A RÁCKEVEI HORGÁSZEGYESÜLET FEGYELMI és ETIKAI SZABÁLYZATA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
A Szabályzat célja a jogszabályokon és más kötelező rendelkezésen túl – az Országos Horgászrendelet és az Egyesület Alapszabályát is ide értve – az Egyesület tagjainak egymással és a környezettel való kapcsolatára útmutatás. A Szabályzat érvényesíti az egyesületi demokrácia elveit, a többségi akarat megvalósulását a kisebbségi vélemények tiszteletben tartásával, rendelkezik általános magatartási elvárásokról és segíti egyes konkrét esetek megítélését. A Szabályzat értelmez, irányt mutat, fogalmakat tisztáz és keretet ad, a leírtakon túl szellemében a humanitás, barátság és a kölcsönös tisztelet erősítését kell szolgálnia. A Szabályzat nem csak a rendelkezések tiszteletben tartását, a fegyelmezett magatartást várja el mindazoktól, akikre a hatálya kiterjed, hanem a jóhiszeműséget, a segítőkészséget és az aktív közreműködést is a közös célok megvalósítása érdekében. A Szabályzat főbb fejezetei: 1. Fegyelmi szabályzat - hatálya - hatáskörök - fegyelmi vétségek - eljárási szabályok - fegyelmi büntetések II. Etikai szabályzat - fogalmak - általános magatartási szabályok - magatartás a horgászaton
I. Fegyelmi Szabályzat A fegyelmi eljárás célja 1.§ A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályok, az Országos Horgászrend, az Egyesület Alapszabálya és az egyesületi testületek kötelező rendelkezései megtartásának biztosítása, illetőleg a bizonyítottan elkövetett és a fentiekben felsorolt szabályok ellen vétőkkel szemben a cselekménnyel arányban álló elmarasztalás.
A Fegyelmi Szabályzat hatálya 2.§. /1/ A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya az Egyesület felnőtt és ifjúsági tagjára kiterjed, illetőleg azokra a személyekre, akik az Egyesületen keresztül házastársi horgászengedéllyel rendelkeznek, a gyermek tagok csak etikai eljárás alá vonhatók. /2/ A gyermekkorú tag esetében az etikai eljárás alá vontat csak törvényes képviselője (szülő, gyám) jelenlétében szabad meghallgatni. /3/ A Fegyelmi Szabályzat hatálya kiterjed azokra az esetekre, amelyek egyéni vagy az Egyesület által szervezett horgászat során, vagy más horgásszal, az egyesületi élettel kapcsolatos egyéb rendezvényen, ill. az egyesületi élettel összefüggésben követett el a tag, vagy a szabálytalanság mulasztás miatt következett be. A Fegyelmi Szabályzathoz kapcsolódó hatáskörök 3.§. /1/ A fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása a Fegyelmi és Etikai Bizottság, a Szabályzat 5. § (4) bekezdésben foglaltak esetében az Egyesület elnöke jogosult. /2/ Az /1/ bekezdéstől eltérően a választott tisztségviselők esetében /elnök, alelnök, titkár, gazdasági felelős, horgászmester, Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, Fegyelmi és Etikai Bizottság elnökéből alakult ad hoc Fegyelmi Bizottság gyakorolja. /3/ Amennyiben a fegyelmi eljárás az ad hoc Fegyelmi Bizottság tagját (tagjait) érinti, az ad hoc Fegyelmi Bizottság 1-1 tagját a Vezetőség, a Felügyelő Bizottság, valamint a Fegyelmi és Etikai Bizottság jelöli ki. /4/ A fegyelmi ügyek másodfokú elbírálása a Horgászegyesület küldöttgyűlése jogosult. Fegyelmi vétségek 4.§ Fegyelmi vétséget követ el az a tag: a) aki ellen halászattal, horgászattal összefüggő szándékos bűncselekmény miatt jogerős bírósági elmarasztaló ítéletet hoztak, b) aki ellen szabálysértési hatóság jogerős marasztaló határozatot hozott halászattal, horgászattal összefüggésben, c) aki ellen jogerős bírósági, vagy szabálysértési hatósági marasztalás történt természetvédelemmel összefüggésben, d) aki a halászattal, horgászattal, vagy természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, a horgászrendek /országos, vagy helyi/, az egyesületi Alapszabály, vagy a választott egyesületek és a Közgyűlés döntései ellen vét, illetőleg tevékenységével vagy mulasztásával a horgásztársadalom és az Egyesület működését veszélyezteti, e) aki választott egyesületi tagként,m tisztségviselőként a kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti. Az eljárás megindítása 5.§ /1/ Fegyelmi eljárás csak írásban rendelhető el. Az eljárás alá vonttal az értesítésben ismerni kell az eljárás megindításának okát.
