamatos információcserét. A konkrét feladatok megoldása, valamint szakmai kérdések tisztázása érdekében igényeljük a városban működő, ifjúsági- és egészségneveléssel foglalkozó szervezetek segítségét.

53


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

11. Tanulók jutalmazása 11.1. Jutalmazási lehetőségek A tanulók és tanulói közösségek magatartásában, szorgalmában, tanulmányi és közösségi munkájában elért jó eredmények, a kiemelkedő teljesítmények elismerése fontos pedagógiai és ösztönző hatású eszköz oktató-nevelő munkánk során. A jutalmazás alapelvei: /1/ A tanulók és közösségek kiemelkedő munkáját jutalmazással ismerjük el. /2/ A jutalom nagysága legyen arányos a teljesítménnyel, és időben ne távolodjanak el a jutalmazandó teljesítményétől. /3/ Jutalmazni lehet a folyamatos és az eseti kiemelkedő teljesítményt. /4/ Az elért eredményekről és az ezért kapott jutalmakról az iskola tanárait, tanulóit, a szülőket tájékoztatni kell. /5/ Jutalmazásban részesülhetnek egyének és közösségek.

11.2. Az egyének jutalmazásának lehetőségei, fokozatai /a/ Szaktanári dicséret A szaktárgyi munkában elért kiemelkedő tevékenységért adható. - szóbeli (az osztály előtt), - írásbeli (az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba beírással), Egész évi kiemelkedő teljesítményért szaktárgyi, tantárgyi dicséret (év végén a bizonyítványba és törzskönyvbe rögzített). /b/ Osztályfőnöki dicséret /1/ Szóbeli (osztályközösség előtti dicséret regisztrálása az osztálynaplóban) /2/ Írásbeli (az osztályközösség számára példaértékű cselekedetekért, amelyet az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe kell beírni) /c/ Igazgatói dicséret Az iskola hírnevét növelő kiemelkedő tevékenységért és eredményért jutalmazhatja az igazgató (az osztálynaplóba és ellenőrző könyvbe történő beírással) a tanulót. Az elismerésről szerezzen tudomást a tanulóifjúság (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, közösségi fórumok útján). /d/ Nevelőtestületi (tantestületi) dicséret Az iskolaközösség érdekében folyamatosan kifejtett, és az intézmény hírnevét öregbítő kiváló teljesítményért, országos versenyeken, vetélkedőkön elért helyezésért kaphatja a

54

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tanuló. Az elismerések a iskolaközösségek előtt kapjon nyilvánosságot, kerüljön beírásra az osztálynaplóba, ellenőrző könyvbe, év végén a bizonyítványba. /e/ A jutalmazás egyéb formái Oklevél, kiírástól függő tárgyjutalom, kedvezmény, egyéni díjak, Gábor Dénesemlékplakett, Gábor Dénes-ösztöndíj.

11.3. Közösségek jutalmazása A tanulói közösségeket a kiemelkedően végzett együttes munkáért, példamutató helytállásért lehet jutalmazni. /a/ Jutalmazásban az alábbi közösségek részesülhetnek: osztályok, diákkörök, DSK közösségek, csoportok, csapatok. /b/ Közösségek

elismerései:

oklevél,

pénzjutalom,

pénzben

(mozi-, színház-, hangversenyjegy, kirándulás, táborozás, stb.) Csoportos vagy egyéni jutalmazást kezdeményezhetnek: /1/ a nevelő- vagy tantestület tagja, /2/ a DÖK, illetve az ODB, /3/ a Szülői Munkaközösség, /4/ az iskolaszék, /5/ az alapítvány kuratóriuma.

55

kifejezhető

jutalom


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

KOLLÉGIUMI NEVELÉSI PROGRAM 1. Helyzetelemzés 1.1. Kollégiumi összetevők 1.1.1.A kollégium működési feltétele, az épület adottságai, felszereltség, elhelyezés körülményei A Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 1992 óta működik jelenlegi helyén. Létrehozásakor a kollégiummal szemben támasztott elvárásoknak megfelelt. A kollégium részben rendelkezik azokkal a lakhatási feltételekkel, mellyel az otthonszerű elhelyezést biztosítják. A tanulók elhelyezését 45 négyágyas szobában oldjuk meg. Az elvárásoknak megfelelő számban biztosítottak a kiszolgáló helyiségek és tárgyi feltételek (WC-k, mosdók, zuhanyzók). A tanulók rendelkezésére áll: három 20 férőhelyes tanulószoba, játék- és olvasóterem, Gábor Galéria, rádiótörténeti kiállítószoba, 100 férőhelyes, kulturális programok lebonyolítására alkalmas díszterem, számítástechnikai szoba, öt 25 m2-es konditerem, főzőkonyha, mosó- és szárítószoba és diákönkormányzati szoba. Az intézményhez folyamatosan parkosított, pihenést és kikapcsolódást biztosító park tartozik.

1.1.2. A nevelőtestület összetétele A kollégiumi nevelőtestület az intézményi tantestület része. Nevelési feladatait önállóan határozza meg. A nevelőtestület 7 fő kollégiumi nevelőtanárból és 1 fő kollégiumvezetőből áll.

1.1.3. A tanulói összetétel, korosztály, lakóhely, iskolai - szakmai irányultságuk A kollégium alapfunkciójának megfelelően jó feltételeket teremt azoknak, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, illetve a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, valamint azoknak is, akiknek szülei nem tudják biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Kollégiumunk 180 férőhelyének kb. 45-50 %-ára saját iskolánk tanulói nyernek felvételt.

56


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A fennmaradó 50-55 %-a is szakközépiskolás, illetve szakképzésben vesz részt. A tanulók 2025%-a a Diószegi Sámuel Szakközépiskola és Szakképző, míg 8-10 egyéb középfokú oktatási intézményből 1-5 tanuló nyert elhelyezést a kollégiumban. Tanulóink korösszetétele széles skálán mozog: 14-23 év között. Nőtt azoknak az aránya, akik érettségi után szakmai képzésben vesznek részt egy-egy szakközépiskolában. A tanulók 70 %-a Hajdú-Bihar megye közeli és távoli településeiről nyertek felvételt, míg 20 %-uk a szomszéd megyék, elsősorban Szabolcs-Szatmár településeiről érkeznek. Közülük többen az érettségi utáni szakképzésben vesznek részt. Arányuk, ha nem is nő, de a továbbiakban számítani kell folyamatos jelenlétükre a kollégiumban (30-35 %), mely hatást gyakorol a pedagógiai munka szervezésére, végzésére. Az intézménnyel kapcsolatban lévő családok jelentős része az utóbbi években anyagilag hátrányos helyzetűvé vált: a munkanélküliség, a munkahelyek megszűnése, a létbizonytalanság miatt. Közös összefogással (kollégium, iskolák, helyi önkormányzatok) kell biztosítani az érintett tanulók továbbtanulásának lehetővé tételét. A kollégiumi ellátás ingyenessége ellenére az egyre magasabb étkezési díjak miatt a Debrecenhez közelebbi településekről többen a napi bejárást választották. Jellemző, hogy az érettségi után szakmát tanulók többsége még más elfoglaltságokkal is rendelkezik, különböző tanfolyamokat végez, mely szinte megakadályozza a közösségi életbe való bekapcsolódásukat.

2. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései 2.1. Általános alapelvek Célunk a diákok harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumi nevelés alapelveinek elmélyítése során megvalósul: • az alapvető emberi és szabadságjogok és a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, • a nevelés folyamatát a diákok iránti felelősség és bizalom hatja át, • a pedagógiai tevékenységet igényesség és kulturált stílus jellemzi, • az alapvető erkölcsi normák betartása, • az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembevétele, • a nevelői tevékenység során a diákok öntevékenységének, önszerveződő képességének a figyelembe vétele.

57


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kollégiumi nevelés célja: • a kollégisták személyiségének fejlesztése, adottságai, képességei kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, az önművelésre való igény kialakítása, • olyan önmagukkal és másokkal szemben igényes, önismerettel rendelkező, hazáját szerető állampolgárok nevelése, akik az általános emberi értékeket tisztelik, elfogadják, magukénak tekintik, • a kollégista segítése a választott, a reális életpályára való felkészítésében, • a kollégiumi csoportok, közösségek alakulásának, fejlődésének elősegítése, illetve kialakítása, fejlesztése, • a kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására.

58


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. A tanulók értékrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 3.1. A tanulási kultúra fejlesztése A kollégium alapvető feladata a tanulási kultúra fejlesztése, mivel tapasztalható a kollégisták hátrányos helyzete. Elő kell segíteni, hogy a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon. Az ismeretek elsajátítása ne csupán kötelesség, hanem igényként is fogalmazódjon meg. Fejleszteni kell a tanulási, megismerési és gondolkodási képességeket. Biztosítani kell a helyes tanulási módszerek elsajátítását.

3.2. A tanulmányi munka színvonalának emelése A kollégiumi tanulmányi munkában megvalósítandó feladataink: • a kollégiumi tanulmányi tevékenység megszervezése, • a kollégiumi tanulás módszereinek megtanítása a kollégistákkal, • kiemelt foglalkozás a kilencedikesekkel, • kapcsolattartás a tanulók szaktanáraival, • hátrányos helyzetű, gyengén tanuló diákok felzárkóztatásának és korrepetálásának megszervezése, • tehetséges tanulók felkutatása, tehetségük folyamatos gondozása, felkészítésük a • felsőoktatásban való továbbtanulásra, • az önművelés szükségletének kialakítása, felkészítés a permanens önművelésre, • a tanulás egyénenként, közösségenként, szobánként való ellenőrzése, az eredmények figyelemmel kísérése, a hatékonyság elemzése és heti, havi értékelése.

3.3. A kollégiumi tevékenységek programja • A kollégium feladata, hogy az iskolai foglalkozásokat követően – a törvényben előírt időkeretek között – biztosítsa a tanulók folyamatos felkészülését az iskolai tanórákra, melynek különböző színterei lehetnek, és biztosítsa a szabadidő kulturált és hasznos eltöltését, a tanulók aktív pihenését.

59


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.3.1 A kollégiumi tevékenységek típusai -

A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozás valamennyi tanuló részére szervezett, a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló foglalkozás.

-

Kötelező kollégiumi foglalkozás, mely pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás. Megszervezése a kollégium részére kötelező, és ezen a tanulónak kötelező részt venni,

-

Kötelezően választható foglalkozás, amely pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás. Megszervezése a kollégium részére kötelező, amelyen meghatározott óraszámban a tanuló választása szerint köteles részt venni.

-

Szabadon választható foglalkozás, amely pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás. Megszervezése tanulói igény alapján a kollégiumnak kötelező, amelyen a tanuló választása alapján köteles részt venni.

A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:

-

tehetség kibontakoztatást, felzárkózást segítő foglalkozások

-

a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások

-

a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

3.3.2. Kollégiumi foglalkozások -

Felkészülést biztosító foglalkozások:

-

szilenciumi,

-

csoport,

-

egyéni,

-

választható,

-

szabadidős,

-

egyéb

60


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.3.3. Szilenciumi foglalkozások -

Szervezésénél figyelembe vettük az épület sajátos adottságát, valamint a nyugodt tanulás feltételeit. A kialakult rend az, hogy a létszámviszonyoktól függően a 9-10. osztályos tanulók közösen, csoportonként tanulószobában készülnek fel, kivétel a különböző címeket elért és szabadszilenciumos tanulók: ők saját szobáikban saját időbeosztással tanulnak.

-

Szilenciumi foglalkozásokat a napi- és házirendben rögzített időben és módon a hét első négy napján szervezünk, általában a csoportvezető nevelőtanárok felügyelete mellett.

3.3.4. Csoportfoglalkozások -

A csoportfoglalkozások keretében a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélését, értékelését is elvégezzük. E foglalkozások során minden csoportnál lehetőség nyílik:

-

a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására, a tanulókat érintő problémák megbeszélésére,

-

a szociális viselkedés szabályainak és a szociális értékrendek megismertetésére,

-

az egészségvédelemmel való foglalkozáson, kiemelten a káros szenvedélyek megelőzésére irányultan,

-

a tanulmányi munka értékelésére, elemzésére,

-

a környezetvédelemmel (szűkebb és tágabb értelemben) kapcsolatos ismertek, teendők megbeszélésére,

-

a kollégiumi hagyományok ápolására,

-

városunk történelmi hagyományainak bemutatására (városnézés),

-

nemzeti ünnepeinkről való megemlékezésre,

-

a tanulási módszerek megismertetésére,

-

a könyvtárhasználat elsajátítására,

-

a kollégiumi ügyeletek ellátásáról és szükségességéről beszélni, ellátását értékelni.

61


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kollégiumi foglalkozások témakörei a kollégiumi alapprogram alapján: A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat - részben vagy egészben - a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek. Kollégiumunkban 7 tanulócsoport megszervezésére kerül sor. A tanulócsoportok részben évfolyamonként, és részben iskolánként szerveződnek.

Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma:

TÉMA A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

9. 3 2 2 2

10. 2 2 2 2

11. 2 2 2 2

12. 2 1 1 1

13-15. 1 1 1 2

1 1 2 2 2 2 2 1 22 óra

1 2 2 2 2 2 2 1 22 óra

1 2 2 2 2 2 2 1 22 óra

1 3 2 1 2 2 3 1 20 óra

1 3 2 1 2 2 3 1 20 óra

A csoportfoglalkozások részletes tematikája külön mellékletben szerepel, melyet a kollégiumi nevelőtestület minden tanév előtt áttekint és szükség szerint módosítja azt.

