1
Mi az anyagáram elemzés tartalma? Az anyagáram elemzés (Material Flow Analysis, MFA) fogalma alatt számos olyan módszertan ismert a nemzetközi gyakorlatban és irodalomban, amely alkalmas az ipari metabolizmus folyamatainak és a természeti erőforrások felhasználásának fizikai leírására. Az ipari metabolizmus: az energiák és anyagok azonosítását elvégezve, nyomon követni az anyagáramokat a különböző rendszerekben (követni mind az ipari rendszeren belüli, mind kifelé a természet rendszerébe történő áramlásokat).
2
Az ipari metabolizmus
Anyag és energia (fosszilis energia, ásványkincs, fémek, biomassza stb.)
GAZDASÁG és
Anyag és energia (termékek, emissziók, hulladékok stb.)
TÁRSADALOM
3
Az anyagáram elemzés szintjei Az MFA elvén alapul például az egyedi anyagáramok elemzése (Substance Flow Analysis, SFA), termékek anyagáram elemzése (LCA) és anyagmérlegének felállítása valamint a tömegesen használt anyagok (bulk materials) áramlásainak elemzése. • Az egyedi anyagáramok elemzésével nyomon követhető egyedi vegyi anyagok vagy anyagcsoportok – cink, higany, foszfor, nitrogén útja a társadalmi-gazdasági rendszerben. A teljes gazdaság anyagáramlási számlák (Economy-wide material flow accounts, EW-MFA) és az ebből képzett mutatók a nemzetgazdaságok teljes metabolizmusának monitorozására szolgálnak.
4
A teljes gazdaság anyagáramlási számlák INPUT
Belföldi kitermelés Fosszilis erőforrások Ásványkincs Biomassza
Társadalom-gazdasági rendszer
OUTPUT
Akkumuláció
Anyagátvitel
Természetbe: Emissziók Hulladékok Disszipált áramok
(per év) Kihasználatlan belföldi kitermelés
Kihasználatlan belföldi kitermelés
Import
Export
Indirekt áramok az importhoz kapcsoltan
recycling
Indirekt áramok az exporthoz kapcsoltan
5
Integrált nemzeti számlák A teljes gazdaság anyagáramlási számlák (EW-MFA) a fizikai számlázás alapja és nagyban kompatibilis a nemzeti számlák rendszerével. A nemzeti számlák (System of National Accounting, SNA) rendszeréhez hasonló módon a statisztikai rendszerek keretében működtethető a környezeti számlák rendszere: Integrált Gazdasági és Környezeti Számlák Rendszere (System of Economic and Environmental Accounts, SEEA). A SEEA számlái tehát képesek leírni és fizikai egységekben is mérni az erőforrások állományát és változását a gazdaság pénzállományának és –áramlásának mintájára. 6
7
Mi az ipari ökorendszer sajátosságai? Az ipari ökorendszer alapvető sajátossága, hogy •a rendszer energiaforrással,
rendelkezik
megújuló
• a rendszeren belül megvalósul az anyagok teljes visszaforgatása, • a rendszer sokféle elemből épül fel, emiatt jól ellenáll a külső, zavaró hatásoknak.
8
Az ipari ökorendszer elemei A modell alkotóelemei következők: a nyersanyagokat előállító szektor, az energiatermelő szektor, az anyag-átalakító és termék-előállító szektor, a fogyasztói szektor és, a hulladékokat kezelő és feldolgozó szektor. A következőkben vizsgáljuk meg egy komplex ipari ökorendszer folyamatábráját:
9
Az ipari ökológia célja Az ipari ökológia elsődleges célja a fenntartható fejlődés előmozdítása. További cél: az ipari rendszer lineáris természetének megváltoztatása, tehát a gazdaság nyitott láncának zárása. A cél tehát a termelés során keletkező hulladékok, melléktermékek nyersanyagként történő újrahasznosítása a nyersanyagokból történő termék előállítás helyett. Ipari anyagcsere: az ipari ökológia alapvetően az energiák és anyagok azonosítását követően, nyomon követi az anyagáramokat a különböző rendszerekben (követi mind az ipari rendszeren belüli, mind kifele a természet rendszerébe történő áramlásokat) . 10
Az ipari ökorendszer sajátosságai A modell a természeti környezetet és az ipari termelést egyazon rendszer részeinek tekinti: Az egyik részfolyamat kilépő árama egy másik részfolyamat belépő áramaként, a rendszeren belül hasznosul. A rendszer rendelkezik megújuló energiaforrással. A rendszeren visszaforgatása.
belül
megvalósul
az
anyagok
teljes
A rendszer sokféle elemből épül fel, emiatt jól ellenáll a külső, zavaró hatásoknak.
11
Az ipari ökorendszerek hierarchikus felépítése Ipari rendszerek
Ökológiai rendszerek
Emberi tevékenységből eredő anyag- és energiaáramlás
Ökoszféra
Gazdasági szektorok
Bioszféra
Ipari vállalatok, szervezetek
Biogeográfiai régiók
Termelési rendszerek
Biológiai közösségek
Technológiai folyamatok
Ökorendszerek
A termék életciklusának fázisai
Élő szervezetek
12
Az ipari ökorendszerek hierarchikus felépítése Mind az ökológiai, mind az ipari rendszerek hierarchikus felépítésűek. A különböző hierarchiaszinteken más és más problémák jelentkeznek, és azokra más és más megoldások adhatók. Minél feljebb haladunk a hierarchiában, bonyolultabbak a feladatok és így azok megoldásai is.
annál
Tekintsünk egy vegyipari példát: a vegyipari termelés környezeti hatásai csökkenthetők a technológiákban képződő veszélyes hulladékok ártalmatlanításával.
13
Kalundborg – egy létező rendszer A rendszer két fő eleme: az 1500 MW teljesítményű, ASNAES széntüzelésű erőmű és a 4-5 millió tonna/év kapacitású STATOIL kőolaj finomító. A hőerőmű technológiai gőzt ad el a finomítónak, ahonnan fűtőgázt és hűtővizet kap. A kőolajból kinyert kenet a KEMIRA kénsavgyár használja fel. A hőerőmű és a finomító hulladék hőjével lakásokat és kereskedelmi egységeket fűtenek. 14
Kalundborg – egy létező rendszer (2) A hőerőműben termelt gőz egy másik részét az évi 2 milliárd USD termelési értékben ipari enzimeket és inzulint előállító NOVO NORDISK gyógyszergyárban használják fel. A világ inzulintermelésének származik.
40%-a
ebből
a
gyárból
A gyógyszergyárban keletkezett biológiai iszapot a környékbeli mezőgazdasági üzemek műtrágyaként hasznosítják.
15
Kalundborg – egy létező rendszer (3) Az erőmű véggáz-tisztítójából származó gipszet a GYPROC cég használja fel építőelemek gyártásához. Ugyanez a cég használja fel a finomítóból származó fűtőgáz egy részét is. Az erőműben képződő pernyéből pedig cementgyártási és építőipari adalékanyagokat állítanak elő.
16
Kalundborg – egy létező rendszer (4)
Kén
KEMIRA kénsavgyár
STATOIL olajfinomító
Hűtővíz
Gőz
Hulladékhő Melegházak
Lakóházak
Hulladékhő
Fűtőgáz
TISSO tó
ASNAES széntüzelésű erőmű
Friss
GYPROC építőelem gyár víz
Gázmosói iszap
Halastavak Hulladékhő Gőz Erőműi pernye NOVO NORDISK gyógyszergyár
Farmok
Cement- és útépítőadalékgyártás egházak
Kezelt iszap
17
18
Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment - LCA) Az életciklus-értékelés tárgya általában olyan termék, folyamat vagy szolgáltatás, • melynél választási lehetőségünk van az azonos funkciójú, de a környezetre eltérő mértékben ható rendszerek közt. A környezeti hatásoknál figyelembe kell venni: - a források felhasználását, - az emberi egészséget és - az ökoszisztéma állapotát.
19
Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43
Életciklus: (MSZ ISO 14040, 1997) „Egy termék hatásrendszerének egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől az hasznosításig vagy az ártalmatlanításig.” Életciklus-értékelés: (MSZ ISO 14040, 1997) „Egy termék hatásrendszeréhez tartózó bemenet, kimenet és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa során.”
20
Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment - LCA) Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás életútja során vizsgálja a környezeti szempontokat és a potenciális hatásokat. Egy termék életútjának nevezzük a
- szükséges nyersanyag kitermelésétől és - előkészítéstől - a termék gyártásán keresztül - a termék használatáig és - a használat után keletkező hulladék elhelyezéséig terjedő szakaszt - ide sorolva a újrafelhasználást és hasznosítást is.
21
ÉLETCIKLUS ÉRTÉKELÉS Az életciklus-értékelés tanulmányozza a környezeti tényezőket és a potenciális környezeti hatásokat a termék teljes életciklusa alatt a nyersanyagbeszerzéstől a gyártáson és a felhasználáson át a végső hulladéklerakásig.
Kitermelés
Alapanyag gyártás
Termék gyártás
1
Környezet Lerakás
Elosztás
4
Anyagok szétválasztása
3
2 2
Használat
Termék visszavétele
Termék szétbontása
1: közvetlen újrahasználat
3: újrafeldolgozott anyag ismételt feldolgozása
2: újrafelhasználható alkotórészek feldolgozása
4: monomer alapanyagok visszanyerése
22
AZ LCA SZINTJEI • fogalmi LCA szint
Ezen a szinten a környezeti hatások becslése csak minőségi lista alapján történik, mely alapvetően csak bizonyos alapkérdések megválaszolására, új termékek előnyeinek és hátrányainak bemutatására képes.
• egyszerűsített LCA szint • részletes LCA szint A részletes LCA az életciklus minden lépésére kiterjedő elemzési módszer, mely - a teljesség érdekében - azonban igen költségés időigényes, ezért ritkán alkalmazzák.
Az egyszerűsített LCA egy, az életciklus egészét átfogó becslés, vagyis a felhasznált adatok az életciklus egészét átfogják, de gyakran általánosak (standard modellek alkalmazása). Az egyszerűsített LCA az életcikluson belül csak egy-egy kiragadott lépésre koncentrál, csak a legfontosabb környezeti hatásokat veszi figyelembe.
23
AZ LCA ALKALMAZHATÓSÁGA
1. Vállalatok körében • Adott termék gyenge / erős pontjainak meghatározása (input, output) Beavatkozás
2. Közigazgatásban • Öko-címkézés (Ecolabelling) • Betét-visszatérítési rendszer • Támogatások és adórendszer • Általános irányelvek
• Két termék összehasonlítása • Termékfejlesztés • Környezeti tényezők, hatások felmérése (dokumentáció, felkészülés vészhelyzetre…)
24
Az életciklus-értékelés keretei
Cél és tárgykör meghatározása
Leltárelemzés
Hatásértékelés
É R T E L M E Z É S
AZ ÉLETCIKLUS ÉRTÉKELÉS SZAKASZAI
Közvetlen alkalmazások: • Termékfejlesztés és javítás • Stratégiai tervezés • A politika kialakítása • Marketing • Egyéb
25
Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43 Cél, hatásterület meghatározása Az életciklus-értékelés céljának, hatókörének megfogalmazása időbeli lefedettség, földrajzi lefedettség, technológiai lefedettség. információ megbízhatósága, adatok megbízhatósága, teljessége, reprezentativitása, adatforrások reprezentativitása, állandóság, reprodukálhatóság. Az életciklus leltárelemzése Az életciklus-értékelésnek az a szakasza, amely magában foglalja a bemenetek és a kimenetek felsorolását és mennyiségi meghatározását egy adott termékrendszerre nézve, annak teljes életciklusára. 26
Az életciklus értékelés Az életciklus értékelés alapjául, az értékeléshez szükséges adatok forrásául tekinthetjük a vállalati mérlegeket. Az életciklus értékelés ugyanis "a termékkel kapcsolatos környezeti tényezők és potenciális hatások értékelésének olyan módszere, amely leltárt készít a termékkel kapcsolatos rendszerének bemeneteiről és kimeneteiről;
folyamatok
kiértékeli az ezekkel a bemenetekkel és kimenetekkel kapcsolatos potenciális környezeti hatásokat; értelmezi a leltári elemzésnek és a hatásértékelés fázisainak eredményeit a tanulmány céljainak figyelembevételével." (MSZ EN ISO 14040 szabvány)
27
Az életciklus értékelés A leltár a bemenet és kimenet közti anyagmérlegeken alapul. A feladat lényege tehát, hogy össze tudjuk kapcsolni egy termékrendszer minden elemét az anyag- és energiaáramláson keresztül. A leltárelemzés az értékelésnek az a szakasza, amely a bemenetek és kimenetek felsorolását és mennyiségi meghatározását jelenti egy adott termékrendszerre nézve, annak teljes életciklusára vonatkozóan. A termékrendszer olyan modulok összessége, amelyeket közbenső termék árama köt össze 28
TERMÉKENDSZER EGY PÉLDÁJA AZ ÉLETCIKLUS-ÉRTÉKELÉS SZÁMÁRA KÖRNYEZET
SZÁLLÍTÁS
MÁSIK RENDSZER
