PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTİIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA
DEBRECEN
2004.
TARTALOMJEGYZÉK I. KÖTET I. rész 1. Bevezetés
4
1.1. Alapító Okirat
5
1.2. Az intézmény neve, székhelye, igazgatója
7
1.3. Küldetésnyilatkozat
7
2. Az iskola képzési rendje
8
2.1. A képzés szakaszai, továbblépés lehetısége
8
2. 2. Képzési irányok az iskolában, fıbb jellemzık
9
2.3. Az alapképzést kiegészítı, szabadon tervezhetı foglalkozások indításának elvei, feltételei
10
2. 4. Az osztályba és csoportba sorolás elvei, rendje
10
2. 4. 1.
10
2. 4. 2. A csoportbontás elvei
10
2 .4. 3. A nem kötelezı foglalkozások besorolási szempontjai
11
3. Az iskola élete és munkarendje
12
3 .1. Általános munkarend
12
3.1.1. Napirend
12
3.1.2. Hetirend
13
3.1.3. A tanév rendje
13
3.1.4. Az iskola élete a tanítási szünetekben
13
3.2. Az iskola által felajánlott térítéses foglalkozások
13
3.3. Tanulószoba
13
3.4. Iskolai szolgáltatások
14
3.5. Szociális ellátás
14
4. Az iskola hagyományai
15
4.1. A diákok, tanárok és a szülık közötti kapcsolat ápolását segíti
15
4.2. Az iskola diákközösségét formáló alkalmak
15
4.3. Tantestületi hagyományok
15
2
5. Iskolahasználók részvétele az iskola közéletében
16
5.1. Tanulói részvétel
16
5.2. Szülıi részvétel
16
5.3. Tanári részvétel
16
6. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei
17
6.1. Tárgyi, infrastrukturális feltétel
17
6.2. Szakmai, személyi feltételek
19
6.2.1. A pedagógusok iskolai végzettsége
19
6.2.2. Az iskola nem pedagógus dolgozói
20
6.2.3. Továbbképzési eredmények, tervek
20
6.3. A program megvalósulásának pénzügyi feltételei
21
6.3.1. Alapfeltételek
21
6.3.2. Egyéb bevételi lehetıségek
21
6.3.3.
21
6.3.4. Gazdálkodási alapelvek
21
7. A pedagógiai program érvényessége
21
Melléklet: a levelezı tagozat képzési sajátosságai
II. rész A Péchy Mihály Építıipari Szakközépiskola nevelési programja A Péchy Mihály Építıipari Szakközépiskola helyi tanterve
II. KÖTET A Péchy Mihály Építıipari Szakközépiskola helyi tantervének mellékletei
III. KÖTET A Péchy Mihály Építıipari Szakközépiskola szakmai programja
3
1. Bevezetés „Annak, aki magát építésznek vallja, …legyen tanult ember, tudjon rajzolni, legyen képzett a geometriában, ismerje jól a történelmet, szorgalmasan hallgassa a filozófusokat, értsen a zenéhez, ne legyen járatlan az orvoslásban, ismerje a jógázók érvelését, értsen a csillagászathoz és csillagászati számításokhoz.” (Vitruvius)
A Péchy Mihály Mőszaki Középiskola ötvenöt éves múlttal rendelkezik. Debrecen középfokú oktatási intézményei között –képzési struktúráját tekintve-, mindvégig meghatározó, sajátos szerepet töltött be. Az itt végzett diákok közül sokan lettek választott szakmájuk elismert képviselıi.
Az intézmény célja továbbra is az lehet, hogy a nálunk végzı diákok a magasabb szintő szakmai ismeretek megszerzése céljából eredményesen pályázhassanak szakirányú felsıoktatási
intézményekbe,
technikusi
bizonyítványuk
birtokában
az
építıipari
vállalkozások használható középvezetıi legyenek, a kor kihívásainak megfelelıen folyamatosan képesek legyenek megújítani ismereteiket. Iskolánkat a megszerezhetı szakmai végzettségek különböztetik meg a város más középiskoláitól. Ezen a területen kell törekednünk arra, hogy a munkaerı-piaci elvárásoknak, a szülıi, tanulói igényeknek is megfelelı színvonalas, a profilunkhoz illeszkedı, de lehetıleg sokszínő képzést biztosítsunk.
A fentiek mellett természetesen az általános mőveltség megszerzése ugyanolyan fontos, hogy diákjaink ne csupán szakmai kérdésekben állják meg helyüket, hanem kommunikációs készségük, viselkedési kultúrájuk is lehetıvé tegye számukra a munkahelyi környezetbe való késıbbi beilleszkedést, a társadalmi életbe történı aktív bekapcsolódást. Nevelı munkánk során személyes példamutatással, a diákok felé irányuló követelmények megfogalmazásával, színvonalas szabadidıs tevékenység biztosításával érhetı el, hogy az itt eltöltött évek maradandó élményt, szilárd alapot nyújtsanak a ránk bízott tanulóknak.
Az elmúlt években a mőszaki végzettség, képzettség felértékelıdött. Nıtt az építészeti szakmák presztízse. Mindez hitet ad ahhoz, hogy a szakma iránt elhivatott diákok számára színvonalas, piacorientált képzést nyújthatunk.
4
1.1. Alapító Okirat helye
5
6
1.2. Az intézmény neve, székhelye, igazgatója
Név:
Péchy Mihály Mőszaki Középiskola
Székhelye:
4024 Debrecen, Varga u. 5.
Telefon/Fax:
52/531-892, 52/531-951
E-mail:
[email protected]
Iskola OM kódja:
031211
Mb. igazgató:
Nagyné Pálinkás Anikó
1.3. Küldetésnyilatkozat
…”oktatásunknak lényegében egy célja van: olyan emberek megformálása, akik szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak a lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé és a tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” Szentgyörgyi Albert (1964.)
7
2. Az iskola képzési rendje 2.1. A képzés szakaszai, továbblépés lehetısége Az iskola képzési szerkezete az iskola típusának megfelelı. A tanulók számára az átjárhatóság különbözeti vizsgával biztosított. A szakmai alapozás kellıen rugalmas ahhoz, hogy a
szakképzés
OKJ szerinti
Szakmai
oktatás
megalapozó
mőveltséget
általános
felkészítı
Érettségire
Osztály
alapozó oktatás
gazdasági szféra igényeihez igazodni tudjon. Ktv. 29.§. (1).
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Azok a tanulók, akik iskolánkba jelentkeznek, elfogadják a helyi tanterv 1.sz. ill. 2. sz. táblázata szerinti törvényes keretekre épülı, nevelıtestületi döntéssel kialakított, heti óraszámokat. A ktv. 52.§. (3) bek.-ben meghatározott kötelezı óraszámon felül a tanulók nem kötelezı tanítási órákon is részt vesznek heti rendszerességgel. Ezeknek a célja a kulcsfontosságú tantárgyakból (idegen nyelv, informatika, matematika, szakmát alapozó tárgyak) az ismeretek mélyítése, gyakoroltatás. A tananyag mennyiségét csak az informatika tantárgyból növeltük kis mértékben, itt a plusz órák egy részét a szabadon felhasználható órakeret terhére növeltük. A 12. évfolyam végén érettségi vizsgát tesznek a tanulók középszinten vagy 1-2 tárgyból emelt szinten is. Kötelezı érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv és matematika.
8
Ezen kívül iskolánk biztosítja a középszintő érettségire történı felkészítést fizikából, testnevelésbıl, informatikából és szakmai alapozó tantárgyakból. Az emelt szintő érettségire történı felkészülés lehetısége a kötelezı érettségi tantárgyakon kívül fizikából és a szakmai alapozó tárgyakból van meg. Érettségit követıen kapcsolódhatnak be a tanulók a szakképzı évfolyamokon az OKJ szerinti technikusi képzésbe. Szakmai alapozó oktatásban való részvétel nélkül is jelentkezhetnek tanulók szakmai képzésre, számukra a szakmai program külön óratervi táblázatot tartalmaz.
Szakirányú továbbtanuláshoz pályaalkalmassági vizsgálat szükséges, a tér-és mélységlátás hiánya építész szakmacsoportban kizáró ok.
2. 2. Képzési irányok az iskolában, fıbb jellemzık A 9.-12. évfolyamon szakmai alapozó oktatásban részesülnek diákjaink a kerettantervi ajánlásnak megfelelıen építészet vagy gépészet szakmacsoportban. Ennek aránya tanulói igényektıl függ, a korábbi tapasztalatok alapján ez 3:1.
Az osztályok száma 9.-12. évfolyamokon: 4 Maximális osztálylétszám: 35 fı (Ktv. 3. sz. melléklet) Technikusi évfolyamon az induló minimális létszám lehetıleg 20 fı, a jelentkezéstıl függıen indítva a szakokat.
Választható idegen nyelv: angol, német, orosz Az érettségi után a következı technikusi végzettségek szerezhetıek meg: •
magasépítı technikus (OKJ 52 5801 01)
•
épületgépész-technikus (OKJ 52 5443 03)
•
mőemléki fenntartó technikus (OKJ 53 1852 01)
•
mőszaki üzletszervezı technikus (OKJ 52 5499 08)
•
anyagmozgató építıgépész-technikus (OKJ 52 5443 02)
•
lakberendezı (OKJ 52 7899 02)
9
2.3. Az alapképzést kiegészítı, szabadon tervezhetı foglalkozások indításának elvei, feltételei A kerettantervi rendeletben szabadon tervezhetı órák felhasználása az óratervi táblázatokban nyomon követhetı. Az idegen nyelv tanulását, az informatikai képzést kiemelten kezeli iskolánk. A mőszaki jellegő képzés pedig, szükségessé teszi mind a matematika, mind a fizika tantárgyak magasabb óraszámát. Ennek megfelelıen a fent említett tantárgyak esetén szükségesnek tartottuk a nem kötelezı tanítási órák terhére megnövelni a heti óraszámot.
2. 4. Az osztályba és csoportba sorolás elvei, rendje 2. 4. 1. A 9. évfolyamra jelentkezı tanulók a felvételi lapon a tagozatkód (01: építész; 02: gépész) megjelölésével jelzik a választott szakmacsoportot. A 9.-12. évfolyamon egy osztályba kerülnek az azonos alapozásban résztvevık. Az építész osztályokban általános iskolai eredmények alapján, lehetıleg vegyes összetételre törekszünk. A szakképzı évfolyamon egy osztályba kerülnek az egy szakmacsoportba tartozók, ezen belül a különbözı szakmai képzettséget szerzık csoportbontásban tanulhatják a szakmai tantárgyakat.
2. 4. 2. A csoportbontás elvei Csoportbontás idegen nyelvbıl, informatikából és szakmai alapozó tárgyból van. Idegen nyelvbıl elızetes szintfelmérés alapján, közel azonos teljesítményőek kerülnek egy csoportba. Évfolyamonként sávos a nyelvoktatás. A mőszaki alapozó tantárgy esetén a névsor szerinti csoportbontás a kialakult gyakorlat. Informatikából a 9. évfolyamos tanulókkal az elsı foglalkozáson számítógépes gyakorlati felmérést végzünk és az elért eredmények alapján, rangsorolunk. Lehetıség szerint próbálunk egy haladóbb és egy kezdıbb csoportot létrehozni osztályszinten. (kb. 50-50%)
10
2 .4. 3. A nem kötelezı foglalkozások besorolási szempontjai A nem kötelezı foglalkozások idıkeretének felhasználása, besorolási szempontjai A felhasználható idıkeret meghatározása: 9-10. évfolyam
11-12. évfolyam
13-14 évfolyam
27,5 x 0,45 = 12,375 27,5 x 0,12 =3,3 27,5 x 0,05 =1,375 Évfolyamonként: 4 x 17,05 ó= 68,2 ó
30 x 0,6 = 18 30 x 0,12 =3,6 30 x 0,05 = 1,5 Évfolyamonként: 4 x 23,1 ó = 92,4 ó
Köt.ó.sz. x 0,05 = 2 Évfolyamonként: 4x2=8ó
(Az egyéni foglalkozásra jutó idıkeret évente nı 1%-kal 2004. szeptember 1-tıl; a fenti óraszámok egyes évfolyamokon 90%-os finanszírozás esetén csökkennek) (A Ktv. 52§. 3,7,8,9, 10.c) pontjai alapján .) A kiszámított idıkeret felhasználható a következıek megvalósítására: •
Csoportbontás
•
Tanulószoba
•
ISK foglalkozások
•
Korrepetálás, felzárkóztatás
•
Tehetséggondozás, emelt szintre felkészítı foglalkozások
•
Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés (szabadidıs tevékenységek)
•
Egyéni foglalkozás (kiemelkedı képességő tanuló, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı vagy hátrányos helyzető tanuló)
11
3. Az iskola élete és munkarendje 3 .1. Általános munkarend 3.1.1. Napirend Foglalkozások 8 óra és 19 óra között tarthatók. A tanítási órák nappali tagozaton 45 percesek, levelezı tagozaton 40 percesek. Nappali tagozaton, délelıtti tanítás van: 800 – 1425-ig tart. 715-tıl csak gyakorlati oktatás kezdhetı. • Csak a gyakorlati órák tömbösíthetıek. • A szünetek 10 percesek, a 3. óra után 20 perces. • Beérkezés az iskolába: 10 perccel a tanítás megkezdése elıtt, reggel 750-re. • Becsengetés után érkezı tanulók, csak a tanár bemenetele után mehetnek fel az osztályba. • A 20 perces nagyszünetben a tanulók kötelesek kimenni a terembıl, a tanár a tantermet bezárja. • A tanítási idı alatt az iskola épületét csak szaktanári, osztályfınöki vagy ügyeletes vezetıi engedéllyel lehet elhagyni! • 1425, a 7. óra után, a tanulószobát igénylı tanulók (elsısorban 9-10. évfolyam) a kijelölt tanteremben tartózkodhatnak 1700-ig. • Évenkénti szabályozás szerint (Házirend) a bejáratnál szünetekben tanulói ügyelet van. • Tanítási idı alatt az osztályterembe belépni, vagy onnan kihívni valakit csak indokolt esetben lehet. (Hivatalos ügyben, igazgatói engedéllyel.) • Lyukas órában, teremhiány esetén a tanuló a zsibongón, a könyvtárban vagy az udvaron tölti az idejét, az iskola területét nem hagyja el! Ugyanez vonatkozik a testnevelés alól teljesen felmentett tanulókra is. • Adminisztrációs ügyek intézése az irodában kedd, csütörtök 1235 – 1500-ig. • Dohányzás: 18 éven felülieknek a kijelölt helyen. A diákigazolványt kötelesek a felügyelı tanárnak bemutatni ellenırzés esetén. Levelezı tagozaton: • 1400 – 1850 – ig van tanítás, rendszerint hétfıi napokon; Lakberendezı képzés esetén még kedden délután. • A szünetek 5 percesek. • Adminisztrációs ügyek intézése hétfıi napon 1330 – 1700 – ig. • A konzultációs idı minden tanév elején kerül kiírásra.
12
3. 1. 2. Hetirend • Öt napos tanítási héttel dolgozik az iskola. • Az órarend állandó heti beosztás szerint van kiírva. • Évenként változó napokon, heti egy- vagy két délután 1500-1700-ig Internet használati lehetıségük van a tanulóknak! • 1430 – 1600-ig hétfıtıl-péntekig bármely napon használhatják a tornatermet tanulóink. • Könyvtárhasználat a tanév elején kiírt rend szerint. • Szakköri délután: kedd, csütörtök, péntek • Szerda délután a tanári munkaértekezlet ideje. 3. 1. 3. A tanév rendje A tanév iskolai munkaterve a mindenkori tanév rendjérıl szóló miniszteri rendelethez igazodik. Ünnepek, munkaszüneti napok minden évben igazodnak a naptári beosztáshoz, a szünetek, záróvizsgák, felvételi, beiratkozás a tanév rendjérıl szóló rendelethez. Nyári szakmai gyakorlat OKJ-s, kerettantervre épülı képzésnél csak a 13. évfolyamot követı nyári szünetben van. (Ideje négy hét.)
3. 1. 4. Az iskola élete a tanítási szünetekben Az ıszi, téli és tavaszi szünetben, ha igénylik a tanulók, akkor sportolási, Internetezési lehetıséget biztosítunk, ha megoldható a folyamatos portai ügyelet. Nyári szünetben az iskola karbantartási munkái miatt csak egy-két terem van rövid idıre kiadva.
3. 2. Az iskola által felajánlott térítéses foglalkozások Nappali tagozaton külön kérésre, speciális érdeklıdési körök mőködtetése tartozik ebbe a kategóriába. Pl.: tantárgyakhoz, a képzéshez szorosan nem tartozó foglalkozások (színjátszó kör, modellezı szakkör, stb.)
3. 3. Tanulószoba 9-10. évfolyamon, az elızetes (szülıi) igény szerint, napi két órát biztosít a tanulóknak az iskola.
13
3. 4. Iskolai szolgáltatások
Könyvtár: délelıtt és délután a tanév elején kiírt idıpontban, folyamatosan igénybe vehetik a tanulók. Osztályfınöki órákon külön megtanulják a könyvtár használati módszereit. Kikölcsönzött könyveknél, ha háromszori írásos felszólításra sem viszi vissza, akkor büntetést fizet be az iskola pénztárába. (A büntetés mértéke a késedelmi hetek és könyvek számától függ. Hét + könyv → 10 ,-Ft) Tornaterem, kondicionáló terem:
1430 –tól 1600-ig folyamatosan rendelkezésre áll
tanulóinknak. A foglalkozásokat felügyelet mellett tartják. 1600 –2100 között felnıtt dolgozóink és bérbe vevık tartanak foglalkozásokat. Számítógép használat: Internetes (211-es) terem felügyelet mellett két délután, 1500 – 1630 –ig áll tanulóink rendelkezésére. Tanulmányi kirándulás: Azon kirándulások, amelyeknek költségvonzata van, a tanuló számára nem kötelezıek és önköltségesek.
3. 5. Szociális ellátás • Évi két esetleg három alkalommal, szükség esetén egyéni kérelemre szociális, tanulást segítı támogatásban részesülnek a kérelmet benyújtó tanulók. Kereseti igazolást nem kérünk, az indokokat a kérelemben kell megírni. Javaslatot az osztályfınök és a diákvezetı tesz. • Központilag szabályozott módon étkezési támogatás is kaphatnak a tanulók, akik menzán étkeznek. (Saját konyhája nincs az iskolának.) • Pályázat útján nyerhetnek, városi szintő rendszeres támogatást. • Tankönyvtámogatás: a 2001 évi XXXVII. A tankönyvpiac rendjérıl szóló törvény valamint a költségvetési törvény figyelembe vételével. Módjáról évenként nevelıtestületi döntés születik a központi keret, a tankönyv árak és rászorultság figyelembevételével. Ezt megelızıen ki kell kérni a DÖK és a Szülıi Szervezet véleményét.
14
4 . Az iskola közösséget formáló hagyományai 4.1. A diákok, tanárok és a szülık közötti kapcsolat ápolását segíti: • Alapítványi bál • Iskolabál • Ballagás • Szalagtőzı • Tanár-szülı találkozók 4.2. Az iskola diákközösségét formáló alkalmak: • A nemzeti és állami ünnepek iskolai szintő ünneplése • Péchy-nap • 9. évfolyamnak a tanév kezdése elıtti héten ismerkedési rendezvények (Veréb tábor) • Elsısavatás (a 9. évf.), a 10. osztályosok bemutatkozása • Bolondos ballagás • Évfolyamon belül sportvetélkedık, házi versenyek • Karácsonyi - délelıtt • Osztálykirándulások, táborok • Téli, tavaszi zenés rendezvény • Iskolarádió • A végzısök búcsúztatása, szalagavató, ballagás. (Fı szervezık az alsóbb évesek.) • Nyílt-nap szervezése • Testvérosztályok rendezvényei 4.3. Tantestületi hagyományok: • Tanári foci, edzési lehetıségek • Közös kirándulás, színházlátogatás • Ó-év búcsúztató • Záróértekezlet - munkaebéd
15
5. Iskolahasználók részvétele az iskola közéletében 5. 1. Tanulói részvétel •
A diákönkormányzat éves programja beépül az iskolai munkatervbe.
•
Aktív bekapcsolódás az iskolai rendezvények programjába.
•
Szabadidı eltöltésénél, elıadásokon, rendezvényeken való részvétel, ezek szervezése a tanulói érdeklıdésnek megfelelıen.
•
Diákgyőlés
•
A beiskolázási reklám tevékenységbe történı bekapcsolódás (nyílt napon 8. osztályosok fogadása).
•
Az iskola képviselete a városi diákönkormányzatnál, civil szervezetek ifjúsági tagozatánál pl.: Népfıiskola ifjúsági tagozata, Ifjú városvédık baráti köre, stb. Elég változatos évenkénti formában.
•
Kapcsolattartás társintézmények diákönkormányzatával.
•
Városi szintő versenyeken való részvétel
5. 2. Szülıi részvétel •
Szalagavató, ballagás szervezése
•
Szülıi értekezleteken, közérdekő elıadásokon
•
Iskolabál, alapítványi bál szervezésében
•
Az iskola karbantartási munkáiban felajánlott részvétel
•
Osztálykirándulásoknál kíséret, a szervezés segítése
•
Törvényileg meghatározott esetekben véleménynyilvánítás (Pl. Helyi szabályozók elfogadása, tankönyvrendelés, stb.)
5. .3. Tanári részvétel •
Szakmai és civil szervezetekben az iskola képviselete
•
Városi szintő rendezvényekbe történı bekapcsolódás
•
Cégbemutatók szervezése
•
Kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetekkel a szakmai ismeretek megújítása, új technológiák megismertetése céljából
•
Szakmai és érettségi vizsgákon elnöki teendık ellátása
•
Vezetıtanári feladatok teljesítése
•
Szaktanácsadói teendık ellátása
• Versenyeken bíráló bizottsági tagság, zsőri 16
6. A pedagógiai program megvalósításának feltételei 6. 1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Az iskola Debrecen belvárosában van. A volt Terézánum az 1950-es évektıl fokozatos és lényeges átalakítása útján alakult ki a mai 20 tantermes iskola. Az ÉMI által bérelt 240 m2-es alagsori terület egy része, a gyakorlati képzésben tanmőhelyként, a következı évtıl igénybe vehetı. Az oktatás-nevelés céljára felhasználható helyiségek 30
Jellemzı paraméterek
20 2 1 1 1 1 1 3
átl. 30 fı befogadására alkalmas átl. 20 fı befogadására alkalmas átl. 12 fı befogadására alkalmas 20 fı befogadására alkalmas 40 fı befogadására alkalmas 40 fı befogadására alkalmas 30 fı befogadására alkalmas 17 fı befogadására alkalmas
1 1 1 1 1 1
216 m2 20 fı befogadására alkalmas 28 m2 665 m2
5
92 képzési hely
Tanmőhely Szakmai gyakorlóterem Szakmai laboratórium Bemutató terem
3 1 1 1
15 képzési hely 35 képzési hely 12 képzési hely
Szertár
12
Egyéb: Stúdiószoba Diákiroda Raktár épület az udvaron Orvosi szoba Tanári szoba Tanári dolgozó Irodák
1 1 1 1 1 8 6
Oktatási helyiségek összesen Ebbıl: Osztályterem Számítástechnikai szaktanterem Internetes terem Idegen nyelvi szaktanterem Természettudományi szaktanterem Mővészeti szaktanterem Multimédiás szaktanterem Tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem Legnagyobb közösségi tér (aula) Könyvtári olvasóterem Tornaszoba Tornaterem Konditerem Sportpálya Gyakorlati képzési helyek
1110 m2
Ebbıl:
17
közös a szertárral
A számítógépes szaktantermek felszereltsége CADLABOR számítógépek összesen ebbıl P-I ebbıl Celeron ebbıl WIN’98 operációs rendszerrel ebbıl MS Office irodai programmal ebbıl Linux operációs rendszerrel ebbıl OpenOffice.org irodai programmal ebbıl ArchiCAD programmal ebbıl AUTOCAD programmal egyéb számítástechnikai eszközök tintasugaras nyomtató LCD kivetítı INFORMATIKA terem számítógépek összesen ebbıl P-I ebbıl Celeron ebbıl WIN ME operációs rendszerrel ebbıl MS Office irodai programmal ebbıl Linux operációs rendszerrel ebbıl OpenOffice.org irodai programmal ebbıl ArchiCAD programmal ebbıl AUTOCAD programmal egyéb számítástechnikai eszközök DAXON kivetítı rendszer NYELVILABOR számítógépek összesen ebbıl Celeron ebbıl WIN 2000 operációs rendszerrel ebbıl MS Office irodai programmal ebbıl Linux operációs rendszerrel ebbıl OpenOffice.org irodai programmal ebbıl ArchiCAD programmal ebbıl TELL ME MORE Pro programmal INTERNETLABOR számítógépek összesen ebbıl P-I ebbıl WIN’98 operációs rendszerrel MULTIMÉDIA terem számítógépek összesen egyéb számítástechnikai eszközök lézernyomtató projektor szkenner egyéb nem számítástechnikai eszközök HIFI erısítı, hangfalakkal CD lejátszó Kazettás magnetofon Videomagnó Videokamera Digitális fényképezıgép
30 20 10 30 30 30 30 20 30 1 1 21 10 11 21 21 21 21 21 21 1 21 21 21 21 21 21 21 21 10 10 10 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Az iskola valamennyi számítógépe hálózatba van kapcsolva, és Internet kapcsolattal rendelkezik. Hálózati szerver ebbıl fálj és nyomtatószerver ebbıl web és mailszerver ebbıl CAD licensz szerver ebbıl tőzfalszerver egyéb hálózati számítástechnikai eszközök lézernyomtató
4 1 1 1 1 1
18
Az oktató-nevelı munka zavartalan, a szakmai követelmények teljesítéséhez szükséges tantermi, szertári, könyvtári állománya felszereltség szempontjából az átlagosnál valamivel jobb. Az épület állaga mind belül, mind a külsı homlokzati részeken erısen elhasznált állapotú. Az ajtók, ablakok komoly felújításra szorulnak. Három tanterem parkettája felújításra került igen rossz állapota miatt. Egyéb karbantartási munka (festés, mázolás) kilenc tanteremnél szülıi segítséggel készült el. A tornaterem mőanyag burkolata szintén felújításra szorul. Felújításra került az elektromos hálózat, szükséges mértékben a csatornarendszer, a WC-k felszerelése, csaptelepek, bejárati ajtó. Az épület riasztó rendszerrel ellátott. 6. 2. Szakmai, személyi feltételek Pedagógus létszám: 47 fı A kisegítı dolgozói létszám: 19,5 fı Összesen:
66,5 fı
6. 2.1. A pedagógusok iskola végzettsége: Közismereti tantárgyat tanít: 32 fı Szakmai elméletet és gyakorlatot tanít: 16 fı Átfedések vannak, mivel a szakmai alapozó tárgyak között szerepel az informatika, rajz, ábrázoló geometria. Ezeket is közismereti szakos kollégák látják el. Könyvtáros: 1 fı Egyetemi bölcsész diplomával rendelkezik: 13 fı Természettudományi karon végzett: 14 fı Fıiskolai diplomával rendelkezı közismereti tanár: 5 fı Mőszaki egyetemi végzettséggel rendelkezik: 7 fı Fıiskolai diplomával rendelkezı szakmai elméleti oktató: 4 fı Fıiskolai végzettséggel rendelkezı szakoktató: 3 fı Technikusi oklevéllel rendelkezı szakoktató: 2 fı Közoktatási vezetı végzettséggel rendelkezik: 2 fı (Jelen tanévre vonatkozó adatok)
19
6. 2. 2. Az iskola nem pedagógus dolgozói: • adminisztratív
munkakörben
dolgozók,
oktatástechnológus,
eljáró
középfokú
szakképzettséggel, • gazdasági összekötı felsıfokú szakképesítéssel, • karbantartó, szakmunkás-bizonyítvánnyal, • a takarító személyzet, a portások nyolc általános bizonyítvánnyal rendelkeznek. 6. 2. 3. Továbbképzési eredmények, tervek: 1997-2003. között: informatikai, számítógépes tanfolyami képzettséget szerzett: 11 fı informatikai tanári szakot végzett: 3 fı idegen nyelvi módszertani tanfolyami képzésben részesült: 2 fı szakmérnöki képzettséget szerzett: 1 fı közoktatás vezetıi tanfolyami képzésben részesült: 2 fı gyógytestnevelıi szaktanfolyamot végzett: 1 fı pedagógiai végzettséget szerzett mőszaki tanár: 4 fı mentálhigiénia szakot végzett: 1 fı felsıfokú oktatási informatikus végzettséget szerzett: 1 fı érettségi elnökségre felkészítı akkreditált képzésen vett rész : 3 fı „Oktatási minıségügyi manager” (90 órás akkreditált továbbképzés): 1 fı „Minıségügyi alapismeretek”(30 órás akkreditált továbbképzés): 3 fı „Intézményi értékelés a közoktatásban” (60 órás akkreditált továbbképzés): 1 fı kémia tanári ankét: 2 fı fizika tanári ankét: 2 fı „Drogügyi koordinátor” (30 órás akkreditált továbbképzés): 1 fı szervezetfejlesztéssel kapcsolatos akkreditált továbbképzésen vett részt: 3 fı kezdı vezetık részére szervezett akkreditált tanfolyamon (30 óra) vett részt: 1 fı A Világbanki pályázat kapcsán 8 fı vett részt 1-1- hetes továbbképzésen.
Folyamatban van három szakvizsga: Közoktatási vezetı, Tehetség és fejlesztése, Mőemlékvédelmi szakmérnök Hét kolléga 30 órás akkreditált tanfolyamon készül az emelt szintő érettségin a kérdezı tanári feladatok ellátására. 20
Tervek: A ktv.-ben elıírt végzettség megszerzése azok számára, akik nem rendelkeznek az elıírt iskolai végzettséggel, további szakvizsgák, az intézményi céloknak megfelelı akkreditált képzések Az IHM pályázatokon való részvétel eredményeként kb. húsz kolléga vesz részt a közeljövıben akkreditált számítástechnikai továbbképzésen.
6. 3. A program megvalósításának pénzügyi feltételei 6. 3. 1. Alapfeltételek: központi normatíva
kb. 70 %
fenntartói hozzájárulás
kb. 26-27 %
mőködési bevétel
kb. 3%
6. 3. 2. Egyéb bevételi lehetıségek: • fejlesztési támogatás • pályázatokon nyert összeg • Péchy Junior alapítványtól kapott összeg (igen változó) • Rendezvények bevételei (iskolából) 6. 3.3. A törvényileg elıírt kötelezı eszközkészlet fokozatos biztosítása, hiányok pótlása a szakmai fejlesztésre jutó fenntartói támogatásból történik
6. 3. 4. Gazdálkodási alapelvek: • takarékos villany, víz használat • reális költségvetés minden évben • takarékosság elve minden anyag felhasználás terén • a beszerzések a lehetséges alacsonyabb áron történjenek
7. A pedagógiai program érvényessége Az intézmény pedagógia programját a diákönkormányzat, a szülıi szervezet véleményezése után, a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ktv. 44. §. (1)
21
A Péchy Mihály Építıipari SzakKözépiskola
NEVELÉSI PROGRAMJA
2004.
Tartalomjegyzék
1 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
24
2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
27
3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
29
4 A
beilleszkedési,
magatartási
nehézségekkel
összefüggı
tevékenység
pedagógiai 31
5 A tehetség, képesség kibontakozását, gondozását elısegítı tevékenység
37
6 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
43
7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program
44
8 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység
46
9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke
49
10 A szülı, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködése
23
49
Bevezetés:
A nevelés intézményhez kötött folyamat. A pedagógiai törvényszerőségek más-más közegben másként érvényesülnek. Feladatunk, a helyi sajátosságok, tanulóink szociokulturális összetétele ismeretében a pedagógiai folyamatoknak – a lehetıségekhez mérten – minél pontosabb tervezése. Az intézmény a „bemeneti tényezık” egy részét nem befolyásolhatja, számolnia kell vele. (A pedagógiai folyamatok „nagytársadalmi” és „helyi társadalmi” környezete, jogi szabályozók, stb.) Más feltételeket viszont igen. (Pedagógiai program, költségfedezet, költségfelhasználás, nevelıtestület összetétele, az iskolavezetés és a nevelés pedagógiai tudatossága, a pedagógiai munka tárgyi környezete.) Célunk, a szőkös lehetıségek ellenére, olyan mértékő ráhatás ezen tényezıkre, hogy nevelési erıfeszítéseinkkel együtt „a pedagógiai hozzáadott érték”, a „kimeneti eredményeink” a lehetı legkedvezıbb mértékben javuljanak. Az oktató- és nevelıiskola szintézisét kívánjuk megvalósítani. Így az általános mőveltséget megalapozó, és a felsıfokú tanulmányokra elıkészítı szaktárgyi tudást meghatározó helyi tanterv mellett, ugyanakkora hangsúlyt fektetünk a nevelési programra, ill. az osztályfınöki helyi tantervre. A kitőzött cél elérése nem könnyő, és nem is látványos eredményeket produkáló folyamat. Petıfi kedves verssorai is errıl tanúskodnak: „Az életcél boldogság, de elébb Fáradni kell, hogy ezt a célt elérd. Ugy ingyen ahhoz senki sem jut el Ahhoz nagyon sok mindenféle kell …”
A legjobb szándék is csak akkor vezethet eredményre, ha tanulóink a mássá és többé válás személyes hajtóerıivel is rendelkeznek. Ezek meglétét az iskola, és a szülıi ház szoros kapcsolata, együttmőködése teremtheti meg. Természetesen a legalaposabb tervezés mellett sem vagyunk képesek hiánytalanul és hibátlanul átfogni minden területet. Így nevelési programunk nyitott abban az értelemben, hogy késıbbi tapasztalatainkat, a feltételek változását bármikor beépíthessük.
Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk szakközépiskola, ebbıl adódóan a nevelés-oktatás alapvetı célja olyan középfokú mőszaki szakemberek kibocsátása, akik képesek szakterületükön a folyamatosan megújuló alkotómunkára, a felelıs döntéshozásra, munkájukkal új értékek teremtésére. A megszerzett készségek, tudásanyag birtokában meg tudnak felelni a mindenkori munkaerıpiac elvárásainak, és alkalmassá válnak tanulmányaikat felsı fokon folytatni.
24
Alapelvek:
Kiemelt fontosságú a társadalomba való beilleszkedés elısegítése.
A hagyományokra támaszkodva lehet jövıt építeni.
A jövı szakembere legyen sokoldalú: értelmi, érzelmi-esztétikai vonatkozásban nyitott, tartsa fontosnak saját testi-lelki egészségét, óvja az élı és élettelen környezetet.
Az egyszer megszerzett ismeretanyag birtoklása helyett az élethosszig tartó tanulás képességét kell elsajátíttatni.
Partnerközpontúság: a nevelés-oktatás folyamatában a pedagógus irányító szerepe mellett folyamatos párbeszédnek kell fennállni a tanulókkal, a szülıkkel, a fenntartóval, kollégiumokkal.
Személyközpontúság: a nevelési-oktatási folyamat résztvevıi mindegyik partneri kapcsolatban rendelkezzenek kellı empátiával, kongruenciával, el tudják egymást fogadni feltételek, elıítéletek nélkül.
Nélkülözhetetlen a gyakori visszajelzésre támaszkodva a nevelı-oktató munka folyamatos felülvizsgálata, megújítása.
A módosított Közoktatási Törvény 48.§ (1) a) pontjában megfogalmazott alapelvekkel összhangban készítettük el nevelési programunkat.
Az innovációt szakmai alapkompetenciaként alakító szakképzés.
Intézményünkben a tanulók hátrányos megkülönböztetése tilos.
A pedagógust és a nevelı és oktató-munkát közvetlenül segítı alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli.
Feladatok A társadalomba való beilleszkedés elısegítése
o
o
o
A társadalmi normák, elvárások teljesítése
Az egyén és a közösség viszonyának tisztázása
A fegyelem, rend biztosítása a tanítási órán és órán kívül
Meg kell ismertetni a tanulókkal iskolánk, az építészet hagyományait.
Eszközök, eljárások Történelmi események értékelése, híres személyek életútjának szemléltetése, Hajdú-Bihar megye és Debrecen múltjának ismerete, történelmi emlékhelyek felkeresése. Az etika oktatása során az emberi együttélés normáinak megismerése, az erények, a helyes ill. helytelen cselekedetek értékelése. Az iskolai számítógépes hálózat, az Internet használa-tának írott és íratlan szabályait elsajátíttatni, betarttatni. Célzott beszélgetések, közös filmélmény, illetve irodalmi mővek példázata, csoportos munka az órán és az órán kívül (pl. anyaggyőjtés, honlapkészítés). A házirend megismertetése, szabályainak betarttatása (tanároknak és diákoknak egyaránt), tanári és diákügyelet az óraközi szünetekben, az iskolai rendezvényekre vonatkozó és az iskolán kívüli viselkedési normák megvitatása. Sikeres életpályát befutott egykori tanítványok meg-hívása, jelentıs építészeti alkotások megtekintése, Péchy Mihály életének
25
és munkásságának megismertetése. Volt tanítványok meghívása: „Indulatok…” címmel kiállítás sorozat indult, alkotómővésszé vált egykori tanítványaink munkáiból, 2001. áprilisában. A személyiség sokoldalú kibontakoztatása o Lehetıséget kell biztosítani a széleskörő tájékozottság megszerzésére
A rendszeres könyvtárhasználat igényének kialakítása (könyvek, hírlapok, folyóiratok). Az Internet-hozzáférés biztosítása a délutáni órákban is. Segítségnyújtás iskolán belüli és kívüli pályázatok írásához.
o
Értelmi nyitottság: önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásra nevelés
A fogalmak, axiómák, tételek pontos meghatározása, a bizonyítások logikájának elsajátíttatása, Gondos óravázlatok készítése, Tanulói kiselıadások tartása, Egy-egy tudományos-ismeretterjesztı cikk, film megvitatása, továbbgondolása.
o
Az érzelmi, esztétikai kultúra gondozása
Beszélgetések barátságról, szerelemrıl, a családról az osztályfınök, az ifjúságvédelmi felelıs illetve meghívott szakember közremőködésével. Foglalkozni kell a tanulók igényes külsı megjelenésével, iskolai és lakókörnyezetének milyenségével. (Alkalom-megjelenés harmóniája) Kiállítás- és hangverseny-látogatás szervezése. Tanulmányi kirándulás, természetfilmek megtekintése, udvarrendezés, fa vagy virágok ültetése. Az ipari, közlekedési környezetszennyezés problémájának feltárása (városi séta). A lakó- és munkakörnyezet tisztasága, tantermek dekorációs versenye.
A környezet védelme
Testi és lelki egészség védelme
Felkészítés az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítta-tására o Helyes tanulási technikák megismertetése
o
o
o
o
Az önálló ismeretszerzés ösztönzése A választott szakterület újdonságainak figyelése A munkaerıpiac aktuális és várható igényeinek folyamatos követése Belsı igény kialakítása az önképzésre, továbbképzésre
Partnerközpontúság o Kapcsolattartás a diákokkal
Egészséges életmódra nevelés, drogprevenció, alkoholprevenció, munkavédelmi, balesetvédelmi oktatások, videofilmek, sérült beteg gyerekek segítése.
Hogyan tanulok? – tapasztalatcsere, a módszerek értékelése, korrigálása, fel kell hívni a tanulók figyelmét az egyes tantárgyak specialitásaira. Könyvek, folyóiratok, rádió, televízió, Internet segítségével megoldható önálló feladatok. Tanulói beszámolók sajtó, szakfolyóiratok, Internet útján szerzett információkról. Szakemberek meghívása, a tanfolyami képzési lehetıségek ismertetése, a munkalehetıségek figyelése.
Ismert személyek (szülık, rokonok, volt tanítványok, közéleti emberek, stb.) példaként állítása, meghívása. Annak elfogadtatása, hogy a sokoldalúan képzett személy értékesebb a munkaerıpiacon. Hivatalos fórumok, kötetlen beszélgetések, vélemény-kérés minden ıket érintı kérdésben, különösen fontos a diákönkormányzatot segítı tanár irányító, ill. tanácsadó szerepe. Szülıi értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, pedagógiai,
26
o
Kapcsolattartás a szülıkkel
o
Kapcsolattartás ifjúsági, civil szervezetekkel
o
o
Feladatok Kapcsolattartás a kollégiumokkal
Kapcsolattartás társintézményekkel
o
Kapcsolattartás a fenntartóval
o
Kapcsolattartás a gazdasági szférával
Személyközpontúság: o Tanár-tanár o Tanár-diák o Tanár-nevelıtanár o Diák-diák o Tanár-szülı o Szülı-gyermek viszonylatban egymás feltétel nélküli elfogadtatása
egészség-megóvási, pályaválasztási elıadások szakemberek bevonásával, ezeken túl bármely fél kezdeményezésére egyéni beszélgetés Véleménykérés Elıadások, beszélgetések a tanulóifjúságot érintı problémákról, a segítségkérés módjainak elsajátíttatása, a civil szervezet mőködésének lényege, elıadások, ismertetık tartása az iskolai klubban.
Eszközök, eljárások A kollégiumi igazgatókkal, nevelıtanárokkal folyamatos párbeszéd a nevelési-oktatási sikerek és gondok közös elemzése, hivatalos egyeztetések. Látogatások egymás intézményében, nevelési-oktatási sikerek, gondok közös elemzése, kötetlen beszélgetések Hivatalos egyeztetések, igazgatói értekezletek. Testvériskolai kapcsolatok. Szakmai bemutatók, elıadások, szakmai tapasztalatcsere, az igények és azoknak való megfelelés folyamatos követése, szakképzési támogatás A hivatalos fórumokon túli rendezvények szervezése Tantestületi összejövetelek, kirándulások Kötetlen beszélgetések, osztályfınöki órák, közös rendezvények Kötetlen beszélgetések Kirándulások, klubdélutánok Tanár-szülı találkozó szervezése Osztályfınöki óra, szülıi értekezlet témája Különösen fontos az ifjúságvédelmi felelıs aktív közremőködése.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvetı tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülı differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különbözı szintő adottságaikkal, - az eltérı mértékő fejlıdésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklıdési körüket érintı) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
A különbözı ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak,
27
képességeinek a kialakítására, fejlesztésére a különbözı tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel összefüggésben. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetı eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - mőveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szőkebb és tágabb környezetükben.
A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsıdleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlıdéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának, fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttmőködési készségüket, - eddze akaratukat, járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik
- az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részérıl, amelyben: a tanulók
tudásának, képességeinek, egész személyiségének
fejlıdése, fejlesztése áll a középpontban,
figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere - nemcsak az iskola, hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
Ezen célkitőzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendıinket: Az értelem kimővelése területén elvégzendı feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmezı tanulás elsajátíttatása A segítı életmódra nevelés területén elvégzendı feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásnak segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítés, együttmőködés változatos formáival Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégezendı feladatok: - a mintaszerően egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelımunka során is A szakmai képzés alapozása területén elvégezendı feladatok:
28
-
a szabályhasználat képességének fejlesztése, az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása
A személyiségfejlesztés szempontjából kiemelkedı az osztályfınöki munka jelentısége. Iskolánk osztályfınöki helyi tanterve lehetıségeket biztosít a személyiségfejlesztésre. Évfolyamokra bontva tartalmazza az életkori sajátosságoknak megfelelı feladatokat az a) önismeret b) társas kapcsolatok c) a konfliktuskezelés témakörökben.
Az osztályfınökök színvonalas szakmai munkájához szükséges, hogy lehetıséget teremtsünk az osztályfınökök rendszeres szakmai továbbképzésére. Az akkreditált képzések mellett havi rendszerességgel mőködnie kell egy esetmegbeszélı csoportnak, ahol az osztályfınökök szakember bevonásával megoldást találhatnak nevelési problémáikra. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésére a szabadidı-szervezı kolléga segítségét is igénybe veszik a szaktanárok, osztályfınökök. A foglalkozásokra fordítható idıkeret az aktuális iskolai munkatervvel legyen összhangban. Az iskola nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretet is igénybe veheti a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.
A helyi közösségi formák fejlesztésének alapvetı módszere a közösségi elemek szervezettségi szintjének növelése, elsısorban önszervezıdés formájában. Iskolánkban a következı közösségi szinteket különböztetjük meg: - iskola - szakmai csoportok - évfolyamok - osztályközösségek - érdeklıdési körök - baráti társaságok
A közösségfejlesztés fı területei a: -
-
-
tanórák szaktárgyi órák, osztályfınöki órák, tanórán kívüli foglalkozások kirándulás, szakkörök ... diák-önkormányzati munka, szabadidıs tevékenységek.
Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretet is igénybe veheti a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:
29
-
az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlıdéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érzı magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez a hagyományok ápolásával a közösséghez való tartozás tudatának erısítéséhez.
Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erısítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sıt az iskolát segítı szervezetek vezetıinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, az intézmény valamennyi beszédstílusával, társas kapcsolatával dolgozója példaként áll a diákok
elıtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelıtestület a szülıi munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg, és egyes pontjai kötelezıek az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következık: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg azokat a társas együttélés alapvetı szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - megismerje népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, - legyen nyitott, megértı a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, - valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, - váljon érzékennyé környezete állapota iránt, - kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megırzésébe, gyarapításába, életmódjában a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére törekvés váljon meghatározóvá, - szerezzen személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, tanulóink tudjanak társaikkal és a felnıttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, - az önálló, felnıtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, - ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit és ezek elkerülésének módjait, - kapjon kellı mélységő támogatást a káros függıségekhez vezetı szokások kialakulásának megelızéséhez, - tanuljon meg tanulni, - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, - legyen képes önellenırzésre, egymás segítésére és segítı szándékú ellenırzésére, - tevékenysége erısítse a közösséghez való kötıdést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok, osztályfınökök, a diákönkormányzatot segítı tanár, a szabadidı-szervezı az alábbi módon segítik.
30
A tananyag elsajátítása és a tanórán kívüli tevékenységek - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elı a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendı lehetıséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretet, - ösztönözzön a szőkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, - során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövıkép, amely elısegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erısödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megırzésére, - és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítésre, - során kapjon átfogó képet a munka világáról, - során alkalmazott változatos munkaformák erısítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelısség érzését.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI RENDELLENESSÉGGEL KÜZDİ, VAGY A
SAJÁTOS
NEVELÉSI
IGÉNYŐ
TANULÓK
KÜLÖN
ODAFIGYELÉST
IGÉNYELNEK AZ ISKOLA PEDAGÓGUSAITÓL. PROBLÉMÁIK MEGOLDÁSA A CSALÁD, A SZAKEMBER ÉS AZ ISKOLA SZOROS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉVEL ÉRHETİ EL. FONTOS AZ OKOK FELTÁRÁSA ÉS EZ ALAPJÁN AZ EGYÉNRE SZABOTT SEGÍTSÉG LEHETİSÉGEINEK MEGTALÁLÁSA.
A PROGRAM CÉLJA: A DEVIÁNS MAGATARTÁST TANÚSÍTÓ TANULÓ „MEGMENTÉSE”
31
AZ ILYEN PROBLÉMÁKKAL KÜZDİ TANULÓT NÉHA IDİLEGESEN VAGY VÉGLEGESEN KI KELL VONNI AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGBİL, HA AKÁR AZ İ, AKÁR A TÖBBI GYEREK ÉRDEKEI ÚGY KÍVÁNJÁK. EZ TÖRTÉNHET LEVEZETİ TAGOZATRA ÁTHELYEZÉSSEL, PÁRHUZAMOS OSZTÁLYBA HELYEZÉSSEL, ESETLEG AZ ISKOLA IGAZGATÓJA JAVASOLHATJA, HOGY A TANULÓ MAGÁNTANULÓKÉNT FOLYTASSA TANULMÁNYAIT. CÉLUNK, HOGY KÉSİBBI BEILLESZKEDÉSÉT ELİSEGÍTSÜK, LEHETİVÉ TEGYÜK SZÁMÁRA AZ ISKOLA EREDMÉNYES BEFEJEZÉSÉT. EZÁLTAL MEGTEREMTJÜK A LEHETİSÉGET ARRA, HOGY KÉSİBB A MUNKAHELYI KÖRNYEZETBE
IS
AKTÍVAN
BEILLESZKEDJEN
ÉS
A
FELNİTT
TÁRSADALOM HASZNOS TAGJÁVÁ VÁLJON.
A PROBLÉMÁK FELMERÜLÉSE ESETÉN A SZÜLİ, AZ OSZTÁLYFİNÖK, A SZAKTANÁROK VAGY A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS JELZÉSE ALAPJÁN A KTV. 30.§. (8) PONTJÁBAN FOGLALTAK SZERINT AZ IGAZGATÓ SZAKÉRTİI VÉLEMÉNYT KÉR, A KÉRDÉSBEN SZAKÉRTİI ÉS REHABILITÁCIÓS FOGLALTAK
BIZOTTSÁG
SZERINT
A
DÖNT.
A
KTV.
BEILLESZKEDÉSI
30.§.
(7)
ZAVARRAL,
PONTJÁBAN TANULÁSI
NEHÉZSÉGGEL, MAGATARTÁSI RENDELLENESSÉGGEL KÜZDİ GYERMEK, TANULÓ
A
KÖZÖSSÉGI
ÉLETBE
VALÓ
BEILLESZKEDÉSÉT
REHABILITÁCIÓS CÉLÚ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULT. (EZ VONATKOZHAT A 4-ES ÉS A 7-ES FEJEZETEKRE IS.)
32
SEGÍTİ
A KAPOTT SZAKVÉLEMÉNY ALAPJÁN AZ ISKOLA A KÖVETKEZİ MÓDON SEGÍTHETI A BEILLESZKEDÉST:
- FOLYAMATOS KONZULTÁCIÓ A SZAKORVOSSAL, ISKOLAORVOSSAL, A SZÜLİVEL, ESETLEG A NEVELÉSI TANÁCSADÓVAL - REHABILITÁCIÓS CÉLÚ FOGLALKOZTATÁS A GYÓGYTESTNEVELÉSI ÓRÁKON - A TANULÓ MENTESÍTÉSE EGYES TANTÁRGYAKBÓL, TANTÁRGYRÉSZEKBİL AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINİSÍTÉS ALÓL KTV. 30.§. (9); 69.§. (2) FELMENTÉS ESETÉN AZ ISKOLÁNAK EGYÉNI FOGLALKOZÁS KERETÉBEN KELL SEGÍTSÉGET NYÚJTANI A FELZÁRKÓZTATÁSHOZ. AZ EGYÉNI FOGLALKOZÁS MEGTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IDİKERETET A KTV. 52.§. (7), (11) PONTJA SZABÁLYOZZA. - EGYÉNI TANULÁSI ÜTEMTERV KIALAKÍTÁSA KTV. 30. § (9) - AZ ALAPMŐVELTSÉGI ÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN A TANULÓ EGYES TANTÁRGYAK HELYETT MÁS TANTÁRGYAT VÁLASZT KTV. 30.§ (9) - MAGÁNTANULÓI STÁTUSZBA VÉTEL KTV. 69.§. (3), 120.§. (1) - KIS LÉTSZÁMÚ TANULÓCSOPORTOK SZERVEZÉSE (KTV. 3. SZ. MELLÉKLET II. 3.) - ÁTHELYEZÉS AZ ISKOLA MÁS OSZTÁLYÁBA, ESETLEG JAVASLAT ISKOLAVÁLTÁSRA - A KTV. 52.§ (11.) C) EGYÉNI 1-3 TANULÓ RÉSZÉRE SZERVEZETT FOGLALKOZÁS TARTHATÓ.
33
52.§
(7.)
AZ
ISKOLA
NEM
KÖTELEZİ
TANÓRAI
FOGLALKOZÁSOK
MEGTARTÁSÁHOZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDİKERETET A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK MEGTARTÁSÁHOZ ÉS – BELEÉRTVE A SZAKMAI ELİKÉSZÍTİ ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁST IS – OSZTÁLYBONTÁSHOZ IS IGÉNYBE VEHETI.
52.§ (11) C.) A KÖTELEZİ ÉS A NEM KÖTELEZİ TANÓRAI FOGLALKOZÁS MEGSZERVEZÉSRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÓRAKERETEN FELÜL – A (3) BEKEZDÉSBEN
MEGHATÁROZOTT
–
HETI
KÖTELEZİ
TANÓRAI
FOGLALKOZÁSOK 12 %-BAN A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSA, A HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA CÉLJÁBÓL.
34
FOLYAMATTERV
SZAKTANÁROK ÉSZREVÉTELEI SZÜLİK VÉLEMÉNYE A TANULÓ, ILL. OSZTÁLY KÖZÖSSÉG JELZÉSEI ↓
OSZTÁLYFİNÖK
↓
IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS
↓
IGAZGATÓ
↓ 35
SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY: NEVELÉSI TANÁCSADÓ VAGY SZAKÉRTİI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG ↓ DÖNTÉS A TANULÓ TOVÁBBHALADÁSÁNAK MÓDJÁRÓL. A TANULÓ MENTESÍTÉSE EGYES TANTÁRGYAKBÓL, TANTÁRGYRÉSZEKBİL AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINİSÍTÉS ALÓL. (KT.30, 69, 70.§). EZ ESETBEN EGYÉNI FOGLALKOZÁS KERETÉBEN KELL SEGÍTSÉGET NYÚJTANI. IDİKERET (52.§/7.§) - EGY – HÁROM TANULÓ RÉSZÉRE SZERVEZETT FOGLALKOZÁS (52.§/11.§). PL.: EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE. FELELİS: IGAZGATÓ,
36
IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS, OSZTÁLYFİNÖK
↓ FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉS. FELZÁRKÓZTATÁS, A PROBLÉMÁK LEKÜZDÉSE ESETÉN ÚJABB SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY ALAPJÁN VISSZAHELYEZÉS AZ EREDETI KÖZÖSSÉGBE
A tehetség, képesség kibontakozását, gondozását elısegítı tevékenység ISKOLÁNK TANULÓINAK TANULMÁNYI ÁTLAGA KÖZEPESNÉL JOBB, OSZTÁLYONKÉNT NÉHÁNY KIEMELKEDİ KÉPESSÉGŐ TANULÓNK VAN. Fİ FELADAT EGY-EGY TANTÁRGY VAGY A SZAKMA IRÁNTI ÉRDEKLİDÉS FELKELTÉSE,
FOKOZÁSA,
GYAKORLATI
KÉPESSÉGEK
KÉPESSÉG VÁLTOZNAK.
A
FEJLESZTÉSE.
KIBONTAKOZTATÁS A
TOVÁBBTANULÁS
FORMÁI
SZINTFELMÉRÉS
AZ
A
ELİSEGÍTÉSE,
A
TEHETSÉGGONDOZÁS,
ENNEK ALSÓBB
MEGFELELİEN ÉVFOLYAMOKON
MEGTÖRTÉNIK, ÍGY KIDERÍTHETİ, HOGY KIK ÉRDEKLİDNEK JOBBAN A
37
SZAKMA IRÁNT, KIKET LEHET KÖZISMERETI TANTÁRGYI VERSENYEKEN ELINDÍTANI
JÓ
HELYEZÉS
REMÉNYÉBEN.
A
MŐSZAKI
ÉRZÉK
ÉS
SZEMLÉLET NEMCSAK ÖRÖKÖLT KÉPESSÉG, HANEM FEJLESZTHETİ IS. ALSÓBB ÉVFOLYAMOKON MÉG ENNEK ELİSEGÍTÉSE A Fİ FELADATUNK, FELSİBB ÉVFOLYAMOKON MÁR A SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEKRE VALÓ
FELKÉSZÍTÉS
A
FİISKOLAI,
EGYETEMI
TANULMÁNYOK
MEGALAPOZÁSA, A JÓ FELKÉSZÜLTSÉGŐ MŐSZAKI KÖZÉPVEZETİK KÉPZÉSE.
A TEHETSÉGGONDOZÁSRA FORDÍTHATÓ IDİKERETET A KTV. 52.§. (7) ÉS (11) C) PONTJA SZABÁLYOZZA, ERRE ÉVFOLYAMONKÉNT KB. HETI 8-8 ÓRÁT SZÁNUNK. PONTOS TERVEZÉS NEM LEHETSÉGES, MERT AZ INDULÓ CSOPORTOK
SZÁMA
FÜGG
A
TANULÓI
IGÉNYEKTİL
ÉS
TELJESÍTMÉNYEKTİL IS.
A TOVÁBBI BONTÁST MEGHATÁROZÓ ELVEK: - A SZAKKÖRÖK, ÉRDEKLİDÉSI KÖRÖK, EGYÉNI FELKÉSZÍTİ FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE TANULÓI ÉS SZÜLİI IGÉNYEKEN ALAPULJON. - AZ ELİZİ TANÉV TAPASZTALATAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL, A TANÉV ELEJÉN SZEPTEMBER 15-IG MEGHIRDETI AZ ÁLTALA SZERVEZETT FOGLALKOZÁSOK TEMATIKÁJÁT ÉS AZ AZT VEZETİ TANÁR SZEMÉLYÉT. - A MUNKAKÖZÖSSÉGEK VEGYÉK FIGYELEMBE A VERSENYEKRE TÖRTÉNT JELENTKEZÉSEKET IS! - A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAMON ELSİSORBAN KÖZISMERETI TANTÁRGYAKRA KELL FORDÍTANI AZ IDİKERETET. - A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAMON A TEHETSÉGGONDOZÁS A FAKULTÁCIÓN IS MEGVALÓSULHAT. 38
- A SZAKKÉPZİ ÉVFOLYAMOKON AZ OSZTV-RE TÖRTÉNİ FELKÉSZÍTÉSRE HETI 1 ÓRA JAVASOLT. - AZ ELİRE NEM TERVEZHETİ VERSENYEKRE TÖRTÉNİ FELKÉSZÍTÉSRE CÉLSZERŐ TARTALÉKOLNI HETI 1 ÓRÁT, MELY TÖMBÖSÍTVE A FELKÉSZÍTİ TANÁRNAK KIADHATÓ. KTV. 52.§. (11/c) Az egyes tantárgyi munkaközösségek által megjelölt tehetséggondozási formák sok azonos, ugyanakkor sok eltérı vonást mutatnak: Magyar nyelv és irodalom: Tervezünk legalább 2-2 óra szakkört irodalomból és nyelvtanból is. Ezeket a foglalkozásokat nyelvi, helyesírási, irodalmi versenyekre való felkészítésre használjuk. Hagyomány szerint a következı versenyeken veszünk részt: Implom József helyesírási verseny, Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny, Szép magyar beszéd verseny, igény szerint a szaktárgyi OKTV (kicsi az érdeklıdés), városi és iskolai szintő szavalóversenyek, egyéb vetélkedık és pályázatok. A hozzánk érkezı versenyfelhívásokat folyamatosan figyeljük, ha érdeklıdı, vállalkozó tanuló van, egyéni foglalkozás keretében segítjük a felkészülését. Mi magunk is hirdetünk fogalmazási vagy versíró, prózaíró versenyeket. Tervezünk közös mozi- és színházlátogatásokat, gyakran ajánljuk a televízió színvonalas mősorait. Természetesen örömmel vállaljuk az emelt szintő érettségit választó tanulók felkészítését az erre kötelezıen elıírt foglalkozásokon.
Történelem: A 9-10. évfolyamon a tehetséggondozás évfolyamszinten. A 11-12. évfolyamon az emelt szintő érettségire való készülés. Minden évben részt veszünk és eddig eredményesen szerepeltünk a városi szintő szakközépiskolai versenyeken. Színvonalas iskolai történelmi versenyt rendezünk minden tanévben, jeles évfordulók alkalmával városi szintőt is. Az iskola jellegébıl adódóan a szaktárgyi OKTV verseny iránt kicsi az érdeklıdés, az erre mégis vállalkozó tanulót egyéni foglalkozás keretében segítenünk kell. A tanórákon a kapcsolódó szakirodalom ismertetése, igény esetén megbeszélése szintén segítheti a többletismeretek szerzését. Segíti a tájékozódást, az adott történelmi korban játszódó filmek ajánlása, megtekintése akár iskolai szinten is. Idegen nyelv: Az általános iskolákból a legkülönbözıbb tudással rendelkezı gyerekeket kapjuk, így a tanév legelején egy szintfelmérı dolgozat alapján végezzük el a csoportbontást a hatékonyabb munka érdekében. A 9.10. évfolyamon ennek megfelelıen inkább szintre hozást, felzárkóztatást, korrepetálást tervezünk. A 11. és 12. esetleg a 13. évfolyamon a nyelvvizsgára, emeltszintő érettségire felkészítést tervezünk. A munkaközösség javaslata alapján az iskola vezetısége dönt az egyes csoportok vezetésérıl. Nagyobb létszám mellett majdnem kivitelezhetetlen a tehetséggondozás, inkább az egyéni, ill. kis csoportos foglalkozást tartjuk követendı útnak, annak ellenére, hogy ez sokkal idı- és pénzigényesebb. A tehetségesebbeket küldjük nyelvi versenyekre, a felkészülésben segítünk nekik. Ellátjuk ıket az önálló tanuláshoz szükséges anyagokkal, tájékoztatjuk ıket a lehetıségekrıl (az iskolai könyvtárban és az idegen nyelvi szertárban fellelhetı könyvek, kazetták, CD-k, CD-ROM-ok). Szinte minden évben van városi szintő fordítói verseny, melyre a résztvevık kiválasztása egy házi selejtezın történik.
RENDSZERESEN SZERVEZÜNK VÁROSI ÉS ISKOLAI SZINTEN KÜLÖNFÉLE TÍPUSÚ
ÉS
TÉMÁJÚ
NYELVI
VERSENYEKET.
JÁTÉKOSABB
A
REJTVÉNYFEJTİ, AMELYET AZ ISKOLAI SIKER ESETÉN, VÁROSI SZINTEN IS KIPRÓBÁLUNK. BIZTATJUK ÉS SEGÍTJÜK TANULÓINKAT A KÜLFÖLDI PARTNEREKKEL KIALAKÍTANDÓ LEVEZÉSRE. SEGÍTSÉGET AD A TEHETSÉGGONDOZÁSHOZ
39
A GOETHE-INTÉZETTEL ÉS A CHALLENGE EDUCATIONAL KFT-VEL VALÓ KAPCSOLAT.
Fizika: A tantárgy kiemelt fontosságú egy mőszaki szakközépiskolában. Egyrészt a szakmai tantárgyakat alapozza, másrészt a tanulók nagy része mőszaki egyetemeken, fıiskolákon folytatja tanulmányait, amelyekre a fizika felvételi tárgy, így komoly felkészítést kell nyújtanunk. A 11. és 12. évfolyamon heti 2 órában történik az emelt szintő érettségire való felkészítés. Ezen kívül minden évben a korrepetálási kereteinken belül felzárkóztató foglalkozásokat tartunk azokban az osztályokban, ahol ezt igénylik. A tehetségesebb tanulókat az OSZTV, ill. a Mikola Sándor fizika versenyekre nevezzük be. Évente rendezünk fizika háziversenyt, ahol az egyes évfolyamok tanulói külön versenyezhetnek egymással. Az ATOMKI által szervezett Fizikus Napokat, ill. a Debreceni Egyetem által rendezett programokat kiállításokat rendszeresen látogatjuk tanulóinkkal. Matematika: Az újfajta kétszintő érettségire felkészítésben különös gondot fordítunk a gráfok, kombinatorika, valószínőség számítás, statisztika témakörök tanítására; a gyakorlat orientált feladatokra; problémák matematizálására. Szem elıtt tartjuk, hogy iskolánk mőszaki jellege fokozottan igényli tanulóink matematikai szemléletének erısítését. A 9. évfolyamon tanév elején bemeneti mérést végzünk, ennek eredményét kamatoztatjuk munkánkban. A gyenge felkészültségő tanulók felzárkóztatását évfolyamonként – lehetıség szerint – korrepetálásokkal biztosítjuk. Szorgalmazzuk a versenyeken való részvételt. Évenként házi versenyt szervezünk évfolyamonként más-más feladatsorral. Érdeklıdı tanulónkat benevezzük a Gordiusz versenyre. Legtehetségesebb tanulóink indulnak a megyei, az Arany Dániel és OKTV versenyeken. Tanulói igény szerint egy vagy több csoportban emelt szintő érettségire felkészítı foglalkozásokat tartunk a 11. és 12. évfolyamon. A tankönyvrendeléseket – az egyre újabb kiadványok ismeretében – idınként felülvizsgáljuk. Biológia: Kilencedik és tizedik évfolyamon összesen 74 órában tanulnak biológiát tanulóink. Az iskola jellegébıl adódóan kicsi a tantárgy iránti érdeklıdés. Tehetséggondozás terén, így elsısorban azokra a tanulókra kell gondolni, akik nem vesznek fel a 11. évfolyamtól szakmai alapozó tárgyat. Igény esetén feladatunk: felvételire, az órán megtanult ismeretek elmélyítése, az összefüggések feltárása, a problémamegoldás fejlesztése, egy-két teljesen új tárgykör megismerése. Földrajz: A 9. és 10. évfolyam tehetséges diákjait benevezzük a különbözı versenyekre, bekapcsolódunk pályázatok megírásába, Internetes stb. vetélkedıkbe. Következı évtıl kezdve iskolai szintő topográfiai vetélkedıt szervezünk az egyes évfolyamok számára. Sikeres fogadtatás esetén kerek évfordulók alkalmával tervezzük, hogy iskolai szinten különbözı típusú feladatokat hirdetünk meg.
AZOK A TANULÓK, AKIK A SZAKMAI ALAPOZÓ TÁRGYAKAT A 11. ÉVFOLYAMTÓL NEM VESZIK FEL, HETI KÉT ÓRÁBAN A FÖLDRAJZOT TOVÁBB TANULJÁK. NYILVÁN İK ÉRETTSÉGI VIZSGÁT IS TEHETNEK, A TEHETSÉGGONDOZÁS TERÉN RÁJUK SZÁMÍTHATUNK. A KIEMELKEDİ ÉRDEKLİDÉSŐEKET EGYÉNI FOGLALKOZÁS KERETÉBEN OKTV-RE IS FELKÉSZÍTHETJÜK.
Informatika: A tantárgyat jellegébıl adódóan csoportbontásban tanítjuk. A kerettanterv anyagának minél mélyebb elsajátítását a 9-10. évfolyamon heti két-két órával biztosítjuk. Erre építhetı a szakmai informatika
40
(AutoCAD, ArchiCAD, TERC). Az alapismeretek szinten tartását és a középszintő érettségire való felkészítést célozza 11-12. évfolyamon a heti egy óra.
A TEHETSÉGES, ÉRDEKLİDİ TANULÓK DOLGOZHATNAK AZ ISKOLA HONLAPJÁNAK
RENDSZERES
KARBANTARTÁSÁN,
VALAMINT
MULTIMÉDIÁS TERMÜNKBEN KÜLÖNBÖZİ TÉMÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ PREZENTÁCIÓS ANYAGOT KÉSZÍTHETNEK. AZ INTERNET-TEREM LEGALÁBB HETI KÉT DÉLUTÁN FOGADJA AZ ÉRDEKLİDİKET. BEKAPCSOLÓDUNK AZ ORSZÁGOS ÉS MEGYEI SZINTŐ ALKALMAZÓI VERSENYEKBE, ÉVENTE EGY ALKALOMMAL HÁZIVERSENYT RENDEZÜNK.
KÉMIA: A KÉMIA ÓRÁK SZÁMA IGEN KEVÉS, EZÉRT A LEGNAGYOBB CÉL, HOGY ENNYI IDİ ALATT MEGSZERETTESSÜK A TÁRGYAT, ILL. OLYAN ISMERETEKET
NYÚJTSUNK
A
TANULÓKNAK,
MELYEK
A
HÉTKÖZNAPOKBAN IGEN FONTOSAK. ÍGY NAGY FIGYELMET FORDÍTUNK A KÖRNYEZETI NEVELÉSRE. MINDEN ALKALMAT MEGRAGADUNK, HOGY A SZEMLÉLETÜKET A MEGFELELİ IRÁNYBA FORMÁLJUK. MINDEN
ÉVBEN
FIGYELEMMEL
KÍSÉRJÜK
A
MEGHIRDETETT
VERSENYEKET, PÁLYÁZATOKAT, ÉRDEKLİDÉS ESETÉN SEGÍTÜNK A FELKÉSZÜLÉSBEN. ÉVENTE HÁZIVERSENYT RENDEZÜNK, AMELY AZ AZONOS ÉVFOLYAMON TANULÓK KÖZÖTT ZAJLIK. A DEBRECENI EGYETEM ÁLTAL SZERVEZETT ELİADÁSOKAT, KÍSÉRLETI BEMUTATÓKAT
LÁTOGATJUK.
BEKAPCSOLÓDUNK
A
VÍZ
EZEN
VILÁGNAPJA
41
KÍVÜL
MINDEN
ALKALMÁBÓL
ÉVBEN
RENDEZETT
ÜZEMLÁTOGATÁSOKBA, ILL. A VÁROS ÁLTAL SZERVEZETT EGYÉB RENDEZVÉNYEKBE.
Testnevelés: A sportban a tehetség már korán megmutatkozik. A koordinációs képességek közül az ügyesség már 8 éves kor után alig fejleszthetı, a hajlékonyság viszont igen. A kondicionális képességek, fıleg az állóképesség 18 éves korig fejleszthetı sok-sok futással. Az erıt fejleszteni 16 éves kor után lehetséges, a gyorsaság fejlesztése 18-25 év között hasznos. Ezért a testnevelésben a tehetségek gondozása és a tehetség kibontakozása életkorhoz kötött. Az ügyesség már az óvodás, ill. általános iskolás korban kialakul. E nélkül nincs sikerélmény a sportban. Mi a középiskolában a már kibontakozott tehetségeket tudjuk segíteni, fejleszteni. Ezért mi a 9. évfolyam felismert tehetséges tanulóit szeretnénk segíteni. A sportban a folyamatosság rendkívül fontos. Minél több órában kell edzeni és minél több versenyen kell szerepelni a tehetséges tanulóknak. Az edzéselmélet szerint legjobb edzés a bajnoki mérkızés. Versenyzésre kevés a pénz az iskolában. A testnevelési munkaközösség a 9. és 10. évfolyamon a testnevelési órákon a kondicionális képességek fejlesztését javasolja. Erre szükséges a heti két testnevelési óra. Fıleg az állóképesség fejlesztésére kell koncentrálni. A koordinációs képességek további magasabb szintre fejlesztésére az edzések alkalmasak heti 2-3 órában. Mivel a középiskolában a tanulói igények szerint több sportággal kell foglalkozni, a rendelkezésre álló idı viszont korlátozott, kiemelten csak a kézilabdával, labdarúgással és atlétikával tudunk foglalkozni. A rendszeres sportági felmérésekkel a tehetségeket felismerjük, és egyesületekbe irányítjuk. Testnevelési órákon speciális foglalkozásokkal segítjük fejlıdésüket. A diákolimpia versenyein foglalkoztatjuk ezeket a tehetségeket. A 7. órát követıen naponta van lehetısége tanulóinknak a rendszeres testmozgásra tornatermünkben. Rajz és vizuális kultúra: A tantárgyhoz kapcsolódó pályázatokon rendszeresen részt veszünk minden évfolyammal. A kiállítások, tárlatok látogatásával fejlıdik a tanulók vizuális érzékenysége. 2001. szeptemberétıl indul egy iskolai szintő, minden évben kiírásra kerülı pályázat a 9-13. évfolyamos tanulók számára. Egy közismert festı, grafikus vagy szobrász nevéhez fog mindig kapcsolódni. Ezt a helyi tanterv is tartalmazza. Azon 12. és 13. évfolyamra járó diákoknak, akik szabadkézi rajzból felvételiznek, minden tanévben felvételi elıkészítıt tartunk. Gépész szakterület: A tehetséges, érdeklıdı tanulók számára a kötelezı szakmai órák lehetıségein túlmenıen biztosítani kívánjuk: - A technikai újdonságok megismerését (szakmai folyóiratok, videó). - Üzemlátogatáson, kiállításokon való részvételt. - Szakköri gyakorlási lehetıséget a felsıbb évesek számára az AUTOCAD programmal történı rajzolásra, tervezésre. - Más számítógépes tervezési rendszerek megismerésének lehetıségét. - 11. évfolyamtól kezdıdıen minden évfolyam tanulóival megismertetni a mőszaki történelmet (hasonlóan, mint az építészek), hazai és külföldi kiemelkedı találmányok születésének körülményeit, gyakorlati alkalmazásukat, mőszaki nagyjaink tevékenységét. - Régi gépészeti rendszerek mőködésének megismerése tanulmányi utak, ismeretterjesztı filmek segítségével (Parlament főtési rendszere, Versailles szökıkútjainak mőködése, mőszaki megoldásai, stb.). - Új, modern épületek épületgépészeti megoldásainak (tőzvédelem, klímatizálás, víztakarékos berendezések) megismerése tanulmányutakon való részvétellel. - OSZTV-re való felkészítés a képesítı vizsga évében (heti 1 óra). - A tanulókkal együtt pályázatokon való részvétel, Internet követés. - A pécsi és a debreceni fıiskolák által szervezett gépészeti kiállítások látogatása. - Épületgépészeti bemutatók megszervezése (mőanyag és rézcsöves technológia, vízmelegítık, szivattyúk, stb.). Építész szakterület: A nevelı iskola célja a tanulók képességeinek folyamatos fejlesztése. A kerettantervek lehetıséget adnak arra, hogy lassabban, de alaposabban ismerjük meg tanítványainkat. Szaktanárainknak szinte kötelezı, hogy felismerjék már a kilencedik évfolyamtól kezdve azokat a tanulókat, akik az építészeti szakma iránt különösen érdeklıdık, és egy vagy több részképességük arra utal, hogy az építészeti szakmában kellı odafigyeléssel belılük kiemelkedı teljesítményre képes tanulók nevelhetık. Természetesen a szaktanár
42
módszerei az egész személyiségre hatók, így különösen fontos, a szabad, nyitott légkör megteremtése, a szakmai órákon a bátor véleményalkotás lehetıségének megteremtése, a bizalom légköre, a játékos helyzetek megteremtése. Az egyik legfontosabb nevelési módszerünk az, hogy lehetıséget adjunk a tanulói kreativitás mindennemő megnyilvánulásához. Azokat jutalmazzuk, dicsérjük! Tanórán belül a fenti módszerek alkalmazásával, egyéni feladatokkal látjuk el tehetségesebb tanítványainkat. Ilyenek: rajzi feladatok (szabadkézi és mőszaki), számítási feladatok, makettek, modellek készítése, kiselıadások, beszámolók, bemutatók megtartása. Feltétlen foglalkozunk e tanulók olvasottsági szintjével is. (Például, koruknak megfelelı szakmai könyvek ismertetésével.) A tanórán kívül e tanulók közül kiválasztottak számára szakmai tanulmányi verseny felkészítı órákat szervezünk, szakköröket, önképzıköröket szervezünk a legjobb tanulói rajzi munkákból kiállításokat, készítünk. (Természetesen velük együtt megszervezve.) İket építészeti, és egyéb szakmai kiállításokra visszük. (pl.: CONSTRUMA) Évente legalább kétszer hazai építészeti jelentıséggel bíró alkotásokat megtekintünk. Ezekrıl az önkéntességet tiszteletben tartva iskolai beszámolót készítettünk. Az iskolánk esztétikus tetıterében szakmai elıadásokat szervezünk. (Neves építészeink, fontosabb építési anyagokat gyártó vállalati szakemberek meghívása.) A szervezésbe és lebonyolításba a tehetséges tanulókat is bevonjuk. A Mőemléki és a Környezetvédelmi Hivatal munkájával ıket megismertetjük. Nyaranként, a már eddig is nagyobb népszerő alkotótáborokat szervezünk.
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelem a nevelési-oktatási munka szerves része. A legtágabb értelemben véve a tanuló nevelése személyiségformáló hatásával, a tudásszint növelésével az erkölcsi ismeretek megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányba fejlıdjön, képes legyen annak felismerésére, hogy adott esetben mi a megfelelı döntés. Ilyen formán a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok a nevelı és oktató munka, a nevelés és tanítás szerves részét kell, hogy képezze. E feladatok megvalósításában részt kell, hogy vegyen az iskola vezetése és minden pedagógusa. Mindemellett - mivel a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok számos esetben elkülönülnek a tanórák feladataitól - szükséges, hogy külön ezen feladatok koordinálásával és egyes részfeladatok elvégzésével megbízott gyermek és ifjúságvédelmi felelıs mőködjön az iskolában. A gyermek és ifjúságvédelmi felelısnek - munkája szakszerő elvégzéséhez szükséges - ismeretekkel és szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. A nevelési-oktatási intézmények mőködéséért a Ktv. 54. §-ának (1) bekezdése alapján az intézmény vezetıje tartozik felelısséggel, beleértve a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését és ellátását.
A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs amennyiben valamilyen intézkedés megtételét tartja szükségesnek, akkor az intézmény vezetıjéhez kell fordulnia, összhangban a Ktv. 54. §-ának (2) és (3) bekezdésével, melyben foglaltak szerint a közoktatási intézményt az intézmény vezetıje képviseli. Konkrétan, ha a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs megítélése szerint a gyermek érdekében valamely intézkedés megtételére, például gyermekvédelmi támogatás megállapítására lenne szükség, az iskola igazgatójához kell fordulnia, kezdeményezve az eljárás megindítását. A gyermekjóléti szolgálathoz, illetve a gyámhatósághoz az iskola igazgatója fordulhat képviseleti jogkörében. Az iskola igazgatójának jogában áll a képviseleti jogát részben vagy egészben, meghatározott ideig vagy határidı nélkül átruházni a gyermek és ifjúságvédelmi felelısre. A Ktv. 19. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógus köteles közremőködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülıket a tanulókat az ıket érintı kérdésekrıl rendszeresen tájékoztassa, és a szülıt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Tehát köteles minden itt felsorolt esetben a gyermek és
43
ifjúságvédelmi felelıst tájékoztatni, és segítségét kérni a szükséges intézkedések meghozatalában. A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs segíti az intézményvezetı irányító tevékenységét, továbbá összehangolja a pedagógusok ez irányú tevékenységét. A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs egyik feladata az is, hogy mindenkor a gyermekek, tanulók rendelkezésére álljon. Munkáját ezért oly módon kell megszerveznie, hogy a gyermekek, tanulók hozzá tudjanak fordulni, segítséget tudjanak tıle kérni. A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs munkája akkor tekinthetı hatékonynak, ha sikerül olyan kapcsolatot kialakítania a tanulókkal, indokolt esetben a szülıkkel, hogy azok problémáikkal hozzá mernek fordulni, tanácsot, megoldást mernek tıle kérni. A gyermek és ifjúságvédelmi felelısnek szükség esetén közvetítıként kell fellépnie a tanulók és a pedagógusok, az intézmény vezetıi között.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A program célja: A tanulási kudarccal küzdı tanuló egyéni bánásmódot igényel. A probléma okának feltárása után saját felzárkóztató program kidolgozása alapján képessé tenni a tanulót a szakközépiskola elvégzésére vagy indokolt esetben számára megfelelıbb helyre történı orientálás. A Ktv. 6.§ (3) a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényő tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig , amelyben a huszadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról az iskola igazgatója dönt a tanulási készséget vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleménye alapján.
A tanulási kudarc lehet általános vagy egy esetleg néhány tantárgyat érintı, lehet esetleges vagy tartós. Minden esetben fontos, hogy tisztázzuk az eredménytelenség okát. Adott tantárgyat érintı, ideiglenes probléma esetén a szaktanár, szülı, tanuló párbeszéde is elegendı lehet. Az osztályfınök körültekintı segítsége is gyorsíthatja a folyamatot, szükséges lehet az ifjúságvédelmi felelıs tanácsaira is. Súlyosabb esetben a tanulási kudarc okánál a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt. Ktv. 30.§. (8) Az okok milyenségétıl függıen a szakközépiskola a következı módon segítheti a felzárkóztatást: -
Rendszeres szaktanári, módszertani útmutatás a tananyag feldolgozását illetıen Osztályon belül tanulópárok szervezésével Rendszeres korrepetálással A számonkérés formájának egyedi megválasztásával A tanuló mentesítése egyes tantárgyaktól, tantárgyrészeitıl az értékelés és a minısítés alól. Ktv. 30.§. (9)
Ez esetben a Ktv. 52.§. (7) bekezdésében, valamint a (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott idıkeret terhére az iskola egyéni foglalkozást szervez számára. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. A foglalkozáson való részvétel nem kötelezı, de az iskolának fel kell ajánlani és errıl a szülıt értesíteni kell írásban. -
A Ktv. 69.§.(2) bekezdés szerint az igazgató – a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelezı tanórai foglalkozáson való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ugyanilyen okok alapján a készségtárgyak tanulása alól is mentesülhet.
44
Az akit felmentettek a kötelezı tanórai foglalkozások alól az igazgató által meghatározott idıben a nevelıtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Ktv. 69.§. (4) -
-
Az alapmőveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. Ktv. 30.§. (9) A vizsgákon biztosítani lehet számára hosszabb felkészülési idıt vagy az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, illetve a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történı felváltását. Megengedett a tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használata is. (Írógép stb.) Ktv. 30.§. (9) Intenzív kapcsolat a család és az iskola között (Ifjúságvédelmi felelıs párbeszéde a szülıkkel, tanulóval, családlátogatás, stb.) Áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba, esetleg másik iskolába
Mindenre kiterjedı program nem fogalmazható meg, hisz az egyes tanulói tanulási kudarcok mögött egyedi probléma áll.
Folyamatterv
A tanulási kudarc észlelése (szülı, tanuló, szaktanár, osztályfınök) ↓ A probléma természetének vizsgálata ↓ Egy-két tantárgyat érintı ↓ Helyes tanulási módszerek Alapok pótlása: Korrep. (szaktanár, of.) ↓
↓ Általános
↓
↓ Ideiglenes ↓
Tartós
↓
Okok tisztázása: szülı, of., ifjúságvédelmi felelıs
Megoldódik
↓
45
↓
Szakértıi vélemény
Kísérlet a zavaró tényezı megszüntetésé-re (esetleg szakértıi segítséggel)
↓
Egyéni felzárkóztató program kidolgozása
↓
Az eredményesség állandó értékelése
A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység A Ktv. 41. §-ának (6) bekezdése szerint, az iskolának közre kell mőködni a tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok –így a szociális hátrányok- felderítésében és ellensúlyozásában. Nevelési programunkban elsısorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetıségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. Iskolánkban a szociális hátrányokkal küzdı tanulók feltérképezését és problémáinak megismerését a tanulók iskolába kerülésekor az ifjúságvédelmi felelıs végzi kérdıíves felmérés és egyéni elbeszélgetés formájában. A késıbbiek során a szociális körülményekben bekövetkezı változásokat az osztályfınökök kísérik figyelemmel.
A programunk célja: - segíteni azon tanulók
- beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemő fejlıdését akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetőek családi mikrokörnyezetébıl adódóan hátrányos helyzetőek, családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetőek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetőek, csonka családban felnövı gyermekek, (elvállt szülık, árva, félárva gyerekek) munkanélküli szülık gyermekei, - átmenetileg hátrányos helyzetőek • áttelepült, beköltözött (új) tanulók, • tartós betegség miatt hátrányos helyzetőek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következı tanév várható feladatait: A program távlati ütemterve (évi program): idıpont 1. március-április 2. május 3. szeptember
feladat a hátrányos helyzető tanulók felmérése, regisztrálása a hátrány meghatározása a tevékenységi formák megtervezése a következı tanévre a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése
46
felelıs ifjúsági felelıs, osztályfınök ifjúsági felelıs, osztályfınök igazgatóhelyettes, ifjúsági felelıs,
4. október-június
tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint
5. május
eredmények számbavétele fejlesztési tevékenységek megtervezése a következı tanévre
ifjúsági felelıs, osztályfınök igazgatóhelyettes, ifjúsági felelıs, osztályfınök
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése Önismereti csoportok létrehozása (mőködtetése) Drog- és bőnmegelızési programok Mentálhigiénés programok Pályaorientációs tevékenység Komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi; zenei-mővészeti; sport-turisztikai) Komplex táborozások, kirándulások, országjárások Fesztiválok, bemutatók Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetıségeirıl szülıi értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél...) Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyezı bizottságokkal. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. Táborozási hozzájárulások. Ösztöndíjak. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
47
SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍV
1. Hányan éltek egy háztartásban? Kikkel laksz együtt? szülık
……..
nagyszülık
testvérek
egyéb
…………..
2. Szüleid együtt élnek, külön élnek, esetleg édesanyád vagy édesapád elhalálozott? Ha szüleid külön élnek, édesanyáddal vagy édesapáddal esetleg valaki mással élsz együtt? Ha mással kivel? ……………….….. Milyen a kapcsolatod a nem veled lakó szülıddel? semmilyen
alkalomszerő
rendszeres
……… 3. Hány testvéred van? Milyen idısek a testvéreid? óvodásnál kisebb
óvodás
fıiskolás, egyetemista
dolgozó
ált. iskolás
középiskolás
egyik sem
4. A veled egy háztartásban élık közül hány családtagnak van havi rendszeres fizetése?
……..
Milyen szociális juttatásban részesül a család? GYES,GYED
munkanélküli segély
rendszeres szociális segély
családi pótlék
rokkantsági nyugdíj
öregségi nyugdíj
árvaellátás
Van-e csökkent munkaképességő a családban?
igen
nem
Van-e fogyatékos a családban?
igen
nem
5. Milyenek a lakáskörülményeitek? Városban élsz
vagy
községben
vagy
tanyán?
Családi házban
vagy
többlakásos épületben
vagy
Saját tulajdonú
vagy
rokoni tulajdon vagy
bérlakás
sorházban vagy
vagy házrészben? szolgálati lakás?
Hány szoba van a lakásotokban (házatokban)? 1
1 1/2
2
2 1/2
3 3-nál több
Mekkora a lakásotok (házatok) alapterülete? 40m2 kisebb
40m2 -60m2
60m2 -80m2
Milyen a lakásotok (házatok) komfort fokozata? Komfort nélküli
Félkomfortos
Komfortos
48
80m2 -100m2
100m2 nagyobb
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke Részletes kimutatás a 4. sz. melléklet. (eszközök és felszerelések) Az iskola Debrecen belvárosában van. A volt Terézánum az 1950-es évektıl fokozatos és lényeges átalakítása útján alakult ki a mai iskola. Az ÉMI által bérelt 200 m2-es alagsori területet, a gyakorlati képzésben tanmőhelyként igénybe vesszük. Az épülethez 3065 m2-es udvar tartozik, mely az óraközi szünetek kellemes eltöltése mellett iskolai ünnepségek (pl. ballagás) lebonyolítására is alkalmas.
Az iskola az alapfeladatok ellátásához rendelkezik a szükséges felszereltséggel. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében felsorolt kötelezı eszközök hiányzó részének pótlása az önkormányzattal egyeztetett ütemterv alapján történik. A tárgyi feltételek javítása folyamatos. Korszerő eszközökkel gyarapodott szinte valamennyi közismereti szertár a világbanki támogatás során és a gépész tanmőhely egy esztergagéppel. Kiemelhetjük ezek közül a mőködı, nagy értékő multimédiás szaktanterem felszerelését. Az idegen nyelvi szaktanterem fejlesztése is megvalósult, a munkaközösség nyertes pályázatának eredményeként egy televízió és egy videomagnó került elhelyezésre, világbanki támogatással jól használható szoftverekhez jutottunk, a számítógépes nyelvoktatást pedig úgy kívánjuk erısíteni, hogy az ugyanebbıl a forrásból származó 18+1 gépet is itt helyeztük el. Így alkalmassá válik a szaktanterem az üzletszervezı technikusi képzéshez szükséges tanirodaként történı mőködtetésére is. A diáksportkör eredményes munkájának köszönhetıen a kondicionáló terem is értékes eszközökkel (futópad, kerékpár, evezıgép) bıvült a sportbizottság döntése alapján. A szertárakban illetve szaktantermekben található eszközök leltári íveken szerepelnek. A szakmai program megvalósulását segítı eszközökrıl abban a részben esik szó. Lehetıségeink szerint további fejlesztéseket tervezünk minden területen a szakképzési támogatásra, illetve nyertes pályázatokra támaszkodva. A mellékletekben felsorolt eszközök (különösen az 4. .sz. mellékletben) egy eléggé idealizált felszerelési állapotot jelölnek meg. A konkrét taneszköz-állományunk megfelelıen biztosítja a közismereti és szakmai oktatáshoz szükséges legalapvetıbb tárgyi feltételeket. Természetesen ezen jelenlegi eszközállomány a korszerő fejlesztés irányába folyamatosan kell, hogy elmozduljon.
A szülı, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködése A.) Általános társadalmi igények. A társadalom legfontosabb egysége a család. A gyermek a legfogékonyabb idıszakában csak a szülıkkel, testvérekkel és rokonokkal találkozik, így a világról, környezetérıl az információkat innen kapja. Az elsı társadalmi elvárásokkal az óvodában találkozik, itt jelenik meg számára elıször a közösség a maga igényeivel, itt találkozik elıször az alkalmazkodás, a kötelesség teljesítés igényével. Az általános iskola már komoly kihívást jelent, hisz a rendszerbe szorított napi elfoglaltság, a szigorú fegyelmi követelmények, a számonkéréstıl való félelem, a közösségbe való beilleszkedés vagy éppen kizártság, - már komoly pszichés megterhelést is jelenthet. A pedagógus a család illetve a szülık mellett már igen komoly szerepet játszik a nevelésben, személyisége mellett pedagógiai szerepe lehet elfogadott vagy éppen megtagadott. A gyermekben tizennégyéves korára alapvetı és meghatározó kép alakul ki a világról, társadalomról, az elfogadható etikai értékekrıl, a családról és a számára kívánatos jövırıl. A kialakult világkép megjelenik mindennapi tevékenységében, cselekedeteiben, társaihoz főzıdı viszonyában, önmagával szemben támasztott igényességében.
49
A középiskola már bizonyos értelemben - jellemében alapvetıen kialakult embert kap, akinek a befolyásolhatósága, rányithatósága, jó értelembe vett kezelhetısége komoly és felelıs pedagógiai munkát igényel a megfelelı szakmai felkészítés mellett. A középiskolában kapja meg a fiatal azt a végsı segítséget, támogatást és iránymutatást, mely egész életére meghatározó lehet, hisz felnıttként fejezi be tanulmányait. Ezt a komoly pedagógiai feladatot önmagában sem a pedagógus, sem a szülı megoldani nem tudja. Az együttmőködés, az egymás segítése elengedhetetlen. B.) A kapcsolatrendszerek formái. A szülık és a pedagógusok közötti kapcsolatrendszer lehet formális és informális. Az eredményes, hatékony és minıségi munka szempontjából mind a kettı nagyon fontos, egyik sem mellızhetı. A két formát ennek megfelelıen kell az adott helyzetben mőködtetni, jól kiválasztva a leghatékonyabbnak tőnıt. FORMÁLIS KAPCSOLATOK. A formális kapcsolatok pontosan szabályozottak, megfelelnek a törvényi és intézményi elıírásoknak. Megjelenési területek:
Szülıi Szervezet osztályszülıi értekezlet fogadóóra ellenırzı Nyitott Kapuk Napja (Nyílt nap) beiratkozás
Szülıi Szervezet: A szülıknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését a Szülıi Szervezet biztosítja. Tagjai az osztályok szülıi munkaközösségeinek képviselıi. Legmagasabb döntéshozó szerve a választmány. A Szülıi Szervezet elnöke közvetlenül az igazgatóval és tanárelnökkel tart kapcsolatot. A választmányt évente legalább egy alkalommal tájékoztatni kell az intézmény feladatairól, tevékenységérıl. Az Iskolaszékhez hasonlóan a szülık és pedagógusok kapcsolata a Szülıi Szervezeten keresztül csak áttételes, közvetett. Szoros együttmőködésre lehetıség nincs. Osztályszülıi értekezlet: Az elızıekkel szemben a szülık és pedagógusok kapcsolata az osztályszülıi értekezletek alkalmával oldottabbá, közvetlenebbé válik. Igaz, hogy a pedagógusokat az osztályfınök képviseli, de a találkozás biztosítja egy kis közösség életérıl, problémáiról, feladatairól való tájékoztatást. Ebben a kapcsolatrendszerben a szülı közvetlenül találkozik a gyermekét érintı kérdésekkel, lehetısége van véleményét kifejteni, a problémák megoldásába beleszólni. A szülı tiltakozhat, javasolhat, tanácsot kérhet nevelési problémák esetén - igaz, hogy ezt az osztály szülıi közössége elıtt. Lényeges, hogy a szülıi értekezlet hangulata biztosítsa a mindkét oldalon szükséges bizalmat, ıszinteséget, jóakaratot. Ezt a jó elıkésztés, az osztályfınök alapos felkészültsége, pontos tájékozottsága és személyiségének pozitív tulajdonságai eredményezhetik. Az osztályszülıi értekezlet hatékonyságát növelheti, ha azok a tanulók, - de legalább az osztálytitkár - részt vesznek. A szülı - gyerek - pedagógus egység jobban érvényesülhet, a problémák azonnal és közvetlenül tisztázhatóak, a gyerek találkozik azokkal a kérdésekkel, melyeket a szülınek vagy pedagógusnak kell megoldani. Fogadóóra: Az általános fogadóóra biztosítja, hogy a szülı évente két alkalommal szervezett formában találkozzon gyermeke tanáraival. A fogadóóra lehetıség arra, hogy a szülı négyszemközt, bizalmasan elmondja problémáit, ugyanakkor bizalmas információkhoz jut gyermekérıl. Tájékozódik gyermeke tanulmányi elımenetelérıl tantárgyanként, magatartásáról, szorgalmáról. A szaktanárokkal rögtön és közvetlenül tisztázódhatnak a problémák, ami a pedagógusok munkáját is segíti. A szülı és pedagógusok közvetlen találkozása sok olyan kérdés megoldását is jelenti, ami mind a szülı, mind a pedagógus szempontjából igen jelentıs. Alkalom kínálkozik arra is, hogy a szülı az osztályfınökkel megbeszélheti mindazon családi problémákat is, nevelési kérdéseket, melyekben segítséget vár. Ugyanakkor az
50
osztályfınök is megbeszélheti a szülıvel az általa észlelt, esetleg kényes problémákat, melyet csak közösen tudnak rendezni. (A Ktv. titoktartásra vonatkozó részleteinek fenntartása mellett) Az eredményesség és hatékonyság ebben az esetben is megköveteli a pedagógusok jó felkészültségét, tapintatát, korrektségét. Ellenırzı: Az ellenırzı biztosítja a kétoldali írásbeli tájékozódást, illetve tájékoztatást. A hiányzások igazolása, szülıi tájékoztatás, kérések a szülı részérıl, a tanulmányi elımenetel, félévi tanulmányi értékelés, büntetés, jutalmazás, kérés, tájékoztatás iskolai eseményekrıl vagy rendezvényekrıl a pedagógus részérıl. Ilyen értelemben az ellenırzı okmány, mely késıbbiekben is bármikor elıvehetı, felhasználható akár a szülı,tanuló, akár az iskola részérıl. A kapcsolatnak ez a módja kissé merev és hivatalos, de mind a két fél számára elengedhetetlen, mert gyors, pontos és megmásíthatatlan tájékoztatást ad. Éppen ezért fontos hogy az ellenırzıbe beírtak érthetıek, pontosan értelmezhetıek, valósak és felelısen vállalhatóak legyenek. Ezért az osztályfınöknek legalább negyedévenként ellenıriznie kell a naprakészséget és helyességet.
Nyitott Kapuk Napja (Nyílt nap): A szülı elsı alkalommal a Nyitott Kapuk Napján találkozik az iskolával. Ekkor kap elıször pontos tájékoztatást az intézményben folyó oktató-nevelı munkáról. Ez a találkozás azért nagyon lényeges, mert a kapott benyomás alapján dönt gyermeke további sorsáról, tanulmányainak folytatásáról. Még nem beszélhetünk kapcsolat létrejöttérıl, csupán szándékról annak kialakulására. Az intézmény részérıl a bemutatkozás szóbeli, írásbeli a különbözı szemléltetı eszközök felhasználásával. Ezen az elsı találkozáson dıl el, hogy az iskola elnyeri-e a szülı és gyermeke bizalmát, ami csak a jó szervezésnek, az ıszinte, pontos tájékoztatásnak lehet az eredménye. Beiratkozás: A második találkozás a beiratkozás alkalmával történik meg. Ez az elsı igazi kapcsolat-felvételi lehetıség az iskola, illetve pedagógus és szülı között. Ezért jó, ha beíratást az osztályfınök végzi, mert a késıbbiek során már ismerısként találkoznak. A szülınek lehetısége nyílik arra, hogy az esetleges iskolakezdési nehézségeket közvetlenül az osztályfınökkel megbeszélje, tisztázza. A középiskolai tanulmányok megkezdése nemcsak a gyerek, hanem a szülı számára is az anyagi megterhelésen túlmenıen - komoly pszichés megterhelést jelenthet. Elengedhetetlen, hogy a pedagógus körültekintı, megnyerı és bizalmat sugárzó legyen.
INFORMÁLIS KAPCSOLATOK: A szülı és pedagógusok közötti informális kapcsolatok legalább olyan fontosak, mint a formálisak. Az igazi, hatékony együttmőködést valójában ez a kapcsolatrendszer biztosítja. Az informális kapcsolatok jogilag nem szabályozottak, elıre nem tervezettek vagy ütemezettek, a kapcsolat felvétele, találkozások alkalmiak, egyediek. A tanulmányi idıszak alatt a szülınek lehetısége van arra, hogy elızetesen egyeztetés után felkeresse az intézmény vezetıit, az osztályfınököt, bármelyik szaktanárt és az ifjúságvédelmi felelıst. A pedagógusoknak is van arra lehetısége, hogy a szülıtıl egyeztetett idıpontra találkozót kérjen. Ezek az alkalmi találkozások biztosítják a szülı és pedagógus közös nevelési tevékenységének a hatékonyságát. Ilyen alkalmakkor olyan kérdések is felmerülhetnek, melyek megoldásához segítség kell. A pedagógusnak mindig készen kell arra állnia, hogy a szülı segítségére siessen. Igaz, hogy a szülık egyre több olyan nevelési problémát adnak át a pedagógusnak, melyek csak a családon belül lennének megoldhatóak. Még ilyen esetekben is kell a problémákkal foglalkozni, és nem szabad a megoldást elodázni arra hivatkozva, hogy a szülı csupán menekül a kényes kérdések rendezése elıl. Ha a pedagógus valamilyen kérdésben nem talál megoldást, akkor a szülı egyetértésével külsı szakember bevonását kell kezdeményeznie.
51
Ha valamely probléma esetleg már nem egy tanulót, hanem az egész osztályközösséget érinti, az osztályfınöknek lehetısége van arra, hogy a kérdést rendkívüli osztályszülıi értekezleten tisztázza - esetleg az osztályban oktató többi tanár bevonásával. Komoly tanulmányi, magatartásbeli, etikai problémák esetén feltétlenül össze kell hívni a rendkívüli szülıi értekezletet. Természetesen az értekezlet, csak akkor éri el célját, ha szülık idıben értesülnek a problémáról, és ık is kellıen fel tudnak készülni. A rendkívüli szülıi értekezlet összehívását a szülık is kezdeményezhetik, ha megalapozott problémát látnak az intézményben vagy osztályban folyó oktatási-nevelési munkában. C.) További lehetıségek a kapcsolatrendszerek fejlesztésére: A már kialakult kapcsolatrendszerek mőködtetésével nem elégedhet meg az intézmény. A társadalmi igények változása az iskolák elé is újabb és újabb követelményeket állit. Ezek a feladatok egyre bonyolultabbak, és megoldásuk egyre komolyabb felkészülést és szakértelmet kíván. A családok anyagi-gazdasági tagozódása, az iskolákra nehezedı és egyre növekvı nevelési, pedagógiai problémák, melyek megoldása a család feladata lenne, - megköveteli, hogy szülık és pedagógusok kapcsolata egyre közvetlenebb és ıszintébb legyen. Újra szükségessé válik indokolt esetben a családlátogatás bevezetése. Ezzel érhetı el, hogy a szülık és pedagógusok közötti kapcsolat meghittebbé válik. A családokat meglátogató osztályfınök közvetlenül találkozik tanítványai környezetével, megismeri életkörülményeiket, nemcsak az iskolai közegben figyelheti meg viselkedésüket. Természetesen ezek a látogatások egyik részrıl sem lehetnek formalitásokkal terhelt reprezentatív, öncélú látogatások. A szülı otthoni, saját környezetében jobban biztonságban érzi magát, tanárral szembeni elfogódottsága enyhül, és bátrabban, ıszintébben mer beszélni esetleges problémáiról, gondjairól. Problémaként jelentkezik a kollégiumi tanulók helyzete. A pedagógus és a szülı kapcsolatát megnehezíti a szülık lakhelyének a távolsága, ami mind a formális, mind pedig az informális kapcsolatrendszer mőködését nehezíti. A személyes találkozások legfeljebb a szülıi értekezletekre és fogadóórákra korlátozódnak, - ha az idıpont a szülıknek megfelel. A tanuló, csak hétvégeken megy haza, így az iskola tájékoztatása, üzenete is esetleg késve jut el a szülıhöz. A közvetlen kapcsolat esetleg telefonon vehetı fel, de ennek is meg vannak a maga korlátai. A kollégiumi nevelı bekapcsolása sokat segít. A kollégiumi és iskolai pedagógusok együttmőködésének javítása, közvetlenebbé tétele biztosíthatná a meglévı helyzet jó irányú változását. A kollégiumi pedagógus bizonyos szülıi szerepet kénytelen átvállalni - ellenırzés, segítség adás, igazolás, engedmények kérése, stb..., és ennek a megfelelı teljesítéséhez elengedhetetlen az iskola, az osztályfınök közremőködése. Az osztályfınök nevelı munkáját is sokban megkönnyíti, ha kollégista tanulói nevelıtanárait megkeresi, azokkal állandó kapcsolatot tart, és a tanulókkal kapcsolatos problémák megoldásába bevonja ıket is. A hatékony nevelıi munkához, természetesen az is kell, hogy a kollégiumi nevelıtanárok is igényeljék az iskola együttmőködését.
A nevelési program mellékletei: 1. 2. 3. 4.
sz. melléklet: Egészségnevelési program sz. melléklet: Környezeti nevelési program sz. melléklet: Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok sz. melléklet: Eszközök és felszerelések jegyzéke
52
A Péchy Mihály Építıipari SzakKözépiskola
NEVELÉSI PROGRAMJA
2004.
Tartalomjegyzék
1 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
24
2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
27
3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
29
4 A
beilleszkedési,
magatartási
nehézségekkel
összefüggı
tevékenység
pedagógiai 31
5 A tehetség, képesség kibontakozását, gondozását elısegítı tevékenység
37
6 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
43
7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program
44
8 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység
46
9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke
49
10 A szülı, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködése
54
49
Bevezetés:
A nevelés intézményhez kötött folyamat. A pedagógiai törvényszerőségek más-más közegben másként érvényesülnek. Feladatunk, a helyi sajátosságok, tanulóink szociokulturális összetétele ismeretében a pedagógiai folyamatoknak – a lehetıségekhez mérten – minél pontosabb tervezése. Az intézmény a „bemeneti tényezık” egy részét nem befolyásolhatja, számolnia kell vele. (A pedagógiai folyamatok „nagytársadalmi” és „helyi társadalmi” környezete, jogi szabályozók, stb.) Más feltételeket viszont igen. (Pedagógiai program, költségfedezet, költségfelhasználás, nevelıtestület összetétele, az iskolavezetés és a nevelés pedagógiai tudatossága, a pedagógiai munka tárgyi környezete.) Célunk, a szőkös lehetıségek ellenére, olyan mértékő ráhatás ezen tényezıkre, hogy nevelési erıfeszítéseinkkel együtt „a pedagógiai hozzáadott érték”, a „kimeneti eredményeink” a lehetı legkedvezıbb mértékben javuljanak. Az oktató- és nevelıiskola szintézisét kívánjuk megvalósítani. Így az általános mőveltséget megalapozó, és a felsıfokú tanulmányokra elıkészítı szaktárgyi tudást meghatározó helyi tanterv mellett, ugyanakkora hangsúlyt fektetünk a nevelési programra, ill. az osztályfınöki helyi tantervre. A kitőzött cél elérése nem könnyő, és nem is látványos eredményeket produkáló folyamat. Petıfi kedves verssorai is errıl tanúskodnak: „Az életcél boldogság, de elébb Fáradni kell, hogy ezt a célt elérd. Ugy ingyen ahhoz senki sem jut el Ahhoz nagyon sok mindenféle kell …”
A legjobb szándék is csak akkor vezethet eredményre, ha tanulóink a mássá és többé válás személyes hajtóerıivel is rendelkeznek. Ezek meglétét az iskola, és a szülıi ház szoros kapcsolata, együttmőködése teremtheti meg. Természetesen a legalaposabb tervezés mellett sem vagyunk képesek hiánytalanul és hibátlanul átfogni minden területet. Így nevelési programunk nyitott abban az értelemben, hogy késıbbi tapasztalatainkat, a feltételek változását bármikor beépíthessük.
Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk szakközépiskola, ebbıl adódóan a nevelés-oktatás alapvetı célja olyan középfokú mőszaki szakemberek kibocsátása, akik képesek szakterületükön a folyamatosan megújuló alkotómunkára, a felelıs döntéshozásra, munkájukkal új értékek teremtésére. A megszerzett készségek, tudásanyag birtokában meg tudnak felelni a mindenkori munkaerıpiac elvárásainak, és alkalmassá válnak tanulmányaikat felsı fokon folytatni.
55
Alapelvek:
Kiemelt fontosságú a társadalomba való beilleszkedés elısegítése.
A hagyományokra támaszkodva lehet jövıt építeni.
A jövı szakembere legyen sokoldalú: értelmi, érzelmi-esztétikai vonatkozásban nyitott, tartsa fontosnak saját testi-lelki egészségét, óvja az élı és élettelen környezetet.
Az egyszer megszerzett ismeretanyag birtoklása helyett az élethosszig tartó tanulás képességét kell elsajátíttatni.
Partnerközpontúság: a nevelés-oktatás folyamatában a pedagógus irányító szerepe mellett folyamatos párbeszédnek kell fennállni a tanulókkal, a szülıkkel, a fenntartóval, kollégiumokkal.
Személyközpontúság: a nevelési-oktatási folyamat résztvevıi mindegyik partneri kapcsolatban rendelkezzenek kellı empátiával, kongruenciával, el tudják egymást fogadni feltételek, elıítéletek nélkül.
Nélkülözhetetlen a gyakori visszajelzésre támaszkodva a nevelı-oktató munka folyamatos felülvizsgálata, megújítása.
A módosított Közoktatási Törvény 48.§ (1) a) pontjában megfogalmazott alapelvekkel összhangban készítettük el nevelési programunkat.
Az innovációt szakmai alapkompetenciaként alakító szakképzés.
Intézményünkben a tanulók hátrányos megkülönböztetése tilos.
A pedagógust és a nevelı és oktató-munkát közvetlenül segítı alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli.
Feladatok A társadalomba való beilleszkedés elısegítése
o
o
o
A társadalmi normák, elvárások teljesítése
Az egyén és a közösség viszonyának tisztázása
A fegyelem, rend biztosítása a tanítási órán és órán kívül
Meg kell ismertetni a tanulókkal iskolánk, az építészet hagyományait.
Eszközök, eljárások Történelmi események értékelése, híres személyek életútjának szemléltetése, Hajdú-Bihar megye és Debrecen múltjának ismerete, történelmi emlékhelyek felkeresése. Az etika oktatása során az emberi együttélés normáinak megismerése, az erények, a helyes ill. helytelen cselekedetek értékelése. Az iskolai számítógépes hálózat, az Internet használa-tának írott és íratlan szabályait elsajátíttatni, betarttatni. Célzott beszélgetések, közös filmélmény, illetve irodalmi mővek példázata, csoportos munka az órán és az órán kívül (pl. anyaggyőjtés, honlapkészítés). A házirend megismertetése, szabályainak betarttatása (tanároknak és diákoknak egyaránt), tanári és diákügyelet az óraközi szünetekben, az iskolai rendezvényekre vonatkozó és az iskolán kívüli viselkedési normák megvitatása. Sikeres életpályát befutott egykori tanítványok meg-hívása, jelentıs építészeti alkotások megtekintése, Péchy Mihály életének
56
és munkásságának megismertetése. Volt tanítványok meghívása: „Indulatok…” címmel kiállítás sorozat indult, alkotómővésszé vált egykori tanítványaink munkáiból, 2001. áprilisában. A személyiség sokoldalú kibontakoztatása o Lehetıséget kell biztosítani a széleskörő tájékozottság megszerzésére
A rendszeres könyvtárhasználat igényének kialakítása (könyvek, hírlapok, folyóiratok). Az Internet-hozzáférés biztosítása a délutáni órákban is. Segítségnyújtás iskolán belüli és kívüli pályázatok írásához.
o
Értelmi nyitottság: önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásra nevelés
A fogalmak, axiómák, tételek pontos meghatározása, a bizonyítások logikájának elsajátíttatása, Gondos óravázlatok készítése, Tanulói kiselıadások tartása, Egy-egy tudományos-ismeretterjesztı cikk, film megvitatása, továbbgondolása.
o
Az érzelmi, esztétikai kultúra gondozása
Beszélgetések barátságról, szerelemrıl, a családról az osztályfınök, az ifjúságvédelmi felelıs illetve meghívott szakember közremőködésével. Foglalkozni kell a tanulók igényes külsı megjelenésével, iskolai és lakókörnyezetének milyenségével. (Alkalom-megjelenés harmóniája) Kiállítás- és hangverseny-látogatás szervezése. Tanulmányi kirándulás, természetfilmek megtekintése, udvarrendezés, fa vagy virágok ültetése. Az ipari, közlekedési környezetszennyezés problémájának feltárása (városi séta). A lakó- és munkakörnyezet tisztasága, tantermek dekorációs versenye.
A környezet védelme
Testi és lelki egészség védelme
Felkészítés az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítta-tására o Helyes tanulási technikák megismertetése
o
o
o
o
Az önálló ismeretszerzés ösztönzése A választott szakterület újdonságainak figyelése A munkaerıpiac aktuális és várható igényeinek folyamatos követése Belsı igény kialakítása az önképzésre, továbbképzésre
Partnerközpontúság o Kapcsolattartás a diákokkal
Egészséges életmódra nevelés, drogprevenció, alkoholprevenció, munkavédelmi, balesetvédelmi oktatások, videofilmek, sérült beteg gyerekek segítése.
Hogyan tanulok? – tapasztalatcsere, a módszerek értékelése, korrigálása, fel kell hívni a tanulók figyelmét az egyes tantárgyak specialitásaira. Könyvek, folyóiratok, rádió, televízió, Internet segítségével megoldható önálló feladatok. Tanulói beszámolók sajtó, szakfolyóiratok, Internet útján szerzett információkról. Szakemberek meghívása, a tanfolyami képzési lehetıségek ismertetése, a munkalehetıségek figyelése.
Ismert személyek (szülık, rokonok, volt tanítványok, közéleti emberek, stb.) példaként állítása, meghívása. Annak elfogadtatása, hogy a sokoldalúan képzett személy értékesebb a munkaerıpiacon. Hivatalos fórumok, kötetlen beszélgetések, vélemény-kérés minden ıket érintı kérdésben, különösen fontos a diákönkormányzatot segítı tanár irányító, ill. tanácsadó szerepe. Szülıi értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, pedagógiai,
57
o
Kapcsolattartás a szülıkkel
o
Kapcsolattartás ifjúsági, civil szervezetekkel
o
o
Feladatok Kapcsolattartás a kollégiumokkal
Kapcsolattartás társintézményekkel
o
Kapcsolattartás a fenntartóval
o
Kapcsolattartás a gazdasági szférával
Személyközpontúság: o Tanár-tanár o Tanár-diák o Tanár-nevelıtanár o Diák-diák o Tanár-szülı o Szülı-gyermek viszonylatban egymás feltétel nélküli elfogadtatása
egészség-megóvási, pályaválasztási elıadások szakemberek bevonásával, ezeken túl bármely fél kezdeményezésére egyéni beszélgetés Véleménykérés Elıadások, beszélgetések a tanulóifjúságot érintı problémákról, a segítségkérés módjainak elsajátíttatása, a civil szervezet mőködésének lényege, elıadások, ismertetık tartása az iskolai klubban.
Eszközök, eljárások A kollégiumi igazgatókkal, nevelıtanárokkal folyamatos párbeszéd a nevelési-oktatási sikerek és gondok közös elemzése, hivatalos egyeztetések. Látogatások egymás intézményében, nevelési-oktatási sikerek, gondok közös elemzése, kötetlen beszélgetések Hivatalos egyeztetések, igazgatói értekezletek. Testvériskolai kapcsolatok. Szakmai bemutatók, elıadások, szakmai tapasztalatcsere, az igények és azoknak való megfelelés folyamatos követése, szakképzési támogatás A hivatalos fórumokon túli rendezvények szervezése Tantestületi összejövetelek, kirándulások Kötetlen beszélgetések, osztályfınöki órák, közös rendezvények Kötetlen beszélgetések Kirándulások, klubdélutánok Tanár-szülı találkozó szervezése Osztályfınöki óra, szülıi értekezlet témája Különösen fontos az ifjúságvédelmi felelıs aktív közremőködése.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvetı tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülı differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különbözı szintő adottságaikkal, - az eltérı mértékő fejlıdésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklıdési körüket érintı) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
A különbözı ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak,
58
képességeinek a kialakítására, fejlesztésére a különbözı tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel összefüggésben. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetı eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - mőveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szőkebb és tágabb környezetükben.
A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsıdleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlıdéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának, fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttmőködési készségüket, - eddze akaratukat, járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik
- az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részérıl, amelyben: a tanulók
tudásának, képességeinek, egész személyiségének
fejlıdése, fejlesztése áll a középpontban,
figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere - nemcsak az iskola, hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
Ezen célkitőzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendıinket: Az értelem kimővelése területén elvégzendı feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmezı tanulás elsajátíttatása A segítı életmódra nevelés területén elvégzendı feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásnak segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítés, együttmőködés változatos formáival Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégezendı feladatok: - a mintaszerően egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelımunka során is A szakmai képzés alapozása területén elvégezendı feladatok:
59
-
a szabályhasználat képességének fejlesztése, az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása
A személyiségfejlesztés szempontjából kiemelkedı az osztályfınöki munka jelentısége. Iskolánk osztályfınöki helyi tanterve lehetıségeket biztosít a személyiségfejlesztésre. Évfolyamokra bontva tartalmazza az életkori sajátosságoknak megfelelı feladatokat az d) önismeret e) társas kapcsolatok f) a konfliktuskezelés témakörökben.
Az osztályfınökök színvonalas szakmai munkájához szükséges, hogy lehetıséget teremtsünk az osztályfınökök rendszeres szakmai továbbképzésére. Az akkreditált képzések mellett havi rendszerességgel mőködnie kell egy esetmegbeszélı csoportnak, ahol az osztályfınökök szakember bevonásával megoldást találhatnak nevelési problémáikra. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésére a szabadidı-szervezı kolléga segítségét is igénybe veszik a szaktanárok, osztályfınökök. A foglalkozásokra fordítható idıkeret az aktuális iskolai munkatervvel legyen összhangban. Az iskola nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretet is igénybe veheti a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.
A helyi közösségi formák fejlesztésének alapvetı módszere a közösségi elemek szervezettségi szintjének növelése, elsısorban önszervezıdés formájában. Iskolánkban a következı közösségi szinteket különböztetjük meg: - iskola - szakmai csoportok - évfolyamok - osztályközösségek - érdeklıdési körök - baráti társaságok
A közösségfejlesztés fı területei a: -
-
-
tanórák szaktárgyi órák, osztályfınöki órák, tanórán kívüli foglalkozások kirándulás, szakkörök ... diák-önkormányzati munka, szabadidıs tevékenységek.
Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretet is igénybe veheti a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:
60
-
az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlıdéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érzı magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez a hagyományok ápolásával a közösséghez való tartozás tudatának erısítéséhez.
Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erısítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sıt az iskolát segítı szervezetek vezetıinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, az intézmény valamennyi beszédstílusával, társas kapcsolatával dolgozója példaként áll a diákok
elıtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelıtestület a szülıi munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg, és egyes pontjai kötelezıek az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következık: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg azokat a társas együttélés alapvetı szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - megismerje népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, - legyen nyitott, megértı a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, - valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, - váljon érzékennyé környezete állapota iránt, - kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megırzésébe, gyarapításába, életmódjában a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére törekvés váljon meghatározóvá, - szerezzen személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, tanulóink tudjanak társaikkal és a felnıttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, - az önálló, felnıtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, - ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit és ezek elkerülésének módjait, - kapjon kellı mélységő támogatást a káros függıségekhez vezetı szokások kialakulásának megelızéséhez, - tanuljon meg tanulni, - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, - legyen képes önellenırzésre, egymás segítésére és segítı szándékú ellenırzésére, - tevékenysége erısítse a közösséghez való kötıdést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok, osztályfınökök, a diákönkormányzatot segítı tanár, a szabadidı-szervezı az alábbi módon segítik.
61
A tananyag elsajátítása és a tanórán kívüli tevékenységek - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elı a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendı lehetıséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretet, - ösztönözzön a szőkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, - során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövıkép, amely elısegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erısödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megırzésére, - és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítésre, - során kapjon átfogó képet a munka világáról, - során alkalmazott változatos munkaformák erısítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelısség érzését.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI RENDELLENESSÉGGEL KÜZDİ, VAGY A
SAJÁTOS
NEVELÉSI
IGÉNYŐ
TANULÓK
KÜLÖN
ODAFIGYELÉST
IGÉNYELNEK AZ ISKOLA PEDAGÓGUSAITÓL. PROBLÉMÁIK MEGOLDÁSA A CSALÁD, A SZAKEMBER ÉS AZ ISKOLA SZOROS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉVEL ÉRHETİ EL. FONTOS AZ OKOK FELTÁRÁSA ÉS EZ ALAPJÁN AZ EGYÉNRE SZABOTT SEGÍTSÉG LEHETİSÉGEINEK MEGTALÁLÁSA.
A PROGRAM CÉLJA: A DEVIÁNS MAGATARTÁST TANÚSÍTÓ TANULÓ „MEGMENTÉSE”
62
AZ ILYEN PROBLÉMÁKKAL KÜZDİ TANULÓT NÉHA IDİLEGESEN VAGY VÉGLEGESEN KI KELL VONNI AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGBİL, HA AKÁR AZ İ, AKÁR A TÖBBI GYEREK ÉRDEKEI ÚGY KÍVÁNJÁK. EZ TÖRTÉNHET LEVEZETİ TAGOZATRA ÁTHELYEZÉSSEL, PÁRHUZAMOS OSZTÁLYBA HELYEZÉSSEL, ESETLEG AZ ISKOLA IGAZGATÓJA JAVASOLHATJA, HOGY A TANULÓ MAGÁNTANULÓKÉNT FOLYTASSA TANULMÁNYAIT. CÉLUNK, HOGY KÉSİBBI BEILLESZKEDÉSÉT ELİSEGÍTSÜK, LEHETİVÉ TEGYÜK SZÁMÁRA AZ ISKOLA EREDMÉNYES BEFEJEZÉSÉT. EZÁLTAL MEGTEREMTJÜK A LEHETİSÉGET ARRA, HOGY KÉSİBB A MUNKAHELYI KÖRNYEZETBE
IS
AKTÍVAN
BEILLESZKEDJEN
ÉS
A
FELNİTT
TÁRSADALOM HASZNOS TAGJÁVÁ VÁLJON.
A PROBLÉMÁK FELMERÜLÉSE ESETÉN A SZÜLİ, AZ OSZTÁLYFİNÖK, A SZAKTANÁROK VAGY A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS JELZÉSE ALAPJÁN A KTV. 30.§. (8) PONTJÁBAN FOGLALTAK SZERINT AZ IGAZGATÓ SZAKÉRTİI VÉLEMÉNYT KÉR, A KÉRDÉSBEN SZAKÉRTİI ÉS REHABILITÁCIÓS FOGLALTAK
BIZOTTSÁG
SZERINT
A
DÖNT.
A
KTV.
BEILLESZKEDÉSI
30.§.
(7)
ZAVARRAL,
PONTJÁBAN TANULÁSI
NEHÉZSÉGGEL, MAGATARTÁSI RENDELLENESSÉGGEL KÜZDİ GYERMEK, TANULÓ
A
KÖZÖSSÉGI
ÉLETBE
VALÓ
BEILLESZKEDÉSÉT
REHABILITÁCIÓS CÉLÚ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULT. (EZ VONATKOZHAT A 4-ES ÉS A 7-ES FEJEZETEKRE IS.)
63
SEGÍTİ
A KAPOTT SZAKVÉLEMÉNY ALAPJÁN AZ ISKOLA A KÖVETKEZİ MÓDON SEGÍTHETI A BEILLESZKEDÉST:
- FOLYAMATOS KONZULTÁCIÓ A SZAKORVOSSAL, ISKOLAORVOSSAL, A SZÜLİVEL, ESETLEG A NEVELÉSI TANÁCSADÓVAL - REHABILITÁCIÓS CÉLÚ FOGLALKOZTATÁS A GYÓGYTESTNEVELÉSI ÓRÁKON - A TANULÓ MENTESÍTÉSE EGYES TANTÁRGYAKBÓL, TANTÁRGYRÉSZEKBİL AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINİSÍTÉS ALÓL KTV. 30.§. (9); 69.§. (2) FELMENTÉS ESETÉN AZ ISKOLÁNAK EGYÉNI FOGLALKOZÁS KERETÉBEN KELL SEGÍTSÉGET NYÚJTANI A FELZÁRKÓZTATÁSHOZ. AZ EGYÉNI FOGLALKOZÁS MEGTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IDİKERETET A KTV. 52.§. (7), (11) PONTJA SZABÁLYOZZA. - EGYÉNI TANULÁSI ÜTEMTERV KIALAKÍTÁSA KTV. 30. § (9) - AZ ALAPMŐVELTSÉGI ÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN A TANULÓ EGYES TANTÁRGYAK HELYETT MÁS TANTÁRGYAT VÁLASZT KTV. 30.§ (9) - MAGÁNTANULÓI STÁTUSZBA VÉTEL KTV. 69.§. (3), 120.§. (1) - KIS LÉTSZÁMÚ TANULÓCSOPORTOK SZERVEZÉSE (KTV. 3. SZ. MELLÉKLET II. 3.) - ÁTHELYEZÉS AZ ISKOLA MÁS OSZTÁLYÁBA, ESETLEG JAVASLAT ISKOLAVÁLTÁSRA - A KTV. 52.§ (11.) C) EGYÉNI 1-3 TANULÓ RÉSZÉRE SZERVEZETT FOGLALKOZÁS TARTHATÓ.
64
52.§
(7.)
AZ
ISKOLA
NEM
KÖTELEZİ
TANÓRAI
FOGLALKOZÁSOK
MEGTARTÁSÁHOZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDİKERETET A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK MEGTARTÁSÁHOZ ÉS – BELEÉRTVE A SZAKMAI ELİKÉSZÍTİ ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁST IS – OSZTÁLYBONTÁSHOZ IS IGÉNYBE VEHETI.
52.§ (11) C.) A KÖTELEZİ ÉS A NEM KÖTELEZİ TANÓRAI FOGLALKOZÁS MEGSZERVEZÉSRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÓRAKERETEN FELÜL – A (3) BEKEZDÉSBEN
MEGHATÁROZOTT
–
HETI
KÖTELEZİ
TANÓRAI
FOGLALKOZÁSOK 12 %-BAN A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSA, A HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA CÉLJÁBÓL.
65
FOLYAMATTERV
SZAKTANÁROK ÉSZREVÉTELEI SZÜLİK VÉLEMÉNYE A TANULÓ, ILL. OSZTÁLY KÖZÖSSÉG JELZÉSEI ↓
OSZTÁLYFİNÖK
↓
IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS
↓
IGAZGATÓ
↓ 66
SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY: NEVELÉSI TANÁCSADÓ VAGY SZAKÉRTİI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG ↓ DÖNTÉS A TANULÓ TOVÁBBHALADÁSÁNAK MÓDJÁRÓL. A TANULÓ MENTESÍTÉSE EGYES TANTÁRGYAKBÓL, TANTÁRGYRÉSZEKBİL AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINİSÍTÉS ALÓL. (KT.30, 69, 70.§). EZ ESETBEN EGYÉNI FOGLALKOZÁS KERETÉBEN KELL SEGÍTSÉGET NYÚJTANI. IDİKERET (52.§/7.§) - EGY – HÁROM TANULÓ RÉSZÉRE SZERVEZETT FOGLALKOZÁS (52.§/11.§). PL.: EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE. FELELİS: IGAZGATÓ,
67
IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS, OSZTÁLYFİNÖK
↓ FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉS. FELZÁRKÓZTATÁS, A PROBLÉMÁK LEKÜZDÉSE ESETÉN ÚJABB SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY ALAPJÁN VISSZAHELYEZÉS AZ EREDETI KÖZÖSSÉGBE
A tehetség, képesség kibontakozását, gondozását elısegítı tevékenység ISKOLÁNK TANULÓINAK TANULMÁNYI ÁTLAGA KÖZEPESNÉL JOBB, OSZTÁLYONKÉNT NÉHÁNY KIEMELKEDİ KÉPESSÉGŐ TANULÓNK VAN. Fİ FELADAT EGY-EGY TANTÁRGY VAGY A SZAKMA IRÁNTI ÉRDEKLİDÉS FELKELTÉSE,
FOKOZÁSA,
GYAKORLATI
KÉPESSÉGEK
KÉPESSÉG VÁLTOZNAK.
A
FEJLESZTÉSE.
KIBONTAKOZTATÁS A
TOVÁBBTANULÁS
FORMÁI
SZINTFELMÉRÉS
AZ
A
ELİSEGÍTÉSE,
A
TEHETSÉGGONDOZÁS,
ENNEK ALSÓBB
MEGFELELİEN ÉVFOLYAMOKON
MEGTÖRTÉNIK, ÍGY KIDERÍTHETİ, HOGY KIK ÉRDEKLİDNEK JOBBAN A
68
SZAKMA IRÁNT, KIKET LEHET KÖZISMERETI TANTÁRGYI VERSENYEKEN ELINDÍTANI
JÓ
HELYEZÉS
REMÉNYÉBEN.
A
MŐSZAKI
ÉRZÉK
ÉS
SZEMLÉLET NEMCSAK ÖRÖKÖLT KÉPESSÉG, HANEM FEJLESZTHETİ IS. ALSÓBB ÉVFOLYAMOKON MÉG ENNEK ELİSEGÍTÉSE A Fİ FELADATUNK, FELSİBB ÉVFOLYAMOKON MÁR A SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEKRE VALÓ
FELKÉSZÍTÉS
A
FİISKOLAI,
EGYETEMI
TANULMÁNYOK
MEGALAPOZÁSA, A JÓ FELKÉSZÜLTSÉGŐ MŐSZAKI KÖZÉPVEZETİK KÉPZÉSE.
A TEHETSÉGGONDOZÁSRA FORDÍTHATÓ IDİKERETET A KTV. 52.§. (7) ÉS (11) C) PONTJA SZABÁLYOZZA, ERRE ÉVFOLYAMONKÉNT KB. HETI 8-8 ÓRÁT SZÁNUNK. PONTOS TERVEZÉS NEM LEHETSÉGES, MERT AZ INDULÓ CSOPORTOK
SZÁMA
FÜGG
A
TANULÓI
IGÉNYEKTİL
ÉS
TELJESÍTMÉNYEKTİL IS.
A TOVÁBBI BONTÁST MEGHATÁROZÓ ELVEK: - A SZAKKÖRÖK, ÉRDEKLİDÉSI KÖRÖK, EGYÉNI FELKÉSZÍTİ FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE TANULÓI ÉS SZÜLİI IGÉNYEKEN ALAPULJON. - AZ ELİZİ TANÉV TAPASZTALATAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL, A TANÉV ELEJÉN SZEPTEMBER 15-IG MEGHIRDETI AZ ÁLTALA SZERVEZETT FOGLALKOZÁSOK TEMATIKÁJÁT ÉS AZ AZT VEZETİ TANÁR SZEMÉLYÉT. - A MUNKAKÖZÖSSÉGEK VEGYÉK FIGYELEMBE A VERSENYEKRE TÖRTÉNT JELENTKEZÉSEKET IS! - A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAMON ELSİSORBAN KÖZISMERETI TANTÁRGYAKRA KELL FORDÍTANI AZ IDİKERETET. - A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAMON A TEHETSÉGGONDOZÁS A FAKULTÁCIÓN IS MEGVALÓSULHAT. 69
- A SZAKKÉPZİ ÉVFOLYAMOKON AZ OSZTV-RE TÖRTÉNİ FELKÉSZÍTÉSRE HETI 1 ÓRA JAVASOLT. - AZ ELİRE NEM TERVEZHETİ VERSENYEKRE TÖRTÉNİ FELKÉSZÍTÉSRE CÉLSZERŐ TARTALÉKOLNI HETI 1 ÓRÁT, MELY TÖMBÖSÍTVE A FELKÉSZÍTİ TANÁRNAK KIADHATÓ. KTV. 52.§. (11/c) Az egyes tantárgyi munkaközösségek által megjelölt tehetséggondozási formák sok azonos, ugyanakkor sok eltérı vonást mutatnak: Magyar nyelv és irodalom: Tervezünk legalább 2-2 óra szakkört irodalomból és nyelvtanból is. Ezeket a foglalkozásokat nyelvi, helyesírási, irodalmi versenyekre való felkészítésre használjuk. Hagyomány szerint a következı versenyeken veszünk részt: Implom József helyesírási verseny, Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny, Szép magyar beszéd verseny, igény szerint a szaktárgyi OKTV (kicsi az érdeklıdés), városi és iskolai szintő szavalóversenyek, egyéb vetélkedık és pályázatok. A hozzánk érkezı versenyfelhívásokat folyamatosan figyeljük, ha érdeklıdı, vállalkozó tanuló van, egyéni foglalkozás keretében segítjük a felkészülését. Mi magunk is hirdetünk fogalmazási vagy versíró, prózaíró versenyeket. Tervezünk közös mozi- és színházlátogatásokat, gyakran ajánljuk a televízió színvonalas mősorait. Természetesen örömmel vállaljuk az emelt szintő érettségit választó tanulók felkészítését az erre kötelezıen elıírt foglalkozásokon.
Történelem: A 9-10. évfolyamon a tehetséggondozás évfolyamszinten. A 11-12. évfolyamon az emelt szintő érettségire való készülés. Minden évben részt veszünk és eddig eredményesen szerepeltünk a városi szintő szakközépiskolai versenyeken. Színvonalas iskolai történelmi versenyt rendezünk minden tanévben, jeles évfordulók alkalmával városi szintőt is. Az iskola jellegébıl adódóan a szaktárgyi OKTV verseny iránt kicsi az érdeklıdés, az erre mégis vállalkozó tanulót egyéni foglalkozás keretében segítenünk kell. A tanórákon a kapcsolódó szakirodalom ismertetése, igény esetén megbeszélése szintén segítheti a többletismeretek szerzését. Segíti a tájékozódást, az adott történelmi korban játszódó filmek ajánlása, megtekintése akár iskolai szinten is. Idegen nyelv: Az általános iskolákból a legkülönbözıbb tudással rendelkezı gyerekeket kapjuk, így a tanév legelején egy szintfelmérı dolgozat alapján végezzük el a csoportbontást a hatékonyabb munka érdekében. A 9.10. évfolyamon ennek megfelelıen inkább szintre hozást, felzárkóztatást, korrepetálást tervezünk. A 11. és 12. esetleg a 13. évfolyamon a nyelvvizsgára, emeltszintő érettségire felkészítést tervezünk. A munkaközösség javaslata alapján az iskola vezetısége dönt az egyes csoportok vezetésérıl. Nagyobb létszám mellett majdnem kivitelezhetetlen a tehetséggondozás, inkább az egyéni, ill. kis csoportos foglalkozást tartjuk követendı útnak, annak ellenére, hogy ez sokkal idı- és pénzigényesebb. A tehetségesebbeket küldjük nyelvi versenyekre, a felkészülésben segítünk nekik. Ellátjuk ıket az önálló tanuláshoz szükséges anyagokkal, tájékoztatjuk ıket a lehetıségekrıl (az iskolai könyvtárban és az idegen nyelvi szertárban fellelhetı könyvek, kazetták, CD-k, CD-ROM-ok). Szinte minden évben van városi szintő fordítói verseny, melyre a résztvevık kiválasztása egy házi selejtezın történik.
RENDSZERESEN SZERVEZÜNK VÁROSI ÉS ISKOLAI SZINTEN KÜLÖNFÉLE TÍPUSÚ
ÉS
TÉMÁJÚ
NYELVI
VERSENYEKET.
JÁTÉKOSABB
A
REJTVÉNYFEJTİ, AMELYET AZ ISKOLAI SIKER ESETÉN, VÁROSI SZINTEN IS KIPRÓBÁLUNK. BIZTATJUK ÉS SEGÍTJÜK TANULÓINKAT A KÜLFÖLDI PARTNEREKKEL KIALAKÍTANDÓ LEVEZÉSRE. SEGÍTSÉGET AD A TEHETSÉGGONDOZÁSHOZ
70
A GOETHE-INTÉZETTEL ÉS A CHALLENGE EDUCATIONAL KFT-VEL VALÓ KAPCSOLAT.
Fizika: A tantárgy kiemelt fontosságú egy mőszaki szakközépiskolában. Egyrészt a szakmai tantárgyakat alapozza, másrészt a tanulók nagy része mőszaki egyetemeken, fıiskolákon folytatja tanulmányait, amelyekre a fizika felvételi tárgy, így komoly felkészítést kell nyújtanunk. A 11. és 12. évfolyamon heti 2 órában történik az emelt szintő érettségire való felkészítés. Ezen kívül minden évben a korrepetálási kereteinken belül felzárkóztató foglalkozásokat tartunk azokban az osztályokban, ahol ezt igénylik. A tehetségesebb tanulókat az OSZTV, ill. a Mikola Sándor fizika versenyekre nevezzük be. Évente rendezünk fizika háziversenyt, ahol az egyes évfolyamok tanulói külön versenyezhetnek egymással. Az ATOMKI által szervezett Fizikus Napokat, ill. a Debreceni Egyetem által rendezett programokat kiállításokat rendszeresen látogatjuk tanulóinkkal. Matematika: Az újfajta kétszintő érettségire felkészítésben különös gondot fordítunk a gráfok, kombinatorika, valószínőség számítás, statisztika témakörök tanítására; a gyakorlat orientált feladatokra; problémák matematizálására. Szem elıtt tartjuk, hogy iskolánk mőszaki jellege fokozottan igényli tanulóink matematikai szemléletének erısítését. A 9. évfolyamon tanév elején bemeneti mérést végzünk, ennek eredményét kamatoztatjuk munkánkban. A gyenge felkészültségő tanulók felzárkóztatását évfolyamonként – lehetıség szerint – korrepetálásokkal biztosítjuk. Szorgalmazzuk a versenyeken való részvételt. Évenként házi versenyt szervezünk évfolyamonként más-más feladatsorral. Érdeklıdı tanulónkat benevezzük a Gordiusz versenyre. Legtehetségesebb tanulóink indulnak a megyei, az Arany Dániel és OKTV versenyeken. Tanulói igény szerint egy vagy több csoportban emelt szintő érettségire felkészítı foglalkozásokat tartunk a 11. és 12. évfolyamon. A tankönyvrendeléseket – az egyre újabb kiadványok ismeretében – idınként felülvizsgáljuk. Biológia: Kilencedik és tizedik évfolyamon összesen 74 órában tanulnak biológiát tanulóink. Az iskola jellegébıl adódóan kicsi a tantárgy iránti érdeklıdés. Tehetséggondozás terén, így elsısorban azokra a tanulókra kell gondolni, akik nem vesznek fel a 11. évfolyamtól szakmai alapozó tárgyat. Igény esetén feladatunk: felvételire, az órán megtanult ismeretek elmélyítése, az összefüggések feltárása, a problémamegoldás fejlesztése, egy-két teljesen új tárgykör megismerése. Földrajz: A 9. és 10. évfolyam tehetséges diákjait benevezzük a különbözı versenyekre, bekapcsolódunk pályázatok megírásába, Internetes stb. vetélkedıkbe. Következı évtıl kezdve iskolai szintő topográfiai vetélkedıt szervezünk az egyes évfolyamok számára. Sikeres fogadtatás esetén kerek évfordulók alkalmával tervezzük, hogy iskolai szinten különbözı típusú feladatokat hirdetünk meg.
AZOK A TANULÓK, AKIK A SZAKMAI ALAPOZÓ TÁRGYAKAT A 11. ÉVFOLYAMTÓL NEM VESZIK FEL, HETI KÉT ÓRÁBAN A FÖLDRAJZOT TOVÁBB TANULJÁK. NYILVÁN İK ÉRETTSÉGI VIZSGÁT IS TEHETNEK, A TEHETSÉGGONDOZÁS TERÉN RÁJUK SZÁMÍTHATUNK. A KIEMELKEDİ ÉRDEKLİDÉSŐEKET EGYÉNI FOGLALKOZÁS KERETÉBEN OKTV-RE IS FELKÉSZÍTHETJÜK.
Informatika: A tantárgyat jellegébıl adódóan csoportbontásban tanítjuk. A kerettanterv anyagának minél mélyebb elsajátítását a 9-10. évfolyamon heti két-két órával biztosítjuk. Erre építhetı a szakmai informatika
71
(AutoCAD, ArchiCAD, TERC). Az alapismeretek szinten tartását és a középszintő érettségire való felkészítést célozza 11-12. évfolyamon a heti egy óra.
A TEHETSÉGES, ÉRDEKLİDİ TANULÓK DOLGOZHATNAK AZ ISKOLA HONLAPJÁNAK
RENDSZERES
KARBANTARTÁSÁN,
VALAMINT
MULTIMÉDIÁS TERMÜNKBEN KÜLÖNBÖZİ TÉMÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ PREZENTÁCIÓS ANYAGOT KÉSZÍTHETNEK. AZ INTERNET-TEREM LEGALÁBB HETI KÉT DÉLUTÁN FOGADJA AZ ÉRDEKLİDİKET. BEKAPCSOLÓDUNK AZ ORSZÁGOS ÉS MEGYEI SZINTŐ ALKALMAZÓI VERSENYEKBE, ÉVENTE EGY ALKALOMMAL HÁZIVERSENYT RENDEZÜNK.
KÉMIA: A KÉMIA ÓRÁK SZÁMA IGEN KEVÉS, EZÉRT A LEGNAGYOBB CÉL, HOGY ENNYI IDİ ALATT MEGSZERETTESSÜK A TÁRGYAT, ILL. OLYAN ISMERETEKET
NYÚJTSUNK
A
TANULÓKNAK,
MELYEK
A
HÉTKÖZNAPOKBAN IGEN FONTOSAK. ÍGY NAGY FIGYELMET FORDÍTUNK A KÖRNYEZETI NEVELÉSRE. MINDEN ALKALMAT MEGRAGADUNK, HOGY A SZEMLÉLETÜKET A MEGFELELİ IRÁNYBA FORMÁLJUK. MINDEN
ÉVBEN
FIGYELEMMEL
KÍSÉRJÜK
A
MEGHIRDETETT
VERSENYEKET, PÁLYÁZATOKAT, ÉRDEKLİDÉS ESETÉN SEGÍTÜNK A FELKÉSZÜLÉSBEN. ÉVENTE HÁZIVERSENYT RENDEZÜNK, AMELY AZ AZONOS ÉVFOLYAMON TANULÓK KÖZÖTT ZAJLIK. A DEBRECENI EGYETEM ÁLTAL SZERVEZETT ELİADÁSOKAT, KÍSÉRLETI BEMUTATÓKAT
LÁTOGATJUK.
BEKAPCSOLÓDUNK
A
VÍZ
EZEN
VILÁGNAPJA
72
KÍVÜL
MINDEN
ALKALMÁBÓL
ÉVBEN
RENDEZETT
ÜZEMLÁTOGATÁSOKBA, ILL. A VÁROS ÁLTAL SZERVEZETT EGYÉB RENDEZVÉNYEKBE.
Testnevelés: A sportban a tehetség már korán megmutatkozik. A koordinációs képességek közül az ügyesség már 8 éves kor után alig fejleszthetı, a hajlékonyság viszont igen. A kondicionális képességek, fıleg az állóképesség 18 éves korig fejleszthetı sok-sok futással. Az erıt fejleszteni 16 éves kor után lehetséges, a gyorsaság fejlesztése 18-25 év között hasznos. Ezért a testnevelésben a tehetségek gondozása és a tehetség kibontakozása életkorhoz kötött. Az ügyesség már az óvodás, ill. általános iskolás korban kialakul. E nélkül nincs sikerélmény a sportban. Mi a középiskolában a már kibontakozott tehetségeket tudjuk segíteni, fejleszteni. Ezért mi a 9. évfolyam felismert tehetséges tanulóit szeretnénk segíteni. A sportban a folyamatosság rendkívül fontos. Minél több órában kell edzeni és minél több versenyen kell szerepelni a tehetséges tanulóknak. Az edzéselmélet szerint legjobb edzés a bajnoki mérkızés. Versenyzésre kevés a pénz az iskolában. A testnevelési munkaközösség a 9. és 10. évfolyamon a testnevelési órákon a kondicionális képességek fejlesztését javasolja. Erre szükséges a heti két testnevelési óra. Fıleg az állóképesség fejlesztésére kell koncentrálni. A koordinációs képességek további magasabb szintre fejlesztésére az edzések alkalmasak heti 2-3 órában. Mivel a középiskolában a tanulói igények szerint több sportággal kell foglalkozni, a rendelkezésre álló idı viszont korlátozott, kiemelten csak a kézilabdával, labdarúgással és atlétikával tudunk foglalkozni. A rendszeres sportági felmérésekkel a tehetségeket felismerjük, és egyesületekbe irányítjuk. Testnevelési órákon speciális foglalkozásokkal segítjük fejlıdésüket. A diákolimpia versenyein foglalkoztatjuk ezeket a tehetségeket. A 7. órát követıen naponta van lehetısége tanulóinknak a rendszeres testmozgásra tornatermünkben. Rajz és vizuális kultúra: A tantárgyhoz kapcsolódó pályázatokon rendszeresen részt veszünk minden évfolyammal. A kiállítások, tárlatok látogatásával fejlıdik a tanulók vizuális érzékenysége. 2001. szeptemberétıl indul egy iskolai szintő, minden évben kiírásra kerülı pályázat a 9-13. évfolyamos tanulók számára. Egy közismert festı, grafikus vagy szobrász nevéhez fog mindig kapcsolódni. Ezt a helyi tanterv is tartalmazza. Azon 12. és 13. évfolyamra járó diákoknak, akik szabadkézi rajzból felvételiznek, minden tanévben felvételi elıkészítıt tartunk. Gépész szakterület: A tehetséges, érdeklıdı tanulók számára a kötelezı szakmai órák lehetıségein túlmenıen biztosítani kívánjuk: - A technikai újdonságok megismerését (szakmai folyóiratok, videó). - Üzemlátogatáson, kiállításokon való részvételt. - Szakköri gyakorlási lehetıséget a felsıbb évesek számára az AUTOCAD programmal történı rajzolásra, tervezésre. - Más számítógépes tervezési rendszerek megismerésének lehetıségét. - 11. évfolyamtól kezdıdıen minden évfolyam tanulóival megismertetni a mőszaki történelmet (hasonlóan, mint az építészek), hazai és külföldi kiemelkedı találmányok születésének körülményeit, gyakorlati alkalmazásukat, mőszaki nagyjaink tevékenységét. - Régi gépészeti rendszerek mőködésének megismerése tanulmányi utak, ismeretterjesztı filmek segítségével (Parlament főtési rendszere, Versailles szökıkútjainak mőködése, mőszaki megoldásai, stb.). - Új, modern épületek épületgépészeti megoldásainak (tőzvédelem, klímatizálás, víztakarékos berendezések) megismerése tanulmányutakon való részvétellel. - OSZTV-re való felkészítés a képesítı vizsga évében (heti 1 óra). - A tanulókkal együtt pályázatokon való részvétel, Internet követés. - A pécsi és a debreceni fıiskolák által szervezett gépészeti kiállítások látogatása. - Épületgépészeti bemutatók megszervezése (mőanyag és rézcsöves technológia, vízmelegítık, szivattyúk, stb.). Építész szakterület: A nevelı iskola célja a tanulók képességeinek folyamatos fejlesztése. A kerettantervek lehetıséget adnak arra, hogy lassabban, de alaposabban ismerjük meg tanítványainkat. Szaktanárainknak szinte kötelezı, hogy felismerjék már a kilencedik évfolyamtól kezdve azokat a tanulókat, akik az építészeti szakma iránt különösen érdeklıdık, és egy vagy több részképességük arra utal, hogy az építészeti szakmában kellı odafigyeléssel belılük kiemelkedı teljesítményre képes tanulók nevelhetık. Természetesen a szaktanár
73
módszerei az egész személyiségre hatók, így különösen fontos, a szabad, nyitott légkör megteremtése, a szakmai órákon a bátor véleményalkotás lehetıségének megteremtése, a bizalom légköre, a játékos helyzetek megteremtése. Az egyik legfontosabb nevelési módszerünk az, hogy lehetıséget adjunk a tanulói kreativitás mindennemő megnyilvánulásához. Azokat jutalmazzuk, dicsérjük! Tanórán belül a fenti módszerek alkalmazásával, egyéni feladatokkal látjuk el tehetségesebb tanítványainkat. Ilyenek: rajzi feladatok (szabadkézi és mőszaki), számítási feladatok, makettek, modellek készítése, kiselıadások, beszámolók, bemutatók megtartása. Feltétlen foglalkozunk e tanulók olvasottsági szintjével is. (Például, koruknak megfelelı szakmai könyvek ismertetésével.) A tanórán kívül e tanulók közül kiválasztottak számára szakmai tanulmányi verseny felkészítı órákat szervezünk, szakköröket, önképzıköröket szervezünk a legjobb tanulói rajzi munkákból kiállításokat, készítünk. (Természetesen velük együtt megszervezve.) İket építészeti, és egyéb szakmai kiállításokra visszük. (pl.: CONSTRUMA) Évente legalább kétszer hazai építészeti jelentıséggel bíró alkotásokat megtekintünk. Ezekrıl az önkéntességet tiszteletben tartva iskolai beszámolót készítettünk. Az iskolánk esztétikus tetıterében szakmai elıadásokat szervezünk. (Neves építészeink, fontosabb építési anyagokat gyártó vállalati szakemberek meghívása.) A szervezésbe és lebonyolításba a tehetséges tanulókat is bevonjuk. A Mőemléki és a Környezetvédelmi Hivatal munkájával ıket megismertetjük. Nyaranként, a már eddig is nagyobb népszerő alkotótáborokat szervezünk.
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelem a nevelési-oktatási munka szerves része. A legtágabb értelemben véve a tanuló nevelése személyiségformáló hatásával, a tudásszint növelésével az erkölcsi ismeretek megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányba fejlıdjön, képes legyen annak felismerésére, hogy adott esetben mi a megfelelı döntés. Ilyen formán a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok a nevelı és oktató munka, a nevelés és tanítás szerves részét kell, hogy képezze. E feladatok megvalósításában részt kell, hogy vegyen az iskola vezetése és minden pedagógusa. Mindemellett - mivel a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok számos esetben elkülönülnek a tanórák feladataitól - szükséges, hogy külön ezen feladatok koordinálásával és egyes részfeladatok elvégzésével megbízott gyermek és ifjúságvédelmi felelıs mőködjön az iskolában. A gyermek és ifjúságvédelmi felelısnek - munkája szakszerő elvégzéséhez szükséges - ismeretekkel és szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. A nevelési-oktatási intézmények mőködéséért a Ktv. 54. §-ának (1) bekezdése alapján az intézmény vezetıje tartozik felelısséggel, beleértve a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését és ellátását.
A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs amennyiben valamilyen intézkedés megtételét tartja szükségesnek, akkor az intézmény vezetıjéhez kell fordulnia, összhangban a Ktv. 54. §-ának (2) és (3) bekezdésével, melyben foglaltak szerint a közoktatási intézményt az intézmény vezetıje képviseli. Konkrétan, ha a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs megítélése szerint a gyermek érdekében valamely intézkedés megtételére, például gyermekvédelmi támogatás megállapítására lenne szükség, az iskola igazgatójához kell fordulnia, kezdeményezve az eljárás megindítását. A gyermekjóléti szolgálathoz, illetve a gyámhatósághoz az iskola igazgatója fordulhat képviseleti jogkörében. Az iskola igazgatójának jogában áll a képviseleti jogát részben vagy egészben, meghatározott ideig vagy határidı nélkül átruházni a gyermek és ifjúságvédelmi felelısre. A Ktv. 19. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógus köteles közremőködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülıket a tanulókat az ıket érintı kérdésekrıl rendszeresen tájékoztassa, és a szülıt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Tehát köteles minden itt felsorolt esetben a gyermek és
74
ifjúságvédelmi felelıst tájékoztatni, és segítségét kérni a szükséges intézkedések meghozatalában. A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs segíti az intézményvezetı irányító tevékenységét, továbbá összehangolja a pedagógusok ez irányú tevékenységét. A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs egyik feladata az is, hogy mindenkor a gyermekek, tanulók rendelkezésére álljon. Munkáját ezért oly módon kell megszerveznie, hogy a gyermekek, tanulók hozzá tudjanak fordulni, segítséget tudjanak tıle kérni. A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs munkája akkor tekinthetı hatékonynak, ha sikerül olyan kapcsolatot kialakítania a tanulókkal, indokolt esetben a szülıkkel, hogy azok problémáikkal hozzá mernek fordulni, tanácsot, megoldást mernek tıle kérni. A gyermek és ifjúságvédelmi felelısnek szükség esetén közvetítıként kell fellépnie a tanulók és a pedagógusok, az intézmény vezetıi között.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A program célja: A tanulási kudarccal küzdı tanuló egyéni bánásmódot igényel. A probléma okának feltárása után saját felzárkóztató program kidolgozása alapján képessé tenni a tanulót a szakközépiskola elvégzésére vagy indokolt esetben számára megfelelıbb helyre történı orientálás. A Ktv. 6.§ (3) a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényő tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig , amelyben a huszadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról az iskola igazgatója dönt a tanulási készséget vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleménye alapján.
A tanulási kudarc lehet általános vagy egy esetleg néhány tantárgyat érintı, lehet esetleges vagy tartós. Minden esetben fontos, hogy tisztázzuk az eredménytelenség okát. Adott tantárgyat érintı, ideiglenes probléma esetén a szaktanár, szülı, tanuló párbeszéde is elegendı lehet. Az osztályfınök körültekintı segítsége is gyorsíthatja a folyamatot, szükséges lehet az ifjúságvédelmi felelıs tanácsaira is. Súlyosabb esetben a tanulási kudarc okánál a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt. Ktv. 30.§. (8) Az okok milyenségétıl függıen a szakközépiskola a következı módon segítheti a felzárkóztatást: -
Rendszeres szaktanári, módszertani útmutatás a tananyag feldolgozását illetıen Osztályon belül tanulópárok szervezésével Rendszeres korrepetálással A számonkérés formájának egyedi megválasztásával A tanuló mentesítése egyes tantárgyaktól, tantárgyrészeitıl az értékelés és a minısítés alól. Ktv. 30.§. (9)
Ez esetben a Ktv. 52.§. (7) bekezdésében, valamint a (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott idıkeret terhére az iskola egyéni foglalkozást szervez számára. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. A foglalkozáson való részvétel nem kötelezı, de az iskolának fel kell ajánlani és errıl a szülıt értesíteni kell írásban. -
A Ktv. 69.§.(2) bekezdés szerint az igazgató – a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelezı tanórai foglalkozáson való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ugyanilyen okok alapján a készségtárgyak tanulása alól is mentesülhet.
75
Az akit felmentettek a kötelezı tanórai foglalkozások alól az igazgató által meghatározott idıben a nevelıtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Ktv. 69.§. (4) -
-
Az alapmőveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. Ktv. 30.§. (9) A vizsgákon biztosítani lehet számára hosszabb felkészülési idıt vagy az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, illetve a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történı felváltását. Megengedett a tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használata is. (Írógép stb.) Ktv. 30.§. (9) Intenzív kapcsolat a család és az iskola között (Ifjúságvédelmi felelıs párbeszéde a szülıkkel, tanulóval, családlátogatás, stb.) Áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba, esetleg másik iskolába
Mindenre kiterjedı program nem fogalmazható meg, hisz az egyes tanulói tanulási kudarcok mögött egyedi probléma áll.
Folyamatterv
A tanulási kudarc észlelése (szülı, tanuló, szaktanár, osztályfınök) ↓ A probléma természetének vizsgálata ↓ Egy-két tantárgyat érintı ↓ Helyes tanulási módszerek Alapok pótlása: Korrep. (szaktanár, of.) ↓
↓ Általános
↓
↓ Ideiglenes ↓
Tartós
↓
Okok tisztázása: szülı, of., ifjúságvédelmi felelıs
Megoldódik
↓
76
↓
Szakértıi vélemény
Kísérlet a zavaró tényezı megszüntetésé-re (esetleg szakértıi segítséggel)
↓
Egyéni felzárkóztató program kidolgozása
↓
Az eredményesség állandó értékelése
A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység A Ktv. 41. §-ának (6) bekezdése szerint, az iskolának közre kell mőködni a tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok –így a szociális hátrányok- felderítésében és ellensúlyozásában. Nevelési programunkban elsısorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetıségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. Iskolánkban a szociális hátrányokkal küzdı tanulók feltérképezését és problémáinak megismerését a tanulók iskolába kerülésekor az ifjúságvédelmi felelıs végzi kérdıíves felmérés és egyéni elbeszélgetés formájában. A késıbbiek során a szociális körülményekben bekövetkezı változásokat az osztályfınökök kísérik figyelemmel.
A programunk célja: - segíteni azon tanulók
- beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemő fejlıdését akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetőek családi mikrokörnyezetébıl adódóan hátrányos helyzetőek, családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetőek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetőek, csonka családban felnövı gyermekek, (elvállt szülık, árva, félárva gyerekek) munkanélküli szülık gyermekei, - átmenetileg hátrányos helyzetőek • áttelepült, beköltözött (új) tanulók, • tartós betegség miatt hátrányos helyzetőek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következı tanév várható feladatait: A program távlati ütemterve (évi program): idıpont 1. március-április 2. május 3. szeptember
feladat a hátrányos helyzető tanulók felmérése, regisztrálása a hátrány meghatározása a tevékenységi formák megtervezése a következı tanévre a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése
77
felelıs ifjúsági felelıs, osztályfınök ifjúsági felelıs, osztályfınök igazgatóhelyettes, ifjúsági felelıs,
4. október-június
tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint
5. május
eredmények számbavétele fejlesztési tevékenységek megtervezése a következı tanévre
ifjúsági felelıs, osztályfınök igazgatóhelyettes, ifjúsági felelıs, osztályfınök
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.
Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése Önismereti csoportok létrehozása (mőködtetése) Drog- és bőnmegelızési programok Mentálhigiénés programok Pályaorientációs tevékenység Komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi; zenei-mővészeti; sport-turisztikai) Komplex táborozások, kirándulások, országjárások Fesztiválok, bemutatók Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetıségeirıl szülıi értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél...) Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyezı bizottságokkal. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. Táborozási hozzájárulások. Ösztöndíjak. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
78
SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍV
1. Hányan éltek egy háztartásban? Kikkel laksz együtt? szülık
……..
nagyszülık
testvérek
egyéb
…………..
2. Szüleid együtt élnek, külön élnek, esetleg édesanyád vagy édesapád elhalálozott? Ha szüleid külön élnek, édesanyáddal vagy édesapáddal esetleg valaki mással élsz együtt? Ha mással kivel? ……………….….. Milyen a kapcsolatod a nem veled lakó szülıddel? semmilyen
alkalomszerő
rendszeres
……… 3. Hány testvéred van? Milyen idısek a testvéreid? óvodásnál kisebb
óvodás
fıiskolás, egyetemista
dolgozó
ált. iskolás
középiskolás
egyik sem
4. A veled egy háztartásban élık közül hány családtagnak van havi rendszeres fizetése?
……..
Milyen szociális juttatásban részesül a család? GYES,GYED
munkanélküli segély
rendszeres szociális segély
családi pótlék
rokkantsági nyugdíj
öregségi nyugdíj
árvaellátás
Van-e csökkent munkaképességő a családban?
igen
nem
Van-e fogyatékos a családban?
igen
nem
5. Milyenek a lakáskörülményeitek? Városban élsz
vagy
községben
vagy
tanyán?
Családi házban
vagy
többlakásos épületben
vagy
Saját tulajdonú
vagy
rokoni tulajdon vagy
bérlakás
sorházban vagy
vagy házrészben? szolgálati lakás?
Hány szoba van a lakásotokban (házatokban)? 1
1 1/2
2
2 1/2
3 3-nál több
Mekkora a lakásotok (házatok) alapterülete? 40m2 kisebb
40m2 -60m2
60m2 -80m2
Milyen a lakásotok (házatok) komfort fokozata? Komfort nélküli
Félkomfortos
Komfortos
79
80m2 -100m2
100m2 nagyobb
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke Részletes kimutatás a 4. sz. melléklet. (eszközök és felszerelések) Az iskola Debrecen belvárosában van. A volt Terézánum az 1950-es évektıl fokozatos és lényeges átalakítása útján alakult ki a mai iskola. Az ÉMI által bérelt 200 m2-es alagsori területet, a gyakorlati képzésben tanmőhelyként igénybe vesszük. Az épülethez 3065 m2-es udvar tartozik, mely az óraközi szünetek kellemes eltöltése mellett iskolai ünnepségek (pl. ballagás) lebonyolítására is alkalmas.
Az iskola az alapfeladatok ellátásához rendelkezik a szükséges felszereltséggel. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében felsorolt kötelezı eszközök hiányzó részének pótlása az önkormányzattal egyeztetett ütemterv alapján történik. A tárgyi feltételek javítása folyamatos. Korszerő eszközökkel gyarapodott szinte valamennyi közismereti szertár a világbanki támogatás során és a gépész tanmőhely egy esztergagéppel. Kiemelhetjük ezek közül a mőködı, nagy értékő multimédiás szaktanterem felszerelését. Az idegen nyelvi szaktanterem fejlesztése is megvalósult, a munkaközösség nyertes pályázatának eredményeként egy televízió és egy videomagnó került elhelyezésre, világbanki támogatással jól használható szoftverekhez jutottunk, a számítógépes nyelvoktatást pedig úgy kívánjuk erısíteni, hogy az ugyanebbıl a forrásból származó 18+1 gépet is itt helyeztük el. Így alkalmassá válik a szaktanterem az üzletszervezı technikusi képzéshez szükséges tanirodaként történı mőködtetésére is. A diáksportkör eredményes munkájának köszönhetıen a kondicionáló terem is értékes eszközökkel (futópad, kerékpár, evezıgép) bıvült a sportbizottság döntése alapján. A szertárakban illetve szaktantermekben található eszközök leltári íveken szerepelnek. A szakmai program megvalósulását segítı eszközökrıl abban a részben esik szó. Lehetıségeink szerint további fejlesztéseket tervezünk minden területen a szakképzési támogatásra, illetve nyertes pályázatokra támaszkodva. A mellékletekben felsorolt eszközök (különösen az 4. .sz. mellékletben) egy eléggé idealizált felszerelési állapotot jelölnek meg. A konkrét taneszköz-állományunk megfelelıen biztosítja a közismereti és szakmai oktatáshoz szükséges legalapvetıbb tárgyi feltételeket. Természetesen ezen jelenlegi eszközállomány a korszerő fejlesztés irányába folyamatosan kell, hogy elmozduljon.
A szülı, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködése A.) Általános társadalmi igények. A társadalom legfontosabb egysége a család. A gyermek a legfogékonyabb idıszakában csak a szülıkkel, testvérekkel és rokonokkal találkozik, így a világról, környezetérıl az információkat innen kapja. Az elsı társadalmi elvárásokkal az óvodában találkozik, itt jelenik meg számára elıször a közösség a maga igényeivel, itt találkozik elıször az alkalmazkodás, a kötelesség teljesítés igényével. Az általános iskola már komoly kihívást jelent, hisz a rendszerbe szorított napi elfoglaltság, a szigorú fegyelmi követelmények, a számonkéréstıl való félelem, a közösségbe való beilleszkedés vagy éppen kizártság, - már komoly pszichés megterhelést is jelenthet. A pedagógus a család illetve a szülık mellett már igen komoly szerepet játszik a nevelésben, személyisége mellett pedagógiai szerepe lehet elfogadott vagy éppen megtagadott. A gyermekben tizennégyéves korára alapvetı és meghatározó kép alakul ki a világról, társadalomról, az elfogadható etikai értékekrıl, a családról és a számára kívánatos jövırıl. A kialakult világkép megjelenik mindennapi tevékenységében, cselekedeteiben, társaihoz főzıdı viszonyában, önmagával szemben támasztott igényességében.
80
A középiskola már bizonyos értelemben - jellemében alapvetıen kialakult embert kap, akinek a befolyásolhatósága, rányithatósága, jó értelembe vett kezelhetısége komoly és felelıs pedagógiai munkát igényel a megfelelı szakmai felkészítés mellett. A középiskolában kapja meg a fiatal azt a végsı segítséget, támogatást és iránymutatást, mely egész életére meghatározó lehet, hisz felnıttként fejezi be tanulmányait. Ezt a komoly pedagógiai feladatot önmagában sem a pedagógus, sem a szülı megoldani nem tudja. Az együttmőködés, az egymás segítése elengedhetetlen. B.) A kapcsolatrendszerek formái. A szülık és a pedagógusok közötti kapcsolatrendszer lehet formális és informális. Az eredményes, hatékony és minıségi munka szempontjából mind a kettı nagyon fontos, egyik sem mellızhetı. A két formát ennek megfelelıen kell az adott helyzetben mőködtetni, jól kiválasztva a leghatékonyabbnak tőnıt. FORMÁLIS KAPCSOLATOK. A formális kapcsolatok pontosan szabályozottak, megfelelnek a törvényi és intézményi elıírásoknak. Megjelenési területek:
Szülıi Szervezet osztályszülıi értekezlet fogadóóra ellenırzı Nyitott Kapuk Napja (Nyílt nap) beiratkozás
Szülıi Szervezet: A szülıknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését a Szülıi Szervezet biztosítja. Tagjai az osztályok szülıi munkaközösségeinek képviselıi. Legmagasabb döntéshozó szerve a választmány. A Szülıi Szervezet elnöke közvetlenül az igazgatóval és tanárelnökkel tart kapcsolatot. A választmányt évente legalább egy alkalommal tájékoztatni kell az intézmény feladatairól, tevékenységérıl. Az Iskolaszékhez hasonlóan a szülık és pedagógusok kapcsolata a Szülıi Szervezeten keresztül csak áttételes, közvetett. Szoros együttmőködésre lehetıség nincs. Osztályszülıi értekezlet: Az elızıekkel szemben a szülık és pedagógusok kapcsolata az osztályszülıi értekezletek alkalmával oldottabbá, közvetlenebbé válik. Igaz, hogy a pedagógusokat az osztályfınök képviseli, de a találkozás biztosítja egy kis közösség életérıl, problémáiról, feladatairól való tájékoztatást. Ebben a kapcsolatrendszerben a szülı közvetlenül találkozik a gyermekét érintı kérdésekkel, lehetısége van véleményét kifejteni, a problémák megoldásába beleszólni. A szülı tiltakozhat, javasolhat, tanácsot kérhet nevelési problémák esetén - igaz, hogy ezt az osztály szülıi közössége elıtt. Lényeges, hogy a szülıi értekezlet hangulata biztosítsa a mindkét oldalon szükséges bizalmat, ıszinteséget, jóakaratot. Ezt a jó elıkésztés, az osztályfınök alapos felkészültsége, pontos tájékozottsága és személyiségének pozitív tulajdonságai eredményezhetik. Az osztályszülıi értekezlet hatékonyságát növelheti, ha azok a tanulók, - de legalább az osztálytitkár - részt vesznek. A szülı - gyerek - pedagógus egység jobban érvényesülhet, a problémák azonnal és közvetlenül tisztázhatóak, a gyerek találkozik azokkal a kérdésekkel, melyeket a szülınek vagy pedagógusnak kell megoldani. Fogadóóra: Az általános fogadóóra biztosítja, hogy a szülı évente két alkalommal szervezett formában találkozzon gyermeke tanáraival. A fogadóóra lehetıség arra, hogy a szülı négyszemközt, bizalmasan elmondja problémáit, ugyanakkor bizalmas információkhoz jut gyermekérıl. Tájékozódik gyermeke tanulmányi elımenetelérıl tantárgyanként, magatartásáról, szorgalmáról. A szaktanárokkal rögtön és közvetlenül tisztázódhatnak a problémák, ami a pedagógusok munkáját is segíti. A szülı és pedagógusok közvetlen találkozása sok olyan kérdés megoldását is jelenti, ami mind a szülı, mind a pedagógus szempontjából igen jelentıs. Alkalom kínálkozik arra is, hogy a szülı az osztályfınökkel megbeszélheti mindazon családi problémákat is, nevelési kérdéseket, melyekben segítséget vár. Ugyanakkor az
81
osztályfınök is megbeszélheti a szülıvel az általa észlelt, esetleg kényes problémákat, melyet csak közösen tudnak rendezni. (A Ktv. titoktartásra vonatkozó részleteinek fenntartása mellett) Az eredményesség és hatékonyság ebben az esetben is megköveteli a pedagógusok jó felkészültségét, tapintatát, korrektségét. Ellenırzı: Az ellenırzı biztosítja a kétoldali írásbeli tájékozódást, illetve tájékoztatást. A hiányzások igazolása, szülıi tájékoztatás, kérések a szülı részérıl, a tanulmányi elımenetel, félévi tanulmányi értékelés, büntetés, jutalmazás, kérés, tájékoztatás iskolai eseményekrıl vagy rendezvényekrıl a pedagógus részérıl. Ilyen értelemben az ellenırzı okmány, mely késıbbiekben is bármikor elıvehetı, felhasználható akár a szülı,tanuló, akár az iskola részérıl. A kapcsolatnak ez a módja kissé merev és hivatalos, de mind a két fél számára elengedhetetlen, mert gyors, pontos és megmásíthatatlan tájékoztatást ad. Éppen ezért fontos hogy az ellenırzıbe beírtak érthetıek, pontosan értelmezhetıek, valósak és felelısen vállalhatóak legyenek. Ezért az osztályfınöknek legalább negyedévenként ellenıriznie kell a naprakészséget és helyességet.
Nyitott Kapuk Napja (Nyílt nap): A szülı elsı alkalommal a Nyitott Kapuk Napján találkozik az iskolával. Ekkor kap elıször pontos tájékoztatást az intézményben folyó oktató-nevelı munkáról. Ez a találkozás azért nagyon lényeges, mert a kapott benyomás alapján dönt gyermeke további sorsáról, tanulmányainak folytatásáról. Még nem beszélhetünk kapcsolat létrejöttérıl, csupán szándékról annak kialakulására. Az intézmény részérıl a bemutatkozás szóbeli, írásbeli a különbözı szemléltetı eszközök felhasználásával. Ezen az elsı találkozáson dıl el, hogy az iskola elnyeri-e a szülı és gyermeke bizalmát, ami csak a jó szervezésnek, az ıszinte, pontos tájékoztatásnak lehet az eredménye. Beiratkozás: A második találkozás a beiratkozás alkalmával történik meg. Ez az elsı igazi kapcsolat-felvételi lehetıség az iskola, illetve pedagógus és szülı között. Ezért jó, ha beíratást az osztályfınök végzi, mert a késıbbiek során már ismerısként találkoznak. A szülınek lehetısége nyílik arra, hogy az esetleges iskolakezdési nehézségeket közvetlenül az osztályfınökkel megbeszélje, tisztázza. A középiskolai tanulmányok megkezdése nemcsak a gyerek, hanem a szülı számára is az anyagi megterhelésen túlmenıen - komoly pszichés megterhelést jelenthet. Elengedhetetlen, hogy a pedagógus körültekintı, megnyerı és bizalmat sugárzó legyen.
INFORMÁLIS KAPCSOLATOK: A szülı és pedagógusok közötti informális kapcsolatok legalább olyan fontosak, mint a formálisak. Az igazi, hatékony együttmőködést valójában ez a kapcsolatrendszer biztosítja. Az informális kapcsolatok jogilag nem szabályozottak, elıre nem tervezettek vagy ütemezettek, a kapcsolat felvétele, találkozások alkalmiak, egyediek. A tanulmányi idıszak alatt a szülınek lehetısége van arra, hogy elızetesen egyeztetés után felkeresse az intézmény vezetıit, az osztályfınököt, bármelyik szaktanárt és az ifjúságvédelmi felelıst. A pedagógusoknak is van arra lehetısége, hogy a szülıtıl egyeztetett idıpontra találkozót kérjen. Ezek az alkalmi találkozások biztosítják a szülı és pedagógus közös nevelési tevékenységének a hatékonyságát. Ilyen alkalmakkor olyan kérdések is felmerülhetnek, melyek megoldásához segítség kell. A pedagógusnak mindig készen kell arra állnia, hogy a szülı segítségére siessen. Igaz, hogy a szülık egyre több olyan nevelési problémát adnak át a pedagógusnak, melyek csak a családon belül lennének megoldhatóak. Még ilyen esetekben is kell a problémákkal foglalkozni, és nem szabad a megoldást elodázni arra hivatkozva, hogy a szülı csupán menekül a kényes kérdések rendezése elıl. Ha a pedagógus valamilyen kérdésben nem talál megoldást, akkor a szülı egyetértésével külsı szakember bevonását kell kezdeményeznie.
82
Ha valamely probléma esetleg már nem egy tanulót, hanem az egész osztályközösséget érinti, az osztályfınöknek lehetısége van arra, hogy a kérdést rendkívüli osztályszülıi értekezleten tisztázza - esetleg az osztályban oktató többi tanár bevonásával. Komoly tanulmányi, magatartásbeli, etikai problémák esetén feltétlenül össze kell hívni a rendkívüli szülıi értekezletet. Természetesen az értekezlet, csak akkor éri el célját, ha szülık idıben értesülnek a problémáról, és ık is kellıen fel tudnak készülni. A rendkívüli szülıi értekezlet összehívását a szülık is kezdeményezhetik, ha megalapozott problémát látnak az intézményben vagy osztályban folyó oktatási-nevelési munkában. C.) További lehetıségek a kapcsolatrendszerek fejlesztésére: A már kialakult kapcsolatrendszerek mőködtetésével nem elégedhet meg az intézmény. A társadalmi igények változása az iskolák elé is újabb és újabb követelményeket állit. Ezek a feladatok egyre bonyolultabbak, és megoldásuk egyre komolyabb felkészülést és szakértelmet kíván. A családok anyagi-gazdasági tagozódása, az iskolákra nehezedı és egyre növekvı nevelési, pedagógiai problémák, melyek megoldása a család feladata lenne, - megköveteli, hogy szülık és pedagógusok kapcsolata egyre közvetlenebb és ıszintébb legyen. Újra szükségessé válik indokolt esetben a családlátogatás bevezetése. Ezzel érhetı el, hogy a szülık és pedagógusok közötti kapcsolat meghittebbé válik. A családokat meglátogató osztályfınök közvetlenül találkozik tanítványai környezetével, megismeri életkörülményeiket, nemcsak az iskolai közegben figyelheti meg viselkedésüket. Természetesen ezek a látogatások egyik részrıl sem lehetnek formalitásokkal terhelt reprezentatív, öncélú látogatások. A szülı otthoni, saját környezetében jobban biztonságban érzi magát, tanárral szembeni elfogódottsága enyhül, és bátrabban, ıszintébben mer beszélni esetleges problémáiról, gondjairól. Problémaként jelentkezik a kollégiumi tanulók helyzete. A pedagógus és a szülı kapcsolatát megnehezíti a szülık lakhelyének a távolsága, ami mind a formális, mind pedig az informális kapcsolatrendszer mőködését nehezíti. A személyes találkozások legfeljebb a szülıi értekezletekre és fogadóórákra korlátozódnak, - ha az idıpont a szülıknek megfelel. A tanuló, csak hétvégeken megy haza, így az iskola tájékoztatása, üzenete is esetleg késve jut el a szülıhöz. A közvetlen kapcsolat esetleg telefonon vehetı fel, de ennek is meg vannak a maga korlátai. A kollégiumi nevelı bekapcsolása sokat segít. A kollégiumi és iskolai pedagógusok együttmőködésének javítása, közvetlenebbé tétele biztosíthatná a meglévı helyzet jó irányú változását. A kollégiumi pedagógus bizonyos szülıi szerepet kénytelen átvállalni - ellenırzés, segítség adás, igazolás, engedmények kérése, stb..., és ennek a megfelelı teljesítéséhez elengedhetetlen az iskola, az osztályfınök közremőködése. Az osztályfınök nevelı munkáját is sokban megkönnyíti, ha kollégista tanulói nevelıtanárait megkeresi, azokkal állandó kapcsolatot tart, és a tanulókkal kapcsolatos problémák megoldásába bevonja ıket is. A hatékony nevelıi munkához, természetesen az is kell, hogy a kollégiumi nevelıtanárok is igényeljék az iskola együttmőködését.
