Gazdasági elemző tanulmány

Gazdasági elemző tanulmány

Készült:

A szlovák-magyar határmenti migráció/Slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány megbízásából

Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

IBS Kutató és Tanácsadó Kft. Székhely: 1031 Budapest, Záhony u. 7. Cégjegyzékszám: 01-09-162073 Adószáma: 10659430-2-41 Bankszámla száma: MKB 10300002-10501971-49020018

Budapest, 2015. június

1

Tartalom Táblázatjegyzék ....................................................................................................................................... 4 Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................ 5 Bevezetés ................................................................................................................................................ 8 1. Makrogazdasági fejlemények Magyarországon 2008 és 2013 között............................................... 12 2. Gazdasági különbségek a határrégió magyar oldalán ....................................................................... 15 2.1. Kistérségi szintű elemzések ............................................................................................................ 15 2.2. Néhány módszertani megjegyzés ................................................................................................... 16 2.3. Kelet-nyugati kistérségi összehasonlítás – magyar határ menti szakasz ....................................... 17 2.4. A vállalkozások megoszlása a határ menti régióban ...................................................................... 22 2.5. A vállalatok létszám-kategória és nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlása a határrégió nyugati és keleti szakaszán .................................................................................................................... 24 2.6. A határ menti régió kistérségeinek klaszterezése .......................................................................... 29 2.7. A határ menti régió kistérségi klasztereinek főbb gazdasági jellemzői .......................................... 32 2.8. Fejlettségi index.............................................................................................................................. 36 2.9. Jövedelmek területi megoszlásának egyenlőtlensége ................................................................... 39 2. Megyei szintű elemzések a határrégió magyar oldalán .................................................................... 41 2.1. Megyei szintű különbségek a szlovák-magyar határ menti régióban ............................................ 41 I. sz. Melléklet ........................................................................................................................................ 56 II. Melléklet ............................................................................................................................................ 61 III. Melléklet ........................................................................................................................................... 80 IV. Melléklet .......................................................................................................................................... 81 Irodalomjegyzék .................................................................................................................................... 83

2

Ábrajegyzék 1. ábra: A határ menti régió szlovák szakaszához tartozó járások ........................................................ 10 2. ábra: A határ menti régió magyar szakaszához tartozó kistérségek ................................................. 10 3. ábra: Magyar gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban ............................................... 12 4. ábra: A határ menti régió gazdasági potenciáljának jellemzői néhány fontosabb mutató alapján .. 18 5. ábra: A foglalkoztatás megoszlása a határ menti régióban a vállalati méret alapján ....................... 21 6. ábra: Néhány fontosabb vállalati mutató a határrégióban 2013-ban az országos adathoz viszonyítva ............................................................................................................................................................... 22 7. ábra: A vállalkozások területi megoszlása a határ menti régióban ................................................... 23 8. ábra: Gazdasági tevékenységek jellemzői a határ menti régióban ................................................... 27 9. ábra: A határ menti kistérségi klaszterek gazdasági potenciálja néhány mutató alapján (2013) ..... 33 10. ábra: Kistérségek besorolása a klaszterelemzés eredményei alapján ............................................ 35 11. ábra: A határ menti régió egy főre eső vásárló-erő paritáson mért GDP-je az EU átlagában......... 42 12. ábra: A határ menti megyék vállalati mutatói 2013-ban ................................................................ 43 13. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató megoszlása a nyugati határrégióban ......................... 47 14. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató megoszlása a keleti határrégióban ............................ 48 15. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Győr-Moson-Sopron megyei határ menti kistérségekben ...................................................................................................................................... 49 16. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Komárom-Esztergom megyei határ menti kistérségekben ...................................................................................................................................... 50 17. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei határ menti kistérségekben ...................................................................................................................................... 50 18. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Nógrád megyei határ menti kistérségekben ............................................................................................................................................................... 51

3

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Néhány makrogazdasági mutatószám, 2008-2014 (%) ...................................................... 14 2. táblázat: Foglalkoztatási erőterek - Működő vállalkozások létszám szerinti megoszlása a határmentén.......................................................................................................................................... 23 3. táblázat: 20 fő feletti vállalatok megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként .................................. 25 4. táblázat: Vállalatszerkezet jellemzői a határrégióban ....................................................................... 28 5. táblázat: A határ menti régió kistérségeinek besorolása a klaszterelemzés szerint ......................... 29 6. táblázat: A határ menti régió kistérségi klasztereinek főbb vállalati mutatói ................................... 32 7. táblázat: A határ menti régió kistérségeinek besorolása a fejlettségi index alapján ........................ 38 8. táblázat: jövedelmi különbségek a határmentén .............................................................................. 39 9.- 10. táblázatok: A személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem és a népesség megoszlása alapján számított Robin Hood-indexek a határ menti régiókban ......................................................... 40 11. táblázat: Bruttó hazai termék, piaci beszerzési áron, millió Ft (GDP) (2000–2013)........................ 41 12. táblázat: Külföldi tőke szerepe a határ menti megyékben.............................................................. 43 13. táblázat: Néhány fontosabb aggregált vállalati mutató kelet-nyugati megyei bontásban ............. 44 14. táblázat: A legnagyobb nyereséget felmutató cégek listája a határrégió megyéiben .................... 52

4

Vezetői összefoglaló A szlovák-magyar határ menti régió elemzését a beadott „A szlovák-magyar határ menti migráció/Slovensko-maďarská pohraničná migrácia” HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében végezzük el. A projekt 2014. július 1-jével indult és 2015. június 30-ával zárul. A projekt vezető partnere a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projekt partner pedig a Kempelen Intézet. A jelen tanulmány a szlovák-magyar határ menti térség magyarországi szakaszának részletes gazdasági elemzését tartalmazza. A szlovák-magyar határ menti régió magyarországi szakasza gazdasági és társadalmi jellemzőiben inhomogén. A területi különbségek mind megyei, mind kistérségi szinten megjelennek. A határszakasz nyugati oldala mind Szlovákiában, mind Magyarországon fejlettebb, mint a keleti határszakasz. A kelet-szlovákiai határ menti régióban azonban erősebb gazdasági fejlődési potenciál rajzolódik ki, mint a magyar oldalon. A nyugat határszakasz fejlődésében mind a két oldalon jelentős szerepet játszik a külföldi működő tőke és a legfőbb húzóágazat a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó fémfeldolgozó ágazatok. A határ menti régió meghatározására a NUTS3 szintű területi egységek voltak irányadók, amelynek Magyarországon a megyék, Szlovákiában pedig a kerületek (kraje) a megfelelői. Ennek értelmében a határ menti régió magyarországi szakaszának nyugati részét GyőrMoson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, szlovákiai szakaszát pedig a Nagyszombati és a Nyitrai kerület alkotja. A keleti határszakasz Magyarországon Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét foglalja magában, míg a szlovák oldalon a Besztercebányai és a Kassai önkormányzati kerületet öleli fel. Tekintettel azonban arra, hogy az érintett megyék, illetve kerületek szélesebb földrajzi terültet jelentenek, mint a szorosabban vett határ mente, a határrégió szűkebb kapcsolatainak vizsgálatakor célszerűbb a valóban összekapcsolódó területeket, és nem a teljes NUTS3 régiót tenni a vizsgálat alapjául, így igyekeztünk az információkkal még egy szinttel lejjebb a kistérségek, illetve Szlovákia esetében a járások szintjére, tehát LAU1 szintre lemenni. Így határ menti régióként definiáltuk a magyar szakaszon a 6 megyéből kiválasztott 27 kistérséget, amelyből 15 a keleti határszakaszhoz, 12 a nyugatihoz tartozik1. A projekt keretében készült szlovákiai tanulmány hasonlóképpen a kerületek mellett a járások szintjén igyekezett a határ menti gazdasági folyamatokat feltérképezni. 1

Keleti határszakasz: Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Ózdi, Encsi, Edelényi, Kazincbarcikai, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Bátonyterenyei, Rétsági, Szécsényi, Salgótarjáni, Balassagyarmati, Pétervásárai kistérségek Nyugati határszakasz: Szobi, Szentendrei, Váci, Dunakeszi, Tatai, Tatabányai, Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Mosonmagyaróvári, Győri, Pannonhalmai kistérségek

5

A 2008-as világgazdasági válság a határrégió egészét érintette, azonban a válság gazdasági következményei és a kilábalás keleten és nyugaton eltért. A válság a határrégió nyugati felében jelentős gazdasági visszaeséssel járt, de ezen a szakaszon a visszarendeződés is gyorsan lezajlott. Ezzel szemben a keleti határszakasz megyéi és kistérségei kisebb gazdasági megtorpanással jellemezhetőek, azonban a visszarendeződés lassabb. A területi polarizáltsági mutatók alapján a határszakasz kelet-nyugati megosztottsága, amely a válság előtt is jellemző volt, továbbra is fennáll. A gazdasági elemzés több szinten, több megközelítésben igyekszik rávilágítani a határszakasz jellemzőire, az ott jelentkező gazdasági folyamatok okaira. Az elemzés alapjául részben a KSH területei statisztika által elérhető megyei és kistérségi adatok szolgáltak, részben pedig a KSH által – kutató szobai hozzáférés – keretében nyert vállalati adatbázis adatai szolgáltak. Itt a nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó, a társasági adóbevallásból nyert aggregált adatait használtuk. Bizonyos elemzésekhez a Eurostat adatait is igénybe vettük. Az elemzés során alapvető nehézséget jelentett a megfelelő mikro-szintű adatokhoz való hozzáférés. A LAU 1 szintű statisztikai adatok csak nagyon általános mutatókra vonatkozóan hozzáférhetők, a KSH vállalati adatai esetében pedig az elemzés korlátozta, hogy az egyedi kistérségi adatok egy része – az adatvédelmi szabályok következtében – a vizsgálódásokból kiesett, így csak nagyobb aggregáltsági szinten lehetett megállapításokat tenni a határrégióra vonatkozóan. A határrégió magyar oldalának gazdasági fejleményeit jelentősen befolyásolták a 2008– 2013-ban lezajló makrogazdasági folyamatok. 2008 végén – a globális pénzügyi válság kirobbanásakor – Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben volt, mint a térség más országai: 2008-ban az ország éppen csak kilábalóban volt a 2006–2007-es költségvetési stabilizáció okozta stagnálásból. 2009-2012 között Magyarország jóval gyengébb teljesítményt nyújtott, mint a többi visegrádi ország, ami elsősorban a zsugorodó belső keresletnek volt betudható. 2013-ban bekövetkezett a pozitív fordulat, s e trendek folytatódtak 2014-ben is. E makroszinten megjelenő folyamatok nagyon jól leképeződnek a határrégió megyéi, kistérségei, illetve szlovák oldalon a kerületek és járások szintjén is. A határ menti régióban hogy a vállalkozások nemzetgazdasági ágak és létszám-kategória szerinti területi megoszlása alapján a nyugati határszakasz gazdaságilag élénkebb a keletinél. A vállalkozások megoszlása koncentrált, a nyugati régióban háromszor annyi vállalkozás működik, míg a népessége csupán másfélszerese a keleti régiónak. Ugyanakkor határszakaszokon a vezető gazdasági tevékenységek hasonlóak, habár volumenükben eltérnek egymástól. A határ menti régió megyéiben működő nem pénzügyi vállalatok adatai alapján kirajzolódik, hogy a nyugati megyék gazdasági potenciálja meghaladja a keleti régió megyéit. 2013-ban a nyugati megyék adták a határ menti megyék összes árbevételének körülbelül 77 százalékát. Ide jutott az exportértékesítés 77 százaléka, illetve a külföldi jegyzett tőke 85 százaléka és a régióban jegyzett tőke 75 százaléka. A foglalkoztatottak 74 százaléka található a régióban. 6

A gazdasági tevékenységek mellett a jövedelmek területi megoszlása sem egyenletes a határrégióban. Bár az országos szinthez viszonyítva a határrégió egésze hasonló arányban részesedik a lakónépességből és a jövedelmekből, azonban a határrégióra számolt jövedelem-egyenlőséi indexek értékei rámutatnak a régión belüli jövedelemkülönbségekre. A keleti-nyugati határrégió tovább bontható kisebb területi egységekre (klaszterekre). A nyugati régió három kistérségének (Győri, Dunakeszi, Szentendrei) teljesítménye bizonyos gazdasági és társadalmi mutatóiban olyan kiemelkedő, hogy külön csoportot alkotnak a fejlett, nyugati régión belül. A fejlettségi sorban a következő csoportba kerültek a nyugati régió fennmaradó kistérségei, amelyeket kiegészít a keleti régió legfejlettebb, Balassagyarmati kistérsége. A keleti határrégiót is további csoportra bontható; a fejlettségi szempontból legelmaradottabb csoportba a keleti régió három kistérsége került; a többi keleti kistérség alkotja a fejlettségi sorban negyedik csoportot. A klaszterezés során kialakult kistérségi csoportok közötti sorrendet alátámasztja a kistérségek fejlettségi indexe. A kistérségek egymáshoz viszonyított fejlettsége alapján kitűnik a Győri kistérség gazdasági- társadalmi-infrastrukturális fejlettsége a határrégió többi kistérségének viszonyában. A határszakasz mindkét oldalán jellemző, hogy a gazdasági teljesítmény területileg koncentráltan jelentkezik: néhány meghatározó kistérség (a nyugati határszakaszon: a Győri, az Esztergomi, a Komáromi, Dunakeszi kistérségek, a keleti határszakaszon: a Kazincbarcikai, a Balassagyarmati, az Ózdi és a Salgótarjáni kistérségek) befolyásolja a határszakasz egészének teljesítményét. A vállalati szerkezet jellemzőit vizsgálva a határrégió mindkét oldalán azt tapasztaljuk, hogy alapvetően kisszámú (2013-ban: 93) nagyvállalat teljesítménye határozza meg a magyar határszakaszon jellemző folyamatokat. Így a vállalati jegyzett tőke majdnem 60 százaléka, a külföldi tőke több mint 70 százaléka jut erre a vállalatcsoportra, az exportértékesítés árbevételének több mint 80 százaléka származik a 250 főnél több főt foglalkoztató nagyvállalattól (2013). Ez utóbbiak szerepe a foglalkoztatásban is jelentős: ők foglalkoztatják a határrégióban foglalkoztatottak mintegy egyharmadát. A nagyvállalatok domináns szerepe a határrégióban nagyobb, mint az ország többi részében

7

Bevezetés A szlovák-magyar határ menti régió elemzését a beadott „A szlovák-magyar határmenti migráció/Slovensko-maďarská pohraničná migrácia” HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében végezzük el. A projekt 2014. július 1-jével indult és 2015. június 30-ával zárul. A projekt vezető partnere a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projekt partner pedig a Kempelen Intézet. A projekt alapvető célja a szlovák-magyar határ mentén zajló munkaerőmigrációs folyamatok vizsgálata, a várható folyamatok előrejelzése, valamint a munkaerőáramlásból származó gazdasági kooperációs lehetőségek feltárása, tipizálása. A pályázat beadásának időszakában (2011) a szlovák munkavállalók magyarországi munkavállalása sokkal élénkebb volt, s úgy tűnt, hogy egy felfelé ívelő folyamat kezdetén vagyunk. Közben az idő rácáfolt erre, és az elmúlt években a szlovák munkavállalók magyarországi munkavállalása jelentősen visszaszorult, a magyaroké, amely korábban is nagyon csekély volt, a minimálisra zsugorodott. Ennek számos oka volt: részben a gazdasági válság következtében megindult átrendeződések, egyes jelentős foglalkoztatók eltávozása Magyarországról, részben a Szlovákiában megindult jelentős (különösen autóipari) fejlesztések, amelyek elszívták a munkaerőt, de fontos szerepet játszott olyan tényező is, mint az euró bevezetése Szlovákiában, illetve az a tény, hogy a szlovák bérszínvonal ma már magasabb, mint a magyar. A projekt több pillérre épül, amelyek segítségével különböző oldalról kívánjuk a szlovákmagyar határ menti régió gazdasági és munkaerő-piaci helyzetét elemezni. Így a jelen gazdasági helyzetelemzésen túlmenően elkészül egy munkaerő-piaci elemzés, illetve egy széleskörű vállalati és munkavállalói survey, amelyek célja a határrégióban működő vállalatok helyzetének, illetve az itt foglalkoztatott szlovák munkaerő motivációinak feltárása. A munkavállalói survey során igyekeztünk eljutni a határ menti régió fő munkáltatóihoz, domináns cégeihez. Külön megkerestük a határ két oldalán működő ipari és kereskedelmi kamarákat, illetve munkaügyi kormányhivatalokat, valamint egyes városi/települési önkormányzatokat azzal a céllal, hogy minél több információt szerezhessünk be, melyek a határ menti migráció fő mozgatórugói, illetve gátjai, fékező tényezői. A határ menti régió meghatározására a NUTS3 szintű területi egységek voltak irányadók, amelynek Magyarországon a megyék, Szlovákiában pedig a kerületek (kraje) a megfelelői. Ennek értelmében a határ menti régió magyarországi szakaszának nyugati részét GyőrMoson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, szlovákiai szakaszát pedig a Nagyszombati és a Nyitrai kerület alkotja. A keleti határszakasz Magyarországon Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét foglalja magában, míg a szlovák oldalon a Besztercebányai és a Kassai önkormányzati kerületet öleli fel. Tekintettel azonban arra, hogy 8

az érintett megyék, illetve kerületek szélesebb földrajzi terültet jelentenek, mint a szorosabban vett határ mente, igyekeztünk az információkkal még egy szinttel lejjebb a kistérségek, illetve Szlovákia esetében a járások szintjére, tehát LAU1 szintre lemenni. Egyéb tanulmányok is igazolják2, hogy a határrégió szűkebb kapcsolatainak vizsgálatakor célszerűbb a valóban összekapcsolódó területeket, és nem a teljes NUTS3 régiót tenni a vizsgálat alapjául. Ezért a vizsgálat a magyar oldalon a kistérségeknek megfelelő egységekre, szlovák oldalon pedig a járások szintjén lenne elvégezve, amely Magyarországon a kistérségek, míg Szlovákiában a járások (okresy) rendszerének felel meg. A határ menti régió kialakításának további feltétele volt, hogy azok a kistérségek válhatnak a régió részévé, amelyek illeszkednek a munkaügyi szervezet megfelelő szintű szerveinek, a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területének határaihoz. Ennek megfelelően A határ menti régió nyugati oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: -

Győr-Moson-Sopron megye: Győri, Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi kistérség, Komárom-Esztergom megye: Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai és Tatabányai kistérség, Pest megye: Váci, Szobi, Dunakeszi és Szentendrei kistérség.

A határ menti régió nyugati oldalát alkotó járások Szlovákiában: -

Nagyszombati kerület: Dunaszerdahelyi járás, Nyitrai kerület: Komáromi, Érsekújvári, Lévai járás.

A határ menti régió keleti oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: -

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Ózdi kistérség, Heves megye: Pétervásárai kistérség, Nógrád megye: Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi kistérség.

A határ menti régió keleti oldalát alkotó járások Szlovákiában: -

2

Kassai kerület: Kassa-vidéki, Kassa I, II, III, IV járás, Rozsnyói, Tőketerebesi járás, Besztercebányai kerület: Losonci, Nagyrőcei, Rimaszombati járás, Nagykürtösi járás.

Hárs Ágnes, Kopint-Tárki Zrt (2010): Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról. Hárs Ágnes – Nagy Katalin – Vakhal Péter, Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, (2006):A szlovák és a magyar hatá rmenti régió a Duna két oldalán

9

1. ábra: A határ menti régió szlovák szakaszához tartozó járások

Forrás: Saját szerkesztés a Wikimedia Commons térképét felhasználva (http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Slovakia_districts.png) (Lásd: A szlovák-magyar határ menti régió magyar oldalának demográfiai és munkaerő-piaci elemzése, c. a A szlovák-magyar határmenti migráció/Slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében készült tanulmányban. Budapest, 2015.)

2. ábra: A határ menti régió magyar szakaszához tartozó kistérségek

Forrás: Saját szerkesztés a Wikipedia térképét felhasználva

10

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Kist%C3%A9rs%C3%A9g) (Lásd: A szlovák-magyar határ menti régió magyar oldalának demográfiai és munkaerő-piaci elemzése, c. a A szlovák-magyar határmenti migráció/Slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében készült tanulmányban. Budapest, 2015.)

