Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (1973) 103. 156—165
Foraminiiera fáciesek az Eger-Demjén környéki paleogénben Sztrákos Károly* (7 ábrával)
Összefoglalás: 1971 — 72. évben a Demjén—Egerszalók—Eger—Andornaktálya közötti terület paleogén rétegsorának Foraminifera faunáját vizsgáltam. A mennyi ségi vizsgálatok alapján különböző faunatípusokat sikerült elkülöníteni és ezeket a mai tengerek Foraminifera fácieseivel kapcsolatba hozni. Elkülönítettem partmenti, belső és külső self típusú faunákat. Ezek a rétegsoron belül egymással váltakoztak, így a tenger elöntéseket-visszahúzódásokat jól lehetett követni. A fáciesváltozások alapján a terület paleogénjét szintezni lehetett, és a fáciesek földrajzi elterjedése alapján az ősföldrajzi tér képet is meg tudtam rajzolni. így a MAJZON László felállította szintek érvényességének határát is pontosan meg lehetett határozni.
I. A demjéni terület fáciesei F e l s ő e o c é n 1.
Szárazföldi
tarkaagyag-konglomerátum
Területünkön
ez a k é p z ő d m é n y agyag, homokos agyag konglomerátum ré
t e g e k b ő l áll. M i k r o f a u n á t lariák v a n n a k
általában nem
(Ostoros Észak
Andornaktálya
magasságában
t a r t a l m a z , felső részén n é h o l R a d i o -
— 1, 8 6 0 — 8 6 4 m ) . Elterjedésének lehet. É s z a k felé e g y r e v a s t a g a b b
alsó határa lesz: a D e m
j é n — 1 . fúrásban teljesen hiányzik az Ostoros É s z a k — 1 . - b e n k b . 8 m , a z Eger szalók—1.-ben 7 0 m
(a fúrás
helyezkedő Noszvaj—3.
ebben
fúrásban
állt
meg), a vizsgált területen kívül el
2 0 1 m , Noszvaj—1. kőszénkutató
fúrásban
(jele: N v — 1.) 2 4 4 .m v o l t .
2.
Elphidiumos-miliolinás A
Demjén-1.
települ,
fácies
fúrásban
( 7 3 6 , 5 — 7 6 8 m ) a triász mészkő d e n u d á l t
az Egerszalók-1.-ben
(236—269
a
szárazföldi
konglomerátumból
m ) . Kőzetkifejlődése mészkő, márga,
agyagmárga,
felszínére
fejlődik
agyag
ki
váltako
zása. A f a u n a jellegzetes melegvízi, sekólytengeri társulás, a m e l y b e n a k ö v e t kező fajok dominálnak: Nonion
c f . elongatum
lithothamnica
Miliolina-félék,
Elphidium
( H A N T K E N ) , Asterigerina
sósvízi, a t ö b b i faunaelem
(Pararotalia,
c f . antonina
rotula
( U H L I G ) . A f a u n a a s o k Elphidium
Asterigerina,
* K ő o l a j és Földgázbányászati Ipari K u t a t ó Laboratórium Budapest
(d'OitBiGNY),
(KAUEMANN),
é s Miliolidae Gibicides
ellenére stb.)
Pararotalia normál alapján.
S z t r á ko s : Foraminifera fáciesek az Eger környéki paleogénben A
kifejlődés
mélység A
megfelelőit a
10—40
m
Demjén-1.
jelenlegi tengerekben
is
157
megtalálhatjuk.
A
víz
lehetett.
fúrás
elphidiumos rétegei i d ő s e b b e k az Egerszalók-l-énél, az
előbbi a felsőeocén elejére 3. Lithothamniumos
tehető.
mészkő
N é h o l az e l p h i d i u m o s rétegekre települ azzal ö s s z e f o g a z ó d v a (pl. D e m j é n - 1 ) , de
következhet közvetlenül a
s z á r a z f ö l d i r é t e g c s o p o r t r a is
(pl.
Noszvaj-1.).
Gyakoriak benne a Lithothamniumok, Bryozoák, Echinodermaták, a Foraminiferák
közül a
Miliolidae,
Nummulites-félék,
Asterigerina
rotula
(KAUF
MANN) a legjellegzetesebbek,de néhány példánnyal már a Bolivinák, Buliminák, G l o b i g e r i n á k is k é p v i s e l t e k . A
víz m é l y e b b volt, mint az előző fácies esetében. A mostani tengerek vizs
g á l a t a a l a p j á n a Lithoihamnium
képződésének optimuma 4 0 — 8 0
m körül van.
U g y a n e b b e n a k ö z b e n t a l á l h a t ó á l t a l á b a n a n a g y - F o r a m i n i f e r á k z ö m e is. 4. Lithoíhamniumos A
mészkő
lithothamniumos
és kemény
mészkő
mészmárga
váltakozik
a
váltakozása bryozoás,
planktonos,
kemény
mészmárgával. E n n e k a k é p z ő d m é n y n e k fáciesbeli megfelelője B u d a p e s t n y é k é n a b r y o z o á s m á r g a és a b u d a i m á r g a a l s ó r é s z e . A v í z m é l y s é g a pesti analógiák alapján
kör
buda
1 0 0 m körüli. A t o v á b b i süllyedés miatt ez a kőzettípus
viszonylag v é k o n y , n e m általánosan elterjedt. F o k o z a t o s a n adja át a helyét a budai márga típusú,
plankton Foraminiferákban
gazdag
márga-agyagmárgá-
nak.
