GabonaKutató. Árral szemben - együtt könnyebb

Kutatás + Marketing

GabonaKutató G abonaKutató A Gabonakutató Kft. lapja

23. évfolyam 1. szám 2009. január

Árral szemben - együtt könnyebb Az Egyesült Államokból kiinduló globális pénzügyi, majd gazdaságiba forduló válság lázas tüneteit Európa és Magyarország is nagyon gyorsan produkálta. Most az alrendszerek zöméhez hasonlóan a mezõgazdaság és élelmiszergazdaság is megkapta a sajátosságaikból adódóak mellé az általános nehézségeket. Magyarul nem elég, hogy magtárakban szunnyad a megtermelt gabona zöme, az új helyzetben hitelhez jutni, ha nem is lehetetlen, mindenképp macerásabb és drágább. A pillanatnyi megszorultságok sorozata sajnos oda vezethet, hogy egyre többen a következõ termelési ciklus megalapozásától kénytelenek megvonni hektikusan változó értékû forintjaikat. A következmények: csak a legszükségesebb talajmunka, kalászosoknál és repcénél a fémzárolt vetõmag elhagyása, hibridnövények mindenképp megvásárolandó szaporítóanyagainál szakmai szempontok helyett az akciós trükközések igénybevételére szorító kényszer, okszerû tápanyag-gazdálkodás helyett „okszerû” spórolás a méregdrága mûtrágyákon és vegyszereken. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci-árinformációs szolgálat interneten is elérhetõ novemberi, gabonás számának adatokon alapuló, korrekt helyzetjelentésében leírt tények megkerülhetetlenek. Eszerint a 2008/2009 gazdasági évben hazánkban tetemes mennyiségû (18 millió tonna) gabonával gazdálkodhatunk. Ennek a mennyiségnek várhatóan 9,2 százaléka (zömmel búza) kerül a malmokba, optimista megközelítéssel közel 30 % takarmány alapanyagként hasznosul. A KSH augusztusi felmérése szerint a hazai

Tisztelt Olvasók! Elöljáróban egy friss információt osztunk meg Önökkel. Megszületett a döntés, a törvényben elõírt kötelezettségünknek megfelelõen közhasznú társaságunk 2009. január 1-tõl nonprofit kft.-ként folytatja tovább mûködését. Mindez munkánk legfontosabb tartalmi elemét (hogy a gazdálkodókat továbbra is igényes fajtáink és hibridjeink jó minõségû vetõmagvaival lássuk el) érdemben nem befolyásolja. Évindító számunk témájának öszszeállításakor elsõsorban a tavaszi vetésû növényekre koncentráltunk. Önök, zömmel növénytermeléssel foglalkozó gazdálkodók már azon morfondíroznak, hogy a télbúcsúztatás után mit kezdjenek a még szabadon álló területeikkel. Szerzõink cikkeiben, vetõmagajánlatunkban az Önök jó döntéséhez kívánunk némi szakmai segédletet adni. A házunk táján történt aktuális kutatási és közéleti eseményekbõl is adunk ízelítõt. S addig is, míg a következõ Gabonakutató Híradó-t nem kapják kézhez, tallózásra ajánljuk internetes honlapunkat: www.gabonakutato.hu

sertésállomány az egy évvel ezelõtti szerény szintû 4,1 millióhoz képest is 400 ezerrel csökkent, a tyúkfélék állománya viszont valamelyest növekedett. Így összességében a korábbi évhez képest jóval bõségesebb gabonakínálat lényegében változatlan hazai kereslettel párosul. Ez a tény és más piaci hatások (régiónk kínálati nyomása, értékesítési gondok, idõszakos kereslethiány, kicsi állatállomány) nyomán az árak erõteljes csökkenésének lehettünk tanúi az alapanyag és takarmánypiacon egyaránt. Az olajnövény-piaci jelentés kiemelése szerint a tõkepiaci pánik enyhülése és az USA-ban betakarított gyengébb termés hatására, összességében megállt az olajos magvak árának esése. Ugyanakkor a minden várakozást felülmúló orosz és ukrán napraforgó termés hatására a napraforgó mag ára tovább gyöngült. Ezt még tetézte, hogy a kiváló hozamoknak köszönhetõ 1,5 millió tonnányi termésnek csak egyötöde cserélt gazdát a betakarítást követõ 2 hónapon belül. S mi vajon, a termelõkhöz ezer szállal kötõdõ cég, a GabonaKutató munkatársai mit tehetünk ebben a helyzetben? A gazdatársadalom és önmagunk érdeke is azt kívánja, teljes erõbedobással ússzunk az árral szemben. Vagyis hisszük és nem mondhatunk mást: hosszabb távon az igényes agrotechnika és minõségi vetõmag nem megkerülhetõ elemei a versenyképes termelésnek, gazdálkodásnak. Nem hagyunk fel a nagyobb hozamú vagy épp strapabíróbb, új fajták és hibridek nemesítésével, s azok vetõmagelõállításával és forgalmazásával. Tóth Szeles István

Megalapozott fejlõdés Az eddig soha nem tapasztalt iramban folyó kukoricanemesítés és az ahhoz kapcsolódó kutatások napjainkig sok új (már-már alig követhetõ) ismeretet hoztak napvilágra. Íme néhány kiragadott adat, eredmény és gondolat ennek szemléltetésére. A kukorica embriózsákban a megtermékenyítésre váró petesejt fél kromoszóma szerelvénnyel rendelkezõ sejtmagja hozzávetõleg 2,4 milliárd bázispárt tartalmaz. A megtermékenyítésbõl létrejövõ elsõ testi sejt, az egysejtû kukorica csíra ennek kétszeresét. Az elsõ osztódás felé közeledve, amikor a DNS-állománya megkettõzõdik, ez már több, mint a Föld lakossága, pedig a sejtmagon kívüli, a sejt-szervecskékben lévõ DNS-láncokat még figyelembe sem vettük. Ahhoz hasonlóan, ahogy a táguló világegyetembõl a fizikusok, csillagászok visszajutottak az õsrobbanásig, a rokon fajokban fellelhetõ megõrzõdött génsorrendek alapján a kukorica genetikusok következtetnek az fajok kialakulásának idejére.

kásságáért a felfedezései után kb. 50 évvel a múlt század végén kapott Nobel-díjat. Azóta tudhatjuk, hogy a mozgékony vagy ugráló elemek folyamatosan alakítják a kukorica génállományt, röviden genomot. Késõbbi kutatások kiderítették, hogy az ismétlõdõ elemek beékelõdésével magyarázható a rizshez viszonyított megnövekedett génûr, vagy, hogy meglepetésre ugyanaz a gén különbözõ fajtákban, pl. két különbözõ vonalnál más szerkezetû, és hogy a gének nem együttes lefutásúak a különbözõ vonalakban, így például az egyik vonalban meglévõ gén nem található meg a másik vonalban a megfelelõ génhelyen, lókuszon. A kukorica DNS állománynak csak kb. 8%-a áll génekbõl, ezek számát 36-63 ezerre teszik Hamarosan befejezõdik a kukorica teljes génállománya bázissorrendjének a meghatározása az un, genom szekvenálás. Elõrejelzések szerint 2025-re az összes gén mûködését jellemzik, felfedik majd.

Folyamatos változásban

Növekvõ termés

Egy tanulmány szerint a kukorica két õse, amelyikbõl az egyik õs fejlõdött a cirokká, 11,4 millió évvel ezelõtt keresztezõdött. Késõbb a teljes génállomány kettõzõdött, erõs átrendezõdés következett be, amíg kialakult a 10 kromoszóma. Közben vírusszerû DNS ismétlõdések halmozódtak fel a gének között. Ennek során a kettõzõdéssel létrejött 2-2 génbõl legtöbbször az egyik példány elveszett, más esetekben a géngyarapodás következett be. A kukoricában rizshez viszonyítva a megõrzõdött sorrendben található gének közötti távolság akár hatszorosára is nõtt. Egyes kutatók úgy jellemzik a kukorica génállományát, hogy a sajátos DNS-sorrend ismétlõdések tengerébe ágyazva többnyire egy-egy génbõl álló génszigetek találhatók. B. McClintock kukorica sejttani mun-

100 éve annak, hogy Shull és East felfedezte azt az utódfölényt, az un. heterózishatást, ami az öntermékenyítés, beltenyésztés következtében csökkent életerejû és termésû, eltérõ rokonságú szülõvonalak keresztezését követõen áll elõ. Ennek a jelenségnek a mind teljesebb hasznosítása ma is a meghatározó a kukorica nemesítésben. Egy tanulmány szerint a 2003-ban lezárt 70 esztendõ alatt a kukorica termése évente átlagosan hektáronként 115 kg-mal nõtt. Természetesen mind a korszerû termesztés, mind a nemesítés kölcsönösen egymásra utalt, becslések szerint a nemesítés 65-75 kg/ha évenkénti termésnövekedést eredményezett a hét évtized átlagában és egyelõre a növekedés folytathatónak tûnik. Az iowai kutató, Duvick szerint nem a hibridek egyedi

2

Kukorica

termése nõtt, a heterózis is csak kis mértékben, hanem az újabb hibridek jobban elviselik az élõ és élettelen károsító behatásokat.

A mi eredményeink Folyamatosan újabb vonalakat állítunk elõ. Döntõen hagyományos beltenyésztéssel, de rendelkezünk saját fejlesztésû anyagokkal, módszerekkel a gyorsított vonalnyeréshez is mind a színöröklõdésen alapuló, mind pedig a kifejletlen virágporszemek szövettenyésztésére épülõ rendszerhez. Téli nemzedékkel is növeljük a hatékonyságot. Évente több száz új vonalig jutunk a folyamatos megelõzõ munkák eredményeként, amelyeket önmagukban és a velük alkotott hibridek kísérletei alapján különbözõ termõhelyeken vizsgálunk. Ez segíti a jó alkalmazkodó képességû hibridek kiválasztását. A GabonaKutató 2008 tavaszán elnyerte a XV. Alföldi Állattenyésztési és Mezõgazda Napok Szakkiállítás és Vásár "Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíj" trófeáját, amelyet a Kárpátmedence termesztési feltételeihez jól alkalmazkodó kukorica hibridjeinkkel, valamint egy kalászfuzárium elleni hatékony védekezési technológia kidolgozásával érdemeltünk ki. Most egy külön nemesítési program keretében a kukorica fuzáriumos csõpenész ellenállóságot igyekszünk javítani. Az Egyesült Államokban az üzleti érdekeltségû Vetõmag-társulás és az állami kutatás közösen igyekszik bõvíteni a termesztett kukorica fajtagazdagságát. Több évtizede már, hogy mi is elkezdtük ezt a munkát, amikor a kukorica õshazájából származó un. egzotikus anyagokat kezdtünk nemesítésbe vonni. A harmadik nemesítési körben járva, már vannak ígéretes anyagaink. Talán kevesen tudják, hogy a világon a két elsõ öröklõdõ idegen génbeépítési esemény egyikénél mi is bábáskodtunk, és az Európán kívül térhódító, halmozott beültetett tulajdonságokkal rendelkezõ kukorica hibridek némelyikében fellelhetõ a sejtnövény rendszerünkkel létrehozott beépülési esemény is. Felelevenítve a szeptember 2-i kukorica bemutatónkon elhangzottakat: „Ahogy az idézett iowai tanulmányból is kitûnt, hibrid-választékunk csak az Önök szaktudásával, felkészültségével teljes. Reméljük, hibridjeink továbbra is elnyerik bizalmukat, és termesztésükkel hozzájárulnak a 9. évtizedét élõ intézményünknek, a magyar kultúra egy kis szeletének továbbéléséhez. Dr. Mórocz Sándor

A magyarországi kukorica fajtaszerkezetet vizsgálva elmondhatjuk, hogy a termesztésben a kívánatosnál sokkal alacsonyabb a korai FAO 200-as éréscsoportba tartozó hibridek részaránya. A késõbbi nagyobb terméspotenciállal rendelkezõ hibridek iránti igény természetes, de nagyon sok érv szól, különösen a hûvösebb termõhelyeken a korai hibridek termesztése mellett, ezt a tényt gazdasági és termesztéstechnológiai tényezõk is alátámasztják.

Kisebb szemnedvesség A betakarításkori szemnedvesség kérdésével kiemelten kell foglalkoznunk, mivel az energiahordozók elmúlt években tapasztalt folyamatos árnövekedése a jelenlegi törés ellenére is valószínû folyamatos lesz. A szárítási költségek nagyban megdrágítják a termelést, különösen a mostani gazdasági körülmények között, amikor a nagy termés, alacsony értékesítési árral párosul. Ezen tényezõ következtében a betakarításkori szemnedvesség minimum elvárásaiban az elmúlt 20 évben jelentõs változások álltak be. A kezdetben elfogadott 30% szemnedvesség ma már 18-20% alattinak mondható. Következtetésként könnyen levonható, a jövedelmezõség szempontjából nem mindegy, hogy milyen szárítási költségekkel kell számolnunk. A FAO 200-as hibridek évjárattól A betakarításkori szemnedvesség (%) október 15-én, az elmúlt 5 évben Táplánszentkereszten.