62


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4.1. Egészséges életmódra nevelés Minden csoportban, kisközösségben folyamatosan és egyénileg is foglalkozni kell az egészséges életmódra nevelés területeivel: a testi-lelki egészség kialakítására, megőrzésére irányuló szokások megerősítésével, a helyes életrenddel, a betegségek megelőzésével, az egészséges táplálkozással, a megfelelő étrenddel, a kulturált szabadidő eltöltéssel, a káros szenvedélyektől való tartózkodás kérdésével, az öltözködés-környezet és lakáskultúra legfontosabb ismereteivel.

4.2. Természeti és környezeti nevelés A természeti és környezeti nevelés közvetlen gyakorlási, érvényesítési lehetősége a közvetlen környezet tisztán, rendben tartása, amely az önkiszolgálás, az egyéni igényesség megvalósításának nagyon jó gyakorlótere is. A szervezett tisztasági versenyek is elősegítik a környezethez való optimális viszony tudatos kialakítását. A tanulók bekapcsolódnak a kollégium környezetének rendben tartásába is. Megismerkednek gyakorlatban is a parkosítással, a parkrendezéssel, a fásítással összefüggő legfontosabb teendőkkel. Környezetvédelmi nevelésünk során nagy gondot fordítunk a következők tudatosítására: A kollégium épülete, bútorai, a munka- és játékeszközök, a ruházat olyan tárgyak halmaza, amelyet az emberi tevékenység hozott létre. Vásárláskor legyen a kollégista környezetbarát, józan és mérsékletes. A hulladék- és szemétkezelés a kollégiumban legyen körültekintő, a veszélyeset elkülönítő. Az ember alkotta környezet része a műemlék, ezek védelmének fontosságát, a műkincsek ismeretét, védelmét, a lakókörnyezet tisztaságának megőrzését, a leromlásának megakadályozását folyamatosan hangsúlyozni kell. Meg kell értetni, hogy a környezetkultúra erkölcsi kérdés, a polgár jellemének szerves része. Egyre inkább erősíteni kell a környezetvédő szemléletet.

63


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei 5.1. Tehetséggondozás Folyamatosan érvényesítjük a tehetséggondozás alapelemeit: • az általános intelligencia, az általános intellektuális képességek, az általános műveltség fokozott fejlesztése, • a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése, csoportos és egyéni foglalkozások megszervezésével, • a tehetséges kollégisták kreativitásának fejlesztése, • folyamatos motiváció, elkötelezettség a feladataik, munkájuk, tanulásuk megoldása iránt.

5.2. A racionális értékrend és képességrendszer fejlesztése A családi környezetből kikerült tanulók körében nagy gondot kell fordítanunk a pozitív szociális szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés, vita és szervezőképességek) fejlesztésére. Segíteni kell a szociális ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítását, az egyén - csoport - társadalom kölcsönhatásának megértését. Mindezekkel a kérdésekkel folyamatosan, korcsoporttól függetlenül egyéni és csoportfoglalkozásokon egyaránt foglalkozni kell. Különösen fontos feladatként kell kezelni mindezt a 14-15 évesek körében, akik először cserélték fel az otthoni környezetet a kollégiummal. Az otthoni zártabb világot felváltja a tágabb, a kollégiumi közösség, ahol jobban elvárják az egymás megértését, mások tolerálását, a másság elfogadását. Mindezzel megalapozódik a tanuló beilleszkedése a felnőtt társadalomba. A kollégisták életkorának eltolódása (14-23) miatt is különösen fontos területe a kollégiumi nevelésnek a családi életre nevelés. Fontos a párkapcsolattal összefüggő szemlélet formálása, a takarékos gazdálkodásra való nevelés. Kollégiumunk fiúkollégium, de az érintett iskolák tanulói között is viszonylag kevés a leány, ezért programjaink tervezése, szervezése során figyelembe kell venni, lehetőséget kell teremteni a „testvérkapcsolatok” (testvérosztály, testvércsoport) megvalósítására.

64

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.3. A társadalmi beilleszkedés elősegítése A kollégiumi közösség hozzájárulhat az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjainak megszerzéséhez. A természet és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élmények biztosításával segítjük a világban való tájékozódást. A kollégium fontos feladata, hogy nemzetünk kulturális értékeit, nemzeti, történelmi, vallási hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertesse a diákokkal. Folyamatosan bővítse az intézmény névadójáról szerzett ismereteit.

6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve

6.1. A hátrányos helyzetű tanulók segítése Elsődleges feladatnak kell tekinteni a hátrányos helyzetű, gyengén tanuló kollégisták felzárkóztatását, korrepetálását. A kollégisták nagy részénél kimutatható a tudáshiány matematikában,

idegen

nyelvekben,

magyar

nyelvtanban.

Számukra

szintre

hozó

foglalkozásokat szervezünk. A rendszeresen szervezett korrepetálásokkal (matematika, idegen nyelvek, fizika, elektronika) segítjük a lemaradottakat. Mindezt elsősorban az intézményben tevékenykedő pedagógusok közreműködésével valósítjuk meg. A tanulmányi munka fokozott segítségével érhetjük el, hogy a kollégisták tanulmányi átlaga felülmúlta az iskolai átlagot. A tanulmányi munka szervezése során nagy hangsúlyt helyezünk a város más iskoláiba járó korábban „kudarcélményt” szerző tanulók segítésére. Ezen tanulók többsége előzőleg a város más kollégiumában nyertek felvételt, de gyenge tanulmányi eredményük miatt kiszorultak azokból. Egyénileg alkalmazzuk azokat a módszereket, amelyekkel kinekkinek a legtöbb segítséget tudjunk nyújtani.

Fokozottan figyelni kell néhány teljesítményrontó tényezőre: irreális énkép, a nem reális önértékelés (ön-alulértékelés vagy önmaga túlértékelése), valamilyen érzelmi labilitást előidéző tényező megléte (családi probléma, személyes kapcsolat, iskolai kudarc, pedagógussal való konfliktus), szociális éretlenség (nincsenek stabil kapcsolatai, éretlenséget tanúsít dolgokkal, szabályokkal szemben), 65

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

agresszív magatartás. Mindezek a tényezők korosztályoktól függően eltérő feladatokat rónak a nevelőtanárra, hiszen a kollégiumban 14-23 év közöttiek egyaránt jelen vannak, ezért igen fontos az érzelmi ráhatás, meggyőzés.

