Dominek Dalma Lilla A BIOMASSZA SZÜKSÉGSZERŐSÉGE ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETİSÉGEI MAGYARORSZÁGON A biomassza energetikai célú hasznosítása ısidık óta ismert és kihasznált lehetıség. A technika fejlıdése kényszerítette, és lehetıvé is tette a nagy energiasőrőségő energiaforrások alkalmazását a mindennapi élet minden területén. Ennek következménye az lett, hogy a biomassza energetikai hasznosítása háttérbe szorult, és a szén(hidrogén) bázisú energiahasználat széleskörően elterjedt. A biomassza is energiahordozó, tehát energiaforráshoz anyagként lehet használni Ez az elınyös tulajdonság teszi kiemelten alkalmassá arra, hogy a megújuló energiaforrások között a legnagyobb jelentıséggel bírjon. Hátrányos tulajdonsága, hogy kicsi az energiasőrősége (a szénhidrogénekhez viszonyítva), ezért leginkább lokális energiaforrásként célszerő alkalmazni. A biomassza természetben, illetve a mezı- és erdıgazdaságban számtalan formában fordul elı, ez a kedvezı körülmény, valamint a széleskörő felhasználási lehetıség sokféle energotechnológia kialakuláshoz vezetett. A különbözı technológiai megoldások között a legjellemzıbb a felhasznált biomassza halmazállapota szerinti megkülönböztetés: a biomasszát szilárd halmazállapotban tüzelıanyagként, folyékony halmazállapotban tüzelıanyagként vagy üzemanyagként, gáz halmazállapotban leginkább tüzelıanyagként használják. A biomassza energetikai hasznosításának indítéka – és ez globális szükségszerőség –, hogy a rövid ciklusidejő széndioxid-körforgás következtében az üvegházgázok mennyiségét nem növeli. I.
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
Megújuló energiaforrásoknak azokat a természeti erıforrásokat nevezzük, amelyek mennyisége hasznosítható formába való átalakításuk alatt nem csökken, és a természetes folyamatok által újratermelıdik. Ilyen a nap-, a szél-, a víz-, a tengeráramlás-, hullámzás-, az ár-apály-, a biomassza-, valamint a geotermikus energia. Hazánkban magáncélra a nap- és a szélenergia, a földhı és a biomassza válhat egyre népszerőbbé. Feltétel nélkül megújuló energiaforrások Napenergia Vízenergia Geotermikus energia Szélenergia
Feltételesen megújuló energiaforrások Mezıgazdasági Hulladékból energia energia
származó
Mezıgazdasági hulladék Hulladék elégetése során (biomassza) felszabaduló energia Depónia gáz Energiaerdı, energiafő Biodízel Energetikai célú ültetvények Bioetanol Biogáz
A megújuló energiaforrások használatának szükségessége Magyarországon Magyarországon az alternatív energiaforrások aránya az energiamérlegen belül 3,6%, aminek 71,9%-át a tőzifa jelenti. A kormány célja ennek az aránynak 2010-ig minimum 6%-ra növelése. Ennek eléréséhez erımővi oldalon mintegy 400 milliárd forint összegő beruházásra lesz szükség. A villamos energiának mindössze 0,5%-át állítják elı alternatív energiák felhasználásával. Ezt az értéket 2010-re 3,5%-ra kell emelni1. Külsı függıség 1
