Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon

Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon A hálózatfejlesztési igényeket befolyásoló társadalmi, gazdasági mutatók elemzése

1

November 6, 2014 TRENECON COWI POWERPOINT PRESENTATION

Főbb pontok

Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása Funkcionális elemzés módszerei Az elemzés eredményei a magyar – horvát határszakaszon Elemzés eredményeinek és a határmetszési fejlesztési lehetőségek értékelésének összekapcsolása

2


Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása • Kiemelt hangsúly az EU új programozási időszakában az infrastruktúra fejlesztés esetében is a gazdasági fejlődés elősegítése • Funkcionális elemzésünk célja közlekedésfejlesztési igények meghatározásához hozzájárulás • Közlekedésfejlesztések egymást segítve és kiegészítve a komplex területi fejlődés szolgálatába állíthatók • Közlekedésfejlesztési projektek gazdasági és társadalmi hatását is ezen keresztül lehet becsülni.

3


Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása (2) Közlekedésfejlesztés klasszikus kérdésfeltevése: Milyen hatással van a közlekedésfejlesztés a társadalmi-gazdasági és regionális folyamatokra? Projekt → Tanulmányterv→ Gazdasági-társadalmi hatások elemzése (CBA) → Döntés Funkcionális elemzés kérdésfelvetése: Milyen közlekedésfejlesztési igényeket generálnak a reális gazdasági-társadalmi és regionális fejlesztési tervek? Igények és lehetőségek feltárása→ Fejlesztési stratégia→ Fejlesztési lehetőségek → Projekt terv → bővített CBA → Döntés

4


Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása (3)

Területfejlesztési gazdaságfejlesztési igények

Közlekedéfejlesztési stratégia

Közlekedésfejlesztési projektek

Társadalmi gazdasági hatások

Szinergiák

Regionális fejlesztési startégia ETE stratégia

Más fejelsztési projektek

 Fejlesztési igények – nehéz azonosítani (különösen a reális igényeket)  Közlekedés hatását a regionális fejlődési folyamatokra - nagyon nehéz azonosítani  Szinergikus hatások – kiemelkedően nehéz mérni

5


Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása (4) NKS funkcionális elemzés: hálózatszerkezeti hiányok

6


Funkcionális elemzés módszerei -

A települések gazdasági és társadalmi jellemzők alapján homogén csoportokba sorolása (klaszter elemzés);

-

A települések (köz)intézményi és kereskedelmi, szolgáltatási ellátottságát, idegenforgalmát és a központi települések elérhetőségét leíró mutató meghatározása, valamint ezen mutatók közötti összefüggések feltárása

-

A statisztikai elemzésre rá kell építeni a jövőbeni fejlesztési tervek, programok vizsgálatát: fejlesztési területek illetve súlypontok együttes elemzése szükséges.

-

-

Összekapcsolás: Grafikus ábrázolás lehetővé teszi az adott funkcionális határszakaszon tervezett határátkelők kapcsolódásának, területfejlesztési szempontú relevanciájának értelmezését.

7


Funkcionális elemzés módszerei (2) Funkcionális régió: terület belső interakciói és áramlásai szerinti hierarchikus területi rendszer

Az elemzés lépései: 1.

Funkcionális régió azonosítása a) Központ – háttér – periféria viszonyok meghatározása b) A régió jellemzése társadalmi-gazdasági és áramlási adatokkal, fejlesztési igényekkel

2.

A térség megközelíthetőségi jellemzése: a. Közlekedési modellezés: funkcionális központok megközelíthatősége b. Megközelíthetőség és a társadalmi-gazdasági jellemzők, fejlesztési lehetőségek összekapcsolása

3.

Beavatkozások hatásainak jellemzése a) Közlekedési modellezésből: hogyan változik a megközelíthetőség b) Szinergikus hatások azonosítása a gazdaságfejlesztési projektekkel

8


Funkcionális elemzés módszerei (3) Felhasznált adatok: Magyarországi adatok (elsősorban KSH népszámlálás): • • • • • • • • •

demográfiai, népmozgalmi adatok; nemzetiségi adatok; foglalkoztatottsági, munkanélküliségi adatok; az infrastrukturális ellátás adatai; jövedelem adatok; a közintézményekkel való ellátottság (oktatás, egészségügy, kultúra) adatai; a kereskedelmi szolgáltatási ellátottság adatai; idegenforgalmi adatok; vállalkozások adatai;

Határon túli adatok (népszámlálás): • demográfiai, népmozgalmi adatok;

9


KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatóságitýkajúcej tanulmány feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon Zisťovanie skutočností nevyhnutných k príprave štúdie uskutočniteľnosti, sa szintű rozvojových projektov zodpovedajúcich zámerom Operačného programu doprava, zameranej na cezhraničných prepojení dopravnej infraštruktúry na maďarsko-slovenskej štátnej hranici, ako aj na posudzovanie ich dopadov na celkovú sieť prihraničnej dopravnej infraštruktúry

