2013/2014 2. forduló
Köszönöm az 1. fordulóra beküldött megoldásokat! A helyes megoldásokat, illetve a maximálisan elérhető pontokat alább olvashatjátok.
1. Miért lehet a gyümölcsöt lerázni a fáról? Soroljunk fel olyan jelenségeket, amelyeket a tehetetlenség törvénye alapján lehet megmagyarázni? (2 pont) A rázáskor a gyümölcs tehetetlenségénél fogva nyugalomban marad, így az elmozduló ágról leszakad. Példa: hirtelen fékező buszon az utasok eleshetnek, …. 2. Egy szeghez erősített rugót valaki megnyújtva tartja. Milyen kölcsönhatásokban vesz részt a rugó? Mi az izomerő ellenereje? Mi a rugalmas erő ellenereje a rugó egyik, illetve másik végén? Kölcsönhatásban van-e egymással a szeg és az ember? (5 pont) A rugóra hat a gravitációs mező, az ember, aki a nyújtást végzi, illetve a szeg. Tehát ezekkel van kölcsönhatásban a szeg. Az izomerő ellenereje a rugóerő. A rugalmas erő ellenereje az izomerő, illetve a rugó másik végén a szegnél fellépő tartóerő. A szeg és az ember nincs kölcsönhatásban. 3. Add meg a hiányzó értékeket! A 300 g-os testnek a tömege 300 g . A testre ható nehézségi erő a Földön 3 N. Egy test, amely a Földön 20 N súlyú, a Holdon 2 kg tömegű. Az 5 N súlyú test tömege a Földön 0,5 kg. (4 pont) 4. Alkalmazd Newton III. törvényét a következő jelenségre: Két személy, egyik egy hatalmas Cadillac-kel, a másik egy kis Volkswagennel versenyeznek, hogy melyikük autója az erősebb. Egy nagy, üres parkolóban összekötik az autókat lánccal, és teljes gázzal próbálják elhúzni a másikat. A Cadillac a győztes, de a másik sofőr szerint az ő autója is végig ugyanolyan nagyságú erőt fejtett ki. Igaza van-e? (A lánc tömegét elhanyagolhatjuk.) (2 pont) A Volkswagen vezetőjének igaza van. Mindkét kocsi ugyanolyan nagyságú erővel húzza a másikat. 5. Mennyi ideig esik le egy tárgy 10 cm magasról, és mekkora lesz a végsebessége? ( g=10 m/s2) (4 pont) A négyzetes úttörvényt felhasználva: t=0,14 s, a gyorsulás definíciója alapján: v=1,4 m/s. 6. Milyen irányú lift gyorsulása a következő esetekben? (4 pont) a felvonó a földszintről az 1. emelet felé indul, felfelé a felvonó megérkezik az 1. emeletre, lefelé a felvonó az 1. emeltről a földszint felé indul, lefelé a felvonó megérkezik a földszintre. felfelé 7. Egy gyalogos sebessége az úttesthez viszonyítva 8 km/h. Mekkora és milyen irányú a sebessége a vele
egy irányban, - 30 km/h+8 km/h=-22 km/h ellentétes irányban 30 km/h sebességgel mozgó villamoshoz képest? -30 km/h-8 km/h=-38 km/h ( 2 pont) 8. Egy test adott pillanatban kelet felé mozog, s közben észak felé gyorsul. Milyen irányú a rá ható erők eredője? (1 pont) A gyorsulás iránya megegyezik az eredő erő irányával, tehát az eredő észak felé mutat. 9. Ha az erő és az ellenerő egyenlő nagyságú és ellenkező irányú erők, miért nem „semmisítik meg” egymást? (2 pont) Az erő, illetve az ellenerő nem azonos testre hat.
Név Barna Zsófia Atardolu Cantürk Marcell Molnár Ferenc Reskó Noel Dávid Tamás Kovács Petre Nelli Baglé Dávid Nagy Adrienn Puskás Gergő Malhazjan Szergej Bényei Dominika Herczku Flóra Pálinkás Nikoletta Simkó Zsófia Szarka Dóra Illés Dávid Láda Eszter Sütő Marcell Csaba Zsanett Färber Zsófia Kaczur Petra Katona Dominika Légrádi Gergő Svantner Julianna Pinhasov Cassandra Baracsi Zsófia Dávida Petra Fogarasi Eszter Koleszár Éva Mogyorósi Szabina Szegedi Gábor
Osztály 9.D 10.A 11.B 9.D 11.B 11.A 9.D 11.A 11.A 11.B 11.A 9.D 11.A 11.B 9.D 9.D 11.A 9.D 11.A 9.D 9.D 9.D 11.B 9.D 11.A 9.D 11.B 11.A 11.A 9.D 11.A
1. ford. 2. ford. 23 20 20 20 19 19 18 18 18 17 16 16 16 16 16 14 14 14 13 13 13 13 13 13 13 12 12 12 12 12 12
3. ford.
4. ford.
5. ford.
összesen 23 20 20 20 19 19 18 18 18 17 16 16 16 16 16 14 14 14 13 13 13 13 13 13 13 12 12 12 12 12 12
Siktár Gabriella Decsi Rita Fehér Fruzsina Fehér Zsófia Hibján Dóra Szabó Ferenc Kovács Lajos Péter Mokánszki Barbara Rutkovszki Ákos Szojka Cintia Veress Bence Balázs Bálint Hadar Cintia Minya Árpád Árpási Dávid Szűcs Marcell Tasi Tibor Dávid Horváth Dávid Lizák Bence Major Lili Kegye Antuán Márton Fanni Molnár Máté Nagy Gábor Hauptman Balázs Kandakova Seron Tamás Ádám Tóth Fanni
11.A 11.B 9.D 11.A 9.D 9.D 10.A 9.D 9.D 11.B 11.A 9.D 11.A 11.B 11.B 9.D 11.B 9.D 11.B 11.B 11.A 9.D 10.C 11.B 11.B 11.A 9.D 11.B
11 10 10 10 10 10 9 9 9 9 9 8 8 8 7 7 7 6 6 6 5 5 5 5 4 4 4 3
11 10 10 10 10 10 9 9 9 9 9 8 8 8 7 7 7 6 6 6 5 5 5 5 4 4 4 3
Még mielőtt a második forduló feladatait elolvasnád, kérlek tanulmányozd a következő versenykiírást! Diáknapi vetélekdő A matematika, fizika és informatika munkaközösség kétfordulós vetélkedőt szervez. Az első forduló prezentáció készítése a 9-10. és 11-12. évfolyamok számára különböző témában. Témák a 9-10. évfolyam számára: A matematika, fizika vagy a számítástudomány területén kiemelkedő személy munkásságának bemutatása (pl. Pascal, Newton, Neumann János, Jedlik Ányos, Bolyai János…) 11-12. évfolyam számára: A matematika, fizika és a számítástudomány szerepe a XXI. században. (Valamely hétköznapi életünket megkönnyítő találmány bemutatása.)
A prezentáció 8-12 diából álljon, igényes kivitelben, a jó prezentációval szemben támasztott követelményeket figyelembe véve készüljön el. További elvárás, hogy a szóbeli előadás szövege jelenjen meg a „jegyzet oldal” nézetben! A döntő témája: csillagászat és azon belül a Naprendszer, illetve további feladatok, melyek az informatikában való tájékozottságot és a logikus gondolkodást mérik. A vidám vetélkedésre 3 fős csapatokat várunk minden osztályból. A prezentációkat 2014. március 5-ig adhatjátok le a 207-es teremben Komoróczy János tanár úrnak CD-n vagy pendrive-on. A legjobb prezentációt beadó csapatok részt vehetnek a döntőben március 14-én.
Az előző évadban már volt szó a vízről. Most a víz kapcsán a folyadékok felületi feszültségéről olvashattok néhány sort.
A folyadékok felületi erejét hívják felületi feszültségnek. Minél erősebb a molekulák közötti vonzás, annál nagyobb egy folyadék felületi feszültsége. A víznek például a legtöbb más folyadékhoz képest nagy a felületi feszültsége a vízmolekulákat összetartó kiterjedt hidrogénkötéseknek köszönhetően. Tehát a felületi feszültséget egy folyadék felszínén lévő molekulák közötti erők hozzák létre. Ezek az erők eltérnek a felszín közelében lévő molekuláknál tapasztaltaktól. Azokat ugyanis más molekulák veszik körül, ezek minden irányban egyenletes erőket adnak. Ezekkel ellentétben a felületi molekulákat csak az alattuk és mellettük lévő molekulák vonzzák, ezek összehúzzák a folyadék felületét és bőrszerű minőséget adnak neki. A felületi feszültség miatt tudnak a kis rovarok sétálni a víz felületén. A rovarra ható gravitációs erő nem elég nagy ahhoz, hogy annyira meg nyúljon a víz felszíne, hogy a lábai belesüllyedjenek a vízbe.
Az alábbi feladatok közös jellemzője a víz. Az olvasmányban említett felületi feszültség csak érdekességként szerepelt, a kérdésekben természetesen más jelenség is felvetődik.
Feladatok 1. Két teljesen egyforma vizespoharat csordulásig megtöltünk vízzel. Az egyikben egy fadarab úszik a víz felszínén, a másikban csak víz van. Mit állapíthatunk meg a két megtöltött pohár súlyáról? 2. Csökkenti vagy növeli a szappan a víz felületi feszültségét? 3. Egy kisebb tóban kövekkel megrakott csónak úszik. Mi történik a tó felszínével, ha a köveket a csónakból a vízbe dobáljuk? 4. Miért vékonyodik el a vízcsapból kifolyó folytonos vízsugár? 5. Egy fazék vízben jégdarab úszik. Hogyan változik a víz felszínének magassága, ha a jég elolvad? 6. Fából készült téglatest vízben, magasságának feléig bemerülve úszik. Meddig merülne be ugyanez a téglatest a vízbe a Holdon, ahol a nehézségi gyorsulás értéke a földi érték hatoda? 7. Hat-e felhajtóerő egy vödör vízben lévő labdára, miközben a vödör szabadon esik? Miért?
A megoldásokat továbbra is a
[email protected] címre várom. Beküldési határidő:2014.február 28.