7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezése 7.1. Művelődési egyenlőtlenségek csökkentése A kollégium kiemelt feladatai között szerepel a művelődési egyenlőtlenségek csökkentése. A kulturális, a művészeti, az esztétikai, a vizuális nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezése rendkívül szerteágazó és összetett feladat. Szorosan kapcsolódik a tanulmányi munkához, a jól szervezett életrend kialakításához, a szabadidő értelmes eltöltéséhez, ugyanakkor ez időben is behatárolt. A tanulók körében végzett felmérések is igazolják, hogy a kultúra iránti igényüket többségükben fel kell kelteni, melyben a kollégium jelentős szerepet tud vállalni. Programjaival, kezdeményezéseivel hozzájárulhat a kultúra, a művelődési igény kialakításához. Élünk a város által biztosított és felkínált kulturális lehetőségekkel. Kollégistáink rendszeresen látogatják a Csokonai Színház előadásait, az intézmény bérletvásárlással segítette ezt. Mindezt tesszük azért is, mivel a többségében gyenge anyagi háttérrel rendelkező tanulók rászorulnak, illetve rászolgálnak a támogatásra. Figyelemmel kísérve a város kulturális rendezvényeit, szorgalmazzuk azokon való rendszeres részvételüket. Az évről-évre szervezett kollégiumi-farsangi, műveltségi-vetélkedők is jól szolgálják a közösségi élet alakítását, a műveltségi szint emelését. A kollégiumban továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a nevelés ezen területére. A korábbi gyakorlat alapján pályázatokkal, szponzorok támogatásának elnyerésével is elő kívánjuk segíteni a közösségi élet folyamatos szervezését, hiszen átfogja a kollégiumi élet minden mozzanatát: a művészetek sokféleségének megismerésétől, élményszerű befogadásától, a műveltségi szükséglet kialakításától

kezdve

az

ízléses

öltözködés,

a

testkultúra,

a

mozgáskultúra,

a

néphagyományok ismeretének igényét. Általános műveltségi szint emelése érdekében az említetteken túl az alábbi programok megszervezését szorgalmazzuk: képzőművészeti kiállítások megtekintését, könyvtár, zenei koncertek, múzeumlátogatások stb.

66


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

7.2. A kollégiumi diákönkormányzat A kollégium megalakulásától kezdve a köznevelési törvényben garantált jogkörével rendelkezve folyamatosan működik diákönkormányzat. Feladata és célja, hogy a kollégiumi munkát segítse, a kollégium működtetésében résztvevők együttműködését előmozdítsa, hozzájáruljon a közösségi élet eredményességéhez, egyéni és kollektív érdekképviseletet biztosítson minden kollégista vagy csoport részére. Munkáját a saját szervezési és működési szabályzata és az éves munkaterve alapján végzi a patronáló tanár közreműködésével. A kollégiumi diákság legfőbb döntési szerve a Közgyűlés, mely évente kétszer kerül összehívásra. A közgyűlések közötti időben a Diákönkormányzat vezetősége képviseli minden őket érintő kérdésekben. A diákönkormányzat aktív tevékenységével jelentősen hozzájárul a kollégiumi élet formálásához. A szabadidős programok szervezésével eredményesen segíti a kollégisták sokféle igényének kielégítését. Helyi és területi felkészítésekkel elő kell segíteni, hogy az önkormányzatban munkát vállalók mind eredményesebben tudják képviselni választóik érdekeit, a kollégiumi közösséget.

8. Ifjúságvédelmi tevékenység Az ifjúságvédelmi tevékenység nevelőmunkánk szerves része, így ez megjelenik a pedagógiai programunkban is. E tevékenység a nevelőtestület munkájának fontos eleme, melynek célja kollégistáink veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, illetve csökkentése. Fontos feladatként jelentkezik a csoportvezetők számára, hogy minél alaposabban ismerjék meg a tanulókat, hogy képesek legyenek rövid helyzetelemzést adni a tanulók családi hátteréről, szociális helyzetéről. A tanulók minél jobb megismeréséhez hozzájárul az osztályfőnökökkel megvalósított együttműködés. Fokozott figyelmet kell fordítani a felvilágosító munkára, ehhez segítséget kell kérni külső szervektől is. Az eredményes munkavégzés érdekében a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulókat fokozottan figyelemmel kell kísérni, melyhez meg kell nyerni a szülőket is.

67


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kollégiumban végzett gyermek- és ifjúságvédelmi munka szerves részét képezi az intézményi tevékenységnek, melynek bővebb kifejtése az intézményi pedagógiai programban kerül sor.

8. Kollégiumi hagyományok Intézményünk közel másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ez idő alatt is már rendszeresen ismétlődő rendezvényeink voltak, melyek felkeltették a kollégisták érdeklődését, aktivitását. Rendezvényeinkkel arra törekedtünk, hogy elősegítsük tanulóink kötődését intézményünkhöz. A hagyományok ápolásával is hozzá kívánunk járulni a sajátos intézményi légkör alakulásához. Minden tanévben megemlékezünk névadónk, Gábor Dénes születésének évfordulójáról. Feladatunk az évek során kialakult és hagyománnyá vált rendezvényeink színvonalas megtartása, melyek a következők: • közgyűlések, • elsősavató, • nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés, • vetélkedők (műveltségi, konkrét témákhoz, eseményekhez kötődő) szervezése, • a kollégiumi karácsonyi ünnepség, • megemlékezés az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról, • végzős csoportok, tanulók sportvetélkedője és kollégiumi búcsúztatója, • Gábor Dénes Nap szervezése a kollégiumban. E rendezvényekkel elő kívánjuk segíteni a kollégiumi közösségek formálását, a különböző oktatási intézményekbe járó tanulók kollégiumi közösségi tevékenységének elősegítését, például sport és tisztasági versenyek megszervezésével.

68


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9. Kapcsolattartás a szülőkkel, iskolákkal A kialakult formában, rendezvények keretében fokozott gondot fordítunk a szülőkkel való kapcsolattartásra. Pályaválasztási tájékoztatóban, nyílt napok keretében az érdeklődő szülők informálódnak intézményünkről. A beiskolázást követően szervezett szülőértekezleteken, egyéni megkeresések alkalmával sor kerül a kölcsönös tájékoztatásra. Megismerik a kollégium elvárásait, illetve a nevelők betekintést nyernek a tanulók családi körülményeibe. Megismertetjük céljainkat, elvárásainkat a szülőkkel, de a szülők is tájékoztatják a nevelőtestületet elvárásaikról. A nevelőtestület nyitott a kezdeményezésekre, javaslatokra. Munkánkkal elfogadtatjuk, hogy a kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt tanulói számára. A kollégium folyamatosan kapcsolatot tart mindazokkal az oktatási intézményekkel, ahonnan tanulók nyertek felvételt. Az oktatási intézmény vezetőivel, az érintett osztályfőnökkel, szaktanárokkal rendszeresen konzultációkra kerül sor. Tájékozódunk és tájékoztatunk. Munkánk szervezése során hasznosítjuk az érintett iskolák programjait, elvárásait.

