Gazdálkodási ismeretek

1

Gazdálkodási ismeretek 1. A vállalkozás fogalma „A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat." (Robert Hisrich) Fogalmazhatunk egyszerűbben is: A vállalkozás közvetlen gazdasági tevékenység végzésére, illetve anyagi haszonszerzés céljára, a vállalkozó által létrehozott szervezet. A vállalkozó az a személy, aki üzleti tevékenységet kezd vagy folytat, különösen olyan tevékenységet, amelynek pénzügyi kockázata van. A vállalkozási formák jellemzői: Az üzleti vállalkozás lényege az önálló tőke- és munkabefektetés, amellyel – az adott piaci verseny keretei között – a befektető kockázatot is vállal saját gazdasági haszon reményében. A vállalkozásokat két nagy csoportra oszthatjuk: 

egyéni vállalkozások



társas vállalkozások

Az egyéni vállalkozás: Egyéni tulajdonú vállalkozás, amely az alapító tulajdonos birtokában van. Magánvállalkozás a belföldi természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. Az egyéni vállalkozás előnyei: •

könnyű létesíteni: csak bejelentési kötelezettséggel jár,

•

kis költséggel is lehet alapítani,

•

sokfajta tevékenységet végezhet a vállalkozó (alig van kivétel, például bankot nem alapíthat),

•

gyorsak a döntések, mert a vállalkozó csak magára számíthat,

•

a nyereség egyedül az övé.

Az egyéni vállalkozás hátrányai: •

korlátlan felelősség: ha az üzlet megbukik, a tulajdonos személyesen felel tartozásaiért,

•

sokirányú szakértelmet igényel,

2

•

a felelősséget nem lehet megosztani,

•

nincs megfelelő kontroll, a vállalkozó csak magára számíthat,

•

csak személyes munkavégzésen alapul,

•

a veszteséget egyedül kell viselnie a vállalkozónak.

Gazdasági társaságok: •

Betéti társaság (bt.): o a tagok közös gazdasági tevékenységet folytatnak, o legalább egy beltag és egy kültag alapíthatja, o a beltag korlátlanul és egyetemlegesen felel a bt. kötelezettségeiért, személyes munkavégzésre köteles, o kültag csak a vagyoni betétje mértékéig felelős a társaság kötelezettségeiért, a bt. üzletvezetésére nem o jogosult, nem képviselheti a társaságot, o a bt. megszűnik, ha valamennyi beltag kiválik, o ha a kültag válik ki, a beltagok tovább működtethetik a társaságot kkt.-ként. o Ha a törvény másként nem rendelkezik, akkor a kkt. szabályai érvényesek rá.

•

Korlátolt felelősségű társaság (kft.): o kis és nagy taglétszámú egyaránt lehet (1-30 főig célszerű alapítani), o előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, o a törzstőke nem lehet kevesebb, mint 3 millió forint, o a tag felelőssége csak a törzsbetétjére korlátozódik, o a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel, o legfőbb szerve a taggyűlés.

1. Vállalkozás indítása: Amennyiben azt fontolgatjuk, hogy kellő szakmai tudásunkat, tapasztalatunkat egy vállakozás indításával kamatoztatjuk célszerű mindent alaposan átgondolni. Ha a vállalkozások terén nem rendelkezünk megalapozott tudással ajánlott szakemberhez fordulni, rendkívül fontos egy jó és megbízható könyvelő keresése, aki a kezdő lépések megtételében segítségünkre lehet. Fontos, hogy mielőtt a megtakarításainkat, vagy a vállalkozás indításához szükséges tőkénket beinvesztáljuk és fejest ugrunk, a tevékenységbe előzetes kalkulációt készítünk, illetve konzultálunk megfelelő szakemberrel, aki egy üzleti terv elkészítésében segítségünkre lehet.

3

A megfelelő üzleti terv elkészítése csak akkor lehetséges, ha jól ismerjük a piacot, ahol el szeretnénk indulni, ha tisztában vagyunk a saját tudásunkkal, a rendelkezésre álló anyagi és humán erőforrásainkkal. A vállalkozás indításának ütemezése, mikor érdemes belevágni? A mai kockázatokkal átitatott világunkban, amikor gyakran a foglalkoztatónk jóvoltából egyik pillanatról a másikra elveszíthetjük a megélhetésünket egyre többen gondolják úgy, hogy függetlenítik magukat és vagy a főállásuk kiegészítéseként, vagy teljes egészében a saját lábukra állnak. Egyre több az ún. „kényszervállalkozó”, aki gyakran a végkielégítését használva tőkeként vág bele egy vállalkozásba nem átgondolva kellően a lehetséges kockázatokat. Ahhoz, hogy a vállalkozásunkat elindítsuk a könyvelő mellett célszerű jogi képviselőhöz is fordulni, aki segít a megfelelő vállalkozási forma kiválasztásában és az ahhoz kapcsolódó adózás (ld. később) kiválasztásában. 

