„Új kormányos – Régi gondok” Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében
Forintbetét és devizahitel
Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB
Budapest, 2004. november 25. 1
Kamatok és infláció Magyarországon és Németországban 2004 elején a kamatkülönbözet az EKB irányadó kamatához viszonyítva meghaladta a 10 százalékpontot A növekvő különbséget részben indokolta a fogyasztói árak változásának ütemeltérése –
EKB MNB
2003.júl
2004.jan
2004.júl
2003.júl
2004.jan
2004.júl
2003.jan
2002.júl
2002.jan
2001.júl
2001.jan
2000.júl
2000.jan
1999.júl
1999.jan
Magyarországon 2003-2004-ben
18% 17% 16% 15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
erősebben emelkedő inflációs tendencia volt (részben egyszeri ÁFA hatással összefüggésben). Az utolsó negyedévben a magyar és
12% 11% 10%
8%
az európai infláció mértéke már újra
7%
közeledett
5%
Az EU csatlakozás eddig inkább
4% 3% 2% 1% 0% 2003.jan
2002.júl
2002.jan
2001.júl
2001.jan
2000.júl
2000.jan
1999.júl
területen
6%
1999.jan
ármérséklő hatású volt számos
InflHun InflGer
9%
2
Indokolt mértékű kamatkülönbözet ? Az idei hazai kamatlépések (csökkentések) miatt az irányadó kamatok közötti különbözet 8,5%-pontra csökkent Ebből a visszatekintő infláció különbözete csak 4%-pontnyit indokol (az előretekintő még kevesebbet). A forint hozamprémiuma ugyanakkor 2004-ben nem csökkent, maradt a spekulációs támadás után indokolt magas szinten (4-5%-pont) 15% 14% 13% 12% 11%
Kamat Különbseg Infláció kül.
10% 9% 8% 7% 6% 5%
A magasabb magyar kamatból mennyit indokol a magasabb infláció
4% 3% 2% 1% 0%
2004.júl
2004.jan
2003.júl
2003.jan
2002.júl
2002.jan
2001.júl
2001.jan
2000.júl
2000.jan
1999.júl
1999.jan
A magas forint reálkamattal a jegybank a költségvetési túlköltekezést próbálja ellensúlyozni. A magas forint kamatprémium a devizában történő eladósodást és a forint megtakarításokat ösztönzi. 3
Ügyfélbetétek és hitelek szerkezete 100% 100%
95%
80% Deviza betét Forint betét 90%
90%
85%
70% 80%
75%
40% 60%
60%
2004.okt 2004.júl 2004.ápr 2004.jan 2003.okt 2003.júl
2004.okt 2004.júl 2004.ápr 2004.jan 2003.okt 2003.júl 2003.ápr 2003.jan 2002.okt
2003.ápr
1999.jan
1999.ápr
1999.júl
1999.okt
2000.jan
2000.ápr
2000.júl
2000.okt
2001.jan
2001.ápr
2001.júl
2002.júl
1999.jan
1999.ápr
1999.júl
1999.okt
2000.jan
2000.ápr
2000.júl
2000.okt
2001.jan
2001.ápr
2001.júl
2001.okt
2002.jan
2002.ápr
2002.júl
2002.okt
2003.jan
2003.ápr
2003.júl
2003.okt
2004.jan
2004.ápr
2004.júl
2004.okt
1999.jan
1999.ápr
1999.júl
1999.okt
2000.jan
2000.ápr
2000.júl
2000.okt
2001.jan
2001.ápr
2001.júl
2001.okt
2003.jan
0%
2002.ápr
Deviza/Forint hitel Deviza/Forint betét
2002.okt
10%
2002.júl
20%
2002.jan
30%
2002.ápr
40%
2001.okt
50%
2002.jan
60%
4
A devizabetétek arányának csökkenése 2001-től folyamatos, amit a forint erősödése is elősegített A devizahitelek aránya 2003 második félévétől folyamatosan emelkedik. 2002-óta különösen szélesre nyílt a forint-deviza olló a megtakarítások és a hitelek között A hosszabb futamidejű hitelek inkább devizában, a jellemzően rövidebb betétek pedig inkább forintban vannak
Deviza hitel Forint hitel 70%
65%
50%
Vállalati hitelek 100%
A dinamikusan növekvő külkereskedelmi aktivitás finanszírozása, de még inkább a növekvő beruházási igények miatt a hosszabb lejáratú és a deviza hitelek részesedése bővül.
80%
60%
Éven belüli devizahitel Éven túli devizahitel Éven belül forint Éven túli forint
40%
20%
A rövid futamidejű forint hitelek aránya jelentősen csökkent
0%
2004
100% 95%
Ezzel párhuzamosan a betéteknél is növekszik a deviza aránya.