10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek 10.1. Egészségnevelési elvek A kollégiumi egészségnevelés legfontosabb elvei:

69

•

egészséges, vitamindús táplálkozás fontosságának felhívása,

•

mindennapos testmozgás népszerűsítése,

•

elhízás élettani veszélyeinek felismertetése,

•

mindennapos higiénia,

•

fogak ápolása és rendszeres fogorvosi ellátás fontossága,

•

dohányzás, alkoholfogyasztás negatív élettani hatásainak megismertetése,

•

Dorogok és „dizájner” drogok veszélyeinek a felhívása,

•

szabadidő hasznos és tartalmas eltöltése,

•

a munka és tanulás szeretetének a megismertetése,

•

egyéni munkarend és célok kialakítása.


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

10.2. Környezetnevelési elvek A kollégiumi nevelés környezeti alapelveinek megfogalmazásakor kiemelten fontos számunkra, hogy a tanulók tisztában legyenek a fenntartható fejlődés fogalmával és fontosságával. A kollégisták saját szobájuk, környezetük tisztántartásával kell elsajátítaniuk és megtanulniuk a környezettudatos életet. El kell érni, hogy óvják és védjék környezetüket. Legfontosabb célkitűzések: A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Messzebb tekintve a környezeti nevelés a bioszféra - s benne az ember megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A nevelés célja ebben az esetben a (gyermek vagy felnőtt korú) ember általános (és különös) adottságainak együttes fejlesztése. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiákat igényel, előtérbe helyezve a hatékony és személyre irányuló pedagógiai módszereket. A környezeti nevelés ugyanúgy kiterjed a természet rendszerszemléletű és a fenntarthatóság szempontjait is magában foglaló tanulmányozására, mint az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására, értelmezésére; amely kapcsolat nem a természet feletti uralmat jelenti, hanem a felelősséget világunk épségének, szépségének megőrzéséért. A környezeti nevelés általánosan elterjedt mai értelmezésében ötvöződik az ökológia és a humánökológia, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve formálható az értékrend és az erkölcs, alakíthatók az életviteli értékek. A környezeti nevelésben a következőket tekintjük értékeknek, illetve elérendő céloknak: • A hétköznapi életviteli döntések során a ,,létezni vagy birtokolni" alternatívából a létezés választása; a külsőségeiben szerény, belső értékeiben gazdag életre való törekvés. Képesség arra, hogy felismerjük a élet gazdagságát, csoda voltát, a testi, lelki, szellemi élet harmóniáját. A térben és időben való távlatosság, a környezet feletti uralom helyett annak megértése és kímélete. •

Olyan kulturáltsági fok és tudati állapot elérése, amelyben az ember ismeri a világ és

önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket és azokban a maga meggyőződése szerint hisz.

70


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

• A létezés csodájának elismerése, az élet tisztelete, szeretete; tudásunk és képzeletünk révén a belső és külső világ összekapcsolása. • A természet és a társadalom törvényeinek megismerése, tiszteletben tartása, és mindennapi életvitelünk során a természet törvényeivel harmonizáló magatartásformák alkalmazása. • Törekvés a mértékletes és önkorlátozó fogyasztásra, a jövő nemzedékek lehetőségekhez való jogának csorbítatlanul hagyására. A pazarló és erőforrásokat kimerítő életvitelünk okozta környezetkárosítás ,,gyógyítgatása" helyett a károkozás megelőzésének hangsúlyozása. • A modernizáció és a gazdasági-technikai fejlődés során a természet erőforrásainak önző kiaknázása helyett annak kímélete, a piacgazdaság kegyetlen versenyszellemével szemben az azt egyensúlyban tartó együttműködési törekvések nagyra értékelése.

71


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKMAI PROGRAM A szakmai program a pedagógiai program elfogadásakor hatályos jogszabályok és kerettantervek alapján készült. A középfokú oktatás szerkezeti átalakításának egyik jellegzetes problémája a szakmai képzés, a szakoktatás helye és szerepe a jövő oktatási rendszerében. A szakképző intézményekben folyó oktatást szét kell választani általános műveltséget megalapozó és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszra. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés szabályozásának főbb jogszabályi háttere: – a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény valamint •

a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról,

•

8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló,

•

4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló,

•

20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló,

•

26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

•

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

•

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

72

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szakközépiskolai nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai és jellegzetességei: /a/ Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, amelyben az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a NAT és a kerettanterv, továbbá az alapműveltségi és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei biztosítják. Az általános műveltséget megalapozó szakaszban szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatása folyhat. /b/ A

szakképesítés

megszerzésére

felkészítő

pedagógiai

szakasz,

amelyben

jogszabályok által meghatározott számú szakképzési évfolyamon a nevelő és oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának kiadásáról a Szakképzési Törvény rendelkezik.

1. Szakközépiskolánk oktatási-képzési céljai, feladatai A programban érvényesülő alapelvek a szakmai-szakképzési rész tervezésekor: /a/ A beiskolázott tanulók szakmai végzettsége csak a mindenkor hatályos Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés lehet. b/ Ezen szakképesítések és vizsgakövetelményei szerint készült központi programok képezzék helyi tanterveink kimunkálásának alapjait. /c/ A központi programok alapján elkészített helyi tantervben az iskola a teljes képzési ciklusra határozza meg az elérendő célt. /d/ Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz óra- és tantervei tartalmazzák a szakmacsoportos szakmai előkészítés tantárgyait és vizsgakövetelményeit. /e/ A programban határozzuk meg az érettségit követő szakmai képzés struktúráját és feladatrendszerét, valamint a szakmai tantárgyak óra- és tanterveit. /f/ A kimunkált helyi tantervek feleljenek a kompetencia alapú, moduláris rendszerű szakmai képzés programjai által támasztott alapvető követelményeknek és a képzés befejeztével nyújtsanak teljesítmény- és versenyképes tudást tanulóinknak.