A gazdasági háttérelemzés célja általános makrogazdasági KSH és EUROSTAT adatok, illetve a KSH társasági adóbevallások alapján gyűjtött adatai segítségével a határ menti régió magyar oldalának gazdasági elemzése, a válság óta eltelt időszak alapján a gazdasági folyamatok főbb jellemzőinek feltárása. A tanulmány során alapvető nehézséget jelentett a megfelelő mikro-szintű adatokhoz való hozzáférés. LAU 1 szintű statisztikai adatok csak nagyon általános mutatókra vonatkozóan hozzáférhetők, a TÁSA adatok esetében pedig – a bonyolultabb KSH kutatószobai hozzáférésen túlmenően – nehézséget jelentett, hogy az egyedi kistérségi adatok egy része – az adatvédelmi szabályok következtében – a vizsgálódásokból kiesett, így csak nagyobb aggregáltsági szinten lehetett megállapításokat tenni a határrégióra vonatkozóan. Ebből következően az elemzés részben a megyei adatokra vonatkozóan készült el, és részben megpróbáltuk kihozni, amit lehetett a kistérségi adatokból is. A munka során – különböző aspektusokból – rávilágítunk a határ menti régió magyar szakaszának sajátosságaira, a keleti és a nyugati szakasz között jellemző jelentős különbségekre és arra, hogy ezek miért maradtak meg olyan makacsul függetlenül a válság és annak hatásaitól. Igyekszünk kitérni arra is, hogy a határrégióban zajló folyamatok mennyiben térnek el az országban egyébként jellemző folyamatoktól. A tanulmány során annak a gazdasági folyamatokban rejlő magyarázatát keressük, hogy miért nem sikerül igazán kihasználni a határ menti területekben rejlő gazdasági potenciált az együttműködések intenzívebb fejlesztése és a határon átnyúló munkaerőmozgás elősegítése érdekében.

11

1. Makrogazdasági fejlemények Magyarországon 2008 és 2013 között 2008 végén, a globális pénzügyi válság kirobbanásakor, Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben volt, mint a térség más országai. Míg a legtöbb kelet-európai új EU-tagállam erőteljes, sőt esetenként kirobbanó növekedést élt át 2006-2008-ban, addig Magyarország 2008-ban épp csak kilábalóban volt a 2006-2007-es költségvetési stabilizáció okozta stagnálásból. Ráadásul a makrogazdasági egyensúlyi mutatók sem voltak fényesek: az államháztartási hiány még 2007-ben is a GDP 5,2%-ára rúgott, a bruttó államadósság a GDP közel 66%-át, a külső adósság pedig a GDP 104%-át tette ki. Emiatt a válság kirobbanása nyomán előálló tőkemenekülés Magyarországot különösen erőteljesen sújtotta, és Magyarország prociklikus, a válság okozta recessziót súlyosbító gazdaságpolitikára kényszerült 2009-ben, az EU-tagállamok többségével ellentétben. Így a belföldi felhasználás több mint 9%-kal zuhant 2009-ben, ami jócskán felülmúlja a többi visegrádi országban mért csökkenést. 3. ábra: Magyar gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban

Forrás: EUROSTAT

Ehhez még néhány kedvezőtlen körülmény társult. Habár a válság előtt a háztartások eladósodása nem volt kiugró, a devizaadósság aránya viszont jóval magasabb volt a régió átlagánál. A forint árfolyamának drasztikus leértékelődése 2008 őszét követően – más tényezőkkel együtt – a háztartások adósságállományának és adósságterheinek súlyos megugrását eredményezte, ami a rákövetkező években lenyomta a háztartások fogyasztási (és beruházási) hajlandóságát. Ezen felül az új kormányzat 2011-ben erősen degresszív – az alacsony jövedelmű rétegeket diszpreferáló – módon csökkentette, 2012-ben pedig 12

degresszív módon fokozta a háztartások adóterheit; az eredmény a háztartások fogyasztásának a vártnál jóval gyengébb bővülése volt 2011-ben, és várható zsugorodása volt 2012-ben. Az általános belföldi kereslethiány, illetőleg a kormány által bevezetett, különféle szolgáltatási ágazatok vállalatait sújtó különadók, bizonyos ágakban a külföldi jelenlét visszaszorítását célzó lépések által keltett bizonytalanságérzet a beruházási kedvet is aláásta: 2009 és 2012 között valamennyi évben csökkent az állóeszköz-felhalmozás volumene. A GDP a 2009. évi zuhanást követően 2010-ben minimálisan, 2011-ben pedig mérsékelt (2%-nál kisebb) ütemben nőtt ugyan, de 2012-ben – az EU egészéhez hasonlóan, de azt meghaladó mértékben – visszatért a recesszió. Ez utóbbi a nemzetközi környezet romlásán túl annak is betudható, hogy a kormány a 2011. évi adókönnyítések negatív költségvetési hatásának ellensúlyozása érdekében 2012-ben többlépcsős stabilizációra kényszerült – a megszorítások az alacsony jövedelmű háztartásokat és a vállalatok bizonyos körét érintette elsősorban. Egészében véve a 2009-2012-es periódusban a magyar gazdaság mindvégig lényegesen rosszabb növekedési teljesítményt nyújtott az új EU-tagállamok átlagánál vagy a többi visegrádi országnál, sőt, 2011 kivételével elmaradt még az eurózónához képest is. Mindennek következtében 2013-ban Magyarország vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-je az ötödik legalacsonyabb volt az egész EU-n belül. Ez idő alatt a magyar exportteljesítmény nagyjából a többi kelet-európai új tagállaméhoz hasonlóan alakult, vagyis a gyengébb magyar teljesítmény a mindvégig zsugorodó belső keresletnek tudható be. 2013-ban végre bekövetkezett a pozitív fordulat: az éves növekedés (1,5%) nem volt átütő, de már nem maradt el az akkori kelet-európai átlagtól, ráadásul az utolsó negyedévi növekedési ütem 3% fölé emelkedett (mindmáig ott is maradt). Ugyanilyen lényeges, hogy 2013-ban már a belföldi felhasználás is nőtt, méghozzá elsősorban az állóeszközfelhalmozásnak, vagyis a 2009 óta folyamatosan szenvedő beruházásoknak köszönhetően. E trendek folytatódtak 2014-ben is: ekkor már az éves átlagos növekedés is erőteljes, 3,6%-os volt. A felhasználási oldalon a gyorsulás egyértelműen a belföldi felhasználás, azon belül is kiemelten az állóeszköz-felhalmozásban végbement megugrásnak tudható be. Ugyanakkor a nettó export növekedési hozzájárulása – 2004 óta először – negatív volt tavaly, köszönhetően a belső kereslet élénküléséből adódó importnövekedésnek. Eközben a termelési oldalon, noha a növekedést valamennyi komponens segítette, a leglátványosabb javulás az ipari termelésnél következett be. A jelek szerint az idei év néhány vonatkozásban újabb fordulatot hoz. A beruházások a következő két évben újból kiesnek a növekedést hajtó tényezők közül, ami elsősorban az új uniós tervezési időszakra való átállás miatt az uniós finanszírozású projekteknél jelentkező hullámvölgy következménye. Erősödik viszont a fogyasztás, és – a beruházási dinamika mérséklődésével összefüggésben – a nettó export egy ideig ismét pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez. Az idén még várhatóan marad a 3% feletti növekedési ütem, jövőre viszont 13

érezhetően lassul a növekedés: jó eséllyel 2-2,5%-kal bővül a gazdaság. A távolabbi jövőt illetően durván 2,5%-os fenntartható növekedési ütemmel számolunk. Fontos megjegyezni, hogy a szűkülő belföldi kereslet évei alatt javult a makrogazdasági egyensúlyi helyzet: a fiskális hiány stabilan a GDP 3%-a alá került – igaz, részben “heterodox” megoldások eredményeképpen – és a fizetési mérleg is erőteljes többletet produkál évek óta. Figyelembe véve, hogy 2013-ra a korábban krónikusan magas infláció is belesimult a környező országok mezőnyébe, úgy tűnik, hogy a gazdaság valamivel kevésbé sebezhető most, mint a globális válság kitörésekor volt. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az állományi adatokat illetően a helyzet kevésbé biztató: mind az államadósság, mind pedig a nemzetgazdasági szintű külső adósság GDP-arányos szintje továbbra is igen magas. 1. táblázat: Néhány makrogazdasági mutatószám, 2008-2014 (%) GDP növekedési üteme Magánfogyasztás növekedési üteme Állóeszköz-felhalmozás növekedési üteme Fogyasztói árindex Államháztartási egyenleg Bruttó államadósság

a

a

Folyó és tőkemérleg egyenlegea Bruttó külső adóssága

2008 0,9

2009 -6,6

2010 0,8

2011 1,8

2012 -1.5

2013 1,5

2014

-0,4

-5,6

-2,8

0,7

-2,0

0,2

1,6

1,1

-8,2

-9,5

-2,2

-4,2

5,2

11,7

6,1

4.2

4.9

3.9

5.7

1.7

-0,2

a

3,6

3,7

-4,7

-4,6

-2,4

-2,3

-2,5

-2,6

71,9

78,2

80,9

81,0

78,5

77,4

76,9 8,3

-5,9

0,9

2,1

3,1

4,4

7,6

121,9

143,9

145,4

150,2

130,1

118,9

116,9 : a GDP százalékában a: : A 2011. évi államháztartási adat tartalmazza a magán-nyugdíjpénztári vagyon költségvetésben való felhasználásának hatását, 528 milliárd forint összegben, de nem tartalmazza a többi magánnyugdíjpénztári vagyon megjelenését a bevételek között. a

Forrás: KSH, MNB

14

2. Gazdasági különbségek a határrégió magyar oldalán 2.1. Kistérségi szintű elemzések A határ menti régió magyar oldala − megvizsgálva a régió gazdasági-társadalmi tényezőit − nem mutat egységes képet. A területi egyenlőtlenségek bemutatására számos mutató áll rendelkezésre. Az elemzés jelen szakaszában kistérségi adatokra támaszkodva igyekszünk bemutatni a határ menti régión belüli inhomegenitást a területi megoszlások eltérését mérő mutatószámokkal. Az indexek megmutatják, hogy az egyes területegységekben mekkora hányada összpontosul az adott mutató volumenének. Így lehetséges a határrégió kistérségeit a határrégió egészéhez, illetve az országos adatokhoz viszonyítani. A szlovák-magyar határmenti régió definiálásakor a gazdasági elemzés során is – a munkaerőpiaci elemzéshez hasonlóan – a kistérségi (tehát a LAU13) szintből indultunk ki4, s az elemzés során összesen 275, a szlovák határszakasszal közvetlenül érintkező kistérséget vettünk figyelembe. A határ menti régióban működő vállalkozások gazdasági helyzetének elemzéséhez a KSH Társasági Adóbevallás Adatok (a továbbiakban: TÁSA) adatbázisait vizsgáltuk, amelyek a kettős könyvvitelt alkalmazó, társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozásokat tartalmazzák. Az elemzés során csak a nem pénzügyi vállalkozásokat vettük figyelembe, a 2008., 2012., 2013. évi adatok vizsgálata során. A kistérségi szintű elemzés célja, hogy a lehető legkisebb szintű területű egységek segítségével a tényleges határ menti térségek gazdasági helyzetét tudjuk vizsgálni. A szlovák oldalról is készülő hasonló megközelítésű elemzés együttesen jól rá tud majd világítani azoknak a jelenségeknek a gazdasági okaira, amelyeket a munkaerő-piaci folyamatok vizsgálatakor nyomon követhettünk. A kutatás fő célja a határ menti migráció, illetve az ebben rejlő lehetőségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy napjainkra a szlovák-magyar migráció erőteljesen lecsökkent, a gazdasági elemzés arra is választ adhat, hogy ennek milyen, a gazdasági folyamatokban rejlő magyarázata van. 3

4

5

Jelenleg a NUTS rendszernek három szintje van, melyeket 2003-ban két helyi közigazgatási egységgel (LAU1 és LAU2 – Local Administrative Unit) egészítettek ki, felváltva ezzel a korábbi NUTS4, illetve NUTS5 szinten elhelyezkedő adminisztratív egységeket. LAU=Local Administrative Units LAU1 - felsőbb szint, mely nem minden országban található meg. Magyarországon a LAU1 szintet a kistérségek jelentették, az új közigazgatási rendszerben ezt a járások váltották fel. LAU2 - települések vagy településcsoportok http://ec.europa.eu/eurostat/web/nuts/local-administrative-units Lásd részletesebben a projekt keretében készült „A szlovák-magyar határ menti régió magyar oldalának demográfiai és munkaerő-piaci elemzése” c. tanulmányban leírtakat. Nyugati határszakasz: Győri, Mosonmagyaróvári, Pannonhalmai, Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai, Tatabányai, Szobi, Váci, Dunakeszi, Szentendrei. Keleti határszakasz: Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Abaúj–Hegyközi, Bodrogközi, Pétervásárai, Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi.

15

Korábbi kutatások során is megerősítést nyert az a feltételezés, hogy a szlovák-magyar határszakasz magyar oldalán a keleti és a nyugati szakasz között nagyon jelentős a különbség, a keleti szakasz fejlettségi hátránya makacsul jellemző, a 2008. évi válság nem rontott a helyzeten, s az azóta megindult országos fellendülés hatásai sem hoztak ebben a tekintetben változást. Nagyon hasonlók a szlovák oldalon lezajló folyamatok is. A különböző szakértői interjúk tapasztalatai alapján arra lehet következtetni, hogy rövidtávon ezekben a folyamatokban változás nem várható. A határ menti adatok vizsgálatának további fontos tanulsága, hogy egy-egy nagyobb befektető megjelenése, vagy a válság hatására történő elvonulása nagyon erőteljes változásokat indít meg a folyamatokban, ami az adatok szintjén is erőteljesen jelentkezik.

2.2. Néhány módszertani megjegyzés Az adatbázisok vizsgálata, a későbbiekben az elemzéshez használt táblázatok összeállítása, letöltése a KSH kutatószobájában történt. Az adatbázisokban a kistérségi szintű adatok összevonásával az általunk lehatárolt határ menti régió egészének területére, illetve annak nyugati, keleti oldalára vonatkozó aggregált mérlegadatokat állítottunk elő. Az adott területi egységen belül háttérváltozók (vállalati méret stb.) mentén is elemeztük az adatok eloszlását. A mérlegadatokat kistérségi szinten is legyűjtöttük. A konkrét kistérségek háttérváltozók szerinti elemzésére nem vagy csak rendkívül korlátozott mértékben nyílt lehetőségünk. Ennek oka az adatvédelmi szabályokban keresendő, ugyanis csak olyan adatok használható fel elemzési célra, amelyek alapján nem beazonosíthatók a vállalkozások. A táblák beazonosítható cellái törlésre kerülnek a KSH adatvédelmi ellenőrzése során. Ezért a mérlegadatokat döntően a határ menti régió egészének, illetve keleti-nyugati oldalának területére aggregált eredmények alapján ismertetjük. A szigorú adatvédelmi előírások – amelyek részletezésétől eltekintünk – miatt bizonyos esetekben még ezen az aggregáltsági szinten is előfordulnak olyan adatok, amelyek nem vizsgálhatók egy adott kereszttáblán belül. A kereszttáblákban megjelenő/megjeleníthető adatokat, vállalkozások számát nem csak az adatvédelmi szabályok befolyásolják, hanem a hiányzó adatok is. Az adatvédelmi ellenőrzések követelményeinek megfelelően ugyanis a hiányzó adattal rendelkező vállalkozásokat nem vettük figyelembe. További befolyásoló tényező, hogy a vállalkozások nem csak a mérlegadatok esetében rendelkeznek hiányzó adatokkal, hanem a háttérváltozók (pl.: kistérségi besorolás, vállalati méret) mentén is, amely szintén kihat az elemzésre bevonható vállalkozások számára.

16

2.3. Kelet-nyugati kistérségi összehasonlítás – magyar határ menti szakasz A határrégió gazdasági potenciáljának elemzésére a KSH TÁSA adatbázisának a nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó, a társasági adóbevallásból nyert aggregált adatait használtuk. Az elemzés időhorizontját 2008-2013 közötti időszakra szűkítettük, s itt egyes kiemelt évek (2008, 2012. és 2013.) adatait elemeztük. Fontos szempont volt, hogy a 2008cal megindult gazdasági válság és az azt követő kibontakozás hatott-e valamilyen formában a határ menti térség gazdasági helyzetére, illetve a kelet-nyugati különbségek változására. A gazdasági potenciál vizsgálatára különböző fontosabb, a vállalkozások jellemzésére használt mutatókat vettük alapul. Így:       

vállalati méret az értékesítés nettó árbevétele belföldi értékesítés árbevétele export értékesítés nettó érbevétele jegyzett tőke külföldi tulajdon súlya a jegyzett tőke alapján átlagos statisztikai létszám

Minden egyes mutató alapján egyértelműen kitűnik, hogy a vállalatok teljesítőképessége, a vállalati potenciál a határszakasz nyugati oldalán sokkal nagyobb, mint a keleti határszakaszon: ez a helyzet a válság előtt is jellemző volt, és a továbbiakban is az maradt. 2008-hoz képest 2013-ban a határrégió egészében az összes vizsgált mutató alacsonyabb szintet mutatott, kivéve a külföldi jegyzett tőke színvonala. A legtöbb, általunk vizsgált mutató esetében a keleti határszakasz arányának minimális javulása ugyan megfigyelhető, de ez nem változtat azon a képen, hogy a keleti határszakasz hozzájárulása a határrégió egészéhez nagyon szerény. Így például a vállalatok értékesítésének nettó árbevétele a nyugati határrégióban 2008-ban 7,5-szerese, 2012-ben 6,4-szerese, 2013-ban pedig 5,6szorosa volt a keleti régiónak. Az exportbevétel esetében még nagyobbak a különbségek: 2008-ban több mint tízszeres, 2013-ban is majdnem nyolcszoros különbség adódott a nyugati tartományok javára. A többségi külföldi tulajdonnal rendelkező vállalkozások esetében az exportbevételek vonatkozásában még jelentősebbek a kelet-nyugati különbségek, ami azzal is magyarázható, hogy a külföldi működőtőke oroszlán része, több mint 90%-a a nyugati tartományokban található. A belföldi értékesítés árbevétele vonatkozásában a kelet-nyugati határrégiók közötti különbségek valamelyest mérsékeltebbek, de még így is 4-5-szörös különbség adódik. A létszámadatok is hasonló, 4szeres különbséget mutatnak a vizsgált időszakban. A beruházási potenciál tekintetében valamelyest kisebbek a különbségek (3-5-szörös), időben viszont növekvő. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a kialakult különbségek a válságot követően sem igazán

17

változtak, illetve a válság utáni felzárkózás a nyugati határrégióban valamelyest gyorsabb volt. A határszakasz mindkét oldalán jellemző, hogy a gazdasági teljesítmény területileg koncentráltan jelentkezik: néhány meghatározó kistérség (a nyugati határszakaszon: a Győri, az Esztergomi, a Komáromi, Dunakeszi kistérségek, a keleti határszakaszon: a Kazincbarcikai, a Balassagyarmati, az Ózdi és a Salgótarjáni kistérségek) befolyásolja a határszakasz összes teljesítményét. (Lásd I. sz. Melléklet.) A TÁSA adatok alapján számolt hatékonysági mutatók is jelzik a fent említett kelet-nyugati különbségeket. A HVG tavalyi TOP 500 listája6 szerint a legtöbb nagynyereségű cég a határszakasz Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyei részein találhatók, a keleti határszakasz esetében a TOP cégek inkább a megyék határszakaszon kívüli részein találhatók.

4. ábra: A határ menti régió gazdasági potenciáljának jellemzői néhány fontosabb mutató alapján 100

90

90

80 70 60 50

40 30 20 10

80 70 60 50 40 30 20 10

0

0 2008

6

A vállalati értékesítés nettó exportárbevétele

100

Exportértékesítés nettó árbevétele a határrégióban=100

Értékesítés nettó árbevétele a határrégió egészében =100

A vállalati értékesítés nettó árbevétele

2012

2013

2008

2012

2013

Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében

Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében

Keleti szakasz súlya a határrégió egészében

Keleti szakasz súlya a határrégió egészében

HVG, 2014. november 15.

