DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR ÁPOLÁS MESTERSZAK TÁJÉKOZTATÓ

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR

ÁPOLÁS MESTERSZAK TÁJÉKOZTATÓ

Nyíregyháza, 2010

ÁPOLÁS MESTERSZAK TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁS MESTERSZAK TÁJÉKOZTATÓ

Szerkesztette:

Dr. Harsányi Gergő, Ujváriné Siket Adrienn

A kézirat lezárva: 2010. augusztus 30. Felelős kiadó:

Dr. Fábián Gergely dékán

Nyomdai előkészítés: VTP Bt., Nyíregyháza Készült: IMIPrint Nyomda, Nyíregyháza © DE-EK, 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

2


TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNTŐ ......................................................................................................................................................... 4 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK .......................................................................................................................... 5 AMIT A BOLOGNAI FOLYAMATRÓL TUDNI ÉRDEMES ......................................................................... 6 AMIT A KREDITRENDSZERRŐL TUDNI ÉRDEMES ................................................................................ 8 AZ EGYETEMI VEZETÉS ÉS A KAR KÖZPONTI EGYSÉGEI ............................................................. 10 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A MESTERSZAKRÓL ............................................................................... 17 ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ............................................................................................................... 18 KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI .............................................................................................. 18 MINTATANTERV............................................................................................................................................... 24 NAPPALI TAGOZAT......................................................................................................................................... 24 MINTATANTERV............................................................................................................................................... 27 LEVELEZŐ TAGOZAT ..................................................................................................................................... 27 ÁPOLÁS MESTERSZAK VEZETŐI............................................................................................................... 30 A SZAK TITKÁRSÁGA .................................................................................................................................... 30 A MESTERSZAK KÉPZÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ KARI TANSZÉKEK ..................................................... 31 TUDOMÁNYOS MUNKA, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK..................................................................... 33 AZ ÁPOLÁS MESTERSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZŐ TÁRGYAK............................ 38 AZ ÁPOLÁS MESTERSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK ........................................................................................................................................................... 66 A SZAKDOLGOZAT......................................................................................................................................... 79 A SZAKDOLGOZAT TARTALMI-FORMAI KÖVETELMÉNYEI AZ ÁPOLÁSI TANSZÉKEN ........... 85 ZÁRÓVIZSGA SZABÁLYOZÁSA AZ ÁPOLÁS MESTERSZAKON ....................................................... 91

3


KÖSZÖNTŐ Tisztelt Első Éves Hallgatónk! Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt karunk akkreditált és engedélyezett mesterképzésén. Legyen büszke arra, hogy az új rendszerű felvételi eljárásban sikerült bekerülnie Egészségügyi Karunk mesterképzésére, amely az ország egyik leghíresebb, legelismertebb felsőoktatási intézményének a kara, az Orvos- és Egészségtudományi Centrumon belül. Ez azért is elismerésre méltó teljesítmény, mert országszerte számosan megértették, mit is jelenthet ez a közös szellemi kaland, amit jól tükröznek az igen magas jelentkezési létszámok. Ennek a megtisztelő érdeklődésnek természetesen minden szempontból igyekszünk majd megfelelni, egy olyan hallgatóbarát környezet megteremtésével, amely biztosítani fogja a nyugodt tanulást, felkészülést. Kívánom, hogy érezze magát jól karunkon, töltse minél tartalmasabban újabb tanulóéveit, gazdagodjon minél több hasznos tapasztalattal, élménnyel, tudással, használja ki mindazokat a lehetőségeket, amelyeket intézményünk kínál a hallgatók számára. Azt kérem hallgatóinktól, hogy a szaki tájékoztatót és egyéb kiadványainkat gondosan tanulmányozzák át, ismerkedjenek meg velük, így tanulmányaikat egy ismert világban kezdhetik el. Kívánom Önnek kedves Hallgató, hogy kitűzött céljait – amiért az Egészségügyi Kart választotta – maradéktalanul és sikeresen valósítsa meg. Sok sikert, eredményes tanulmányokat, jó erőt, egészséget kívánok.

Dr. Dankó Katalin Egyetemi docens, szakfelelős

Dr. Fábián Gergely Tanszékvezető főiskolai tanár, dékán

4


ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

5


AMIT A BOLOGNAI FOLYAMATRÓL TUDNI ÉRDEMES A Bologna-folyamat a felsőoktatási rendszer nagyszabású európai átalakítása. Az eddigi duális szerkezet (a főiskolai és egyetemi, egymás mellett párhuzamosan létező képzési szisztéma) helyett teljes körűen bevezetésre került 2006. szeptemberétől a többciklusú, lineáris, egymásra épülő szerkezet, minden ciklus végén lezárt végzettséget és szakképzettséget adó kimeneti lehetőséggel. Ez az új képzési rendszer az angolszász képzési modell megvalósítása, amely az egységes Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozást szolgálja. A lineáris, többciklusú képzés fő ciklusai a következők:   

Felsőfokú alapképzés: Felsőfokú mesterképzés: Doktori képzés:

BSc./BA. képzés (bachelor) MSc./MA. képzés (master) PhD. képzés (tudományos minősítést, doktori fokozatot ad)

(BSc., MSc. az egészségtudományi képzések, BA. MA. a társadalomtudományi képzések felsőfokú alap- illetve mesterképzéseit jelentik.)

A Bologna-folyamat jellemzői, céljai:  könnyen áttekinthető végzettségek és jól összehasonlítható oklevelek bevezetése  hallgatói, oktatói mobilitás, átjárhatóság elősegítése

6


 összehasonlítható kritériumok, módszerek kifejlesztése az európai együttműködés támogatása és a minőségbiztosítás területén. Alapképzés Az első képzési szint az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc), mely (alapképzési szaktól függően) 6-8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az alapfokozat megszerzésével egy szakképzettség szerezhető. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az adott alapképzésben. Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú képzési rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett főiskolai oklevél egyenértékű az alapfokozatot nyújtó oklevéllel. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Mesterképzés A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. E képzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves). Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú képzési rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett egyetemi oklevél egyenértékű a mesterfokozatú oklevéllel. Doktori képzés A tudományos ismeretek bővítésére a mesterszak elvégzése után, a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) való részvételre van lehetőség. Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.

7


AMIT A KREDITRENDSZERRŐL TUDNI ÉRDEMES A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról a Kormány 200/2000. (XI.29.) Korm. rendelete intézkedik. A fenti rendelet szerint 2002. szeptember 1-jével a képzéseket kreditrendszerben kell meghirdetni. A kreditrendszer alapja a kredit, amely a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége; 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek, amely magában foglalja a tanórákat (kontaktóra oktatóval) és az átlagos egyéni tanulmányi munkaidőt (felkészülési idő). Egy adott tantárgyhoz, gyakorlathoz rendelt kreditponton (mennyiségi mutató) túlmenően a hallgató a tárgy eredményes teljesítésekor érdemjegyet (minőségi mutató) kap. A kreditpont megszerzésének feltétele az eredményes vizsga. Egy tanulmányi időszakban átlagosan 30 kreditpontnyi teljesítményt kell nyújtani a kötelező, a kötelezően választható, a szabályozottan választható, illetve a szabadon választható tantárgyakból. A kreditrendszerben való eligazodást segíti a mintatanterv, amely a tantárgyaknak olyan elosztása félévekre, amelyet az átlagos ütemben előrehaladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30-at megközelítő, illetve túlhaladó kreditet teljesít és tanulmányait a képesítési követelményekben leírt képzési idő alatt befejezi. A kreditrendszerű képzés rugalmasabb, mint a mintatanterv teljesítése, ugyanis a hallgató számára választási lehetőséget is kínál. Megvalósítható az egyéni ütemben történő előrehaladás, egyes tantárgyaknak más felsőoktatási intézményben, vagy külföldön való teljesítése. A kreditrendszerű képzés elősegíti az intézményen belüli szakváltoztatást (pályamódosítás), azonos szakon az intézményváltoztatást. A kreditgyűjtésre vonatkozó szabályok miatt a félév, illetve évismétlés fogalma értelmetlenné válik. (Bizonyos teljesítmény elérése esetén nincs elveszett félév vagy tanév a hallgató számára). A kreditrendszer lehetőséget ad – a hallgató egyéni felelősségének hangsúlyozása mellett – egyéni tanulmányi rend kialakítására. Egy-egy szak mintatantervében meghatározásra kerül a kötelező, kötelezően választható, a szabályozottan választható tárgyak halmaza és a hozzárendelt kreditpontok mennyisége. Ugyanez meghatározásra kerül a teljesen szabadon választható tantárgyaknál is. A választható tárgyak megválasztása lehetővé teszi célirányos szakmai ismeretek megszerzését.

8


A kreditrendszer rugalmassága nem idézheti elő a képzési idő meghosszabbítását, hanem az a cél, hogy a hallgató ésszerű ütemezéssel, minél jobb eredmények elérésével használja ki a kreditrendszer adta lehetőségeket. A kreditrendszer bevezetésével együtt működésbe lép a hallgatói informatikai rendszer; itt lehet válogatni a tantárgy kínálatból, ha egyéni tanulmányi rendet akar valaki kialakítani. Elektronikus úton kell megadni a regisztrációs héten a választott tanrendet, itt jelenik meg a visszajelzés a jelentkezés elfogadásáról, majd a tanulmányi időszak végén így történik a vizsgára való jelentkezés is, így valamennyi hallgató elemi érdeke, hogy elsajátítsa az információs rendszer működését és felhasználásának lehetőségeit.

9


AZ EGYETEMI VEZETÉS ÉS A KAR KÖZPONTI EGYSÉGEI A Debreceni Egyetem vezetése PROF. DR. FÁBIÁN ISTVÁN PROF. DR. PÁLES ZSOLT PROF. DR. JÁVOR ANDRÁS PROF. DR. SZILVÁSSY ZOLTÁN PROF. DR. NAGY JÁNOS PROF. DR. PARAGH GYÖRGY PROF. DR. GAÁL ISTVÁN

- REKTOR - TUDOMÁNYOS REKTORHELYETTES - OKTATÁSI REKTORHELYETTES - STRATÉGIAI REKTORHELYETTES - AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM ELNÖKE - ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM ELNÖKE - TUDOMÁNYEGYETEMI KAROK ELNÖKE

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar vezetői DR. FÁBIÁN GERGELY DR. KÓSA ZSIGMOND

- DÉKÁN - ÁLTALÁNOS ÉS FEJLESZTÉSI DÉKÁNHELYETTES

DR. SEMSEI IMRE DR. SÁRVÁRY ATTILA DR. SZEGEDI JÁNOS HUNYADI KÁROLYNÉ DR. HORVÁTH LÁSZLÓ DR. ZAGYI BERTALAN NAGY MIKLÓS RICSEINÉ BODNÁR-TÓTH BEÁTA

- TUDOMÁNYOS DÉKÁNHELYETTES - OKTATÁSI DÉKÁNHELYETTES - KLINIKAI GYAKORLATOK IGAZGATÓJA - GAZDASÁGI EGYSÉG VEZETŐ - SZOCIÁLIS SZAKVIZSGA, SZAK- ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT VEZETŐ - MICS VEZETŐ - TANULMÁNYI OSZTÁLY VEZETŐJE - IGAZGATÁSI ÉS SZERVEZÉSI KÖZPONT VEZETŐ

10


Igazgatási és Szervezési Központ CÍM: NYÍREGYHÁZA, SÓSTÓI ÚT 2-4, 'A' ÉPÜLET 103. SZ. IRODA Tel:42/404-403, Fax: 42/408-656 IGAZGATÁSI ÉS SZERVEZÉSI KÖZPONT VEZETŐ: RICSEINÉ BODNÁR-TÓTH BEÁTA MUNKATÁRSAK: DÉRI MIHÁLYNÉ, MIKÓNÉ MÁRTON JULIANNA, MÓRICZ JÁNOSNÉ Az Igazgatási és Szervezési Központ a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának adminisztrációs és végrehajtó szervezeti egysége. Az Igazgatási és Szervezési Központot a dékán irányítja. Az Igazgatási és Szervezési Központ előkészítő tevékenységével segíti a Kari Tanács, a dékáni és vezetői testületek és a dékánhelyettesek munkáját. Koordinálja a szervezeti egységek hatáskörébe tartozó adminisztratív, szervezési feladatokat. Az oktatói és hallgatói beadványokat a Kar Iratkezelési Szabályzata alapján továbbítja a beadvány tartalmának megfelelő vezetőhöz. A beadványok általános elintézési és válaszadási határideje 30 nap, melynek lejártára a hivatal figyelmeztet. Igazgatási és Szervezési Központ része a Könyvtár, a Kollégium, a Hallgatói Információs Szolgáltató és Diáktanácsadó Iroda és az Oktatásfejlesztési Csoport. Hivatali fogadóórák: Dr. Fábián Gergely dékán: kedd 10.00-12.00 Dr. Kósa Zsigmond általános és fejlesztési dékánhelyettes: szerda 10.00-12.00 Dr. Semsei Imre tudományos dékánhelyettes: hétfő 10.00-12.00 Dr. Sárváry Attila oktatási dékánhelyettes: csütörtök 10.00-12.00

11


A Tanulmányi Osztály munkájáról A felsőoktatási intézmények szervezeti egységei között jelentős helyet foglalnak el a tanulmányi osztályok. Ellátják az oktatással kapcsolatos szervezési feladatok egy részét, kapcsolatot tartanak a hallgatókkal és az oktatókkal. A DE Egészségügyi Kar Tanulmányi Osztálya önálló szervezeti egységként működik, feladatait közvetlenül az oktatási dékánhelyettes irányításával végzi. Az évközi feladatok mellett legfontosabb folyamat a Tanulmányi Osztály munkájában a felvételi eljárás előkészítése, lebonyolítása, az ezzel kapcsolatos tárgyi feltételek biztosítása. A tanulmányi osztály már a középiskolában felkeresi a leendő hallgatókat. Először minden évben levélben tájékoztatja a vonzáskörzet középiskoláit a karon működő szakokról, ezek felvételi követelményeiről és felajánlja a személyes találkozás lehetőségét. Az előbbi forma mellett évente két alkalommal (november, január) visszatérő rendezvényünk a Nyílt Nap. Ekkor az érdeklődők közvetlen ismereteket szerezhetnek a karon folyó mindennapi munkáról, személyes kapcsolatokat alakíthatnak ki az oktatókkal, a hallgatókkal, betekinthetnek az órarend szerint folyó oktatásba. Évente előkészíti a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató számára a karról szóló anyagot, melyből az érdeklődő részletes információt kap a karon oktatott alapszakokról, szakirányokról, a felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról. Az elsőéves hallgatók beilleszkedését segítik a Tanulmányi Osztály munkatársai is, akik elsősorban a tanulmányi munkával kapcsolatos problémáik megoldásához adnak tanácsot, de segítő tevékenységük kiterjed személyes problémáik megoldására is. Részt vesz a különböző diákszervezetek, így a Diákjóléti Bizottság és a Hallgatói Önkormányzat munkájában, együttműködik a kollégium vezetésével, a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottsággal. A hallgatók kiemelkedő tanulmányi munkájának elismerésére minden évben lehetőség nyílik a “Köztársasági Ösztöndíj” elnyerésére. Ehhez a tanulmányi osztály összegyűjti és a szükséges javaslatokkal felterjesztésre előkészíti a hallgatók által benyújtott pályázatokat. A félévek indításához elengedhetetlen az érvényes tanrend, a féléves órarend és terembeosztás elkészítése. Ennek feladata minden évben a Tanulmányi Osztályra hárul. A hallgatókkal kapcsolatos adatok feldolgozását 1990-től folyamatosan számítógéppel végezzük. A tanulmányi osztály a személyes ügyintézésre naponta 8.00 – 11.30 között, csütörtökön 12.30 -. 15.00-ig fogadja a kar hallgatóit.

12


Tanulmányi Adminisztrációs és Diáktanácsadó Iroda A Tanulmányi Adminisztrációs és Diáktanácsadó Iroda végzi az alapképzéssel, mesterképzéssel és szakirányú továbbképzéssel kapcsolatos - adminisztrációs feladatokat. Ezek mellett a diáktanácsadói és információs feladatok keretében tanulmányi tanácsadással és ügyintézéssel, jogi-, adó-, diákhitel-, egészségügyi-, mentálhigiénés-, fogyatékosügyi tanácsadássaltovábbküldéssel áll a hallgatók rendelkezésére. Itt is tájékozódhatnak a hallgatók a város szakmai és szabadidős programjairól. A diáktanácsadó iroda az „A” épület 202. szobájában található. Munkatársak: Ozsváthné Karap Zsuzsanna Virág Tibor Nyitva hétfőtől péntekig, 830-1130-ig, 1230-1530-ig telefon: 42 598-198 e-mail: [email protected]

13


Könyvtár CÍM: NYÍREGYHÁZA, SÓSTÓI ÚT 2-4, 'B' ÉPÜLET FÖLDSZINT Tel:42/598-264, Fax: 42/408-656 VEZETŐ KÖNYVTÁROS: KOVÁCS ÉVA MUNKATÁRSAK: MENYHÁRT MÓNIKA, POKARECZKI ILONA, PÁL ZOLTÁN A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Könyvtára 1990-ben kezdte működését. A kezdetben egy főállású könyvtárossal működő könyvtár számos hiányossággal küzdött, melyek közül az évek során jó párat sikerült megoldani. Így került sor speciális, a könyvtár igényeinek megfelelő raktári rend kialakítására, kiépült a szerző és cím szerinti, valamint a raktári katalógus. A hallgatói létszám jelentős növekedése és a feladatok szaporodása szükségessé tette a könyvtárosok számának emelését, melyre 1997-ben került sor. 1999. október 12-én a könyvtár korábbi 80 négyzetméteres helyéről új épületbe költözött, ahol az állományt 250 négyzetméteren helyezték el. A könyvtár 2 szintből áll és funkcionálisan több egységre tagolt: szabadpolcos kölcsönzői tér, raktár, ruhatár, könyvtárosi munkaszoba, 24 fős olvasóterem. 2001. január 1-től létrejött az integrált Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, melynek részét képezi a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Könyvtára is. A DE-EK Könyvtárának gyűjtőköre a szakok szakirodalmi igényének megfelelően van meghatározva. Téma szerint a következő tudományterületek irodalmát gyűjti a könyvtár: orvosés egészségtudomány, pszichológia, informatika, számítástechnika, szociológia, szociális ellátás, jog, szépirodalom, nyelvkönyvek. Dokumentumtípus szerint könyvekre, folyóiratokra, szakdolgozatokra, elektronikus adathordozókra (CD, CD-ROM), videokazettákra terjed ki a gyűjtőkör. Nyelvi megoszlás szerint az állomány magyar, angol, német, latin nyelvű dokumentumokból áll. Használók köre: -

a kar nappali és levelezős hallgatói a kar oktatói a kar valamennyi dolgozója külső olvasók

Beiratkozás · A beiratkozáshoz szükséges dokumentum: személyi igazolvány (külföldi olvasó esetén útlevél). · Az olvasónak a beiratkozáskor a következő adatait kell közölnie: név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának

14


· ·

·

vagy útlevelének száma, szak, évfolyam, tagozat, munkahely. Az adatok megváltozását az olvasó köteles bejelenteni. Az olvasó az olvasójegy aláírásával elfogadja a könyvtárhasználat szabályait. A beiratkozás érvényessége: - hallgatóknak a tanév elejétől a tanév végéig - dolgozóknál a munkaviszony kezdetétől a munkaviszony végéig - külső olvasóknál 1 naptári évig Beiratkozási díj: jelenleg nincs

A könyvtár nyitva tartása: Hétfő-csütörtök: 8-18 Péntek: 8-16 Nyári nyitva tartás: Hétfő-péntek: 8-16 A könyvtár szolgáltatásai 1. helyben olvasás: a be nem iratkozott olvasók számára is biztosított 2. kölcsönzés · könyvek: 1 alkalommal 4 kötet 4 hétre kölcsönözhető. Az olvasóteremben található könyvek nem kölcsönözhetők. A kölcsönzési határidő egyszer hosszabbítható, újabb 4 hétre. A leggyakrabban keresett könyvek esetén a hosszabbítás nem lehetséges. · folyóiratok: csak a kar oktatói, dolgozók számára kölcsönözhetők. · egyéb könyvtári dokumentumok (pl. szakdolgozatok): nem kölcsönözhetők A fentiek alól kivételt képeznek az oktatók, akik a tartósan náluk lévő dokumentumokat minden tanév első hetében ellenőrzésre bemutatják. · A kölcsönzés tényét az olvasó a könyvkártya aláírásával ismeri el, melyet a dokumentum visszahozásakor a könyvtáros áthúzással érvénytelenít. Könyvtárközi kölcsönzés: A felmerülő költségeket az olvasó, oktatók esetében az alapszak viseli, melynek várható összegéről a könyvtáros tájékoztatást ad. 3. Tájékoztatás: faktográfiai, bibliográfiai és közhasznú információk adása. 4. Irodalomkutatás: egy adott téma magyar és külföldi irodalmának megkeresése 5. Fénymásolás: A nem kölcsönözhető dokumentumok fénymásolásra elvihetők. 6. Számítógép használat: leolvasó, Internet,

szövegszerkesztő,

15

táblázatkezelő,

CD-


7. Könyvtár és irodalomhasználati bemutatók, órák tartása 8. Katalógus használat: Az állomány számítógépes feldolgozásához a kar 2001 októberében megvásárolta a Corvina integrált könyvtári szoftvert. · szakkönyvek, szépirodalom: szerző- és cím szerinti katalógus · szakdolgozatok: szerzői és tárgyszó katalógus

Felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét, hogy a kar életét meghatározó legfontosabb szabályzatok teljes szövege megtalálható az Egyetem (www.unideb.hu) és az Egészségügyi Kar honlapján (www.de-efk.hu).

16


ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A MESTERSZAKRÓL

17


ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A mesterképzési szak megnevezése: ápolás 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles ápoló − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nurse – MSc 3. Képzési terület: orvos-és egészségtudományi 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe betegellátás alapképzési szak ápoló szakiránya.

az

ápolás

és

5. A képzési idő félévekben: 3 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-29 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 18-23 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 26-30 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 5 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan egészségtudományi szakemberek képzése, akik ismerik a hazai egészségügy működését, az ápolás közép- és felsőszintű intézményrendszerét és az egészségtudomány szerepét és fejlesztésének

18


lehetőségét a társadalom életében. Alkalmasak az ápolás tudományos problémáinak megoldásában, új ápolási ismeretek felkutatásában és gyakorlati hasznosításuk előmozdításában történő hatékony részvételre. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a biostatisztikai mutatókat, – a megfelelő adatgyűjtési módszereket és adatforrásokat, – a szakirodalom forrásait, a könyvtári és az internetes keresés módszereit, – az egészségügyi tudományos kutatások alaptípusait, – az alapvető statisztikai módszereket, – az egészséget befolyásoló tényezőket, – a jelentősebb betegségek epidemiológiáját, – az egészségügyi és népegészségügyi rendszer működését, – az egészségügyi menedzsmentet, – a megfelelő egészségügyi jogi ismeretanyagot, – az egészségpolitika és –gazdaságtan rendszerét, – ápolástani kutatások alapját és módszertanát, – a vezetéshez, irányításhoz szükséges ismereteket, módszereket; b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – az ápolási folyamathoz kapcsolódó szervezési és vezetési feladatok elvégzésére, – népegészségügyi problémák, prioritások és célok megfogalmazására, – együttműködés kiépítésére egyénekkel és intézményekkel, – a modern statisztikai módszerek eredményeinek értelmezésére, – programtervezésre, azok lebonyolítására és értékelésére, – a szakterülethez kapcsolódó erőforrás-menedzsment feladatainak ellátására, – költségvetés tervezésére és pályázatírásra, – tudományos munka tervezésére, megszervezésére, irányítására és lebonyolítására, – egészség-gazdaságtani mutatók értelmezésére, – a népesség egészségi állapotának jellemzésére, – szakirodalom-kutatásra, a szakirodalom kritikus értékelésére, tanulmányok írására, előadás készítésére, – média-kommunikációra; c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – kommunikációs készség, – kreativitás, rugalmasság, – probléma felismerő, elemző és megoldó készség, – információ feldolgozási képesség,

19


– intuíció és módszeresség, – tanulási készség, – az egészségügy területén széles műveltség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 22-29 kredit egészségügyi menedzsment és minőségbiztosítás, népegészségtanegészségpolitika, egészségügyi rendszerek nemzetközi áttekintése, szervezet-és vezetés pszichológia, szervezetszociológia, pedagógia, egészségügyi jog, munkajog, tudományos kutatás és biostatisztika 8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 56-65 kredit általános szakmai ismeretek: 18-23 kredit Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás, prezentációkészítés és előadás-módszertan, korszerű epidemiológia, egészségés társadalombiztosítás, egészségfejlesztés-egészségpedagógia, felsőoktatási ismeretek, egészségügyi informatika, ápolási ismeretek: 26-30 kredit ápoláskutatás, ápolásoktatás, ápolásvezetés és irányítás, projektmenedzsment, ápolásmarketing, szakápolási módszertan, közösségi ápolás, transzkulturális ápolás és gondozás, korszerű klinikai és farmakológiai ismeretek, genetika, klinikai és területi gyakorlatok; diplomamunka: 12 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

20


A mesterképzési szakon végzettek ismerik – a biostatisztikai mutatókat, – a megfelelő adatgyűjtési módszereket és adatforrásokat, – a szakirodalom forrásait, a könyvtári és az internetes keresés módszereit, – az egészségügyi tudományos kutatások alaptípusait, – az alapvető statisztikai módszereket, – az egészséget befolyásoló tényezőket, – a jelentősebb betegségek epidemiológiáját, – az egészségügyi és népegészségügyi rendszer működését, – az egészségügyi menedzsmentet, – a megfelelő egészségügyi jogi ismeretanyagot, – az egészségpolitika és –gazdaságtan rendszerét,

– ápolástani kutatások alapját és módszertanát, – a vezetéshez, irányításhoz szükséges ismereteket, módszereket;

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak – az ápolási folyamathoz kapcsolódó szervezési és vezetési feladatok elvégzésére,

Tantárgy/ismeretkörök Epidemiológia és egészségügyi statisztika I. Tudományos kutatás és biostatisztika Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápoláskutatás Tudományos karrierépítés

Alkalmazott népegészségügy I. Népegészségtan Epidemiológia és egészségügyi statisztika II. Korszerű epidemiológia Egészségügyi irányítási és működési rendszerek I. Egészségügyi menedzsment és minőségbiztosítás Egészségügyi rendszerek nemzetközi áttekintése Egészségügyi és munkajog Egészségügyi és munkajog Alkalmazott népegészségügy II. Egészség- és társadalombiztosítás Egészségpolitika Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápoláskutatás Ápolásvezetés és irányítás Szakápolási módszertan Egészségügyi irányítási és működési rendszerek II. Projektmenedzsment Ápolásmarketing Modern vezetéselmélet Szervezet- és vezetéspszichológia Szervezetszociológia Tantárgy/ismeretkörök Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápolásvezetés és irányítás Szakápolási módszertan Egészségügyi irányítási és működési rendszerek II. Projektmenedzsment Ápolásmarketing Modern vezetéselmélet Szervezet- és vezetéspszichológia

21


Szervezetszociológia – népegészségügyi problémák, prioritások és célok megfogalmazására, – együttműködés kiépítésére egyénekkel és intézményekkel,

– a modern statisztikai módszerek eredményeinek értelmezésére, – programtervezésre, azok lebonyolítására és értékelésére, – a szakterülethez kapcsolódó erőforrásmenedzsment feladatainak ellátására, – költségvetés tervezésére és pályázatírásra, – egészség-gazdaságtani mutatók értelmezésére, – tudományos munka tervezésére, megszervezésére, irányítására és lebonyolítására, – a népesség egészségi állapotának jellemzésére, – szakirodalom-kutatásra, a szakirodalom kritikus értékelésére, tanulmányok írására, előadás készítésére,

– média-kommunikációra; A mesterszakon végzettek adottságai, készségei – kommunikációs készség, – kreativitás, rugalmasság, – probléma felismerő, elemző és megoldó készség, – információ feldolgozási képesség, – intuíció és módszeresség,

Alkalmazott népegészségügy I-II. Népegészségtan Epidemiológia és egészségügyi statisztika II. Korszerű epidemiológia Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápolásvezetés és irányítás Modern vezetéselmélet Szervezet- és vezetéspszichológia Szervezetszociológia Epidemiológia és egészségügyi statisztika I. Tudományos kutatás és biostatisztika Egészségügyi irányítási és működési rendszerek II. Projektmenedzsment Ápolásmarketing Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápolásvezetés és irányítás Szakápolási módszertan Pályázatírás Epidemiológia és egészségügyi statisztika I. Tudományos kutatás és biostatisztika Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápoláskutatás Tudományos karrierépítés Alkalmazott népegészségügy I-II. Népegészségtan Epidemiológia és egészségügyi statisztika II. Korszerű epidemiológia Epidemiológia és egészségügyi statisztika I. Tudományos kutatás és biostatisztika Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápoláskutatás Tudományos karrierépítés Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápoláskutatás Prezentációkészítés és előadás-módszertan Média-kommunikáció Tantárgy/ismeretkörök Modern vezetéselmélet Szervezet- és vezetéspszichológia Szervezetszociológia Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápolásvezetés és irányítás Egészségügyi irányítási és működési rendszerek II.

22


– tanulási készség, – az egészségügy területén széles műveltség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

Projektmenedzsment Ápolásmarketing Média-kommunikáció Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás I-II. Egészségtudományi ismeretek I. Korszerű klinikai és farmakológiai ismeretek Egészségtudományi ismeretek II. Genetikai betegségek Egészségtudományi ismeretek III. Transzkulturális ápolás és gondozás Közösségi ápolás Modern vezetéselmélet Szervezet- és vezetéspszichológia Szervezetszociológia Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Ápolásvezetés és irányítás Egészségügyi irányítási és működési rendszerek II. Projektmenedzsment Ápolásmarketing Klinikai és területi gyakorlatok I-II.

23


MINTATANTERV NAPPALI TAGOZAT I. félév: Tantárgy

Óraszám

Kredit

Vizsga

Ajánlott félév

elm

gyak

egyéni

elm

gyak

össz

Egészségügyi irányítási és működési rendszerek I.

28

0

80

4

0

4

kollokvium

I.

Alkalmazott népegészségügy I.

28

0

40

2

0

2

kollokvium

I.

Epidemiológia és egészségügyi statisztika I.

14

28

80

2

2

4

gyak.jegy

I.

28

0

60

3

0

3

kollokvium

I.

Pedagógia és oktatástechnológia I.

42

0

70

4

0

4

kollokvium

I.

Egészségügyi és munkajog

28

0

50

3

0

3

kollokvium

I.

Egészségtudományi ismeretek I.

28

0

50

3

0

3

kollokvium

I.

Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás I.

14

0

40

2

0

2

kollokvium

I.

210

28

470

23

2

25

14 42

0 0

40 50

2 3

0 0

2 3

kollokvium kollokvium

I. I.

14

14

40

1

1

2

gyak.jegy

I.

Szabadon választható

2

0

2

Összesen

31

3

34

Modern vezetéselmélet

Kötelező összesen Kötelezően választható Médiakommunikáció Egészségpolitika Szakmai protokoll ismeretek

24

I.


II. félév: Tantárgy

Óraszám

Kredit

Vizsga

Ajánlott félév

elm

gyak

egyéni

elm

gyak

össz

Alkalmazott népegészségügy II.

14

0

40

2

0

2

kollokvium

II.

Epidemiológia és egészségügyi statisztika II.

14

0

40

2

0

2

kollokvium

II.

Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I.

112

14

170

8

1

9

kollokvium

II.

Pedagógia és oktatástechnológia II.

14

0

40

2

0

2

kollokvium

II.

0

28

40

0

2

2

gyak.jegy

II.

14

0

20

1

0

1

kollokvium

II.

Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás II.

14

0

40

2

0

2

kollokvium

II.

Klinikai és területi gyakorlatok I.

0

60

0

0

0

0

Krit.felt.

II.

182

42+60

390

17

3

20

14

14

40

1

1

2

gyak.jegy

II.

14

0

20

1

0

1

kollokvium

II.

28

14

50

2

1

3

gyak.jegy

II.

14

0

40

2

0

2

kollokvium

II.

14

0

40

2

0

2

kollokvium

2

1

3

II. II.

Alkalmazott egészségügyi informatika Egészségtudományi ismeretek II.

Kötelező összesen Kötelezően választható Pályázatírás Felsőoktatási ismeretek Prezentációkészítés és előadásmódszertan Aktuális gerontológiai ismeretek Döntéselmélet Szabadon választható

25


Összesen

27 III. félév:

Tantárgy

Óraszám elm

6

33

Kredit

gyak egyéni

elm

gyak

össz

Vizsga

Ajánlott félév

Egészségügyi irányítási és működési rendszerek II.

42

0

120

4

0

4

kollokvium

III.

Alkalmazott ápolástudományi ismeretek II.

42

28

180

4

2

6

gyak.jegy

III.

Pedagógia és oktatástechnológia III.

0

28

60

0

2

2

gyak.jegy

III.

Egészségtudományi ismeretek III.

28

28

100

2

1

3

gyak.jegy

III.

Klinikai és területi gyakorlatok II.

0

50

0

0

0

0

Krit.felt.

III.

Kötelező összesen

112

84+50

460

10

5

15

Irányelvek a rehabilitációban

14

14

60

1

1

2

gyak.jegy

III.

Tudományos karrierépítés

28

14

110

2

1

3

gyak.jegy

III.

Kötelezően választható


-

Szakdolgozat

III.

12*

Összesen

13

7

20+12*

Kötelező tantárgyak: 60 kredit Kötelezően választható tantárgyak összesen 22 kredit, teljesítendő: 13 kredit Szabadon választható tantárgyak: 5 kredit Diplomamunka: 12 kredit Összesen 99 kredit, a mesterfokozat megszerzéséhez teljesítendő: 90 kredit A dőltbetűvel írt gyakorlati órák területi gyakorlati óraszámot jelentenek, 110 óra kritérium feltétel

26


MINTATANTERV LEVELEZŐ TAGOZAT I. félév: Tantárgy

Óraszám elm

Kredit

gyak egyéni

elm

gyak

össz

Vizsga

Ajánlott félév

Egészségügyi irányítási és működési rendszerek I.

20

0

100

4

0

4

kollokvium

I.

Alkalmazott népegészségügy I.

10

0

50

2

0

2

kollokvium

I.

Epidemiológia és egészségügyi statisztika I.

17

7

96

2

2

4

gyak.jegy

I.

Modern vezetéselmélet

19

0

71

3

0

3

kollokvium

I.

Pedagógia és oktatástechnológia I.

20

0

100

4

0

4

kollokvium

I.

Egészségügyi és munkajog

15

0

75

3

0

3

kollokvium

I.

Egészségtudományi ismeretek I.

15

0

75

3

0

3

kollokvium

I.

Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás I.

5

0

55

2

0

2

kollokvium

I.

121

7

622

23

2

25

Kötelezően választható Médiakommunikáció 5 Egészségpolitika 15 Szakmai protokoll 5 ismeretek

0 0

55 75

2 3

0 0

2 3

kollokvium kollokvium

I. I.

7

48

1

1

2

gyak.jegy

I.


2

0

2

Összesen

31

3

34


27

I.


II. félév: Tantárgy

Óraszám elm

Kredit

gyak egyéni

elm

gyak

össz

Vizsg a

Ajánlott félév

Alkalmazott népegészségügy II.

10

0

50

2

0

2

kollokvium

II.

Epidemiológia és egészségügyi statisztika II.

10

0

50

2

0

2

kollokvium

II.

Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I.

30

7

233

8

1

9

kollokvium

II.

10

0

50

2

0

2

kollokvium

II.

0

7

53

0

2

2

gyak.jegy

II.

10

0

20

1

0

1

kollokvium

II.

Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás II.

5

0

55

2

0

2

kollokvium

II.

Klinikai és területi gyakorlatok I.

0

40

0

0

0

0

Krit.felt.

II.


75

14+4 0

511

17

3

20

Kötelezően választható Pályázatírás 5 Felsőoktatási 5 ismeretek

7

48

1

1

2

gyak.jegy

II.

0

25

1

0

1

kollokvium

II.

Prezentációkészítés és előadásmódszertan

10

7

73

2

1

3

gyak.jegy

II.

Aktuális gerontológiai ismeretek

10

0

50

2

0

2

kollokvium

II.

10

0

50

2

0

2

kollokvium

II.

2

1

3

Pedagógia és oktatástechnológia II. Alkalmazott egészségügyi informatika Egészségtudományi ismeretek II.

Döntéselmélet Szabadon választható

28

II.


Összesen

27 III. félév:

Tantárgy

Óraszám elm

6

33

Kredit

gyak egyéni

elm

gyak

össz

Vizsga

Ajánlott félév

Egészségügyi irányítási és működési rendszerek II.

20

0

100

4

0

4

kollokvium

III.

Alkalmazott ápolástudományi ismeretek II.

30

14

136

4

2

6

gyak.jegy

III.

Pedagógia és oktatástechnológia III. Egészségtudományi ismeretek III.

0

17

43

0

2

2

gyak.jegy

III.

15

7

68

2

1

3

gyak.jegy

III.

Klinikai és területi gyakorlatok II.

0

30

0

0

0

0

Krit.felt.

III.


65

38+30

347

10

5

15

Irányelvek a rehabilitációban

5

7

48

1

1

2

gyak.jegy

III.

Tudományos karrierépítés

15

7

68

2

1

3

gyak.jegy

III.

Kötelezően választható


-

Szakdolgozat

12*

Összesen

13

7

20+12*

Kötelező tantárgyak: 60 kredit Kötelezően választható tantárgyak összesen 22 kredit, teljesítendő: 13 kredit Szabadon választható tantárgyak: 5 kredit Diplomamunka: 12 kredit Összesen 99 kredit, a mesterfokozat megszerzéséhez teljesítendő: 90 kredit

29


A dőltbetűvel írt gyakorlati órák területi gyakorlati óraszámot jelentenek, 110 óra kritérium feltétel

ÁPOLÁS MESTERSZAK VEZETŐI

Dr. Dankó Katalin egyetemi docens, szakfelelős ??????????????? szakfelelős-helyettes Ujváriné Siket Adrienn főiskolai adjunktus, évfolyamfelelős oktató

A SZAK TITKÁRSÁGA A szak titkársága a kar „B” épületében a földszint 3-as szobában található. Az alábbi ügyfélfogadási időben áll a hallgatók rendelkezésére: Hétfő-kedd-szerda-csütörtök-péntek: 9.30-11.30 A hivatal munkatársai: Név Zolcsák Anita Bujdosóné Erdődy Erika

Beosztás Oktatásszervező Adminisztrátor

30

Elérhetőség 06-42-598-270 06-42-598-266


A MESTERSZAK KÉPZÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ KARI TANSZÉKEK Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Fábián Gergely főiskolai tanár, Ph.D. Tanszéki oktatók: Dr. Lukácskó Zsolt főiskolai tanár, Ph.D. Dr. Molnár Péter egyetemi tanár, CSc. Dr. Hajnal Béla főiskolai tanár, habil., CSc. Dr. Semsei Imre tudományos főmunkatárs DSc. Dr. Bánki M. Csaba c. egyetemi tanár, DSc. Dr. Sipos László főiskolai docens, PhD. Dr. Horváth László főiskolai docens Pattyán László főiskolai docens Dr. Marsi Edit főiskolai docens Szoboszlai Katalin főiskolai docens Dr. Mádi Sarolta főiskolai adjunktus Dr. Fazekas János főiskolai adjunktus Ferenczi Gábor főiskolai adjunktus Lőw Gábor főiskolai adjunktus Dr. Nagy Péter főiskolai adjunktus Jóna György főiskolai adjunktus Huszti Éva főiskolai tanársegéd Balogh Erzsébet főiskolai tanársegéd Rusinné Fedor Anita főiskolai tanársegéd

Elméleti Egészségtudományi és Alkalmazott Pszichológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kalapos István főiskolai tanár, Ph.D. Tanszéki oktatók: Dr. Sárváry Andrea főiskolai docens, Ph.D. Dr. Lipóczki Imre főiskolai docens Kulja András főiskolai adjunktus Molnár Mónika mestertanár Dr. Kiss János főiskolai docens, Ph.D. Zolnai Erika főiskolai adjunktus Dr. Kovács János főiskolai adjunktus Dr. Harsányi Gergő főiskolai tanársegéd Oroszné Pál Zsuzsanna főiskolai tanársegéd

31


Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kósa Zsigmond főiskolai docens, Ph.D. Tanszéki oktatók: Dr. Ádány Róza egyetemi tanár, DSc. Dr. Sárváry Attila főiskolai docens, Ph.D. Rákóczi Ildikó főiskolai adjunktus Jávorné Erdei Renáta főiskolai tanársegéd Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd Egészségügyi Informatika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Ködmön József, főiskolai docens Tanszéki oktatók: Dr. Ficzere Andrea, főiskolai docens Dr. Könyves Erika, főiskolai tanár Tilki László, gyakorlati oktató Csajbók Zoltán, főiskolai adjunktus Takács Péter, főiskolai adjunktus Kristóf Zsolt, főiskolai adjunktus Bodnár Károly, főiskolai tanársegéd Paulikné Varga Barbara, gyakorlati oktató

Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus Vezető nyelvtanár: Tilki Ágnes Nyelvtanárok: Biszkuné Orosz-Tóth Ildikó Deák Lászlóné Gerő Ildikó Balóné Jóna Annamária Kovács Ilona Sivadó Márta Toldiné Bélteki Andrea

32


TUDOMÁNYOS MUNKA, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Az alapszak a régióban kifejlesztett, az egészségügyi szakdolgozók helyzetével, illetve a nők egészségügyben betöltött szerepével foglalkozó kutatását az ország többi EFK/ETK bevonásával kívánja országos méretűvé fejleszteni, hogy minél inkább összehasonlítható adatokat kapjunk a lakosság egészségi állapotáról, az idősek ellátási lehetőségeiről. Ebben az egyetemek főiskolai karainak oktatói együttműködési szándékukat megtették. Az általuk végzett tudományos kutatáshoz a DE EK szintén segített adatgyűjtésben. Nemzetközi szinten eddig 5 országból (cseh-lengyel-szlovák-szlovéntörök) ápoló képzést folytató felsőoktatási intézményeivel folyik a megkezdett kutatás, melynek témája az ápolók helyzete, viszonyítva az Európai Uniós elvárásokhoz, valamint a WHO adataihoz. 2005-ben Olaszországban, Modenában a felsorolt országok (finn-angolszlovák-cseh-norvég-holland-portugál-török-német-svéd-dán-olasz-görögmagyar) 1-1 egészségügyi intézményéből, főleg ápolóképzést folytató szakemberekből álló alapítók, létrehoztak egy nemzetközi szervezetet, mely bejegyzésre Olaszországban került, neve: ETNA(European Transcultural Nursing Association), www.etna-eu.net. E szervezet azóta folyamatos együttműködéssel kutatja az eltérő kultúrájú országok ápolási sajátosságait, melynek megismerésére napjainkban minden országban nagy szükség van. E témában a DE EK 2006-ban hat országból érkezett szakemberekkel együtt Nyári Egyetemet szervezett. Négy ország együttműködésével, EU támogatással, zajlott a „Toward Active Old Age” kutatási program, melyben a Magyar Ápolási Egyesület felkérésére a DE EK Ápoló szakja volt a magyar partner. Leonardo da Vinci Pilot Project-ként FIN-01-B-F-NT-126629 azonosító számmal történt a nemzetközi kutatás megvalósítása. Kutatási eredményeink publikálásra kerültek, hazai és külföldi szakmai lapokban. A kar és a tanszék szervez minden évben Nemzetközi hetet szervez meghívott külföldi előadókkal. Az alapszaknak számos nemzetközi partnerintézménnyel van Erasmus Life long learning együttműködési szerződése. Velük évente oktató-hallgatói mobilitás programban veszünk részt, IP programokra kapunk meghívást. Az ápolási tanszék oktatói és hallgatói számára már hagyományos együttműködés keretében zajlik Groningenben évente az IP program, a Hanze University, School of Nursing szervezésében. Ahol már második éven keresztül téma a Best practice/Clinical pathways. Általában 6-8 ország oktatói és hallgatói ismerhetik meg egymás rendszerét, végeznek összehasonlításokat, melyet az IP program végén kiadványban jelentetnek meg. A program az EU által támogatott formában valósul meg. A kar és a

33


tanszék szervez minden évben Nemzetközi hetet meghívott külföldi előadókkal. Ők kreditpontot érő kurzusokat vezetnek. 2010 tavaszán Karunk szervezte a Főiskolát és Egyetemet Végzett Ápolók IX. Országos Kongresszusát 350 fős részvétel mellett. 2010 nyarán a Sigma Theta Tau International (az USA legnagyobb ápolási szervezete) Karunkon tartotta éves európai fórumát 13 külföldi vendég részvételével. Nemzetközi együttműködések Ország Csehország – Ceske Budejovice

Egyetem/kar South Bohemia University Social and Health Faculty

Kanada – Vancouver

Douglas College

Törökország Istambul

– Istambul University Florence Nightingale Nursing School

Törökország Izmir

– Dokuz Eylül University, Hemsirelik Yüksekokulu

Törökország Tekirdag

– Namik Kemal University

Szlovákia – Martin

Comenius University Jessinius Faculty Nursing Department

Szlovákia – Presow

Presow University Health Faculty

Lengyelország – Lodz

Lodz University Nursing Faculty

34

Együttműködési terület Oktató csere Hallgató csere Konferencia részvétel Kutatási együttműködés folyamatban PLAR Kanadai állam által finanszírozott PLAR programban való részvétel Oktató csere Konferencia részvétel Nemzetközi hét programjában részvétel Oktató csere Konferencia részvétel Nemzetközi hét programjában részvétel Oktató csere Hallgató csere Nemzetközi hét programjában részvétel Oktató csere Hallgató csere Nemzetközi hét programjában részvétel Kutatási együttműködés folyamatban Oktató csere Hallgató csere Nemzetközi hét programjában részvétel Kutatási együttműködés folyamatban Oktató csere Nemzetközi hét programjában részvétel


Bulgária – Plovdív Portugália – Viseu

Medicinske Universitet College of Medicine Instituto Superior Politechnico de Viseu

HollandiaGroningen

Hanzehogeschool Groningen

Finnország – Kajaani

Kajaanin Ammattikorkeakoulu

Finnország – Pori

Satakunta Polytechnic Pori

Szlovénia – Maribor

University of Maribor Health Science Faculty

Kutatási együttműködés folyamatban Kutatási együttműködés folyamatban Oktató csere Hallgató csere Kutatási együttműködés folyamatban IP programban való részvétel Oktató csere Hallgató csere Oktató csere Hallgató csere Kutatási együttműködés folyamatban IP programban való részvétel Oktató csere Hallgató csere Közös kutatási együttműködés IP programban való részvétel Oktató csere Konferencia részvétel

Az ápolási tanszék oktatói két nemzetközi szakmai szervezet tagjaiként bekapcsolódnak külföldi tudományos munkába, s van lehetőség hallgatók bevonására is. ENNE – European Network for Nursing Education, és FINE – Federation of Nursing Educators. Az MSc program kidolgozásához közvetlen szakmai segítséget nyújtó külföldi kollegák a South Bohemia University dékánhelyettese, PhDr. Valéria Tóthova és PhDr. Gabriella Sedlakova docensek. A szakindítási anyag készítése alatt Fulbright ösztöndíjjal tartózkodott a szakon Prof. Dr. Beth Furlong, aki az Omaha University Nursing Faculty oktatója. A DE EK ápolási tanszék szakmai kapcsolatban van az Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával megalakulása óta. Elnöke, Dr. Balogh Zoltán vendégoktatója a BSc ápoló képzésnek. Számos információt oszt meg hazai és külföldi tapasztalati révén oktatókkal, hallgatókkal. Papp Katalin főiskolai docens, az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökségi tagjaként, több nemzetközi team munkájában vett részt, és tanulmányozhatta az ápolóképzés curriculumát. 1993.-ban a főiskolai ápolóképzés megindulásakor Hollandiában nemzetközi curriculum fejlesztő csoport munka alapján, hatékonyan tudott részt venni a hazai képzési program átalakításában. Számos a táblázatban felsorolt külföldi partnerintézményben előadást tartott, szakmai látogatásokon vett részt egészségügyi intézményekben. Nagy része van a megindított BSc ápolóképzés mintatantervének kidolgozásában és gyakorlati kivitelezésében.

35


Ujváriné Siket Adrienn ápoló szakirányfelelős a Sigma Theta Tau International Magyarországi Egyesület Elnökeként és Ápolási Szakmai Kollégiumi tagként segíti az ápolás, mint önálló tudomány fejlesztését és színvonalának emelését az oktatásban, a gyakorlati és a kutatási tevékenységben egyaránt. Tehetséggondozás az Okleveles Ápoló Master Képzés keretében: A kar és így az általa indított minden szak a Debreceni Egyetem Tehetséggondozási Programjának (DETEP) részeként valósítja meg tehetséges hallgatóinak kiemelt támogatását. Ennek keretében a hallgatók kiválasztása egységes formában történik egy szakértő bizottság szempont rendszere és a Pszichológia Intézet munkatársai által végzett felmérések alapján. A karok ezek után szabadon döntenek a hallgatók támogatásáról egy személyes interjú után. A programban való részvételt a rektor által aláírt hivatalos megbízólevél véglegesíti. A DETEP lehetőséget biztosít a hallgatók munkájának bemutatására egy kétévente rendezett konferencián, aminek az előadásait egy kötetben megjelenteti. A hallgatók a kar által aktuálisan meghatározott ösztöndíj kiegészítésben részesülnek, a mesterképzésben ez kutatási támogatást jelent. A kar felajánlja a kutatói műhelyekben való feladatvállalást, és személyre szóló tutori támogatást kínál. A programban való sikeres részvételről a befejezés után oklevelet kapnak a hallgatók, melyet a szakmai önéletrajzuk fontos elemének tekinthetünk. A BSc képzés hallgatói közül minden évben 12-15 fő készít tudományos diákköri pályamunkát, melyet a Karon megrendezésre kerülő konferencián bemutatnak. Számosat közülük szakdolgozat-védésként fogad el a konferencia bíráló bizottsága. Ezen a TDK konferencián a külföldi partnerintézményeinkből is lehetőséget kapnak hallgatók a kutatásaik bemutatására. Sikerült a TDK konferenciánkat nemzetközivé bővíteni. A kétévente megrendezésre kerülő OTDK-n néhány hallgató képviseli karunkat. A diplomás ápolók mester szintű képzésében különös figyelmet fordítunk a speciális szakmai kompetenciák fejlesztésére, mint menedzseri, szervezési, vezetői képességekre. Tartalmilag a külföldi kutatási kapcsolatok felvétele, a szakmakutatás módszertani fejlesztése, a minőségfejlesztés elméleti és módszertani ismereteinek magas szintű kutatása, a humánerőforrás gazdálkodással kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazásának fejlesztése. A magas színvonalú nyelvi képzés támogatása a tehetséges hallgatók körében (szakfordítói képzés támogatása), tudatos karrierépítés segítése szaktanácsadás biztosításával. A tehetséggondozás fő célja a kiemelkedő képességű hallgatók támogatása, a képzés színvonalának emelése, a mester képzés értékének és normáinak pozitív megerősítésével. Szorosan kapcsolódik a kar és a szakok minőségfejlesztéshez és a képzés során megvalósuló szakmai identitás kialakulásához, pályaszocializáció tudatos fejlesztéséhez, továbbá a doktori képzésben való részvétel megalapozásához,

36


előkészítéséhez. A program egységessége lehetőséget ad az összehasonlításra, mind időben, mind a szakok, karok között. A folytonosság biztosítja, hogy ne lankadjon a figyelem a tehetséges hallgatók felismerése és támogatása során. Az eddigi tapasztalatok alapján a mesterképzésekben is alkalmazni kívánjuk ezt a tehetséggondozási rendszert, speciális szakmai és személyes tartalommal megtöltve, amihez az egyéni támogatási forma jól illeszkedik. Karunk publikációs gyűjteményekben is megjelenteti az oktatók és a hallgatók kimagasló tudományos eredményeit (DE EK Tudományos Közleményei IV. 2008.) tehát megfelelő fórumok rendelkezésre állnak a leendő MSc hallgatóink publikációinak megjelentetésére. Tudományos tevékenységük kapcsolódhat már Karunkon működő tudományos műhelyek munkájához, illetőleg a Debreceni Egyetem ÁOK, vagy más egyéb karain folyó tudományos kutatómunkához. A Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Szemle mint a megyei tudományos testület kiadványa is lehetőséget jelent szakmai publikációk megjelentetésére. A doktorandusz képzésben részt vevő oktatóink évente a Nyíregyházi Főiskolával közösen megrendezett konferenciákon számolnak be kutatási eredményeikről.

37


AZ ÁPOLÁS MESTERSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZŐ TÁRGYAK

38


KÖTELEZŐ TÁRGYAK 1. Egészségügyi irányítási és működési rendszerek I-II. Tantárgyfelelős neve: Prof. Dr. Hajnal Béla Tantárgy oktatói: Prof. Dr. Hajnal Béla, Dr. Balogh Zoltán Óraszám N/L (elm.+gyak.): 70+0/40+0 Kredit: 8+0 A tantárgy célja: Megfelelő szemlélet és tudás kialakítása a mai társadalmi és gazdasági, ezen belül a nemzetközi és hazai egészségügyben zajló folyamatokban való eligazodáshoz, a fő tendenciák, törvényszerűségek felismeréséhez. A vezetéstudomány legújabb eredményeinek átvitele az ápolásba. Az MSc képzés hallgatója legyen képes a modern marketing szemlélet ismeretében az ápolás menedzselésére, vezetésére. Ismerje a marketing szerepét, jelentőségét, használja fel mindennapi munkájában a szolgáltatás-politika megtervezésekor, elemzésekor. Ismerje meg a korszerűen megszervezett projektmenedzsment előnyeit, lehetőségeit. Tudja alkalmazni ápolói munkája során a kivitelezésre kerülő különféle tervek, feladatok adott idő, költség és teljesítménykeretek között, magas minőségi szinten és határidőre való megvalósításában. A tantárgy tartalma: Egészségügyi irányítási és működési rendszerek I. Az egészségügy helye, szerepe, feladata a nemzetgazdaság rendszerében. Az egészségügyi és egészségbiztosítási piacok sajátos vonásai. Az egészségügyi kiadások jellemzése. Az egészségügy és a gazdaság kapcsolata. Finanszírozás és javadalmazás az egészségügy gazdaságtani elemzése. A magyar egészségügy átalakulásának egészségügyi gazdaságtani elemzése. Az egészségügy, mint társadalomszervezési feladat. A betegbiztosítás bismarki modellje. Az angol NHS modell. A francia mutualite modell. Az amerikai egészségügy rendszere. A szingapúri és a dél-afrikai modell. A magyar egészségügy rendszere a szocializmus időszakában. A rendszerváltás utáni időszak fejleményei a magyar egészségügyben. Igazságosság a magyar egészségügyben. A magyar egészségügy átalakulásának egészségügy gazdaságtani elemzése, költségrobbanás okai az egészségügyben, alapvető gazdálkodási ismeretek, egészségügyi vállalkozási ismeretek, menedzsment ismeretek a közösségi és az otthonápolásban, emberi erőforrás menedzsment, döntés, döntési folyamat.

39


Egészségügyi irányítási és működési rendszerek II. Bevezetés a projektmenedzsmentbe. A becslés, a tervezés és az ütemezés. A projektmegvalósítás és a beszerzés. A költségmenedzsment. A változások és a munkafolyamat menedzselése. Marketingdiagnózis. A marketing szerepe, alapfogalmai, jelentősége. Marketing stratégiák megvalósítása az egészségügyben. Jogi és etikai megfontolások az ápolásmarketingben. A fogyasztó (páciens) érdekvédelme. A páciens döntéseit befolyásoló tényezők elemzése. Az ápolásmarketing elemzésének módszerei, hatékonyság-elemzés. Az ápolásmarketing kutatási lehetőségei, szolgáltatás- termék kapcsolat. A marketing, mint filozófia az ápolásban Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Mihályi Péter (2003): Bevezetés az egészségügy közgazdaságtanába. Veszprémi Egyetemi Kiadó Zagyi Bertalan - Fodorné Zagyi Orsolya (2002): 3. Gazdaság. In.: Egészségügyi menedzserképzés távoktatási programja (Szerk.: Vízvári L.Komoróczy T.-Zagyi B.) ETI. Bp. Görög Mihály (2003): A projektvezetés mestersége. Aula, Budapest. Daniss Lock (2004): Projektmenedzsment. Panem Kiadó. Bp. Janice R. Ellis - Celia L. Hartley (1997): Az ápolás irányítás és összehangolása. Medicina Könyvkiadó Rt. Berács József, Bauer András (2006): Marketing. Aula Kiadó, Budapest. Philip Kotler (2004): Marketing, menedzsment. KJK-Kerszöv Kft. Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Kincses Gyula (2000): Egészség(?)-gazdaság(?). Praxis Szerver. Bp. Előtanulmányi feltételek: nincs 2. Alkalmazott népegészségügy I-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Kósa Zsigmond Tantárgy oktatói: Dr. Kósa Zsigmond Óraszám N/L (elm.+gyak.): 42+0/20+0 Kredit: 4+0 A tantárgy célja: A hallgatók az egészség definiálása és a népegészségügyi ciklus működésének áttekintésére alapozva megismerik a populációs szintű egészségi állapotot meghatározó tényezőket és az egészségi állapot

40


javításának hatékony módszereit. Az ápolói munka területére koncentrálva ismerjék meg a magyar egészség- és társadalombiztosítást, a hozzá szorosan kapcsolódó ellátási formákat, valamint ezen területek uniós szabályait és a magyar szociálpolitikai szerződések ide vonatkozó részeit. Speciális cél, pedig ezen ismeretek alkalmazási készségének elősegítése, felkészítés a megelőző orvostan és népegészségtan doktori programba való belépésre. A tantárgy tartalma: Alkalmazott népegészségügy I. Az egészség és arra ható tényezők értékelése, mérési lehetőségek. Népegészségügyi tevékenység elemei, prevenció szintjei, szűrővizsgálatok. Halandósági viszonyok Magyarországon. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei. Táplálkozási ajánlások, a magyar táplálkozás jellemzői, a táplálkozási szokások befolyásolásának lehetőségei. Alkohol és kábítószerek, dohányzás, passzív dohányzás. Infekciók, járványok kontrollja. Szív-érrendszeri betegségek epidemiológiája. Daganatok epidemiológiája. Mozgásszervi betegségek epidemiológiája. Öngyilkosság epidemiológiája. Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése. Epidemiológiai vizsgálatok elemzése, értékelése. Alkalmazott népegészségügy II. A magyar társadalombiztosítás és egészségbiztosítás fogalma, helye, szerepe, jogszabályozásuk, feladataik és szervezetük. A társadalombiztosítási jogviszony. Az egészségbiztosítási jogviszony. Alanyaik. Az ellátásra való jogosultság szabályozása. A társadalombiztosítás és egészségbiztosítás fedezeti rendszere. A kötelező egészségbiztosítás készpénzellátásai. Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásai. Az egészségügyi ellátórendszer és ezek társadalombiztosítási finanszírozásának legfontosabb elvi kérdései. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és ellátásai. A kötelező magánnyugdíjrendszer és ellátásai. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak. Az Unió társadalombiztosítási és egészségbiztosítási kérdései és kapcsolatuk a magyar társadalombiztosítás és egészségbiztosítással. A magyar állam szociálpolitikai szerződéseinek társadalombiztosítási és egészségbiztosítási kérdései. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Ádány R. (szerk.) (2006): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina. Budapest. V. Hajdú P., Ádány R. (szerk.) (2003): Epidemiológiai Szótár. Medicina. Budapest.

41


Ádány R. (szerk.) (2003): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina. Budapest. Dr. Hatvani Zsolt (2006): Magyar társadalombiztosítási jog 2006. Pécsi Tudományegyetem. Dr. Czucz Ottó: Szociális jog I-II. 1997. évi LXXX. Tv. és 195/1997. (XI.05.) Korm. rendelet – A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánynyugdíjra jogosultakról valamint a szolgáltatás fedezetéről 1997. évi LXXXI. Tv. és 168/1997. (X.06.) Korm. rendelet – A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerről 1997. évi LXXXII. Tv. – A magánnyugdíjpénztári rendszerről 1997. évi LXXXIII. Tv. és 217/1997. (XII.01.) Korm. rendelet – A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 1993. évi XCVI. Tv. – Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak – Kiegészítő Egészségügyi Pénztárak Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Cseh-Szombathy L-Tóth P. P.(2001): Népesedés és népesedéspolitika. Századvég. Budapest Józan P. (2002): A dohányzás hatása a halandóságra Magyarországon, 1970-1999. KSH, Budapest Józan P. (2003): Az alkohol hatása a halandóságra Magyarországon, 1970-1999. KSH, Budapest Vitray J., Bakacs M. (2004): Népegészségügyi Jelentés 2004. (szakértői változat). Országos Epidemiológiai Központ. Budapest. Társadalombiztosítási kifizetőhelyek kézikönyve (Complex Kiadó Kft.) Bp. Keresőképtelenség orvosi elbírálása (102/1995.(VIII.25.) Korm. r.) A külföldi gyógykezelés (200/1996. (XII.23.) Korm. r.) A közgyógyellátás 1993. évi III. törvényből. A betegszállításról 19/1998. (VI. 03.) NM rendelet Az otthoni szakápolás 20/1996. (VII. 26. ) NM rendelet Előtanulmányi feltételek: nincs 3. Epidemiológia és egészségügyi statisztika I-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Attila Tantárgy oktatói: Dr. Sárváry Attila, Takács Péter, Ujváriné Siket Adrienn Óraszám N/L (elm.+gyak.): 28+28/27+7 Kredit: 4+2 A tantárgy célja:

42


Az első félév során a hallgatók ismerjék meg a biostatisztikai módszerek alkalmazásának szükségességét és jelentőségét a népegészségügyben és az epidemiológiában. Ismerjék meg a biostatisztika alapvető eljárásainak elvét és gyakorlati végrehajtását. Sajátítsák el egy statisztikai programcsomag alapvető használatát, mely a későbbi sikeres doktori képzés, tudományos kutatómunka alapja. A második félév során a hallgatók a kurzus során elsajátítják a népegészségügyi adatok elemzéséből adódó feladatok meghatározásának, kistérségi prevenciós programok tervezésének lépéseit, az intervenció alkalmazását és az eredmények kiértékelésére szolgáló módszereket. A szűrővizsgálatok kivitelezése elsősorban egészségügyi szakdolgozók bevonásával történik, melyben első helyen a védőnő és az ápoló szerepel. Ezért a kurzus során fokozott hangsúlyt kap az ápoló szerepe a népbetegségek megelőzésében. Az ápolók ismerjék a leggyakoribb nem fertőző betegségek megelőzésére irányuló stratégiákat, a szűrővizsgálatok helyes kivitelezését és az eredmények megfelelő interpretálását. A tantárgy tartalma: Epidemiológia és egészségügyi statisztika I. A statisztika és az orvostudomány kapcsolata. Matematikai és számítástechnikai alapkövetelmények. A statisztikai munka elméleti folyamata, gyakorlati lépései. A kutatási folyamat. Populáció és minta. Adatfajták. Valószínűség-számítási alapok. Leíró statisztika. A statisztikai következtetés. Becsléselmélet, konfidencia-intervallumok. Hipotézisvizsgálat, statisztikai próbák. Varianciaanalízis. Kategorikus adatok elemzése. Paraméteres és nem-paraméteres próbák Lineáris regresszió. Nemlineáris regresszió. Túlélés-analízis. Metaanalízis. Logisztikus regresszió. További haladóbb statisztikai módszerek áttekintése. A statisztikai közlés. Tartalmi és formai követelmények. Epidemiológia és egészségügyi statisztika II. Korszerű epidemiológiai ismeretek alkalmazása az alapellátásban. Az ápoló helye és szerepe a lakosság egészségi állapotának megőrzésében. A közösségi szintű megelőzés színterei, lehetőségei. A magyar lakosság halálozása kistérségi szinten. A szűrővizsgálatok helyzete Magyarországon. A kardiovaszkuláris betegségek szűrése. A daganatos betegségek szűrése. A betegedukáció szerepe a megelőzésben. A dohányzásról való leszokás elősegítése. A hipertónia kezelése és következményeinek megelőzése. A diabetes szövődményeinek kialakulásának megelőzése. Az obesitás és szövődményeinek megelőzése. A szociális környezet és a nem fertőző betegségek kapcsolata. Az iskolázottság és a mortalitás kapcsolata. Fertőző betegségek populációs szintű megelőzésének lehetőségei.

43


Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Dinya Elek (2001): Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Sajtos László – Mitev Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó. Budapest. Döbrőssy L.(2000): Szervezett szűrés az onkológiában. Egészségügyi Minisztérium. Budapest. Skrabski Á.(2003): A társadalmi tőke és a középkorú halálozás összefüggései. Demográfia, 46: 95-103. Móczár Cs, Borda F, Faragó K, Borgulya G, Braunitzer F, Vörös V. (2007): Egészséges életmód hatása túlsúlyos és elhízott betegeken. Orv Het. 148: 65-69. Döbrőssy L , Bánóczy J, Kovács A, Budai A, Cornides A. (2007): Szájüregi szűrővizsgálatok: tervek az alkalomszerű szűrés kiterjesztésére Magyarországon Orv. Het. 148: 1267-71. Ádány R. (szerk.) (2006): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Kiadó. Budapest. Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Cseri L. (2002): Gondolatok a közösségi ápolásról. Nővér Praxis.5(4):7-9. Horváth Rné, Máthéné Zs.A., Mészáros Fné, Vályiné V.E.dr. (2002): A körzeti ápolók helye, szerepe a népegészségügyi program megvalósításában. Nővér Praxis. 6(5):6-9. Körtvélyesiné S. Gy., Mari Ané dr.(2003): Körzeti – közösségi ápolók szerepe az egészségpolitikai célkitűzések megvalósításában. Nővér 16(5): 2-6. Mekler A. (2006): Mit tehet egy háziorvosi rendelőben dolgozó nővér a hypertóniás betegek felkutatása, gondozása terén? Ápolásügy. 1:17-18. Siket Adrienn (2000): A diplomás ápolók helye, szerepe az egészségügyi ellátó rendszerben, az alapellátásban Medicus Universalis; 33. (6): 395 – 401. Dr. Becka Éva, Ujváriné Siket Adrienn -szerk.- (2007): A közösségi ápoló tevékenységei az alapellátásban. OALI könyvek. Tájékoztató füzet I. OALI Ápolói Kiadvány, Budapest, Ujváriné Siket Adrienn, Dr. Becka Éva (2007): Az ápolók jelenlegi feladatai és jövőbeni lehetőségei a kistérségi ellátásban. Medicus Universalis; 40. (4): 143-147. Ujváriné Siket Adrienn, Dr.Becka Éva (2007): A közösségi ápoló feladatai az alapellátásban és a kistérségi ellátásban. Otthonápolás III. (6) 7-10.

44


Ujváriné Siket Adrienn, Tamásné Máté Éva, Dr. Becka Éva (2008): Prevenciós ápolóképzés az alapellátásban, prevenciós munka a praxis háziorvosi körzetben. Medicus Universalis XXXXI. Évf. 3. (6): 113-121. Előtanulmányi feltételek: I. félévben nincs, II. félévben az Alkalmazott népegészségügy I. anyagából sikeres kollokvium 4. Modern vezetéselmélet Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Andrea Tantárgy oktatói: Dr. Sárváry Andrea, Dr. Kovács János Óraszám N/L (elm.+gyak.): 28+0/19+0 Kredit: 3+0 A tantárgy célja: A tárgy megismerteti a hallgatókkal a szervezetek működésének alkalmazott szociálpszichológiai és szociológiai alapjait. Bemutatja a vezetéselmélet fejlődését és ennek segítségével utat mutat a helyes vezetői, irányítási gyakorlatok kialakításához, alkalmazásához. A tantárgy tartalma: Emberképek a szervezet- és vezetéselméletben és gyakorlatban. A szervezetek leíró jellemzői. A szervezetek működésének szociálpszichológiai folyamatai. A környezet hatása a szervezetek működésére. Szervezeti alkalmazkodás: tanuló szervezet, szervezeti kultúra. A vezetés evolúciós, és történeti előképei. A vezető szerepe a szervezeti alkalmazkodásban. A vezetői képesség, mint speciális személyiségvonások együttese. A vezetés, mint speciális viselkedés. A vezetői hatalom forrásai, a befolyásgyakorlás eszközei. A vezető és a csoport. A vezetés szituációs elméletei. Vezetői szerepleltár modellek. Tudásszint felmérés. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Klein Sándor szerk. (2007): Vezetés- és szervezetpszichológia, EDGE 2000 Kft. Budapest. Mészáros Aranka (2006)A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága. Z-PRESS Kft. Budapest. Ch., Perrow (2001): Szervezetszociológia. Osiris Kiadó. Budapest. Előtanulmányi feltételek: nincs

45


5. Pedagógia és oktatástechnológia I-II-III. Tantárgyfelelős neve: Dr. Sztrinkóné Dr. Nagy Irén Tantárgy oktatói: Dr. Sztrinkóné Dr. Nagy Irén, Gyulai Anikó, Ujváriné Siket Adrienn, Papp Katalin Óraszám N/L (elm.+gyak.): 56+28/30+17 Kredit: 6+2 A tantárgy célja: A tárgy általános célja a hallgatók pedagógiai elméleti ismereteinek bővítése, rendezése és a gyakorlati alkalmazás képességének fejlesztése a jövőbeni egészségfejlesztő, oktató, meggyőző munka megalapozása érdekében. A tárgy speciális célja a hallgatók alkalmassá tétele az ápolási, egészségnevelési oktatástechnológiai ismeretek felhasználásával az egészségtudomány fejlesztésére, új egészségpedagógiai ismeretek hasznosítására, azok továbbítására. A hallgatók felkészítése arra, hogy egészségpedagógiai területen képesek legyenek együttműködés kiépítésére egyénekkel és intézményekkel, az egészségpedagógiai problémák megoldásában pedig a rendszerszerű szemlélet érvényesítésére. A hallgatók jártasságának növelése a pedagógiai és oktatástechnológiai szakirodalom kutatásában, a szakirodalom kritikus értékelésében. A stúdium célja hozzájárulni ahhoz, hogy a hallgató autonóm, a nevelő és nevelt, ill. a beteg és ápoló kapcsolatában a tiszteletet, őszinteséget, elfogadást érvényesíteni tudó, a társadalmi és emberi alapértékekkel azonosuló, azokat követni tudó, kezdeményező, meggyőző, a minőségi munka iránt elkötelezett, önmaga folyamatos megújítására képes, kreatív személyiséggé váljon. A tantárgy tartalma: Pedagógia és oktatástechnológia I. A tanulás irányítása a tanítási órán. Tervszerűség és tervezés. Tanterv, mint pedagógiai dokumentum. NAT. Helyi tanterv, pedagógiai program. Az óratípusok, óravázlat készítése. A tanulók közötti pszichológiai, társadalmi és kulturális különbségek. Motiválás. Differenciálás. A kooperatív tanulás és a tanítási dráma. Az értékelés funkciói. Az osztályozás és a szöveges értékelés. A nevelés speciális esetei. Családgondozás, konfliktuskezelés. A felnőttkori tanulás. A tanítás-tanulás módszertani kérdései (alapelvek, befolyásoló tényezők, módszerek, szervezeti és munkaformák, differenciálás). Az oktatástechnológia alapkérdései. Az oktatás technológia fogalmának változásai. Az oktatás technológiai eszközök típusai. Információ-előállító háttér-intézmények internetes elérhetőségei.

46


Bemutató készítő program használata. A prezentációs és az optimalizációs stratégiák. Médiapedagógiai stratégiák, felfedezéses tanulás és a számítógéppel segített tanulás. Az E-learning fogalma és lehetőségek az oktatásban. A multimédia az IKN fogalma és lehetőségei az oktatásban. Az információhordozók tervezésének kivitelezésének pedagógiai, pszichológiai és technológiai vonatkozásai. A számítógéppel segített interaktív tanulási rendszerek kommunikatív és pedagógiai jellemzői. Oktatógépek alkalmazása, programozott oktatás. Komplex taneszköz rendszerek és egyéni tanulás. A pedagógiai hatás lélektana. A személyiségfejlesztés pszichológiai alapjai. A nevelhetőség lélektani alapjai (öröklés – környezet). Érés, fejlődés, fejleszthetőség. A nevelés hatékonyságát meghatározó pedagógus személyiség. Tulajdonságok és képességek. Tanár – tanítvány viszony. A személyiségfejlődés törvényszerűségei és szakaszai, a személyiség megismerése. A személyiségfejlesztés módszertana: Tapasztalás, Cselekvés, Példa, Szoktatás, Követelés, Meggyőzés, Jutalmazás, Büntetés, Akaratnevelés, Jellemformálás, Egyéni bánásmód a pedagógiában. A közösség ismérvei, jellemzőjük, hatásuk a nevelésben. A nevelésben alkalmazott szociális technikák. A felnőtt nevelés sajátosságai. Tanítási – tanulási folyamat a felnőttoktatásban. Módszertani kérdések a felnőttképzésben. Pedagógia és oktatástechnológia II. Egészség és társadalom. Nemzetközi kitekintés. Az egészséges életmód szükségleteinek megerősítését elősegítő feltételek. Egészség, egészségmegőrzés. Az egészségnevelés, mint diszciplína, mint alkalmazott kutatási irány, mint interdiszciplináris tudomány. Az egészségnevelés dimenziói, lehetséges modelljei. Az egészségfejlesztés feladatrendszere. Az egészségnevelési módszerek és azok megújulása. Interperszonális kapcsolatok az egészségnevelésben. Kortársképzés, kortársoktatás. Az egészségnevelés aktuális kérdései. Az egészséges életmód szükségletének megerősítése és az azt elősegítő feltételek. A jobb egészségért végzett tevékenységek. Az egészségfejlesztés fejlődése, fogalmi rendszere. Az egészséget befolyásoló tényezők. Az egészségi állapot megítélése. Health for all. Az egészségmegőrzés prioritásai a XXI. Században. Nemzeti Egészségfejlesztési Program. Az egészségfejlesztés stratégiája 2010-ig. Az egészség koncepciója. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők. Egyéni, társadalmi viselkedés megváltoztatása. Az egészségfejlesztés stratégiája, intézményei. Az egészségfejlesztés módszertana, koncepciója. Egészségmegőrzés és politika. Szövetségek és együttműködés, Közösségek, közösségfejlesztés. Az életmód-változtatás elősegítése. Az egészségfejlesztési munka. A szükségletek felmérése. Az intézkedések megtervezése. Egészségmegőrzés az iskolában, munkahelyen, az alapellátásban. A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása. Végrehajtás, Értékelés.

47


Pedagógia és oktatástechnológia III. Az egészségfejlesztők és szerepkörük meghatározása. Az egészségfejlesztésben résztvevők és igényeik, Az egészségfejlesztési szükségletek és a fontossági sorrendek megállapítása. Tervezés és értékelés, Az egészségfejlesztési menedzsment főbb aspektusai. A kommunikáció alapjai. A csoportokkal való munka. Segítségnyújtás az egészséget érintő döntések meghozatalában. A tanítás és a gyakorlati ismeretek oktatása. A közösségekkel való együttműködés. Az irányelvek és gyakorlati eljárásmódok megváltoztatása. Egészségfejlesztő anyagok készítése és alkalmazása. A médiával való együttműködés. Hospitálás családi orvosi hálózatban, kórházi osztályok (pl.: stomás betegek körében), rehabilitációs osztályon (kard. rehabilitáció, alkohológia), gondozói hálózat (pl.: cukorbeteg gondozó), ugyanakkor aktív részvétel a munkában, gyakorlat formájában. Óvodai iskolai, időskori egészségfejlesztés, problémaelemzés. Szakirodalom értékelő, elemző bemutatása az egészségfejlesztés aktuális kérdéseinek tárgykörében. Hallgatói témaválasztás, egyéni felkészülés és prezentáció alapján aktuális egészségfejlesztési probléma bemutatása, elemzése, megvitatása. Az elemzett egészségfejlesztési problémák megoldásának tervezése – csoportmunka. Egészségfejlesztés módszertani gyakorlat: Egészségfejlesztési meggyőző technikák és módszerek gyakorlása. Multimédiás tananyagtervezés választott témában. Plakáttervezés a gyakorlatban, élőszavas módszerek: beszélgetés (egyéni –csoportos), előadás, kerekasztal, kérdés-felelet, értekezlet, felolvasás, telefonszolgálat. Szemléltető bemutató eljárások: illusztráció, diavetítés, filmvetítés, kiállítás, gyakoroltató eljárások: vita, kísérlet, szituációs játék. Egészségfejlesztési programtervezés a gyakorlatban: a rizikószemélyiség kérdései. Szenvedélybetegségek megelőzése, dohányzás megelőzése. A túlzott gyógyszerfogyasztás. Onkológiai betegségek megelőzése. Egészséges táplálkozás Magyarországon. Családi életre való nevelés, pszichoszexuális felvilágosítás. Nemi betegségek, AIDS megelőzés. Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségei. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Osiris Kiadó. Budapest. Falus Iván (szerk.) (2003): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Forgó Sándor – Hauser Zoltán – Kis-Tóth Lajos (2001): Médiainformatika. Líceum Kiadó. Nádasi: Oktatástechnológia és taneszközök. ELTE honlap. Oktatási segédanyag. Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest.

48


Az egészségmegőrzés stratégiája 2010-ig. Egészségünk jövője. (Dzsakartai nyilatkozat1997). NEVI Cecil G. Helman (2000): Kultúra, egészség, betegség Melánia. Elekes Attila (2006): Egészségpedagógia. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest. Forrai Judit (2002): A magánélet és az egészség kultúrája. Budapest. Pécs: Dialog Campus. Rókusfalvy Pál (2001): Az ember fejlődése és fejlesztése. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Elekes Attila (2006): Egészségpedagógia. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest. Nemessányi Zoltánné (2005): Egészségtan. 2. kiadás. Comenius Kiadó. Pécs. Egészségfejlesztés c. folyóirat. Kiadja: Országos Egészségfejlesztési Intézet Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Csapó Benő (2003): Tudás és kompetenciák. A tanulás fejlesztése. Országos Közoktatási Intézet. Budapest. Hoffmann Rózsa (2004): Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói - In: Mester és tanítvány. Kron, Friedrich W. (2003): Pedagógia. Osiris Kiadó. Budapest. Metcalf Linda (2008): Megoldásközpontú tanítás. Alexandra Kiadó. Pécs. Fórizs-Ferenczi Rita - Birta-Székely Noémi (2007): Az oktatás pedagógiaelméleti alapjai. Kolozsvár. Előtanulmányi feltételek: első félévben nincs, a következő félévekben az előző félévi azonos tárgyból tett sikeres vizsga 6. Egészségügyi és munkajog Tantárgyfelelős neve: Dr. Sipos László Tantárgy oktatói: Dr. Sipos László, Dr. Nagy Péter, Dr. Marsi Edit Óraszám N/L (elm.+gyak.): 28+0/15+0 Kredit: 3+0 A tantárgy célja: A tantárgy célja, hogy a hallgató a magyar egészségügy jogi szabályozási rendszerének, szervezeti felépítésének és a magyar társadalombiztosításban elfoglalt helyének ismeretében elsajátítsa, és legyen képes alkalmazni ápolói munkája során az egészségügyi jog és a munkajog elméleti és gyakorlati kérdéseit, legfontosabb tételes szabályait, és ezek alkalmazási elveit.

49


A hallgatók ismereteinek elmélyítése az egészségügyben felmerülő etikai kérdések tekintetében, készségeik fejlesztése a konkrét döntéshozatali folyamatban. Döntő a tolerancia morális jelentőségének megértése, erkölcsi kérdések kapcsán. Alapvető erkölcsi érvelésmódok megismerése, a bioetika főbb témáinak és kérdésfeltevéseinek vizsgálata, beleértve a betegjogokat, a tájékozott beleegyezés kérdését, a titoktartás, az orvosi kísérletekkel kapcsolatos erkölcsi kérdéseket. További cél, az etikai kérdések gyakorlati megjelenésének megismertetése a hallgatókkal.

A tantárgy tartalma: Koncepciók és elképzelések a hazai egészségügy átalakításáról. A szakmai ekvivalencia kérdései az Európai Unióban. Az egészségügy szervezetiintézményi rendszere. A közigazgatási rendszer, az érdekvédelmi rendszer. Egészségügy az Európai Unióban. Hatásköri kérdések és intézményrendszer, közegészségügy, népegészségügy az Unióban; az egészségügy, mint szolgáltatás. Egészségügy – pénzügy. Munkajogviszonyok az egészségügyben – általános kérdések. A közszolgálat, mint tipikus jogviszony. Munkáltatói jogok és kötelezettségek. Munkavállaló jogai, kötelezettségei. Munkaviszony létesítésének módjai. Munkaszerződések fajtái. Munkaviszony megszűntetése. Próbaidő, felmondás, végkielégítés. Jelenlét vezetésének, szerepe, munkaidő elszámolások. Vezetőként a leggyakoribb munkajogi kérdések megvitatása. Munkaviszonyból származó felelősség – A közszolgálati felelősség. A polgárjogi kártérítés kérdése. A büntetőjogi felelősség. Jelentősebb bírósági ítéletek Magyarországon és az Európai Unióban. Munkaadó jogai, kötelezettségei. Az ápolás-gondozás etikája. Az ápolói munka presztízse. Ápolói szintek tevékenységi köre – kompetenciája. Felsőfokú végzettségű dolgozók tevékenységének etikai kérdései: hivatás és önállóság, kollektivitás és munkahelyi légkör. Empátia – intuitív képesség. Az ápoló és a beteg erkölcsi felelőssége: Döntés, felelősség, konfliktusok, Titoktartás, betegtájékoztatás. Kompetencia – inkompetencia, a betegtájékoztatás módja, formája, a tájékoztatás kockázata. Személyi jogok etikája: intimitás, erkölcsi és jogi felelősség, a személyiség tisztelete. Esetelemzés, problémafelvetés, gyakorlati elemzés. Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó felelősségi szabályok. Az egészségügyi dolgozók általános szakmai, illetőleg etikai szabályai, az egészségügyi dolgozókkal szembeni szakmai-etikai (a továbbiakban: etikai) eljárások és azok lefolytatása. Országos Etikai Tanács, Megyei Etikai Tanácsok működése. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek:

50


Kőszegfalvi Edit (2001): Egészségügyi és betegjogi kézikönyv. KJK. Budapest. Balázs Péter (2005): Jogi szabályozás az egészségügyben: Főiskolai tankönyv. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest. Bodor Szabolcs (szerk.) (2005): Az Európai Unió és az egészségügy. ECOM KVALITY. Budapest. Dr. Marsi Edit (2006): Munkajog. Krúdy Kiadó. Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Bankó Zoltán - Berke Gyula - Gyulavári Tamás - Kiss György (2003): Válogatás az Európai Bíróság munkajogi ítéleteiből - Egyenlő bánásmód elve. Válogatás az Európai Bíróság munkajogi ítéleteiből (2004): A munkavállalók szabad mozgása. Válogatás az Európai Bíróság munkajogi ítéleteiből (2005): A munkavállalók jogai. Jobbágyi Gábor (2005): Orvosi jog. Szent István Társulat. Budapest. Ruzsa Miklósné (2004): A társadalombiztosításról és az egészségügyi hozzájárulásról. Saldo. Budapest. Társadalombiztosítási jogszabályok 2007. Complex Kiadó. Budapest. Rozsos Erzsébet (2000): Ápolásetikai ismeretek. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest Kovács József (1999): A modern orvosi etika alapjai. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 2006. évi XCVII. Törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról 30/2007. (VI. 22.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról Kujalek Éva (2008): Betegellátással kapcsolatos panaszok lehetséges útjai és következményei. NŐVÉR, 2008. 21. évfolyam, 4. szám, 31-40. oldal Előtanulmányi feltételek: nincs 7. Egészségtudományi ismeretek I-II-III. Tantárgyfelelős neve: Dr. Birinyi László Tantárgy oktatói: Dr. Birinyi László, Prof. Dr. Bakó Gyula, Dr. Török Olga, Ujváriné Siket Adrienn, Farkas Nóra Óraszám N/L (elm.+gyak.): 70+28/40+7 Kredit: 6+1 A tantárgy célja:

51


Az alapképzésben megszerzett ismereteken túlmutatva komplexen tárgyalja az orvosi diagnosztika és terápia, a farmakoterápia, valamint a genetikai prevenció, diagnosztika és terápia aktuális újdonságait, alkalmazásuk helyét, szerepét az egészségtudomány egyes területein és az alkalmazásuk során szükséges ápolói teendőket. A hagyományos terápiás spektrumon túl, alapvető ismereteket ad az alternatív orvoslásban használatos, tudományosan megalapozott eljárásokról, módszerekről. A diagnosztika, prevenció, terápia aktualitásainak hatékony alkalmazása az alapellátásban, célul tűzve a preventív szemlélet kialakítását, mely a rizikófaktorok időbeni felismerésével, az életmódbeli szokások megváltoztatásával és az erőforrások mozgósításával a morbiditási és mortalitási tényezők csökkentését érheti el. Mindezt az egészségügyi gyakorlatban megjelenő különböző kulturális közösségek, etnikai csoportok eltérő kulturális szükségleteire, problémáira nyitott transzkulturális ápolói szemléletmód kialakításával. A tantárgy tartalma: Egészségtudományi ismeretek I. (Dr. Birinyi László, Prof. Dr. Bakó Gyula) Korszerű laboratóriumi diagnosztikai módszerek (FISH, PCR, western blot, microarray assay-k, stb.). Korszerű képalkotó diagnosztikai módszerek (MRI, PET-CT, stb.). Aktualitások a belgyógyászati betegségek kezelésében. Újdonságok a sebészeti technikában. Terápiás újdonságok a klinikum egyéb területeiről. Aktualitások a diabetológiai, hypertonológiai, nephrológiai, cardiovascularis és pulmonológiai edukáció terén. A különböző nem-konvencionális gyógyító módszerek bemutatása. Az egészségmegőrzés hagyományostól eltérő, nem-konvencionális vonatkozásai (mozgási, táplálkozási, méregtelenítési alapelvek). Néhány nem orvosi kompetencia körbe tartozó fizioterápiás és egyéb természetgyógyászati eljárás részletesebb ismertetése, mozgás és masszázs terápiák, köpölyözés, moxázás, vízgyógyászat. Fitoterápiás alapismeretek. A gyógyszerfejlesztés folyamata (Preklinikai vizsgálatok. Klinikai gyógyszerfejlesztés. Gyógyszer törzskönyvezés). Fájdalomcsillapítás (A fájdalom patogenezis szerinti felosztása, típusok. A gyógyszeres fájdalomcsillapítás stratégiája: analgetikumok és alkalmazásuk, gyógyszerkölcsönhatások, adjuváns gyógyszerek jelentősége a fájdalomcsillapításban. Antibiotikum-terápia (Az antibiotikum-alkalmazás típusai. Az antibiotikum választás szempontjai. Az antibiotikum csoportok jellemzői - kiegészítés a hazai terápiába bevezetett új gyógyszerekkel -. Gyakori infekciók kórokozói és az empirikusan választandó antibiotikumok: légúti, húgyúti, bőr-, lágyrész-infekciók). A gyógyszeres kezelés speciális szempontjai időskorban (A gyógyszerhatás változásai: farmakokinetika, farmakodinámia. Gyógyszer-mellékhatások: gyógyszerbetegség, gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások. A mellékhatások

52


csökkentésének lehetőségei. A gyógyszeres kezelés elvei, az adagolás szempontjai és a compliance); veseelégtelenségben (A farmako-kinetikai és farmako-dinámiás tényezők változásai. A gyógyszerek nephrotoxicus hatásai. A gyógyszerdozírozás módjai veseelégtelenségben); Immunfarmakológia (Immunmoduláló kezelések: immunszupresszió, immunstimuláció - interferonok, kolóniastimuláló faktor -. Gyógyszerek okozta immunreakciók - túlérzékenységi reakciók -; Daganatterápia (A kemoterápia gyakorlati szempontjai: a klinikai gyakorlatban gyakrabban alkalmazott citosztatikumok főbb jellemzői, a citosztatikus kezelés szövődményei, a szövődmények kezelése). Mérgezések (Specifikus antidotumok. Abszorpció csökkentés. Elimináció fokozására szolgáló szerek). Nem kívánt gyógyszerhatások (Dózisfüggő nem kívánt gyógyszerhatások. Idiosyncrasias nem kívánt gyógyszerhatások: túlérzékenységi reakciók, teratogenesis, karcinogenesis). Egészségtudományi ismeretek II. (Dr. Birinyi László, Dr. Török Olga) Veleszületett fejlődési rendellenességek. A genetikai betegségek keletkezése. Veleszületett rendellenességek, betegségek genetikai és klinikai jellemzői. Monogénes öröklődés-menetű kórképek. Kromoszómaaberrációk. Multifaktoriális eredetű genetikai kórképek. ”Nem hagyományos öröklődés”. Teratogenek okozta rendellenességek. Prenatalis és genetikai tanácsadás. Prenatalis diagnosztika, genetikai szűrések. A genetikai betegségek kezelése. Szerzett genetikai betegségek-onkogenetika. A daganatkeletkezés mechanizmusa. A daganat-kialakulás okai, környezeti ártalmak szerepe a daganatok patogenezisében. A tumorspecifikus genetikai eltérések diagnosztikája. Molekuláris géndiagnosztika. Génterápia. Génklónozás, génmanipuláció. Genomika, humán genom project. Egészségtudományi ismeretek III. (Ujváriné Siket Adrienn, Farkas Nóra) Közösség és közösségi ápolás fogalma. Közösségi ápolás filozófiája; kompetenciák (hazai, nemzetközi), Közösségi ápolás elméleti modellje; etikai alapelvek. Az ápolási folyamat alkalmazása: közösség felmérése. A közösségi ápolás diagnózis. Közösségi ápolási tervek készítése, végrehajtása és értékelése, Ápolási dokumentáció, Az „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja”: célok, kiemelt nemzeti feladatok. Népegészségügyi program továbbfejlesztésének lehetőségei. „Szűréssel az életért” program megvalósulása, eredményei. Aktuális egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok. „Az egészségügyi alapellátás időszerűbb, mint valaha” World Health Report 2008. A közösségi ápoló szerepe a népegészségügyi, és társadalomegészségügyi programok célkitűzéseinek megvalósításában. A

53


közösségekkel való együttműködés alapelvei, közösségi alapú egészségfejlesztő munka. A helyi és az országos egészségpolitika kialakításában, befolyásolásában való közreműködés, kampányszervezés, médiával való együttműködés. Közösségi felmérés, egészségterv készítésének elvei, menete. A közösségi ápoló koordináló, kapcsolattartó, szervező, közvetítő szerepe; a multidiszciplináris együttműködés feltételeinek megteremtése. Az ápolási folyamat megvalósítása a közösségi ellátásban, az ellátás folytonosságának jelentősége. A betegutak (clinical pathway, care-plan) tervezése, használatának előnyei. Nyilvántartási, ügyviteli, adatszolgáltatási, közegészségügyi-járványügyi feladatok. Segítségnyújtás az egészséget érintő döntések meghozatalában, betegoktatás, tanácsadás. A közösségi ápolás fejlődési irányai hazánkban, Európában és világszerte. Evidenciák alkalmazása a közösségi ápolás gyakorlatában, protokollfejlesztés lehetőségei. Kapcsolódó aktuális jogszabályok alapellátásra vonatkozóan: Közgyógyellátás, ápolási díj, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelés, egészségügyi vállalkozás, finanszírozás kérdései. Család bevonása az ápolásba. Betegoktatás. A rizikófaktorok időbeni felismerése. Szűrések szervezése, Prevenciós, Rehabilitációs ápolói feladatok. A háziorvosi teamunkában való együttműködés lehetőségei. Megelőzés az alapellátásban: Külföldön megvalósított egészségfejlesztő programok tanulmányozása, és elemzése, hazai adaptációs lehetőségek.(Framingham study, Észak Karéliai Program, CINDI program, MONICA project). Nemzetközi szervezetek és stratégiák, Egészségügyi Világszervezet (WHO), Európai Közösség. A prevenció helyzete Magyarországon: A prevenció primer, szekunder, tercier szintjei. Egészségfejlesztés - nevelés intézményrendszere működése. Az egészségügyi piac szereplőinek megismerése. A Kormány – a különböző minisztériumok bevonásával működő egészségfejlesztő programok. Önkormányzatok, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatok és különböző szintű szervezetek, egészségügyi szolgáltatások együttműködései lehetőségei. Kistérségi prevenciós programok. A háziorvosi szolgálatok, járóbeteg szakrendelések, gondozók, fekvőbeteg intézetek, oktatási intézmények – óvodák, iskolák egészségfejesztési, közösségfejlesztési lehetőségei. OLEF 2000 -2003. Az alapellátás dolgozóinak szerepe a népegészségügyi program megvalósításában, Cardiovascularis prevenció lehetőségei az ápolásban. Otthoni szakápolási ismeretek az alapellátásban: A betegápolás során, (részben gazdasági megfontolások alapján, részben felmerülő lakossági igény miatt) a gyógyítás és ápolás helyszínét igyekeznek visszahelyezni a beteg otthonába (home care), ezáltal csökken az intézeti ápolási napok száma. Hospice ápolás Gyakorlat keretében a Háziorvosi - házi gyermekorvosi rendelés megtekintése, megfigyelés, dokumentumok vezetése, beteglátogatás, gondozás, Házi betegápolás (otthonápolás), Önkormányzati és szociális intézmények látogatása: Értelmi Fogyatékosok, Napköziotthona, Szociális otthon, Gondozási központ, Családsegítő Központ céljuk, feladatuk,

54


munkarendjük megfigyelése, megismerése, Önkormányzati és szociálpolitikai tevékenység megismertetése, Szűrővizsgálat lebonyolítása, szervezése. Kultúra és etnikum a közösségi ápolásban. Kulturális környezet, egyetemesség. Az életút az életmód és viselkedés az egészség betegség vonatkozásában. A fájdalom megítélése és a farmakológia. A kulturális különbségek és a betegségek megelőzésének lehetőségei. Kulturálisan kompetens ápolás és a kulturális szokásokat, értékeket tiszteletben tartó ápolás. A szociális és kulturális dimenziók /etnikum, vallás, szubkultúra/. Az ápolási diagnózis, ápolási terv készítése a kulturális tényezők figyelembe vétele. A nemekhez és életkorokhoz kapcsolódó kulturális különbségek. A születés kultúrája, a szülés, a gyermek ellátás, és az abortusz kérdése. Transzkulturális bioetika jelentősége az ápolásban. (szervátültetés, génterápia, abortusz, eugenetika, eutanázia). Betegjogok a transzkulturális ápolásban. Az időskor, halál, temetés, gyász az eltérő kultúrákban. Nemzetközi kitekintés más országokra, az ott megjelenő speciális problémákra, és megoldásaikra a különböző tanulmányok alapján. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Dr. Tamasi József (2000): Természetgyógyászati alapismeretek. Magyar Természetgyógyászok Uniója, Budapest. Fürst Zsuzsanna (2004): Farmakológia. Medicina Kiadó. Budapest. M. J. Neal (2009): Új, Rövid Farmakológia. Medicina Kiadó. Budapest Tanulási útmutató és jegyzet-kiegészítés a természetgyógyászati modul képzés távoktatási programjához (2001) ETI. Budapest Kothe, Hans W. dr. (2008): 1000 gyógynövény. Alexandra Kiadó. Budapest. Kissné Dogossy Éva - Zsoldos Márton (2007): A természet kincseskamrája Pannon-Literatúra Kft. Magyar Közlöny 1997/20. szám, Magyar Közlöny 1997/46. szám Oláh Éva (2003): A klinikai genetika alapjai. Medicina kiadó. Budapest. Dr. Buda József (1998): Közösségi egészségügyi ellátás elmélete és módszertana. POTE Egészségügyi Főiskolai Kar. Pécs. Kárpáti Zsuzsa - Krasznai Éva (2001): A házi ápolásról nem csak ápolóknak. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Dr. habil. Hajnal Ferenc (1999): A családorvoslás sajátos kérdései. Egyetemi jegyzet. Szeged. Dr. habil. Hajnal Ferenc (1999): A családorvoslás gyakorlati kérdései. Egyetemi jegyzet. Szeged. Ewles, Simnett (1999): Egészségfejlesztés, gyakorlati útmutató. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Robyn Rice (1998): A házi betegellátás ápolói kézikönyve. Medicina Könyvkiadó. Budapest.

55


Hunt, R.Zureck E.L. (1999): Bevezetés a közösségi ápolás módszertanába. Az eltérő kultúrák kezelése. Medicina Kiadó. Budapest. Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Kerpel - Fronius Sándor (2008) : Farmakoterápia. Medicina Kiadó. Budapest. Bakó Gyula (2007): Farmakoterápia. Medicina Kiadó. Budapest. Hollós Sándor – Zörényi György (2007): Alkalmazott Gyógyszertan Robert F. Weaver és Philip W. Hedrick (2000): Genetika. Panem kiadó. Budapest Carl-Herman Hepmen (2000): Akupunktúra Atlasz Atheneum. Budapest. T. W. Sadler (2008): Langman orvosi embriológia - 10. kiad.- Medicina kiadó. Budapest. Maródi László (2006): Gyermekgyógyászat -3. kiadás- Medicina kiadó. Budapest. Ujváriné Siket Adrienn, Dr. Becka Éva: Körzeti ápolók élet és munkakörülményei. Egészségi állapota, Medicus Universalis 2006. 39. évf. 2. sz. 55-64. o. A Háziorvostani Szakmai Kollégium Állásfoglalása és javaslatai az egészségügyi reform alapellátást érintő kérdéseihez, 2007. Június Medicus Universalis XXXX. évf. 4. sz./ Kincses Gyula: Alapellátási reform -2008./Medicus Universalis XXXX. évf. 4. sz. Balogh Zoltán: Az ápolás elektronikus szakirodalmi forrásai. Nővér 2001;14(4):24-26. 25/2001. (VII. 25.) OM rendelet a családgondozó ápoló szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről Melléklet a 25/2001. (VII. 25.) OM rendelethez: A családgondozó ápoló szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei Dr. Becka Éva, Ujváriné Siket Adrienn: A közösségi ápoló tevékenységei az alapellátásban, OALI könyvek Tájékoztató füzet I. OALI Ápolói Kiadvány Szerkesztők: Felelős kiadó: Dr. Balogh Sándor főigazgató Országos Alapellátási Intézet Typotop Kft. Budapest, 2007. Ujváriné Siket Adrienn, Dr. Balogh Sándor, Dr. Becka Éva, Tóth Ildikó, Dr. Zrínyi Miklós: A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálata, Medicus Universalis XLII. évf. 1.sz. 13.o. Előtanulmányi feltételek: I. és II. félévben nincs, III. félévben az Alkalmazott népegészségügy I. és az Epidemiológia és egészségügyi statisztika II. anyagából sikeres kollokvium

56


8. Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás I-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Diószeghy Péter Tantárgy oktatói: Dr. Diószeghy Péter, Papp Katalin Óraszám N/L (elm.+gyak.): 28+0/10+0 Kredit: 4+0 A tantárgy célja: Az alap- és klinikai tudományok, az epidemiológia, biostatisztika, és szociológiai tudományok ötvözésén alapuló új tudományos módszertani eszköztárat kínál a klinikai gyakorlatban felmerült kérdések megválaszolására. Ezek ismeretében a hallgató képessé válik az adott klinikai témában megjelent szakirodalom kritikus, szisztematikus értékelése, az adatok statisztikai elemzésére, az eredmények validitásának és klinikai alkalmazhatóságának felmérésére, a bizonyítékok gyakorlati bevezetésére a klinikai hatás elemzésére. A tantárgy során szerzett ismeretek alkalmazhatók és becsatolhatók legyenek a hallgató tudományos kutatómunkája során, különös tekintettel a majdani doktori programra. A tantárgy tartalma: Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás I. A Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás filozófiája. A klinikai döntéshozatal. A BAE elvei, módszerei. A tudományos tények forrásai. A tudományos bizonyítékok hierarchiái. A BAE alkalmazása a mindennapok gyakorlatában. Klinikai irányelvek kidolgozása és bevezetése. A klinikai audit kritériumai. A bizonyítékokra alapozott gyógyítás szükségessége. A legjobb bizonyíték keresése. Bizonyítékokon alapuló ellátás gyakorlata. Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás II. Szakmai kollégiumok által közzétett szakmai protokollok. Protokollok által meghatározott gyűjtendő indikátorok, adatok. Audit során áttekintendő betegellátási tevékenységek folyamata, eredményessége. A betegek kezelésével és ellátásával kapcsolatos gyakorlat. A klinikai audit alapja a szakmai protokollok, adatok, pontos rendszeres gyűjtése, értékelése, elemzése. Az ellátás minőségének megítéléses. Egységes adatgyűjtő rendszer kialakítása. Adatbázisok – AGREE, CEAP, MEDION, IFCC-EBLM, NLM, NHS, SCHARR, DARE, HTA. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek:

57


Gödény Sándor (szerk.) (2007): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó. Budapest. David L. Sackett, W. Scott Richardson-William Rosenberg R. Brian Haynes (1999): Bizonyítékra alapozott gyógyítás. Golden Book Kiadó Kft. Balogh Zoltán, Papp Katalin (2001): Bizonyítékokon alapuló ápolás a gyakorlatban. Ápolásügy 2001; 14(2):7-8. Balogh Zoltán (2001): Az ápolás elektronikus szakirodalmi forrásai. Nővér 2001; 14(4):24-27. Balogh Zoltán (2003): Evidenciákon alapuló egészségügy. Beszámoló a Tudor Program befejezéséről. Ápolásügy 2003; 16(1):9. Balogh Zoltán (2003): A stroke betegek ápolásának és rehabilitációjának egységes ápolási irányelvei. Irányelvek alkalmazásának lehetősége az alapellátásban és az otthoni szakápolásban. Lege Artis Medicinae 2003; 13(1):50-56. Kosztolányi György, Decsi Tamás (2002): A bizonyítékokon alapuló orvoslás tankönyve. Pécs. Mucsi István, Novák Márta (2000): Bizonyítékokon alapuló orvoslás evidence based medicine. Gyógyszerészet. 2000. szeptember. 44. évf. 525-532 p. Mucsi István, Novák Márta (2000): Bizonyítékokon alapuló orvoslás – a szakirodalom kritikus értékelése. Gyógyszerészet. 2000. október. 44. évf. 594-602 p. Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Horváth Andrea (2003): Bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás. Ápolásügy 2003; 16(4):2-3. Kosztolányi György - Decsi Tamás (szerk.) (2002): A bizonyítékokon alapuló orvoslás tankönyve. PTE OEC. Pécs. Zrínyi Miklós (2001): Bizonyítékokon alapuló ápolás: filozófia, módszertan, etika. Nővér; 14(1):17-26. Balogh Zoltán, Papp Katalin: Bizonyítékokon alapuló ápolás gyakorlatban. Ápolásügy 2001; 14(2):7-8. Előtanulmányi feltételek: első félévben nincs, a következő félévben az előző félévi azonos tárgyból tett sikeres vizsga 9. Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Dankó Katalin Tantárgy oktatói: Dr. Dankó Katalin, Dr. Balogh Zoltán, Papp Katalin, Ujváriné Siket Adrienn, Törő Viktória Óraszám N/L (elm.+gyak.): 154+42/60+21 Kredit: 12+3

58


A tantárgy célja: Az alapképzésben megszerzett ismereteken túlmutatva komplexen tárgyalja az ápolói gyakorlatban alkalmazható kutatási, oktatási, vezetési és módszertani ismereteket. A vezetés és menedzsment általános alapelveit felhasználva a hallgatók ismerjék meg az osztályvezető ápolói, a kórházi és ápolási intézmény ápolási igazgatói, illetve a városi és regionális vezető ápolói feladatköröket. Legyenek képesek ellátni az ápolásvezetéssel, irányítással kapcsolatos feladatokat. Ismerjék az ápolói minőségbiztosítás, auditálás, akkreditáció elvei mellett a minisztériumi és kórházi osztályos szinteken kidolgozott szakmai protokollokat és ezek gyakorlati alkalmazását. A hallgató az elméleti tudás birtokában képes legyen kutatási probléma megfogalmazására, kutatási terv készítésére, annak magas színvonalú végrehajtására és kiértékelésére. Tegyen szert megfelelő pedagógiai képességekre, készségekre, sajátítsa el az ápolóképzés elméleti és gyakorlati oktatásának módszereit. Ismerje meg az oktatási intézményrendszert, a különböző oktatási módszereket, stratégiákat. Megszerzett ismereteit, készségeit legyen képes alkalmazni a betegoktatásban (patient-teaching). A betegoktatás és gondozás legfőbb célja az, hogy a beteg önállóvá váljon, azaz aktív részvevője legyen a kezelésnek. Ehhez új ismeretek átadására és gyakoroltatására, valamint a már elsajátított ismeretek felidézésére van szükség, amit nagyfokú empátiával, teljes odaadással, türelemmel érhető el. Az oktatási módszerek megfelelő kiválasztása fontos szempont a terápia hatékonysága tekintetében. A betegoktatás csak team munkával érhető el, s a team egyenrangú tagja az ápoló. A tantárgy tartalma: Alkalmazott ápolástudományi ismeretek I. Ápolásvezetés I. Menedzser szerep: Az ápolás hatékony szervezése. Az egészségügyi dolgozók menedzser szerepe. Mentori szerepek jellemzői. Agresszió és konfliktuskezelés az ápolásvezetési gyakorlatban. Munkaköri leírások kidolgozása. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételei. II. Motiváció és humánerőforrás: Saját irányítási stílusunk fejlesztése. Motiváció, önmagunk és mások motiválása. Személyzeti szükségletek tervezése. Munkaerőtoborzás. Munkaerő felvétel és megtartás. „Visszapótlás” fogalma a létszámszükséglet számításai során. III. Döntéshozatal: A döntés- hozatal jelentősége az egészségügyi szerepekben. A vezető ellenőrzési feladatai. Az ápolásvezető fegyelmező feladatai, a fegyelmi eljárás szabályai. IV. Időgazdálkodás: Időgazdálkodás az ápolói munkában. A vezető idővel való

59


gazdálkodásának elvei. V. Stratégiai feladatok: Az ápolás vezetés és irányítás különbségei. Az ápolásvezető tervezési és szervezési feladatai kórház vezetői szinten. Hatalomépítő stratégiák. A kórház, mint szervezet jelene és jövője, különböző működési formákban. VI. Kommunikáció: Kommunikáció a szervezetben. VII. Minőségirányítás és biztosítás: A kompetencia megőrzése a személyzet oktatásán keresztül. Kompetenciafejlesztés. Állományszervezéssel kapcsolatos ápolásvezetői feladatok. Minőségügyi rendszerek az ápolásban. Minőségtanúsítás. Akkreditáció. Klinikai Audit szakmai irányelvei. Az egészségügyi szakdolgozók képzésének, továbbképzésének szervezése, irányítása. Az ésszerű gazdálkodás legfontosabb elemei az ápolásban. A kórház Szervezeti és működési szabályzat megismerése. Egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételek. A működési engedélyeztetés eljárása. A kliens bánásmód minősége. Bizonyítékon alapuló szakmai irányelvek fejlesztése. A mindenkori szakmai irányelvek, módszertani levelek, segédanyagok megismerése, alkalmazása a gyakorlatban. A szakmai irányelvek fejlesztésének lehetőségei. MEES (Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok) a standardrendszer célja, szempontjai, alkalmazása. VIII. Logisztika és kontrolling: Az irányításszervezés jellemzői. Az ápolói munkaszervezés főbb szempontjai. Gazdálkodás és a szakmai érdekek találkozása vagy eltérősége. Keret-gazdálkodással könnyebb vagy nehezebb? IX. Egészségügyi ügyvitel és finanszírozás: Nyilvántartó, regisztrációs és osztályos rendszerek működésének, szervezésének alapelvei, hálózatos rendszerek felhasználói szintű működése, szoftverek felhasználói szintű megismerése: gyógyszerrendelés, belgyógyászati osztályon használt szoftver, felvételi osztályon használt szoftver. Integrált kórházi információs rendszer, a szoftverek minden fontos funkciójával szituációs gyakorlatok végzése, nemzetközi finanszírozási trendek, felismerni az ár, a költség, a volumen összefüggéseit, egészségügyi erőforrások fogalma, technológiai változás, eszközigény, erőforrási igény összefüggései, finanszírozási kérdések. Alkalmazott ápolástudományi ismeretek II. Ápoláskutatás Az ápoláskutatás tartalma: Kutatási problémák megfogalmazása, kialakítása. A meglévő ismeretek és kutatási eredmények rendszerezett összegzése. A gyakorlati, kutatási megfigyelések magyarázata. A várható eredmények kiszámíthatóvá, jósolhatóvá tétele. A legmegfelelőbb módszer kiválasztása a gyakorlatban és a kutatómunka során felmerülő kérdések megválaszolására. Ápoláskutatási szintek megjelenítése (mikro mezo, makro szintek). Ápoláskutatási színterek, kutatási helyszínek megjelenítése (osztály, ápolási részleg, kórház, regionális és országos szintek, otthonápolási és közösségi ápolási területek). Ápoláskutatási célcsoportok megnevezése (korcsoportok illetve kórokok szerint). Ápoláskutatási folyamat lépéseinek véghezvitele: Helyzetfelmérés az

60


ápolás különböző területein. Ápoláskutatási probléma kiválasztása és megfogalmazása, a holisztikus szemlélet figyelembevételével. Problémafelismerő készség és képesség fejlesztése. Problémák felismerése a napi ápolási gyakorlatban. A kutatómunkával kapcsolatos etikai vonatkozások. Ápoláskutatási cél megfogalmazása. Az ápolási gyakorlatból kiinduló hipotézisek megfogalmazása, ok-okozati összefüggések felismerése. Hipotézis felállításának menete. Evidenciák felismerése. Az ápoláskutatásban alkalmazott adatgyűjtési módszerek adekvát alkalmazása– interjú, kérdőív, dokumentumelemzés, irodalomkutatás módszerei. Adatgyűjtés retrospektív módszerekkel, dokumentumok, megfigyelés, kérdőívek, strukturált interjúk révén. Irodalomkutatás, számítógép és az Internet felhasználásával, ápolási adatbázisok használata. Induktív és deduktív ápoláskutatási módszerek alkalmazása a gyakorlatban. Az ápolás elméletének és gyakorlatának integritását vizsgáló ápoláskutatási módszerek. A probléma felismeréséhez adekvát módszerek alkalmazása. Adatok feldolgozási módszerei. Elemzés, torzító, zavaró tényezők kiküszöbölése/csökkentése. Leíró és elemző statisztikai vizsgálatok, a véletlen szerepe. Hipotézis igazolására szolgáló eljárások, statisztikai-próbák alkalmazása a gyakorlatban. Ápolási tevékenység hatékonyságának kutatási lehetőségei. Eredmények kritikus értékelése. Következtetések levonása. Javaslatok megfogalmazása elméleti és gyakorlati aspektusok szerint. Ápolási beavatkozások hatékonyságát növelő célok megfogalmazása, stratégiák kidolgozása. Az ápoláskutatási eredmények közzététele (előadás szakmai szervezetek találkozóin, az eredmények megvitatása az érintettekkel). A kapott eredmények hasznosításának folyamata, átültetése a gyakorlatba, a szükséges változtatások bevezetése, megvalósítása. Gyakorlat- ElméletGyakorlat kutatási módszereinek kölcsönhatásai. Az ápolás, a tudomány és a kutatás egymásra hatásának, kapcsolatrendszerének megismerése. Ápoláskutatási problémák prioritásai: Evidenciákon alapuló ápolás gyakorlat kutatásának lehetőségei. Ápolást segítő eszközök hatékonyságának vizsgálata. Ápolói kompetencia kutatás lehetőségei a gyakorlati munka során, ellátási szintek szerint. Ápolásoktatás Szakdolgozók oktatása: Az oktatási rendszer szabályozása. Az egészségügyi szakképzés Magyarországon. Moduláris egészségügyi képzés. Regisztráció és továbbképzések az egészségügyi dolgozók körében. Life long learning. Oktatási folyamat, a tanulási folyamat szereplői. Elméleti oktatás módszertana az egészségügyi képzésben. Szakmai vizsga. Tapasztalatra épülő tanulás. Programozott oktatás. Kreativitás az ápolásoktatásban. Stratégiák az innovatív tanuláshoz. A mentorság. A klinikai oktatás: A klinikai oktatás filozófiai megközelítése. Az ápolói szakismeretek tapasztalati újragondolása. A hallgatók által választott klinikai gyakorlatok. Az ápolói vizit. A közösségre alapozott gyakorlati

61


tapasztalat. A hallgatók oktatása. Klinikai tanítás. A jövő módszerei (Delphi módszer, a forgatókönyv, hatásfa). Betegoktatás: A betegek oktatásának irányelvei. Alapvető tanulási elvek. Betegoktatás célja, módszertana. Speciális oktatási helyzetek. Egyéni betegvezetési terv elkészítése a kliens motiváltságának a biztosítása. Különböző életkorok tanulási jellemzői, módszerek, színterek számbavétele. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Boncz, I. – Horváth, B. (2001): Az egészségügyi menedzsment és gazdaságtan alapvonalai PTE EFK jegyzet. Pécs. Barbara Fuszard (1997): Innovatív tanítási módszerek az ápolásban. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Falus Iván – Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest. Gergely, T. – Szots, M. (2001): Minőség az egészségügyben. Medicina Kiadó. Budapest. Illey Gy. – Vízvári L. (szerk.) (1999): Klinikai demonstrációs egységek szervezése ETI. Budapest. Janice R. Ellis – Celia L. Hartley (1997): Az ápolás irányítása és összehangolása. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Karoliny Mártonné - Farkas Ferenc - Poór József - László Gyula (2004): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. 1-9. és 13. fejezet. KJK. Budapest. Murtagh, J. (1999): Betegoktatás. Medicina Kiadó. Budapest. Sullivan, M.P. (2000): Ápolásvezetés és ápolásszervezés. Medicina Kiadó. Budapest. Balázsné Szelei Erzsébet: Minőségfejlesztési eszközök az ápolásban, IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER Előtanulmányi feltételek: Epidemiológia és egészségügyi statisztika I., Modern vezetéselmélet

10. Alkalmazott egészségügyi informatika Tantárgyfelelős neve: Dr. Ködmön József Tantárgy oktatói: Dr. Ködmön József Óraszám N/L (elm.+gyak.): 0+28/0+7 Kredit: 0+2 A tantárgy célja:

62


A hallgatók sajátítsák el mindazon ismereteket, amelyek a járó- és fekvőbeteg szakellátás informatikai rendszereinek üzemeltetéséhez szükségesek. A hallgató ismerje meg és tudja alkalmazni mindazon informatikai alapelveket, technikai megoldásokat és szoftvereket, amelyek a járóbeteg és a fekvőbeteg szakellátás problémáinak megoldásában segítséget nyújtanak, illetve annak minőségét biztosítják. A hallgatók ismerjék meg az egészségügyi szakellátási formákat, azok ügyviteli rendjét, adatkezelését, és az azokat kiszolgáló számítógépes alkalmazásokat. A tantárgy tartalma: Az egészségügyi ellátások rendszere. A fekvőbeteg osztályok dokumentációs feladatai. Kórházi betegfelvétel. Központi betegfelvételi iroda, osztályos betegfelvétel feladatai. Napi beteglétszám megállapítása, összesítése, nyilvántartása. A kódrendszerek általános elmélete, a kódok és egyezmények szerepe. Az egészségügyben használt főbb kódrendszerek, úgymint a Betegségek Nemzetközi osztályozása (BNO), Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása (OENO). Törzslistázó programok: programok felépítése és használata. BNO, beavatkozás, HBCS törzsek, HBCS-k paramétereinek ismertetése. Meditcom Kórházi Információs Rendszer, MedWorks Integrált Kórházi Információs Rendszer, e-MedSolution.

Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Kékes Ede és munkatársai (Szerk.) (2000): Egészségügyi informatika. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Dr. Szilasi Anna (2005): Informatika az egészségért. INOK Kft. Budapest. Kezelési leírása Járóbeteg- szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló programról (szabálykönyv) (OEP kiadvány) MedWorks Integrált Kórházi Információs Rendszer felhasználói leírása Meditcom Kórházi Információs Rendszer felhasználói leírása e-MedSolution egészségügyi szoftver felhasználói leírása Előtanulmányi feltételek: nincs Klinikai és területi gyakorlat I-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Dankó Katalin Tantárgy oktatói: Dr. Dankó Katalin, Törő Viktória, Farkas Nóra

63


Kritérium feltétel Óraszám N/L (elm.+gyak.): 0+110/0+70 Kredit: 0+0 A tantárgy célja: A hallgató lássa a gyakorlatban az elméleti órákon megismert aktuális prevenciós, diagnosztikai, és terápiás újdonságokat, ezek helyét a klinikai gyakorlatban, illetve az ápoló szerepét gyakorlati megvalósításukban. Ismerje meg a klinikai, kórházi körülmények között működő szakmai teamek-et, azokban az ápolók feladatát. Legyen rálátása a komplex klinikai ismereteket igénylő szakterületekre (pl. rehabilitáció, gerontológia, műveseállomás – művesekezelés, plazmaferezis, embóliadetektálás HD, CAPD, rizikóambulancia: kardiológia, diabetológia, neurológia, haemodinamikai centrum, ESWL, Dexa, genetikai tanácsadás, kombinált szűrés, meddőségi szakrendelés, arthritis centrum). Ismerje meg az osztályvezető ápolói, a kórházi és ápolási intézmény ápolási igazgatói, illetve a városi és regionális vezető ápolói feladatköröket, az ápolásvezetéssel, irányítással kapcsolatos feladatokat. Kapjon képet a képzés, az akkreditáció rendszeréről, gyakorlati megvalósulásáról, az osztályos, illetve intézményi szinten megvalósuló kutatási lehetőségekről. Szerezzen tapasztalatot az ápolói minőségbiztosítás, auditálás és a szakmai protokollok gyakorlati alkalmazása terén. A tantárgy tartalma: Korszerű laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai módszerek gyakorlati megismerése. Aktualitások a gyakorlatban a gyógyszeres, illetve eszközös beavatkozások terén. Nem-konvencionális gyógyító módszerek gyakorlati bemutatása. Speciális, komplex szakápolást igénylő betegek ápolása, (pl. gerontológiai, rehabilitációs osztályon), figyelembe véve az ápoló független (önálló), függő (orvosi utasításra végrehajtott) és együttműködő funkcióit. Szakmai team-ek, az ápoló feladatai a team-munkában. Az ápolás menedzsment különböző szintjeinek megismerése, megfigyelése. Humánpolitikai osztályvezető munkájának megfigyelése. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet látogatása. Országos szervező központ tevékenységeinek megfigyelése. ÁNTSZ Kistérségi Központ tevékenységeinek gyakorlati megismerése. Osztályos, illetve intézményi szinten megvalósuló oktatási, kutatási programok megfigyelése, betegoktatásban való aktív részvétel. Előtanulmányi feltételek: nincs

64


65


AZ ÁPOLÁS MESTERSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK

66


KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK 1. Egészségpolitika Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Attila Tantárgy oktatói: Dr. Sárváry Attila, Dr. Balogh Zoltán Óraszám N/L (elm.+gyak.): 42+0/15+0 Kredit: 3+0 A tantárgy célja: Az egészségpolitika összetevőinek megismerése, kiemelve az ápoló lehetőségeit ezek befolyásolására. A hallgatók megismerik a magyarországi lakosság egészségi állapotát bemutató demográfiai mutatókat, betekintenek egészségügyi ellátórendszer működésébe, ismereteket szereznek szereplőiről, a finanszírozás kérdéséről, az Európai Unió tagállamainak egészségügyi reformtörekvéseiről. A tantárgy tartalma: A hazai demográfiai és egészségügyi helyzet. Az egészségpolitika reformjának főbb kérdései. Decentralizáció és privatizáció a magyar egészségügyben. Az egészségpolitika elemzésének összetevői. Az állam és a piac szerepe az egészségügyben. A magyar egészségügyi rendszer egyenlőtlenségeinek összetevői. Az egészségügyi kiadások alakulása, kiadás-korlátozás. A fenntartható finanszírozás kérdései. Egészségpolitikai alapfogalmak. Az egészségpolitika tárgya. Ápolók szerepe az egészségpolitikában. Az ápolók helyzete az Európai Unióban, és a világban. Az ICN kutatások gyakorlati jelentősége. Az ápoló felelőssége a lakosság egészségi állapotáért. Ápolásbiztonság – betegbiztonság. Az Ápolási Szakmai Kollégium működése. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Orosz Éva (2001): Félúton vagy tévúton? (Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái) Egészséges Magyarországért Egyesület. Budapest. Gulácsi László (1999): Klinikai kiválóság. Technológiaelemzés az egészségügyben. Springer Orvosi Kiadó. Budapest. Gulácsi László (2001): Egészség – gazdaságtan. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest.

67


Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: A szakmai kollégiumokról szóló 52/2008. (XII.31.) EüM rendelet Borbás Ilona - Dr. Kincses Gyula (2007): Egészségügyi rendszerek az Európai Unió régi tagállamaiban, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Egészségügyi Rendszertudományi Iroda Budapest, Egészségügyi dolgozók c. fejezet. Dr. Varga Piroska (2004): Vitaanyag az egészségügyben dolgozók helyzetéről, jövőjéről és szerepükről az átalakuló egészségügyben http://www.eum.hu Többen, jobban, tovább. Zöldkönyv az egészségügyről http://www.magyarorszag.hu/zoldkonyv/ Csetneki Julianna (2008): Nehéz helyzetben az ápolók, Ápolásügy. 22. évf. 1. szám 2. o. Csetneki Julianna, Dr. Szócska Miklós: Emberi erőforrás krízis az egészségügyben. Egy ápolói fórum ürügyén. Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 8. szám 2008. június 20. Bolváry Gedeon – Ágoston Éva – Vargha Katalin: Az egészségügyi eszközellátottság elemzése, a jelenlegi ellátottság mutatói. IME V. évf. 6. szám, 2006. július augusztus Dr. Kincses Gyula, Ajtonyi Zsuzsa, A humánerőforrás-gondok okai és a megoldási lehetőségek, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2006. 44. évfolyam 2. szám Halmosné Mészáros Magdolna: „Volt egyszer egy ápoló” 32 – 36 IME VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2008. SZEPTEMBER Előtanulmányi feltételek: nincs 2. Felsőoktatási ismeretek Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János Tantárgy oktatói: Dr. Kiss János Óraszám N/L (elm.+gyak.): 14+0/5+0 Kredit: 1+0 A tantárgy célja: A hallgatók ismerjék meg a magyar oktatási rendszert, történetét, irányítási és működési rendszerét, a felsőoktatási intézmények belső szerkezetét, az intézményeket, az oktatókat és a hallgatókat érintő jogszabályokat, annak érdekében, hogy a többciklusú felsőoktatási rendszerben hatékonyabban tudjanak tájékozódni.

68


A tantárgy tartalma: A felsőoktatás irányításának különböző oktatáspolitikai és jogforrásai. A felsőoktatási törvény. Az egyetemi autonómia tartalmi elemei és határai. A többciklusú felsőoktatási képzés: Bachelor képzések, Master képzések, Doktori képzések. A kari működéssel kapcsolatos fontosabb szabályzatok (SZMSZ, TVSZ, FSZ stb.). A karok, az intézetek és a tanszékek egyetemi szabályzatokból adódó feladatai. Hallgatói támogatások és térítések rendszere, szolgáltatási és egyéb díjak. Oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata, minőségbiztosítás. Az oktatás és a számonkérési alapvető formái a felsőoktatásban. Hallgatói önkormányzat működése. Hallgató Információs és Szolgáltató Iroda (HISZI) működése. Kötelező és ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Kelemen – Szögi (2000): A magyar felsőoktatás évszázadai Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Hrubos Ildikó (2006): A felsőoktatás intézményrendszerének átalakulása Aula Kiadó. Kozma Tamás (2009): A Bolognai folyamat Közép-Európában Új Mandátum Könyvkiadó. Bologna füzetek 1-2-3. Tempus Közalapítvány. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A felnőttképzésről szóló 2001. és CI. törvény A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény Az egyetemi működésre vonatkozó különböző szabályzatok http://www.felvi.hu/felveteli/fogalomtar Előtanulmányi feltételek: nincs 3. Prezentációkészítés és előadás-módszertan Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János Tantárgy oktatói: Dr. Kiss János, Vízvári László Óraszám N/L (elm.+gyak.): 28+14/10+7 Kredit: 2+1 A tantárgy célja: A hallgatók a tudás átadás folyamatában legyenek képesek a kor elvárásainak megfelelő előadások, prezentációk, háttéranyagok (kép, videó, táblázat, grafikon) készítésére és a különböző prezentáció típusok, korszerű oktatástechnikai eszközök alkalmazására a tudományos,

69


valamint szakmai konferenciákon, szimpóziumokon, illetve nyilvános megjelenéseken. Legyenek képesek a későbbi tudományos kutatómunka eredményeinek hatékony és színvonalas interpretálására. A tantárgy tartalma: Kongresszusok, konferenciák és szimpóziumok. Előadói szerepek, megjelenés, előadói technikák módszerek. A szekcióvezető, moderátor és vitavezetői szerepek. Prezentációs taktikák. A prezentáció formái, eszközei, tervezése. Interaktív prezentációs technikák. Prezentáció háttér munkálatai. A poszter, az absztrakt és a kivonat. A prezentációk és előadások „buktatói”. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Cliff Atkinson (2008): Ne vetíts vázlatot – A hatásos prezentáció. Szak kiadó. Bártfai Barnabás (2008): Prezentáció-készítés. Informatikai Füzetek sorozat. BBS-INFO Könyvk. És Inform. KFT. Horváth Lajos (2008): A nyilvános beszéd. Balassi Kiadó Kft. Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Szabó Katalin (2009): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó. Bencédy József (2008): Retorika – Gyakorlati útmutató. Tinta Könyvkiadó. The First Five Slides: Unlocking the Story Buried in Your Presentation By Cliff Atkinson (First published in American Express Executive Travel SkyGuide, March 2005.) Microsoft PowerPoint 2007 – Alapok Microsoft PowerPoint 2007 - Objektumok Előtanulmányi feltételek: nincs 4. Aktuális gerontológiai ismeretek Tantárgyfelelős neve: Prof. Dr. Bakó Gyula Tantárgy oktatói: Prof. Dr. Bakó Gyula, Dr. Semsei Imre Óraszám N/L (elm.+gyak.): 14+0/10+0 Kredit: 2+0 A tantárgy célja: A hallgató megismerje a gerontológia terén végzett alap- és alkalmazott kutatások aktuális eredményeit. Megértse az életfolyamatok időben

70


előrehaladó változásait és megismerje az öregedés és öregkor jellemző törvényszerűségeit. Legyen képes az embert élettani, lélektani, társadalmi és ökológiai rendszerében tanulmányozni és az öregedés fajra és személyre jellemző sajátosságait normál és kóros csoportosításban értelmezni. Ismerje fel és alkalmazza, hogy az idősek ápolása, gondozása és betegségeik korai felismerése mellett az egészségügyi munka speciális célkitűzése az egészséges időskor feltételeinek megismerése és lehetőség szerinti biztosítása. Növelje a hallgatók jártasságát a gerontológiai szakirodalom kutatásában, a szakirodalom kritikus értékelésében és lehetőséget adjon bekapcsolódni a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ életébe. A tantárgy tartalma: Gerontológiai alapismeretek. Gerontológia a statisztika tükrében. A gerontológia rendszerszemlélete. Bio-gerontológia: alapvetések, öregedési elméletek, kísérletes gerontológia, öregedés és betegségek. Szociális gerontológia. Prevenció és öregedés. Az öregedés lassításának lehetőségei. A gyógyszeres kezelések sajátosságai időskorban. Az időskori vérkeringés és betegségei. A légzőrendszer öregedése és betegségei. Vese- húgyúti működések és időskori betegségei. A gyomor-bél és emésztés időskori jellegzetességei és betegségei. Az időskor endokrinológiája. Csont- izületi- kötőszöveti rendszer időskori elváltozásai és betegségei. Az időskor neurológiája, pszichológiai és pszichiátriai zavarai. Időskori infekciós betegségek. Időskori szemészeti problémák. Az idős betegek ápolása és gondozása. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Semsei Imre (2008): Gerontológia. DEOEC Egészségügyi Kar Jegyzetek. Nyíregyháza. Székács Béla (2005): Geriátria. Semmelweis Kiadó. Budapest. Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Kemény Csilla (2000): Időskori egészségmegőrzés. Nonparel Kiadó. Debrecen. Érsek Katalin, Mészáros Kinga, Dózsa Csaba, Gulácsi László: A várható „demográfiai cunami” kezelésének lehetőségei Budapesti Corvinus Egyetem, August Österle, Vienna University of Economics and Business Administration, Budapesti Corvinus Egyetem, Csillik Gabriella Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Kárpáti Zsuzsanna Egészségügyi Minisztérium 32 IME VI. Évfolyam egészség-gazdaságtani különszám. 2007. október egészség gazdaságtani finanszírozás Dr. Egervári Ágnes: Gondozási szükségletek mérése az idősellátásban, bentlakásos intézményekben és a házi segítségnyújtásban, Szociális klaszter 2007. 09.12.

71


A 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól, 3. sz. melléklete Előtanulmányi feltételek: nincs 5. Irányelvek a rehabilitációban Tantárgyfelelős neve: Dr. habil Vekerdy-Nagy Zsuzsanna Tantárgy oktatói: Dr. habil Vekerdy-Nagy Zsuzsanna Óraszám N/L (elm.+gyak.): 14+14/5+7 Kredit: 1+1 A tantárgy célja: A rehabilitáció modern szemléletének és a rehabilitációs irányultságú ápolás lényegének elsajátítását szolgálja e tárgy. Az alapvető rehabilitációs elméletek, a fogyatékos személyek jogai és társadalmi helyzete illetve a rehabilitáció nagy területeinek, mint a foglalkoztatási, a szociális, a pedagógiai és az egészségügyi (orvosi) rehabilitáció kapcsolatrendszerének a megismerése a cél. A rehabilitáció átfogó, komplex szemlélete, a környezettel való kölcsönhatás fontossága, a segítő technológiák és személyek szerepének megismerése is a tárgykörbe tartozik. A rehabilitáció területei közül az orvosi rehabilitáció kerül elsősorban oktatásra. E tárgy keretében az egységes szemléletű rehabilitációs medicina alapvető diagnosztikai (állapotfelmérés) és terápiás módszereit valamint a specifikus szubdiszciplinákhoz illetve programokhoz kapcsolódó egyedi sajátosságokat kell megismerjék a hallgatók. Mindezt a rehabilitációs szemléletű ápolás megértése és elsajátítása érdekében kell tudják hasznosítani. A tantárgy tartalma: A fogyatékosság fogalma, a fogyatékos emberekkel való bánásmód. A rehabilitáció alapvető fogalomrendszere és története. A rehabilitáció fő szakmai területei és azok jellemzése, különös tekintettel a komplex rehabilitációra és az orvosi rehabilitációra. A rehabilitációs diagnosztika: a funkcióképesség felmérésének fő elemei. Az ápoló szerepe a funkcionális felmérésben. A Funkcionális Függetlenségi Mutató (FIM) és a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO). A rehabilitációban alkalmazott legfontosabb terápiás programok. A rehabilitációs szemléletű ápolás általános jellemzői. A rehabilitációs team munka, az ápoló, mint a rehabilitációs team tagja. A rehabilitációs ápolás szempontjából fontos kórállapotok: nyomási fekélyek és krónikus sebek, légúti problémák (pneumonia, tracheostoma viselése, intermittáló

72


lélegeztetés), fájdalom és spaszticitás, PEG-en és gastrotubuson át történő táplálás, a nyelés zavarai. A multitraumatizált, az égett és a kómás beteg ápolásának speciális kérdései: inaktivitás, osteoporosis, heterotrop ossifikáció. Lelki és szociális támogatás: az ápoló szerepe a családdal való kapcsolattartásban és a rehabilitációs osztályon tartózkodó fogyatékos személlyel. Betegoktatás. Napirend és hetirend a rehabilitációs osztályon: a gyógyszeradagolás, infúziók, a terápiák és az ápolás rendszerének összehangolása. A pozícionálás és az eszközös korrekciók. Az ergoterápia és az ápolás kapcsolata: az ápoló szerepe a mindennapi élettevékenységek gyakoroltatásában és a gyógyászati segédeszközök jelentősége az ápolás szempontjából. Minőségbiztosítás az ápolásban. Ápolási dokumentáció specialitásai a rehabilitációban. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Heckl W.R., Ade G., Shell W. (2000): Rehabilitáció és betegápolás. Medicina Kiadó. Budapest. Kállayné Öry Cs. (2005): A mozgásszervi betegségben szenvedők ápolása. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. Budapest. Előtanulmányi feltételek: nincs 6. Médiakommunikáció Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Andrea Tantárgy oktatói: Dr. Sárváry Andrea, Marik Sándor Óraszám N/L (elm.+gyak.): 14+0/5+0 Kredit: 2+0 A tantárgy célja: A hallgató ismerje meg a magyar és a nemzetközi média palettát, tudjon eligazodni a magyar médiában, szerezzen jártasságot az alapvető sajtóműfajokban. Az elsajátított médiaismereteket hasznosítsa a gyakorlati munkában, legyen képes külső környezetével hatékony kommunikációt kiépíteni és fenntartani. A tantárgy tartalma: A média fogalma, kialakulása. A magyar médiapaletta. Globális média. (Országos és helyi sajtó.) Kapcsolatteremtés (kommunikáció) a médiával. A papír alapú média. (Napilapok, hetilapok, folyóiratok. Minőségi lapok, bulvárlapok; reklámlapok). A fontosabb sajtóműfajok

73


(Hír, tudósítás, információ, interjú, publicisztika, glossza, színes írások). A sajtóműfajok alkalmazása. A szerkesztés alapfogalmai. Laptervezés, tipográfia alapfokon. Kapcsolat a nyomdával. A rádiós újságírás sajátosságai. A televíziós újságírás sajátosságai. Az internetes újságírás sajátosságai. A blog. A sajtótudósító, sajtólevelező munkája. A szóvivő munkája. A sajtófőnök munkája. Hogyan indítsunk helyi lapot? (rádiót, televíziót, honlapot…) Etikai kódexek (MÚOSZ, BBC). A sajtójog. Sajtótörvény, médiatörvény. Újságíróképzés Magyarországon. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Pikó András - Wisinger István - Zöldi László (2007): Általános médiaismeret. Dialóg. Campus Kiadó. Sajtótörvény. http://www.muosz.hu/torvenyek.php?sub=torvenyek5 A magyar újságírók Etikai Kódexe. http://www.muosz.hu/kodex.php?page=etikai Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Gyurgyák János (2003): Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó. Budapest. Domokos Lajos (2005): PRESS & PR. Teleschola, Budapest. Médiablog: http://mediablog.hvg.hu/ Foglalkozása: újságíró – MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja Székely László (2007): Magyar sajtó- és médiajog. Dialóg Campus Kiadó. Előtanulmányi feltételek: nincs 7. Szakmai protokoll ismeretek Tantárgyfelelős neve: Dr. Dankó Katalin Tantárgy oktatói: Dr. Dankó Katalin, Dr. Balogh Zoltán Óraszám N/L (elm.+gyak.): 14+14/5+7 Kredit: 1+1 A tantárgy célja: A hallgató legyen képes az ápolás mindennapi gyakorlatához a szakmai irányelvek szakszerű elkészítésére, alkalmazására. Ismerje meg és alkalmazza a szakmai szervezetek által kiadott szempontrendszereket. Képes legyen elkészíteni a szakmai feladatok protokollját. A tantárgy tartalma:

74


Az ápolási szakmai protokollokról. A szakmai protokollok szerkezeti felépítése. A szakmai protokoll definíciója. A protokollok alkalmazási/érvényességi területe. Az ellátás megfelelőségének indikátorai. Általános protokollok, speciális protokollok. Szakmai protokollok készítésének rendje. Ápolási szakmai protokollok fejlesztése. A szakmai protokoll tartalmi és formai követelményei. Irányelvek a protokollok készítéséhez. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Az Egészségügyi Minisztérium Ápolási Szakmai Protokolljai I. Nővér. 2006. október Különszám. Az Egészségügyi Minisztérium Ápolási Szakmai Protokolljai II. Nővér. 2008. 21.évf. 5.szám. Egészségügyi Közlöny LVI. Évfolyam. 5. szám. 2. kötet. 23/2006. (V. 18.) EüM rendelet a vizsgálati és terápiás eljárásrend kidolgozásának, szerkesztésének és szakmai egyeztetése lefolytatásának eljárásrendjéről. Egészségügyi Közlöny LVIII. Évfolyam. 9. szám. 2008. május 19. Előtanulmányi feltételek: nincs 8. Pályázatírás Tantárgyfelelős neve: Dr. Kósa Zsigmond Tantárgy oktatói: Dr. Kósa Zsigmond, Farkas Nóra Óraszám N/L (elm.+gyak.): 14+14/5+7 Kredit: 1+1 A tantárgy célja: Az Európai Uniós ismeretek és pályázatírási technikák, a pályázatkészítés módszereinek készség szinten való elsajátítása, melyek alapján képesek lesznek a hallgatók sikeres pályázati dokumentációt készíteni az uniós és hazai támogatások lehívására megbízójuk, szervezetük, intézményük részére. Egyben felkészít a Nemzeti Fejlesztési Terv II. új intézkedéseinek fogadására, eljárásrendjének elsajátítására. A tantárgy tartalma: Az Európai Unió regionális és strukturális politikája, eszközei, támogatási rendszere. A Strukturális Alapok igénybevételéhez szükséges tervezésprogramozás. Programozás az Európai Unióban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II.) sajátosságainak ismertetése, az Operatív

75


Programok és az Akcióterv dokumentumok egymásra épülésének, logikájának bemutatása. Az EU-s pályázati rendszer intézményei, illetékes szervek. A pályázati kiírások rendszere a kiírók és a pályázók szemszögéből. Pályázatok figyelésének hatékony módszere, a megfelelő pályázat kiválasztása. Partnerépítés, konzorciumok építése – hogyan és kivel érdemes együtt pályázni, jogok és kötelezettségek a konzorciumban. Pályázati tanácsadót mikor érdemes igénybe venni, a jó pályázati tanácsadó kompetenciái, hogyan válasszunk pályázati tanácsadót. Projektgenerálás, innováció megjelenítése a projektben. Projektelemzési módszerek, projektek előzetes értékelése - logikai keretmátrix. Projekttervezés – projekt ciklus menedzsment módszere (PCM). A projektek részletes kidolgozása, a pályázati dokumentáció elkészítése: pályázó bemutatásának módszerei, referenciák, műszaki tervek, engedélyek, gazdasági és pénzügyi elemzések, projekt finanszírozás megtervezése, innováció megjelenítése a projektben. Pályázat összeállítása és benyújtása, formai és tartalmi hibák kiküszöbölése. Pályázatértékelési módszerek, pályázatok előminősítése. Szerződéskötés jogok és kötelezettségek. A projektek menedzsmentje, szakmai és pénzügyi végrehajtása, projekt-koordinátor szerepe. Kifizetés igénylési dokumentumok és kötelező szakmai beszámolók, jelentések összeállítása. A projekt monitoringja, ellenőrzés, felkészülés az esetleges helyszíni ellenőrzésekre. Projekt lezárása, projektek belső értékelése, tanulságok levonása. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Flamm Benedek László szerk. (2002): Kulcs a sikeres EUpályázatokhoz. Közép-európai Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest. Görög Mihály (2001): Általános projektmenedzsment. Aula Kiadó. Budapest. Görög Mihály (2001): Bevezetés a projektmenedzsmentbe. Aula Kiadó. Budapest. Bodó Balázs (2004): Európai Uniós Pályázatok Kézikönyve Európa Média Kht. Budapest. Fodor Ágnes- Varga Lencsés Viktória (2005): Projektötletek logikai kidolgozása a gyakorlatban (A logframe módszer). Századvég. Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Támogatások az Európai Unióban (2004). Akadémiai Kiadó. Budapest. Előtanulmányi feltételek: nincs 9. Döntéselmélet

76


Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János Tantárgy oktatói: Dr. Kiss János Óraszám N/L (elm.+gyak.): 14+0/10+0 Kredit: 2+0 A tantárgy célja: A hallgatók ismerjék meg az emberi egyéni és csoportos döntéshozatal elméleti és gyakorlati jellemzőit. Ezáltal alkalmassá váljanak a gyakori döntéshozatali csapdák és hibák elkerülésére. Segítséget tudjanak nyújtani egészségügyi jellegű döntések meghozatalában. A tantárgy tartalma: A döntési helyzetek természete: „a probléma”. A döntéshozatal normatív modelljei. Formális logika és a döntések tudománya. Racionális döntés. Simon és a „korlátozott racionalitás-elve Emberi döntések – pszichológiai tényezők a döntéshozatalban. Kognitív disszonancia. Döntési heurisztikák. Egészséget érintő döntések pszichológiája. Csoportos döntéshozatal, döntéshozó csoportok. Csoportgondolkodás (groupthink), társadalmi döntések. Csoportos döntéshozatalt segítő technikák. Döntési tanácsok, a tanácsadás elvei és technikái. Tudásszint felmérés. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Zoltayné Paprika Zita (szerk) (2002): Döntéselmélet. Alinea Kiadó. Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: Englander Tibor (1999): Viaskodás a bizonytalannal. Akadémia Kiadó. Budapest. Mérő László (2000) Mindenki másképp egyforma: A játékelmélet és a racionalitás pszichológiája. Tericum. Előtanulmányi feltételek: nincs 10. Tudományos karrierépítés Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János Tantárgy oktatói: Dr. Kiss János Óraszám N/L (elm.+gyak.): 28+14/15+7 Kredit: 2+1

77


A tantárgy célja: A hallgató ismerje meg a tudományos minősítés rendszerét, a tudományos kutatómunka alapvető elemeit, módszereit, prezentációs formáit annak érdekében, hogy a több ciklusú felsőoktatási rendszerben felkészüljön a doktori képzési szint feladataira és a tudományos kutatómunkára. A tantárgy tartalma: A többciklusú felsőoktatási képzés rendszere. A tudományos minősítés rendszere. A tudományos kutatás alapelemei. Irodalmazás és könyvtárhasználat. Hipotézisalkotás és a mintavétel alapvető szabályai. A tudományos módszeralkalmazás alapvető szabályai. Tartalomelemzés és prezentáció. A statisztikai munka folyamata. Valószínűség-számítás, valószínűségi változók. Becsléselmélet. Hipotéziselmélet. Paraméteres vizsgálatok. Korreláció- és regresszió-számítás. Diszkrét valószínűségi változók vizsgálata. Epidemiológiai számítások, modellek. Minőségi adatok vizsgálata. Kontingencia táblák. Nemparaméteres vizsgálatok. Faktorelemzés. Cluster-analízis. Kötelező irodalom, jegyzetek, tankönyvek: A 2005. évi CXXXIX törvény a felsőoktatásról A Debreceni Egyetem doktori szabályzata A Debreceni Egyetem habilitációs szabályzata Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba (Szerk.: Fónai – Kerülő) (2001) Bessenyei Kiadó. Nyíregyháza. Dinya Elek (2001): Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó. Budapest. Ketskeméty László & Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE. Eötvös Kiadó. Budapest. Sajtos László & Mitev Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó. Budapest. Előtanulmányi feltételek: nincs

78


A SZAKDOLGOZAT Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Kari Tanács 9/2003. (02. 18.) sz. határozata a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről (BSc képzés!) A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Kari Tanácsa 21 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett „A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán 2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál” c. szabályzatot a következő módon elfogadta: A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán 2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996 (III. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete az egészségügyi főiskolai képzésben a szakdolgozatot az alábbiak szerint írja le. 5. 1. A szakdolgozat A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni. A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 25. §-a írja le a diplomamunkával (szakdolgozat) kapcsolatos általános tudnivalókat utalva arra, hogy a részletes szabályokat a Kari szakdolgozat szabályzatban kell meghatározni. A Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Sz32-Sz37 pontokban foglalkozik a kari specialitásokkal. A fenti dokumentumokban foglaltakra figyelemmel a DE Egészségügyi Karán a szakdolgozat készítés általános rendje az alábbi: A szakdolgozat készítés célja

79


Az adott szak képesítési, vagy az adott szak szakirányának megfelelő képesítési követelmények általános része tartalmazza a szakdolgozat készítés célját. Fő cél: a könyvtárhasználat, a modern irodalmazás módszereinek elsajátítása, a megszerzett ismeretek alapján szintetizálás az adott kérdéskörben önálló, konstruktív véleményalkotás, s ezek alapján szakirodalmi szintű szakdolgozat készítése az adott témakörből. Követelmények II.1. A szakdolgozat témája valamely a szakon oktatott diszciplína aktuális problémakörét ölelje át. II.2. A szakdolgozati téma kimunkálása során fel kell használni a témával kapcsolatos legújabb hazai irodalmat és legalább egy összefoglaló külföldi közleményt, amennyiben a témának nemzetközi irodalma van. II.3. A szakdolgozat terjedelme 20-40 „normál” (A4) gépelt oldal. Margók: baloldali 4,5 cm, jobboldali 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm. Betűtípus: szövegtörzs: Times New Roman, a többi: Times New Roman vagy Arial Betűméret: 13 pont. Sortávolság: 1,5. Bekezdés: sorkizárt, 1 cm behúzással, utána 6 pont térközzel. Oldalszámozás: Arab számokkal, alul, középen. Fejezet- és alfejezetcímek: Félkövér és dőlt 18, 16, 14 pontos betűvel, balra igazítva, numerikus alábontott számozással. Lábjegyzetek: 10 pontos dőlt betűvel, mindig az adott oldalon. A maximált terjedelembe beletartoznak a táblázatok és az irodalomjegyzék. Az ábrákat, amennyiben a terjedelem velük együtt meghaladná a 40 gépelt oldalt, a szakdolgozat mellékleteként kell feltüntetni megfelelő számozással és ábrafeliratokkal, így nem számítandók be a szakdolgozat terjedelmébe. II.4. A szakdolgozat általános formai követelményei: külső borítólap közepén: Szakdolgozat külső borítólap alsó harmadában: a hallgató neve, alatta a beadás éve belső borítólap felső részén: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar belső borítólap közepén: a szakdolgozat címe, belső borítólap jobb alsó harmadában: a hallgató neve, alatta: a szak neve, alatta: a beadás éve. belső borítólap hátoldalának közepén: A szakdolgozat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar …………………….Tanszékén készült. (Tanszékvezető:……………………………) Konzulens: ………………………………… (és munkahelye, ha nem a Kar oktatója)

80


feliratok szerepelnek. II.5. A szakdolgozatot 2 példányban bekötve, és elektronikus adathordozón kell beadni. II.6. A hallgató a tanszékvezető külön engedélye alapján angol, vagy német nyelven is írhatja a szakdolgozatot. II.7. A szakdolgozat tartalmi, szerkezeti, bibliográfiai, empirikus módszertani követelményeit, az értékelés általános szempont rendszerét a témát meghirdető tanszékek határozzák meg és teszik közzé a témák meghirdetésével egy időben a tanszék hirdetőtábláján és a Kar (tanszék) honlapján. I.

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által biztosított feltételek

III.1. A választott téma kidolgozását a tanszékvezető, vagy a tárgy előadója által kijelölt konzulens segíti, aki egyben ellenőrzi is a II.7. pontban írt tanszéki követelmények teljesülését. III.2. A tanszékek a hallgató témaválasztásának megkönnyítésére szakdolgozati témajegyzéket készítenek a konzulens nevének feltüntetésével. A témajegyzéket kifüggesztik a tanszék hirdetőtábláján és közzéteszik a Kar (tanszék) honlapján. III.3. A témalista nyilvánosságra hozatalának végső határideje minden év november 30. a III. évfolyam számára. III.4. A szakdolgozatot készítő hallgató használhatja az Egyetem és a Kar könyvtárát és annak szolgáltatásait. A hallgató igénybe veheti külön beosztás alapján a Kar informatikai lehetőségeit. III.5. A szakdolgozat 2 példányban történő előállításához, az ábrák és táblázatok elkészítéséhez nem nyújt külön segítséget, ezek költsége a hallgatót terheli. III.6. Rendkívül méltányolandó esetben a szakfelelős a szak rendelkezésére álló osztott költségvetési keretből a szakdolgozat készítéshez külön kérelem és elszámolás alapján támogatást adhat. II. IV.1.

IV.2.

A szakdolgozat elkészítésének rendje A szakdolgozat témájaként választható bármely kiírt téma. A hallgató az V. félév vizsgaidőszakának végéig köteles a témaválasztást igazoló – a tanszékvezető és a konzulens aláírásával ellátott – szakdolgozati témalapot leadni a Tanulmányi Osztályra. A témaválasztásban a hallgató a konzulenssel egyetértésben tervet készít megfelelő ütemezéssel a téma kidolgozására. Ennek alapján fogadja el a tanszékvezető a témaválasztást. A szakdolgozatot készítőkről a téma és a konzulens megnevezésével tanszéki nyilvántartást kell vezetni.

81


IV.3. IV.4.

IV.5.

IV.6. IV.7.

IV.8.

IV.9.

IV.10.

Szakdolgozati téma módosítására ill. megváltoztatására a VI. félév végéig van lehetőség. A hallgató az illetékes tanszék vezetőjénél kezdeményezheti nem kiírt szakdolgozati téma választását. A tanszékvezető egyetértése esetén a IV. 1. pontban leírtak szerint kell eljárni. A konzulens kijelöléséről a tanszékvezető gondoskodik. A hallgató a szakdolgozat készítés ideje alatt legalább három alkalommal köteles a konzulensnél jelentkezni. Első alkalommal a témaválasztást követő március 15-ig. Ekkor a konzulens ismerteti a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményrendszert és segítséget nyújt az irodalmazáshoz. Második alkalommal a témaválasztást követő 10 hónapon belül (november 30-ig) beszámol a hallgató az addig végzett munkájáról, s bemutatja az irodalmazás dokumentációját. Harmadik alkalommal a záróvizsga oktatási időszakában február 15-ig a hallgató bemutatja a szakdolgozat „nyers” változatát, ismerteti eredményeit és következtetéseit. A konzulens értékeli a hallgató munkáját és eligazítást ad a szakdolgozat végső formájának elkészítéséhez. A szakdolgozat benyújtásának végső határideje a záróvizsga oktatási időszakában április 15. A szakdolgozatot 2 példányban átvételi elismervény ellenében az illetékes tanszéken kell leadni. A IV.6.-ban írt határidő jogvesztő határidő. Különösen indokolt esetben külön eljárási díj fizetése mellett további 5 munkanap haladék adható. Elmulasztása esetén a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Amennyiben szeptember 1-ig a szakdolgozat beadásra kerül, akkor a hallgató az októberi pót-záróvizsga időszakban tehet záróvizsgát. A tanszék a szakdolgozatot bírálatra kiadja. Bíráló az adott szakterületen jártas (lehetőleg egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező, kivételes esetben az adott szakterület elismert szaktekintélye) szakember. A bíráló 1 oldalas szöveges értékelést ad utalva az 1-5. fokozatú érdemjegyre. A konzulens és a bíráló nem lehet ugyanaz a személy. Az értékelésben utalni kell: - a szakdolgozat tartalmi (elméleti ill. irodalmi megalapozottság, ismeretanyag, interdiszciplináris megközelítés, logikai elemek, önálló gondolkodás, hipotézisek helyessége, adatfeldolgozás korszerűsége, stb.) elemeire, - a szakdolgozat következtetéseinek és javaslatainak gyakorlati alkalmazhatóságára, ill. kutatási értékeire. - a szakdolgozat formai (szerkezet, arányok, kivitel, stílus, nomenklatúra, helyesírás, szemléletesség, stb.) elemeire, Az értékelést az erre a célra szolgáló „Szakdolgozat értékelő” lapon kell elvégezni, melyet a tanszékeknek a Tanulmányi Osztály juttat el. Az értékelő lapot 2 eredeti példányban kell kitölteni.

82


IV.11. IV.12.

IV.13. IV.14.

IV.15.

IV.16.

IV.17. IV.18. IV.19.

A szakdolgozatok értékelését az illetékes tanszék szervezi. A szakdolgozatok megvédését – azokon a szakokon, ahol a szakdolgozat elkészítése és eredményes megvédése a záróvizsgára bocsátás feltétele – az illetékes tanszék szervezi. A szakdolgozat megvédése 2-3 tagú bizottság előtt történik. Ennek tagjai lehetnek: a tanszékvezető ill. helyettese, a tárgy előadói, a konzulens, a tanszék oktatói, az érintett szak felelőse, ill. helyettese, vagy a DE felkért oktatója, a DE címzetes és Emeritus professzora ill. docense. A szakdolgozat megvédése nyilvános, a tanszékvezetőnek a tanszék hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hoznia a szakdolgozatok megvédésének időpontját. Erről tájékoztatni kell a tanszék, a szak oktatóit a konzulenseket, az adott hallgatókat. A szakdolgozat védést – figyelemmel az írásbeli értékelésben foglaltakra is – 1-5 osztályozási rendszerben kell értékelni. A szakdolgozat védéséről rövid jegyzőkönyvet kell készíteni, s a bizottság tagjainak aláírásával kell ellátni. A szakdolgozat megvédése után a tanszék a szakdolgozat 2 példányát és az elektronikus adathordozót eljuttatja az illetékes szakra (az értékelő lappal, valamint a jegyzőkönyvvel). A záróvizsgákat szervező szak gondoskodik arról, hogy a záróvizsga bizottság tagjai a szakdolgozatot és a hozzá csatlakozó dokumentumokat a záróvizsgán kézhez kapják. A záróvizsga bizottság tagjai a záróvizsgán kérdéseket tehetnek fel a szakdolgozatával kapcsolatban, de ez nem változtathat a szakdolgozat értékelésén. Sikeres záróvizsga után a szakdolgozat egy példányát a hallgató visszakapja, a második példányt és az elektronikus adathordozót a szak eljuttatja a Kari Könyvtárba, a szakdolgozat értékelésére és megvédésére vonatkozó dokumentációt a záróvizsga jegyzőkönyvével együtt el kell juttatni a Tanulmányi Osztályra. A könyvtár tárgyév augusztus 31-ig köteles az elkészült és megvédett szakdolgozatokról a Kar honlapján hozzáférhető listát készíteni, amely tartalmazza a készítő nevét, a szakdolgozat címét, a tanszék nevét, ahol a szakdolgozat készült. Az általános szociális munkás szakos hallgatók szakdolgozatait és értékelő lapjait – mivel a szakdolgozat megvédése a záróvizsga részét képezi – a záróvizsga időszak első napját megelőző második munkanap 12 óráig meg kell küldeni az általános szociális munkás szak szakfelelősének. Az általános szociális munkás szak záróvizsgái után a IV.15.-ben leírtak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni. A TDK munka keretében is készülhet szakdolgozat, vagy egyéni TDK pályamunka – a hallgató kérésére – szakdolgozatnak minősíthető. A TDK dolgozat diplomamunkaként történő elfogadásának folyamatát az EK TDK szabályzata tartalmazza.

83


IV.20.

A hallgató kérelmére az oktatási dékánhelyettes felmentést adhat a szakdolgozat megírásának kötelezettsége alól, amennyiben a hallgatónak valamely lektorált tudományos folyóiratban közleménye jelent meg, s annak fénymásolatát kérelméhez csatolja. A tudományos dolgozattal kapcsolatos eljárás megegyezik a IV.19-ben leírtakkal. A felmentés iránti kérelmet az adott évfolyam számára történő szakdolgozat témák kiírásának időpontjáig lehet beadni.

Nyíregyháza, 2003. február Dr. Lukácskó Zsolt a Kari Tanács elnöke

84


A SZAKDOLGOZAT TARTALMI-FORMAI KÖVETELMÉNYEI AZ ÁPOLÁSI TANSZÉKEN (MSc ápoló képzés) Kiegészítés, a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről szóló, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Kari Tanács 9/2003. (02. 18.) számú határozatához, összhangban a határozat II.7. pontjával. Alapvető tartalmi követelmények 1. A szakdolgozat célja, hogy a hallgató az adott témakörben bizonyítsa a hazai és külföldi szakirodalmi tájékozottságát, valamint elemző, értékelő készségét. További cél, hogy a hallgató bizonyítsa elméleti és módszertani felkészültségét a mesterképzésben felvett tárgyakból. 2. A szakdolgozatok témáit az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak képzésében résztvevő tanszékek hirdetik meg oly módon, hogy azok a képzési céllal összhangban legyenek és kielégítsék a gyakorlati igényeket. A meghirdetett témákon kívül, oktatói jóváhagyással, más témák is választhatók. Kívánatos, hogy a szakdolgozati témák az egészségügyi szociális munka elméletéhez és gyakorlatához kapcsolódjanak oly módon, hogy a választott témák a képzésben oktatott főbb tudományágak témaköreiből kerüljenek ki. A szakdolgozat ajánlott szerkezeti felépítése 1.

Cím (Legyen rövid, érthető és a tartalmat jól kifejező)

2.

Tartalomjegyzék oldalszámokkal)

3.

Bevezetés (A téma elméleti és gyakorlati bemutatása, a témaválasztás indoklása)

4.

Témafelvetés (A saját vizsgálatok és célkitűzések indoklása)

5.

Szakirodalmi áttekintés (A témával szorosan összefüggő irodalom feldolgozása, elemzése és értékelése)

6.

Kutatási módszerek (Amennyiben a szakdolgozat önálló, empirikus adatfelvételre, kutatásra épül, ebben a fejezetben kell bemutatni és indokolni a kiválasztott módszereket és a vizsgálat körülményeit. Amennyiben az önálló felmérés lebonyolításában

(A

fejezetek

85

és

alfejezetek

felsorolása,

jelentőségének


problémák, nem várt akadályok merültek fel, ezeket is ebben a részben kell ismertetni) 7.

Eredmények és azok értékelése (A fejezet a vizsgálatok és az elemzések részletes eredményeit tartalmazza. Fontos, hogy a szakdolgozó a kapott eredményeket pontosan és áttekinthetően rögzítse, magyarázza és lehetőség szerint más vizsgálati eredményekkel is vesse össze. Az eredményeket célszerű táblázatokban összefoglalni, és ábrákkal szemléltetni.)

8.

Következtetések és javaslatok (Ebben a fejezetben kell ismertetni az eredményekből levont legfontosabb következtetéseket, és javaslatot tenni azok gyakorlati alkalmazására, továbbfejlesztésére)

9.

Összefoglalás (Itt kell röviden ismertetni, milyen körülmények között folytak a vizsgálatok, melyek a legfontosabb eredmények, megállapítások, következtetések)

10. Irodalomjegyzék (A felhasznált szakirodalmak, jogszabályok, dokumentumok részletes bibliográfiai adatokkal történő felsorolása, a szerzők neve szerinti „abc” sorrendben) 11. Mellékletek (Ide kerülnek azok a nagyobb méretű ábrák, táblázatok, fotók, dokumentumok, stb., amelyek szövegközi elhelyezése gondot okozott volna) A fenti szerkezeti felépítéstől, a témától függően, a témavezető engedélyével a szakdolgozó eltérhet. Fontos kiemelni, hogy a szerkezeti tagolásban megadott elnevezések nem kötelező fejezetcímek egyben. A „Bevezetés” és „Összefoglalás” fejezetek kivételével az egyes fejezeteket célszerű (de nem kötelező) decimális rendszerű számozással ellátni: - a főfejezeteket egy számjeggyel (1., 2., 3., stb.), oly módon, hogy a szám után egy pont kerül. - Az alfejezeteket két-három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1., 1.1.2., stb.), oly módon, hogy minden egyes szám után pont van. A számok után kezdődő fejezetcímeket a magyar helyesírás szabályai szerint nagy kezdőbetűvel kell elkezdeni, a cím, alcím végén azonban nincs pont. Az irodalmi hivatkozás módjai 1. Tartalmi jellegű utalás, hivatkozás, idézet esetében a felhasznált gondolat végén a szerző vezetékneve szerepel nagy betűkkel, majd a közlemény megjelenésének évszáma, pl.: (FERGE, 2002). Két szerző

86


esetében mindkettő vezetéknevét ki kell írni, pl.: (FERGE és GAZSÓ, 1998). Három vagy több szerző esetében az első szerző pontos neve, és munkatársai szerepel, pl.: (FERGE és munkatársai, 2002). Mindegyik esetben nem a hivatkozást tartalmazó mondat végén szerepel a pont, hanem a zárójelbe tett hivatkozás után. 2. Szó szerinti idézet esetében az idézett szöveget idézőjelbe kell tenni és az oldalszámot is meg kell adni, az évszám után álló kettőspont után, pl.: (FERGE, 2002:25). 3. Több azonos tényt megállapító közlemény esetében a zárójelben a szerzőket pontosvesszővel választjuk el, pl.: (FERGE, 2002; GAZSÓ, 2003). 4. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás esetében: a szerző neve, az évszámok „a”, „b”, „c” stb. megjelöléssel. A táblázatok és ábrák kezelése 1. Függetlenül attól, hogy a dolgozat mely részében szerepelnek, mind a táblázatokat, mind az ábrákat sorszámmal és címmel kell ellátni. 2. A táblázatokat és az ábrákat külön kell sorszámozni. 3. Más irodalomból, adatbázisból vett táblázatok, ábrák közlése esetében a táblázat alján zárójelben meg kell adni a pontos forrást, oldalszámmal együtt, pl.: (KSH, 2005:12) Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék összeállítása legyen pontos és gondos, feleljen meg a hazai és a nemzetközileg elfogadott formáknak. Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének megfelelően A-B-C sorrendet kell alkalmazni sorszámozás nélkül. Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékbe, amelyet a szakdolgozó felhasznált, és amelyre a szövegben is hivatkozik. A szerzők tudományos és egyéb címét (Dr. Prof. Habil., stb.) nem kell feltüntetni. Amennyiben egy műnek, kiadványnak nincs pontosan megadott szerzője, csak intézménynév áll rendelkezésre, az alapján kell besorolni az irodalmat, azaz pl.: a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai a K betűnél szerepelnek. Jogszabályok esetében is hasonló módon járunk el, a hivatkozott jogszabály kezdőbetűje számít. A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvető követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a visszakereshetőség biztosítható, az alábbi módokon:

87


1. Könyvek esetében: a szerző/k neve csupa nagy betűvel, a keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző, a megjelenés helye. Pl.: ANDORKA R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. 2. Könyvfejezet esetében: a szerző/k neve csupa nagybetűvel, keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, fejezet címe, pont, In: felirat, a szerkesztő neve csupa nagybetűvel, szerk. szó zárójelben, kettőspont, a kötet címe, pont, kiadó, vessző, megjelenés helye, pont, oldalszámok, pont. Pl.:

a a a a

SCHMERTZ I. (2001): Statisztikai eljárások alkalmazása a társadalomtudományi kutatásokban. In: FÓNAI M.,KERÜLŐ J.,TAKÁCS P. (szerk.): Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza. 151-187. 3. Folyóiratokban megjelent közlemény esetében a szerző/k neve csupa nagybetűvel, a keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a cikk címe, pont, folyóirat neve, vessző, kötetszám vagy füzetszám, pont, oldalszám, pont. Pl.: LAKI L. (2006): A generációs reprodukció néhány jellegzetessége a lemaradó térségekben. Esély, 2. 4-29. Ha egy szerzőnek, vagy szerzőknek azonos évben megjelent több cikkére hivatkozunk, a megjelenés évszáma után a megfelelő abc betűket írjuk. Amennyiben külföldi szerzőről van szó, a fenti eljárásmódot kell alkalmazni, azaz elsőként a családi név következik, azaz nem DAVID R(iesmand)., hanem RIESMAN D. Egyéb időszaki kiadványban megjelent közlemény esetében is a fenti eljárást kell követni, azaz a folyóiratokban, illetve könyvfejezetként megjelent írásművek esetében megadott formát kell követni. Internetes forrás esetében is a fentiekhez hasonló módon kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy esetükben a www-vel kezdődő, pontos címet is meg kell adni. Amennyiben a szakdolgozat nem felel meg a tanszék által kiadott fenti követelményeknek, pl.: a szakdolgozó nem alkalmaz hivatkozásokat a szövegben, olyan részek is találhatók a dolgozatban, melyeket idéz a szakdolgozó, de nem hivatkozik azokra, hiányos az irodalomjegyzéke, stb., a dolgozat nem kerül elbírálásra az adott záróvizsga időszakban. Ebben az esetben a tanszék visszajuttatja a dolgozatot a szakdolgozónak, akinek javított példányt kell benyújtania a soron következő záróvizsga időszakig.

88


Formai követelmények A szakdolgozat terjedelme minimum 50 normál maximum 60 (A4) gépelt oldal. Margók: baloldali 3 cm, jobboldali 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm. Betűtípus: szövegtörzs: Times New Roman, a többi: Times New Roman Betűméret: 12 pont. Sortávolság: 1,5. Bekezdés: sorkizárt, 1 cm behúzással, utána 6 pont térközzel. Oldalszámozás: Arab számokkal, alul, középen. Fejezet- és alfejezetcímek: Félkövér és dőlt 12, 14 pontos betűvel, balra igazítva, numerikus alábontott számozással. Lábjegyzetek: 8 pontos dőlt betűvel, mindig az adott oldalon. A maximált terjedelembe beletartoznak a táblázatok és az irodalomjegyzék. Az ábrákat, amennyiben a terjedelem velük együtt meghaladná az 60 gépelt oldalt, a szakdolgozat mellékleteként kell feltüntetni megfelelő számozással és ábrafeliratokkal, így nem számítandók be a szakdolgozat terjedelmébe.

89


ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKDOLGOZATI TÉMALAP A tanulmányi és Vizsgaszabályzat szakdolgozattal kapcsolatos pontjait megértettem, az előírásokat betartom. A szakdolgozat témáját a) A szak témajavaslata alapján b) Egyéni megbeszélés alapján választottam. (Mesterszakfelelős - helyettes engedélyével) (A megfelelőt kérjük bekarikázni.)

Név: ___________________ _____ évf. nappali / levelező Tagozat (A megfelelőt kérjük aláhúzni.) A szakdolgozatom témája: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Nyíregyháza, 201 __ év ___________________ hó _____ nap. ________________________

__________________________

témafelelős oktató neve hallgató neve _________________ ___________________ aláírás aláírás

tanszékvezető neve ___________________ aláírás

A témalap beadási határideje: 2010.december 17. A szakdolgozat beadási határideje: 2011. október 31. I. félév: Követelmény: konkretizált téma, problémafelvetés kutatási és/vagy munkaterv vonatkozott szakirodalom egyéb: _______________________ II. félév: Követelmény: kész szakirodalmi összefoglalás befejezett és kiértékelt elővizsgálat befejezett fővizsgálat egyéb: _______________________ III. félév: Követelmény: befejezett és kiértékelt fővizsgálat prezentált eredmények, megfogalmazott következtetések összeállított tartalomjegyzék egyéb: _______________________ A szakdolgozat leadásához hozzájárulok: 20 __ év ____________________ hó ____ nap. ______________________ témafelelős oktató aláírása

90


ZÁRÓVIZSGA SZABÁLYOZÁSA AZ ÁPOLÁS MESTERSZAKON A záróvizsga: - az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek komplex ellenőrzése és értékelése, melynek során a hallgató bizonyítja azt, hogy a hazai egészségügy működésével, az ápolás középés felsőszintű intézményrendszerével, az egészségtudomány társadalomban betöltött szerepével és fejlesztésének lehetőségével kapcsolatos ismereteket elsajátította, valamint alkalmas az ápolás tudományos problémáinak megoldásában, új ápolási ismeretek felkutatásában és gyakorlati hasznosításuk előmozdításában történő hatékony részvételre. Továbbá felkészült tanulmányai doktori képzésben történő folytatására. A diplomamunka: - olyan saját szakmai tapasztalaton, önálló kutatáson alapuló, elméleti és gyakorlati ismeretek szintetizálásával elkészített írásbeli munka, a mely tanúsítja, hogy a hallgató az elsajátított ismeretek birtokában gyakorlati tapasztalatinak feldolgozásával, önállóan képes az ismeretanyag kreatív alkalmazására. A diplomamunka kreditértéke: 12 kreditpont. A záróvizsgára bocsátás feltétele: - diplomamunka benyújtása és eredményes megvédése - az Abszolutórium megszerzése. A záróvizsga: - Írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga az Ápolás MSc képzés komlex ismeretanyagából. A záróvizsga tartalmazzák: -

komplex

tételei

az

egészségtudományi ismeretek pedagógia és oktatástechnológia modern vezetés elmélet alkalmazott ápolástudományi ismeretek epidemiológiai és egészségügyi statisztika

91

alábbi

ismeretköröket


A záróvizsga eredménye: A záróvizsga eredményét a záróvizsgán elért érdemjegyek és a szakdolgozat védésre kapott érdemjegynek az egyszerű számtani átlaga adja (ZV=(szakdolgozat védés + írásbeli zv + gyakorlati zv + szóbeli zv):4). A diploma minősítése: A diploma eredményét a záróvizsgán elért érdemjegyek és a szakdolgozat védésre kapott érdemjegynek az egyszerű számtani átlaga adja (ZV=(szakdolgozat védés + írásbeli zv + gyakorlati zv + szóbeli zv):4). A kiszámított átlageredmény alapján a diplomát a következőképpen kell minősíteni: Kiváló Jeles Jó Közepes Megfelelt

4,81 4,51 3,51 2,51 2,00

– – – – –

92

5,00 4,80 4,50 3,50 2,50

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR ÁPOLÁS MESTERSZAK TÁJÉKOZTATÓ

Recommend Documents