5.
Olobigerinás
márga
társulása
D e m j é n környékén n e m mindenütt található meg. A lithothamniumos lődések közötti, tektonikusán kialakított
árkokban r a k ó d o t t le. A fauna
tartási állapota általában rossz. O l y a n részletességgel n e m különíthetők faunatársaságok,
mint az a b u d a i márga esetében ( S Z T R Á K O S K . , 1 9 7 1 )
s é g e s v o l t . A l e g g y a k o r i b b a l a k o k a z Uvigerina
hantkeni
kifej meg el a lehet
CTJSHMAN et E D W A R D S ,
1. ábra. F e l s ő e o c é n - a l s ó o l i g o c é n fáciesek az Egerszalók-1. és D e m j é n Pünkösdhegy-20. fúrások közötti szelvényben J e l m a g y a r á z a t : 1. Szárazföldi tarkaagyag-konglomerátum, 2 . Tengeri h o m o k k ő , 3. Miliolinás mészkő-márga 4. L i t h o t h a m n i u m o s mészkő, 5. B r y o z o á s , p l a n k t o n o s mészmárga, 6. Planktonos agyagmárga, 7. Tardi kifejlődés
158
Földtani Közlöny 103. kötet, 2. füzet
Bulimina aksuatica M O B O Z O V A , Heterolepa dalmatina (VAN BELLEN), Gyroidina soldanii D ' O E B I G N Y , Bolivina antegressa S U B B O T I N A . E Z à fauna a külső konti nentális self alsó-, illetve a felső kontinentális lejtő felső részének felel m e g P H L E G E B ( 1960) szerint, 1 0 0 — 2 0 0 m valószínűsíthető az Adriai-tenger Foramini/ е г о - f á c i e s e i a l a p j á n . V a s t a g s á g a a t e r ü l e t e n 15 — 3 0 m . A f a u n a felfelé h a l a d v a mindig szegényesebb lesz: a m é l y e b b vízrétegek egyre rosszabb oxigénellátása miatt a bentosz fauna fokozatosan eltűnik, l e g t o v á b b az ubiquista jellegű fajok bírják. A z átszellőzetlenség k é s ő b b o l y a n fokra j u t el, h o g y m á r csak a v í z b e n l e b e g ő és ú s z ó s z e r v e z e t e k k é p e s e k m e g m a r a d n i ( p l . a D e m j é n - 1 . fúrásban 662—667 m között, ahol csak plankton Foraminiferák találhatók). K é s ő b b a k ö r ü l m é n y e k a p l a n k t o n F o r a m i n i f e r á k s z á m á r a is e l v i s e l h e t e t l e n e k , í g y fokozatosan a halmaradványos fáciesek kerülnek előtérbe.
2. ábra. FelsŐeocén-alsóoligocén fáciesek az Eger-3. Derajén Dél-4. fúrások közötti szelvényben. J e l m 1. L i t h o t h a m n i u m o s mészkő, 2. P l a n k t o n o s agyagmárga, 3. Tardi kifejlődés
agyarázat:
3. ábra. Ősföldrajzi k é p a felsőeocén végén. J e l m a g y a r á z a t : 1. Mészkő, 2 . Planktonos agyagmárga; 3. A száraz földi k é p z ő d m é n y e k elterjedésének déli határa, 4. Lepusztulás az alsóoligocénben
Sztrákos:
Foraminifera fáciesek az Eger környéki paleogénben
159
A l s ó o l i g o c é n A
tardi
rétegek
fáciesei
A tardi rétegek a területen általánosan megtalálhatók, a globigerinás üledé k e k b ő l f o k o z a t o s a n fejlődnek ki. F o k o z a t o s az á t m e n e t az alsó rétegek felöl k ő z e t t a n i s z e m p o n t b ó l is, m e s z e s a g y a g , a g y a g , n e m e g y s z e r j e l e n t ő s h o m o k , a l e u r i t t a r t a l o m m a l jellemzi. G y a k o r i a k a s z e n e s e d é i t n ö v é n y i m a r a d v á n y o k is. A
fauna
alapján három
típus különíthető
el:
a) T e l j e s e n f a u n a m e n t e s . E b b e n a f á c i e s b e n f e j l ő d ö t t k i a D e m j é n — P ü n k ö s d h e g y - 2 0 . fúrás, a 9 1 8 , 5 — 9 2 3 m ( h o m o k k ő ) és a 963 — 967 m ( f i n o m h o m o k o s a g y a g ) k ö z ö t t . A fácies a parthoz közeli területekre jellemző. b) O s z t r a k o d á s , c s i g a e m b r i ó s f á c i e s . N é h á n y f ú r á s b a n f o r d u l t c s a k e l ő : Demjén—Pünkösdhegy-2. 751—756 m, D e m j é n — K e l e t - 6 . 529,8 — 536,2 m k ö z ö t t , a vizsgált területen kívül: B o g á c s - 3 . fúrás 519 — 524,6 m k ö z ö t t . C s a k O s t r a c o d á k a t t a r t a l m a z , és n é h a c s i g a e m b r i ó k a t . K ő z e t k i f e j l ő d é s e a g y a g márga. Valószínűnek tartom, h o g y n y u g o d t v í z ű lagunákban élhetett ez a tár sulás. c) H a l m a r a d v á n y o k b a n gazdag kifejlődés. E z a l e g g y a k o r i b b , legáltalá n o s a b b a n elterjedt fácies. K i a l a k u l h a t o t t a kis globigerinás fácies f o k o z a t o s e l t ű n é s e r é v é n , d e t e l e p ü l k ö z v e t l e n ü l f e l s ő e o c é n m é s z k ő r e is. A z t m o n d h a t j u k , h o g y kizárólag csak halmaradványokat ( h a l p i k k e l y , h a l f o g , h a l c s o n t o k ) és s z e n e s e d e t t n ö v é n y i t ö r e d é k e k e t t a r t a l m a z . I g e n r i t k á n 1—1 Foraminifera is e l ő f o r d u l ( u b i q u i s t a b e n t o n i k u s f o r m á k é s e g y - k é t i g e n a p r ó Olobigerina is). Ez arra utal, h o g y a tengervíz sótartalma normális volt, csak az átszellőzöttség v o l t n a g y o n k i s m é r v ű . A fácies a m e d e n c e belső részeire j e l l e m z ő . K ő z e t k i f e j l ő d é s e a g y a g , a g y a g m á r g a , m e l y e k k i s s é f i n o m h o m o k o s a k is l e h e t n e k . E l ő f o r d u l t ö b b e k k ö z ö t t az E g e r - 1 . fúrásban ( 5 5 5 — 5 6 0 m ) , E g e r - 2 . ( 4 0 5 — 4 1 0 m, 425 — 430 m ) , Eger-3. (365—370,1 m ) , D e m j é n - 1 . (623—625 m ) stb. A tardi rétegek vastagsága változó, 0 —60 m között van. E változékonyság okát a területen kívül találhatjuk meg. Bércziné, M A K K A . (1972) a Mezőkeresz tes k ö r n y é k i paleogén rétegsort vizsgálta. Megállapította, h o g y az alsóoligocén során vastag konglomerátumösszlet települ a tardi rétegek közé, amely kiemel k e d é s t b i z o n y í t . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n p u s z t u l t le az E g e r s z a l ó k - 1 . fúrás a felső e o c é n elphidiumos-miliolinás fáciesig, az Egerszalók-2. a kis globigerinás fáciesig, é s e z é r t v á l t o z i k a t a r d i r é t e g e k v a s t a g s á g a i s : D e m j é n - 1 . 5 0 m , D e m j é n — Pünkösdhegy-2. 15 m , D e m j é n — P ü n k ö s d h e g y - 2 0 . 6 0 m , E g e r - 2 , E g e r - 1 , D e m j é n — K e l e t - 6 . k b . 40 m . A lepusztulási időszak u t á n transzgressziós k o n g l o m e r á t u m n e m r a k ó d o t t le, í g y a fúrások alapján a diszkordancia-felület n e m észlelhető.
K ö z é p s ő o l i g o c é n 1.
,,Partmenti"
kifejlődés
A fácies az alsórupéli során t ö b b ízben megjelenik, szinteket alkot. Mikrof a u n á j a i g e n s z e g é n y e s , n é h á n y p é l d á n y és n é h á n y faj t a l á l h a t ó c s a k 1—1 m i n t á b a n . L e g g y a k r a b b a n az agglutinált fajok fordulnak elő, főleg a Bhabdammina s p . , Bathysiphon s p . Cyclammina acutidorsata ( H A N T K E N ) . A fáciesből
Földtani Közlöny 103. kötet, 2. füzet
160
1 1 5 fajt sikerült m e g h a t á r o z n i 3 3 m i n t a alapján. E z a társulás élhetett a rupéli tenger legsekélyebb részén. E h h e z
hasonló üledékek
e l ő f o r d u l n a k — o t t is R h a b d a m m i n á k
a D o r o g i - m e d e n c é b e n is
és B a t h y s i p h o n o k g y a k o r i a k b e n n ü k —
A m m o n i a b e c c a r i i t és N o n i o n o k a t t a r t a l m a z ó c s ö k k e n t s ó s ü l e d é k e k r e dánsan települve. A jelenlegi tengerekben
ilyen közösség nem
konkor-
mutatható
ki.
A kőzetanyag ( h o m o k k ő , erősen h o m o k o s agyagmárga) a parthoz közeli elhe lyezkedést igazolja. A tenger fokozatos mélyülésével a rhabdamminás alakul
2.
Rhabdamminás A
fáciesbe
át.
fácies
l e g e Iter j e d e t e b b f a u n a t í p u s .
jellemző
rá,
különösen
a
A z agglutinált
Rhabdammináké
E z e k m e l l e t t g y a k o r i m é g a Cassidulina a Gyroidina
soldanii
alakok igen nagy
és
globosa
a
Cyclammina
mennyisége
acutidorsatáé.