18

Külföldi jegyzett tőke 100

80

90

Exportértékesítés nettó árbevétele a határrégióban=100

Értékesítés nettó árbevétele a határrégió egészében =100

Vállalati jegyzett tőke 90

70 60 50 40 30 20

10

80 70 60 50 40 30 20 10

0

0 2008

2012

2013

2008

2012

2013

Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében

Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében

Keleti szakasz súlya a határrégió egészében

Keleti szakasz súlya a határrégió egészében

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

19

100

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Belföldi értékesítés nettó árbevétele a határrégió egészében = 100

Értékesítés nettó árbevétele a határrégió egészében =100

A többségi külföldi tulajdonnal rendelkező társas vállalkozások export árbevételének megoszlása 90 80 70 60 50 40 30

20 10 0 2008

2012

100 90 80

70 60 50 40 30 20 10

0 2008

2013

2013

Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében

Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében

Keleti szakasz súlya a határrégió egészében

Keleti szakasz súlya a határrégió egészében

Beruházások záró értékének megoszlása

Átlagos statisztikai létszám

90

100

80

90

Exportértékesítés nettó árbevétele a határrégióban=100

Beruházások záró értéke a határrégió egészében = 100

2012

70 60 50 40 30 20 10

80 70 60 50 40 30 20 10 0

0 2008

2012

2008

2013

2012

2013

Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében

Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében

Keleti szakasz súlya a határrégió egészében

Keleti szakasz súlya a határrégió egészében

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

A vállalati szerkezet jellemzőit vizsgálva a határrégió mindkét oldalán azt tapasztaljuk, hogy alapvetően kisszámú (93 db [2013]) nagyvállalat teljesítménye határozza meg a magyar határszakaszon jellemző folyamatokat. Így a külföldi tőke több mint 70%-a jut erre a vállalatcsoportra, az exportértékesítés árbevételének több mint 80 %-a származik a 250 főnél több főt foglalkoztató nagyvállalattól (2013). Ez utóbbiak szerepe a foglalkoztatásban is jelentős: ők foglalkoztatják a határrégióban foglalkoztatottak mintegy egyharmadát.

20

Átlagos statisztikai létszám a határrégió egészében = 100

5. ábra: A foglalkoztatás megoszlása a határ menti régióban a vállalati méret alapján 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1-9 fő

10-49 fő 2008

2012

50-249 fő 250 és több fő 2013

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

A vállalati szektort jellemző duális szerkezet, ami az ország egészét jellemzi, tehát a határrégióban is egyértelműen megmutatkozik. (Lásd 2. táblázat) Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a határ menti régió egészének gazdasági erejét vizsgáljuk az ország többi részéhez képest, akkor láthatjuk, hogy az ország kettős könyvelést végző, nem pénzügyi vállalkozásainak 10 százaléka található a szlovák határ mentén. Ezekre jut a belföldi értékesítés 8 százaléka, az exportértékesítés nettó árbevételének 19 százaléka, a vállalati jegyzett tőke 8 százaléka, míg a külföldi jegyzett tőke 11 százaléka. (lásd 6. ábra)

21

25 20 15

10 5 Átlagos statisztikai létszám

Jegyzett külföldi tőke

Jegyzett tőke

Exportértékesítés árbevétele

Belföldi értékesítés árbevétele

0 vállalatok száma

az országos adat százalékában

6. ábra: Néhány fontosabb vállalati mutató a határrégióban 2013-ban az országos adathoz viszonyítva

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások

2.4. A vállalkozások megoszlása a határ menti régióban A vállalkozások területi megoszlása egyenlőtlen a határ mentén. A vállalatok területi elhelyezkedését a munkaképes korú népességhez viszonyítottuk, feltételezve, hogy a vállalatok munkaerőigényüket az adott, vagy a környező kistérségből elégítik ki, ezért telephelyválasztásuknál figyelembe veszik a munkaképes korúak arányát az adott kistérségben. Az ábrán az egyenlő részesedés egyenese azt az elméleti esetet mutatja be, amikor a vállalatok és a munkaképes korú népességnek a terület szerinti relatív értékösszegei azonosak. Mindez a koncentráció teljes hiányára, egyenlő részesedésre utal. Tehát minél távolabb esik a görbe az átlótól, úgy növekszik a 20 fő feletti vállalatok népesség szerinti területi egyenlőtlensége. A vállalatok területi, kistérségek szerinti megoszlása jelentős koncentrációt mutat (az ábrán ezt a lila színű görbe jelzi); a határ mentén található kistérségek 80%-ban csupán a 20 fő feletti vállalkozások 40%-a található. Ezt a sűrűsödést azonban valószínűleg a népesség koncentrációja okozza (zöld görbe az ábrán), bár a vállalatok számának sűrűsödése valamelyest erőteljesebb, mint a népességé. Ezt mutatja a vállalatok népesség szerinti koncentrációját jelző kék görbe.

22

20 fő feletti vállalatok számának , illetve munkaképes korú népesség kumulált relatív értékösszege

7. ábra: A vállalkozások területi megoszlása a határ menti régióban 20 fő feletti vállalatok területi egyenlőtlensége a határ menti kistérségekben 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

Munkaképes korú népesség, illetve kistérségek számának kumulált relatív értékösszegei

Egyenlő részesedés egyenese Vállalatok népesség szerinti tényleges megoszlása* Népesség kistérségek szerinti megoszlása* Vállalatok kistérségek szerinti megoszlása

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés *: munkaképes korú (18-59 éves) népesség

Tehát a határ mentén a vállalatok nem egyenlő számban helyezkednek el a kistérségekben, hanem koncentrálódnak, mind területileg, mind a munkaképes korú népesség szerint, de területileg jobban koncentráltak, mint a munkaképes korú népesség szerint. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kistérségekben területileg erősen koncentrálódnak a kis- és középvállalkozások, a 27 kistérségből 18-ban a kistérségi központban működik a vállalkozások jelentős része. Az alábbi táblázat azokat a kistérségeket tartalmazza területi bontásban, amelyeknek a kistérségi központjaiban található a kistérségben működő kis-és középvállalkozások legalább 50%-a. 2. táblázat: Foglalkoztatási erőterek - Működő vállalkozások létszám szerinti megoszlása a határmentén Foglalkoztatási erőterek (kistérségek) Dunakeszi Nyugati határszakasz

Esztergomi Győri Komáromi

20 fő feletti működő vállalkozások aránya a kistérségi központokban (%) 55,56 69,12 83,92 52,63

Foglalkoztatási erőterek (kistérségek) Balassagyarmati Keleti határszakasz

Bátonyterenyei Encsi Kazincbarcikai

20 fő feletti működő vállalkozások aránya a kistérségi központokban (%) 50,00 75,00 53,85 75,00

23

Foglalkoztatási erőterek (kistérségek)

20 fő feletti működő vállalkozások aránya a kistérségi központokban (%)

Foglalkoztatási erőterek (kistérségek)

20 fő feletti működő vállalkozások aránya a kistérségi központokban (%)

Mosonmagyaróvári

59,26

Tatabányai

77,69

Rétsági

58,82

Tatai

81,13

Salgótarjáni

90,48

Váci

70,59

Sárospataki

69,44 76,47 85,71

Ózdi

Sátoraljaújhelyi Szécsényi

72,41

Forrás: KSH alapján saját számítások

2.5. A vállalatok létszám-kategória és nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlása a határrégió nyugati és keleti szakaszán Már a Lorenz-görbéből látható volt (3. ábra), hogy a 20 fő feletti vállalatok területi sűrűsödése nem azonos a határ menti régióban, ezért külön egységként tekintve a keleti és nyugati határszakaszt, megvizsgáltuk, hogy gazdasági ágazatok szerint milyen vállalatok vannak jelen jellemzően az adott területen, keresve az esetleges sűrűsödési pontokat. Az egyszerűbb interpretálhatóság kedvéért a gazdasági ágazatok számát szűkítettük.7 A keleti határszakaszon a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás, a fémfeldolgozás, valamint a gumi-és műanyag termékek gyártása a meghatározó gazdasági ágazatok.8 A nyugati oldalon a gépi berendezés gyártása valamint a közúti járműgyártás egészíti ki a keleti oldalon felsorolt gazdasági ágazatokat. Ha a határ menti régiókban összevetjük a 20 fő feletti vállalatok számát, akkor látható, hogy a nyugati régióban háromszor annyi vállalat működik, míg a lakónépesség száma csupán másfélszer akkora, mint a keleti régióban, tehát a vállalatok valóban koncentrált területileg, amit már jeleztünk a Lorenz-görbénél is.

7

8

Az elemzés során a vállalatokat gazdasági ágazatok szerinti megoszlás szerint legyűjtöttük és azokat a gazdasági ágazatokat vettük figyelembe, ahol legalább 1 vállalat szerepelt a mintában. Továbbá az általánosabb érvényű megállapításokhoz a mintát érdemes volt szűkíteni a kevés vállalat által végezett tevékenységekkel is, mivel ezek egyedi jellemzői jelentősen torzítanák az eredményeket. A vizsgálati küszöbérték megállapítása intuitív, a keleti és nyugati régió adatsorára külön értékeket állítottunk be az adatsor vizsgálata során. A keleti régióban így 9, míg a nyugatiban11 gazdasági ágazat maradt. A nem feldolgozóiparban működő vállalatokra az elemzésben nem fókuszálunk. Habár a kereskedelmi, építőipari valamint a szárazföldi csővezetékes szállítási ágazatban is – a határrégió méretéhez képest – jelentős számú vállalat működik, azonban nem ezek nem számítanak jellegadó tevékenységnek.

24

3. táblázat: 20 fő feletti vállalatok megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként Nemzetgazdasági ágazatok a keleti határrégióban (15 kistérség) 01== Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 10== Élelmiszergyártás

Vállalatok száma

25 22

22== Gumi-, műanyag termék gyártása

11

25== Fémfeldolgozási termék gyártása

37

41== Épületek építése

17

43== Speciális szaképítés 46== Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 47== Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)

Nemzetgazdasági ágazatok a nyugati határrégióban (12 kistérség) 01== Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 10== Élelmiszergyártás 22== Gumi-, műanyag termék gyártása 25== Fémfeldolgozási termék gyártása 28== Gép, gépi berendezés gyártása

Vállalatok száma

54 55 40 76 35

11

29== Közúti jármű gyártása

35

17

43== Speciális szaképítés

47

25

49== Szárazföldi, csővezetékes szállítás

18

20 fő feletti vállalatok a keleti régióban összesen

354

45== Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46== Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 47== Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 49== Szárazföldi, csővezetékes szállítás 20 fő feletti vállalatok összesen a nyugati régióban

37 84 62 62 1112

Forrás: KSH Területi statisztika

A 20 fő feletti vállalatok nemzetgazdasági ágazatonkénti területi megoszlásának térképes ábrázolása során négy gazdasági ágazatot – a növénytermesztést, állattenyésztést, vadgazdálkodást és kapcsolódó szolgáltatásokat; az élelmiszergyártást, a fémfeldolgozási termék gyártását valamint a gumi-, műanyag termék gyártását vettük figyelembe. A közúti járműgyártás és a gépi berendezések gyártása a fentiekhez mért alacsony súlya miatt kimaradt az ábrázolás során.9 Az elemzés során összevontuk azokat a vállalatokat, amelyek valamilyen mezőgazdasági tevékenységet és élelmiszergyártást folytatnak, majd a kistérségeket a szerint indexeltük, hogy melyik gazdasági ágazatban működő vállalatból található több a területen.

9

Bár a 20 fő feletti fémfeldolgozó vállalatok száma meghaladja a közúti járműgyártásba tartozó vállalatok számát Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében; a járműgyártás foglalkoztatási potenciálja azonban felülmúlja a fémfeldolgozó vállalatokét az említett megyékben, mivel a járműgyártásban az egyes kiemelkedő szereplők – győri Audi és az esztergomi Suzuki – a feldolgozóipari alkalmazások jelentős hányadát adják. A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlásáról részletes információ „A feldolgozóipar ágazatainak struktúrája, annak változása a határrégió magyar szakaszának megyéiben” című fejezet tartalmazza.

25

A csoportosítás eredményeként olyan kistérség nem lett, amelyben a gumi-és műanyaggyártás megelőzné a fémfeldolgozást, így a térképen csupán a domináns élelmiszeripari és fémfeldolgozó körzetek találhatóak. Kelet-nyugat összehasonlításában az ágazatok területi megoszlása vegyes képet mutat. A keleti határrégióban három ipari körzet található: a Kazincbarcikai, Sárospataki valamint a Salgótarjáni kistérség, amelyhez hozzátartoznak a vele szomszédos területek is. A vállalatok számából látható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyei nehézipari körzetek hagyományaira épülő fémfeldolgozás mára visszaszorult. Bár az említett kistérségekben még mindig jellemzően több a fémfeldolgozással foglalkozó vállalat, azonban a vállalatok súlya – a nyugatival összehasonlítva – nem jelentős. Az élelmiszeripar a földrajzi adottságnak megfelelő területeken – Nógrádi- és Borsodimedence kistérségei – domináns. Az éghajlati és talajviszonyok kevésbé igényes fajtáknak – takarmánynövények, gabona – kedveznek.10 A nyugati régió, a keletihez hasonlóan, nem mutat egységes képet, területén megtalálhatóak fémfeldolgozó és élelmiszeripari körzet egyaránt. Pest megye kistérségeiben – Váci és Szentendrei kistérségek – bogyós gyümölcsök termesztése és feldolgozása jellemző, emellett a vágóhídi kapacitása is említésre méltó. A kedvezőbb éghajlati és a jobb infrastrukturális feltétek miatt a 20 fő feletti, élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok száma meghaladja a Nógrád, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonos tevékenységgel foglalkozó vállalatok számát.11 Az élelmiszeripar domináns még a Mosonmagyaróvári és Komáromi kistérségben, amelyek hagyományosan kiemelkedő mezőgazdasági területek voltak földrajzi és infrastrukturális adottságaik miatt. A gumi- és műanyagtermékeket gyártó vállalkozások az Esztergomi és Győri kistérségben sűrűsödnek, valószínűleg az oda települt autógyárak miatt. A győri Audi és az esztergomi Suzuki gyár további fémfeldolgozási termékeket gyártó vállalatokat is a térségbe vonzott, erre utal, hogy az említett két kistérségben a legmagasabb a fémfeldolgozással foglalkozó vállalkozások száma.

10

11

Forrás: Helyzetkép Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmáról és gazdaságáról, KSH kiadvány, Nógrád megye Területfejlesztési Koncepciója Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció, Helyzetfeltárás

26

8. ábra: Gazdasági tevékenységek jellemzői a határ menti régióban

Jelmagyarázat: az ikonok mérete arányos a vállalatok számával; minél nagyobb az ikon, annál több az adott gazdasági ágazatban működő vállalatok száma az adott kistérségben, Forrás: KSH, térkép saját szerkesztés. : Fémfeldolgozási termékeket gyártó vállalatok : Közúti jármű valamint gumi-és műanyagtermékeket gyártó vállalatok :Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatást nyújtó vállalatok valamint élelmiszergyártó vállalatok

Tehát az egyes tevékenységek koncentrálódása jól kirajzolódik a határ menti régióban. Az autóipari központok esetén látható, hogy az autógyárak és beszállítóik területileg is egy klaszterbe tömörülve végzik a tevékenységüket, illetve a keleti régióban is – bár volumenében kevesebb – de a fémfeldolgozó vállalatok egy-egy térségbe tömörülnek. A mezőgazdasági vállalatok egy térségbe való tömörülése is megfigyelhető a keleti és nyugati régióban egyaránt. Összességében azonban a 20 fő feletti vállalatok gazdasági ágazatok szerinti megoszlása szerint is érzékelhető a nyugati régió gazdaságilag élénkebb a keleti szomszédjánál.

27

4. táblázat: Vállalatszerkezet jellemzői a határrégióban Határrégió összesen

mikro-vállalat (1-9 fő) kisvállalat (1049 fő) középvállalat (50-249 fő) nagyvállalat (250 főtől) Határrégió összesen

2013

Részesedés a határmenti régióban letelepedett külföldi működőtőkében (%) 2008 2012 2013

Részesedés a határmenti régió értékesítés nettó árbevételében (%)

Részesedés a határmenti régió export nettó árbevételében (%)

2008

2008

2012

2013

2012

11,8

12,2

12,1

2,2

1,9

1,8

13,1

10,1

2,8

11,7

12,8

12,6

2,8

4,2

4,3

4,7

4,5

6,6

12,5

14,7

15,7

6,6

10,0

10,8

10,4

10,7

14,0

63,9

60,3

59,6

88,4

83,9

83,1

71,9

74,7

76,7

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Nyugati határrégió Részesedés a nyugati határrégió nettó árbevételében (%) 2008 mikro-vállalat (1-9 fő) kisvállalat (1049 fő) középvállalat (50-249 fő) nagyvállalat (250 főtől) Nyugati határrégió

2012

2013

2012

2013

Részesedés a nyugati határrégióban letelepedett külföldi működőtőkében (%) 2008 2012 2013

Részesedés a nyugati határrégió export nettó árbevételében (%) 2008

10,2

11,0

11,0

1,6

2,0

1,8

4,7

3,4

2,9

11,3

12,7

12,7

2,7

4,0

4,2

4,8

4,3

5,5

11,4

13,6

14,6

5,2

9,1

9,9

8,4

10,2

12,8

67,1

62,7

61,6

90,5

84,9

84,1

82,

82,1

78,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Keleti határrégió Részesedés a keleti határrégió nettó árbevételében (%) 2008 mikro-vállalat (1-9 fő) kisvállalat (1049 fő) középvállalat (50-249 fő) nagyvállalat (250 főtől) Keleti határrégió

2012

2013

2012

2013

Részesedés a keleti határrégióban letelepedett külföldi működőtőkében (%) 2008 2012 2013

Részesedés a keleti határrégió export nettó árbevételében (%) 2008

24,3

19,8

18,3

9,4

1,5

1,8

61,2

41,0

1,8

15,3

13,0

11,7

4,5

5,9

4,9

3,7

5,8

13,7

21,4

21,8

22,0

22,5

18,6

18,2

21,8

12,6

21,5

38,9

45,4

48,0

63,6

73,9

75,1

13,3

40,6

62,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

28

Forrás: KSH TÁSA adatbázis, saját számítás

2.6. A határ menti régió kistérségeinek klaszterezése A területi polarizáltság bizonyítására az elemzésbe bevont 27 határ menti kistérséget korábbi tanulmányok alapján (Hárs[2010], Hardi[2009]) két részre, keleti és nyugati határszakaszra osztottuk. A elemzésünk tárgya volt megvizsgálni, hogy a megosztottság még mindig megállja-e a helyét, vagy esetleg érdemes-e újragondolni a 2010-es területi felosztást. A csoportképződést az alábbi társadalmi és gazdasági mutatók alapján végeztük: -

1000 lakosra jutó működő12 vállalkozások száma (2012) egy adózóra jutó személyi jövedelemadó nagysága (2012), 1000 lakosra jutó adófizetők száma (2012) állandó népesség (2012), nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül (2012), szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya (2012),

A mutatók mindegyike szignifikáns csoportképző erővel bírt. A klaszterelemzést agglomeratív hierarchikus eljárással végeztük.13 Az elemzésbe bekerült 27 kistérség klaszterbesorolása a következő: 5. táblázat: A határ menti régió kistérségeinek besorolása a klaszterelemzés szerint Csoportok

Kistérségek besorolása (2012)

Fejlett kistérségek (3)

Dunakeszi Győri

Szentendrei

Fejlett kistérségek (1)

Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek (9)

Balassagyarmati Dorogi Esztergomi Komáromi Mosonmagyaróvári

Pannonhalmai Tatai Tatabányai Váci

Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek (8)

12

13

Kistérségek besorolása (2010)

Csoportok

Győri Dunakeszi Esztergomi Komáromi Mosonmagyaróvári

Szentendrei Tatai Tatabányai Váci

A működő vállalkozás definíciója a KSH alapján: egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele vagy foglalkoztatottja. A működő vállalkozások köre az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag, ezen adatok beérkezése után kerül megállapításra. Az agglomeratív (összevonó) megközelítés a kezdeti n megfigyelést külön osztálynak tekint, majd lépésenként egy-egy összekapcsolást végez. Az összevonáson alapuló hierarchikus klaszterezésen belül különböző csoportosítási módszereket különböztetünk meg. A lánc-, variancia- és centroid módszerek közül a csoportosítandó elemek természetének, illetve az elemzés céljának megfelelően kell választani. [Kovács (2006)] Mivel az elemzésünkben a kistérségek közötti különbségek feltárása volt a cél, ezért a Teljes láncmódszert (Complete linkage) használtuk a csoportok létrehozására.

29

Kistérségek besorolása (2010) Balassagyarmati Rétsági Bátonyterenyei Salgótarjáni Fejlesztendő Fejlesztendő Dorogi Sárospataki kistérségek kistérségek Kazincbarcikai Sátoraljaújhelyi (11) (12) Pannonhalmai Szécsényi Pétervásárai Szobi Lemaradó Abaúj-Hegyközi Encsi Lemaradó Abaúj-Hegyközi Encsi kistérségek Bodrogközi Ózdi kistérségek (4) Bodrogközi Ózdi (6) Edelényi Szikszói Forrás: saját szerkesztés. Megjegyzés: a vastagon szedett kistérségek 2012-ben átsorolásra kerültek 2010-hez képest. Csoportok

Kistérségek besorolása (2012) Salgótarjáni Bátonyterenyei Sárospataki Edelényi Sátoraljaújhelyi Kazincbarcikai Szécsényi Pétervásárai Szikszói Rétsági Szobi

Csoportok

A 2012-es klaszterbesorolás eredménye változást mutat, amennyiben összehasonlítjuk14 a 2010-es adatok alapján, azonos változókkal és módszerrel végzett klaszterezés eredményével. A 27 kistérségből 7 kistérség került más klaszterbe 2010-hez képest, kistérségek megoszlása a fejlettebb kistérségek javára változott összességében. A Lemaradó kistérségek száma 6-ról 4-re csökkent, mivel az Edelényi és Szikszói kistérségek a Fejlesztendő kistérségek csoportjába kerültek. Mivel a Fejlesztendő kistérségek közül a Balassagyarmati, a Dorogi és a Pannonhalmai átkerültek a Fejlődési potenciállal rendelkezők közé – a csoport létszáma 8-ról 9-re növekedett –, így összességében a Fejlesztendők csoportja eggyel csökkent 2012-re. A Győri kistérség mellé felkerültek a Dunakeszi és a Szentendrei kistérségek, amelyek 2010-ben még a Fejlődési potenciállal rendelkezők közé tartoztak. A változás oka, hogy a felsorolt hét kistérség egyes mutatóikban jobban teljesítettek, mint két évvel korábban. A kistérségekben az egy főre jutó személyi jövedelemadó és az ezer főre jutó működő vállalkozások számának növekedése meghaladta a határ menti régió átlagos növekedését. A nyilvántartott munkanélküliek aránya, az állandó népesség és az ezer lakosra jutó adófizetők számának alakulása pedig a határ menti régió átlaga körül mozgott, tehát kismértékű változás történt a gazdasági-társadalmi szerkezetükben, amely indokolja a magasabb klaszterbesorolást. A klaszterelemzésből is látható, hogy a határmente kelet-nyugati megosztottsága megmaradt 2012-ben, valamennyi fejlett vagy fejlődési potenciállal rendelkező kistérség a nyugati határ részen található. Legjelentősebb különbséget az adja a két csoport között, hogy a fejlődési potenciállal rendelkező területi egységek mutatóikban kissé elmaradnak a 14

A hierarchikus eljárással végzett klaszterezés érzékeny az adatbázist felépítő adatrekordok sorrendjére. [Mooi és Sarstedt (2011)] A 2010-es és 2012-es adatokat tartalmazó adatbázis sorait véletlenszerűen felcserélve a klaszterközéppontok nem mutattak eltérést az eredeti tábláktól ez egyes években. Ugyanakkor mivel a változók eltérő értékeket vesznek fel a vizsgált időszakokban, így a klaszterképződés során lefutó algoritmus más-más klaszterközépértékeket hoz létre, tehát a klaszterek nem feleltethetőek meg egymásnak, statisztikai értelemben vett összehasonlításnak nincs értelme. A 2010-es adatokon végzett klaszterezés eredménye nem optimális, ugyanis egy tagú klaszterek képzése nem célszerű. Mindazonáltal a változatlan módszertan érzékelteti, hogy történt-e változás a vizsgált terület kistérségeiben.

30

fejlett kistérségek csoportjától. (Például magasabb nyilvántartott álláskeresők aránya, alacsonyabb egy adózóra eső személyi jövedelemadó, alacsonyabb a működő vállalkozások aránya), de mindezek ellenére nem sorolhatók alacsonyabb klaszterbe. A keleti határszakasz is tovább bontható újabb két csoportra, ugyanis a lemaradó, kistérségeknek a gazdasági-és társadalmi elmaradottságuk olyan mély, hogy külön csoportba kerültek a fejletlen keleti régión belül is. (az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó szintje és a működő vállalkozások aránya 1000 lakosra vetítve itt a legkevesebb, nagyon magas a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest és alacsony a szennyvízhálózatba kötöttség) Az elvégzett klaszterelemzés során fő csoportképző ismérvnek az ezer lakosra jutó vállalkozások száma, az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó és a szennyvízhálózatba kötött háztartások aránya bizonyult. A lenti ábrákról leolvasható, hogy a két-két változó sztenderdizált terében jól elkülönülnek a klaszterezés során létrehozott csoportok. A Szobi kistérség besorolása ugyanakkor kétséges, mert az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó és az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma változók terében a Szobi kistérség inkább a Fejlesztendő kistérségek klaszterébe tartozik. A Lemaradó kistérségek közé azért sorolható, mivel a szennyvízhálózatba kötött háztartások aránya hasonló szintet ér el, mint a Lemaradó kistérségek csoportjába tartozó többi kistérség esetén. Infrastrukturális fejlesztések esetén érdemes a kistérséget tehát Lemaradóként kezelni, azonban mivel tanulmányunkban a vállalkozói aktivitásnak és a jövedelemnek nagyobb súlyt tulajdonítunk, ezért a kistérséget a Fejlesztendők csoportjába soroltuk. A klaszterezés rámutat, hogy gazdasági-társadalmi szempontok szerint nem egységes a régió, a keleti és nyugati határrégió kistérségei jól elkülönülnek, ugyanis valamennyi keleti régióba tartozó kistérség a kevésbé fejlett alcsoportok valamelyikébe tartozik. A nyugati határrégió kistérségei pedig – a Szobi kistérségtől eltekintve, amelyik a keleti régió kistérségeivel alkot egy klasztert – a fejlettebb csoportokba sorolhatóak a figyelembe vett gazdasági és társadalmi mutatók alapján. Összefoglalva megállapítható, hogy mind a megyei elemzés, mind a területi polarizáltságot jelző mutatók alátámasztják a korábbi tanulmányok területi felosztás indokoltságát; továbbra is érdemes a keleti és nyugati határrégiót külön egységként kezelni. Ezért a továbbiakban mind a gazdasági elemzés, mind a munkaerő-piaci elemzés felépítése követi határ menti régió megosztásának módszertanát és külön-külön elemzi az adott területet.

31

2.7. A határ menti régió kistérségi klasztereinek főbb gazdasági jellemzői Az előző fejezetben bemutatott határ menti klaszterek vonatkozásában is megvizsgáltuk a KSH vállalati adatok segítségével a lehatárolt klaszterek főbb gazdasági jellemzőit. (Lásd 6. táblázat) 6. táblázat: A határ menti régió kistérségi klasztereinek főbb vállalati mutatói (%-os megoszlás) Értékesítés nettó árbevétele 2008 2012 2013

Export értékesítés nettó árbevétele 2008 2012 2013

Átlagos statisztikai létszám 2008 2012 2013

Fejlett kistérségek Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek Fejlesztendő kistérségek

44,23

49,46

50,40

43,47

50,66

na

40,23

40,97

42,20

44,28

36,68

34,39

48,86

40,07

na

39,63

39,70

38,01

9,49

12,10

13,55

6,57

8,29

na

16,21

15,32

15,68

Lemaradó kistérségek

2,00

1,76

1,67

1,10

0,98

na

3,93

4,01

4,10

Kistérségek összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Csoportok

Csoportok

Jegyzett tőke

Külföldi részesedés

2008

2012

2013

2008

2012

2013

Fejlett kistérségek Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek Fejlesztendő kistérségek

38,78

33,16

36,20

26,26

14,73

17,32

43,87

47,04

46,16

58,34

63,27

66,10

15,17

16,82

14,50

14,57

18,51

12,68

Lemaradó kistérségek

2,18

2,98

3,14

0,84

3,49

3,89

Kistérségek összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH TÁSA adatbázis, saját számítás. Megjegyzés: az adatok a 2012. évi klaszterbeosztás alapján lettek kiszámolva.

A fenti adatok is megerősítik a korábban elmondottakat: a fejlett kistérségek pozíciója az általunk vizsgált időszakban javult, vagy domináns maradt, míg a leszakadó kistérségeké vagy tovább romlott vagy nem változott érdemben. 2013-ban 3 kistérségre (Győri, Szentendrei, Dunakeszi) jutott a határ menti kistérségekben tevékenykedő vállalatok értékesítési árbevételének több mint fele, a foglalkoztatotti létszám mintegy 40%-a, s a vállalati jegyzett tőke több mint egyharmada. A külföldi tőke több mint 80%-a az első két kategóriában, a fejlett, illetve a fejlődési potenciállal rendelkező kistérségekben összpontosult. Ugyanakkor az adatok a külföldi tőke regionális megoszlása szempontjából nagyobb mozgásokat mutatnak, ami megint arra hívja fel a figyelmet, hogy egy-egy befektető kivonulása vagy megérkezése a határ menti térségekben jelentős változásokat, mozgásokat indukálhat. A határ menti kistérségek több mint felében (fejlesztendő és lemaradó kistérségek) a vállalatok gazdasági teljesítménye nagyon szerény és inkább csökkenő, szerepük a foglalkoztatásban – összhangban a gazdasági potenciállal – szerény, és tőkevonzó képességük sem elégséges ahhoz, hogy a kialakult folyamatokon jelentősen változtatni tudjanak. 32

9. ábra: A határ menti kistérségi klaszterek gazdasági potenciálja néhány mutató alapján (2013) 70 60 50

40 30 20 10 0 Értékesítés nettó árbevétele Fejlett kistérségek Fejlesztendő kistérségek

Átlagos statisztikai létszám

Külföldi jegyzett tőke megoszlása

Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek Lemaradó kistérségek

Forrás: KSH TÁSA adatbázis, saját számítás

Ugyanakkor egy-egy befektető megjelenése – legalábbis átmenetileg – számottevő javulást jelenthet a legszegényebb kistérségek esetében is. Így például az Ózdi kistérségben a Johnson Electric autóipari alkatrészgyártó 320 millió forintos fejlesztése és az ehhez kapcsolódó létszámbővítés15 kedvező folyamatokat indíthat el, s részben magyarázza a lemaradó kistérségekben a külföldi tőke arányának pici javulását. Az uniós források felhasználása következtében a lemaradó kistérségekben is jelentős fejlesztések indulnak el: így például a bátonyterenyei bio-hulladék feldolgozó építése közel 2 milliárdos beruházást jelent, ami a térséget jellemző beruházási volumenhez képest nagyon jelentős fejlesztés.16 Ugyanakkor a dorogi kistérségben a Sanyo Hungary Kft. dorogi napelem gyárának leállása következtében mintegy 500 munkavállaló vesztette el állását, ami viszont jelentős helyi feszültségeket okozott17. A fejlődési potenciállal rendelkezők klaszterében szintén történtek jelentősnek tekinthető fejlesztések, amelyek részben magyarázzák az említett klaszter domináns részesedését a külföldi jegyzett tőkében. Ilyen fejlesztések közé tartozik például az ötmillió euró értékű váci autóipari fejlesztés, amely során a termékpaletta szélesítésére került sor.18 Illetve a külföldi tulajdonú, tatabányai telekommunikáció termékek gyártásával 15 16

17

18

Több százmilliós beruházás Ózdon (2013.12.10) http://napigazdasag.hu/cikk/2418/ Közel kétmilliárdos beruházás –biohulladék feldolgozását kezdik meg Bátonyterenyén (2015. 03. 31.) http://www.hirado.hu/2015/03/31/kozel-ketmilliardos-beruhazas-biohulladek-feldolgozasat-kezdik-megbatonyterenyen/ A TRP-Terenye Kft. biohulladék feldolgozó üzemcsarnoka Bátonyterenyén az év közepén kezdi meg működését, és 25 embernek ad majd munkát a Nógrád megyei városban. Az 1 milliárd 866 millió forintos beruházáshoz a TRP-Terenye Kft. 933,4 millió forint támogatást nyert el a Gazdasági Operatív Program (GOP) pályázatán. Vége a Panasonic magyar gyárának: 500 ember kerül utcára (2013.07.05) http://index.hu/gazdasag/2013/07/05/vege_a_sanyo_magyar_gyaranak_500_ember_kerul_utcara/ Hatalmas autóipari beruházás valósul meg Vácon (2013.01.14.) http://mno.hu/gazdasag/hatalmas-autoipari-beruhazas-valosul-meg-vacon-1130812

33

foglalkozó vállalat új gyártósorának beüzemelése szintén hozzájárult a kistérségek külföldi tőkéjének az emelkedéséhez.19 Ugyanakkor a külföldi részesedés megoszlása megtévesztő; a fejlett kistérség (Győri, Dunakeszi és Szentendrei) vállalatainak a részesedése közel azonos a fejlesztendő kistérségekével, valószínűsíthető magyarázata a jelenségnek a fejlett kistérségek vállalatainak az adathiánya. Összességében tehát a klaszterek gazdasági potenciáljának vizsgálata is megerősíti azt a feltételezést, hogy a határ menti kistérségek esetében egy-egy erősebb teljesítményre képes kistérség van, amelynek a jövője alapvetően függ annak a néhány befektetőnek a döntésétől, fejlesztési terveitől, akik a térségben meghatározó szerepet töltenek be. Tekintettel arra, hogy a szlovák oldalon is nagyon hasonló a helyzet, nagyon hasonlóak a problémák, az egymás helyzetére gyakorolt hatások részben ad hoc jellegűek. A határ menti kistérségek közül – az egész magyar gazdaság szempontjából is – meghatározó jelentőségű a Győri kistérség. A válságot követő átmeneti visszaesés után a térség meghatározó szereplője az Audi Hungaria Motor Kft. jelentős fejlesztéseket indított el20. Az Audi Győrben több mint 11 ezer embernek ad közvetlenül munkát21, s a beszállítókra gyakorolt hatásán keresztül ezt megsokszorozza. A foglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan nőtt. A szakképzett munkaerő hiánya jelenleg fékezi a további bővülést.

19

20

21

Új munkahelyek! Tatabányán bővít a Sanmina-SCI (2013.11.22) http://nol.hu/gazdasag/uj_munkahelyek__tatabanyan_bovit_a_sanmina-sci-1427997 https://audi.hu/hu/hirek/reszletek/376_az_audi_hungaria_a_novekedes_utjan/, http://www.portfolio.hu/vallalatok/autoipar/rekordev_utan_ujabb_audiberuhazas_a_lathataron.211218.html Napi Gazdaság Online http://napigazdasag.hu/cikk/43281/

34

10. ábra: Kistérségek besorolása a klaszterelemzés eredményei alapján Forrás: KSH

35

2.8. Fejlettségi index A kistérségi fejlettség alatt az adott térség azon képességét értjük, hogy mennyire tud vonzó és fenntartható környezetet teremteni a vállalkozások és az ott élő népesség számára. A fenntarthatóságot jelen esetben nem az ökológiai-környezeti dimenzióban kell értelmezni, hanem a régió tágabb környezetének rövid és hosszú távú eltartóképességét jelenti. A kistérségi fejlettség mérésére és a kistérségek összehasonlítására előállítottuk a határ menti régió fejlettségi kompozit indexét, ami három alindexből áll22: Gazdasági környezet (3 mutató): o Vállalatok gazdasági aktivitása a határ menti régióban (2011)23, képzett mutató o 20 fő feletti működő vállalkozások száma a határ menti régió kistérségeiben (2011) o Kistérségek települési önkormányzatainak önfinanszírozási képessége (2011), képzett mutató24 -

22

Társadalmi környezet (7 mutató): o Egy háziorvosra jutó betegforgalom a határ menti régió kistérségeiben, eset (2012) o Kevesebb, mint 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők az iskoláskorú népesség arányában a határ menti régió kistérségeiben (2011) o Középfokú végzettséggel rendelkezők az iskoláskorú népesség arányában a határ menti régió kistérségeiben (2011) o Felsőfokú végzettséggel rendelkezők az iskoláskorú népesség arányában a határ menti régió kistérségeiben (2011) o Nyilvántartott álláskeresők munkaképes korúakhoz viszonyított relatív mutatója a határ menti régió kistérségeiben (2012) o A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az állandó népesség arányában a határ menti régió kistérségeiben (2012) o A tartósan álláskeresők száma az állandó népesség arányában a határ menti régió kistérségeiben (2012)

Indexek előállításának módszertana: különböző tartalmú viszonyszámok összehasonlítására az index mind a 14 változóját normalizáltuk az alábbi módon: 𝑛𝑖,𝑗 = (

23

24

𝑥𝑖𝑗 −𝑚𝑖𝑛(𝑥𝑖 ) max⁡(𝑥𝑖 )−𝑚𝑖𝑛(𝑥𝑖 )

∙ 6) + 1⁡⁡⁡⁡𝑅𝑛 = {𝑛|1 ≤ 𝑛 ≤ 7, 𝑛 ∈

ℝ},⁡ahol 𝑛𝑖,𝑗 a j-edik területi egység i-edik fejlettségi változójának normalizált értéke, amelynek értéke 1 és 7 közé esik és 𝑥𝑖,𝑗 a j-edik területegység i-edik fejlettségi változójának eredeti skálán mért értéke. A mutató pontos neve: A helyi önkormányzatok bevételeiből az iparűzési adó a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem arányában a határ menti régió kistérségeiben (2011) A mutató előállítása az alábbi:

(𝑥𝑖 +𝑦𝑖 ) 𝑧𝑖

⁡ 𝑧𝑖 ≠ 0, ahol 𝑥𝑖 az i-edik kistérség települési önkormányzatainak

bevételeiből az iparűzési adó 2011-ben, 𝑦𝑖 az i-edik kistérség települési önkormányzatainak bevételeiből az idegenforgalmi adó 2011-ben és 𝑧𝑖 az i-edik kistérség települési önkormányzatainak folyó működési kiadásai 2011-ben

36

-

Műszaki infrastruktúra (4 mutató): o Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában a határ menti régió kistérségeiben (2012) o Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás a határ menti régió kistérségeiben, % (2012) o Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás a határ menti régió kistérségeiben, % (2012) o A kistérségi központtól a legközelebbi autópálya- csomópontig mért távolság km-ben (2012)

Mind a fejlettségi index, mind az alindexek értékei 1-től 7-ig terjedő skálán mozognak; minél fejlettebb egy adott kistérség annál magasabb pontszámmal rendelkezik, így a kistérségi rangsor elején a magas pontszámmal rendelkező egységek helyezkednek el. Ugyanez igaz az alindexekre is. Mivel az index a kistérségek egymáshoz viszonyított fejlettségét méri, ezért a fejlettségi rangsort csak a határ menti régióban lehet értelmezni, országos szinten nem. Az alindexek a fejlettség egy-egy dimenzióját jelenítik meg. Az indexek meghatározásánál azokat a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális mutatókat vettük figyelembe, amelyek hatással lehetnek a vonzó befektetési környezet kialakítására. A gazdasági környezet alindex hosszútávú befektetési döntéseket befolyásoló változói a kistérségek makroszinten mért stabilitását és a vállalati piacméret nagyságát mutatják. A kistérségi infrastrukturális-fejlettség a tőkevonzó képesség meghatározó tényezője; az alindex változói a műszaki infrastruktúra (utak, közművek) egyes elemeit tartalmazza. A társadalmi alindex változói egyrészt a munkaerő-piacon való megfeleléshez szükséges alapvető készségek és kompetenciák elsajátítását illetve a fejlett technológiákhoz való alkalmazkodást, továbbá a gazdasági aktivitást – az esetleges strukturális problémákat – és az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést mutatják. A következő táblázat a kistérségek fejlettségi index szerinti rangsorát és az alindexeket tartalmazza. Látható, hogy a Győri kistérség az egyedüli, ami mind a fejlettségi index, mind az alindexek esetében a rangsor elején helyezkedik el. A fejlettségi rangsor második felébe tartozó kistérségek (14.-27. hely a fejlettségi rangsorban) esetén pedig látható, hogy az infrastruktúra alindex rangsora szerint előrébb helyezkednek, mint ha a fejlettséget összességében vizsgáljuk. Azonban ezekben a kistérségekben jellemző, hogy a társadalmi dimenzióban lemaradottabbak, mint a fejlettségi rangsorbeli helyezésük. A gazdasági alindex esetén a kevésbé fejlettebb kistérségek vegyes képet mutatnak. A kistérségek nyugati-keleti megosztottságát a fejlettségi index is alátámasztja, hiszen a nyugati kistérségek a fejlettségi rangsor elején találhatóak, kivételt képez a Szobi és Pannonhalmai kistérség, amelyek a fejlettségi index értékek és az alindexek alapján inkább a kevésbé fejlett kistérségek közé sorolhatóak. A keleti régió kistérségei közül a 37

Balassagyarmati, a Kazincbarcikai és a Bátonyterenyei kistérségek helyezkednek el a rangsor első felében. Tehát a nyugati régióba tartozó 12 kistérség közül 10 kistérség, addig a keleti régió 15 kistérségéből csupán 3 kistérség tartozik a fejlett kistérségek közé az index rangsora alapján (Lásd III. Melléklet)

7. táblázat: A határ menti régió kistérségeinek besorolása a fejlettségi index alapján Gazdasági környezet Társadalmi környezet Infrastruktúra alindex alindex alindex Rangsor Rangsor Rangsor Rangsor Pontszám Pontszám Pontszám Pontszám Győri Nyugati 5,79 1 5,94 1 5,15 1 6,81 1 Dunakeszi Nyugati 4,78 5 3,20 2 4,48 2 6,51 2 Tatabányai Nyugati 4,03 3 3,59 10 3,62 4 5,07 3 Komáromi Nyugati 3,90 4 3,24 7 3,73 6 4,71 4 Tatai Nyugati 3,84 11 2,31 11 3,60 3 5,31 5 Esztergomi Nyugati 3,81 6 3,12 3 4,10 14 3,91 6 Váci Nyugati 3,66 10 2,34 9 3,63 7 4,69 7 Mosonmagyaróvári Nyugati 3,63 8 2,85 13 3,27 5 4,85 8 Szentendrei Nyugati 3,58 14 2,23 6 3,82 10 4,10 9 Dorogi Nyugati 3,56 9 2,75 8 3,64 9 4,10 10 Balassagyarmati Keleti 3,53 18 1,75 4 3,96 8 4,12 11 Kazincbarcikai Keleti 3,49 12 2,30 5 3,87 18 3,72 12 Bátonyterenyei Keleti 3,48 15 2,13 15 3,16 12 3,92 13 Szikszói Keleti 3,15 2 3,79 14 3,18 17 3,78 14 Rétsági Keleti 3,00 16 1,81 19 2,96 11 3,95 15 Pannonhalmai Nyugati 2,99 25 1,19 17 3,09 15 3,89 16 Sátoraljaújhelyi Keleti 2,97 21 1,51 16 3,12 16 3,79 17 Salgótarjáni Keleti 2,91 19 1,74 20 2,73 13 3,92 18 Edelényi Keleti 2,86 7 2,98 12 3,30 25 2,44 19 Sárospataki Keleti 2,65 20 1,52 21 2,55 19 3,67 20 Szobi Nyugati 2,49 27 1,02 18 3,07 24 2,60 21 Bodrogközi Keleti 2,37 22 1,50 23 2,34 21 3,08 22 Ózdi Keleti 2,28 13 2,24 24 2,13 23 2,60 23 Pétervásárai Keleti 2,16 24 1,37 26 2,00 22 3,03 24 Szécsényi Keleti 2,11 26 1,17 27 1,86 20 3,23 25 Abaúj–Hegyközi Keleti 2,07 23 1,45 22 2,51 27 1,78 26 Encsi Keleti 27 1,92 17 1,77 25 2,01 26 1,86 Megjegyzés: Értelmezés: a szürke szín jelzi a fejlettségi rangsorral megegyező alindex-besorolást. Amennyiben az alindexek rangsorában az adott kistérség jobb helyezést ért el, mint a fejlettségi index esetében, a mezőt zölddel jelöltük. Ha az alindex rangsorában a kistérség hátrébb helyezkedett el, mint a fejlettségi rangsorban, akkor az adott mezőt pirosra színeztük. Forrás: KSH alapján saját számítás Kistérségek

Területi besorolás

Fejlettségi index

38

2.9. Jövedelmek területi megoszlásának egyenlőtlensége Személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem és a lakónépesség területi megoszlását vizsgáltuk meg a Robin Hood-indexek segítségével25. A mutató – különböző területi bontásban – alkalmas a jövedelmi különbségek időbeli változásának az összehasonlítására, így a 2008-as világgazdasági válság hatásának a vizsgálatára is. Az index a társadalmi egyenlőséghez szükséges újraelosztás mértékét jeleníti meg különböző területi bontásban; megmutatva, hogy a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem hány százalékát kell elvonni az átlag fölötti jövedelemmel rendelkezőktől és odaadni az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek, ahhoz, hogy kiegyenlítődjenek a jövedelemi különbségek. Elméleti esetben az index értéke nulla, vagyis a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmek népesség szerinti megoszlása egyenletes. Minél nagyobb az index értéke, annál jelentősebb a területi jövedelemegyenlőtlenség. 8. táblázat: Jövedelmi különbségek a határmentén Év 2007 2010 2012

Budapest - vidék

Régiók (7)

Megyék és Budapest (19)

9,994 8,476 9,378

8,934 7,802 8,623

9,115 7,987 8,840

Kistérségek (176) 11,151 9,572 10,459

Határ menti kistérségek (27) 10,206 11,138 12,215

Nyugati határrégió (12 kistérség) 0,547 0,598 0,755

Keleti határrégió (15 kistérség) 0,621 0,542 0,655

Forrás: KSH alapján saját számítások

Magyarország teljes területére számolt Robin Hood-indexek értékei olvashatóak le a fenti táblázatból a vizsgált időszakokban. Az indexek azt mutatják, hogy a válság hatására 2010-ben csökkentek a jövedelmek területi egyenlőtlenségei kistérségi, régiós és megyei szinten egyaránt, ami azonban nem a fejletlen területek jövedelemi helyzetének javulásával, hanem a fejlett területek visszaesésével magyarázható. Minél kisebb területegységet vetünk össze, úgy nőnek a jövedelemmegoszlási különbségek, ténylegesen azonban még a 10% érték feletti indexek sem tekinthetőek kirívóan nagynak, mivel az index maximális értéke 100%. A határ menti régióban – összehasonlítva az ország többi részével – a jövedelemkülönbség eltűnik – az index értéke 0% körül mozog – ami azonban nem jelenti azt, hogy a határtérség homogén lenne. Ez a rendkívül alacsony index érték úgy interpretálható, hogy a határ menti régió közel azonos arányban részesedik a jövedelemből 25

A Robin Hood-index a Hoover-index speciális fajtája, ami a jövedelem és a népesség területi megoszlásának ∑𝑛 |𝑥 −𝑓 |

mérésére szolgál. A Robin Hood-index számításának módja a következő: ℎ = 𝑖=1 𝑖 𝑖 ; ahol 𝑥𝑖 = az i. 2 területegység részesedése (%) az összjövedelemből és 𝑓𝑖 = az i. területegység részesedése (%) az össznépességből.

39

és a népességből, azonban a határ menti régión belüli jövedelemmegoszlási egyenlőtlenségekhez a vizsgált régiót külön területi egységként kell kezelni. A határ menti régióra számolt Robin Hood-index esetén már területegységnek nem az országot, hanem a határrégiót vesszük alapul, így kirajzolódik a régió kistérségeinek is egyenlőtlen a jövedelemmegoszlása. Látható, hogy a határ menti régióban magasabb a jövedelem-egyenlőtlenség, mint országos szinten; erre utal az egész határrégiót mérő indexek 10% feletti értékei. Különkülön vizsgálva a keleti és nyugati határszakaszt, azonban már a jövedelem-egyenlőtlenség csökken; a nyugati szakaszon belüli és a keleti szakaszon belüli kistérségek között hasonló, kis mértékű egyenlőtlenség tapasztalható. 9.- 10. táblázatok: A személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem és a népesség megoszlása alapján számított Robin Hood-indexek a határ menti régiókban Határ menti régióra számolt Robin Hood-indexek Határ menti kistérségek; Év % (27) 2007 10,21 2010 11,14 2012 12,22 Forrás: KSH alapján saját számítások

Nyugati és Keleti határrégióra számolt Robin Hoodindexek Év

Nyugati határrégió kistérségei; % (12)

2007 3,89 2010 6,19 2012 5,10 Forrás: KSH alapján saját számítások

Keleti határrégió kistérségei; % (15) 8,45 8,73 7,95

Mind a határrégió egészében, valamint a keleti és nyugati határrégióban külön-külön vizsgálva a jövedelem-eloszlás egyenlőtlensége növekedett 2009 után, a világgazdasági válság hatására. A nyugati határrégió kistérségeiben míg a válság előtt a jövedelmek 3%-át kellett volna elvonni az átlag fölötti jövedelemmel rendelkezőktől és odaadni az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek a jövedelmi különbségek kiegyenlítéséhez, ez az arány 2010re 6%-ra nőtt. A keleti határrégióban nagyobb volt a jövedelemkülönbség a kistérségek között már a vizsgált időszak elején is, a válság után nem növekedett jelentősen. Érdekes, hogy a vizsgált időszak végén mind a keleti, mind a nyugati régióban ismét közeledtek egymáshoz a kistérségek, csökkent a Robin Hood-indexek értéke, azonban a határrégió egészét vizsgálva a jövedelemegyenlőtlenség növekedett a kistérségek között 2010 után is, ami azt jelzi, hogy vagy a népesség száma vagy a jövedelem területi eloszlása egyenlőtlenebbé vált a válság után a szlovák-magyar határ menti kistérségekben. Tehát ahogy a jövedelemmegoszlási egyenlőtlenségek is alátámasztják a határ menti régió nem tekinthető egységesnek gazdasági szempontból, létezik kelet-nyugati területi megosztottság a határ mentén.

40

2. Megyei szintű elemzések a határrégió magyar oldalán 2.1. Megyei szintű különbségek a szlovák-magyar határ menti régióban A határ menti régió megyei szintű összehasonlítása is megerősíti a kistérségi szintű elemzésben elmondottakat. A válság mindegyik határ menti megyében visszaesést okozott, amelyet a nyugati nagyjából kompenzálni tudtak, míg a keleti megyékben ez kevésbé sikerült. Megyei szinten is igaz az, hogy egy-egy nagyobb befektető megjelenése vagy eltűnése átrajzolj a megyei gazdasági, illetve foglalkoztatotti térképet. 11. táblázat: Bruttó hazai termék, piaci beszerzési áron, millió Ft (GDP) (2000–2013) Határ menti megyék Pest Győr-MosonSopron KomáromEsztergom Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Határ menti megyék összesen

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2 742 473

2 789 884

2 655 497

2 848 707

2 904 860

2 852 198

3 070 607

1 246 660

1 332 143

1 227 419

1 409 508

1 539 361

1 537 056

1 640 986

852 639

881 450

787 275

847 736

871 534

851 676

925 016

1 164 933

1 184 889

1 103 379

1 126 507

1 139 780

1 186 708

1 305 970

567 737 241 958

589 416 256 850

562 028 243 914

569 872 244 373

573 867 244 951

575 534 248 739

633 119

6 816 400

7 034 632

6 579 512

7 046 703

7 274 353

7 251 911

7 833 401

257 703

Forrás: KSH

A folyó évi árakon kifejezett GDP alakulását mutatja a fenti táblázat a 2007 és 2012 közötti időszakban. A 2008-as világgazdasági válság az egész határ menti régióban éreztette a hatását; mindegyik határ menti megyében visszaesett – átlagosan 6,5%-kal – a nominális GDP 2009-ben. A legjelentősebb recesszió Komárom-Esztergom megyében volt, mintegy 11%-kal csökkent a folyó árakon mért GDP 2009-ben az előző időszakhoz képest. Heves, Nógrád és Komárom-Esztergom megye esetében sérülékeny gazdasági szerkezetre utal, hogy még 2012-ben sem érte el nominálisan a GDP értéke a 2008-es szintet, reálértéken számolva az elmaradás még jelentősebb. A nominális GDP területi eloszlását a válság nem befolyásolta. A határ menti régióban a GDP 75-76%-át a válság előtti és a válság utáni időszakban is három megye; Pest, BorsodAbaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye adta. Keleti-nyugati bontásban vizsgálva a nyugati határszakaszhoz tartozó Pest, Komárom és Győr-Moson-Sopron megye az összes GDP körülbelül 70%-át adta, ami nem változott a válság után sem.

41

A határ menti megyék vásárlóerő paritáson (PPS) mért GDP-jét26 tekintve hasonló megállapításra juthatunk, mint a nominális GDP vizsgálata esetén; a határ menti régió a válság előtti évekhez képest nem, vagy alig tudta megközelíteni az európai uniós átlagot. A válság mélypontja a vizsgált megyékben a 2009-es esztendő volt, ezután pedig az EU-27-hez való lassú közeledés figyelhető meg a régióban. A legfrissebb adatok27 szerint is a határmenti régió keleti oldalát átfogó Észak-Magyarországi régió az Európai Unió legszegényebb régiói közé tartozik, ahol az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP 2013-ban is csak az EU 28 átlagának 40%-át érte el.

11. ábra: A határ menti régió egy főre eső vásárló-erő paritáson mért GDP-je az EU átlagában Nyugati határszakaszon egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU átlagában, EU-27=100%

Keleti határszakaszon egy főre jutó vásárlóerőparitáson mért GDP az EU átlagában, EU27=100%

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2007

Kassai

Besztercebányai

Nógrád

Heves

Borsod-Abaúj-Zemplén

Nyitrai

Nagyszombati

2012

Győr-Moson-Sopron

2007

Komárom-Esztergom

Pest

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2012

.Forrás: Eurostat

A határrégióban a polarizáltság erőteljesen jellemző a vizsgált időszakban, 2007-ben Nógrád megyében az egy főre eső vásárló-erő paritáson mért GDP az EU átlagnak mindössze a 30%-a volt, míg valamennyi nyugati megyében a mutató értéke elérte átlagosan a 60%-ot. Bár Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a vizsgált gazdasági mutató értéke valamennyivel magasabb, mint a nógrádi, azonban a Nyugat és Kelet között húzódó gazdasági szakadéknak még így is egyértelműen a keleti partján állnak. 2007-2011 között a 26

27

A PPS (Purchasing Power Standard, vásárlóerő-egység) egy mesterséges, közös pénznem; a PPS-ben számított GDP a különböző országok árszintjében lévő különbségek kiküszöbölésére szolgál. Későbbiekben a szlovákiai adatokkal való összevetést teszi lehetővé. Egy adott területi egység vásárlóerő-egységben (PPS) számított egy főre jutó GDP volumenindexét az Európai Unió (EU-27) átlagához viszonyítva határozzák meg, ahol EU-27=100. Ha egy adott területi egység indexe 100-nál kevesebb, akkor az adott területi egység egy főre jutó GDP-je kisebb az EU átlagánál és fordítva. Eurostat News Release, 21 May 2015, GDP per Capita in the EU in 2013, Seven Capital Regions among the most prosperous

42

keleti régió stagnálása figyelhető meg, még a válság mélypontján sem volt jelentős a gazdasági visszaesés, megtartotta a pozícióját és nem távolodott el még jobban az EU-27 átlagától, mindemellett a régió az európai uniós átlagnak csupán a 40%-át adta átlagosan. A nyugati határrégióban az egy főre eső vásárló-erő paritáson mért GDP az EU átlagnak 61-64%-át tette ki átlagosan a vizsgált időszakban. 2009-ben Pest megye kivételével mind Komárom-Esztergom, mind Győr-Moson-Sopron eltávolodott az EU átlagtól rendre 6 és 3,5 százalékponttal. A válság után a 2010-es évek elején Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg dinamikusabb felzárkózás az EU-27-hez, míg Pest megye stagnál, KomáromEsztergom megye esetén pedig mindössze a válság előtti szintet érte el a mutató értéke. 12. ábra: A határ menti megyék vállalati mutatói 2013-ban Néhány fontosabb vállalati mutató megoszlása a határ menti régióban 2013-ban (Határ menti régió= 100%) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 jegyzett tőke

külföldi jegyzett tőke

export árbevétel

Nyugati megyék részesedése

árbevétel

statisztikai létszám

Keleti megyék részesedése

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

A határ menti régió megyéiben működő, nem pénzügyi vállalati adatok alapján is kirajzolódik, hogy a nyugati megyék gazdasági potenciálja meghaladja a keleti régió megyéit. 2013-ban nyugati megyék adták a határ menti megyék összes árbevételének körülbelül 78%át. Ide jutott az exportértékesítés 78%-a, illetve a külföldi jegyzett tőke 86%-a és a régióban jegyzett tőke 76%-a. A foglalkoztatottak28 75%-a található a régióban. (12. ábra) 12. táblázat: Külföldi tőke szerepe a határ menti megyékben

Pest Komárom-Esztergom 28

Külföldi érdekeltségű Külföldi érdekeltségű vállalkozás összesen vállalkozások külföldi (db) tőkéje, milliárd Ft 2008 2012 2008 2012 2 671 2 708 1 866,5 1 935,7 635 628 571,7 627,9

Foglalkoztatottak létszáma alatt az átlagos statisztikai létszámot értjük. Felhívnánk a figyelmet, hogy a két fogalom nem ekvivalens; a foglalkoztatottak száma egy adott időszak adott időpontjára vonatkozik, míg az átlagos statisztikai létszám időtartamot jelöl.

43

Külföldi érdekeltségű Külföldi érdekeltségű vállalkozás összesen vállalkozások külföldi (db) tőkéje, milliárd Ft 1 264 1 324 1 439,8 3 006,4 Győr-Moson-Sopron 381 394 205,4 196,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 264 232 218,5 262,5 Heves 116 113 52,6 33,9 Nógrád 5 331 5 399 4 355 6 063 Határrégió megyéi 28 993 28 329 15 008,3 18 572,9 Ország Forrás: KSH Területi Statisztika

A határ menti megyék egymáshoz való viszonya a 2008-2013 között alig változott. (Lásd 12.-13. táblázatok) tekintettel arra, hogy a 2013. évi adatok rendkívül hiányosan álltak ebben a bontásban rendelkezésre, a 2012. évi adatokat vettük alapul. 2013-ban változás nemigen következhetett be, sőt inkább arra lehet számítani, hogy a keleti megyék mutatói tovább csökkentek, bár egy-egy beruházás (pl. Ózd) hozhatott némi javulást, a nyugati megyékben erősödő fejlődés következtében az arányok összességében nemigen módosultak. 13. táblázat: Néhány fontosabb aggregált vállalati mutató kelet-nyugati megyei bontásban Belföldi értékesítés árbevétele 2008 2012

Exportértékesítés árbevétele 2008

Jegyzett tőke

2012

2008

2012

Külföldi jegyzett tőke 2008

Határrégió nyugati oldalának 77,7 78,1 84,7 82,7 81,3 81,6 89,8 megyéi összesen Határrégió keleti oldalának 22,3 21,9 15,3 17,3 18,7 18,4 10,2 megyéi összesen Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások

2012

Átlagos statisztikai létszám 2008 2012

90,1

73,4

74,4

9,9

26,6

25,6

A nyugati régión belül Pest megye eredményei a legjobbak a vizsgált mutatók többségében a 2008-2013 időszakban. Azonban 2013-ban már Győr-Moson-Sopron megyére jutott a régió összesített nettó exportárbevételének mintegy 41%-a, megelőzve Pest megyét, ami nyilvánvalóan a járműipar és beszállítóinak teljesítményével függ össze. A Győr-MosonSopron megyében működő vállalatok növelni tudták mind árbevételük, mind export értékesítésük részesedését a másik két megye rovására, ami valószínűleg Győr-MosonSopron kiemelkedő gazdasági teljesítményéből, valamint a másik két megye vállalatainak súlyvesztéséből, egyes jelentősebb befektetők kivonulásából ered. (13. ábra) A keleti régió gazdaságilag meghatározó szereplője Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vizsgált időszak végén ide jutott a jegyzett tőke közel 70%-a, a régió nettó árbevételének 60%-a, míg a többi változó esetén a megye részesedése 50% körül alakult. Időben a mutatók területi megoszlása kis mértékben változott. Heves megye 2013-ra hasonlóan részesedett a 44

vizsgált mutatókból, mint 2008-ban; Borsod-Abaúj-Zemplén valamennyi mutatóban növelni tudta részesedését, feltehetően Nógrád megye rovására. Nógrád megye válság utáni visszarendeződése lassabb, az átlagos statisztikai létszám kivételével a többi mutatóban jóval elmaradt a megye részesedése 2013-ban 2008-as szinthez képest. (14. ábra) Tehát a határ menti megyékben működő vállalatok gazdasági adatai is megerősítik, hogy a feltüntetett hat megye közül a legnagyobb gazdasági erővel Pest megye rendelkezett a vizsgált időszakban, emellett figyelemre méltó Győr-Moson-Sopron megye vállalatainak gazdasági térnyerése. Ez utóbbi megyében gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság jellemző, és a szakképzett munkaerő hiánya egyre inkább fékezi a növekedést. Ebben fontos szerepet játszik az is, hogy a korábban beáramló – 1000 főt is meghaladó – képzett szlovák munkaerőt a Csallóközben lezajlott iparosítások elszívták. A Pozsonyban lezajlott fejlesztések munkaerő elszívó hatása szintén nagyon jelentős. A Győrben foglalkoztatott munkaerő 60-70 km-es körzetből ingázik. Szakértői interjúk29 szerint csak Győr, illetve a győri agglomeráció több mint tízezer főnyi munkaerőt tudna felszívni, amelyet a város és környéke mind infrastruktúra kapacitás, mind foglalkoztathatóság szempontjából el tudna látni. A munkaerőhiányt tekintik a növekedés legfőbb gátjának a megyében. A munkaerőhiány nem az Audi Motor Hungaria esetében jelentkezik, ahol jelenleg mintegy 11000 fő dolgozik, és amely a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőt már mind elszívta, hanem a beszállítóknál. A válság a megyében átmenetileg mély visszaesést idézett elő, azonban a visszarendeződés nagyon gyors volt, s ma már a gazdasági mutatók a válság előtti szintet meghaladták. Győr-Moson-Sopron megye helyzete szempontjából az Audi meghatározó szerepén kívül az osztrák piac közelsége is növekedést befolyásoló tényező. A Győr megyei Ipari és Kereskedelmi Kamarának mind a szlovák, mind az osztrák oldallal igen jó kapcsolatai vannak. A hazai befektetők elsősorban az osztrák piaci lehetőségek iránt érdeklődnek. A Győri ipari park továbbra is jelentős szerepet játszik. A Győri Ipari Park területén 104 magyar és multinacionális vállalat telepedett le, mintegy 5000 fő foglalkoztatotti létszámmal30. Itt az ágazatok széles spektruma - autóipar, gépipar, textilipar, elektronika, műanyagipar, textilipar, szállítmányozás, kereskedelem, építőipar - található. A cégek letelepedését különböző adókedvezményekkel is ösztönzik31.

29

Győr-Moson-Sopron megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara http://www.ipgyor.hu/hu 31 A Győr MJV Közgyűlésének 35/2013. (XII.20.) GYMJVÖ. rendelete az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az adó évi mértékét 2014. január 1-jétől 2%-ról 1,8%-ra csökkentette. A rendelet adómentességre vonatkozó része nem változott, így 2013. és 2014. adóévben továbbra is adómentességet élvez minden olyan vállalkozó/vállalkozás, akinek/amelynek a vállalkozási szintű (össz)adóalapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg (ideértve a tételes adóalap megosztási módot választó KATA adóalanyokat is.) http://www.ipgyor.hu/aktualis 30

45

A megye szempontjából új jelenség, hogy a szlovák bevásárló turizmus – 300 HUF/€ árfolyam mellett – jelentősen megélénkült, s a nagyobb áruházakat már igazából ez tartja el. Ugyancsak új jelenségnek számít, hogy Rajka környékén szlovák telket vesznek, letelepednek, de ugyanakkor átjárnak dolgozni, mivel a szlovák bérek magasabbak, és stabilabb valutában vannak, mint Magyarországon. Pest megye domináns súlyában szerepet játszik Budapest közelsége, hiszen számos jelentős cég logisztikai központja a budapesti agglomerációban van. Pest megye délszlovákiai kapcsolatait lassú fejlődés jellemzi. Ennek számos oka van: egyrészt a közlekedés infrastrukturális feltételei nem kielégítőek, hiszen Pest megyét Szlovákiával csak egy, az Ipoly folyón, átívelő híd köti össze Letkés és Ipolyszalka között, ami teherforgalomra nem alkalmas. A Párkány és Esztergom között megindult teherkomp forgalom valamennyit segíthet a gazdasági kapcsolatok fejlődésében, de egy – a teherforgalom lebonyolítására alkalmas – új híd sokat lendíthetne a határ menti kapcsolatok élénkítése terén. Egy további korlát az infrastruktúra fejletlensége a szlovák oldalon: jó minőségi utak, közművesített ipari parkok szinte teljes mértékben hiányoznak a Pest megyéhez közel eső dél-szlovákiai térségben (Újvári, Nagykürtösi, Lévai járások)32. A határ menti kistérségek helyzete erősen különbözik Pest megyében. Míg a Szobi kistérség erősen elmaradott, a Váci kistérségben vannak nagyobb, külföldi tulajdonú cégek, de valójában itt sem jellemző kiemelkedő fejlődés, ha összehasonlítjuk a helyzetet 20 évvel ezelőttivel. A KKV-k hangsúlyos szereplői a helyi gazdaságnak. A Szentendrei kistérség vezető ágazata a turizmus, s a Megyeri-hídnak köszönhetően fellendült a kistérségben található ipari park is. A turizmus mellett a logisztika, kereskedelem és ipar is jelentős. Egyetlen nagyobb cég van Pest megyében, a Mono Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft., amely foglalkoztat szlovák munkavállalókat. De ezen túlmenően nincs Pest megyében olyan cég, amely igazán vonzó lenne a szlovák munkaerő számára. Komárom-Esztergom megye esetében Nokia kivonulása negatív hatással járt. A válság Komárom-Esztergom megyét elsősorban a Suzuki termelést visszafogó intézkedésein keresztül érintette, aminek következtében – átmenetileg – megnőtt a munkanélküliség. Ez a térségben dolgozó szlovákiai és magyar munkavállalókat egyaránt érintette. Azóta a visszarendeződés bőven megtörtént, a Nokia bezárást követően a tatabányai és a komáromi ipari park felszívta az állásukat elvesztőket, s az itt megjelenő új befektetőknek köszönhetően várható, hogy a szlovák munkavállalók megjelenése esetleg újra nőni fog. Az épülő új komáromi híd is új lökést adhat a befektetőknek. Komárom Esztergom-megyében is a képzett szakmunkások hiánya az egyik fő probléma. A munkaerőt elsősorban Győr szívja el, de Budapest közelsége is hatással van.

32

A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál készített szakértői interjúk alapján.

46

A keleti megyék vállalatai összességében kisebb súllyal szerepelnek határ menti megyék gazdasági életében.

80

Külföldi jegyzett tőke a nyugati megyékben =100

Jegyzett tőke a nyugati megyékben =100

13. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató megoszlása a nyugati határrégióban Vállalati jegyzett tőke (%) Külföldi jegyzett tőke (%) 70 60 50 40 30 20 10 0

2008

2012

80 70 60 50 40 30 20 10

2008

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

2012

2013

70 60 50 40 30 20 10 0

2013

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

47

2012

Vállalati értékesítés nettó árbevétele (%) Értékesítés nettó árbevétele a nyugati megyékben = 100

50

2008

0

2013

Vállalati exportértékesítés nettó árbevétele (%) Export értékesítés a nyugati megyékben= 100

90

2008

2012

2013

60

80

Külföldi jegyzett tőke a keleti megyékben=100

Jegyzett tőke a keleti megyékben =100

14. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató megoszlása a keleti határrégióban Vállalati jegyzett tőke Külföldi jegyzett tőke 70 60 50 40 30 20

50 40 30 20 10

10 0

0

2008

2012

2013

2008

Export értékesítés nettó árbevétele

2013

2012

2013

Értékesítés nettó árbevétele

60

70

Érékesítés nettó árbevétele a keleti megyékben=100

Export értékesítés nettó árbevétele a keleti megyékben =100

2012

50 40 30 20 10 0

2008

2012

60 50 40 30 20 10 0

2013

2008

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

A határ menti kistérségek megoszlása a határ menti megyékben nem egyenletes,33 mivel a kistérségek kiválasztásánál nem volt szempont, hogy a megyék gazdasági erejével arányosan válasszunk több kistérséget azokból a megyékből, amelyek gazdaságilag erősebbnek tekinthetők és kevesebbet azokból, amelyek gazdasági teljesítménye 33

Az elemzésbe került Győr-Moson-Sopron megyében 7 kistérsége közül 3; Komárom-Esztergom megyéből 7 kistérség közül 5; Pest megyében 16 kistérség közül 4; Nógrád megyében 6 kistérség közül 5; Heves megyében 7 kistérségből 1; míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 kistérségből 9 kistérség.

48

szerényebb. A földrajzi szempontokat tartottuk elsődleges szempontnak, így lehetséges, hogy míg a határ mentén fekvők megyékben összesen 58 kistérség található, az elemzésbe 27-et emeltünk át. Ezt figyelembe nincs értelme azt vizsgálni, hogy egy-egy adott évben a határ menti kistérségekben működő vállalatok hogyan részesülnek a megyékben működő vállalatok jegyzett tőkéjéből vagy árbevételéből; vagyis mennyire tekinthetőek ezek a kistérségekből álló területi egységek a megyék gazdasági ütőerejének. Ugyanakkor egy adott megyén belül a határ menti kistérségek és az ezen a területen kívül eső kistérségek vállalati mutatókból való részesedés-változás beszédes. (Melléklet IV.) A határ menti kistérségek megyéken belüli megoszlásánál Pest, Heves és Nógrád megyét nem elemeztük, mert ez első két esetben csupán néhány kistérség került a határ menti régióba a megyék, az utóbbinál pedig szinte az egész megye, ezért jelentős átrendeződés nem történt. Győr-Moson-Sopron megyében bár mind a jegyzett tőke, mind a külföldi jegyzett tőke tekintetében csökkenet a határ menti elemzésbe bekerült kistérségek részesedése, azonban a többi mutató esetében jelentős elmozdulás nem történt. Az export értékesítés nettó árbevételéből és az értékesítés teljes nettó árbevételéből a határ menti régiók részesedése a tőkekiáramlás ellenére megmaradt a 2008-as szinten. 15. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Győr-Moson-Sopron megyei határ menti kistérségekben

100 80 60 40 20 0

Határ menti kistérségekben működő vállalatok részesedése a GyőrMoson-Sopron megyei vállalatok összteljesítményéből

2008

2013

jegyzett tőke

2008

2013

2008

2013

külföldi jegyzett export árbevétel tőke

2008

2013

2008

árbevétel

2013

létszám

Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése (%) Határ menti kistérségek megyei részesedése (%) Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

Komárom-Esztergom megyében a Győr-Moson-Sopronival ellentétben növekedett a határ menti régió vállalatainak jegyzett tőkéje, míg a határ menti régió vállalataira jutó összesített nettó árbevétel és az exportból származó nettó árbevétel csökkent. Ennek magyarázata a Nokia kivonulása lehet, ugyanakkor egyes befektetők, mint az oroszlányi Wescast 2012-ben jelentősebb bővülést tervezett34, aminek a hatása azonban később lesz érezhető.

34

A WESTCAST Hungary Autóipari Zrt. 900 főt foglalkoztató, öntödét és megmunkáló üzemet is magába foglaló létesítményének első termékeit 2002-ben szállította ki. Az Európai Unióban közvetlen beszállítója

49

16. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Komárom-Esztergom megyei határ menti kistérségekben Határ menti kistérségekben működő vállalatok részesedése a Komárom-Esztergom megyei vállalatok összteljesítményéből 100 80 60 40 20 0

2008

2013

jegyzett tőke

2008

2013

2008

2013

külföldi jegyzett export árbevétel tőke

2008

2013

2008

árbevétel

2013

létszám

Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése (%) Határ menti kistérségek megyei részesedése (%)

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a határrégióban működő vállalatok növelték részesedésüket bizonyos mutatók vonatkozásában: így az átlagos statisztikai létszám, a nettó árbevétel és a külföldi jegyzett tőke aránya növekedett a határ menti kistérségekben 2008hoz képest. Ugyanakkor nem változott a helyzet a tekintetben, hogy a határ menti kistérségekben levő gazdasági potenciál összességében gyengébb, mint a megye többi részében. 17. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei határ menti kistérségekben 100 80 60 40 20 0

Határ menti kistérségekben működő vállalatok részesedése a BorsodAbaúj-Zemplén megyei vállalatok összteljesítményéből

2008

2013

jegyzett tőke

2008

2013

2008

2013

2008

2013

2008

2013

külföldi jegyzett export árbevétel árbevétel létszám tőke Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése (%) Határ menti kistérségek megyei részesedése (%)

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások. szinte minden európai autógyártónak, vevői között található az Audi, a Volkswagen, a Daimler, a Fiat, a Ford, a PSA csoport és a Renault. Legfontosabb turbó összeszerelő vevőik a BorgWarner Turbo Systems, a Honeywell Turbo Technologies és a Mitsubishi Equipment Europe. A Wescast minden európai megrendelését az oroszlányi gyárból teljesíti. http://www.techmonitor.hu/piacmonitor/egymillardosjarmuipari-beruhazas-oroszlanyban-20120610

50

A megye fontosabb vállalatai a BorsodChem Zrt., amely adózott eredményét tekintve 2012-ben országosan is a vállalati toplista 6. helyén állt, ugyanakkor, míg a cég nettó árbevétele a nyilvános cégadatok szerint 2013-ban 1,385 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 1,203 milliárd euróról, adózás előtti eredménye 2013-ben 44,5 millió eurós veszteséget mutatott az egy évvel korábbi 271 millió eurós nyereség után.. A Tiszai Vegyi Kombinát és a tiszaújvárosi Jabil Circuit Magyarország Kft. a térség fő foglalkoztatói közé tartozik. A megyére azonban általánosan jellemző, hogy a regisztrált társas vállalkozások döntő többsége 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott, és csak 234 olyan vállalkozás volt a megyében 2013-ban, ahol a foglalkoztatottak száma a 250 főt meghaladta. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma Borsod megyében a legalacsonyabb az országban.35 18. ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Nógrád megyei határ menti kistérségekben Határ menti kistérségekben működő vállalatok részesedése a Nógrád megyei vállalatok összteljesítményéből

100 80 60 40 20 0 2008

2013

2008

2013

2008

2013

2008

2013

2008

2013

jegyzett tőke

külföldi jegyzett export árbevétel árbevétel létszám tőke Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése (%) Határ menti kistérségek megyei részesedése (%)

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

Nógrád megye esetében a határ menti kistérségek nagy gazdasági súlyát a megyében elsősorban az a tény magyarázza, hogy a megye hat kistérségéből 5 a határ menti régióhoz tartozik.

35

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/131/bors131.pdf

51

14. táblázat: A legnagyobb nyereséget felmutató cégek listája a határrégió megyéiben (Forrás: HVG: TOP 500)

Győr-Moson-Sopron

Határ menti megyék

Legnagyobb nyereségű cégek a határrégió megyéiben A cég helyezése az adózott eredmény szerinti országos listában

Cég neve

Audi Hungária Motor Kft.

2

Győr

Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft.

83

Győr

SMR Automotive Mirror Technology Bt.

116

Mosonszolnok

E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.

117

Győr

Dana Hungary Kft.

136

Győr

Rába Járműipari Holding Nyrt.

162

Győr

BOS Automotive Products Bt.

166

Mosonszolnok

E.On Gazdasági Szolgáltató Kft.

213

Győr

Kravtex Kft.

216

Győr

Rába Futómű Kft

219

Győr

Nolato Magyarország Kft. Határrégión Aviagen Baromfitenyésztő Kft. belül Agrofeed Kft.

239

Mosonmagyaróvár

299

Győr

318

Győr

Rettig Hungary Kft.

361

Mosonmagyaróvár

A-K Kft.

371

Győr

ViDaNet Zrt.

379

Győr

Trigo Quality Support Kft.

386

Győr

Lajta-Hanság Zrt.

416

Mosonmagyaróvár

Leier Hungária Kft.

420

Győr

Alcufer Kft.

469

Győr

Federal Mogul Hungary Kft.

478

Kunsziget

VILL-KORR HUNGÁRIA Kft.

481

Győr

Kisalföld Mezőgazdasági Zrt.

491

Nagyszentjános

363

Fertőd

466

Sopron

GRUNDFOS Magyarország Kft.

50

Tatabánya

Magyar Suzuki Zrt.

52

Esztergom

COLOPLAST Hungary Kft.

98

Tatabánya

Határrégión GÜNTNER-TATA Hűtőtechnikai Kft. belül Becton Dickinson Hungary Kft.

132

Tatai

134

Környe

Zoltek Vegyipari Zrt.

144

Nyergesújfalu

PCE Paragon Solutions

171

Komárom

Delphi Connection Systems Hungary Kft.

177

Tatabánya

Határrégión Velux Magyarország Kft. kívül GYSEV CARGO Zrt

Komárom-Esztergom

Cég székhelye

52

(Forrás: HVG: TOP 500)

Pest

Határ menti megyék

Legnagyobb nyereségű cégek a határrégió megyéiben A cég helyezése az adózott eredmény szerinti országos listában

Cég neve

Cég székhelye

ROSSI BIOFUEL Bioüzemanyag Gyártó Zrt.

193

Komárom

Nokia Komárom Kft.

241

Komárom

Tatai Környezetvédelmi Zrt.

268

Tata

Tyco Electronics Hungary Kft.

288

Esztergom

AGC Glass Hungary Kft

302

Környe

Gyermelyi Holding Zrt.

342

Gyermely

Greif Hungary Kft.

362

Almásfüzitő

Bridgestone Tatabánya Kft.

366

Tatabánya

Diamond Electric Kft.

368

Esztergom

BIOGÁZ UNIÓ Zrt.

384

Tata

MOL-LUB Kft.

410

Almásfüzitő

GLOBAL THERMAL Kft. "v.a."

435

Tata

Axel Springer- Magyarország Kft.

459

Tatabánya

Gyermelyi Élelmiszeripari Zrt.

467

Gyermely

EURASIA LOGISTICS Kft. GE Water and Process Technologies Hungary Határrégión Kft. kívül BorgWarner Turbo Systems Kft

476

Komárom

18

Oroszlány

44

Oroszlány

ZOLLNER Kft.

68

Vác

PHOENIX Pharma Zrt.

94

Fót

REXEL Magyarország Kft.

107

Fót

Fibria Trading International Kft. Határrégión ATCO Frontec Európa Kft. belül Bombardier Transportation Hungary Kft.

110

Csomád

223

Csomád

224

Dunakeszi

Philip Morris magyarország Kft.

334

Fót

Duna-Dráva Cement Kft

346

Vác

IBM DSS Kft.

375

Vác

Telenor Magyarország Zrt.

13

Törökbálint

Stena DrillMAX I Kft.

26

Újlengyel

Seadrill Hungary Kft.

29

Újlengyel

Frontier Driller Kft. Határrégión IBIDEN Hungary Kft. kívül Seabras Rig Holdco Kft.

30

Újlengyel

34

Dunavarsány

40

Újlengyel

INVITEL Távközlési Zrt.

41

Budaörs

Bimbo Hungria Zrt. Hewlett-Packard Technológiai Licencek és Licencnyújtó Kft.

47

Újlengyel

54

Újlengyel

53

(Forrás: HVG: TOP 500)

Határ menti megyék

Legnagyobb nyereségű cégek a határrégió megyéiben A cég helyezése az adózott eredmény szerinti országos listában

Cég neve

Határrégión belül

Seadrill Auriga Hungary Kft.

89

Újlengyel

KEROX Kft.

120

Diósd

GLS General Logistics Systems Hungary Kft.

149

Alsónémedi

Pioneer Hi-Bred Zrt.

180

Budaörs

HYGINETT KFT.