Szakközépiskolánkban a kilenc-tizenkettedik évfolyamokon az alapfokú oktatást továbbfejlesztő, a szakmai műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. A képzésben résztvevők”

középiskolai”

tanulmányaik

befejezéseként

érettségi

vizsgát

tesznek,

készülhetnek a felsőoktatási tanulmányok megkezdésére, a szakmaválasztásra, illetve a 73

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

munkába állásra. A szakképző évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítési követelményeknek megfelelő szakmai vizsgára való felkészítésben részesülnek tanulóink. Az iskolában folytatott szakmai képzés átalakításakor, korszerűsítésekor és fejlesztésekor figyelembe vettük a megye közoktatási fejlesztési tervét.. Támaszkodtunk meglévő adottságainkra és feltételrendszerünkre, igazodtunk a szülők és a munkaerőpiac igényeihez. Az érvényes törvényi és jogszabályi rendelkezések szerint összeállított, felülvizsgált és módosított pedagógiai programunkban a hatályos programciklus alatt két képzési modell alapján folyik a szakmai képzés párhuzamosan: Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos kerettantervre épülő szakközépiskolai és szakképzés. Az iskolarendszerű oktatás és képzés általános célkitűzései a tartalmi szabályozás irányelvei alapján a következők: /a/ korszerű középfokú általános és szakmai műveltség nyújtása, /b/ felkészítés a szakmai vizsgára, /c/ felsőfokú továbbtanulásra történő előkészítés, /d/ pályaorientáció és pályaválasztás elősegítése (szakmai alapok és előkészítés) /e/ középiskolai végzettségre és érettségire épülő szakképzés és szakmai vizsgáztatás (OKJ-s szakképesítések) /f/ a szakmacsoportba tartozó és speciális, iskolarendszerben, illetve iskolarendszeren kívül megszerezhető OKJ-s szakképesítésekre való felkészítés és vizsgáztatás.

2. A szakközépiskola képzési rendje Az iskolák, az oktató és nevelő intézmények fő feladata ma és holnap, a nehéz körülmények ellenére is, hogy végzős tanulóik, illetve hallgatóik megfeleljenek az információs társadalom által támasztott követelményeknek. A megfelelő kompetenciák (készségek és képességek) fejlesztésével,

a

legújabb

ismeretek

elsajátításával

járuljanak

hozzá

a

gazdaság

versenyképességének növeléséhez, a demokratikus társadalom erősödéséhez. Intézményünkben a képzés fő területei és jellegzetességei: /a/ Iskolarendszerű nappali tagozatos és felnőttoktatás Nappali tagozaton szakmacsoportos alapozás nyújtása, felkészítés szakképesítések megszerzésére a szakképző évfolyamo(ko)n, valamint OKJ-s szakmai végzettség megszerzésére irányuló felnőttképzés.

74

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

/b/ Szakmaspecifikus kvalifikációk megszerzésére való felkészítés és vizsgáztatás, ismeretbővítés.

A

tanulók

és

a

hallgatók

érdeklődési

körének

megfelelő

szaktanfolyami át- és továbbképzések szervezése, lebonyolítása. Csatlakozás a munkaerőpiac képzési igényeihez.

Képzési rendszerünk átalakítását, modernizálását és fejlesztését a programalkotás- és módosítás időszakában az alábbi tényezők határozták, határozzák meg:

/a/ Beiskolázással mennyiségi fejlesztést öncélúan nem tervezünk. /b/ A választható szakképesítések tervezésénél figyelembe vesszük és megvizsgáljuk, hogy a korábbi és a jelenlegi képzési struktúrából melyik OKJ szerinti kifutó szakképesítés felel meg leginkább.

A szakképzés átalakulásának, korszerűsítésének folyamatában érettségit adó, szakmai előkészítést és szakképesítést, továbbá az érettségizettek korszerű moduláris alapokon nyugvó képzését is biztosító műszaki szakközépiskola akarunk lenni.

2.1. A képzés szakaszai Intézményünkben a pedagógiai program hatályos időszakában a nappali tagozaton az iskolarendszerű oktatás az előzőekben meghatározott formáinak megfelelően a képzési ciklusokat három területen kell vizsgálni, illetve szakaszokat meghatározni. A képzési szakaszok időtartama és jellemzői: a) Kerettantervre épülő szakmacsoportos szakközépiskolai képzés •

A 9. évfolyamra a műszaki szakterületen belül az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban veszünk fel tanulókat.

•

A 9-12. évfolyamon a közismereti tantárgyak, valamint a szakterületre vonatkozó szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát és követelményeit a központi rendelet alapján az iskola helyi tantervében határozzuk meg.

•

A 9-12. évfolyamra beiratkozott tanulók az érettségi vizsgaszabályzatban rögzített – közép vagy emelt szintű – és a kerettantervi előírásoknak megfelelő közismereti és szakmacsoportos alapozó képzésben részesülnek. Az érettségi vizsga követelményeit sikeresen teljesítők felsőfokú tanulmányok folytatására vagy a szakközépiskola szakképző évfolyamaira jelentkezhetnek.

75


•

2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szakközépiskolai és a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai az óraszámok és a tartalmak alapján szakképesítésenként különböző mértékű (átlagosan fél év, maximálisan egy év) beszámítást tesz lehetővé. Az előzetes tanulmányok beszámításával – szakközépiskolánkban elfogadott -, a szakmacsoportos alapozó oktatásban részesült tanulók számára a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz időtartamának és a szakmai vizsga letételének konkrétumait a program egy következő pontjában rögzítjük.

•

Gimnáziumban érettségizetteknek – az iskolában választható – valamennyi szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés az OKJ-ban jóváhagyott képzési időtartammal, követelményekkel szervezhető meg. A kétéves képzésnél a kezdő évfolyamon szakmai előkészítést, a záró évfolyamon pedig szakmai elméleti és gyakorlati oktatást kell folytatni.

•

A szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz szakmai vizsgával zárul.

A szakmai oktatás és képzés fő feladatai: - alkalmazkodjon a mindenkor hatályos OKJ előírásaihoz, valamint a központi programokban, illetve a Szakmai és Vizsgakövetelményekben leírt képzési célokhoz, - vegye figyelembe a moduláris – kompetencia alapú – szakképzés által támasztott alapvető elvárásokat - nyújtson a tanulóknak korszerű műszaki-szakmai, azon belül elektronikai, informatikai műveltséget, általános és speciális szaktudást a technikusi munkatevékenység ellátásához, - alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, melynek birtokában képesek szakterületükön a technikai-technológiai fejlődésből adódó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, - neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, - fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, - alakítsa ki a tanulókban a szakszerű és balesetmentes munkavégzésre törekvő, illetve korszerű biztonságtechnikai és környezetvédelmi szemléletet, - alakítson ki a tanulókban olyan kapcsolatteremtő képességet, amely a jövő technikusától, a szakképesítést szerzett munkavállalótól elvárható. A tanulók terhelésének vizsgálatára megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk.