Egyéni vállalkozás indítása:

Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele a tevékenység bejelentése, de manapság már nem szükséges az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása. Ennek kiváltása ugyanis további költségekkel járna. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése

személyes

megjelenés

esetén

az

ország

bármely

okmányirodájában

kezdeményezhető, meghatalmazotti eljárásra azonban nincs lehetőség. Az elektronikus úton történő ügyintézéshez saját ügyfélkapu szükséges. Ezek után minél előbb regisztrálnunk kell az adóhivatalban majd az Önkormányzatnál az Iparűzési adókötelezettség miatt. Ennek elmulasztása ugyanis birsággal jár. Amennyiben az egyéni vállalkozást a főállás mellett végzi valaki akkor nem merül fel járulékfizetési kötelezettsége addig, amíg vállalkozói kivétet nem vesz ki illetve a bevétele nem haladja meg a költségeit. AZ utóbbi években ismét be kell jelentkeznünk a Kereskedelmi és Iparkamaránál is, ahol egy éves 5000 Ft-os kötelező regisztrációs illetéket kell lerónunk. A Kisadózók Tételes adója - a KATA A KATA választására jogosultak köre Kisadózó vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó –

egyéni vállalkozó

–

egyéni cég

–

kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.

4

– kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt. minősül, amely (aki) legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelent. A kisadózónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vállalkozását főállásban, vagy mellékállásban végzi Az adó mértéke és megfizetésének határideje A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (bevallási kötelezettség nincs). Főállású kisadózónak az a kisadózó minősül, aki: a) a tárgyhóban nem áll folyamatosan legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, valamint b) nem minősül a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak. Ha tehát kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. Ha az adózó a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet. A százalékos mértékű adót bevallani és megfizetni az adóévet követő év február 25-ig – illetve az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell. A kisadózó vállalkozások tételes adója által kiváltott közterhek A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az alábbi közterhekkel kapcsolatos adókötelezettségek alól: a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, b) társasági adó, c) a személyi jövedelemadó, járulékok és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás, d) szociális hozzájárulási adó és a 10, illetve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás. Egyéni vagy társas vállalkozás? A kisvállalkozások jelentős része általában Kft, vagy Bt formájában alakul meg. A közös ezekben, hogy mindkettőhöz szükséges egy ügyvéd által készített alapító okirat és aláírás minta, ill. a közjegyző előtt hitelesített aláírási címpéldány. Utóbbihoz magunkkal kell vinni a bírósági végzést, valamint a létesítő dokumentumot (Alapító okiratot) a közjegyzőhöz. Ezek után a kötelezettségeink hasonlóak a már fentebb leírtakkal a NAV Önkormányzat és a kötelező kamarai regisztrációt illetően.

5



Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.) alapítása

A Kft. olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely meghatározott nagyságú ill. összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) indul és amelyben a társaság tagjai kizárólag a társasági szerződésben is rögzített saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A Társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért a tagokat nem terheli felelősség, azonban a Kft ügyvezetője korlátlan módon egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos kár okozás esetén. A Kft inkább személy egyesülés jellegű társaság, részvényt vagy kötvényt nem bocsát ki. A Kft alapításához szükséges törzstőke minimálisan 500.000 Ft, amelynek minimum 30%-nak, de legalább 100.000 Ft.nak készpénzből kell állnia, a maradék azonban lehet akár apport is. A készpénzes alakulás esetében a törzstőke felét alapításkor, a másik felét pedig 1 éven belül kell befizetni. Apporttal történő alakulás esetén a teljes készpénzes állományt be kell fizetni a cég indításakor. Fontos megjegyezni, hogy egy tag törzsbetéte nem lehet kevesebb 100.000 Ft-nál. A Kft alapítása esetén a várható ügyvédi munkadíj mértéke 50.000 Ft. 

Betéti társaság (Bt.) alapítása:

A Bt. alapításához legalább két ember szükséges – egy beltag, akinek a felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett költségekért korlátlan és egy kültag, aki csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, míg a társaság egyéb kötelezettségiért nem felel. A Bt rendelkezik jogi személyiséggel, saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Mind a kül,- és a beltag rendelkezik szavazati joggal a tagok gyűlésén részesedik a nyereségből, ill. a veszteségből. Üzletvezetésre csak a beltag(ok) jogosultak, nélkülük a Bt. nem működhet. A Beltag tehát a teljes vagyonát teszi kockára a gazdasági társaságnak ebben a formájában. Emiatt többnyire ő(k) hozzák a határozatokat ugyanakkor a társaság rendes tevékenységébe nem tartozó ügyekben a kültagok is szavazhatnak. Törzstőke minimum nincs meghatározva, valamint az sem, hogy ennek mekkora hányadának kell készpénznek lennie, de az ügyvezetést csak a beltag láthatja el. A fenti ismertető alapján mindenkinek magának kell levonni a következtetést, hogy egyéni vállalkozásba kezd, vagy céget alapít. Az előbbi estében természetesen lehetséges a vállalkozást átmenetileg szüneteltetni. A társas vállalkozások esetében lényegesen több költséggel jár a cég alapítása, viszont a cég presztízse lényegesen magasabb egy Kft estében, mint egy egyéni vállalkozásnál, vagy Bt.-nél. A Kft. esetén az anyagi felelősség nem korlátlan, így valamivel biztonságosabb, mint a Bt. (Bár az ügyvezető esetén ez nem egyértelmű). Az adózás választása előtt mindenképpen konzultáljunk a könyvelőnkkel, hiszen ez a

