MAGYAR ULTISZÖVETSÉG
FEGYELMI ÉS ETIKAI SZABÁLYZAT
Elfogadva a MAUSZ Elnökségének 2008. április 05-i ülésén.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Magyar Ultiszövetség (továbbiakban: MAUSZ) tagegyesületei, valamint ultisaik, és tagjaik a lojalitás, a tisztesség és a sportszerőség elvei szerint viselkednek. (2) Sportszerő az a játékos, aki a játék általános alapelveire épült játékszabályokat betartja, játékostársaival is betartatja, illetve erre törekedve, játéka és magatartása megfelel a játékszabályok írott és íratlan elıírásainak, ezek szellemének, a Fair Play követelményeinek.
A FEGYELMI ÉS ETIKAI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA 2. § (1) A Fegyelmi és Etikai Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) meghatározza a MAUSZ tagjainak e tevékenységükkel kapcsolatos fegyelmi felelısségre vonás módját és mértékét. (2) A Szabályzat célja, hogy a)
b) c)
d) e)
védje a játékban, a Szövetség irányításában, szervezésében, a versenyek lebonyolításában résztvevık személyét és jogait, továbbá az ulti versenyek és bajnokságok rendjét és tisztaságát; segítsen betartatni, illetve tiszteletben tartatni az ulti verseny- és játékszabályait, az ultival összefüggı egyéb szabályokat, illetve a MAUSZ és szervezeti egységeinek határozatait; ösztönözze a versenyben résztvevıket a játékfegyelem megtartására, ellenfeleivel, a játékvezetıkkel, sportvezetıkkel, valamint a közönséggel szembeni sportszerő magatartásra, a Fair Play elvének betartására; nevelje az ultisokat arra, hogy a versenyeken a játékszabályoknak és azok szellemének megfelelıen versenyezzenek; a fegyelemsértık ne kerüljék el a felelısségre vonást és a megfelelı súlyú fegyelmi büntetést.
(3) A Szabályzat hatálya kiterjed a MAUSZ keretében tevékenykedı tagok erkölcsi és fegyelmi felelısségére. (4) A Szabályzat hatálya kiterjed továbbá a tagok képviselıire, elnökségére, vezetıségére és egyéb tisztségviselıire is, ha a tevékenységük a Szövetségnek bármilyen formában - bizonyíthatóan erkölcsi és/vagy anyagi - kárt okoz, esetleg viselkedésének költség kihatása van a Szövetségre, vagy olyat tesz, ami árt a Szövetség jó hírének.
-1-
(5) A Fegyelmi Szabályzat feladata meghatározni, hogy mely cselekmény minısül fegyelmi vétségnek, azonkívül azt, hogy a fegyelmi vétség elkövetıje a fegyelmi eljárás lefolytatása után milyen tartalmú és nagyságú fegyelmi büntetésben részesíthetı. (6) A MAUSZ versenykiírása, szabályzatai és döntései kötelezik a MAUSZ versenyeinek szervezıit, illetve a tagegyesületeket arra, hogy tartsák be az ulti játékszabályait. (7) A Fegyelmi Szabályzatot hatálya kiterjed továbbá: − a versenyek szervezıire és az általuk delegált játékvezetı(k)re; − arra a tagegyesületre, tagegyesületi tagra (versenyzık, csapatvezetık, szurkolók), amely a MAUSZ által szervezett bármely bajnokságra vagy versenyre a nevezését leadta; (8) A Szabályzatot kell alkalmazni a MAUSZ által rendezett összes ulti versenyen
Fegyelmi és etikai vétségek 3. § (1) Etikai- és/vagy fegyelmi vétséget követ el az, aki: a) a versenyszabályokat vétkesen megszegi, vagy egyéb sportszerőtlenséget követ el; b) versenyeken, bajnokságokon, hivatalos MAUSZ rendezvényen magának vagy másoknak bármilyen módon jogtalan elınyt szerez, illetve igyekszik szerezni, továbbá, aki másnak jogtalan elınyt nyújt, vagy igyekszik nyújtani; c) a MAUSZ Alapszabályában, vezetı szerveinek határozataiban (pl. versenyszabályzat) foglalt kötelezı rendelkezéseket vétkesen megsérti, vagy megszegi, a határozatokat, döntéseket nem hajtja végre; d) a verseny bírája a mérkızés folyamán többször is figyelmeztette a játékos(oka)t, aki(k) ennek ellenére tovább folytatja, folytatják a sportszerőtlen viselkedést; e) a versenyzı mérkızés közben tiltakozásul elhagyja az asztalt, és/vagy megtagadja a mérkızés folytatását; f) botrányos viselkedéssel vagy erkölcstelen életmóddal, illetve egyéb módon ultishoz nem méltó magatartást tanúsít; g) versenyzıhöz, vezetıhöz méltatlan viselkedésével erkölcsi-, vagy közvetlen/közvetett módon anyagi kárt okoz. h) az ultival összefüggı vagy egyéb, a sporterkölcsöt súlyosan sértı cselekményt vagy bőncselekményt követ el; i) a MAUSZ-szal szembeni kötelezettség elmulasztása; j) a MAUSZ-szal kapcsolatos hivatalos iratot meghamisít, felhasznál, vagy ezek valamelyikét megkísérli.
