A Magyar Röplabda Szövetség Játékvezetői Testület ETIKAI és FEGYELMI SZABÁLYZATA 2015-16 (2015.03.23.)
ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.§ A Magyar Röplabda Szövetség Játékvezetői Testület (továbbiakban: Testület) Etikai és Fegyelmi Szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) célja a játékvezetők tevékenységét illetően az általánosan elfogadott és jelen Szabályzatban is rögzített viselkedési normák betartatásának biztosítása. Végrehajtó szerve a Testület Etikai és Fegyelmi Bizottsága (továbbiakban: EFEB) 1/A.§ A Szabályzat hatálya kiterjed a terem-, a strand- és az ülőröplabda szakágakra. 2.§ Ezt a célkitűzést a Testület elsősorban a szabályok megszegésének lehetséges megelőzésével és nem büntetések kiszabásával kívánja megvalósítani. Figyelmetlenségek és kisebb fegyelmezetlenségek esetén az ismétlődések elkerülését célzó elmarasztalások alkalmazása, durva fegyelemsértés vagy szándékos szabályszegés alkalmával természetesen a meghozott szigorú döntések visszatartó hatása révén kívánja a Testület mind a szervezet, mind egyes tagjainak tekintélyét megőrizni. 3.§ A Szabályzat azon természetes személyekre vonatkozik, akik a Testület Alapszabálya (továbbiakban: Alapszabály) IV. pontja szerint a Testület tagjai. 4.§ Azon játékvezetőkre, akik a játékvezetés mellett versenybírói pozíciót is betöltenek, a Szabályzat csak akkor terjed ki, amennyiben az etikai vagy fegyelmi vétséget játékvezetői tevékenységük során követik el. 5.§ A Szabályzat értelmében a játékvezetői tevékenység fogalmába tartozik az I. játékvezető, a II. játékvezető, a vonalbíró, valamint a jegyzőkönyvvezető és a szövetségi ellenőr feladatköre, amennyiben utóbbi kettőt a Testület tagja látja el. A Testület tagjainak jogait és kötelességeit a Testület Alapszabálya 16. és 17. pontja tartalmazza, a rendes tagok jogai és kötelességei jelen Szabályzat Mellékletében kerültek pontosításra, illetve kiegészítésre. Jelen szabályzatot az Etikai- és Fegyelmi Szabályzattal, valamint az MRSZ egyéb szabályzataival együtt kell alkalmazni és értelmezni. . ETIKAI SZABÁLYOK 6.§ A játékvezetők tevékenységének etikai vonatkozású figyelemmel kísérése nem a szakmai játékvezetői működést érinti, hanem a játékvezető sporttársak egymáshoz, a Testülethez, a röplabda sporthoz való viszonyát, működésükhöz kapcsolódó viselkedésüket, tevékenységük mikéntjét a küldéseknél és ellenőrzéseknél, munkájukat a Testület Elnökségében és bizottságaiban. 7.A § Etikai vétség elkövetésekor a JT elnökének, elnökhelyettesének és az EFEB vezetőjének egyeztetett véleménye befolyásolhatja az eset súlyosságának megítélését. A Testület Elnökségében és Bizottságaiban tevékenykedő, illetve valamely feladat ellátásával az Elnökség által megbízott játékvezetők etikai vétségének (hatáskör túllépése, az érvényes szabályokkal ellentétes eljárás, stb.) megállapítását követően az EFEB a konkrét problémával és ahhoz kapcsolódó véleményével a Testület Elnökségéhez fordulhat. 7.B.§. Amennyiben a játékvezető, különös tekintettel az Elnökség tagjaira, a Testület felügyeleti szervével, vagy a Magyar Röplabda Szövetség által működtetett versenyeken résztvevő bármely klubbal munkaviszonyt létesít, és azt a Szabályzat Melléklete r. pontjának megfelelően bejelentette, az Elnökség a bejelentést követő ülésén az esetleges összeférhetetlenséget meg kell vizsgálja és a további működésről döntést kell hozzon.
