Gála Társastáncklub Egyesület Etikai és Fegyelmi Szabályzata
2 A Szabályzat célja
A jelen szabályzat meghatározza azokat a magatartási normákat, amelyek vétkes (szándékos vagy gondatlan) megszegése etikai-fegyelmi eljárást von maga után. Meghatározza továbbá azokat az elvárásokat, amelyek a táncos hivatásba vetett közbizalom ırzése érdekében minden táncostól elvárható. Ezen elvárások megsértése etikai-fegyelmi eljárást vonhat maga után. Etikai-fegyelmi vétség az Egyesület Etikai és Fegyelmi Szabályzatában foglaltaknak szándékos vagy gondatlan megszegése.
1. A szabályzat hatálya Jelen szabályzat személyi hatálya kiterjed azokra, akik a) a Gála Társastáncklub Egyesület (a továbbiakban: Egyesült) tagjai, b) az Egyesülettel érvényes és hatályos sportszerzıdést kötöttek, egyúttal vállalták, hogy a tagsági jogviszonnyal járó, az Egyesület alapszabályában és szabályzataiban meghatározott, illetve a sportszerzıdésben megfogalmazott kötelezettségeiknek eleget tesznek, vagy c) az Egyesület vezetésében, munkájában egyéb módon az alapszabályban meghatározottak szerint részt vesznek. /tisztségviselık, edzık, közremőködık stb./ (a továbbiakban együtt: tag). Jelen szabályzat rendelkezéseit a hatályba lépését követıen elkövetett etikai-fegyelmi vétségek elkövetıivel szemben kell alkalmazni, a szabályzat hatálya a korábban elkövetett etikai-fegyelmi vétségekre nem terjed ki.
2. Fegyelmi felelısség A tag, tisztségviselı, sportszakember etikus magatartást gyakorol, amennyiben a) azonosulni tud, képes az egyesület alapszabályában foglaltakkal, céljaival, konkrét célkitőzéseivel b) tiszteletben tartja és megbecsüli a társastánc és a sportág hagyományait, értékeit, az egyesület érdekében tevékenységet folytatók munkáját, eredményeit, c) ismeri és betartja a rá vonatkozó szabályokat d) legjobb tudása szerint (lelkiismeretesen) ellátja a rá bízott, vagy önként vállalt feladatait, e) körültekintı, sportszerő életmódot folytat f) tartózkodik a drogok, illetıleg a mértéktelen alkoholfogyasztástól, óvja saját és társai testi épségét, egészségét g) az egyesület által biztosított és használatba adott eszközt, ruházatot, egyéb dolgot gondosan használja, és óvja épségét, h) példamutató, etikus magatartást tanúsít a tagok, sporttársai, sportszakemberek és tisztségviselık, illetve az egyesületen kívüli személyekkel szemben (az egészséges életmódra nevelés és példamutatás szellemében), valamint tiszteletben tartja emberi méltóságukat, jogszabályban foglalt jogaikat.
3
Egyesület kötelezettségei a vele tagi jogviszonyban állókkal szemben, akik az egyesület alapszolgáltatását /társastánc-oktatást/ igénybe veszik: a) a tag felkészítése, az egyesület által tartott próbák megfelelı szintő szakmai vezetése, b) anyagi erejéhez mérten a tag fellépésekre, nyilvános szereplésekre, versenyekre való utaztatásának, és az ezzel összefüggésben felmerülı (szállás, étkezés stb,) költségekhez hozzájárul, c) a tag egyéni fejlıdésének figyelemmel kísérése, és a késıbbi hosszú távú, eredményes sportolói tevékenységhez szükséges szervezett keretek biztosítása.
Egyesület alapszolgáltatását /társastánc-oktatás/ igénybe vevı tagok kötelezettségei: a) a tag az egyesült vezetıjének, elnökének és elnökségének döntéseit, valamint utasításait betartja, b) a tag a Magyarország területén kívülre történı utazások idejére a személyes egészség és balesetbiztosításról maga gondoskodik, c) a tag minden olyan –elıre egyeztetett - eseményen, amely az egyesület alapszabályában rögzített céllal egybeesik részt vesz (fellépések, versenyek stb).
Etikai-fegyelmi vétség címén eljárás indítható azon tag ellen, akinek cselekménye: a) a Büntetı Törvénykönyv szerint bőncselekménynek minısül; b) az Egyesült alapszabályában és a sportszerzıdésben meghatározott kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból megszegi;
Etikai és fegyelmi vétséget követ el továbbá az a tag, és fegyelmi eljárás alá vonható, aki többek között a) olyan magatartást tanúsít, mely ellentétes az egyesület céljaival, érdekével b) az edzések, próbák, edzıtáborok alatt megszegi az alapvetı együttélési normákat, ezzel zavarja társai felkészülését, pihenését, megszegi a vezetı edzı által meghirdetett normákat, c) drogot, vagy a 18. életévének betöltése elıtt az egyesület alapszabályában szereplı céllal összefüggésben, az egyesület által szervezett/rendezett edzések, próbák, edzıtáborok, rendezvények, nyilvános fellépések idıtartama alatt alkoholt, dohányterméket fogyaszt, vagy a 18. életévét betöltött tag ezen események idıtartama alatt mértéktelenül alkoholt és dohányterméket fogyaszt, és ezt kiskorú tag jelenlétében teszi d) a közösség bizalmával visszaélve az egyesület hírnevéhez méltatlan magatartást tanúsít e) az egyesület tagjai, tisztségviselıi és egyéb közremőködı személyek munkáját, tevékenységét, elért eredményeit méltánytalanul becsmérli f) az egyesület és testületei által meghatározott, rá vonatkozó szabályokat, elıírásokat szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi
4
Etikai és fegyelmi vétséget követ el az, a felkészítésben résztvevı sportszakember, edzı, óraadó, és fegyelmi eljárás alá vonható, aki a) olyan cselekményeket és magatartásformákat sért meg, mely esetekben a tag is felelısségre vonható, valamint a tagot ilyen cselekményekre, vagy magatartásformák valamelyikére felbújtja, abban közremőködik b) az egyesületen belül (tagok, tisztségviselık irányába), vagy azon kívül sportszakemberhez méltatlan magatartást tanúsít
Etikai és fegyelmi vétséget követ el az a tisztségviselı, és fegyelmi eljárás alá vonható, aki a) olyan cselekményeket és magatartásformákat sért meg, mely esetekben a tag is felelısségre vonható, valamint a tagot ilyen cselekményekre, vagy magatartásformák valamelyikére felbújtja, abban közremőködik b) nyilvános szereplés alkalmával az egyesület nevében nyilatkozik, és az ellentétes a meglévı testületi döntéseknek c) tisztségviselıi feladataiból adódó testületi munkában érdektelen, a testületi ülések több mint 50%-n nem vesz részt (méltánylást érdemlı ok kivételével) d) tisztségébıl adódó, testületben vállalt feladatának nem teljesítésével erkölcsi vagy anyagi kárt okoz Nincs helye az etikai-fegyelmi felelısségre vonásnak, ha a tag azért nem teljesítette, illetve azért szegte meg kötelezettségét, mert az Egyesület szakmai vezetıjének utasítása jogszabályba, az alapszabályba vagy a sportszerzıdés tartalmába ütközött. Nem lehet etikai-fegyelmi eljárást indítani, ha az etikai-fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személynek az etikai-fegyelmi vétségrıl való tudomásszerzése óta egy hónap, illetve a vétség elkövetése óta egy év már eltelt. Ha az etikai-fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetıeljárás folyik, annak jogerıs befejezéséig az etikai-fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha az etikai-fegyelmi eljárás nem csak a bőncselekményre, hanem azzal összefüggésben más szabályszegésre is vonatkozik.
3. Az etikai-fegyelmi büntetések
A tag etikai-fegyelmi felelısségének megállapításakor írásbeli, indokolt határozatban a következı etikai-fegyelmi büntetéssel sújtható: a) írásbeli figyelmeztetés b) eltiltás próbák, edzések látogatásától c) javaslat a tagsági jogviszony felfüggesztésére d) kizárás elıtti utolsó írásbeli figyelmeztetés e) javaslat a Közgyőlésnek a tag Egyesületbıl való kizárására f) javaslat vállalt, megválasztott tisztségbıl való visszahívásra.
5 A fenti büntetések felsorolása egyúttal fokozást is érzékeltet, viszont ezeket a fokozatokat nem szükségszerően sorrendben, hanem a fegyelmi vétség súlyának megfelelıen szabja ki az Etikai-Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban EFB). Az EFB a kiszabott fegyelmi büntetések mellett, indokolt esetben intézkedésként az Egyesület által nyújtott egyes szolgáltatások megvonásával is sújthatja a tagot (pl.: különórák látogathatósága, stb.)
4. Mentesülés a fegyelmi büntetés hatálya alól A tag az etikai-fegyelmi büntetéshez főzıdı hátrányos következmények alól – kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül – mentesül: írásbeli figyelmeztetés; és eltiltás próbák, edzések látogatásától etikai-fegyelmi büntetések esetén a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 6 hónap elteltével; b) kizárás elıtti utolsó írásbeli figyelmeztetés; és javaslat a tagsági jogviszony felfüggesztésére etikai-fegyelmi büntetések esetén a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 12 hónap elteltével; c) javaslat a tag kizárására; és javaslat vállalt, megválasztott tisztségbıl való visszahívásra etikai-fegyelmi büntetés esetén – ha az EFB másként nem dönt – a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 2 év elteltével. a)
5. Az Egyesületbıl való kizárás Az Egyesületbıl való kizárásra tett javaslat alapján a tag Egyesületbıl történı kizárásáról, valamint vállalt, megválasztott tisztségbıl való visszahívásra tett javaslat alapján a Közgyőlés határoz. A tag Egyesületbıl történı kizárása esetén a kizárt tagnak haladéktalanul, de legkésıbb a kizárásról szóló határozat jogerıre emelkedését követı nyolc napon belül rendeznie kell az Egyesülettel szemben fennálló tartozásait (tagdíj, határozatban megállapított nevelési költségtérítés, egyesületi tulajdonban lévı leltári tárgyak, egyéb tartozások). Azok a tagok, akik az Egyesületbıl való kizárásukat követıen az Egyesülettel szemben fennálló bárminemő tartozásukat a szabályzatban meghatározott határideig nem teljesítik, a kizárásról szóló határozatban meghatározott újrafelvételi lehetıségükkel nem élhetnek, amíg a tartozásukat nem teljesítik.
6. Az etikai-fegyelmi eljárás lefolytatására illetékes testületek Az elsıfokú etikai-fegyelmi eljárásra illetékes testület az öttagú EFB. Az EFB tagjait az Egyesület Közgyőlése 5 év idıtartamra, egyszerő szótöbbséggel választja. Az EFB tagjai: a) egy fı bizottsági elnök, b) négy fı bizottsági tag.
6
Az EFB elnöke: az EFB tagjai által maguk közül választott személy. Az EFB döntésének végrehajtója az Egyesület Elnöke. Másodfokon az etikai-fegyelmi ügyben az Egyesület Közgyőlése jár el. Nem vehet részt az etikai-fegyelmi jogkör gyakorlásában, akitıl az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Nem várható az ügy elfogulatlan megítélése különösen: a saját ügyében, közeli hozzátartozója ügyében, stb. Nem lehet az EFB tagja az, akit az adott ügyben tanúként, vagy szakértıként hallgatnak ki.
7. Az etikai-fegyelmi eljárás szabályai Etikai-fegyelmi eljárást írásban kezdeményezhet: a) az Egyesület Vezetısége b) az EFB bármely tagja c) az Egyesület bármely két tagja együttesen.
Az etikai-fegyelmi eljárást az Egyesület Elnöke az eljárás alá vont tag egyidejő értesítése mellett rendeli el. Az eljárás lefolytatásának pontos idıpontjáról és helyszínérıl írásban – az eljárás megkezdése elıtt legalább 5 munkanappal – értesíti az EFB tagjait és az eljárással érintett tagot. Az etikai-fegyelmi eljárást elrendelı intézkedés tartalmazza az etikai-fegyelmi eljárás alá vont tag nevét, az eljárás pontos idıpontját és helyszínét, a tag jogait, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. Az etikai-fegyelmi eljárást a vétség elkövetésének bejelentésétıl számított 15 napon belül meg kell indítani, és az ettıl számított harminc napon belül az elsıfokú eljárásra jogosult EFB érdemi határozatban döntést hoz. Az etikai-fegyelmi eljárás során a tagnak joga van: a) tanúkat hívni az ügy tisztázásának érdekében; b) védıt fogadni, A védı az eljárás során: ba) képviseli a tagot, bb) elızetesen betekinthet az eljárási iratokba, bc) indítványokat terjeszthet elı, bd) a tanúkhoz és a szakértıkhöz kérdéseket intézhet. A védı jogorvoslati indítványt csak a tag hozzájárulásával terjeszthet elı. c) kérni a tárgyalás idıpontjának elhalasztását, ha távolmaradását az értesítés kézhezvételétıl számított három napon belül igazolja.