6

vállalkozásunk sikerére is kihat a jövőben, ez különösen induló ún. start-up vállalkozások esetén igaz. Ha tisztában vagyunk az elkészített üzleti terv alapján a várható bevételünkkel egy Bt. esetén még a KATA is szóba jöhet, bár 6 millió Ft árbevétel felett ezt már nem ajánljuk. A Kft.-k esetében ez már nem opció. A vállalkozások gyakran igyekeznek pályázati úton kiegészíteni bevételeiket illetve eszközökre, működésre, bérre pályázni, Ezek a pályázatok általában cégekre vannak szabva, egyéni vállalkozók csak nagyon szűk keretek között tudnak pályázni – jellemzően csak kezdő vállalkozókat igyekeznek ezekkel a konstrukciókkal segíteni. A vállalkozások esetében többnyire nagyon fontos a köztartozás mentesség és a megfelelő árbevétel a pályázati kritériumoknak való megfelelésben. 2. Az adózásról általában: Az adó fogalma: kötelező jellegű pénzbeli hozzájárulás az államháztartás költségeihez. Egy adott országban adóztatni az állam jogosult. Magyarországon adót szedni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet. •

Adóztató: aki adót szedni jogosult. Hazánkban csak az állam és az önkormányzatok minősülnek adóztatónak.

•

Az adó alanya (az adózó): az adófizetésre kötelezett természetes személy, gazdasági társaság és minden olyan szervezet, amelyre az adóról szóló törvény adókötelezettséget állapít meg.

•

Adókötelezettség: tartalmazza az adózó valamennyi, jogszabályban előírt feladatát.

•

Így: o bejelentési kötelezettség, o nyilvántartási kötelezettség, o bizonylatolási, bizonylat megőrzési kötelezettség, o adóbevallási kötelezettség, o adatszolgáltatási kötelezettség

Adófajták: •

Általános forgalmi adó (áfa):

Az áfa a végső felhasználót, a fogyasztót terheli. Az adó a termék vagy szolgáltatás árában benne van, tehát az eladási árral az áfát is megfizettetik. Az áfa jellemzői: o általános, mert kiterjed minden értékesítésre, szolgáltatásra, o forgalmi, mert a termék vagy szolgáltatás értékesítéséhez kapcsolódik, o nettó típusú, mert minden termékben csak egyszer kell megfizetni,

7

o fogyasztói adó, mert a felhasználót terheli, pedig a forgalmazók fizetik be. Az általános forgalmi adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka. Jelenleg 2012 óta az ÁFA mértéke 27%-os. Speciális eset az árrés utáni adózás. Utazásszervező társaság árrés adózás hatálya alá tartozó utazásszervezési szolgáltatást nyújt. •

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadót minden olyan természetes személy (magánszemély) köteles fizetni; aki személyes jövedelmet szerez: A magánszemély, minden jövedelme adóköteles; •

Társasági adó

Az állam az egyes vállalkozási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jövedelmének egy részét elvonja, ebből szerezve költségvetési bevételeket a közfeladatok ellátásához. Társasági adót jellemzően a nagyobb vállalkozások, például a kft.-k, rt.-k fizetnek. •

Helyi adók:

Helyi adóknak nevezzük azokat az adókat, amelyeket a helyi önkormányzat az illetékességi területén szedhet. A helyi adók jellemző fajtái: •

Vagyoni típusú adók: o építményadó: az önkormányzat területén lévő lakás és nem lakás célját szolgáló építmény használata után fizetendő adó, o telekadó: beépítetlen belterületi földekre vethető ki.

•

Kommunális jellegű adók: o a településen az infrastruktúra fejlesztésére és a környezetvédelemmel kapcsolatos

feladatok

kommunális

adója:

finanszírozására a

települési

használják

gazdasági

fel,

vállalkozások

vállalkozások

fizetik,

magánszemélyek kommunális adója: magánszemélyek fizetik, o idegenforgalmi adó: a településen tartózkodó üdülők fizetik, o helyi iparűzési adó: a települési egyéni és társas vállalkozások fizetik. 3. Az üzleti terv A vállalkozás indításához célszerű üzleti tervet készíteni. A siker esélyei nagymértékben megnőnek egy alapos, jól kidolgozott üzleti tervvel. A vállalkozás megindítása után is időről időre újat kell készíteni. Szükség lesz rá a rövid távú tervezésben, a konkrét cselekvési program meghatározásához és a hosszú távú célok kitűzéséhez is. Hitelkérelem esetén a bankok is kérnek üzleti tervet, ezért jó, ha az indulás előtti üzleti terv úgy készül el, hogy a következők megírásánál lehessen arra alapozni.