8.§ Az etikai normákat a terem-, strand- és ülőröplabda szakágra egyaránt érvényesíteni kell. Amennyiben a Testület bármely tagja etikai vétség miatt kerül eltiltás alá, abban az esetben egyetlen szakágban sem végezhet játékvezetői tevékenységet. ETIKAI NORMÁK 9.§ A játékvezetővel szemben kötelező érvényű elvárás, hogy: a, működésének, megbízatásának ideje alatt sportszerű magatartásával vívja ki a saját, a Testület tekintélyét, megbecsültségét. b, viselkedésével/tevékenységével a mindennapi életben sem okozhat szándékosan vagy súlyosan gondatlanul sérelmet, erkölcsi vagy anyagi kárt társainak, a Testület és az MRSZ tagjainak, a röplabda sportnak. c, törekedjen más testületi tagokat megakadályozni etikai és fegyelmi vétség elkövetésében. Az ilyen esetekről írásban tájékoztassa a Testület Elnökségét. 10.§ A mérkőzésen kötelezően a röplabdázás érvényben lévő szabályainak betartásával, a vonatkozó versenykiírások és a játékvezetői továbbképzéseken ismertetett aktuális irányelvek alkalmazásával működjön. 11.§ Egyik mérkőző felet se részesítse előnyben a szabályok egyéni, az általános irányelvektől eltérő értelmezésével. 12.§ Viselkedjen sportszerűen mind a mérkőzés előtt, mind alatta és utána, úgy a játéktéren, mint az ahhoz tartozó helyiségekben (öltöző, öltözőfolyosó, edzőterem, stb.). 12/A.§ Ne bocsátkozzon vitába sem a mérkőzés alatt, sem azt követően, a feléje irányuló megjegyzésekre ne reagáljon. Az őt ért méltánytalanságokról készítsen írásos jelentést a Testület Elnökségének. 13.§ Játékost, közreműködőt, nézőt, sportvezetőt ne sértsen meg, tettlegességtől tartózkodjon még abban az esetben is, ha őt inzultus éri. Ezen eseteket közölje írásban a Testület Elnökségével. 14.§ Írásos jelentéseit valósághűen, a történtek és a tények pontos leírásával, az elkövető személyek megnevezésével állítsa össze. Valótlan dolgokat szándékosan ne állítson. 15.§ Az általa vagy mások által vezetett mérkőzésen ne tegyen olyan kijelentést, amely játékvezető társai működésének megítélését negatívan befolyásolhatja. Elkerülhetetlen esetben lehetőleg semlegesként védelmezze sporttársai, a Testület tekintélyét. 16.§ Tanúsítson kulturált, tisztelettudó viselkedést játékvezető társaival, a Testület és az MRSZ tagjaival, a média munkatársaival szemben. 17.§ A csapatok megvendégelésre irányuló ajánlatait magyar bajnoki és kupamérkőzések alkalmával ne fogadja el. A csapatok közlekedési járművével - vis maior kivételével- ne utazzon se a mérkőzés helyszínére, se onnan lakóhelyére. 18.§ A Testület Elnöksége által rendezett, kötelező jellegű továbbképzéseken, szakmai összejöveteleken vegyen részt. Távolmaradásának jogosságát a JT Elnöksége bírálja el. Igazolatlan hiányzás szankcionálása az adott rendezvényre vonatkozó elnökségi döntés alapján történik. 19.§ Működései során a rendszeresített játékvezetői öltözékben, hivatalos alkalmakkor kulturált megjelenéssel képviselje a Testületet. 20.§ A mindenkori költséghozzájárulást a Testület Alapszabálya által előírt határidőre fizesse be, a tagsággal járó egyéb eseti kiadásokat az arra vonatkozó testületi döntésnek megfelelően egyenlítse ki. 21.§ A Testület Alapszabályából és a Testület Elnöksége döntéseiből őt érintő, illetve rá vonatkozó előírásokat és határozatokat tartsa be és hajtsa végre.
22.§ A Testület Elnökségében és Bizottságaiban, valamint egyéb kijelölt és megbízott funkciókban tevékenykedő játékvezetők törekedjenek az általuk elvállalt feladatok maradéktalan végrehajtására, mindenekelőtt játékvezető társaik érdekeinek figyelembe vételével. 23.§ A 9.-22.§-okban foglaltak megsértése, be nem tartása etikai vétségnek minősül. Az elmarasztalás figyelmeztetéstől örökre szóló eltiltásig és a Testület tagjai közül történő kizárásig terjedhet. FEGYELMI SZABÁLYOK 24.§ Fegyelmi vétség minden olyan cselekmény, mulasztás vagy magatartás, mely nem tartozik az etikai normákban felsoroltak közé, de jelen Szabályzat fegyelmi előírásainak be nem tartásából következik. 25.§ Fegyelmi vétség elkövetőjének minősül az a személy, aki a fegyelmi vétséget elköveti. A fegyelmi vétségben részesnek tekintendők azok, akik feladat körükben segítséget nyújtottak a fegyelmi vétség elkövetéséhez, vagy valamely szabályzatban foglalt kötelezettségüket megszegve nem akadályozták azt meg. 26.§ Nem értékelhető a cselekmény fegyelmi vétségként akkor, ha az elkövető azt a, kényszer vagy fenyegetés hatására b, vis maior következtében c, saját, akár játékvezető társa ellen irányuló jogtalan és közvetlen támadás elhárítása (jogos önvédelem) érdekében követte el. 27.§ Fegyelmi vétség elkövetése esetén a játékvezető eltiltása kizárólag arra a szakágra vonatkozik, amelyben a fegyelmi vétséget elkövette. 28.§
(1) Fegyelmi és etikai vétség nyilvánosságra kerülése esetén a Testület elnöke, elnökhelyettese és az EFEB vezetője (egyikük akadályoztatása esetén az illetékes képviselő) közül két fő egyetértése esetén az EFEB vezetője / akadályoztatása esetén a Testület elnöke vagy elnökhelyettese/ jogosult az érintett játékvezető/k/ működését felfüggeszteni a vizsgálat időtartamára a jogerős határozathozatalig. (2) A felfüggesztésnek a fegyelmi vizsgálat megindításától számított 7 napon belül kell megtörténnie. (3) A felfüggesztés időtartamát be kell számítani az esetleges eltiltás időtartamába. Ez nem vonatkozik az elévülési időn túl nyilvánosságra került esetekre.
29.§ A felfüggesztésről a küldő bizottság vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell 30.§ Visszaesőnek kell tekinteni azt a játékvezetőt, aki a tárgyalt fegyelmi vétség elkövetését megelőző 1 éven belül jogerős fegyelmi büntetésben részesült. Ez a fegyelmi büntetés kiszabásánál súlyosító körülménynek minősül. 31.§ A büntetés megállapításánál a súlyosbító és enyhítő körülményeket egyaránt figyelembe kell venni. 32.§ A Testületben választott, kinevezett vagy megbízott funkcióban dolgozó játékvezetők részéről tevékenységük során fokozott felelősségtudat és pozitív hozzáállás várható el. Esetükben az etikai vagy a fegyelmi vétség elbírálását az eset súlyosságának függvényében ez a követelmény befolyásolhatja. 33.§ A fegyelmi eljárás megindítását és a büntetés kiszabását az elévülés kizárja. Elévülési idő az elkövetéstől számított a 31.§-ban meghatározott eset kivételével 6 hónap. Ezen belül a fegyelmi eljárás megindítását el kell rendelni. Bűncselekménynek minősülő fegyelemsértés
esetén az elévülési idő a büntetőtörvénykönyvben megállapított büntetési tétel felső határa. Fegyelmi eljárás alatt az elévülés nyugszik. 34.§ Az elévülési idő 1 hónap a jegyzőkönyvekkel kapcsolatosan felmerülő etikai vétségek esetén. Ebben az esetben az elévülési idő kezdetének számít a jegyzőkönyvnek a Versenybizottsághoz történő beérkezése. FEGYELMI ELŐIRÁSOK 35.§ A játékvezető köteles a kapott küldés alapján a kijelölt mérkőzésen időben megjelenni és ott a mérkőzés kezdete előtt 30 perccel játékvezetői öltözékben tevékenységét megkezdeni. Nemzetközi küldés esetén különös figyelemmel ügyeljen minden abból adódó kötelezettség időbeni teljesítésére. 36.§ A játékvezető köteles a nem lakóhelyére kiírt mérkőzés kezdete előtt 1 órával megérkezni a mérkőzés lejátszására kijelölt helyszínre, kivéve ettől eltérő rendelkezés esetén. Az utazás nem köthető össze munkahelyi kiküldetéssel. Családtagok esetleges együttes utazása nem befolyásolhatja a játékvezetők indokolt utazási útvonalát, időbeosztását, tevékenységét. 37.§ A játékvezető mérkőzést indokolt esetben a Küldő bizottság vezetőjénél, a Testület elnökénél, elnökhelyettesénél mondhat le úgy, hogy helyettesítése időben megoldható legyen. Nem vonatkozik ez a vis maior esetére, ezt viszont utólag dokumentáltan igazolnia kell. 38.§ A játékvezető köteles a mérkőzés megkezdése előtt az öltözőben rendezni a játékvezetői költségtérítéssel kapcsolatos anyagiakat. Ennek rajta kívül álló okok miatti meghiúsulása esetén a mérkőzést köteles levezetni, a történteket pedig írásban jelenteni a Testület Elnökségének. 38/A.§ Sem a mérkőzés színhelyén, sem azt követően a játékvezető senkivel, semmilyen formában nem bonyolódat vitába a kifizetést illetően - jelentése a1apján indokolt esetben a JT Elnöksége intézkedik. 39.§ A játékvezető az érvényes játékvezetői díjakon és költségtérítéseken felüli összegeket nem számolhat fel. Más címen és más nevében pénzt nem vehet fel. Az erre irányuló esetleges ajánlatot köteles haladéktalanul visszautasítani és a történteket haladéktalanul írásban közölni a Testület Elnökségével. 39/A. § A figyelmetlenségből tévesen kiállított számla korrekcióját az észrevételt, vagy figyelmeztetést követően azonnal végre kell hajtani, a történteket írásban közölni kell a Testület Elnökségével. 40.§ A játékvezető a mérkőzésen köteles bármely szer befolyásától mentes (kábítószer, bódító anyag, alkohol stb.) állapotban megjelenni, továbbá az esetlegesen ilyen állapotban megjelenő kijelölt játékvezető társának közreműködését megakadályozni Ezen túlmenően köteles az esetet jelenteni az illetékes szervnek. 41.§ A játékvezető köteles minden, a játékvezetőkkel, a játékvezetéssel, a mérkőzéssel és annak körülményeivel, a Testülettel kapcsolatos lényeges körülményt, eseményt haladéktalanul írásban, sürgős intézkedést követelő esetben személyesen, telefonon, vagy más módon közölni a Testület Elnökségével. 41/A § Fegyelmi vétségnek számít az Alapszabály 21. pontja értelmében, ha a Testület tagja 15 napon belül nem jelzi írásban az Elnökség felé, hogy ellene bármely cselekmény miatt büntetőeljárás indult. A 15 napos határidőt onnantól kell számolni, amikor az érintett testületi tag tudomást szerzett az ellene indult eljárásról. 42.§ A 35-41/A.§ok megsértése fegyelmezetlenségnek minősül, az elmarasztalás a figyelmeztetéstől 6 hónapig szóló eltiltásig terjedhet.
FEGYELMI BÜNTETÉSEK 43.§ A játékvezetéstől büntetésként határozott időre szóló eltiltás időtartama minimum 2 hét, maximum 6 hónap lehet. A 42-50.§- okban rögzített minimális eltiltási időtartamok indokoltság esetén (pl. ismétlődés) ezen intervallumon belül súlyosbíthatók. A fegyelmi büntetések elbírálásánál kizárólag a Magyar Röplabda Szövetség versenynaptárában és engedélyével megrendezett mérkőzések/tornák tartoznak. 44.§ Mérkőzésről való elkésés Ha a játékvezető mérkőzésről bizonyíthatóan saját hibájából elkésik, a büntetés a játékvezetői tevékenységtől való 2 hetes eltiltás. A felelősség alóli mentesülés körülményének bizonyítása a játékvezetőt terheli. 45.§ Mérkőzésről való távolmaradás Ha a játékvezető mérkőzésről bizonyíthatóan saját hibájából távol marad a, a mérkőzés nem marad el, a büntetés a játékvezetői tevékenységtől való 1-2 hónap eltiltás b, a mérkőzés a játékvezető hibájából elmarad, a büntetés a játékvezetői tevékenységtől való 3-4 hónap eltiltás, amennyiben a mérkőzés elmaradása esetén az újrajátszással kapcsolatos költségek merülnek fel azok a játékvezető(ke)t terhelik, és ezen költségek befizetéséig nem működhet(nek). A befizetés nem befolyásolja az eltiltási határozat érvényességét, azaz a befizetéssel a játékvezető nem mentesül az eltiltás alól. 46.§ Mérkőzésen történő jogosulatlan közreműködés A játékvezető hivatalos küldés vagy engedély nélkül - vis maior kivételével - nem működhet, ellenkező esetben a büntetés a játékvezetői tevékenységtől való 1-2 hónap eltiltás. (Melléklet: Játékvezető kötelességei „f”) 46/A.§ Kivétel, ha a mérkőzésen nézőként jelen van, és felkérik szükség játékvezetőként való közreműködésre. Azonban, sem ebben, sem a vis maior esetben nem működhet közre, ha a játékvezetéstől való eltiltás alatt áll. 46/B.§ Amennyiben a játékvezető felfüggesztés vagy eltiltás alatt áll, ezen idő alatt jegyzőkönyvvezetői tevékenységet sem folytathat. 47.§ Hibás költségelszámolás Ha a játékvezető az érvényben lévő költségtérítésen felül tudatosan jogtalan összeget számol fel, büntetése 3-6 hónap eltiltás. 48.§ Műhiba elkövetése Műhiba: olyan hiba, amellyel kapcsolatosan dokumentáltan utólag is megállapítható, hogy a játékvezetők azt a játékszabályok, illetve a vonatkozó versenykiírás figyelembe vételével nem korrigálták. A mérkőzés eredményének megsemmisítése, illetve a mérkőzés újrajátszása nem feltétele a műhiba megállapításának, ellenben súlyosbító körülménynek tekintendő. Ha a játékvezető a mérkőzésen műhibát követ el, büntetése 2-4 hónap eltiltás. 49.§ Jelentési kötelezettség elmulasztása A játékvezető köteles a Testület tagjai által elkövetett, tudomására jutott fegyelmi vétségeket jelenteni a Testület Elnökségének. E kötelezettség elmulasztása esetén büntetése 2-4 hetes eltiltás.
50.§ A mérkőzésen való közreműködés megszakítása A játékvezető a mérkőzést, annak befejezése előtt - vis maior kivételével – nem hagyhatja ott, a működést másnak nem adhatja át. Ennek megszegése esetén büntetése 1-3 hónapos eltiltás. 51.§ Távolmaradás fegyelmi tárgyalásról Ha a játékvezető szabályos idézés ellenére igazolatlanul nem jelenik meg a fegyelmi tárgyaláson, vagy a Testület Elnöksége előtt, a büntetési tétel kiszabásánál súlyosító körülménynek tekintendő. 52/A.§ Jogosulatlan játékos szerepeltetése Ha a mérkőzést követően az elévülési időn belül bizonyítást nyer, hogy a mérkőzésen közreműködő játékvezető(k) nem megfelelően ellenőrizte/ellenőrizték a mérkőzés játékosainak versenyzési engedélyeit vagy nem megfelelően alkalmazta/alkalmazták a játékvezetés szabályait/irányelveit és ebből kifolyólag a mérkőzésen bármely csapat játékosa/játékosai jogosulatlanul léptek pályára, a kötelességszegés büntetése 1-2 hónap eltiltás. 52.B§ Játékos szerepeltetésének jogosulatlan megtiltása Ha a mérkőzést követően az elévülési időn belül bizonyítást nyer, hogy a mérkőzésen közreműködő játékvezető(k) nem megfelelően ellenőrizte/ellenőrizték a mérkőzés játékosainak versenyzési engedélyeit vagy nem megfelelően alkalmazta/alkalmazták a játékvezetés szabályait/irányelveit és ebből kifolyólag a mérkőzésen bármely csapat bármely arra jogosult játékosa/játékosai a játékvezető(k) erre vonatkozó eljárása miatt nem léphettek pályára, a büntetés 1-2 hónap eltiltás. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 53.§ Az EFEB munkáját a Testület Elnöksége által megválasztott vezető irányítja és koordinálja, a Bizottság összetételéről és működőképességéről ő gondoskodik. A Bizottság 3 tagú, illetve a 46.§-ban foglalt vétség tárgyalásakor kiegészül tanácskozási joggal az Oktatási Bizottság képviselőjével vagy egy arra szakmailag felkészült személlyel, testületi elnökségi vagy bizottsági tagok által elkövetett vétségek tárgyalásakor pedig az Elnökségnek a fegyelmi ügyben nem érintett képviselőjével. 53/A.§ Az MRSZ Elnökségének 9./2011.03.16. Elnökségi határozata alapján az EFEB ülésein az MRSZ Jogi és Fegyelmi Bizottság (továbbiakban JFB) Elnöke által kijelölt tag tanácskozási joggal részt vehet. Amennyiben a delegált tag úgy ítéli meg, az MRSZ JFB hatáskörébe vonhat bármely az EFEB, vagy az MRSZ JT Elnöksége által tárgyalt fegyelmi ügyet. 53/B.§ Amennyiben az EFEB valamely tagja vagy tagjai a tárgyalt ügyben érintettség vagy egyéb ok miatt nem vehet(nek) részt, az EFEB-et az adott ügyre ki kell egészíteni az Elnökség azon tagjával illetve tagjaival, aki(ke)t az Elnökség arra kijelöl. 54.§ Az EFEB ülésén nem vehet részt különös tekintettel az 51. és az 51/A.§-ban meghatározott személy, aki ellen az érdekeltek megalapozottan elfogultsági kifogást emelnek. Az elfogultság megalapozottságáról az EFEB vezetője dönt. Amennyiben vele szemben jelentenek be elfogultsági kifogást, azt a Testület elnöke jogosult elbírálni. 55.§ A tárgyalandó eset súlyosságának függvényében az illetékes területi képviselőnek a tárgyalásra történő meghívásáról az EFEB vezetője dönt. 56.§ A fegyelmi tárgyalás zárt. A meghívottakon kívüli személyek részére a tárgyaláson való részvételt az EFEB vezetője engedélyezheti.
57.§ A játékvezető ellen fegyelmi eljárás indulhat a, hivatalból b, névvel és aláírással ellátott írásos bejelentés alapján c, a Testület elnökének döntése alapján d, az MRSZ JFB írásos bejelentése alapján 58.§ A fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt írásban (e-mail, levél, fax stb.) értesíteni kell, úgy, hogy a tudomásra jutás időpontja bizonyítható legyen. 58/A.§ A fegyelmi tárgyalást az EFEB-nek a tudomására jutástól számított 30 munkanapon belül le kell folytatnia. Ez 15 munkanappal meghosszabbítható a különös elbírálást igénylő esetekben. Amennyiben az EFEB vezetője az eljárás alá vont személytől az eljárás keretében igazoló jelentést kér, a fenti időtartamokba nem számít bele a jelentéskérés elküldése és az igazoló jelentés kézhezvétele közötti időtartam. 58/B.§ Abban az esetben, ha az eljárás az MRSZ JFB írásos bejelentése alapján indult és az eljáráshoz szükséges dokumentumokat, bizonyítékokat az MRSZ JFB szolgáltatja, a 26.§. szerinti tudomásra jutás időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor a dokumentumok az EFEB-hez beérkeztek. 59.§ A fegyelmi tárgyalásról az érintetteknek írásos idézést kell küldeni. Az idézést a tárgyalás előtt legalább 7 munkanappal meg kell kapnia az idézettnek. Abban az esetben, ha az érintett a fegyelmi tárgyaláson szabályos idézés ellenére nem jelenik meg az EFEB a tárgyalást - vis maior kivételéve1 - az érintett távollétében is megtartja. 59A.§ Az EFEB a konkrét kérdés és a körülmények, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok egyértelműsége alapján, azok kielégítő tartalma esetén jogosult az érintettek személyes megjelenésétől eltekinteni a fegyelmi tárgyaláson. 59/B.