190

Csömör

Penny-Market Kft.

217

Alsónémedi

Essentra Filter Products Kft.

226

Szigetszentmiklós

OBO Bettermann Hungary Kft

251

Bugyi

W.E.T. Automotive Systems Magyarország Kft.

260

Pilisszentiván

CHS Holding Kft

282

Budaörs

ROSSMANN Magyarország Kft

301

Üllő

Diebold Hungary Önkiszolgáló Megoldások Kft.

314

Gyál

FLAME SPRAY HUNGARY Kft.

325

Szada

UBM Trade Zrt.

337

Pilisvörösvár

GANZ Mérőgyár Kft.

365

Gödöllő

dm-drogerie markt Kft.

373

Törökbálint

Mondi Szada Kft.

381

Szada

JuvaPharma KFT.

403

Káva

LIEGL & DACHSER Logisztikai Kft

407

Pilisvörösvár

Terméktároló Zrt.

421

Százhalombatta

Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft

426

Budaörs

FERRO-SPED 2000 Kft.

433

Dabas

PENTA Általános Épitőipari Kft.

451

Gödöllő

HOFER MAGYARORSZÁG INGATLAN Kft.

474

Biatorbágy

Schwarzmüller Kft.

475

Dunaharaszti

BIO-FUNGI Kft.

482

Áporka

FERZOL Kft.

488

Tápiószőlős

PETROLSZOLG Kft.

492

Százhalombatta

BorgWarner TTS Kft.

499

Szentlőrinckáta

-

-

Mátrai Erőmű ZRt.

Heves

Cég székhelye

Robert Bosch Elektronika Kft. Határrégión ZF Hungária Kft. kívül LKH LEONI Kábelgyár Hungaria Horváth Rudolf Intertransport Kft.

54

-

49

Visonta

64

Hatvan

139

Eger

234

Hatvan

349

Hatvan

(Forrás: HVG: TOP 500)

Határ menti megyék

Legnagyobb nyereségű cégek a határrégió megyéiben A cég helyezése az adózott eredmény szerinti országos listában

Cég neve

Nógrád

HE-DO Útépítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. VAMAV Kft. Határrégión belül Határrégión kívül

391

Pálosvörösmart

479

Gyöngyös

-

-

-

-

-

-

Határrégión FRAMOCHEM Kft. belül PREC-CAST Kft.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Cég székhelye

394

Kazincbarcika

396

Sátoraljaújhely

Tiszai Vegyi Kombinát

77

Tiszaújváros

Jabil Circuit Magyarország Kft.

79

Tiszaújváros

Modine Hungária Kft

85

Mezőkövesd

Columbian Tiszai Kft.

95

Tiszaújváros

Robert Bosch Energy and Body Systems KFT.

125

Miskolc

Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt.

182

Miskolc

207

Tiszaújváros

259

Tiszaújváros

TVK-ERŐMŰ Kft.

264

Tiszaújváros

ÉMÁSZ Hálózati Kft.

311

Miskolc

Robert Bosch Power Tool Kft. KOVÁCS Vegyesipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. HOLD-RING Kft. Forrás: HVG, 2014. november 15.

352

Miskolc

406

Mezőkövesd

414

Boldogkőváralja

Határrégión Taghleef Industries Kft. kívül Jabil Hungary LP Kft.

55

I. sz. Melléklet Kistérségi szintű kiemelt KSH TÁSA adatok a határszakaszon Nyugati határszakasz

Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Dorogi Esztergomi Komáromi Tatai Tatabányai Szobi Váci Dunakeszi Szentendrei Nyugati határszakasz Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében Nyugati határrégió súlya a 3 megyén belül (Pest, Komárom, Győr-Moson-Sopron)

Ért.nettó árbevétele (%)

Export ért. nettó árbev.(%)

33,9 4,6 0,2 2,4 11,2 23,3 1,5 6,1 0,1 5,7 7,5 3,5 100

38,9 3,7 0,0 2,7 11,7 31,2 0,3 3,9 0,1 4,2 2,4 0,8 100,0

88,3 46,7

Ért.nettó árbevétele (%)

Külföldi részesedés (%)

Átlagos stat. létszám (%)

2008 29,7 5,3 0,3 3,4 13,7 11,6 1,4 15,9 0,3 7,9 5,2 5,3 100,0

19,8 5,2 0,0 4,3 20,4 11,1 0,7 20,7 0,3 10,8 3,1 3,6 100,0

30,0 8,3 0,6 2,9 9,0 10,3 3,5 11,0 0,6 7,2 9,1 7,7 100,0

91,6

84,2

86,6

80,0

65,1

29,7

24,5

42,8

Export ért. nettó árbev.(%)

Jegyzett tőke (%)

Jegyzett tőke (%)

Külföldi részesedés (%)

Átlagos stat. létszám (%)

2012 Győri

39,2

48,3

26,4

10,3

31,1

Mosonmagyaróvári

6,3

6,4

5,3

5,0

9,5

Pannonhalmai

0,3

0,1

0,4

0,0

0,9

Dorogi

2,0

2,2

3,3

4,5

2,8

Esztergomi

8,9

10,3

15,3

23,3

7,1

Komáromi

15,8

20,9

12,9

17,7

8,2

Tatai

1,9

0,6

2,2

0,2

3,6

Tatabányai

7,6

6,7

17,1

24,2

11,2

Szobi

0,2

0,1

0,3

0,2

0,5

Váci

4,2

2,0

7,1

9,3

8,1

Dunakeszi

10,7

1,7

6,4

3,6

9,3

Szentendrei

2,8

0,5

3,5

1,5

7,8

Nyugati határrégió

100,0

100,0

100,0

100

100,0

Nyugati szakasz súlya a határrégió egészében

86,4

90,8

82,6

82,6

80,1

56

Nyugati határrégió súlya a 3 megyében

Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Dorogi Esztergomi Komáromi Tatai Tatabányai Szobi Váci Dunakeszi Szentendrei Nyugati határszakasz Nyugati határszakasz súlya a határrégióban Nyugati határszakasz súly a 3 megyében

Ért.nettó árbevétele (%)

Export ért. nettó árbev.(%)

Jegyzett tőke (%)

Külföldi részesedés (%)

Átlagos stat. létszám (%)

44,1

54,2

26,7

20,2

41,2

Ért.nettó árbevétele (%)

Export ért. nettó árbev.(%)

Külföldi részesedés (%)

Átlagos stat. létszám (%)

50,9 7,0 0,2 0,7 11,7 17,4 0,8 6,7 0,1 2,1 1,9 0,5 100,0

Jegyzett tőke (%) 2013 27,1 5,8 0,4 1,0 16,5 13,6 1,6 18,7 0,3 5,1 6,3 3,5 100,0

41,1 6,7 0,4 1,2 9,8 13,6 2,0 7,5 0,2 4,3 10,2 3,0 100,0

10,9 5,7 0,0 0,5 25,4 19,1 0,4 25,8 0,2 7,0 3,6 1,4 100,0

33,0 9,7 1,0 2,4 6,9 6,5 3,5 11,1 0,7 8,3 9,3 7,5 100,0

84,9

88,8

84,4

87,2

80,1

48,0

65,1

38,8

34,8

41,1

Keleti határszakasz Ért.nettó árbevétele (%)

Edelényi Encsi Kazincbarcikai Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szikszói Abaúj–Hegyközi Bodrogközi Pétervásárai Balassagyarmati Bátonyterenyei Rétsági Salgótarjáni Szécsényi Keleti határszakasz

2,2 1,5 37,6 10,7 4,1 4,8 1,0 1,7 0,5 1,8 12,8 2,7 4,9 12,6 1,3 100,0

Export ért. nettó árbev.(%)

0,5 0,3 42,0 9,2 1,4 3,8 0,1 1,0 0,0 1,7 20,6 3,1 7,2 7,6 0,5 100,0

57

Jegyzett tőke (%)

2008 1,9 1,1 22,8 7,9 6,3 4,0 0,7 0,5 0,2 1,5 13,8 1,7 26,8 10,0 0,7 100,0

Külföldi részesedés (%)

Átlagos stat. létszám (%)

0,2 0,1 9,4 2,7 5,0 0,8 0,1 0,2 n.a. 1,5 18,9 2,0 50,9 8,4 n.a. 100,0

4,0 2,9 18,3 10,0 7,9 7,0 2,3 1,9 1,0 3,4 9,1 5,0 5,2 19,9 2,1 100,0

Ért.nettó árbevétele (%) Keleti szakasz súlya a határrégió egészében 11,7 Keleti határrégió súlya a 3 megyén belül 25,5 (Nógrád, Heves, BAZ)

Export ért. nettó árbev.(%)

Jegyzett tőke (%)

Külföldi részesedés (%)

8,4 33,2

15,8 24,2

13,4 24,5

58

Átlagos stat. létszám (%) 20,0 29,6

Ért.nettó árbevétele (%)

Export ért. nettó árbev.(%)

Jegyzett tőke (%)

Külföldi részesedés (%)

Átlagos stat. létszám (%)

2,7 2,0 51,0 7,0 5,3 5,6 1,1 1,8 0,4 2,0 6,3 1,7 3,0 8,9 1,3 100,0

0,9 0,6 59,3 7,3 2,4 4,5 0,2 0,5 0,0 2,5 9,8 2,3 3,2 6,0 0,5 100,0

2,2 1,0 19,9 11,3 5,9 3,4 1,3 0,9 0,1 1,2 3,6 16,3 25,0 7,5 0,6 100,0

0,2 0,1 2,7 14,3 3,9 0,7 0,0 0,2 0,0 1,2 2,0 27,7 42,3 4,5 0,1 100,0

5,8 3,5 16,9 10,1 10,1 7,8 2,4 2,6 0,9 3,8 10,1 4,0 4,4 14,8 2,6 100,0

13,6

9,2

17,4

17,4

19,9

28,0

26,3

25,1

38,4

29,8

2012 Edelényi Encsi Kazincbarcikai Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szikszói Abaúj–Hegyközi Bodrogközi Pétervásárai Balassagyarmati Bátonyterenyei Rétsági Salgótarjáni Szécsényi Keleti határszakasz Keleti szakasz súlya a határrégió egészében Keleti határrégió súlya a 3 megyében

Edelényi Encsi Kazincbarcikai Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szikszói Abaúj–Hegyközi Bodrogközi Pétervásárai Balassagyarmati Bátonyterenyei Rétsági Salgótarjáni Szécsényi Keleti határszakasz Keleti határszakasz súlya a határrégióban Keleti határszakasz súly a

Ért.nettó árbevétele (%)

Export ért. nettó árbev.(%)

2,5 1,9 50,5 6,5 4,8 4,9 1,3 1,5 0,4 1,9 7,6 3,0 3,0 9,0 1,2 100,0

1,0 0,4 54,0 7,7 2,5 3,6 0,1 0,7 0,0 2,2 12,5 3,4 3,1 8,1 0,6 100,0

15,1 29,8

Külföldi részesedés (%)

Átlagos stat. létszám (%)

2013 2,3 1,2 24,1 13,3 7,0 4,0 1,5 1,1 0,2 1,6 4,4 21,0 7,0 10,6 0,7 100,0

0,3 0,1 4,7 21,2 6,0 1,0 0,0 0,3 0,0 1,8 2,9 44,4 10,3 6,7 0,2 100,0

5,0 3,3 16,9 9,9 10,2 7,7 2,4 2,4 1,1 3,9 9,0 4,6 4,8 16,1 2,7 100,0

11,2

15,6

12,8

19,9

28,7

22,5

30,6

30,5

59

Jegyzett tőke (%)

3 megyében

60

II. Melléklet Határrégió gazdaságának ágazati jellemzői a KSH TÁSA adatok alapján Nyugati határrégió - Külföldi részesedés ágazatonként megoszlása Nyugati határrégió 2008 Gazdasági ágazatok HUF

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés

1509939

Külföldi részesedés megoszlása a nyugati határrégióban (%) 0,3

Nyugati határrégió 2012

Nyugati határrégió 2013

HUF

Külföldi részesedés megoszlása a nyugati határrégióba n (%)

HUF

Külföldi részesedés megoszlása a nyugati határrégióban (%)

1705983

0,4

1579962

0,4

2081100

0,5

1448913

0,3

1457935

0,4

383516681

85,0

365140692

86,5

346275500

87,1

D Villamosenergia-, gáz-,gőzellátás, légkondícionálás

4990986

1,1

14605278

3,5

9973018

2,5

E Vízellátás; szennyvízgyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás

928345

0,2

905767

0,2

908610

0,2

F Építőipar

3120393

0,7

1871185

0,4

1988647

0,5

G Kereskedelem, gépjárműjavítás

17815633

3,9

18297365

4,3

20650201

5,2

H Szállítás, raktározás I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció

1668256

0,4

2738580

0,6

3000185

0,8

2259946

0,5

776567

0,2

676407

0,2

934197

0,2

648625

0,2

601318

0,2

L Ingatlanügyletek

14607013

3,2

7853847

1,9

6461664

1,6

M Szakmai, tudományos,műszakit evékenység

14022276

3,1

2893342

0,7

961045

0,2

N Adminisztratív és szolgáltatást támogatótevékenység

2548994

0,6

1723462

0,4

1730596

0,4

0

0,0

132790

0,0

135490

0,0

32156

0,0

9352

0,0

5122

0,0

C Feldolgozóipar

P Oktatás Q Humánegészségügyi, szociális

61

ellátás R Művészet, szórakoztatás,szabadi dő S Egyébszolgáltatás Total

1069800

0,2

1060233

0,3

1055035

0,3

79100

0,0

72350

0,0

17060

0,0

451184815

100,0

421884331

100,0

397477795

100,0

Nyugati határrégió 2008

383516681

Külföldi részesedés megoszlása a nyugati határrégióban (%) 85,0

F Építőipar

3120393

G Kereskedelem, gépjárműjavítás

Nyugati határrégió 2012

Nyugati határrégió 2013

365140692

Külföldi részesedés megoszlása a nyugati határrégiób an (%) 86,5

346275500

Külföldi részesedés megoszlása a nyugati határrégióban (%) 87,1

0,7

1871185

0,4

1988647

0,5

17815633

3,9

18297365

4,3

20650201

5,2

H Szállítás, raktározás

1668256

0,4

2738580

0,6

3000185

0,8

T Többi szektor

45063852

10,0

33836509

8,0

25563262

6,4

Total

451184815

100,0

421884331

100,0

397477795

100,0

HUF

C Feldolgozóipar

HUF

HUF

Nyugati határrégió - Export értékesítés nettó árbevétele ágazatonként Nyugati határrégió 2008

Gazdasági ágazatok HUF

Nyugati határrégió 2012

Export nettó árbevételé nek megoszlás a a nyugati határrégió ban (%)

62

HUF

Export nettó árbevételé nek megoszlás a a nyugati határrégió ban (%)

Nyugati határrégió 2013

HUF

Export nettó árbevételének megoszlása a nyugati határrégióban (%)

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

12058517

0,3

1705983

0,4

30743690

0,7

B Bányászat, kőfejtés

1718690

0,0

0,3

1254892

0,0

4408094133

95,2

1448913 3651406 92

86,5

3848543767

91,5

D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás

0

0,0

1460527 8

3,5

95003

0,0

E Vízellátás; szennyvízgyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás

7431211

0,2

905767

0,2

7803224

0,2

F Építőipar

4669723

0,1

1871185

0,4

11987087

0,3

G Kereskedelem, gépjárműjavítás

137235401

3,0

1829736 5

4,3

184161818

4,4

H Szállítás, raktározás

28379762

0,6

2738580

0,6

58500451

1,4

I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

205697

0,0

776567

0,2

2686039

0,1

J Információ, kommunikáció

664526

0,0

648625

0,2

2402787

0,1

L Ingatlanügyletek

2737672

0,1

7853847

1,9

4436557

0,1

M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

5740779

0,1

2893342

0,7

33222867

0,8

N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

18489652

0,4

1723462

0,4

19820402

0,5

P Oktatás

23286

0,0

132790

0,0

140294

0,0

Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás

129548

0,0

9352

0,0

37336

0,0

R Művészet, szórakoztatás, szabadidő

808854

0,0

1060233

0,3

293770

0,0

S Egyébszolgáltatás

570527

0,0

0,0

161076

0,0

4628957978

100,0

72350 4218843 31

100,0

4206291060

100,0

C Feldolgozóipar

Total

Nyugati határrégió 2008

Nyugati határrégió 2012

63

Nyugati határrégió 2013

HUF

Export nettó árbevételének megoszlása a nyugati határrégióban (%)

HUF

Export nettó árbevéte lének megoszlá sa a nyugati határrégi óban (%)

HUF

Export nettó árbevételé nek megoszlás a a nyugati határrégió ban (%)

4 408 094 133

95,2

365 140 692

86,5

4669723

0,1

1871185

0,4

3 848 543 767 11987087

G Kereskedelem, gépjárműjavítás

137235401

3,0

18297365

4,3

184161818

4,4

H Szállítás, raktározás

28379762

0,6

2738580

0,6

58500451

1,4

T Többi szektor

50578959

1,1

33836509

8,0

103097937

2,5

4628957978

100,0

421884331

100,0

4206291060

100,0

C Feldolgozóipar F Építőipar

Total

91,5 0,3

Nyugati határrégió - Értékesítés nettó árbevétele ágazatonként Nyugati határrégió 2008

HUF

Értéke sítés nettó árbevé teléne k megos zlása a nyugat i határr égióba n (%)

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

99921014

B Bányászat,kőfejté s C Feldolgozóipar

Nyugati határrégió 2012

Nyugati határrégió 2013

HUF

Értékesítés nettó árbevételén ek megoszlása a nyugati határrégiób an (%)

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a nyugati határrégióban (%)

1,3

136038827

1,9

129593339

1,8

18475257

0,2

5814858

0,1

4881744

0,1

5 422 905 258,00

68,1

463355743 4

64,0

4657669517

63,1

Gazdasági ágazatok

64

Nyugati határrégió 2008

HUF

Értéke sítés nettó árbevé teléne k megos zlása a nyugat i határr égióba n (%)

144338306

G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P Oktatás Q Humánegészségügyi, szociális ellátás R Művészet,szórak oztatás,szabadid

Nyugati határrégió 2013

HUF

Értékesítés nettó árbevételén ek megoszlása a nyugati határrégiób an (%)

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a nyugati határrégióban (%)

1,8

143877612

2,0

143140147

1,9

65884263

0,8

82863961

1,1

74256571

1,0

282052368

3,5

219453077

3,0

265044802

3,6

1343608163

16,9

142866125 4

19,7

1468867389

19,9

151450722

1,9

187324789

2,6

195916903

2,7

40638025

0,5

49778396

0,7

51004859

0,7

42723792

0,5

46158491

0,6

48699023

0,7

92578837

1,2

69606007

1,0

68378035

0,9

115711827

1,5

103490565

1,4

131271559

1,8

99039450

1,2

79005900

1,1

85016052

1,2

6244569

0,1

8733674

0,1

10927880

0,1

13364999

0,2

20288108

0,3

21039211

0,3

15307532

0,2

14578934

0,2

13743928

0,2

Gazdasági ágazatok

D Villamosenergia,gáz-,gőzellátás, lég-kondícionálás E Vízellátás; szennyvízgyűjtés e,kezelése, hulladékgazdálko dás F Építőipar

Nyugati határrégió 2012

65

Nyugati határrégió 2008

HUF

Értéke sítés nettó árbevé teléne k megos zlása a nyugat i határr égióba n (%)

11108686 7965353068

Gazdasági ágazatok

Nyugati határrégió 2012

Nyugati határrégió 2013

HUF

Értékesítés nettó árbevételén ek megoszlása a nyugati határrégiób an (%)

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a nyugati határrégióban (%)

0,1

11882173

0,2

14516372

0,2

100,0

724111406 0

100,0

7383967331

100,0

ő S Egyébszolgáltatás Total

Nyugati határrégió 2008

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a nyugati határrégióban (%)

765336557

F Építőipar G Kereskedelem , gépjárműjavít ás H Szállítás, raktározás Total

Nyugati határrégió 2013

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a nyugati határrégióban (%)

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a nyugati határrégióban (%)

9,6

772117506

10,7

796468720

10,8

5 422 905 258

68,1

4633557434

64,0

4657669517

63,1

282052368

3,5

219453077

3,0

265044802

3,6

1343608163

16,9

1428661254

19,7

1468867389

19,9

151450722

1,9

187324789

2,6

195916903

2,7

7965353068

100,0

7241114060

100,0

7383967331

100,0

Gazdasági ágazatok

T Többi szektor C Feldolgozóipa r

Nyugati határrégió 2012

66

Nyugati határrégió - Átlagos statisztikai létszám ágazatonként Nyugati határrégió 2008

