FÔVÁDLOTT : A MÉDIA DR. HABIL. KÓSA ÉVA VJRKF, PPKE
HAJDU LÁSZLÓ KÖSZÖNTÔ BESZÉDE 2007. NOVEMBER 15-ÉN A „MIÉRT BÁNT? MIÉRT BÁNTJÁK?”
ELÔADÁS A „MIÉRT BÁNT? MIÉRT BÁNTJÁK?” C. A XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL A GYERMEK ÉS FIATALKORI AGRESSZIÓRÓL RENDEZETT KONFERENCIÁN
A GYERMEK ÉS FIATALKORI AGRESSZIÓ TÉMAKÖRÉBEN TARTOTT TANÁCSKOZÁSON
TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM! Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat a mai tanácskozásra. Önök elôtt bizonyára ismert, hogy a képviselôtestület 2005. októberében ritkán tapasztalható konszenzussal elfogadta a kerületi Bûnmegelôzési koncepciót, melynek végrehajtása érdekében minden évben Cselekvési programban határozza meg a feladatokat. A 2007. évre elfogadott cselekvési programban szerepel a mai tanácskozás is. Tavaly a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód volt az egyik kiemelt téma. Az idén úgy gondoltuk, hogy a gyermek és fiatalkori agresszió kérdéskörét vetjük fel. Nap mint nap találkozhatunk ezzel a problémával, gondoljunk csak a csicskáztatásra, vagy a beavatási szertartásra, vagy éppen a kirekesztésre. Fizikai – lelki – morális agresszió: a bántalmazottban ezek a dolgok olyan rossz tulajdonságokat alakítanak ki, melyek hatása gyakorlatilag egész életére kihathat, és adott esetben éppen ô lehet az, aki ebbôl úgy próbál kitörni, hogy agresszívvé válik. Jellemôi: alacsony önértékelés; rettegés attól, hogy nem felelnek meg valaminek; önmaguk hibáztatása; úgy érzik, hogy nincs irányítás, vezetés az adott közösségben; úgy érzik, hogy mások jobban tudják a helyzeteket felmérni, kezelni; nem tudnak másokkal megfelelô kapcsolatot kiépíteni, fenntartani; hiányos szociális készségek; szociális, érzelmi elszigeteltség; népszerûtlenség, el nem fogadottság. A gyermek és fiatalkori agressziót kísérô leggyakoribb jelenségek: a társadalmi, közösségi szabályok megszegése (az oda nem tartozás érzése, visszautasítottság miatt, helyzet fel nem ismerése, szabályok nem ismerete, határok tartásának képtelensége); a családi kötelékek elszakítása, „kiszállás” a közösségbôl, bandákhoz, csoportokhoz, idôsebbekhez csapódás; a sérült önérzet védekezése támadással (az iskola, mint szervezet és az ott dolgozók negligálása, ellenük szegülés, más – beilleszkedô, gyengébb – gyerekek megtámadása, bántalmazása, az iskola otthagyása); a pozitív önkép elvesztése (destruktív, öncsonkító, önpusztító magatartásformák követése, öngyûlölet). Úgy gondolom, hogy a gyermek és fiatalkori agresszió okainak feltárásával, gyors kezelésével megszakítható a fentebb jelzett körforgás. Azt tervezzük, hogy a mai tanácskozás anyagát szerkesztett formában a „Tegyünk együtt kerületünk biztonságáért!” füzetsorozatban megjelentetjük és terjesztjük. Úgy vélem, hogy a sorra kerülô elôadások, konzultációk a szemléletformálást, a közös gondolkodást, cselekvést segítik elô. Jól tudom azonban, hogy önmagában a szemléletformálás nem elegendô a jelenség visszaszorításához, szükség van a családok életkörülményeinek, az anyagi helyzetének javítására is. Önkormányzatunk az intézmények kialakítása és mûködtetése mellett – anyagi lehetôségeinek függvényében – minden évben jelentôs összeget fordít a rossz szociális helyzetben élô családok, gyermekek támogatására rendszeres és rendkívüli nevelési segéllyel, a rászorultak igen kedvezményes, vagy éppen ingyenes étkeztetésével, meghatározott körben ingyenes tankönyv biztosításával, ingyenes nyelvvizsgával, vagy éppen jogosítvány, ECDLvizsga, stb. formájában. Ezen gondolatok jegyében a konferenciát megnyitom. Kívánok mindenkinek eredményes tanácskozást.
Hajdu László polgármester országgyûlési képviselô
Az elektronikus tömegkommunikáció, elsôsorban a televízió elterjedésével egyre többen, egyre gyakrabban és egyre nagyobb meggyôzôdéssel teszik felelôssé a médiát az agresszió, különösen a fiatalkori agresszió fokozódásáért. Valóban, a pszichológiai vizsgálatok és a statisztikák általában a tömegmédiumok mindennapivá válásával mutatnak emelkedést a fiatalok agresszív viselkedésében, és nem ritkák az ún. „copycut” bûnesetek (azaz a médiában látott bûnelkövetési vagy egyéb agresszív viselkedési módok pontos másolása) sem. Vajon valóban felelôssé tehetô a média az utóbbi évek egyre fokozottabb (vagy fokozódónak érzett) agressziójáért? A pszichológusok évtizedek óta számos vizsgálatot végeztek az összefüggés elemzésére. A teoretikus megfontolások és az empirikus adatok alapján a következôk fogalmazhatóak meg:
· A társadalmi agressziónak nem a média az oka, és nem is az egyike a legfontosabb okoknak, de a média egyike azon okoknak, amely szignifikánsan hozzájárul az agresszióhoz és az erôszakhoz a társadalomban. Az agresszió kialakulásában biológiai, kulturális, családi, társas, és szituációs hatások is szerepet játszanak: egy okról beszélni túlzott szimplifikálás! · Az agresszió nem egyenlô az asszertív viselkedéssel. A helytelen általánosítás gyakran összemossa az önérvényesítô magatartást (melyet a nyugati kultúrák zöme kívánatos személyiségvonásnak tart) az agresszióval. · A médiában megjelenô erôszak NEM hû tükre a való életben elôforduló erôszaknak. (Egy átlagos gyerek 14 éves korára 8000 gyilkosságot és több, mint 100 ezer erôszakos cselekedetet lát a médiában, noha a valóságban csak nagyon kevés ember lesz tanúja egy gyilkosságnak.) –3–
A fenti megfontolások nem csökkentik a média felelôsségét – számos kutatás igazolja a média agresszióban játszott szerepét. A kutatások kimutatták azt is, hogy a média hatásában a médiában ábrázolt agresszió sajátosságai is jelentôs szerepet játszanak.
Milyennek ábrázolja a televízió az erôszakos cselekedeteket? 1. A TV-ben bemutatott erôszak gyakran dicsôített. A TV programok 60%-a mutat be erôszakot, és az erôszakos cselekedetek 40%-át a „jófiúk”, a „pozitív” szereplôk követik el. Sajátos az is, hogy a „rossz fiúk” erôszakossága az esetek 40%-ban büntetlen marad, és az erôszakot elkövetôk 73%-a nem mutat megbánást. 2. A TV-ben bemutatott erôszak gyakran szépített. Az áldozatok több mint fele (55%) nem mutat fájdalmat vagy szenvedést,
–4–
és több, mint egy harmaduk (36%) az erôszakos tetthez képest irreálisan kicsit sérül meg. Az erôszakos mûsoroknak csak a 15%-a mutatja be az erôszak hosszútávú, (családra, közösségre gyakorolt) következményeit. 3. A TV-ben bemutatott erôszak gyakran trivializált. Noha az erôszakos jelenetek több mint fele halálos kimenetelû, az ilyen jelenetek több, mint 40%-át humorosnak ábrázolják. 4. A média azt a benyomást kelti, hogy az agresszió mindennapos és rendkívül gyakori: a TV-ben „dúsítva” látjuk az erôszakos cselekedeteket, és az „érdekesnek, izgalmasnak” ígérkezô bûnesetek száma aránytalanul felnagyított. Az összehasonlító statisztikák szerint a valós és a TV programokban elôforduló bûnesetek gyakorisága a következô:
Bûneset
Elôfordulás a valóságban
Elôfordulás a TV programokban
gyikosság
0,2%
49%
nemi erôszak
2,9%
4,1%
rablás
8,1%
19,8%
támadás
9,1%
16,1%
tulajdon elleni támadás
87,4%
12,2%
(Singer & Singer, 2001. adataiból)
A TV-erôszak agressziót fokozó hatása egyesek szerint csak kicsivel marad el a dohányzás és a tüdôrák közötti összefüggés erôsségétôl! Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem lesz mindenki agresszív, aki erôszakos médiamûsorokat néz, és nem minden agresszív ember fogyaszt ilyen termékeket a média nem az egyetlen, de fontos tényezô az agresszív viselkedés kialakulásában. Miért emeli a TV-ben ábrázolt erôszak a nézô agresszióját? A pszichológia tudománya több magyarázatot kínál erre a kapcsolatra. Ezek egyike sem kizárólagos, és együttes elôfordulásuk is valószínû. Pszichológiai folyamatok a médiaerôszak agressziót fokozó hatásában:
1. Viselkedések megfigyeléses tanulása. A modell viselkedésének megfigyelése nyomán utánzás történhet, ezt behelyettesítô megerôsítés követi, ami viselkedéstanulást eredményez. Ha jutalmazott a modell (sikeresen alkalmazta az agressziót), vagy ha vonzó, akkor az utánzás fokozottabb. Az erôszakos filmek révén összetett, komplex agresszív viselkedések társas forgatókönyvének, a társas konfliktusok megoldási módjainak tanulása történik. 2. Attitûdök és nézetek megfigyeléses tanulása A sok agressziót nézôkre jellemzô a rosszindulat attribúciója: a világ gonoszabb, mint amilyen a valóságban. (Gerbner & Gross, 1981.)
–5–
Megfigyelhetô az is, hogy az agresszív viselkedés egyre elfogadhatóbb, kialakult az „agresszió kultúrája”. (Huesmann & Moise, 1999.) Ez a sok agresszió „hozzászoktat” az agresszióhoz elfogadóbb attitûd az agresszióval kapcsolatban, és így valószínûbb az agresszív viselkedés. (Dominick & Greenberg, 1972.) 3. Érzelmi deszenzitizáció Érzelmileg is elfásulunk, ha sok agressziót látunk a médiában. Ilyenkor habituáció történik, azaz csökkennek az újabb erôszakos jelenetekre adott fiziológiai reakciók. (Thomas et al., 1977.) 4. Kognitív igazolás Ez a deszenzitizációval ellentétes folyamat: aki erôszakos, az több erôszakos mûsort néz igazolva látja saját viselkedését 5. Izgalmi szint átvitel Az agresszió látványa megemeli az nézô izgalmi szintjét, a megemelt arousal növeli az agresszív viselkedés
–6–
valószínûségét. Az erôszak nézése izgalmat vált ki , és ha az izgalom az aktuális viselkedésre terjed, nô az agresszív aktusok száma. (Zillmann, 1971.) Kire gyakorol erôsebb hatást a médiában prezentált erôszak? A vizsgálatok egyértelmûen bizonyították, hogy az alábbi tényezôk játszanak fontos szerepet a média agressziót fokozó hatásában: · életkor, · nem, · társadalmi osztály, · családi körülmények, · agresszív prediszpozíciók szerepe Kritikus tényezô az agresszió kialakulásában az életkor szerepe: · médiaerôszak agressziót kiváltó hatása fordítottan arányos az életkorral · a felnôttkori agresszív viselkedés legpontosabb elôrejelzôje a gyerekkori agresszivitás · a fiatalabbak kevésbé tudják a fikciót megkülönböztetni
a valóságtól, a valóságosnak hitt tartalom pedig nagyobb hatású · az utánzást fokozza, ha az agresszió jutalmazott vagy indokolt, de a motivum a fiatalabbaknak nem érthetô · az agresszorral való azonosulás emeli az agressziót (és a fiatalabbak inkább választanak ilyen modellt). Saját vizsgálatunk is azt igazolta, hogy a fiatalok igen nagy arányban választanak a médiából példaképet. Magyar serdülôk modellválasztása: fiúk lányok
60%
Mindezek következtében azt mondhatjuk, hogy a média jelentôs szocializációs tényezô. Különösen fontos kiemelni, hogy a médiával töltött idô és a médiaértés gondolkodásbeli sajátosságai miatt a gyerekek különösen „védtelenek” a médiatartalmakkal szemben. KÖVETKEZMÉNY: A felnôttek aktív részvétele szükséges a kritikus médiabefogadás kialakításához. Ez azt jelenti, hogy a felnôtt társadalom felelôs azért, hogyan alakul a fiatalok és a média kapcsolata. A felelôsség több területen jelentkezik: FELELÔSSÉG
50% CSALÁDI 40% 30% 20% 10% 0% család
(Kósa, 2003)
iskola
média
nincs modell
TÁRSADALMI
INTÉZ-
Törvényi, mûsorkészítôi
MÉNYES OKTATÁS
1. A családi/szülôi felelôsség: A szülôk felelôssége a médiával töltött idô, a médiatartalom kiválasztásának, a médiatartalom megértésének és értelmezésének ellenôrzése és segítése a mediáció (közvetítés) jelentôsége
–7–
Hazai vizsgálataink szerint sajnos a szülôi aktivitás ezen
a téren nagyon csekély. Ezt mutatja az alábbi ábra.
Szülôi részvétel kor függvényben a TV használatában: 4,0 3,5
SZÜLÔI
RÉSZVÉTEL ÁTLAGA
TV együtt 3,0 Beszélgetés 2,5
Mit néz
2,0
Szülôk ajánlása Ne nézzen
1,5
Sok a TV Mûsorújság
1,0
ÉLETKOR –
TÖBB, MINT
17
ÉLETKOR –
KEVESEBB, MINT
17
(Kósa,2005)
2. A társadalom felelôssége A törvényhozási felelôsség a médiatörvény kereteinek kidolgozására, betartásának ellenôrzésére vonatkozik, a mûsorkészítôi felelôsség pedig a törvény, és a kiskorúak egészséges személyiségfejlôdése iránt érzett felelôsség szellemében készített médiatartalmak készítését és forgalmazását foglalja magában.
–8–
3. Az intézményes oktatás/nevelés felelôssége Az iskolai programok lehetôsége és jelentôsége: · életkorhoz, fejlettséghez igazított, · szakszerû, korszerû, · minden gyerekhez eljutó programok. Ennek jelentôsége azért különösen nagy, mert a hátrányos helyzetû kiskorúak esetében még fokozottabban jellemzô a
szülôi – családi aktivitás hiánya, a nagyfokú, ellenôrizetlen tartalmú médiahasználat, vagy a negatív szülôi példa. Hazai iskolai programok: · NAT: Mozgókép és médiaismeret tantárgy 12-18 éveseknek (2004-tôl) · Médiatudor program: a reklám (és ezen keresztül a média) készítésének, mûködésének és céljának megismertetése a 6-10 évesekkel. (Bevezetés: 2007.) A Médiatudor program jellemzôi: · az iskolák csatlakozása önkéntes · az oktatócsomag ingyenes · a felhasznált feladatlapok száma tetszôleges · a feladatlapok bármely óra/foglalakozás/aktivitás keretében felhasználhatóak · a feladatlapok korosztályhoz igazíthatóak · a program továbbfejleszthetô A feladatok segítségével a gyerekek megismerik: · a reklám és a média gazda-
sági-ipari mûködésének természetét és ennek következményeit · a reklámok, a médiatermékek, a programok formai jellemzôinek szerepét · valóság és fantázia közötti különbséget, a realitás megítélésének szempontjait A feladatok emellett fejlesztik: · a szókincset, · a kifejezôkészséget, · a rugalmas gondolkodást, kreativitást · különbözô szempontok figyelembevételét, · a kooperációt, és · a saját nézetek kifejtését, mások meghallgatását. Mindezek alapján a média és a gyerekek viszonyát illetôen a szükséges lépések és célok: · Intenzívebb és hatékonyabb szülôi/nevelôi részvétel és felelôsségvállalás. · Intenzívebb és hatékonyabb intézményi részvétel és felelôsségvállalás. · A médiaértés fokozása gyerekkortól: „Tanítani a
–9–
médiaértést”. Kritikus, szelektív médiahasználók nevelése. Mindezzel egészséges, a médiát értô, kritikus médiafogyasztókat nevelhetünk, akik
képesek a média káros hatásait elkerülni, és kedvezô lehetôségeit informálódásuk, személyiségük fejlesztése és állampolgári jogaik gyakorlása céljából a lehetô legteljesebb mértékben kihasználni.
DR. BOGÁR PÉTER ELÔADÁSA FÔVÁROSI FÔÜGYÉSZSÉG GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI OSZTÁLY OSZTÁLYVEZETÔ ÜGYÉSZ
Dr. Bogár Péter vagyok a Fôvárosi Fôügyészség Gyermek– és Ifjúságvédelmi Osztályának vezetôje, s több mint két évtizede foglalkozom fiatalkorú elkövetôkkel. Mindenkit elkeserít és aggodalommal tölt el, ha egy fiatalkorú követ el bûncselekményt, de az is, ha kiskorú sérelmére történik meg ugyanez. Mielôtt a kiskorúak által megvalósított agresszióról beszélnék, néhány mondatot kellene arról mondanom, hogy a fiatalkorú elkövetôk által elkövetett bûncselekményeknek melyek a jellemzôi, a gyermekkorúak által megvalósított illetve a kiskorúak sérelmére
–10–
elkövetett bûncselekményeknek melyek a sajátosságai. Tudom, a statisztikák nem a teljes valóságot tükrözik, hiszen ezek csak az ismertté vált bûncselekmények adatait tartalmazzák, de a tájékozódást ez is segítheti. 1980-ban 6535 fiatalkorú és 2680 gyermekkorúval szemben indítottak eljárást, akik bûncselekményt, illetve valamilyen bûncselekmény törvényi tényállásába ütközô cselekményt valósították meg. Ez a szám 1991-ben, illetve a 90es évek elején drasztikusan emelkedett. Akkor 13508 fiatal-
korú és 4240 gyermekkorú elkövetô vált ismertté. A 90es évek közepéig tartott ez az emelkedô tendencia, azóta egy kis csökkenés tapasztalható. 2000-ben 11081 fiatalkorú elkövetôt regisztráltak, gyermekkorú elkövetôt pedig 3964-et. Az elmúlt évi statisztikával folytatva: 2006ban 11287 fiatalkorú és 3565 gyermekkorú elkövetôvel szemben indult eljárás az országban. Nyilvánvaló, hogy a 90-es évekhez képest ez kedvezô tendenciát mutat, ez azonban sok örömre nem ad okot. A népesség alakulását ismerve tudják azt, hogy ez a korosztály, a 14 és 18 év közötti korosztályban élôk száma az utóbbi idôben jelentôsen csökkent. 2001-ben a fiatalkorú elkövetôk száma az adott korosztályon belül 2,26% volt, ugyanez 2006-ban 2,27%-ot tett ki. Ez azt jelenti, hogy ennek a korosztálynak az abszolút létszáma csökkenése ellenére az adott korosztályon belül az elkövetôk aránya nem változott. Ez mindenképpen a bûnözés gyakoriságának a stagnálását, illetve minimális
növekedését jelenti. Ugyanez a helyzet a gyermekkorú elkövetôk esetében is: az abszolút számok ellenére az adott korosztályon belül az ô arányszámuk ugyancsak nem változott az elmúlt idôszakban. A fiatalkorú elkövetôk aránya az összbûnözésen belül ugyancsak nem változott. Az elmúlt évtizedben döntô többségében az összes elkövetônek 9-10%a fiatalkorú terhelt volt. Általános tendencia, hogy a fiatalkorúak a bûnözésben is követik a felnôttek példáját. Ez azt jelenti, hogy a fiatalkorúak is legnagyobb arányban a vagyon elleni bûncselekményeket valósítják meg. Természetesen ezeken belül az erôszakos vagyon elleni bûncselekmények is szerepelnek, és növekszik elsôsorban a rablások és kifosztások száma. Az utóbbi idôben, ha összehasonlítjuk az 1997-es és 2006-os adatokat, 1997-ben a fiatalkorúak 81,4%-a valósított meg vagyon elleni bûncselekményt, 2006ban ez az arány már 63,82% volt. Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt a fiatalkorúak által megvalósított bûncselekmé-
–11–
nyek arányában változás történt: kisebb arányban valósítanak meg vagyon elleni bûncselekményeket, ami viszont azt jelenti, hogy a többi bûncselekmény vonatkozásában növekedett meg a szerepük. Ezek között nagyobb részt a közrend elleni bûncselekmények szerepelnek. A közrend elleni bûncselekmények közül a garázdaság, illetve a kábítószerrel való visszaélés, ahol ugrásszerûen megnôtt a fiatalkorú elkövetôk száma. Ha a korcsoport szerinti megoszlást nézzük, akkor az figyelhetô meg, hogy a 14. életév fölött lévô fiatalok közül döntô többségében a 16. és 17. életévükben valósítják meg a bûncselekményeket. Ugyanez a 0. és 14. év közötti, gyermekkorú elkövetôk esetében úgy alakul, hogy inkább a 13. és 14. életévükben valósítják meg a büntetô törvényi tényállásba ütközô cselekményeket. Elkeserítô azonban, hogy egyre inkább kitolódik az az alsó korhatár, akik már bûncselekményt követnek el. Nemrégiben volt olyan büntetô ügy, ahol erôszakos bûncselek-
–12–
mény miatt 7-8 éves gyermekekkel szemben kellett a rendôrségnek eljárni. Nyilvánvaló, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint velük szemben büntetô jogi szankciót nem lehet alkalmazni, az ô vonatkozásukban csak gyermekvédelmi intézkedésekre kerülhet sor. A nemek közötti megoszlás is azonos képet mutat az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy a fiatalkorú elkövetôk között a lányok aránya 8-9%. Érdekes az, hogy az utóbbi idôben növekedett azoknak a cselekményeknek a száma, ahol a lányoknak volt meghatározó szerepe. Az erôszakos bûncselekmények körében is rendkívül gyakori a lányok részvétele, és azt kell mondani, hogy azok az erôszakos bûncselekmények, ahol fiatalkorú lányok is szerepet játszanak, sok esetben a legbrutálisabb és legkirívóbb bûncselekményi kategóriába tartoznak. Jelenleg is folyamatban van egy, a XV. kerületben fiatalkorúak által elkövetett élet elleni bûncselekmény, ahol a felsorolt jellemzôk megfigyelhetôk. (Egy lakótelepi társaság
nehezen tudta elfogadni, hogy egy társuk ragaszkodott hozzájuk. Próbálták mindenféle megaláztatással távolt tartani maguktól, de mivel ez sem járt sikerrel, úgy gondolták, kellôképpen megleckéztetik. Két fiatalkorú lány kezdeményezésére, közremûködésével ezt a fiatalembert az egyik lakótelepi ház felsô szintjére csalták, és az egyik átjáró folyosón rendkívül brutális módon, szöges szíjjal, szöges bikacsökkel ütlegelték. Arra kényszerítették, hogy a cipôjüket csókolja meg, illetve nyalja le. Ezen kívül még biztosítótûvel szurkálták, cigarettát nyomtak el rajta, illetve az egyik fiatalkorú lány szíjjal fojtogatta oly módon, hogy a sértett rövid idôre eszméletét is elveszítette.) A fiatalkorú elkövetôk jellemzôje, hogy kis arányban egyedül valósítják meg a bûncselekményeket. Ez az arány 30%. A döntô többség, mintegy 70% valamilyen társsal, vagy csoportban valósítja meg a bûncselekményt. Ebben a 70%-ban benne vannak azok is, akik fiatalkorú társaikkal, gyermekkorúakkal, illetve fel-
nôtt korúakkal együtt követik el a bûncselekményeket. Ha Magyarország térképére tekintünk, akkor azt lehet megállapítani, hogy a fôváros mellett két megye, Pest és BorsodAbaúj-Zemplén megye az, ahol a legtöbb fiatalkorú elkövetô vált ismertté. Az említett megyékben, illetve a fôvárosban él a fiatalkorú elkövetôk közel 50%-a. A másik 50% az ország további 16 megyéjébôl kerül ki, természetesen itt is vannak megoszlások, hiszen SzabolcsSzatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is sok a fiatalkorú elkövetôk száma. A fiatalkorú elkövetôk által elkövetett bûncselekmények legszélesebb skáláját lehet megismerni a gyakorlatban. Ez azt jelenti, hogy szinte valamennyi bûncselekmény kategória aktív részesei, és elkeserítô az, hogy minden évben 10-15 élet elleni bûncselekményt is megvalósítanak. Ezek között a legsúlyosabb, többszörösen minôsülô emberölések is elôfordulnak. Élet elleni bûncselekmények miatt az elmúlt évben 18 fiatalkorúval szemben indult eljárás.