76

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A képességek kibontakoztatása érdekében az optimális követelménytámasztás és terhelés alapvető pedagógiai kérdés. A szakmai képzés elmélete és gyakorlata, valamint a közismereti tárgyak

művelődési

anyaga

egymást

kölcsönösen

gazdagító,

egységes,

integrált

ismeretrendszert kell, hogy alkosson. Fel kell tárni az optimális tantárgyi koncentrációt az adott komplex oktatási szakaszokon belül és azok között is. Az intézmény vezetősége – de kölcsönösen a kollektíva egésze is – elvárja minden dolgozójától, hogy az iskolafilozófiában megfogalmazottak szellemében végezze munkáját Az értékelés alkalmazása által, további javulásokat várhatunk a szakmai oktatás területén is. A legfontosabb elvárások a következők: - szakmai igényesség, következetesség, - kulturált, esztétikus megjelenés, - folyamatos megújulás és önképzés, - érzékenység a diákok problémái iránt, - őszinteség, nyílt válaszadás, tolerancia. Céljaink megvalósításához igényeljük a szülők és a társadalmi környezet pozitív hozzáállását és konstruktív együttműködését. Továbbra is számolni kell az új OKJ-s szakmák bevezetéséből adódó átmenet, az átállás nehézségeivel, amelyek főként a régi és az új iskolaszerkezet párhuzamos működéséből, az oktatásigazgatás feladatainak bonyolultabbá válásából következnek. A szakképző évfolyamra történő felvételről az iskola igazgatója dönt, figyelembe véve az előzőekben meghatározott szempontokat.

2.2. Képzési irányok, specialitások 2.2.1. Az iskolarendszerű oktatás profilja, szakképesítések Szakmacsoport száma és megneveése: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás és megnevezés: XI. Villamosipar és elektronika A megszerezhető szakképesítések OKJ azonosítója és megnevezése: •

54 523 02 Elektronikai technikus

Tervezett szakképesítések: • 54 523 01 Automatikai technikus • 54 481 04 Informatikai rendszergazda

77


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Intézményünk tanulóinak kínált OKJ-s szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerének meghatározására feljogosított miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények fontosabb paraméterei: /1/ A technikusi végzettségek kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben szerezhetők meg, az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportba tartozó szakképesítések; az elmélet és a gyakorlat aránya a képzési időn belül a moduláris elvű kompetenciákat kialakító szakképzési rendszerben az 54 523 02 OKJ számú Elektronikai technikusoknál 40% és 60%, az elmélet és gyakorlat aránya a teljes képzési időn belül. /2/ A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok közös és speciális ismeretanyagot határoznak meg, tananyagmodulokra épülnek, tartalmazzák a szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakat is. /3/ A szakképzésben való részvétel feltétele: középiskolai végzettség, megfelelés a pályailletve szakmai alkalmassági követelményeknek. /4/ A képzési idő terjedelme gimnáziumi érettségi esetén kettő, a szakmacsoportos előképzettséget bizonyítvánnyal igazoló tanulóknak beszámítási lehetőséget biztosít.

2.2.2. További tevékenységi formák /a/ Számítógépes ismeretbővítő tanfolyamok (ECDL) szervezése diákok, tanárok, intézményi dolgozók és külső jelentkezők részére. Az iskola nyitott az iskolarendszeren kívüli, tanfolyami oktatási formák lebonyolítására is. Első sorban más intézményekkel és üzleti szervezetekkel kialakított együttműködés keretein belül. /b/ A tanórán kívüli foglalkozások – felzárkóztatás és korrepetálás, képességfejlesztés és tehetséggondozás – sajátos vonásait iskolánkban a program II. fejezetében mutattuk be. /c/ Szakköri tevékenység keretében történik az országos középiskolai, valamint a szakmai és műszaki tanulmányi versenyekre való felkészítés. /d/ Szakmai orientációs céllal szervezzük iskolánkban a komplex szakmai feladatmegoldó versenyt, indítjuk a barkács és elektronikai szakkört; működtetjük a stúdiótechnika érdeklődési kört, amely magában foglalja a videotechnikával kapcsolatos alapvető ismeretek témakörét is. Így biztosítja tanulóink részére a megfelelő audiovizuális kompetenciák, vagy a médiaismeretek magas szintű elsajátításának lehetőségét. /e/ Az elkövetkező időszakban meghatározó szerepet kap az iskola tanulóinak érdeklődése és bekapcsolódási szándéka a második szakképesítés megszerzésére felkészítő, korábban szerzett ismeretek beszámíthatóságára épülő szakmai képzés iránt.

78


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. Az intézményben folyó szakképzések és helyi tantervük 3.1. Elektronikai Technikus 2012. szeptember 1-étől (54 523 02)

óremegoszlás_ETT_5 Szakképzési_tantervi 2_14_htt_1314.docx 4_523_02 _ajánlás

3.2. Elektronikai technikus 2013. szeptember 1-jétől (54 523 02)

elektronikai_techniku El_tech_helyi_9-14.d Elektronikai_techniku s_54_523_02.doc ocx s_54_523_02.xlsx

3.3. Automatikai technikus (tervezett szakképesítés)

automatikai_techniku s_54_523_01.doc

3.4. Informatikai rendszergazda (tervezett szakképesítés)

Informatikai_rendsze rgazda_54_481_04.doc

4. A szakmai vizsgáztatás szabályai Szakközépiskolánkban a szabályozás a Pedagógiai Program aktuális módosítását követően, a szakmai program hatályos időszakában az OKJ-s követelmények szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló záróvizsga szervezését és lebonyolítását érinti. Az adott szakképesítésre kiadott mindenkor hatályos Szakmai és Vizsgakövetelmények (SZVK) szerint, a hatályos rendeletek alapján kell megszervezni és lefolytatni.

4.1. A szakmai vizsga gyakorlati alkalmazása A 2/14. évfolyam végén tesznek szakmai vizsgát a képzésben részt vevő szakközépiskolás tanulóink. Az OKJ-s szakmai követelmények szerinti vizsga elméleti és gyakorlati tárgyait és azok tartalmát az adott szakképesítés érvényes SZVK tartalmazza.

79


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5. Előzetes tanulmányok beszámítása a kerettantervre épülő szakképzésben A kerettanterv szerinti szakközépiskolai nevelésre és oktatásra épülő szakképzést az OKJ központi programjainak megfelelően két évfolyamosra tervezzük. A tanulók beiskolázása az 1/13. évfolyamra történik. Jelentkezni lehet gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettséggel érettségi bizonyítvány birtokában. Az osztályokat, azon belül a csoportokat a jelentkezők számának és előképzettségének, valamint az általuk választott szakképzési irányok figyelembevételével szervezzük meg. A beiratkozást követően az alábbi lehetőségek kínálkoznak: • Az indítható osztályokat a szakmacsoportos előképzettségben részesült tanulókkal töltjük fel. •

Az egyik osztályba csak a gimnáziumi érettségivel rendelkező, a másikba középiskolánkban végzett tanulók kerülnek.

•

Az osztálykeretek feltöltése az előképzettséget illetően vegyes.

Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos képzésben részesült tanulók egyénileg kérelmezhetik a szakmai alapozó tantárgyak helyi tanterv keretében teljesített tananyag és óraszám beszámítását a szakmai képzésbe. A kérelmek elbírálásáról az intézményvezető dönt. Előnyben részesülnek azok a tanulók, akik az elektronika alapjai tantárgyból érettségi vizsgát tettek, részt vettek emelt szintű érettségire való felkészítésben a szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyból, valamint a szaktárgyi versenyen (SZÉTV) kiemelkedő eredményt értek el. A moduláris szakképzésre jelentkező tanulóink elsőként a 2009/2010-es tanévtől élhetnek a beszámíthatósági kedvezménnyel. Intézményünkben alapvető célkitűzésként fogalmazódik meg, hogy a megfelelő tanulmányi előmenetellel rendelkező tanulóinknak továbbra is biztosítsuk a beszámíthatóságot. Ezzel a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulóink is bevonhatóvá válnak a szakmai képzésbe, hiszen az előző évek kedvező tapasztalata alapján kimutatható, hogy még a felsőoktatásba jelentkező 12. évfolyamos diákjaink is örömmel maradnak egy évet a szakmai képzésben, ha ott év végén technikusi végzettséget szerezhetnek. A beszámíthatóság feltétele továbbra is az, hogy 9-12. évfolyamon megfelelő tanulmányi eredménnyel vegyen részt a szakmacsoportos alapozó oktatásban, valamint az emelt szintű érettségire történő felkészítésben – szakmai tantárgyból -, illetve az informatikai képzésben. Természetesen ez csak a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumban folytatott tanulmányok esetén számítható be hitelt érdemlően, hiszen helyi

80


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

tantervünkhöz igazítva történt meg az Elektronikai technikusok képzési struktúrájának kidolgozása. A tanulónak legalább középszintű érettségi vizsgát kell tennie szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyból – ez elektronika alapjai megnevezéssel rendelkezik az érettségi tantárgyak között. Természetesen továbbra is előnyt jelentenek a szakmai versenyeken szerzett kimagasló eredmények. Az elektronikai technikusok tematikájában szereplő összefüggő nyári szakmai gyakorlatot az érettségi vizsgák befejezése után kell külső helyszínen teljesítenie, és a gyakorlat letöltéséről igazolást kell bemutatnia. A gyakorlati helyszínről a tanulóknak kell gondoskodniuk, és bármilyen szakmai profilba illő helyszín elfogadható. Az igazolás hiányában a képzési idő az egyéb feltételek fennállása esetén sem rövidíthető egy évre. Az 2/14. évfolyam tananyaga mindenki számára kötelező. Felmentés a tanítási órák alól nem adható. A 9-12. évfolyamok szakmai alapozó tantárgyainak helyi tantervéből beszámítható órák a szakképzésben:

81

2013.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

6. A felnőttoktatás helyi programja 6.1. A szakmai képzés profilja 6.1.1. Felnőttoktatás az OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére Alapvető társadalmi érdek, hogy a szakképzés minél hatékonyabban tudjon hozzájárulni a munkanélküliség mérsékléséhez. Helyesnek tartjuk azt a törekvést, hogy a fiatalok minél tovább maradjanak az oktatási rendszerben. A képzés, az át- és továbbképzés az a foglalkoztatáspolitikai eszköz, amely leginkább képes a pályakezdőknek segíteni, esélyt ad a túlélésre. A felnőttképzést folytatni kell. A meglévő korszerű tárgyi feltételek, a képzési (szellemi) kapacitások ismeretében vállalkozhatunk egy olyan program megvalósítására, amelyben a nappali OKJ-s kimenetek alkotják a képzés tartalmi elemeinek döntő részét. Természetesen igazodva a régió munkaerőpiac igényeihez, a foglalkoztatottak és munkanélküliek érdeklődéséhez. Az OKJ-s szakképesítések megszerzésére felkészítő képzést a központi szervek által kiadott szakmai programjai alapján tervezzük, illetve szervezzük.

6.1.2. Tanfolyami oktatás Intézményünkben már hagyományai vannak a felnőttek számára szervezett iskolarendszeren kívüli, illetve tanfolyami képzésformák indításának és folytatásának. A szakmai program egyik előző pontjában már említést tettünk az ilyen jellegű tevékenységünkről, melynek további konkrétumai az 1994-2008 közötti időszakban: A pedagógiai program hatályos időtartama alatt – megfelelő számú érdeklődő esetén – továbbra is vállaljuk tanfolyami rendszerben az át- és továbbképzéseket, valamint az ismeretbővítő és kiegészítő felkészítéseket. A programmódosítás lehetőségét megragadva az eltelt

időszakból

megemlítjük

a

következőket:

speciális

felhasználói

programok

alkalmazásának és a kapcsolódó ismeretanyag bővítésének tanfolyami oktatása egyik cég dolgozóinak;

82


2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

6.2. Személyi és tárgyi feltételek A feladatellátás legfontosabb paraméterei: /1/ Az esti-levelezős órák ellátását az intézmény pedagógusai (szaktanárok) és külső óraadók megbízással, túlmunkában végzik. 2/ Az oktatás tárgyi feltételrendszerét a nappali tagozatos elméleti és gyakorlati képzés tantermei, laborhelyiségei és eszközei biztosítják. /3/ Az adminisztratív jellegű feladatokat az iskola dolgozói tanévre szóló megbízási szerződéssel látják el.

6.3. A felnőttoktatás működési rendje A felnőttek tagozatán az oktatás belső használatra kimunkált, saját Működési Szabályzata alapján történik, melynek leglényegesebb elemei a következők: /1/ A beiskolázási tájékoztatót minden évben aktualizáljuk, törekszünk az érdeklődők számára megfelelő információt nyújtani. A hallgatók írásban, a felvételi jelentkezési lapot kitöltve nyilatkoznak beiratkozási szándékukról. A beiratkozás minden év szeptember első hetében történik. /2/ A működéssel kapcsolatos teendőket az igazgató megbízása alapján a mindenkori tagozatvezető koordinálja, illetve hajtja végre. Néhány konkrétum: /a/ meghatározza a tanév rendjét, /b/ elkészíti a tantárgyfelosztást, az órarendet, /c/ tájékoztatja a hallgatókat beszámoltatási és vizsgakötelezettségükről, /d/ intézkedik a tandíjak, térítési díjak beszedéséről, az elszámolt óradíjak kifizetéséről (aláírt megbízási szerződések alapján).

6. 4. A felnőttoktatás helyi óratervei, tantervei A felnőttoktatás szakmai programjához kapcsolódó helyi tanterv dokumentáció anyagát ésszerűségi szempontból a következőképpen lehet vizsgálni, az intézményi pedagógiai programba strukturálisan beépíteni. /1/ Az OKJ-s szakképesítések megszerzésére felkészítő esti-levelezős képzés A nappali tagozaton megnevezett szakképesítések központi programjainak módosítása a kidolgozást végző központi szervek részéről folyamatban van. A képzési forma szakmai 83


84

2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

GDEMSZK DEBRECEN PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents