Frissdiplomások 2012

Frissdiplomások 2012

Kutatási zárótanulmány

Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás

Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD

2013. március

Tartalom

I.

II.

A kutatásról ............................................................................................................... 7 1.1.

Az adatok forrása..................................................................................................................... 7

1.2.

Főbb megállapítások ............................................................................................................... 9

Tanulmányi életút .................................................................................................... 11

III. Külföldi tapasztalatok .............................................................................................. 15 3.1.

A nyelvismeret ....................................................................................................................... 15

3.2.

Külföldi tanulmányok ............................................................................................................ 19

IV. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között .................................................... 25 4.1.

Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása............................................... 25

3.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt ........................................................................................ 30 3.3. Az első munkahely ...................................................................................................................... 34

V. A frissdiplomás munkahely ...................................................................................... 41 5.1.

A munkáltató tulajdonviszonyai ............................................................................................ 42

VI. A frissdiplomás munka ............................................................................................. 47 6.1.

Munkanélküliség ................................................................................................................... 47

6.2.

A foglalkoztatás formái.......................................................................................................... 48

6.4.

Illeszkedés.............................................................................................................................. 58

6.5.

Mellékállás ............................................................................................................................. 62

VII. Frissdiplomások jövedelme ...................................................................................... 65 VIII. Elégedettség ............................................................................................................ 79

Ábrák jegyzéke 1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása .................................................................................... 7 1. ábra: A felsőfokú tanulmányi életút .............................................................................................. 11 2. ábra: A diplomázás óta egyéb felsőfokú végzettséget szerzettek aránya képzési területenként 11 3. ábra: A felsőoktatásban részt vevők jelenlegi képzési formája..................................................... 12 4. ábra: A felsőoktatásban részt vevők korábbi képzési formája ...................................................... 13 5. ábra: A továbbtanulási tervek aránya és irányultsága .................................................................. 13 6. ábra: MA/MSc végzettek doktori képzési továbbtanulási tervei néhány képzési területen ........ 14 7. ábra: A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében ................................................................ 15 8. ábra: Nyelvismeret képzési területi bontásban ............................................................................ 16 9. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint................... 17 10. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint 18 11. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint ........................ 18 12. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai ................................................................ 19 1. tábla: A nemzetközi tanulmányok leggyakoribb célországai ........................................................ 20 13. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken ............................................................................................................................................ 20 14. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken................................................................................................................................................ 21 15. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya a végzés éve szerint 22 16. ábra: A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként .................... 23 2. tábla: A diplomázás utáni külföldi munkavégzés célországai........................................................ 23 17. ábra: A külföldi munka szakterületi illeszkedése ...................................................................... 23 18. ábra: Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként ......... 24 19. ábra: Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diploma-szerzés között eltelt idő szerint . 25 20. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya ............ 26 21. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként ..... 26 22. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának oka képzési területenként ........................................... 27 23. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként ................ 27 24. ábra: Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül? ................................................................ 28 25. ábra: Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? ................................... 29 26. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint ............................................................................................... 29 27. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya az abszolutóriumszerzés éve szerint ......................................................................... 30 28. ábra: A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés ................................................................ 31 29. ábra: A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya munkarend szerinti bontásban ................................................................................................................................. 31 30. ábra: A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban ................................................................................................................................. 32

31. ábra: A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési szint szerinti bontásban......................................................................................................................... 32 32. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban....................................... 33 33. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban .............................. 34 34. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban ......................................................................................................... 35 35. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban ................................................................................................. 35 36. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban ................................................................................................. 36 37. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban. 36 38. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban.... 37 39. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban ....... 37 40. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban ................ 38 41. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?................................................ 38 42. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?................................................ 39 43. ábra: Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása.................................................. 40 44. ábra: Az első diplomás foglalkoztatás jogviszonya .................................................................... 41 45. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ................................. 42 46. ábra: Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban ............................ 42 47. ábra: Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén .......................... 43 48. ábra: A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban.............................................................................................................................................. 44 49. ábra: A végzetteket foglalkoztató cég létszáma ........................................................................ 44 50. ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban.............................................................................................................................................. 45 51. ábra: A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint ................................................. 46 52. ábra: A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza ................................................................. 47 53. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban ............................ 48 54. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban ................... 48 55. ábra: A munkaviszony formája .................................................................................................. 49 56. ábra: Az alkalmazás formája képzési területenként .................................................................. 49 57. ábra: Az alkalmazás formája a végzés éve szerint ..................................................................... 50 58. ábra: A foglalkoztatás típusa ..................................................................................................... 51 59. ábra: Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként .................................... 51 60. ábra: Vezetőként dolgozók aránya ............................................................................................ 52 61. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya a végzés éve szerint ................................................ 53 62. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint ......................................................... 53 63. ábra: Alkalmazottak, beosztottak száma................................................................................... 54 64. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként ............................................... 54 65. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint .................................................. 55 66. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint ........................................................... 55 6.3. Külföldi munkavégzés ................................................................................................................ 56 67. ábra: A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban ...................... 56 68. ábra: A külföldön dolgozók aránya képzési szint szerinti bontásban ........................................ 57

69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83.

ábra: A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez ....................................... 58 ábra: Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési területek szerint .. 58 ábra: Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési szintek szerint ...... 59 ábra: Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya a végzés éve szerint .......... 59 ábra: Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya nemek szerint ................... 60 ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint .. 60 ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési szintek szerint ...... 61 ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint.......... 62 ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint ................... 62 ábra: A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése ............................................ 63 ábra: A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban .................................... 63 ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban ............... 65 ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban................... 66 ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban ............ 67 ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban 68 84. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1. .......................................................................................................................................... 69 85. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2. .......................................................................................................................................... 69 86. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 70 87. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban .. 70 88. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 71 89. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 71 90. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban ................................................................................................................................. 72 91. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban ................................................................................................... 72 92. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban................................................................................................................ 73 93. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban ............................ 74 94. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken ............................................................................................................................................ 75 95. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban ................................................................................................................................. 75 96. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 76 97. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka összességével való elégedettség szerinti bontásban ................................................................................................................................. 77 98. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka tartalmával való elégedettség szerinti bontásban ................................................................................................................................. 77

99. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a jövedelemmel való elégedettség szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 77 100. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival ........................................................ 79 101. ábra: Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési területenként ..................... 79 102. ábra: Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési szintenként ......................... 80 103. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint ................................. 80

I.

1.1.

A kutatásról

Az adatok forrása

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2012 tavaszán 32 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer harmadik évében zajlott adatfelvételek köre az egy és három éve diplomázottak mellett már az öt éve végzettekre is kiterjedt. A programban résztvevő intézmények a 2007-ben, 2009-ben, illetve 2011-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos DPR adatbázis az intézményi megkeresésre válaszoló végzettek adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 15,18 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 24.890 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe, képzési szintje és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján

Intézmény neve ÁVF

Minta esetszáma

Alapsokaság esetszáma

277

1057

13 222

105 1226

BCE

2165

9087

BGF

414

5330

BKF

436

2642

BME

1470

8801

DE

1651

12408

DF

464

2029

EJF

109

965

EKF

419

3354

ELTE

3144

14135

EDUTUS

229

1675

GDF

169

3110

KE

471

2265

KF

328

1699

KJF

180

874

ME

925

6671

ANNYE AVKF

Válaszadási ráta 26,21% 12,38% 18,11% 23,83% 7,77% 16,50% 16,70% 13,31% 22,87% 11,30% 12,49% 22,24% 5,43% 20,79% 19,31% 20,59% 13,87% 9,91%

NKE

499

5033

NYF

501

6415

NYME

554

9725

OE

768

5164

PE

453

5390

PPKE

1271

2826

PTE

2454

13686

SE

594

5178

SZE

706

3504

SZF

244

2262

SZIE

772

8152

SZTE

2436

17641

WJLF

129

531

ZSKF

422

2587

24889

165527

Összesen

7,81% 5,70% 14,87% 8,40% 44,98% 17,93% 11,47% 20,15% 10,79% 9,47% 13,81% 24,29% 16,31% 13,67% 15,04%

1.2.

Főbb megállapítások

Kutatási zárótanulmányunk a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2012-es intézményi adatfelvételeiből összeálló országos frissdiplomás adatbázis főbb eredményeit mutatja be. A vizsgálatban egységes módszertannal s kérdőívvel 32 felsőoktatási intézmény vett részt, a megkeresettek körét a 2007-ben, 2009-ben, illetve 2011-ben abszolutóriumot szerzett végzettek alkották. A kutatási adatbázis esetszáma 15,18 százalékos válaszadási ráta mellett megközelíti a 25 ezer főt. Jóllehet a kutatási zárótanulmány alapvető funkciójánál fogva, elsősorban a számszerű adatok megismertetésére fókuszálva a végzettek által adott válaszok főbb megoszlásait tartalmazza, a frissdiplomások válaszai alapján kialakuló képet néhány általános következtetésben az alábbiakban összegezzük. A diplomaszerzés pozitív hozadéka A pályakövetési vizsgálatok eredményei rendre alátámasztják a felsőfokú végzettség munkaerő-piaci megóvó hatását és a diplomában rejlő további fejlődési lehetőségeket. Előbbit jól mutatják a frissdiplomások körében mért, országos átlag alatti munkanélküliségi arányok. A diploma mindemellett jövedelmi előnyt is jelent a munkaerőpiacon, mely már a végzés utáni korai években mérhető. Nem csak egy statikus, kilépési előnyről van azonban szó. A diploma munkaerő-piaci hasznosulásának megítélésében ugyanis döntő szempont kell, hogy legyen az időbeliség, a jövedelmek, vagy a karrier szempontjából mérhető fejlődési potenciál. A vizsgálat azzal, hogy az 1-3-5 éve végzettek munkaerőpiaci mutatóit egymás mellé tudja állítani arra is rávilágít, hogy azonosítható-e fejlődési tendencia e tekintetben már a frissdiplomás karrier első éveiben. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a felsőfokú végzettség nem csak a munkaerő-piaci betagozódásnál jelent előnyt, hanem – az évről évre emelkedő fizetések és javuló pozíciók tanúsága szerint – magában foglalja a fejlődés, munkaerő-piaci előrejutás lehetőségét is. Az egyéni hozzáadott érték fontossága A pályakövetési kutatás eredményei alapján másik fontos tanulságként a hallgatók cselekvési terének, végzés előtti stratégiáinak fontosságára irányítanánk a figyelmet. A frissdiplomások munkaerő-piaci sikerességének olyan objektív mutatói, mint például a jövedelem tisztán visszatükrözik a tanulmányok ideje alatt befektetett egyéni energiák pozitív megtérülését. Azok az eredmények, amelyek a tanulmányok alatti szakmai munkatapasztalat-szerzéshez, a külföldi képzéseken való részvételhez, vagy az átlagnál jobb tanulmányi eredményhez társuló magasabb átlag-jövedelmeket mutatják, a felsőfokú képzési időszak tudatos tervezésére, a munkaerő-piaci kilépés előkészítésére hívhatják fel a figyelmet. Mozdíthatatlan egyenlőtlenségek A pályakövetési eredmények előző két következtetésbe sűrített pozitív képe mellett az adatok a végzettek közti strukturális (képzési) és szocio-demográfiai egyenlőtlenségek meghatározó voltát is egyértelműen tükrözik. A vizsgálat során alkalmazott munkaerő-piaci mutatók mindegyike igen

jelentős különbségeket tár fel a felsőoktatási rendszer egyes képzési szintjein, képzési területein végzettek között. Ezek mellett azonban még érzékenyebb probléma a társadalmi különbségek leképeződése a frissdiplomások munkaerő-piaci sikerességi mutatóiban. Jól látszik ez abban, ahogy a jövedelmek alakulását a származási háttér befolyásolja és több esetben szemléletesen megmutatkozik a nemek közti éles különbségekben. A férfi és női frissdiplomások között éles a határvonal nemcsak a minden egyes szakterületen belül visszajelzett átlagjövedelmek tekintetében, hanem a munkaerő-piaci átmenet és a korai karrier-út szempontjából is. E tények alapján úgy tűnik, a diploma fentebb említett pozitív hozadékaiban nem egyformán részesülhet minden frissdiplomás csoport.

II.

Tanulmányi életút

A felsőoktatásból kikerülő frissdiplomások esetében a munkaerő-piaci jellemzők vizsgálata mellett nagy hangsúllyal kell a felsőoktatás és munka világának kapcsolata, összefonódása felé fordulnunk. A pályakövetési kutatások adatai rendre azt mutatják, hogy a felsőoktatási kilépése jellemzően nem egy konkrét időponthoz (pl. diploma átvétele) köthető életesemény, hanem folyamatosságot mutat, amely a két szféra kapcsolódási pontjainak feltárásban ragadható meg. Maga a felsőfokú tanulmányok lezárása is bajosan értelmezhető a képzési életút tényleges lezárulásaként. Ennek fontos empirikus bizonyítéka lehet az az eredmény, mely szerint a vizsgált frissdiplomások 18 százaléka a megkeresésékor is a felsőoktatásban tanult még (második, vagy azt is meghaladó végzettséget szerzésére törekedve). A vizsgálatba bekerült frissdiplomások már a kutatás során kiindulási pontként tekintett végzettség előtt is kapcsolódhattak a felsőoktatáshoz: 15 százalékuk másik diplomát is szerzett (a vizsgálttal párhuzamosan, avagy azt követően), míg 23 százalékuk már felsőfokú végzettséggel kezdte meg újabb tanulmányait (bizonyos képzési szinten ez evidencia, lásd. mesterképzések). A felsőfokú képzési aktivitás különösen a természet- és bölcsészettudományi területek egykori hallgatóit jellemzi, akiknek csaknem egynegyede a vizsgált végzettsége után más diplomát is szerzett – nyilvánvalóan itt is a mesterképzésben továbbtanulókról van döntően szó. 1. ábra: A felsőfokú tanulmányi életút Az egyes képzéseken részt vettek aránya Százalék N=24350; 24007; 24454

Jelenleg felsőfokú képzésben részt vevők aránya

A képzés megkezdése óta felsőfokú végzettséget szerzettek aránya

18,2%

15,2%

A képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 0,0%

23,1% 20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

2. ábra: A diplomázás óta egyéb felsőfokú végzettséget szerzettek aránya képzési területenként Százalék N=23724

100,0%

Összesen

15,3%

Természettudományi

23,1%

Társadalomtudományi

16,0%

Sporttudományi

14,7%

Pedagógusképzés

14,5%

Orvos- és egészségtudományi

9,9%

Közigazgatási, rendészeti és katonai

9,6%

Művészeti

18,1%

Műszaki

12,7%

Jogi

11,8%

Informatika

10,5%

Gazdaságtudományi

12,1%

Bölcsészettudományi Agrár 0,0%

25,6% 13,4% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

A megkereséskor is a felsőoktatásban tanulók (mint láthattuk, a végzettek 18 százaléka) többnyire mesterképzéseken vesznek részt. A második legnagyobb arányú továbbtanulási út a doktori képzések irányába vezet. 3. ábra: A felsőoktatásban részt vevők jelenlegi képzési formája Esetszám, százalék N=4204 BA/BSc

3,2% 7,1%

MA/MSc

9,9%

egységes és osztatlan képzés egyetemi – hagyományos képzés főiskolai – hagyományos képzés doktori képzés – PhD, DLA

6,5%

16,3%

felsőfokú szakképzés 50,9% 0,5% 1,5% 4,1%

szakirányú továbbképzés, rezidensképzés kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

Míg a fenti ábrából a képzésben maradás iránya látszik, addig az alábbi ábra e továbbtanuló csoport képzési hátterét mutatja be. Jól látszik, hogy a legnagyobb továbbtanulási hajlandóság a BA/BSc végzetteket jellemzi, az újabb diplomát megcélzók fele kerül ki e képzési szintről. Ugyanakkor ezt a továbbtanuló csoportot a hagyományos egyetemi és főiskolai képzéseken diplomát szerzettek is nagymértékben táplálják (egyenként kb. egyötödös arányban). 4. ábra: A felsőoktatásban részt vevők korábbi képzési formája Esetszám, százalék N=4335

2179; 50%

792; 18%

Ba/BSc Ma/MSc Egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés)

941; 22%

Egyetemi – hagyományos képzés

165; 4%

Főiskolai – hagyományos képzés 257; 6%

Tekintettel arra, hogy a vizsgált csoport időben meglehetősen közel van még a felsőoktatási tanulmányokhoz (1-3-5- évvel a végzés után, avagy sokan még mindig a képzésben) a tanulmányok folytonosságát a továbbtanulási tervek kontextusában is értelmeznünk szükséges. A diplomaszerzés utáni s fennmaradó képzési motivációkat az adatok is alátámasztják. Összesített, minden képzési szint végzettjeire vonatkoztatott adataink alapján főként a mesterképzések felé irányuló továbbtanulási terveket azonosíthatjuk. A végzettek majd 30 százaléka fontolgatja az ilyen irányú továbbtanulást, melynek során az esetek felében az előző végzettségének intézményében maradna. Felsőfokú szakképzést, vagy szakirányú továbbképzést, rezidensképzést a végzettek kb. 20-20 százaléka tervez. Bekapcsolódását a doktori képzésbe a frissdiplomások 17 százaléka nem zárja ki a későbbiekben. 5. ábra: A továbbtanulási tervek aránya és irányultsága A további felsőfokú tanulmányokat tervezők aránya Százalékos megoszlás N=20227; 20147; 20933; 20764

Doktori képzés

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés

9,9% 7,0%

11,0% 10,0%

MA/MSc képzés

Felsőfokú szakképzés

15,5%

Tervezi, intézményváltás nélkül

79,9%

13,4%

8,7% 11,8% 0%

83,0%

71,1%

79,4%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Tervezi, intézményváltással

Nem tervezi

A doktori képzési terveket kissé részletesebb képzési területi bontásban az MA/MSc képzéseken végzettek körében vizsgálva a természet- és társadalomtudomány mesterképzéseinek frissdiplomásai mutatják a legnagyobb motivációt. Közülük kb. 42 százaléknyian tervezik, hogy doktori tanulmányokat is folytatnak majd. A természettudományi területen végzettek közt e tervek erősebben kötődnek a mesterképzési tanulmányok helyszíneként szolgáló intézményhez, a társadalomtudományi mesterdiplomások körében nagyobb az intézményi mobilitás tervezett aránya. 6. ábra: MA/MSc végzettek doktori képzési továbbtanulási tervei néhány képzési területen MA/MSc végzettek körében Százalékos megoszlás N=1582


28,6%


20,7%

Sporttudományi

10,0%4,3%

Pedagógusképzés

15,7%


21,8%

57,5% 85,7% 75,1%

12,5% 12,5%

75,0%

23,9%

Informatika

16,7%

9,0% 11,1%

12,0% 6,1%

Bölcsészettudományi

24,7% 0%

67,1% 72,2% 81,9%

11,1%

64,1%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Tervezi, intézményváltás nélkül

III.

58,0%

9,2%

Műszaki

Gazdaságtudományi

13,4%

Tervezi, intézményváltással

Nem tervezi

Külföldi tapasztalatok

3.1.

A nyelvismeret

A végzettek nyelvtudását egy olyan hat értékű skálával mértük, melyen a nyelvismeret szintje mellett (4 fokozat) lehetőség nyílt annak feltüntetésére is, ha valaki az adott nyelvet anyanyelvként definiálja, illetve annak is, ha egyáltalán nem ismeri. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban az előbbi öt kategóriát összevontan kezeljük nyelvtudásként. Az így létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (92%), ezt követi a német nyelvet ismerők 70 százalékos aránya. A többi (francia, olasz, spanyol, orosz) felkínált idegen nyelvet ismerők aránya rendre 20 százalék alatti. 7. ábra: A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében Az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya Százalék N=21605; 21366; 21441; 21495; 23002; 24031

orosz spanyol olasz francia

19,1% 10,5% 13,0% 17,3%

német

70,0%

angol 0,0%

92,4% 20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

Az egyes képzési területek végzettjeinek nyelvtudását három nyelv – angol, német és francia – esetében vetjük össze. Összességében az átlagnál némileg magasabb gyakoriságú nyelvismeretet a gazdaság-, bölcsészet- és természettudományi végzettek körében találtunk, míg e tekintetben a pedagógiai, jogi, társadalom- és sporttudományi diplomások mutatják a legalacsonyabb arányokat. Az egyes nyelvekre külön fókuszálva emellett feltűnő a francia nyelv ismeretének átlagot meghaladó aránya a művészeti és bölcsészettudományi képzések diplomásainál s alulreprezentáltsága a műszaki és informatikai területek végzettjei körében. A német nyelv ismerete az átlagot meghaladó arányban kötődik a gazdaságtudományi frissdiplomásokhoz, míg a közigazgatási és társadalomtudományi diplomásoknál ritkábban fordul elő. 8. ábra: Nyelvismeret képzési területi bontásban Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként Százalék N= 24031; 23002; 21495

Összesen

17,3%


18,3%

Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés

14,0%


14,9%


14,2%

Jogi Informatika Gazdaságtudományi

Agrár 0,0%

66,4%

86,5% 84,9%

70,6% 62,0%

92,4%

70,1% 67,5%

10,1%

66,8%

19,1%

75,0%

23,3%

72,0%

12,3%

70,1% 40,0%

60,0%

Francia

84,2%

72,0%

19,9%

20,0%

88,4%

68,5%

11,7%


96,2%

62,9%

23,0%

Művészeti

92,5%

71,2%

20,0% 14,7%

Műszaki

70,1%

80,0%

Német 86,7%

Angol

93,5% 88,5% 97,4% 95,5% 94,9% 93,7% 100,0%

A nyelvismeret mindemellett némileg a végzettség megszerzésének idejéhez is kötődik. Bíztató tendenciának tűnhet, hogy a felsőoktatásból frissen kikerülő végzett-évfolyamokban egyre magasabb az idegen nyelveket ismerők aránya. Ugyancsak lényegesen gyakoribb nyelvismeret kötődik a felsőoktatás nappali munkarendű képzésein végzettek köréhez, mindhárom vizsgált nyelv esetében, mint a levelező, esti, távoktatási munkarendeken szerzett diplomákhoz. Nyilván ez is tükrözheti azonban a fentebb azonosított időbeli hatást (a nappali munkarendű képzésekről kikerülők jellemzően fiatalabbak). A nyelvtudás nemek között mért különbségei között azonban az időbeliség helyett alapvetően képzési területi meghatározottságokat sejthetünk. Az angol nyelvet a férfiak, míg a franciát a nők beszélik az átlagot meghaladó arányban. A német nyelv esetében lényegében nincs eltérés a két nem végzettjei között. 9. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint Százalék N= 24031; 23002; 21495

17,6%

Összesen

18,5%

2011

20,0%

Francia

94,6%

Német 70,6%

16,8%

2007

92,7%

72,9%

17,5%

2009

0,0%

70,4%

69,7% 40,0%

60,0%

Angol

92,9%

90,3%

80,0%

100,0%

10. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint Százalék N= 24031; 23002; 21495

17,1% összesen

69,8% 92,4% 20,0%

francia

nappali m unkarend

75,5% 97,1%

német angol

12,2% nem nappali munkarend

60,6% 85,0%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

11. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint Százalék N= 24031; 23002; 21495

17,3%

összesen

69,9% 92,4% francia

19,1%

nő

69,3% 90,5%

német angol

15,9%

férfi

70,0% 95,7%

0,0%

3.2.