90% 85% 80% 75% deviza betétek forint betétek
70%
június
március
2003
december
szeptember
június
március
2002
december
szeptember
június
március
2001
december
szeptember
június
március
2000
december
szeptember
június
március
1999
december
szeptember
június
március
1998
december
szeptember
június
március
1997
december
szeptember
június
március
1996
december
szeptember
június
március
december 1995
65% 60% 2004.szept
2004.júl
2004.máj
2004.márc
2004.jan
2003.nov
2003.szept
2003.júl
2003.máj
2003.márc
2003.jan
2002.nov
2002.szept
2002.júl
2002.máj
2002.márc
2002.jan
2001.nov
2001.szept
2001.júl
2001.máj
5
Lakossági betétek 100%
A lakosság csökkenő mértékben takarít meg devizában magas forint reálkamat tranzakciós költségek az árfolyamkockázat és a teljes liberalizáció miatt
95% 90% 85% 80% 75%
Deviza
70%
Forint
65% 60% 55% 50%
2004.szept
2004.júl
2004.máj
2004.márc
2004.jan
2003.nov
2003.szept
2003.júl
2003.máj
2003.márc
2003.jan
2004Q2
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
Készpénz
2002.nov
0%
2002.szept
Számla és betét
2002.júl
Befektetési alapok 20%
2002.máj
Állampapírok, kötvények
40%
2002.márc
Részvények
2002.jan
60%
2001.nov
Biztosítás
2001.szept
Nyugdíj- és ept 80%
2001.júl
2001.máj
Egyéb
100%
Az előgondoskodás mellett az addicionálisan képződő megtakarítások növekvő mértékben áramolnak magasabb hozamú, pénzés tőkepiaci instrumentumokba bankbetétek helyett – tartós trend 4 év stagnálás közeli állapotból a (cobranded) hitelkártyák elterjedése miatt most kezd csökenni a készpénz 6 aránya
Lakossági hitelek Lakossági bankhitelek (gépjármű-finanszírozás nélkül)
A lakosság banki hitelezésében növekszik a kedvezőbb, forint kamatprémiumot nem tartalmazó EUR és újabban CHF denomináció
100%
95%
Deviza Forint
90%
A lakossági (banki) devizahitelek aránya (erősödő forint árfolyam mellett is) elérte a 10%-ot a teljes hitelállományon belül
85%
80% 2004.szept
2004.aug
2004.júl
2004.jún
2004.máj
2004.ápr
2004.márc
2004.febr
2004.jan
2003.dec
2003.nov
2003.okt
2003.szept
2003.aug
2003.júl
2003.jún
2003.máj
2003.ápr
2003.márc
2003.febr
2003.jan
3500
CHF - alapvetően gépjárműlízing 3000
EUR - alapvetően lakáshitelek
A gépjármű-finanszírozás esetében pedig évek óta dominálnak a deviza (alapvetően CHF) alapú hitelek, ezekkel együtt tekintve a lakossági devizahitelek aránya de facto 30% körül lehet
HUF - lakás- és fogyasztási hitelek 2500
2000
1500
1000
500
0 I. né.
II. né.
III. né. 2003
IV. né.
I. né.
II. né. 2004
7
Hitelintézetek forrásszerkezete A bankok forrásszerkezetén belül elsősorban a felvett hitelek (alapvetően középlejáratú deviza nemzetközi piacról), illetve a kibocsátott értékpapírok (túlnyomórészt jelzáloglevelek, banki HUF kötvények) szerepe növekedett jelentősen. Saját tőke
100%
90%
Céltartalék
80%
Hátrasorolt kötelezettségek
70%
Egyéb passzív elszámolások
60%
Passzív kamatelhatárolások
50%
40%
Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok
30%
Felvett hitelek 20%
Bankközi betétek
10%
Betétek
0% 2001.12.
2002. 03.
2002. 06.
2002. 09.
2002. 12.
2003. 03.
2003. 06.
2003. 09.
2003. 12.
8
Forintbetét és devizahitel ? Mit várhatunk? Akár 2-3%-pontos csökkentés lehetősége 2005-ben ?
Mindezek mellett devizahitelezés súlyának növekedése a vállalati
üzletágban továbbra is ? Yen alapú hitelezés lakossági körben (lakás) ?
Lelassult gépjármű finanszírozás?
„Hozamvadász forrásoldali diverzifikáció” lakossági körben: banki
kötvények, befektetési alapok, egyedi részvények (újra) – forintbetét helyett?
9
Köszönöm megtisztelő figyelmüket !
Az MKB honlapján, a www.mkb.hu-n, díjmentes regisztrációt követően elektronikus Lakossági és Vállalati Hírlevelünket, a gazdasági-üzleti és MKB aktualitásokat tárgyaló Email futárunkat kaphatja rendszeresen számítógépére, valamint állandó hozzáférést egyre bővülő elektronikus Elemzéstárunkhoz, mely napi pénz- és részvénypiaci, heti gazdasági elemzések mellett átfogóbb, hosszabb távú trendeket bemutató elemzéseket is tartalmaz.
Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. www.mkb.hu