ELEMI ÁRAM
NYERSANYAG BESZERZÉS
HULLADÉKKEZELÉS
RENDSZERHATÁR
ENERGIAELLÁTÁS
TERMELÉS
MÁSIK RENDSZER
FELHASZNÁLÁS ELEMI ÁRAM
RECYCLING ÚJRAFELHASZNÁLÁS KÖRNYEZET 29
TERMÉKRENDSZEREN BELÜLI EGYSÉGFOLYAMATOK SÉMÁJA
Elemi áramok be
Modul
Elemi áramok ki Közbenső termékáramok be
Elemi áramok be
Modul
Elemi áramok ki
Modul
Elemi áramok ki
Közbenső termékáramok ki
Elemi áramok be
30
Belépési oldal Kilépési oldal Félkész termékek Energiahordozók Üzemi víz X0Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához
Előző modul(ok)ból Életúton kívülről Nyersanyagok Segédanyagok Másodlagos nyersanyagok Elsődleges energiahordozók Víz Hulladékhő
Termék Energiahordozók Üzemi víz Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához
MODUL
Következő modul(ok)ba Életúton kívülre Lerakandó hulladék Másodlagos nyersanyagok Hulladékhő Vízterhelés Légköri emisszió
31
A leltárkészítés TERMÉK ÉLETCIKLUS (ÉLETÚT) LELTÁR (MÉRLEG) KÉSZITÉS TECHNIKÁJA
Levegő
li
Víz
v
Segédanyagok c Energia
Nyersanyag N
ALRENDSZEREK
PRIMER (Fa) / SZEKUNDER (Hulladékpapír)
RENDSZERHATÁR
Légszennyezés L m
A B
C
j
D k
e l
G
E F
Vízszennyezés Talaj Zaj/rezgés/hő
V n S p Z s
(EMISSZIÓK)
(FORRÁSOK)
Késztermék T li + vj + ck + e l + N = L m + Vn + Sp + Z s + T 32
Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43 Az életciklus hatásértékelése Az életciklus értékelésnek az a szakasza, amelyben a cél egy termékrendszerben szereplő potenciális környezeti hatások nagyságának és jelentőségének megismerése és kiértékelése. 1. hatáskategóriák meghatározása: Pl. abiotikus források, biotikus források, földhasználat, globális felmelegedés, sztratoszférikus ózon csökkenés, ökotoxikus hatások, humán toxikus hatások, fotokémiai oxidálók képzése, savasodás, eutrofizáció, munkakörnyezet. 2. osztályozás: a leltáradatok hozzárendelése a hatáskategóriákhoz 3. jellemzés: leltár adatainak modellezése a hatáskategórián belül 4. értékelés/súlyozás: az eredmények relatív fontosságának megállapítása. 33
Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43 Az életciklus értelmezése Az életciklus-értékelésnek az a szakasza, amelyben a leltár elemzésének vagy a hatások értékelésének, vagy mindkettőnek megállapításait összevetik a kitűzött céllal, tárgykörrel, hogy következtetéseket vonjanak le, és ajánlásokat tegyenek. Jelentés Az eredményeket teljeségében és pontosan kell közölni a felhasználókkal. 34
A környezetvédelmi auditálás fogalma A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) által 1989-ben megfogalmazott definíció szerint a környezetvédelmi (állapotfelmérés) auditálás:
“...a vállalatvezetés, a menedzsment eszköze, rendszerezett, dokumentált, meghatározott időközönként megismételt, objektív értékelés a környezetvédelmi szervezet és menedzsment hatékonyságáról, a környezetvédelem rendelkezésére álló eszközállomány működéséről. Fő célja, hogy segítse a vezetői környezetvédelmi intézkedések, a környezeti célok végrehajtásának ellenőrzését, beleértve a hatósági előírások betartását is.”
35
A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA Az Európai Közösségek Tanácsa által 1993. június 29-én elfogadott 1836/93/EEC számú rendelete, “amely lehetővé teszi az iparvállalatok önkéntes részvételét a Közösség környezeti menedzsment és audit rendszerében” (Eco-Management and Audit Sceme - EMAS) szerint az audit:
“...a menedzsment olyan eszköze, amely a szervezetet, a vállalati menedzsment tevékenységét és a környezeti teljesítményt szisztematikusan, dokumentált módon, rendszeresen és objektíven értékeli.”
36
A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA Az MSZ EN ISO 14001 szabvány a rendszeraudit fogalmát a következőképpen határozza meg:
.
“…rendszeres, dokumentált, igazoló ellenőrzési folyamat bizonyíték szerzésére és kiértékelésére objektív módon arról, hogy a szervezet környezetközpontú irányítási rendszere kielégíti a környezetközpontú irányítási rendszer auditjára vonatkozóan a vállalat által megfogalmazott kritériumokat, továbbá a folyamat eredményének a vezetőséggel való közlésére.” (A szabvány magyar fordításában a környezeti menedzsment rendszer kifejezés környezetközpontú irányítási rendszerként jelenik meg.)
37
SWOT - elemzés
S: Strenghts
Erősségek
E
W: Weaknesses
Gyengeségek
G
O: Opportunities
Lehetőségek
Á
T: Threats
Fenyegetések (Átkok)
L
38
SWOT - elemzés
LEHETŐSÉGEK FENYEGETÉSEK
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Lehetőségek-erősségek stratégiája
Lehetőségek-gyengeségek stratégiája
Fenyegetések-erősségek Fenyegetések-gyengeségek stratégiája stratégiája
39
SWOT MÁTRIX Környezeti elemek és önálló hatótényezők
Erősségek
Gyengeségek
Lehetőségek Fenyegetettség
Természeti adottságok Társad.-gazdasági adottságok Energiafelhasználás Vízhasználatok Anyaghasználatok Kibocsátások: Levegő Víz-felszíni Víz-felszín alatti Talaj Élővilág Hulladék Zaj, rezgés 40
SWOT MÁTRIX Menedzsment tevékenységek
Erősségek
Gyengeségek
Lehetőségek Fenyegetettség
Felső vezetés elkötelezettsége Környezetvédelmi szervezet Jogszabályi megfelelés Környezeti célok, tervek, környezetvédelmi beruházások Kommunikáció Környezetvédelmi oktatás Környezetvédelmi belső szabályozás, dokumentáció Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Ellenőrzés, monitorozás Nem-megfelelőségek, lakossági panaszok Vezetőségi átvizsgálások
41
ABC ELEMZÉS Az ABC-elemzés egy egyszerű, kvalitatív összehasonlításon alapuló (tervezési-értékelési) módszer segítségével a lényeges feladatok, tevékenységek, folyamatok, termékek, anyagok vagy akár problémák könnyen elhatárolhatók a kevésbé lényegesektől, az elhatárolás illetve az osztályozás alapját egy relatív fontossági rendbe (prioritás) sorolás képezi, melynek alapján a vizsgálat tárgyát - fontossága szerint - három csoportba lehet sorolni (A, B, C).