Reflektorfényben a tenyészidõ

Könnyebb vetésváltás Az október 15.-i betakarítást, azért érdemes vizsgálni, mivel ha kukorica után õszi búzát tervezünk vetni, akkor a kukoricát legkésõbb október közepéig be kell takarítanunk, hogy a megfelelõ talaj elõkészítést el tudjuk végezni. A vetésváltás fontosságát az indokolja, hogy mára az egész országban elterjedt a kukoricabogár, és ezen kártevõ ellen, a jövedelmezõséget is figyelembe véve ez a legbiztonságosabb és legolcsóbb módszer. A kukorica monokultúrás termesztésének visszaszorulásával egyre inkább elkerülhetetlen lesz, hogy a kukoricát õszi búza kövesse a vetésszerkezetben, mivel a magyarországi szántóföldi vetésterület közel 50%-át ezen két növényfaj foglalja el. Gazdaságossági szempontokat szem elõtt tartva, ilyen korai betakarításra csak azok a hibridek alkalmasak, amelyeknek erre az idõpontra 20% alá csökken a szemnedvességük. A táblázatot vizsgálva jól látható, hogy a késõi tenyészidejû hibridek vízleadása csak kedvezõ évjáratokban elfogadható. Az ország területére lebontva ez azt jelenti, hogy nyugati régióban a FAO 200-as éréscsoportba, a déli és keleti országrészben a FAO 200-300-as éréscsoportba tartozó hibridek a legalkalmasabbak. A 2008-as évet vizsgálva a nyugati országrészben csak az igenkorai FAO 200-as hibridek voltak képesek úgy leadni a szemnedvességüket, hogy az megfelelõen korai betakarítást tett lehetõvé. A késõbbi tenyészidejû hibridek szemnedvessége, még október végén is 20%, vagy a felett alakult. Az ország keleti felén ezzel

FAO 200

sk

Et e Ce glé d Já sz ap áti

Sarolta

lac há za Bá c sb Bi ok ha od rn ag yb ajo m Da lm an d Tím Pó ár ka sz ep ek Na t gy ka niz sa Sá gv ár

13000 12000 11000 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000

un

termés kg/ha

A Sarolta hibrid termése üzemi kísérletekben a FAO 200-as éréscsoport átlagához viszonyítva, 2008.

Ki

függetlenül alacsony szemnedvesség mellett, sõt kedvezõ évjáratokban akár szárítás nélkül is betakaríthatók, míg a késõi tenyészidejû fajtáknál a jelentkezõ terméstöbbletbõl származó bevételt elviheti a magas szárítási költség. Ez különösen érinti az ország hûvösebb, csapadékosabb régióit. Jó példa erre a Szombathely melletti Táplánszentkereszt, amely jól reprezentálja nyugati hûvösebb klímájú termõhelyeket. A táblázatunkban látható, hogy az elmúlt 5 évben (merõben eltérõ évjáratokban), hogyan alakultak a betakarításkori szemnedvességi adatok az egyes éréscsoportokban Táplánszentkereszten, normál, április 2025.-i vetést és október 15.-i betakarítás alapul véve.

ellentétben az augusztusi szárazság következtében idén még a késõi tenyészidejû hibridek is jól leadták a vizüket, Makó környékén a FAO 400as hibridek víztartalma is 15 % alá csökkent szeptember elsõ felére. Viszont termõképességbeli fõlényüket nem tudták realizálni a korábbi tenyészidejû hibridekkel szemben, mivel az aszályos idõjárásban idejekorán befejezték a szárazanyag beépítést. Bizonyossággal állítható, hogy ilyen mértékû vízleadás egy csapadékosabb évjáratban nem ismétlõdik meg, tehát annak a termelõnek, aki kukorica után búza utóveteményt tervez nagyon meggondolandó, hogy milyen tenyészidejû hibridet választ. A korai hibridek nagy elõnye, hogy rövid tenyészidejüknek, korai virágzásuknak köszönhetõen aszályos idõjárás esetén megbízhatóbb terméshozamra képesek, mint a késõi tenyészidejû hibridek. Takarmányozási szempontból nem elhanyagolható kérdés, hogy a korai fajtáknál a csõfuzárium fertõzésnek is sokkal kisebb a veszélye a gyors vízleadás következtében. A csõfuzárium káros hatása ugyanis a termelt toxin mennyiségétõl függ. A gombák toxin termelése 20% körüli vagy

afeletti szemnedvességnél erõteljesebb, tehát a vízleadás szempontjából kedvezõtlen hûvös õszi idõjárás esetén a szemtermés toxin tartalma jelentõsen növekedhet.

Termékeny koraiak Fajtaválasztékunkat tekintve a FAO 200-as éréscsoportba a SZE 269 és a Sarolta hibridünk koraisága mellett magas terméspotenciált is képvisel, amely párosul a kiváló vízleadással. Az idei évben még a csapadékosabb nyugati ország részben is október elejére 20% alá csökken a víztartalmuk így tökéletes búza elõveteménynek bizonyultak. Alkalmazkodóképességük kiemelkedõ, amelyet eltérõ évjáratokban bizonyítottak. Egészséges szemtermésüknek és jó beltartalmuknak köszönhetõen egyaránt alkalmasak élelmiszeripari felhasználásra, valamint bioetanol gyártásra. Az idei évben a SZE 269 korai silókukoricaként is kiválóan teljesített. Az FAO 200-as tenyészidejû hibridjeink között meg kell még említenünk a régebben minõsített Szegedi TC 259-et amely fajtaválasztékunk legkorábbi hibridje.

Megkésett vetések, másodvetések ideális átlagos termõképességû kukoricája. Fõvetésként igen korai betakarításra ad lehetõséget. Betakarításkori szemnedvessége már szeptember elsõ felében 20% alá ment a nyugati régióban is. Az egész ország területére vonatkozóan elmondható, hogy csapadékos, hûvös évjáratokban megkéshetnek a tavaszi a talajmunkák. Nemcsak a folyók árterében, de a mélyebb fekvésû belvizes táblákon is gyakran elõfordul, hogy csak késõ tavasszal vonul le a víz, és a megkésett vetésekre már csak az igenkorai FAO 200-as hibridek alkalmasak. Ezen hibridek még az ilyen termõterületeken is képesek megbízható terméshozamra, alacsony betakarításkori víztartalom mellett.

Elõnyösen virágzók Hibrid ajánlatunkban az ajánlott FAO 200-as hibridek mellett a FAO 300-as éréscsoportba tartozó Szegedi SC 352, Csanád, Szegedi 349, GK Boglár is viszonylag korábbi virágzással és jó vízleadással rendelkezik. A korábbi virágzásuk elõnyt jelent a kedvezõ szemnedvesség elérésében, de a nyár végi augusztusi szárazságot is jobban tolerálják. A FAO 400-as éréscsoportban a Kenéz hibridünk korábbi virágzása, és kiváló vízleadása révén az éréscsoport legkorábbi hibridje ennek ellenére sok termõhelyen termésben is megelõzi a lényegesen késõbbi tenyészidejû hibrideket. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a mai gazdasági és ökológiai viszonyok mellett egyre növekvõ számú tény indokolja korai tenyészidejû kukorica hibridek termesztését, ezért is kellene ezen hibridek arányát növelnünk. Balassa György

3

Csõpenész

Kukorica

Ellenálló hibridjeink

Termesztés és hasznosítás

Kukorica hibridek fuzáriumos csõpenésszel szembeni ellenállósága, 2007-2008, 4-4 izolátummal szemben. Az oszlopok értékei a mesterségesen elõidézett csõfertõzöttség mértékét mutatják. X=néven nem említett kereskedelmi hibridek

A kukorica széleskörû ipari felhasználásánál figyelembe kell venni, hogy az évjárat hatása miatti termésingadozást megszüntetni nem tudjuk. Erre a 2006. (6,9 t/ha) és a 2007. (3,7 t/ha) évi termésadatok, illetve a 2008. (7,1 t/ha) évi terméskilátások összehasonlítása nyújt ékes bizonyítékot. A múlt a jövõben is hasznosítható tanulságokkal szolgál. Többek között azzal, hogy a 19-20. században is voltak évek, amikor is a terméstöbbletet szeszgyárakban dolgozták fel. Voltak évek, amikor kényszerûen igazodva a rossz idõjárás miatti kevés hozamhoz, a termést csak abrakként hasznosították. Elvárható és egyben kötelességünk viszont a termésingadozás mérséklése, amelyet a termesztési mûveletek folyamatos javításával valósíthatunk meg. Az energetikai hasznosítás tervezésénél óvakodni kell a szélsõséges nézetektõl. Teret kell engedni a mezõgazdaság jellegébõl adódó szemléletnek. A bioenergiát elõállító kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni a mezõgazdasági tevékenységet jellemzõ szezonalitást, valamint az emberi tevékenységtõl függetlenül ható termés és költség módosító tényezõket. A bioenergiát elõállító kapacitások létrehozásánál ajánlatos lenne a mezõgazdálkodó tevékenység gesztorságára építeni, mert ezen módon lehetne a mezõgazdasági túltermelés kedvezõtlen hatásait (túlzott összegû raktározási és szállítási költségek, értékesítési nehézségek, önköltség alatti értékesítési árral való zsarolás) kiküszöbölni. Lehet, hogy e gondolatok a mûszaki és pénzügyi szemléletnek idegenül hatnak, de a jövõben racionalitás ezeket ki fogja kényszeríteni. Mint ahogy a könnyen érzékelhetõ dolgok mindenki számára természetesnek tûnnek, úgy fognak a szélsõséges nézetek fogyni és az e téren érvényesülõ együttgondolkodási törekvés erõsödni. Például mindenki számára természetes, hogy a szélmotorok telepítésénél figyelembe kell venni a szélviszonyokat. Viszont azt is tudomásul kell venni, hogy a legjobban széljárta régiókban is számolni kell szélcsenddel. E körülmény viszont nem lehet akadálya a szélenergia hasznosításának. Visszatérve a kukoricatermesztésre: a gazdálkodó és gazdálkodást irányító szakember folyamatosan érvényesülõ kötelessége a tervezhetõség javítása, s ezen keresztül a termésingadozás mérséklése, amelyet a termesztési mûveletek örökös javításával valósíthatunk meg. A termesztési mûveletek közül a legfontosabbakat emelem ki: o talajmûvelés o tápanyag-utánpótlás o elõvetemény o gyomirtás o az amerikai kukoricabogár elleni védekezés

A kukorica gazdasági értékmérõ tulajdonságai között a csõpenésszel szembeni ellenállóság az elmúlt évtizedekben ritkán volt a középpontban. Érdemben csak azokkal a betegségekkel foglalkoztak, amelyek a termésre kimutathatóan hátrányosak voltak, így a szártörés, a levélbetegségek, egyes vírusbetegségekkel szemben folyt komolyabb rezisztencianemesítési munka. Mivel a csõpenész nem tartozik ebbe a csoportba, és a járványok sem évente jelentkeztek, ezért sem volt súlyponti kérdés. Ennek ellenére sokéves tapasztalatunk, de a külföldi adatok is ezt támasztják alá, a hibridek, ill. alkotórészeik, a beltenyésztett vonalak között jelentõs ellenállóság-különbségek vannak. Akárhány cég szortimentjét vizsgáltuk eddig, ez mindenütt megvolt, a nagyon fogékonyak mellett meglepõen ellenállóak is voltak. Ez adta a gondolatot, hogy érdemes lenne a szegedi hibridek teljesítményét is megvizsgálni. Az elsõ vizsgálatokat 2007-ben végeztük, ennek elõzetes eredményeirõl e kiadvány egy évvel ezelõtti kiadásában számoltunk be. Akkor a Csanád és a Kenéz bizonyult a legjobbnak. 2008-ban a fertõzöttség kisebb volt, de a hibridek között a vizsgált négy izolátum átlagában tízszeres eltérések (ábra) voltak. Az adatok azt mutatják, hogy a Csanád volt az egész fajtasorban a legellenállóbb. A kísérleti átlagos fertõzöttség 13.82% volt. Három szegedi hibrid (Sarolta, Szegedi 363, Szegedi 343 ) mutatott azonos értéket, a Kenéz pedig tõlük szignifikánsan nem különbözve még mindig átlagosnál ellenállóbb volt. Ezek csõpenészedése a legfogékonyabb hibridekének csak a felét tette ki. A toxinszennyezés jól egyezik a fertõzöttséggel, az összefüggések r = 0.60-0.70 között vannak. Azt a fenti eredményekhez hozzá kell tenni, hogy e hibridek születé-

4

sénél mesterséges fertõzéses ered-mények nem segítették a munkát, olyan rezisztenciaforrásokat nem használtunk, amelyek kifejezetten a csõpenész rezisztenciát örökítették volna. A nemesítés során a nemesítõk a természetes fertõzõdést figyelték. Ez természetesen lehetõvé teszi a szuperfogékonyak kizárását, de azért elég magas volt a fogékonyak aránya, amelyek járványos évben súlyosan fertõzõdhetnek. A kísérleti adatok azt mutatják, hogy érdemes a mester-séges fertõzéses eljárásokat alkal-mazni, a természetes fertõzõdés sze-rint ugyanis a legjobbak közötti kü-lönbségeket már nem lehet kimutatni. A nevezett hibridek már új generációs anyagok, termõképességük jó vagy kiváló. Termesztésük takarmánybiztonsági szempontból javallott. A magas toxintartalmú termékrõl tudni kell, hogy lassan eladhatatlanná válik. Ma már az is világos, hogy etanol elõállításra sem jó a fuzárium fertõzött kukorica, mert sokkal rosszabb az etanol kinyerés hatásfoka, és a melléktermék száraztörköly csak drága toxin semlegesítés után használható fel. Azt gondoljuk, hogy a nagy termés mellett a takarmánybiztonsági szempontok azonos súllyal fognak szerepelni. Nem az abszolút termés az érdekes, hanem az, hogy eladható-e. Az elkövetkezõ években a szegedi nemesítés tovább fogja folytatni a most elkezdett munkát, a jelöltek és hibridek ellenállóságának mérését, és ez a fajtapolitikát is erõteljesen befolyásolja. Ezen túl azonban megindult egy új vonal elõállítási program is, hogy ne csak a meglévõ anyagban tárjuk fel a lehetõségeket, hanem már a beltenyésztett vonalak kiváló ellenállóságát is biztosítani tudjuk, s az új hibridek között fogékony már ne legyen. Dr. Mesterházy Ákos,

Ésszerû talajmûvelés A talajmûveléssel biztosítanunk kell a talaj jó tápanyag-, víz- és levegõgazdálkodását, az évelõ gyomok mechanikai irtását. A vetõágy jó minõségû elkészítésével biztosítjuk a gyors és egyenletes kelést, valamint a tavasszal kelõ gyomok mechanikai irtását. A talajmûvelésnél nem törekedhetünk a költség szakszerûtlen csökkentésére. A jobb minõséget és az alacsonyabb költséget az optimális idõben végzett munkával tudjuk elérni.

Hatékony növényvédelem

Tápanyag utánpótlás A kapcsolódó kutatómunkát az OMFB 00895-00900/2005 pályázati támogatással végeztük. Az elõveteménytõl és az évjárattól függõ mûtrágyahatást az 1. ábra grafikonjaival szemléltetjük. A 2005. és 2006. évek termésadatai összehasonlítása rámutat, hogy mûtrágya nélkül vagy alacsony szintû tápanyag-utánpótlás esetén a búza után a kukorica lényegesen több termést adott, mint önmaga után vetve. Bizonyítva a korábbi megállapításokat, miszerint a kukorica monokultúrás termesztése esetén ugyanazon termésszint eléréséhez több mûtrágya alkalmazására van szükség, mint kedvezõ elõvetemény után. 2007-ben az aszályos idõjárás alacsony termésszintet határozott meg, és nem engedte érvényesülni a mûtrágyázás hatását. A magas mûtrágyaárak felkelthetik a termesztõk figyelmét azon hibridek irányába, amelyek a talaj természetes tápanyagkészletét jól hasznosítják. A hibridjeink közül többéves egybehangzó eredményei szerint ezen igényeknek az SZE 269, a Szegedi SC 352, a Szegedi 343 és a Kenéz felel meg. A Szegedi 352 és a Kenéz hibridek ezen túlmenõen a kijuttatott mûtrágyát is az átlagosnál jobban hasznosítják. Beltartalmi adatok > Az aszályos 2007-ben a szemtermés keményítõtartalma jelentõsen jobb volt, mint a kedvezõ idõjárású 2006-ban. A mûtrágyadózis növelése mind a két évben nem nagy értékekkel ugyan, viszont következetesen csökkentette a szemtermés keményítõtartalmát. A hektáronkénti keményítõ termést a szemtermés mennyisége határozta meg. 2007 aszályos idõjárása esetén a szemtermés fehérjetartalma lényegesen jobb volt, mint a 2006. év kedvezõ idõjárása mellett. A tápanyag-utánpótlás javítása mindkét évben következetesen és jelentõs értékekkel javította a szemtermés fehérjetartalmát. A hektáronkénti fehérjetermést is a hektáronkénti szemtermés mennyisége határozta meg. 2006-ban az alacsonyabb fehérjetartalom ellenére nagyobb fehérjehozamot kaptunk, mint 2007-ben a magasabb fehérjetartalom ellenére. A tápanyag-utánpótlás a mûtrágyaárak jelentõs növekedése miatt jelenünk legidegesítõbb kérdése. Adatainkkal mi csak szakmai alapon nyugvó ismereteket adhatunk. Azt, hogy mûtrágyázás nélkül, vagy alacsony szintû tápanyag-utánpótlással a talajunkat zsaroljuk, rontjuk a termésbiztonságot, növeljük az évjárat termésváltoztató hatását. Végsõ soron kevesebb terméssel számolhatunk. Végül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy kevesebb tápanyaggal kevesebb növény igényét tudja kielégíteni, ezért a hektáronkénti tõszám mérséklésére is gondolnunk kell.

Gyomirtás > A kapcsolódó kutatási munkát az ALAP-100138/2004 jelû pályázati támogatással végeztük. A herbicidekkel való gyomirtás mellett törekedjünk a mechanikai mûvelés gyomirtó hatásának teljes körû kihasználására: o Szántással az évelõ egy- és kétszikû gyomokat gyéríthetjük és gyengíthetjük. o Jó minõségben és idejében végzett magágy készítéssel a tavasszal kelõ gyomok ellen védekezhetünk sikeresen. A sorköz kultivátorozással kombinált, a vetéssel egy menetben végzett sávpermetezéssel 66%-kal csökkentjük az egy hektárra kijuttatott herbicid mennyiségét, melynek eredményeként mérsékeljük a környezetünk vegyszerterhelését, valamint a vetés és a vegyszeres gyomirtás együttesen számolt mûveleti költségét. Mindezt úgy érhetjük el, hogy a teljes felületen végzett gyomirtás eredményességéhez hasonlítva a sorköz kultivátorozással kombinált vetéssel egy menetben végzett sávpermetezéssel jelentõsen csökkenthetjük a betakarításkori gyomborítottságot és az növelhetjük a hektáronkénti termés mennyiségét. Az idõjárás a preemergensen permetezett herbicidek gyomirtó hatását befolyásolja a legerõteljesebben. A 2004-2006., valamint 2008. években a preemergensen végzett gyomirtások eredményesek voltak. A herbicidek hatáskifejtéséhez volt elegendõ bemosó csapadék. A korai posztemergensen (a kukorica 1-3 leveles korában) végzett gyomirtás eredményességének biztonságát az adja, hogy a kombinált herbicid (esetlegesen tankkeverék formájában készített herbicid kombináció) posztemergensen ható hatóanyaga a csapadékviszonyoktól függetlenül megsemmisíti a kikelt gyomokat, ezen túlmenõen a preemergensen ható kombinációs partner a további gyomkelést akadályozza meg. A posztemergens gyomirtást akkor javasoljuk, ha a bemosó csapadék hiányában gyengének bizonyult a preemergensen permetezett herbicidünk gyomirtó hatása, továbbá akkor tartjuk szükségesnek, ha olyan gyomok vannak (napraforgó, szerbtövis, apró szulák, folyondár szulák, magról kelõ, illetve rizómáról hajtó fenyércirok, vadköles, stb.), amelyek csak posztemergensen irthatóak. A 2. ábra oszlopdiagramjai az õszi gyomborítottsági adatok több tanulsággal szolgálnak: o A 2007. és 2008. évi adatok összehasonlításában a preemergensen ható herbicidek esetében jelentõs az évjárat hatása. Az évjárat hatása még a korai posztemergens herbicidek esetében is érvényesült. A preemegensen ható herbicidek gyomirtó hatása a kedvezõ idõjárású 2008-ban lényegesen jobb volt, mint az aszályos idõjárású 2007-ben. o A csak posztemergensen ható herbicidekkel gyomirtott parcellákon mind a két évben jelentõs volt az újragyomosodás. o Jelentõs különbségek adódtak a parcellák gyomborítottsági adatai között. A legkevésbé sikeres parcellák adatai azt a szakszerûtlenséget tükrözik, amikor a herbicideket nem a gyomflórának megfelelõen választjuk meg. A legsikeresebb parcellák alacsony gyomborítottsági adatai azt bizonyítják, hogy a gyomirtószer megválasztása a gyomflórának megfelelõ volt.

5

Kukorica

Termesztés és hasznosítás Folytatás az elõzõ oldalról

Feltételezhetõ, hogy az eredményességet fogja javítani a gyomirtás számítógépes tervezésének széleskörû alkalmazása, amikor is a gyom és a környezeti feltételek ismeretében a számítógépes eljárással optimalizáljuk a gyomirtási technológiát. A jövõben további elõrelépésként számíthatunk a precíziós technológia alkalmazásának elõnyeivel, amikor is a tervezés, a döntések meghozatala és a mûveletek végrehajtása a termelõ táblák heterogenitása szerint történik: o Preemergens gyomirtásnál a táblarészek talajának humusz %-a és Arany-féle kötöttsége szerint a permetezõgép automatikusan juttatja ki a gyomirtószert. o A nehezen irtható gyomok (pl.: acat, fenyércirok) foltkezeléssel való irtása. Jelentõsen mérsékli a herbicidkár veszélyét a herbicidrezisztens hibridek megjelenése és a köztermesztésben való elterjedése. A gyakorlatban a GMO hibridekkel szemben versenyképesnek bizonyulnak, továbbá a társadalom által elfogadottá váltak azok a kukorica hibridek, amelyek rezisztenciáját kukorica gén biztosítja az alábbi herbicid hatóanyagokkal szemben: o imazamox – IMI hibridek, o szulfonilkarbamidok – SUMO hibridek, o cikloxidim – DUO SYSTEM hibridek. Kártevõk elleni védekezés > A drótféreg károsításának veszélyére a búza elõvetemény utáni vetésidõ kísérletünk adatai hívják fel a figyelmet. 2008 tavaszán a nedves talaj és a kedvezõ hõmérséklet hatására a drótférgek az elsõ vetésidõ csírázási és kelési idõszakára (04. 20-25.) jöttek a talaj felsõbb rétegébe. Rátalálva a kukoricaszemekre jelentõs kelési hiányt okoztak (3. ábra). A károsítás megelõzése céljából a drótféreg elleni védekezés (fõleg búza elõvetemény után) a jövõben több figyelmet igényel. Ha az amerikai kukoricabogár lárvája ellen inszekticides vetõmagcsávázással védekezünk, akkor az a drótférgek ellen is megfelelõ védelmet biztosít. Ha nem, akkor az elõrejelzési adatok szerint a drótférgek ellen külön kell védekezni: o inszekticides vetõmagcsávázással, vagy o a vetéssel egy menetben végzett talajfertõtlenítéssel. Az amerikai kukoricabogár elleni védekezés > A kísérleti területünkön a növénydõlési adatok alapján az amerikai kukoricabogár kártételével kapcsolatosan jelentõs évjárathatást mutathattunk ki. A 2005. és 2006. években a monokultúrás területen sem észleltünk értékelhetõ mértékû

6

növénydõlést. A 2004, 2007 és 2008. évi adatok összehasonlításában a legerõteljesebb növénytörés 2008-ban volt. A vizsgálati eredményeink rámutatnak, hogy a genetikai módosítási nélkül is vannak olyan kukorica hibridek, amelyek jelentõsen ellenállnak az amerikai kukoricabogár lárvakártételével szemben. Itt kell megjegyeznünk, hogy azok a hibridek, amelyek a monokultúrában 18, 24, illetve 27 %-os növénydõlést szenvedtek, növényállományuk búza után vetve dõlést nem mutattak. Az elõzõ gondolatok máris azt sugallják, hogy vegyszer nélküli védekezési módként a vetésváltást javasoljuk. A vegyszeres védekezéssel kapcsolatos kutatásunk adatai a vetéssel egy menetben végzett talajfertõtlenítést mutatják a legbiztonságosabbnak és a legeredményesebbnek, mert a vetõmag csávázás és a kultivátorozással egy menetben végzett talajfertõtlenítés hatását az évjárat befolyásolja: o Csávázásnál az, hogy mennyi idõ telik el a vetés és a lárva kelése között. A 4. ábra adatai szerint a késõi vetés erõsíti a vetõmag csávázás lárvaölõ hatását, viszont csökkenti a kukorica termését és növeli a betakarításkori szemnedvességet. o A kultivátorozással egy menetben végzett talajfertõtlenítésnél a talajfertõtlenítõ szer lárvaölõ hatását a talajnedvesség befolyásolja. o Száraz talajban a talajfertõtlenítõ szer a lárvaölõ hatását nem tudja kifejteni. o A többéves vizsgálati eredmények alapján az amerikai kukoricabogár lárvakártételével szemben az alábbi hibridjeink bizonyultak az átlagosnál ellenállóbbnak: Szegedi 363, Szegedi SC 352, Csanád, Kenéz, Szegedi 521. Dr. Széll Endre

Napraforgó

Versenyben a szegedi hibridek A 2008. év a remény és a kijózanodás éve volt a napraforgó termesztõk számára. A vetés idején még 100-110 ezer Ft tonnánkénti felvásárlási árról beszéltek. Az áprilisban leesett csapadék és a kedvezõ hõmérséklet is segítette a napraforgó növények egyenletes kelését, gyors kezdeti fejlõdését. A termelõk, bízván a költségek megtérülésében nagyobb hangsúlyt fektettek a növényvédelemre, így a kórokozók felszaporodását is kivédték. A nyári hõingadozások az egyenetlen csapadékeloszlás ellenére is a terméskilátások jók voltak. A remény, hogy a 2007. évhez hasonló árbevétel realizálódik a betakarítás idejére már szertefoszlott. A magasabb termés sem tudta kompenzálni a tonnánként 50-60 ezer Ft-ra csökkent felvásárlási árat.

Kedvcsináló Reméljük, a bevezetõben vázolt helyzet nem csökkenti a termelõi kedvet, hiszen a világszerte megnövekedett olajos mag kínálat mellett a kereslet oldaláról (étolajfogyasztás, biodízel program) is növekedés tapasztalható. Érdemes tehát termeszteni, a napraforgó piaci helyzete továbbra is stabil. A napraforgó profittermelõ képes-

2. ábra

ségének megtartása az alacsonyabb felvásárlási árak mellett a termés növelésével kompenzálható. Vannak tartalékok még ezen a területen, hiszen az agrotechnikai elemek betartása mellett a fajtakísérletek eredményei azt mutatják, hogy a hibridek genetikai termõképessége megközelíti a hektáronkénti hat tonnát. Ennek kiaknázásához szükséges az adott termõhelyhez és agrotechnikához jól alkalmazkodó genotípusok megválasztása. Az alkalmazkodóképesség az a fontos tulajdonság, amire már a nemesítés korai szakaszában szelektálni kell. Ezt a tulajdonságot legjobban az üzemi kísérletek adatai alapján tudjuk feltérképezni. Ezek a kísérletek a hibridek teljesítményének megismerése mellett a

fajtabemutatás és fajtaajánlás szerepét is betöltik. 2008-ban a szegedi hibrideket – a nagy nemesítõ házak hibridjei mellett - 25 termõhelyrõl származó adatok alapján értékeltük.

Bizonyítottak A középérésû Masai a 2007-es év után újból bizonyította, hogy a szélsõséges idõjárási, termõhelyi viszonyokhoz is képes alkalmazkodni, hiszen a kísérleti helyek átlagában nagyon jól teljesített. Kiemelkedõen szerepelt Bakonszegen és Bihardancsházán. Mind a két termõhelyen a 40 hibrid közül a 3. legmagasabb termést (4,1t/ha) produkálta, valamint magas olajtartalmának köszönhetõen olajhozama is kiemelkedett. (1.ábra). A Magóg és a Manitou teljesítménye átlagos volt, de egy-egy termõhelyen a pl. Horton a Manitou 4,65 t/ha kaszattermésével az 51 hibrid között a nyolcadik lett. A Magóg a legmagasabb termést 4,05 t/ha-t Jászfelsõszentgyörgyön produkálta. Elõször vizsgáltunk fajtajelölteket nagyüzemi körülmények között. A középérésû, Romániában elismerés elõtt álló Mandala a kisparcellás kísérletekben évek óta magas hozamot produkál. Az üzemi kísérletekben 12 termõhelyen szerepelt ebbõl 8 helyen termése átlag közeli, vagy az

átlagot szignifikánsan meghaladó volt (2. ábra). A GK HO 01/07 középérésû magas olajsavas másodéves fajtajelöltünk a többségében hagyományos zsírsav összetételû hibridek között szerepelt 11 termõhelyen. Terméshozama Bácsalmáson és Balatonfõkajáron a kísérleti átlag fölött teljesített. Olajminõsége kiváló, olajsavtartalma stabil; 85% feletti. A hivatalos MGSZH kísérletekben csak magas olajsavas jelölteket szerepeltettünk az igen korai csoport-ban a Walcert (Iregszemcse–GK-KHT közös hibrid), a középérésûek között a már említett GK HO 01/07, valamint a GK HO 02/07 hibrideket. A Walcer teljesítménye 99,4 %, de a vizsgált 8 termõhely közül 4 helyen: Székkutason, Hódmezõvásárhelyen, Tordason és Eszterágpusztán is elsõ lett. 2007-tõl a hivatalos kísérletekben a GK HO 01/07 fajtajelölt szerepelt.. Mind a két évben volt olyan termõhely ahol kiemelkedõ teljesítményt nyújtott 2007-ben Kaposváron elsõ lett, 2008ban Székkutason 4,72 t/ha kaszattermése a második legmagasabb volt. A „nagy öregek” a Viki, Bambó, Sonrisa nem voltak az üzemi kísérletek fajtái között, de a régóta köztermesztésben lévõ hibridek alkalmazkodóképessége már bizonyított. Azok a termelõk, akik ismerik és kedvelik õket még extenzív körülmények között is jó hozamot értek el tavaly is. A 2008-ban az olajipari napraforgó vetésterülete jórészt az étkezési napraforgó területek rovására nõt, így jóval kevesebben termeltek étkezési napraforgót. A kereslet azonban töretlen e napraforgók iránt, ezért ajánljuk termesztésre a megfelelõ szántóföldi rezisztenciájú és kiváló alkalmazkodóképességérõl ismert Marica-2 étkezési hibridünket. Az elmúlt években kiemelkedõen teljesített, méltán tartja jó pozícióját az étkezési hibridek között (3. ábra). A 2008-as eredmények alapján úgy érezzük, hogy hibridjeink ebben az erõs mezõnyben is megállják a helyüket, eltérõ körülmények között is eredményesen termeszthetõk. Az ország egyes tájegységein kiemelkedõen szerepelnek. Ár-érték arányuk miatt továbbra is szívesen termelnek a gazdák szegedi napraforgókat. Nagyné Kutni Rozália

3. ábra

7

Napraforgó konferencia

Pannónia kincse

Kutatások sokszínû világa

Új szójafajta

soló gének hatásának vizsgálatában. Természetesen ezen a rendezvényen is szerepet kapott a hagyományos nemesítés és genetika, valamint a vad típusú napraforgók

Termesztési tudnivalók

A négyévente megrendezésre kerülõ Nemzetközi Napraforgó Konferenciát 2008. júniusában a spanyolországi Cordobában tartották meg. Az itt érintett témák a napraforgó fõbb betegségei és a nemesítésben felhasználható korszerû biotechnológiai eljárások köré csoportosultak.

Kórokozók ellen A konferencia elõadásainak egyikét a világviszonylatban elismert magyar kutató, Dr. Virányi Ferenc tartotta. Elõadásában részletes képet kaptunk a legveszélyesebb napraforgó kórokozók kutatásának legújabb eredményeirõl. Itt hangzott el két magyar készítésû poszter bemutatása is. A gödöllõi Szent István Egyetem doktorandusza – Körösi Katalin munkájában a napraforgó peronoszpóra által okozott molekuláris változásokat vizsgálta. A Gabonatermesztési Kutató Kht. szakemberei napraforgó genotípusok ellenálló képességét vizsgálták a fehérpenészes tányérrothadással szemben.

Nemesítési eljárások A konferencia másik fõ témája korszerû biotechnológiai eljárások alkalmazása a nemesítésben, ebben a szekcióban összesen 11 elõadás hangzott el melyek fõ témája az un. marker támogatott szelekció volt. Ezek az eljárások segítséget nyújthatnak a nemesítõknek mind rezisztencia gének (PIARG, új napraforgó-peronoszpóra rezisztencia lókusz), új restoráló gének, sejtmagvas hímsterilitást kiváltó gének (ms7) valamint egyéb az anyagcsere utakat befolyá-

8

A napraforgó termesztés sikerét a nagy értékû, kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkezõ hibridek mellett az okszerû növényvédelem és az optimális tápanyagutánpótlás is nagymértékben befolyásolja, illetve elengedhetetlen a napraforgó fiziológiájának alapos ismerete. Így erre a konferenciára is nagyszámban érkeztek a témákkal foglalkozó poszterek. Két szimpóziumon egyrészt a különbözõ napraforgó szádor (Orobanche spp.) rasszok ellen is hatásos imidazolin, sulfonil-urea hatóanyag tartalmú gyomírtószerekre ellenálló vonalak és hibridek nemesítését, valamint e szerek gyomnövényekre kifejtett hatását (rezisztencia kialakulása) láthattuk. Ebben a szekcióban foglalkoztak még a növények tápanyagellátását biztosító makro- és mikroelem mûtrágyák hatékony alkalmazásával is.

Élelmiszer és energia Hibridválasztás elõtt el kell döntenie a termelõnek, hogy milyen célra kívánja értékesíteni a termését, hiszen napjainkra megváltoztak a piaci viszonyok. Ma már nemcsak a hagyományos hibridekre van igény, hanem az olajiparon kívül egyéb ipari célra is felhasználhatjuk a napraforgót. Az elmúlt 10 évben már új nemesítési irányként megjelent a magas olajsav tartalmú napraforgó elõállítása, melynek étolaja jobb sütési tulajdonságokkal bír, avasodásra kevésbé hajlamos, illetve az ipar számára is kedvezõ, hiszen biodízel elõállításra alkalmas. A napraforgóra napjainkban már úgy is tekinthetünk, mint alternatív energiaforrásra. Újabb keletû dolog a napraforgó felhasználása biogáz elõállítására. Erre a nagyobb testû, robosztus hibridek alkalmasak, abban az esetben, ha jól tûrik a sûrített vetést. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy Cordobában 2008-ban a 17. Nemzetközi Napraforgó Konferencián a napraforgóval kapcsolatos valamennyi tudományos kérdést érintettek a szervezõk és a résztvevõk. Páricsi Sándor

A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ a Fajtaminõsítõ Bizottság javaslatára a Pannonia kincse nevû szójafajtát Államilag Elismert fajtának nyilvánította. A Pannonia kincse szójafajta a 2000-tõl megújult táplánszentkereszti szójanemesítési program elsõ eredménye. Olyan fajtát terveztünk elõállítani, amely nagy termõképességgel és jó termésbiztonsággal szolgálja majd a hazai szójatermesztést. Az eredmények alapján igazolódni látszik az, hogy a táplánszentkereszti termesztési körülmények ugyan nem a legmegfelelõbbek a szójatermesztés számára, viszont kiválóan megfelelnek a szója nemesítésére és szelekciójára. A szójatermesztésben nagyon fontos a megfelelõ tenyészidejû fajta kiválasztása. A rövidebb tenyészidejû fajták kevesebbet teremnek, a hosszabb tenyészidejû fajták esetleg

nem érnek be biztonságosan. Táplán-szentkereszten a késõbbi érés miatt hosszabb a tenyészidõ, így a nálunk megfelelõen beérõ fajták biztosan beérnek az ország más szójatermõ táján is. A hûvösebb és csapadéko-sabb körülmények között eredménye-sen lehet szelektálni a levélbetegsé-gekkel szembeni ellenállóképes-ségre is. A kétéves fajtakísérletekben a Pannonia kincse szójafajta magtermése 3,25 t/ha volt, ez 7,3 %-kal több mint az összehasonlító fajták eredménye. Olajtermése 580 kg/ha, fehérjetermése 1000 kg/ha volt. Olajés fehérjetartalma (20,9 %, 35,9 %) megbízhatóan nem tér el az összehasonlító fajtáktól. Tenyészideje 153156 nap. Termesztési tulajdonságai kedvezõek, a növekedési üteme dinamikus. Betegségekkel szemben ellenálló. Magmérete kicsi-közepes, alakja lapított gömb, színe sárga. A köldök színe sárga, megegyezik a maghéjéval. A növénymagassága 60-100 cm, alacsony-közepes, növekedés formája félig elfekvõ. A növekedés típusa - korlátlan növekedésû. A virág színe lila, a fõhajtás szõrözöttségének színe szürke. Virágzás kezdetének ideje közepes-késõi. Érési ideje közepes-késõi. A Pannonia kincse kiváló tulajdonságait mutatják a fajtakísérleti eredmények, amit az elsõ nagyüzemi kísérletek eredmények is megerõsítenek. A 2009-es tavaszi vetéshez megfelelõ mennyiségû vetõmaggal készülünk. Falusi János

Állami fajtakísérletek eredményei 2006-2007.

Takarmánycirok

Termesztési és felhasználási elõnyök

Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklõdés és az igény a jó minõségû és kiváló termõképességû takarmánycirok hibridek iránt. Fajtáink vetõmagforgalma az utóbbi években dinamikusan nõ, ami a növényfaj kiváló genetikai adottságaival és az új piaci lehetõségekkel magyarázható.

Szárazságtûrõ Közép-afrikai eredetének köszönhetõen a cirokfélék szárazságtûrõképessége kiváló, a hazánkban termesztett növények közül az egyik legjobb. A mélyre hatoló dús gyökérzet, a vastag viaszréteggel borított szár és levél, az egységnyi levélfelületre jutó kevesebb gázcsere nyílás, és a kiváló regenerálódó képessége, mind-mind a nõvény túlélését szolgálja, csapadékhiány esetén. Kísérleteink kimutatták, hogy takarmánycirok fajtáink akár 30%-kal is felülmúlják a kukorica termését száraz években, míg csapadékos években hasonló jó termést adnak. A talajokhoz való kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetõen gyenge- és közepes talajadottságú területeken (ahol aszályos években a kukoricatermesztés már nem gazdaságos) is minden évben jövedelmezõen termeszthetõk.

Takarékos A növekvõ vetõmagigény második oka az alacsony termelési költség. A takarmánycirok vetõmagja lényegen olcsóbb, és mûtrágya igénye is kisebb (kb. 70 %-a), mint a kukoricáé. Termesztése nem igényel új gépsort, a kukorica- és gabonatermesztésben használt gépekkel minden munkamûveletet el tudunk végezni, és száraz években öntözés nélkül is jó termést ad. Hibridjeink gomba és vírus betegségekkel szemben ellenállóak, ezért

nincs szükség vegyszeres növényvédelemre sem, és hazánkban nincs jelentõs gazdasági károkat okozó rovarkártevõ, ami ellen a cirokféléket védeni kellene.

Energiában gazdag A termõterület növekedés harmadik oka a bioenergia elõállítás elõtérbe kerülése, amelynek kiváló alapanyagai a takarmánycirok-félék. A silócirok és a szudánifû biogáz elõállításra alkalmas, a szemescirokból pedig - a kukoricához hasonlóan bioetanolt lehet készíteni. Itt kell megemlíteni még a cukorcirokból történõ bioalkohol elõállítást is. A cukorcirok szárából kipréselt lé magas cukortartalmú, amely mindenféle elõkezelés nélkül megerjeszthetõ etanollá, a visszamaradó szerves anyag pedig eltüzelhetõ vagy biogáz üzemben is felhasználható.