/2/ A fegyelmi eljárást csak az egyesület elnöke, vagy tartós akadályoztatása ill. személyes érintettsége esetében az alelnöke rendelheti el. A Közgyűlés kötelezheti az elnököt (alelnököt) az eljárás elrendelésére. /3/ Az eljárás az egyesület bármely tagja kezdeményezheti, de az elnök (alelnök) jogosult elbírálni, hogy a cselekmény fegyelmi eljárás elrendelését megköveteli-e. Köteles a fegyelmi eljárást elrendelni az erre jogosult a 4.§ a), b) és c) pontjai szerinti esetekben. /4/ Az Egyesület elnöke csekélyebb súlyú fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a Szabályzat 8.§/1/ bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést. Az Egyesület elnöke által a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével kiszabható fegyelmi büntetés feltétele, hogy minden bizonyíték rendelkezésre álljon, a tényállás kétséget kizáróan megállapítható legyen, valamint a cselekmény elkövetését a fegyelmi eljárás alá vont elismerje. /5/ Ha a fegyelmi eljárás alá vont az Egyesület elnökének az 5.§ /4/ bekezdése szerinti intézkedése ellen annak közlésétől számított 8 napon belül kifogással él, az Egyesület elnöke köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni. Eljárási szabályok 6.§ /1/ Az eljárás elrendelésétől számított 30 napon belül a fegyelmi bizottság elnöke a meghallgatást kitűzni, illetőleg annak mellőzéséről is dönthet a 4.§ a), b) c) pontokban fogalt esetekben. /2/ Az eljárás során a fegyelmi bizottság testületként tevékenykedik, tanúmeghallgatásokat tart, bizonyítékokat szerez be és értékel. A fegyelmi bizottság munkáját az Egyesület valamennyi tagja köteles segíteni az általa ismert bizonyítékok bemutatásával, tanúvallomásokkal. A bizonyítékok eltitkolása és az ügyre vonatkozó információk elhallgatása is fegyelmi vétség. /3/ Az eljárás alá vontat tértivevényes levélben kell a tárgyalásra megidézni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy az a távolmaradása esetén is megtartható. Fel kell hívni bizonyítékai bemutatására és arra, hogy a tanúit előzetesen jelentse be. /4/ Mellőzhető a tárgyalás, ha az eljárás alá vont a terhére rótt cselekmény elismerte. /5/ A fegyelmi tárgyalás az Egyesület tagjai számára nyilvános, azonban az eljárás alá vont kérésére zárt tárgyalást kell tartani. /6/ A tárgyalást az eljáró bizottság elnöke nyitja meg, vezeti le és gondoskodik a rend fenntartásáról. A szükséges adatok egyeztetése és az összeférhetetlenség, elfogultság kizárása után ismerteti az eljárásra indokot adó eseményt, a bizonyítékokat és meghallgatja az eljárás alá vontat, a tanúkat. Az eljáró bizottság tagjai kérdéseket tesznek fel, majd az elnök a tárgyalást bezárja. Az eljáró bizottság a döntését – amennyiben további bizonyítást, meghallgatásokat nem lát szükségesnek – a tárgyalást követő 8 napon belül köteles írásba foglalva az érintettek számára megküldeni. A döntés egyértelmű tisztázottság esetén a tárgyalást követően azonnal kihirdethető, de az írásos közlés ebben az esetben is szükséges. /7/ A fegyelmi határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségét is. /8/ A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha az ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb ezen eljárások jogerős befejezéségi.
Elévülés 7.§ Ha a fegyelmi vétség elkövetésétől számítva több mint egy év, vagy az eljárás elrendelésére jogosult tudomására jutásától számított három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható. Ez alól kivétel, ha az ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult, ilyen esetekben az elévülés a bírósági, vagy hatósági döntés jogerőre emelkedésével indul.
