Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar Csíkszeredai Kihelyezett Tagozat Vezetés és szervezés mesterszak
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM KÉSZÍTETTE:
Bencze László - 2011 -
2 Az agrárpolitika nem más mint a gazdaságpolitika egyik megnyilvánulási formája. Alapvetően az a lényege, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos célok és eszközök végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket rendszerezze. Nemcsak ezeknek az intézkedéseknek a felügyelője, hanem kiterjed még a tulajdon védelmére, a termékek szabályozására, a gazdaságok, szövetkezetek fejlesztésére, az áruval kapcsolatos tevékenységek optimalizálására. Ugyanakkor magábafoglalja az újratermelés, fenntartható fejlődés és a versenyképesség megteremtésének szabályozását, a termelési visszaesések és ingadozások mérséklését, elkerülését, illetve a piac és a termelés szabályozására ható intézkedések rendszerét. Gyakorlatban átfogja az állam a mezőgazdaságra irányuló valamennyi megnyilvánulását. Fő célj az agrárpolitikának, hogy a mezőgazdaság eredményesen járuljon hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez. Ebben a dolgozatban az agrárpolitika a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területét vizsgáljuk, illetve azokat az intézkedéseket, adatokat a mezőgazdaságban, amelyek hozzájárultak a mai helyzet kialakulásában a népesség növekedéssel kapcsolatosan. Ha a mai világban körülnézünk, rengeteg problémát találunk. Bár vitatott téma, sokan vallják azt a nézetet, hogy egy probléma a népesség növekedése is. Régen a népességnövekedést, a tőkenövekedést jónak tartották, azonban ma, amikor egyre tisztábban látjuk a Föld ökológiai korlátait, ezt a növekedést rossznak könyvelik el. A növekedésen azonban egy kicsit el lehet gondolkodni. A világunk lineáris. Minden a természetben. Az emberi élet, a környezet megújulása, a reprodukció, az ökológiai lánc, az erőforrások. Minden lineáris. A növekedés ebben az értelemben jó és szükséges, enélkül nincs fejlődés. Ez jelenti a fenntartható fejlődést, vagyis csak olyan mértékben, amennyiben az erőforrások képesek megújulni, tehát lineárisan. Azonban a Világban, a gyakorlatban nem így van. Az emberi elme képtelen felfogni az „exponenciális” fogalmát. Az egyik legjobb példa az a közismert feladvány, amely így szól:1 „Tételezzük fel, hogy önöknek van egy tavuk. Egy szép napon észreveszik, hogy megjelent a tavon egyetlen kicsi vízi liliom. Pontosan tudják, hogy a liliom naponta megduplázza a méretét. Tisztában vannak azzal is, hogy ha nem avatkoznak be, és a liliomot hagyják nőnni, akor harminc nap alatt teljesen befedi a tavat – ezáltal megfojtva a vízben az élet minden más formáját. De kezdetben a liliom kicsinek klátszik, ezért úgy döntenek, hogy aggodalomra nincs ok. Majd akkor foglalkoznak vele, amikor már a liliom a tó felét beborítja. Vajon mennyi időt hagytak maguknak, hogy megakadályozzák a tó teljes pusztulását? Mindössze egy napot!” Az exponenciális növekedés hatására bekövetkezik túllövés, ami azt jelenti, hogy bár kezdetben alig látható ez a változás, az idő folyamán ez felgyorsul és egyre gyorsabb lesz, annak ellenére, hogy a hozam az egész idő alatt ugyanakkora (100%-os a liliom esetében). A probléma az, hogy az utolsóelőtti, vagy utolsó kettőződésnél már nem marad idő a cselekedetre, nincs idő, hogy tegyünk valamit. A válság bekövetkezik és ennek az oka az, „hogy az exponenciális növekedés olyan hirtelen felhalmozódást hoz létre, mely lehetetlenné teszi a keletkezett probléma kezelését”.2 Ha a gyakorlatban akarjuk ezt vizsgálni, akkor nézzük meg a bankszektort, a pénzpiacokat és a legutóbbi válság okozóit a származtatott 1
Donella Meadows, Jorgen Randers, Dennis Meadows – A növekedés határai harminc év múltán; Kossuth kiadó Budapest, 2005, 42. old. 2 U.o. 43. Old.
3 termékek (derivatívok) piacát. Azoban ennek a dolgozatnak nem ez a célja, hanem, hogy azt mutassa be, hogyan jelentkeznek ezek a hatások a mezőgazdaságban. Ma már egyre többet foglalkoznak a fenntartható fogyasztás fogalmával. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy újragondoljuk a termékek teljes életciklusát, ugyanis a gyártási technológia, szállítás, csomagolás stb hatással van a környezetre és az emberekre. A fenntartható fogyasztás célja, hogy bíztosítsa az összes földlakó alapvető szükségleteinek kielégítését. Ezen változás megteremtésében nagy szerepük van a kormányoknak, vállalkozásoknak, szervezeteknek, de szerepet kapnak a fogyasztók is. Mégis tudunk nem egy régióról, országról, ahol rendkivűl alacsony a megélhetési szint, és vannak olyanok, ahol jóval több van, mint ami kellene. Egy cikk szerint „A világon több mint 2 milliárd embernek van szüksége annál többre, mint amihez hozzájut – csak a túléléshez. Másoknak meg felelősségteljesebben kellene választaniuk”3 „A növekedés határai” című könyv tárgyal egy modellt,4 amely által kapcsolatba hozza a népesség növekedését az élelmiszer termeléssel, fogyasztással. Ezt kifejtve arról van szó, hogy a szegények és a gazdagok közötti szakadékot a gazdaság csak növeli a jelenlegi formájában. Megfigyelhető, hogy a gazdasági fejlődés általában a gazdagabb országokban folyik, és ott is a gazdagabb emberknél koncentrálódik. Fennáll egy visszacsatolási hurok, mely úgy jellemezhető, hogy „akinek van annak adatik”. Tehát egy absztrakt, szegénységfentartó mechanizmus figyelhető meg, amelynek az egyik oka a népesség – tőke kapcsolatával jellemezhető. Abból táplálkozik, hogy a gazdag lakosságnak könnyebb félretenni, befektetni és a tőkéjét megsokszorozni, mint a szegényeknek. A gazdag lakosság már egy olyan nagy tőkeállománnyal rendelkezik, mely már magától növekszik és ezáltal nemcsak az alapvető igényeiket tudják kielégíteni, hanem nagyobb beruházási arányt tudnak megengedni. A szegényebb országokban viszont a tőke növekedése nehezen tud lépést tartani a népesség növekedésével. Az ott megjelenő tőkét, erőforrásokat iskolák, kórházak építésére, illetve az alapvető igények kielégítésére kell fordítani, tehát jóval kisebb lesz a beruházási arány, amely lehetővé tenné pl. az ipar fejlődését. Ha a nők a gyerekneveléssel szemben nem látnak vonzó tanulási vagy gazdasági alternatívát, akkor a gyerekek képezik az elérhető kevés számú befektetési formák egyik alakját, így a népesség csak tovább növekszik, anélkül, hogy gazdagodna. A könyv ábrázol egy sémát, mely a visszacsatolási hurkokat mutatja be egyszerűen.