8

Az üzleti terv tagolása: 1. A makrogazdasági iparág- és konkurenciaelemzés: Magában foglalja a gazdaság általános trendjeit, kilátásait, az iparág elemzését, előrejelzéseket (KSH-adatok, szaksajtó), a versenytársak elemzését, a piac meghatározását, behatárolását. 2. A vállalkozás leírása: A vállalkozás jellegének, az üzleti ötleteinek, termékeinek, szolgáltatásainak leírását, a vállalkozók (a csapat) bemutatását, a cég szakmai hátterét, a vállalkozás méretét, az iroda és az alkalmazottak bemutatását tartalmazza. 3. A termelési, szolgáltatási terv: A termelési, szolgáltatási folyamat leírását (ez fejezetrész kifejezetten szakembereknek szól), a telephelyek bemutatását, a gépek, berendezése, felszerelések ismertetését, az alvállalkozók, beszállítók bemutatását taglalja ez a fejezet. 4. A marketingterv: A marketing-mix (4P-4M) felvázolását, az ár, a termék, az eladás ösztönzése (reklám), a forgalmazás előrejelzéseit, az ellenőrzés és korrekció lehetőségeit tartalmazza. 5. A szervezeti terv: •

a tulajdonformát,

•

a tulajdonostársakat, fő részvényeseket, befektetőket,

•

az általános szervezeti terv leírását: a vezetők és beosztottak hierarchiáját, hatásköreit, a döntési jogköröket,

•

a vezetői munkakörbe tervezettek rövid életrajzát, szakmai hátterét,

•

a tervezett szervezeti átalakításokat, létszámleépítési, vagy -bővítési tervet foglalja magában

6. Kockázatbecslés: o a vállalkozás gyenge pontjainak értékelése, o a bevezetendő technológia, o a váratlan eseményekre való felkészülés módjai. 7. A pénzügyi terv: A pénzügyi terv rövidem megfogalmazva nem más, mint a fizetőképesség, a likviditás bizonyítása. A pénzügyi terv a vállalkozás pénzügyi stratégiáját tartalmazza. Képet ad arról, hogy a vállalkozáshoz mikor, mennyi pénz érkezik be, a pénzt mire fordítják, mennyi szabadon elkölthető forrás keletkezik, milyen a vállalkozás pénzügyi helyzete. Fontos része a készpénzáramlás a cash-flow (vállalkozás adott időszakon belüli tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak egybevetése, különbsége.) A vállalkozás a cash flow alapján rendeltetésszerűen

9

törlesztheti adósságait, osztalékot fizethet, tartalékot képezhet, finanszírozhatja fejlesztéseit, és növelheti forgótőkéjét. Rendkívül fontos a fedezeti pont számítás! Fedezeti pont: az a pont, ahol az eladásokból származó bevétel pontosan megegyezik az állandó és változó költségek összegével. A fedezeti pont tervezése a vállalkozások szempontjából jelentős, mivel ebből derülhet ki, hogy a tevékenység mikor ér el először nyereséget. Más megfogalmazásban az árbevételnek az a mennyisége, amely mellett a vállalkozás még nem termel nyereséget, de már nem is veszteséges. A fedezeti pont megmutatja, hogy a teljes bevétel mekkora eladott mennyiségnél fedezi az összes (állandó és változó) költséget. A pénzügyi terv részei: o a kiinduló és a tervezett mérleg, o a nyereség-, és veszteségszámítás, o készpénzforgalom-elemzés (cash-flow), o a fedezeti pont elemzés, o a meglévő és szükséges források. 4. Függelékek, mellékletek: o alapító okirat, o előszerződések, árajánlatok, o üzleti, kapcsolati levelek és dokumentumok, o önéletrajzok, o prospektusok, képek, propagandaanyagok. 4. A vállalat eredményességének mérése – pénzügyi mutatók, ismeretek: Nagyon fontos a vállalkozás működtetésének során a folyamatos monitoring, a vállalkozónak tudatában kell lennie a vállalkozásának helyzetével, profitabilitásával. Az eredmény kimutatásból számos pénzügyi mutatót tudunk számolni, amely képet ad a vállalkozás helyzetéről. A mutatókat az elemzés szempontja szerint csoportosítva, megkülönböztetünk: jövedelmezőségi mutatókat

•

likviditási mutatókat

•

tőkeáttételi mutatókat

•

piaci mutatókat.

I.

•

A jövedelmezőségi mutatók:

10 A jövedelmezőségi mutatók segítségével választ kapunk arra, hogy egy időszak során a szóban forgó vállalat hogyan, milyen hatékonysággal használta eszközeit. Ezek a mutatók használata abban segít, hogy olyan kérdéseket tudjunk feltenni, amelyek a megválaszolásában segítenek.