H A N T K E N , C. subglobosa
BRADY,
D ' O R B I G N Y c s o p o r t . N é h á n y m i n t á b a n t ö b b Miliolina
különösen a Triloculinák, Quinqueloculinák fontosak. Plankton
van,
Foraminiferák
ritkák, legfeljebb n é h á n y tíz p é l d á n y fordul elő, de az esetek t ö b b s é g é b e n csak néhány
darab. A kőzetkifejlődés homokos agyagmárga.
A jelenlegi
tengerek
ben ez a társulás sem fordul elő. I g e n r i t k á n k ü l ö n l e g e s t á r s u l á s o k is m e g f i g y e l h e t ő k a r u p é l i k é p z ő d m é n y e k ben.
3.
Pararotaliás-bolivinellás Az
jelző
fácies
E g e r - 1 . fúrásban 4 7 4 , 8 — 4 8 5 , 4 m k ö z ö t t fordult elő (alsórupéli). formák
a
Pararotalia
C U S H M , Gonorbina
umbilicata
formosa
(HANTKEN),
( R E X J S S ) , Rotalia
b i l i c a t á h o z h a s o n l ó a l a k ú és felépítésű
canui
a ,,Rotalia"
Bolivinella
Fácies-
folia
ornata
CUSHM. A Pararotalia calcar
um-
D ' O R B . faj, m e l y
a
j e l e n l e g i t e n g e r e k b e n m e l e g , s e k é l y v í z b e n , d u r v a ü l e d é k e k b e n ill. k o r a l l h o m o k ban
található
(BHATIA,
mények uralkodtak
4.
Caucasina
1957).
Ennek alapján
itt is: m e l e g , sekély, tiszta v i z ű lehetett a
elongatás
tenger.
fácies
N é m e l y m i n t á b a n u r a l k o d ó a Caucasina alapján
feltételezhetően hasonló körül
elongata
( D ' O R B . ) faj. A kísérő
fauna
sekélyvízi társulásnak kell t a r t a n u n k . A z egész rupéli során előfordul
hat, d e a n n a k felső részére j e l l e m z ő b b D e m j é n k ö r n y é k é n . A társulást S o l y m á r ( N a g y n é G E L L A I Á . 1 9 6 6 . ) é s B u d a p e s t k ö r n y é k é n is m e g f i g y e l t é k .
5.
Uvigerinás
társulás
T ö m e g e s e n t a l á l h a t ó b e n n e a z Uvigerina m e n n y i s é g b e n f o r d u l m é g e l ő a Gyroidina
Tiantkeni soldanii
m i n t á b a n a R h a b d a m m i n á k é s a Cassidulina neti faunák megfigyelhetők a rhabdamminás, dilatatás
társulások
felé.
A
plankton
C U S H M . et E D W . , n a g y o b b
csoport, Cibicidesek, némelyik
globosa-subqlobosa
társaság. Á t m e
C a s s i d u l i n a v i t á i i s i s és a B o l i v i n a
Foraminiferák
itt
tömegesek
először.
Kőzetkifejlődése legtöbbször finomhomokos agyagmárga. Hasonló közösségek a felsőeocéntől kezdve megfigyelhetők a területen. A víz mélysége jól meghatá rozható. A z Adriai-tengerben,
a C a l i f o r n i a i - ö b ö l b e n és a M e x i k ó i - ö b ö l b e n v é g -
Sztrákos: zett
Foraminifera fáciesek az Eger környéki paleogénben
vizsgálatok
alapján
az Uvigerina
hantkenihez
1 0 0 m-től lefelé gyakori, de más Uvigerináknál et.
al.
U.
peregrina
is h a s o n l ó a h e l y z e t
faj
(CHIERICI
1962).
6. Cassidulina Az
hasonló
\Q\
vitáiisis
előző fáciesnél
fácies mélyebb
vízben képződhetett.
A z Uvigerinák
kevésbé
g y a k o r i a k , m i n t az e l ő z ő e s e t b e n , h e l y ü k e t a B o l i v i n á k v e s z i k át. G y a k o r i m é g a Sphaeroidina
bulloides
Valvulineria soldanii A
D ' O R B . , C i b i c i d e s e k , Almaena
piamarealensis
plankton
tünkön
c s a k e b b e n és a z u v i g e r i n á s
Oyroidina vitáiisi
fáciesben fordul elő. A fácies
gyakoriak,
USA
jelenlegi zónációját nézve a Bolivinák k b .
dominanciájuk
Dél-Atlanti
partjain
170 m
körül
(WILCOXON,
van
1 9 6 4 )a
(CHIERICI
Mexikói-öbölben 1 0 0 —2 0 0
et
Bolivinák
1 8 0 m k ö r ü l v a n , 7 0 és 4 0 0 m k ö z ö t t f o r d u l n a k elő 1 0 % feletti A
(MÜNSTER).
(HANTKEN),
a rupéli tenger l e g m é l y e b b kifejlődését jelenti, az alsórupélire
zódik. A z Adriai-tenger Az
osnabrugensis
costaia
t ö m e g e s . A r u p é l i a l j á n r e n d s z e r i n t m e g j e l e n ő Cassidulina
M A J Z O N faj
lefelé
( N T T T T ) . , Planulina
csoport. A fauna m i n d faj, m i n d e g y e d s z á m tekintetében igen g a z d a g . terüle korláto
1 0 0 m-től al.
1962).
dominanciája mennyiségben.
m-től gyakoriak (PHLEGER, 1960). Ezek alapján
a víz mélysége fáciesünk esetében 1 7 0 —2 5 0 ? m körül lehetett.
7. Bolivina
dilatata
Leggyakoribb CUSHM.,
fajok
Uvigerina-k,
é s a Cassidulina mélység
— Cibicides a Bolivina
dilatata
Siphonina
globosa-C.
az uvigerinás
pseudoungerianusos
reticulata
subglobosa.
fáciesnek
fácies
REUSS,
Cibicides
CZJZEK,
Oyroidina
pseudoungerianus soldanii
A plankton Foraminiferák
felelhet
meg. A
fácies a rupéli
csoport
ritkák. A víz emelet
felső
részére j e l l e m z ő , l e g s z e b b e n a D e m j é n K e l e t - 6 . fúrás tárta fel. B A N D Y és C H I E R I C I legi t e n g e r e k b e n het
meg
a
1 0 0 és 2 0 0 m - n é l v á l t o z n a k . A
rhabdamminás
pseudoungarianus-os) a Cassidulina
( 1 9 6 6 ) s z e r i n t a Foraminifefa-ía,unák
vitálisi-s
és
fáciesek
az
uvigerinás
határa,
a
területen n e m valószínűsíthető:
1 0 0 m-es f a u n a h a t á r n a k felel (ill.
2 0 0 m-es
fáciesé. 2 0 0 m-nél
mindenütt a jelen
Bolivina
dilatata-Cibicides
határhoz igen közel
nagyobb vízmennyiség
a
lehet
demjéni
viszonylag gyorsan változnak a fúrásokban
a
fáciesek.
4- ábra. ïttipéli fáciesek az Egerszalók-2. -Demjén Pünkösdhegy-20. fúrások közötti szelvényben. A rétegsor a tardí kiscelli a g y a g fácieshatárra v a n felállítva. J e l m a g y a r á z a t : 1. Partmenti k é p z ő d m é n y e k , 2 . Self kifejlődés, 3. Nyíltvízi kifejlődés
Földtani Közlöny 103. kötet, 2. füzet
162
5. ábra. Itupéli fáciesek az Eger-3. -Demjén Dél-2. fúrások közötti szelvényben. A rétegsor a tardi-kiscelli agyas fácieshatárra van felállítva. J e l m a g y a r á z a t : 1. Partmenti képződmények, 2. Self kifejlődés, 3. Nyíltvízi ki fejlődés
6. ábra. Ősföldrajzi kép a rupéli korszak kezdetén. J e l m a g y a r á z a t : Nyíltvízi kifejlődés
1. Partmenti kifejlődés, 2. Self kifejlődés, 3
F e l s ő o l i g o c é n Az
egri emelet
elején
m i a t t a t e r ü l e t e n új
1.
Partmenti Különféle a)
kiemelkedés
kezdődött.
típusú faunák jelennek
A
miocén alakok
megjelenése
meg.
kifejlődések típusokat lehet
elkülöníteni:
faunamentes kifejlődés: h o m o k k ö v e k , agyagos homokok, ezek
faunát
nem
tartalmaznak.
semmiféle
S z t r á ko s : Foraminifera fáciesek az Eger környéki paleogénben b) a D e m j é n — P ü n k ö s d h e g y - 2 0 . f ú r á s 6 2 0 — 6 2 5 m k ö z ö t t i g e n é r d e k e s a l s ó e g r i f a u n á t t a r t a l m a z o t t : Haplophragmoides latidorsatus (BORN). Ammobaculites s p . , Gaudryina s p . , Textularia-ielek a l k o t j á k , é s R a d i o l a r i á k is e l ő f o r d u l n a k . Sekélytengeri, normálsósvízi kifejlődés ez. c) Ammonia beccarii-nonion-os fácies: a D e m j é n Dél-2. fúrás 100—105 m k ö z ö t t tartalmazott ilyen faunát. E z a felsőoligocén regresszió legutolsó fázisát jelzi, a kiédesedő parti lagúnák, m o c s a r a k jellemző együttese.
2.
Spiroplectammina
carinátás
fácies
A rupéli r h a b d a m m i n á s k ö z ö s s é g n e k felel m e g , b i z o n y o s helyettesítésekkel. A rupélihez hasonlóan sem faj, sem e g y e d s z á m b a n n e m olyan gazdag, mint az u v i g e r i n á s f á c i e s . F o n t o s a b b a l a k o k : Spiroplectammina carinata (D'ORB.), Heterolepa dutemplei ( D ' O R B . ) , Cibicides ungerianus (D'ORB.), Bolivina-íélék.
3. Caucasina
elongatás
fácies
A z e g r i e m e l e t k é p z ő d m é n y e i b e n is e l ő f o r d u l e z a t á r s u l á s . A r u p é l i h e z k é p e s t i t t i s n a g y v á l t o z á s v a n : s o k k a l t ö b b Miliolina-féle, Nonion, Globobulimina f o r d u l elő a kíséretében, m i n t a rupéliben v o l t .
4.
Uvigerinás
fácies
A rupéli emelethez hasonlóan az U v i g e r i n á k abundanciája jellemzi ezt a közösséget. A különbség a kísérő g y a k o r i fajokban van. A Bhabdammina-k, Cassidulina globosa, C. subglobosa, v a l a m i n t a Gyroidina soldanii csoport menyn y i s é g e az egri e m e l e t b e n jelentéktelen, a R h a b d a m m i n á k helyébe a Spiro plectammina carinata ( D ' O R B . ) lép, aCibicidesek k ö z ö t t az addig ritka Heterolepa dutemplei ( D ' O R B . ) , C. ungerianus ( D ' O R B . ) é s Hanzawaia boueana (D'ORB.) n a g y m e n n y i s é g b e n t a l á l h a t ó m e g . A f a u n a fontos a l k o t ó i m é g a z Alabamina tangentialis ( G L O D . ) , Eponides schreibersii ( D ' O R B . ) , Bulimina kasselensis B A T J E S . N é m e l y m i n t á b a n a p l a n k t o n is g y a k o r i .
7. ábra. A tenger oszcillációja D e m j é n környékén a paleogén során
A l s ó m i o c é n A z a l s ó m i o c é n b e szárazföldi k é p z ő d m é n y e k t a r t o z n a k . Szintezésük az ő s m a r a d v á n y o k h i á n y a m i a t t n e m lehetséges. M i n d a felsőoligocén, m i n d a fel s ő b b m i o c é n t a g o z a t o k felé az elhatárolása b i z o n y t a l a n . A k ö z é p s ő m i o c é n r i o l i t t u f a d i s z k o r d á n s a n t e l e p ü l rá.
163
Földtani Közlöny 103, kötet, 2. füzet
164
II. A terület fejlődéstörténete a Foraminifera fáciesek alapján A
f e l s ő e o c é n első k é p z ő d m é n y e i szárazföldi
a demjéni kedik, A
ennek
megfelelően
transzgresszióval
a
a
Az
miliolinás
területen
uralkodóvá: lithothamniumos meg.
tarkaagyag-konglomerátum
miliolinás mészkő. A felsőeocén során fáciesek
egyre
a tenger
észak felé
is
felé
észak
mélyebbvízi
vándorolnak.
képződmények
mészkő-bryozoás márga-globigerinás
alsóoligocénban csak a tardi kifejlődés különböző változatai A felsőeocén k é p z ő d m é n y e k különböző lepusztítottsági
és
terjesz válnak
márga. találhatók
f o k a és az
alsó
oligocén rétegek eltérő vastagsága alapján e g y infralatdorfi lepusztítási szakasz bizonyítottnak Az
alsó-
vehető.
és
a
kiscelli a g y a g
középsőoligocén határa
fácieshatárát
tekintjük
faunával
nem
általában ennek.
igazolható,
a
tardi-
A fáciesváltozás
éles
és j ó l m e g f i g y e l h e t ő . Az
alsórupélit a terület déli részén (demjéni, demjén-keleti kutatási
vastag
homokkő-homokos agyagmárgaösszlet
tölti
ki.
A
terület)
Demjén-Kelet-410,
- 2 8 3 , -407. fúrások alapján ezen a részen fáciesváltozás az összleten belül nincs, viszont
észak-felé
haladva
megfigyelhető
a
partmenti
tagolódása, melyeket mélyebbvízi, rhabdamminás,
fácies
három
részre
uvigerinás fáciesek (a szel
v é n y e k e n ezek összevontan „ s e l f " kifejlődés néven szerepelnek) választanak el. Ez
a három réteg jól megfigyelhető azEger-1, Eger-2, Demjén-Dél-4; Demjén-1,
-2. fúrásokban.
A s z e l v é n y e k b e n a z is j ó l l á t h a t ó , h o g y e z e k a r é t e g e k
felé f o k o z a t o s a n
vékonyodnak, sőt
bizonyos rétegek
mint
pl. a
Demjén-Pünkösdhegy-2,
nincs, h a n e m A
amelyben
az egész fúrás r h a b d a m m i á s
legészakibb
fúrásokban
rupéli fáciesek h i á n y o z n a k .
észak
(az E g e r - 3 . fúrásban
legalsó, a D e m j é n - D é l - 2 - b e n a középső) kimaradnak. V a n n a k
olyan
a
fúrások,
ilyen partmenti fáciesű
réteg
fáciesben f e j l ő d ö t t ki.
(Egerszalók-2, Eger-3.)
ezek
a
partmenti
E z e k b e n a rupéli alsó része globigerinás,
alsó-
Cassidu
lina vitáiisis fáciesben f e j l ő d ö t t ki. E z jelenti a l e g m é l y e b b tengert a t e r ü l e t e n az oligocénben. A z Egerszalók-2. fúrásban az alsórupéliben 2 planktonos
szint
van, r h a b d a m m i n á s fáciessel elválasztva.
szint
van, a rupéli legalján az
A z Eger-3-ban csak egy ilyen
és c s a k e g y p a r t m e n t i fáciesű szint n e m s o k k a l f ö l ö t t e ,
alsórupéliben. a r h a b d a m m i n á s fácies alkotja a
MAJZON-
féle h á r m a s szintet, a Cassidulina vitáiisis fácies p e d i g a M A j z o N - f é l e
A gyér faunájú
négyest.
A
szintek, valamint
n é g y e s szint felső részéről e m l í t e t t „ P l a n u l i n e l l á s "
n e m általánosan elterjedt,
általában csak a terület legészakibb részén
szalók-2, Eger-3.) figyelhető meg a planktonban kifejlődések egymásnak Az
között.
A
heteropikus
( M A J Z O N L., 1966.) szint
szelvények
alapján
g a z d a g , és a
belátható,
hogy a
3 . és
4.
a l s ó - és a f e l s ő r u p é l i
között
a határt
általában a harmadik
homokos,
m é l y s é g e a déli t e r ü l e t e n n a g y o b b lett, és v i s z o n y l a g s t a b i l i z á l ó d o t t . m á r g a k i f e j l ő d é s s e l , a Bolivina
dilatata-Cibicides
sel k é p v i s e l t
a terület jelentős részén.
Clavulinoides
szabói-t
Ennek
pseudoungerianus-szos, egyik változata
tenger Agyagfácies
az, a m e l y
sok
t a r t a l m a z , e z t n e v e z i M A J Z O N L . az utolsó C l a v u l i n o i d e -
A terület északi részén, az Egerszalók-2. fúrásban a felsőrupéli-
ben két planktonos
szint van, m a j d a lassú kiemelkedés miatt s e k é l y e b b vízi
f á c i e s e k k ö v e t k e z n e k , s o k Caucasina kiemelkedés
szint
fáciesei.
partmenti fáciesű rétegek tetején h ú z h a t j u k m e g . A felsőrupéli során a
sek szintjének.
(Eger
rhabdamminás
zajlott
le.
elongata-val.
A z E g e r - 3 . f ú r á s b a n is h a s o n l ó
Szt A a
rákos:
Foraminifera fáciesek az Eger környéki paleogénben
rupéli—egri emeletek
glaukonitos
fúrási
adatok
téglagyári
üledékek alapján
teljes
határa kőzettani
megjelenésével
az
új
szelvény
fajok
alapon igen k ö n n y e n
új
típusú
megjelenését
feldolgozása
után
fauna
nehéz
165
megvonható:
jelentkezik.
rögzíteni,
ez
A a
gyér
Wind-
várható.
F á c i e s e k alapján az egri e m e l e t k é p z ő d m é n y e i t n e m lehet ú g y szintezni, ahogyan között
a
rupélit
egy
kb.
dések ból
hasonló
cyclina-,
a
amit
a
Dél-2. Ammonia
hogy
a
tengeri
100—105 m
beccarii
rétegsor fúrás
mellett
még
a n n y i Ammonia
felsőoligocén
1—2
70 — 7 4 , 3
m
fokozatosan eggenburgi
között alakul
ki
emeletbe
a
csak
mutatható
olyan
mély,
melynek
ki
a
Fora-
a
rupéli kifejlő
Foraminiferák
legnyugatibb
glaukonitos
fokozatosan m
között
bizonyít:
Bolivina,
az
ismert
v i s z o n t c s a k Nonion
elő Oper-
fajokkal.
Meg
majd
vett,
és
kiédesedik, a
előbbiben
Caucasina,
-
a,Lepido-
homokkő,
Cibicides
sekélyedik,
fúrás
mint
és d é l r ő l s e k é l y v í z i agglutinált
különféle
mint
Demjén-Dél-2.
D e m j é n Nonion-íélék,
Virgulina boueanum
schreiber(D'ORB.)
(LINNÉ) volt.
csökkentsós,
édesvízi,
a
m e l y b e n igen gyakoriak
északról
mintája
beccarii
kissé
fúrás
150,3—156,3
közötti
nem
északról
és
és
süllyedek
árok
és
fúrás,
(REUSS)
C Z J Z E K is e l ő f o r d u l , a z u t ó b b i b a n
és t í z s z e r
az
Miogypsina-í'élek
propinqua
Demjén—Kelet-6. fúrás
ez
mészmárga,
Demjén—Kelet-44.
Eger-1
árokszerű
Demjén—Pünkösdhegy-20.
Rotalia
figyelhető,
az
árkai a területen. A z árkot a
Operculina-,
fordulása
A
irányú azonban
álló társulása; a glaukonitos
culina-val,
siana
alapján,
kísérik,
Mindenesetre
É K — D N y
minifera-fáciesek tenger
lehetett.
majd
édesvízi
halpikkelyeket
szárazföldi
tarkaagyag
(pl. a
Demjén—É-2.
tartalmazott) sorozat,
amely
fúrás
kifejlődéseiből felhúzódik
az
is.
Irodalom
B A N D Y , О . L . (1953) : E c o l o g y a n d P a l e o e c o l o g y o f s o m e Califormia Foraminifera. Pfc. 1. T h e frequency distribution o f R e c e n t Foraminifera]of California. Journ. P a l . 2 7 . p . 161.— B A N D Y , O . L.— C H I E R I C I , M . A . (1966): Depth-temperature E v a l u a t i o n o f selected California a n d Mediterranean Bathyal Foraminifera. Marine Geol. 4. p . 259. — B A T J E S , J. A . <1958): Foraminifera ot the Oligocène o f B e l g i u m - M e m . Inst. R o y . Sei. Nat. Belg. 143. — B Á L D I T . (1966): A z egri felső o l i g o c é n rétegsor és molluscafauna újravizsgálata. F ö l d t . K ö z i . 92.— B Á L D I , T . — R A D Ó C Z , G Y . (1971): D i e Stratigraphie d e r E g e d e n u n d Eggenburgien-Schichten zwischen Bretka u n d Eger. F ö l d t . K ö z i . 101. — B Í R C Z I N É M A K K A . (1972): A mezőkeresztesi kutatási terület földtani v i s z o n y a i a szénhidrogénkutató fúrások alapján. I I . rész: A mezőkeresztesi kutatási terület k é p z ő d m é n y e i n e k rétegtani vizsgálata. K é z i r a t — B H A T I A , S. B . (1957): T h e P a l e o e c o l o g y o f the L a t e P a l e o g e n e Sediments o f the Isle o f W i g h t , E n g l a n d . Contr. Cush. F o u n d . F o r . R e s . 8. p . 11. — C H I E R I C I , М . A . — B u s i , M . T . — C I T A , M . B . (1962): Contribution a u n e etude écologiques Foraminifères dans la mer Adriatique R e v . Micropal. 5. p . 123. — CLOSS, D . — B A R B E R I N A , M . C . ( 1 9 6 2 ) : F a u n a l Studies o f R e c e n t Foraminifera f r o m t h e Shore Sands o f the S t a t e R i o Grande d o J u l in Southern Brasil. Contr. Cush. L a b . F o r . R e s . 13 — C O O P E R , W . C. (1961): Intertidal Foraminifera o f the California and O r e g o n Coast. Contr. Cush. L a b . F o r . R e s . 12. o . 47. — DtJDiCH, E . (1959): Paläogeograp h i s c h e u n d Paläobiologische Verhaltnisse der Budapester U m g e b u n g i m Obereozän u n d Unteroligozän. A n n . U n i v Sei. B u d . R . E ö t v ö s n o m . Sect. Geol. 2- p . 53. — L E L K E S G Y . ( 1 9 7 0 ) : A s z é p v ö l g y i „kíscelli a g y a g " foraminifera faunáj á n a k vizsgálata. Ösl. Viták, 16. p . 9. — L Y N T S , W . G . (1962): Distribution o f R e c e n t Foraminifera in the u p p e r F l o r i d a Bay a n d Associated Sounds. Contr. Cush. L a b . F o r . R e s . 13. p . 127. — M A J Z O N L . (1966): Foraminifera vizsgálatok. A k a d . K i a d ó , Budapest. — M O N O S T O R I , M . (1965): P a l ä o ö k o l o g i s c h e u n d Faziesuntersuchungen an d e m ObereozänSchichten in der U m g e b u n g v o n Budapest. A n n . U n i v . Sei. B u d . R . E ö t v ö s n o m . Sect. Geol. 8. p . 139. — N a g y n é G E L L A I Á . (1964): A dél-dorogi terület oligocén foraminiferái. M Á F I É v i Jel..1962. évről, p . 2 2 7 . — N a g y n é G E L L A I Â . <1966): A dorogi m e d e n c e oligocén rétegösszleténekforaminifera szintjei. M Á F I É v i Jel. 1964. évről. p . 3 6 1 . — N a g y n é G E L L A I Á . (1967): A solymári terület oligocén foraminiferái. M Á F I É v i Jel. 1965. évről. p . 273. — P H L E O E R , F . В.— P A R K E R , F . L . (1960): E c o l o g y o f Foraminifera, Northwest G u l f o f M e x i c o . Geol. S o c . A m e r . M e m . 46. — SzTRÁKOS, К . ( 1 9 7 1 ) : The Eocene-Oligocene B o u n d a r y F o r m a t i o n s o f H u n g a r y a n d their P l a n k t o n i c Foraminifera-Fra.gm. Min. e t P a l . 2. p . 5. — Vitálisné ZiLAHY L. (1967): F e l s ő e o c é n foraminiferák Felsőtárkány környékéről ( D N y - B ü k k ) . M Á F I É v i Jel. 1965. évről, p 393 — W I L C O X O N , J. A . ( 1 9 6 4 ) : Distribution o f Foraminifera o f t h e Southern Atlantic Coast o f the United States. Contr. Cush. F o u n d . F o r . R e s . 15. p . 1.