A települések elérési idő szerinti jellemzése A települések elérési idővel történő jellemzése az alábbiak szerint történik: • egy modellező program segítségével összeállítunk egy az ország összes települését tartalmazó elérési idő mátrixot; • a mátrixban szereplő településekhez hozzárendeljük a korábban meghatározott ellátottsági mutatót; • minden településhez meghatározzuk a legközelebbi felsőfokú, hiányos felsőfokú, és középfokú ellátást nyújtó települést, és a településpárok közötti elérési időt rögzítjük; • a településekhez rendelt 3 elérési időt, súlyozottan átlagoljuk: a középfokú ellátást nyújtó település elérési ideje hármas, a hiányos felsőfokúé kettes, a felsőfokúé egyes súlyt kap; • a képzett súlyozott átlag lesz a települések ellátási központokra vonatkozó elérési ideje;

10


Az elemzés eredményei a magyar – horvát határszakaszon

A vizsgált területen érvényesülő nagyvárosi funkcionális vonzáskörzetek az elérési index alapján

11


Az elemzés eredményei a magyar – horvát határszakaszon (2) •

határmenti térség legfontosabb funkcionális városi térségeit a jó elérési helyzetben lévő településegyüttesek alkotják,

•

a határtérség középső szakasza funkcióhiányos, rossz elérési helyzetben lévő területként jellemezhető.

•

Zágráb a határtérség szempontjából határozottan nagyobb potenciállal bír, funkcionális hatásterülete lefedi Magyarország délnyugati peremvidékét.

•

Budapest funkcionális kapcsolatai a Drávaszög / Baranyaszög esetében lépik át a határt.

•

A Dráva határozott határt húz a két ország közé, a funkcionális kapcsolatok a Dráva mentén igen korlátozottak.

•

A nyugati határvidéken Varasd, a keleti határvidéken Pécs és Eszék komplex és nagyméretű városi térségei tekinthetők nagyobb térszervező erővel bíró településeknek.

12


A vizsgált fejlesztési dokumentumok alapján a határmetszésekhez rendelt funkcionális igény nagyságát, súlyát az alábbi fejlesztési irányok jelzik:

Az elemzés eredményei a magyar – horvát határszakaszon (3) A vizsgált fejlesztési dokumentumok alapján a határmetszésekhez rendelt funkcionális igény nagyságát, súlyát az alábbi fejlesztési irányok jelzik:

13


Elemzés eredményeinek és a határmetszési fejlesztési lehetőségek értékelésének összekapcsolása A Pécs-Mohács illetve Harkány/Siklós-Pélmonostor-Eszék/Beli Manastir-Osijek funkcionális szakaszokon tervezett határátkelők közül három fejlesztés határmetszési igény indexe kiemelkedően magas. Ezek mind a Baranya megyei fejlesztési koncepcióban vázolt Harkány-Siklós – Beli Manastir illetve Mohács által fémjelzett fejlesztési területre esnek. A Pécs-Harkány-Szalatnok-Eszék / Slatina-Osijek funkcionális szakaszon három lehetséges határmetszési pont került azonosításra, a fejlesztéseket összefoglaló ábra szerinti Kaposvár – Szigetvár – Slatina fejlesztési iránnyal összhangban. A megyei rendezési tervben Barcs-Verőce fejlesztési térségként azonosított határszakaszon számos átkelő fejlesztését, létesítését vizsgálja a projekt. Kiemelt területe a határtérségben a határátkelők fejlesztésének Nagykanizsa – Csáktornya, Varasd térsége tekintettel a térség gazdasági potenciáljára, a meglévő TEN-T folyosóra -, illetve a Zala megyei rendezési tervben és koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban is.

14


Elemzés eredményeinek és a határmetszési fejlesztési lehetőségek értékelésének összekapcsolása (2) A határmenti funkcionális közép- és kistérségek lehatárolása, valamint a fejlesztési lehetőségek potenciálja a funkcionális központok elérési indexe alapján

15


Elemzés eredményeinek és a határmetszési fejlesztési lehetőségek értékelésének összekapcsolása (3) Együttműködő funkcionális határmetszési szakasz

Pécs-MohácsPélmonostor-Eszék / Beli Manastir-Osijek

Pécs-Harkány/SiklósValpó / PélmonostorEszék / Valpovo/Beli Manastir-Osijek

16


Érintett település

Határmetszési igény 2

magyar

horvát

Kölked

Batina (Kiskőszeg)

Kölked

Duboševica (Dályok)

0

Udvar

Duboševica (Dályok)

0

Udvar

Kneževo (Főherceglak)

0

Sárok

Kneževo (Főherceglak)

53

Ivándárda

Branjin Vrh (Baranyavár)

100

Ivándárda


100

Kislippó


100

Illocska

Luč (Lőcs)

20

Beremend

Baranjsko Petrovo Selo (Petárda)

11

Kásád

Torjanci (Torjánc)

19

Old

Torjanci (Torjánc)

19

Old-Eperjespuszta

Torjanci (Torjánc)

19

Old-Eperjespuszta

Torjanci (Torjánc)

19

Drávaszabolcs

Doni Miholjac (Alsómiholjác)

1

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

17


Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon

Recommend Documents