3
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-fenntarthato-fogyasztas (2011-05-16, 17:54) Donella Meadows, Jorgen Randers, Dennis Meadows – A növekedés határai harminc év múltán; Kossuth kiadó Budapest, 2005, 65-69. old. 4
4
Népességnövekedés
Szegénység
Népesség
ábra 1. Népességnövekedés csapdája
5
Elolvasva a fenti részt, azonnal felmerül a kérdés, hogy ez milyen kapcsolatban áll az agrárpolitkával? A válasz szintén a növekedésben keresendő. Ugyanis ennek társadalmi csapdának az egyik következéménye, hogy az élelmiszer-termelés növekszik. Az utóbbi évben nem egy országban megduplázódott a termelés, azonban az egy főre jutó tápláléktermelés alig javult, Afrikában folyamatosan csökkent. Az egyik nagy tragédiája, amit látunk is, hogy a környezet egyre jobban romlik. A termelésben bekövetkezett növekedést olyan szakpolitikákkal érték el, amelyek károsították a talajt, a vizeket, az erdőket és az ökoszisztémát. Ezzel sajnos nem azt érték el, hogy az emberek jobban táplálkozzanak, hanem ahhoz, hogy még több embert lehessen továbbra is nem kielégítően táplálni. Egy másik cikk szerint6 a Világ népessége terén már a 7 milliárdos számot emlegetjük. A Földön Afrika népessége növekszik a leggyorsabban, a kontinens lakossága már túllépte az egy milliárdot. A Világ népességének alakulását, növekedését az 1.-es számú ábra mutatja be. Az ábra piros oszlopai és a bal oldali skála mutatják be a népesség alakulását abszolút értékekben. Ezen egy folyamatos növekedés látható, egészen 2050-ig.7 A jobboldali skálán ábrázoltam a százalékos változások vonalát, melyben mindig az előző évhez viszonyított százalékos növekedést mutatom be. Ugyanakkor az exponenciális trendvonal mutat egy növekedési ütemet. A teljes ábrából elolvasható, hogy a népesség száma növekedik ugyan, de már alacsonyabb ütemben. Ezt alátámasztja a trendvonal alatt elhelyezkedő értékek, illetve a változás vonal alacsony mozgása is.
5
Donella Meadows, Jorgen Randers, Dennis Meadows – A növekedés határai harminc év múltán; Kossuth kiadó Budapest, 2005, 65-69. old. 6 http://antalvali.com/hirek/fold-nepessege-7-milliard.html (2011-05-17) 7 A honlap adatai frissítésének legutolsó dátuma 2011 május 3, tehát élek azzal a feltételezéssel, hogy az előrejelzés 2011-es évtől kezdődik. (http://www.worldometers.info/population/ <2011-05-21; 15:43>)
5
ábra 2. A Világ népességének alakulása abszolút és százalékos értékekben.
8
A 2-es számú ábra egy általános bemutatást nyújt, hogy a globális szinten mennyi ember számít szegénynek, mennyi ember van aki kevesebb mint napi 10 amerikai dollárból él meg.
ábra 3. A Világ szegényeinek megoszlása
8 9
A http://www.worldometers.info/population/ (2011-05-21) adatai alapján saját szerkesztés http://www.globalissues.org/article/26/poverty-facts-and-stats (2011-05-21)
9
6
Egyes szakemberek a géntechnológiában látják a megoldást a növekvő élelmiszerigényre. Aki foglalkozott egy kicsit az agráriummal tudja, hogy a szójabab hogyan jutott el majdnem minden termékbe, miért növekedett annyira a termelése. A kutatások azt mutatják, hogy ezen génmódosított növények sokkal több gyomirtószer-felhasználást igényelnek. Ezen növényírtószerek olyan anyagokat tartalmaznak, melyek úgy biológiailag, mint kémiailag rontják a növény minőségét. A műtrágya csak néhány olyan kémiai elemet tartalmaz, amit a növény a földből kellene megkapjon, a többi sajnos hiányzik. Így lesznek egyre vitaminhiányosabbak és egészségtelenebbek a termékek. Ugyanakkor ezek a szerek további terhelést jelent a környezet számára. Azonban ez a technológia egy új megoldást tudna nyújtani az éhinség elkerülésére, a szegénység megszüntetésére. Vitathatatlan tény, hogy a Világ szinte minden egyet pontján megnövekedett a gazdasági termelés az elmúlt évtizedekben. A globalizáció megjelenése, a szocializmus elterjedése olyan piacokat nyított meg a tőke áramlása számára, melyek lehetővé tették a gazdaságos és hatékony technológiák elterjedését. A piaci liberalizáció azonban azt is eredményezte, hogy egy-egy ország jobban meg tudta növelni az exportját, eladni a fölösleget. Viszont ez azt is jelentette, hogy egyre többet termelt, mivel volt kereslet a termékekre. Egyik jó példa az Európai Unió közös piacgazdasága, amely az országok közötti kereskedelmet segítette. Az akkori politikák arra irányultak, hogy a lehető legjobban stimulálják a gazdasági termelést. Ezért voltak olyan intézkedések, melyek által növelték a mezőgazdasági termények termelését, az állattenyésztést. Nemcsak az EU-ban voltak ilyen kezdeményezések és ennek következtében a 2000-es adatok szerint a földművesek már háromszor annyi gabonát termelnek, mint 1950-ben. A 3-as ábra ezt mutatja be, egészen 2005-ig. Ezen nem csak pusztán a Világ mezőgazdasági termelésének változást látjuk, hanem a világos a oszlopokban a fejlődő országok termelését mutatja be, milliárd dollár értékben kifejezve. Ezen kívűl az egy főre jutó termelést is ábrázolja a sárga csíkkal, szintén dollárban kifejezve. Ez számunkra azért hasznos, mert az ábra szerint a fejlődő országok összesen a Világ termelésének több mint a felét teszik ki a 80-90 –es évektől kezdődően. Arról, hogy Románia és Magyarország a fejlődő országok közé tartoznak-e, eléggé ellentmondásos adatokat találtam, több 2009-es lista is megemlíti, más, ami hitelesebb volt, viszont egyértelműen nem. Élek azzal a feltételezéssel, hogy már nem tartozunk ezek közé, viszont van még amit fejleszteni, és 2005-ben a két országban nagy szerepet játszott a mezőgazdaság. Ebben a tekintetben a szedtem további adatokat arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági termelés milyen szerepet játszik, illetve milyen növekedést ért el az elmúlt években.
7
ábra 4. A mezőgazdasági termelés növekedése a Világon, a fejlődő országokban, mrd. dollárban és egy fore jutó dollárban.
10
Az tény, hogy mindkét ország az Európai Unió szabályozási rendszernek megfelelően kell eljárjon a termelést illetően. Szűkítve a kört Romániára, azt figyelhetjük meg, hogy a csatlakozás után egyértelműen a Nyugat felé orientálódott. Romániára jellemző, hogy óriási terülekkel rendelkező nagygazdaságok mellett számos kis- vagy törpegazdaság is létezik. Ezeknek nagy része alig több mint egyhektáros földterülettel. A kisgazdaságok zöme vidéken helyezkedik el és szinte kizárólag saját szükségletére termel. Ezek a gazdaságok azonban egyre nagyobb kihívással néznek szembe, ugyanis az olcsóbb import termékek ára gyakran annyira alacsony, hogy érdemesebb azt megvásárolni, mint azokra a munkákra, erőforrásokra költeni, amit a termelés megkíván. Az viszont tény, hogy a rendszerváltás után Románia rengeteget tett a mezőgazdaság privatizációjáért és a szerkezetének átalakításáért. Az állami gazdaságokat szétdarabolták, sok esetben vissza is adták a tulajdonosaiknak. Azonban több nagy bírtokkal rendelkező gazdaság pénzügyi helyzete katasztrófális, és támogatások hiányában az is marad. Ennek a fő oka a tőkehiány, az alulképzett és motiválatlan munkaerő, valamint az elöregedett géppark. Azok a gazdaságok, melyek hamarabb váltottak magánjogi formára, lényegesen fejlettebbek, ugyanis nemcsak a mezőgazdasági tevékenységből gyarapították a tőkéjüket, lecserélték gépeiket korszerűbb nyugati gyártmányú gépekkel.
10
http://bigpictureagriculture.blogspot.com/2011/02/agricultural-productivity-graphed-1961.html (2011-05-21)
8 Románi bár sokat tett és rengeteg támogatást kapott a korszerűsítésre, még mindig alul marad a Világ és Nyugat Európa szintjéhez képest. Ez általában jellemző a néhai szocialista országokra. Az 1-es táblázat egy kis összefoglalót mutat be, néhány ország búza és kukorica termelésével kapcsolatosan.
Ország Világ USA Franciaország Németország Magyarország Románia
Termőterület (ha)
Kukorica Mennyiség (t)
Hozam (t/ha)
Termőterület (ha)
Búza Mennyiség (t)
Hozam (t/ha)
142,331,335
637,444,480
3.41
204,614,529
549,433,727
2.75
28,789,240
256,904,560
8.92
21,383,410
63,589,820
2.97
1,667,000
11,898,000
7.14
4,905,000
30,582,000
6.23
472,700
3,415,000
7.22
2,967,379
19,296,100
6.5
1,150,000
4,534,000
3.94
1,112,000
2,919,000
2.63
3,119,104
9,576,985
3.07
1,410,944
2,479,052
1.76
táblázat 1. 2009-es termelési hozamok néhány országban
11
Két fontosabb számot emelnék ki. Az USA hozama messze az élen jár. Figyelembe véve az ottani politikát az élelmezéssel, mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatosan, nem lehet meglepő a magas érték. Az ottanni nagy ipari farmok mindent megtesznek a lehető legnagyobb terményhozam érdekében. Ha hozzátesszük, hogy az USA lakossága 2009-be több mint 305 millió volt, akkor az egy főre eső kukorica termelés kb 0.8 tonna. Még két ország adatai vannak feltüntetve, amelyek már közelebb állnak, itt látszik, hogy a Nyugat Európai régió hozama is meglehetősen magas, mint a kukorica, mint a búza termelésben. Végül Magyarország és Románia adatai is bekerültek, amiből az derül ki, hogy egyértelműen Románia a Világ átlag alatt termel, melynek az okai feltehetően a már fent említett okok. A lakosság számát átlagosan 21.5 millióval számolva, az egy főre eső kukorica termelés Romániában 0.44 tonna, míg Magyarország esetében ez 0.45 t, amennyiben 10 milliós fővel számoljuk Magyarország népességét. A két adatból azt lehet következtetni, hogy Magyarország 2009-ben jobban állt a kukorica termelésében, és ez a tőke magasabb kihasználtságának tulajdonítható. Románia is elindult a növekedésben. 1970 hez viszonyítva 2008-ban két és félszer annyi búzát termelt tonnában kifejezve. A következő két ábra egy összehasonlítás a fontosabb termékek terén. Bal oldali skála, kék oszlopok mutatják értékben (ezer dollárban) kifejezve a termelés nagyságát, a jobb oldali skála és sárga oszlopok viszont a tonnában kifejezett értékeket ábrázolják.
11
http://nue.okstate.edu/crop_information/world_wheat_production.htm (2011-05-21) adatai alapján saját készítés
9
12
ábra 5. Mezőgazdasági termelés Romániában 1970-ben
12
ábra 6. Mezőgazdasági termelés Romániában 2008-ban
13
Képek forrása: http://faostat.fao.org/site/339/default.aspx (2011-05-21), itt minden évre vonatkozólag megtekinthetőek ezek az adatok. Helyszűke miatt csak ezt a kettőt tettem be. Viszon érdekes, a 10 évenkénti változás vizsgálata is, úgy mennyiségben mint értékben.
10 Egy tanulmány szerint14 Romániában 2008-ban a szegénységi indexe 18% körül volt, ami azt jelenti, hogy minden ötödik ember átlagosan havi 450 lejből. Ez a létszám közel négy million főt tesz ki. A szegénységgel nemcsak a roman politika foglalkozik, hanem az Unió is. Az EU legszegényebb országai között a második helyet foglalja el, ami annak is köszönhető, hogy eddig a román kormány meglehetősen kis hangsúlyt fektetett a szegénység kérdésének megoldására. Az alábbi ábra, az mutatja be, hogy meglehetősen magas azon szegények rátája, melyek falusi környezetben élnek.
ábra 7. Romániai szegénység régiókénti megoszlása
15
összegezve a fentieket, azt a következtetést tudom levonni, hogy bár növekedett a mezőgazdasági termelés, ezt nem a falusi környezetben élő kistermelők érték el, hanem azok a nagy cégek, amelyek nagyobb mérettel rendelkeznek. Bizonyítja a fenti ábra is azt a sajnálatos tényt, hogy bár a trend szerint egyre töben költöznek vissza a falvakba, a helyi mezőgazdaságok még mindig akadoznak. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a kezdetben tárgyalt társadalmi csapda Romániában még nem érvényesül. Annak ellenére, hogy a gazdag és a szegény réteg kezd eltávolodni, a középosztály megszűnésével, itt még nem annyira veszélyes a gazdasági fejlődés negatív hatásai, mint ott ahol már évekkel ezelőtt megkezdték az ipari farmokon való termelést. A szegénység az országban több tényezőnek is tulajdonítható, amelyekre egyre nagyobb hangsúlyt fektet a román kormány. Leszögezhetjük, hogy egy erőteljesen fejlődő, sok potenciállal rendelkező országról beszélünk, amely mindössze tőkebevonási nehézségekkel küzködik, az erőforrásai megvannak. A kérdés csak az, hogy az életszínvonal növelésére milyen intézkedéseket hoznak. Ugyanakkor az is kérdés, hogy ha beszéltünk az exponenciális növekedésről, akkor a román mezőgazdaság milyen szinten áll jelenleg? Véleményem szerint most kezdődik az emelkedés és most kell vigyázni arra, hogy ne legyen túllövés az egész. Ehhez irányítás, tudatos környezetgazdálkodás és védelem szükséges. 13
Képek forrása: http://faostat.fao.org/site/339/default.aspx (2011-05-21), itt minden évre vonatkozólag megtekinthetőek ezek az adatok. Helyszűke miatt csak ezt a kettőt tettem be. Viszon érdekes, a 10 évenkénti változás vizsgálata is, úgy mennyiségben mint értékben. 14 http://megabyte.utm.ro/articole/2010/se/sem1/SE_RomaniPDF/8_Molnar_DEVELOPMENT%20AND%20POVERT Y%20IN%20ROMANIA.pdf (2011-05-22) 15 U.o.
11
Irodalom: o Donella Meadows, Jorgen Randers, Dennis Meadows – A növekedés határai harminc év múltán – Kossuth Kiadó, Budapest, 2005 o Természet és Gazdaság – Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény – Typotex Kiadó, Budapest 2005, Szerkesztette Pataki György – Takács-Sánta András o http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-fenntarthato-fogyasztas (2011-05-16, 17:54) o http://www.haszon.hu/agrar/noevenytermesztes/134-az-olocs-buza-keletrl-joen.html (2011-05-16) o http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/markmen_laczko_vincze.pdf (2011-05-17) o http://www.szie.hu/file/tti/disszertacio/Bors_Reka_ert.pdf (2011-05-17) o http://www.financiarul.com/articol_9909/productia-de-cereale-a-romaniei-ar-putea-creste-cupeste-90-in-2008.html (2011-05-17) o http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=ro (2011-05-17) o www.europainstitut.hu/pdf/elemzes/schutz.pdf 2011-05-17 o http://www.ecostat.hu/download/muhely/ECOSTAT_muhely_070920.pdf 2011-05-17 o http://www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20080830-roman-gazdasagi-csoda-es-a-kerdojelekgdp-kulkerhiany-inflacio-beremelkedes.html 2011-05-17 o http://nue.okstate.edu/crop_information/world_wheat_production.htm (2011-05-21) o http://faostat.fao.org/site/339/default.aspx (2011-05-21) o http://www.worldometers.info/population/ (2011-05-21) o http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/1-oktatas-tarsadalmi-090617-1 (2011-05-21) o http://www.krusekronicle.com/2008/02/economic-stat-3.html (2011-05-21) o http://www.globalissues.org/article/26/poverty-facts-and-stats (2011-05-21) o http://bigpictureagriculture.blogspot.com/2011/02/agricultural-productivity-graphed-1961.html (2011-05-21) o http://www.ams.org/membership/individual/types/mem-develop (2011-05-21) o http://www.fao.org/fileadmin/templates/ess/ess_test_folder/Publications/Yearbook_2009/Statistica l_Yearbook_2009.pdf (2011-05-21) o http://megabyte.utm.ro/articole/2010/se/sem1/SE_RomaniPDF/8_Molnar_DEVELOPMENT%20AND %20POVERTY%20IN%20ROMANIA.pdf (2011-05-22)