A nevelési program mellékletei: 1. 2. 3. 4.
sz. melléklet: Egészségnevelési program sz. melléklet: Környezeti nevelési program sz. melléklet: Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok sz. melléklet: Eszközök és felszerelések jegyzéke
83
1. sz. melléklet
PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTİIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA
A programot összeállította:
Pallag István Ifjúságvédelmi felelıs Drogügyi koordinátor
2004.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Alapok
87
1.1. Törvényi háttér ........................................................................................................... 87 1.2. Helyzetkép .................................................................................................................. 88 Társadalmi környezet.................................................................................................................................. 88 Diákok fizikai, erınléti, és mentális egészségi állapota .............................................................................. 90
1.3. Erıforrások ................................................................................................................. 90 Személyi erıforrások .................................................................................................................................. 90 Anyagi erıforrások ..................................................................................................................................... 91
2. Alapelvek, célok
91
2.1. Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok ...................................................................... 91 Iskolánk egészségnevelési hitvallása .......................................................................................................... 91 Hosszú távú célok ....................................................................................................................................... 91
2.2. Konkrét célok és feladatok ......................................................................................... 91 MEGVALÓSÍTÁSI TERV......................................................................................................................... 92
3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
93
3.1. Tanórai keretek ........................................................................................................... 93 A TANTÁRGYAK LEHETİSÉGEI ......................................................................................................... 93 Osztályfınöki óra........................................................................................................................................ 93 Testnevelés óra............................................................................................................................................ 93 Korrekciós torna.......................................................................................................................................... 94 Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-13. évfolyam) ..................................................................... 94 NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK..................................................................... 94
3.2. Tanórán kívüli foglalkozások ..................................................................................... 95 4. Módszerek 95 JÁTÉKOK .................................................................................................................................................. 95 RIPORT MÓDSZER .................................................................................................................................. 95 PROJEKT MÓDSZER ............................................................................................................................... 95 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS................................................................................................................................... 95 MŐVÉSZI KIFEJEZÉS.............................................................................................................................. 95
5. Az iskolai környezet
96
6. Minıségbiztosítás / minıségellenırzés
96
6.1. Az értékelés célja:....................................................................................................... 96 6.2. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek: ........................................ 96 6.3. Értékelı jelentés készítése:......................................................................................... 96 7. Továbbképzések 96 8. Mellékletek
97
8.1. EGÉSZSÉGNEVELÉS AZ OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁKON.................................... 97 Mi az egészség? .......................................................................................................................................... 97 Mi az egészségfejlesztés?............................................................................................................................ 97 A magyar lakosság életkilátásai .................................................................................................................. 98 Az életmód szerepe ..................................................................................................................................... 99 Személyközi viszonyok karbantartása, ápolása .......................................................................................... 99 Mit nyerünk a jobb egészségi állapot mutatók jóvoltából? ......................................................................... 99 Az iskola szerepe és lehetısége .................................................................................................................. 99 Hogyan használjuk az útmutatót? ............................................................................................................. 100 9. évfolyam Egészséges életmódok és a serdülés...................................................................................... 101 10. évfolyam „Nyomás alatt” – helyem a világban – én és mások ........................................................... 103 11. évfolyam Hogyan tovább? Melyik úton? ............................................................................................ 105 12. évfolyam Felelısség a közösségért ..................................................................................................... 107
85
8.2. Drogstratégia ............................................................................................................ 109 2002/2003 ................................................................................................................................................. 109 • A drogstratégia kialakításának elıkészítése................................................................................... 109 • Diagnózis ....................................................................................................................................... 109 • Célmegfogalmazás......................................................................................................................... 110 • A stratégiai cél megvalósítása érdekében megvalósítandó konkrét tevékenységi formák ............. 110 • Értékelés, egyben a következı stratégiai cél kijelölése.................................................................. 110 2003/2004 ................................................................................................................................................. 111 • Helyzetértékelés............................................................................................................................. 111 • Célmegfogalmazás......................................................................................................................... 111 • A stratégiai cél megvalósítása érdekében megvalósítandó konkrét tevékenységi formák ............. 111 • Értékelés, egyben a következı stratégiai cél kijelölése.................................................................. 111
8.3. Irodalom ................................................................................................................... 112
86
BEVEZETÉS Mindenki számára mást jelent az egészség. A legtöbben úgy gondoljuk, hogy “nem betegnek lenni”, már egyet jelent az egészséggel. Viszont az egészség fogalma szoros kapcsolatban áll az ember szociális és kulturális helyzetével. Különbözı mértékkel ítéljük meg az egészséges állapotot is, hiszen “ahhoz képest, jól vagyok” szoktuk mondani. Orvostudományi értelemben meghatározott betegségektıl és cselekvési képtelenségtıl mentes állapotot jelent az egészség. Természetesen az egészség fogalmát több dimenzión keresztül is vizsgálhatjuk, így beszélünk fizikai, mentális, szociális, lelki és társadalmi egészségrıl. Hasznosak ezek a több szempontú meghatározások – így még nyilvánvalóbb a fogalom összetettsége – azonban a mindennapokban torzulásokhoz, félreértelmezésekhez vezetne az emberi élet ilyen mesterséges felosztása. A WHO meghatározása szerint az egészség fogalma egy mérték arra nézve, hogy egy egyén vagy egy csoport mennyire képes megvalósítani törekvéseit, kielégíteni szükségleteit, vagy megváltoztatni környezetét, vagy azzal megbirkózni. A mindennapi élet erıforrása (nem pedig célja), amely áll
személyes erıforrásokból, szociális erıforrásokból és fizikai kapacitásból. Az egészséget több külsı tényezı is befolyásolja, melyek között szerepelnek a genetikai adottságok, a nemek, a vallás, a kultúra, a jövedelem, a társasági élet, a társadalmi osztály, a faj, az életkor, munkakörülmények, munkavállalói státusz, az egészségügyi szolgáltatások, az önbecsülés, az önbizalom, a szórakozási és vásárlási lehetıségek, a lakáskörülmények, az oktatás, a környezetszennyezés, a propaganda és még sok más egyéb dolog. Az egészségnevelés – hagyományos értelemben - az egyéni életmódra fókuszálva, az információk közlését, az egyén beállítódási és magatartási vonatkozásaiban meginduló változásait jelentette. Az egészségfejlesztés ezzel szemben az a folyamat, amely segítségével képessé teszünk másokat egészségük javításra, illetve, hogy jobban tudják ellenırizni azt (WHO meghatározás). Ez a meghatározás összhangban áll a világszervezet által leírt egészség fogalmával is. Az egészségnevelést az egészségfejlesztés fontos elemének tekintik. A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jó-létet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezıtlenül alakult a népesség egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezık és a hiányos prevenciós tevékenység felelıs. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetıen (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel.
Alapok Törvényi háttér Egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabályok
a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a 96/2000. (XII. 11.). országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására" A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete
Közoktatási jogszabályok a 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról
8.§ (9) Az iskola egészségneveléssel összefüggı feladatainak meghatározása a Nemzeti Alaptantervben 8/A § (1) A Kerettanterv ajánlást tartalmaz az egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok végrehajtására 87
48.§ (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési programját Továbbá:19. (7c), 40. (5), 41. (5), 48.(1),(3), 50. (10), 52.(6),(8), 53.(9), 54. (1), 55. (2), 58. (9), , 85. (3)§.
Helyzetkép Társadalmi környezet Iskolánk vonzáskörzete országunk Észak-alföldi régiója. Néhány adat, mely jól jellemzi a régiónkban élı emberek egészségi állapotát az országos átlaghoz viszonyítva:
Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1247 eset/100.000 lakos (min. 1185, max. 1357, orsz. 1298). A vezetı halálokok – a fı betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezetı halálokok (BNO fıcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei jelentik. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínőleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezetı betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 640,2 eset/100.000 lakos (min. 586,6, max. 728,8, orsz. 661,8). Ugyanez daganatok miatt 320 eset/100.000 lakos (min. 309, max. 361, orsz. 331). Az emésztırendszer betegségeire vonatkozóan 87 eset/100.000 lakos (min. 81, max. 104, orsz. 94). Itt kell meg említenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztıszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külsı okok (baleset, sérülés) miatt 94 eset/100.000 lakos (min. 80, max. 105, orsz. 93). 1. ábra Vezeto halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben) keringési rendszer
daganat
emésztırendszer
külsı ok (baleset, sérülés)
800 700 600 500 400 300 200 100 0 KözépDunántúl
ÉszakAlföld
KözépMagyaro.
NyugatDunántúl
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
Dél-Alföld
Országos adat
1. ábra Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentıs regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemzı, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nık között. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 37,0 eset/100.000 lakos (min. 19,9, max. 41,5, orsz. 29,2). A 100.000 megfelelı nemő lakosra jutó férfi öngyilkosság 58,7 eset/100.000 férfi lakos (min. 32,3, max. 70,6, orsz. 47,1). Ugyanez nıkre 17,0 eset/100.000 nıi lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 8,5, orsz. 13,0).
A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezık A megváltozott munkaképességőek száma a régióban 63.352 fı. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.11.007 orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 406 fı/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.89 orsz.212)
Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek Ezer megfelelı korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 226,2 fı/1000 gyermek korú lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.56,7 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következı:
88
Környezeti okból 12,75 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 6,74 % (min.6,40 max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 78,31 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.43,63 orsz.66,56). Egészségi okból 2,20 % (min.1,92 max.5,42 orsz.2,91
Elvesztett életévek A 100.000 fıre esı elvesztett életévek a potenciális 70 évbıl számottevı regionális eltérést mutatnak. A régióban ez 8958 év/100.000 lakos (min. 7487, max. 9016, orsz. 8313). 2. ábra
Országos adat
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
DélAlföld
KözépDunántúl
KözépMagyaro.
10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
NyugatDunántúl
100.000 fıre esı, a potenciális 70 évbıl elvesztett életévek
2. ábra Gazdasági, szociális adatok Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 48,3% (min. 47,8, max. 58,5, orsz. 53,3). A munkanélküliségi ráta 7,8% (min. 4,2, max. 8,5, orsz. 5,7). Általában az ország középsı és nyugati területein jellemzıen alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentıs csökkenést mutat. A változás a régióban 29,1% (min. 17,0, max. 35,8, orsz. 26,9).
GDP A régióban megtermelt GDP egy fıre jutó értéke 2000-ben 809 eFt/fı. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1998, orsz. 1288). Az 1996-2000 közötti GDP növekedés 72,4% (min. 68,0, max. 110,7, orsz. 90,8). A régió tehát gazdasági szempontból hátrányos helyzetben van, bár az átlagot meghaladó mértékő növekedés javíthatja a kilátásokat.
Jövedelmi viszonyok Az egy fıre jutó bruttó átlagkereset a régióban 82.953 Ft. Ez az országban a legkisebb érték (max.130.749, orsz. 103.254).
Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 265 lakos/100 lakás. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 232, orsz. 250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,1 lakás/1000 lakos (min. 1,6, max. 3,8, orsz. 2,8). Vagyis összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy régiónkban élı emberek egészségi állapota az országos (egyébként kedvezıtlen) átlaghoz képest is rossznak minısíthetı. Ennek elsıdleges okát, az itt élı emberek gazdasági, szociális helyzetében kereshetjük.
Forrás:
Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetérıl (http://www.medinfo.hu/regio/Regiotanulmany_I_3.0.doc)
89
Diákok fizikai, erınléti, és mentális egészségi állapota 1990-tıl a tanulók mozgásszegény életet élnek. Sokat tanulnak, számítógép elıtt ülnek, és keveset mozognak. Nagy a szellemi túlterhelés, ezért egészségi állapotuk az elmúlt években sokat romlott. Öt év óta végzünk évente kétszer (tavasszal és ısszel) Hungarofitt felmérést. Ennek eredményeként világos képet kaphatunk a tanulók edzettségi állapotáról. Alapálló-képesség: ez 18 éves korig fejleszthetı tartós futással, úszással, kerékpározással, stb. Anatómia terén: fejlettséget hoz a vérkeringésben. A szívizmos lesz, a kamra térfogata nı, a nyugalmi pulzus csökken. A légzés terén: a tüdı térfogata nı. A Logan teszt ennek állapotát jól tükrözi. Az iskolai átlag 1730 m/fı, lányoknál, fiúknál együttesen nagyon kevés. A szívinfarktus veszélye a fejletlen vérkeringés miatt nagy. Az erı állóképesség terén a helyzet jobb. A tanulók fıleg a fiúk edzettebbek. Az iskola tanulóinak eredménye a közepesnél jobb. A törzs izmainak fejlesztése fıleg súlyemeléssel divatos lett napjainkban. A dinamikus erıugrásoknál, dobásoknál az elmúlt években szintén fejlıdést mutatnak. A kétkezes labdadobás átlaga: 8,5 m, míg egykezes dobás átlaga 7,4 m. Fekvıtámaszoknál az erı állóképesség 27,3 átlaggal jónak mondható.
Koordinációs képesség: terén a helyzet elkeserítı egyre kevesebb az ügyes tanuló a labdajátékok terén sincs átlagnál jobb képességő tanuló osztályonként 1-2 fı. Ma már a futball, a kézilabda lesz egyre divatosabb. Hajlékonyság terén a mozgásszegény életmód miatt az izületek kötöttek merevek már fiatal korban. A leány tanulók ezen a téren elınyt élveznek genetikailag a fitness divatja miatt. Összességében 561 fıbıl 38 fı (6,8%) könnyített testnevelést végez, rajtuk kívül 52 fı (8%) felmentett tanulónk van, közülük 33 fı (5,9%) gyógytestnevelésre vagy korrekciós tornára jár, 19 fı (2,1%) teljes felmentéssel rendelkezik. Teljes felmentést kapott tanulók száma alacsony az iskolánkban. Ez annak is köszönhetı, hogy felvételi alkalmassági vizsgálatra került sor a beiskolázás alkalmával. Egészségügyi gondozottak száma: 88 fı (15,7% egy tanulónak többféle megbetegedése is lehet) Orthopédiai: 32 fı (gerincferdülés, mellkasdeformitás) Cardiológiai: 10 fı (magasvérnyomás, szívhiba) Szemészeti: 8 fı (ide csak a súlyos szemhibákat vesszük) Neurológiai: 2 fı Eudocrin: 10 fı (túlsúlyos, cukorbeteg) Vese, vérképzıszervi: 11 fı Egyéb: 15 fı A tanulók állapota a szakmai egészségügyi alkalmasságnak megfelel. A tanulók mentális egészségi állapotáról eddig nem készült felmérés. Az osztályfınökök szubjektív megítélése alapján a magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel rendelkezı tanulók száma tanévenként átlagosan 9-25 fı folyamatosan növekszik. Az ıket segítı, speciális programmal nem rendelkezünk. A nevelési problémák okát az általános helyzetképben említett rossz gazdasági és szociális helyzet következményeként értékválságba kerülı és rosszabb esetben felbomló családokban látjuk. A 2003/2004 tanévben 135 tanulónak (24%) elváltak a szülei, 79 tanulónak (14%) pedig munkanélküliek, ezen kívül 132 tanuló (23,5%) három vagy több gyermekes családban él, ami sajnálatosan ma már anyagi értelemben hátrányos helyzetnek minısíthetı. Ezen problémák okait az iskola nem tudja megváltoztatni. Hatásuk csökkentése közös feladatunk.
Erıforrások Személyi erıforrások Belsı • Az iskolában dolgozó 41 pedagógus példamutatása adja elsısorban az egészségnevelés hitelességét. • Az iskolánkban iskolaorvos dolgozik. Mentálhigiénés végzettségő ifjúságvédelmi felelıs, képzett drogügyi koordinátor, gyógytornász, és szakképzet munkavédelmi oktató tevékenykedik. • A belsı erıforrás fontos tényezıje az átlagosan 560 fı tanuló. Külsı • A helyi intézményekkel, vállalatokkal kapcsolattartás megfelelı: Önkormányzat, Családsegítı és Gyermekjóléti Központ, Nevelési tanácsadó, Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum • A drogprevenció területén több éves munkakapcsolatban vagyunk a Forrás Lelkisegítık Egyesületével, de jó kapcsolatot tartunk fenn a szomszédunkban lévı Drogambulanciával, és a többi a városban mőködı drogprevencióval foglalkozó civil szervezettel.
90
Anyagi erıforrások • A fenntartó támogatása az iskola egészségnevelési programjának megvalósításához. • Pályázatok
Alapelvek, célok Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok Iskolánk egészségnevelési hitvallása A jó egészség alapvetı forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlıdésnek, és fontos dimenziója az élet minıségének. AZ EGÉSZSÉG AZÁLTAL KELETKEZIK, HOGY AZ EMBER TÖRİDIK SAJÁT MAGÁVAL ÉS MÁSOKKAL, HOGY KÉPES DÖNTÉSEKET HOZNI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEIT KÉZBEN TARTANI, TOVÁBBÁ AZÁLTAL, HOGY A TÁRSADALOM, AMELYBEN ÉL, OLYAN FELTÉTELEKET TEREMT, AMELY LEHETİVÉ TESZIK AZ EGÉSZSÉG ELÉRÉSÉT VALAMENNYI TAGJA SZÁMÁRA. AZ ISKOLÁNAK MINDEN TEVÉKENYSÉGÉVEL SZOLGÁLNIA KELL A TANULÓK EGÉSZSÉGES TESTI, LELKI ÉS SZOCIÁLIS FEJLİDÉSÉT. AZ ISKOLÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI KÖRNYEZETÉVEL SEGÍTENIE KELL AZOKNAK A MAGATARTÁSOKNAK ÉS SZOKÁSOKNAK A POZITÍV BEÁLLÍTÓDÁSOKNAK, KIALAKULÁSÁT, AMELYEK A GYEREKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁT JAVÍTJÁK.
Hosszú távú célok
Egységes prevenciós szemlélet kialakítása: egészséget támogató életmód gyakorlása, környezeti károsító tényezık lehetıség szerinti kiiktatása, a betegség megelızése Az esélyegyenlıség elvének a mindennapi élet színterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében való érvényesítése A MOZGÁSGAZDAG ÉLETMÓD, A TESTEDZÉS SZERVES SZÜKSÉGLETTÉ VÁLJON, A SPORTOLÁS KÖZÖSSÉGI ÉS TÁRSADALMI PROGRAMKÉNT ÁLTALÁNOSAN ELFOGADOTT LEGYEN. A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedı színterévé Az iskoláskorú gyermekek helyes egészségmagatartásának kialakítása Az iskola atmoszférája és tárgyi környezete legyen alkalmas az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására. MENTÁLIS BETEGSÉGEK MEGELİZÉSE, A TANULÓK LELKI EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK, ÉS ÉLETMINİSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, AZ EGÉSZSÉGTUDAT FEJLESZTÉSE, A LELKI EGÉSZSÉGNEK, MINT ÉRTÉKNEK A FELMUTATÁSA. DROGTAGADÁS, AZ EGÉSZSÉGRE KÁROS SZOKÁSOK MELLİZÉSÉNEK SEGÍTÉSE, ERİSÍTÉSE POZITÍV DÖNTÉSHOZÁS: A „NEMET MONDANI PROBLÉMAHELYZETEKRE” ELİSEGÍTÉSE A közösségi akciók erısítése az egészségfejlesztés, a jobb egészségi állapot elérése érdekében AZ EGYÉNI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE, AZ EGYÉN SAJÁT EGÉSZSÉGE ÉS KÖRNYEZETE FELETTI FOKOZOTTABB ELLENİRZÉS GYAKORLÁSA ÉS AZ EGÉSZSÉG SZEMPONTJÁBÓL KEDVEZİ ALTERNATÍVÁK VÁLASZTÁSA TERÉN.
Konkrét célok és feladatok 1. Személyi higiéné A test tisztántartása, a bır szerepe; szexuálhigiéné; mentálhigiéné; lelki egészségvédelem 2.
Egészséges táplálkozás
91
Élettani alapismeretek (anyagcsere); élelmi anyagok, tápanyagok; energia, tápanyagszükséglet; táplálékpiramis; egészséges táplálkozás; helytelen táplálkozási szokások; 3. Több mozgás A mozgás, aktivitás jelentısége az ember életében; a mozgáshiány okozta problémák, az inaktív életmód következményei; A mindennapos testedzés fontossága 4. Stressztőrés, stresszkezelés A stressz jelentısége, hatása az emberi szervezetre; a pozitív és negatív hatások feldolgozása, elhárítása 5. Balesetmegelızés Otthoni balesetek, iskolában elıforduló balesetek, az utcán és a közösségekben megjelenı veszélyforrások 6. Szexualitás Szexuális viselkedés; biológiai reprodukció; születésszabályozás, fogamzásgátlás, terhesség, növekedés, fejlıdés, szexuális felelısség, nemi úton terjedı betegségek, 7. Nem a dohányzásra A hozzászokás veszélye, akarati tényezık, motiváció, környezetünk iránti felelısségérzet 8. Nem az alkoholfogyasztásra A szervezet reakciói, a szervrendszerek megváltozott mőködése; a személyiség átalakulása, hatása a szőkebb és tágabb társadalmi környezetre 9. Drogtagadás Leépülés, a személyiség megváltozása, elvonási tünetek, tolerancia; egyéni és társadalmi problémák; szenvedélybetegségek 10. Idıben orvoshoz fordulás Preventív szemlélet jelentısége; szőrıvizsgálatok fontossága, lényege 11. Egyéni környezet tisztelet Az ember, mint biotikus tényezı; az egészség ökológiai felfogása; Közvetlen környezetünk védelme 12. Környezetvédelem A levegı, víz, talaj tisztasága, hatása az egészségre, tisztaságuk védelme; (természeti kincseink védelme, hulladékok, veszélyes anyagok kezelése, környezetbarát termékek elıtérbe kerülése, korszerő légszőrı berendezések)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV PROGRAMBAN RÉSZTVEVİK,
PROGRAMTERV-CÉLOK
HATÁRIDİ
FELELİS
Osztályfınöki munkaközösség, Mk. Vezetı, Ifjúságvédelmi felelıs
Testnevelés munkaközösség, Mk. Vezetı
MINİSÉGBIZTOSÍTÁS EREDMÉNYESSÉG ÉRTÉKELÉS VIZSGÁLATI FORMA
Komplex egészségnevelési foglalkozások megtartása
Tanév vége
Beszámoló
Tanévzáró értekezlet
Aktív közremőködés a drogprevenciós pályázatok munkájában A tanulók edzettségi állapotának szintentartása, fejlesztése
Tanév vége
Beszámoló
Tanévzáró értekezlet
Tanév vége
Felmérés
Tanévzáró értekezlet
Rendszeres részvétel a városi és megyei sportversenyeken
Tanév vége
Beszámoló
Tanévzáró értekezlet
A felmentettek számának csökkentése korrekciós tornával
Tanév vége
Beszámoló
Tanévzáró értekezlet
92
PROGRAMBAN RÉSZTVEVİK,
PROGRAMTERV-CÉLOK
MINİSÉGBIZTOSÍTÁS EREDMÉNYESSÉG VIZSGÁLATI ÉRTÉKELÉS
HATÁRIDİ
FELELİS
FORMA
Mőszaki munkaközösség, Mk. Vezetı Drogprevenciós munacsoport, Drogügyi-koordinátor
A munkavédelmi szabályok betartatásával a balesetek számának csökkentése A Drogstratégiában meghatározott célok megvalósítása
Tanév vége
Beszámoló
Tanévzáró értekezlet
Tanév vége
Beszámoló
Tanévzáró értekezlet
Vezetı testület, Igazgató
A tanórai egészségneveléssel kapcsolatos foglalkozások megtartásának rendszeres ellenırzése Az egészséges iskolai környezet megteremtése és fenntartása Egészségneveléssel, drogprevencióval kapcsolatos programok beépítése az iskolai rendezvényekbe
Tanév vége
Beszámoló
Tanévzáró értekezlet
Tanév vége
Kérdıív
Tanév vége
Beszámoló
Tanévzáró értekezlet Tanévzáró értekezlet
Tantestület- technikai dolgozók, Igazgató Diák Önkormányzat, DÖK Vezetı
Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek A TANTÁRGYAK LEHETİSÉGEI Osztályfınöki óra Iskolánkban az egészségnevelés fı színtere az osztályfınöki óra. 9-11 osztályokban 12 óra, 12. osztályban 10 óra. Az egészségnevelési foglalkozások az osztályfınöki órák 30%-át teszik ki. Az osztályfınöki tanmenet egészségnevelési részét lsd. Melléklet.
Testnevelés óra Tartós futás: 5, 7, 10 perc növekvı intezitással , minden testnevelési órán szerepel, az ıszi és tavaszi idıszakban. A vérkeringés fejlesztését érjük el így, aerob állóképesség fejlesztésével. A szív izomzatának növekedését és a tüdı térfogatának növekedését izomjátékokkal fejlesztjük. A Fartlek módszer, azaz a nyomásedzés: 1/3 rész terhelés 2/3 rész pihenés. Öt és 10 perces labdajátékokkal intenzív izomban a dinamikus és gyorserı fejlesztését a szertornával érjük el a téli idıszakban. Erı állóképességet medicinlabdás gyakorlatokkal, bordásfal és társas gyakorlatokkal fejlesztjük. A gyorsaság fejlesztésére: a rajtgyakorlatokat 5 és 10 m-es és 30-es futásokkal fıleg a 11., 12. évfolyamokban alkalmazzuk egész évben. Ennek alapfeltétele a fejlett izomzat. Egészségre nevelés: testnevelési órák, edzések után az izzadt, fáradt testet zuhanyzással felfrissítjük. Izzadságot, zsírt lemossuk. Izomzatot pihentetjük. Az egészséges életmód érdekében a rendszeres fürdésre szoktatjuk a tanulókat. Az önfeledt játék mivel aktív pihenı, a vidámság, a depresszió ellen nyújt védelmet. Szeretnénk a tanulókat a rendszere sportolás igényére nevelni, hogy felnıttként is mozogjanak rendszeresen.
93
Korrekciós torna A mai fiatalság a vitaminokban gazdag és energiákban gazdag étkezés miatt 5-10 cm-rel magasabb, mint ezelıtt 20-30 évvel. Ezt a hírtelen csontnövekedést (passzív, mozgásszerv) az izomzat növekedése nem tudja követni, ezért a gerincproblémánál fokozatosabban jelentkeznek. Az izomzat növekedését a rendszeres dinamikus izomzat adja, ennek következtében fıleg a gerinctartó izmok gyengék. Gyakori gerincbetegség a scolizisz. Ennek a rehabilitációja a rendszeres vázizomzat erısítı tornákkal valamint kiemelten a tehermentesített helyzetben történı gerinctornával mőködik.
Ez központilag a Gerincgyógyászati Társaság által kidolgozott feladatsor. Heti 2x3 órában 31 tanuló részvételével történik a Korrekciós Torna. Súlyosabb gerincferdüléssel súlyos csontváz deformitással rendelkezı tanulók a Szoboszlói Úti Általános Iskolába járnak speciális gyógytestnevelésre.
Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-13. évfolyam) A tanulók minden tanév elején dokumentált balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. 13. évfolyamon Munkavédelem heti 2 órában külön tantárgyként szerepel oktatási rendszerünkben.
NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvetı jellemzıje, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: • a tantárgyakon átívelı ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság” • a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által • kapcsolatközpontúság • értelem és érzelem egysége • módszerek sokfélesége Komplex tanulási lehetıségek szakiskolákban: 1. Modul rendszerő oktatás • Témanap • (nyári) Szakmai gyakorlat • Szakmai napok diákszervezéssel • Kiállításlátogatás 2. Terepi foglalkozások • Tanulmányi kirándulás 3. Játékok • Szituációs • Drámajáték 4. “Akciók” • vetélkedık • pályázatok • újságkészítés • kiállítás rendezése • filmkészítés • interjú • kérdıív • iskolarádió mőködtetése 5. Versenyek 7. PÉCHY-nap 94
8. Projektek • kutatómunka • “nemzetközi akciók”
Tanórán kívüli foglalkozások Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba. A fentieken kívül pl.: • Szakkör • Tábor stb.
Módszerek JÁTÉKOK • • • • • • • •
Szituációs Memóriafejlesztı Kombinációs Érzékelést fejlesztı Ráhangolást segítı Bizalomerısítı Kapcsolatteremtést segítı Drámapedagógia
RIPORT MÓDSZER • Kérdıíves felmérés • Direkt riportok • Fotóriport
PROJEKT MÓDSZER • Analízis – akció projektek
KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS • Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében
MŐVÉSZI KIFEJEZÉS • • • • • • • •
Vizuális mővészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zenemővészet Fotómővészet Táncmővészet Népmővészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a mővészetek nyelvén
95
Az iskolai környezet Az egészségnevelés lényeges része az egészséges iskolai környezet kialakítása. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseinket iskolánk Környezetnevelési programja tartalmazza.
Minıségbiztosítás / minıségellenırzés A közoktatás minıségfejlesztését a Comenius 2000 program hívatott segíteni. A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvetı eleme.
Az értékelés célja: • A program hatékonyságának meghatározása • A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenırzése • Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalatokat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk • A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat, illetve tanulási tevékenységeket • A program költséghatékonyságának meghatározása • A tanárok a egészségnevelés színvonalának megırzése, a hiányterületek pótlása miatt, vegyenek részt pedagógus továbbképzéseken
Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek: • • • • •
Kérdıív Különbözı megfigyelések Nyomon követı rendszer Egyéni vagy csoportos beszélgetések Diákönkormányzat egyedi értékelése
Az értékelési folyamatról tájékoztatni kell az érintetteket, a tanulókat.
Értékelı jelentés készítése: • • • • • • • •
Jelentés célja Összegzés A program indoklása Célok Tevékenységek Értékelés eredménye Következtetések Javaslatok
Továbbképzések A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a egészségnevelési program kidolgozása után. Értsék meg a hatékonyabb egészségnevelést segítı új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a egészségnevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések, iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli. A egészségnevelés területén dolgozó kollegák (iskolaorvos, ifjuságvédelmi felelıs) szakmaiságukkal segítsék az iskolában dolgozók munkáját.
96
Mellékletek EGÉSZSÉGNEVELÉS AZ OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁKON dr. Kulisics László, Felvinczi Katalin, dr. Rácz József, Rébay Lajos, Tábori Anna
9–12. évfolyam A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfınöki nevelı és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek idıkerete az 9–12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10. § (5.)”. A tartalmi körök (óracímek) meghatározásánál a következı szempontokat tartottuk szem elıtt: az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai; az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlıdés- és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei; a legégetıbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltı népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait; az egészségmagatartás befolyásolásának lehetıségeit;
Mi az egészség? Az egészségrıl alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható: az egyszerőbb megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségrıl például a laikusok és másképp az egészségügyben dolgozók, de a különbözı kultúrákban, társadalmakban ugyancsak eltérı módon vélekednek és beszélnek róla. Tökéletes, minden szemléletet kielégítı definíciót eddig még nem sikerült alkotni. Jelenleg két, egymástól markánsan különbözı felfogás létezik: a pozitív és a negatív megközelítésmód. A kettı közül hosszú ideig a nyugati orvostudományi modell által értelmezett negatív szemlélet volt az uralkodó, mely az egészséget a betegség vagy egyéb kórállapot hiányának tekintette. Ennek a szemléletnek az utóhatása jelenleg is szinte mindenütt érvényesül. A társadalomtudósok egészségrıl alkotott felfogása, valamint a keleti orvoslás bizonyos tapasztalatai révén a tudományos orvoslás azonban mélyreható kritikát kapott, és az egészségfogalom kialakításakor új tényezık kerültek elıtérbe, mint például a szociális tényezık. Ennek is köszönhetı, hogy az egészségfejlesztés területén az egészség pozitív definíciója vált irányadóvá, mely a jólléti, közérzeti állapotra utal. Az egészség holisztikus szemlélete ugyancsak nagy hangsúlyt kap, mely különbözı dimenziók (környezeti, szociális, egyéni) sajátos hatásait, valamint egymással való kölcsönhatásait is figyelembe veszi. Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felıl közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvetı emberi jognak, „az élethez szükséges erıforrásnak” tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. E szélesen értelmezett definíció bizonyos problémákat vethet fel, mivel megnehezíti a gyakorlati prioritások felismerését. Mégis fontos, hogy az egészségfogalom kiterjedt jelentéstartalma miatt az adott helyzethez leginkább igazodó szempontokat állítsák a szakemberek elıtérbe, ami természetesen az egészségfejlesztésben dolgozók elsıdleges feladata is.
Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új kelető még az e területen dolgozó magyar szakemberek számára is, ennek ellenére gyökerei sok-sok évre nyúlnak vissza. Így amikor az egészségfejlesztés mai gyakorlatát akarjuk jellemezni, mindenképpen át kell tekinteni az egészségnevelés és a különbözı népegészségügyi mozgalmak múltbéli jelenségeit is. A 19. századi rohamos iparosodás és urbanizáció idıszakában egyre jobban megfogalmazódott az igény az elkeserítıen rossz népegészségügyi helyzeten javító reformok iránt. Ebben az idıszakban a fı célkitőzés a megfelelı higiénés szokások bevezetése és elsajátíttatása volt. A 19. század végén, amikor a betegségektıl már kevésbé rettegtek az emberek, a népegészségügyi törekvések is irányt változtattak. Egyre inkább a környezeti
97
és biológiai tényezık kerültek elıtérbe, a népegészségügy mind több figyelmet szentelt az életmódnak, és átfogó védıoltási és szőrési programokat dolgoztak ki a tisztiorvosi hivatalok közremőködésével. Így az orvostudomány fejlıdésével, a higiénés szabályok, szokások elterjedésével – fıleg a nyugati civilizációkban – a járványok kezelhetıvé váltak, és a megbetegedések másfajta jellegzetességeket kezdtek mutatni. Az 50-es évektıl kezdve egyre inkább a krónikus, nem fertızı megbetegedések váltak vezetı halálokká, például az Amerikai Egyesült Államokban a szív- és érrendszeri megbetegedések. Ezek megelızésére jöttek létre a különbözı egészségvédı kampányok, táplálkozási, testkultúrát hirdetı, dohányzásról leszoktató programok, melyek a meggyızés, az attitőd-, viselkedésbefolyásolás paradigmáját, illetve az ismeretközlés lehetıségeit próbálták hasznosítani. Bebizonyosodott azonban, hogy a nevelési folyamatba illeszthetı ismeretátadás, az ismeretek bıvülése önmagában nem eredményezi az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltoztatását. Az évek során egyre inkább rájöttek a szakemberek, hogy az ismeretcentrikus megközelítések egymagukban nem képesek megbirkózni a megelızés feladatával. Szakítani kell a hagyományos egészségnevelési szemlélettel, az egyes programok betegségközpontú megközelítésével, valamint a orvosi ellátásra való túlzott koncentrálással. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök bevonásával válhat valóban hatékonnyá az egészségvédelmi munka. Ezen elképzeléseket magáévá téve az Egészségügyi Világszervezet egészségfejlesztési alapelveket fektetett le a 70-es évek végen, a 80-as évek második felétıl pedig további tevékenységi köröket határozott meg a modern szemlélet kialakításában és terjesztésében. Így napjainkban az egészség-megırzési tevékenység fı célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvı kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törıdjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetıségekkel. Alapvetıen nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetıségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegırzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemenıen figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egész-ségmegırzı tevékenység magában foglalja az emberi szervezet mőködésével és a betegségek megelızésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bıvítését, ezenkívül szakma-politikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezık nagymértékben befolyásolják az egészséget. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggı növekvı kompetenciát, azt, hogy az egyének, a laikusok is e szolgáltatások értı felhasználóivá váljanak.
A magyar lakosság életkilátásai A népegészségügyi statisztikák közül kiemelten gyakran említik a „várható élettartam” mérıszámot. Ez a pontos adatokon alapuló szám valójában nem a nulla életkorú populáció életesélyeit, vagyis a ténylegesen várható átlagos élet tartamát, hanem az aktuális halálozási adatokból számolt, az adott évre érvényes mérıszámot jelenti. Ennek ellenére ez a legjelentısebb mutatószám, amelybıl tendenciák (javulás, romlás, stagnálás) olvashatók ki, és a feladatok, teendık határozhatók meg. Magyarországon éppúgy, mint a volt keleti blokk országaiban már a rendszerváltozás elıtt is jelentıs mértékő romlás következett be a lakosság egészségi állapotában. Az a jelenség, amely a nyolcvanas években folyamatosan erısödött, majd az évtized fordulópontján tetızött, s azóta stagnál – vagyis a középkorúak halandósági mutatóinak romlása –, szaporította az okok feltárására hivatott vizsgálatokat. Ma a kedvezıtlen népegészségügyi mutatók alakulásának két okát jelölik meg: az egészségre ártalmas viselkedésmódok gyakoriságának alakulása, a gazdasági-társadalmi környezet minısége. Ami a számok mögött van 2000 májusában jelent meg annak a kutatásnak az elızetes jelentése, amely éppen a középkorú férfiak halandóságának okait kívánta feltárni. Ez a vizsgálat annyiban hozott új eredményt, hogy a halandóság alakulásában szerepet játszó tényezık eddigi vélt és becsült felelısségének arányaival szemben meghatározta az egészségkárosító magatartás gyakorisága és a pszichoszomatikus ártalmak megosztott szerepének arányait. A kutatók megítélése alapján mindössze az esetek 40%-ában bizonyítható okozóként az egészségkárosító magatartás. Az esetek többségében (60%) a környezeti változásokra adandó autentikus válaszok – képességek, készségek hiánya – okozza a morbiditást és a korai halált. A környezeti változások alatt a kutatók egyértelmően a társadalmi-politikai és az ezzel szorosan összefüggı gazdasági változásokat értik. A kutatók meggyızıdése, hogy a dinamikusan polarizálódó társadalom leszakadó rétegei körében olyan irreális vágyak, igények indukálódnak, amelyek teljesíthetetlensége állandó feszültséget, tehetetlenségérzetet és a társadalmon való kívülállóság érzetét keltik. Ez az állapot a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségőek és a kedvezıtlen települési viszonyok között élık relatívan szegényedı és a napi konfliktusoknak kumulatív módon kitettek csoportjára jellemzı tömegesen. İk azok, akik nem rendelkeznek a helyzetükön való változtatás lehetıségével, de esetleges felzárkózási lehetıség esetén a változtatás képességével sem. Nem tudnak
98
megbirkózni nehézségeikkel, s további fennmaradásuk, a még súlyosabb válság elkerüléséért folytatott harcuk állandóan megújuló feszültséggel, így intenzív egészségromlással, legalábbis annak nagy kockázatával jár. Azokban az országokban, ahol a rendszerváltozás dinamikusan és jelentıs politikai megosztottság mellett történt, a „vesztes és gyıztes” pozíciók jól beazonosíthatók. Magyarországon a tıke nélküli, a munkaerıpiacon kedvezıtlen pozíciójú rétegek számára a kirekesztettség érzetét fokozza más társadalmi rétegek gyors anyagi gyarapodása, az áruk tömege és azok elérhetetlensége. Ezek a társadalmi csoportok napi megélhetési gondokkal küzdenek, s jövıjük mai viszonyaink között nem túl ígéretes, nincs jele a kedvezı változásoknak. Ez az élethelyzet egyaránt okozója az átmenetileg kompenzáló, de idıvel káros viselkedésmódok elterjedésének és a pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásának.
Az életmód szerepe Az eddig leírtak alapján egyértelmő, hogy az életmódot nem kiváltó oknak, hanem okozatnak tekintjük, tehát olyan elemnek, amely ugyan közvetlenül meghatározza az egészségi állapot alakulását, de amelynek megváltoztatása kizárólag az életmód megválasztásában szerepet játszó okok megszüntetésével lehetséges. Az állítás indoklására nem kell sok idıt fordítanunk, hiszen képzeljük el, mennyire vezetne eredményre, ha közérdekbıl adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítjük a károsnak minısülı dolgokat: betiltjuk az alkohol és a cigaretta forgalmazását, és végleg börtönbe zárjuk a drogosokat. Korlátozzuk a még nem káros zsírfogyasztást fejadagok megállapításával, és a közétkeztetésben csak nyers zöldség és gyümölcsadagokat mérünk ki állami dotációval. Bevezetjük a kötelezı reggeli kocogást, és kötelezı fogyókúrára kórházba utaljuk az állampolgárokat a testsúly/magasság index túllépése esetén. Ha változásokat kívánunk elérni a lakosság egészségi állapotában, akkor még az ártalmakkal való találkozás elıtt, a döntési szituációkat megelızıen kell segítséget nyújtanunk. Ezzel a célcsoportot és az ideális életkort is meghatároztuk. Ennek megfelelıen a legintenzívebb szocializációs tanulási idıszakban, az általános iskolában eltöltött nyolc év alatt a legeredményesebb a beavatkozás. Ennek során egyrészt megismertetjük a rizikómentesebb életformák elınyeit (ez a könnyebb, ún. felvilágosító munka), másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, interiorizációjával megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást. Ez utóbbi sokkal bonyolultabb, idıben is jóval hosszabb feladat, s a szükséges beavatkozásnak – amellett, hogy kognitív és emocionális elemei egyaránt vannak – a kimenetele sem automatikusan garantált: e munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni.
Személyközi viszonyok karbantartása, ápolása A harmonikus személyiségtıl elválaszthatatlan a személyközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és a konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelı önbizalom, a szükségesség érzete, a közösségekhez tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelısséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a „pótszerekben”, pótcselekvésben. A megfelelı prevenció tartalmát ismét a képességek és készségek adják.
Mit nyerünk a jobb egészségi állapot mutatók jóvoltából? Ahogy korábban is említettük, az egészség, mely az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazásában alapvetı emberi jog, valamint meghatározó társadalmi és személyi „erıforrás”, egyúttal biztos befektetés is a társadalom számára. Az egyének, közösségek kedvezıbb, jobb egészségi állapota és jólléte társadalmi és gazdasági elınyökkel és haszonnal jár a társadalom számára. Az egészség vagy jóllét az egyének személyes életében pedig mindenképpen hozzásegít különbözı törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való nagyobb fokú alkalmazkodáshoz, valamint a teljesítıképesség növekedéséhez.
Az iskola szerepe és lehetısége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon fıszerepet az egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különbözı elvi megfontolások, melyek az iskolákat elsıdleges fontosságúvá teszik az egészségvédelemi munkában. Ezen elvi megfontolások a következıkben foglalhatók össze. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat.
99
Az iskolák (legfıképpen az alapfokú iskolák) tanulói személyiségfejlıdésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlıdési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a késıbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegő, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettıl függetlenül, illetve ezt gyengítı módon hat az ún. „rejtett tanterv”, az a nehezen felfejthetı szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minısége egyaránt tükrözıdik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. Az iskola mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szőkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola és az óvoda, melyek a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.
Hogyan használjuk az útmutatót? Az alábbiakban évfolyamonkénti bontásban óracímek olvashatók némi magyarázó szöveggel, amelyek elsısorban a kulcsfontosságú tartalmak bıvebb kibontását nyújtják. Az egyes évfolyamok vonatkozásában úgynevezett egységesítı tartalomkörök megfogalmazására került sor, melyek egyidejőleg két szempontot hivatottak megjeleníteni: az adott életkori csoport kutatások alapján körvonalazódó domináns problematikáját; az adott életkori csoport „fejlıdési feladatát”, melynek sikeres teljesítése hozzásegíthet egy egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez, a jóllét megtalálásához. A tananyag feldolgozása során az ún. részvételen alapuló oktatási technikák minél szélesebb körő alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlıdhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák, projektmunka, csoport munka stb.). Az osztályfınöki órák egészségfejlesztési tartalmának tanítása nem kíván semmilyen speciális szaktárgyi tudást, de a valóban hatékony tanítás megfelelı tanártovábbképzésen való részvételt tesz szükségessé. Elsısorban megfelelı népegészségügyi és oktatástechnológiai hangsúlyú képzések ajánlhatóak.
100
9.évfolyam Egészséges életmódok és a serdülés 1
2
3-4
5-6
7
8
9
Óracímek Felfogások az egészségrıl A gyerekek a 9. évfolyamot feltehetıleg egy új iskolában kezdik. Más személyes környezetben, az eddigiektıl eltérı vagy legalábbis részben eltérı tanári gárdával. Ezért érdemes ebben az új közegben általánosságban is beszélgetni velük az egészség, az egészségi állapot és a személyes jóllét problematikájáról. Minthogy bevezetı óráról van szó, indokolt ezzel a témakörrel kapcsolatosan bizonyos tárgyi és korszerőnek tekinthetı információk átadása. Érdekes és korosztályukhoz illeszkedı lehet egy tágabb fogalmi háló kimunkálása, amelynek során megbeszéljük, hogy miként alakult az egészségrıl való gondolkodás például történeti koronként, társadalmi csoportonként. Az elvi-elméleti tájékozódást követıen a tanulóknak saját életükre kell e gondolatokat vonatkoztatniuk. Csoportmunka keretében érdemes vizsgálni, hogy a jóllét a konkrét mindennapokban miként érhetı el. Felfogások az életmódról Az egészségi állapot jelenlegi és késıbbi alakulása szempontjából kulcsfontosságú elem az életmód. Tekintsék át a diákok, hogy milyen különbözı életvitelek képzelhetık el, milyen tényezık befolyásolhatják, határozhatják meg az életmód alakulását (pl. társadalmi csoporthoz való tartozás, életkor, történeti háttér). Az általános értelmezési keret áttekintését követıen szükséges a személyes összefüggések áttekintése is, valamint annak feltárása, hogy saját életvitelüket hogyan alakítják és hogyan szeretnék alakítani. „Vigyázat serdülök!” I-II Ebben az életkorban már sokat tudnak a diákok arról, hogy a serdülıkor milyen testi-lelki változásokkal jár. Ugyanakkor ritkán és keveset foglalkoznak azzal, hogy mindennapi életük konfliktusszituációi némiképp abból is fakadnak, hogy társadalmi pozíciójuk meglehetısen bizonytalan, még nem felnıttek, de már nem is gyerekek. Ennek a „köztes” élethelyzetnek a következményeit, sajátosságait tekintsék át a pedagógus segítségével, szem elıtt tartva a megoldási lehetıségeket és azok összefüggéseit az egészségi állapottal. Ki számít kortársnak? I-II Milyen kapcsolatai vannak a fiúknak és a lányoknak ebben a korban? Ki számít kortársnak? Mi jellemzı a kortársakra (lelkileg, társadalmilag, kulturálisan, ízlésben)? Hogyan befolyásolják egymás véleményét a kortársak (zenei ízlésben, öltözködésben, véleményben, életmód összetevıiben)? Pozitív és negatív példák a kortársak hatására. Kortárs hatások felismerése és kezelése. Kapcsolatok és a megjelenés A külsı megjelenés értékközvetítıként mőködik. Ezen az órán azzal a kérdéssel foglalkoznak a diákok, hogy a különbözı megjelenések, az öltözködés milyen „üzeneteket” hordoznak. Mi az, amit ebbıl a diákok tudatosan vállalnak, mik azok, amelyeket nem. Az óra lehetıséget biztosít annak feldolgozására is, hogy a különbözı társas környezetek milyen elvárásokat fogalmaznak meg az egyénnel szemben. Itt nyílik lehetıség annak megvitatására is, hogy mi lehet a kapcsolat a megjelenés és az önértékelés között. Mi számít drognak – legális és illegális A középiskolában ezen az órán kerülnek szóba a „veszélyes anyagok”. A tényleges ismeretek fényében érdemes áttekinteni a drogok csoportosítását legális és illegális besorolás szerint. Csoportmunka keretében ajánlott feldolgozni a drogokkal való lehetséges „találkozási” formákat, a különbözı kontextusokat (saját élmény + haverok elmondása + olvasmányok + filmek). Elıfordulhat, hogy a diákokban téves hiedelmek vannak a drogokkal kapcsolatban. Ezen elgondolások feltárása, megbeszélése, korrekciója szintén helyet kaphat ezen az órán. Ajánlott segédanyag: videofilm „Mielıtt”. Mi számít drognak? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok Az elızı óra folytatása. A téma feldolgozása annak a kérdésnek a tisztázásával bıvülhet, hogy mire is „jó” a drog. Példák csoportosítása, például élménykeresés vagy lelki problémák enyhítése. Föltétlenül szükséges annak a kérdésnek a fölvetése is, hogy milyen kézenfekvı alternatívák lehetnek?
101
10-11
12
Kockázatok és veszélyek – a biztonság megırzése I-II Ezen az órán a diákok késztetést kell, hogy kapjanak, hogy kritikusan, elemzı módon tekintsék át, mi minden lehet az egészségre veszélyes, kockázatos dolog, továbbá, hogy mi lehet egészségforrás (ami védi vagy támogatja az egészséget). Érdemes átgondolni a veszély és a biztonság relatív voltát (például életkortól függı változások). Változások és az egyensúly – összefoglalás Ezen az összefoglaló órán áttekinthetjük mindazokat a témaköröket, amelyekkel a tanév során foglalkoztunk. A megbeszélés tengelyébe a tanév kezdéskor már érintett problémát tanácsos állítani, azt, hogy az érintett diákok már nem gyerekek és még nem is felnıttek: állandó változásban vannak. Napi aktualitás lehet számukra az is, hogy hol, kinél, milyen intézménynél, szolgáltatásnál lelhetnek segítséget. Az is fontos kérdés, hogy valójában miben is segíthet a segítı.
102
10.évfolyam „Nyomás alatt” – helyem a világban – én és mások
4
Óracímek Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média A kilencedik évfolyam anyaga az „Egészséges életmódok és a serdülés” címet viselte, tulajdonképpen ez a gondolatmenet folytatódik, amikor arra vállalkozunk, hogy feltérképezzük, milyen elvárásoknak kell megfelelniük a mai 16-17 éves kamaszoknak, és vajon eleget tudnak-e tenni ezeknek. A társadalom és a család elvárásaival gyakran nincsenek összhangban a kortárscsoport által közvetített kívánalmak. A média által – sokszor igen erıszakosan sugallt – elvárások, amelyek elsısorban az áruk és szolgáltatások eladását szolgálják, nagyon erısen befolyásolják a kortársak által elvárt magatartást is. Nincs könnyő helyzetben az a serdülı, aki megpróbál az összes irányába ható elvárásnak megfelelni. Ez gyakorlatilag nem is lehetséges, ezért számos konfliktus keletkezhet, amelyek felboríthatják az amúgy is igen érzékeny egyensúlyt. Nagyon fontos szempont, hogy a gyerekek az ıket ért hatásokat megfelelı módon tudják értelmezni és értékelni. A család hatása az életmódra I-II A család, ahogy ezt a korábbiakban már többször is tárgyaltuk, ez elsıdleges szocializáció helyszíne, egyénenként eltérı, de ebben a korban gyengülı hatást gyakorol a serdülıkorú gyerekre. Természetesen a jól, demokratikus elvek alapján mőködı, kiszámítható elvárásokat közvetítı család hatása erısebb, de jó, ha a szülık, nagyszülık is figyelembe veszik a kortárscsoport és a média hatását. Jó, ha tudjuk: még a magát liberálisnak tartó család is – a gyermek szemében – gyakran konzervatív üzeneteket közvetít, amit a gyerekek nehezebben fogadnak el. Ezen idıszakban a család szerepe elsısorban az egyensúly megtartásában, a fékek beiktatásában, illetve a helyes értékelés elısegítésében fogalmazható meg. Ezen az órán a diákoknak lehetıségük nyílik annak mérlegelésére, hogy bizonyos életmódminták elutasítása vagy vállalása milyen mértékben saját átélt választásuk, illetıleg tiltakozás a család által kínált minták ellen. Kortársak hatása az életmódra I.
5
A kortársak hatásának felértékelıdése ezen életkorban még tovább fokozódik. A közös – jellemzıen közösségi – élmények, a hasonló kulturális és fogyasztási szokások a média által „sulykolt” ideálok erısítik ezt a hatást. A kortárscsoportok erısen befolyásolják a gyerekek étkezési szokásait (gyors étkezdék mint a társasági élet központjai), a már kialakult kapcsolatrendszerüket (család, rokonok), valamint a veszélyeztetı, illetıleg a veszélyes helyzet felmérésérıl kialakult elképzeléseiket (társaság egyéni felelısséget csökkentı hatása). Ezen tényezık módszeres és átfogó tárgyalására biztosít lehetıséget ez az óra. Kortársak hatása az életmódra II.
6
Tovább folytatva az elızı órán megkezdett gondolatsort, vegyük szemügyre, hogyan befolyásolják a kortárscsoportok az egyes gyerekek alkoholhoz, dohányzáshoz, illetve drogokhoz kapcsolódó viszonyát. Az alkohol – mint a társadalmilag elismert egyik tudatállapotot befolyásoló szer – a felnıtté válás egyik állomását jelképezi. A kortárscsoportok nyomása gyakran irányul arra, hogy az a „felnıtt” és „bátor”, aki nem ijed meg néhány pohár szesztıl. Mit üzen a média I.
1
2-3
Ebben az életkorban – támaszkodva egyébként más tantárgyak, tantárgyi modulok tartalmára – bátran vállalkozhatunk arra, hogy általában vizsgáljuk a média viselkedésre gyakorolt hatását. Nem kicsinyített kommunikációs szakemberek képzését kívánja ez a néhány óra elımozdítani, de szükséges a lehetıségekhez mérten módszeres elemzés tárgyává tenni a különbözı tematikájú üzeneteket, azok viszonyát mindennapi életünkhöz. Érdekes kísérletek ismertek például az érzékeléspszichológia területérıl, amelyek meggyızıen demonstrálják az ún. szubliminális (küszöb alatti) ingerlés viselkedésbefolyásoló hatását.
103
7
8-9
10
11
12
Mit üzen a média II. Az elızı óra folytatása. Ez az alkalom jó lehetıséget biztosít arra, hogy bizonyos elemi befolyásolási technikákkal ismerkedjenek meg a diákok. A befolyásolás demonstratív példája Thomas Mann: Mario és a varázsló címő munkája, amely a középiskolában kötelezı olvasmány. A kérdés tárgyalását elıkészítheti ennek a mőnek a tanulmányozása. Azt szeretnénk elérni, hogy a diákok ezen befolyásolási technikák hatásmechanizmusával megismerkedve ébredjenek rá: viselkedésünk, vélekedéseink, vágyaink, választásaink sok esetben nem autonóm döntéseink eredményei. Gyakran kiszolgáltatottak vagyunk. Ez a kiszolgáltatottság mérséklıdik, ha tudatára ébredünk annak, hogy milyen mechanizmusok révén hat, érvényesül a befolyásoló hatás. Társadalmi elvárások I-II Milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg a diákok szerint a mindennapokban.? Honnan tudjuk, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg velünk szemben? Ki milyen módon hozza tudomásunkra, hogy minek a megtételét vagy meg nem tételét várja, reméli vagy kívánja tılünk? Ezen az órán a problémakör felvetése, kibontása lenne a feladat. Különös hangsúlyt kellene fektetni a kommunikációra, a kommunikáció többszintőségére, a lehetséges félreértésekre, a szó és a gesztusok egymáshoz való viszonyára. Jóllehet, a kamaszok látszólag minden kérdésre tudják a választ, de valójában nagy belsı bizonytalanságokat élnek át. Állandóan ott van, természetesen rejtett formában a kérdés: „Kire hallgassak, ki segít eligazítani, kitıl kérhetek segítséget?” Társadalmi elvárások – devianciák Ezen az órán azzal foglalkoznak a diákok, hogy a társadalmi elvárások milyen formákban jelennek meg: hogyan fogalmazódnak meg az értékek, a normák. Mit jelentenek életükben a hagyományok, a törvények (BTK). Mit lehet és mit nem a mai magyar társadalom normái és törvényei szerint? Fontos kérdés, hogy az aktuális osztályközösség mit tekint deviánsnak, kit tekint normasértınek. Milyen közvetlen következményei vannak az ilyen viselkedésnek? Érdemes bemutatni, eljátszani a konformitás jenségét demonstráló néhány jellegzetes kísérletet. (Ajánlott forrásmunka tanároknak: Aronson: A társas lény) Kölcsönhatások Az eddigi órák során javarészt elméletekkel, mások történeteivel ismerkedtek a diákok. A téma jobb megértése, átlátása érdekében ez alkalommal próbáljunk a saját átélés számára alkalmat teremteni. Azzal a kérdéssel foglalkoznak ugyanis a diákok ezen az órán, hogy a deviancia, a normasértés mennyiben tekinthetı egyéni „teljesítménynek”, illetıleg a társas interakciók „termékének”. Játékot javaslunk: „Címkézés”. A mindössze 10 perces játék eredményeképpen kiderül: a homlokunkra ragasztott címke – még ha mi magunk nem is ismerjük annak tartalmát – a társak tevékeny együttmőködése révén garantálja, hogy annak megfelelıen fogunk viselkedni. A deviáns karrier nemcsak a deviáns cselekményt feltételezi, de a minısítés magunkévá tételét is. Meg akarok felelni? Az év utolsó ilyen tematikájú osztályfınöki óráján az önértékelés és a társadalmi (csoportbeli) presztízs összefüggéseit vizsgálják a diákok a pedagógus segítségével. Ismét a felelısség és a döntés problematikája kerül az érdeklıdés homlokterébe. Két témakör nevesített említése szükséges: a párkapcsolatok (szexualitás) és az illegális drogok. Kiváló alkalom kínálkozik arra, hogy ezen tematikák összefüggésében párban vagy kiscsoportokban bonyolítsanak le kockázat-haszon elemzést a diákok. Fontos! – Nem az eredményekre kell hangsúlyt fektetni, hanem a folyamatra.
104
11. évfolyam Hogyan tovább? Melyik úton? 1
2-3
4-5
6
7
Óracímek A társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok? Gyakorlat A társadalmi együttélési szabályok kialakulása és fontossága jól demonstrálható az úgynevezett „TaoCeti” játékkal. A játék lényege, hogy 4–6 fıs kiscsoportok egy megadott szabályrendszeren belül törekszenek konszenzusos döntést hozni, majd a kiscsoportok egyeztetik nézeteiket a szabályokról. A nagycsoport is konszenzust alakít ki. Cél: a szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások és elıítéletek tisztázása, szembeállítása, valamint annak bemutatása, hogy a társadalmi együttélés szabályai olykor nehéz, indulatokat is kiváltó egyezkedés eredményeként jönnek létre. (Forrásmunka: Delphoi örökösei) A társadalmi normaalkotás folyamata (norma, szabály, szokás) i-II Az óra során arra hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy mindennapi életünket – különbözı eredető – szokások és normák szabályozzák. A szokások kialakításában nagy szerepük van az egyes embereknek és kisebb közösségeiknek. A szokások alapvetıen abban különböznek a normáktól, hogy az utóbbiak rendszerint írásbeli formát öltenek. Rávilágítunk az erkölcsi, a társadalmi és a jogi normák közötti különbségekre. Az egyes emberek és közösségeik – a kulturális, földrajzi, gazdasági és vallási környezettıl erısen befolyásolt – nézeteit, megfogalmazott elvárásait foglalhatjuk össze az erkölcsi norma fogalmában. Az egyes csoportok által megfogalmazott normák – társadalmi elfogadottság esetén – a társadalmi norma rangjára emelkedhetnek. A jogi szabályok a modern társadalmakban írott formában jelennek meg. Társadalmi rendszerenként, történelmi koronként eltérı, hogy egy adott országban milyen testület vagy szervezet hozhat mindenkire kötelezı szabályokat. Nem ritka, hogy egyes országokban például táplálkozási szokások a társadalmi (vallási) norma rangjára emelkedtek (az iszlám és a zsidó vallás uralta területeken például az alkohol vagy a sertéshús fogyasztásának tilalma). Eltérés a szokásostól: táplálkozás I-II Az elızı óra már alapot nyújt arra, hogy a tanulókkal együtt közösen megvizsgáljuk, vajon ismerünke olyan táplálkozási szokásokat, amelyek a szokásostól eltérnek, és vajon mi lehet az oka ennek az eltérésnek. A tanulókkal közösen összegyőjtött eltérések (pl.: hús-, tejfehérje-, gabonaszármazék-, gyümölcscukor-mentes táplálkozás) eltérı okokra vezethetık vissza. Korábban már volt szó például a vallási okról. Számos egyéb oka is lehet az eltérı táplálkozási szokásoknak, így betegség (lisztérzékenység), kulturális környezet (sok nyers étel fogyasztása), illetve az anyagi helyzet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy aktuális divatirányzatok, kiélezett élethelyzetek, továbbá akár filmek is befolyásolhatják a táplálkozás szokásokat. (Filmajánlat – „Életben maradtak” címő film.) Eltérés a szokásostól: Párkapcsolati minták Ezen az órán a tanulókkal közösen továbbgondoljuk, vajon a társadalmi elvárások mit fogalmaznak meg felénk a párkapcsolatok terén. Melyek azok a párkapcsolatok, amelyek megfelelnek az általános elvárásnak és melyek nem? Vajon van-e összefüggés a kulturális, erkölcsi és vallási környezet és a közvetített minták között? A legtöbb társadalomban a családi (férfi-nı) kapcsolatok az elfogadottak, mégis – különösen a 60-as években sokat lehetett hallani a nagyobb csoportok (kommunák) együttélésérıl. Vajon milyen elınyökkel és hátrányokkal járhat az együttélésnek ez a formája? Napjainkban igen gyakori a párok házasság nélküli tartós együttélése. Milyen lényeges különbségek fedezhetık fel a házasság és a tartós együttélés között? Eltérés a szokásostól a szexualitás mindennapjai A korábbi órán áttekintettük a párkapcsolatokat, amelyeknek az alapja – jó esetben – a tartós érzelmi kapcsolat. Az ezen az alapon kialakult harmonikus szexuális kapcsolat megalapozhatja az életre szóló monogám házasságokat, amelyekben a születendı gyermekek biztos családi háttér mellett növekedhetnek. Az általánostól eltérı, szokatlan szexuális szokások (homoszexualitás, gyakori párváltás stb.) általában a társadalom elítélését vonják maguk után. Vizsgáljuk meg közösen: vajon ezek a kérdések az egyes egyének magánügyei vagy éppen ellenkezıleg a közösségre tartoznak? Milyen szerepe van az elıítéleteknek a szexuális szokások megítélésben? Jogosan követelik-e például a homoszexuálisokat képviselı civil szervezetek, hogy az azonos nemőek is köthessenek házasságot és fogadhassanak örökbe gyerekeket?
105
8
9
10
11
12
Eltérés a normáktól: alkohol és drog I. Az emberiség ısidık óta használ olyan szereket, amelyek alkalmasak arra, hogy idılegesen megváltozott tudatállapotot idézzenek elı. Ezek a hagyományosan és elsısorban fájdalomcsillapításra használt szerek (ópiumszármazékok) az idık folyamán elszakadtak eredeti funkciójuktól. Az emberek sokszor bódító hatásuk miatt használják ezeket az anyagokat. Hasznos lehet, ha az óra során bemutatjuk, hogy Európában elsısorban az alkohol fogyasztásával érték el az emberek a megváltozott tudatállapotot (alkoholos kultúrájú országok), míg például Indiában a Khat (marijuana) az egyházi liturgia része (kábítószeres kultúrájú országok). Ha a jogi aspektust világítjuk meg, akkor különbséget kell tennünk legális és illegális szerek között. Az alkohol és a dohány a világ legtöbb országában legális szer (kivéve az iszlám országokat az alkohol szempontjából). A kábítószerek (ópiumszármazékok, serkentık, szintetikus szerek) a világ országaiban általában tiltottak, de ismerünk olyan társadalmat is, amelyik legalizálta egyes szerek (marijuana) forgalmát. Ezen és a következı órán javasoljuk, tekintsék át, milyen következményekkel járhat a drogok fogyasztása. Vegyék számba az egészséget károsító hatásokat, a jogi következményeket. Jó, ha kitérnek a drogfogyasztásnak a párkapcsolatokra gyakorolt hatására, vagy éppen a függıség következményeire. Arányban állnak-e az esetleges rövid távú elınyök – ha vannak ilyenek – a hosszabb távú kedvezıtlen következményekkel? Elfogulatlan, nyílt beszélgetést lenne szerencsés kezdeményezni a diákokkal, melynek során bátran vállalhatják saját tényleges álláspontjukat, ugyanakkor bátoríthatjuk ıket a mérlegelésre. Eltérés a normáktól: alkohol és drog II. Az érzelmi, szellemi és testi biztonság megırzése az egészséges kiegyensúlyozott élet fontos összetevıje. Hasznos lehet, ha a gyerekek különbséget tudnak tenni a veszély és a veszélyes fogalompár jelentése között. Hasznos, ha áttekintik, hogy milyen szituációk adódnak a mindennapokban, amelyek magukban rejtik a veszélyt. Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy felismerjük és elkerüljük ezeket a szituációkat. Milyen szerepe lehet a csoportnyomásnak a rizikó vállalásában? Mi a szerepe az önismeretnek, a felelısségérzetnek? Mi szükséges ahhoz, hogy a helyes döntést hozzuk meg? E területen is eredményesebb a baj megelızése, amit egy mondatban úgy fogalmazhatunk meg: „Maradj a napos oldalon!”. Következmények: deviáns karrierek Ezen az órán ismét egy korábban érintett témával foglalkozunk: a személyiség részét képezı, belsıvé váló minısítés jelentıségével a „deviáns karrier” szempontjából. A téma feldolgozását segíti, ha valamilyen szépirodalmi alkotáson vagy filmen keresztül követhetik, érthetik meg a diákok, hogy a minısítés, a csoportba sorolás egy idı után önálló életet kezd élni, öntudatlanul is elvárásokat igazolunk. A pedagógus munkáját segíti, ha megismerkedik az „önbeteljesítı jóslat – Pygmalion effektus” hatásmechanizmusával. A diákok saját élményszerzését nagyban segítheti, ha a témakör feldolgozása során szerep-, szituációs játékokat veszünk igénybe. Fontos annak az összefüggésnek az átlátása, melynek révén élı kapcsolat teremtıdik a mindennapok és a távolabbi jövı várható vagy elkerülhetetlennek látszó eseményei között. Önismeret, kommunikáció, pályaválasztás Számos kutatást ismerünk, amely arról tájékoztat, hogy a pályaválasztási döntések olykor elhamarkodottan, saját tényleges késztetéseink és lehetıségeink valódi ismerete nélkül születik meg. A középiskola 11. évfolyamában a pályaválasztás kérdése megkerülhetetlenné válik. Mi kell ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, milyenek is vagyunk valójában, mi érdekel, mi köt le, mit szeretnénk csinálni? Ezeket a kérdéseket szükséges áttekinteni. Különösen szerencsés lenne újra kézbe venni a 8. évfolyamban írott kis fogalmazást: „Életem 10 év múlva”. Vajon hogyan látták a diákok akkor a jövıjüket, és hogyan látják 3 év elmúltával. Ez az összehasonlítás kiváló alkalom lenne annak megszemlélésére, hogy milyen változékony is az ember, holott úgy képzeljük, hogy következetesek vagyunk, lényegi kérdésekben nem változunk. Az óra legfontosabb mondanivalója, hogy a jó pályaválasztási döntések elsısorban az önismereten múlnak, továbbá, hogy a sikeresség egyik leglényegesebb összetevıje a jó illeszkedés: a személy és a pálya kínálta lehetıségek összefüggésében. „Maradj a napos oldalon!” A 7. órán az illegális kábítószerekkel kapcsolatban már megfogalmaztuk az üzenetet, hogy a veszélyekkel szembeni legnagyobb védettséget az jelenti, ha mindig a napos oldalon járunk. Ez a tétel azonban nem korlátozódik az említett problémakörre. Ezen az összefoglaló, áttekintı órán arra kérjük a diákokat, hogy vizsgálják meg: jelenlegi életviszonyaik között mit jelent a „napos oldalon lét”, milyen eltérülések lehetnek, látják-e, hogy ezekbıl mi következhet hosszú távon saját személyes életükre nézvést, és mi történhet szeretteikkel, a hozzájuk kapcsolódó különbözı személyekkel. Milyen típusú felelısséget kell és lehet vállalni? Ezek a vállalások mit jelentenek a mindennapokban?
106
12.évfolyam Felelısség a közösségért 1
2
3
4
5
Óracímek A felnıtté válás folyamata a döntések tükrében, pályaválasztás Ebben az évben az osztályfınöki órák egészségvédelmi témáit a felelısség a közösségért gondolat hatja át. Az egészséges életmód összetevıit most a növekedés és a felnıtté válás szemszögébıl tekintjük át. Ez az aspektus lehetıséget biztosít arra, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy a végzıs gyerekek elıtt álló nehéz élethelyzetekben segítséget nyújtsunk. A felnıtté válás folyamatát – leegyszerősítve – úgy is áttekinthetjük, mint a döntési kompetencia változásának menetét. A tanulók egyre több élethelyzetben hoznak olyan saját döntést, amely alapvetıen befolyásolhatja jövıbeni életüket, egészségüket. Egyre önállóbban határoznak életmódjukról, kapcsolataikról, a környezethez való viszonyukról. Ezen idıszak talán legfontosabb döntése a pályaválasztás. E döntés során nemcsak önmagukról kell reális képpel rendelkezniük, hanem azzal is tisztában kell lenniük, hogy a környezetük milyen képet alakított ki róluk. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és jártasságokkal, amelyek megkönnyítik azt, hogy elfogadják más döntéseit, még akkor is, ha az a személyüket érintik. Döntések, döntések! Ezen az órán a döntések meghozatalához vezetı útról, a döntési technikák, a döntéseket befolyásoló tényezık feltérképezését javasoljuk. A döntés – sokszor mondják – egy pillanat mőve, de sokszor gyötrelmes és nehéz folyamat elızi meg. Győjtsenek össze a diákok olyan helyzeteket, amelyekben az elmúlt egy hónap alatt dönteniük kellett. Válasszanak ki a gyerekek által vázolt szituációkból néhány jellemzıt. A szituációk közös kiválasztását követıen gondolkodjanak azon, vajon milyen szakaszai lehetnek a döntési folyamatnak. Mit kell mérlegelni, milyen információk szükségesek, milyen hatásai lehetnek a döntésnek, meg kell-e vizsgálni a másokra gyakorolt hatást, mi van, ha másként döntünk, mi van ha esetleg nem döntünk? A folyamat modellezését követıen, gondolkodjanak el azon, vajon milyen mód adódik a döntések értékelésére. Mindvégig tartsák szem elıtt, hogy csak a reális döntéseknek van esélyük. Döntések életmódomban: kapcsolatok Döntéseink jelentıs része összefüggésben van életmódunkkal, ezen belül is kapcsolatainkkal. Próbáljanak olyan döntéseket találni a tanulók életében, amikor döntéseik befolyásolták kapcsolataikat. Biztosan találnak olyan helyzetet, amikor barátságok születésérıl vagy éppen megszakadásáról hoztak örömteli vagy éppen fájdalmas döntést. Vajon hogyan befolyásolják ezen kapcsolati döntések az egyes emberek életmódját? Milyen hatásokkal kell számolni? Milyen szerepe lehet az önismeretnek és mások ismeretének? Fel lehet-e készülni a kudarc elviselésére? Milyen szerepe van a kapcsolatokban a hiteles kommunikációnak? Szögezzük le: a kapcsolatokat érintı döntések mindegyike érinteni fogja testi-lelki egyensúlyunkat. Ha felborul az egyensúly, célunk az lehet, hogy mindent megtegyünk a helyreállítása érdekében. Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné A következı órán arra keressük a választ, hogy az egészséges életvitel három fontos területén milyen személyes kompetenciákkal rendelkeznek a tanulók. Kérjük meg a diákokat, próbáljanak meg visszaemlékezni arra, mikortól rendelkeznek önálló döntési jogkörrel a táplálkozás, a mozgás és a személyes higiéné területén. Melyik terülten és mikor nyerték el szuverenitásukat. Gondolkodjanak el azon, hogy ık, ha gyermekeik lesznek, ugyanezen területeken mikor engedik át a döntést. Miért akkor? Szerintük milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy az ember maga döntsön saját ügyeiben? Mit szólnának ahhoz, ha mondjuk, gyermekük tízéves korában bejelentené, hogy többet nem fog húst enni? A címben jelzett területeken meghozott döntések vajon rövid, közép- vagy hosszú távon befolyásolják az egyének egészségét? Mi lehet a rossz döntés következménye? A döntések hatása: rövid távon – hosszú távon Ezen az órán azt tekintsék át, hogy az egyes döntések milyen távon „fejtik ki” hatásukat. Minden döntésnek vagy éppen a döntés hiányának következményei vannak. Ezen következmények egy része azonnal vagy rövid távon érzékelhetı lesz, de egyes – esetleg nem várt – eredmény csak hosszabb távon ismerhetı fel. Vajon van-e lehetıség arra, hogy mai döntésünk hosszú távú eredményét megismerhessük? Milyen módszerek állhatnak rendelkezésünkre? Képzeljenek el egy mindennapi döntést, és vizsgálják meg, melyek a rövid távú, ma is jól látható következményei, majd próbálják felmérni a közép és hosszú távú következményeket. Milyen információkra van szükségünk a jövıbeni következmények felmérésére?
107
6
7
8
9
10
Hogyan képzelem el a családom? Kérjük meg a diákokat, hogy gondolják végig, hogyan képzelik el életüket 10-15 év múlva. Most elsısorban azt gondolják végig, hogy milyen családot szeretnének. Vajon milyen elvek mentén fogják gyerekeiket nevelni? Hogy látják most, mennyire alkalmazzák majd a saját szüleiktıl megismert nevelési elveket? Van-e olyan mondat („Amíg az én kenyeremet eszed…”), amelyet gyakran halottak szüleiktıl, és ık nem akarják majd ugyanezt gyermeküknek mondani? Mi az, amit ma úgy látnak, hogy fontos lesz 10-15 év múlva a családi élet és a gyerekek nevelése szempontjából. Gondolják azt végig, hogy napjainkban a szemünk elıtt lejátszódó információs forradalom mennyire lesz hatással a családra, a kapcsolatokra, a gyerekek nevelésére. Milyen szerepe van a tradíciónak az elsıdleges szocializációban? Hogyan képzelem a munkám? Folytassák az elıretekintést, és most azzal a gondolattal játsszanak el, hogy hogyan képzelik a tanulók önmagukat 10-15 év múlva a munka világában. Kinek milyen tervei vannak? Vajon ma tehetnek-e azért, hogy jövıbeni terveik valóra váljanak? Gondolják végig, milyen szerepe van a munkának a kapcsolatok, a családi élet, illetve a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából. Hogyan lehet kezelni a munkahelyi kudarcokat? Szét lehet-e választani a magán- és a munkahelyi problémákat? Képzeljék el azt a helyzetet, ha valamilyen ok miatt nem válhat valóra elképzelésük. Milyen hatással lesz ez életmódjukra, családi életükre? Közösségért érzett felelısség: a környezet Ezen az órán folytatódik a jövıbe tekintı leltárkészítés. A beszélgetés elsısorban a manapság szinte mindenkit foglalkoztató környezeti problémák köré szervezıdjön. A diákok már nagyon sok mindent tudnak fizikából, biológiából és kémiából a környezeti problémák okairól. Ezen tudás fényében vizsgálják meg, hogy milyen konzekvenciákat, következményeket ismernek fel, amelyek befolyásolják saját életük alakulását. Az irányított beszélgetés során azt tekintsék át, hogy egy mai cselekedet milyen következményekkel járhat a tágabb környezetre nézve. Egészséges életmódok és az életminıség A tanév utolsó órái. Egészséges életmódok társadalmi csoportonként az életpálya függvényében. Az életminıség összetevıi, (munka, család, jövedelem, szabadidı, szórakozás stb.). Ezek elérésének lehetıségét mennyiben határozzák meg az objektív körülmények és mennyire az egyéni akarat és energiabefektetés? Hogyan és meddig terjedhetnek célkitőzéseink a korlátozott lehetıségek között? Vannak reális és teljesíthetetlen vágyak. Kérdés, hogy ezzel miképpen tudunk megbirkózni mindennapjainkban? Méltán felvetıdhet a kérdés, hogy ki elégedettebb a sorsával – az örökké elégedetlen, új célokat kitőzı, vagy a sorsával kiegyezı ember? Helyem a világban Helyem a világban – helyem a jövıben. Adják vagy kivívom a helyem a világban – megszerzem vagy kialakítom azt. Mi az értékesebb? Mit jelent a mindennapok szempontjából az önmegvalósítás (egyéni célok, kívánságok elérése, beteljesülése) vagy szükségességünk visszaigazolása másoktól? Gyızelem vagy legyızés? Harc és együttmőködés a pozíciószerzés folyamatában. A vesztes-vesztes (nulla összegő) játszmák cserélhetık-e kettıs nyereséggel járó együttmőködésre? Vajon milyen személyes kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy megfelelı egyensúlyra találjunk az érdekérvényesítés, illetıleg az érdekegyeztetés vonatkozásában? Az óra folyamán kapjon lehetıséget mindkét nézet, de komolyan mérlegeljék azt a szempontot is, hogy valóban lehet-e elégedett, „boldog” az az ember, aki a társai ellenében kíván érvényesülni?
108
Drogstratégia 2002/2003 A drogstratégia kialakításának elıkészítése Az iskolai drogstratégia kialakításának elıkészítése számunkra az ISM és OM által kiírt drogprevenciós pályázatra való felkészülés folyamatát jelentette. Az ifjúságvédelmi felelıs személyében kiválasztódott az a megfelelı végzettséggel rendelkezı tanár, aki felvállalta, hogy végigvezeti ezt a folyamatot. A pályázat beadásával kialakult az a „szövetség” az iskolavezetés és az ügyet felvállaló személy között, mely az alapja a további eredményes munkának. A tervezés fázisában felmértem a belsı partnerek az iskolaszék, az iskolaorvos, az osztályfınöki munkaközösség, a diákönkormányzat együttmőködési szándékát. A pályázatban együttmőködı szakmai szervezet kiválasztásakor megtörtént, a segítı kapcsolatok külsı partneri csatornáinak feltérképezése is. A pályamunka megírásakor kiformálódott egy prekoncepció a iskolai droghelyzetrıl, mely a pályázat megnyerésekor a diagnózis kialakításának alapjává vált.
Diagnózis A felmérések és a megtartott foglalkozások tapasztalatai alapján az iskola diákjai alacsony, vagy közepes veszélyeztetettségi szintbe sorolhatók. A többség (80%) nem vagy (nyilvánvalóan a tapasztalat hiányából adódóan) téves ismeretekkel rendelkeznek az illegitim drogok fogyasztásával kapcsolatban. Egy szőkebb rétegnek (20%) vannak tapasztalataik, de nem tekinthetık rendszeres fogyasztóknak. Mindemellett sem a kérdıív, sem a foglalkozások légköre nem volt alkalmas annak egyértelmő megállapítására, hogy iskolánkban nincs rendszeres fogyasztó, így ez sem zárható ki. Persze itt kell megjegyeznem, hogy nézetem szerint egy drogprevenciós programnak semmiképpen nem lehet célja a drogfogyasztók kiszőrése. Egészen más a helyzet a legitim drogokkal kapcsolatban. A dohányzás nagyon elterjedt iskolánkban. A diákok több mint a fele alkalmilag vagy rendszeresen dohányzik, viszont a dohányzást szenvedély szinten őzık aránya jelentısen kisebb (10% körüli). Az alkoholfogyasztási szokások feltérképezése még hátra van, de a kérdıív és a foglalkozásokon történt megnyilatkozások alapján állítható, hogy a diákok szinte kivétel nélkül fogyasztottak már alkoholt, és legalább 40 százalékuk elengedhetetlennek tartja az alkohol fogyasztást ahhoz, hogy társaságban jól érezze magát. A legitim és illegitim szerek fogyasztásának fı indítékai a kortárs csoportok befolyásoló hatásában, és a kíváncsiságban keresendı. Az személyes problémákra „megoldást” a keresı drogfogyasztói magatartás nem jellemzı iskolánkban. A tantestület erısen alulinformált a témában, és ami súlyosabb, hogy a drogprevencióval kapcsolatos motivációjuk nincs. A szülık drogokkal kapcsolatos ismereteit nem sikerült felmérni. Városunkban több társadalmi szervezet, és intézmény rendelkezik drogprevenciós programokkal melyekkel, jó munkakapcsolattal rendelkezünk.
109
Célmegfogalmazás A fentiek ismeretében iskolánk drogstratégiájának legfıbb célja egy szemléletváltás elısegítése. Meg kell értenie a tanároknak a drogprevenció fontosságát, ki kell alakítani, hogy lehetıségeikhez mérten akarjanak tenni is valamit az ügyért. Mindemellett folytatni kell a minél hatékonyabb felvilágosító munkát. A fenti cél megvalósításának érdekében végrehajtandó konkrét feladat: a 2002/2003 tanév végéig egy tanárokból és diákokból álló drogprevenciós munkacsoport megszervezése, és mőködésének elindítása.
A stratégiai cél megvalósítása érdekében megvalósítandó konkrét tevékenységi formák • • •
•
Bekapcsolódni a Forrás Lelkisegítık Egyesülete által szervezett a 2002/2003 tanévben beinduló segítı képzésbe. -minden osztályból 1fı + a tantestületbıl legalább 2fı Osztályfınöki munkaközösségi továbbképzés keretén belül bemutatni a diákoknak tartott drogprevenciós foglalkozások módszereit -három alkalommal 45 percben a három fı téma A 2002/2003 tanév elsı szülıi értekezletén drogprevenciós elıadás, és kérdıíves felmérés a 9. osztályos diákok szüleinek -a kérdıív kidolgozása a segítıképzésen résztvevı diákokból és tanárokból szervezıdött drogprevenciós munkacsoport feladata Megszervezni a 2002/2003 tanévben a Forrás Lelkisegítık Egyesülete által szervezett „Te is tudsz segíteni” címő vetélkedı iskolai fordulóját
Értékelés, egyben a következı stratégiai cél kijelölése A drogprevenciós munkacsoport elvégzett munkájának beszámolója a 2002/2003 tanévzáró nevelési értekezlet
110
2003/2004 Helyzetértékelés Iskolánkban második éve aktív drogprevenciós munka folyik az GYISM és az OM pályázati támogatásával. Az elsı év a helyzetfelmérés éve volt. Az akkori felmérés tapasztalatai alapján iskolánk diákjai az alacsony, vagy esetleg a közepes veszélyeztetettségi szintbe soroltuk be. A tantestületünk meglehetısen alulinformáltnak és motiválatlannak bizonyult a drogproblémával kapcsolatban. Akkor legfontosabb célunk fıként a tantestületen belüli szemléletváltás volt, melyet egy tanárokból és diákokból álló munkacsoport életrehívásával terveztünk elérni. Az cél nem egészen úgy valósult meg mint terveztük, de úgy gondolom ma az egész tantestület érzékenyen reagál minden a témával kapcsolatos információra, érzékeli a cselekvési lehetıségeinek korlátait, és ezen határokon belül megtesz mindent a drogprevenciós célkitőzéseink érdekében. A munkacsoport ugyan nem alakult meg, de szerepét átvette a második félévben havi rendszerességgel mőködı elıadás sorozat, mely jó alkalmat teremtett az osztályfınököknek, hogy a téma körüli gondolataikat megosszák egymással. Kialakult egy jónak minısíthetı munkakapcsolat az osztályfınökök és a segítı szakmai szervezet munkatársai között, így adott a lehetıség, hogy saját vagy tanítványaik problémáival szakemberhez fordulhassanak. Iskolánkban sikeresen lezajlott a „ Te is segíthetsz!” drogprevenciós vetélkedı iskolai fordulója, melyen minden osztály egy-egy csapata részvett. A 13.b osztály továbbjutó csapata pedig megnyerte az egész vetélkedısorozatot. Az İ aktivitásuk a diákok körében is elhintette a segítı magatartás pozitív megítélésének gondolatát. Jó alapot ad egy kortárssegítı csoport kialakítására. Sikeres akció volt a Péchy Napon megrendezett „Pörögj futva!” Debrecen-Nyíregyháza váltófutás az egészséges életmódért. Bár túl sok követıje nem akadt a futás részvevıinek, de ismét a figyelem középpontjában volt a téma. A szakmai szervezet munkatársaitól kapott (szigorúan névnélküli) információk alapján megerısíthetjük a tavalyi felmérés eredményét. Szinte minden osztályban vannak akik rendelkeznek saját tapasztalattal az illegális drogok kipróbálásával kapcsolatban, de rendszeres drogfogyasztás még nem jellemzı. Sajnos erıs a tévhit az úgynevezett „könnyő” drogok veszélytelenségérıl, és mivel elsısorban ezekkel próbálkoznak a debreceni fiatalok, ez nehezíti a prevenciós munka hatékonyságát. A diákoknak tartott foglalkozások legfıbb tapasztalata az volt a számunkra, hogy az iskolai drogprevenciós munka elsıdleges feladata a külsı szakemberek „beszoktatása” az iskolába. Csak nekik van esélyük, hogy a diákok ıszintén megnyíljanak elıttük. A tanár-diák kapcsolat sajnos többnyire nem elég nyílt a drogproblémák ıszinte megbeszéléséhez.
Célmegfogalmazás Legfontosabb stratégiai célunk az, hogy minden az iskolánkba járó diák tisztában legyen a drogfogyasztás veszélyeivel. Tudjon arról, hogy kihez fordulhat, ha mégis drogfogyasztással kapcsolatos problémája van. Legyen a közelében olyan laikus segítı (tanár vagy diák) aki ráveheti arra, hogy szakemberhez forduljon segítségért. Végül minél több lehetıséget kell teremtenünk arra, hogy -a velünk együttmőködı szakmai szervezet- a Forrás Egyesület RÉV Szenvedélybeteg Segítı Szolgálatának munkatársaival találkozhassanak diákjaink.
A stratégiai cél megvalósítása érdekében megvalósítandó konkrét tevékenységi formák • • •
Kortárssegítı képzés beindítása vagy bekapcsolódni valamely más intézmény képzésébe Drogprevenciós foglalkozások iskolába belépı 9.osztályos diákoknak Havi rendszerességgel konzultációk szakember vezetésével az osztályfınökök számára
Értékelés, egyben a következı stratégiai cél kijelölése A drogügyi koordinátor beszámolója a 2003/2004 tanévzáró nevelési értekezleten
111
Irodalom
Andrési Pál (1996)Cselekvı természetvédelem JGYTF Kiadó
Aszmann Anna Anonymus (szerk, 1997): Egészségvédelem az oktatásban Nemzeti Egészségvédelmi Intézet 1997
Bábosik István (2001):Az iskola nevelési hatékonyságának mutatói. Új Pedagógiai Szemle, 2001 április
Budayné-Sáráné (szerk,1994.) A Természet- és Környezetvédı Tanárok Egyesülete I. és II. nyilvános elıadói konferenciájának elıadásai, TKTE Bp.,
Budayné- Ungváriné (1997): Segédanyag a környezeti nevelés közös követelményeinek a helyi tantervbe ás a különbözı mőveltségi területekbe való beépítéséhez Debrecen MJV Kiadásában
Gulyásné-Láng-Vizyné (1997): Természetvédelem és környezetvédelem a nevelésben TKTE Bp.
Gulyás Pálné (szerk., 2003): A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakértıi tevékenység megalapozása TKTE, Bp.
Fernegel-Havas-Gulyásné-Vizyné (2002): Útmutató a környezeti nevelés helyi szintő tervezéséhez. www.konkom.hu
Havas Péter (1993): A környezeti nevelés néhány pedagógiai elve és területei, Új Pedagógiai Szemle, 10/12-21.
Havas Péter (szerk., 1994.): Körlánc Kalauz, Aqua Kiadó, Bp.
Havas Péter (2001): A fenntarthatóság pedagógiája I és II. Új Pedagógiai Szemle szeptember, október
Hortobágyi Katalin (1993): Erdei Iskola "Ahol a fáktól jobban látni az erdıt" IFA, OKI, Erdei Iskola Egyesület. Bp.,
Kárász Imre (1994): Ökológia és környezetelemzés Terepgyakorlati praktikum, Pont Kiadó, Bp.
Kerényi Attila (1995): Általános Környezetvédelem. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged,
Könczey Réka-Nagy Andrea (1994): Zöldköznapi Kalauz, Föld Napja Alapítvány, Bp.
F.Nagy-Barati-Gyulai-Szász (1995): A fenntartható fejlıdés programja, Miskolc, Ökológiai Intézet
Szekszárdi Júlia (2002); Nevelési kézikönyv nem csak osztályfınököknek OKI és a Dinasztia Kiadó
Székely Lajos (1999): Egészségfejlesztési Program az általános iskola 5-8. Osztályaiban Pápai Párizs Egészségnevelési Országos Egyesület Budapest
Takács Péter (2000): Az iskolai drogstratégia kialakítása és módszertana T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt.
Szilágyiné Somogyi Katalin. (szerk., 2000): Tanulói, tanulási motívumok Vizsgálati anyagok. Segédanyag az iskola nevelési programjához Összeállította: Gerencsér Attila. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Debrecen 2000.
„Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja”
Az Ottawai Egészségfejlesztési Charta
Dzsakartai Egészségmegırzés Nyilatkozat a XXI. században
112
2. sz. melléklet
Péchy Mihály Építıipari Szakközépiskola Környezeti nevelési programja
2004. március
Készítette: Demeterné Kozma Zsuzsanna
Tartalomjegyzék
1. Az iskola mőködése környezeti nevelés szempontból
115
1.1. A környezeti nevelés fogalma .................................................................................... 115 1.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér ........................................................................ 115 1. 3. Helyzetelemzés.......................................................................................................... 116 1. 4. Erıforrások ................................................................................................................ 117 2. Alapelvek, jövıkép
119
2. 1. Hosszú távú célok...................................................................................................... 119 2.2. Rövid távú céljaink................................................................................................... 120 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
120
3. 1. Tanórai foglalkozásokon ........................................................................................... 120 3. 2. Tanórán kívül............................................................................................................. 143 3.3. Módszerek .................................................................................................................. 143 3. 4. Taneszközök .............................................................................................................. 143 3. 5. Iskolai környezet........................................................................................................ 143 3. 6. Kommunikáció .......................................................................................................... 144 3. 7. Minıségfejlesztés ...................................................................................................... 144 3 .8. Továbbképzés ............................................................................................................ 144
114
1. Az iskola mőködése környezeti nevelés szempontból 1.1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élı és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevı cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: • megfelelıen stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erısít meg az élı ill. élettelen környezettel; • kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; • felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; - összefüggı rendszerben történı értelmezésére; - a rendszerben felismerhetı kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelısségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevı cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az ıt körülvevı biofizikai környezet sokrétő kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minıségét érintı döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.”
(IUCN, 1970)
1.2.
Az alapelveket szabályozó jogi háttér
A nemzetközi elızmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyőlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezetiés egészségnevelési programjai. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethetı le:
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) 4 önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.
115
A Nemzeti Alaptantervrıl kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet 5 kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelıs elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”
(NAT 243/2003)
1. 3. Helyzetelemzés Az iskola rövid története Iskolánk 1949 óta folyamatosan szolgálja a magyar közoktatást. Építészet, ill. gépészet szakmacsoportban történı alapozás után a következı OKJ-s technikusi végzettségek szerezhetıek meg: magasépítı, mőemléki fenntartó, mőszaki üzletszervezı, épületgépész, anyagmozgató építıgépész. Az iskola helye és épülete
Az iskola Debrecen belvárosi részén épült. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendı, azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetıségeit. Az általános problémákon kívül a következık várnak megoldásra: - Nem megfelelı a mosdók tisztasága - Tantermekben nincsenek szekrények - Több televízió, videó és CD-lejátszó kellene - Az iskola udvara parkolóvá vált, ezért parkolóhelyek kialakítása szükséges - A büfé kínálata nem megfelelı - Nem mőködik a szelektív hulladékgyőjtés - Nincs elegendı mennyiségő szeméttároló
Az iskola mőködése környezeti nevelés szempontból Iskolánkban jelenleg a tantestület minden tagja foglalkozik tanórákon a környezeti neveléssel, de intenzívebben a földrajzot, biológiát, kémiát, szakmai alapismeretet oktató tanárok illetve a 13. évfolyamon a munkavédelem tanára. A környezeti nevelés része az iskolai életnek, ahol fokozatosan haladunk elıre, a további munkában is szükség van az iskolavezetıség és minden kolléga együttmőködésére. Az osztályfınökök szerepe kiemelten fontos a munkában a továbbiakban is. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai keretek között:
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelı környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különbözı interaktív módszereket használva adjuk át ismereteinket, de jelentıs szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetıségeit is felhasználjuk és alkalmazzuk. Így az élményszerő tanításra lehetıség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben: - A diákok versenyeken vehetnek részt, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma (pl.: a Városi Diákönkormányzat által indított verseny)
116
-
Különbözı akciókban veszünk részt. Az iskolában győjtési akciókat szervezünk (elem, papírgyőjtés). A jeles alkalmakról a faliújságon megemlékezünk (Föld Napja, Víz Világnapja) Minden évben ellátogatunk a Víztermelı Üzembe, ill. a Szennyvíztisztító telepre. Évente rendezünk Péchy- napot, ahol az egész iskola részvételével diákjaink megismerik közvetlen környezetünket, hagyományainkat, értékeinket. - Évente több alkalommal van lehetıségük diákjainknak az épített környezet komolyabb megismerésére neves építész elıadók segítségével. - Szakmai területen az építész és épületgépész cégek jönnek iskolánkba elméleti és gyakorlati bemutatót tartani. - Dekorációs versenyt hirdetünk minden évben. - Osztály kirándulásokat szervezünk.
1. 4. Erıforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevıi egymással, valamint külsı intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttmőködést alakítsanak ki. A résztvevık és a közöttük kialakuló együttmőködés egyben környezeti nevelési munkánk erıforrása is. Az iskolának a következı tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.
Nem anyagi erıforrások Iskolán belüli együttmőködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával, példaértékő legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttmőködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidı-szervezı tanár látja el. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedı feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklıdı és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok:
A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos magatartás kialakításában a témanapoknak, a hulladékgyőjtési akciónak, osztálykirándulásoknál a múzeumlátogatásoknak. A diákok és tanárok együttmőködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megırzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenység áttekintése a mőszaki igazgatóhelyettes feladata. Tanárok és szülık:
Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülıi ház és az iskola harmonikus együttmőködése. Fontos, hogy a szülık megerısítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetıségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak:
117
Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan győjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélı, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése a gazdasági összekötı feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyőjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttmőködés: - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttmőködés – az iskola egész életén belül- a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehetı legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelezı támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.
- Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények:
A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különbözı intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedıen fontosak a múzeumok, a nemzeti parkok, a botanikus kert. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elı (osztályfınöki óra ) . Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az osztálykirándulásokat az osztályfınökök szervezik, az iskolai szintő kirándulásokat, pedig a szabadidı- szervezı. Azon kirándulások, amelyeknek költségvonzata is van a tanuló számára nem kötelezıek. A részvételi költség a szülıt terheli. - Civil szervezetek: Kelet-Magyarországi Népfıiskolai Egyesület nyári táboroztatás témanapok szervezése Forrás Lelkisegítık Egyesülete drogprevenció Városszépítı- és Védı Egyesület mőemlékek vagy mőemlék jellegő épületek felmérése - Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenırzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelıen mőködik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre, építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. - Büfé:
Diákjaink délelıtti étkezésének egyik meghatározó tényezıje az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megırizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan mőködı önálló egység. Kívánatos, hogy bıvüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra idıszerővé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülık közt az iskola szülıi munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé mőködtetıjével.
118
Anyagi erıforrások: - költségvetés - pályázatok - Péchy Junior Alapítvány - Szülıi Szervezet
2. Alapelvek, jövıkép 2. 1. Hosszú távú célok - Elısegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) - Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környe-zetkímélı magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. - Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. - Bekapcsolni az iskolánkat a közvetlen környezet értékeinek megırzésébe, gyarapításába. - Meghatározóvá tenni a tanulók életmódjában a természet tiszteletét, a felelısség vállalását. - Meghatározóvá tenni a környezeti károk megelızésére való törekvést. - Képessé tenni, a tanulókat arra, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak mőködni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. - Elismertetni a diákokkal, hogy a környezet védelme közös és egyéni kötelesség. - Hozzájárulni az emberiség, a környezet minıségének fenntartásához és javításához. - Felhívni a tanulók figyelmét az általános emberi egészségvédelemre. - Képessé tenni a tanulókat a problémamegoldó gondolkodásra, és az élethosszig tartó tanulásra.
- Megismertetni a természeti erıforrások elırelátó és ésszerő felhasználását. - Rendszerszemléletre kell nevelni. - A globális összefüggéseket meg kell értetni a tanulókkal.
119
- Megértetni az egészség és a környezet összefüggéseit a tanulókkal.
2.2. Rövid távú céljaink Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. -
A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához Új témanapok szervezése A kétszintő érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyőjtése, tananyagba építése. Hagyományok megırzése A drogprevenciós program folytatása Osztályfınöki órákon továbbiakban is folytatni kell a környezeti nevelést. Szakórákon minden lehetıséget meg kell ragadni a környezeti nevelésre. Tanórán kívüli szakórákat kell tervezni A dekorációs versenyt folytatni kell
3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3. 1. Tanórai foglalkozásokon Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlıdésüket! legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében! értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes! igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek! sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı népi játékokat! A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását!
Fizika A diákok váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára! ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit! ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat! tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra!
120
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelısséggel szabad csak felhasználni! váljanak az ismereteik birtokába, a tetteik következményeit látó, elıregondolkodó állampolgárrá! 9. évfolyam
Témakörök Egyetemes tömegvonzás A teljesítmény és hatásfok
Tartalmak A mesterséges égitestek szerepe az információk közvetítésében, az idıjárás jelzésében Az egyre nagyobb teljesítményő gépek hulladéktermelı hatása lomtalanítás, veszélyes hulladékok
10. évfolyam Témakörök Hıtan Hıtani alapjelenségek
HalmazállapotVáltozások
Tartalmak A víz különleges hıtágulási viselkedésének hatása a vízi élıvilágra és a kızetekre
A globális felmelegedés (üvegházhatás) és következményei a sarki jég elolvadása Csapadékok a Föld légkörében Az utak sózásának hatása a növényzetre
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Egyenáramok Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok Elektromos teljesítmény
Vezetık, szigetelık - az áramütéses balesetek és megelızésük A nagyfeszültségő vezetékek élettani hatása az élılényekre
Elektrolízis környezetszennyezı hatása Galvánelem környezetszennyezı hatása - veszélyes hulladékok, tölthetı „elemek”, akkumulátorok Energiatakarékos fogyasztók használata
11. évfolyam
Témakörök Rezgések, hullámok A hang hullámtulajdonságai Elektromágneses hullámok Hullámoptika
Tartalmak A zaj, mint a környezetszennyezés egyik formája Az erısítık hatása a fülre A fény szerepe fotoszintézisben - oxigéntermelés A levegı és a víz szennyezettségének hatása a fény terjedésére
Témakörök
Tartalmak
Modern fizika A fény kettıs természete Magfizika
A napelem, mint megújuló energiaforrás és a kimerült elemek kezelése Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai
121
A radioaktivitás
A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazása és hatása az élılényekre Atombomba, atomerımő Az atomenergia felhasználásának elınyei és kockázata - atombalesetek, tiszta energia
Maghasadás
Magfúzió Csillagászat Őrkutatás
A hidrogénbomba A magfúziós erımő elınye
A világőr békés felhasználása A világőr szennyezése
Magyar nyelv és irodalom A tanulók: legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre! ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat!
legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre! tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni! tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet! törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt!
Magyar nyelv – 9. évfolyam
Témakörök A tömegkommunikáció
Tartalmak A kommunikációs folyamat tényezıinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó mőfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltı eszközeinek azonos és különbözı jellemvonásai. A tömegkommunikáció szerepe a környezethez való viszony formálásában.
Könyv- és könyvtár-használat
Témafeldolgozás különbözı – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával. Környezeti téma feldolgozása különbözı információhordozók felhasználásával
Irodalom – 9. évfolyam
Témakörök Mítosz és irodalom
Tartalmak Mitológiai történetek. A természet és a mítosz kapcsolata.
122
A Biblia és hatása az irodalomra
Részletek az Ó- és Újszövetségbıl. Az ember felelıssége a teremtett világgal szemben a Bibliában. Legalább öt szemelvény tematikai és mőfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából /himnuszok, legendák/. Assisi Szt. Ferenc: Nap-himnusz. (Állatok világnapja.)
A középkor irodalma
Portrék, verses és prózai alkotások az Janus Pannonius és Balassi Bálint költıi portréja. európai és a magyar reneszánsz Búcsú Váradtól. irodalomból Egy katonaének. Portrék a magyar barokk irodalomból
Szemelvények Pázmány Péter mőveibıl. Az ételben való dobzódásnak veszedelmes ártalmirúl.
Magyar nyelv – 10. évfolyam
Témakörök Alapvetı retorikai ismeretek
Szövegtípusok
Könyv- és könyvtárhasználat
Tartalmak
Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. Hatásos meggyızés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegmőfajokban. (…) Érvelés adott terület védetté nyilvánítása érdekében. Beszéd, szónoklat, érvelés környezetvédelmi problémák megoldása ügyében Elbeszélés, leírás, levél mőfaji jellemzıinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélı lehetıségei a különféle szöveg- fajtákban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzıi; az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásmővek: meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz. Lakóhelyem természeti szépségei. Beadvány illegális hulladéklerakók felszámolása ügyében.
Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Környezetvédelmi téma feldolgozása különféle források felhasználásával.
Irodalom – 10. évfolyam
Témakörök
Írók, költık, irányzatok
Tartalmak
Néhány szerzı és irányzat az európai és a magyar 123
Romantika a világirodalomban Három portré
Petıfi Sándor
Arany János
felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. A estve A tihanyi Echóhoz, A közelítı tél, Puskin: Anyegin Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. Gondolatok a könyvtárban, Az arany ember. Jellemzı mőfajok, témák Petıfi életmővében, teljes mővek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mő a korábban tanultakkal együtt. A puszta, télen Jellemzı mőfajok, korszakok az életmőben, legalább tíz mőve a korábban tanultakkal együtt. Tengeri-hántás A tölgyek alatt,
Irodalom – 11. évfolyam
Témakörök
Madách Imre Világirodalom – széppróza, líra, dráma Ady Endre
Tartalmak
Az ember tragédiája – mőelemzés, értelmezés Csehov egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. Csehov: Sirály Jellemzı témák, korszakok az életmőben, legalább nyolc mő, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mő. Héja-nász az avaron.
Portrék a Nyugat elsı nemzedékébıl Babits Mihály
Juhász Gyula: Tiszai csönd, Milyen volt szıkesége.
Jellemzı témák, mőfajok az életmőben.
Magyar nyelv – 12. évfolyam
Témakörök
A magyar nyelv története
Tartalmak
Változás és állandóság a nyelvben. Hogyan tükrözi a szókincs eltávolodásunkat a természettıl? A nyelv szólásainak romlása.
124
Irodalom – 12. évfolyam
Témakörök
Tartalmak
Jellemzı témák és korszakok az életmőben, legalább nyolc-tíz mő tematikai változatosságban. Külvárosi éj, A város peremén, Holt vidék Portrék a magyar irodalomból Radnóti Miklós négy mőve, köztük legalább egy ekloga. A la recherche Hemingway: Az öreg halász és a tenger Világirodalom a 20. században Weöres Sándor két-három mőve, köztük egy többtételes Széppróza, líra, dráma kompozíció, pl. szimfónia, ciklus. La Pleureuse Mővek, mőrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar Kortárs magyar irodalom irodalomból, legalább három szerzıtıl. Juhász Ferenc: Az éjszaka képei. József Attila
Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet! tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására! ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete! értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében! 9. évfolyam Témakörök Az ıskor és az ókori Kelet
Tartalmak Az emberré válás folyamata. Biológiai és társadalmi alkalmazkodás. Eltérı környezeti feltételek és a társadalmi fejlıdés.
Az élelemtermelés kialakulása.
Az ókori Görögország
Az ısi hiedelemvilág.. A folyamvölgyi kultúrák /Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína/. Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kultúrák és természetképek. A görög hitvilág, mővészet, tudomány és a mindennapok. A természeti feltételek szerepe az ókori keleti fejlettségi szint meghaladásában.
Természetfilozófia. Az ókori Róma
Mindennapi élet, életmódtörténet
A római hitvilág, mővészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. Az ókori nagyvárosok környezeti gondjai /vízellátás, közmőolló, szemételhelyezés, zaj, zsúfoltság/. Az ember és természet kapcsolata a mítoszokban. Famítoszok.
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
125
Az érett középkor
Az Árpád-házi királyok kora
A késı középkor Magyarország a XIV–XV. században
A szabad költözéső jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor mővelıdése. Mindennapok a középkorban. A felmelegedési periódus hatása. Vízimalom, mint energiaforrás. Természetközeli életmód. Mindennapi élet a középkori városokban. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. A középkori Magyarország hal és vadbısége. Nyugat-Európa válsága /éhínség, járványok, háborúk/. A lehőlés, a földek kimerülése, az erdı mint erıforrás háttérbe szorulása Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora.
Életformák a XV. századi Magyarországon. Kora újkor /1490–1721/
Magyarország története a kora újkorban (1490–1711)
A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. A közép-és dél-amerikai kultúrák természetkultusza. A felfedezések és gyarmatosítás környezeti hatásai. A tudományos világkép átalakulása. A természet feletti uralom gondolata. A török hódoltság. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon.
A török kiőzése. Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább kettıt kötelezı feldolgozni. Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása).
11. évfolyam Témakörök A felvilágosodás kora (1721–1789)
Tartalmak A felvilágosodás.
A XVIII. századi életviszonyok. Ember és természet viszonya a felvilágosodás eszmerendszerében. Magyarország újjászervezıdése a A régi és az új mezıgazdaság, a hazai ipar. Habsburg Birodalom keretei között Új kultúrnövények. (1711–1790) A polgári átalakulás kora (1776–1849) Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. A környezeti válságot okozó eszmék, mentalitás, „külsı költségek”. A polgárosodás kezdetei Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Magyarországon (1790–1847) Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. Vízrajzi beavatkozások (Vaskapu). A nemzetállamok és az imperializmus Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari kora (1849–1914) forradalom. Az elsı ipari forradalom kiteljesedésének és a második ipari forradalomnak a környezetre gyakorolt hatása. Intenzívebbé váló természetátalakítás és következményei (Szuezi-csatorna, Panama-csatorna).
126
A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) Mindennapi élet, életmódtörténet
Gazdasági és társadalmi fejlıdés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemzı életformái. A városiasodás. A tanév során legalább két témát kötelezı feldolgozni. A modern városfejlıdés.
12. évfolyam Témakörök Az elsı világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929) A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945)
A jelenkor (1945–napjainkig)
Magyarország a második világháború után (1945-tıl napjainkig)
Mindennapi élet, életmódtörténet
Tartalmak Az elsı világháború kirobbanása, jellege, története. A modern háború tájra, természetre és épített környezetre gyakorolt hatása. Az 1929–33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A sztálini diktatúra a 30-as években. A Tennessee- völgy helyreállítása. Keynes-elmélet és a környezet. A második világháború története. A szövetségesek gyızelme, a háború jellege. A modern háború hatása a természeti környezetre, az atomrobbantás elhúzódó hatása. Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. A fegyverkezési verseny környezetkárosító hatása. Környezeti hadviselés (Vietnam, Öbölháború). A globális világ környezeti problémái. A nemzetközi együttmőködés esélyei a megoldásban.
A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika „A vas és acél országa”. Demográfiai változások. A tanév során legalább két témát kötelezı feldolgozni. Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlıdés.
Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével! legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit! tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit! legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni! állampolgári felelısségtudata fejlıdjön! A tanulókban alakuljon ki és fejlıdjön a nemzetközi felelısség a környezettel szemben! fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetıségeit!
Témakörök Idıjárás
Környezetünk
Tartalmak változások az idıjárásban üvegházhatás környezetszennyezés környezetvédelem (szelektív hulladékgyőjtés, a hulladék újrahasznosítása, takarékoskodás az energiával, fák, bokrok ültetése a Föld Napja (április 22.)
127
Élıvilág
növény- és állatvilág veszélyeztetett, kihalófélben lévı állatfajok, kihalásuk okai, következményei
Egészséges életmód
dohányzás ártalmai a városi, ill. vidéki életmódok közötti különbségek közlekedés tömegközlekedési eszközökkel, autóval biciklivel vagy gyalog
Közlekedés
Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják! legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával! tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni! logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelı képessége fejlıdjön! tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait! váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására! ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni! Legyenek képesek reális becslésekre! Tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni! A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás! alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket!
Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl! érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit! ismerjék meg a világ globális problémáit! ismerjék meg és ırizzék a természeti táj szépségeit! 9. évfolyam Témakörök Térképészeti ismeretek Kozmikus környezetünk
A geoszférák földrajza
Tartalmak A település változása az elmúlt évtizedekben – térképi ábrázolás. Az őrkutatás a Föld szolgálatában Az őr elszennyezésének problémája – használaton kívüli mőholdak, kilıtt hulladék. A mőholdfelvételek a környezetvédelem szolgálatában (pl. . vízszennyezés, vegetációváltozás, globális felmelegedés). A kızetburok földrajza A vulkánok, mint a természetes levegıszennyezés egyik forrásai. A savas esı hatása a kızetekre. A sugárzó veszélyes hulladékok tárolására alkalmas kızetek. A hulladéklerakó kialakításához megfelelı kızetek. A geotermikus energia felhasználásának lehetıségei, elterjedési területei. A légkör földrajza A légköri szennyezı anyagok és következményei: ózonpajzs, üvegházhatás – felmelegedés, savas esı. A légköri szennyezések globális és lokális volta – nemzetközi egyezmények. A környezeti katasztrófák hatása az idıjárásra. El Nino jelenség. A szélerımővek.
128
A természetföldrajzi övezetesség
A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre
A vízburok földrajza A Föld vízkészletének szennyezettsége – fı szennyezı források A lokális vízszennyezés terjedése a víz körforgásával Az ivóvízkészlet mennyiségi és minıségi veszélyeztetettsége (pl.: bányászat hatása a karsztvizekre). A folyószabályozás hatása az élıvilágra – árvízvédelem. A sarki jég olvadásának következményei. A vízierımővek építésének ökológiai és társadalmi hatásai. Az ár-apály erımő, mint a megújuló energiaforrás egyik példája. A talaj földrajza A talajeróziót kiváltó tényezık és következményei. A természetes és mesterséges trágyázás, valamint az öntözés hatása a talaj minıségére. A monokultúra hatása a talaj minıségére. A talaj eltartó képessége és az adott terület gazdasági és társadalmi fejlettsége közötti összefüggés. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegı, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. A természetföldrajzi övezetesség Az éghajlati övezetek jellemzıinek változása a környezeti szennyezések hatására – pl.: elsivatagosodás. A lokális szennyezésbıl adódó mikroklíma változások. Az egyes éghajlati övek ökológiai problémái – életterek és fajok eltőnése, elvándorlása. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre A megújuló erıforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függı övezetessége. A Föld népessége A gazdasági jólét – a környezetszennyezés – népesség: a fejlıdı és a fejlett országok konfliktusa. A nemzetközi egyezmények szerepe. A Föld eltartó képessége – a fenntartható fejlıdés. Települések a Földön Települések eltőnése a környezeti szennyezés hatására. A település-szerkezet alakítása a környezeti szennyezés figyelembe vételével. Milyen típusú településen a legjobbak az életfeltételek?
10. évfolyam Témakörök A világ változó társadalmi-gazdasági képe
Tartalmak A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azok jelentıségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzıi.
A gazdasági ágazatok környezetszennyezı hatása. A nemzetközi együttmőködés lehetıségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában.
A nemzetközi tıkeáramlás. Természet-és környezetvédelmi egyezmények. Nemzetközi szervezetek a globális környezeti problémák megoldásában. Külföldi beruházás és a helyi közösségek környezeti érdekeinek érvényesítése.
129
A világgazdaságban különbözı szerepet A gazdasági pólusok. Kialakulásuk és változó szerepük a betöltı régiók, országcsoportok és világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. országok A fejlıdı országok. Általános problémáik és eltérı fejlettségő csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különbözı lehetıségei. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon.
Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Kuvait, Törökország, „banánköztársaságok”, „adóparadicsomok”, trópusi üdülıszigetek. Anyag-és energiafelhasználásuk aránya, környezetpolitikájuk Asszuáni Nagy-gát hatása, Csernobil tanulságai, Szahel övezet-kiszáradási folyamatok, vízmegosztási kérdések. Környezeti kolonializmus. Magyarország. Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történı csatlakozás földrajzi alapjai. Hazánk környezeti állapota és az Unió környezetpolitikája. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. Hazánk szerepe a különbözı regionális együttmőködésekben.
Regionális környezeti együttmőködés A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minıségének változásai és hatása az élet minıségére. A környezeti válság kialakulása. A különbözı geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintő lehetıségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai.
A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minıségének változásai és hatása az élet minıségére. A környezeti válság kialakulása
A különbözı geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és globális környezeti veszélyek összefüggései A környezeti válság elleni összefogás többszintő lehetıségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai.
Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel! törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására! legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatár, az eredmények értelmezésére! értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait! 9. évfolyam Témakörök Tudománytörténet Tájékozódás a részecskék világában
Tartalmak A szennyezı kémiai anyagok „megjelenése” Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés Atomszerkezet A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei.
130
A kémiai reakciók a részecskék ismeretében
A sugárzó veszélyes hulladékok kezelése. Az atomenergia békés és háborús felhasználása. Anyagi halmazok Koncentrációtípusok – egészségügyi határérték (ppm). Oldódás – példák arra, hogy egyes egészségre ártalmas anyagok milyen mértékben oldódnak vízben. Termokémia Reakcióhı – az energiatermelés formái, hıerımővek. Kémiai egyensúly A természetben létezı kémiai egyensúlyi folyamatok, és azok felborulásának következményei. Redoxreakciók A kémiai korrózió. Galvánelemek A galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásai. Az akkumulátorok („elemek”) újratöltésének fontossága és lehetısége. Elektrolízis Az iparilag fontos elektrolízis környezetszennyezı hatása (pl.: E igény, melléktermékek). Sav-bázis reakciók A természetben lejátszódó sav-bázis folyamatok. A természetes indikátorok, a savas esı. A hidrogénion koncentráció jelentısége a természetes vizekben és az élılények szervezetében.
10. évfolyam Témakörök Tudománytörténet Szénhidrogén-kincsünk, mint energiahordozó
Legfontosabb mőanyagaink
Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig
Tartalmak A szennyezı kémiai anyagok „megjelenése”. Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés. Telített szénhidrogének A földgáz, mint fosszilis energiahordozó – gázerımővek, gázautó, háztartási gáz környezeti hatásai. A kıolajipar és -felhasználás környezeti problémái. A földgáz és kıolaj kitermelésének globális problémája, a társadalom és gazdaság összefüggése. Az ólommentes benzin elınye és hátránya. Aromás szénhidrogének Az aromás vegyületek mérgezı hatása. Az aromás hígítók Telítetlen és halogénezett szénhidrogének A mőanyagok jelzése az egyes tárgyakon. A mőanyagok lebomlása, újrahasznosítása, újrahasználata és égetése. A szelektív hulladékgyőjtés fontossága. Az autógumi, mint hulladék. A fontosabb halogénezett szénhidrogének élettani és környezeti hatása. Az ózonréteg védelme – nemzetközi egyezmény, globális kérdés. Hidroxivegyületek, éterek Az alkoholizmus és a metanol hatása a szervezetre. Az alkoholüzemő gépjármővek lehetısége. Az alkohol, mint általános oldószer (pl.: jódtinktúra, filctoll, gyógynövény kivonatok). A glikol, mint fagyálló folyadék. A fenol mérgezı hatása. A dioxin a dohányfüstben. Oxovegyületek Az aceton, mint a háztartásban elıforduló oldószer. Illatok, ízek főszerek A mesterséges íz- és aromaanyagok, állományfokozók hatása a szervezetre.
131
A biológia határán
A teától a heroinig Környezeti szerves kémia
Zsírok, olajok – gliceridek A használt sütızsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. Nitroglicerin – a tudósok felelıssége. Szappanok, mosószerek A foszfátmentes mosószer környezeti jelentısége – eutrofizáció, környezetbarát vízlágyítók. A kommunális szennyvíz és kezelése. Szénhidrátok A cukorgyártás környezetszennyezése. A papír újrahasznosítási lehetısége – a szelektív hulladékgyőjtés. Az aminosavak, amidok, fehérjék A fehérjék kicsapódását okozó kémiai anyagok. Nukleinsavak Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). A génmanipulációk hatása a növényekre és az állatokra. „Mesterséges élılények”. A drog hatásmechanizmus, hozzászokás, függıség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, elınyeik, hátrányaik. Egyéb mőanyagok: szintetikus és természetes eredető mőanyag, ... le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: ...peszticidek, tartósítószerek, E-számok. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlıdés és a környezet, hol van az „elég” a személyes és a társadalom léptékő fogyasztásban.
Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit! ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet! ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıi, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket! ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat! legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére! sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat! A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód! 9. évfolyam Témakörök A vírusok, a prokarioták és az eukariota egysejtőek
Tartalmak A baktériumok szerepe a szennyvíztisztításban, az eutrofizációban és a vizek minıségében.
A baktériumok szerepe a talajban és talaj tisztításában. Az állatok teste és életmőködései A növények teste és életmőködései
A gombák teste és életmőködései
A környezetszennyezés (víz, levegı, talaj) hatása az állatok életmódjára, viselkedésére – pl.: elvándorlás, kihalás. A növényvédı és rovarirtó szerek hatása az állati szervezetre. A növények szerepe a bioszférában – oxigéntermelés, a szén-dioxid megkötése. A savas esı és a szennyezett /por, kipufogó gázok, szén-dioxid/ városi levegı hatása a növények életmőködésére, szerveinek fejlıdésére. A mőtrágyázás hatása a mezıgazdasági növények egyes szerveinek fejlıdésére – a primır termékek hatása az egészségre. A természetes vizek öntisztulásában szerepet játszó növények. Az indikátornövények. A gombák egészségügyi jelentısége.
132
A gombák táplálkozási jelentısége. A gombák nehézfém felhalmozása és ennek veszélyei. A zuzmók, mint a levegı szennyezettségének indikátorai. 10. évfolyam Témakörök A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése
Tartalmak
A másodlagos biogén elemek és a mikroelemek felvételének fontossága és veszélyei – a táplálék-kiegészítık, vegyszermaradványok. A felhalmozódó mérgek a sejtekben. A sejtek anyagcsere folyamatai A sejtek anyagcseréjére ható környezetszennyezı anyagok, a sejtek reverzibilis és irreverzibilis károsodása. A szaporodás és öröklıdés sejttani Az embert érı mutagén hatások és ezek következményei: alapjai - kémiai ágensek: szerves vegyületek, ózon - fizikai ágensek: radioaktív sugárzás, hı, UV. Az ember önfenntartó életmőködései és ezek szabályozása Az idegi és hormonális Az idegrendszer mőködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. szabályozása Az UV-sugárzás és az ózon hatása a szemre – a napszemüveg fontossága. A zajszennyezés hatása a fülre. Az idegrendszert károsító környezetszennyezı anyagok – idegmérgek. Az hormonkezelt növények és állatok hatása az emberi szervezetre. Az egészségtelen életmód hatása a hormonális szabályozásra. A keringés A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztetı tényezıi és ezek megelızése. A radioaktív sugárzás hatása a vérképzı szervekre. Az immunitás A környezetszennyezı vegyület hatása az immunrendszerre – allergiás megbetegedések. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A táplálkozás A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az ivóvízben található kémiai anyagok hatása az emberi szervezetre. A légzés A belélegzett levegı minısége. A szennyezı gázok és a porszennyezés hatása az ember légzıszervi rendszerére. A dohányfüst károsító hatása. A bır és a mozgás Az UV- és a radioaktív sugárzás, valamint más szennyezı anyagok hatása a bırre. A szmogos idıjárás hatása a csontképzıdésre. Az anabolikus szteroidok hatása az izomfejlesztésre, a body building veszélyei. Az ember szaporodása és egyedfejlıdése Az ember szaporodása A környezetszennyezı anyagok és a radioaktív sugárzás hatása az ivarsejtképzıdésre és a meglevı ivarsejtekre. Az ember egyedfejlıdése A magzat fejlıdését károsító környezetszennyezések – a koraszülések és a dohányzás. Általános egészségtan A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsısegélynyújtás, az orvosi ellátás Egészségügyi ismeretek igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség. Az öröklıdés Egy gén által meg-határozott Az ivarsejteket érı sugárzások (UV, radioaktív) örökletes hatása, mutációk tulajdonság öröklıdése (minıségi, mennyiségi). A kromoszóma-rendellenességek következményei. A károsítások megelızésének lehetıségei. Gének kölcsönhatása a tulajdonság A környezet hatása – a környezetszennyezés hatása az életfeltételek
133
kialakításában A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai
romlására, ennek hatása az emberi szervezetre. Mutáció és modifikáció. A környezetszennyezések megelızésének lehetıségei. A genetikai kutatások jelentısége a mezıgazdaságban és a gyógyításban. a minıségi termelés (biogazdálkodás) ellentmondásának feloldása. Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben (beltenyésztés). Génbankok – laboratóriumi, állattelepek, növények. A sokféleség megırzése – állatkertek, rezervátumok, arborétumok stb.
A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai és változásai
A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. Túlnépesedés, az átlagéletkor növekedésének következményei a világon. Öregedı társadalmak – családpolitika, fogyasztói társadalom. Legújabb kori népvándorlás és hatása az egyes országok népességére (populációira). Az élettelen környezeti tényezık és A legfontosabb élettelen környezeti tényezık jellemzıi, a víz, a levegı és a ezek változásai talaj védelme, szennyezı vegyületek, üvegházhatás – a megelızés lehetıségei. Az élettelen környezeti tényezıknek az élıvilágra gyakorolt hatása, az élılények tőrıképessége, szők és tág tőrés. Ökológiai rendszerek Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban és a táplálékhálózatokban. Természetes és mesterséges Az élıvilág sokféleségének fontossága – biodiverzitás. életközösségek A monokultúrák elınyei és hátrányai – a társadalmi és gazdasági feladatok teljesítése. Az ember szerepe a természetes életközösségek megırzésében.
Az élıvilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és bizonyítékai
A természetes és mesterséges környezetszennyezık, mint evolúciós tényezık, az evolúciót fokozó és gátló környezeti hatások.
Az evolúció folyamata
Ének-zene A tanulók: ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát! ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait! fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban! vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepét! tudják, hogy az élı és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek! fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni! 9. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Éneklés. Népdalok, virágénekek. Szivárvány havasán, Tavaszi szél, Áll elıttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból, Ej, haj, gyöngyvirág –Pálóczi Horváth Ádám dalgyőjteményébıl. Zenehallgatás Zenetörténet Händel: F-dúr szvit (Vízizene)
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak Éneklés.
134
Régi és új stílusú magyar népdalok. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai.
Kulturális sokféleség megırzése. Más népek újabb dalai. Schubert: A pusztai rózsa (dal). XIX. századi magyar dalok. Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások. Mővek, mőrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedı zenei alkotásaiból. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben 8különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére). Kulturális sokféleség megırzése. Szórakoztató zene napjainkban. Zenetörténet. Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit. Orff: Carmina Burana.
Rajz és vizuális kultúra A tanulók: ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát! ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit! ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítımővészet hazai elıfordulásaira! ismerjék a természetes alapanyagok használatát! legyenek képesek a mőalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelıen elemezni! legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelıen! ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését! tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre! kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti 9. évfolyam Témakörök Képzımővészet, kifejezés
Tartalmak Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezıeszközök egyéni használatával. Leromlott környezettel, a természeti szépségekkel kapcsolatos életérzés megjelenítése. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülı egyéni kifejezése.
Mővészi természetábrázolás. A festészet kifejezıeszközei, hatásrendszere. Bikák terme a Lascaux-i barlangban, Vang Mien: Cseresznyeág, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz,, Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori győjteménybıl, P. Cezanne: Csendélet hagymákkal, Szinyei Merse Pál: Majális, H. R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek: A nagy madár (rézkarc).
Szobrászat: Antilopfej alakú maszk Nyugat-Afrikából, Sebesült nıstényoroszlán, Rakamazi hajkorong, A. Maillol: Földközi-tenger, D. Hanson: No. Kortárs mőfajok a képzımővészetben (pl. environment, térinstalláció). Vizuális kommunikáció
Természettanulmányok.
135
Tárgy- és környezetkultúra
Vizuális nyelv. A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Alkotás Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködéskiegészítı, hangszer, gépezet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése. Befogadás. A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében.
10. évfolyam Témakörök Képzımővészet, kifejezés
Vizuális kommunikáció
Tartalmak
Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészet szerepe az emberi környezet formálásában. Természeti és épített környezet kölcsönhatása Bioépítészet, tájépítészet, világörökség. Stonehenge, Nimes-i vízvezeték, Vettiusok házának átriuma Pompeibıl, Kyotói zen-kert, Diósgyıri vár, Versailles-palota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Magyar barokk városkép (Eger). Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A vizuális kommunikáció, a közlı szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám 8felhívó), mőalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).
136
Tárgy- és környezetkultúra
A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, mőszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági).
A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása. A táj erıforrásai és a hagyományos kultúra kapcsolata. Több generáció által használt tárgyak. A hagyományos tárgyi kultúra védelme. Népmővészet: A magyar népmővészet áttekintése (népi építkezés, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szıttes, hímzés, népviselet).
Utcakép kétszintes házakkal (Hollókı, Nógrád megye), Boltíves tornácú lakóház (Somogy megye), Kétszintes házak székely kapukkal (Szentegyházasfalu, Románia), Konyhabelsı (Börzsöny, Hont megye), Sárközi tisztaszoba (Néprajzi Múzeum), Ácsolt kelengyeláda (Nógrád megye), Saroktéka (Vargyas, Románia), Király Zsiga: Spanyolozott tükrös (Gyır megye), Vizeskorsó (Tata, Komárom megye), Lakodalmas fazék (Sümeg, Veszprém megye), Rajczy Mihály: Madaras pálinkásbutélia (Mezıcsát, Borsod megye), Bokály székely határ ábrázolásával, (Kézdimartonos, Románia), Takácscéh kancsója (Karád, Somogy megye), Tál (Csákvár, Fejér megye), Néhány szıttes (sárközi, somogyi, baranyai), Néhány hímzés (úri asztalterítı, párnavég, díszlepedı), Cifraszőr (Békés, Heves vagy Hajdú megye), Nıi ködmön (Somogy, Heves vagy Baranya megye), Néhány viselet (Sárköz, Torockó, Rimóc, Mezıkövesd).
Osztályfınöki nevelési terv: Az osztályfınöki tevékenység színtere az osztályfınöki óra, melynek feladta, hogy segítse a tanulókat környezetük alakításában. Témakörök:
Globális problémák Érdeklıdjenek a világ dolgai iránt, lássák be egyéni felelısségüket, ismerje fel a környezetvédelem fontosságát. Óraszámok: 9.
10.
11.
12.
osztályok
2
2
2
2
óra
9. évfolyam
Tartalmak Fejlesztési cél: Környezetünk megóvása Témák:
Módszerek Beszélgetés Filmvetítés nyomán
137
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
A természeti környezet védelme, az ökológiai egyensúly Fejlesztési cél: A világ problémái iránti felelısség belátása Témák: Felelısségvállalás a jövı generáció soráért Egyetemes emberi jogok, háború és béke Fejlesztési cél: A szőkebb és tágabb világ dolgai iránti érdeklıdés és a tájékozódási igény felkeltése. Témák: európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség, hozzánk és környezetünk sajátos problémái, kapcsolatok a világgal. Internet Fejlesztési cél: A honvédı hadsereg szükségességének elfogadása, a haza védelme minden állampolgár alapvetı kötelessége Témák: Honvédelem és erıszakmentesség. A katonai szolgálat megtagadók megítélése.
Beszélgetés a szülık elızetes megkérdezése alapján. Jelenleg folyó viszályok elemzése
Kiselıadások, viták, anyaggyőjtés az Internetrıl
Látogatás egy katonai alakulatnál
Szakképzés (9-10. évfolyam; szakmai alapozó elmélet és gyakorlat) A tanulók ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelıen hangsúlyozni, kiemelni! ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni! tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelızésére! ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerő vizsgálati lehetıségeit!
Szakképzés (11-12. évfolyam ill. 13-14. évfolyam; szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók erısödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni! sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek! tudják kiemelni a szakma környezetterhelı hatásait, ismerjék a védekezés lehetıségeit! (hulladékkezelés, stb.) ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát! sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat! látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban! tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel! A tanulókban alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem! alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során!
Mőemlékvédelem-környezetvédelem
A környezetvédelem célja a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása az építıipari munkák során: -
Az építıipari alapanyagok és segédanyagok kiválasztásában, kezelésében, különös tekintettel a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésében és újrahasznosításában,
-
A környezetkímélıbb építıipari technológiák kiválasztásában,
-
Az építıipari gépek, berendezések üzemeltetésében és karbantartásában,
138
A beruházási és kivitelezési munkákban
A környezetvédelmi oktatás célja, feladata, hogy a tanuló képes legyen:
Ismeret szinten -
Az építıipari szakma technológiáinak, anyagainak környezetkárosító hatását felismerni
-
Az építıipari környezetszennyezés megelızésének lehetıségeit megjelölni
-
A szakterületén alkalmazott levegıtisztaság-védelmi mőszaki megoldásokat megnevezni,
-
Szakterületén alkalmazott vízvédelmi és szennyvízkezelési eljárásokat megnevezni,
-
A zajártalom megelızési lehetıségeit, a zajcsökkenés mőszaki megoldását ismertetni, élettani hatását észrevenni,
-
A hulladékkezelés alapelveit meghatározni
-
Az építıipari hulladékokat jellemezni, újrahasznosításuk lehetıségeit felsorolni,
-
Definiálni a rekultiváció fogalmát, jelentıségét,
-
Ismertetni a tárromboló tevékenységeket,
-
Rámutatni a mőemlékvédelem jelentıségére.
Alkalmazási szinten -
A szakmai gyakorlatban várhatóan elıforduló környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódó eljárásokat technológiai megoldásokat érvényesíteni,
-
Alapvetı környezetvédelmi problémákat megoldani,
-
A környezetvédelmi elıírásokat, a bejelentési kötelezettségeket betartani és betartatni.
Integrálás szinten -
A környezetvédelmi ismereteit munkafolyamataiba beépíteni, tevékenysége során ezeket maradéktalanul végrehajtani.
Munka- és környezetvédelem
Tananyag 2/14. évfolyam, évi 74 óra
A témák tananyagának részletezése: Ökológiai és környezetvédelmi összefüggések a litoszféra, hidroszféra, atmoszféra jellemzıi - Az emberi tevékenység hatása az ökológiai rendszerre, a bioszférára és benne az emberre. - A környezetszennyezés és egészségünk. - A környezet állapotának minıségét meghatározó tényezık.
A mélyépítéssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. a földmunkagépekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák - zajártalom, levegı, rezgés, talaj b. talajtömörítéssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák - zaj, levegı, rezgés, talaj
139
c. a vonalas létesítmények környezeti hatásai d. speciális mélyépítési technológiák környezetvédelmi problémái (út, híd, vasút) Tetıfedési technológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák
a. héjazati elemek gyártásával kapcsolatos problémák - levegı, zaj, hulladék b. héjazatok kialakítási technológiájával kapcsolatos környezetvédelmi problémák, gomba- és lángmentesítı anyagok - levegı, zaj, hulladék Burkolási munkákkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák a.
a mázas kerámiák gyártásával kapcsolatos problémák - levegı, zaj, hulladék
b.
a beépítés során elıforduló problémák
Festés, mázolás, tapétázás technológiájának környezetvédelmi problémái
a. alapanyagok elıállításának problémái b. festés, mázolás, tapétázás, során felmerülı problémák Az épített környezet védelme
a. táj és tájba illesztés kérdései b. az üzemeltetés környezetvédelmi problémái (pl. veszélyes anyagok elıállításával, tárolásával kapcsolatos építési követelmények) Mőemlékvédelem speciális környezetvédelmi feladatai Környezetvédelmi teendık meghatározott munkafeladatok esetén: a.
felvonulás, anyagdeponálás, munkahelyi rend: - termıtalaj, növényzet, fák védelme,
- szabályos anyagdepóniák, rendeltetésszerő tárolók, - bontott és újrafelhasználásra kerülı illetve arra alkalmas anyagok tárolása, deponálása, - állandó, naprakész rendtartás,
- hulladékok, göngyölegek elkülönített, szabályos tárolása, - kijelölt terület közlekedésre, tárolásra, - csapadékvíz szennyezıdésmentes elvezetése, összegyőjtése. b. termıtalaj védelme: -
létesítmény + felvonulási területrıl humusz termıréteg leszedése, elkülönített deponálása, építkezés befejeztével a szükséges helyen szétterítése, termıterületen történı csıfektetésnél termıtalaj és alsó talajréteg elkülönített deponálása, eredeti réteg szerinti visszatöltése, a munkák befejezését követıen vizsgálati eredmények alapján rekultiválás (6-10 m széles sáv).
c. talajvíz védelme: - szennyezı anyagok elkülönített, zárt tárolása, -
csapadékvíz szennyezıdésmentes összegyőjtése, elvezetése, építési terület víztelenítésének szakszerő végrehajtása
140
(nyíltvíztartás, ill. talajvízszint süllyesztés). d. építıgépek üzemeltetése:
hajtóanyag (benzin, gázolaj) szakszerő felhasználása, - mosó és karbantartó helyeken olaj- és zsírfogók beépítése, - zsír- és olajoldó vegyszerek szakszerő tárolása, felhasználása, - taposási károk mérséklése (ideiglenes, ill. végleges utak, burkolatok). e. takarítás: átadás elıtti takarítási munkákhoz használt vegyszerek szakszerő tárolása, felhasználása (sósav, terpentin, hidrogén-peroxid, denaturált szesz, oxálsav, nátrium-tioszulfát, glicerin, benzin, triklór-etilén, etilacetát, bórax stb.). Betontechnológiával kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. kötıanyagok gyártásával, szállításával, tárolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák (levegı, talaj) b. a beton bedolgozásával és a megmaradt anyag elhelyezésével kapcsolatos környezetvédelmi problémák
- rezgés, zaj, hulladék c.
a betonacél gyártásával, szállításával és a feldolgozás után keletkezett hulladék elhelyezésével kapcsolatos környezetvédelmi problémák
- rezgés, levegı, hulladék, hımérséklet Kımővesmunkával kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. a felhasznált anyagokkal kapcsolatos problémák - talaj b. a technológia során keletkezett hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák - hulladék, szelektív győjtés
Szigeteléssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. bitumenezéssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák - levegı, talaj b. mőanyag fóliával kapcsolatos környezetvédelmi problémák - hulladék c. szórt szigetelı anyaggal kapcsolatos környezetvédelmi problémák
- levegı Acél- és fémszerkezeti technológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. fémszerkezetek megmunkálására használt gépekkel kapcsolatos környezet-védelmi problémák (esztergálás, marás, köszörülés, öntés, hegesztés)
- levegı, rezgés, zaj, hulladék b.
fémszerkezetek korrózióvédelmével kapcsolatos környezetvédelmi problémák
Faipari technológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. kézi szerszámok alkalmazása során fellépı problémák
- hulladék, porártalom b. faipari szerszámgépekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák
- zaj, levegı, por, hulladék, rezgés c. ragasztóanyagok és hígítók - levegı- és vízszennyezés Programmodul témáinak kapcsolata más tantárgyak,
141
programmodulok témáival A modul tananyaga az Ember és környezete c. alapmodul ismeretanyagára, valamint a magasépítéstan, az anyagtan, a géptan és a szakmai gyakorlatok ismeretanyagára épül, feltételezi az abban szereplı ismeretanyag elsajátítását. A modul ismeretanyagának integrálódnia kell a szakirányú tantárgyak megfelelı témaköreibe. Környezetvédelem az anyagismeret tantárgy keretein belül
A különbözı fémes és nem fémes anyagok (pl. fa) ismertetésekor kitérünk arra is, hogy az erdıgazdálkodás területén a kitermelés sokkal nagyobb mértékő, mint az újratelepítés. Az így megbontott környezet közvetlenül rontja a növények és az állatok életfeltételeit az adott területen, közvetetten pedig az erdık szőrıhatásának megszőnésével a csapadék nem tud lassan beszivárogni a talajba, hanem a felületen hirtelen összegyőlve különbözı árvízi károkat idézhet elı. A gyártás során a nehézipari termelés is okoz káros hatásokat.
Például: a különbözı kohók nagy mennyiségben bocsátják ki a kén-dioxidot, dioxidot, amelyek szennyezik a légkört, majd leülepedve a talajt, a vizeket.
nitorgén-
Ugyanakkor a kohászati termékek az ipari termelés alapját képezik, szükségünk van rájuk. Mindkét igény kielégítése csak megfelelı szabályozással lehet. Ezt a szemléletet valósítják meg a környezetvédelmi törvények, határozatok, amelyek korlátozzák, ill. meghatározzák a kibocsátható szennyezıanyagok mennyiségét.
A termelési folyamatok elemzésekor a gazdaságosság kérdése mellett napjainkban döntı tényezı, hogy sem a gyártás, sem a felhasználás, sem a hulladékká válás után ne szennyezzük a környezetet. A gyártási technológiai folyamatok végeredménye ne terhelje a környezetet, könnyen kezelhetı, ill. hasznosítható hulladék képzıdjék. Részletesen tárgyaljuk a hulladékok kezelését, összegyőjtését, átmeneti tárolását, elszállítását, feldolgozását.
Az ipari gyártás esetén a zaj- és rezgésvédelem témakörével is foglalkozunk, a környezetvédelem a mechanika tantárgy keretein belül Környezetvédelem a mechanika tantárgy keretein belül
A különbözı szerkezetek méretezése esetén részletesen elemezzük a zaj- és rezgésterhelést. Az anyagválasztásnál, pl. fém helyett mőanyag alkalmazása jelentıs mechanikai zajcsökkentést eredményez Hidak esetén, pl. a közlekedés okozta környezeti zajterhelésre hívjuk fel a figyelmet. A folyadékok a gázok szállítása során áramlási zajok lépnek fel, amelyek intenzitása jelentıs.
A folyadékok és gázok tárgyalásakor részletesen beszélünk a veszélyes anyagok mozgatására vonatkozó környezetvédelmi elıírásokról is.
142
3. 2. Tanórán kívül A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetıséget meg kell ragadnunk, hogy a megfelelı módon diákjaikban egységes képet alakítsunk ki az ıket körülvevı világról. Lehetıségeink: - osztálykirándulások - városismereti játékok - iskolaudvar - pályázatok, - kiállítás rendezés, - kérdıíves felmérés - faliújság készítés - múzeumlátogatás - botanikus kert látogatás - szeméttelep, hulladékégetı, szennyvíztisztító látogatás, víztermelı - iskolarádió - újságkészítés - versenyek, bekapcsolódás vetélkedıkbe - iskolazöldítés - témanap (víz, föld, stb.) - DÖK-nap - Jeles napok - Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a napokhoz kapcsolható programokon, vetélkedıkön való részvétel - épített környezet bemutatása - az épített környezet tanulmányozása
3.3. Módszerek -
kooperatív tanulási technikák játékok modellezés projektmódszer kreatív tevékenység közösségépítés mővészi kifejezés riport módszer (kérdıíves felmérés, fotó)
3. 4. Taneszközök Az iskola egyenlıre nem rendelkezik azokkal a alapvetı oktatási eszközökkel, melyek specifikusan a környezeti neveléshez szükségesek. Szükségünk lenne a vízminıségi, talajminıségi, levegıminıségi vizsgálatokhoz gyorstesztekre, vegyszerekre. A szelektív hulladékgyőjtéshez a győjtıedények is szükségeltetnek.
Az oktatáshoz tankönyvekre, videó kazettákra, videóra, televízióra lenne szükség.
3. 5. Iskolai környezet Az 1.3. alatt található
143
3. 6. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözıbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentıl különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az elıadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselıadások tartása megfelelı szemléltetıeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különbözı napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemrıl szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttmőködés az illetékes önkormányzattal.
3. 7. Minıségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyérıl. Az ifjúságvédelmi felelıs segítségével környezeti attitődvizsgálatot végzünk az iskolába érkezı tanulók között. Az osztályfınök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitődvizsgálatot a 10. évfolyam elején és – lehetıség szerint – a 12. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek egy kereszttantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelı nevelıtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
3 .8. Továbbképzés
144
A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok és programok legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, iskolán belüli és akkreditált iskolán kívüli továbbképzések.
145
Fogyasztóvédelemmel összefüggı feladatok
Tartalomjegyzék
1 Jogi háttér
147
2 A fogyasztóvédelmi oktatás célja
147
3 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei
148
4 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban
149
5 Módszertani elemek
150
146
Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következı alapvetı jogokkal rendelkezik: a. b. c. d. e. f. g. h.
az alapvetı szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhetı környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.
Az Országgyőlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek elsı része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elı a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetıen állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelıség és az érdekvédelmi szervezetek együttmőködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti idıszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemrıl szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnıtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.
147
A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: • • •
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során:
148
• • •
a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban •
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. -
Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák); Földrajz: eltérı fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás
149
• • •
Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
Módszertani elemek Valószínőleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık lehetnek a pedagógus legfontosabb segítıi és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket győjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetıvé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • • • • • • • • • •
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
150
HELYI TANTERV PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTİIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA
2004.
Tartalomjegyzék 1. A tantervválasztás szempontjai
153
2. A választott tantervek forrásai
153
3. Tantárgyi rendszer, óratervek
154
4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
159
5. Tanulói jogviszony, átjárhatóság
159
5.1. Az iskola induló évfolyamába való belépés feltételei
159
5.2. Átjelentkezés, átvétel más középiskolából
160
5.3. Magasabb évfolyamba lépés feltételei
160
5.4. Az évfolyamon belüli másik osztályba való átlépés feltételei
160
5.5. Kilépés, tanulói jogviszony megszőnése, megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezése elıtt
161
6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formái 161 6.1. A tanulók értékelése
161
6.2. A tanulók egyéni teljesítményének értékelése
162
6.3. A neveltségi szint mérése
164
6.4. A tanulók jutalmazásának eddigi hagyományai
165
6.5. Az elmarasztalás eszközei
166
6.6. A magatartás és a szorgalom minısítési rendszere iskolánkban
167
7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásában betöltött szerepe és súlya
168
8. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
168
9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
169
10. A helyi tanterv mellékletei
169
152
1. A tantervválasztás szempontjai A központilag kiadott kerettantervet, néhány tantárgy esetén, részbeni módosítással, alkalmazza az iskola nevelıtestülete, mind a közismereti, mind a szakmai alapozó tantárgyaknál. A 2004. évi átdolgozásnál a korábban használt helyi tanterveket a 14/2003. (V.27.) OM rendelet és a 25/2003. (IX.26.) OM rendelet figyelembevételével dolgozták át a szakmai munkaközösségek.
2. A választott tantervek forrásai Intézményünk helyi tantervét a kerettanterv alapján készítettük, az 1.sz. és 2.sz. táblázatban meghatározott óratervek órakeretei alapján. A kötelezı tartalomból el sehol nem vettünk, a lehetıségek és igények figyelembevételével néhol kiegészítéssel és átcsoportosítással éltünk az alábbiak szerint: Magyar nyelv: A 9. évfolyamon nagyobb hangsúlyt fektettünk a leíró nyelvtani ismeretek és a helyesírás tanítására, gyakoroltatására azzal a céllal, hogy biztos nyelvi, nyelvtani alapokhoz jussanak tanulóink. Ezért a két szövegtani témakört (A szöveg szerkezete és szintaktikai szintjei; A szöveg jelentése) áthelyeztük a 10. évfolyamra. Idegen nyelv: A kerettanterv elıírásainál többet nem terveztünk, a többlet órakeretet a tananyag elmélyítésére, alapos gyakorlására fordítjuk. Matematika: Ennél a tantárgynál elég sok módosítással éltünk. Ennek részletezése a tantárgy helyi tantervében található. Rajz és vizuális kultúra: A tantervet egy képzımővészeti belsı pályázattal egészítettük ki, melyet minden tanévben meghirdetünk, Kós Károlyra, a kiváló építész – alkotómővészre emlékezve. Évfolyamonként értékeljük, a legjobbnak ítélt mővek alkotóit a Péchy Junior Alapítvány támogatásával díjazzuk. A pályázat témája: „ Szép tájak – szép házak – kulturális örökségünk.” Fizika: Iskolánk mőszaki jellege miatt a fizikát érettségi tantárgynak ajánljuk, hiszen biztosítani kell tanulóink számára a szakirányú továbbtanulás reális esélyét. Az emeltszintő érettségire való felkészítést a fakultatív órakeretben biztosítjuk. A kerettantervtıl való eltérés szintén a tantárgy helyi tantervében van részletezve. Biológia, Földrajz, Testnevelés: A kerettantervi ajánlásnak megfelelıen tanítjuk. Kémia: A kerettanterv szerint tanítjuk. Informatika: A 9. és 10. évfolyamon a kerettantervben elıírtakat tervezzük, minden témakörre dupla órakeretet szánva. A 11. és 12. évfolyamának heti 1-1 órája a szintentartást szolgálja, az elızı két év anyagából gyakorló feladatokat oldanak meg a tanulók.
Osztályfınöki: Az osztályfınöki nevelési tervet az elıírást figyelembe véve készítettük el:
Óraszámok 9. 10. 11. osztály 12 12 12 5 5 5 4 3 3 2 2 2
Témakörök Egészségfejlesztés Személyiségfejlesztés, önismeret Közösségfejlesztés A tanulás tanulása
153
12. 10 4 3 2
Jelenismeret, felelıs állampolgár nevelése Globális problémák Egyéb témák Aktuális feladatok Összesen:
3 2 3 6 37
4 2 3 6 37
4 2 3 6 37
3 2 3 5 32
3. Tantárgyi rendszer, óratervek A kerettanterv alapján készített óraterv az építészet és gépészet szakmacsoportban (A 12. évf. 2003. szeptember 1-tıl 1. és 2. sz. táblázat, 2001. szeptember 1-tıl 3. sz. táblázat) Az egyes tantárgyakra elıírt tananyag és követelmények, a hozzájuk kapcsolódó középszintő érettségi témakörök a helyi tanterv mellékletét képezik. A szakmai alapozó tantárgyakra vonatkozóan ugyanezt a szakmai programban szerepeltetjük.
154
A kerettanterv alapján készített óraterv az építész szakmacsoportra
1. sz. táblázat
Érvényes a 2003/2004. tanévtıl. (A technikusi képzés 2 ill. 3 éves /13., 14., 15. évfolyam/, OKJ szerinti.)
KÖZISMERETI TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika
K 22 4 2 3 3 1
9. évfolyam P Ö 26 4 4 2 1** 1**
1 2 1** 6 0,5*+ 0,5**
4 4 1 1 2 3 1 1 1 2
CS
K 22 4 2
+4
3 3 1
10. évfolyam P Ö 4 26 4 2 1** 1**
1 2 1** 6 +2
0,5*^ +0,5*
4 4 1 1 2 3 1 1 1 2
CS
+4
K 20 4 2 1 3 3
11. évfolyam P Ö 1 21 4 2 1 1* 4 3
1 1 2
CS
K 20 4 3
+4
3 3
1 1 2 2
12. évfolyam P Ö 1 21 4 3 1*
1 1 2
3
4 3
CS
+4
1 1 2 2
3
+2
1
+1
1
+1
3**+1*
3**+1*
3**+1*
3**+1*
SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ 5 5 5 5 +1 8 8 +2 8 8 +2 SZABADON TERVEZHETİ 0,5* 0,5* 0,5* 0,5* 2* 2* 2* 2* NEM KÖTELEZİ TANÍTÁSI ÓRA 3,5** 3,5** 3,5** 3,5** 3** 3** 3** 3** + Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek+ Idegen nyelv+ +4 +4 Matematika+ Fizika+ Szakmai alapismeretek+ ÖSSZESEN 27,5 3,5 31 +6 27,5 3,5 31 +7 30 3 33 +11 30 3 33 +11 A 11-12. évfolyamon a + jelő tantárgyak közül maximum kettıt választhat a tanuló. Ezek felvétele lehetıvé teszi az adott tárgyból az emelt szintő érettségi vizsga letételét. K-kerettanterv, P-plusz óra, Ö-összesen, CS- csoportbontás
A kerettanterv alapján készített óraterv a gépész szakmacsoportra Érvényes a 2003/2004. tanévtıl. (A technikusi képzés 2 ill. 3 éves /13., 14., 15. évfolyam/, OKJ szerinti.)
KÖZISMERETI TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika
K 22 4 2 3 3 1
9. évfolyam P Ö 4 26 4 2 1** 1**
1 2 1** 6 0,5*+ 0,5**
4 4 1 1 2 3 1 1 1 2
CS
K 22 4 2
+4
3 3 1
10. évfolyam P Ö 4 26 4 2 1** 1**
1 2 1** 6 0,5*+ 0,5**
+2
4 4 1 1 2 3 1 1 1 2
CS
+4
K 20 4 2 1 3 3
11. évfolyam P Ö 1 21 4 2 1 1* 4 3
1 1 2
2. sz. táblázat
CS
K 20 4 3
+4
3 3
1 1 2 2
12. évfolyam P Ö 1 21 4 3 1*
1 1 2
3
4 3
CS
+4
1 1 2 2
3
+2
1
+1
1
+1
156
3**+1*
3**+1*
3**+1*
3**+1*
SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ 5 5 +2 5 5 +3 8 8 +2 8 8 +5 SZABADON TERVEZHETİ 0,5* 0,5* 0,5* 0,5* 2* 2* 2* 2* NEM KÖTELEZİ TANÍTÁSI ÓRA 3,5** 3,5** 3,5** 3,5** 3** 3** 3** 3** + Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek+ Idegen nyelv+ +4 +4 Matematika+ + Fizika Szakmai alapismeretek+ ÖSSZESEN 27,5 3,5 31 +8 27,5 3,5 31 +9 30 3 33 +11 30 3 33 +14 A 11-12. évfolyamon a + jelő tantárgyak közül maximum kettıt választhat a tanuló. Ezek felvétele lehetıvé teszi az adott tárgyból az emelt szintő érettségi vizsga letételét. K-kerettanterv, P-plusz óra, Ö-összesen, CS- csoportbontás (Amikor a testnevelési órák számát kötelezıen meg kell növelnünk, a 9. és 10. évfolyamon a szabadon tervezhetı órát használjuk erre, az egy plussz informatika a nem kötelezı tanítási órákra jutó keretbıl biztosított. A 11. és 12. évfolyamon az idegen nyelv heti óraszámát változtatjuk onnantól 3,5-re minden szakmacsoportban.)
3. sz. táblázat A kerettanterv alapján készített óraterv az építész és gépész szakmacsoportokra Érvényes a 2001/2002. tanévtıl. (A technikusi képzés 2 ill. 3 éves /13., 14., 15. évfolyam/, OKJ szerinti.)
K 23 4 2
9. évfolyam P Ö 26 3* 4 2
CS
K 23 4 2
10. évfolyam P Ö 3* 26 4 2
K 19 4 2 1 3 3
11. évfolyam P Ö 2* 21 4 2 1 1* 4 1* 4
CS
K 19 4 3
12. évfolyam P Ö 2* 21 4 3
CS KÖZISMERETI TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 3 1* 4 +4 3 1* 4 +4 +4 3 1* 4 +4 * Matematika 3 3 3 1 4 3 1* 4 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 Osztályfınöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2 2 2 2 2 2 2 2 Fizika 1* 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 2 1 7 7 2 2 Biológia 1 2 Kémia 2 1 Informatika 1* 2 +2 1* 2 +2 SZAKMAI ORIENTÁCIÓ 4 4 4 4 Elmélet 2 2 Gyakorlat 2 +2 2 +2 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ 8 8 +3 8 8 +3 SZABADON TERVEZHETİ 3* 3* 3* 3* NEM KÖTELEZİ TANÍTÁSI ÓRA 3 3 3 3 Magyar nyelv és irodalom+ Történelem és állampolgári ismeretek+ Idegen nyelv+ 3+1* 3+1* +4 3+1* 3+1* +4 Matematika+ + Fizika Informatika+ ÖSSZESEN 30 30 +8 30 30 +8 30 3 33 +11 30 3 33 +11 A 11-12. évfolyamon a + jelő tantárgyak közül maximum kettıt választhat a tanuló, egy tárgy választása kötelezı. Ezek felvétele lehetıvé teszi az adott tárgyból az emelt szintő érettségi vizsga letételét. K-kerettanterv, P-plusz óra, Ö-összesen, CS- csoportbontás
157
CS
4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei • A kerettantervi és a kétszintő érettségi követelményeinek, tartalmi elvárásainak feleljen meg a tankönyv! (Megfelelı szinkronitás) • Jól áttekinthetı, érthetı stílusú, önálló tanulást segítı tankönyv legyen, megfelelı gyakorlati utalásokkal! • Ára legyen reális, nem túl magas, megfizethetı! • A tanulmányi segédleteknél (atlaszok, szótárak, munkafüzetek, példatárak, szöveggyőjtemények, táblázatok) elsıdleges szempont, hogy jól alkalmazható legyen a tankönyvek tartalmi részéhez. • Tekintettel a magas tankönyvárakra, csak olyan tankönyveket vásároltatunk meg, amelyek nélkül az otthoni felkészülés az órai vázlat alapján nem elképzelhetı. • A példatáraknak csak azokat a köteteit vetetjük meg, amelyek az adott évfolyamon már szükségesek. • Tanév közben a szülıt újabb kiadással nem terhelhetjük. (ktv. 19.§. (3) bek. ) Így az alkalmazott tankönyveket illetıen a munkaközösségen belül egyeztetés szükséges. Az esetleges tanárváltás nem járhat a szülı számára többletköltséggel. • A tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek véleménye alapján történik. A koordinálás, a szempontok betartásának felelıse a nevelési igazgatóhelyettes feladata. • A tankönyvrendelésnél fegyelembe kell venni a 2001 évi XXXVII. A tankönyvpiac rendjérıl szóló ill. a költségvetési törvényt, hogy az ingyenességre vonatkozó törvényi elıírásoknak eleget tudjunk tenni. Egy lehetséges kínálatot ad a szaktanár, de más hasonló is beszerezhetı további kiegészítı könyvnek.
5. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 5.1. Az iskola induló évfolyamába való belépés feltételei A 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményének figyelembe vétele az alábbi tantárgyakból: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv
Fizika Rajz
A tanulmányi átlag alapján szerezhetı maximális pontszám: 60 pont Felvételi elbeszélgetésen szerezhetı pontszám: 10 pont A felvételi rangsorolás alapjául a kettı összegébıl kialakult összpontszám szolgál. (Figyelmet fordítunk volt tanítványaink gyermekeire.)
Évente felülvizsgáljuk az írásbeli felvételi dolgozatok szükségességét. Amennyiben a nevelıtestület a tanévet nyitó értekezleten úgy dönt, az összes pontszámhoz ennek eredményét is hozzávesszük. Ebben az esetben a pontszámok kialakítása úgy történik, hogy a hozott és szerzett pontok aránya 50-50% legyen.
5.2. Átjelentkezés, átvétel más középiskolából Ha a tantárgyak eltérése indokolja, különbözeti vizsga letételével.
5.3. Magasabb évfolyamba lépés feltételei Feltétel: A tantárgyi követelmények legalább elégséges szintő teljesítése, a helyi tantervekben megfogalmazottak alapján.
Évismétlés: Tanköteleskor elıtt: három vagy háromnál több tantárgyból nem teljesíti az elégséges szintet a tanuló, vagy javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Szakmai gyakorlat, valamint készségtárgyak (rajz, testnevelés, ének) esetén nincs javító vizsgára lehetıség.
Tanköteleskor után: az elızı feltételek változatlanul érvényesek, de a szülı és a tanuló közös egyetértésével lehetıség van a levelezı tagozaton folytatni a tanulmányokat.
5.4. Az évfolyamon belüli másik osztályba való átlépés feltételei • Tanköteleskor betöltése után, megfelelı indok esetén a levelezı tagozatra átléphet. • Tanév közben megalapozott indokkal, szülıvel egyeztetve lehetséges az osztálycsere.
160
• Fegyelmi eljárás eredményeként Szükség esetén az iskola igazgatója különbözeti vizsgát ír elı.
5.5. Kilépés, tanulói jogviszony megszőnése, megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezése elıtt • Szülıi kérésre, átlépés más iskolába. • Iskolán kívül elkövetett súlyos fegyelmezetlenség esetén, amely rendırségi eljárást, büntetést von maga után. • Az iskolában elkövetett súlyos fegyelmi vétség esetén, fegyelmi eljárást követıen.
(Tanköteles korú tanulót csak úgy lehet másik iskolába áthelyezni, ha a fogadó iskola írásban nyilatkozik.) Az iskolai tanulmányok befejezését követıen az érettségi vizsga vagy a szakmai vizsga befejezésével szőnik meg a tanulói jogviszony.
6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formái 6.1. A tanulók értékelése Amit értékelnünk kell
Akik értékelik
Az értékelés rendszeressége
Az értékelés formája
Osztályközösség értékelése Neveltségi szint
osztályfınök, szaktanárok, rendszeres, félévente
szóban (osztályfınöki óra,
(megjelenés, kapcsolatok,
szülık
átfogó értékelés
szülıi értekezlet)
Tanulmányi eredmény
osztályfınök, szaktanárok
félévente
szóban
Tanórán kívüli
osztályfınök, tanulók
félévente
szóban
osztályfınök, szaktanárok, félévente
szóban
értékrend, kommunikáció, viselkedés, hiányzások, stb.)
tevékenységek Közösségformálás
tanulók Beilleszkedés az iskolai
nevelıtestület,
életbe
osztályfınök, tanulók
félévente
szóban
Egyéni értékelés Magatartás és szorgalom
osztályfınök, szaktanárok, rendszeres
szóban
osztályközösség
írásban
félévente
161
Tanulmányi eredmény
osztályfınök, szaktanárok
havonta legalább egyszer,
szóban és írásban
átfogó értékelés félévente
6.2. A tanulók egyéni teljesítményének értékelése A tanulmányi munka értékelése: a) Az értékelés alapelvei: • személyre szóló legyen •
fejlesztı, ösztönzı legyen
•
ne legyen megtorló, fegyelmezı jellegő
•
iskolai (munkaközösségi), tehát egységes követelményrendszerre épüljön
•
szorongásmentes légkörben történjen
•
az érdemjegyekhez szóbeli értékelés is társuljon
•
fejlessze a tanulók önértékelı képességét, önismeretét
•
folyamatosságot biztosítson
b) Az értékelés funkciói: • rendszerszabályozó legyen •
helyzetfeltárás, visszacsatolás, kategorizálás
•
tájékoztatás
•
személyiségfejlesztés
•
minısítés, szelektálás, megmérettetés
c) A tantárgyi tanulmányi elımenetel értékelése: A szaktanárok minden tanév elsı óráján a tantárgy követelményrendszere, a tananyag éves felépítése, a házi feladat elkészítésének módja, az adott tantárgy helyes tanulási módszere, a füzetvezetésre vonatkozó utasítások mellett ismertetik az iskolai és saját értékelési rendszerüket. Az ismertetésnek lehetıleg írásos dokumentuma is legyen (pl. lediktáljuk a füzetbe)! Az értékelés nem azonos az osztályzással, az értékelés különbözı típusai jelenjenek meg minden tantárgyból a tanév során! Diagnosztikus értékelést végzünk a kiindulási állapot rögzítésekor, új témakörök elején; formatív értékeléseket (visszacsatolás, hogy mit értett meg eddig a tanuló) végzünk folyamat közben; ezt követheti, a szakasz végén a tanulók kategorizálása vagyis az osztályzás, a szummatív értékelés. A diagnosztikus mérésekhez ne rendeljünk osztályzatot!
162
Az osztályozásról: • A szaktanárok a tanulók teljesítményét a tanév közben érdemjegyekkel (1-5), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) értékelik. •
A félévi és év végi osztályzatokban az évközi jegyeknek kell visszatükrözıdnie, de az órai felelet nem azonos értékő a témazáró dolgozatra kapott osztályzattal. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Ktv. 70.§ (4)
•
A témazáró dolgozatok száma a tantárgy heti óraszáma +1. Az erre kapott érdemjegyet megkülönböztetve kell a naplóba beírni!
•
A témazáró dolgozatot mindenkivel meg kell íratni! (Az év elején azt is tisztázni kell, hogy a hiányzók hogyan pótolhatják!)
•
Hosszabb hiányzás (egy hét vagy annál több) esetén idıt kell hagyni a tanulónak a pótlásra (legalább egy hét)!
•
A témazáró dolgozatról történı igazolatlan mulasztás esetén nem lehet elégtelen osztályzatot adni!
•
A nagyobb témát felölelı dolgozat idıpontjáról legalább egy héttel korábban kell a csoportot tájékoztatni!
•
Egy nap két témazárónál többet nem lehet íratni egy osztályban!
•
A dolgozatot két héten belül ki kell javítani és az értékelést valamint az érdemjegyet a tanulókkal ismertetni kell!
•
Az év végi ismétlés után felmérı dolgozatot kell íratni, melynek eredménye jelentısen befolyásolhatja az év végi osztályzatot.
•
A tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük. Bizonytalanság esetén vegyük figyelembe a tanulók képességeit, szorgalmát, a folyamatosságot, a tanulmányi munkában mutatkozó javuló vagy romló tendenciát, az órai aktivitást!
•
Házi feladat el nem készítése esetén elégtelen csak akkor adható, ha egyértelmően tisztázódik, hogy a tanuló nem készült az órára!
•
Hiányzó taneszközök miatt a tanuló nem kaphat elégtelen osztályzatot!
•
Minden tantárgyból törekedni kell arra, hogy a tanuló legalább egyszer szóban is feleljen a tanév során! Szóbeli érettségi tantárgyak esetén ez követelmény.
•
A szóbeli évközi feleletek értékelésekor vegyük figyelembe az órai aktivitást és a többletmunkát is!
•
Iskolánk hírnevét öregbítı többletmunka, versenyeredmény esetén jutalmazzuk a tanulót jeles érdemjeggyel, és az elért eredménytıl függıen nevelıtestületi, igazgatói, osztályfınöki vagy szaktanári dicsérettel!
•
Iskolai szintő versenyeken nyújtott jó teljesítmények esetén is az elıbbiek érvényesek.
163
•
Nyelvvizsgák: „A” és „B” és „C” típusú állami nyelvvizsga esetén a tanév végi osztályzata abban a tanévben jeles a tanulónak, amelyben megszerezte. Alapfokú nyelvvizsgáért jeles évközi érdemjegy javasolt.
•
Készségtantárgyak osztályozásakor vegyük figyelembe a tanuló egyéni adottságait és hozzáállását is! (A könnyített ill. gyógytestnevelésre utalt tanulókra vonatkozó elıírások külön mellékletben találhatók az SzMSz-ben.)
6.3. A neveltségi szint mérése A nevelési mérések az osztályfınöki órán vagy egyéni beszélgetések során történhetnek. Legyenek folyamat követıek. A 9. osztályban több diagnosztikus mérés javasolt a tanulók minél pontosabb megismerése céljából. A tesztek kidolgozása történhet évfolyamszinten az évfolyamfelelıs tanár irányításával, egyes területeken kérhetik az ifjúságvédelmi felelıs segítségét. Szintén ı segíthet a feltérképezett problémák megoldásában is, ha az osztályfınök egyedül nem boldogul.
a) Alapelvek: • a mérés legyen rendkívül bizalmas •
fejlessze a tanulók önértékelı képességét, önismeretét
•
folyamatosságot biztosítson
•
segítıszándék tükrözıdjön benne
•
visszacsatolás kövesse
b) Formája: • • •
teszt (osztályfınöki órán) interjú megfigyelés
c) Mire irányulhat a mérés? Egyes tanulók esetében
Tanulócsoportok esetén
- családi helyzete
- a tanuló csoport összetétele
- egészségi állapota
- rétegzıdés
- mentálhigiénés állapota
- informális kapcsolatrendszere
- értékek, erkölcsi gondolkodás
- konfliktushelyzete
- szociális képességek
- önkormányzat
- értékorientáció
- közvéleménye
- külsı és belsı tulajdonságok
- tevékenységrendszere
164
- konfliktusviszonyok
6.4. A tanulók jutalmazásának eddigi hagyományai •
Péchy-plakett: egyenletes, hosszan tartó, kiemelkedı tanulmányi és közösségi munkáért kaphatja tanév végén 12. vagy 13. osztályos tanuló. (Az odaítélés feltételét alapító okirat szabályozza.)
•
Vándorserleg és pénzjutalom: a nevelıtestület, szakmai munkaközösség javaslata alapján iskolánk volt diákja (Rácz János) ajánlja fel minden tanév végén kiemelkedı szakmai tevékenységért egy 12. és egy 13. osztályos építész tanulónak.
•
A Péchy Junior Alapítvány által támogatott kirándulás valamelyik tanítási napon, ízléses tanulói környezet kialakításáért.
•
A kimagasló iskolai vagy magasabb szintő kulturális, sport és tanulmányi eredmények ismertetése az iskola rádión keresztül, amikor aktuális. A jelentısebb eredmények kikerülnek a faliújságra is.
•
„Az év tanulója”- bármely tantárgyból kiváló teljesítményt nyújtó tanulónak. (Serleg, oklevél és pénzjutalom.)
•
Könyvjutalom és oklevél tanév végén jeles tanulmányi eredményért és kiemelkedı iskolai szintő közösségi munkáért.
•
Vásárlási utalvány, színházjegy, kirándulás támogatása arra érdemes tanulóknak.
•
Nevelıtestületi dicséret: -
városi vagy annál magasabb szintő kulturális, sport vagy tanulmányi versenyen elért kimagasló eredmény (1-3. helyezés)
-
annak a tanulónak vagy tanuló csoportnak, akik városi vagy magasabb szinten meghirdetett pályázatokon sikeresen szerepelnek
•
-
„Jó tanuló, jó sportoló” címet elért tanulónak
-
iskolai versenyeken elért elsı helyezésért
Igazgatói dicséret: -
városi vagy annál magasabb szintő kulturális, sport vagy tanulmányi versenyen elért közepes teljesítmény, amely lelkiismeretes felkészülésen alapszik
•
•
•
-
iskolai rendezvényeken való aktív részvétel
-
iskolai versenyeken elért jó teljesítmény (2-4. helyezett)
-
ha a tanév során nincs hiányzása a tanulónak
Osztályfınöki dicséret: - az osztályközösségért végzett munka -
társai segítése a felzárkóztatásban, pótlásban
-
iskolai versenyeken való elfogadható szintő teljesítményért
Szaktanári dicséret: - szaktárgyi többletmunka -
szaktárgyi versenyeredmény
-
szaktárgyi vizsgaeredmény
Szóbeli dicséretek: amikor aktuális a szaktárgyi órán, osztályfınöki órán, szülıi értekezleten, fogadóórán, osztályozó értekezleteken.
165
6.5. Az elmarasztalás eszközei •
Fegyelmi büntetés csak fegyelmi eljárás után hozható, amelyre a 11/1994. (VI. 8.) MKM 32. §-a, ill. a rendelet 3. sz. melléklete és a Ktv. 76.§-a irányadó. A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás -
szigorú megrovás
-
meghatározott kedvezmények csökkentése (szociális jellegő nem lehet)
-
áthelyezés másik csoportba, ill. az iskola másik osztályába
-
eltiltás a tanév folytatásától
-
kizárás az iskolából (tanköteles tanuló kivételével)
A tanulót indokolt esetben a fegyelmi eljárás tartamára az iskola látogatásától el lehet tiltani. A fegyelmi határozat ellen a fellebbezésnek van helye (eljárási szabály Ktv. 76. § alapján). Ha a tanuló egy tanéven belül háromszor ugyanabból a tantárgyból nem tud a tanítási órán dolgozni felszerelés hiányában, az súlyos kötelességszegésnek minısül és fegyelmi eljárás alapjául szolgál. •
•
•
•
Igazgatói intés: - a házirend sorozatos megszegése -
21-30 óra igazolatlan mulasztás
-
szándékos károkozás
Osztályfınöki intés: -
házirend megszegése
-
3-20 óra igazolatlan mulasztás
-
osztály érdekeit sértı magatartás
-
nem képességeinek megfelelı tanulmányi munka
-
ellenırzı gondatlan vezetése és elhagyása
-
felszerelés sorozatos hiánya
-
hetesi teendık felületes ellátása
Szaktanári intés: -
ha magatartásával zavarja az órát
-
felszerelés sorozatos hiánya
-
rendszeresen nem készül az órára
Szóbeli figyelmeztetések: amikor aktuális a szaktárgyi órán, osztályfınöki órán, szülıi értekezleten, fogadóórán.
A dicséretet és a figyelmeztetést az adott tanévben a magatartás értékelésekor figyelembe kell venni.
166
6.6. A magatartás és a szorgalom minısítési rendszere iskolánkban
A tanulók magatartásának és szorgalmának minısítése az osztályfınök feladata. A minısítésnél figyelembe kell venni az osztály ODB titkárának véleményét. A minısítés az osztályban tanító tanárok többségi jóváhagyásával válik véglegessé. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzat minısíti, az év végi minısítés az egész tanévre szól. 1.
A magatartás minısítésére az alábbi négy fokozatot kell alkalmazni, figyelembe véve a tanulók iskolai és
iskolán kívüli (pl.: kollégiumi) magatatását, az iskolai közösségekhez és azok tagjaihoz való viszonyát.
a)
Példás a tanuló magatartás, ha a nagyfokú felelısségérzettel rendelkezik, példát mutat társainak a közösség érdekében végzett munkájával és magatartásával egyaránt.
Igazolatlan mulasztása nincs, tanítási órákról 1-2 alkalomnál többször nem késett. Ellene kifogás a tanév során nem merült fel, nincs szóbeli figyelmeztetés. b) Jó a tanuló magatartása, ha ellene komolyabb kifogás nem merült fel, nem részesült írásbeli osztályfınöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmezı intézkedésben. Hajlandó a közösség érdekében dolgozni. Igazolatlan órája maximum 2 lehet vagy tanítási órákról 3 késése van.
c)
Változó a tanuló magatartása, ha ellene komolyabb kifogás merült fel a tanév során, osztályfınöki büntetése volt, igazgatói intésben nem részesült. Igazolatlan óráinak száma 3-10 között van, tanítási órákról 4-10 alkalomnál többször nem késett.
d) Rossz a tanuló magatartása, ha sorozatos fegyelmezetlenségével, a közösséget rossz irányba befolyásoló magatartásával negatív példát mutat. Igazgatói vagy nevelıtestületi intése van, igazolatlan óráinak száma 11-30, tanítási órákról 11 vagy több alkalommal késett.
2.
A szorgalom minısítéskor mérlegelni kell a tanuló egyéni képességeit, tanulási körülményeit, a tanuláshoz való viszonyát. A szorgalom általában független az egyes tárgyakban elért számszerő eredménytıl. Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minısítésnek sem, az osztályfınök mérlegeli a bukás körülményeit.
167
a)
Példás a tanuló szorgalma, ha kötelességtudata kifogástalan, iskolai és otthoni munkájában rendszeres és pontos. Képességeihez és körülményeihez mérten érdeklıdést tanúsít az ismeretszerzés különbözı formái iránt.
b) Jó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkáját elvégzi, képességeihez és körülményeihez mérten vállalt kötelezettségeit teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlıdnie kell.
c)
Változó a tanuló szorgalma, ha kötelezettségeit rendszertelenül teljesíti, iskolai és otthoni munkájában csak idınként fedezhetı fel igyekezet, többször kell figyelmeztetni kötelességeire. Nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni.
Hanyag a tanuló szorgalma, ha tanulmányi kötelezettségeinek rendszeresen nem tesz eleget, munkájában megbízhatatlan, tantárgyi eredményei rosszak, kettınél több tantárgyból bukott. Nem is próbál megfelelni a követelményeknek.
7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásában betöltött szerepe és súlya Az általános elvárások a 6. pontban, az osztályozásról szóló fejezetbe vannak beépítve. Ehhez képest a szakmai munkaközösségek egységes értékelést célzó szaktárgyi követelményeket fogalmaztak meg. A tantárgyspecifikus elvárások a helyi tantervekben találhatóak.
8. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai •
A felkészülési idı átlagos képességő tanulót tekintve ne haladja meg a 30-35 percet tantárgyanként!
•
A házi feladatok kapcsolódjanak az aktuális tananyaghoz!
•
Az írásbeli és szóbeli feladatok aránya illeszkedjen a számonkérés, ill. az érettségi elvárásaihoz!
•
A tanuló rendelkezzen a felkészüléshez szükséges taneszközökkel és egyéb segédletekkel!
•
Az ıszi, téli és tavaszi szünetre ne terheljük a tanulókat plusz feladatokkal!
•
A tanulók szorgalmának, érdeklıdésének, kreativitásának fejlesztésére kapjanak lehetıséget szorgalmi jellegő többletfeladatok teljesítésére!
•
A házi feladatok ellenırzése lehetıleg minden órán történjen meg!
Egyéb, tantárgyspecifikus elvárások a tantárgyi helyi tantervekben találhatóak.
168
9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai állapot mérését évente két alkalommal (októberben és áprilisban) végezzük el a Hungarofit módszer segítségével. A korábban hozzánk eljuttatott útmutató és a kiértékelést segítı számítógépes programot CD-n az OM 2001-ben eljuttatta hozzánk. Ennek segítségével az eredmények iskolán belüli kiértékelése is megtörténik. Az országos szintő összehasonlíthatóság érdekében félévente küldjük eredményeinket dr. F. Mérey Ildikónak, a módszer kidolgozójának, akinek hálásak vagyunk, hogy szerzıi jogdíjáról lemondva ezt az iskolák számára szabadon felhasználhatóvá tette. Ezáltal a tanulók általános fizikai teherbíró-képességérıl objektív képet kapunk. Az aerob kapacitás az állóképességrıl-a szív és tüdı fejlettségérıl, az oxigén felvételrıl-reális képet ad. Ez a Cooper-teszt segítségével jól mérhetı. Az általános testi erı mérésére a motorikus próbák szolgálnak: •
Helybıl távolugrás: a lábak dinamikus erejét méri
•
Lökés egy kézzel valamint dobás két kézzel hátra, tömött labdával: a kar, a törzs, a lábizom együttes dinamikus erejét méri, valamint a váll- és törzsizmok dinamikus erejét.
•
Hason fekvésbıl törzsemelés: a hátizmok erı-és állóképességét méri.
•
Hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés négy percig: a hasizmok erı- és állóképességét méri.
A felmérés adatait kiértékeljük és elméleti testnevelés órán megbeszéljük. A tanulók útmutatást kapnak hogyan javulhatnak eredményeik. (Rendszeres testmozgás, sport.) A felméréshez használt táblázat mellékletben szerepel.
10. A helyi tanterv mellékletei Tantárgyi tartalmak és követelmények, a középszintő érettségi témakörei: 1.sz. melléklet: Magyar nyelv és irodalom 2. sz. melléklet: Történelem és állampolgári ismeretek 3. sz. melléklet: Társadalomismeret és etika 4. sz. melléklet: Angol nyelv 5. sz. melléklet: Német nyelv 6. sz. melléklet: Matematika 7. sz. melléklet: Ének-zene 8. sz. melléklet: Rajz és vizuális kultúra 9. sz. melléklet: Osztályfınöki 10. sz. melléklet: Testnevelés és sport 11. sz. melléklet: Fizika 12. sz. melléklet: Földünk és környezetünk 13. sz. melléklet: Biológia 14. sz. melléklet: Kémia 15. sz. melléklet: Informatika A levelezı tagozat helyi tantervei:
169
16. sz. melléklet: Matematika 17. sz. melléklet: Német nyelv, Angol nyelv 18. sz. melléklet: Kémia 19. sz. melléklet: Filozófia 20. sz. melléklet: Társadalomismeret 21. sz. melléklet: Mővészeti ismeretek 22. sz. melléklet: Biológia 23. sz. melléklet: Mőszaki orientációs ismeretek 24. sz. melléklet: Környezeti nevelés 25. sz. melléklet: Munka világa
170