Fő

Átlagos statisztikai létszám megoszlás a a nyugati határrégió ban (%)

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

5938

B Bányászat, kőfejtés

Nyugati határrégió 2012

Nyugati határrégió 2013

Fő

Átlagos statisztikai létszám megoszlása a nyugati határrégióban (%)

Fő

Átlagos statisztikai létszám megoszlása a nyugati határrégióban (%)

3,1

5185

2,9

5369

3,0

351

0,2

187

0,1

169

0,1

C Feldolgozóipar

82686

43,1

73810

41,7

71740

40,6

D Villamosenergia-,gáz-, gőzellátás, légkondícionálás

1906

1,0

2479

1,4

2619

1,5

E Vízellátás; szennyvízgyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás

4515

2,4

4187

2,4

4421

2,5

F Építőipar

15137

7,9

12580

7,1

12575

7,1

G Kereskedelem, gépjárműjavítás

29686

15,5

28391

16,0

29023

16,4

H Szállítás, raktározás

9179

4,8

10259

5,8

10230

5,8

I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

6496

3,4

7079

4,0

6261

3,5

J Információ, kommunikáció

3283

1,7

3351

1,9

3317

1,9

L Ingatlanügyletek

3801

2,0

3331

1,9

3267

1,8

M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

7857

4,1

8418

4,8

8793

5,0

N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

14714

7,7

10665

6,0

11193

6,3

P Oktatás

700

0,4

901

0,5

898

0,5

Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás

2388

1,2

3042

1,7

3070

1,7

R Művészet, szórakoztatás, szabadidő

1291

0,7

1320

0,7

1286

0,7

S Egyéb szolgáltatás

1705

0,9

1828

1,0

2595

1,5

67

Total

191633

100,0

177013

68

100,0

176826

100,0

Nyugati határrégió 2008

Nyugati határrégió 2012

Nyugati határrégió 2013

C Feldolgozóipar

82686

Átlagos statisztikai létszám megoszlása a nyugati határrégióban (%) 43,1

F Építőipar

15137

7,9

12580

7,1

12575

7,1

G Kereskedelem, gépjárműjavítás

29686

15,5

28391

16,0

29023

16,4

H Szállítás, raktározás

9179

4,8

10259

5,8

10230

5,8

T Többi szektor

54945

28,7

51973

29,4

53258

30,1

Total

191633

100,0

177013

100,0

176826

100,0

Fő

73810

Átlagos statisztikai létszám megoszlása a nyugati határrégióban (%) 41,7

71740

Átlagos statisztikai létszám megoszlás a a nyugati határrégió ban (%) 40,6

Fő

Fő

Keleti határrégió - Külföldi részesedés ágazatonként megoszlása ágazatonként Keleti határrégió 2008

HUF

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkod ás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergi a-,gáz-,gőzellátás, légkon-

Külföldi részesedés megoszlása a keleti határrégiób an (%)

Keleti határrégió 2012 HUF

Keleti határrégió 2013

Külföldi részesedés megoszlása a keleti határrégióban (%)

HUF

Külföldi részesedés megoszlása a keleti határrégióban (%)

3213370

4,6

801930

1,5

731600

1,3

108000

0,2

108520

0,2

108520

0,2

18830003

27,0

47709040

88,5

52297290

89,4

4092900

5,9

48600

0,1

46100

0,1

69

Keleti határrégió 2008

HUF

Keleti határrégió 2012

Külföldi részesedés megoszlása a keleti határrégiób an (%)

HUF

Keleti határrégió 2013

Külföldi részesedés megoszlása a keleti határrégióban (%)

HUF

Külföldi részesedés megoszlása a keleti határrégióban (%)

dícionálás

E Vízellátás; szennyvízgyűjt ése, kezelése, hulladékgazdál kodás F Építőipar G Kereskedelem, gépjármű javítás H Szállítás, raktározás I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció L Ingatlanügylete k M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P Oktatás Q Humánegészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabadidő S Egyébszolgáltat ás Total

170230

0,2

250

0,0

1150

0,0

10825

0,0

167723

0,3

165892

0,3

11799750

16,9

3828980

7,1

3925540

6,7

17355

0,0

5800

0,0

6310

0,0

659460

0,9

784140

1,5

767749

1,3

140000

0,2

0

0,0

6600

0,0

522605

0,7

308103

0,6

246004

0,4

251120

0,4

151575

0,3

169393

0,3

29834362

42,8

8319

0,0

8069

0,0

0

0,0

1000

0,0

0

0,0

30830

0,0

360

0,0

3360

0,0

0

0,0

5000

0,0

5000

0,0

3000

0,0

0

0,0

0

0,0

69683810

100,0

53929340

100,0

58488577

100,0

70

Keleti határrégió 2008

18830003

Keleti határrégió 2013

HUF

Külföldi részesedés megoszlása a nyugati határrégióban (%)

HUF

Külföldi részesedés megoszlása a nyugati határrégióban (%)

27,0

47709040

88,5

52297290

89,4

10825

0,0

167723

0,3

165892

0,3

11799750

16,9

3828980

7,1

3925540

6,7

17355

0,0

5800

0,0

6310

0,0

T Többi szektor

39025877

56,0

2217797

4,1

2093545

3,6

Total

69683810

100,0

53929340

100,0

58488577

100,0

C Feldolgozóipar F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítá s

HUF

Külföldi részesedés megoszlása a nyugati határrégiób an (%)

Keleti határrégió 2012

H Szállítás, raktározás

Keleti határrégió - Export értékesítés nettó árbevétele ágazatonként Keleti határrégió 2008

Gazdasági ágazatok HUF

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1786643

Export nettó árbevéte lének megoszlá sa a keleti határrégi óban (%) 0,4

Keleti határrégió 2012

Keleti határrégió 2013

HUF

Export nettó árbevételén ek megoszlása a keleti határrégiób an (%)

HUF

Export nettó árbevételén ek megoszlása a keleti határrégiób an (%)

801930

1,5

3765035

0,7

71

Keleti határrégió 2008

Gazdasági ágazatok HUF

Export nettó árbevéte lének megoszlá sa a keleti határrégi óban (%)

Keleti határrégió 2012

Keleti határrégió 2013

HUF

Export nettó árbevételén ek megoszlása a keleti határrégiób an (%)

HUF

Export nettó árbevételén ek megoszlása a keleti határrégiób an (%)

B Bányászat, kőfejtés

1206568

0,3

108520

0,2

1215425

0,2

C Feldolgozóipar

38039629 9

89,2

47709040

88,5

500999251

94,7

0

0,0

48600

0,1

327485

0,1

0

0,0

250

0,0

27949

0,0

1553630

0,4

167723

0,3

3789442

0,7

38098107

8,9

3828980

7,1

15454416

2,9

2523903

0,6

5800

0,0

2645839

0,5

40601

0,0

784140

1,5

45664

0,0

142933

0,0

0

0,0

402266

0,1

4806

0,0

308103

0,6

95252

0,0

391855

0,1

151575

0,3

195334

0,0

339801

0,1

8319

0,0

28771

0,0

3240

0,0

1000

0,0

852

0,0

21240

0,0

360

0,0

79108

0,0

D Villamosenergia,gáz-,gőz-ellátás, légkondícionálás E Vízellátás; szennyvízgyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkod ás F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P Oktatás Q Humánegészségügyi, szociális ellátás

72

Keleti határrégió 2008 Export nettó árbevéte lének megoszlá sa a keleti határrégi óban (%)

403

HUF

HUF

Export nettó árbevételén ek megoszlása a keleti határrégiób an (%)

0,0

5000

0,0

58667

0,0

556

0,0

0

0,0

994

0,0

42651058 5

100,0

53929340

100,0

529131750

100,0

HUF

Total

Keleti határrégió 2013

Export nettó árbevételén ek megoszlása a keleti határrégiób an (%)

Gazdasági ágazatok

R Művészet, szórakoztatás,szab adidő S Egyéb szolgáltatás

Keleti határrégió 2012

Keleti határrégió 2008

Keleti határrégió 2012

Keleti határrégió 2013

Export nettó árbevéte lének megoszlá sa a keleti határrégi óban (%)

HUF

380396299

89,2

47709040

88,5

500999251

94,7

1553630

0,4

167723

0,3

3789442

0,7

38098107

8,9

3828980

7,1

15454416

2,9

H Szállítás, raktározás

2523903

0,6

5800

0,0

2645839

0,5

T Többi szektor

3938646

0,9

2217797

4,1

6242802

1,2

426510585

100,0

53929340

100,0

529131750

100,0

Gazdasági ágazatok HUF

C Feldolgozóipar F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás

Total

73

Export nettó árbevételének megoszlása a keleti határrégióban (%)

HUF

Export nettó árbevételének megoszlása a keleti határrégióban (%)

74

Keleti határrégió -Értékesítés nettó árbevétele ágazatonként Keleti határrégió 2008

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a keleti határrégióban (%)

Keleti határrégió 2012

Keleti határrégió 2013

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a keleti határrégióban (%)

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a keleti határrégióban (%)

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

22969820

1,1

30508408

2,7

29477409

2,2

B Bányászat, kőfejtés

3491995

0,2

1855542

0,2

2042649

0,2

C Feldolgozóipar D Villamosenergia,gáz,gőzellátás,légkondíc ionálás

586511545

27,9

692932131

61,0

859640081

65,6

50407200

2,4

82745011

7,3

85047317

6,5

E Vízellátás; szennyvízgyűjtése,ke zelése, hulladékgazdálkodás

23001207

1,1

18626437

1,6

20134985

1,5

F Építőipar

43225990

2,1

48024433

4,2

46946317

3,6

G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció

254708901

12,1

175907008

15,5

182214964

13,9

20262018

1,0

34365353

3,0

31053912

2,4

8730037

0,4

8313977

0,7

7573390

0,6

4997419

0,2

4647433

0,4

4315061

0,3

9059099

0,4

8933361

0,8

7091226

0,5

8320563

0,4

9130548

0,8

11337929

0,9

8742438

0,4

10062891

0,9

12816784

1,0

4762311

0,2

917678

0,1

1126237

0,1

1120867

0,1

5796713

0,5

6130346

0,5

1840905

0,1

1813817

0,2

1780167

0,1

L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P Oktatás Q Humánegészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabadidő

75

S Egyéb szolgáltatás

1052938078

50,0

1642031

0,1

1615907

0,1

Total

2105876156

100,0

1136222772

100,0

1310344681

100,0

Keleti határrégió 2008 Értékes ítés nettó árbevé telének megosz lása a keleti határré gióban (%) 57,0 27,9 586 511 545,00 43225990

254708901

HUF

1201167702

T Többi szektor C Feldolgozóipar

Keleti határrégió 2012

Keleti határrégió 2013

HUF

Értékesít és nettó árbevéte lének megoszlá sa a keleti határrégi óban (%)

HUF

Értékesítés nettó árbevételének megoszlása a keleti határrégióban (%)

184993847

16,3

190489407

14,5

692932131

61,0

859640081

65,6

2,1

48024433

4,2

46946317

3,6

12,1

175907008

15,5

182214964

13,9

F Építőipar

G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás Total

20262018

1,0

34365353

3,0

31053912

2,4

2105876156

100,0

1136222772

100,0

1310344681

100,0

Keleti határrégió - Átlagos statisztikai létszám ágazatonként Keleti határrégió 2008

Fő

Keleti határrégió 2012

Keleti határrégió 2013

Statisztikai létszám megoszlása a keleti határrégióban (%)

Fő

Statisztikai létszám megoszlása a keleti határrégióban (%)

Fő

Statisztikai létszám megoszlása a keleti határrégióban (%)

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás , halászat

2515

5,2

2747

6,3

2516

5,7

B Bányászat,

207

0,4

136

0,3

171

0,4

76

Keleti határrégió 2008

Keleti határrégió 2012

Keleti határrégió 2013

Statisztikai létszám megoszlása a keleti határrégióban (%)

Fő

Statisztikai létszám megoszlása a keleti határrégióban (%)

Fő

Statisztikai létszám megoszlása a keleti határrégióban (%)

22233

46,3

17680

40,3

18994

43,2

495

1,0

164

0,4

175

0,4

2041

4,3

2015

4,6

1850

4,2

4131

8,6

3872

8,8

3621

8,2

8309

17,3

7840

17,9

7587

17,3

1666

3,5

1966

4,5

1836

4,2

1879

3,9

1375

3,1

1350

3,1

299

0,6

328

0,7

290

0,7

505

1,1

620

1,4

662

1,5

929

1,9

1141

2,6

1195

2,7

1471

3,1

2272

5,2

2053

4,7

119

0,2

163

0,4

216

0,5

859

1,8

942

2,1

910

2,1

107

0,2

268

0,6

260

0,6

245

0,5

330

0,8

280

0,6

48010

100,0

43859

100,0

43966

100,0

Fő

kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-,gőzellátás, légkondícionálás E Vízellátás; szennyvízgyűjtés e, kezelése, hulladékgazdálko dás F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P Oktatás Q Humánegészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabadidő S Egyéb szolgáltatás Total

77

78

Keleti határrégió 2008

C Feldolgozóipar

22233

46,3

17680

40,3

Keleti határrégió 2013 Statisztik ai létszám megoszlá Fő sa a keleti határrégi óban (%) 18994 43,2

F Építőipar

4131

8,6

3872

8,8

3621

8,2

G Kereskedelem, gépjárműjavítás

8309

17,3

7840

17,9

7587

17,3

H Szállítás, raktározás

1666

3,5

1966

4,5

1836

4,2

T Többi szektor

11671

24,3

12501

28,5

11928

27,1

Total

48010

100,0

43859

100,0

43966

100,0

Fő

Keleti határrégió 2012

Statisztikai létszám megoszlása a keleti határrégióban (%)

Fő

Statisztikai létszám megoszlása a keleti határrégióban (%)

79

III. Melléklet 20 fő feletti működő vállalkozások megoszlása a határ menti kistérségekben

Kistérségek

20 fő feletti működő vállalkozások száma a kistérségekben

Abaúj-Hegyközi Balassagyarmati Bátonyterenyei Bodrogközi Dorogi Edelényi Encsi Esztergomi Győri Kazincbarcikai Komáromi Mosonmagyaróvári Ózdi Pannonhalmai Pétervásárai Rétsági Salgótarjáni Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szécsényi Szentendrei Szikszói Szobi Tatabányai Tatai Váci

10 34 12 4 20 25 13 68 286 40 76 108 29 13 14 17 42 36 17 7 79 9 6 130 53 68

20 fő feletti működő 20 fő feletti működő vállalkozások száma vállalkozások aránya a kistérségi a kistérségi központokban központokban 1 10,00 17 50,00 9 75,00 1 25,00 9 45,00 8 32,00 7 53,85 47 69,12 240 83,92 30 75,00 40 52,63 64 59,26 21 72,41 2 15,38 3 21,43 10 58,82 38 90,48 25 69,44 13 76,47 6 85,71 30 37,97 2 22,22 1 16,67 101 77,69 43 81,13 48 70,59

Fejlettségi index: Sorszám

Nyugati határrégió

1. 2. 3. 4. 5.

Győri Dunakeszi Tatabányai Komáromi Tatai

Fejlettségi index 6,20 5,26 4,40 4,34 4,23

Sorszám

Keleti határrégió

11. 12. 13. 14. 15.

Balassagyarmati Kazincbarcikai Bátonyterenyei Szikszói Rétsági

80

Fejlettségi index 3,91 3,89 3,49 3,46 3,34

IV. Melléklet Határ menti kistérségek megoszlása a határ menti megyékben a KSH TÁSA adatok alapján

2008

2012

2013

2008

2012

2013

Export értékesítés nettó árbevétele 2008 2012 2013

79,22

74,8

60,34

75,12

57,95

58,03

91,57

92,03

91,76

20,78

25,2

39,66

24,88

42,05

41,97

8,43

7,97

8,24

91,97

95,0

95,15

95,95

96,42

96,20

95,49

90,93

89,93

8,03

5,0

4,85

4,05

3,58

3,80

4,51

9,07

10,07

7,70

6,2

9,59

5,66

3,71

6,63

13,76

5,53

9,41

93,8

90,41

94,34

96,29

93,37

86,24

94,47

90,59

16,56

16,8

17,38

13,66

17,63

19,72

36,49

35,13

36,00

83,44

83,2

82,62

86,34

82,37

80,28

63,51

64,87

64,00

1,83

1,7

1,86

1,72

2,06

1,95

1,66

1,76

1,78

98,17

98,3

98,14

98,28

97,94

98,05

98,34

98,24

98,22

97,92

97,8

96,73

99,86

99,59

99,07

99,47

97,46

97,18

2,08

2,2

3,27

0,14

0,41

0,93

0,53

2,54

2,82

Jegyzett tőke

GyőrMosonSopron

KomáromEsztergom

Pest

BorsodAbaújZemplén

Heves

Nógrád

Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése

92,30

Külföldi jegyzett tőke

Értékesítés nettó árbevétele 2008 2012 2013 GyőrMoson-

Határ menti kistérségek megyei részesedése

84,16

85,31

81

85,04

Átlagos statisztikai létszám 2008 2012 2013 70,31

70,90

71,66

Értékesítés nettó árbevétele 2008 2012 2013 Sopron

KomáromEsztergom

Pest

BorsodAbaújZemplén

Heves

Nógrád

Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése Határ menti kistérségek megyei részesedése Határ menti régión kívüli kistérségek megyei részesedése

Átlagos statisztikai létszám 2008 2012 2013

15,84

14,69

14,96

29,69

29,10

28,34

93,71

90,42

90,24

88,97

88,23

87,39

6,29

9,58

9,76

11,03

11,77

12,61

13,97

13,50

15,60

17,89

17,40

17,54

86,03

86,50

84,40

82,11

82,60

82,46

27,67

33,38

34,87

29,41

31,35

31,61

72,33

66,62

65,13

70,59

68,65

68,39

1,42

1,93

1,95

3,28

3,70

3,91

98,58

98,07

98,05

96,72

96,30

96,09

93,04

89,33

90,59

90,62

89,97

89,36

6,96

10,67

9,41

9,38

10,03

10,64

82

Irodalomjegyzék Brodorits Zoltán (2004): Az infrastruktúra szerepe a területi fejlődésben, a térszerkezet és az infrastruktúra fogalmai, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. http://www.terport.hu/webfm_send/295 (Utolsó letöltés: 2014. 11. 13.) Hardi Tamás (2009): A határtérség térszerkezeti jellemzői, In: Határaink mentén, Szerk: Hardi Tamás, Tóth Károly, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja Hárs Ágnes (2010): Tanulmányok a határmenti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról. Szerkesztő Hárs Ágnes. készült a TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 „A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként” c. kiemelt projekt, 3.6. alprojekt, Budapest http://internet.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_tamop131_36alprojekt_osszegzo (Utolsó letöltés: 2014.11.03.) Erik Mooi és Marko Sarstedt (2011): A Concise Guide to Market Research, Springer Berlin Heidelberg Kovács Erzsébet (2014): Többváltozós adatelemzés, Typotex kiadó, Budapest Németh Nándor (2005): A (területi) polarizáltság mérőszámai, In: Nemes Nagy József (szerk) Regionális elemzési módszerek, az ELTE Regionális Földrajzi Tanszék és az MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport kiadványsorozata, Budapest Egyéb hivatkozás Működő vállalkozások definíciója: KSH, Módszertani dokumentáció. http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=220&p_ot_id=200&p_ obj_id=1691&p_session_id=92311156 (Letöltés ideje: 2014. 12. 10.) Helyzetkép Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmáról és gazdaságáról, KSH, 2010. január http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/miskolchelyzetkep.pdf, Letöltés ideje: 2015.03.30. Nógrád megye Területfejlesztési koncepciója 2014-2020, Helyzetfeltáró munkaanyag http://megye.nograd.hu/files/terfejl/Helyzetelemzes20130430.pdf, Letöltés ideje: 2015.03.30. Pest megyei területfejlesztési koncepció, Helyzetfeltárás http://www.terport.hu/webfm_send/4245, Letöltés ideje: 2015.03.30.

83

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 elérhetősége: http://www.husk-cbc.eu/

84