42
ABC ELEMZÉS Az osztályozás lehet a következők szerint: A: nagyon fontos beavatkozási igény
/
nagyon
problémás
-
sürgős
B: fontos / problémás - közepes beavatkozási igény C: nem fontos / nem problémás - nincs beavatkozási igény Az ABC-elemzés eredménye egyrészt konkrétan megfogalmazott beavatkozási javaslatokat mutat, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat azokra a gyenge pontokra összpontosítsák, melyeknek a megoldása a jövőre nézve a legnagyobb eredményt ígéri. 43
ABC ELEMZÉS Az ABC elemzésnél – a vizsgált elemek (pl: anyagok, termékek, feladatok, eljárások…) megfelelő kritériumok (pl: hasznosítási lehetőség, hulladék eltávolítás, termékhasználat…) alapján történő értékelésében - segítséget nyújt egy áttekinthető értékelési táblázat használata. Legyen a következő példa a hulladékkezelés, mint ökológiai kritérium alapján történő értékelés .
44
ABC ELEMZÉS – ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT A (magas prioritás)
B (közepes prioritás)
C (alacsony prioritás)
Polyuratán PVC Polyamid Polyproplilén Poliészter Lemez forgács Alu-profil Vas Latex-hab 45
C C C C C C C C B
B B A B A A A B B
C C C C A A C C C
C B B C B A B C B
Jogi keretek
Társadalmi fogadókészség
C C C C C C C C C
Zavar(állapot) kockázat
C C B B A A B C B
Előtermelés
Termékhasználat
C C B C B C B C B
Ki- és feldolgozás
Hulladékeltávolítás
Vas Alu-profil Polyamid Polyproplilén Polyuratán PVC Poliészter Latex-hab Lemez forgács
Újrahasznosíthatóság
Több ökológiai kritérium alapján történő értékelés
C C C C C C C C 0
(Prioritás: A-magas, B-közepes, C-alacsony, 0-nem releváns) 46
47
A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER
„a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a ¾ ¾ ¾ ¾
tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat,
amelyek a kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására és felülvizsgálatára irányulnak.”
48
A környezetmenedzsment rendszer elemei Környezetmenedzsment rendszer Környezeti politika Környezeti tervezés
Szervezet, hatáskör és felelősség
Kommunikáció és dokumentáció Környezeti információs rendszer Monitoring rendszer
Dokumentáció (Környezeti kézikönyv, eljárások)
Környezeti oktatás, továbbképzés
Belső auditok Helyesbítő intézkedések Vezetőségi átvizsgálás
49
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/93/EK RENDELETE (EMAS 1) Európai Közösség Tanácsa 1836/93/EK sz. rendelete
„amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetmenedzsment és audit rendszerében” (1993. június 29.) (EMAS: Eco-Management and Audit Scheme) 50
A RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI ELKÖTELEZETTSÉG
ELŐZETES ÁLLAPOTFELMÉRÉS
KÖRNYEZETI POLITIKA TERVEZÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS BEVEZETÉS ÉS MŰKÖDTETÉS ELLENŐRZŐ ÉS HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG 51
A RENDSZERÉPÍTÉS FELTÉTELEI A rendelet megfogalmazza azokat a feltételeket, amelyeket a rendszerben részt venni kívánó szervezeteknek teljesíteniük kell. Ezek a következők: •
A szervezetnek el kell végeznie (végeztetnie) az előzetes környezeti állapotfelmérést.
•
A felmérés alapján kell kidolgozni a környezeti politikát, célokat és környezeti programot. Ezt követően kell kimunkálni a rendszer működtetésének feltételeit, majd „auditáltatni” kell a rendszert. Az „auditálást” az akkreditált környezeti hitelesítő végzi, aki (a rendelet által megadott szempontok szerint elkészített) környezetvédelmi nyilatkozatot aláírásával hitelesíti. Ezt követően a nyilatkozatot az illetékes testülethez meg kell küldeni, illetve tájékoztatni kell a lakosságot.
52
53
Az ISO 14000 modellje A környezeti tényezők A termék környezeti rangsorolása teljesítményének leírása A környezeti A termék környezeti tényezők beillesztése teljesítményének a terméktervezésbe javítása és fejlesztésbe
Javítsd
Tervezd meg
Ellenőrizd Hajtsd végre
Információszerzés a termék Kommunikáció környezeti a környezeti tényezőiről teljesítésről Kommunikáció a
Az ISO 14040 Életciklus értékelés ISO 14062 Környezeti design Az ISO 14020 Környezeti címkézés, nyilatkozatok
környezeti teljesítésről
ISO 14063 Környezeti kommunikáció
A szervezetek környezeti A környezeti teljesítés teljesítésének figyelemmelleírása kísérése
Az ISO 14030 A környezeti teljesítés értékelése
A rendszerműködés Információszerzés a hatékonyságának környezetirányítási figyelemmel rendszerkísérése hatásosságáról
Az ISO 19011 A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása
54
55
AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE
Folyamatos fejlesztés Vezetőségi átvizsgálás
Környezeti politika Tervezés
Ellenőrzés
Bevezetés és működtetés
56
A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER Általános cél: a környezetvédelem támogatása a gazdasági-társadalmi szükségletekkel összhangban.
Jogszabályi megfelelés Környezeti politika
Input
Folyamatos fejlesztés Szennyezés megelőzés
ISO 14001 EMAS
Környezeti teljesítmény
Output 57
Az ISO 14001 szabvány modellje Intézkedés Folyamatos fejlesztés Vezetőségi átvizsgálás
Környezeti politika
Ellenőrzés
Tervezés Ellenőrzés
Tervezés Bevezetés és működtetés
Végrehajtás
58
Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba Tervezés
• Környezeti politika • Környezeti tényezők • Jogszabályi és egyéb követelmények • Célok, előirányzatok és programok
59
Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba Végrehajtás • Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör • Felkészültség, képzés és tudatosság • Kommunikáció • A rendszer dokumentációja • A dokumentumok kezelése • A működés szabályozása • Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre 60
Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba Ellenőrzés
• Figyelemmel kisérés és mérés • A megfelelőség kiértékelése • Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység • A feljegyzések kezelése • Belső audit 61
Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba Intézkedés
• Vezetőségi átvizsgálás
62
AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Környezeti tényezők
Környezeti politika Tervezés
63
4.3 Tervezés 4.3.1. Környezeti tényezők “A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t a) amely(ek) kimutatja(ák) termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti tényezőit, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyeket befolyásolni tud, figyelembe véve a tervezett vagy az új fejlesztéseket és az új vagy módosított tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat
64
4.3 Tervezés 4.3.1. Környezeti tényezők “A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t b) amelyekkel meg tudja határozni, hogy mely tényezőknek van, vagy lehet jelentős hatásuk a környezetre (azaz a jelentős környezeti tényezőket). A szervezetnek dokumentálnia kell és naprakész állapotban kell tartania ezt az információt. 65
4.3 Tervezés 4.3.2. Jogszabályi és egyéb követelmények A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t, amellyel/amelyekkel a) azonosíthatóvá és hozzáférhetővé teszi a környezeti tényezőire vonatkozó, alkalmazható jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, b) meghatározza, hogy mennyiben vonatkoznak ezek a követelmények a szervezet környezeti tényezőire.