§ (1) Fentiek ellenére sem kötelező a fegyelmi eljárás alá vont személy igazoló jelentésének megléte a fegyelmi tárgyaláson. (2) Az igazoló jelentés olyan formája az eljárás alá vont játékvezető észrevételeinek és védekezésének, amellyel a tárgyalásra való idézés kézhezvételének napjáig élhet, azonban az igazoló jelentés nem alapvető feltétele a tárgyalás megtartásának. (3) Amennyiben az eljárás alá vont játékvezető az igazoló jelentési kötelezettségének nem tesz eleget az eljárás során a rendelkezésére álló idő alatt, akkor észrevételeit és esetleges kifogásait a Bizottság nem veszi figyelembe, abban az esetben sem, ha azt a tárgyaláson személyesen teszi meg. 60.§ A fegyelmi eljárás során a fegyelmi alá vont játékvezetőnek lehetőséget kell adni védekezése előterjesztésére, általa megnevezett tanúk meghallgatására. Ezek feltétele az 57/B.§-ban tárgyalt igazoló jelentés megléte. 61.§ A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben minden, az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényt rögzíteni kell. 62.§ (1) Az EFEB határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. (2) Az EFEB akkor határozatképes, ha a döntéshozatalnál min.2 fő jelen van. Ebben az esetben az érvényes döntéshez teljes konszenzus szükséges. 63.§ (1) Az EFEB az eltiltási időszakot saját hatáskörben határozza meg. A működéstől történő eltiltásnál közölni kell az eltiltási időszak kezdeti és befejező dátumát. (2) A Bizottság jogosult a fegyelmi büntetések kiszabásakor - mérlegelve minden lényeges körülményt - a határozat végrehajtását 3-6 hónapi próbaidőre felfüggeszteni. (3) Fegyelmi vétség büntetése felfüggesztésének időszakában elkövetett újabb fegyelemsértés vagy etikai normaszegés a korábbi büntetést automatikusan végrehajtandóvá teszi.
64.§ A hozott határozatot a fegyelmi tárgyalás befejezése után szóban közölni kell a jelenlévőkkel. A határozatot meg kell indokolni. 65.§ A határozatot írásban rögzíteni kell, melyet a tárgyalást követő 10 munkanapon belül írásban meg kell küldeni az érintett játékvezető/knek, és a Testület Elnökségének. Az értesítést oly módon kell elküldeni, hogy az átvétel időpontja bizonyítható legyen. 66.§ (1) Az írásbeli határozat szabályszerű közlésétől számított 10 munkanapon belül írásos fellebbezés nyújtható be a Testület Elnökségéhez. A fellebbezésnek a 10 munkanapos határidőn belül be kell érkeznie a Testülethez. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (2) A fellebbezést a Testület Elnöksége soron következő ülésén tárgyalja. Döntéséről a fellebbezőt a döntést követő hét munkanapon belül értesíti. 67.§ A Testület Elnökségének döntése ellen az MRSZ Játékvezetői Testület Közgyűléséhez lehet fordulni. Ennek a jogorvoslati lehetőségnek nincs halasztó hatálya. 68.§ Az 1-65.§-okból az ellenőri tevékenységet folytató testületi tagokra értelemszerűen alkalmazandó előírások megsértése esetén az eljárás azonos a játékvezetőkkel kapcsolatos eljárással. 69.§. Ha a fegyelmi vétséget MRSZ Játékvezetői Testületi küldés birtokában nem az MRSZ Játékvezetői Testület tagja követte el, az EFEB vizsgálatát követően a Testület Elnöksége a vonatkozó anyagokat saját hatáskörben történő intézkedés céljából megküldi az illetékes területi Szövetségnek - annak eljárásáról és intézkedéséről visszajelzést kérve. 69/A §. Ha nemzetközi vagy nemzetközi jelölt játékvezetőt az EFEB 1 hónapot meghaladó vagy azt meghaladó időtartamra a játékvezetői tevékenységtől ténylegesen eltilt, (kivételt képez ez alól az érvényben lévő Versenykiírásban a játékvezetők adminisztratív feladataival kapcsolatos mulasztás) akkor az MRSZ Játékvezetői Testület Elnökségének az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul tájékoztatnia kell a CEV Játékvezetői Bizottságát az eltiltás tényéről és annak időtartamáról. ÉRDEKKÉPVISELET 70.§ A Testület tagjainak érdekvédelmét, érdekképviseletét, a Testület Elnöksége, elsődlegesen a Testület elnöke, vagy elnökhelyettese jogosult és köteles ellátni. 71.§ A Testület tagjainak magatartására, működésére vonatkozó megjegyzéseket, észrevételeket, kifogásokat a Testület Elnöksége csak írásban, névvel és aláírással ellátott beadvány formájában fogad el. Az írásos beadványban foglaltakat a Testület Elnöksége kivizsgálja és megállapításairól hozott határozatairól a panasztevőt 30 napon belül írásban értesíti. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 72.§ A jelen Szabályzat által nem tárgyalt egyéb felmerülő esetekben, azok súlyosságától függően az EFEB, vagy a Testület Elnöksége dönt. 73.§ Jelen Szabályzat a Testület Elnökségének jóváhagyását követően lép hatályba és visszavonásig érvényes. A Szabályzat módosítását bármely testületi tag írásban kezdeményezheti. A módosítás kérdésében a Testület Elnöksége illetékes a döntéshozatalra. 74.§ Az Etikai és Fegyelmi Szabályzatot, illetve az esetleges későbbi módosításokat valamennyi testületi tag részére meg kell küldeni annak jóváhagyásától számított 30 napon belül.