–13–
Talán bíztatónak tûnik az, hogy 2006-ban és 2005-ben a statisztika szerint gyermekkorú elkövetôvel szemben élet elleni cselekmény miatt nem indult eljárás. Az tény viszont, hogy az ezt megelôzô években legalább 1 vagy 2 emberölés volt, ahol gyermekkorú is résztvevôje volt ezeknek a cselekményeknek. A legsúlyosabb cselekményeken kívül a fiatalkorúak természetesen más cselekményekben is részt vesznek. Ilyenek pl. a rablások. 1997-ben az összes cselekményeken belül 1,8% volt az arányuk, a 2006-os évben ez már több mint 2%-ra emelkedett. A fiatalkorú elkövetôk személyi körülményeirôl a következô jellemzôk olvashatók ki a statisztikákból: azt a korábbi, ismert megállapítást, hogy a fiatalkorúak bûncselekményének megvalósításának egyik szerepe a csonka családban történô nevelkedés, az elmúlt évek statisztikája nem erôsítette meg. 1996 és 2006 között azt lehet megfigyelni, hogy a teljes családban lévô elkövetôk aránya több, mint 50%-
–14–
ot tesz ki. Kisebb arányban vannak azok az elkövetôk, akik csonka családban, illetve nevelôintézetben élnek.. 2006ban a fiatalkorú elkövetôk közül csak 10-12% volt, amelyik nevelôotthonban élt, és 25%a volt, ahol elváltak a szülôk, vagy az egyik szülô megözvegyült, illetve más okból egyedül nevelte gyermekét. A másik érdekes következtetés számomra, hogy az elmúlt évtizedekben megnôtt az iskolai oktatásban résztvevô fiatalkorú elkövetôk száma. 1996-ban 13544 fiatalkorú elkövetô közül 5663 volt foglalkozás nélküli, illetve nem vett részt oktatásban. Ez az elkövetôk 40,85%-a volt. 2006ban a 11287 fiatalkorú elkövetôbôl 1766 volt az, amelyiknek semmiféle jövedelme nem volt, és nem vett részt foglalkoztatásban, tehát foglalkozásnélkülinek kellett tekinteni. Ez az elkövetôk 15,65%a volt. 1996-ban a fiatalkorú elkövetôk 45%-a vett részt valamilyen oktatásban (általános- vagy középiskolai oktatásban). 2006-ban általános iskolai oktatásban az elköve-
tôknek a 22,8%-a vett részt, szakmunkásképzésben 33,69%a, középiskolai oktatásban pedig 18,48 %-a, tehát ez jelentôsen meghaladta az 50%ot. Ez azt jelenti, hogy amikor a fiatalkorú elkövetôk által megvalósított bûncselekmények megelôzésérôl van szó, nagyobb szerepet kell vállalnia az oktatási intézményeknek, és nagyobb figyelmet kell fordítani az iskolai oktatásban résztvevô fiatalkorúakra. Természetesen az elkövetôk iskolázottságának emelkedése azt is jelenti, hogy jelentôsen növekedett azon bûncselekmények száma, amelyek magasabb fokú szellemi felkészültséget igényelnek. Itt a számítógéppel megvalósított bûncselekményekre, az interneten keresztül történô jogosulatlan letöltésekre, internetes rendszerekbe történô jogosulatlan belépésekre gondolok. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy jónéhány fiatalkorú az intellektuálisabb bûncselekményekben, csalásokban, közokirat hamisításokban is aktívan részt vesz. Az is elkeserítô, hogy egyre nagyobb számban
vesznek részt fiatalkorú elkövetôk a szervezett bûnözési kategóriákba tartozó bûncselekményekben. A kábítószerekkel történô visszaélések vonatkozásában riasztó adat, hogy számos esetben a fiatalkorú elkövetôk nemcsak fogyasztóként, hanem aktív kereskedôként vesznek részt ezekben a bûncselekményekben. Ez jelentôs részben magas jövedelem forrást jelent a számukra, ez motiválja a részvételüket. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a fiatalkorúak egy része a pénzintézetek sérelmére megvalósított rablásokban is aktív résztvevôként szerepel. Sajnálatos módon azokban az erôszakos jellegû bûncselekményekben, sorozatrablásokban, amelyekben vegyesen szerepelnek fiatalkorú és felnôtt korú elkövetôk, sok esetben megfigyelhetô, hogy a fiatalkorúnak van meghatározó szerepe. Volt olyan cselekmény az elmúlt idôszakban, ahol egy pénzintézet sérelmére megvalósított rablás tekintetében egy fiatalkorú volt az, aki az elkövetés körülményeit kidolgozta, és
–15–
egy felnôtt korú, fizikailag nála sokkal erôsebb társat választott, aki a cselekmény során a pénzváltó helyiségben az erôszakos cselekményt végrehajtotta. Amikor a statisztikai adatokról beszélek nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kiskorúak nemcsak résztvevôi az erôszakos bûncselekményeknek, hanem sok esetben áldozatai is. 1996-ban összesen 9600 kiskorú sérelmére valósítottak meg valamilyen bûncselekményt. Közülük 3080 sértett a 14. életévét sem töltötte be. 2006-ban ez a szám jelentôsen emelkedett. Akkor már 12735 kiskorú sérelmére valósítottak meg valamilyen bûncselekményt. Szomorú tény az, hogy ezek közül 29 élet elleni cselekmény áldozata volt, de ez nem mindegyik befejezett emberölés. Ebbe beletartozik az újszülöttek megölése, valamint a 18. életévét be nem töltött személyek sérelmére megvalósított élet elleni cselekmények, illetve azok kísérlete. Ide tartozik az is, hogy 670 testi sértésnek ugyancsak kiskorú volt az áldozata, és 793 rablásnak is.
–16–
Akkor, amikor az erôszakos cselekmények jellemzôirôl beszélünk, megítélésem szerint különbséget kell tenni az erôszak és az agresszió fogalma között. Az nem vitás, hogy az erôszak mindig valamilyen fizikai erôszak alkalmazását jelenti, de ez nem minden esetben okoz testi sérülést. Sok esetben a lelki traumának legalább akkora szerepe van, illetve számos esetben csak va-gyoni kárt okoz. Az erôszak vonatkozásában nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez nem minden esetben von maga után valamilyen büntetôjogi szankciót, hiszen erôszaknak kell tekinteni azt is, ha valaki nevelési célból családon belül alkalmaz testi fenyítést a gyermekkel szemben. Természetesen ez is erôszaknak minôsül, de nem minden esetben van büntetôjogi következménye. Az erôszak sok esetben a rend fenntartása érdekében alkalmazott közbelépés, hiszen mondjuk adott esetben egy osztályteremben gyerekek között kialakult verekedés megfékezéséhez is mindenképpen valamilyen erôszakot kell alkal-
mazni, de ez nem olyan jellegû, aminek a társadalmi megítélésben is negatív vonzata van. Más kategóriába tartozik az agresszió, hiszen nyilvánvaló, hogy ez egy ok nélküli tettlegességet feltételez. Inkább ez az, amivel kapcsolatban fel kell lépni, és ez nem feltétlenül büntetôjogi, igazságszolgáltatási fellépést jelent. Ha kisebb közösségeken belül valaki agressziót észlel, akkor ez ellen mindenképpen valamilyen intézkedést kell tenni. A kiskorúak által – beleértve a fiatalkorúakat és a gyermekkorúakat is – megvalósított erôszak jellemzôivel kapcsolatban megdöbbentô az, hogy számos esetben a cselekmény végrehajtásához szükséges erôszakot jelentôs módon meghaladó brutalitással kell találkoznunk. Sok esetben akkor, amikor már a céljukat elérték, tehát azt a vagyontárgyat megszerezték, aminek az érdekében ezt az erôszakot alkalmazták sajnos tovább bántalmazzák a sértettet. Azokban a cselekményekben, ahol élet elleni támadásról van szó (utaltam már a
korábbiakban erre, szinte mindegyike többszörösen minôsülô emberölés), az aljas indok mellett a különös kegyetlenség, de sok esetben az elôre kiterveltség is megállapítható. Az elmúlt években két olyan élet elleni bûncselekmény miatt is indult eljárás, ahol a fiatalkorú elkövetô anyagi ellenszolgáltatás fejében vett részt egy másik személy megölésében. Itt a nyereségvágy mellett további minôsítô körülmény, a különös kegyetlenség is megállapítható volt. A fiatalkorúak által elkövetett erôszakos bûncselekmények jellemzôje a csoportos elkövetés. Ritkán fordul elô az, hogy egy fiatalkorú egyedül vesz részt a bûncselekmény megvalósításában. A célzott korosztály is sajátos a fiatalkorúak vonatkozásában. Döntô többségben a saját korosztályuk sérelmére valósítják meg az erôszakos cselekményt, illetve idôsebb, védtelenebb személyek a sértettek. Az erôszak megvalósítása két csoportra osztható. Az egyik az, ha valamilyen érdeken alapul az erôszak alkalmazása. Ez lehet vagyoni érdek is, de
–17–
lehet lelki motívum is. Döntô többségben a bosszú az, ami a fiatalkorúak körében az erôszakos bûncselekmény megvalósítását megalapozza. Ez a lelki motívum sok esetben eltér a felnôtt korú elkövetôk által megvalósított bûncselekményeknél tapasztaltaktól. Sokszor érthetetlennek, gyerekes dolognak tûnnek. Nehezen lehet megérteni azt, hogy valaki pusztán azért, mert egy iskolai rendezvényen a társa több elismerést kapott - annak ellenére, hogy ô volt az, aki a felkészítésében közremûködött -, ugyancsak kiskorú társával szövetkezve rendkívül brutális módon iskolatársát megölje. Ugyancsak nehezen dolgozható fel az, hogy az iskolában elszenvedett, vélt sérelem következménye egy élet elleni bûncselekmény. Ez is megtörtént bûneset: társát azért vonta felelôsségre a fiatalkorú, mert az iskolában az ô magatartását szóvá tette, jelezte a pedagógus felé. Emiatt a tanítási órát követôen összeverekedett a társával, majd amikor észlelte, nem ô került fölénybe, akkor kést ragadott, és
–18–
ezzel próbált elégtételt venni, amelynek eredménye életveszélyes sérülés volt. A másik fajtája az erôszakos cselekménynek a konfliktusoldó cselekmény. Ezek döntô többségükben agressziót kiváltó magatartásból, felindulásból, temperamentumból fakadó cselekmények. A fiatalkorú elkövetôk esetén is mindig nagy figyelmet fordítottak a megelôzésre. Az erôszakos cselekmények jellemzôi miatt ezeknek a megelôzése hihetetlenül nehéz, de nem lehetetlen. Az agresszív cselekmények egy részénél megfigyelhetô ezek folyamatossága, illetve a hosszan tartó elhúzódása. Sok esetben az erôszakos bûncselekményt elkövetô fiatalkorúak egy közösségen belül, több személy sérelmére hosszabb idôn keresztül valósítják meg cselekményüket. Meggyôzôdésem, hogy ezek megelôzésére is van lehetôség, és ebben nagy szerepük van a pedagógusoknak, nevelôknek. A már megtörtént cselekményeket nem lehet megelôzni, de a továbbiakat i-
gen. Hogyan? Akiknek a sérelmére valamilyen erôszakos bûncselekményt megvalósítanak, az ô viselkedésükben, reakcióikban valamilyen hatást mindenképpen kivált. Fel lehet ismerni azokat a gyerekeket, akiket akár az iskolán kívül, vagy az iskolán belül valamilyen támadás, lelki erôszak, vagy más trauma ért. Ha ezekre felfigyelnek, figyelik egyes közösségeken belül a gyerekek magatartásának változását, és már kezdetben, az elsô jeleknél próbálnak közbelépni, megfelelô kapcsolat kialakításával szóra bírni a sértetteket, sokat tehetnek a további erô-
szak megelôzésében. Ehhez nagyon fontos a bizalom, és ennek nemcsak a családon belül kell kialakulnia, hanem véleményem szerint ugyanilyen fontos szerepe van a nevelôk, a pedagógusok és a rájuk bízott gyermekek között. Elengedhetetlen továbbá a megfelelô együttmûködés a hivatalok, a civil szervezetek és a pedagógusok között, amelyet elôsegíthetnek a mai napihoz hasonló témájú konferenciák, tanácskozások is. Budapest, 2007. november hó 15. napján Dr. Bogár Péter
„MIÉRT BÁNT ,MIÉRT BÁNTJÁK ?” AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ JELENSÉGÉNEK VIZSGÁLATA VARGA LÁSZLÓ ELNÖK- IGAZGATÓ
REALITÁSOK Norvég országos vizsgálat a 80-as évekbôl: · Minden 5.(!) gyerek részese kipécézésnek az iskolában
–19–
·
vagy úgy, mint áldozat, vagy úgy, mint elkövetô. A közhiedelem szerint a bullying inkább a nagyvárosi iskolákban fordul elô, – kiderült, hogy vidéken rosszabb a helyzet. (A városi iskolákban a tanárok inkább beszélgettek az áldozattal és az elkövetôvel, és igyekeztek segíteni.)
AGRESSZIÓ A TANÓRÁN (EGY TANULÓ FÖLDRE RÁNTÁSA ÉS MEGÜTÉSE ) ·
· · ·
·
–20–
Szereplôk: H. Dávid a sértett, Gergô a verbális bántalmazó, Kálmán a végrehajtó, S. Dávid a háttérbôl irányító Helyszín: a 7.osztály tanterme magyar órán Az eset ismertetése A szereplôk háttérének ismertetése, az okok feltárása. Következmény: fegyelmi eljárás, Kálmán áthelyezése a párhuzamos osztályba, Gergô szigorú megrovásban részesült.
·
·
·
Érzelmi bizonytalanság, meg nem felelés, vagy kisebbrendûségi érzésük van, ezt akarják ellensúlyozni. Elvárják tôlük, hogy mindenáron sikeresek legyenek, amiért túl nagy áldozatot kell hozniuk, kárpótlásul megvetnek másokat. Nincs sikerélményük.
AZ ÁLDOZAT GYEREKEK HÁROM TÍPUSA I. Az elsô típus jellemzô tulajdonságai: · AZ ERÔSZAKOSKODÓ GYEREKEKRE JELLEMZÔ:
·
· ·
· ·
·
·
Élvezik a hatalom érzését. Teljesen elkényeztették ôket, megszokták, hogy mindenki azt csinálja, amit ôk akarnak. Otthon rájuk telepednek, vagy más módon kihasználják ôket. A családban ôk a bûnbakok, vagy velük is erôszakoskodnak.
·
Érzékenység, hajlam a visszahúzódásra, bizonytalanság. Félelem a többiektôl a korábbi rossz társas tapasztalatok miatt. Önbizalomhiány. Feltûnô megkülönböztetô jegy (pl. testi hiba, beszédhiba, viselkedési másság, erôs, irány nélküli érzelmi reakciók: sírás, düh, félelem) A passzivitás, sokszor önmagában az is problémát jelent, ha a tanárnak ellenszenves, „pikkel rá” (ez különösen kisebbeknél „hívás a táncra”).
AZ ÁLDOZAT GYEREKEK TÍPUSAI II. Második típusba tartoznak az ún. „idegesítô gyerekek”. Jellemzôik: · Zavaró dicsekvés. · „Stréberség” · Bohóc szerep. · Viselkedésükkel elôlegezik az elutasítást. (Szorongás és igyekezet, hogy elfogadtassák magukat a csoporttal.)
AZ ÁLDOZAT GYEREKEK TÍPUSAI III. Harmadik csoportba tartozó gyerekek, akik kiprovokálják az agressziót és az üldözô magatartást. Jellemzôik: · Magatartásuk az egész osztályt zavarja.
–21–
· · · · ·
Lökdösôdnek Verekedést kezdeményeznek. Lesöprik a füzeteket a padról, majd továbbsétálnak. Sok hiperaktív gyerek tartozik ide. „én nem vagyok szerethetô” (figyelemfelhívás negatív módon)
·
A társadalom másként ítéli meg a fiúk és a lányok agresszióját (fiúknál szülôi feddés – büszkeség, lányoknál nem összeegyeztethetô a feminim vonásokkal, ezért ôk elrejtik, legátolják) Leány nevelôintézetben elôforduló agressziók jellemzôi
A lányok agressziós megnyilvánulása némileg eltér a fiúkétól:
· ·
·
–22–
A fizikai agresszió mellett gyakoribb forma a kiközösítés Verbális agresszió (gúnyolódás, sértô megjegyzések) Gesztusok alkalmazása (szamárfül, grimaszolás, hirtelen elhallgatás stb.) Önmaga felé fordul (anorexia, bulémia, önmaga vagdosása, stb.), ezek már a személyiségfejlôdés zavarát jelzik.
ERÔSZAKRÓL
· ·
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskola, Vizsgálat egy bullying-kérdôív segítségével, 505 tanuló részvételével.
1. táblázat
LÁNYOK ÉS AZ AGRESSZIÓ II. ·
·
ISKOLÁSOK KÖRÉBEN AZ ISKOLAI
·
LÁNYOK ÉS AZ AGRESSZIÓ I. ·
KÉRDÔÍVES FELMÉRÉS ÁLTALÁNOS
·
·
Angéla esete legjobb barátnôjével. A családi háttér: rossz lakáskörülmények, kilakoltatás elôtti helyzet, durva, erôszakos apa, a gondok megoldása kiabálással és erôszakkal. Konklúzió: a család otthonhoz segítése, Angélának konfliktusmegoldó stratégia megtanítása, beszélgetések (ventillálás).
A bántalmazás típusai az áldozat szemszögébol (Használható adat: 132 fô) Érintettségi mutató az áldozat szemszögébôl A bántalmazás típusának megnevezése fô % Csúfolnak 132 100,0 Bosszantanak, cukkolnak 96 72,7 Elveszik a dolgaimat 35 26,5 Nem barátkoznak velem 25 18,9 Megvernek 25 18,9 Kihagynak a játékból 22 16,6 Egyéb módon bántanak 22 16,6 Fenyegetnek 11 8,3 Zsarolnak 5 3,7
2. táblázat A bántalmazás vélt oka az áldozat szemszögébôl (Használható adat: 132 fô) Érintettségi mutató az áldozat szemszögébol A bántalmazás vélt oka fô % Én nem ütök vissza 67 50,7 „Más” vagyok, mint a többiek 57 43,1 Erôsebb (erôsebbek), mint én 56 42,4 Egyéb ok miatt bántanak 34 25,7 Látják rajtam, hogy félek tôlük 33 25,0 Idôsebb (idôsebbek), mint én 31 23,5
–23–
A bántalmazás vélt oka az áldozat szemszögébôl (Használható adat: 132 fô) Érintettségi mutató az áldozat szemszögébol A bántalmazás vélt oka fô % Jobb tanuló vagyok 30 22,8 18 13,6 Ô vagy ôk a vezetôk a csoportban Engem nem szeretnek a többiek 15 11,4 Szemüveges vagyok 13 9,8 Gyengébb tanuló vagyok 12 9,0 Nincs barátom, aki megvédjen 9 6,8
3. táblázat
Bûntudata van az agresszív cselekedet miatt
29
44,6
Még agresszívebbnek érzi magát
21
32,3
Örömet érez, mert látja, hogy a sértett szenved
12
18,4
Jó érzés, hogy félnek tôle
11
16,9
5. táblázat
A bántalmazás oka a támadó szemszögébôl Érintettségi mutató a támadó szemszögébôl fô % Idegesítenek 65 100,0 Dicsekvô 64 98,4 Beképzelt 63 96,9 Talpnyaló 31 47,7 Gyáva 14 21,5 „Más”, mint amilyen én vagyok 14 21,5 Erôsebb vagyok 12 18,5 Örömöm lelem benne 10 15,4 Tudom, hogy félnek tôlem 10 15,4 Egyedül van, nincs barátja 8 12,3 „Fônök” vagyok 6 9,2 Jó érzés látni, hogy szenved 6 9,2 Ettôl „nagynak” érzem magam 6 9,2 Gyengébb tanuló vagyok 4 6,1 Jobb tanuló vagyok 3 4,6 Tekintélyem lesz tôle 3 4,6 Félek 3 4,6 A bántalmazás okának megnevezése
4. táblázat A bántalmazást követô érzések a támadók körében (Használható adat: 65 fô) Érintettségi mutató a támadó szemszögébôl A bántalmazást követô érzések megnevezése fô % Fél a következményektôl 63 96,9
–24–
A bántalmazást követô érzések a támadók körében (Használható adat: 65 fô) Érintettségi mutató a támadó szemszögébôl fô %
A bántalmazást követô érzések megnevezése
Nincs bûntudata az agresszív cselekedet miatt
36
55,4
Megkönnyebbülést érez
29
44,6
A bántalmazás, zaklatás lokalizációja az iskolában (Használható adat: áldozat – 132 fô; támadó – 65 fô) Érintettségi mutató A bántalmazás helyének az áldozat szemszögébôl a támadó szemszögébôl megnevezése fô % fô % Osztályteremben, órán 28 21,2 19 29,2 Osztályteremben,szünetben 129 97,7 65 100,0 Iskolában, a folyosón 46 34,8 34 52,3 Iskolában, az udvaron 41 31,0 44 67,7 Iskolában, a WC-ben 10 7,6 12 18,5 Iskolán kívül, az utcán 33 25,0 65 100,0 Egyéb helyen 11 8,3 – –
KI VAN VESZÉLYBEN ? Jellegzetességek a bántalmazás szempontjából veszélyeztetett tanulók felismerésében ·
·
·
Szakadt, rendetlen ruhában, sérült tárgyakkal jön az iskolába, az órára, Más módon nem magyarázható horzsolások, vágások stb., vannak rajta, Nem talál olyan barátot, a-
·
· ·
·
kivel együtt töltené szabadidejét, Nem akar iskolába jönni, rossz az étvágya, fejfájásra panaszkodik, stb. Különbözô útvonalakon jön az iskolába ill. megy haza, Elveszti az érdeklôdését az iskola iránt, és egyre rosszabb jegyeket kap, Boldogtalan, szomorú.
–25–
A
BÁNTALMAZÁS KÖVETKEZ-
·
MÉNYEI
·
Az iskolai bántalmazásnak egészségügyi, szociális, pedagógiai és pszichés hatása egyaránt van. · Akiket bántalmaznak nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, szorongásos zavarban szenvedôk, szerhasználók, vagy akár öngyilkosok. · Állandó félelem és rettegés jellemzi ôket, gyakoriak a pszichoszomatikus panaszok, az önbizalom csökkenése. · Többször hiányoznak az iskolából, mert félnek. · Nehezen tudnak a tanulásra koncentrálni. · Gyakori az önkárosító magatartásforma náluk, és nehezen kezelik a haragot, dühöt.
·
·
·
latos teendôk (alsós-, ofô-, napközis mk.-k, gyv. felelôs, iskolapszichológus munkájának összefogása, irányítása, ellenôrzése) Az osztályfônök hangsúlyos szerepe. (Tapasztalat, problémaérzékenység, „nevelôi véna”) Gyermekvédelmi felelôs szakmaisága (háttérinformációk!!, irodája) Egységes kritériumok alapján fellépô nevelôtestület. (Ilyen tárgyú munkaértekezletek.)
A TANULÓI AGRESSZIÓT ELÔSEGÍTÔ PEDAGÓGUSI TÉNYKEDÉSEK: · · ·
·
·
AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ ÉS BÁNTALMAZÁS KEZELÉSÉNEK GYAKORLATI TAPASZTALATAI I.
AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ ÉS BÁNTALMAZÁS KEZELÉSÉNEK GYAKORLATI TAPASZTALATAI II.
·
·
·
·
·
–26–
·
Kisebb létszámú iskolában jobban látótérben vannak a tanulók. Az iskola vezetési szerkezetének kialakításával egy kézbe kerülnek a neveléssel kapcso-
· ·
Azonnali reagálás képessége (idôkorlát nélkül!) Családlátogatás (pl. 5. évfolyam bemutatása) Pedagógus ügyeleti rendszer hatékonysága
Esetmegbeszélések a sorozatosan kirívó magatartást tanúsító gyerekek esetében (moderátor, idôkeret 90 perc). Következetesség a büntetéseknél.
·
Következetlenség a büntetéseknél. Hivatali információk kiszivárogtatása. „Szelet vet és vihart arat” tanári attitûd (pl. egy jámbornak tûnô vicces beszólás) Negatív példa adása (azt követelem meg tôled, amit én sem tartok be) Skatulyázás (a fehér lappal történô indulás lehetôségének megtagadása) A tanári készületlenségbôl adódó órai ingerlékenység, feszültség. Az óráról történô késés miatti frusztráció kiterjesztése az osztályra. Az osztályközösség erôvonalainak, „szociometriai térképének” nem ismerete.
·
Szakmai megújulásra törekvés hiánya (eddig is így tanítottam…, a frontalitás erôltetése, a differenciálás hiánya)
REALITÁS II. ·
·
· ·
· · ·
A kereskedelmi tv csatornák mûsorainak negatív hatása (akciófilmek, mint minták…) A tanulói konfliktusok rendezése az iskolán kívülre kerülhet. A szülôi ház támogató hátterének egyre fokozódó hiánya. A hét elsô tanítási napján egyre több zaklatott állapotban lévô tanulóval találkozunk. Roma szülôk majomszeretete. A nô helye a roma családban. „Szombaton bankban voltunk”
–27–
·
·
· FORRÁSOK: · ·
Kovács Ágnes: A doktor néni kézikönyve Bántalmazás az iskolában
·
Figula Erika: Miért és hol bántalmazzák egymást gyerekeink? (Az iskolai erôszak jelenségének feltárása egy vizsgálat tükrében) Aszmann A. (szerk.) HBSC kutatás – Az iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása. OGYEI Bullying at School How to deal with it Holland Szülôegyesületek Szövetsége Varga Attiláné gyv. felelôs esettanulmányai
BASÁSKODÁS AZ ISKOLÁBAN FORGÁCSNÉ HORNYÁK ÁGNES ÉS URBÁN SZABOLCS
A BASÁSKODÁS FOGALMA A basáskodás megnyilvánulásairól (BOROSS, 2006.) Fizikai és verbális agresszió (inkább a fiúkra jellemzô) · verés, rugdosás, · szidalmazás, csúfolás · megalázó dolgokra kénysze-
–28–
·
rítik zsarolással, veréssel, testvéren való bosszúállással (cipôtisztítás, ehetetlen dolgok megevése, nevetségessé tevô dolgok megtétele) a másik gyerek dolgainak használata, elvétele, megrongálása (ruha, mobil, tízórai)
Szociális és közvetett agresszió (inkább a lányokra jellemzô) · rosszindulatú pletykák és rossz hírnév terjesztése (személyesen, levelekkel, graffitikkel, sms-ekkel és e-mailekkel) · amikor az áldozat nincs jelen, kigúnyolják és kinevetik tulajdonságait, szokásait, · nem állnak vele szóba, kiközösítik, barátaikat elválasztják tôlük
·
A
kifejezésektôl: a testi és lelki bántalmazásnak nemcsak nyílt és látható megnyilvánulásaira vonatkozik magában foglalja a rejtett zaklatást, a csoportból való kirekesztést, rosszindulatú pletykák terjesztését, a valaki ellen való „hangulatkeltô” viselkedést is.
BASÁSKODÁS NÉHÁNY KÖVET-
KEZMÉNYÉRÔL
A BASÁSKODÁS JELENSÉGÉRÔL · Az erôsebb, erôszakosabb, magasabb státuszú, hatalmi helyzetben lévô · bántja, kihasználja, megfélemlíti, kiközösíti azokat, akik · a helyzetüknél fogva gyengébbek, magukat megvédeni nem képesek
·
A BASÁSKODÁS – BULLYING – FO-
Az iskolai basák jelentôs része késôbb a fiatalkorú bûnözôk közé tartozik. A basázottak egyre inkább azonosulnak áldozatszerepükkel, s ezzel együtt önértékelési zavaraik, pszichoszomatikus betegségeik lesznek. Gyakrabban küzdenek szorongásos zavarokkal és depresszióval, mint nem basázott társaik.
GALMÁRÓL
·
A basáskodás különbözik az -iskolai erôszak -iskolai terror, -kegyetlenkedés, -csicskáztatás, -szecskáztatás, -smekkelés stb.
A
BASÁSKODÁS PSZICHOLÓGIAI
ÉRTELMEZÉSÉRÔL
A pszichológiai magyarázat számára fontos jellegzetességek: · A basáskodás mint „lenézô meg-
–29–
·
·
vetéssel párosuló agresszió” felhívja a figyelmet arra, hogy olyan magyarázatot keressenek, amelyben az elôítéletes lenézés és a kegyetlen agresszió együtt érthetô meg; központi szerepe van annak, hogy a basáskodással a basa a többiek fölé igyekszik kerekedni: az agresszió célja a nagyobb rang kivívása és fenntartása, a lehetséges vetélytársak feletti gyôzelem; a jelenség a legtöbb ismert kultúrában jelen van, de nagy kulturális különbségek adódnak a megnyilvánulási formák között, s abban, hogy a közösség miként reagál erre (katonaság, beavatási „rítusok”)
·
·
·
A FENTIEKKEL ÖSSZHANGBAN ÁLLÓ MAGYARÁZAT: A BASÁSKODÁS EGYIK LEGFONTOSABB MOZGATÓ-
erôforrásait – elsôsorban a nôstényeket és a táplálékot. A nem emberi társadalmakban a fizikailag erôsebb egyedek kerühetnek a rangsor élére. Az emberi társadalmakban sem veszti el szerepét a rangsoragresszió, a hierarchia az emberi csoportok szervezôdésének is alapvetô meghatározója marad - de a fizikai erôfölényen kívül más tulajdonságok is fontossá válnak. A rangsoragresszió olyan örökletes viselkedésmód, amely jelentôs szerepet játszik minden emberi közösség életében – s a közösség életformáján, kultúráján, szokásain, normáin és értékrendszerén múlik, hogy milyen mederbe képes terelni. (Minél versengôbb egy társadalom, annál erôsebb és közvetlenebb formában mûködik a rangsoragresszió.)
RUGÓJA A RANGSORAGRESSZIÓBAN KERESHETÔ
–30–
·
VERSENGÉS HELYETT EGYÜTTMÛKÖDÉS két szociálpszichológiai alapkísérlet, mint elméleti háttér MOZAIK MÓDSZER (Aronson & Gonzales)
(BOROSS, 2006.) A RANGSORAGRESSZIÓ TÁRSADA-
·
·
kevésbé direkt formái hangsúlyossá válnak. Konfliktushelyzetekben a versengô problémamegoldó stratégiák jellemzôk az együttmûködés helyett (sokszor megjelenik az a félelem, hogy ha nem én kerülök ki gyôztesen, akkor vesztessé és megalázottá válok) Az iskolai csoportokban és iskolai konfliktushelyzetekben is meghatározó a versengô stratégia, amely szinte kiprovokálja, hogy a rangsoragresszió erôteljes motívumként kerüljön a felszínre.
Az emberi társadalmak szintjét el nem érô állati csoportokban a személyes lét és a faj fennmaradása érdekében hasznos, ha a legrátermettebb uralja és osztja szét a csoport szûkös
MI ÉS ISKOLAI VONATKOZÁSAIRÓL
·
A nárcisztikus, az egyéni érvényesülést és anyagi jóllétet követô fogyasztói társadalmakban a versengés direkt és
feladathelyzet, melyben egy tananyag elsajátításához minden gyermek külön információforrással rendelkezik ·
Eredetileg az '50-es években közös oktatásba „kényszerí-
·
·
tett” fekete és fehér gyerekek elkeseredett konfliktusainak kezelésére kidolgozott módszer A kölcsönös függés kooperatív stratégiákat szül, amely „szívességtevési” helyzetbe hozza ôket (háttérben: azok, akik mások javát elôsegítô módon viselkedtek, az általuk megsegített embereket a késôbbiekben kedvezôbben ítélték meg (Aronson, 2002.) Az együttmûködés növeli az empátia érzését, amely sokkal inkább az altruista magatartásra motiválja a résztvevôket
FÖLÉRENDELT CÉLOK (Sherif) a csoportok közötti ellentétet a két csoport jólétét érintô problémahelyzettel oldották fel, melybôl csak úgy tudtak sikeresen kikerülni, ha összefognak: magasabb rendû célok felülírják a versengô stratégiát ·
Az összefogásnak lett a következménye, hogy megszûnnek a „mi” és „ôk” elszigetelô bástyái. A közös tevékenységet i-
–31–
génylô feladatsorozatban a gyerekek egymásról kialakult véleménye jelentôsen megváltozott (Cole, 1997.) ·
NEMZETKÖZI
EGYÜTTMÛKÖDÉS
AZ ERÔSZAKMENTES ISKOLÁKÉRT
AZ OECD ÉGISZE ALATT: INTERNATIONAL NETWORK ON SCHOOL BULLYING AND VIOLENCE
(http://www.colorado.edu/cspv/ blueprints/promising/programs /BPP09.html)