-2-
A FEGYELMI ÉS ETIKAI SZABÁLYZAT IDİBELI HATÁLYA 4. § (1) A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévı Szabályzat szerint kell elbírálni. (2) Ha a cselekmény elbíráláskor már új Szabályzat van hatályban, amely szerint az elkövetett cselekmény már nem fegyelmi vétség, illetve ha az elkövetett cselekmény, mint fegyelmi vétség után enyhébb büntetés kiszabását rendeli el, akkor az új Szabályzatot kell alkalmazni a hatályba lépése elıtt elkövetett cselekményre is.
A FEGYELMI BÜNTETÉSEK A FEGYELMI BÜNTETÉS CÉLJA 5. § A fegyelmi büntetés célja - az ulti versenyek és egyéb, a MAUSZ által szervezett rendezvények rendjének és tisztaságának védelme érdekében - a fegyelmi vétséget elkövetı nevelése, valamint annak megelızése, hogy a sportág versenyrendszerének résztvevıje fegyelmi vétséget kövessen el.
FEGYELMI BÜNTETÉSEK 6. § (1) A 3. § (1) a-d pontjaiban (játék és verseny közben) meghatározott fegyelmi vétséget megvalósító versenyzıvel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a)
Figyelmeztetés (sárga lap). Ha valaki egy versenyidény alatt két sárga lapos figyelmeztetést kap, egy mérkızésrıl automatikusan eltiltást kap. Egy versenyen kapott két sárga lap automatikusan piros lapot ér.
b)
Az adott versenybıl történı azonnali kizárás (piros lap). A versenybıl való kizárás vonzata, hogy a kizárt játékos a következı versenyen nem indulhat.
c)
A nemzeti bajnokság versenyein szerzett „lapos” figyelmeztetésekkel együtt járó eltiltás a következı bajnoki fordulóra érvényes, azt nem lehet letölteni „sima” értékszámszerzı versenyen. A 6. § (1) (2) bekezdéseiben kiszabott büntetés(ek)et a verseny bírája hozza meg, ami ellen helyszíni fellebbezési lehetıség nincs.
d)
A közremőködı játékvezetık minden versenyrıl jelentést küldenek a Fegyelmi és Etikai Bizottság (FEB) elnökének, amiben rögzítik a kiosztott sárga vagy piros lapok mennyiségét, azt, hogy ki kapta és miért. Az esetleges nemleges jegyzıkönyvet is továbbítani kell. A sárga (és piros) lapos figyelmeztetéseket a FEB nyilvántartásba veszi. -3-
e)
Büntetıpontok megállapítása, mely nem haladhatja meg a versenyrendszerben megszerezhetı összes bajnoki pontok egynegyedét.
f)
A versenyrendszerbıl történı határozott vagy határozatlan idejő kizárás.