Eszközarányos árbevétel arra ad választ, hogy egy termelő szervezet, vállalat milyen mértékben használja ki eszközeit. Árbevétel Átlagos eszközállomány A mutató magas értéke azt mutatja, hogy a vállalat közel teljes kapacitással dolgozik, ahhoz, hogy termelését tovább növelje pótlólagos tőkebevonásra van szüksége. Azt is figyelembe kell venni, hogy az eszközök értéke egy időszak során változik, ezért alkalmazzuk az év eleji és év végi eszközök átlagát. Árbevétel arányos nyereség (Return on sales) a vállalat nettó nyereségét viszonyítja az árbevétel nagyságához. Nettó jövedelem Árbevétel

Figyelembe kell vennünk azt, hogy a jövedelmezőség iparáganként változik, valamint függ attól, hogy az illető vállalat milyen versenykörnyezetben tevékenykedik. (Harrington, 1995) Azt is figyelembe kell venni, hogy a vállalat gazdasági ciklusok esetben hol helyezkedik el. Szükséges azon tényezők vizsgálata is, amelyek az befolyásolhatják az árbevétel arányos nyereséget. Forgótőke arányos árbevétel A forgótőkét könnyebb számolni, ugyanakkor módosítani is könnyebb, hogy jobban lássuk az értékesítési forgalomban bekövetkező átmeneti ingadozást.

Árbevétel Átlagos eszközállomány Nettó haszonkulcs-ot akkor használjuk, amikor meg szeretnénk tudni, hogy árbevételünk mekkora része válik nyereségessé. EBIT- adófizetés Árbevétel

11

A nettó haszonkulcs adózás utáni eredményének és az értékesítés nettó árbevételének hányados számítása esetében figyelmen kívül hagyjuk a nyereségnek azt a részét, amelyet a vállalat a hitelezőknek fizet ki mint kamatot, ezért ez a mutató nem alkalmazható eltérő tőkeszerkezetű vállalatok esetében. II.

Likviditási mutatók

Hitel felvétele esetében vagy hitel nyújtáskor arra vagyunk kíváncsiak, hogy a vállalatnak lesze elég pénze, hogy a hitelt visszafizesse. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a likvid eszközök értéke gyorsan változik, ezért a mutatók elavulnak rövid idő alatt. Likviditási ráta

Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek A magas érték azt mutatja, hogy a vállalat jóval nagyobb pénzügyi szabadsággal rendelkeznek, mint azok, amelyeknek a mutatója alacsonyabb. III.

Tőkeáttételi mutatók

A vállalatok gyakran vesznek fel hiteleket tevékenységük finanszírozására, a hitel felvétele esetén a részvényesek a hitelezők után jutnak pénzhez, a hitelfelvétel pénzügyi tőkeáttételt hoz létre. Ezért fontos, hogy a tőkeáttétel mértékét mérjük. Eladósodottsági mutató a hosszú lejáratú kölcsönök és a hosszú lejáratú források arányával mérik. IV.

Piaci mutatók

A tőzsdén befektető vállalatok, egyének, gyakran számolnak egy befektetési döntés előtt piaci arányszámokat a cég éves, féléves, negyedéves kimutatásaiból. Pénzügyi mutatószámok Vevők átfutási ideje = (Átlagos vevőállomány / Nettó árbevétel) *360 Azt mutatja, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. A mutató

értékelésénél

célszerű a

szállítói

állomány hasonló tartalmú mutatójával

összehasonlítást végezni. Az előző évhez való viszonyítás viszont jelezheti a vállalkozás kintlévőségeinek növekedését, illetve csökkenését.

12

*** Szállítók átfutási ideje = (Átlagos szállítói állomány / Anyagjellegű ráfordítások)*360 A szállítónak történő tartozások nagyságrendjét jelzi napokban. A vevőállomány hasonló tartalmú mutatójával való összehasonlítás utalhat a cég fizetőképességének alakulására. *** Vevőállomány aránya a szállító-állományhoz = Vevők / Szállítók Az egynél kisebb mutató jelzi, hogy a vevőállományt a szállítóállomány finanszírozza. Az alacsony mutatóérték a ki nem egyenlített szállítói állomány magas mértékére utal, fizetési gondot jelez. *** Eladósodottság mértéke = Kötelezettségek / Saját tőke A vállalat megítélésében fontos szerepet játszik. Azt mutatja, hogy a saját források a kötelezettségek hány százalékát fedezik. Törekedni kell, hogy a mutató tartósan (jóval) 1 alatti értéket érjen el. *** Nettó eladósodottság = (Kötelezettségek - Követelések) / Saját tőke Azt mutatja, hogy a kintlévőségekkel csökkentett kötelezettségeket milyen mértékben fedezi a saját forrás. Ez feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg előbb realizálódnak, mint ahogy a kötelezettségeket teljesíteni kell. A mutató minél kisebb értéke a kedvező. *** Árbevétel-arányos jövedelmezőség = A jövedelmezőség mérésének egyik leggyakrabban használt mutatója, azt mutatja, hogy az adózott eredmény a saját tőke növekedéséhez milyen mértékben képes hozzájárulni. A mutató sok esetben szoros kapcsolatban van a vállalkozás vezetőinek érdekeltségi rendszerével. Nemzetközi gyakorlatban is ismert és használt mutató (ROE). *** Eszközarányos jövedelmezőség = Adózás előtti eredmény / Eszközök összesen Azt mutatja, hogy az eszközök jövedelemtermelő képessége az adott időszakban mekkora, fejlődés esetén a mutató folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Nemzetközi gyakorlatban is ismert és használt mutató (ROA). ***