II. Nemzeti Környezetvédelmi Program, 2003-2008.
A fosszilis energiahordozók hazánkban is kifogyóban vannak, elıreláthatólag az olajkészleteink 43, a földgáz 66, a széntartalékok pedig 169 évig lesznek elegendıek. Az uránbányászatot meg kellett szüntetni. A szén felhasználása csökkenı tendenciát mutat, 2000-ben az összes energiafogyasztás 14,5%-át adta. Széntartalékaink ugyan vannak, de kiaknázásuk nem gazdaságos. A szénhidrogének felhasználási aránya enyhén növekedett, 2000-ben 66,5%-ot képviseltek az energiamérlegen belül. A kıolaj-szükségletnek mindössze 20%-át fedezik a hazai készletek, a földgáz esetében ez az érték 40%. Fontos lenne az energiaimport-függıség csökkentése, amit a megújulók alkalmazásának növelése nagymértékben elısegítene (Pap É. 2003). Környezetvédelem
Hazánk az Európai Unióhoz hasonlóan nemzetközi kötelezettségeket vállalt a környezetszennyezés mérséklésére. A klímaegyezmény alapján az üvegházhatású gázok kibocsátása 2000-tıl nem haladhatja meg az 1985-87. évek átlagát, a Kiotói Jegyzıkönyv szerint pedig 2010-ig 6%-al kell ezeknek a gázoknak a kibocsátását csökkenteni. A II. Kén Egyezmény a hazai kén-dioxid emissziót szabályozza. Az egyezmény szerint a kénkibocsátást 2000-ig 45%-kal, 2005-ig 50%-kal, 2010-ig pedig 60%-kal kell csökkenteni az 1980-as évhez képest. A Szófiai Jegyzıkönyv aláírásával pedig arra vállaltunk kötelezettséget, hogy nitrogén-dioxid kibocsátásunk az 1987-es értékhez viszonyítva 1994 után nem fog nıni2. Ahhoz, hogy kötelezettségeinket be tudjuk tartani, szükség van az alternatív energiaforrások fokozottabb hasznosítására. Az alternatív energiaforrások szerepe Magyarországon Hazánkban a megújuló energiaforrások 3,6%-os részesedéssel rendelkeznek a teljes energiafelhasználáson belül, és ez az arány az utóbbi években sem nıtt jelentısen, pedig az Európai Unió ennél nagyobb mértékő felhasználást sürget. Pozitív várakozásra ad okot, hogy az állami támogatási rendszer kedvezı irányú változásának köszönhetıen 2001-tıl kezdve számos új megújuló energiaforrást hasznosító berendezést helyeztek üzembe. Annak megítélése, hogy hazánknak milyen lehetıségei vannak a megújuló energiaforrások hasznosítására, korántsem nevezhetı egységesnek. Egyes források szerint a szakemberek nem hisznek abban, hogy az alternatív energiák alkalmazása helyettesíthetné a hagyományos erımőveket, míg mások úgy vélik, hogy országunk kiváló adottságokkal rendelkezik a megújulók gazdaságos hasznosítására. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által elkészített Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból az derül ki, hogy elsısorban a biomassza, a geotermikus energia és a napenergia hasznosításához vannak megfelelı adottságaink (Pap É. 2003). II.
BIOMASSZA
Az autotróf növényzet szervesanyag-termelési folyamatainak terméke az elsıdleges produkció, szemben a másodlagos produkcióval, amelynek során a heterotróf állatok a növényi szerves anyagokat saját testükké alakítják át. A folyamatok sebessége (idıegységre vetített intenzitása) a produktivitás, eredménye pedig a produktum; mindkettıt egységnyi területre szokás vonatkoztatni. A növények által megtermelt összes szerves anyag, illetve megkötött energia a bruttó elsıdleges produktum (BEP). Ennek egy részét maguk a növények saját respirációjukra, (NR) használják fel. A fennmaradó rész az ún. nettó elsıdleges produktum (NEP). Ennek mintegy a fele a lebontó folyamatok (LR), kisebb része (kb. 5%) a konzumensek (a növényevı és ragadozó állatok, AR) légzése során használódik fel. A maradék (I) felhalmozódik, és növeli az élılények szerves anyagának mennyiségét.