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

Külföldi tanulmányok

A vizsgált frissdiplomások közül 9,5 százaléka számolt be arról, hogy diplomájának megszerzése előtt, a felsőoktatásban töltött évek alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldi tanulmányokat is folytatott. E csoportot részletesebben vizsgálva azt látjuk, hogy a nemzetközi mobilitást egyrészt a Tempus/Erasmus ösztöndíj, másrészt a családi háttér-támogatás teszi leginkább lehetővé. Utóbbi szempont észrevétele nyilván szelekciós szempontból sem elhanyagolható: a külföldi tanulmányok folytatásához az esetek egyharmadában a család anyagi erőforrásainak mozgósítására is szükség volt. A tanulmányi célú nemzetközi mobilitás a magyar felsőoktatásból főként Németország felsőoktatási intézményei felé irányul.

12. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai Az egyes források említési gyakorisága Külföldi tanulmányokat végzettek körében Százalék N= 2308

páthuzamos külföldi munkavállalás

6,9%

családi finanszírozás

31,0%

egyéb külföldi/nemzetközi ösztöndíj

11,3%

hazai ösztöndíj, pályázat

10,6%

a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

8,4%

Tempus/Erasmus ösztöndíj

46,0% 0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

1. tábla: A nemzetközi tanulmányok leggyakoribb célországai Említések száma a legtöbb hallgatót fogadó országok körében Célország Németország Anglia (Egyesült Királyság) Franciaország Olaszország Ausztria Finnország Hollandia USA

Említések száma 552 223 200 179 175 151 145 130

A nemzetközi tanulmányi mobilitást háttérváltozók szerint vizsgálva képzési területenként a bölcsészettudományi, jogi és gazdaságtudományi képzések végzettjei közt találunk kiugró, 10 százalék feletti értékeket. Az átlagnál ritkábban vettek részt nemzetközi tanulmányi mobilitásban a közigazgatási, sporttudományi, pedagógusképzési és informatika szakterületek egykori hallgatói. 13. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken Százalék N=24082

Összesen

9,5%

Természettudományi Társadalomtudományi

7,4% 8,9%

Sporttudományi

5,8%

Pedagógusképzés

5,4%

Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár

8,4% 4,2% 9,6% 8,0% 11,0% 5,5% 11,4% 14,0% 8,4%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%100,0%

Fontos jelzés lehet, hogy a nemzetközi tanulmányi mobilitás az egységes és osztatlan képzések mellett inkább a hagyományos egyetemi képzési formához kötődik (17-17%). Már a mesterképzésben is ennél kisebb (jóllehet átlagot meghaladó, 12,3%) a mobilak aránya, de a bachelor diplomások esetében határozottan alacsony, 6,8 százalékot ér el csupán, ami inkább a hagyományos főiskolai szinten végzettek adataihoz hasonlít. 14. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken Százalék N=23658

Összesen

9,6%

Hagyományos főiskolai

5,5%

Hagyományos egyetemi

17,2%

Egységes és osztatlan

17,1%

MA/MSc

12,3%

BA/BSc

6,8%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

A nyelvismerethez hasonlóan pozitív tendencia mutatkozik a külföldi tanulmányok alakulásában is az egyes kibocsátási években. A 2007-ben végzettek 8,6 százalékos részvételi arányához képest 2011ben már 10,8 százalékos volt azoknak a végzetteknek az aránya, akik külföldi tanulmányokat is folytattak a felsőoktatási évek alatt. 15. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya a végzés éve szerint Százalék N=22545

Összesen 2011 2009 2007 0,0%

9,7% 10,8% 9,7% 8,6% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

A tanulmányok nemzetközi vonatkozásai után e fejezetben mutatunk be néhány külföldi munkavállalással kapcsolatos adatot is. Azt az időszakot vizsgáljuk e szempontból, amely az abszolutórium megszerzése és a megkeresés időpontja közt eltelt (az esetleges külföldi aktuális munkavégzést a munkaerő-piaci helyzetet feltáró fejezet tárgyalja). A végzettség megszerzése utáni időszakban 10,6 százalékos azok aránya, akik külföldön (is) vállaltak munkát. Főként a műszaki, informatikai képzési területek diplomáival nyílt erre lehetőség. Pedagógusképzési, közigazgatási avagy jogi (friss)diplomával jóval átlagos szint alatt marad a nemzetközi munkavállalási célú mobilitás előfordulása.

A munkavégzés leggyakoribb célországai Németország és az Egyesült Királyság. 16. ábra: A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként Százalék N=23648 Összesen

10,6%


11,5%


9,0%

Sporttudományi

12,5%

Pedagógusképzés

5,4%


11,7%


6,5%

Művészeti

12,9%

Műszaki

14,0%

Jogi

4,7%

Informatika

14,1%

Gazdaságtudományi

11,8%


11,2%

Agrár

10,0%

0,0%

20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

2. tábla: A diplomázás utáni külföldi munkavégzés célországai Említések száma a legtöbb hallgatót fogadó országok körében Célország

Említések száma

Németország Egyesült Királyság Ausztria USA

640 412 297 185

Franciaország Olaszország

115 105

A külföldi munkavégzés előfordulásának gyakorisága mellett azt is érdemes figyelembe vennünk, hogy szakterülethez kapcsolódó, avagy a diplomához kötődő szakképzettséget nem igénylő munkáról van-e szó. E tekintetben meglehetősen kiegyenlített arányokat találunk a külföldön munkát vállalók között: egyaránt egyharmad azok aránya, akik szakterületükön, azoké akik egy ehhez közeli szakmában, és ugyanennyi azoké, akik nem szakmai munka ellátásán dolgoztak a vizsgált időszakban. 17. ábra: A külföldi munka szakterületi illeszkedése

A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében Esetszám, százalék N=2525

943; 37% 816; 32% Igen, teljes mértékben Részben Nem

767; 31%

Amennyiben a külföldi munkavégzést visszajelzők körében a többé-kevésbé szakmai munkát végzők arányát képzési területi bontásban szemléljük, beszédes a kép. Bizonyos szakterületek végzettjei – orvos- és egészségtudományi, műszaki, informatikai – külföldön is döntően szakmai munkát tudnak végezni. Ugyanakkor például pedagógus, jogi, bölcsész vagy társadalomtudományi diplomával jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy a külföldi munka nem szakmai tevékenységet jelent. 18. ábra: Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében Százalék N=2505 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 0,0%

67,7% 67,4% 54,7% 62,2% 42,3% 86,9% 59,6% 63,0% 82,9% 57,3% 89,9% 68,7% 50,8% 69,9% 20,0%

40,0%

60,0%

80,0% 100,0%

IV.

Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között

4.1.

Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása

A pályakövetési kutatások hazai gyakorlatában a képzés és munkaerőpiac közti átmeneti időszakot kiemelt figyelem övezi. Az átmenet sikerességének, folytonosságának megragadása mellett (lásd alább) ennek még, hazai viszonyok között nagyon is fontos területe van: a diplomaszerzés kitolódása (elsősorban, mint az alábbiakban kiderül majd) a nyelvvizsga-kritérium teljesülésének hiánya miatt. E probléma vizsgálata olyannyira indokolt, hogy a hazai pályakövetési rendszer kutatási programja épp emiatt tekinti kiindulópontjának a diplomaszerzés helyett az abszolutórium-szerzés idejét, lehetővé téve a két időszak közti folyamatok vizsgálatát is. Az abszolutórium megszerzése utáni diplomaszerzési időszak kitolódása a végzettek 32 százalékát érintette. E csoporton belül minden második esetben még a megkeresés időpontjában is nyitott a diploma megszerzésének kérdése. 19. ábra: Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diploma-szerzés között eltelt idő szerint Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében Esetszám, százalék N=7852 3,4; 3% 13,8; 14%

1-3 hónap 4-6 hónap

49,4; 49%

16,1; 16%

7-12 hónap 13-24 hónap 2 évnél több idő alatt

11,7; 12%

még nem szerezte meg

5,6; 6%

A diplomaszerzés abszolutórium utáni kitolódása a fenti 32 százalékos átlaghoz képest jelentősebb arányú a bölcsész, gazdaságtudományi, művészeti és jogi területeken. Ritkább azonban az orvos- és egészségtudományi és a természettudományi végzettségűek körében. Képzési formák szerinti bontásban úgy tűnik, hogy az egységes és osztatlan képzések, valamint a mesterképzések végzettjeinek helyzete a leginkább kedvező e tekintetben. Közülük kb. minden

ötödik végzettet érint az abszolutórium és a diplomázás közti időeltolódás. hagyományos főiskolai szinten diplomázókat érinti leginkább.

A probléma a

20. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya Százalékos megoszlás N=24337 Összesen

32,0%


24,6%


34,6%

Sporttudományi

31,3%

Pedagógusképzés

31,1%


20,7%


29,7%

Művészeti

36,9%

Műszaki

28,2%

Jogi

35,2%

Informatika

28,3%

Gazdaságtudományi

35,0%


35,9%

Agrár

29,2%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%100,0%

21. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként Százalékos megoszlás N=23909

Összesen

32,0%


35,5%


31,0%


19,9%

MA/MSc

20,8%

BA/BSc 0,0%

33,3% 20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

A két időpont – abszolutórium és diplomaszerzés - eltolódásában az esetek közel háromnegyedében (73,5%) a nyelvvizsga hiánya jelenik meg okként. Az egyéb okok között a válaszadók többnyire képzési sajátosságokat, vagy egyéni élethelyzetük különböző eseményeit említik. Képzési területenként vizsgálva a nyelvvizsga hiánya a pedagógus, közigazgatási, művészeti, agrár és gazdaságtudományi képzésben jelentkezik az átlagosnál is gyakoribb okként. A jogi, informatikai és bölcsészettudományi területek végzettjeinek esetében ez az ok kevésbé áll a halasztás hátterében. 22. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának oka képzési területenként Az abszolutórium-szerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=7675

Összesen

73,6%


26,4%

70,0%


30,0%

81,5%

Sporttudományi

18,5%

75,7%

Pedagógusképzés

24,3%

89,8%


10,2%

73,8%

26,2%


91,3%

8,7%

Művészeti

87,8%

12,2%

Műszaki

79,5%

Jogi

41,0%

Informatika

59,0% 44,1%

83,0%


17,0%

58,5%

Agrár

41,5% 87,6%

0%

20%

Más ok

20,5%

55,9%

Gazdaságtudományi

Nyelvvizsga hiánya

40%

12,4% 60%

80%

100%

Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázó végzetteket képzési szint szerint vizsgálva azt találjuk, hogy a „nyelvvizsga-probléma” alapvetően a főiskolai és BA/BSc szintekről kilépők körében meghatározó. Az egyetemi és az osztatlan képzések végzettjei inkább más okok miatt halasztják a diplomaszerzést. 23. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként Az abszolutórium-szerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=7543

Összesen

73,1%


81,5%

Hagyományos egyetemi Egységes és osztatlan

53,7% 20,8%

MA/MSc

70,5%

BA/BSc 0,0%

81,1% 20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

A fentiekben elemzett jelenség – a diplomaszerzés kitolódása – a képzési visszacsatolás mellett munkaerő-piaci következményeit tekintve is érdemes a vizsgálatra. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók ugyanis nem ritkán – az esetek 80 százalékában – a diploma nélkül is kilépnek a munkaerőpiacra (36%), avagy már eleve foglalkoztatottak (45%). 24. ábra: Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül? Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében Esetszám, százalék N=7831