66
JOGSZABÁLYISMERET Környezetvédelmi jogszabályok ismerete
Zajterhelés
Panaszok Levegőszennyezés Hulladékkezelés
Szennyvíz -kezelés
Környezeti tényezők és hatások. környezetpolitika, célok megfogalmazása! 67
Követelmények azonosításának forrásai
Magyar közlöny Kormányzati honlapok Szakmai szövetségek
CD jogtár
Jogszabályok
Szakmai kiadványok
Internet
Folyóiratok Civil szervezetek 68
AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Környezeti tényezők • Jogszabályi és egyéb követelmények • Célok, előirányzatok és programok
Környezeti politika Tervezés
69
4.3.3. Célok, előirányzatok és programok „A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat a szervezet érintett funkcióihoz és szintjeihez(...) A célok alapján meghatározott előirányzatok (amennyiben lehetséges számszerű követelményként meghatározva) pl. az alábbiak lehetnek: → A felhasznált nyersanyagok X%, Y%-os csökkentése.
az energiahordozók
→ A transzformátorok zajkibocsátásának adott dB-vel való csökkentése. → Z%-os hulladék újra használat, V%-os hulladék hasznosítás.
70
4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.1. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés “jelöljön ki egy meghatározott vezetőségi képviselőt, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: • biztosítva legyen a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek bevezetése és fenntartása e nemzetközi szabvány követelményeinek megfelelően, • jelentést tegyen a környezetközpontú irányítási rendszer eredményeiről a felső vezetőségnek az átvizsgáláshoz, beleértve a fejlesztésre tett javaslatokat.
71
4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.2. Felkészültség, képzés és tudatosság
A szabvány elvárása, hogy minden munkavállaló, - akinek tevékenységéből adódóan lényeges hatással van, vagy lehet az egyes környezeti elemekre, rendszerekre részesüljön megfelelő képzésben. A vállalatnál folyó környezetvédelmi oktatás rendjét eljárásban kell szabályozni.
72
4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.3. Kommunikáció A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását. A szabvány követelménye, hogy a szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t • belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között • azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá. A szervezet döntse el, hogy kíván-e külső kommunikációt folytatni jelentős környezeti tényezői tárgyában, és ezt a döntését dokumentálja. 73
Példa: kommunikáció külső érdekelt felekkel Lehetséges példák külső kommunikációra: Környezetvédelmi jelentés készítése és nyilvánosságra hozatala (érdekelt feleknek), Nyílt nap szervezése a gyárterületen és az üzemekben, Nyilatkozattétel a helyi médiában, Környezeti politika csatolása a cégismertetőhöz, A tanúsítvány másolatának eljuttatása a vevőkhöz, tulajdonosokhoz, befektetőkhöz. 74
4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.4. A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A rendszer dokumentációja tartalmazza: • a környezeti politikát, célokat és előirányzatokat, • a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területének leírását, • a környezetközpontú irányítási rendszer fő elemeinek és ezek kölcsönhatásainak leírását és hivatkozásokat a kapcsolódó dokumentumokra, • a szabvány által megkövetelt beleértve a feljegyzéseket, valamint
dokumentumokat,
• a szervezet által meghatározott olyan dokumentumokat, amelyeket szükségesnek tart a jelentős környezeti tényezőivel kapcsolatos folyamatok eredményes tervezésének, és szabályozásának biztosításához.
75
A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER DOKUMENTUMAI K KÖRNYEZETI POLITIKA A vezetés környezettel kapcsolatos irányvonala KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK A környezeti politika lebontása célokra és előirányzatokra KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV Fontosabb követelmények, feladatok, hatáskörök, felelősségek a környezeti menedzsment rendszerben KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK A szabvány szerinti feladatok végrehajtási folyamatának részletes szabályozása KÖRNYEZETI ELŐÍRÁSOK, EGYÉB SZABÁLYZATOK A környezetvédelemmel és a környezetmenedzsment rendszerrel kapcsolatos követelmények, előírások (például: jogszabályok, hagyományos belső szabályozások) KÖRNYEZETI PROGRAM A célok megvalósítására (termékre, projektre) vonatkozó konkrét gyakorlat, erőforrások és tevékenységi sorrend részletes leírása KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS UTASÍTÁSOK A környezetvédelmi tevékenységek végrehajtási módjának szabályozása (például: ellenőrzési-, hulladékkezelési utasítások, munkaköri leírások) BIZONYLATOK, FELJEGYZÉSEK ÉS NYILVÁNTARTÁSOK Információrögzítési és -nyilvántartási rendszer a környezeti információk gyűjtésére, rögzítésére, követelmények teljesítésének igazolására (például: vizsgálati jegyzőkönyvek, nyilvántartások)
76
KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV A környezeti kézikönyv a környezetmenedzsment rendszer alapdokumentuma. A környezeti kézikönyv szerepe: Összefoglalja a környezeti menedzsment rendszerre vonatkozó alapelveket, követelményeket és feladatokat, Egyértelműen tisztázza a rendszer kiépítésével és működtetésével kapcsolatos feladatok és felelősségek személyekhez rendelését, Alapot jelent a környezetmenedzsment rendszer további dokumentumainak (eljárásleírások, munkautasítások, szabályzatok, egyéb előírások) és bizonylatainak kidolgozásához, A belső auditálás és a külső tanúsítás elsődleges dokumentuma, A szervezet egészére kiterjedő érzékenységgel és hatással bír.
77
KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK A környezetvédelmi eljárások általános felépítése: Az eljárás célja Az eljárás hatálya A használt fogalmak meghatározása Az illetékesség és felelősség meghatározása Az eljárásban szabályozott folyamat leírása Dokumentálás Hivatkozások kapcsolódó környezetvédelmi dokumentumokra Az eljárás kiadásának, módosításának, elosztásának előírásai Mellékletek (folyamatábrák, bizonylatok, stb.) 78
4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.5. A dokumentumok kezelése
A szabvány követelménye eljárások kialakítása és fenntartása a szabványban megadott dokumentumok kezelésére. A dokumentáció legyen egyértelmű, azonosítható, kiadásának és módosításának ideje pontosan rögzített (dátummal ellátva). A dokumentációt meghatározott ideig kell megőrizni. Az elavult dokumentumokat a kiadás és felhasználási helyekről vissza kell vonni. 79
4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.5. A dokumentumok kezelése A dokumentumok kezelésének általánosságban tehát a következők:
szabályai
A szervezetnek biztosítania kell, hogy: ¾a dokumentumok azonosíthatóak legyenek a megfelelő szervezettel, részleggel (divízióval), funkcióval, tevékenységgel és/vagy közvetítő személlyel, ¾a dokumentumokat időszakosan felülvizsgálják, szükség esetén módosítsák és kiadás előtt az arra illetékesekkel jóváhagyassák, ¾a megfelelő dokumentumok naprakész változata rendelkezésre álljon minden olyan területen, ahol a rendszer hatékony működése szempontjából lényeges műveleteket végzik, ¾az elavult dokumentumokat azonnal eltávolítsák minden olyan pontról, ahol kiadták és ahol felhasználták azokat.