(2) Ha az eltiltás idıtartama a hat hónapot meghaladja, a határozat rendelkezı részét közzé kell tenni. (3) A fenti büntetések együtt is alkalmazhatók (4) A MAUSZ rendezvényei elıtt vagy után elkövetett fegyelmi vétségre a verseny ideje alatt elkövetett fegyelmi vétségre irányadó büntetéseket kell megfelelıen alkalmazni. (5) Ha a fegyelmi büntetésben részesített a sportfegyelmi büntetés hatálya alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, ugyanaz a fegyelmi büntetés ismét kiszabható.
A FEGYELMI BÜNTETÉS ENYHÍTÉSE 7. § A fegyelmi büntetést enyhíteni lehet, ha annak legkisebb mértéke a fegyelmi büntetés céljára, valamint a kiszabásánál irányadó összes körülményre is figyelemmel, túl szigorú.
A FEGYELMI BÜNTETÉS SÚLYOSBÍTÁSA, MENTESÜLÉS A BÜNTETÉS ALÓL 8. § (1) A fegyelmi büntetést általában súlyosbítani lehet, ha a büntetés legmagasabb mértéke a fegyelmi büntetés céljára, valamint a kiszabásánál irányadó összes körülményre is figyelemmel enyhe. (2) Súlyosbítani lehet a fegyelmi büntetését a Szövetség azon tagjának, aki (amely): a.) ugyanazon a versenyen több fegyelmi vétséget követ el; b.) ugyanazt a fegyelmi vétséget ugyanazon a versenyen többször követi el; c.) visszaesı. (3) Visszaesınek az minısül, akikre (amelyre) a fegyelmi vétség elkövetését megelızıen már szabtak ki fegyelmi büntetést, és újabb fegyelmi vétséget követ el.
-4-
(4) A fegyelmi büntetésben részesített tag az idıtartamban meghatározott sportfegyelmi büntetés alól az idıtartam leteltekor, az egyéb sportfegyelmi büntetés alól foganatosítása után azonnal mentesül.
A FEGYELMI BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE 9. § (1) A korábban kiszabott felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani akkor, ha a fegyelmi vétséget elkövetıvel szemben a fegyelmi büntetés felfüggesztésének idıtartama alatt, újabb fegyelmi vétség miatt, fegyelmi büntetést szabnak ki. (2) A felfüggesztés idıtartamának eredményes leteltét úgy kell tekinteni, mintha fegyelmi büntetést ki sem szabták volna. A felfüggesztés leteltét követı egy éven belüli újabb fegyelmi vétség elkövetése esetén azonban, a felfüggesztés miatt le nem töltött büntetés alapjául szolgáló fegyelmi vétséget a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként lehet figyelembe venni.
A FEGYELMI BÜNTETÉS KISZABÁSÁNAK FELTÉTELE 10. § Fegyelmi büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha a Szabályzat a cselekményt fegyelmi vétségnek nyilvánítja, és meghatározza a fegyelmi büntetés formáját és mértékét.
A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
AZ ALAPELVEK ALKALMAZÁSA 11. § A fegyelmi eljárás alapelvei általános érvényőek, azokat az egész fegyelmi eljárásban, annak minden szakaszában alkalmazni kell.
-5-
A Fegyelmi és Etikai Bizottság hatásköre 12. §. (1) A Bizottság jár el azzal szemben, aki: a.) A MAUSZ által vagy közremőködésével megrendezett bajnokságon, versenyen, vagy egyéb rendezvényen vesz részt és azokon vagy azokkal összefüggésben szövetségi vagy egyéb rendet sértı etikai-, fegyelmi vétséget követ el, b.) több egyesület mőködését érintı fegyelmi vétség (versenyzıcsábítás, átigazolási és egyéb szövetségi szabályok megsértése, megvesztegetés stb.) követ el, c.) a MAUSZ-ban folytatott tevékenységgel összefüggı fegyelmi vétséget követ el, d.) a cselekmény elkövetése után, de még a szövetségi fegyelmi felelısségre vonás elıtt, szövetségi tagsági viszonyát megszüntette.