7 8. Az etikai-fegyelmi eljárás menete Az etikai-fegyelmi tárgyalást az EFB elnöke vezeti. Ügyel a szabályzat rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására, és gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevı személyek jogaikat gyakorolhassák. A vizsgálat során az EFB biztosítja a tag védekezésének lehetıségét, és bizonyítási eljárást folytat. Az EFB elnöke a megjelentek számbavétele után – ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya – ismerteti az etikai-fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló tényállást. Ezután az EFB meghallgatja az eljárás alá vont tagot, majd meghallgatja a tanúkat. Az etikai-fegyelmi tárgyalás nyilvános, de az EFB a hallgatóságot a tárgyalásról, vagy annak egy részérıl kizárhatja (közérdekbıl vagy az eljárás alá vont tag érdekében). A zárt tárgyalást kezdeményezheti az eljárás alá vont tag, valamint a tanú is, ha valószínősíti, hogy a nyilvános tárgyalás jogos érdekét sérti. Ha az eljárás alá vont tag a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellızni lehet. Ha további bizonyítás válik szükségessé, az EFB szükség esetén szakértıt kérhet fel. A tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére, és arra, hogy a hamis tanúzás etikai-fegyelmi vétségnek minısül. Az etikai-fegyelmi tárgyalásról jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvet az EFB tagjai írják alá. A jegyzıkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzıkönyv megfelelı részét velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzıkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzıkönyvben rögzíteni kell. A jegyzıkönyvet a fegyelmi iratokhoz csatolni kell. Az EFB a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont tag terhére értékelni nem lehet. Az EFB határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak az EFB elnöke és tagjai, valamint a jegyzıkönyvvezetı lehet jelen. Döntésükrıl a tagot a tárgyalás után szóban, az azt követı 3 munkanapon belül írásban, indokolással kiegészítve értesítik. Az eljáró EFB elnöke a zárt ülésen meghozott etikai-fegyelmi határozatot kihirdeti. A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat rendelkezı részét, és ismertetni kell a határozat indokolásának lényegét. A határozat kihirdetése után az EFB elnöke felhívja a fellebbezésre jogosultakat jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére. A nyilatkozatok jegyzıkönyvbe vétele után az elnök a fegyelmi tárgyalást berekeszti.
8 9. A fellebbezés
Az elsıfokú etikai-fegyelmi határozat ellen fellebbezés nyújtható be, amennyiben: a) új tények, bizonyítékok merülnek fel; b) az elsıfokú EFB részrehajlását vélelmezik, vagy c) az eljárás alá vont személy vitatja a bizottság döntését A fellebbezésre vonatkozó elıírások: a) Az EFB határozata ellen a határozat kézhezvételétıl számított 15 napon belül, a közgyőléshez címzett, de az EFB-nek 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. b) A fellebbezésre rendelkezésre álló határidı elmulasztása – méltánylást érdemlı indok kivételével – jogvesztı. c) Az EFB a fellebbezést és az eljárásra vonatkozó iratokat a fellebbezés beadását követıen haladéktalanul felterjeszti a másodfokú etikai-fegyelmi jogkör gyakorlójához. d) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsıfokú határozatot - helybenhagyja; - megváltoztatja; vagy - megsemmisíti és az elsıfokú fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárásra utasítja. e) A fellebbezési eljárást a másodfokon eljáró etikai-fegyelmi jogkört gyakorlónak a fellebbezés kézhezvételétıl számított 8 munkanapon belül meg kell indítania, és az ettıl számított 2 héten belül végsı határozatot kell hoznia. f) A másodfokon eljáró döntése végleges, az ellen fellebbezési lehetıség nincs.
Jelen Etikai és Fegyelmi Szabályzat az egyesület hivatalos honlapján történt közzétételtıl számított 15. napján lép hatályba, és változtatásig érvényes.
Zalaegerszeg, 2009. szeptember 8.
A szabályzat a mai napon elfogadásra került:
…………………………………. Némethné Kele Mariann
………………………………….. Kovács Antónia
…………………………………… Borsos Csaba
…………………………………….. Szabó Sándor
…………………………………… Rituper Tamás