2805; 36% Igen

3562; 45%

Nem Már akkor is dolgoztam

1464; 19%

Összességében a diploma megszerzését elhalasztó végzettek egyharmada nem érzékelte e kitolódás negatív munkaerő-piaci következményeit. Komoly problémával emiatt a munka világában mindössze a halasztók egynegyede szembesült. 25. ábra: Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében Esetszám, százalék N=7603

Egyáltalán nem okozott problémát

24%

32% Kismértékben problémának éreztem

44%

Nagy problémát jelentett

A diplomaszerzés elhalasztódásának munkaerő-piaci következményeit képzési területenként vizsgálva azt találjuk, hogy e probléma a művészeti, informatikai, avagy gazdaságtudományi képzéseken végzetteket kevésbé érinti. Az átlagnál nagyobb arányban okozott azonban gondot a pedagógus, jogi, agrár vagy közigazgatási frissdiplomás pályákon. Úgy tűnik, a munkaerő-piac „fogadókészsége” a diplomával nem rendelkező végzettek iránt idővel csökkent, hiszen a régebben (2007-ben) végzettek közül többen jelezték, hogy a diploma hiánya nem okozott gondot a munkaerőpiacon, mint a későbbi évek kilépői. 26. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint Az abszolutórium-szerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=7501

Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár

32,2% 27,3% 28,9% 29,4% 22,9% 27,8% 24,8% 46,9% 28,8% 26,7% 40,8% 38,7% 34,6% 24,9%

0,0%

20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

27. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya az abszolutóriumszerzés éve szerint Az abszolutórium-szerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=7022

Összesen

32,8%

2011

30,1%

2009

31,9%

2007 0,0%

37,9% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

3.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt A felsőoktatás és munkaerőpiac kapcsolódási pontjait már a tanulmányok időszakában fontos lehet azonosítanunk. Egyfelől azért, hogy a tanulmányok alatti szakmai munkavégzésnek munkaerő-piaci hozadékait vizsgálhassuk, másfelől pedig azért, hogy tisztábban láthassuk a két rendszer kapcsolatának jellegét, alakulását. A tanulmányok alatti munkavégzés kapcsán azt találjuk, hogy a végzettek 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is rendelkezett főállású munkaviszonnyal (mint alább elemezzük, ez főként a nem nappali munkarendben tanulókat érinti). A végzettek 60 százaléka végzett nem szakmai jellegű munkát felsőfokú tanulmányai alatt, ugyanakkor közel ennyi (57,7%) azok aránya, akik szakterületükhöz kapcsolódó munkatapasztalatot szereztek

már a felsőfokú évek alatt. A szakmai gyakorlat elterjedtsége jelentős, 70 százalék feletti a vizsgált végzett-csoportokban. 28. ábra: A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés Az egyes munkaerő-piaci tapasztalatszerzési formák gyakorisága a végzettek körében Százalék N=24269; 24116; 24237; 23937 Az abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott Tanulmányai alatt szakterületéhez nem kapcsolódó munkát végzett Tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát végzett

45,0% 60,5% 57,7%

Tanumányai alatt szakmai gyakorlaton vett részt

71,8% 0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

Az abszolutórium idején főállásban dolgozók munkarend szerinti vizsgálata jól mutatja, hogy a tanulás és munkavégzés ilyen jellegű összekapcsolása főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi. A nappali tagozatos végzettek 16,5 százalékos tanulmányok alatt főállású munkavállalási arányához képest a távoktatásban tanulók közt szinte teljes körű (93%), de az esti (85,7%) és levelező (87,9%) tagozatokon is rendkívül magas e kettős – hallgatói és munkavállalói – státusz gyakorisága. 29. ábra: A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya munkarend szerinti bontásban Százalékos megoszlás N=23536

Összesen

45,0%

Távoktatás

93,1%

Levelező

89,4%

Esti

85,7%

Nappali 0,0%

16,5% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

A felsőfokú tanulmányok melletti főállású munkavállalás képzési területi bontásban az átlagnál jobban jellemzi a sporttudományi, közigazgatási és pedagógusképzési hallgatókat. Ugyanakkor az

átlagnál lényegesen csekélyebb arányban találunk tanulás mellett főállásban dolgozókat az orvos- és egészségtudományi, a természettudományi és az agrár képzési területeken. 30. ábra: A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban Százalékos megoszlás N=23986 Összesen

44,8%


23,2%


47,8%

Sporttudományi

60,8%

Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi

58,3% 31,1%


66,5%

Művészeti

40,5%

Műszaki

39,3%

Jogi

49,4%

Informatika

51,3%

Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár

47,3% 41,8% 32,3%

0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0%

A tanulmányok alatti főállású munkavállalás képzési szintek szerinti vizsgálata alapján a munkaerőpiactól legtávolabb az egységes és osztatlan képzések hallgatói állnak, míg a legtöbb kapcsolódás a munka világához a főiskolai és MA/MSc képzések hallgatói esetében jön létre. 31. ábra: A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési szint szerinti bontásban Százalékos megoszlás N=23555

Összesen

44,3%


54,9%


38,6%


17,4%

MA/MSc

59,1%

BA/BSc

38,2%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%100,0%

Az abszolutórium megszerzésének idején betöltött főállású munkaviszony mellett azokat a kevésbé kötött, avagy rövidebb idejű, akár eseti jellegű munka-epizódokat is vizsgáljuk, amelyek lehetővé teszik a tanulmányok alatti munkatapasztalat-szerzést. Fontos itt a szakmai és nem szakmai jellegű munka elkülönítése, hiszen ebből lesz vizsgálható és értelmezhető később a korai munkaerő-piaci bekapcsolódás esetleges hozadéka. A képzési területek közül nem szakmai munkavégzésre az agrár, sporttudományi és társadalomtudományi hallgatók vállalkoznak az átlagnál nagyobb arányban. Ugyanakkor a szakmai jellegű munka a művészeti, műszaki és informatikai hallgatók között. Úgy tűnik, e területek tudják leginkább hatékonyan hasznosítani a már a végzés előtt szakmai tapasztalatot szerezni kívánók munkáját. 32. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban Százalék N=23847 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár

60,6% 57,6% 56,1% 48,6% 56,1% 67,9% 58,0%65,7% 56,7% 54,9% 47,9%55,5% 56,8% 58,2% 48,2%

67,6% 62,8% 64,8% 57,6% 60,9% 59,3%67,6% 62,1% 58,2%

51,4% 61,4% 58,4% 68,6%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%100,0% Nem szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt

Szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt

A tanulmányok alatti szakmai tapasztalatszerzés (és kapcsolatépítés) formalizált kerete a szakmai gyakorlat amelyen a végzettek majd 72 százaléka vett részt a felsőfokú évek alatt. A szakmai gyakorlatnak előbbi fontos funkciói mellett akár közvetlen munkaerő-piaci becsatornázó szerepe is lehet, amennyiben a gyakorlati helyen megtörténik a frissdiplomás tovább-foglalkoztatása. Ez a kimenet a végzettek visszajelzése szerint a gyakorlaton részt vettek 28,4 százalékával történt meg. Úgy tűnik, hogy főként a közigazgatási és gazdaságtudományi területen valósul meg nagyobb eséllyel ez a toborzási gyakorlat, míg például a művészeti, bölcsész vagy agrár szakterületeken kimondottan ritka a gyakornokok tovább-foglalkoztatása. 33. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban Százalék N=23419 Összesen

28,4%

Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi

19,4% 22,4% 13,5%

Pedagógusképzés

28,7%


30,9%

Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti

37,5% 18,4%

Műszaki

31,9%

Jogi

32,4%

Informatika

29,4%

Gazdaságtudományi

38,8%


19,0%

Agrár

19,2%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

3.3. Az első munkahely A munkaerő-piaci kilépés vizsgálata során láthattuk, hogy az esetek kb. 40 százalékában nincs szó éles váltásról, hiszen a végzettség megszerzése már főállású munkaviszony mellett történik. Az alábbiakban az abszolutórium után a munkaerő-piacra kilépő és ott állást kereső frissdiplomások adatait elemezzük annak érdekében, hogy a kilépés körülményeit, nehézségeit feltárjuk. A végzettek visszajelzései alapján egy átlagos frissdiplomás az első diplomás munka betöltéséig átlagosan 32 kapcsolatfelvételt kezdeményez (ebben benne van az önéletrajz küldése, telefonos kapcsolatfelvétel, vagy a hirdetésekre adott válaszok) amelyből azután alig 5 realizálódik (ennyi esetben veszi fel a kapcsolatot a jelölttel a munkáltató, s kerül sor bármilyen jellegű kontaktusra). Ezek az átlagok és arányok képzési területenként nem alakulnak egyformán: a társadalomtudományi,

gazdaságtudományi, vagy a bölcsész végzettségűek jóval több kapcsolat-kezdeményezéssel jutnak el az első munkájukig. Különösen az orvos- és egészségtudományi, de az informatikai, műszaki, vagy jogi diplomák esetében is azt láthatjuk, hogy a fenti értelemben az átlagnál kevesebb aktivitást igényel a munkára találás. Ez a tendencia jól tükröződik képzési szint szerinti bontásban is, az egységes és osztatlan képzések végzettjeinek alacsony átlagaiban. 34. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében Átlag N=10325; 10291

Összesen

5,24


4,56

33,97

5,95

Társadalomtudományi Sporttudományi

4,76

Pedagógusképzés

3,99

Orvos- és… Közigazgatási, rendészeti és… Művészeti

32,53

43,32 34,78 24,67

2,85 9,48 4,47 3,61

Műszaki

4,93

Jogi

4,84

Informatika

5,72

Gazdaságtudományi

6,78


5,60

Agrár

4,76

Munkáltatói kapcsolatfelvételek száma

30,65 31,21

Kapcsolat-kezdeményezések száma

24,28 22,66 21,76 42,43 40,27 38,52

0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00

35. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében Átlag N=10212; 10179

Összesen

5,26


5,91


4,92

32,60 37,67 Munkáltatói kapcsolatfelvételek száma

26,08

2,88 9,02

Egységes és osztatlan MA/MSc

5,91

BA/BSc

5,18

Kapcsolatkezdeményezések száma 34,20 36,50

0,00 10,00 20,00 30,00 40,00

Úgy tűnik, a frissdiplomás munka-találás az évek során nehezedett. 2007-hez képest 2009-ben illetve 2011-ben egy frissen végzettnek több energiát kellett befektetnie a munka-találásba, különösen így volt ez 2009-ben (ennek oka minden bizonnyal kereshető a gazdasági válság hatásaiban). 36. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében Átlag N=9547; 9516

Összesen

5,28

2011

5,14

2009

5,75

32,57 35,55 36,93

4,82

2007 0,00

10,00

24,01 20,00

30,00

Munkáltatói kapcsolatfelvételek száma Kapcsolatkezdeményezések száma

40,00

Ugyanezekkel a 2009-ben nehezedő körülményekkel szembesülünk akkor, ha az első munka megtalálásának átlagos időtartamát vizsgáljuk. A 3,93 hónapos átlagos keresési időtartam a 2009-ben végzettek esetében majdnem 5 hónaposra (4,72) növekedett. 37. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében A kereséssel töltött hónapok átlaga N=8206

Összesen

3,93

2011

3,38

2009

4,72

2007

3,47 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

A munkakereséssel töltött átlagos idő képzési területenként az orvos- és egészségtudományi, illetve kisebb mértékben ugyan, de az informatikai pályákon a leginkább kedvező. E gyorsnak mondható elhelyezkedéshez képest közigazgatási, sport-, természet- vagy társadalomtudományi diplomával az átlagnál hosszabban kellett keresni az első diplomás munkahelyet. 38. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében A kereséssel töltött hónapok átlaga N=8823 Összesen

