Gazdasági szabályozás 5. hét Monopolizáció ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Témakörök • Kiszorító árazás • A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Jogesetek • US. v. Microsoft • Bizottság v. Microsoft
Kiszorító árazás • Egy lehetséges meghatározás: olyan árképzés, amellyel a legalább azonos hatékonysággal működő versenytárs a piacról kizárható • Ár a költségek alatt annyi időre, hogy a piacról való kilépést kikényszerítse vagy a belépést lehetlenné tegye Kiszorító árazás • Várakozás: a kezdeti veszteségeket később jelentős áremeléssel ellensúlyozhatják • A kiszorító árazás sikere esetén hosszabb távon a fogyasztók is veszítenek
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Stratégiai beruházások • Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, reklám, termékminőség, új márka • Optimális beruházásnál többet, kiszorító mértékűt ruház be, hogy elrettentse pl. az új belépőt • Nem biztos, hogy nyereséges stratégia, mert lehet, hogy az elsüllyedt költség nagyobb, mint az együttélés miatti esetleges nyereség csökkenés • Valójában nincs elfogadható viszonyítási szint a „túlzott” mértékre
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Csomagban történő értékesítés • Hatékonysági szempontok • Méretgazdaságosság • Válasz az információs aszimmetriára – mínőségjavítás • Visszaélés lehetősége (IBM és a lyukkártya)
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Csomagban történő értékesítés (folytatás) • Árdiszkriminációs eszköz
•
Forrás: Motta [2007] 497.o.
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Csomagban történő értékesítés (folytatás) • Árukapcsolás (tying) • Különböző intenzitású használat • Másoló és festékkazetta példája • Hasonló a kétrészes árazáshoz
• Jóléti hatások nehezen mérhetők • Újabb modellek • Elköteleződés mellett bizonyítható a kizáró hatás (Whinston, 1990), de vizsgálni kell a hatékonysági érveket is • Elköteleződés formái: innováció, terméktervezés, technológia
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Csomagban történő értékesítés (folytatás) • A magatartások értékelésének gyakorlata • Hagyományosan gyanús, USA-ban közel volt a per se tiltáshoz • Vizsgálatot csak jelentős piaci erő esetén szabad kezdeni • Hatékonysági hatások alapos vizsgálata szükséges • Sok esetben pozitív jóléti hatás
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Stratégiai magatartás hálózatos iparágakban • Kompatibilitás kérdése • Hálózatokhoz való hozzáférés eseteinek különbözősége • Hálózati externáliák szerepe • Piacvezető válás a verseny következtében • Piacvezető jogi monopólium révén
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Versenytársak költségeinek növelése • Lehetőséget teremt áremelésre piacvesztés nélkül • Lobbizás, szabályozás elérése • Kizárólagos értékesítés • Nélkülözhetetlen input megtagadása, vagy árának megemelése • Interoperabilitás megtagadása, megszüntetése • Fontos elkülöníteni, ami csak a versenytársaknak káros és ami a jólétet is csökkenti (példa: kutatásfejlesztés)
US v. Microsoft • Az eset előzménye • 1991 FTC vizsgálat piaci erővel való visszaélés ügyében, a bizottság nem tudott dönteni, 1993-ben lezárta az ügyet • Ezt követően az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice – DoJ) indított eljárást, amely 1994-ben egyezséggel végződött: a Microsft vállalta, hogy nem kapcsolja össze más termékeit (product) az operációs rendszerével, ugyanakkor további specialitás alkalmazásokat (feature) szabadon integrálhat a rendszerébe • A Microsoft azt a nézetet képviselte – amit a DoJ nem osztott - , hogy az Internet Explorer, amelyet először a Windows 95-ös rendszertől függetlenül értékesített, nem termék, hanem csak egy speciális alkalmazás
US v. Microsoft • Az ügy menete • 1998 május: a DoJ és 20 tagállam keresetet nyújtott be a verseny akadályozása és a monopolhelyzet fenntartására és kiterjesztésére irányuló szándék miatt • 1998 október: a DoJ kiegészíti a keresetet az 1994-es egyezség megsértésének vádjával • 1999 november: Jackson bíró ismerteti a tényállást • az x86-os számítógépek operációs rendszerének a piacán a Microsoft monopol helyzetben van és lépéseket tett, az ezt fenyegető versenytársak ellen
• 2000 április: jogi értékelés (conclusion of law) kibocsátása • (1) az operációs rendszerek piacán fenntartani próbálja a monopol helyzetét • (2) a böngészők piacán megkísérli monopolhelyzet elérését • (3) az operációs rendszer és a böngésző integrálásával árukapcsolást valósít meg • vagyis a Sherman törvénynek mind az első, mind a második szakaszába ütköző magatartást tanúsít
US v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • 2000 június: ítélet (final judgement) – a Microsoftot két részre kell választani, operációs rendszert készítő és egyéb alkalmazásokat fejlesztő részre • A Microsoft fellebezésére 2001 júniusában született döntés • (1) Egyes esetekben a Microsoft magatartása a monopolhelyzet fenntartásának tilalmába ütközött • (2) Nem vétkes a monopolizáció kísérletében • (3) Az árukapcsolás ügyét nem a per se tiltás alapján kell megítélni, hanem mérlegelés alapján, ezért alsóbb fokra visszaküldték az ügyet
• Jackson bírót kizárták az ügyből, mert elfogultságot mutatott (ítélethozatal előtt interjúkat adott) • 2001 szeptember: a DoJ bejelenti, hogy nem ragaszkodik a feldaraboláshoz
US v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • 2001 november: a Microsoft peren kívüli egyezséget kötött a DoJ-al • Ennek legfontosabb eleme volt, hogy az alkalmazásprogramozási interfészeket a Microsoftnak harmadik féllel meg kell osztania
• 2002 november: Kollar-Kotelly bíró az egyezség legtöbb elemét elfogadva hírdetett ítéletet, amit kilenc tagállam nem fogadott el • 2004 június: a fellebviteli bíróság jóváhagyta az egyezséget
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja • Érintett piac: Intel-kompatibilis személyi számítógépek operációs rendszereinek piaca • Microsoft szerette volna szélesebben meghatározni, de a bíróság nem fogadta el • Ha jelentősen emelkedne a Windows ára, nem térnének át Macintosh rendszerre, mert ahhoz új hardver is kellene • Kézi berendezések, internetes portálok inkább csak kiegészítők • Köztes szoftverek csak hosszú távon vehetnék át az operációs rendszerek helyét
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Piaci erő • Szélsőségesen nagy piaci részesedések (95 %) • Magas belépési korlátok • A felhasználók azokat az operációs rendszereket részesíti előnybe, amelyekre sok alkalmazást írtak • Az alkalmazás készítők azokat az operácis rendszereket részesítik előnyben, amelyeknek sok felhasználója van
• Microsoft monopolerővel rendelkezik
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Licenc átadásakor kikötések • Explorer ikonját, mappáját, a Start menü explorerre való hivatkozását nem lehet eltávolítani, másik böngészőt az eredeti készülékgyártók nem tesznek fel, mert nehéz magyarázatot adni a fogyasztóknak, melyik böngészőt használják • Nem lehet a kezdeti indítási sorrendet megváltoztatni, ezzel nem tudnak az eredeti készülékgyártók más böngészőt támogatni • Megtiltották az asztal képének megváltoztatását
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Internet Explorer és a Windows integrálása • Kicsi a merevlemezek kapacitása • Eredeti gyártók nem telepítenek más szoftvert • Explorert nem lehet eltávolítani ((programok telepítése és törlése menüben nem szerepel – Windows 98) versenyellenes • Ha a felhasználó más böngésző mellett dönt, egyes esetekben felülbírálja - mivel a felperesek nem válaszolták meg a Microsoft hatékonysági érveit, ebben a pontban a fellebviteli bíróság nem találta a céget felelősségre vonhatónak • Kódok keverése (Explorer fájljainak törlése megbéníthatja az operációs rendszert) - versenyellenes
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Internetszolgáltatókkal kötött megállapodások • Az internetszolgáltatóknak nagyon kedvezményesen kínálják az Internet Explorert, a felhasználóknak ajándékok, ingyenes Internet Explorer hozzáférési csomag kifejlesztése - a fellebviteli bíróság ezt nem találta jogszerűtlennek, mert monopolista esetében is új termék kifejlesztése vagy kedvező ára a versenyt jelzi, ha nincs bizonyíték a költségek alatti árazásra (ilyen bizonyítékkal a felperesek nem szolgáltak) • Az internetszolgáltató asztalon történő megjelenítése: AOL vállalta, hogy cserébe nem támogatja az Internet Explorer versenytársait, csak a vevő kérésére foglalkozik más böngészővel és nem adhat el azokból többet, mint a vevőinek 15 százaléka • A fellebviteli bíróság szerint ez a magatartás jelentős piaclezáró hatású és az alternatív böngészők (pl. Netscape Navigator) előtt ezzel a második (első az eredeti gyártó) terjesztési csatornát is lezárja, ezzel sérti a Sherman törvény 2. szakaszát
US v. Microsoft A böngésző háború kezdete Időpont
Mosaic
1998 Q4 1998 Q3 1998 Q2 1998 Q1 1997 Q4 1997 Q3 1997 Q2 1997 Q1 1996 Q4 1996 Q3 1996 Q2
0.37% 0.60% 1.20% 2.47% 6.93%
Internet Netscape Explorer Navigator 50.43% 46.87% 47.90% 48.97% 43.17% 53.57% 39.67% 57.63% 35.53% 62.23% 32.40% 64.93% 27.67% 69.77% 22.87% 74.33% 19.07% 77.13% 13.97% 80.37% 9.60% 82.77%
Forrás: EWS College of Engineering, Illinois
US v. Microsoft
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Java (osztálykönyvtár, virtuális gép) olyan köztes szoftver, amely a Netscape Navigatorhoz hasonlóan veszélyt jelenthet a Windows szoftverfejlsztési környezet számára • Netscape és Sun egyezség • Windows saját Java virtuális gépe, amely inkompatibilis a java virtuáliis gépével – hatékonysági megfontolások (sebesség növekedése) miatt nem versenyellenes • Független szoftverszállítókkal kötött kizárólagos megállapodások a Microsoft Java virtuális gép alkalmazására – versenyellenes • Java fejlesztők megtévesztése: segítette őket és azt hitette el, hogy a fejlesztések környezetfüggetlenek lesznek – versenyellenes • Intel megfenyegetése: Windows-szal kompatibilis Java virtuális gép fejlesztésének megakadályozása - versenyellenes
US v. Microsoft • A monopolizáció kísérlete • A körzeti bíróság vétkesnek találta • A fellebviteli szerint ehhez bizonyítani kellett volna a „komoly esélyt a monopolerő tényleges megszerzésére” • A felperesek azonban a monopolpozíció fenntartása és a monpolizáció kísérlete címen ugyanazokat az érveket adták elő • Meg kellett volna határozni a piacot és bizonyítani, hogy a jelentős belépési korlátok miatt a hipotetikus monopolistának van piaci ereje, ezt az elemzést nem végezték el, ezért nem állítható, hogy megsértették a Shermantörvény 2. szakaszát
US v. Microsoft • Árukapcsolás • A körzeti bíróság szerint per se jogtalan árukapcsolás történt – a fellebviteli szerint mérlegelés tárgyáva kellett volna tenni, mert a per se szabály értékes innovációt akadályozhat meg • A progamozási környezetet biztosító szoftverek piacán gyakori az árukapcsolás és ennek sokszor hatékonysági okai vannak, ezt a körzeti bíróság nem vizsgálta, ezért pontosabb elemzésre visszaadta az ügyet
US v. Microsoft • Kötelezettségek • A körzeti bíróság által először kiszabott kötelezettséget (két részrte bontás) a fellebbviteli bíróság megsemmisítette, mert • A Microsoft nem kapott alkalmat a megvalósíthatósággal összefüggő álláspont kifejtésére • A bíróság nem adott megfelelő indoklást • A fellebbviteli átértékelte a Microsoft felelősségét, de az ehhez tartozó kötelezettségek megállapítását a körzeti bíróságra bízta
US v. Microsoft • Kötelezettségek (folytatás) • Az eredeti gyártók szabadon dönthetnek a Windows konfigurációjáról • A Microsoft lehetővé kell tegye a Windows egyes funkcióinak mellőzését • Védelmezik az eredeti készülékgyártókat • Rendelkezések a köztes szoftverek terjedésének elősegítésére • Microsoftnak nyilttá kell tennie különböző információkat az alkalmazásprogramozási interfészek használatánál, a Microsoft szerverekkel összefüggő szabályrendszereknél • A bíróság megteremtette a kötelezettségek végrehajtásának ellenőrző rendszerét is
Bizottság v. Microsoft • Az ügy menete • Előzmény: 1993 Novell panaszolja a Microsoft licenc gyakorlatát, 1994 egyezség • 1998: Sun Microsystems panasza technikai információk visszatartásáról a Windows NT szerver interfészek esetében • 2001 augusztus a Bizottság kiterjesztette a vizsgálatot a média lejátszókra is • 2003 előzetes bizottsági álláspont • 2004 március Microsoftnak 497 millió euró büntetést kell fizetnie, 120 napon belül szolgáltatnia kell a technikai információkat, 60 napon belül el kell készítenie egy Media Player nélküli Windows változatot
Bizottság v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • A Microsoft a Media Playerre vonatkozó kötelezettséget teljesítette, a szerver információk (specifikációk) egy részét nem adta át, az ügyet és a bírságot megfellebezte • 2006 június: Microsoft jellezte, hogy megkezdte az adatszolgáltatást • 2006 július: a Bizottság újabb, 280 millió euró bírságot szabott ki és további még nagyobb bírságokkal fenyegetett • 2007 szeptember: a Microsoft elvesztette a pert, a bírság mértéke és a kötelezettségek változatlanok maradtak, egyedül az információ átadás módjában fogadott el változtatást • 2007 október: Microsoft bejelenti, hogy nem fellebbez
Bizottság v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • 2008 február: az EU történetében az eddigi legnagyobb bírságot (899 millió euró) szabja ki a Bizottság a 2004-es határozat teljesítésének addigi elmaradásáért • 2009 január: a Bizottság bejelnti, vizsgálatot indít az Internet Explorer árukapcsolása miatt, a Microsoft jelzi, hogy a Wwindows 7 európai verziójához nem kapcsolja az Internet Explorert • 2009 december: a Bizottság elfogadja a Microsoft ajánlatát, hogy a Windows egy ablakban választási lehetőséget nyit böngésző telepítésére egy európai honlapról
Bizottság v. Microsoft • Az érintett piacok • Számítógépes operációs rendszerek • Intel kompatibilis PC-k • PDA-k, intelligens telefonok, szerverek operációs rendszerei nem versenyképes helyettesítők • Jelentős belépési korlát
• Munkacsoport szerver operációs rendszerek • Valós idejű médialejátszók • Internetről letöltött, vagy onnan valós időben átvitt fájlok dekodolása, tömörítése és lejátszása • Nincs helyettesíthetősége
Bizottság v. Microsoft • Piaci erőfölény • Számítógépes oprerációs rendszerek • 90 százalék fölött
Forrás: Commission Decision (Case COMP/C-3/37.792 Microsoft) 120.o.
Bizottság v. Microsoft • Piaci erőfölény • Munkacsoport szerver operációs rendszerek • Több mérés, legalább 50 %-os, általában 6075 %-os részesedés • Hálózati hatások • A két piac között szoros kereskedelmi és technikai kapcsolat
Bizottság v. Microsoft • Az információszolgáltatás megtagadása • Korábbi verzióknál Microsoft szolgáltatott információt, ez az iparági szokás is • Nélkülözhetetlen az információ, nincs helyettesítője • A megtagadása korlátozza a műszaki fejlődést • Microsoft az információ átadását szellemi termék licenszelésének tekinti, valójában az információ nyújtás nem vezetett volna a Microsoft termékének másolásához • Az unió szoftver irányelve korlátozza a szerzői jog gyakorlását az interoperabilitás javára
Bizottság v. Microsoft • Árukapcsolás • A Bizottság úgy találta, hogy az operációs rendszer és a médialejátszó két külön termék • Külön kereslet van a médialejátszókra • Ezeket számos cég fejleszti • Maga a Microsoft is fejleszt más operációs rendszerekhez • A Microsoft más cégek lejátszóival közvetlen versenyben reklámozza a WMP-t • A személyi számítógép gyártóknak WMP-t tartalmazó Windows-t kell licenszelniük, másikat csak a WMP mellett telepíthetnek, a Bizottság szerint itt kényszerítés történik • A Microsoft magartartása a verseny kizárását jelenti
Bizottság v. Microsoft • Árukapcsolás „Tekintettel az állítólagos disztribúciós hatékonyságra a Bizottság elutasítja a Microsoft azon érvelését, mely szerint az árukapcsolás csökkenti a fogyasztók tranzakciós költségeit azáltal, hogy időt és zavart takarít meg azzal, hogy a személyi számítógép eleve (a dobozból kikerülve) alapértelmezett opciók sorát tartalmazza. A kliens PC operációs rendszerével együtt előre telepített médialejátszó előnye nem követeli meg, hogy a Microsoft válassza ki a médialejátszót a fogyasztó számára. A személyi számítógépek gyártói ki tudják elégíteni a fogyasztók által szabadon választott előre telepített médialejátszó iránti igényt. A határozat azt is megállapítja, hogy a Microsoft semmiféle olyan technikai hatékonysággal nem állt elő, amelyhez a WMP „integrálása” előfeltételt jelentene. A WMP kapcsolása sokkal inkább megóvja a Microsoftot az esetleg hatékonyabb médialejátszó gyártókkal való tényleges versenytől, ami veszélybe sodorhatná piaci pozícióját, csökkentve ezáltal a médialejátszók terén innovációba fektetett tehetséget és tőkét.”
Bizottság v. Microsoft • Jogorvoslat • Információszolgáltatás • „A határozat arra kötelezi a Microsoftot, hogy tegye közzé azon információkat, amelyek rendelkezésre bocsátását megtagadta, és tegye lehetővé azok kompatibilis termékek gyártásához való felhasználását. A közzététel a protokollspecifikációkra, valamint a tipikus munkacsoport-hálózat meghatározásához szükséges jellemzőkkel való interoperabilitás biztosítására korlátozódik.”
• Árukapcsolás • „Az árukapcsolással való visszaélést illetően a határozat előírja a Microsoftnak, hogy az EGT területén a végfelhasználóknak és az eredeti berendezésgyártóknak (OEM) fel kell kínálja a Windows WMP-t nem tartalmazó, tökéletesen működő verzióját. A Microsoft megtartja azon jogát, hogy a Windowst és a WMP-t csomagban kínálja.”
Bizottság v. Microsoft • Jogorvoslat (folytatás) • Árukapcsolás • „A Microsoft köteles tartózkodni minden olyan eszköz használatától, amelynek a WMP Windows-hoz kapcsolásával azonos hatása lenne, mint például a Windows-zal való kiváltságos interoperabilitás fenntartása a WMP számára, szelektív hozzáférés-biztosítás a Windows API-khoz, vagy a WMP reklámozása a Windowson keresztül versenytársak termékein. A Microsoft nem adhat továbbá árengedményt OEM-eknek vagy felhasználóknak annak függvényében, hogy a WMP-vel együtt vásárolják-e meg a Windows-t, és de facto módon nem szüntetheti meg vagy korlátozhatja pénzügyi vagy egyéb eszközökkel az OEM- k és a felhasználók abbéli szabadságát, hogy a Windows WMP nélküli verzióját válasszák. A Windows szétválasztott verziójának teljesítménye nem lehet kisebb, mint a WMPvel összekapcsolt verziójáé, eltekintve a WMP funkciójától, amely értelemszerűen nem része a Windows szétválasztott verziójának.”