80
A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE
Bevezetés és működtetés
• Jóváhagyott ? • Utolsó módosítás dátuma ?
E M U K DO
C Á NT
IÓ
• Azonosítható ? • Átvizsgált / Aktualizált? • Rendelkezésre áll ? • Elavult példányok kivonása 81
4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.6. A működés szabályozása A szabvány azt a követelményt támasztja, hogy a szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. Ezért kívánja meg a szabvány, hogy hozzon létre, vezessen be és tartson fenn dokumentált eljárás(oka)t olyan esetek kezelésére, amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, a céloktól és az előirányzatoktól, 82
4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.7. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre A szabvány követelménye, hogy a szervezet •hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t, amelyekkel felismeri a környezetre esetleg hatással levő potenciális vészhelyzeteket és baleseteket; valamint az eljárás(ok) arra is térjen(ek) ki, hogy miképpen kell ezekre reagálni, •reagáljon a bekövetkezett vészhelyzetekre és balesetekre, és előzze meg vagy csökkentse az ezek során bekövetkező környezeti hatásokat. A szervezet időszakonként vizsgálja felül, és ha szükséges, módosítsa felkészültségét a vészhelyzetekre és reagálási eljárásait, különösen balesetek vagy vészhelyzetek bekövetkezése után.
83
4.5. Ellenőrzés 4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t mindazon műveletei fő jellemzőinek rendszeres figyelemmel kísérésére és mérésére, amelyeknek jelentős hatásuk lehet a környezetre. Az eljárások tartalmazzák, a teljesítmény figyelemmel kísérésére, az érintett műveletek szabályozottságára és a szervezet környezeti céljainak és előirányzatainak megfelelőségére vonatkozó információk dokumentálását.
84
4.5. Ellenőrzés 4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés A
szervezet
biztosítsa,
hogy
kalibrált
vagy
hitelesített berendezést használjanak a figyelemmel kíséréshez és méréshez, ezeket karbantartsák, és az ezekre vonatkozó feljegyzéseket megőrizzék.
85
MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE
Felügyelet jellegének meghatározása
A mérési igények és eszközök azonosítása Nem kalibrált eszközök kezelése
Ellenőrző és helyesbítő tev.
Hitelesítés, kalibrálás elvégzése Hitelesítés, kalibrálás dokumentálása MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE
Kezelés, tárolás, megóvás a sérülésektől
Mérő szoftver, érvényesítő ellenőrzés 86
4.5 Ellenőrzés 4.5.2. A megfelelőség kiértékelése
A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t A szervezet értékelje ki A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a
87
4.5 Ellenőrzés 4.5.2. A megfelelőség kiértékelése
4.5.2.1. A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a rá vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés időszakos kiértékelésére. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről. 4.5.2.2. A szervezet értékelje ki az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést, mely kiértékelést összekapcsolhatja a jogszabályi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó, a 4.5.2.1. szakasz szerinti kiértékeléssel, vagy kidolgozhat erre külön eljárás(oka)t. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről.
88
4.5 Ellenőrzés 4.5.3. Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a bekövetkezett és a lehetséges nemmegfelelőség(ek) kezelésére, valamint a helyesbítő és a megelőző tevékenységre. Az eljárás(ok) határozzon (határozzanak) meg követelményeket: a) a nemmegfelelőség(ek) azonosítására és kijavítására, valamint tevékenységek végzésére azok környezeti hatásának csökkentéséhez, b) a nemmegfelelőség(ek) megvizsgálására, az ok(ok) meghatározására és megfelelő tevékenységekre, megismétlődésük elkerüléséhez, 89
4.5 Ellenőrzés 4.5.3. Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység c) annak kiértékelésére, hogy kell(enek)-e a nemmegfelelőségek megelőzésére irányuló tevékenység(ek) továbbá megfelelő tevékenységek bevezetésére azok bekövetkezésének elkerüléséhez, d) a megtörtént helyesbítő tevékenység(ek) és megelőző tevékenység(ek) eredményeinek feljegyzésére, valamint e) a megtörtént helyesbítő megelőző tevékenység(ek) átvizsgálására.
tevékenység(ek) és eredményességének
90
AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés • A megfelelőség kiértékelése • Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti politika • A feljegyzések kezelése Tervezés Ellenőrző és helyesbítő tevékenység
Bevezetés és működtetés
91
4.5 Ellenőrző és helyesbítő tevékenység 4.5.4. A feljegyzések kezelése
A feljegyzések a rendszer folyamatos működésének bizonyítékaiként értékelhetők. Ezért a vállalatnak eljárást kell kidolgozni és fenntartani a környezeti feljegyzések azonosítására, naprakészen tartására és amennyiben szükségessé válik, a megsemmisítésére. A szabvány elvárása, hogy a feljegyzések azonosíthatók és olvashatók legyenek, illetve egyértelműen utaljanak a szóban forgó tevékenységre, termékre, vagy szolgáltatásra.
92
4.5 Ellenőrző és helyesbítő tevékenység 4.5.4. Feljegyzések Biztosítani kell, hogy a feljegyzések a tárolás során ne károsodjanak, visszakereshetőek legyenek és minden esetben kerüljön meghatározásra a vonatkozó feljegyzés megőrzésének ideje és helye. A feljegyzésekben szerepelnie kell a következőknek: ¾ jogszabályok és határozatok követelményei, lakossági panaszok, ¾ engedélyek, ¾ környezeti tényezők és a velük kapcsolatos hatások, ¾ környezeti oktatási tevékenységek, ¾ ellenőrzési, kalibrálási és karbantartási tevékenységek, ¾ a figyelemmel kísérés, mérés adatai, ¾ információk a szállítókról és az alvállalkozókról, ¾ a környezeti auditok és vezetőségi átvizsgálások, ¾ a célok és előirányzatok teljesülésének mértéke stb. 93
FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE
Ellenőrző és helyesbítő tev.
Azonosítás
Selejtezés
Tárolás Hozzáférés
Védelem Megőrzési idő
94
4.5 Ellenőrzés 4.5.5. Belső audit
A szervezet biztosítsa környezetközpontú irányítási rendszere auditjának tervezett időközönkénti elvégzését azért, hogy a) megállapítsa, b) információt szolgáltasson
95
4.5 Ellenőrzés 4.5.5. Belső audit
A szervezet biztosítsa környezetközpontú irányítási rendszere auditjának tervezett időközönkénti elvégzését azért, hogy a) megállapítsa, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer 1) megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve e nemzetközi szabvány követelményeit, 2) megfelelő-e a bevezetése és fenntartása, valamint b) információt szolgáltasson a vezetőségnek az audit eredményeiről. 96
4.5 Ellenőrzés 4.5.5. Belső audit
A szervezet tervezzen meg, hozzon létre, vezessen be és tartson fenn auditprogramo(ka)t, figyelembe véve az érintett művelet(ek) környezeti jelentőségét és az előző auditok eredményeit. Olyan auditeljáráso(ka)t hozzanak létre, vezessenek be és tartsanak fenn, amelyek tartalmazzák a) az auditok tervezésével és végrehajtásával, az eredmények jelentésével és az audithoz tartozó feljegyzések megőrzésével kapcsolatos felelősségeket és követelményeket, b) az auditkritériumoknak, az audit területének, gyakoriságának és módszereinek meghatározását. 97
4.6 Vezetőségi átvizsgálás A vezetőségi átvizsgálás bemenete tartalmazza: a) a belső auditok eredményeit, valamint a jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés kiértékelését, b) a külső érdekelt felektől származó közlés(eke)t, beleértve a panaszokat, c) a szervezet környezeti teljesítményét, d) a célok és előirányzatok teljesülésének mértékét, e) a helyesbítő és megelőző tevékenységek helyzetét, f) a korábbi vezetőségi tevékenységeket,
átvizsgálásokból
származó
g) a változó körülményeket, beleértve a szervezet környezeti tényezőivel kapcsolatos jogszabályi és egyéb követelmények alakulását, valamint h) a fejlesztési javaslatokat. 98
AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE
Folyamatos fejlesztés
Vezetőségi átvizsgálás
Ellenőrzés
Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés
99
A Deming ciklus Előirányzott környezeti teljesítés Terv. Csel. Terv. Csel. Terv.
Aktuális környezeti teljesítés
Csel.
Csin. Ell.
Csin. Ell.
Csin. Ell.
s o t a m a y l Fo
ás t í ja v
100
A környezeti teljesítmény értékelésének fázisai Előkészítő fázis • Grafikus alkalmazások (térképek) • KIR környezeti tényezők (és hatások) értékelési eljárása Leltárkészítés • Mérlegelemzés (öko-mérlegek) • ISO 14031 szabvány • Öko-hatékonysági számítások
101
A környezeti teljesítmény értékelésének fázisai Értékelési fázis • Indexáló módszerek • Öko-pont módszerek • Hatásokba történő átszámítások Összehasonlító elemzés fázisa • Összemérés (benchmarking) • ISO 14001 szabvány szerinti rendszerek összehasonlítása • Környezeti felülvizsgálat – IPPC •Környezeti jelentések
102
Az ökotérképezés Az öko-térképezés • az anyagáram elemzésen alapuló módszer •a környezeti megjelenítésére
tényezők
hatásainak
grafikus
• a környezeti információk megjelenítésének egyszerű módja • viszonylag könnyen elsajátítható, egyszerű technika. Használjunk kérdéslistát!
103
Az ökotérképezés Az öko-térképezés célja lehet • a jelentős környezeti tényezők azonosításának segítése, • a környezeti állapotfelmérés előkészítése. Az információszerzés technikája: • dokumentum áttekintés, • interjúk, • helyszíni bejárás. Eredmény: • RAJZON MEGJELENÍTETT ÉRTÉKELÉS!
104
A térképezés végzésének fázisai Előkészítő fázis: • a telephelyi helyszínrajzok előkészítése, • a jelrendszer kialakítása. Helyszíni vizsgálati fázis: • információk, adatok gyűjtése, helyszínrajzo(ko)n történő megjelenítése (rajzolás). Minden esetben jelenjen meg a gondatlanság, a rossz gyakorlat is! • Értékelés: • minden egyes térkép külön – külön (indikátorokkal is), • aggregáltan (indikátorokkal is).
105
„Milyen” térkép Melyik környezeti elemre készül térkép? • Átnézeti térkép. • Anyag (energia) áramok elemzése. • Levegő. • Víz (felhasználás, kibocsátás). • Talaj. • Hulladék. • Zaj. • Kockázat stb.
106
Települési elhelyezkedés Átnézeti térkép: • Telephely elhelyezkedése, övezeti besorolás. • Külső kapcsolatok (logisztika - bejáratok). • Területhasználat (beépített és szabad terület, zöldfelület. • Belső közlekedési utak. Rajzi megjelenítés! Számolás, becslés! 107
Települési elhelyezkedés Keressünk dokumentumokat: • Helyszínrajzok
• A terület egyéb felmérései • Az adott tevékenység érvényes engedélyei
Gyűjtsünk információt • Gépjárműpark (gépkocsi, teherautó…) • Rendelkezésre álló parkoló terület • Bejövő és kimenő gépkocsik (beszállítók, kukásautók, dolgozók és ügyfelek járművei) 108
Települési elhelyezkedés Kérdéslista kérdései például: 1. Mely pontokon érintkezik az üzem a szomszédokkal? 2. Mi a terület hivatalos besorolása (ipari övezet, belterület…)? 3. A cég tevékenysége milyen személy és teherforgalmat idéz elő? 4. Milyen kapcsolatban vagyunk a környéken lakókkal?
Mit rajzoljunk? • Környező területek használata • Utak és a forgalom iránya • Különböző közlekedési módok szerepe, utak hálózata, mérete 109
„Milyen” térkép Anyag -és energiaáramok térképe: • Bemenő anyagok (raktárak, tartályok, termelés, karbantartás, irodák stb.). • Kimenő anyagok (forrásonként levegőbe, vízbe, zaj stb.) • Jelentős tényező esetén (pl. zajterhelés) külön térkép! • Rajzi megjelenítés!
110
Energia Keressünk dokumentumokat: •
Fogyasztás (kWh) – számlák
•
Karbantartási naplók
•
Berendezések műszaki leírása
Gyűjtsünk információt • Energia típusa és használata • Szigetelés • Energiahatékonyság 111
Energia Kérdéslista kérdései például: 1. Hol vannak veszteségek és pazarlások? 2. Megfelelőek-e az elektromos berendezések? 3. Hol keletkezik hőveszteség?
Mit rajzoljunk? • Gépek elhelyezkedése • Felesleges világítás • Hővesztő helyek 112
Víz Keressünk dokumentumokat: •
Vízjogi engedélyek, díjak
•
Víz és csatornaszámlák
•
Vízi közművek alaprajza, ha van szennyvíztisztító, annak műszaki leírása
Gyűjtsünk információt: • Felhasználás (m3), legfőbb vízfelhasználók (%) • Éves tisztítószer felhasználás (liter) • Egyéb vízszennyező tevékenységek • Kibocsátott szennyvíz mérési eredményei 113
Víz Kérdéslista kérdései például: 1. Hol magas a vízfelhasználás? Pazarlások? 2. Hol kerülnek veszélyes anyagok a lefolyóba? 3. Helyettesíthetők-e a vízre nézve veszélyes anyagok? 4. Elképzelhető balesetek? 5. Vannak-e költségmegtakarítási lehetőségek?
Mit rajzoljunk? •Azon pontok, ahol folyadékokat önt ki valaki •Vízvezeték és csatornahálózat •Szennyvízkezelési eljárások •Legfőbb vízfelhasználó helyek
114
Levegő Keressünk dokumentumokat: •
Belső szabályozások, eljárások
•
Bevallások
•
Karbantartási naplók
Gyűjtsünk információt: • Szennyezőanyagok mennyisége, koncentrációja • A szűrők és egyéb berendezések állapota • Kellemetlen szaghatások • A karbantartás gyakorisága 115
Levegő Kérdéslista kérdései például: 1. Milyen a beltéri levegő minősége a cégnél? 2. Milyen légszennyező források és hol találhatók? 3. A szűrőket rendszeresen cserélik? 4. Mikor volt az utolsó karbantartás?
Mit rajzoljunk? • Tetőnyílások és ventillátorok • Főbb kibocsátási pontok, diffúz források
116
Talaj Keressünk dokumentumokat: •
Vészhelyzeti tervek
•
Víz és egyéb tartályok, kádak a helyszínrajzon
•
Veszélyes anyagok és hulladékok tárolóhelyei a helyszínrajzon
Gyűjtsünk információt: • Tartályok és kádak állapota, szivárgások • Talaj áteresztőképessége • Vízátnemeresztő felületek • Alagsorok vizsgálata 117
Hulladék Hulladék áramok térképe: • Gyűjtőedényzet helye (ipari nem veszélyes, veszélyes, kommunális), • Átmeneti tároló helye. • Belső szállítás iránya. • Rajzi megjelenítés!
118
Hulladék Keressünk dokumentumokat: •
Belső szabályozások, eljárások
•
Hulladék nyilvántartás rendszere
•
Szállítójegyek, szállítói számlák
Gyűjtsünk információt: • Hulladékkategóriák (típus, fajta)
• Mennyiségek (ártalmatlanítás, újrahasználat, hasznosítás helyei, szintjei)
119
Hulladék Kérdéslista kérdései például: 1. Milyen hulladékok és hol keletkeznek a cégnél? 2. Milyen az előkezelés (hol gyűjtik, tárolják… a keletkező hulladékot a cégnél? 3. Az újrahasználat, hasznosítás helyei
Mit rajzoljunk? • Gyűjtők, tárolók elhelyezkedése, belső szállítás iránya a helyszínrajzon! • Rossz gyakorlat
120
121
Környezeti tényezők és hatások A környezeti indikátor: egy sajátos kifejezés, amely információt szolgáltat egyrészt egy szervezet fizikai környezeti teljesítményéről, másrészt a menedzsmentnek a szervezet környezeti teljesítményének javítására tett intézkedéseiről, továbbá a környezet helyi, regionális, nemzeti vagy világméretű állapotáról.
122
Az ISO 14031 szabvány modellje Intézkedés
Döntés
Az értékelési program javítása
Ellenőrzés
Felülvizsgálat • A javítási lehetőségek számbavétele
Adatok, információk Eredmények, kommunikáció
Az értékelés megtervezése • célok • elvárások • erőforrások • eljárások
Tervezés
Az értékelés lefolytatása •Adatgyűjtés •Adatok elemzése, átalakítása •Eredmények •Jelentés készítése
Végrehajtás
123
Környezeti teljesítmény értékelés Környezeti Teljesítmény Indikátor Működési Teljesítmény Indikátor Input Indikátor
Output Indikátor
Menedzsment Teljesítmény Indikátor Rendszer Indikátor
Környezeti Állapot Indikátor
Működési Területi Indikátor
Környezeti Célok, előirányzatok Környezeti állapot Nem termelési Anyagok Menedzsment indikátor, Beruházások outputok a Energia Politikák & beleértve a Szervezet levegőbe, vízbe, Víz Eljárások levegő, talaj, víz, Képzés talajba Megújuló Jogi növényvilág, Kommunikáció erőforrások Termékteljesítmény követelmények Belső szabályozás állatvilág , Logisztika & Nem megújuló Panaszok élőhelyek, Nemmegfelelőségek Szolgáltatások erőforrások Környezeti esztétika, örökség, Logisztika & költségek/hasznok kultúra Szolgáltatások szabványok 124
A működési KTI-k kiválasztásának szempontjai A működéssel összefüggő indikátorok közül vegyünk egy telephely energiafelhasználására vonatkozó példákat : • abszolút (pl. kWh villamosenergia), • relatív (pl. kWh/tonna késztermék), • normalizált (többféle energiaadat átalakítása egységesen MJ-ra), • súlyozott (ár, környezeti hatások stb.), • aggregált (pl. energiafelhasználás környezeti hatásainak dimenzionálására a kibocsátott kg CO2/év) és • minőségi (pl. felhasznált energiahordozó). 125
Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük először az abszolút mutatókat, példaként a következőket (input indikátorok): • a termelő és kiszolgáló folyamatokba belépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben • felhasznált alapanyagok, segédanyagok fajtánként természetes mértékegységben, • felhasznált energia mértékegységben,
fajtánként
természetes
• felhasznált egyéb természeti erőforrások fajtánként természetes mértékegységben stb.
(víz) 126
Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): • a környezeti elemekbe történő szennyező anyagok kibocsátása fajtánként természetes mértékegységben • levegőbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben), • vízbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben),
127
Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): • hulladék mutatók • a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), • zajterhelési mutató • a termelő és kiszolgáló folyamatok okozta zajterhelés. 128
Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat (output indikátorok): • légszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez), • vízszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiséghez. 129
Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további relatív mutatók, példaként a következők (output indikátorok): • hulladék mutatók • a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez, • fajlagos hulladékmennyiség • keletkezett hulladék (kg), viszonyítva a gyártott termékhez (kg).
130
Menedzsment teljesítmény indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő abszolút mutatókat: • környezetvédelmi bírságok mutatója • kirótt és kifizetett bírságok száma, értéke, • környezetvédelmi panaszok mutatója • a környezetvédelmi panaszok száma és területe.
131
Menedzsment teljesítmény indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat: • környezetvédelmi beruházások mutatója • a környezetvédelmi beruházások értéke, viszonyítva a vállalati összberuházáshoz képest, • környezetvédelmi üzemelési költségek mutatója • a környezetvédelmi üzemelési költségek nagysága, viszonyítva a vállalati üzemelési költségek nagyságához. 132