Termesztésre ajánlott >>> Alföldi 1, a legnagyobb termõképességû középkorai szemescirok hibrid, az éréscsoport standardja. Genetikai termõképessége 910 t/ha. Hazánk egész területén biztonságosan termelhetõ, optimális idõben vetve (május közepe) érésgyorsító nélkül is termeszthetõ. Közepes tannin tartalmú (1 % alatti), és magas fehérjetartalmú (10-12,5 %) szemestakarmány, ami kiválóan alkalmas kukorica kiváltására baromfi (50 %-ban) és sertés (20 %-ban) takarmánykeverékben. >>> GK Emese, kiváló termõképességû, korai éréscsoportba tartozó szemescirok hibrid, amely május végéig, akár másodvetésként is vethetõ. Genetikai termõképessége 9-9,5 t/ha. Szemtermésének beltartalma az Alföldi 1-hez hasonló. >>> Róna 1, a legjobb termõképességû középérésû cukorcirok

típusú silócirok hibrid. A szárából kipréselt lé 14-17 % cukortartalmú. Genetikai termõképessége 80-85 t/ha zöld-, 25-28 t/ha szárazanyag termés. Kukoricával vegyesen és önmagában is kiváló szilázs és biogáz alapanyag. >>> Akklimat , hazánkban a legvékonyabb szárú szudánifû. Kiváló termõképességû, két illetve három kaszálással 80-110 tonna zöldtermést (22-25 t/ha szárazanyag termés) ad hektáronként. Legeltetésre, zöldszecska- és szenázskészítésre is alkalmas, de gondos szárítás mellett széna is készíthetõ belõle. Felhasználást 60 cm növénymagasság felett kezdjük meg, minõsége a bugahányás idejéig a legjobb, utána gyorsan növekszik a rosttartalma. >>> GK Csaba, az egyik legnagyobb termõképességû szudánifû hibrid, 110-130 t/ha zöldtermés (2326 t/ha szárazanyag termés) ad hektáronként a két illetve három kaszálással. Legeltetésre, zöldszecska- és szenázskészítésre alkalmas. Jó minõségû, fémzárolt vetõmaggal és ingyenes szaktanácsadással állunk vetõmagvásárlóink rendelkezésére. Sok sikert kívánunk a ciroktermesztéshez! Pál Mihály és dr. Rajki Erzsébet ciroknemesítõk

Cirokfélék gyomirtása A Gabonakutató területén 2008. szeptember 12.-én másodszor került megrendezésre a „Cirok termesztési és vegyszeres gyomirtási bemutató és tanácskozás”. Az atrazin hatóanyag kivonása után a cirokfélékre nem volt engedélyezett, alapkezelésben használható kétszikû gyomirtó szer, ami nagyon megnehezítette a területek tisztántartását. A probléma megoldásában Kiss Ernõ gyombiológus kolléga segített nekünk, aki megvizsgálta a más növénykultúrákban már engedélyezett növényvédõ szerek hatását a ciroknövényre is. A kísérletek eredményeinek köszönhetõen 2008. tavaszán egy alapkezelésben használható kétszikû növényvédõ szert engedélyeztek (Pledge 50 WP) a cirokfélék gyomirtására. A rendezvény célja az volt, hogy a hároméves kísérleti eredményeket és tapasztalatokat megosszuk a termesztõkkel és a vegyszerforgalmazó- és gyártó cégek szakembereivel. Örömmel tapasztaltuk, hogy egyre nagyobb az érdeklõdés a kísérleti eredményeink

iránt. A kísérletek beállításában és a rendezvény finanszírozásában támogató partnereink voltak a SummitAgro Hungária Kft., a Magyar Kwizda és a DuPont Magyarország Kft.

9

A NYERÕ HAZAI KUKORICA Csanád FAO 380

Kiváló termõképességû, melyet a 2008-as üzemi kísérletekben is bizonyított. Tápanyag-reakciója kiemelkedõ. Csövei 18-20 szemsorosak. Fuzárium-ellenállósága kiváló. Jó kezdeti fejlõdés és tetszetõs megjelenés jellemzi.

Kenéz FAO 410

Szárazságtûrése kimagasló. Igen jó kezdeti fejlõdése éréscsoportjának legjobb vízleadásával párosul. Kiemelkedõ termõképességû, intenzív körülmények között rekordtermésre képes. Tetszetõs, felálló levelû hibrid.

Kísérleti hely

Szegedi 349 FAO 380

Aszály- és hõtûrése kiemelkedõ. Termésstabilitását a 2007-es és 2008-as különbözõ évjáratokban is bizonyította. Kifejezetten generatív típusú hibrid, kevés szártömeggel. Vírus-, golyvás üszög- és csõfuzárium-rezisztenciája kiváló.

A NYERÕ HAZAI GK Boglár

Új!

FAO 370

Magas terméspotenciálja kiváló alkalmazkodóképességgel párosul. Erõs szár, jól fejlett gyökérzet jelemzi. Kétcsövûségre hajlamos. Elsõsorban a közepes és intenzív termõhelyek hibridje.

CIROK GK Emese Szemescirok Korai tenyészidejû, kiváló szárazságtûrõ-képességû, gyengébb talajokon is jövedelmezõen termeszthetõ. Szemtermése jó minõségû, fehérjetartalma 10,5-12,5 %. Betegségekkel szemben toleráns.

Róna 1 Silócirok

A legjobb termõképességû, középérésû silócirok. Termõképessége: 80-85 t/ha zöld- és 25-28 t/ha szárazanyagtermés. Lédús szárú, nagy cukortartalmú (14-17 %, jó minõségû szilázs készíthetõ belõle. Kiváló szárazságtûrõ- és alkalmazkodóképességû. Betegségekkel szemben toleráns.

Alföld 1 Szemescirok

A legnagyobb termést adó középkorai érésû szemescirok hibrid, az éréscsoport standardja. Kiváló szárazságtûrõ-képességû, közepes és gyengébb talajokon is jövedelmezõen termeszthetõ. Szemtermése nagy fehérjetartalmú. Betegségekkel szemben toleráns.

A NYERÕ HAZAI A NYERÕ HAZAI NAPRAFORGÓ Magóg

Manitou PR

Az igen korai éréscsoport meghatározó hibridje Kiváló szárszilárdságú, alacsony, nagy tányérú hibrid Idõben vetve érésgyorsítás nélkül betakarítható Koraisága miatt másodvetésre is alkalmas

Kiváló termõképességû, tányérállása félig lecsüngõ Intenzív termesztési körülmények között kimagasló termésre képes Általános szántóföldi rezisztenciája átlag fölötti

Marica-2 Középérésû csoport legjobb hibridjének szintjén terem Olajtermése versenytársaiéhoz képest kiemelkedõ Magas, kiegyenlített állomány jellemzi

Betegségeknek ellenálló étkezési hibrid Nagy termõképességû, kiegyenlített állományú Kaszatja jól hántolható

Hibridjeink kaszattermése nagyüzemi kísérletekben, 2008. (t/ha)

SZÓJA Pannónia kincse

Rólunk szólva...

Termelõk a szegedi fajtákról

Nagy György ügyvezetõ igazgató (Igal-Agro Kft.): „Erõsen eltérõ humusztartalmú, heterogén talajú dombos vidéken 1400 hektáron (szolgáltatással és bérléssel együtt) gazdálkodunk. 2008-ban elõször termeltünk szegedi kukoricát. A Csanádot próbáltuk ki 50 hektáron. A legrosszabb területünkön (ahol még az is kétséges, hogy termést takaríthatunk be) 63 mázsás hektáronkénti eredménnyel lepett meg bennünket. A jobb földjeinken meg képes volt a 110 mázsára is. Elégedett vagyok a bemutatkozással. Mivel kimondottan magyar fajtákat akarok termelni, azokból válogatok. Mostantól a szegedieket is komolyan számításba veszem a 700-800 hektáros kukorica területünk bevetésekor.” Lantos Zoltán fõagronómus (Agro-Lippó Zrt.): „Búzatermesztésünkben régi kapcsolatot ápolunk Szegeddel. Kalászos területünk zömén vetõmagot állítunk elõ. Környékünkön azonnal keresik az újdonságokat, így búzából az õsszel GK Csillagot, GK Békést és GK Fényt vetettünk, durumbúzából hagyományosan a Bétadurt. A Gabonakutató kukoricáiból a kísérleti eredmények és a területi képviselõjük javaslatára 60 hektáron Kenézt vetettünk. Száraz súlyban 10,2 tonnás hozammal fizetett. Mifelénk igen jelentõs vadkárral kell számolni, így ennél a hibridnél elõnyként könyveljük el, hogy a vadak nem igazán szeretik. Egyébként több fajtatulajdonosnak állítunk be kísérleti sorokat, így ezek eredményeit is figyelembe vesszük, amikor vetõmagot választunk. A Szegedi SC 352-t már három éve bio területeken használjuk, s elmondhatom, hogy jól bevált erre a célra is. Szójából bio- és konvencionális termesztésre egyaránt régóta alkalmazzuk a nálunk bevált Flóra fajtát.Tavaly 120 hektáron díszlett.” Hajdú Endre fábiánsebestyéni gazdálkodó: „A 73 hektáron termesztett kukoricám termésmennyiségére most nem lehet panaszom az árakra és az értékesítési nehézségekre annál inkább. A Szegedi SC 352est már több éve termesztem megelégedéssel. A 2008-ban aratott hektáronkénti 120 mázsa (gondos, de takarékos agrotechnika mellett) már külön is említést érdemel. A szemek is szépek, fajsúlyosak voltak. A Sarolta hibrid is jól mutatott, 1-2 százalékkal kisebb víztartalommal, 100 mázsára volt képes. Az idén 45 hektáron vetek csak kukoricát, s mivel többszörösen bebizonyosodott, hogy a 352-es jól bírja az itteni klímát, most az egész területem elfoglalhatja. A második számú fõ növényem a búza. Kimondottan szegedi fajtát termelek ebbõl is. A GK Kalászból legutóbb 7 tonnás termést sikerült magtárba vinni. Nem csoda, ha õsszel sem cseréltem le, igaz kisebb hányadban a GK Békés is bizonyítási lehetõséget kapott." Máté József ügyvezetõ igazgató (Csiff-Land Kft.,Darvas): ”A Gabonakutatóval több évtizedes, stabil partnerkapcsolatot ápolunk. Az évenkénti ezer hektárt meghaladó õszi búza vetésünk kizárólag az alföldi viszonyokra termett szegedi fajtákból áll. A GK Kalász, GK Piacos, GK Petur és Jubilejnaja négyes az idõjárás függvényében, évek óta megbízhatóan adja a hektáronkénti 4,5-5 tonnát, B1-A1 minõségben. A kukorica ugyan jóval kisebb szelet a vetésszerkezetünkben, de ebbõl is szépen kiveszik részüket az új generációs szegedi hibridek. A prímet 2008ban a Szegedi 343 vitte, 17 százalékos víztartalom mellett megadta a hektáronkénti 12 tonnát. A Csanád és a Kenéz produktuma is megközelítette ezt a kimondottan jó szintet. Repcetermesztésünkben a GK Helena fajta az egyik stabil pont. 2008-ban 200 hektáron, 3,3 tonnás átlagterméssel takaríthattuk be. Azért szeretjük, mert a 3 tonna körüli értéket hosszabb idõtávlatban is biztonsággal teljesíti."

Juhos József ügyvezetõ igazgató (Klementina Kft., Mezõkövesd): „Gazdaságunkban 900 hektáron folytatunk növénytermesztést. Nem kukoricás vidék a miénk, így nálunk a búza, napraforgó és repce a domináns. Napraforgóból a szegedi Magógot 55 hektáron termesztettük, amely jó olajtartalommal, igen tisztes (3,9 tonnás) termést adott hektáronként. Idén is ez lesz az általunk kiválasztott két fajtából az egyik. Repcébõl tavaly 40 hektáron a GK Gabriella közel 4 tonnás hozamot mutatott, míg a jég be nem takarította. A hibridek sem teljesítettek jobban. A szegedi búzákból a GK Ati, GK Petur és a GK Kalász fajtáknak van 'bérelt helye' úgy 150 hektáron. Tavaly 7 tonna körüli átlagterméssel hálálták meg a választásunkat. Arról nem a fajta és a termelõ tehet, hogy november végéig a jó minõségû malmi búzánkra és napraforgómagunkra sem találtunk komoly vevõt." Pásztor András ügyvezetõ igazgató (Vetõmag és Szárító Kft. Tímár): „Kapcsolatunk több évtizedes a szegedi kutatóintézettel, s ma is a búzatermesztésünkben a legkiterjedtebb. Árugabonát és vetõmagot egyaránt elõállítunk. A GK Kalász és GK Petur évek óta kedvelt fajta környékünkön, de az újabbakat is folyamatosan kipróbáljuk. A GK Csillag tavaly szenzációsan szerepelt, a nyár eleji heves viharban sem dõlt meg, s 7,5-8 tonna közötti hozamokat produkált. A GK Szala még kis területen vizsgázott, az esõ utáni betakarításhoz képest jó beltartalmi értékekkel, 7,5 tonnás átlagtermést adott. Most futtatjuk fel, az idén nagyobb területen termesztünk belõle I. és II. fokú vetõmagot. Kukoricából a Sarolta a kiválasztottunk. Lényegesen jobb termést ad, mint amire a rövid tenyészideje alapján következtethetünk. A 2008-as 12 tonna feletti hozam magáért beszél, de mi azt is megjegyeztük, hogy elõtte az aszályban is 8 tonnát arathattunk róla hektáronként. Bizonyított, így ebben a szegmensben biztos helye van a fajtaszortimentünkben." Sármán Zoltán környei magángazdálkodó: „A Gabonakutató kukoricái közül a Szegedi 349-re az aszályos 2007-es esztendõben figyeltem fel egy közeli, bemutató fajtasorban. A kedvezõtlen idõjárás miatt összességében igen gyenge termésátlagot produkált a legtöbb hibrid. Ellenben a Szegedi 349 a körülményekhez képest tisztességesen helytállt. Így tavaly már nagyobb területen vetettem ebbõl a mutatós, szilárd száron álló hibridbõl, s a 10 tonnás hozamával elégedett vagyok. Mivel száraz és csapadékos viszonyok között egyaránt bizonyított, idén is biztos helye van nálam. Egyébként a saját kísérleti fajtasoromban tavaly a Szegedi SC 352 is jól szerepelt. Repcébõl a GK Gabriella fajtát szintén a megbízhatósága miatt termesztem évek óta. Jó termése mellett nagy erénye, hogy a téli fagyok megpróbáltatásait is átlagon felül tûri." Vipler Zoltán növénytermesztési ágazatvezetõ (Dózsa Népe Mg. és Szolgáltató Szövetkezet, Újkér): „Az 1100 hektáros területünkbõl 300 hektárnyit szoktunk kukoricával bevetni. 2008-ban féltucatnyi fajtából kettõ a Gabonakutatótól származott, s nyugodt szívvel mondhatom, hogy jól szerepeltek. Hatvan hektáron, 18 százalékos víztartalommal, 10,53 tonnás hozamot produkáltak. A Szegedi SC 352 és a Szegedi 349 termését azért nem számoltam külön, mert vetés közben történt köztük egy kis keveredés. Az idén több kisebb táblában elvetve folytatjuk a kipróbálásukat. Mivel az idõjárás ritkán hasonló egymás után két esztendõben, további tapasztalatokkal gyarapodhatunk." Tóth Szeles István