3,94


4,81


4,93

Sporttudományi

5,04

Pedagógusképzés

3,73


2,21


5,30

Művészeti

3,43

Műszaki

3,48

Jogi

3,79

Informatika

3,35

Gazdaságtudományi

4,02


4,28

Agrár

4,35 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

A munkakereséssel töltött idő szempontjából a főiskolai és BA/BSc végzettek helyzete mondható nehezítettnek. Az egységes és osztatlan képzések diplomásai számoltak be leginkább gyors elhelyezkedésről. 39. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban

Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében A kereséssel töltött hónapok átlaga N=8744

Összesen

3,93


4,59


3,52


1,91

MA/MSc

3,27

BA/BSc

4,14 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

A nemi bontásban elemzett adatok tanúsága szerint a férfiak munka-keresési periódusa átlagosan rövidebb, mint a nőké. 40. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében A kereséssel töltött hónapok átlaga N=8796

Összesen

3,93

Nő

4,09

Férfi

3,64 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

Maradva az abszolutórium után munkát kereső végzett-csoportnál, az első diplomás munkahely jellegzetességeit tekintjük át. A végzettek több mint fele az álláskeresés formális útján jutott e munkához (álláshirdetésre jelentkezett, önéletrajzot küldött). A személyes ismeretség döntő szerepe (akár ajánlás, akár korábbi személyes kapcsolat révén) azonban az esetek kb. 40 százalékában meghatározó volt. 41. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Esetszám, százalék

N=8688 402; 5%

Álláshirdetésre jelentkezett 3167; 36%

1985; 23%

Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletra... Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén

397; 5%

Korábbi munkakapcsolat révén 264; 3% Egyéb személyes ismeretség révén Egyéb módon

678; 8% 81; 1%

195; 2%

1518; 17%

A személyes ismeretségek szerepe a diplomázás utáni első állás megszerzésében képzési területenként is eltérően alakul. Például informatikai diplomával alapvetően a munka-találás formális útja dominál az állás-szerzésben. Ugyanakkor az agrár, orvos, társadalomtudományi és pedagóguspályákon mintha az álláshoz jutásban a személyes kapcsolatok ereje az átlaghoz képest nagyobb hangsúllyal jelenne meg. 42. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Képzési területi bontásban Esetszám, százalék N=8585

Összesen

53,9


56,6


50,4

Sporttudományi

38,3 37,4 43,3

55,2

41,7

Pedagógusképzés

48,8

47,5


49,1

43


57,7

Művészeti

53

Műszaki

52,1

Jogi

54,9

Informatika

62,1

7,8 6 6,3 3,1 5,7 7,9

34,7 39 35,7 39,4 27,9

7,6 8 12,2 5,7 10

Gazdaságtudományi

56,9

34,3

8,8


55,3

38

6,7

Agrár

47,7 0%

44,3

8

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Formális úton (álláshirdetés, önéletrajz-küldés) Személyes ismeretség (ajánlás, gyakorlati hely, korábbi munkakapcsolat) Egyéb

Természetesen, a frissdiplomás munka nem feltétlenül jelenti azt, hogy a végzettek tanulmányaik szakterületén helyezkednek el. Az abszolutórium után munkát keresők között az esetek 23 százalékában mondhatjuk azt, hogy (a végzettek szubjektív megítélése alapján) az első diplomás munkahely szakterülete nem kapcsolódik a tanulmányi területhez. 43. ábra: Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Esetszám, százalék N=8510

596; 7% 2197; 26% 1365; 16%

Csak a saját szakterület A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

4353; 51%

Munkaviszonyát tekintve az abszolutórium után munkát kereső frissdiplomás csoport többségében (69%) állandó jellegű és határozatlan idejű foglalkoztatási formában dolgozik (illetve dolgozott diplomázás utáni első munkahelyén). 44. ábra: Az első diplomás foglalkoztatás jogviszonya Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Esetszám, százalék N=8495

5% Állandó jellegű és határozatlan idejű volt

26%

Határozott idejű volt

69%

V.

A frissdiplomás munkahely

Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas,...

5.1.

A munkáltató tulajdonviszonyai

A munkaerő-piaci átmenet vizsgálata után az alábbiakban azokat a mutatókat és megoszlásokat tekintjük át, amelyekkel a frissdiplomás foglalkoztatás aktuálisan (a megkeresés pillanatában) jellemezhető. Az összesített táblák rendre az 1-3-5 éve végzettek összevont adatait tartalmazzák, az épp aktuális munkaerő-piaci helyzetükre vonatkoztatva - ebben az idősávban mozgunk tehát, amikor frissdiplomásokról beszélünk. Némely – relevánsnak tűnő - esetben az egyes végzési évekre külön is elvégezzük az adatok bemutatását. Értelemszerűen, a foglalkoztatási viszonyok áttekintése során elemzésünk és adataink kizárólag a munkaviszonnyal rendelkező végzettekre szorítkoznak. A frissdiplomások munkahelyi jellemzői közül elsőként a foglalkoztató tulajdonviszonyait kiemelve a magánszféra igen enyhe túlsúlyát találjuk, a közszférával szemben. A végzettek 53 százaléka dolgozik magántulajdonban lévő cégnél, míg 42 százalékos a teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonban lévő munkahelyeken foglalkoztatottak aránya. 45. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén Az aktív végzettek körében Esetszám, százalék N=19525

8226; 42%

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú, Részben állami, részben magán tulajdonú, vagy

10246; 53%

Teljes mértékben magántulajdonú 1053; 5%

A munkahely tulajdonviszonyai az egyes képzési terülteken eltérően alakulnak. A magántulajdonban lévő foglalkoztatók arányát vizsgálva azt találjuk, hogy lényegesen erősebben kötődnek magánszférához tartozó foglalkoztatóhoz a gazdaságtudományi, műszaki és informatikai képzési területek frissdiplomásai. A közigazgatási, jogi, pedagógiai és orvos-és egészségtudományi diplomák azok, amelyek inkább a közszféra felé irányítják a végzetteket. 46. ábra: Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19306

Összesen

52,6%


40,2%


46,4%

Sporttudományi Pedagógusképzés

37,8% 20,6%

Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai

25,2% 18,7%

Művészeti

35,0%

Műszaki

72,5%

Jogi

33,8%

Informatika

73,0%

Gazdaságtudományi

72,4%


50,7%

Agrár 0,0%

65,5% 20,0%

40,0%

60,0%

80,0% 100,0%

A munkáltató tulajdonviszonyait még részletesebben vizsgálva a külföldi tulajdonban lévő cégek arányát elemezve azt találjuk, hogy a végzettek alig egynegyede (23%) dolgozik teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő cégeknél, vállalatoknál. 47. ábra: Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén Az aktív végzettek körében Esetszám, százalék N=17736

4061; 23% Teljes mértékben magyar tulajdonú 1246; 7%

Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú 12429; 70%

A külföldi tulajdonú cégeknél folytatott munkavégzés az átlagnál gyakoribb, egyharmados arányt is meghaladó az előbbiekben is kiemelt – gazdaságtudományi, műszaki, informatikai – képzési területek frissdiplomásai körében. 48. ábra: A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=17514 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 0,0%

22,9% 20,6% 16,1% 17,3% 6,6% 14,5% 12,1% 13,9% 35,6% 7,2% 34,5% 34,1% 21,5% 13,3% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

A frissdiplomásokat foglalkoztató cégek munkavállalói létszámának vizsgálata azt mutatja, hogy a végzettek egynegyede (26%) dolgozik 1000 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő nagyvállalatoknál, akár az állami, akár a magánszférában. A második leggyakoribb munkáltatói létszám-kategória (23%) az ötven és kétszázötven fő közti foglalkoztatott-létszámú vállalatoké. A tíz főnél kevesebbet foglalkoztató cégekhez a frissdiplomások 14 százalékát sorolhatjuk, belevéve az önfoglalkoztatók 2 százalékos arányát is. 49. ábra: A végzetteket foglalkoztató cég létszáma Az aktív végzettek körében A teljes (legnagyobb) munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített létszáma Esetszám, százalék N=19526

387; 2% 2396; 12% 5075; 26% Önfoglalkoztató vagyok 4008; 21%

2-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő, vagy afölött

2900; 15%

4760; 24%

Az 1000 fő fölötti munkavállalót foglalkoztató cégek gyakorisága egyrészt ismét a műszaki és informatikai és gazdaságtudományi végzetteknél haladja meg az átlagot, ám itt az arányokban már megjelennek a közszféra nagy foglalkoztatói is – a jogi, közigazgatási, egészségügyi területeken tapasztalt magas arányok nyilvánvalóan ezt tükrözik vissza. 50. ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19310 Összesen

26,0%


23,9%

Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés

19,5% 13,3% 7,1%


34,2%

Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti

30,2% 8,5%

Műszaki Jogi

34,7% 26,8%

Informatika

36,4%

Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 0,0%

32,6% 19,5% 16,5% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

A frissdiplomásokat foglalkoztató cégek (a megkérdezettek megítélésén alapuló) ágazati besorolását elemezve úgy tűnik, a végzettek legnagyobb foglalkoztatója az oktatási ágazat. E szféra cégeinél dolgozik az aktív frissdiplomások 17,6 százaléka. A második legnagyobb foglalkoztatók a közigazgatás, -védelem és társadalombiztosítás állami vállalatai (11,3%), illetve az egészségügyi és szociális ellátással foglalkozó szervezetek (9,8%). Jól látszik, hogy mindhárom leggyakoribb ágazat a közszférához kapcsolódik. A magánszférán belül a legtöbb foglalkoztatót az információkommunikáció ágazat (9,8), majd a feldolgozóipar (8,2%) tömöríti. 51. ábra: A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19412

Oktatás

17,6

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

11,3

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

9,8

Információ, kommunikáció

8,2

Feldolgozóipar

7,2

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

6,4

Kereskedelem, gépjárműjavítás

5,1

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

4,8

Építőipar

3,1

Szállítás, raktározás

2,5

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

2,4

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2,3

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

2,0

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

2,0

Egyéb szolgáltatás

1,9

Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

1,8

egyéb

10,1 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0

VI.

A frissdiplomás munka

6.1.

Munkanélküliség

A frissdiplomások körében a megkeresésékor tapasztalható munkanélküliség értelmezéséhez viszonyítási alapnak a KSH 2012. március-májusban (a pályakövetési adatfelvétel idején) mért adatait vehetjük alapul (KSH Gyorstájékoztató 2012. június 28., sorszám: 101.). Eszerint a vizsgált időszakban a 25-–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,5 százalékos volt. A 2012 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 6,5 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során). Ez a már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb ráta egyértelműen jelzi a diploma munkaerő-piaci megóvó hatását. A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is mutatja, hogy a döntő többség (kb. 75%) a megkeresésékor alkalmazottként dolgozott. Az önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya alig 2 százalékos. A frissdiplomások 7,4 százalékát a megkereséskor is felsőoktatási hallgatói (fő) státuszban találtuk. 52. ábra: A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza Esetszám, százalék N=24167 1352; 5,59%303; 1,25%

Alkalmazott

1789; 7,40%

Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó, (szellemi sza...

1554; 6,43%

Vállalkozó

582; 2,41% 523; 2,17%

Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák GYES-en, GYED-en (GYETen) van 18064; 74,75%

Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott)

A munkanélküliség az átlagos aránynál nagyobb az agrár, a természet- társadalom- és bölcsészettudományi diplomát szerzettek körében, jóllehet a tíz százalékot egyik képzési terület végzettjeinek esetében sem éri el. Nagyon kedvező (5 százalék alatti) frissdiplomás munkanélküliségi arányokat mutat ugyanakkor az informatikai, orvos- és egészségtudományi, közigazgatási, jogi és műszaki terület.

53. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban Százalékos megoszlás N=23881 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár

6,4% 8,8% 9,5% 8,2% 5,2% 3,5% 4,1% 8,3% 4,6% 4,6% 3,7% 5,5% 9,0% 8,7%

0,0%

20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

A végzés éve szerinti csoportosítás itt is azt mutatja, hogy a később kikerülő évfolyamok nehezített helyzetben vannak – a végzés évétől távolodva a frissdiplomások munkanélkülisége jelentősen csökken, míg az egy éve végzettek közül majdnem minden tízediket érinti. 54. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban Százalékos megoszlás N=19394 Összesen 2011 2009 2007 0,00%

6.2.

6,20% 9,90% 5,50% 3,20% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

A foglalkoztatás formái

A munkaerőpiacon aktív, foglalkoztatásban álló diplomások közül a döntő többség állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozik. Határozott idejű munkaszerződéssel a foglalkoztatott válaszadók 14 százaléka dolgozik. Az alkalmi, megbízási jellegű munka, mint fő munkavégzés a frissdiplomások mindössze 3 százalékának biztosít megélhetést.

55. ábra: A munkaviszony formája A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=19682 529; 3% 2858; 14% Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi vagy megbízás jellegű

16294; 83%

Képzési területi bontásban azt látjuk, hogy az alkalmi jellegű munkavégzés az átlagnál gyakoribb a művészeti és bölcsészettudományi területek diplomásai körében. A határozott idejű munkaszerződések gyakorisága némileg jobban jellemzi azokat a frissdiplomásokat, akik a természettudományi, közigazgatási és orvosi-egészségtudományi képzési területeken tanultak. 56. ábra: Az alkalmazás formája képzési területenként A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19459

Összesen

82,7%


14,6% 2,7%

65,8%


30,4%

77,7%

Sporttudományi

81,6%

Pedagógusképzés

13,9% 4,5%

77,5%


20,8% 1,7%

74,8%


23,4%

66,7%

Művészeti

27,8%

73,7%

Műszaki

1,8% 5,6%

18,6%

90,7%

Jogi

3,8%

17,8% 4,5%

7,8% 7,9% 1,4%

87,1%

11,6% 1,3%

Informatika

90,3%

8,0% 1,7%

Gazdaságtudományi

88,2%

10,2% 1,6%


76,0%

Agrár

18,2% 5,8%

83,4% 0%

13,7%2,9%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Állandó jellegű és határozatlan idejű

Határozott idejű

Alkalmi, vagy megbízás jellegű

A diplomaszerzés (abszolutórium) idejét tekintve úgy tűnik, hogy a határozatlan idejű foglalkoztatás a már öt éve végzettek közt jelentősen gyakoribb, míg a felsőoktatásból később kikerültek nagyobb hányada dolgozik határozott idejű munkaszerződéssel. avagy végez alkalmi, megbízásos munkát. A végzés óta eltelt idő tehát igen fontosnak tűnik a foglalkoztatás stabilizálódásában. 57. ábra: Az alkalmazás formája a végzés éve szerint A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=18238

Összesen

83,0%

2011

14,3% 2,7%

77,0%

2009

18,6%

82,7%

2007

14,7% 2,6%

88,6% 0%

20%

40%

Állandó jellegű és határozatlan idejű Alkalami, vagy megbízás jellegű

4,4%

10,0% 1,4% 60%

Határozott idejű

80%

100%

A magán és közszféra vállalati megoszlásait vizsgálva a fentiekben a foglalkoztató besorolását végeztük el. Ezeket az eredményeket tükrözik a végzettek foglalkoztatási viszonyait feltáró adatok, melyek alapján a válaszadók 36 százalékát találjuk köztisztviselői, közalkalmazotti, avagy kormánytisztviselői státuszban. További 7 százalékuk nem az előbbi formában, de foglalkoztatottként szintén a közszférához kötődik. 58. ábra: A foglalkoztatás típusa A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=16006

7124; 36% Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy

11169; 57%

Más helyen dolgozik

1390; 7%

A közalkalmazottak, köztisztviselők magas arányával jellemezhető képzési területek a közigazgatás, jog, egészségügy és pedagógusképzés. Kimondottan alacsony a közszféra foglalkoztatottainak aránya a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások között. 59. ábra: Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19463

Összesen

36,1%


44,3%


42,1%

Sporttudományi

49,6%

Pedagógusképzés

71,8%


56,1%


73,5%

Művészeti Műszaki

51,2% 12,8%

Jogi

57,9%

Informatika

19,2%

Gazdaságtudományi

16,7%


38,9%

Agrár 0,0%

20,7% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

A fő munkaerő-piaci státuszt tekintve alkalmazottként dolgozók esetében a kérdőív külön kitért a vezető pozíció betöltésének gyakoriságára. Az alkalmazottak többsége (62%) beosztott diplomásaként dolgozik, ám összességében 21 százalékuk valamilyen vezető pozíciót tölt be munkahelyén. Ez általában alsó (7%) vagy még gyakrabban középvezetői (11%) pozíciót jelent, a felső vezetők aránya az alkalmazottak között mindössze 3%. 60. ábra: Vezetőként dolgozók aránya Az alkalmazottként dolgozók körében Esetszám, százalék N=17624 450; 3% 2910; 17%

2015; 11% Felső vezető 1306; 7%

Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás

10944; 62%

A vezetői pozíciót összevontan tartalmazó mutató értéke a végzés évétől távolodva egyre nő. Itt is azt találjuk tehát, hogy a frissdiplomás előrehaladás a munkaerőpiacon következetesnek, egyenletesnek tűnik már a végzettség megszerzése utáni néhány évben is. 61. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya a végzés éve szerint Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16283

Összesen

2011

21,40%

17,70%

2009

2007

20,30%

26,00%

0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve a vezető beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányával szembesülünk. 62. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=17435

Összesen Nő Férfi

21,40% 17,00% 28,70%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

A frissdiplomások irányítása alatt dolgozó esetleges beosztottak/alkalmazottak számának elemzése a vezető pozíció gyakoriságához hasonló eredményeket hoz. A válaszadók 77 százalékának nincs beosztottja, 10 vagy több alkalmazott munkáját mindössze a végzettek 8 százaléka irányítja.

63. ábra: Alkalmazottak, beosztottak száma A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=19006 1456; 8% Nincs alkalmazottja/beosztot tja

2820; 15%

1-9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott 14731; 77%

A képzési területek összevetése azt mutatja, hogy a végzettek a műszaki, agár és gazdaságtudományi képzési területeken vannak irányító pozícióban az átlagnál nagyobb arányban. Elenyésző ugyanakkor a beosztottakkal rendelkező végzettek aránya a művészeti, természettudományi, vagy pedagógiai diplomások között. 64. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=18782


77,6% 87,1% 78,1% 85,7% 86,3% 79,5% 77,7% 89,6% 67,9% 79,2% 79,0% 73,8% 82,4% 62,1% 0%

Nincs alkalmazottja/beosztottja

20%

40%

14,8%7,6% 8,2% 4,7% 14,6%7,3% 10,2% 4,1% 7,6% 6,1% 11,0%9,5% 14,5%7,8% 4,9% 5,5% 19,9% 12,2% 12,9%7,9% 16,4%4,6% 19,4% 6,8% 11,6% 6,0% 22,8% 15,1% 60%

80%

100%

1-9 alkalmazott/beosztott

10 vagy több alkalmazott/beosztott

A végzettség megszerzésének éve itt is – akárcsak a vezető pozíció vizsgálatakor – jól mutatja a diplomás életpálya előrehaladását. A régebben végzettek nagyobb arányban irányítják beosztottak munkáját. 65. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=17567

Összesen

77,5%

2011

15,0%

81,1%

2009

12,3% 6,6%

78,8%

2007

14,1% 7,0%

72,8% 0%

20%

40%

Nincs alkalmazottja/beosztottja

7,5%

18,4% 60%

80%

8,8% 100%

1-9 alkalmazott/beosztott

10 vagy több alkalmazott/beosztott

A nemek közti foglalkoztatási és pozíció-beli különbségek itt is leképeződnek: a férfiak esetében lényegesen nagyobb a beosztottak/alkalmazottak munkáját irányítók aránya, mint a női diplomások között. 66. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint

A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=18864

Összesen

77,5%

Nő

14,9%7,7%

82,1%

Férfi

12,2% 5,6%

69,3% 0%

20%

40%

19,5%11,2% 60%

80%

Nincs alkalmazottja/beosztottja 1-9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott

100%

6.3. Külföldi munkavégzés A frissdiplomások körében mérhető külföldi munkatapasztalat-szerzési gyakorisággal a fentiekben már foglalkoztunk ugyan, ám az aktuális munkaerő-piaci helyzet elemzése során érdemes kizárólag a főállásban külföldön dolgozó végzettek elemzését külön is elvégeznünk (a külföldi munkatapasztalatszerzés ugyanis lehetett akár eseti, epizód-szerű, akár hazai munkavállalás melletti életesemény is). A megkereséskor külföldön dolgozók aránya összességében 6,8 százalékot ért el. Ez az arány azonban képzési területi bontásban jelentős eltéréseket mutat. A végzettek visszajelzéseiből azt látjuk, hogy a külföldi munkavállalás különösen gyakori (11% feletti) az orvos- és egészségtudományi illetve a sporttudományi diplomások körében. Kimondottan ritkának a jogi, közigazgatási és pedagógiai diplomát szerzettek körében mondhatjuk. 67. ábra: A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19355

Összesen

6,9%


8,4%


5,9%

Sporttudományi

11,2%

Pedagógusképzés

4,2%


11,3%


1,7%

Művészeti

7,3%

Műszaki

7,1%

Jogi

2,8%

Informatika

7,6%

Gazdaságtudományi

7,5%


7,8%

Agrár

6,2%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

Képzési szint szerinti bontásban – nyilvánvalóan az orvosi diplomával rendelkezők miatt - az egységes és osztatlan képzések végzettjei között a legnagyobb (13,2%) a külföldön dolgozók aránya (fentebb, a képzési területi bontásnál az orvos- és egészségtudományi képzési terület az orvosi diploma mellett számos egyéb egészségtudományi végzettséget is lefedett, melyeket nem osztatlan képzésben oktatnak). A külföldi munkavállalás gyakorisága a hagyományos egyetemi diplomával rendelkezők közt is átlag feletti gyakoriságú (9,4%). 68. ábra: A külföldön dolgozók aránya képzési szint szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=18977

Összesen Hagyományos főiskolai Hagyományos egyetemi Egységes és osztatlan

6,90% 5,80% 9,40% 13,20%

MA/MSc

6,10%

BA/BSc

5,60%

0,00%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

6.4.

