Dr. Katits Etelka
GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK T03/2009 A Pénzügyi-számviteli ügyintéző és a Vállalkozási ügyintéző szakképesítés tankönyve
A kiadvány a 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szerinti szakmai és vizsgakövetelmények követelménymoduljaihoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi segédletek elkészítésére kíírt pályázat keretében a Pénzügyminisztérium támogatásával jelent meg. A kötetet a Pénzügyminisztérium 2014. december 31-ig tankönyvvé nyilvánította.
2010.
Szerző: Dr. Katits Etelka egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Lektor: Dr. Bélyácz Iván intézetigazgató, egyetemi tanár, akadémikus Pécsi Tudományegyetem
ISBN 978 963 638 325 1
Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős kiadó: Dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja ©
A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll.
E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!
Bevezető
TARTALOM BEVEZETŐ.............................................................................................. 7 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ............................................................... 11 1. A nemzetgazdaság és ágazati rendszere.............................................. 13 1.1 A nemzetgazdaság fogalma, s a működését befolyásoló tényezők.......... 13 1.1.1 A gazdasági rendszerek fogalma és csoportosításuk ........................ 17 1.1.2 A nemzetgazdaság részei.................................................................. 19 1.2 A nemzetgazdaság ágazati rendszere ....................................................... 23 1.2.1 A nemzetgazdaság ágazati rendszerének osztályozása, TEÁOR’08 23 1.2.2 A termelés és a szolgáltatás összehasonlítása................................... 25
2. A nemzetgazdaság teljesítmény-kategóriái és mérésük.................. 28 2.1 A nemzetgazdasági teljesítménymérés célja............................................ 28 2.2 A nemzetgazdasági számbavételi rendszerek kialakulása ....................... 28 2.3 A nemzetgazdasági teljesítményt kifejező mutatószámok csoportosítása 29 2.3.1 A mutatószámok csoportosítása a halmozódás foka szerint ............. 29 2.3.2 A mutatószámok csoportosítása az alkalmazott ár szerint................ 31 2.3.3 A mutatószámok csoportosítása alanyaik szerint ............................. 33 2.4 Az SNA számbavételi rendszer................................................................ 33 2.4.1 Az új SNA-rendszer mutatószámai és számításuk ........................... 34 2.4.2 A GDP keletkezése és felhasználása ................................................ 37
3. A vállalat helye a nemzetgazdaságban ............................................ 41 3.1 A vállalat és a vállalkozás fogalma.......................................................... 41 3.2 A vállalkozási formák jellemzői.......................................................... 42 3.2.1 A magánvállalkozás.......................................................................... 43 3.2.2 A társas vállalkozás .......................................................................... 44 3.3 Az alapvető társasági kategóriák.............................................................. 48 3.4 A társas vállalkozások előnyei és szerepe a nemzetgazdaság rendszerében .................................................................................................. 51
4. A vállalati gazdálkodás fogalma és tartalmi vonatkozásai............. 56 4.1 Az operatív és a stratégiai vállalati gazdálkodás tartalma........................ 56 4.2. A vállalkozói és a gazdálkodói magatartás ismérvei .............................. 57 4.3 A vállalati gazdálkodás célja: jövedelmezőség – gazdaságosság – termelékenység –hatékonyság........................................................................ 58 4.4 A vállalati gazdálkodás tárgya: a vagyon................................................. 60 4.5 A vállalkozás vezetése ............................................................................. 61 4.5.1 A vezetés meghatározása, alapvető kategóriái és osztályozási szempontjai................................................................................................ 61 4.5.2 A vezetés alapvető funkciói: a tervezés, a szervezés, a közvetlen irányítás, az ellenőrzés és a koordináció.................................................... 67 4.5.3 A vezetés eszközrendszere és lényegi elemei................................... 71 4.6 A vállalkozás stratégiája .......................................................................... 75
3
Bevezető 4.6.1. A stratégia-alkotás mint vezetési funkció........................................ 75 4.6.2 A stratégia fogalma és 5P-je ............................................................. 77 4.6.3 A vállalati stratégia szerepe és szintjei ............................................. 79 4.6.4 A vállalati stratégia kidolgozásának lépései ..................................... 81 4.8 A marketing vállalati működése .............................................................. 82 4.8.1 A marketing fogalma, lényege és szerepe a vállalkozásban ............. 82 4.8.2 A marketing stratégia és a marketing-mix lényege, valamint szerepe ................................................................................................................... 84 4.8.3 A marketing tevékenység információs bázisa .................................. 97
A VÁLLALKOZÁS LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE .................................................................................... 101 5. A vállalkozás indítása....................................................................... 101 5.1 Az egyéni vállalkozás indításának gyakorlati lépései ........................... 101 5.2 Az elektronikus cégalapítás menete és a szerződésminta tartalma ........ 107 5.2.1 A cég elnevezésének és tevékenységi körének meghatározása .......... 110 5.2.2 A társaság induló tőkéje.................................................................. 112 5.2.3 Az irányítási és szervezeti kérdések ............................................... 117 5.2.4 A zártkörű és a nyilvános részvénytársasági alapítás ..................... 126 5.2.5 Az alapítás dokumentumai ............................................................. 131 5.6 Az üzleti terv készítése és tartalma ........................................................ 133 AZ OPERATÍV GAZDÁLKODÁS TERÜLETEI 6. A költséggazdálkodás 6.1. A költségek csoportosítása 6.2. A profit alapú és a cash alapú fedezeti analízis 6.3. Gyakorlati alkalmazások 6.3.1. Az egytermékes eset 6.3.2. A többtermékes eset Összefoglaló kérdések és feladatok 7. Az árképzés 7.1. Az értékesítési ár alsó határa 7.2. A beszerzési ár felső határa 7.3. A saját vagy külső gyártás alternatívája 7.4. Árképzés a termelő vállalkozásoknál 7.5. Árképzés a szolgáltató szektorban 7.6. Árképzés a kereskedelemben 7.7. Jutalékok, árengedmények Összefoglaló kérdések és feladatok 8. A forgótőke gazdálkodás 8.1. A forgóeszköz és a forgótőke fogalma 8.2. A forgóeszközök nagysága 8.3. A forgóeszköz gazdálkodás hatékonyságának mérése 8.4. A készletgazdálkodás és a logisztikai rendszer 8.4.1. A készletek csoportosítása 4
Bevezető 8.4.2. A készletértékelés módszerei 8.4.3. A készlettervezés 8.4.4. A készletgazdálkodási rendszerek 8.4.5. A logisztika lényege és szerepe a vállalkozásban 8.4.6. A vállalati gazdálkodás logisztikai szemléletű vizsgálata 8.4.7. A logisztikai teljesítmények és költségek elemzése 8.5. A rövid távú finanszírozás Összefoglaló kérdések és feladatok 9. A napi üzletmenet feladatai és területei 9.1. A szerződésekre vonatkozó szabályok 9.2. A szerződéses partner helyes megválasztása 9.3. Szerződéses kikötések az üzleti partnerekkel szemben 9.4. A saját fizetési kötelezettség folyamatos rendezése 9.5. A fizetési módok 9.6. A vevő- és szállító állomány egyeztetése 9.7. A munkaerő mint emberi erőforrás 9.7.1. Munkaszerződés mint a munkaviszony alapja 9.7.2. Az egyéni munkabér összetevői 9.7.3. Bérezési formák 9.7.4. A munkaerő költségei 9.8. Az üzleti év lezárása: a gazdálkodó beszámolási kötelezettsége Összefoglaló kérdések A STRATÉGIAI GAZDÁLKODÁS TERÜLETEI 10.A hosszú távú tőkefunkciók 10.1. A tőkefinanszírozás módozatai 10.2. A befektetett eszközökkel való gazdálkodás 10.2.1. A beruházások típusai 10.2.2. A beruházási cash flow számítása 10.2.3. A beruházási döntési módszerek 10.2.4. A pénzügyi befektetés szempontjai 10.2.5. A beruházás és a pénzügyi befektetés kapcsolata 10.2.5. A befektetés és tőkefinanszírozás összefüggései 11.A tárgyi eszköz-gazdálkodás 11.1. A tárgyi eszközbe befektetett tőke megtérülése 11.1.1. A tárgyi eszköz értéke 11.1.2. A tárgyi eszköz használati ideje 11.1.3. Az amortizációs módszerek 11.1.4. A társasági adó és az amortizáció együttes kezelése 11.1.5. Az amortizáció funkciói 11.2. A termelési lehetőségek vizsgálata a piaci igény függvényében Összefoglaló kérdések és feladatok 12.Válságmenedzselés 12.1. A vállalati válság fogalma, jelzései és okai
5
Bevezető 12.2.
A vállalati válságmenedzselés típusai 12.2.1. A megelőző jellegű válságmenedzselés 12.2.2. A zavarelhárító jellegű válságmenedzselés 12.2.3. A kríziskezelés Összefoglaló kérdések és feladatok 13.A vállalkozás megszűnése 13.1. A végelszámolás 13.2. A sikertelen csődegyezség és felszámolás Összefoglaló kérdések ÖSSZEFOGLALÁS Mellékletek 1. Kamatos kamattényező 2. Diszkontfaktor 3. Törlesztő faktor 4. Annuitás jelenlegi értéke Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Forrásmunkák
6
Bevezető
BEVEZETŐ ”Egy vállalkozás nem működőképes gazdálkodás nélkül, ugyanakkor a gazdálkodás a kockázatvállalás támogatója.”
A fent közölt „saját gyártású” idézet egyrészt utal a tankönyv tartalmára. Az üzleti életben azt tapasztalhatjuk, hogy nincsen vállalkozás rendtartás és biztonságkeresés (azaz gazdálkodás) nélkül és nincsen „csak és kizárólag” gazdálkodás kockázatvállalás (azaz vállalkozás) nélkül. Az üzleti vállalkozás tevékenységének a gazdálkodás adja a biztos hátteret, ugyanakkor energiájuk zöme az egymásba torlódó kockázatvállalásokra fordítódik. A „gazdálkodás” és a „vállalkozás” egymáshoz viszonyított arányát nagymértékben befolyásolja az, hogy a szóban forgó gazdálkodó szervezet milyen tevékenységi körben és milyen piaci viszonyok között működik. Másrészt pedig az idézet azt sugallja, hogy az üzleti szervezet gazdálkodásának/kockázatvállalásának menedzselése az ismeretek széles tárházát igényli. Így ez a tankönyv multidiszciplináris abban az értelemben, hogy több tudományterületet (közgazdaság- és vállalati gazdaságtant, pénzügyeket, marketinget, vezetést-szervezést, gazdaságjogot) is érint. Ebből eredően néhány fejezet megírására felkértem társszerzőket, amit az alábbiakban közlök: 1. és a 2. fejezet Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó főiskolai adjunktus Budapesti Gazdasági Főiskola (és a Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kara Gazdálkodástani Doktori Iskolájának doktorandusza) 4.6. és 4.7. fejezet Deutsch Nikolett egyetemi tanársegéd Pécsi Tudományegyetem (és a Közgazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Doktori Iskolájában doktorandusz) 4.8. fejezet Dr. Kovács Kármen egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem 9.1. fejezet Dr. Fodor István egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem (és az Állami és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájának doktorandusza) A tankönyv írásának célkitűzése az alábbi: 1. Az olvasóval megismertetni a vállalkozások szempontjából legfontosabbnak tartott gazdálkodási-működési területeket és feladatokat. A cél a praktikus isme-
7
Bevezető retek elsajátításán van a vállalati problémák megoldásához. Azokat az üzletivállalkozási kategóriákat és gyakorlatban alkalmazott eszközöket feltárni, amelyek hozzájárulnak a vállalkozások működési alapjainak helyes értelmezéséhez. 2. Az ismeretanyag kifejtése a vállalkozás létesítése-működése-megszűnése folyamatába illesztve történik, mivel így felöleli a vállalkozás teljes életszakaszának gazdálkodási-menedzselési tennivalóit. A tankönyv két nagy szerkezeti egységből áll: 1. Az 1.-4. fejezet célja alapfogalmakat és -összefüggéseket közvetíteni az olvasó felé. 2. Az 5.-13. fejezet jelentheti a tankönyv „gerincét”, s itt valóban a praktikumról esik szó az (e-)alapítás-működtetés-megszűnés folyamatába illesztve. Az 1. és 2. fejezet elméleti közgazdaságtani ismereteket közöl. Itt a hangsúly elsősorban a vállalatok szerepének leírásán van napjaink vegyes gazdaságában. Mivel a vállalati szféra állítja elő a termékeket, szolgáltatásokat, így a nemzetgazdaság produktuma szempontjából szerepe meghatározó. A 2. fejezet közli a nemzetgazdasági teljesítmény mérésének legfontosabb mutatószámait. Kiemelt szerepet kap a halmozódás fokának ismertetése és a GDP számítása. Mivel a praktikus ismeretek nem nélkülözhetik a vállalkozások működésének alapviszonyait, kategória rendszerét, ezért a 3. és a következő 4.1.-4.5. fejezetben erről lesz szó. Ebben kísérletet teszek a „vállalati gazdálkodás” tartalmának átgondolására. Itt nem hagyom figyelmen kívül azt, hogy a „gazdálkodás” mind tartalmi, mind pedig gyakorlati szemszögből nem nélkülözheti a „vezetés”, a „stratégia” és a „marketing” vállalati szintű értelmezését és alapismereteit (4.6.-4.8. fejezetek). Az 5. fejezetet abban a tekintetben tartom fontosnak, hogy 2008. július elsejétől csak elektronikus úton lehet cégügyet a cégbírósághoz benyújtani, így itt érdemes közreadni az e-alapítás folyamatát, s a kapcsolódó tenni- és megfontolnivalókat. A 6.-9. fejezet feltárja az üzleti szervezetek ún. operatív gazdálkodás feladatait, vagyis a meglevő vagyonnal való folyamatos gazdálkodást, a napi működés feltételeinek biztosítását. Alapvető cél: az üzleti vállalkozás folyamatos és hatékony működtetése az erőforrások hasznosításával. Másképpen fogalmazva: jövedelmezően működni a fizetőképesség megtartásával. A jövedelmező működés megvalósításához elengedhetetlen a költség- és árkalkuláció, míg a fizetőképességet közvetlenül befolyásolja a forgótőke menedzselése. Itt már megjelennek – de rövid távon – befektetési és finanszírozási döntések (például a likviditási gondok leküzdéséhez, az anyagvásárláshoz szükséges forgóeszközhitel kérelméhez és felvételéhez, a likvid források pénzügyi befektetési megvalósításához, stb.). A „napi működés” témaköréhez tartozónak vélem a szerződésekre vonatkozó szabályok és kikötések, a fizetési kötelezettségekre vonatkozó elvárások és teljesítések, a munkaerő- és a bérgazdálkodás, valamint az üzleti év lezárásaként a beszámolási kötelezettség jellemzőinek ismeretét.
8
Bevezető A 10.-12. fejezetben közlöm az ún. stratégiai gazdálkodás legfontosabb teendőit, amelyek a tulajdonosi érték növelése, s egyáltalán az értékteremtés érdekében történnek. A hosszú távú tőkefunkciók ellátása, a befektetés és a finanszírozás az üzleti cégek egyik központi működési területét képezi. A vállalati tevékenység befektetésre és finanszírozásra vonatkozó döntéseinek összhangban kell lenniük a gazdálkodás más, stratégiai jellegű döntéseivel. A beruházásokra, a termékés tevékenységszerkezetre vonatkozó vállalati vezetői döntések ugyanúgy hatással vannak a pénzügyi vezetés elhatározásainak sikerére, mint a piacra, a vállalati szervezetre vagy a humán erőforrásokra vonatkozó stratégiai döntések. Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül az, hogy a pénzügyi irányítás, az előzőektől függetlenül, a vállalkozás finanszírozási struktúráján keresztül képes befolyásolni a vállalat pénzügyi függőségének mértékét és a tulajdonosok részvényegységeire, üzletrészeire jutó adózott jövedelem szintjét. E stratégiai döntések célja a vállalati érték növekedése. Ha a vállalati értékből levonjuk az adósság értékét, akkor az így kapott reziduum, a tulajdonosi érték („shareholder value”). Egy vállalkozás nem lehet folyamatosan sikeres, nem képes állandó növekedésre. A működés hanyatló szakaszának bekövetkeztét is természetes eseménynek kell tekinteni, s e szakasz problémáinak-kihívásainak kezelésére is tudásanyaggal kell rendelkezni. Ezt a 13. fejezet tartalmazza. Az alábbi, sajátszerkesztésű ábra megjeleníti e tankönyv említett tartalmi vázát.
VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS Operatív gazdálkodás Költséggazdálkodás és árképzés ⇓ Jövedelmezőség Forgótőke gazdálkodás ⇓ Likviditás
Stratégiai gazdálkodás Befektetés és finanszírozás ⇓ Vállalati érték − Adósság ⇓ Tulajdonosi érték
9
Bevezető A vizsgálódásokat az egyes területeken példák, esetek segítségével végzem. A témák tárgyalását döntő mértékben üzleti szituációk megoldásával és elemzésével igyekszem közreadni. A kézirat lezárásának időpontja 2009. december 10. Ezt azért hangsúlyozom, mert nagyon gyorsan változó piacgazdasági/pénzügyjogi környezetben ténykedő vállalkozások működéséről tankönyvet nehéz úgy írni, hogy – legalább – néhány éven át ne veszítsen aktualitásából. E könyv elsősorban oktatási célokat szolgál, mivel az OKJ „Pénzügyiszámviteli ügyintéző” és a „Vállalkozási ügyintéző” szakképesítés megszerzésének egyik kötelező tananyaga. A megértést szolgálja a tankönyv minden egyes fő fejezeteinek végén, az „Összefoglaló kérdések és feladatok” rész. A tisztelt olvasó így részben támogatás nélkül, önellenőrzési lehetőséggel ismereteit alkalmazni tudja. A tisztánlátás érdekében közvetlenül ezután közlök egy használati útmutatót, amelyben igyekszem behatárolni az említett OKJ-s képzés törzsanyagát. A törzsanyagon felül közreadott részek többletismeretet ölelnek fel. Így a használati útmutató alkalmazásával azt remélem, hogy ez a tankönyv hasznos olvasmány lesz az alap- és többletismeretek megszerzéséhez a gazdaságipénzügyi „Felsőfokú szakképzés”-ben és a gazdálkodástani „Bachelor of Science” (B. Sc.)-képzésben részt vevő hallgatók, valamint a vállalati menedzserek, az üzleti, pénzügyi kérdések iránt érdeklődő szakemberek számára egyaránt. Pécs, 2009. december 10. Dr. Katits Etelka Ph. D. Szerző
10