2
http://www.mtesz.hu/10szakmai_proj/105enhat/B_hasznos/content.html
Az élılényekben adott idıpontban (t) területegységen található összes szerves anyag mennyisége a biomassza (BM). Ez a növények tömegének (fitomassza, FM), az állatokénak (zoomassza, ZM) és az egyéb élılények tömegének (EM) az összege. Az ember testtömegét nem szokás a biomassza fogalmába vonni. A legtöbb élılénynek azonban vannak ténylegesen élı, illetve holt részei (az erdei ökoszisztéma biomasszájában például igen jelentıs tételt képezı elhalt fatest), ez utóbbit nekromasszának (NM) hívjuk. A nekromassza nem azonos az elhalt szerves anyaggal (ESZA), ami az elhalt növényi és állati szervezeteket, a lehullott leveleket, a humuszt stb. foglalja magában. Az elhalt szerves anyag a biomasszának – az élıközösség típusától függıen – töredéke, de többszöröse is lehet. Az elhalt szerves anyag sorsa, hogy vagy lebomlik, vagy elég (pl. erdıtüzekben), s így bezárul a bioszféra anyag- és energia-körforgalma, vagy eltemetıdik (pl. kıolaj- és szénmezıkben). Adott területen a szerves anyag mennyisége, illetve adott idıegység (t = t2–t1) alatt bekövetkezı változása a fenti jelölések felhasználásával a következı összefüggésekkel adható meg: BMt = FMt + ZMt + Emt, BEP t = NEP t + NR t, NEP t = LR t + AR t + I t, BMt2 = BMt1 + I t – ESZA t. A szárazföldön az elsıdleges produkció révén évente és hektáronként átlagosan mintegy 3,4 tonna szerves anyag keletkezik, és négyzetméterenként 6250 kJ energia kötıdik meg. A másodlagos produkció, mint már említettük, az elsıdlegesnél körülbelül egy nagyságrenddel kisebb. Mind az elsıdleges, mind a másodlagos produkció az ökoszisztéma típusától függıen természetesen nagyon eltérı intenzitású (1. táblázat). Megfigyelhetı, hogy az erdık a legproduktívabb ökoszisztémák: produktivitásuk jóval nagyobb, mint akármelyik más szárazföldi formációé, és egy nagyságrenddel meghaladja a tengeri ökoszisztémákét. A mővelt területek produkciója is csak mintegy fele az erdıkének3. 1. táblázat. A Föld fıbb ökoszisztéma-típusainak produktivitási és biomassza adatai (Somogyi Z.) Terület Ökoszisztématípus
Trópusi esıerdı Trópusi l. hull. erdı Mérs. övi fenyıerdı Mérs. övi lomberdı Boreális erdı Fás-cserjés területek Szavanna Mérs. övi puszták Tundra és alpesi ter. Félsivatag, sivatag Szélsıséges homoksziklasivatag, jeges ter. Mővelt területek Mocsarak Tavak, folyók Összes szárazföldi Összes tengeri ökosziszt. Föld összesen
3
(millió km2) 17,0 7,5 5,0 7,0 12,0 8,5 15,0 9,0 8,0 18,0 és 24,0 14,0 2,0 2,0 149,0 361,0 510,0
Fajl. nettó produktivitás (t/ha év) Világ
Fajl. összes biomassza (milliárd t/év) (t/ha)
terj.
átl.
10–35 10–25 6–25 6–25 4–20 2,5–12 2–20 2–15 0,1–4 0,1–2,5 0–0,1
22 16 13 12 8 7 9 6 1,4 0,9 0,03
37 12,0 6,5 8,4 9,6 6,0 13,5 5,4 1,1 1,6 0,0
1–35 8–35 1–15
6,5 20 2,5 7,73 1,52 3,33
9,1 4,0 0,5 115,0 55,0 170,0
Világ összes (milliárd t/év)
terj. 60–800 60–600 60–2000 60–600 60–400 20–200 2–150 2–50 1–30 1–40 0–2
átl. 4 3 3 3 2 6 4 1 6 7 0
765 260 175 210 240 50 60 14 5 13 0,5
4–120 30–500 0–01
1 1 0 1 0 3
14 30 0,05 1837 3,9 1841
Somogyi Z.: Produkció és biomassza. http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b137/ch05s03s02.html
A biomassza elsıdleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján a biomassza lehet elsıdleges, másodlagos és harmadlagos. 1. Az elsıdleges biomassza: a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdı, rét, legelı, kertészeti növények, vízben élı növények. 2. A másodlagos biomassza: az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés fıtermékei, melléktermékei, hulladékai. 