Illeszkedés

A diplomás pályakövetési kutatásokban az illeszkedés témaköre egyfelől a munka és a tanulmányok szakterülete közti kapcsolatot tárja fel (ez a horizontális illeszkedés területe) másfelől a diploma és a munka ellátásához szükséges végzettségi szint kapcsolatát vizsgálja (vagyis a vertikális illeszkedést). A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez az esetek többségében, 78 százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire (61%) arról van szó, hogy a végzett munka ellátása megköveteli a szakterületi, vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. Szoros egyezésről a munka és végzettség között az esetek 17 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem tanulmányaik szakterületén dolgozók – e tekintetben az aktuális munka viszonylatában pályaelhagyók – aránya összességében 16 százalék. Ezek között vannak azok, hat százaléknyian, akik olyan m unkát végeznek, amely speciális szakvégzettséget nem igényel. 69. ábra: A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez Milyen szakterület felel meg leginkább jelenlegi munkájának? Foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=19541 1089; 6%

3238; 17%

3203; 16%

Csak a saját szakterület A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

12011; 61%

A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók (e munka tekintetében tehát pályaelhagyók) aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb (33%) de az átlagnál lényegesen magasabb a sport- és társadalomtudományi diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúnak tűnnek az orvos- és egészségtudományi, jogi vagy informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. Ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége tanulmányai szakterületén helyezkedett el. 70. ábra: Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési területek szerint Foglalkoztatottak körében

Százalékos megoszlás N=19321 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár

22,1% 26,5% 32,8% 33,0% 19,6% 6,5% 20,1% 21,1% 15,0% 12,5% 11,8% 20,0% 37,4% 28,4%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0% 100,0%

A horizontális illeszkedés képzési szint szerinti bontásban a fentiekkel összhangban az egységes és osztatlan képzések diplomásainál a legmagasabb fokú – itt a legkisebb (5,4%) a nem szakterületen dolgozók aránya. Magasnak mondható azonban a pályaelhagyás a hagyományos főiskolai és a bachelor végzettek körében, itt ugyanis minden negyedik foglalkoztatottat érint. 71. ábra: Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési szintek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=18939 Összesen

22,10%


25,00%

Hagyományos egyetemi Egységes és osztatlan MA/MSc

18,00% 5,40% 17,60%

BA/BSc 0,00%

25,70% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

Az illeszkedési mutatók időben csak halványan javulnak. A legrégebben (2007) végzett évfolyam esetében mindenesetre kisebb (20%) a nem szakterületen dolgozók aránya, mint a felsőoktatásból frissebben kikerültek között (23%). 72. ábra: Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya a végzés éve szerint

Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=18110

Összesen

22,2%

2011

23,4%

2009

23,1%

2007 0,0%

20,0% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

A nem szakterületen végzett munka nagyobb mértékben érinti a női diplomásokat, a végzés utáni években. 73. ábra: Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya nemek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19399

Összesen Nő Férfi

21,90% 23,50% 19,30%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

A képzés és munka illeszkedésének vertikális dimenzióját elemezve különösen azt vizsgáljuk, hogy a végzettek felsőfokú végzettséget igénylő feladatkört töltenek-e be. Ez az illeszkedés az esetek 81,5 százalékában – a válaszadók megítélése szerint – megvalósul. Összesen a foglalkoztatottak 18,5 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb (egynegyed feletti) a bölcsész, agrár és társadalomtudományi területek végzettjei között. Ritkának mondható mindez ugyanakkor jogi, műszaki, informatikai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával. 74. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint

Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19342

Összesen

18,6%


18,6%


25,3%

Sporttudományi

24,6%

Pedagógusképzés

15,9%


14,0%


19,0%

Művészeti

21,1%

Műszaki

13,8%

Jogi

11,0%

Informatika

11,3%

Gazdaságtudományi

18,3%


26,0%

Agrár

25,6%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzettek aránya a hagyományos főiskolai és a bachelor képzéseket végzettek között a legmagasabb – mint ahogyan a horizontális illeszkedés tekintetében is itt találtuk a legkevésbé kedvező mutatókat. 75. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési szintek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=18968 Összesen

18,60%

Hagyományos főiskolai Hagyományos egyetemi Egységes és osztatlan MA/MSc

23,30% 10,70% 2,80% 9,30%

BA/BSc 0,00%

24,50% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

A diplomaszerzés idejétől távolodva megnő az esély a felsőfokú végzettséget igénylő munkára. A már öt éve a munkaerőpiacon lévők között mindössze 14 százalékos a meglévőnél alacsonyabb szintű kvalifikációt igénylő feladatokat ellátók aránya s ez az arány a frissebben kilépettek között egyértelműen növekszik (20 százalék körüli mértékig). 76. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=18134

Összesen

18,6%

2011

21,1%

2009

19,9%

2007

14,7%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

Nemek szerinti bontásban ismételten a női végzettek kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozícióját mutatják – alacsonyabb szintű vertikális illeszkedéssel. 77. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19426

Összesen Nő Férfi 0,00%

6.5.

18,50% 20,30% 15,40% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

Mellékállás

A főállású munka és munkaviszony feltárása mellett a vizsgálat röviden kitért az egyéb, kiegészítő keresetforrásokra is. A megkérdezett frissdiplomások 15,7 százaléka jelezte, hogy főállású

foglalkozása mellett mellékállásban avagy másodállásban is dolgozik. Ez a kiegészítő munkatevékenység az esetek majd 70 százalékában szakmai kapcsolódású. A horizontális illeszkedés fenti adataival összevetve a mellékállásokban végzett munka esetében csak kismértékben romlik az illeszkedés mértéke. 78. ábra: A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése A mellékállással rendelkező foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=2993 235; 8% 565; 19% Csak a saját szakterület 711; 24%

A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

1483; 49%

A mellékállás, másodállás vállalása különösen gyakori (egyharmadot meghaladó) a művészeti és sporttudományi diplomával rendelkező végzettek körében. Jogi, műszaki avagy közigazgatási diplomával azonban meglehetősen ritka ez a típusú kereset-kiegészítés. 79. ábra: A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=19102

Összesen

15,6%


16,1%


16,6%

Sporttudományi

33,3%

Pedagógusképzés

21,3%


22,4%


8,9%

Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár

a

36,5% 11,5% 6,2% 15,9% 10,5% 21,7% 18,1%

0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0%

VII.

Frissdiplomások jövedelme

A frissdiplomás jövedelmek vizsgálata során a foglalkoztatottak körében a legutóbbi, jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap havi nettó főállásból származó jövedelmének megadását kértük. Ezen önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon dolgozó frissdiplomások átlagjövedelme 159.700 forint. A jövedelmi kérdést a végzettek teljes körében (a külföldön dolgozókat is belevéve) vizsgálva ennél magasabb, 174. ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként, a KSH által 2012-ben mért (2012. január-májusi) átlag-jövedelmi adatok (KSH Gyorstájékoztató 2012. október 18., sorszám: 114.) nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nélkül) 142.700 forintos nettó havi keresetet mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99.500 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 187.700 Ft volt. Egyfelől tehát a diploma (ezzel összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelem-többletet jelent a munkaerő-piacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny időbeni növekedése is prognosztizálható. Az alábbiakban a frissdiplomások által megadott keresetek alakulásának számos háttérváltozó szerinti bontását mutatjuk be. A keresetek minden esetben a foglalkoztatottak körében mért, önbevalláson alapuló, utolsó átlagos keresetű hónapra vonatkozó összegek. Az elemzés során – ahol ennek indokoltságát láttuk – döntően külön ábrázoljuk a teljes kereseti átlagokat és a Magyarországon dolgozók átlagkereseteit (ugyanakkor, a külföldön szerzett kereseteket külön nem vizsgáljuk, tekintettel az alacsony elemszámra). A jövedelmeket képzési területi bontásban vizsgálva a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások kereseti előnyét állapíthatjuk meg. A legalacsonyabb fizetéseket a pedagógusképzések végzettjei között találjuk. Érdemes a hazai keresetek összevetése az összes végzett jövedelmével annak érdekében, hogy a külföldi munka anyagi hozadékáról képet kaphassunk (ebben nyilván a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik). Ez leginkább a műszaki, informatikai, természet- és egészségtudományi területeken emeli meg az átlagos kereseti szintet. 80. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban Foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=15987; 15009

174,10 159,15

Összesen

160,10 137,56


147,60 138,89


143,83 121,50

Sporttudományi

122,84 116,54

Pedagógusképzés

161,94 140,85


165,05 162,03


136,16 130,70

Művészeti

214,36 189,86

Műszaki

170,69 167,04

Jogi

234,08 212,29

Informatika

199,25 183,00

Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi

149,77 136,07

Agrártudományi

147,28 136,58 0,00

Összes foglalkoztatott körében

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

Magyarországon foglalkoztatottak körében

A képzési szint hatását a frissdiplomás jövedelmekre a felsőoktatási struktúraváltás révén nagymértékben határozza meg az időtényező (vagyis az, hogy a duális rendszer képzésein végzettek inkább a régebben kilépettek körét gyarapítják). Ennek megfelelően a hagyományos egyetemi diplomához társul a legmagasabb átlagkereset. Átlag felettinek mondhatók ugyanakkor a mesterképzési diplomák megszerzése utáni frissdiplomás jövedelmek is. 81. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft Foglalkoztatottak körében N=15677; 14706

173,77 158,55

Összesen

167,61 157,63

Főiskolai – hagyományos képzés

205,49 179,50

Egyetemi – hagyományos képzés

176,13 152,54

Egységes és osztatlan képzés (pl. jogász,…

178,61 164,56

Ma/MSc

152,53 141,96

Ba/BSc 0,00 Összes foglalkoztatott körében

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00


A diplomások által elért jövedelem időbeni alakulása nagyon fontos információt hordoz a diplomások foglalkoztatási helyzetében, karrierjében rejlő fejlődési potenciálról. A jövedelemre vonatkozó visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a munkaerő-piaci részvétel során a diplomások fizetése a végzés évétől távolodva fokozatosan növekszik. Mindez a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett egy újabb bizonyítékkal járul hozzá a diploma munkaerő-piaci megtérülésének kérdéséhez. 82. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft Foglalkoztatottak körében N=14927; 13981

176,32 160,74

Összesen

158,26 147,39

2011

172,76 156,80

2009

196,07 177,01

2007 0,00

50,00


100,00

150,00

200,00

250,00


Ágazati szempontú megközelítésben azt mondhatjuk, hogy a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi-, info-kommunikációs szektorok kínálják, akár a hazai munkaerőpiacon, akár az összes foglalkoztatott körében. A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, egészségügy, vendéglátás és művészet ágazata kínálja. Külön érdemes néhány olyan ágazatra felfigyelnünk, ahol a Magyarországon szerzett jövedelmek és az összes (tehát akár külföldön is)

foglalkoztatott végzett átlagfizetése között nagyon jelentős az eltérés. Az eltérés ugyanis azt mutatja, hogy az építőipar, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás tevékenységi körébe sorolható cégek minden bizonnyal lényegesen jobb jövedelmet biztosítanak külföldön, mint Magyarországon (s mindemellett kellő számú végzettet is alkalmaznak). 83. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=16001; 15027

236,10 218,04 220,90 206,85 228,00 204,72 212,84 194,81 188,24 167,25 190,87 166,14 165,90 163,75 176,47 162,78 191,27 160,44 159,75 149,32 153,39 144,56 148,76 141,48 146,21 129,45 193,81 121,74 139,22 121,03 128,24 120,85 174,26 159,32

Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció Feldolgozóipar Szállítás, raktározás Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Egyéb szolgáltatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Oktatás Összesen

0,00 Összes foglalkoztatott körében

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00


A munkáltató tulajdonviszonyai szerinti bontásban azt találjuk, hogy a magánszféra jellemzően magasabb átlagjövedelmeket kínál, mint a közszféra. Mindemellett, még a magánszférán belül is a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legmagasabb jövedelmekről. A frissdiplomás átlagjövedelmek a cég alkalmazotti létszámával párhuzamosan mutatnak növekedést.

84. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1. A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=15088; 16068

174,22 159,31

Összesen

198,54 177,71

Teljes mértékben magántulajdonú Részben állami, részben magán tulajdonú, vagy

177,96 151,28

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú,

145,07 139,89 0,00


50,00

100,00

150,00

200,00

250,00


85. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2. A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=14145

Összesen

156,29

Teljes mértékben külföldi tulajdonú

212,96

Részben magyar tulajdonú

185,84

Teljes mértékben magyar tulajdonú

140,07 0,00

50,00 100,00 150,00 200,00 250,00

86. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=16096; 15122

174,01 159,14

Total

215,22 190,58

1000 fő, vagy afölött

186,24 173,69

250-999 fő 50-249 fő

156,70 147,90

10-49 fő

156,73 142,65 136,81 128,66

2-9 fő

171,76 153,35

Önfoglalkoztató 0,00

50,00


100,00

150,00

200,00

250,00


A fenti munkáltatóra vonatkozó adatokat az alábbiakban a munkavállalóra és munkaviszonyára vonatkoztatva ugyancsak a közszférában elérhető átlagfizetések alacsonyabb szintjét tapasztalhatjuk. 87. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=15137

Összesen

159,18

Más helyen dolgozik

176,58

Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja

154,00

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő

136,74 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

A munkaszerződés típusai alapján a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak számoltak be magasabb jövedelemről. A határozott időre szóló foglalkoztatási formához társulnak a legalacsonyabb jövedelmek. 88. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=16125; 15146

174,06 159,18

Összesen Alkalami, vagy megbízás jellegű

134,66

Határozott idejű

121,48

162,15

147,40 179,11 166,10

Állandó jellegű és határozatlan idejű

0,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00120,00140,00160,00180,00200,00 Összes foglalkoztatott körében


A vezető pozícióhoz, sőt annak egyes szintjeihez járuló jövedelem-többlet tisztán látszik az átlagfizetések alakulásából. 89. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=14463; 13596

175,34 160,15

Összesen

139,11 116,13

Beosztott nem diplomás foglalkozás

170,48 156,04

Beosztott diplomás Alsó vezető

215,83 194,85

Középvezető

217,22 206,90 238,26 229,74

Felső vezető

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 Összes foglalkoztatott körében


A jövedelmek alakulásának vizsgálata során néhány ábrában vizsgáljuk azokat a tanulmányi és egyéb háttér-tényezőket, amelyek esetlegesen kihathatnak a későbbi jövedelmekre. Ilyennek tételezhetjük a külföldi tanulmányok folytatását is. Az adatok szerint azok a végzettek, akik felsőfokú tanulmányaik alatt részt vettek nemzetközi képzésben, Magyarországon elhelyezkedve is magasabb átlagjövedelemre számíthatnak. Az összevont jövedelem (Magyarországon és külföldön dolgozók együttes adatai) esetében még látványosabb a külföldi tanulmányokat folytatók bérelőnye. 90. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=16109; 15126

174,11 159,17

Összesen Felsőfokú tanulmányai alatt nem tanult külföldön

169,03 157,46

Felsőfokú tanulmányai alatt tanult külföldön

179,30 0,00


50,00

100,00

150,00

200,00

226,13 250,00


Ugyancsak növelő tényezőként hathat a későbbi jövedelem-szintre a tanulmányok alatti szakmai jellegű munkatapasztalat-szerzés. 91. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban

A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=16111; 15131

174,15 159,23

Összesen Tanulmányai alatt nem szerzett szakmai munkatapasztalatot

159,91 145,96

Tanulmányai alatt szerzett szakmai munkatapasztalatot

183,33 167,76 0,00

50,00


100,00

150,00

200,00

250,00


A tanulmányok alatti egyéb többlet-teljesítmények pozitív hatása a későbbi jövedelemre a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény esetében is megmutatkozik. Az átlagnál lényegesen jobban teljesítők (saját megítélés alapján) magasabb jövedelemről jeleznek vissza frissdiplomásként. Azonban a relatíve kissé gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül párosul alacsonyabb átlagfizetéssel. A legalacsonyabb fizetési átlagokat a lényegesen alulteljesítők és az átlagos tanulmányi eredményűek között mértük. 92. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=16017; 15048

173,67 158,99

Összesen

196,31 170,56

Sokkal jobb volt, mint a többieké

177,97 161,26

Valamivel jobb volt, mint a többieké

165,39 154,66

Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké Valamivel rosszabb volt, mint a többieké

179,94 164,59

Sokkal rosszabb volt, mint a többieké

176,99 147,13 0,00


50,00

100,00

150,00

200,00

250,00


A fentebbiekben többször kimutatott nemek közti különbségeket a munkaerő-piaci mutatók széles körében jól tükrözi a jövedelmek alakulása is. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások között a férfiak átlagosan havi 45 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál. Az összes foglalkoztatottat figyelembe véve ez a jövedelmi különbség még tovább szélesedik. 93. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=13138; 15158

174,08 159,19

Összesen

154,26 142,24

Nő

206,77 187,60

Férfi 0,00

50,00

100,00


150,00

200,00

250,00


A nemek közti jövedelmi különbségeket természetesen okozhatják szakterületi eltérések, amennyiben például a legmagasabb átlagjövedelmű képzési területeken (informatikai, műszaki) inkább férfiak dolgoznak, míg például a legalacsonyabb jövedelmi szinttel jellemezhető pedagógusképzés inkább nőket foglal magába. Épp ezért indokolt a nemi bontásban vizsgált jövedelmeket képzési területenként áttekintenünk. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a nemek közti jövedelmi különbségeket aligha lehet kizárólag szakterületi eltérésekkel magyarázni,

hiszen minden egyes képzési területen belül fennmarad a férfiak legalább 20 ezer forintos jövedelmi előnye. 94. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft

Köziga zgatási Orvos, és rendés egészs Bölcsé Gazda Társad Termé zeti és égtud Pedag Sportt alomt szettu szettu ságtud domá omány Inform Műsza Művés katon omány ógusk udom udom domá Összes ai épzés ányi ányi nyi i Agrár nyi atika Jogi ki zeti en i

N=14980 Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi

142,28 187,54 128,10 150,86 130,95 167,17 114,20 133,33 112,81 136,12 137,62 152,96 153,74 184,76 120,98 153,41 152,23 200,88 159,02 187,79 170,91 220,25 168,17 219,39 131,00 153,74 126,67 144,02 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

A jövedelmeket esetlegesen befolyásoló társadalmi háttér-tényezők között a szülők iskolai végzettségének hatását is feltételezhetjük. A frissdiplomás átlagkereseteket apa iskolai végzettsége alapján csoportosítva tisztán látszik az a hierarchikusság, amely a jobban képzett szülővel rendelkező frissdiplomások fizetési előnye felé mutat. 95. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban

A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=16092

Összesen

174,14

Egyetem, tudományos fokozat

207,55

Főiskola

188,72

Gimnázium

170,12

Szakközépiskola, technikum

169,26

Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

156,41

Legfeljebb 8 általános

159,95 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

A társadalmi háttér szerepe látszik tükröződni abban is, hogy a (szubjektív megítélés szerint) kedvezőbb anyagi helyzetű családokból származók később a munkaerőpiacon magasabb saját jövedelemről számolnak be. A családi anyagi helyzet negatív pólusán e különbségek a frissdiplomás keresetekben nem tükröződnek. 96. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=16127 Összesen

174,10

Az átlagosnál sokkal rosszabb

172,82

Az átlagosnál valamivel rosszabb

170,20

Nagyjából átlagos

167,76

Az átlagosnál valamivel jobb

185,33

Az átlagosnál sokkal jobb

201,92 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

A jövedelmi átlagok bemutatásának záró táblái a munkával való elégedettség és a jövedelem kapcsolatának alakulását ábrázolják. A vizsgált frissdiplomásokat az általuk végzett munka megítélésére kértük hat különböző szempont szerint, illetve összesítve (az elégedettség szintjével a következő fejezetben foglalkozunk majd). A munkával való összesített – általános – elégedettség összefügg a jövedelmekkel. A legkevésbé elégedett (egyébként csekély létszámú) kategórián kívül az elégedettségi szint növekedése magasabb átlagjövedelmi szinttel járt együtt.

97. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka összességével való elégedettség szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=15788

Összesen

174,49

Teljesen elégedett

211,42

Elégedett

170,57

Elégedetlen

152,74

Teljesen elégedetlen

189,95 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

A munkával való összesített elégedettséget komponenseire bontva a munka tartalmi vonatkozásai és a jövedelem kapcsolata az előbbihez hasonlónak mutatkozik. A munkájuk tartalmi vonatkozásaival legkevésbé elégedettek átlag feletti jövedelmet jeleztek vissza, az egyéb elégedettségi szinteken azonban a jövedelem és az elégedettség mértéke párhuzamosan fut. 98. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka tartalmával való elégedettség szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=15803 Összesen

174,59

Teljesen elégedett

184,92

Elégedett

168,28

Elégedetlen

165,71


191,25 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

A jövedelem mértékének szubjektív értékelése és a tényleges jövedelmi szint kapcsolata ugyanakkor tisztán mutatja a fokozatosságot: a jövedelemmel való elégedettség növekedésével rendre az átlagjövedelmek mértéke is nő. 99. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a jövedelemmel való elégedettség szerinti bontásban

A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=15774

Összesen

174,47

Teljesen elégedett

261,14

Elégedett

196,77

Elégedetlen

143,00


128,84 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

VIII. Elégedettség A frissdiplomások munkaerő-piaci helyzetének szubjektív megítélésére a munkával való elégedettség hat szempontú, 4 fokú skála alapú értékelését alkalmaztuk (ahol 1=teljesen elégedetlen, 4=teljesen elégedett), kiegészítve egy, a munka összességének megítélésére vonatkozó kérdéssel. Az eredmények közlésekor e helyütt az értékelések átlagértékeivel dolgozunk. A munka megítélésének hét szempontja közül a legnagyobb átlagos elégedettség a munka tartalmához, személyi és tárgyi körülményeihez társult. A végzettek jövedelmükkel elégedettek a legkevésbé. 100.

ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival

A foglalkoztatottak körében 1-4-ig adható pontszámok átlagai

A munka összességét tekintve

2,91

A munka tárgyi körülményeivel

2,96

A munka személyi körülményeivel

3,01

Jövedelemmel, juttatásokkal

2,47

A munka presztízsével, társadalmi megbecsültségével

2,70

Szakmai előmenetellel, karrierépítéssel

2,69

A munka szakmai, tartalmi részével

3,08 1,00

1,50 2,00 2,50

3,00 3,50 4,00

A munka általános megítélését képzési területi bontásban elemezve azt találjuk, hogy a gazdaságtudományi és jogi diplomával rendelkezők némileg elégedettebbek a többieknél, míg sporttudományi, vagy pedagógiai diplomával némileg átlag alattiak az elégedettségi értékek. 101.

ábra: Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési területenként



2,91 2,95 2,85 2,79 2,83 2,87 2,85 2,86 2,85 2,98 2,94 2,99 2,91 2,92 1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

A képzési szintek közti különbségtétel azt mutatja, hogy az egységes és osztatlan képzéseken diplomázottak munkájukkal némileg elégedettebbek a többieknél. 102.

ábra: Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési szintenként


Összesen

2,91


2,88


2,96


3,01

MA/MSc

2,88

BA/BSc

2,90 1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

Nemi bontásban az elégedettség alakulása a munka-körülményeket és a munka összességét tekintve együtt mozog, ám a férfiak a munka presztízsével a és a jövedelemmel elégedettebbnek mutatkoznak. A fentebb tárgyalt (jövedelemre, pozícióra vonatkozó) adatok tükrében ez a szubjektív értékelés nem is tekinthető megalapozatlannak. 103.

ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint


A munka összességét tekintve

2,91 2,90

A munka tárgyi körülményeivel

2,96 2,95 3,01 3,01

A munka személyi körülményeivel 2,41 2,56

Jövedelemmel, juttatásokkal A munka presztízsével, társadalmi megbecsültségével

Nő Férfi

2,65 2,77 2,68 2,72

Szakmai előmenetellel, karrierépítéssel

3,10 3,04

A munka szakmai, tartalmi részével 1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

Frissdiplomások 2012

Recommend Documents