Fókuszcsoport megbeszélés 2012. december 6. 1. Köszöntés (Ujj Apolka) 2. Bemutatkozás Új Fókuszcsoport tagok Zabodál Imre - csonthéjas gyümölcsök termesztése és feldolgozása Miklós Bernadett – Mosonmagyaróvári Egyetemen ökológiai gazdálkodást tanul – felsőfokú szakképzésen
Régi Fókuszcsoport tagok R.Barna Péter: Kecskemét, szakközépiskola, faiskola Pálfi Péter: Sóskút, gyümölcsés szántóföldi növénytermesztés Udvardi István: Szentes, TISZK, szakképzőiskola ig.
GAK és SZIE Ujj Apolka Matthew Hayes Szabóné Péli Anasztázia Tirczka Imre Kléger Aranka Csapó Beatrix Koczka Noémi Prokaj Enikő
Nem tudtak eljönni: Márkusz Péter, Gódor Antal, Ecseri Istvánné , de érdekli őket a téma. 3. Beszámoló az elmúlt időszak projekt eseményeiről: holland és angol tapasztalatok (Ujj Apolka) Rövid összefoglaló a tanulmányi utak tapasztalatairól, az angol és holland biotermesztés évtizedes képzési hagyományairól 4. Elképzelések a jövőbeni oktatásról (Tirczka Imre): felsőoktatási szakképzés megjelenése, a kertészmérnök BSc képzés előfutáraként – felsőfokú kertészmérnök asszisztens végzettség • Jogszabályi változások FSZ→FOSZ • összesen 120 kredit, 60% elmélet, 40% gyakorlat, továbbtanulás esetén 90 kreditet el kell fogadjon az egyetem, ha kertészmérnöknek tanul tovább, más szak felé 30 kreditet vihet tovább • 87 kredit – speciális ökológiai kertész szakképzés része • képzési idő: 4 félév, utolsó félévben kötelező megszakítás nélküli szakmai gyakorlat • szakmai gyakorlat: csak a Kamara által nyilvántartásba vett gyakorlati helyen tölthető • kötelező modulok: munkaerő-piaci ismeretek, idegen szaknyelv, IKT ismeretek, kommunikációs ismeretek • kötelező szakmai modulok: 21 kredit közös mezőgazdasági modul • elképzelhető kertész növényvédő technikus képzés 3 félévben Az állami megvonások és létszámcsökkenések miatt valószínűbb az önköltséges képzés, ez esetben a meglévő magas igény mellett is kisebb létszám várható Másik lehetséges út: felnőttképzés, kisebb óraszámban – ÚMVP támogatott képzés
5. Kiscsoportos munka Mivel 3 meghívott nem tudott jelen lenni, újra kellett formálni a tervezett csoportokat: Csoport 1.csoport 2.csoport 3.csoport beosztás Miklós Bernadett R. Barna Péter Pálfi Péter Tirczka Imre Zabodál Imre Udvardi István Csapó Beatrix Matthew Hayes Szabóné Péli Anasztázia Prokaj Enikő Ujj Apolka Koczka Noémi Kléger Aranka Témák Talajtermékenység fenntartása Talajtermékenység Talajtermékenység Ökológiai növényvédelem fenntartása fenntartása Zöldségtermesztés Ökológiai Ökológiai Gyümölcstermesztés növényvédelem növényvédelem Ökogazdálkodás alapjai Zöldségtermesztés Zöldségtermesztés Talajművelés Gyümölcstermesztés Gyümölcstermesztés Munka-, baleset- és tűzvédelem Agroökológiai alapism. Kertészeti gépismeret Munkaerő piaci ismeretek Gyomszab. Öntözés Idegen nyelv Egyszerű feldolg. Marketing Mg.-i és vidékfejlesztési Ökonómia Vállalkozási ism. támogatások Informatika Kommunikációs ism. 1. csoport: Miklós Bernadett visszajelzései Átfogó észrevételek, a terv fő előnyei: • egységes integrált szemlélet – nagy előny, ha az oktatók, képzők és hallgatók szemlélete egységes • tananyag felépítettsége, szintekre tagolódó követelményrendszer • gyakorlaton, kompetenciákon alapuló képzés – saját mintaprojekt • előkészített látogatások: előzetes szempontok, kérdéscsoportok szerint feldolgozva a látogatást • kiscsoportos munka előnyei, együttműködés tanulása • állandó visszacsatolás, több visszacsatolási kör • egymásra épülő ismeretek • fontos a külön talajtermékenység modul
• • •
ökológiai növényvédelem, zöldség- és gyümölcstermesztés – 3 félév lenne optimális kell-e minden fajról beszélni? Jól kell megválasztani a képzésnek megfelelő adatmennyiséget egyéni feladat lehet a gyakorlat elvégzése után egy összehasonlító tanulmány a tanultak és a gyakorlatban tapasztaltak összevetéséről
2. csoport • Mennyire rugalmas a rendszer? A gyakorlat jobb lenne hamarabb, hogy meg tudják beszélni az esetlegesen felmerülő kérdéseket. • A tantermi tanulás során alapismereteket sajátítson el, a gyakorlat helyén pedig, célirányos kérdéseket tegyen fel a termesztőnek. • A tapasztalatait tudja beépíteni a saját projektjébe. • Érdemes lenne a franciák 3-as tagolását átvenni: téli félév elmélet, nyáron gyakorlat, majd a téli félévben megbeszélni a gyakorlati tapasztalatokat. Jobb lenne a képzést januárban kezdeni szeptember helyett. • A fajok számát a konkrét elképzelésekhez illeszteni. • A kiscsoportos munka közösségformáló szerepe is jelentős. • Hangsúly a használható tudáson van.
3. csoport • Nagyon komplexek a témakörök. Meg kell határozni a szintet, nagyobb hangsúly a gyakorlaton legyen. • Fontosak a kompetenciák, a gépek eszközök használni tudása és ennek a szabályozottsága • Egy tárgyat több oktató oktasson • A gyakorlatban bizonyos területekre specializálódott cégek vannak (vízgazdálkodási terv készítése, palántanevelés). Javasolják az oktatásban ezeknek a témaköröknek csak érintését, mert a technológia a termesztéstechnológiánál sokkal komplikáltabb. • Jogszabályokat fontos lenne átnézni, mert egyes munkafolyamatok egyéb kurzusok elvégzéséhez kötöttek. • A 3 fő témakör esetében a tananyag mennyisége indokolja a 3 félévre bontást • Hasznos lenne szakmai napok rendszeres látogatása • Az egész folyamat legyen lefedve a talajvizsgálattól a csomagolásig. Alapszinten lássa a folyamat egészét, és tudja, hogy ebből mit tud megvalósítani.
6. Szünet 7. A kiscsoportok véleményének ismertetése, hozzászólások 1. csoport hozzászólások: • Udvardi I.: Hol lehet gyakorolni? • Tirczka I.: Tangazdasági háttér adott egy szinten. • Zabodál I.: Bevonhatók a termesztők! (Gyümölcstermesztésben ő is tud helyet biztosítani.) • Matthew szerint is bevonhatók a termesztők. • Udvardi I. szerint nehezen kivitelezhető, fő probléma a tanulók hozzáállása. 2. csoport hozzászólások: • Matthew: szakiskolás szinten rugalmasnak kell lenni, az átfedések segítik a kompetencia kialakulását • Zabodál I.: fontos a hozzáállás, tudatosuljon, hogy az emberi munka plusz érték, így a feldolgozás is az.(Ezzel ki is lehet tolni az értékesítés időpontját, nem úgy, mint a friss gyümölcsök esetén.)
• • • •
Pálfi P.: a szemléletmód, az önkritika és az önismeret fontosságára hívta fel a figyelmet. Vita alakult ki a hallgatók hozzáállásáról, mit lehet kezdeni a kelletlen gyerekkel, a buta gyerekkel: A megoldás differenciált munkában rejlik, mindenki mást csinál, más a felelőssége. Miklós B. szerint a nyári gyakorlatot a hallgató magának is szervezheti, erősebben lesz motivált. Kérdés a célközönség motivációja, nem biztos, hogy egy frissen érettségizett kapálni akar.
3. csoport hozzászólások: • Ujj A. szerint, a tematika jó, bár zsúfoltnak tűnik, de egyes témák felszínesebben érinthetők, de legalább ismereti szinten kell tudni róla. Fontos az ismétlés. Épüljenek egymásra a témák, és a kollégák tudjanak róla, mi hangzott el az egyes modulokban. Minden attól függ ki a tényleges közönség, lehet differenciálni a hallgatók között. • Tirczka I.: a központi szabályozás elég határozott keretet ad, de ezen belül lehet mozogni. • Matthew: A számonkérésekben lehet némi szabadság. • Újabb rapid vita a tananyag mennyiségéről és a buta gyerek kezeléséről. • Zabodál I. szerint tudatosítani kell a hallgatókban, hogy ebből fog megélni. 8. Zárszó Ujj Apolka megköszönte mindenki munkáját és kitűzte a következő találkozó célját: A gyakorlatok kivitelezése, oktatástechnikai módszerek megbeszélése.