AZ ELJÁRÁS ELRENDELÉSE 13. § (1) A fegyelmi eljárást csak fegyelmi vétség alapos gyanújának megléte esetén lehet elrendelni. (2) A fegyelmi bizottság elnöke fegyelmi eljárást rendelhet el, de azt indítványozhatja a MAUSZ bármely vezetı tisztségviselıje, illetve tagja. A fegyelmi eljárás elrendelhetı akkor is, ha a versenybíró nem vehetett észre súlyos sportszerőtlenséget és ezért nem tudott döntést hozni. (3) Fegyelmi eljárást csak a fegyelmi eljárás írásbeli elrendelése után folytathatja le a Fegyelmi Bizottság. (4) A fegyelmi eljárás elrendelése elıtt az elrendelésre jogosult a fegyelmi bizottság tagját megbízhatja az eljárás elrendeléséhez szükséges bizonyítékok (adatok) beszerzésével.
AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME 14. § (1) Senki sem tekinthetı vétkesnek mindaddig, amíg azt a Fegyelmi Bizottság határozata jogerısen meg nem állapítja. (2) A fegyelmi eljárás alá vont személy vagy csapat nem kötelezhetı ártatlanságának bizonyítására. A fegyelmi vétség bizonyítása illetve a bizonyítékok értékelése, mérlegelése a Fegyelmi Bizottságra hárul. -6-
A TÉNYÁLLÁS FELDERÍTÉSE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE 15. § (1) A Fegyelmi Bizottság feladata, hogy az eljárás minden szakaszában a tényállást alaposan, a legnagyobb körültekintéssel és lehetıleg hiánytalanul tisztázza, a valóságnak megfelelıen állapítsa meg, továbbá a felelısséget enyhítı és súlyosbító körülményeket egyaránt figyelembe vegye. (2) A Fegyelmi Bizottság a feltárt bizonyítékokat egyenként és összefüggésükben értékeli, és szabad meggyızıdése alapján bírálja el. (3) A Fegyelmi Bizottság abba, hogy valamely tényt bizonyítékként elfogad, vagy bizonyítékként nem vesz figyelembe, nem korlátozható. (4) A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi határozatát a közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozza. (5) A fegyelmi tárgyalást lehetıleg egy - a szükséghez képest folyamatos – tárgyaláson kell befejezni. (6) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában az, aki: a.) maga is fegyelmi eljárás alatt vagy büntetés alatt áll, b.) a fegyelmi eljárás alá vont személynek hozzátartozója (egyenes ági rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelı szülıje, örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, házastársa, élettársa és jegyese, házastársának egyenes ági rokona és testvére, valamint testvérének házastársa), c.) a fegyelmi eljárás alá vont személlyel perben vagy haragban áll, d.) akitıl az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el, e.) a fegyelmi ügyben érdekelt egyesület tagja. (7) A Bizottság elnöke hivatalból vagy kifogás alapján köteles az érdekeltség kérdésében határozatot hozni. Ha az érdekeltség a Bizottság elnökét érinti, a MAUSZ elnöksége határoz.
A JOGORVOSLATI JOGOSULTSÁG 16. § A Fegyelmi Bizottság határozata ellen annak keltétıl számított 15 napon belül az elnökséghez lehet fellebbezni, amely következı ülésén az ügyet napirendre veszi és megtárgyalja. Az elnökség fegyelmi ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
-7-
A FEGYELMI ÉS ETIKAI BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE 17. § A fegyelmi jogkört elsı fokon a Fegyelmi és Etikai Bizottság gyakorolja.
A fegyelmi tárgyalás jegyzıkönyve 18. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzıkönyvet kell készíteni (az írásos jegyzıkönyvön kívül hangfelvétel is készíthetı, de ezt elıre közölni kell a résztvevıkkel). (2) A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: a.) a tárgyalás helyét és idejét, b.) az eljárásban résztvevık nevét és levelezési címét, c.) a fegyelmi eljárás alá vont személy adatait és elıadott védekezését, d.) a kihallgatott tanuk vallomását, a meghallgatott szakértık véleményét, e.) az írásbeli bizonyítékok ismertetésének megtörténtét, f.) a fegyelmi határozat rendelkezı részét, g.) a határozat kihirdetésének megtörténtét, h.) a nyilatkozatot a fellebbezés kérdésében. (3) A fegyelmi tárgyalás jegyzıkönyve a fegyelmi tárgyaláson történtek bizonyítására szolgál. A jegyzıkönyvet (és - amennyiben készült - a hangfelvételt) a fegyelmi tárgyalás irataihoz kell csatolni.
