Folytatja útját a Vízmondó cím kiadványunk

XVIII. Évfolyam 2. szám

Folytatja útját a Vízmondó cím kiadványunk A fogyasztóink körében 2002-ben végzett elégedettségi felmérés megmutatta, hogy fogyasztóink a víziközm szolgáltatással kapcsolatban számos kérdésben tájékozatlanok. Viszonylag kevésbé ismerik a szolgáltatáshoz f z d jogokat és kötelezettségeket, valamint azokat a tényez ket, melyek az alaptevékenység zavartalan ellátását befolyásolják. Annak érdekében, hogy a felmérés során feltárt hiányosságokat pótoljuk, és ily módon is javítsuk Társaságunk megítélését, kommunikációs munkába kezdtünk.

A feladat nem könny , hiszen napjaink felgyorsult világában töménytelen információmennyiség zúdul ránk a különböz kommunikációs csatornákon keresztül. Mindezt lefordítva a szóban forgó munkára, olyan kiadványt kellett készítenünk, mely a számlaboríték felbontását követ en remélhet leg nem kerül egyb l a szemetesbe, és ráadásul közérthet módon mutat be szakmai témákat. Felmérve egy sikeres, hatékony kommunikációs munka el feltételeit, már az els szám megalkotásakor kialakítottunk egy szempontrendszert, melyet az üzenetek formába öntésekor tartunk szem el tt. Ezen elvek alapján a tájékoztató kiadványt játékos formában, kevés szöveges résszel, több figyelemfelkelt ábrával színesítve készítettük el. A Vízmondó névre keresztelt tájékoztatót március hónapban kezdtük postázni az állandó lakos-

sági fogyasztóinknak és a kiküldés június 10-én zárult. A tematikát tekintve egymásra épül kiadványsorozat els számában a három leglényegesebb kérdésre próbáltunk választ adni színes illusztrációk segítségével, vagyis arra, hogy “Kik vagyunk? Hol vagyunk? És Mit csinálunk?”. A második oldal szöveges részéb l fogyasztóink többek között megtudhatták, hogy ki a részvénytársaság tulajdonosa, hol és milyen gyakran veszünk vízmintákat, illetve érdekességképpen megmutattuk mire elegend 1 m3 víz. Az emberek jelent s többsége szívesen játszik, vesz részt különböz nyereményakciókban. Ráadásul a kommunikációs munka során fontos, hogy munkánkról visszajelzést kapjunk, ezért Kvízmondó címmel keresztrejtvényt helyeztünk el a tájékoztatóban. Ily módon a rejtvény a figyelemfelkeltés mellett, a visszacsatolási lehet ség egyik eszközeként került felhasználásra. A megfejtés június 10-ei beküldési határidejéig fogyasztóinktól mintegy 650 helyes megoldás érkezett be Társaságunkhoz. Az el zetes tematikát folytatva készült el a Vízmondó második száma, melyet június, július, augusztus hónapokban juttatunk el a fogyasztóinkhoz. Ebben azt próbáltuk érzékeltetni a fogyasztóinkkal, hogy mi minden történik a vízzel mindaddig, míg a csapokba ér és elfogyasztjuk. Mi magunk is meglep dtünk a szerkeszt i munka során, hogy mennyi ember áldozatos munkája szükséges ahhoz, hogy otthonunkban kényelmes körülmények között, bármikor lehet ségünk legyen elfogyasztani egy pohár egészséges, min ségileg ellen rzött ivóvizet. Mindehhez el ször a különböz vízbázisokból ki kell termelni a nyersvizet, melyet különféle eljárások segítségével kell megtisztítanunk, fogyasztásra alkalmassá tennünk. A tisztított ivóvizet hosszabb – rövidebb ideig tárolnunk kell és a vízhálózaton keresztül, megfelel nyomásviszonyok mellett, el kell juttatnunk a fogyasztási helyekre. A vízhálózatot a lehet ségeinkhez mérten folyamatosan fejlesztjük, és el re ütemezett program alapján elvégezzük a karbantartási, rekonstrukciós munkákat. A felmerül cs törések esetében a lehet leggyorsabban próbáljuk elhárítani a hibákat a szolgáltatás folyamatos fenntartása érdekében. Meghatározó tevékenység a vízmin ség ellen rzése is, vízmintákat a hálózat különböz pontjain vesznek a DRV és az ÁNTSZ szakemberei. A fogyasztóknak biztosított vízmennyiséget mérnünk is kell, hiszen a hibátlan számlázás alapja a pontos mérés. A vízmér k leolvasására háromhavonta kerül sor, ennek alapján készülnek az elszámoló számlák, míg a köztes hónapokban részszámlát bocsátunk ki. Mindez csak az adminisztratív háttérmunkák zökken mentes lebonyolítása révén valósulhat meg. Látják, mennyi minden történik a vízzel, míg a csapokba ér? Talán Önök, a szakmában dolgozók sem gondolták végig a folyamatokat ilyen összefüggésben mindeddig. (Pedig egy sor folyamattal nem is foglalkoztunk.) Reméljük, fogyasztóinkat is elgondolkozatja a mondanivalónk, vagyis hogy Társaságunk valamennyi dolgozójának összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a zavartalan ellátást a nap minden percében biztosítani tudjuk. Ezért mondhatjuk a szlogenünkben is, hogy a DRV Rt. “Egy fix pont a vízellátásban!” Bízunk benne, hogy a kommunikáció révén sikerül befolyásolni fogyasztóink Társaságról alkotott véleményét, ami remélhet leg a visszaküldött megfejtések, illetve a kérdések, pozitív észrevételek magas számában is megmutatkozik majd. Dónucz László

A Kvízmondó I. nyertesei Területi igazgatóságaink a Vízmondó els számából március, április, május hónapokban mintegy 137.000 darabot juttattak el állandó lakossági fogyasztóinkhoz. 2003. június 16-ig összesen 672 keresztrejtvény - megfejtés érkezett vissza Társaságunkhoz, melyb l mindössze 10 tartalmazott helytelen választ.

2003. június 20-án a központi székház tanácstermében, dr. Gere László közjegyz jelenlétében, Társaságunk megtartotta a helyes megfejt k közötti sorsolást. Nyertes fogyasztóink a sorsolás sorrendjében: - Majorné Borbély Éva, Tapolca - Feny si Gyuláné, Kozármisleny - Tóth Csilla, Siófok - Balázs Tibor, Siófok - Er s Erzsébet, Marcali - Mitsa Lajosné, Aszóf - Csere Gyuláné, Balatonvilágos - Takács András, Fehérvárcsurgó - Szabó Lászlóné, Nagyatád - Lukács Józsefné, Iharosberény A sorsolási jegyz könyvet dr. Gere László közjegyz , valamint Bódizs József pénzügyi és értékesítési igazgató hitelesítették. Nyertes fogyasztóinknak az értékes könyvjutalmat – a Totem Plusz Könyvkiadó gondozásában: “Magyarország száz csodája, rejt zköd értékeink nyomában” - postai úton juttatjuk el.

Visszafogott fejlesztések Az idei év - a meglehet sen sz kös anyagi lehet ségek miatt - minden bizonnyal nem lesz a DRV Rt. legdinamikusabb fejl dését szolgáló éve, hiszen a tavalyi 1.8 milliárdos fejlesztési kerettel szemben 2003-ban csak 1.5 milliárd áll a cég rendelkezésére. Ráadásul az idei összeget még csökkentik az informatikai beruházásra felvett hitelek törleszt részletei is. Mint Molnár Béla fejlesztési igazgató elmondta: a múlt évben rendelkezésre álló keretösszegen túl biztosítani kellett a kormányzati beruházásban megvalósuló balatonöszödi felszíni víztisztító m , valamint a siófoki szennyvíztisztító telep iszapvonalának rekonstrukciós munkáinál jelentkez pótmunkák pénzügyi fedezetét is. Május elejét l a cégt l távozó Mogyorós Mihály helyett Heinzlmann János lett a Beruházási Osztály vezet je, aki azonban nincs túl irigylésre méltó helyzetben, hiszen a lesz kült mozgástérben csak a legszükségesebb rekonstrukciós és felújítási munkákat tudják elvégezni. Mire a DRV Hírek megjelenik, terveink szerint befejez dik a siófoki szennyvíztisztító telep iszapvonalának rekonstrukciója, ezzel megsz nik a szennyvíztelephez kapcsolódó szagképz dés, ami több esetben lakossági panaszokhoz vezetett. Szintén a kulturáltabb szolgáltatást, s a lakossági igények színvonalasabb kielégítését szolgálja, hogy - pályázati pénzek igénybe vételével - befejez dött Siófok térségében a limitált nitrát adagolás próbaüzeme, amely az idei nyártól a minimálisra csökkentheti a szennyvíz szállítása során keletkezett b zhatást. A 2003. év természetesen valamennyi igazgatóság területén tartogat azért kisebb-nagyobb fejlesztéseket, felújításokat. Például az Észak-balatoni Igazgatóságon az ivóvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó irányítástechnikai rekonstrukció, a szennyvízátemel k felújítása, Cserszegtomajon zónásítás, a felszíni magasságkülönbségekb l adódó nyomáskülönbségek kiegyenlítése, Hévízen új termálkút fúrása vált szükségessé, a Dél-balatoni Igazgatóságon pedig a gáz- és iszapvonal befejez rekonstrukciós munkái. A Központban tavaly megtörtént az Integrált Informatikai Rendszer kiépítése, idén már csak a karbantartási modul (PM) bevezetése szerepel a megvalósításra váró feladatok között. A DRV Rt. az önkormányzati kapcsolatainak er sítése és gazdasági megfontolások alapján beruházó lebonyolító tevékenységet is vállal települések önkormányzatai számára. A legnagyobb volumen ilyen feladat a Barcs térségi szennyvízhálózat kiépítése volt. A DRV Rt. Beruházási Osztályának közbeszerzéses lebonyolítói munkáit fémjelzik idén többek között a badacsonytördemici szennyvízcsatornázás, a zánkai szennyvízcsatornázás V. ütemének megvalósítása, a balatonszepezdi, szigligeti, balatonrendesi munkálatok. Csatornahálózat és szennyvíz telep épül Iszkaszentgyörgy - Sárkeresztes - Moha - Magyaralmás térségében. - Gyarmati -

VCSOSZSZ Informatikai Konferencia Siófokon Rangos eseménynek adott otthont Siófok városa a DRV Rt. szervezésében. 2003. május 6-án és 7-én a Magistern Hotelben tartotta V. Országos Informatikai Konferenciáját a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége. A hazánk minden részér l érkez informatikai szakembereket Társaságunk részér l Szebényi Tibor informatikai igazgató fogadta, aki a rendezvény hivatalos megnyitását követ en számítógépes prezentáció keretében mutatta be a DRV Rt-t.

A résztvev k az els nap folyamán a számítástechnika mellett min ségbiztosítási témakörben is el adásokat hallgathattak meg, míg a konferencia másnapján a rendezvényt támogató számítástechnikai cégek bemutatkozó prezentációi kerültek el térbe.

Az informatikai szakemberek elmondása szerint a rendezvény legemlékezetesebb része a betyárest nevet visel esti program volt, melyet a Zamárdi-fels n található Kocsi Csárda bonyolított le. A konferencia résztvev i egy vidám hangulatú lovaskocsikázást követ en kukoricamorzsolásban, borlopózásban mérhették össze erejüket és megmutatták, hogy nem csupán az “egérrel”, de csikósostorral a kezükben is megállják a helyüket. A tábort zön f tt gulyáslevest vidám cigánymuzsika mellett fogyaszthatták el, majd ínycsiklandozó rablóhúst sütöttek parázson, gyertyafény és számos tréfás játék kíséretében.

A Gépészet nemzetközi kapcsolatai A DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság a közelmúltban két jelent s bemutatónak, eseménynek is helyet adott. Ezekr l számolunk be az alábbiakban.

A vízóragyártás és hitelesítés terén évek óta eredményesen m köd németországi Zenner cég után április 25-én a szintén németországi eredet , de Szlovákiában m köd Insituform Hulin Kft.-vel kötött együttm ködési szerz dést a DRV Rt. A szlovák cég április elején megalakította magyarországi kft.-jét, amely a DRV Rt. Gépészeti Igazgatósága területén hozta létre központját. A megállapodást ünnepélyes keretek között Stefan Hulin tulajdonos és Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója írta alá. Az ünnepség egyben szakmai bemutató is volt, ahol Máté László, a Gépészeti Igazgatóság vezet je és Mogyorós Mihály, az Insituform Hulin magyarországi irányítója is beszámolt az elképzeléseikr l. A résztvev hazai cégek képvisel i megismerkedhettek az elavult vezetékrendszerek - ezúttal f ként víz és szennyvíz - felújításának azzal a módszerével, amikor a földben fekv csöveket az eredeti helyükön - tehát útfelbontás nélkül - tudják tisztítani és felújítani. A megállapodás lényege, hogy ezentúl a két cég közösen már a cs felújítás teljes skáláját tudja nyújtani. TV-kamerával bels felvételeket készítenek a csövek állapotáról, s ez alapján értékelik ki a vezeték min ségét és határozzák meg az elvégzend feladatokat. A felújítási technológia miatt nem kell megbontani a vízi közm hálózatot, illetve a feltárási munkák a minimálisra csökkennek, tehát a fogyasztóknak a javítás csak kis mértékben okoz kellemetlenséget. Ráadásul a vezeték a felújítás után még hosszú évtizedekig használható lesz. Az együttm ködés aláírása alkalmából a szlovák cég a gyakorlatban is bemutatta cs -rehabilitációs technológiáját a siófoki Erkel utca egy szakaszának ivóvíz vezetékén. Hamarosan véget érhet a vízórák pontosságával, leolvasásával kapcsolatos bizonytalanság és lakossági elégedetlenség, hiszen hazánkban is egyre jobban terjednek a korszer , rendkívül pontos és ellen rizhet mér eszközök. Amelyek ráadásul nem is kerülnek többe, mint az elmúlt években megszokott másfajta órák.

A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Gépészeti Igazgatósága évek óta kapcsolatban áll a német Zenner céggel, amely világszínvonalú mér órákat szállít Magyarországra is, s t a hitelesítéshez szükséges mér padokat e cég megrendelése alapján a Gépészeti Igazgatóságon készítik a világ számos országába. Dr. Peter Zenner, a cégcsoport és a konszern tulajdonosa nemrégiben a Balatonnál járt, ahol szakemberek el tt röviden bemutatta cégét és értékelte eddigi magyarországi tapasztalatait. A saarbrückeni családi vállalkozás - amit az nagyapja alapított - immár száz éves múlttal és tapasztalattal rendelkezik. Ma már leányvállalatok és partnervállalatok révén mind az öt földrészen jelen vannak. Magyarországon Csongrád központtal dolgoznak, legújabb leányvállalatuk pedig “itt, a szomszédos” Kínában, Shanghaiban kezdte meg m ködését. A DRV Gépészettel 12 éve állnak kapcsolatban, amely összeszereli, értékesíti, javítja, szervizeli a Zenner vízmér órákat, valamint a t lük kapott technológia alapján mér óra hitelesít berendezéseket gyárt a világ különböz részeire. Több mint száz ilyen hitelesít pad készült Siófokon, amelyek szerte a világban megtalálhatók. Zenner úr legutóbbi látogatásának célja a legújabb termékük bemutatása volt. A Zenner Chekker vízmér órával és a hozzá telepíthet számítógépes rendszerrel hosszabb távon az is megoldható, hogy a tulajdonos saját maga olvassa le a 100%-os pontosságú fogyasztási értéket, azt levélben, telefonon, vagy e-mailen eljuttassa a központba, ahol ez alapján készítik el számára a fogyasztás ellenértékeként a számlát. A Chekker vízmér ben egy ellen rz kódszám lehetetlenné teszi a manipulációs beavatkozásokat, a hamis fogyasztásmérést, tehát rendkívül korrekten, áttekinthet en, mindenki annyi díjat fizet, amennyi vizet fogyaszt. A több mint 100 millió hálózatban található vízmér az új Chekker bevezetésével költségkímél módon átépíthet , tehát nincs szükség szerkezetváltásra, azonnali csatlakozás lehetséges. Az önleolvasás el nye pedig többek között, hogy a leolvasóknak többé nem kell a lakásba lépniük, s a magukat leolvasóknak mondó csalók sem juthatnak többé a lakásokba. Ez tehát a jöv útja, amely hamarosan elterjed nálunk, Magyarországon is.

2002. évi összefoglaló jelentés 2002-ben kedvez en alakult az értékesített ivóvíz mennyisége. A 2001. évhez képest 3 %-os (1035 em3) a növekedés, amely meghatározóan a végs felhasználóknál, azon belül is a közületeknél realizálódott. A közület esetében 10 %-os (744 em3-es) a növekedés, melynek nagy része az állami tulajdonú közm veknél jelentkezett. Különösen kiemelkedik a Bakonyi Er m Rt. és a Köfém Kft. részére értékesített ivóvízmennyiség többlete az el z évhez (2001) képest. A végs felhasználó körön belül a lakosság felé történ értékesítés (0,6%) és a társvízm veknek átadott vízmennyiség kismértékben (2%) növekedett a bázishoz képest.

A 2002. évi kiszámlázott csatornaszolgáltatási mennyiség 93 em3-rel (0,8 %-kal) haladta meg az el z évit. Az elvezetett szennyvíz mennyiségének növekedése a lakossági fogyasztói körhöz köthet . Esetükben 4,3 %-os növekedés figyelhet meg a bázis id szakhoz képest, melyet dönt en az új rákötések eredményeztek. A közületi fogyasztóknál kismérték csökkenés tapasztalható.

Az értékesítés nettó árbevétele 10.380.847 eFt, amely 5,6 %-kal haladja meg a tervezettet. Összetételét jellemzi, hogy több, mint 90 %-a az alaptevékenységekb l származik, így e tevé-

kenységek eredményessége dönt mértékben meghatározza Társaságunk gazdálkodását. A többlet árbevétel 23 %-a az ivóvíztermelés, -szolgáltatási, 14 %-a pedig a szennyvízelvezetési, -tisztítási tevékenységen realizálódott, meghatározóan a mennyiségi növekedés hatására. Az ipari víz esetében 8 %-os a tervhez viszonyított növekedés. Az egyéb tevékenységek árbevétele is kedvez en alakult. Kiemelked az épít ipari és az egyéb alaptevékenységen kívüli tevékenység árbevétel-többlete, amely az épít iparnál az évközben elnyert többletmunkák, az utóbbi esetében meghatározóan az új bekötések kapcsán felmerül munkák (ivóvízvételi lehet ség létrehozása, szennyvízbekötés, szakfelügyelet, hitelesítés, stb.) örvendetes eredménye.

Társaságunk 2002. évi adózás el tti eredménye 67.265 eFt, amelynek a tényez i a következ k. Az üzemi eredmény 101.737 eFt, mely 73.952 eFt-tal haladja meg a tervezettet. Ennek összetev i a 650.249 eFt-os üzemi bevételtöbblet, és az 576.297 eFt-os üzemi ráfordítás növekedés. Az értékesítési mennyiségek tervhez viszonyított jelent s növekedéséb l keletkezett üzemi bevétel-, és eredménytöbblet lehet vé tette a tervezett üzemi ráfordítás túllépését, így végrehajthatóvá váltak az üzleti terv eredményfügg feladatai. A pénzügyi m veletek eredménye 1.826 eFt-tal növelte, míg a rendkívüli eredmény 36.298 eFt-tal csökkentette az eredményt. Az utóbbiként az önkormányzatok támogatása jelenik meg, amelynek pozitív hatása a beruházások kapcsán – újabb épít ipari munkák, így közvetve eredményjavulás.

A Társaság statisztikai állományi létszáma 2002.ben 2758 f volt. Az átlagbér 102.973 Ft/f /hó. Az átlagkereset emelést 2 lépcs ben valósítottuk meg. Az év elején 9 %os volt a bérfejlesztés, a 12,7 %-os éves, átlagos növekedést évvégi egyszeri juttatással értük el. Decemberben plussz étkezési bont is juttattunk dolgozóinknak 15.000 Ft/f értékben, amely járulékaival együtt 70 mFt-ot meghaladó költséget jelentett Társaságunk számára.

Dolgozói véleményfelmérés a Gépészeti Igazgatóságon A 2002. évben zajlott a DRV Rt. életének els dolgozói elégedettség felmérése a Munkaügyi Osztály és a PR Iroda szervezésében, melyet a hagyományteremtés szándékával indítottunk el. A DRV Rt. 317 dolgozója tisztelt meg bennünket azzal, hogy megosztotta velünk véleményét. Bár kezdett l fogva hangsúlyoztuk, hogy szigorúan bizalmasan kezeljük a beérkez kérd íveket (a kiértékelésben résztvev kön kívül senki nem kap betekintést), ennek ellenére találkoztunk gyanakvással. Reméljük, hogy a kérd ívek kezelésének módja eloszlatta a bizalmatlanság légkörét, s meggy zte a kételked ket arról, hogy mind a Társaság vezet it, mind a felmérés lebonyolítóit csupán a vélemények érdekelték, nem a véleményt mondó munkavállaló kiléte. Terveink szerint a tavalyihoz hasonló terjedelm , a DRV Rt. egészére kiterjed vizsgálatot 2 évente végzünk, a köztes években kisebb munkavállalói csoportok megkérdezését tartjuk célravezet nek. Ennek megfelel en a 2003. évben a Gépészeti Igazgatóságon bonyolítunk le véleményfelmérést. Hogy miért éppen a Gépészeti Igazgatóságra esett a választás? A tavalyi felmérés során a Gépészeti Igazgatóságról a kiküldött kérd íveknek meglehet sen kis hányada érkezett vissza, ezért a felmérés adatai, eredményei a Gépészeti Igazgatóság tekintetében csak tájékoztató jelleg ek voltak, vélhet en nem tükrözték a dolgozói többség véleményét. A véleményfelmér lapokat, valamint a vezérigazgató úr által aláírt levelet 2003. május elején, a bérlapokkal együtt kapta meg az Igazgatóság valamennyi dolgozója. A kérd ív kérdései között szerepeltek a 2002. évi felmérés kérdései közül a legfontosabbnak tartottak, valamint olyan kérdések is, amelyek specifikusan csak a Gépészeti Igazgatóságra vonatkoznak – pl. a belföldi kiküldetés alatti szálláslehet séggel, étkezési lehet séggel és munkásszállítással kapcsolatos elégedettség. A kitöltött kérd íveket május 27-ig kellett (természetesen név nélkül) az Igazgatóság ebédl jében elhelyezett gy jt ládába dobni. S mit várunk a felmérést l? Sze-

retnénk értékelhet és felhasználható információkat kapni a munkavállalók véleményér l többek között a vezetéssel, a munkaszervezéssel, a munkakörülményekkel, a javadalmazással kapcsolatos témakörökben. Mint a felmérésben résztvev munkatársaknak küldött vezérigazgatói levél is említi, egy vezet nek folyamatosan van arra lehet sége, hogy jelezze a beosztottai munkájával kapcsolatos elégedettségét vagy elégedetlenségét. Egy beosztottnak erre jóval kevesebb alkalma nyílik. A dolgozói elégedettség felmérések egyik legnagyobb pozitívuma az, hogy rendszeres és szervezett formában történ visszajelzési lehet séget biztosítanak a dolgozók számára. Természetesen azt szeretnénk, hogy a megkeresett dolgozók minél nagyobb arányban élnének ezzel a lehet séggel. A beérkezett kérd ívek értékelésének, elemzésének módszerén nem változtatunk. Június hónapban készítjük el az adatok értékelését és elemzését, melyr l részletes tájékoztatást kívánunk nyújtani mind a vezetés, mind a Gépészeti Igazgatóság dolgozói számára. A tájékoztatás után kerülhet sor a megfelel következtetések levonására, az esetlegesen felszínre kerül problémák megoldása érdekében feladatterv, akcióterv összeállítására és megvalósítására – célként t zve ki a szervezeti egység hatékonyságának és vele párhuzamosan a dolgozói elégedettségnek a növekedését. Cservenné Boros Andrea humán szervez , Munkaügyi Osztály

Sikeres rendszertanúsítások Társaságunknál Mint tudjuk, Társaságunk évek óta integrált irányítási rendszereket m ködtet, melyeket szabályos id közönként fél évente / évente felügyeleti auditon, 3 évente megújító tanúsító auditokon vizsgálnak felül küls , független szakért k. Cikkünkben az utóbbi id ben történt sikeres auditokról számolunk be pár szóban. ISO 9001:2000 szabvány szerinti min ségirányítási rendszer tanúsítása Március utolsó hetében a DET NORSKE VERITAS Magyarország Kft. két auditora és 1 f szakért je vizsgálta felül és értékelte min ségirányítási rendszerünket. Társaságunk szakemberei nagyon jól szerepeltek az egész heti audit sorozaton, melyek a Központunkban, a Délbalatoni, az Észak-balatoni és a Pécsi Igazgatóságon folytak. A vezet felülvizsgáló nagyon elégedett volt, dicsérte a min ségügyi rendszerünk kiépítettségét, szabályozottságát, a rendszer megfelel üzemeltetését. Elmondása szerint a kollégák minden szavából kit nik, hogy már évek óta min ségügyi rendszerben dolgoznak, és a mindennapi munkát ebben a szemléletben végzik. Külön pozitívumként kiemelték az ügyfélszolgálatunk példamutató munkavégzését, informatikai rendszerünk kiépítettségét, ezáltal a bels kommunikáció magas szintjét, általánosságban az üzemeltetés szakszer ségét, a telepek rendezettségét.

Társaságunk jelent s értékének tartják szakembereinek felkészültségét, a munkához való hozzáállását. Példaérték nek értékelték képesítési el írásainkat és képzési tevékenységünket. Szintén kiemelked en jónak találták a min ségirányítási rendszerrel szorosan összefügg tevékenységeket (pl. bels auditori tevékenység). Az auditon csak két kisebb (rövid id n belül javítható) “nem megfelel ség” került felvételre, melyeknek a helyesbítése már id közben igazoltan megtörtént. ISO 14001:1996 Környezetközpontú Irányítási Rendszer felügyeleti auditja Mint már annyiszor, a Balatonf kajári Szennyvíztisztító Telep és szennyvízelvezet rendszerének KIR felügyeleti auditja május elején sikeresen megtörtént. Az itt dolgozóknak nemcsak a min ségirányítási követelményeket, hanem a szigorú környezetvédelmi el írásokat is be kell tartaniuk. Munkavégzésük példaérték , melyet a félévente sorra kerül felügyeleti audit (Lloyd’s Magyarország KFT szakembere végez) minden esetben igazol. A telep egyike azon létesítményeinknek, melyet nemcsak a hazai, de külföldi szakembereknek is bátran bemutathatunk. A vizsgálólaboratóriumaink ISO 17025:2002 szabvány szerinti akkreditálása Kevesebben ismerik azt a tényt, hogy 8 vizsgálólaboratóriumi szervezetünk közül 5 már akkreditált és 2 akkreditációja éppen folyamatban van. Laboratóriumaink akkreditációs követelményei szigorúbbak, mint a min ségirányítási rendszeré, hiszen minden laboratóriumunknak “szinte különálló” rendszert kell üzemeltetnie ahhoz, hogy megfeleljen az el írásoknak. Az akkreditációs felülvizsgálat minden tevékenységre és helyszínre kiterjed a laboratóriumban, nem úgy mint a szúrópróbaszer min ségügyi audit. Éppen ezért öröm számunkra, hogy laboratóriumaink sorban igen sikeresek az akkreditációs felülvizsgálatokon, melyet a NAT szakemberei végeznek. Nem véletlen, hogy a min ségügyi auditon a laboratóriumi tevékenységet szintén példaérték nek ítélték a felülvizsgálók. Összegezve: elmondhatjuk, hogy a küls auditokon és akkreditációs folyamatokon jól szerepelünk, munkavégzésünket a független szakért k is megfelel nek, s t nem kevés szakterületen kiválónak találják. De nincs vége a küls megmérettetésnek, hiszen a napokban kerül sor újabb laboratóriumok felülvizsgálatára, és újabb teleppel (Badacsonytördemic Regionális Szennyvíztisztító Telep) b vül a KIR rendszer is, melynek tanúsítására októberben kerül sor. A jó szerepléshez nélkülözhetetlen a szakmai ellen rzések folyamatossága, és a bels auditok is hozzájárulnak a min ségi, szabályozásnak megfelel munkavégzéshez. Szebényi Tiborné min ségügyi vezet

Az ÉDV Rt. látogatása A tatabányai székhely Északdunántúli Vízm Rt. 40 f s delegációja tett látogatást Társaságunknál 2003. április 29-én. A többségében szennyvízszolgáltatásban dolgozó kolléga egy képzési program keretében kereste fel a Balatonf kajári Szennyvíztisztító Telepet, ahol Kuti János telepvezet és Dónucz László PR vezet fogadta a látogatókat. Vendégeink megtekintették Társaságunk referenciafilmjét, majd megismerték a telepen folyó munkát, az alkalmazott technológiát. Ezt követ en a tapasztalatcsere a Siófoki Szennyvíztisztító Telepen folytatódott, ahol Székely István üzemvezet mutatta be a szagtalanítási eljárás számítógépes vezérlési és kontroll mechanizmusát, majd a látogatás az egyik átemel nél fejez dött be, ahol az eljárás gyakorlati alkalmazását tekinthették meg vendégeink.

Az Üzemfenntartási Osztály vezet je: Viola Ferenc Viola Ferenc ez év február 11.-t l tölti be az Üzemfenntartási Osztály osztályvezet i posztját. 1980-ban végzett a M szaki Egyetem Gépészmérnöki Szakán, épületgépészként. Az els munkahelye Budapesten volt a Tervezésfejlesztés és Technikai Építészeti Intézetnél. Családi okok miatt Kaposvárra költözött, ahol a Sióinvest Mérnöki Irodában tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozott. A kés bbiekben gázellátást és labormérést oktatott a Pollack Mihály M szaki F iskolán. 1991-t l él a családjával együtt Zamárdiban, ahol a Polgármesteri Hivatal M szaki Irodáját vezette közel 6 éven keresztül. Id közben a gazdasági mérnöki diplomát is megszerezte. Ezután a munkája újból a f városhoz kötötte, ahol 1 évig dolgozott a M egyetem egyik Innovációs Parkjában. 1998 márciusában került a DRV Rt. legnagyobb területi egységéhez, a Dél-balatoni Igazgatósághoz. Osztályvezet i kinevezéséig a Balatonföldvári Ivóvíz Üzemvezet ség üzemvezet i teend it látta el. Elmondása szerint az itt eltöltött öt év pályafutásának meghatározó id szaka volt. Ez els sorban abból adódik, hogy az üzemvezet ségeken nagyon szerteágazó tevékenység zajlik. Gyakoriak az el re nem várható problémák, melyek megoldására az iskolában megszerzett ismeret önmagában nem elegend . Szinte mindennaposak a konfliktushelyzetek, például a fogyasztókkal, a társközm vekkel, vagy éppen a dolgozókkal. Az üzemvezet ség életének komoly és felel sségteljes részét képezi az emberek irányítása, a napi tevékenység meghatározása, majd az elvégzett munka ellen rzése. Ezekb l a feladatokból azonban olyan tapasztalatra és gyakorlati tudásra tesz szert az ember, melyeket a kés bbiekben is tud hasznosítani. Viola Ferenc n s, három fiú édesapja. Gyermekei 10, 13 és 17 évesek. A legid sebb Gimnáziumba jár Siófokon, a két kisebb pedig a Vak Bottyán Általános Iskola tanulója.

- Miért döntött úgy, hogy elvállalja a felajánlott munkakört? - A felajánlott poszt nagyon megtetszett, szakmai kihívást láttam benne. Másrész kíváncsi ember vagyok, szeretem próbára tenni magamat a megszokottól eltér , új feladatokban. Eddigi tapasztalatom alapján úgy t nik, hogy ebben a munkakörben megtaláltam azt, amire számítottam. - Milyen kihívások elé néz üzemfenntartási osztályvezet ként? - Alapvet en az a jogi és gazdasági szabályozási környezet határozza meg tevékenységünket, amelyben Társaságunk is m ködik. Ma igen nehéz feladat anyagi forrást teremteni ahhoz, hogy korszer , hatékony rendszert tudjunk m ködtetni az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízkezelés területén. Nagyon hátrányosan érint bennünket az a forráshiány, ami az üzemfenntartási tevékenységünket jellemzi. A rekonstrukciós munkák minimális mértékének például el kellene érnie az üzemeltetett hálózat hosszának az egy százalékát. Ezt azonban gazdasági okból kifolyólag nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni, így az ivóvíz és a csatornahálózatunk állapota sajnos folyamatosan romlik, jobb esetben szinten marad. Jelent sek a veszteségeink is, ezért az els negyedévben kiadásra került egy intézkedési terv, mely az értékesítési különbözet csökkentését célozza meg. A területi igazgatóságok szintjére lebontott feladatok végrehajtásától azt várjuk el, hogy az értékesítési különbözet, ha nem is nagy ütemben, de folyamatos csökkenést mutasson. Ehhez kapcsolódik többek között a kombimér , a távleolvasásos és a chekker program is. Ennek keretében új mérési módokat kísérletezünk ki, mely egyrészr l javíthatja a lakossági kapcsolatrendszerünket, másrészt pozitívan befolyásolhatja az értékesítési különbözet alakulását. Természetesen a munkánk során a rutinszer feladatokat is ellátjuk, amely a fenntartási tevékenység tervezésének, végrehajtásának és ellen rzésének részfeladataiból tev dik össze. Szeretném kiemelni a következ id szak egyik jelent s feladatát, ami els körben a hálózatrekonstrukció koncepcionális szint vizsgálatát jelenti. A vállalat egészét tekintve felmérjük az ivóvízhálózataink állapotát, megbecsüljük azok várható élettartamát és meghatározzuk a hozzájuk rendelend tevékenységeket. A rendelkezésünkre álló adatok alapján állítjuk fel a végrehajtási, majd a költség tervet. A program kidolgozásával és beindításával az a célunk, hogy megel zzük a haváriaszer meghibásodásokat. Ebben az összetett munkában az osztály dolgozóin kívül segítségünkre lesznek a területi igazgatóságok és az üzemvezet ségek munkatársai is. A kezdeti nehézségek után ez év január elsejét l élesben beindult az SAP PM modul alkalmazása, bár a modul által nyújtott lehet ségek még nincsenek teljesen kihasználva. Egy évet prognosztizáltunk a rutinszer gyakorlat megszerzésére. Az elhangzottakhoz Viola Ferencnek sok sikert és kitartást kívánunk! - Drescherné -

Heinzlmann János az új beruházási osztályvezet 1948. szeptember 30-án született egy Komárom megyei településen, Bajnán. Itt végezte el az általános iskolát, a középiskolai tanulmányait pedig Esztergomban folytatta. Diplomát el ször a Pollack Mihály M szaki F iskolán szerzett, majd 1996-ban elvégezte a Kodolányi János F iskola Vállalkozási Szakát, ahol szakokleveles mérnökként végzett. Az el írásoknak megfelel en rendelkezik építési, gépész, és mélyépít -beruházói szakképesítéssel. Pályafutása során megszerezte a szükséges m szaki ellen ri vizsgákat is. Els munkahelye 1971-t l a K bányai Gyógyszerárugyár Dorogi Gyáregysége volt, ahol tíz éven át beruházási m szaki ellen rként tevékenykedett. 1983-ban n sült meg, azután a családjával Siófokon telepedett le. 1983-ban kezdett el a DRV Rt-nél dolgozni, ennek immár húsz éve. 1993-ig a célcsoportos állami beruházások kivitelezésének m szaki ellen re volt, majd lett a beruházási csoport egyik vezet je. Két leánygyermek boldog édesapja. A nagyobbik lánya jelenleg a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem els éves hallgatója. A kicsi még csak 5 éves, óvodába jár. Felesége magángyógyszertárat vezet a Foki hegyen. Szabadidejének nagy részét a gyermekeivel tölti, és ha jut rá ideje, szívesen kertészkedik. -Korábban beruházási csoportvezet ként dolgozott az osztályon. Milyen plusz munka vár Önre osztályvezet ként? A korábbi tevékenységemhez képest plusz feladatot jelentenek a min ségirányítási rendszerhez kapcsolódó folyamatgazdai tennivalók, melyeket az el dömt l örököltem meg. Csoportvezet ként a beruházási terv elkészítésébe csak részben folytam bele, most viszont rám hárul a munka teljes folyamata. Az osztály részére összeállított feladatokat tervszer en hajtjuk végre a területi igazgatóságok igényeinek és Társaságunk fejlesztési lehet ségeinek megfelel en. Ezen kívül van még olyan kötelezettségünk, amit az önkormányzatok felé lebonyolítóként vállalunk el. Az utóbbi két évben a munka mennyiségét tekintve ezek a munkák a beruházási tervnek többszörösét teszik ki. Pénzügyi oldalról nézve a jelenlegi beruházási tervünk 1,4 milliárd forint, ezzel szemben az önkormányzatok felé vállalt lebonyolítói munkánk a 9 milliárd forintos értéket is meghaladja. Az adatokból jól látszik, hogy sokkal nagyobb mennyiség munkát vállalunk a DRV Rt-n kívül annak érdekében, hogy a stratégiai célkit zéseinknek megfelel en ápoljuk a kapcsolatot a fogyasztókkal és az önkormányzatokkal. Bízunk benne, hogy azokon a területeken, ahol a szennyvízberuházást kiviteleztettük, a DRV Rt. lesz majd az üzemeltet . Június végén helyezzük üzembe a Barcsi szennyvízprogram keretében megvalósuló legjelent sebb önkormányzati lebonyolításunkat, ami országos szinten is a legnagyobb közm beruházás. Barcs és 17 környékbeli település szennyvízelvezetését, és tisztítását oldja meg. M szaki átadás közeli állapotban van néhány beruházás a Balaton északi oldalán lév több településen, valamint a Fejér megyei Iszkaszentgyörgy térségében. - Milyen tervei vannak a jöv re nézve?

A területi igazgatóságok felé van egy kis restanciám, mert az utóbbi id ben a nagy volumen munkák lekötöttek, napi kapcsolatom els sorban a Somogy megyei és a Fejér megyei Igazgatósággal volt. Szándékomban áll a területi igazgatóságokkal konzultálni az elvárásaikról és igényeikr l a beruházásokkal kapcsolatban. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a likviditási gondok elkerülése érdekében a tervünk ütemét be kell tartani és a beruházási keretben meghatározott összeget nem lehet túllépni, annak módosításáig. Az elhangzottakból kit nik, hogy az új osztályvezet a többlet feladatok miatt nincs könny helyzetben. A tervei megvalósításához ezúton is sok sikert és kitartást kívánunk! Drescherné H. Andrea

Szezon el tti tájékoztató a Somogy megyei Igazgatóságnál A május 27-ei önkormányzati tájékoztató helyszíne a Kaposvári Inkubátorház volt, amely már nevével is szimbolikusan azt jelezte a résztvev knek, ez egy alkalmas hely lehet a megszületend jó gondolatok további életben tartására. Jöttek is szépszámmal a meghívott polgármesterek, a hatóságokat képvisel k, ami nem is csoda, mert a DRV Rt.-nél a legtöbb ellátott település ehhez az igazgatósághoz tartozik. Bóta László igazgató köszönt jét követ en mely során bemutatta a cégvezetés képviseletében érkezett vezet ket, valamint Hanzel Dorinát, az új Lengyeltóti Üzemvezet ség vezet jét - szólt a tájékoztatók évtizedes hagyományáról. Társaságunk számára mindig nagyon fontos, hogy a megjelent önkormányzati, és hatósági képvisel k észrevételeikkel, javaslataikkal helyben is értékeljék a munkánkat, és ezzel segítséget nyújtsanak részünkre, hogy minél jobban megfelelhessünk fogyasztóink egyre magasabb szint elvárásainak. Az igazgató beszámolójából mindjárt az elején kiderült, hogy a felkészülés a 2003. évi csúcsfogyasztási id szakra a DRV Rt.-nél a min ségirányítási rendszer és az el z években már bevált terveknek megfelel en történt. Nagy örömünkre szolgált, hogy a szezoni szemlék során ebben az évben rengeteg önkormányzat is részt vett az ellen rzéseken. Egy az egész társaságot érint új típusú felmérést ismertetve, a következ ket mondta Bóta László: - Mivel mind stratégiai céljaink, mind min ségcéljaink között a fogyasztókkal való kapcsolatrendszer javítása kiemelt fontossággal szerepel, így elkészítettük a fogyasztók véleményének áthatóbb megismerésére szolgáló fogyasztói elégedettség felmérést. A kiértékelést követ en a Somogy megyei Igazgatóság területén az alábbi megállapítások tehet ek: javítani szükséges a fogyasztók szolgáltatást érint tájékozottságát, a szolgáltatott ivóvíz min ségét, a hibaelhárítások gyorsaságát, a fogyasztói megkeresések ügyintézésének gyorsaságát, és meg kell el znünk a szennyvízszolgáltatás szaghatását. Amivel viszont a legjobban elégedettek voltak a megkérdezettek az a számlázás és leolvasás pontossága volt. A következ téma, mint

ez kés bb a kérdésekb l is kiderült, váltotta ki talán a legnagyobb érdekl dést. Nem csoda, hisz zsebbe vágó dolgokról tett említést az el adó Bóta László: - Nagyon fontos feladatul t ztük ki az értékesítési különbözet csökkentését. Az adatszolgáltatásnál minden évben megküldjük valamennyi önkormányzatnak, hogy mennyi volt a hálózat vesztesége és mennyi az értékesítési különbözet. A 2002. évi adatfeldolgozások után a Somogy megyei Igazgatóság a m ködtetése alatt álló ivóvízrendszerekre vonatkozóan az átlagos értékesítési különbözetet 31 %-ban állapította meg. Csökkentésére egy középtávú programot dolgoztunk ki, melynek keretében szerepelnek diagnosztikai felmérések, és az ezt követ hálózatcserék. A tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy általában a régi acélhorganyzott beköt vezetékek korrodáltak, itt szivároghat el a legtöbb víz. És ha már veszteségekr l volt szó, nem mulaszthatta el megemlíteni, hogy a Társaságunknak nagyon fontos a kintlév ségeink csökkentése. Ennek érdekében peres úton van már a legtöbb ügy, illetve most már kapcsolatba kellett lépniük egy behajtó céggel, akik Barcs térségében kezdték meg a mintegy 360 ügy behajtását. A szakmai feladatok ismertetésére rátérve, az ivóvízbázisok tényleges kapacitásának és a csúcsidei vízigények növekedésének vizsgálatából a következ derült ki: az igazgatóság valamennyi mélyfúrású kúton végrehajtotta a vízhozam méréseket. Ezeket összehasonlítva az el z év csúcsfogyasztási adataival kiderült, hogy igazából két település Böhönye és Hetes a legveszélyeztetettebb. De gondok lehetnek még további 41 településen, amelyek egy kutas vízbázissal rendelkeznek. Szükség lenne új kutak fúrására, de a közelmúltban csak kett készült el, Nagykorpádon, és Niklán-Csömenden. Az ivóvízhálózat állapotával kapcsolatban közölte, hogy a rendszeres hálózatellen rzések mellett, elvégezték a szerelvényaknák tisztítását, karbantartását, valamint a hálózatfert tlenítéseket valamennyi vízm vezetékhálózatán. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 201/2001 (X. hó 25.) Korm. rendelet szerint 2009-ig lehet a vízmin ség javító intézkedések végrehajtását befejezni, közösen az önkormányzatokkal. A cél a vas- és mangántalanítás, az ammónia- és arzénmentesítés. De nem szabad szem el l téveszteni a 21/2002 IV. KöViM rendeletet sem, amely a vízbázisok vízmin ségének figyelése, ellen rzése fel l rendelkezik, mert a kutakra fontos, meghatározott paramétereket rendel. Áttérve a szennyvíztisztítás értékelésére az el adó a b vebb anyagból a következ ket tartotta a leginkább érdekl désre méltónak: - Barcs és 17 társult település szennyvízcsatornázása és közös szennyvíztisztító telepének építése elkészült, melynek próbaüzeme 2003. február 1jével megkezd dött. A mérési eredmények jók voltak a kezdetben, most azonban határérték körüliek, mert valószín leg állati eredet szennyez dés került a rendszerbe. Elképzelhet az is, hogy a bekötések során ott, ahol van házi szivattyú, a derít kb l koncentrált szennyvíz kerülhetett a csatornába. Szükséges az önkormányzatok segítsége, a felvilágosítás, hogy ez többet ne történhessen meg, mivel közeleg június 30. és a rendszert csak jó eredménnyel lehet használatra átadni! Az el adás folytatásában magának a szennyvízcsatorna hálózat állapotának értékeléséb l kiderült, hogy az újonnan épült m anyagcsöves rendszerekkel nincs semmi probléma, míg a régi beton, azbeszt csövek általában gyökérbenövésesek, így a bejutó csapadékvíz miatt óriási id szakos terhelésnek van kitéve a rendszer. A beszámoló végén Bóta

László felhívta a jelenlév k figyelmét arra, hogy a következ évben nagy feladatot jelent majd a vízórák hitelesítése, mivel a mér k 60-70 %-ának jár le a hitelessége jöv re. Alig, hogy befejezte az el adását, azonnal záporozni kezdtek a jelenlév k kérdései, az el adó és természetesen a menedzsmentet képvisel kollégák felé is. Fajcsi János, Somogyaszaló polgármestere az ammónia tartalom egészségügyi vonzataihoz való felkészülésr l érdekl dött. Sándor János Lengyeltóti képviseletében örömmel üdvözölte, hogy jó eredménnyel megtörtént a fogyasztók elégedettségi felmérése, de a jövend beli ügyfelek nevében kérte a szolgáltatói hozzájárulások gyorsabb kiadását, mert ez most néha 60-70 nap alatt intéz dik csak el. Bóta László igazgató az els két kérdésre válaszolva elmondta, saját laboratóriumi vizsgálataik alapján rögtön jelzik a felhasználók felé, ha pl. az ammónia tartalom túlmegy egy határértéken. A mentesítést 2009-ig kell elvégezni, melyre a szolgáltatót kötelezik, de ez els sorban tulajdonosi feladat. A másik felvetésre a következ volt a válasza: - Én azt nem állítottam, hogy a fogyasztók maradéktalanul elégedettek voltak mindennel, így például ennek a hosszú engedélykiadási határid nek is utána kell néznünk. Pintér Rezs , Somogyszob körjegyz je dicsérte a Nagyatádi Üzemvezet séget egy hétvégi frappáns hibaelhárítás kapcsán. Egerszegi Ferenc Szentgáloskér polgármestere volt az, aki a többiek egyetértésével kérdezte az egyik legfontosabbat, hogy mib l ered a vízveszteség? Erre el ször Bóta László válaszolt: - A hálózatok nagy része azbeszt cement, és a bekötések horganyzott cs b l készültek, ezek pedig sajnos esetenként szivároghatnak. De el fordulhat a vízmér hibájából, és lehet esetleg vízlopás is. A 30% körüli veszteség átlagos, az ideális 20% lenne, az alá nem tudjuk vinni a hálózati veszteséget. Itt egyébként a költségtöbblet a felhasznált energiából, és a felhasznált vegyszerb l adódik, ami veszend be megy. Ez költségoldalról köbméterenként 20-30 Ft-ot tesz ki, tehát szerencsére nem a teljes vízdíjjal kell számolni. A téma fontosságának kapcsán Pálfi Imre vezérigazgató-helyettes is felszólalt: - Az értékesítési veszteség figyelemre méltó a költségek oldaláról. Sajnos a hálózatok egy része rossz m szaki állapotban van, rekonstrukciós program alá kellene venni ket. A diagnosztikai feladatot szeretnénk magunk elvégezni, ehhez eszközzel is rendelkezünk, de ami sokkal fontosabb, hogy pénzügyi forrást is kell hozzá találni. A fórum utolsó részében került sor Molnár Béla fejlesztési igazgató el adására, melyben a Tárcaközi Bizottság 2003. évre vonatkozó döntésér l, a 2003-2004-ben lejáró koncessziós szerz dések ügyér l, valamint az új díjkalkulációs sémáról tájékoztatta a jelenlév ket. - 2003-ban a költségvetés el irányzatában csak 200 millió forinttal volt több a támogatás összértéke, összesen 5,1 milliárd forint, mint 2002-ben. Ezt képvisel i kezdeményezésre 5,6 milliárd forintra emelték. 2003. évre országosan 1185 önálló település adott be támogatási igényt: 151 ivóvízátvétel esetében, 938 ivóvíz szolgáltatásnál, 514 pedig csatornaszolgáltatásnál. 2003. évre a Tárcaközi Bizottság által az ivóvíz szolgáltatásnál a támogatási küszöbérték 255 Ft/m3, az ivóvíz + csatornaszolgáltatásnál 465 Ft/m3. Az összes igény azonban 7 milliárd forintot tett ki, ezért a támogatási igényeket a Tárcaközi Bizottság korrigálta az adott 5,6 milliárd forintig. Err l a korrekcióról az érintetteket a DRV területén május végéig értesítettük. - Tájékoztatást kaptak az önkormányzatok arról is, hogy a Somogy megyei Igazgatóság területén 2003-ban 30 db, 2004-ben 39db koncessziós szerz dés határideje jár le. Molnár Béla tájékoztatta a jelenlev ket, hogy a vízgazdálkodás IX. §-nak 2. bekezdésében foglaltak szerint

az önkormányzatoknak lehet ségük van arra, hogy a DRV-t, mint vízi közm szolgáltatásra alapított céget közvetlenül is megbízhatják hosszú távú üzemeltetési feladatokkal. Társaságunk úgy ítélte meg, hogy az elmúlt 10 év együttm ködési tapasztalatai segítik és alátámasztják ennek a törvény adta lehet ségnek a kihasználását. - A fejlesztési igazgató végül arról a három éves projektr l beszélt, amelynek keretében kiépült az SAP R/3 alapú informatikai rendszer társaságunknál. A rendszer el nye, hogy a társaság gazdálkodása naprakészen követhet , valamint az állami és önkormányzati tulajdonú víziközm vek üzemeltetése során felmerült költségek egységes szerkezetben kezelhet k. Az informatikai rendszer lehet séget adott arra, hogy az eddig 28 soros díjkalkulációt leegyszer sítsük, átláthatóbbá tegyük a költségek követését. Az egyszer bb díjkalkulációra való áttérés érdekében szerz désmódosítást kezdeményezünk, amelyet rövid id n belül minden érintett önkormányzatnak megküldünk. Az új és a régi díjkalkuláció összehasonlítását táblázatos formában a fórum résztvev inek rendelkezésére bocsátottuk. A tanácskozás lezárásául Pálfi Imre közm igazgató vezérigazgató-helyettes foglalta össze a legfontosabbakat: - A tájékoztató során Bóta László igazgató utalt rá, hogy milyen kihívás el tt állunk. Az országos vízmin ség javító programnál úgy érezzük, hogy nehezen indul, pedig ebben az évben már lényeges lépéseket kellene tenni ahhoz, hogy megfelel ütemben tudjuk majd elvégezni a feladatokat 2006-ig. Az országos szennyvízelvezetési és tisztítási program is nagyon sok települést érint, s ezen a területen is vannak közös teend ink. Én a magam és a Társaságunk részér l messzemen en szeretném támogatni a munkájukat. Szabó Gábor

Vizes vérvonal El szó egy induló sorozathoz Történt, hogy a 2003-as Víz Világnapja rendezvényen kitüntetett legrégebbi törzsgárda tagokat szerettük volna sorban bemutatni Önöknek. Ám már az els cikk megírása közben valami fantasztikus többlettel találkoztunk, egy háromgenerációs vizes famíliával. Már ez is óriási meglepetés volt, pláne amikor kiderült, hogy nem egyedülálló eset ez (a jogos el döket is beszámítva) a DRV történetében. Így aztán nemcsak a kollégák önmagukban, hanem családok tömör történetei kerülnek majd az újságunk hasábjaira. Talán így már a sorozat címét sem kell magyaráznunk. Példaként említhetjük az egykor nagy sikerrel vetített Onedine család történetét, és ezzel talán kész is a magyarázat, mert ha a tévéfilm jeleneteire már nem is emlékezünk, az nagyon sokunkban megmaradhatott bel le örök tanulságul, hogy egy vállalkozás fennmaradásában milyen fontos és meghatározó lehet egy apáról-fiúra szálló jó “családi vonal”. Úgy gondolom, kijelenthetjük, hogy még egy nagy vízszolgáltató társaság esetében sem lehet ez másképp. Ebben az ágazatban ugyanis a bizalom és az ember az egyik legfontosabb tényez , és kiben lehetne jobban megbízni, mint abban, akinek már a nagyapja és az édesapja is “adta nekünk” a vizet.

Keressük tehát a három generációs családokat a DRV Rt-nél. Kérjük, jelentkezzenek, hogy bemutathassuk ket ország-világ el tt!

Bagó Lajos és a Bagó család Kivel is kezdhetnénk mással legméltóbban ezt a sorozatot, mint cégünk legid sebb törzsgárda tagjával, Bagó Lajossal, a Balatonalmádi Vízm “örökös tagjával”. Aki bár 1995-ben hivatalosan nyugdíjba ment, de azóta sem pihen, hanem kora ellenére, fiatalokat megszégyenít “hetvenkedéssel” dolgozik tovább, immár 45 éve ugyanazon a helyen. Teszi mindezt úgy, hogy egyetlen napig sem volt soha betegszabadságon. Azt a kollégánkat mutatjuk tehát be, akit édesapja - a ma már nem él id sebb Bagó Lajos Almádi vízszolgáltató - indított el a pályán, és akinek szintén sikerült jó példát mutatnia, mert fia, Attila immár 15 éve társaságunk megbecsült dolgozója. És a családi vonalat tovább kutatva, megemlíthetjük még kollégánk apai ágú els unokatestvérét, Bagó Lászlót is, aki nyugdíjazásáig több mint 30 évet szolgált le a Füredi Vízm nél. A figyelemfelhívó életrajzi adatok után, következzék most az el szóban említett legfontosabb tényez , maga az ember: Bagó Lajos személyesen. Az Almádihoz tartozó Vörösberényben, a k vel kirakott családi háza udvarán találkozunk el ször. Gyönyör en felújított veterán motorbiciklik és kisebb - nagyobb különleges kakasok és tyúkok mellett elhaladva érünk aztán be hátulról a lakásba, melynek nappalijában egy csodálatos, kardokkal és egyéb szúrófegyverekkel kirakott fal tövébe leülve kezdjük az ismerkedést a Bagó családdal. Mármint történetünk f szerepl ivel, Lajossal és fiával, Attilával. - Úgy kétéves koromban költöztünk ide. Édesapám, aki az egyik legjobb hír bádogos és vízszerel volt a környéken, a világháborús évek alatt üzemeltetési megbízást kapott az Almádi akkor még községi - Vízm t l. Mellette tanultam ki a szakmát, inkább a vizes ágát választva nem ok nélkül, mert a bádogozáshoz akkor még az edények foltozása is hozzá tartozott, és a javított lábasokat, fazekakat nekem kellett biciklin zörgetve mindenhova hazaszállítani, amit borzasztóan szégyelltem, f leg a lányok el tt. 1952-ben vízvezeték szerel szakmunkásvizsgát tettem. Aztán a Munkaer Tartalék Hivatal utasítása és saját elhatározásom alapján Pestre kerültem az Újpesti Vízm höz. Sokat láttam és tanultam, de a szívem hazahúzott, és a katonaság letöltése után, 1957-ben visszakerültem Almádiba, a Vízm höz-. Minden sért döttség nélkül, csak úgy tanulságképpen, megmutatja milyen segédeszközök társaságában kezdte a munkát. Ehhez persze ki kell mennünk a m helybe, melynek egyik sarkában egy félt gonddal óvott zöldre fújt 1957-es kiadású Pannónia de Lux motor társaságában találjuk a lerobbant “lengyel biciklit, a sportszatyornak kinevezett horganyzott vödröt és a menetvágókat”. - Persze azért fejl dött a technika nemcsak a szerszámoknál, hanem a közlekedési eszközöknél is – mondja az id sebb Bagó. Az eddig munkában töltött évek alatt már két saját tulajdonú Simsont használtam el, és most egy modernebb japán robogóval járok. De legtöbbször - és itt

érünk vissza igazán a mába - kocsival jönnek értem, ha sürg s a dolog -. Az ugyanis már az eddigiekb l is kiderülhetett, hogy a vízellátás h skorát is egy helyben megélt Bagó Lajos pótolhatatlan ismeretekkel rendelkezik a környék közm veivel kapcsolatban. - Mindenhova, mindenért engem hívnak - mondja lényéb l fakadó szerénységgel, de azért jogos büszkeséggel. - Meghibásodás, cs törés esetén sokszor hiába ugyanis a rajz, ha a tolózárak sem m ködnek mind. Itt Almádiban, ahol a szintkülönbségek miatt négy zónából áll a rendszer, azt is tudni kell melyik, hogy kapcsolódik a másikhoz. Én hála istennek fejben tartom az egészet. Igaz, az a “pár év” gyakorlat is segít ebben. Rengeteg dologról mesél, amit még mind megírhatnék, de számomra most már a legfontosabbá az válik, amit a papírról felpillantva végre felismertem: régen volt alkalmam látni ilyen harmonikus együttm ködést apa és fia között. Két vidám, közvetlen, szeretetben él ember, akik a riport alatt egymás mondatait, gondolatait folytatták sokszor, vagy válaszoltak a másik helyett. Még egymás hobbijáról is olyan szépen beszéltek, hogy nehezen lehetett csak kihámozni, hogy a fiú Attila a motorok, míg édesapja a kardok gy jt je. Aztán munkás élete emlékein visszatérve a mához, Bagó Lajos elmondja a legfontosabbat: - A környéken él id sebb nénik még mindig hozzám csengetnek be, ha valami vízzel kapcsolatos gondjuk van. Én csak hallgatok egy darabig, mert éppen azon gondolkodom, hogy a riport közben egyszer sem jutott eszembe, hogy bácsinak nevezzem. Aztán gyorsan kapcsolok, és hangosan kimondom, remélem nemcsak saját, hanem minden kolléga nevében is: Isten éltesse még sokáig Bagó Lajost, és a fiát, és tartsa meg a Vízm ves Bagó famíliát! Szabó Gábor

Kedves Bizalmiak, Tisztségvisel k! Tisztelt Tagjaink, Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezetének Intéz Bizottsága az alábbiakról tájékoztatja tagjait, munkatársakat: Bár túl vagyunk a 2003. évi Bérmegállapodás végrehajtásán, tapasztalatairól néhány gondolatot érdemes papírra vetni, hisz a közmondás is úgy mondja a “SZÓ ELSZÁLL” az “ÍRÁS MEGMARAD”. A korábbi években is el fordult, hogy több tárgyalási fordulóban nagy viták közepette, de id ben megszülettek a bérfejlesztésr l a döntések. Az els alkalom 2003. év volt, amikor aláírásgy jtéssel támasztotta alá a VKDSZ Szövetség tárgyaló csoportja a dön-

téshez érveit. Egyben megteremtette az alapjait egy sikeres középtávú megállapodás megkötéséhez. Arról tájékoztatjuk tagjainkat, hogy el készítés alatt van – elkészült – a középtávú megállapodás tervezete, várhatóan szeptemberben folytatódik róla az egyeztetés. Tájékoztatónkhoz mellékelünk egy értékelést, mely a tulajdonos KvVM-VKDSZ 3 évre szóló megállapodásának fontos elemét, a bértömeg típusú bérmegállapodás egy éves tapasztalatait értékeli. Az értékelés magába foglalja a management és a VKDSZ álláspontját. Az is igaz, a bérfejlesztést követ en nem áll rendelkezésünkre részletes elemz anyag arról, hogy mennyiben változott a korábban minimálbéren foglalkoztatottak száma. 2002. évben 489 f , vagy hogyan alakult a további 1300 f 50-65 eFt közöttiek alapbére. Az els félév értékelését követ en vélhet en megkapjuk a választ. Néhány dolog természetesen kedvez en változtathatja bérhelyzetünket, amennyiben teljesül a 8 %-os bértömeg fejlesztés végrehajtása, a tevékenység b vülés bérkorrekciója és nem tervszer létszámleépítéssel, de takarékos létszámgazdálkodással növelni tudjuk társaságunk hatékonyságát. A DRV Rt. 2003. évi Kollektív Szerz dés módosítása a bérmegállapodás vitáinak árnyékában nem, de aláírását követ en reflektorfénybe került. Okát a készenlét díjazásának átlagkeresetr l alapbérre történ módosítása váltotta ki. Id közben a VKDSZ kezdeményezésére vezérigazgató úr a területi igazgatóknak körlevélben (Mü-5/064/2003.sz.) felhívta a figyelmét a munkáltatói álláspontra, mely megteremti; magába foglalja a lehet ségét annak, hogy üzemi megállapodás szülessen a készenlét díjazásáról. A vezérigazgatói levél tesz utalást arra is, hogy Rt. szinten “…megbízásunk alapján a társaság kötelezettségeit is figyelembe vev , az alaptevékenység és a hozzá kapcsolódó munkafolyamatok ellátási metodikáit áttekinthet munka folyik. A felülvizsgálat a készenléti tevékenységet is érinti.” A mi értelmezésünkben a management várhatóan 2004 évt l a készenlét, ügyelet rendszerét egységesen szándékozik szabályozni. A KSZ módosításakor újból tárgyalunk róla. Mire a DRV Hírek az olvasó kezébe kerül, a másik sokak által vitatott kérdés - a Beiskolázási támogatásról - bízunk benne, megoldásra kerül. Bár az összeg 2002. évhez viszonyítva 2,7 millióról 5,8 millióra emelkedik, a keret további növelésére nincs lehet ség, ugyanakkor várhatóan a merev szabály – csak 14 éves korig – enyhül, és üzemi döntéssel a jóléti keretb l az összeg is kiegészíthet . 2003. április 23-án került megtartásra a DRV Rt. Közgy lése. A DRV Hírek sokat írt és ír még ezen eseményr l, számunkra munkavállalók számára a dönt megállapítás, miszerint “az Rt. 2002. évi gazdálkodása eredményes volt” fontos TÉNY. A jöv t illet en a 2003 évi üzleti terv fontos dokumentum, hiszen rögzíti a célokat, a +2 %-os bértömeg fejlesztés feltételinek megteremtését. Gábor Imre titkár a dolgozói részvények értékesítésével kapcsolatos napirend kapcsán kezdeményezte: - a tulajdonos vizsgálja meg annak lehet ségét, hogy a dolgozóktól visszavásárlásra kerül részvények újból forgalomképesek legyenek a dolgozók között, - vizsgálja meg, hogy a részvénytulajdonosok az eredmény terhére osztalékot kaphassanak,

- tovább b vülhessen kedvezményes vásárlással, 15 %-ig a dolgozói részvénycsomag. A felvetés a közgy lés jegyz könyvébe bekerült. Végezetül néhány aktuális kérdésr l adunk közre információt: - Hajdúszoboszlón a VKDSZ Munkahelyi Szakszervezete 1 db 38 m²-es apartmant vásárolt, üdültetési célokkal szakszervezeti tagjai számára: - az üdül építése jó min ségben zajlik, - a vételár harmadik részletének átutalása el tt vagyunk, - az üdültetés szabályait kialakítjuk. - A VKDSZ Szociális és Oktatási Alapítványa Pályázatát közreadtuk! “ Az ágazatban dolgozó munkavállalók gyermekei iskoláztatásának egyszeri támogatására” A pályázat benyújtásának határideje: 2003. augusztus 11., de ÜSZB szinten kérjük benyújtani ezt megel z en 10 nappal. - Bizalom Országos Nyugdíjpénztárt reprezentáló tájékoztató. Propagáljátok és ajánljátok munkatársaknak, bárkinek, hiszen országos pénztárként bárki tagja lehet. - Ígéretünkhöz híven adunk tájékoztatást volt munkatársunk munkaügyi perér l: - Másodfokon is Pálfi Márta, volt munkavállalónknak adott igazat a Veszprém Megyei Bíróság, ugyanis jogtalanul mondott fel érintett munkavállalónak a területi igazgató, amikor 8 óra helyett 4 órában szándékozta foglalkoztatni és ezt az érintett nem fogadta el. - Az ügy általunk megvonható tanulsága ugyan több id t igényelne, de az ténykérdés: 1. A dolgozó, kontra munkáltatói jogokat gyakorló vitáját célszer lett volna a vita keletkezésének stádiumában komolyan kezelni. 2. A VKDSZ jogásza dr. Paller Zsuzsanna ügyvéd méltóképpen képviselte a munkavállaló érdekeit, hiszen megközelít en több százezer forint kártérítésre kötelezte a DRV Rt-t a bíróság. 3. Fellebbezésnek nincs helye, de az igaz, hogy Pálfi Márta már nem a DRV Rt dolgozója. Vajon akik ebben közrejátszottak felel sségvonásra kerülnek-e? A kérdésre keressük a választ. - Végezetül Szakszervezeti Szolgáltatásainkról! Mint ismert szakszervezeti tagjainkra a Signál Biztosító Rt-vel balesetbiztosítást kötöttünk. Tovább b vülhet szolgáltatásaink köre: - a Hajdúszoboszló-i üdül apartman üzembe helyezésével, - a VKDSZ Szövetség tervezi, Önsegélyez Pénztár létrehozását, mellyel megnyílik a lehet ségünk ehhez való csatlakozásra. Tisztelt Munkatársak! A Bizalom Országos Nyugdíjpénztár részközgy léseit május els két hetében arra is felhasználtuk, hogy a pénztár m ködésén túl, szóljunk társaságunk, szakszervezetünk munkájáról, eredményeir l, gondjairól. Nem tagadtuk új tagokat is szeretnénk szervezni a VKDSZ-be! Mindezek alapján ezúton is szeretnénk felhívni mindazok figyelmét, akik a további eredményes érdekérvényesítésbe személyesen is szerepet kívánnak vállalni ER SÍTSÉK A VKDSZ-t!

Dunántúli Regionális Vízm Rt. Siófok VKDSZ DRV Rt. MSZ Siófok Értékelés Folyó év március 3-án a KvVM és a VKDSZ között létrejött megállapodás rögzíti az állami tulajdonú víziközm társaságok és az érintett reprezentatív szakszervezetek kötelezettségét, amely szerint a bértömeg gazdálkodás els évének tapasztalatait értékelni kell 2003. április 20-ig. Az els ütem bérfejlesztést megalapozó helyi bérmegállpodás (kelt: 2002. február 7-én) még átlagkereset-alapú volt. Ennek során a bérfejlesztési lehet ség több mint 70%-ának felhasználását nevesítettük. A bértömeg szabályozásra való áttérésr l szóló értesítést a minisztériumtól egy 2002. március 18-i levéllel kaptuk meg. Az üzleti terv ennek figyelembe vételével került véglegesítésre. A 3.407.993 eFt-os tervezett bértömeghez 2.816 f s létszám köt dött. A 2002-2004. tekintetében kidolgozott foglalkoztatási és bérpolitikai koncepció – részletes bels egyeztetés mellett – szeptember 30-án került elfogadásra. Ezt megel z en a reprezentatív szakszervezettel megkötöttük a foglalkoztatási és bérpolitikai megállapodást a 2003. 2004. évekre vonatkozóan. Mindkét dokumentum, valamint a kiadott intézkedési terv a bértömeg gazdálkodásra történ áttérés lehet ségéb l indult ki, és írásban is rögzítette azokat a körülményeket, amelyeknek figyelembe vételével igazgatóságaink már ezt megel z en is dolgoztak a foglalkoztatás és munkaer -gazdálkodás területén az év során. E munka eredményeképpen a tényadatok 2.758 f s állományi létszám mellett, a tervhez képest változatlan bértömeggel 102.973 Ft/f /év keresetszínvonalat mutatnak. A tervhez képes 58 f s csökkenés realizálása a megváltozott szabálykörnyezet befolyásoló hatásának köszönhet ; bels érdekeltségi rendszerünk motiválta az operatív létszámgazdálkodással foglalkozó igazgatóságokat olyan feladat ellátási formák bevezetésére, amellyel az él munka hatékonyságát emelni lehetett. Az él munka takarékosság célterülete a teljes foglalkoztatott állomány volt, a módszerek a nyugdíjba vonulók munkaköri feladatainak átcsoportosítását, munkakör összevonásokat, a munkaintenzitás fokozását fedték els sorban. A feladattöbbletet létszám átcsoportosítással sikerült megoldani. Ezzel összefügg eredményeinkb l kiemelend a bázist 200 ezer m3-rel meghaladó (önkormányzati) ivóvíz értékesítés, valamint ugyanabban a körben a csaknem 100 ezer m3-t elér többlet szennyvíz értékesítés. A bértömeg gazdálkodás az egy f re jutó átlagkereset növekedés tekintetében is érzékelhet eredményt hozott, jó hatással volt a társaság munkaer megtartó képességére.

Az új szabályozási környezet ráirányítja a figyelmet a tevékenység kihelyezés esetleges alkalmazására. Nagy felel sséggel kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, gazdasági,- személyi és szervezeti oldalról egyaránt. Központi intézkedés erre vonatkozóan az év során megtörtént. Megítélésünk szerint a bértömeg gazdálkodás ezen formája a továbbiakban is akkor m ködik jól, ha a tevékenység változásából ered helyzetet kezelni tudja. Az ellátott terület növekedéséb l, a meglév fogyasztói kör kiszolgálásának min ségi változásából (új csatorna bekötések) származó többlet eredmény fedezetet nyújt a szükséges korrekcióra. Változatlan véleményünk, hogy a jelenleg sajátos korlátokkal bíró bértömeg szabályosából lépéseket kellene tenni az üzleti terven keresztül történ , a gazdálkodást el térbe helyez megoldás felé, amely nagyobb mozgásteret engedne a gazdálkodó szakszervezeteknek az üzleti tervben rögzített eredmény elvárások túlteljesítése esetén (igazgatósági jóváhagyás mellett) a bérfelhasználás tekintetében. Siófok, 2003. április 20.

VKDSZ SZOCIÁLIS ÉS OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY 1o68 Budapest, Benczúr u. 43. Tisztelt Munkatársunk! A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete által létrehozott alapítvány - a vonatkozó törvényi el írások figyelembevételével, a személyi jövedelemadó 1 %-os részének igénylése során befolyt támogatás terhére - az alapító okiratban meghatározott céljai megvalósítása érdekében a vízügyi közszolgálat területén dolgozók számára PÁLYÁZATOT HIRDET az ágazatban dolgozó munkavállalók gyermekei iskoláztatásának egyszeri támogatására. Pályázati feltételek: 1./ A pályázó közép- vagy fels fokú intézményben végezze tanulmányait – ha középfokú tanulmányait éppen befejezte, és fels fokú intézményben folytatja, akkor a felvételi igazolás másolatát is kérjük - és tanulmányi eredménye a 2002/2003. tanév végén a csatolandó bizonyítvány másolat szerint jó min sítés (átlag = min. 3,81) legyen. 2./ Legalább az egyik szül (eltartó) 5 éves munkaviszonnyal rendelkezzen a vízügyi közszolgáltatás területén. A pályázatban kérjük megjelölni a munkakezdés id pontját. 3./ A pályázóval közös háztartásban él közeli hozzátartozók /szül k, eltartók, testvér/ havi nettó jövedelem-átlaga ne haladja meg a 27.ooo Ft/f t. Err l a pályázat mellékleteként a szül /k/, vagy eltartó/k/ 2003. év, II. negyedév id szakára vonatkozó, egy havi nettó átlagkeresetének munkahelyi igazolását kérjük. A tanuló ideiglenes távolléte - kollégiumi vagy albérleti elhelyezés - a pályázat elbírálásánál közös háztartásnak min sül.

A pályázat benyújtási határideje (postabélyegz ): 2003. augusztus 11. A pályázat elbírálásánál el nyben részesülnek azok a pályázók, akik a VKDSZ munkahelyi szervezete javaslatát is csatolják. Munkahelyi szervezet nem, csak természetes személy – szül , eltartó, tanuló - pályázhat. A pályázatokat a fenti címre kérjük megküldeni. Kérjük, ügyeljenek a feladó adatainak (név, cím, irányítószám) pontos és olvasható megjelölésére. A pályázatok értékelésére a benyújtási határid t követ 30 napon belül kerül sor, melynek eredményér l levélben küldünk értesítést. VKDSZ SZOCIÁLIS ÉS OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA K vágó Ferenc a kuratórium elnöke

Négy Negyvenes Fényképek és emlékek egy jelképes tablóra Egy hölgy Harnos Lászlóné, és három férfiember Bakos János, Balogh László, és Gyimesi Imre egy nagy csapat tagjaként a 2003-as Víz Világnapi ünnepségen egy kisebbe is bekerültek: mégpedig a 40 éves törzsgárda tagokéba. A tabló pedig azért jutott az eszembe, mert meglátogatásuk során kiderült, hogy közülük ketten máris “elballagtak” a munkából, nyugdíjba mentek. S t mire-e sorok megjelennek már a harmadikuk is csatlakozik hozzájuk, és augusztus végére valamennyien felkerülnek erre az általam kitalált “DRV-s Nyugdíjba Ballagási Tablóra”. Következik tehát négy fénykép, négy név, négy kollégánk, négyszer negyven évének nagyon fontos részleteivel. Arról, hogy mikor, hol, és hogyan kezd dött? Szakmailag mire vitték? Szerették-e a munkájukat, mit gondolnak a kenyéradó gazdájukról, a vízm r l? És hogyan tovább? Kérem, ne várjanak tehát egész élettörténeteket, mert ahhoz talán az egész újság terjedelme is kevés lenne. Az azonos kérdésre adott válaszokból azonban remélem, mégis kikerekedik négy ember sorsa. Négy emberé, akik nem csináltak egyebet, mint nyilatkozatukból talán mindenki számára kiderül - minden h siesség nélkül szerényen tették, amit kell. Harnos Lászlóné, Marcsi: a Somogy megyei Igazgatóság titkárn je volt, most nyugdíjas “nagymama tigris”. Harnos Lászlóné

A családjában nem volt vizes el d, véletlenül került a szakmába. Ahol mint mondja: - Végig-

jártam a szamárlétrát, gyors és gépíróból lettem iktató, irattáros, aztán a 80-as évek közepét l titkárn . Nagyon szerettem itt dolgozni, szerettem a munkámat és az embereket. Úgy érzem megvolt bennem a képesség ahhoz, hogy mindenkivel jó kapcsolatot tudjak kialakítani. Valószín az tartott még itt ilyen sok éven át, hogy jó volt a közösség, és a nagyon jó emlék tréningeken a továbbképzésre is volt lehet ség. Most úgy ahogy van, az egész hiányzik, de el kell, és el is tudom fogadni a helyzetet. Tartom a ritmust, nem állok le semmivel, Horvátországban voltam a múlt héten…de most szaladok, mert vár az unoka, én vagyok az ügyeletes! Balogh László a Nyugat-balatoni Igazgatóság gépkocsi vezet je, aki ez év augusztus 31-én megy majd nyugdíjba: Szintén véletlenül jött, még 1962-ben segédmunkásként a cs töréseknél dolgozott, hogy aztán eredeti szakmájában sof rként gépkocsira kerülhessen. Négy éves ciklusok jöttek, el bb egy Roburon, aztán egy Csepel teherautón. Aztán egy hosszabb menet következett, tizenöt év szippantózás, majd újabb négy esztend a Womán. De mint mondja: - Az utolsó négy évemben kiskocsira kerültem, most vízmintázom, és személyszállító vagyok. Szerettem végig itt lenni, mert jobbat valószín nem találtam volna, és egyébként is nagyon megfelelt nekem itt minden. Úgy tudom velem is meg voltak elégedve. És jó volt az is, hogy a munka, folyamatosan változott -. Kiderül, hogy a fia az ifjabbik Balogh László szintén Balogh László vizesnek állt, ugyanis autószerel a szakmája és itt az Igazgatóság autószerel m helyében dolgozik már öt éve. Az id sebb Balogh László, aki tehát az utánpótlásról is gondoskodott, nyugodtan vonulhat vissza Cserszegtomajra a gyümölcsösbe, a kis házához. Bakos János a Sümegi Üzemvezet ség hálózatszerel -karbantartója, akinek még 16 munkanapja volt vissza nyugdíjazásáig találkozásunkkor. Négyük közül az egyetlen, aki eredetileg is az igazi vizes szakmát tanulta (bár az álma az autószerelés volt). Édesapja tanácsára még most is emlékezik: - Oda hiába mész, de a vízm re mindig szükség lesz. –

Bakos János

Kezdetben sokat kellet utaznia. - Nekem ilyen “cirkusz vállalat” nem kell -, idézte akkori magvas megállapítását. Így jött 1962-ben át a Sümegi Vízm höz, és maradt azóta végig társaságunknál. Igaz egy id ben kiemelték, az irodában dolgozott. Iskolába, gépipari technikumba is beiratkozott, de közbejött a n sülés, a házvétel, ahogy mondja - Valamelyiket marasztalni kellett. Az iskola bánta, de mit

hoz az élet, akikkel akkor egy osztályba jártam ma nagyobb részt munkanélküliek. Én meg itt maradtam, mert szerettem azt, ha valakin tudok segíteni (ezért voltam önkéntes t zoltó is), szerettem, ha valakinek vizet tudok szolgáltatni, akár szombat, vasárnap is! - A hegyen a sz l ben, eljövend nyugdíjas munkahelyén (ahol a fénykép készült) szerencsére kiderült az is, hogy még egy “vizes” is sz l b l készíti a jó bort! Gyimesi Imre a Fonyódi Szennyvíztelep vezet je, ez év május 16-a óta már nyugdíjas. Eredetileg villanyszerelést tanult, ám egy borzasztó üzemi baleset, egy sújtólégrobbanás, majdnem véget vetett mindennek. Kitartó ember lévén azonban 15 m tét után felépült, és folytatta az életet. Biztonságtechnikai, t zvédelmi el adó lett, és elkezdi az iskolákat: el bb gépipari technikumot, majd, a Gy ri Vízügyit végezte el sikerrel. Aztán megszerezte a települési és vízellátási technikusi címet is. Közben megn sült, és visszakerült Fonyódra telepvezet nek. Részt vett a csatornahálózat építésének dandárjában: Gyimesi Imre 1,5 km vezeték volt, ma 60-nál tartunk,- mondja. - Ami a földben van, az a fejemben van! - És folytatja tovább: -ezért is maradtam, mert Fonyód most kapott célcsoportos pénzt, szeretnénk megvalósítani a teljes csatornahálózatot, és én itt szeretnék lenni a kezdetekt l a végéig! - Akárhogy lesz, a Társasággal szemben teljes elégedettséggel vagyok. Akár az iskoláztatást, utaztatást, az építkezésem minden támogatását veszem figyelembe. Az a nézetem: Tisztességgel a vállalatért! – Úgy gondolom, neki és a másik három kollégánknak a cég iránti elkötelezettséget egészen biztosan elhihetjük. Szabó Gábor

Szakmai sikereink a VII. Országos Vízi Közm Konferencián A “Vezetékes Ivóvíz Napja” június 12. Ez alkalomból került megrendezésre Sopronban a Vízés Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége szervezésében a VII. Országos Víziközm Konferencia. Szakmánk legjelent sebb kétnapos találkozóján népes küldöttség képviselte Társaságunkat, hiszen a szolgáltatással kapcsolatos csaknem száz el adásból hatot a DRV Rt. szakemberei tartottak és két szekcióban levezet elnökként is közrem ködtek kollégáink. Az elhangzott DRV-s el adások a következ k voltak: - Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes: Régi és új tendenciák a víziközm szolgáltatások árképzésében. - Bódizs József pénzügyi és értékesítési igazgató: Fogyasztói elégedettség vizsgálatok a DRV Rt.-nél.

- Varga Gyula István f technológus: A Balaton környéki víztisztító m vek rekonstrukciós igénye, az uniós vízmin ségi normáknak történ megfelelés kapcsán. - Ángyán Rudolf szolgáltatási osztályvezet : A szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztésének egyes aktuális kérdései a Balaton térségében, különös tekintettel az EU el írásokra. - Viola Ferenc üzemfenntartási osztályvezet : Az SAP-R3 rendszer PM moduljának bevezetése, az alkalmazás tapasztalatainak ismertetése. - Dónucz László PR vezet : Zöld kommunikáció A víziközm vek napja alkalmából szervezett esti ünnepségen kitüntetések és PR díjak átadására került sor. A VCSOSZSZ elnöksége a szakmában kifejtett kiemelked tevékenységéért elismerésben részesítette Éri László-t, a DRV Rt. sümegi üzemvezet jét. Kiemelked en sikeres eredményt hozott a Szakmai Szövetség tagvállalatai számára kiírt 2003. évi PR pályázat eredményhirdetése. A Társaságunk által benyújtott hat pályamunka közül ötöt díjazott dobogós hellyel a küls szakért zs ri. Els helyezést ért el a DRV Rt. hivatalos honlapja (www.drv.hu) az elektronikus eszközök kategóriában, valamint cégismertet kiadványunk a kiadványok egyes számú kategóriájában. Három második helyért járó oklevelet is átvehetett Tóth István vezérigazgató az ünnepségen: az audiovizuális eszközök kategóriában Társaságunk referenciafilmjéért, a rendezvények kategóriában a 2002. évi Víz Világnapi rendezvénysorozatért, valamint a kiadványok kettes számú kategóriájában a DRV Rt. 2003. évi asztali és fali naptárkollekciójáért. A PR pályázaton elért sikerekért, ezúton mondunk köszönetet a pályamunkák összeállításában közrem köd küls céÉri László geknek: a Bérces Tamás fémjelezte Team-Comp Számítástechnikai Kft.-nek; a Siófok Professzionális Videostúdió szerz párosának, Krausz Andreának és Szatori Jánosnak; illetve Sámpár Katalinnak, az SH Tanácsadó és Kommunikációs Ügynökség PR tanácsadójának.

Csoszi, a szemesi vízm ves Termelési riport, mondhatnánk rá azt is. Így hívták ugyanis régen az átkosban az újságírószakmában titokban, amire a február eleji zimankós napon készültem. Hiszen Vasicsek Lajos kollégánk szakmai életútja papírra vetve talán nem szolgál világot megrenget érdekességekkel. Mert ugye nálunk hálistennek akadnak jópáran, akik harminc éve h ségesek a társaságunkhoz. Kérdezhetik, hát akkor mégis miért t mutatom be? Az indokot úgy hívják “az emberi tényez ”. Hozzá kiegészítésül egy rövid tétel a PR-es tankönyvekb l: egy cég, különösen egy szolgáltatást végz esetében, talán az egyik legfontosabb

dolog, hogy a dolgozói, képesek-e vállalni szerepüket, és személyükön keresztül másokkal is el tudják-e hitelesen fogadtatni azt. Erre a bevezetésre miért volt szükség? Csak azért, mert reméljük, a következ kivétel csak meger síti a szabályokat, és hogy mennyire nem igaz a termelési jelz , ha ott van mögötte egy kiegyensúlyozott, jópofa EMBER. Ugyanis “Csoszi”, azaz Vasicsek Lajos az els benyomásra is mindjárt annak t nik. Kedves és közvetlen, de nem olyan mai “csá-csaus” stílusban, hanem csak úgy egyszer en, sallangmentesen. Így meséli a történetét is. - Hatvannyolcban végeztem az ipari tanuló iskolában, mint lakatos. Kilitiben kezdtem a munkát, de az volt az els benyomásom, hogy mint szemesi születés nek a sok utazás miatt kifizet d bb talán helyben dolgozni.

következ évben jutott id .

Így kerültem a Bocsor telepre, aztán 1975-ben lehet ség nyílott egy szemesi négyf s brigád alakítására, mert a kivitelez k akkor adták át az els ként kiépített vízvezeték- és csatornarendszert. El ször az átvétellel foglalkoztunk, úgyhogy a bekötésekre már csak a

Hálózatszerel ként kezdtem, de hozzánk tartozott a vízóra leolvasás, és kés bb még a pénzbeszedés is. Öt-hat évig csináltam, büszke is vagyok rá, mert nem tudom most hogy van, de én száz százalékig beszedtem a díjat. - Szégyellték volna nem odaadni, vagy mert szerettek? Kérdezem t le egy kicsit köteked en. -Inkább azért, mert szerettek, hiszen itt születtem, engem is ismernek és én is ismerek mindenkit, Bözsi nénit, Józsi bácsit.... így persze nem tudtak “megetetni” sem. Hamar kiderül, hogy a bizalomnak és szeretetnek megvolt az alapja, mert ha bármi hiba történt a faluban a vízzel, csatornával, rögtön t keresték. Néha még éjszaka is. Na meg persze a legfontosabb, a “mi fiúnkként” oszlopos tagja volt az akkor megyei els osztályban szerepl szemesi focicsapatnak. Kapaszkodjanak meg: egészen negyvenkét esztend s koráig. Máig sem hagyta abba a labdarúgást, focizik a szemesi öregfiúk gárdájában hetente egyszer, f leg télen csak úgy szórakozásból, és a vizes rendezés tornákra is mindig elmegy. Azt, hogy jó kondícióban van, köszönheti még annak is, hogy van négyezer t sz l jük, aminek a megmunkálása bizony nem könny feladat. - Nem én vagyok ilyen nagy borivó, magunknak csak kétszáz litert szoktunk eltenni, hanem szerz désünk van a BB-vel, a sz l t nekik adjuk el-. Visszatérve a szakmához, nem hagy nyugodni egy kérdés – Most brigádvezet vagy, nem akartál nagyobb karriert, esetleg iskolákat végezni még?

-Volt egy olyan id szak, amikor a lellei Ern bácsi nyugdíjba került. Ekkor megkérdezték lenne–e kedvem a többiekkel együtt elvégezni a gy ri iskolát. Én azt mondtam, maradok fizikai állományban, (hozzá teszi: a számításom aránylag megvan), na meg akkor mehettem volna Lellére, én pedig nagyon jól éreztem magam Szemesen -. Mondta ezt minden sért döttség, utólagos megbánás és sajnálkozás nélkül. Higgyék el, ha nekem úgy mesélnék, talán számomra is hihetetlen lenne ebben a mai pénzr l és teljesítménykényszerr l híres világban. Én azonban, nemcsak elhittem, hanem ott vele szemben ülve talán meg is tudtam érteni t. Úgy lehetne mondani, Csoszi ma már egy különös jelenség, olyan valaki, aki szintén meg van elégedve az t körül vev világgal. A sz l termelésb l befolyó pénze, meg a visszatér régi NDK-s vendégek nyaraltatásából kapott kis többlet elég arra, hogy bejárják feleségével Európa néhány országát. És ha mindehhez még elmondjuk azt is, hogy a régi tervrajzok nagy része elveszett, viszont fejben rzi azokat bekötésr l bekötésre, azt hiszem összefoglalásul kijelenthetjük (remélem minden sértés nélkül): hogy Csoszi, azaz Vasicsek Lajos egy ma már alig fellelhet “vizes skövület”. Olyan fajta, akit érdemes megbecsülni, és talán bemutatni mindenkinek. Ezért készült ez az írás. Tehetjük ezt mindaddig, amíg van bel le, bel lük ebben az egyre elidegened , gépies világban olyan munkatársunk, aki ha egyenruha nélkül megy végig az utcán, akkor is azt mondják rá már messzir l: itt jön a mi emberünk: Csoszi a Vízm (ves)! Szabó Gábor

A Környezetközpontú Irányítási Rendszer b vítése a DRV Rt. területén

A Dunántúli Regionális Vízm Rt. vezetése a min ségügyi rendszer megvalósításán túl, a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) kiépítésére is elkötelezte magát. A rendszer bevezetésére egyenl re a Dél-balatoni Igazgatóság Balatonf kajári Szennyvíztisztító Telepén és a csatlakozó szennyvízelvezet rendszeren került sor, de jó alapokat teremtett ahhoz, hogy megfelel el készítés után alkalmazható, illetve bevezethet legyen a társaság többi telepére is. Elmondható, hogy társaságunk a vízügyi ágazaton belül az els k között szerezte meg az ISO 14001-es szabvány el írásainak megfelel tanúsítást. A KIR kiépítésének els és egyik legfontosabb dokumentuma a társaság környezeti politikájának megfogalmazása és a KIR Kézikönyv kiadása volt.

Ezekben a dokumentumokban a társaság vezet sége elkötelezte magát, hogy a vezetési tevékenységében kiemelt szerepet szán az épített és natúr környezet állapotmeg rzésének, javításának. Továbbá az egyik alapvet minimális szabványi el írás a vonatkozó törvényi jogszabályi követelmények betartása, és nem utolsó sorban a társaság összes munkavállalójának a felel ssége, hogy támogassa, alkalmazza a társaság környezetvédelmi politikáját. A Balatoni VII. számú szennyvízelvezet régió Balatonf kajári Szennyvíztisztító Telepére és a csatlakozó szennyvízelvezet hálózatra kiépített rendszer félévenkénti felügyeleti auditjai számtalan tapasztalattal láttak el bennünket a KIR eredményes m ködtetéséhez, fejlesztéséhez. Az els tanúsításra 2000. október 10-én került sor és a tanúsítványunk 2003. október 30ig érvényes, melyet követ en a KIR-t m ködtet szervezeti egységek teljes kör felügyeleti auditjára kerül sor. A KIR rendszerünk kiépítése jelent s állomáshoz érkezett, mivel társaságunk vezetése a rendszer kiterjesztését határozta el, melynek keretén belül a Nyugat-balatoni Igazgatósághoz tartozó Balatoni V/1 szennyvízelvezet alrégió Badacsonytördemici Szennyvíztisztító Telepét és a hozzátartozó szennyvízelvezet hálózatot szeretnénk bevonni. Az ISO 14001 szabvány el írásainak való megfelelés teljesítése érdekében, megkezd dtek a tanúsítás megszerzéséhez szükséges felkészít munkálatok: a hatásregiszter elkészítése, a munkaprogramok kidolgozása, az érintettek oktatása, és a tanúsításhoz szükséges egyéb feladatok végrehajtása. Amennyiben a felkészítés során komolyabb probléma nem merül fel, mely meghiusítaná a tanúsítást, KIR rendszerünk új elemmel b vülhet. A KIR m ködtetésénél és fejlesztésénél komoly el nyt jelent, hogy a társaságunk már több éve ISO 9001 min ségirányítási rendszer követelményeinek megfelel en végzi a víziközm vek üzemeltetését és idén sikeresen újítottuk meg a min ségügyi rendszerünket az új ISO 9001:2000 szabvány el írásainak megfelel en. Az ISO 14001 szabvány el írásainak megfelel tanúsítást, illetve a felügyeleti auditokat a Lloyd’s Register of Shipping Magyarországi képviselete 2000. évt l végzi, és a KIR rendszerünk kiterjesztésének min sítésében is részt vesznek. A társaság középtávú feladatainak megvalósítása egy újabb jelent s állomáshoz ért, de a munkánk java még hátra van, mivel az újonnan bevonandó területen is m ködtetni és további telephelyek bevonásával kiterjeszteni, fej-

leszteni kell a rendszert és nem utolsó sorban meg kell felelni a saját magunk és környezetünk elvárásainak. Cziráki József környezetvédelmi f munkatárs Szolgáltatási és Vízgazdálkodási Osztály

A Víz Világnapján A DRV Rt. 2003. évi központi Víz Világnapi rendezvénysorozatát Sümegen szervezte meg. A nyitórendezvényre, a Zenés Irodalmi Estre 2003. március 18-án került sor a Kisfaludy Étteremben. A tavalyi esztend höz hasonlóan, a program házigazdái “a vízzel szoros barátságba került” József Attila - díjas költ , Baranyi Ferenc, illetve az egész programsorozat m vészeti vezet je Veszeli Lajos voltak. A zsúfolásig megtelt cukrászdában az érdekl d k vizes témájú verseket hallgathattak meg Vándorfi László színm vész el adásában, míg Kassai Franciska gitárm vész ismert népdalokat adott el . Az irodalmi esten Szebényi Tibor informatikai és Palánki János Nyugat-balatoni igazgató adták át a Víz Világnapi irodalmi pályázaton díjnyertes alkotóknak az okleveleket, ajándékokat vers és próza kategóriában. A szakért zs rit egyébként két irodalombarát munkatársunk Szakáli Anna és Gaál Antal alkották, akik betegségük miatt nem tudtak részt venni a programon. A Víz Világnapi Szakmai és Képz m vészeti Kiállítás megnyitó ünnepségére március 20-án délután került sor a KisfaludyRamassetter Iskola galériájában. Rátosi Ferenc polgármester ünnepi köszönt jében felhívta a figyelmet a vízellátásra leselked veszélyekre, majd köszönetét fejezte ki, hogy Társaságunk szakmánk legjelesebb rendezvényével tisztelte meg az általa irányított települést. Az ünnepség keretében köszönt t mondott még Szabó Mária iskolaigazgató, illetve Veszeli Lajos fest m vész, a rendezvények m vészeti koordinátora. A megnyitón Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes és Palánki János igazgató az ifjú növendékek egyhetes alkotótáborban töltött munkáját ismerték el emléklapokkal, ajándékcsomagokkal. A kiállítás 2003. április 28-ig volt megtekinthet Sümegen és több jeles eseménynek is helyszínt biztosított a kiállítótermünk. Többek között az EU népszavazás egyik szavazókörét is itt állították fel, mely jelent sen növelte a kiállítás látogatottságát.

Szintén március 20-án került megrendezésre a Víz Világnapi Hangverseny a sümegi Kisfaludy-Ramassetter Iskola Hangversenytermében. A helyi zeneiskola ifjú növendékei komolyzenei koncerttel tették emlékezetessé az eseményt az érdekl d k és a szervez k számára. A Központi Ünnepséget március 21-re szerveztük. Meghívott vendégeink ügyes hostessek kíséretében megismerhették a város nevezetességeit és megtekintették kiállításunkat. Az ebédet követ en a Várcsárda pincehelyiségében kerültek kiosztásra a törzsgárda emlékplakettek, oklevelek. Összesen 123 dolgozónk részesült elismerésben, köztük egy “45 éves” és négy “40 éves” törzsgárda munkatársunk. Ezt követ en várjáték keretében kit ztük a DRV Rt. lobogóját a Sümegi Várra, majd vendégeink látványos lovagi tornával egybekötött vacsorán vehettek részt. Társaságunk vezetése nevében ezúton gratulálunk a 10, 15, 20 éves törzsgárda dolgozóinknak is, akik a területi igazgatóságok és a központ által szervezett ünnepségeken vehették át az emléklapokat. Miniszteri kitüntetések A Víz Világnapja alkalmából dr. Kóródi Mária akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetség rendezvényén kitüntetéseket adott át 2003. március 21-én. Részvénytársaságunk javaslata alapján, Pálfi Imre közm igazgató vezérigazgató-helyettes a vízügy, valamint a víziközm szolgáltatás fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes munkájáért a “Vásárhelyi Pál díj” kitüntetést vehette át.

A Fejér megyei Igazgatóság igazgatója, Hullay Gyula, a vízügy érdekében tanúsított példamutató tevékenységéért, valamint a szakmai közéletben folytatott több évtizedes munkájáért, eddigi életútjának elismeréseként “Sajó Elemér emlékplakett” kitüntetést vehetett át.

Pálfi Imrének és Hullay Gyulának Társaságunk valamennyi vezet je és dolgozója nevében ezúton is szívb l gratulálunk és további eredményes munkát kívánunk! - dónucz -

FOCI VOLT ... Öt csapat részvételével rendezték meg az idei vállalati kispályás focitornát június 21-én Siófokon. A jó színvonalú összecsapások rendkívül sportszer légkörben zajlottak. Körmérk zések végén a következ sorrend alakult ki: • • • • •

1. Fejér megyei Ig. 7 2. Központ 5 3. Déli Ig. 5 4. Pécsi Ig. 2 5. Gépészeti Ig. 1

A legjobb kapus a fehérvári Glász László, a leglelkesebb játékos a pécsi Udvarácz János lett. A díjakat Pintér Lajos f szervez , az Üzemi Tanács elnöke adta át.

Fejér megyei Ig.

Központ

Déli Ig.

Pécsi Ig.

Gépészet