3. A harmadlagos biomassza a biológiai eredető anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredető szerves hulladékai (Szemzı P. 2004). A biomassza hasznosításának fı iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Az energetikai hasznosítás közül jelentıs hasznosítási mód az eltüzelés, brikettálás, pirolizálás, gázosítás, és a biogáz-elıállítás. Az aerob biológiai szennyvíztisztításnál a mikroorganizmusok rohamos elszaporodása megy végbe a rendelkezésre álló tápanyag, a víz oxigén tartalma és a hımérséklet függvényében. A biomasszát az elpusztult mikroszervezetek testtömege képezi, amit ülepítéssel vagy flotálással lehet eltávolítani (eleven-iszap). A biomassza-képzıdés oxigénmentes közegben anaerob mikroorganizmusok (anaerob szervezetek) révén is végbe mehet, de lényegesen kisebb sebességgel. A biomassza képzıdés másik formája a fıleg élıvizekben, (hőtıvizekben) lejátszódó algavirágzás (Monoki Á.). A szerves anyagot az erdı producensei nem egyenlı arányban termelik. A szerves anyag legfontosabb termelıi és felhalmozói természetesen a fák. Egy középkorú cseresben folytatott hazai vizsgálat szerint a vizsgált idıszakban az erdı nettó elsıdleges produkciójának 84%-át adták a fák, 13%-át a cserjék, 3%-át a lágyszárúak, és mintegy 0,01%-át a mohák. A föld feletti biomasszát tekintve hasonló a helyzet: 97% volt a fák, 2,6% a cserjék részesedése; a lágyszárúak részaránya 0,3%, a moháké pedig kb. 0,02% (Somogy Z.) (1. ábra).
1. ábra. Egy középkorú cseres növényzetének biomasszája és produktivitása szintek, növényi testtájak szerint, valamint föld feletti és föld alatti összesítésben (Jakucs, 1985 után ,Somogy Z.)
A biomassza, mint energiahordozó jellemzıi:
- megújulása a fotoszintézisnek köszönhetı - az energia tárolása az által valósul meg, hogy a fotoszintézis során a növényekben létrejövı szerves anyagokban kémiai energia formájában raktározódik el a napfény energiája - az energetikai hasznosítást úgy lehet megvalósítani, hogy nem növeljük a légköri szén-dioxid mennyiségét - nagyban elısegíti az ásványkincsek megırzését - jelentısen kisebb a káros anyag emisszió (CO2, CO, SO2, CxHx) a fosszilis energiahordozókhoz képest - az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek reális alapot adnak a racionális hasznosításhoz - kedvezı hatással van a vidékfejlesztésre, a munkahelyteremtésre Felhasználási lehetıségei4 A biomassza, mint energiaforrás a következıképpen hasznosítható: 1. Közvetlenül: - tüzeléssel, elıkészítés nélkül, vagy elıkészítés után 2. Közvetve: - kémiai átalakítás után (cseppfolyósítás, elgázosítás), folyékony üzemanyagként vagy éghetı gázként - alkohollá erjesztés után üzemanyagként - növényi olajok észterezésével biodízelként - anaerob fermentálás után biogázként. A biomassza energiahordozók kis és közepes teljesítményő decentralizált hı- és villamosenergia termelésre, valamint motorhajtóanyagként hasznosítható viszonylag alacsony energiasőrősége miatt. (Monoki Á.). A biomassza felhasználási lehetısége Magyarországon Magyarország földrajzi és éghajlati adottságai mellett a különbözı megújuló energiaforrások között legnagyobb jelentısége a biomasszának van. De a biomassza hasznosítása nemcsak energetikai, hanem környezetvédelmi piac- és vidéki munkahelyteremtés szempontjából egyaránt elınyös lehetıség Magyarország számára. A megújuló energiaforrások felhasználásában illetve termelésében a mezı- és erdıgazdaság játsszák a legnagyobb szerepet, de a különbözı megújuló energiaforrások közül döntıen elsısorban a biomassza termelésében és felhasználásában. Magyarország összes földterülete 9.303 ezer hektár, amelybıl 6.179 ezer hektár a mezıgazdasági mővelés alatt álló terület, és jelentıs az erdıgazdasági ágazathoz tartozó 1.763 ezer hektár terület. Nem szabad megfeledkeznünk a mezıgazdasági mővelés alól kivont területekrıl sem, amelynek mérete jelenleg 1.292 ezer hektár, de ennek a biomassza hozamára vonatkozó statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre. A biomassza energetikai célú hasznosítására elsısorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkezı mezı- és erdıgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosításának, az energetikai erdıgazdaság (energiaerdık) és az energetikai célú növénytermesztés (energianövények) keretén 4
Bai A.-Zsuffa L.: A biomassza tüzelési célú hasznosítása. Főtéstechnika, megújuló energiaforrások 2001. IV. évf. február Bohoczky Ferenc: Megújuló energiák alkalmazási lehetıségei és perspektívái. Főtéstechnika, megújuló energiaforrások 2001. IV. évf. február Monoki Á.: Biomassza energia. http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html Kacz K.-Neményi M.: Megújuló energiaforrások Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, Agrármőszaki kiskönyvtár 1998.