13

Tavaszi árpánk

GK Habzó, a telitalálat Honosítás Az elsõ fajtáink a nyugat-európai fajták szûrése során talált olyannyira jó vetéstûrõ anyagok voltak, amelyek minden további nemesítés nélkül is alkalmasnak tûntek hazai termesztésbe vonásra. Ilyen volt az azóta már honosított és termesztett Mandolina

Külföldi kézbe került söriparunk a 90-es évektõl a humid igényû nyugat-európai fajtákat részesíti elõnyben. E fajták termõképessége és minõsége kétségtelenül kiváló a származási helyükön, de termesztésük a hazai arid (szárazabb) viszonyok között fölöttébb bizonytalan. Ez egyaránt vonatkozik mind a termésükre, mind a minõségükre. Az olyan években, mint például a 2008-as is volt, nincs semmi probléma, sem a mennyiséggel, sem a minõséggel. Az ilyen évek azonban viszonylag ritkák. Sokkal gyakoribbak az aridabb évjáratok. 2007-ben és 2003-ban például olyan mértékû volt a szárazság, hogy a söripar alapanyagigényét egyszerûen nem lehetett hazai forrásból biztosítani. A termés is kevés volt, és a minõség sem volt megfelelõ. És bár az ennyire száraz évek viszonylag ritkák (kb. 5 évenként egyszer fordulnak elõ), de az átlagos évek idõjárása is kontinetálisabb, mint az a humidabb, óceáni éghajlathoz szokott sörárpáknak megfelelne. Emiatt aztán nyilvánvaló volt, hogy a humid fajták alkalmazkodóképességével problémák lesznek. Így azonnal megkezdtük a szárazságtûrésük javítását. Elég hamar kiderült azonban, hogy ez nem is olyan egyszerû, mert a hazai röghöz már jól alkalmazkodott szárazságtûrõ fajták nem igen használhatók fel a javításukra, mert bár a szárazságtûrést javították, de a hosszú évtizedek alatt felépített minõséget szétrombolták.

2. táblázat Osztályozottság (Kivonat, évenként 10 hely átlagában)

Útelágazások Ezért más utat kellett választanunk, a humid jellegû sörárpákban diffúzan meglevõ szárazságtûrõ gének akkumulálását. Ennek során a viszonylag szárazságtûrõbb sörárpákat keresztezzük össze, majd az utódaik közül kiválogatott legjobbakkal addig ismételjük e procedúrát, míg meg nem felelnek a hazai klímaadottságoknak. Az aridabb típusok hatékony kiválogatását a vetésidõ-kísérletek biztosították. Közismert, hogy a tavaszi sörárpát korán kell vetni. Minél korábban vetjük, annál jobb. Vizsgálatainkból azonban az is kiderült, hogy a fajták/genotípusok kései vetéstûrése nem azonos. Vannak fajták, amelyek a megkésett vetésre igen nagy termésvesztésssel reagálnak, és vannak olyanok, amelyek termése alig csökken. Nos, ez utóbbiak azok, amelyek lényegesen jobban alkalmazkodnak a hazai aridabb idõjárási körülményekhez, mint vetésidõ-érzékeny társaik. Nemesítésünk során ezért nagy súlyt fektettünk a kései vetést jobban tûrõ genotípusok kiválogatására.

3. táblázat

14

és a Bivoy. A köztermesztésben mindkettõrõl bebizonyosodott hogy valóban szárazságtûrõk. Különösen a Mandolina, amely a humidabb években ugyan csak jó átlagos termést ad, de a száraz évjáratokban kiemelkedik az összes fajta közül. Legutóbb 2007ben, amikor az országos fajtakísérletekben 19 fajta közül a legnagyobb termést adta, több mint 20 %-kal megelõzve a legnagyobb területen termesztett sörárpa standardokat.

Bõven és biztosan Már a honosított fajták is nagy elõrelépést jelentettek, de az igazi áttörést a 2006-ban minõsített GK Habzó fajtánk jelentheti, amely nemcsak azóta eltelt idõszak legbõvebben termõ fajtája, de a legbiztosabban termõ is. Legyen az idõjárás csapadékosabb vagy extra száraz, a GK Habzó egyaránt a legjobb fajták között szerepelt. Ráadásul kiváló termõképessége kimagaslóan jó osztályozottsággal párosult, ami miatt az un. söripari termés tekintetében, azaz a termés és az osztályozottság szorzatában, az összes fajtát felülmúlta.

Söripai termés (Kivonat, évenként 10 hely átlagában)

Az országos fajtakísérletekben mutatott utolsó három éves eredményeit a Mandolináéval és a Bivoyéval, valamint Pasadena és Scarlett söripari standardokkal az 1-3 táblázatban foglaljuk össze. A söripari standardok évenkénti t/ha termésadatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a rendkívül száraz 2007-t két csapadékosabb év fogta közre, amelyek közül a sörárpa számára a 2008 tûnik kedvezõbbnek. A GK Habzó mindkét évben 14-15 %-kal termett többet a sörárpa standardoknál. A rendkívül száraz évben azonban a különbség köztük 22 %-ra nõtt, mivel a Scarlett és a Pasadena fajták lényegesen érzékenyebben reagáltak a szárazságra. A Mandolina a csapadékosabb években a sörárpa standardok szintjén termett, a száraz évben azonban kimagaslóan nagy termést adott. A Bivoyt 2006-ban valami nyavalya érte, de szárazságtûrõképessége és kiegyenlítetten jó termõképessége a másik két évben megmutatkozott. A két azonos termõképességû standard közül a Pasadena a humidabb, a Scarlett a szárazabb körülmények között teljesített jobban (1. táblázat). A 2006 évi országos fajtakísérletbõl nincsenek osztályozottsági adataink. A rendkivül száraz 2007ben csak a GK Habzó és a Bivoy érte el a söripari 70%-os osztályozottsági limitszintet, a söripari standardok 10-20 százalékponttal lemaradtak mögöttük (2. táblázat). A söripari termések (a termés és az osztályozottság szorzata) alakulása az eddigieknél is szemléletesebben mutatja a GK Habzó kiváló söripari hasznosíthatóságát. A 30-50 %-kal nagyobb söripari hasznosulhatósága különösen a száraz években jelenthet hallatlan elõnyt, bár kétségtelen, hogy ekkora többlet a normál években sem megvetendõ (3. táblázat). Dr. Tomcsányi András

Vöröshere

Köles

Pohánka

Mohar

A pohánkát régen a szegények eledelének tartották. Ma újra felismerték értékeit, élettanilag kedvezõ tulajdonságait. Koptatás, illetve õrlés után a hagyományos kásaételek mellett a lisztjébõl készült kenyeret, süteményt lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Fontos gyógyszeripari alapanyag (rutin, hypericin). Május végétõl az elsõ fagyokig virágzik, fontos mézelõ növény. A 2006-ban minõsített Oberon fajtánk ezerszemtömege nagy, 33-37 g. Vetését fõnövényként május közepétõl, másodnövényként a korai gabonafélék betakarítása után közvetlenül célszerû elvégezni. Vetõmagmennyisége 100 csíra/m2, ami használati értéktõl függõen 40-60 kg/ha. Betakarítását akkor kell elvégezni, ha a legalsó (legértékesebb) magok már beértek, de még nem hullanak le. Termése fõvetésben kb. 2 t/ha, másodvetésben kb. 1 t/ha.

A 2004-ben minõsített GK Erika fajtánk madáreleségnek és szálastakarmánynak egyaránt alkalmas. Magtermése fõnövényként 2,5-3 t/ha, másodvetésben 1,5-2 t/ha. Zöldhozama fõnövényként 40-45 t/ha, másodnövényként 15-25 t/ha. Ezerszemtömege 2,5-2,8 g. Magtermesztéskor 400-600 csíra/m2, szálastakarmány termesztéskor 800-1000 csira/m2 kell vetni. Zöldtakarmánynak és szénának is bugahányás kezdetén kell kaszálni. Elsõsorban lovakkal etetik, de a kérõdzõ állatok is rászoktathatók. Száraz augusztus esetén a „lábán” megérik. A fajta elõnyös tulajdonsága, hogy 1-2 hetes túlérésben sem pereg. Léder László

Az állatállomány takarmányszükségletének biztosításában és a talajerõ fenntartásában, javításában játszik fontos szerepet. Az állatlétszám jelentõs növekedésére a közeljövõben nem számíthatunk, kedvezõ elõvetemény hatásának felhasználására az integrált termesztésben (minden 4. évben pillangós virágú növényt kell vetni) annál inkább. >> A GK Tetra kiváló perzisztenciájú, rekord termésekre képes tetraploid fajta. Elsõsorban zöldtakarmánynak, szilázs készítésre, és zöldtrágyának ajánljuk. A diploidoknál nagyobb vízigénye miatt takarmánytermesztésre az ország csapadékosabb ( 600 mm/év ) vidékein, valamint jó vízgazdálkodású talajokon javasolható. >> A GK Junior nagy termõképességû, kiváló perzitenciájú diploid fajta. Finomabb habitusa miatt szénakészítésre alkalmasabb, mint a tetraploidok.

A köles termesztés napjainkban reneszánszát éli. Ma még elsõsorban madáreleség, de már egyre nagyobb mennyiség kerül belõle emberi táplálkozásra. A köles kereskedelemben a piac évrõl-évre más színû magot igényel jelentõs mennyiségben. Az ingadozások kivédése érdekében a keresettebb színekbõl fajtákat állítottunk elõ. Fajtáink mind a termesztés, mind a felhasználás igényeinek megfelelnek, ezért vetésterületük további növekedése várható. >> A Fertõdi 2 már hosszabb ideje termesztett, évrõl-évre stabilan egyöntetû minõséget produkáló sárga magvú fajta. Szárazságtûrése, kiegyenlítettsége, alkalmazkodóképessége kiváló. Ezerszemtömege kb. 6 g. Középkorai érésû. >> A GK Piroska 2000-ben minõsített korai, rövid szárú, jó állóképességû piros magvú fajta. Üzemi körülmények között, átlagos évben fõnövényként 3-3,5 t/ha, másodvetésben 2-2,5t/ha termést ad. Széles tõszám optimummal rendelkezik, de a legnagyobb termést általában a 400 csíra/m2 adja. Szemtermése gömbölyded alakú, ezerszemtõmege 6,36,5 g. Beltartalmi mutatói jók, karotin tartalma magas. >> A GK Alba 2007-ben minõsített, rövid erõs, de rugalmas szárú, kiváló állóképességû fajta. Korai tenyészidejû, a GK Piroskánál 3-4 nappal korábban érik. Fõnövényként már augusztus közepén, másodvetésben szeptember végén, október elején érik be. A hántolatlan szem fehér színû, a csupasz mag sárga, köldöke jellemzõen sötétbarna. A mag gömbölyû alakú, ezért a hántolási veszteség kicsi. Ezerszemtömege 6,4-6,6 g. Termõképessége üzemi körülmények között átlagos évben fõnövényként 3-3,5 t/ha, másodvetésben 2,2-2,5 t/ha. A GK Piroskához hasonlóan széles tõszám optimummal rendelkezik, de három év átlagában a 350 csíra/m2-es vetõmagmennyiség adta a legnagyobb termést.