A fegyelmi határozat 19. § (1) A fegyelmi határozat vagy büntetı, vagy az eljárást megszőntetı határozat lehet. (2) Büntetı határozatot kell hozni, ha megállapítható, hogy az eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el. (3) Eljárást megszüntetı határozatot kell hozni: a.) ha a megállapított cselekmény nem valósít meg fegyelmi vétséget, b.) ha az eljárás alapját képezı cselekmény elkövetése nem nyert bizonyítást, c.) ha nem állapítható meg a fegyelmi vétség elkövetıje, vagy az elkövetı vétkessége, d.) ha a fegyelmi vétség elévült, e.) ha a fegyelmi vétség súlyára és az eset összes körülményére tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása sem látszik szükségesnek. -8-
(4) A fegyelmi határozat rendelkezı részbıl és indoklásból áll. a.) A határozatban bevezetésként meg kell jelölni azt, hogy a határozatot a Bizottság hozta, továbbá annak nevét és sportegyesületi tagsági könyvének számát, aki ellen fegyelmi eljárás indult, végül a határozat meghozatalának helyét és idejét. b.) A büntetı határozat rendelkezı részének tartalmaznia kell az elkövetı nevén és személyi adatain kívül az elkövetett fegyelmi vétség megjelölését, a vétkesség kérdésében való döntést és az alkalmazott fegyelmi büntetést. A határozat rendelkezı részében kell megállapítani a határozat nyilvánosságra hozatalának módját, továbbá utalni kell a fellebbezés lehetıségére is. c.) A büntetı határozat indoklásának tartalmaznia kell a bizonyítottnak vett tényállást, a bizonyítékok megjelölésével, továbbá annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen fegyelmi vétséget valósít meg, az elkövetésben a fegyelmi eljárás alá vont személy mennyiben vétkes, végül az enyhítı és súlyosbító körülmények értékelését, valamint a fegyelmi büntetés mértékének indoklását. d.) Az eljárást megszüntetı határozat rendelkezı részének tartalmaznia kell a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét, személyi adatait, továbbá az eljárás megszőntetésének kimondását, a megszőntetés okának megjelölésével. Az eljárást megszüntetı fegyelmi határozat indoklásában ki kell térni a (3) bekezdésben foglaltak indoklására. (5) A fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárás elrendelésétıl számított 30 napon belül meg kell hozni. A fegyelmi eljárást elrendelı, vagy a Bizottság elnöke ezt a határidıt indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbíthatja. A fegyelmi eljárás – az eljárás alá vont személy kérésére történı - elnapolása esetén ez a határidı újabb 15 nappal meghosszabbodik. (6) A határozatot a jelenlevıkkel kihirdetés útján, az érdekelt távollévıkkel kézbesítés útján is közölni kell. Fellebbezés hiányában a határozat a fellebbezési határidı lejártát követı napon emelkedik jogerıre és válik végrehajthatóvá. A határozatot meg kell küldeni mindazoknak a szerveknek, amelyek közremőködni kötelesek annak végrehajtásában. (7) A Bizottság az általa hozott és kihirdetett, vagy kézbesítés útján közölt határozatot nem változtathatja meg. (8) A 3.§ (1) bekezdés a.)-f.) pontjaiban meghatározott ügyekben a büntetés fegyelmi-, büntetıeljárás mellızésével is kiszabható, ha a tényállás egyébként tisztázott.
-9-
A FEGYELMI HATÁROZAT NYILVÁNTARTÁSA ÉS KÖZZÉTÉTELE 20.§ (1) A fegyelmi határozatban kiszabott büntetést, a felfüggesztés idıtartamát nyilván kell tartani. (2) A fegyelmi büntetést az erre a célra rendszeresített nyilvántartásba a Fegyelmi Bizottság jegyzi fel. (3) A fegyelmi határozatokat az Ulti Hírek következı számában kell közzé tenni.
- 10 -