Jelen Szabályzatot a Magyar Röplabda Szövetség Játékvezetői Testület Elnöksége 2015. március 23-i ülésén fogadta el, közzétételéről és a korábbi Szabályzat érvénytelenítéséről rendelkezett. Érvényes visszavonásig, illetve módosításáig. Budapest, 2015. március 31.
a Magyar Röplabda Szövetség Játékvezetői Testület Elnöksége nevében
Melléklet 1,
A játékvezető jogai és kötelességei A játékvezető jogai a) Amennyiben a játékvezető eredményesen részt vesz a kötelező éves játékvezetői
b)
c)
d) e) f)
továbbképzésen, valamint a tagdíjat befizette, joga van a minősítésének megfelelő osztályban mérkőzés levezetésére a röplabda játékvezetéssel kapcsolatosan kéréssel, panasszal, javaslattal, bírálattal fordulhat írásban, névvel és aláírással ellátott beadvány formájában a Testület szerveihez (Alapszabály 26.§.) személyesen részt vehet minden olyan eljáráson, tárgyaláson, amely az ő kérelme alapján indult, vagy amelyet hivatalból indítanak meg az ő magatartásából kifolyólag kérheti működésének időszakos felfüggesztését jogosult a személyét érintő információkba betekinteni a játékvezetőt a mérkőzések levezetéséért díjazás és költségtérítés illeti meg, kivéve, ha az adott mérkőzésről ettől eltérő külön megállapodás van érvényben.
A játékvezető kötelességei
a) szakmai tudását és fizikai felkészültségét szinten tartani illetve folyamatosan b) c) d) e) f)
fejleszteni továbbképzéseken részt venni és a teszteket (beleértve az évközi e-learning teszteket is) a meghatározott határidőre és szinten teljesíteni a mérkőzéseken a Röplabdázás érvényes Játékszabályai, a játékvezetésre vonatkozó Irányelvek és egyéb szabályzatok, illetve a Versenykiírások szerint működni játékvezetőként a mérkőzés helyszínére a mérkőzés kezdete előtt egy órával megjelenni és azt az előírt öltözékben levezetni olyan esetekben, amikor a személye a sportággal kapcsolatban összefüggésbe hozható, köteles a játékvezetői etikai szabályoknak megfelelően viselkedni a játékvezető a mérkőzéseken a Testület küldőjétől kapott írásbeli vagy szóbeli küldés alapján köteles részt venni. A megyei szövetségeknél és a Budapesti Röplabda Szövetségnél (továbbiakban: BRSZ) is tevékenykedő játékvezetőnek kötelessége jelenteni a Testület Elnökségének minden olyan mérkőzésen való közreműködést, amely nem tartozik az adott megyei röplabda szövetség, ill. a BRSZ versenynaptárába ( Diákolimpiai mérkőzések, céges rendezvények, stb.) még akkor is, ha a megyei szövetség, ill. a BRSZ által kiadott hivatalos küldéssel rendelkezik. Tevékenységét az Elnökség tudomásával végezheti. Időpont ütközés esetén a Magyar Röplabda Szövetség eseménye elsőbbséget élvez.
g) kötelessége jelezni minden olyan körülményt, amely feladatainak legmagasabb színvonalon való elvégzését akadályozza h) a Testület által előírt hozzájárulást a megszabott határidőre befizetni i) amennyiben az EFEB által lefolytatott fegyelmi tárgyalásra kerül sor, a játékvezetőnek kötelessége igazoló jelentést készíteni és azt az EFEB részére megküldeni a Szabályzatban meghatározott határidőn belül. Az igazoló jelentés elmulasztása nem azt jelenti, hogy a fegyelmi tárgyalás nem zajlik le, hanem azt, hogy a játékvezető nem élt védekezési jogával j) a játékvezető köteles a vállalási lapját naprakészen vezetni, az esetleges változásokról az adott osztály küldőjét haladéktalanul értesíteni k) gépkocsis küldés esetén, amennyiben a játékvezetők együtt utaznak, a gépkocsi költség elszámolására jogosult játékvezető köteles felvenni a kapcsolatot a vele együtt utazóval/utazókkal legkésőbb a mérkőzés előtt kettő nappal. Ha a kolléga megkeresése sikertelen, jeleznie kell ezt a küldő, amennyiben ő nem elérhető a JT elnöke, valamint elnökhelyettese felé. Amennyiben a gépkocsi költség elszámolására jogosult játékvezető legkésőbb a mérkőzés előtt kettő nappal nem veszi fel a kapcsolatot a küldésben megjelölt személyekkel, annak/azok kötelessége a kapcsolatfelvétel. Ha ez sikertelen, jeleznie kell ezt a küldő, amennyiben ő nem elérhető a Testület elnöke, valamint elnökhelyettese felé. Az együtt utazók, a mérkőzésre az előírások szerinti időben történő megérkezéséért a gépkocsi költség elszámolására jogosult játékvezető a felelős. (Adott esetben, ha a játékvezető késik a találkozóról és ez veszélyezteti a mérkőzésre időben történő megérkezést, a gépkocsis küldéssel rendelkező játékvezetőnek egyedül kell elindulnia a mérkőzésre- ez a késő játékvezető felelőssége) A gépkocsi költség elszámolására jogosult játékvezető mind a találkozó megszervezésekor, mind a hazaérkezéskor köteles a legnagyobb körültekintéssel és gondossággal eljárni. Az indulási és a visszaérkezési hely mindenképpen közforgalmú közlekedési kapcsolattal rendelkező hely legyen, különös tekintettel a hazaérkezésre. Amennyiben az indulás szokatlanul korai órában és a hazaérkezés késő esti vagy éjszakai órában történik, (azaz csak éjszakai közforgalmú közlekedési járat érhető el, vagy az sem) korai indulás esetén köteles kollégájáért elmenni vagy késő esti időpont esetén haza szállítani. Egyéb esetben a gépkocsi költség elszámolására jogosult játékvezető ilyen helyzetben tanúsítsa a tőle elvárható magatartás, kivéve, ha a kollégák másképpen állapodnak meg. l) a II. játékvezető, ha a játékszabályokkal nyilvánvalóan ellentétes döntést észlel az I. játékvezető részéről, köteles erre felhívni a figyelmét és a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában ezt rögzíteni m) a játékvezetőnek kötelessége ellenőrizni a mérkőzés jegyzőkönyvébe beírt játékosok sportorvosi engedélyének érvényességét n) kizárással szankcionált csapattag esetében a játékvezetők kötelesek jelentést írni és eljuttatni a Magyar Röplabda Szövetség Jogi és Fegyelmi Bizottsága, valamint a Testület elnöke részére a mérkőzést követő 48 órán belül.
o) a játékvezetőnek kötelessége ellenőrizni a mérkőzés jegyzőkönyvébe beírt játékosok
sportorvosi- és versenyzési engedélyének érvényességét oly módon, hogy a programban elöl álló csapatot az I. játékvezető, a másik csapatot a II. játékvezető ellenőrzi. A játékvezetők felelősségét ennek megfelelően kell megállapítani.
p) az MRSZ által rendezett tornák, utánpótlás versenyek esetében a játékvezetői felelősség egyetemleges, mind az igazolások ellenőrzésére, mind a verseny körülményeire tekintettel. Amennyiben a tornán, versenyen hivatalosan Versenybíró működik közre és a Versenykiírás a feladatot, a Versenybíró hatáskörébe helyezi az I. és II. játékvezető mentesül az igazolások ellenőrzésének felelőssége alól. r) a játékvezető, amennyiben a Testület felügyeleti szervével, vagy a Magyar Röplabda Szövetség által működtetett versenyeken résztvevő bármely klubbal munkaviszonyt létesít, ezt a szerződés érvénybe lépésétől számított 15 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a Testület Elnökségének. s) a játékvezetőnek kötelessége a MRSZ JT játékvezetői felületének figyelése, a küldő bizottságtól kapott küldés visszaigazolása. Amennyiben a kettő között eltérés van kötelessége a Küldő bizottsággal a kapcsolatot felvenni.
Az aktuálisan érvényben lévő Versenykiírás játékvezetőkre vonatkozó rendelkezései A mérkőzés rendezés feltételeit a játékvezetőknek kell ellenőrizni, és az azokban talált hiányosságokat a jegyzőkönyvben kötelesek rögzíteni. Ha a mérkőzésen szövetségi ellenőri működik, akkor a hiányosságok rögzítése az ő hatáskörébe tartozik. Ezen feltételek a Versenykiírás „Mérkőzésrendezési feltételek” szakaszában találhatóak meg. Ez a Melléklet a Szabályzat elválaszthatatlan részét képezi.