Seprûcirok A Sorghum nemzetség azon tagja, melyet hosszú megnyúlt bugaterméséért, az úgynevezett cirokszakállért termesztenek. A magtól megtisztított szakáll a seprûgyártás egyetlen természetes alapanyaga. Speciális felhasználása és termesztése miatt az utóbbi években a termõterület lecsökkent. A jó fajta és vetõmag mellett a sikeres termesztéshez a technológia pontos betartása is szükséges. Az optimális vetésidõ április közepe, vége, amikor a talaj felsõ rétege eléri a 12-13 oC-ot. A vetõmag mennyiség 4-5 kg hektáronként, a vetés mélység a 4-5 cm-t ne haladja meg, s vetés után tömörítsük a talajt. Az egyenletes kelés és optimális tõszám nagyon fontos feltétele a jó minõségû szakálltermésnek. Túl sûrû állományban rövid, szélsõségesen skart típusú

buga fejlõdik, míg ritka állományban túl hosszú, durva lesz a szakáll. A cirkok lassú kezdeti fejlõdése miatt a vetés után fontos a terület gyommentesen tartása, amihez megfelelõ vegyszerek kaphatók. Ha ezeket a kezdeti fejlõdés idején igen fontos feltételeket biztosítjuk, utána a seprûcirok növény a biotikus és abiotikus stresszhatásokat nagyon jól tûri, tulajdonképpen „mindent kibír„. A termeszteni szándékozók 2009 tavaszán is Kiszombor Dénes-major telepen (tel.: 62/ 525-073, 30/ 3380360) vásárolhatják meg a jó minõségû fémzárolt seprûcirok vetõmagot. A már ismert fajtáinkból Szegedi 185, Szegedi Szlovák, Szegedi 1023, Dia és Szilárd tudunk vetõmagot biztosítani. Barnáné Bacsa Magdolna

15

GK Idus

Az elsõ hazai nemesítésû tritikále

1. táblázat GK Idus termesztési és felhasználási összefoglaló táblázata

Kalászos termesztése esetén számos alkalommal szükség lehet a tavaszi vetésre, tavaszi fajtára. Ilyen az elsõ magyar nemesítésû tavaszi tritikále, a GK Idus, mely a Fajtaminõsítõ Bizottság elmúlt év tavaszi ülését követõen nyert állami minõsítést. A bõséges hozam, a rövid (125 nap körüli) tenyészidõ és a magas beltartalom szerencsésen ötvözõdik az új fajtában. Az állami kísérletek átlagában 4%-kal termett a kontroll fajták felett. Valójában fakultatív fajta: nem csak tél végén, vagy kora tavasszal, de õsszel is vetettünk az utóbbi négy évben a fajtából, s az eddig mért legalacsonyabb, -12 oC-os decemberi tél nem okozott

kipusztulást állományában. Jó, ha kora tavasszal vetjük, s március idusáig a földbe kerül – innen a neve. Értékes takarmánynövény. Fehérjetartalma nagyon magas: 15% körüli, szemkeménysége a mostani tritikále szortimentben egyedülállóan magas, ezerszemtömege 40 g, Hl-tömege: 70-72 kg körüli. Minden talajtípuson sikerrel termeszthetõ. A gombafertõzéseknek jól ellenáll. Öko-termesztésre is ajánljuk. Ez évben már magas biológiai értékû vetõmaggal (elit, 1.fok ) már az érdeklõdõk rendelkezésére állunk. Dr. Bóna Lajos

A csupasz zab és árpa elõnyei Elsõ (keresztezéses úton elõállított) csupasz zab fajtánk, a GK Zalán 15 éve van köztermesztésben és sokéves átlagban mindössze 400 hektáron termesztik. Vetõmag igénye nagyon változó. Egyes években alig, más években viszont annyira keresik, hogy az igényeket csak részben tudjuk kielégíteni. Keresettségét romániai és szlovákiai elismerése (2004) is befolyásolja. Leggyakrabban a biotermesztõk igénylik és akár elsõ-, akár másodfokú vetõmagot kapnak, azt 3-4 évig is utántermesztik. Sokszor azért jönnek csak friss vetõmagért, merthogy a régi az évek során „bepelyvásodik”. Ez érthetõ, hiszen ha nincs meg a vetõmag szabványban elõírt 100 méteres izolációs távolság más (pelyvás) fajtáktól, az átporzás több százalékos is lehet. Ezért szoktuk javasolni, hogy egyszerre csak egy fajtát termesszenek, így a jórészt

16

saját célra elõállított vetõmagban semmiféle keveredés sem fordulhat elõ. Problémaként szokott jelentkezni továbbá, hogy nem terem annyit, mint a pelyvás zabok. Igen, nem gyõzzük eleget hangsúlyozni, hogy a pelyvás zabok átlagosan legalább 30 % pelyvával rendelkeznek, amely jórészt cellulóztartalmú ballasztanyag. Míg a 95 %-ban szinte pelyvamentes csupasz szemtermés sosem érheti el a hagyományos fajták eredményét. (A csupasz árpánál ez az arány csak mindössze 60-70 %-os és bár a szemtermés genetikailag 100 %osan csupasz, az élelmiszer célra szánt tételeket kefegéppel még át kell tisztítani.) A 2008. év a csupasz zabok esetében nagyon kedvezõ volt: Az átlagtermés 2,5 t/ha-t tett ki, a pelyvás fajtáké pedig alig haladta meg a 3 tonnát. Legnagyobb különbség (a csupasz zabok javára) a beltartalmi értékeknél jelentkezik. Míg a hagyományos zab szemtermése átlagosan 14 % nyersfehérjét tartalmaz, addig a csupaszé sosem megy 18 % alá, de a GK Zalán fajtánknál gyakran mérünk 20 % feletti nyersfehérje eredményeket is. Esszenciális aminosavaknál (lizin, triptofán, tirozin, metionin, fenilalanin,) sem ritkák a dupla mennyiségek! Lipidtartalma 8%, oldható rosttartalma 5 százalék feletti. Szembetûnõek pehelygyártásnál is a különbségek: míg a normál (pelyvás) zab minden 100 kg-jából csak 30-40 kg a dobozolható ún. nagylapkás pehely, addig csupasz zabból ez 70-80 kg! Lehetne még tovább sorolni az elõnyöket, itt mindössze a Növénytermelés folyóiratban 2002-ben megjelent cikkre hivatkozunk, ahol mind a csupasz zab, mind pedig a csupasz árpa hasznos tulajdonságait írtuk le tudományos igényességgel (51. kötet, 2. szám, 233-246. oldal). Még csak annyit, hogy 2009 tavaszára a Gabonakutatóban közel 10 tonna II. fokú és 3 tonna I. fokú biovetõmag áll a termelõk rendelkezésére. Természetesen két hagyományos (pelyvás) fajtánkból (GK Pillangó, GK Iringó) is várjuk a továbbszaporítók és felhasználók igényeit. Dr. Palágyi András

Új állomás

A makói hungarikum érdekében

„Minden hungarikum kincs, de nem minden kincs hungarikum.” Akár ezzel a fordulattal is bevezethetnénk vöröshagyma kincsünk, a makói nemesítésû fajtákat érintõ változások ismertetését. Annyi bizonyos, hogy az európai uniós Földrajzi árujelzõn túlmenõen hungarikumról van szó, amikor a makói vöröshagymáról beszélünk. Hál' Istennek ebben nincs változás. A piaci hatások azonban arra késztették a GK Kht.-t, hogy 2007 tavaszától átértékeljék a makói nemesítésû hagymafajták vetõmagszaporítását és fajtafenntartását. Ekkor született az a megállapodás a GabonaKutató és a HORTSEED Magszaporító és Szolgáltató Kft. között, amely együttmûködés alá vonta az összes „makói születésû” vöröshagyma fajtát. Ezt a helyzetet (ha úgy tetszik állomást) joggal nevezhetjük mérföldkõnek a makói hungarikum életében. Mindkét fél nagyon bízik abban, hogy ez a lépés jelentõs és elõnyös változásokat hozhat. A mezõkovácsházi székhelyû Hortseed Kft. egyébként nem ismeretlen a hagymatermesztõk körében, hisz' az egyik legnagyobb hagyma-

mag termeltetõ és forgalmazó Magyarországon, immár másfél évtizede. Saját fajtákkal is rendelkezünk (Hunniál). Mi vezettük be a piacra a standardnak minõsülõ Piroska fajtát és az egyetlen forgalomban lévõ, hazai áttelelõ, Tisza I. fajtát is.

Új utakon Mi Mezõkovácsházán örömmel fogadtuk az együttmûködés lehetõségét, éppen a makói fajták még kellõen fel nem tárt vonzereje miatt. Többrõl volt szó, mint választékbõvítésrõl. Hisz' ennél többre hivatottak a makói vöröshagyma (Makói bronz, Makói klímarezisztens, Makói fehér, Makométa, GK Makolor, Makombi) fajták. Ez utóbbi három fajta piaci bevezetése még ezután fog megtörténni, ezért ez jelenleg a legaktuálisabb marketing feladatunk. Azt gondoljuk, hogy a makói bronz és a többi makói fajta is nélkülözhetetlen a hazai fajtakínálatból a több tucat kül- és belföldi hibrid mellett és ellenére. Igaz, hogy a technológiai fejlõdés magával hozta a hibridek egyre

nagyobb szerepvállalását, s itt természetesen a külföldiek mellett említést kell tennünk a magyar (ZKI Rt.) hibridekrõl is. Ugyanakkor jelentõs termelõi kör nem kifejezetten hagyománytiszteletbõl, hanem a valós fajtaértékek ismeretében ragaszkodik a Makói bronz és Piroska fajtákhoz. A páncélozottság, a tárolhatóság, az alkalmazkodóképesség és nem utolsó sorban a jó-közepes termõképesség (a külföldiekhez képest), no és a kedvezõ vetõmagár motiválja a hazai fajtákat pártoló termelõket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy így gondolkoznak a legprofibb termelõk is. A szárítmányipar minden gondjával-bajával is alapfajtának tekinti a Makói dughagymás fajtákat, a Makói CR-t, míg a GK Makolorból elõször van néhány hektárra elegendõ fémzárolt vetõmag. Meg kell említeni, hogy a Csanád (ZKI Rt.) fajta szintén a dughagymás termelés alapfajtájává vált.

Értékmérõ A 2007. évi Hagyma Fajtakísérlet /Szabadszállás/ makói vonatkozású eredményeinek értékeléséhez célszerû néhány (1. táblázat) észrevételt fûzni. A nagyszámú tõszámbeli eltérés miatt optimalizált, egységes tõszámra korrigált eredményeket ismertetünk a tényleges terméseket figyelembe véve. (Nem ad valós képet, ha egyik fajtánál 17 db/m2, a másiknál 29,9 db/m2 tõszámot veszünk figyelembe.) A legalacsonyabb és a legnagyobb hozamú fajta, illetve hibrid is külföldi volt. A táblázatból jól kiolvasható, hogy a termõképesség (t/ha) és a szárazanyag tartalom (refrakció %) hogyan viszonyul egymáshoz. Megállapítható

továbbá az is, hogy a 40 fajta viszonylatában a számszerû eredményekért a nemesítõ és fajtatulajdonos „Makóiaknak” nem kell szégyenkezniük. A Hortseed Kft. üzleti filozófiája az, hogy a meglévõ fajtákat, így a „Makóiakat” is értékeiknek megfelelõen menedzselni kell. A lehetõ legjobbat akkor tehetünk egy fajtával, ha abból folyamatosan kiváló minõségû vetõmagot kínálunk a termelõknek, integrátoroknak. A vetõmaghiány kialakulása idegen a mai piaci viszonyoktól, a vetõmag túltermelés pedig közgazdaságilag nem fogadható el. A hangsúly a folyamatos szócskán van, ugyanis a kínálati piacon kialakult versenyhelyzet jellemzi a vöröshagyma vetõmag szektort. Ez már a 2004. (Európai Uniós csatlakozásunk) elõtt kialakult. Ennek eredményeként folyamatosan változó összetételben, de rendkívül széles választékkal hazánkban is jelen vannak a legjobb fajták és hibridek. Az újdonságok azonnal megjelennek, 1-2 éven belül katalógusba kerülnek. Ezen a vetõmag piacon kell megfelelni nekünk is, egyszerûen nincs másik. A Hortseed Kft. erre vállalkozott, ezt a kötelezettséget vállalta alaphelyzetben is, de most az együttmûködésre való tekintettel is. Azonnali feladatunk a makói fajtákból elõállított (mezõkovácsházi termeltetésekbõl) vetõmagvak megjelenítése a vetõmag piacon, majd a még be nem vezetett Makói fajták, különösen a Makométa és a GK Makolor piaci bevezetése, megismertetése. Bizonyos, hogy az új fajtákat a fajtakísérleteken túlmenõen, kiemelt formában kell elvinnünk a Hortus Hungaricus szakkiállításra és a Makói Hagymafesztiválra. Dr. Varga Sándor (Hortseed Kft., Mezõkovácsháza)

HAGYMA VETÕMAGOT, A TISZTA FORRÁSBÓL! A GabonaKutató fajtafenntartásából származó Elit hagymamagok

Makói bronz, Makométa, Makói CR, GK Makolor elsõ generációja kedvezõ áron megvásárolható az alábbi címen: Hortseed Kft., 5800 Mezõkovácsháza, Ipartelepi út 2. Tel./Fax: 68/ 381-022 Mobil: 30/ 935-6845

17

Házunk tája

Kutatás és közélet

Fuzárium Világkongresszus Szegeden

Együttmûködés a debreceni egyetemmel A debreceni gazdasági és agrárfelsõoktatás megindításának 140. évfordulóján, október 2-án rendezett ünnepélyes megemlékezés alkalmával a Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centruma és társaságunk együttmûködési megállapodást kötött. A két fél között eddig is számos tudományos területen volt élõ kapcsolat, de a Gabonakutatónál most létrehozott Alkalmazott Termesztéstechnológiai és Növénynemesítési Tanszék révén mindez elmélyül és kiteljesedik. A felek kiemelt célként nevezték meg alapkutatások végzését a nemesítést szolgáló biotechnológia, alkalmazott genetika, nemesítés módszertan, rezisztencia, biológia és növényélettan terén. Az alapkutatás mellett felhasználás orientált kutatásfejlesztést, innovációt, az agrárágazat jelenlegi és jövõbeni problémáinak megoldását elõsegítõ közös tevékenységet határoztak el. Kiemelt fontosságúnak tekintik az elméleti és hasznosítható gyakorlati ismeretekkel rendelkezõ szakemberek képzését a mezõgazdaság és az ahhoz kapcsolódó szakterületeken.