belül van lehetıség. A biomassza energetikai hasznosításában sajátos helyzet, hogy Magyarország adottságai kitőnıek, ugyanakkor a széleskörő elterjedésérıl, és néhány elkötelezett szakember kivételével az elterjesztéssel kapcsolatos komoly erıfeszítésekrıl évek óta nem lehet beszámolni. Ez a helyzet annál inkább elgondolkoztató, mert a világon talán legnagyobb sikerrel a szomszédos Ausztriában tették meg a legnagyobb lépést a biomassza energetikai hasznosításának gyakorlati alkalmazására. A magyar nemzetgazdaság és ezen belül az agrártermelés energiafelhasználása illetve energiaigényessége a második világháborút követı évtizedek folyamán gyors ütemben emelkedett. Újonnan felmerülı igényként fogalmazható meg az agrártermelésen belül az élelmiszertermelés súlyának várható csökkenése következtében a racionális földhasználat, mezıgazdasági foglalkoztatottság és az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében az agrárgazdaság ipari alapanyag, így energiahordozó termelésének mőszaki-gazdasági megalapozása, ami a mezıgazdasági energetika egy újabb, sajátságos területének tekintendı. A biomassza energetikai hasznosítása magyarországi helyzetérıl reális képet kapunk, ha a hazai adottságokat az európai helyzethez hasonlítjuk. Magyarország területének legnagyobb része sík, éghajlati viszonyai kedvezı feltételeket teremtenek a mezıgazdálkodásra. Összes földterülete 9.303.000 hektár, amelybıl 6.179.300 hektár mezıgazdasági mővelés alatt álló terület, ez egészül ki az erdı mővelési ághoz tartozó 1.762.900 hektár területtel. Az ország lakossága közel 10 millió, ami körülbelül 2,8 százaléka az EU népességének, összes földterületünk pedig 2,9 százalékát teszi ki az unió egész földterületének. Az EU-ban és Magyarországon az egy fıre jutó földterület így csaknem azonos: 0,9 hektár. A mezıgazdasági terület tekintetében viszont hazánk helyzete az elınyösebb, nálunk 0,6 hektár, míg az EU-ban csak 0,4 hektár az egy lakosra vetített mezıgazdasági terület. Magyarország természeti adottságai kedvezıbbek mezıgazdasági termelésre az EU egészében tapasztaltaknál: összterületünk 66,5 százaléka alkalmas mezıgazdálkodásra, az EU 45%-os arányával szemben. A mezıgazdasági területen belül nálunk a szántóterület jóval nagyobb arányt (77%) képvisel, mint az EU-ban (53%). Az EU átlagában lényegesen magasabb viszont a gyümölcsös, a szılı és gyepterület aránya. Számottevı a különbség az erdıterületet tekintve: hazánkban az erdısültség csak 19 %, míg az EUban 35%. Az utóbbi idıben számottevıen megnıtt a mezıgazdasági mővelés alól kivont területek mérete, amely körülbelül 1.292.500 hektár és amelynek további növekedésére lehet számítani. A fejlett ipari országokban az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek igen jól hasznosíthatók energiaerdık telepítésére, vagy energianövények termesztésére, és az adott térség munkanélküliségbıl adódó problémáit is enyhíti, egy megújuló energiaforrás termelése történik, valamint az energiahordozókra kiadott pénz a térségben marad és annak további fejlıdését szolgálja. Az élelmiszertermelésbıl kivont szántóterületek aránya a fejlett ipari országokban eléri a 20%-ot. Magyarországon 50.000-1.000.000 hektár termelésbıl kivont termıfölddel lehet számolni. Hazánkban a megújuló növényi biomassza mennyisége szárazanyagban kifejezve a fı- és melléktermékekkel együtt 55-58 millió tonna. Energetikai célra megfelelı körülmények között 6-8 millió tonna szerves anyag lenne hasznosítható (minimálisan pedig 3-4 millió tonna) a 25-26 millió tonna mezıgazdasági, valamint 1-2 millió tonna erdıgazdasági melléktermékbıl. Ahhoz, hogy ez a hasznosítás nagyobb arányú illetve hatékonyságú legyen, megfelelı ökológiai, gazdasági és mőszaki feltételeknek kell rendelkezésre állniuk. A hasznosítható 6-8 millió tonna biomassza összenergia készlete kb. 1,5-2,0 millió tOE-re tehetı. 500.000 hektár energiaerdı 0,8-1,0 millió tOE bio-tüzelıanyagot biztosít, 300-400.000 hektár bio-hajtóanyag termelıképessége hosszú távon 0,5-1,0 millió tOE-t. (Kacz K.-Neményi M. 1998.) A szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása A mezı- és erdıgazdaság évente igen nagy mennyiségő mellékterméket produkál. Ezen
melléktermékeket számos célra lehet felhasználni, mint például talajerı visszapótlásra a növénytermesztésben, az állattartásban, ipari célra, illetve energiatermelésre. Ma sajnos a keletkezı mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési, energiatermelési célra. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható energetikai célra, de annál alkalmasabb talajerıvisszapótlásra. A gyümölcsfa ültetvényeken keletkezı igen nagy mennyiségő nyesedék hasznosítására alig-alig kerül sor, általában energiapazarló és környezetszennyezı módon elégetik, noha aprítására és tüzelésére megfelelı berendezések állnak már rendelkezésünkre. Az erdıgazdaságban az összes kitermelt faanyag 22%-a tekinthetı mellékterméknek. A nettó fakitermelés 41%-a tőzifa, és 59%-a ipari fa. Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során szintén nagy mennyiségő melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehetne energetikai célokra hasznosítani. A keletkezı faforgácsot, főrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható. A fakitermelés melléktermékeit is csak részben hasznosítják energiatermelési célra; vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják. Az energetikai célú növénytermesztés irányulhat alternatív motorhajtóanyag-termelésre (alkohol, repce-metil-észter stb.), tüzelıanyag elıállításra (biobrikett, energiaerdı, repceolaj). A biomassza termelésének nettó hı-energia hozama a mezıgazdasági és erdészeti melléktermékek esetében mintegy 0,3-1,3 tOE/ha között, míg az e célra létesített energiaerdık esetében 1,7-2,6 tOE/ha között változik5 Mezıgazdasági eredető biomassza potenciálunk A biomassza csoportján belül meghatározó szerepe van a gabonaféléknek, melyek a mezıgazdasági növénytermesztés közel 75%-át adják. Az elmúlt években közel 1,7 millió hektáron termeltek kalászos gabonát, melynek csupán 59%-át takarították be, a többit elégették, vagy beszántották. 2. táblázat. Melléktermékek elıfordulása megyékre lebontva (Forrás: Pap É. 2003.) (2000) Megye
Szántóföldi melléktermék
Szılıvenyige és
összmennyisége
gyümölcsnyesedék
(ezer tonna)
(ezer tonna)
Bács-Kiskun
699
89,8
Baranya
480
13,0
Békés
812
7,0
Borsod-Abaúj-Zemplén
399
32,7
Csongrád
266
23,6
Fejér
625
11,9
Gyır-Moson-Sopron
452
13,9
Hajdú-Bihar
608
15,4
Heves
258
21,9
Komárom-Esztergom
232
7,2
Nógrád
199
10,7
Pest
482
58,0
Somogy
497
21,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg
400
100,0
Jász-Nagykun-Szolnok
634
12,0
Tolna
526
12,5
Vas
267
15,4
Veszprém
244
16,8
Zala
182
33,3
A szántóföldeken legnagyobb mennyiségben a kukorica melléktermékei - 90%-ban szár és
levél, 10%-ban pedig kukoricacsutka - keletkeznek. A kukoricaszárat beszántáson keresztül és takarmányként hasznosítják. Hıenergia elıállításához a csutkát használják fel. Szintén jelentıs mennyiségő napraforgószár keletkezik, melyet összezúznak, és azt követıen beszántanak. A hulladékok közül meg kell említeni a szılıvenyigét - melynek nagyobb részét a szabadban elégetik, kisebbik részét pedig a talajba keverik -, valamint a gyümölcsfák ritkító metszése során keletkezı nyesedéket. Az elıbbibıl évente 150-200 ezer tonna, az utóbbiból pedig 400-500 ezer tonna keletkezik (Pap É. 2003). A 2. táblázatból kitőnik, hogy a szántóföldi melléktermékek nagyarányú elıfordulása BácsKiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér és Tolna megyére jellemzı, szılıvenyigét és gyümölcsnyesedéket pedig elsısorban Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyékben találhatunk. Erdıgazdasági eredető biomassza Az uniós csatlakozással összefüggésben a biomassza energetikai hasznosítása során a hangsúly a mezıgazdasági melléktermékekrıl egyre inkább az erdészeti termékekre tolódik el. A magyar erdıkbıl évente mintegy 8 millió m3 bruttó, illetve 6,5 millió m3 nettó famennyiség termelhetı ki. A fakitermelés során keletkezı erdei hulladékok többsége nem kerül hasznosításra, mivel egy részükre szükség van a talaj tápanyag-utánpótlásához, másik részük hasznosításához pedig aránytalanul magas energia- és munkaerı ráfordításra lenne szükség. A hasznosított hulladék többségét hıenergetikai célra használják fel (Pap É. 2003). Ahhoz, hogy az alternatív energiaforrások fel tudják venni a versenyt a hagyományos energiahordozókkal, a jelenleginél jelentısebb anyagi segítségre van szükség, valamint azon telepek kiemelt támogatására, ahol az elektromos áram elıállítása megújuló energiaforrások felhasználásával történik. A szerzı a Pécsi Tudományegyetem "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia programjának I. éves ösztöndíjas hallgatója
1. Felhasznált irodalom 1. Bai A. 2002: A biomassza felhasználása. Szakkönyv. Társszerzık: Lakner Z., Marosvölgyi B., Dr. Nábrádi A. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház,1-230. p. 2. Bai A.-Zsuffa L. 2001: A biomassza tüzelési célú hasznosítása. In: Főtéstechnika, megújuló energiaforrások IV. évf. február 3. Barótfi I.: A biomassza, mint alternatív energiaforrás. http://www.carborobot.hu/Szovegek/HU/Bartofi.htm 4. Bohoczky F.2001: Megújuló energiák alkalmazási lehetıségei és perspektívái. In: Főtéstechnika, megújuló energiaforrások IV. évf. február 5. Bohoczky, F. 2005. május 10: Megújuló energia források magyarországi felhasználása. „A magyar energiapolitika helyzete és jövıje” konferencia. Magyar Energiahatékonysági Társaság és a MTESZ HBM Szervezete. Debrecen. 6. Kacz Károly - Neményi Miklós 1998: Megújuló energiaforrások Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, Agrármőszaki kiskönyvtár. 7. Monoki Á.: Biomassza energia. 8. http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html 9. Pap. É.2003: Környezetbarát energiafelhasználás, avagy a megújuló energiaforrások általános jellemzése, az Európai Unióban és hazánkban betöltött szerepe. Budapest, BGF KKFK Elektronikus Könyvtár . http://elib.kkf.hu/edip/D_10367.pdf 10. Somogyi Z.: Produkció és biomassza. http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b137/ch05s03s02.html