NEMZETI PROGRAMOK · NORVÉG PROGRAM (Dan Olweus) Három lépésbôl álló kampányt szerveztek minden iskolában, hogy megváltoztassák a bántalmazók és áldozatok szociális dinamikáját (ARONSON, 2000.) · AMERIKAI PROGRAMOK · szerepjátékok már egészen kicsi gyermekkortól kezdve (Webster Groves High School) · panaszláda, ahol a bántalmazott gyerekek üzeneteket írhattak osztályfônöküknek bánatukról, mely problémákat a
–32–
következô csoportfoglalkozáson játékok, vitatémák felajánlásával feldolgozzák (ARONSON, 2000.) LIFT program (antiagresszió program, amelyben szociális készségek fejlesztésére adnak lehetôséget szerepjátékok, kommunikációs gyakorlatok segítségével szülôk és pedagógusok számára)
·
·
·
· ·
· · ·
tégiák) (STONES, 1993.) Jigsaw – módszer: a mozaikmódszer modern alkalmazása (ARONSON, 2000.) AUSZTRIAI PROGRAMOK Bécsi ViSC tréning (13 alkalom) (http://www.oecdsbv.net/Templates/Article.asp x?id=444) MAGYAR PROGRAMOK Erôszak nélkül– konstruktív konfliktuskezelés Empátiafejlesztô, érzékenyítô gyerekcsoportok Hadházi Lívia- Földes Petra „Szemtôl-szembe” konfliktuskezelô módszer (resztoratív szemlélet)
The Incredible Years- kutatás alapú program, amelyben szülôk, tanárok, gyerekek egyaránt részt vesznek, szociális készségek (empátia, konfliktus kezelés, altruizmus erôsítés, együttmûködés felismerésének fontossága…) fejlesztése a cél
·
(http://www.incredibleyears.com/)
A KÜLÖNBÖZÔ PROGRAMOK KÖZÖS ÖSSZETEVÔI
Rosemary Stones: Szállj le rólam címû könyve segíti a gyerekeket a bullying megszüntetésében, mind az áldozat, mind a zaklató irányában nyújt gyakorlati segítséget (érzelmek értelmezése, énerôsítés, védelmi stra-
·
SZEMBENÉZÉS A BULLYING JELENSÉGÉVEL ·
·
(http://www.osztalyfonok.hu/ci kk.php?id=107)
· · ·
szembenézés a bullying jelenségével pedagógustréningek és esetmegbeszéló csoportok gyermekcsoportok, személyiségfejlesztô tréningek
személyes konzultáció az erôszakoskodóval, az áldozattal és szüleikkel (ha a program elsô három elemének mûködtetése ellenére problematikus marad a basáskodás)
szakemberek készítették fel a tanárokat és szülôket arra, hogy ismerjék fel a bántalmazás felszín alatt történô formáit, a viktimizáció jeleit; fontos feladat az iskolákban végzett feltáró kutató munka, zaklatást felmérô kérdôívek használatával, mely segíti, motiválja a bullyinggal való szembenézést, s az ellene megtett lépéseket is
PEDAGÓGUSTRÉNINGEK · ·
· ·
a jelenség felismerése a megküzdési módok megbeszélése, egyértelmû szabályok felállítása esetmegbeszélés, tapasztalatcsere önismeret
–33–
GYERMEKCSOPORTOK ·
·
·
· ·
·
·
Cole, M. & Cole, S. R. (1997.) Fejlôdéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest Dambach, K. E. (2001.) Pszichoterror az iskolában. Akkord Kiadó, Budapest Stones, R. (1993.) Szállj le rólam! Ne hagyd, hogy gyötörjenek! Park Kiadó, Budapest
http://www.colorado.edu/cspv/blue prints/promising/programs/BPP09 .html
Közérdekû telefonszámok: Segélyhívó: 112 Rendôrség: 107 Tûzoltóság: 105 Fôvárosi Áldozatsegítô Szolgálat 1116 Budapest. Hauszmann Alajos u.1-3., Rónayné Dr. Vojnovics Ibolya 371-8923 Egyesített Szociális Intézmény 1153 Széchenyi tér 10. 306-3184, Osgyány Éva 306-6263 Gondozóház 1157 Erdôkerülô u. 34. 417-4893 Csatári Katalin Felvételt Elôkészítô Csoport 1054 Bajcsy Zs. u. 38. (Szoc. otthoni elhelyezés) 374-0077 Házi Gondozó Szolgálat 1158 Klebelsberg K. u. 206A. 418-1713 Majdán Ferencné Idôsek Klubja 1158 Klebelsberg K. u. 206A. 418-1713 Csíki Rozália Idôsek Klubja 1156 Kontyfa u. 3. 418-2274 Vágó Józsefné
http://www.incredibleyears.com/ http://www.oecd-sbv.net/Templates/Article.aspx?id=444 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.p hp?id=122ohttp://www.osztalyfo nok.hu/cikk.php?id=107
Idôsek Klubja 1154 Arany J. u. 51. 307-6326 Kató Lászlóné Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO) 1157 Árendás köz 4-6. 418-9631 Szabóné Busi Julianna Fejlesztô Napközi Otthon (FENO) 1158 Molnár V. u. 94-96. 417-3380 Kádas Endréné Újpalotai Családsegítô Szolgálat 1157 Árendás köz 4-6. 417-3380 Gráczer Irma Speciális Étkezde és Nappali Melegedô 1156 Kontyfa u. 3. 418-3315 Radich Ollé Brunó Tamás Szociális Gondozási Központ 1153 Aporháza u. 63. 308-1301 Carlos Lattes Pavez 306-1488 Mûködteti: Szociális és Rehabilitációs Alapítvány
A TÉMA SZAKIRODALMÁBÓL
„Fióka” Ifjúsági és Gyermekjóléti Központ 1155 Kolozsvár u. 4/b. 410-3077 dr. Révész Magda 410-0001
·
Szociális Foglalkoztató 1158 Szûcs I. u. 27. 419-7476 Fekete Jánosné 410-8683 Fax: 419-2016
·
·
–34–
speciális személyiség- és képességfejlesztô csoportok iskolásoknak szerepjátékok, szituációs gyakorlatok, melyek lehetôséget adnak a különbözô személyek helyzetét átélni, s megosztani egymással a különbözô reagálási lehetôségeket diskurzusokkal szélesíteni a konfliktusban résztvevôk körét (áldozat, üldözô, megfigyelô, megmentô szerepei), felfedni egy-egy konkrét konfliktus dinamikáját. az érzések és a tettek kapcsolatának tudatosítása. kommunikáció-, és empátiafejlesztés
·
Aronson, E. (1998.) A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Aronson, E. (2000.) Nobody Left To Hate. Worth Publishers Inc, New York Boross Ottilia (2006.) Basák az iskolában. Iskolakultúra, 2006/11., 33-39.
Egészségügyi Intézmény 1152 Rákos út 77/a. 307-6262 Dr. Neszt Kálmán 307-6267 Addiktológiai Gondozó 1151 Fô u. 71. 307-7469 dr. Peti Erzsébet Magyar Vöröskereszt 1153 Deák u. 2. 307-7312 XV. ker. Szervezete Szögyényi Ferencné Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája (MUFTI) 1156 Kontyfa u. 3. 418-2055, 418-3349 Háztartási Adósságkezelô Tanácsadó (HAT) 1157 Árendás köz 4-6. 414-0878 Péterfi Mária
BRFK XV. kerületi Rendôrkapitányság 1152 Budapest, Széchenyi tér 5. Postacím: Budapest, pf. 8. 1601 Tel.: 231-3450 BRFK XV. kerületi Rendôrkapitányság Újpalotai Rendôrôrs 1157 Budapest, Kontyfa u. 4-6. Tel.: 231-3471 Kerületi KMB irodák: 1. Dobó u. 9. (307-6930) 2. Kinizsi u. 83. (307-7194) 3. Pestújhelyi út 9. (410-7151) 4. Károlyi S. u. 41. (307-6930) 5. Szentmihályi út 131. (Pólus Center) 6. Erdôkerülô u. 39. (410-8667) 7. Neptun u. 100. (410-3125) Fôváros Önkormányzat hajléktalanok segélyezése Hétfôtôl - péntekig (csütörtök kivételével) 8.00 - 15.30 1076 Baross u. 126. Tartós Munkanélkülieket Segítô Szolgálat 1156 Kontyfa u. 3. 416-0733 Fôvárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Iroda 1061 Andrássy út 10. 302-1347 Fax: 302-2017 302-1469 Munkanélküli Diplomások Irodája 1061 Andrássy út 10. 311-1227 Fax: 269-0154 Fôvárosi Munkaügyi Központ 1043 Kassai u. 24/b. 390-2400 IV. ker. Kirendeltsége Balla András Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XV. ker. 1151 Bartók B. u. 23-25. 307-7112307-6246 dr. Szénási Mária Szenvedélybetegeket Gyógyító Központ 1154 Budapest, Arany János u. 74. Tel.: 306-2584
Budapest, 2007. december 10.
www.bpxv.hu
Ügyfélszolgálat: Budapest XV. kerület, 1153. Bocskai utca 1-3. Felelôs kiadó: Hajdu László Felelôs szerkesztô: Dr. Németh Péter tanácsadó