Vendégek és házigazdák

A Magyar Tudomány Ünnepéhez és a Gabonakutató 1924-es alapításához egyaránt kapcsolódó szeptember végi nyilvános Tudományos Tanácsülésen több érdekes elõadás is elhangzott. Így a 3. Nemzetközi Fuzárim Szimpóziumról is szó esett. A 2004-ben Kínában megtartott világkongresszus után Magyarországon került ismételten megrendezésre a rangos nemzetközi rendezvény. Az összejövetel házigazdája és fõ szervezõje Mesterházy Ákos, a szegedi Gabonakutató Rezisztencia és Nemesítési Osztályának vezetõje volt. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselõ Dr. Süth Miklós szakállamtitkár elmondta, hogy fõállatorvosként jól látja a fuzárium jelentette kihívásokat. A humán egészségügy mellett az állategészségügy számára is igen nagy kihívást jelentenek az e gombafaj miatt okozott megbetegedések. Még csak most kezdjük felismerni, hogy a gomba termelte toxinok milyen elváltozásokat, fejlõdési rendellenességeket okoznak állatokban, amely alapul szolgál a humán megfigyelésekhez is Dr. Matuz János a Gabonakutató ügyvezetõ igazgatója kiemelte, hogy a szigorodó határértékek, a fuzárium igen változatos gazdanövény köre bõven ad lehetõséget a kutatás számára és érdeklõdve várja a kollégák szerteágazó témáinak a megismerését. Napjainkban az elméleti kutatásoknak több feladatot kell teljesíteni. A legkifinomultabb, speciális lombik munkákon túl a mai kutatásnak át kell transzformálni a megismert tudást, hogy azt a piac, a termelés, a gyakorlati gazdálkodás fel tudja használni. Dr. Mesterházy Ákos akadémikus a Szegeden folytatott munkájáról számolt be, ami nem csak hazánkból, Európából, de a világról is nagy elismerést hozott Szegedre. A szegedi, mesterséges kényszerfertõzés során a kalászokat csokrokba kötik, majd gomba szuszpenzióval bepermetezik és néhány napig mûanyag zacskóval beborítják, hogy a gomba számára párás környezetet biztosítsák. Az így megfertõzött kalászokat aratáskor külön cséplik el és értékelik, melyik kombinációt milyen mértékben fertõzött a gomba. Így több ezer fertõzést végeznek el minden évben, hogy megtalálják azokat a búza törzseket, amelyek kevésbé fogékonyak a fuzárium fertõzésre. Az eddig használt rezisztenciaforrásokat Szegeden ezzel az új módszerrel szintén megvizsgálták már és a Sumey 3, valamint a Nobeoka Bozu és a Wuhan 6B jó keresztezési vonalaknak bizonyulhatnak, amelyet nem csak hazai nemesítõk vonnak be a szülõi vonalakba, hanem már világszerte folynak kísérletek. A fuzárium és más gombák okozta mérgekkel (toxinokkal) - deoxynivalenollal (DON), zearelenonnal (ZON), T2 toxinnal és a fumonizinekkel - szennyezett gabona tételeknek szigorú toxin határértékeknek kell megfelelnie. Az elõadások alkalmával a világ minden tájáról ideérkezõ, közel 200 neves, a szakmában elismert vendégkutató a magas színvonalú szakmai programok mellett bepillantást nyerhetett Szeged kulturális és mûvészeti értékeibe is.

Bizottsági tisztújítás Az Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Bizottsága szeptember 30-i, budapesti ülésén a 2008-2011 közötti akadémiai ciklusra 20 bizottsági tagot választott. A szakmát reprezentáló körbõl 5 fõ társaságunkat képviseli. Az elnöki posztot Dr. Matuz János (Gabonakutató) töltheti be. Emellett a doktori közgyülési képviselõ is cégünk vezetõ kutatója, Dr. Pauk János.

18

Kutatás a gyakorlatnak Közös nagy konzorciumban dolgozik együtt a szegedi Gabonakutató Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete. A két vezetõ hazai vetõmag nemesítõ cég mellett azonban az Aranykocsi Zrt., az Agro-Lippó Zrt., a Nagykun 2000 Zrt. és az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete is érdekelt a pályázati munkában, amelyet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogat. A 2008-as kísérleti eredményeket (amelyeket kisparcellás és üzemi táblákon végeztek) szeptemberben, Szegeden vitatták meg. Dr. Matuz János köszöntötte a Szegedre érkezett vendégeket, a szaporító nagygazdaságok vezetõit, növényvédelmi irányítóit. Kiemelte, hogy a kutatás szinte mindig feladatot ró a nemesítõkre, nagyon gyakran a bizonytalanba vágnak utat és találnak rá olyan fajtákra, technológiákra, amik nagyon hamar beépülhetnek mezõgazdaságunkba. A szakmai területek széles körét felölelõ elõadások sok értékes adalékkal járultak hozzá a rész szakterületek kutatási eredményeinek széleskörû megismertetéséhez.

MNE vándorgyûlés A burgonyatermesztõk és kutatók júniusi konferenciáját követõen a Magyar Növénynemesítõk Egyesületének vándorgyûlését is megtartották a mórahalmi Heller Máté tanyáján. A 160 tagot számláló egyesületben a legjelentõsebb hazai kutatóintézetek és munkatársaik csoportosultak. A tagok sorai között ott ült Dr. Matuz János a Gabonatermesztési Kutató Kht. ügyvezetõ igazgatója, Marton L. Csaba MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese, a Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, a Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet, a Nyugat Magyarországi Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kara, a Szegedi Tudományegyetem Mezõgazdasági Kara, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma képviselõje és még sokan mások. Az egyesület elfogadta éves üzleti tervét, és értékelte a szakma legnagyobb évenkénti seregszemléjét, a márciusi Növénynemesítési Tudományos Napokat. Döntés született arról, hogy a növénynemesítõk 2009-es vándorgyûlése Szegeden lesz megtartva.

Kitüntetés a minisztériumban

Növények és energia

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2008. augusztus 20-a alkalmából Fleischmann Rudolf díjban részesítette Dr. Rajki Erzsébetet, társaságunk tudományos fõmunkatársát. Sikeres életútjuk elismeréséül Életfa emlékplakettel tüntette ki: Gulácsi Mihálynét, a jogelõd Délalföldi Mezõgazdasági Kísérleti Intézet nyugalmazott munkatársát, Móricz Istvánt, a GK Kht. nyugalmazott munkatársát, Ócsai Antalnét, a jogelõd Gabonatermesztési Kutatóintézet nyugalmazott munkatársát. Miniszteri Elismerõ Oklevél kitüntetésben részesítette Falusi Jánosnét, társaságunk tudományos segédmunkatársát.

Hagyományos vagy új energia növényfajták termelésével valósuljon-e meg a bioüzemanyagok elõállítása? Ez volt a vezérmotívuma annak a Dél-Alföldi Regionális Fenntartható Környezet és Megújuló Energia Technológiai-Transzfer Hálózat keretében megvalósult konferenciasorozatnak, mely szeptember 24-tõl november 25-ig három helyszínen (Szeged, Mezõhegyes és Baja) tartottak meg. A szegedi helyszínt, s egyes elõadókat is társaságunk biztosította. Baján, legutóbb Dr. Petróczi István a GK Kht. kutatási osztályvezetõje „A búzatermesztés és a bioetanol elõállítás, mint ok és okozat” címmel tartott elõadást. Dr. Szél Sándor társaságunk tudományos tanácsadója elõadásában a kukorica bioetanol üzemanyagként történõ hasznosításának lehetõségét elemezte.

Vásári bemutatkozás

Spanyol kutatók Szegeden Két spanyol kutató látogatott Szegedre, a Gabonatermesztési Kutató Kht. Lisztlaboratóriumába 2008 októberében. Egyikük, Dr. Collar Concha jelenleg a Gabonatudomány és Technológia Nemzetközi Társaságának (ICC) az elnöke. Az ICC elsõdleges feladatának a gabonával és liszttel kapcsolatos eljárások tesztelését, nemzetközi szabványok kidolgozását tekinti. Jelenleg több,mint 50 ország tartozik tagjai közé. A hazai fogyasztók már jól ismerik a két nagy termék csoportot, amelyeket a GK Kft. gyárt és forgalmaz. A gluténmentes termékek alapanyagainak gyártása, ami lisztérzékenyeknek jelent kapaszkodót és a másik termékünk pedig, a diabetikus termékek alapanyag elõállítása, ami pedig a cukorbetegek számára készül. A két termékkel és a több éves folyamatos fejlesztéssel Szeged a piac e szegmesének élvonalába került, ami nemzetközi érdeklõdést váltott ki. Bár a szakmai és gyártási technológiák titkosak, mégis a közös együttmûködés lehetõsége fenn áll – mondta el Ács Péterné dr., a Lisztlaboratórium és Diétás Üzem vezetõje.

Nyugdíjas találkozó A GabonaKutatóban évente rendszeresen megtartott nyugdíjas találkozók hangulatát a novemberi, legutóbbi rendezvény is megõrizte. Egy 84 éves intézményben szinte evidencia, hogy napjaink eredményei a múltból gyökereznek, s azokat az akkor alkotók teremtették. S ebbõl a szempontból a tavaly vagy a húsz éve hozzáadott érték azonos súllyal esik latba. A nap eseményeihez éppúgy hozzátartozik Dr. Matuz János igazgatói beszámolója a mai kor valóságáról, mint a baráti beszélgetések visszaemlékezései, az idõk folyamán is megtartott vagy épp' megszépült valóság.

Az augusztus végén Debrecenben megtartott Farmer-Expo kiállításon és vásáron hagyományainkhoz híven növénynemesítési és egyéb kutatási eredményeinkbõl adtunk ízelítõt. A látogatók közül sokan megragadták az alkalmat, hogy a standon lévõ munkatársainktól részletes információt kapjanak az õ tájkörzetük természeti és gazdálkodási körülményeihez leginkább megfelelõ növényfajtáinkról és azok termesztési tudnivalóiról.

Kenyér és bor Társaságunk aktív közremûködésével „Alföldi Kenyér, szõlõ és bor” konferenciát és termékbemutatót tartottak augusztus 22-én Kecskeméten, a BCE Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetében. Az elõadók közt szerepelt Dr. Matuz János is, aki az alföldi gabonatermesztés és nemesítés helyzetérõl adott tudományos igényû összefoglalót. A Gabonakutató lisztüzemében készült alapanyagokból sütött diabetikus és gyógytermékek kóstolója (mint sok más helyszínen és alkalommal) megérdemelt sikert aratott. Szilágyi Péter közremûködésével

K+ M GabonaKutató Híradó A Gabonakutató Kft. lapja

Szerkesztõség: 6726 Szeged, Alsó Kikötõ sor 9. Postacím: 6701 Szeged Pf.: 391 Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: Tóth Szeles István Felelõs kiadó: Dr. Matuz János Design: Poly-D Vállalkozás (Dankó György) Nyomtatás: Tisza Press Felelõs vezetõ: Tiszai Gábor

19

A nyerõ hazai KUKORICA Sarolta SZE 269 Csanád GK Boglár Szegedi SC 352 Szegedi 349 Kenéz Szegedi 521 SZÓJA Primor Stefi Flóra Pannónia kincse SZEMESCIROK Alföldi 1 GK Emese SILÓCIROK SZUDÁNIFÛ OLAJLEN KÖLES VÖRÖSHERE MOHAR POHÁNKA

NAPRAFORGÓ Magóg Manitou PR Sonrisa Masai PR Marica-2

TAVASZI KALÁSZOSOK ( Búza Árpa Tritikále Zab ) ÉRTÉKESÍTÉSI CSAPATUNK A Kereskedelmi Osztály munkatársai és az Ön körzetében dolgozó területi képviselõink mindíg készséggel állnak rendelkezésére, ha fajtáink és hibridjeink termesztési értékérõl, a vetõmagok beszerzési lehetõségeirõl kíván információhoz jutni. Szaporítóanyag kihelyezés, vetõmag-forgalmazás: GK Kft. Kereskedelmi Osztály, Szeged Tel.: 62/ 435-235 Fax: 62/ 434-163 [email protected]

Virágné Pintér Gabriella kereskedelmi vezetõ 30/ 535-3472 [email protected] Ladányi Miklós logisztikai vezetõ

30/ 983-2306

Területi képviselõk Vadvári László [email protected] Mobil: 30/ 6366-434 Gyulai László [email protected] Mobil: 20/ 3960-599 Nagyné Solymosi Mária [email protected] Mobil: 30/ 3361-669 Jávorcsik János [email protected] Mobil: 30/ 5877-486 Pongrácz Tibor [email protected] Mobil: 30/ 6553-543

Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém, Vas, Zala megye Pest, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye Somogy, Tolna, Baranya megye

Gabonakutató Kft. 6726 Szeged, Alsó Kikötõ sor 9. Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 www.gabonakutato.hu [email protected]