13

Eszközmegtérülési mutató = Adózott eredmény / Eszközök összesen A mutató megmutatja, hogy a tárgyévi adózott eredményből az eszközök mekkora hányada térül meg. Nemzetközi gyakorlatban is ismert és használt mutató (ROI). A mutató alakulását részben a jövedelmezőség, részben az eszközök fogási sebessége befolyásolja.

*** Átlagos fedezeti hányad = Fedezeti összeg / Értékesítés nettó árbevétele Az adott vállalkozáson belül feltétlenül vizsgálandó mutató, fejlődés esetén a mutató folyamatosan emelkedő tendenciája kedvező. A kedvező mértékű fedezeti hányad sajnos nem feltétlenül jár együtt a kedvező mértékű árbevétel-arányos jövedelmezőséggel (ennek oka a magas közvetett költségekben és esetleg az egyéb ráfordítások magas összegében keresendő). *** Tartósan befektetett eszközök aránya = Befektetett eszközök / Eszközök összesen Azt mutatja, hogy a vállalkozás összes eszközéből mekkora hányadot tesznek ki a tartósan befektetett eszközök. A bázismutatóhoz való viszonyítás az arányok elmozdulását mutatja. *** Tárgyi eszközök aránya = Tárgyi eszközök / Eszközök összesen Azt jelzi, hogy a működő eszközökön belül mekkora hányadot képviselnek a több éven keresztül használatos tárgyi eszközök. 5. A vállalkozó munkajogi tudnivalói: A Munka Törvénykönyve (MT) rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a munkaviszonyokra, amelyek alapján Magyarországon végeznek munkát, valamint a magyar munkáltatók munkavállalói által külföldi kiküldetésben végzett munkára is. Ez a törvény vonatkozik a vállalkozásokra és gazdasági társaságokra is, mint munkáltatókra, azok alkalmazottjaira, mint munkavállalókra. Munkaviszony: a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződésben rögzített, az MT által szabályozott megállapodása hozza létre. A munkaviszony a munkavégzésre irányul. Munkavállaló: minden személy, aki 16. életévét betöltötte, tankötelezettségét teljesítette, és munkaviszonyt létesített.

14

A vállalkozó, mint munkáltató: a vállalkozó akkor válik munkáltatóvá, ha alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, szakmunkástanulót foglalkoztat. Munkaviszony létesítése: a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. Munkaszerződés: két személy vagy szervezet közötti, írásban rögzített, megegyezésen alapuló, kölcsönösen vállalt jogok és kötelezettségek elismerését jelentő szerződés. Ebben szerepelnie kell a dolgozó személyi alap-, vagy teljesítménybérének, munkakörének és a munkavégzés helyének. A munkaszerződést írásban, a munkába állást követő 30 napon belül kézhez kell kapnia a dolgozónak. A fentiek valamelyike hiányában érvénytelen a munkaszerződés. A munkaviszony kezdetét a felek a munkaszerződésben meghatározzák, ennek hiányában a szerződést követő első munkanaptól kezdődik. A munkaviszony lehet határozott, legfeljebb 5 év időtartamú, vagy határozatlan idejű. Próbaidő: a munkaszerződésben kiköthető egy 30 napos, de legfeljebb 3 hónapos kölcsönös ismerkedési idő, az úgynevezett próbaidő. Ez idő alatt a munkáltató és a dolgozó is mérlegelheti a munkaviszony hosszabb távú fenntartásának előnyeit. A próbaidő alatt a felek mindennemű kötelezettség és indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntethetik a munkaviszonyt. A munkaviszony megszűnése Az MT a munkaszerződést megkötőkön kívülálló okok miatti eseteket sorolja ide: a munkavállaló halála, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a meghatározott idő lejárta. A munkaviszony megszüntetése: a jogszabályok szerint a szerződő felek egyoldalú, vagy kölcsönös akaratnyilatkozatával történik. A megszüntetés történhet: A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, próbaidő alatti azonnali felmondással. A munkaviszony megszüntetését minden esetben írásban kell rögzíteni. Rendes felmondás: a rendes felmondás jogával élhet mind a munkavállaló, mind a munkáltató. Ebben az esetben a munkavállalónak felmondási időt kell ledolgoznia. A felmondási idő: az az időtartam, amelynek a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése között el kell telni. A végkielégítés: az a pénzösszeg, ami megilleti a munkavállalót a munkáltató rendes felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén. Rendkívüli felmondás: a rendkívüli felmondás jogával élhet mind a munkavállaló, mind a munkáltató. A munkáltató felmondhat, ha a dolgozó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a közös munkát. Eljárás a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén

15

A munkaviszony megszűnésekor az utolsó, munkában töltött napon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, és ki kell adni az előírt igazolásokat (például a munkaiszony időtartamáról, levonandó tartozásról, az igénybe vett betegszabadság időtartamáról). Munkadíj, munkabér: •

Munkadíj

A munkavállalónak az elvégzett munkájáért munkabér jár. A munkabért időbérként (órabér, havibér),

teljesítménybérként

(gyártott,

szolgáltatott

egység/forint),

vagy

a

kettő

összekapcsolásával (alapbér + teljesítménybér) lehet megállapítani. •

Minimálbér: a kötelező legkisebb munkabér összege, amelyet a mindenkori kormány rendeletben szabályoz.

Bérpótlék jár: a munkaszerződés szerinti munkaidőn túli foglalkoztatásért, éjszakai munkavégzés esetére, a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munkáért, vezetői megbízatásokra, idegen nyelv alkalmazott ismeretéért. A munkabér védelme: a dolgozónak járó munkabért havonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Munkaidő és pihenőidő: A munkaidő napi 8 óra, ha a felek másként nem állapodnak meg (például kötetlen munkaidő). Egészségre különösen ártalmas munkahelyeken á jogszabály, vagy a kollektív szerződés eltérő munkaidőt állapíthat meg. A pihenőidő összetevői: munkaközi szünet, napi pihenőidő, heti pihenőnap, munkaszüneti nap és a szabadság. A szabadság: hosszabb időtartamú pihenőidő, amelyre a dolgozót átlagkereset illeti meg. 6. Pályázatírás, projektmenedzsment a. A projekt fogalma: A projekt egyfajta törekvés, amely meghatározott idő és költségkereten belül adott cél elérésére irányul. A projekt valamilyen igény kielégítése céljából jön létre a szervezet céljaival összhangban. Egy projekt akkor fejeződik be, amikor a keretében kitűzött célokat elérték, vagy a rendelkezésre álló források kimerültek. Ahhoz, hogy egy projektötlet megvalósulhasson a következő kérdésekre kell választ adni: •

világos célok meghatározása (átfogó, rövidebb távú és konkrét)

•

várható teljesítmények, következmények (output, eredmény, hatás)

•

inputok, erőforrás (ember, idő, anyag, eszköz, természet, információ, tudás)

•

tevékenységek, eljárások, szervezetek, szabályok, normák

•

ütemezés, határidők

16

•

ráfordítások, költségek

•

tőkeforrások, pénz

•

végső kedvezményezettek

•

menedzsment, életciklus. b. Pályázati ismeretek:

A vállalkozások fennmaradásához, kellő szintű működéséhez, a piaci versenyben történő helytálláshoz ma már a fejlesztés elengedhetetlen. Ez viszont pénzügyi forrásokat igényel, amelyekkel általában egy induló vállalkozás csak korlátozott mértékben rendelkezik. (igaz ez gyakran a már működő kisvállalkozásokra is). A fejlesztések finanszírozásra a saját forrás mellett külső tőkebevonással (befektetői tőkével, kockázati tőkével), hitellel, lízinggel illetve pályázati támogatással valósulhat meg. Emiatt a vállalkozások egyre inkább rá vannak utalva a sikeres pályázati tevékenységre. Ehhez természetesen némi ismeretek szükségesek, a vállalkozók vagy saját maguk igyekeznek pályázni, vagy külső segítséget (erre szakosodott pályázatíró cégeket) bíznak meg a feladattal. A pályázat a pénzügyi források elosztásának sajátos formája. Általában valamely (a pályázatot kiíró szervezet által megfogalmazott) prioritáshoz kapcsolódik. Ez a prioritás többnyire fejlesztési célokat foglal magában, és mindazok számára nyújt pénzügyi forráslehetőséget, akik ezen fejlesztési célokat elfogadják, és saját résszel megtámogatva kívánnak bekapcsolódni a fejlesztésbe. A pályázati rendszer demokratikus, versenyszerű, és a források biztosításával valósítja meg a célkitűzéseket. Amit mi pályázatnak nevezünk az olyan forrásbázis, amelynek pénzügyi alapjából több pályázó is részesülhet. Hazai pályázati források: Két fő csoportra különíthetjük el őket. Az állami pályázatokat szakminisztériumok írják ki. Ezek tematikusan nem különböztethetők meg, mindegyik rendszerében találhatunk beruházási, eszközbeszerzési és humánerőforrás fejlesztési pályázatokat. A hazai pályázatok másik csoportja a területfejlesztéshez és az elmaradott térségek felzárkóztatásához kapcsolódik. Európai Uniós pályázati támogatások Az uniós támogatások fogadásának előzetes feltétele az ún. Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése és az Európai Bizottság által történő jóváhagyása. Az NFT keretében megfogalmazott célok megvalósítására szolgáló intézkedések összehangolt rendszerét tartalmazzák az ún. Operatív programok. A pályázatok figyelése:

17

Az előzetes igényfelmérés alapján meghozott döntésünk a pályázat készítési célok meghatározásáról szólt. Ezután ki kell választanunk a megfelelő pályázatot. Nagy dilemma, hogy létezik-e egyáltalán a céljainknak megfelelő pályázati kiírás. Miképpen végezhetünk pályázatfigyelést? A leghatékonyabb természetesen az internetes nyomon követés, keresés. Fontos a pályáztató szervezetek adatbázisba gyűjtése és velük a kapcsolat kialakítása, hiszen így kellő időben juthatunk az információhoz, amely bizonyos esetben döntő lehet. Internetes pályázatkeresés: A legfontosabb hazai és nemzetközi internetes keresők: http://pafi.hu/ http://palyazatportal.hu/ http://palyazatok.org/ http://palyazat.lap.hu/ http://palyazat.gov.hu/uj_szechenyi_terv1 A megfelelő pályázat kiválasztása a pályázati kiírás alapos áttanulmányozásával történik. Előfordulhat, hogy a kiírás, a pályázat címe megfelelőnek tűnik, de „az Ördög a részletekben bújik meg”. Ehhez nagyon alaposan kell a kiírást, és a pályázati útmutatót átolvasni. A kiírás általában rövid, maximum néhány oldalas felhívás, amely főként a figyelemfelhívást célozza, és alapinformációt nyújt. Ilyen pl. a pályázat céljának, a pályázók körének, a pénzügyi feltételeknek a beadási határidőnek és módnak, vagy a helyének a megadása. Mindazok számára, akik részletesebben kívánnak a pályázati dokumentációval megismerkedni a pályázati útmutató szolgál segítségül, amely általában egy terjedelmesebb csomag, nem ritkán több tízoldalas lehet, és a pályázók egy részére riasztóan hat. Előnye viszont, hogy mindazokra a részletekre is kitér, amelynek pontos körülhatárolása nélkül a pályázat megírása nem lenne lehetséges. Az útmutató szerkezeti felépítése általában a következő: •

A pályázat célja (és célcsoportja)

•

A pályázók köre (kik pályázhatnak, kik kerültek eleve kizárásra)

•

Szükséges feltételek

•

Pénzügyi feltételek (támogatás jellege, saját forrás mértéke, a természetbeni önrész mértéke, az elszámolható költségek mértéke, a projekt pénzügyi ütemezése

•

A pályázati eljárási díj

•

Beadási határidő

•

A bírálat szempontjai

•

Szerződési feltételek

18

•

A pályázat beadásának módja (példányszám, eredeti és másolati, elektronikus változat)

•

A pályázat nyelve

•

Kizáró okok

•

Konzultációs lehetőség

A pályázati források figyelése folyamatos tevékenység. gyakran olyan rövid beadási határidőket szabnak, amely esetén akár néhány napi késlekedés is lehetetlenné teszi a beadást. Ellenőrző kérdések: 1. Definiálja a vállalkozást! 2. Mik az egyéni vállalkozás előnyei? 3. Sorolja fel a Kft. Jellemzőit! 4. Mit kell tudni a vállalkozás indításáról? 5. Milyen adófajtákat ismer? 6. Milyen részekből áll az üzleti terv? 7. Mi a pénzügyi terv, mikor van rá szükség, és milyen részekből áll? 8. Milyen mutatószámokkal lehet a vállalat eredményességét mérni? Részletezze! 9. Soroljon fel 5 pénzügyi mutatószámot! 10. Mi a próbaidő? 11. Mi a rendkívüli felmondás? 12. A projekt fogalma – definiálja! 13. Milyen pályázati figyelő portálokat ismer? Ajánlott irodalom: Üzleti ismeretek Dr. Katics Etelka A Falusi turizmus helyzete és gazdasági kérdései – Szabó Bernadett Projektmenedzsment – Egri Imre Vállalkozási tankönyv - Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

19

ADÓ 2014 - HVG Különszám A turizmus jogi szabályainak kézikönyve dr. Jenkei László 1998. A Munka Törvénykönyvének és a Polgári Törvénykönyvnek ide vonatkozó szabályai, 1992. évi LXXVI tv. Az általános forgalmi adóról 1995. évi CXVII tv. A személyi jövedelemadóról 1996. évi LXXXI tv. A társasági és osztalékadóról 2002. évi XLIII tv. Az egyszerűsített vállalkozói adóról 1990. évi C tv. A helyi adóról 1990. évi XCI tv. Az adózás rendszeréről