Fegyelmi büntetések 8.§ /1/ Fegyelmi büntetések: a) figyelmeztetés b) írásbeli megrovás c) horgászattól a Ráckeve Dunán és vízrendszerén meghatározott időre – legfeljebb 5 évre – eltiltás d) tisztségviseléstől meghatározott időre – legfeljebb öt évre – eltiltás e) kizárás /26 Az 61/ bek. a), és c) pontjában leírt fegyelmi büntetéseket a fegyelmi és a. hoc fegyelmi bizottság saját hatáskörében szabja ki, a d) és e) pontok szerinti fegyelmi büntetéseket a közgyűlésnek (Elnökségnek, Választmánynak, Küldöttközgyűlésnek) indítványozza. /3/ Az /1/ bekezdés c) és e) pontja esetén az állami horgászjegyet, a fogási napló, a tagsági lapot, a kiegészítő tagsági lapot és a területi engedélyt, illetve az e) pont esetében az előzőeken túl a tagsági igazolványt is a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően az elmarasztalt személytől be kell vonni. A fegyelmi szervek hatásköre és működése 9.§ /1/ A fegyelmi bizottságnak a küldöttközgyűlés által választott három tagja és 1 póttagja van Az elsőfokú fegyelmi bizottság határozatképes, ha azon a tagjainak több, mint 50 %-a jelen van. /2/ Nem járhat el fegyelmi ügyben a bizottság tagjaként a sértett, vagy akinek egyeneságbeli rokona az eljárás alá vont ill. a sértett. Ugyanezek a kizáró okok házastársak esetében is. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként, akitől elfogultság, vagy más ok miatt az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. /3/ Nem vehet részt a másodfokú eljárásban az a személy, aki az első fokú eljárásban a fegyelmi bizottság tagjaként vett részt. /4/ A másodfokú fegyelmi eljárást az egyesület elnöke, kizáró ok esetén az alelnök vezeti le. Fellebbezés 10.§ /1/ Az első fokú fegyelmi határozat ellen annak kézhezvételét követő 15 napon belül nyújtható be fellebbezés. /2/ Fellebbezést az elmarasztalt és az Egyesület elnöke nyújthat be. /3/ A fellebbezést az első fokon határozatot hozott szervnél kell benyújtani, amely azt köteles 8 napon belül, az első fokú eljárás irataival az egyesület elnökének felterjeszteni. /4/ A másodfokú eljárás során hozott jogerős döntés ellen további fellebbezésnek nincs helye.
A fegyelmi büntetés mérséklése 11.§ A fegyelmi büntetés időtartamának mérséklését az egyesület bármely tagja kezdeményezheti annál a szervnél, amely a jogerős határozatot hozta. A mérséklésre javaslatot tenni a büntetés megkezdését követő hat hónap leleltével lehet. A mérséklésről a határozatot hozó fegyelmi szerv dönt. A mérséklési javaslat elutasítása ellen fellebbezni nem lehet.
II. Etikai Szabályzat A szabályzat célja 1.§ Az írott szabályok betartásán túl a horgásztól, a Ráckevei Horgászegyesület tagjától az embertársai, horgásztársai tisztelete, a természeti és az épített környezet, valamint a természetet alkotó növény- és állatfajok megbecsülése. A horgász minden cselekedetében ennek a magatartásnak tükröződnie kell, hiszen fő tevékenységét a természetben, annak kizsákmányolásával végzi. Fogalmak 2.§ A horgászetika mindazon íratlan szabályok összessége, amelyek alkalmasak a horgász magatartásának, viselkedésének megítélésére. Ezek szinterei a horgászatok, horgászrendezvények és minden más helyzet, amelyben kiderül az adott személyről, hogy horgász. Lényegesek a külsőségek, az alkalmazkodás képessége új szituációkhoz, a szavak és tettek összhangja. A horgászat nem kényszer, hanem hobbi, sport, a szabadidő kulturált eltöltésének egyik formája, a természet megismerésének lehetősége. Ezt olyan módon kell gyakorolni, hogy a saját érdekeink mellett másnak ne okozzunk kényelmetlenséget, ne akadályozzunk másokat ebbéli tevékenységben, hiszen horgásztársunknak, embertársunknak is a kikapcsolódás a célja. A horgászat nem zsákmányszerzés csupán, hanem jórészt madárdal, vízcsobogás. Általános magatartás 3.§ /1/ Mindig csak a bennünket megillető, vagy számunkra kiszabott helyet foglaljuk el. /2/ Fogadjuk el az idősebb, tapasztaltabb társak tanácsait és kérdezzünk, ha tisztán akarunk látni. /3/ Tapasztalatainkat mi is adjuk át a kevésbé jártasak számára.
/4/ Fogadjuk el, hogy a természet számára mi is csak alkotóelem vagyunk, megnyilvánulásainkból tükröződjék tehát a tisztelet minden más, a természet alkotó élő és élettelen iránt. /5/ A jó helyzetfelismerésből adódó megfontolt cselekvés sok nehéz helyzetből kisegít. /6/ Cselekedeteinket jellemezze a józanság, együttérzés. Magatartás a horgászaton 4.§ A 3.§ elvárásait a horgászéletben is maradéktalanul be kell tartani.
5.§ Az etikai szabályok megsértése fegyelmi vétség. Az eljárás szabályai megegyeznek a Fegyelmi Szabályzatban leírtakkal. A fegyelmi és Etikai Szabályzat módosítását Ráckevei Horgászegyesület 2009. március 7. napján megtartott közgyűlése elfogadta, a szabályait ettől a naptól alkalmazni kell. Ráckeve, 2009. március 7.
Sifrik Ferenc elnök sk
Nagy Ferenc sk Somogyi Gyula sk. közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítők
