FÓKUSZBAN AZ OKTATÁS

2013

FidelitasFGazdasági Kabinet

FÓKUSZBAN AZ OKTATÁS

MAGYARORSZÁG OKTATÁSI RENDSZERÉNEK KIHÍVÁSAI

Készült: Budapest, 2013. január

Zsinka Edit, Szollár Péter, Tényi István, Beck Zoltán Lajos

Beck Zoltán Lajos Kabinetvezető

Oldal 1

2013


TARTALOMJEGYZÉK

I.

Bevezetés – a tanulmány célja

3

II.

Demográfiai változások, előrejelzések

4

III.

Alapfokú és közoktatás

9

IV.

Felsőoktatás

16

V.

Aktualitások – felsőoktatási reform, diákhitel

20

VI.

Összefoglalás

26

VII. Felhasznált irodalom


27

Oldal 2

2013


I.

A tanulmány célja

Az újjáalakult gazdasági kabinet első tanulmányának témáját aktuális események határozták meg. A kormányzat új felsőoktatási keretszámai a 2013-as tanévre vonatkozóan, valamint a 2010 óra megkezdett oktatási reformmal szembeni ellenállások - melyek most még nagyobbak, mint korábban a jelenlegi kormány ideje alatt voltak - arra késztették a kabinet munkatársait, hogy készítsenek egy összefoglaló tanulmányt a magyar oktatási rendszerről, ezen belül is kiemelten a felsőoktatásról. Az időközben folyamatosan változó s napvilágra kerülő tervezetek, valamint a hallgatókkal megkezdett egyeztetések rendre felülírják a felsőoktatásba felvehető hallgatók létszámára vonatkozó elképzeléseket, így e tanulmányt is szükséges volt folyamatosan frissíteni, melynek végső változatát a 2013. január 25.-i állapotok alapján állítottuk össze. A célunk ezzel egy összefoglaló képet adni az ország oktatási rendszeréről, hibáiról, hiányosságairól, s a problémákra adható megoldási lehetőségekről. E dokumentum bemutatja a demográfiai változásokat hazánkban az 1960-as évektől kezdve napjainkig, a jelenlegi alap, közép és felsőoktatás helyzetképét, az oktatási rendszer elemeinek finanszírozását, és kiemelten az új felsőoktatási keretszámok körüli ötleteket, a mögöttük megbúvó koncepciót is, valamint a jelenleg érvényes hallgatókkal kötött részmegállapodást, kitérve a diákhitel 1.0 és 2.0-t érintő kérdésekre is. Végezetül az oly sokszor hangoztatott minőségi oktatás problémakörre is szeretnénk javaslatokat megfogalmazni.


Oldal 3

2013


Demográfiai változások

II.

A magyarországi demográfiai változások, melyek sok tekintetben hasonlítanak az öregedő Európában megfigyelt hasonló jelenségekhez, sok mindent meghatároznak és előrevetítenek az ország jövőjével kapcsolatban. A népességcsökkenés és öregedő társadalom már-már közhelynek számít, azonban e probléma kezelésére és lehetséges ellensúlyozására adandó válaszokat komolyan kell venni. Sokatmondó adat, hogy míg 2001-ben az iskoláskorú 3-22 éves népesség lélekszáma meghaladta a 2.540.000 főt, addig ez a szám 11 év elteltével több, mint 400.000 fővel csökkent, alig éri el a 2.100.000 főt. (KSH) Ilyen drasztikus csökkenés erőteljesen kihat a hazai oktatási rendszer minden egyes elemére, vagyis mind az alap, közép és felsőoktatásra egyaránt. Ha összehasonlítjuk azzal a szintén közhelynek minősülő adattal, hogy évente egy városnyival fogyunk, ami kb. 30-40 ezer fős létszámnak felel meg, akkor ez a trend szinte megegyezik az előbb említett iskoláskorú népességcsökkenéssel. Nézzünk meg előbb néhány ábrát, mely különböző korú gyermekek és fiatalok népességszámát ábrázolja. Az első ábra az óvodás korú népesség számának alakulását mutatja az 1960-as évektől. A csúcspont az 1980-as évek eleje, ekkor megközelítette a félmilliós határt az óvodás korúak száma. A 80-as évektől kezdve hullámszerű, de jelentős csökkenés figyelhető meg, a 2010-es évben már a 350.000 főt sem éri el a népesség e korcsoportja. 1. sz. ábra – Óvodás korú népesség 1960-2010 – KSH- adatok ezer főben

Óvodás 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2010

2007

2004

2001

1998

1995

1992

1989

1986

1983

1980

1977

1974

1971

1968

1965

1962

Óvodás

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu


Oldal 4

2013


Ha ugyanezen időtávon vizsgáljuk az alapfokú oktatásban részesülők számát, akkor azt látjuk, hogy a 60-as évek elején volt messze a legmagasabb az érintettek száma, ezt követően egy jelentős csökkenés történt egy étvized alatt és a korábbi 1.600.000 főről közel egymillióra esett vissza az alapfokú oktatásban részesülők száma. A 80-as évek közepén ismét történt egy emelkedés, a következő évtizedektől egészen napjainkig azonban már egyértelmű és jelentős csökkenés tapasztalható, ma már kevesebb, mint 800 ezren részesülnek alapfokú oktatásban. 2. sz. ábra – Alapfokú oktatásban részesülők száma 1960-2011 – adatok ezer főben

Alapfokú oktatásban részesülő 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2011

2007

2003

1999

1995

1991

1987

1983

1979

1975

1971

1967

1963

Alapfokú oktatásban részesülő


Némi örömre adhat okot, hogy a középiskolákban tanulók száma a 60-as évektől kezdve kisebb megszakításokkal emelkedő tendenciát mutat, vagyis mind többen végzik el a középiskolát és szereznek érettségit vagy szakmát. 3. sz. ábra – Középiskolában tanulók száma 1960-2011 - adatok ezer főben 600 500 400 300

Középiskolában tanuló

200 100 2011

2008

2005

2002

1999

1996

1993

1990

1987

1984

1981

1978

1975

1972

1969

1966

1963

1960

0



Oldal 5

2013


Itt érdemes egy kis kitekintést tenni arra vonatkozóan, hogy az érettségizettek vagy középiskolát befejezettek aránya hogyan fog változni a jövőben. Az MTA egy tanulmánya foglalkozott a kérdéssel, melyet az alábbi grafikon mutat. A 4. sz. grafikon a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek arányának csökkenését mutatja, míg a második grafikon szerint az érettségizettek aránya enyhén emelkedik majd stagnálni fog 2020-ig. Vessünk egy pillantást arra is, hogyan alakul majd a diplomások aránya a népességen belül 2020-ig? Napjaink egyik fontos témája, vajon sok vagy kevés diplomás van e Magyarországon? A várható tendenciákat mutatja az 5. sz. grafikon. Az MTA előrejelzése szerint minden korosztályban emelkedik majd a diplomával rendelkezők aránya 2020-ig, ami bizakodásra adhat okot, hisz Széchenyi szavaival élve a kiművelt emberfők határozzák meg egy ország jövőjét. 4. sz. ábra – MTA tanulmány, alapváltozat

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia, www.mta.hu


Oldal 6

2013

FidelitasFGazdasági Kabinet 5. sz. ábra – MTA tanulmány - alapváltozat

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia, www.mta.hu


Oldal 7

2013


Arra a kérdésre, miszerint vajon sok vagy kevés diplomás lesz e a következő években hazánkban, érdemes megnézni a fenti grafikonokat. Annak ellenére, hogy a tendenciák pozitív képet festenek le az MTA tanulmányának alapváltozata szerint (lényegi változások bekövetkezése nélkül), a diplomások aránya még a 30-34 éves korosztályban sem fogja elérni a 30%-ot 2020-ra. A 20-24 évesek körében ez az arányszám 10% alatt marad 2020-ig, a 25-29 éves korosztályban pedig épphogy eléri majd a 25%-ot. S hogy milyen arányszámokat kapunk, ha körültekintünk egy kicsit a világban, azt az alábbi táblázat adatai mutatják. 1. sz. táblázat - A TOP 10 legiskolázottabb ország az OECD kimutatása alapján és Magyarország Ország

Diplomások aránya

Kanada

50%

Izrael

45%

Japán

44%

Egyesület Államok

41%

Új-Zéland

40%

Dél-Korea

39 %

Norvégia

37 %

Egyesület Királyság

37 %

Ausztrália

37 %

Finnország

37 %

Magyarország

17%

Forrás: OECD; www.oecd.org

A különbség szignifikáns, míg hazánkban a 20%-ot sem éri el a diplomások aránya a népességen belül, addig a szomszédos Ausztriában vagy az északi Finnországban 37%. Végül nézzük meg azt, hogy a felsőoktatásban hallgatók létszáma hogyan alakult a 60-as évektől napjainkig. Az alábbi grafikon mutatja, hogy a rendszerváltást követően 15 év alatt megnégyszereződött a hallgatók létszáma és megközelítette a félmillió főt. A csúcspontot 2005 körül érte el a létszám, mely azóta csökkenő tendenciát mutat.


Oldal 8

2013

FidelitasFGazdasági Kabinet 6. sz. ábra – Felsőoktatásban hallgatók létszáma/fő 1960-2011

Felsőoktatásban hallgatók étszáma 450 400 350 300 250 Felsőoktatásban hallgató

200 150 100 50 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 2008 2011

0


III. Alapfokú és Közoktatás

Az iskola feladata Az iskoláknak értékektől vezérelt nevelőintézményeknek kell lenniük. A magyar iskolarendszer működésének, fennmaradásának legelső szükséges feltétele, hogy a magyar családokban megfelelő számú gyermek szülessen. Ki kell tűzni azt a célt, hogy a szülőknek alapvető érdekük legyen, hogy gyermekeik szülessenek, őket iskolába járassák, törvénytisztelő állampolgárrá neveljék. E célokat segítik azok a meghozott intézkedések (családbarát adózás, gyermekek után járó adókedvezmény, a család intézményének alkotmányos védelme, stb.), melyeket az elmúlt 2,5 évben sikerült meghoznia a kormányzatnak, azonban ezek közép és hosszabb távon fejtik ki igazán hatásukat.


Oldal 9

2013


A nevelést az iskola a családokkal együttműködve, de a szülők felelősségét át nem vállalva folytatja. Az erkölcs nevelés a politika nemzeti oldalának megkérdőjelezhetetlen elvárása. Az erkölcsi követelményekkel együtt nagyon erős erkölcsi védelmet is kell biztosítani a pedagógusnak. A közoktatási rendszernek és az iskolának feladata a tehetségek felkutatása és gondozása, a leszakadás megakadályozása, valamint a településszerkezetből fakadó és egyéb hátrányok kiegyenlítése. Szakmailag az iskola legyen önálló. Működésének szakszerűségét az államnak segítenie és ellenőriznie kell. Iskolafenntartók Minden településnek elemi érdeke, hogy fennmaradjon az iskolája. Nélküle ugyanis elvándorol az értelmiség, és lassan elnéptelenedik a falu. Ezt a tendenciát megfordítani nemcsak az ott élőknek, de a nemzetnek is érdeke. Az óvodák, iskolák fenntartása ugyanakkor túl nagy terheket ró ezekre a közösségekre. Napi érdekeik tehát arra szorítják őket, hogy megszabaduljanak e súlyos kötelezettségtől. Hogy ez nehogy bekövetkezzék, az államnak át kell vállalnia az iskolafenntartást. Az időközben 2013. január 1.-jével állami fenntartás alá került alapfokú és közoktatási intézmények, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása is ezt a problémát oldotta meg, így ez az intézkedés a településeknek egy a korábbiakban jelentős problémáját oldotta meg. A rendszernek azonban szüksége lesz finomhangolásra, a központosított irányítással kapcsolatos napi szintű problémák megoldásának egységes szabályozása, bizonyos egyszerűsítési eljárásrendek kidolgozására. Az intézményi átadás-átvétellel egy olyan elképzelés valósult meg január elsejével, amelyben az állam fizeti az iskolai dolgozókat, az átvett ingatlanokat használatba veszi, vagyis a vagyont csak kezelésbe, s az ezzel járó karbantartási költségeket, és a működtetés költségeit is magára vállalja. Eszerint a nem pedagógus dolgozók – takarítók, portások, stb. is központilag finanszírozandók, ami a gyakorlatban okozhat nehézségeket. Hogy egységnyi tanuló nevelésére-oktatására mennyi tanárra van szükség, ez központilag elég jól kalibrálható, ám a nem pedagógusok létszáma és beosztása már nagyon is a helyi viszonyok függvénye, és normatív módon nehezen meghatározható. Ami egyik helyen pazarlóan sok, az a másikon működési zavarokat okozóan kevés is lehet. A jelenlegi információk alapján azonban úgy tűnik, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbirkózik a kihívásokkal, és a Központ vezetői minden segítséget megadnak,


Oldal 10

2013


megfelelő együttműködési készséggel állnak az egyes helyi problémák megoldása iránt, ami a sikeres működtetés alapfeltétele. Az iskolák mellett a kollégiumokra is szükséges lenne az átvételt alkalmazni. Ma csupán egy kollégium vezető gárdájának, pedagógusainak elhivatottságától, szorgalmától és ügyességétől függ , hogy egy intézményben fejlesztik-e a gyerekeket, vagy csak ágyat és ételt biztosítanak nekik. A kollégiumok alapvető feladata a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. Nincs jobb terepe az előítéletek leküzdésének és a sikeres integrációnak, mint az együttélés. Javasoljuk, hogy a kollégiumok szakemberei járják körbe a körzeti iskolákat, és válogassák ki azokat a hátrányos helyzetű gyerekeket, akik alkalmasak lehetnek a továbbtanulásra, de jelenlegi körülményeik ezt nem teszik lehetővé. Javasoljuk, hogy a lakóhelyükön iskolába járó gyerekek is lehessenek kollégisták, ha erősen visszahúzzák őket a családi körülmények. Megfontolandó továbbá, hogy a kollégiumok különböző tudományágakra, művészetekre, vagy sportra specializálódhassanak, ha ez a hatékonyságot növeli. Iskolarendszer, tankötelezettség, tehetséggondozás A 8+4-es iskolaszerkezet a rendszerváltás idején spontán módon lazult plurálissá. Ezt az iskolaszerkezetet megőrzendőnek tartjuk, mert nemcsak kellően rugalmas, hanem a pedagógusképzés rendszerével is összhangban van. A szakképző intézményekben vissza kell állítani az erősebb gyakorlati képzést. A tankötelezettség felső korhatára 16 év. Véleményünk, hogy az iskola az a hely, ahol a gyermekek tanulnak, a pedagógusok tanítanak, helytelen, ha az iskolát gyermekmegőrzőnek, a tanárt szociális munkásnak tekintik. A közoktatási intézmény legfőbb döntéshozó szerve a nevelőtestület. Fontos célnak tartjuk a tehetségek, a talentumok felismerését és gondozását. Ugyanakkor javasoljuk, hogy a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése mellett fordítódjon figyelem a tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak kiegyenlítési lehetőségeire is. A közoktatás tartalma A közoktatásnak az életben szükséges ismereteket, műveltséget kell adnia, biztos igazodási pontokkal. Ezen ismereteket főként az anyanyelv, az irodalom, a történelem, a művészetek, a mennyiségtan és a természetismeret hordozza.


Oldal 11

2013


A „hass, alkoss, gyarapíts” jelszavának megfelelően fontosnak tartjuk a közösség érdekében végzett munkát, a közösségi szolgálatot az alapfokú oktatásban is. Mind az ismeretátadás, mind a készségfejlesztés fontos. A nyelvoktatás eredményességét főként a módszerek javításával kell fokozni. Az informatika csupán technikai közvetítőeszköz, s nem helyettesítheti a beszéd, az írás, az olvasás és a művészetek útján való gondolatközvetítést. Nem az óraszám emelése a feladat, hanem az, hogy az alapok megtanítása után a gyerekek minden iskolában hozzájuthassanak az eszközökhöz, és gyakorolhassák használatukat. Meg kell vizsgálni az új taneszközök pedagógiai hasznosságának kérdését. A tanítási folyamatban a legfontosabb a tanár és a tanuló közötti személyek kapcsolat, kontaktus. Felül kell vizsgálni a költséges projektek értelmét, hasznosságát. Csökkenteni kell az egyszer használatos munkatankönyvek, feladatlapok előállítására fordított költségeket. Meg kell vizsgálni a tankönyvhasználati szokásokat. Szociális alapon kell a tankönyveket ingyenessé tenni. Fontosnak tartjuk a mindennapi mozgást, testnevelést, melyet a vonatkozó törvényi előírások már tartalmaznak. A pedagógus-életpálya modell Mindenekelőtt és minden körülmények között emelni kell a pedagógusbéreket több éven keresztül, az inflációt jelentősen meghaladó mértékben. Javaslatunk szerint a közalkalmazotti illetményrendszer számított teljes keretét továbbra is köteles lenne a fenntartó, vagyis az állam biztosítani, de a bérkeret egy meghatározott részét (például egyharmadát) a pedagógusok teljesítménye alapján a kollektív szerződésben rögzített alapelvek és szempontok alapján, intézményi szinten differenciálhatná. A munkáltató a kollektív szerződés keretében olyan differenciálási elveket lenne köteles kialakítani, amely az intézmény és a pedagógusok mért teljesítményén alapulna. Ennek feltétele olyan országos mérési rendszer kialakítása, amely a hozzáadott érték típusú pedagógiai teljesítmény értékelésére alkalmas. Gyakorlati kipróbálás után ez a megoldás továbbfejleszthető olyan módon, hogy ahol több iskola működik, ott a fenntartó is differenciálhat az intézmények között. Javasoljuk a kötelező óraszámok jelenleginél differenciáltabb

meghatározását.

A

differenciált

óraszám-meghatározás

egyrészt


Oldal 12

2013


intézménytípusoktól, intézményfokozattól függő, másrészt az oktatott tárgyak tantárgyi sajátosságai alapján történő különbségtétel lehetőségét jelenthetné. A magyar nemzet gazdagodása érdekében el kell érnünk, hogy ismét nagyra értékeljék a pedagógushivatást, erkölcsileg, anyagilag megbecsüljük a nevelőket, vonzóvá tegyük a pedagóguspályát. A jó tanár ura tananyagának, mestere a szakmájának, szereti tudományát, és át akarja adni tudását. Szakmai ellenőrzés A szakfelügyelet 1985-ben történt megszüntetésével a közoktatási rendszer külső szakmai ellenőrzés nélkül maradt. Olyan külső szakmai ellenőrzésre van szükség, amely figyelemmel tud lenni a pluralista iskolarendszerünkre és az intézmények szakmai önállóságára. A szakmai ellenőrzés első fokozata az igazgató és a szakmai munkaközösség legyen. A fejlett oktatáspolitikával rendelkező országok mindegyikében az igazgató személye külön vizsgálat tárgyát képezi az ellenőrzés során, ezért javasoljuk, hogy a törvényben jelenjen meg egyértelműen az igazgató munkájának ellenőrzése, különös tekintettel az állami átvétel után kialakuló problémára, az iskolaigazgatók feladat és hatáskörének szabályozására. Az érettségi vizsga Az érettségi anyagot számon kérhető mértékűre kell formálni. Természetes, hogy a kötelező érettségi tárgyak között szerepel a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv és egy természettudományi tárgy. Az érettségi vizsgát el kell mozdítani a szóbeli vizsga felé. A magyar nyelv kiemelt szerepe nemzeti kérdés. A nyelvi műveltség a fegyelmezett és kellően logikus gondolkodás lehetősége. Az érettségi állami vizsga, ezért a követelményekért állami felelősséget kell vállalni. A tételekért vállalt állami felelősség azt jelenti, hogy évről-évre a tanításban résztvevő szakembereknek kell megfogalmazni a (közös írásbeli) érettségi kérdéseket, azonban állami garancia kell a kiadásukhoz. Alapvető, hogy tanár, szülő, diák számára legyen világos évekre előre, hogy mitől lesz az érettségi jeles, jó, közepes, elégséges, vagy mi az, amire elégtelent fog kapni a vizsgázó – vagyis a kiszámíthatóságok biztosítani kell. Véleményünk szerint az öt érettségi tantárgy és a természettudományos tantárgyból teendő érettségi vizsga adna értelmet az előrehozott érettséginek. A jelenlegi képzési szerkezetben a gimnáziumok többségének tanrendjében a földrajz és a kémia 10. a fizika 11. osztály végére befejeződik. A szakközépiskolák nagy részében (profiltól függően) általában a 9.-10. évfolyamon tanítanak Beck Zoltán Lajos Kabinetvezető

Oldal 13

2013


természettudományokat, a későbbiekben már csak egy marad. Értelmetlen lenne a tanulmányok befejezése után egy-két évet várni a vizsgával. Éppen ezek miatt a természettudományos tantárgyaknál célszerű lenne lehetőséget adni az előrehozott érettségire, de csak a tantárgy tanulását befejező évének vizsgaidőszakában. Ettől nem sérül a vizsga ünnepélyessége és komolysága sem. A közoktatás kulcsa: a jó tanár A pedagógus-életpálya presztízsének megteremtése érdekében szükséges a pályára lépés feltételeinek erős szigorítása, a végleges közalkalmazotti státus megadása előtt a szakmai alkalmasság és felkészültség ellenőrzése. Ennek érdekében el kell választani egymástól a pedagógusdiplomát és a pályaalkalmassági engedélyt, ami más szakmákban (orvosi, ügyvédi pálya) bevett gyakorlat. Az életpálya kezdeti időszakában egyfajta gyakornoki tevékenységet folytató pedagógusnak meg kell ismerkednie a legkülönfélébb szakmai helyzetek, feladatok és kihívások sokaságával. Így szerzett gyakorlati tapasztalatairól azután tanulmány formájában kell számot adnia; a dolgozatot a záróvizsgán meg kell védenie. A gyakornoki státus, mely a szakvizsga letételével végződik, nem lehet hosszabb öt évnél, ám a véglegesítésig még további öt év folyamatos munkavégzés vár a pedagógusra. A nemzetközi kutatások szerint a jól működő rendszerekben a tanárok kezdő fizetése az ország egy főre eső GDP-jének kb. 95%-a. A jelenlegi koncepcióban a minimálbér 200%-a a GDP-nek mindössze 65%-át jelenti, ami aligha fog tehetséges tanárokat a pályára csábítani, ami az oktatás minőség-javulásának egyik előfeltétele lenne. A koncepció szerint az a pedagógus, aki nem tud vagy nem akar továbblépni a Mesterpedagógus szintre, megreked a Pedagógus II-n. Ezzel az a baj, hogy ennek a tanárnak az utolsó minősítése a pályájának a 8-9. évében lesz, ami után még 30 évet végigdolgozhat úgy, hogy senki sem minősíti! Ezért szükséges a pedagógus II-ben maradók számára is legalább 8 évenként újraminősítés, aminek következménye a pályán maradás, vagy a továbblépés vizsgálata.


Oldal 14

2013

FidelitasFGazdasági Kabinet Egyéb javaslatok Fontos

célnak

tartjuk

a

diákönkormányzatok

szerepének

növelését.

A

diákönkormányzatok működéséhez szükséges lenne központilag meghatározott pénzeszköz hozzárendelésére, amit csak ezen a területen lehetne felhasználni. Megengedhetetlen, hogy a pedagógusok energiájukat olyan adminisztratív feladatokra fordítsák, amelyekre valójában semmi szükség. A tanár adminisztrációs munkája főként az oktatáshoz és neveléshez szükséges dokumentumoknak az elkészítéséből álljon. Javasoljuk az oktatásban részt vevő szervezetek közötti könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb kommunikációt. A hiányzások gyakran követhetetlenek, előfordulhatnak hamis igazolások vagy igazolatlan hiányzások. Sokszor hetekig eltart, mire a pedagógus, a szülő, Családsegítő Szolgálat, a jegyző és a Gyermekvédelem tudomást szerez az igazolatlan hiányzásról, rengeteg papírt, pénzt és időt emészt fel a levelezgetés. Szükség lenne egy olyan informatikai megoldásra, amelynek segítségével az orvosok heti rendszerességgel egy kattintással jelezhetnék, a tanuló mettől meddig volt beteg és ehhez az információhoz egy adott gyermekről az összes illetékes szervezet hozzáféréssel rendelkezne. Az iskola ugyanilyen egyszerű módszerrel jelezhetne a jegyzőnek és a Gyermekvédelemnek probléma esetén. Ez az adminisztrációs terhek csökkenését, a kommunikáció felgyorsulását, valamint hatékony és gyors közbelépést eredményezhet az együttműködésben érdekelt felek között.


Oldal 15

2013


IV. Felsőoktatás

A rendszerváltás óta a nagy ellátórendszerek közül talán a köz- és felsőoktatás intézménystruktúrája változott legtöbbet. Ezen belül a felsőoktatást az utóbbi évtizedben érintő legfontosabb változások a hallgatói létszám expanziója, a képzési helyek számának növekedését követő integráció és 2006-tól a lineáris (többciklusú) képzési rendszerre történő áttérés. A Lisszaboni stratégia része az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram (2002), amelyben az egységes európai oktatási térség létrehozására irányuló törekvés fogalmazódik meg. A konkrét célok között határozták meg a műszaki és természettudományi képzések preferálását és (sok tagállam esetében) a felsőoktatásra fordított kiadások növelését. A felsőoktatás átalakulása szempontjából szintén meghatározó a bolognai folyamat, amelyben részt vesz valamennyi EU-tagállam, és az EU központi szerveinek támogatását is élvezi. 7. sz. ábra – Felsőfokú oklevelet szerzettek száma 1990-2010 – adatok ezer főben 60

50

40 Felsőfokú oklevelet szerzett

30

Ebből nappali tagozaton 20

10

0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu

A fenti táblázatból kitűnik, hogy a felsőoktatásba bekerülök száma 1990-től folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Ez annak is köszönhető, hogy ugyan az 1974-1980 között születettek kinőttek a felsőoktatási életkorból, a rendszerváltozást követően jelentősen bővült a felsőoktatást választók lehetőségeinek tárháza.


Oldal 16

2013


Látható, hogy 1990-től kezdve folyamatosan emelkedik azoknak a száma, akik 100 egyetemi hallgatóból felsőfokú oklevelet szereztek. A növekedés üteme csupán 2006-ban tört meg, ennek oka lehet a kétszintű érettségi bevezetése. Újabb növekedést csak 2009-től figyelhetünk meg. Mind a jelentkezők, mind a felvettek száma 2004 után csökkenő tendenciát mutat, de nem azonos mértékben. A felvettek aránya folyamatosan nő. Az előző diagramot összevetve a következő táblázattal látható, hogy jelentősen nőtt a felsőfokú oklevelet szerzettek aránya a rendszerváltozást követően, azonban a fiatal, pályakezdő munkanélküliek száma is folyamatos emelkedést mutat. A felsőoktatás expanziójának valószínű okai között említhető, hogy egyéni szinten nőtt az oktatási beruházások megtérülési rátája a rendszerváltás előtti időszakhoz képest, ami a felsőfokon képzett fiatal munkaerő iránti gyorsan megnövekedett kereslet eredménye. Ugyanakkor az alacsony iskolázottság nemcsak a bérhátrányt, hanem a munkanélküliség magasabb kockázatát is magában hordozta. 2. sz. táblázat – Nyilvántartott álláskeresők száma 2001-2011 nemek szerint A nyilvántartott álláskeresők száma (2001–) Időszak

Nyilvántartott álláskeresők férfi

nő

összesen

ebből: pályakezdők

2001

188 706

154 067

342 773

24 297

2002

186 816

158 085

344 901

27 418

2003

189 425

170 514

359 939

28 873

2004

209 600

190 997

400 597

35 250

2005

213 650

196 999

410 649

38 726

2006

210 089

193 350

403 439

36 895

2007

232 733

212 278

445 011

40 180

2008

250 845

226 506

477 351

41 581

2009

326 024

278 552

604 576

51 314

2010

309 401

281 877

591 278

53 203

2011

279 191

273 117

552 308

52 180



Oldal 17

2013


2011. év adatait vizsgálva megállapítható, hogy továbbra is a társadalomtudományok és a gazdaság és irányítás szakok a közkedvelt jelentkezések közé tartoznak, azonban a felvételit nyertek aránya azért itt alacsonyabb, mint az informatikai és természettudományos szakokra történt jelentkezések esetében. A legkevesebben a művészeti, a jogi és a szolgáltatási szakokra nyertek első helyen felvételt. 8. sz. ábra – Felsőfokú alapképzésben történő továbbtanulásra felvettek létszáma az első helyre jelentkezettek százalékában, nappali tagozat 2011.

41,4 59,9

26,5

56,5 66,2

65,7

Tanárképzés, oktatástudomány Művészetek Humán tudományok Társadalomtudományok

69,1

78,6

Gazdaság és irányítás Jog

61,6 87,0 50,7

Természettudományok Informatika

100,0 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu

A lenti kördiagram alapján elmondható, hogy a nappali oktatásban részt vevők közül csupán 13% volt a felsőoktatási hallgatók aránya a 2011/2012-es tanévben. Legnagyobb részt az általános iskolai tanulók tették ki (39%), majd a középiskolai (23%) és szakiskolai tanulók (7%). 9. sz. ábra – A nappali oktatásban résztvevők megoszlása 2011/12

Felsőoktatá s 13%

Óvoda 18%

Középiskol a 23%

Szakiskola 7%

Általános iskola 39%



Oldal 18

2013

FidelitasFGazdasági Kabinet Finanszírozás

Érdemes megvizsgálni azt, hogy az állami finanszírozás hogyan változott az elmúlt években az oktatás egészében, és külön a felsőoktatásra lebontva. 10. sz. ábra – Az oktatásra szánt kormányzati kiadások a GDP %-ban 2000-2011 között. 6 5 4 3

Oktatási kiadások a GDP %-ában Ezen belül felsőoktatás

2 1

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0


A fenti diagramból látható, hogy 2000-ben a GDP-hez viszonyítva mintegy 5 %-ot fordítottak az oktatásra. Attól az évtől kezdve az oktatásra egyre nagyobb arányban fordítottak pénzt a központi költségvetésből. Újabb csúcsot 2003-ban ért el az oktatásra fordított GDP hányad aránya, amikor ismét közel 6 %-ot fordítottak erre. A megugró oktatási kiadások évét követően 2004-től ismételten csökkeni kezdett a kiadások aránya, amely a 2010-es kormányváltás után is folytatódott. Ha külön a felsőoktatásra fordított állami kiadásokat vizsgáljuk, akkor 2000-hez viszonyítva csupán egy nagyon minimális, a GDP 0,1%-ával megegyező csökkenés látható a KSH adatai szerint. 2006. óta pedig gyakorlatilag stagnált és nominálisan szinten maradt a felsőoktatás állami támogatása. Az idei évre pedig a kormány mintegy 27 milliárd Ft többletforrást ígért a felsőoktatásnak.


Oldal 19

2013


V.

Felsőoktatási reform, diákhitel

Az utóbbi időszakban felmerült számos ötlet, terv, kormányzati elképzelés, sajtóinformáció a felsőoktatás megreformálása körül a diákokat és szüleiket is nehéz helyzetbe hozta. Ahogy már korábban is említést tettünk, a 2013. január 25-i állapotokat vesszük figyelembe, s az eddig elért és nyilvánosságot kapott eredményeket foglaljuk össze e fejezetben. A kormány eredeti elképzelése egy önfenntartó felsőoktatás megteremtése volt, s e felé mozdult el az utóbbi időszakban. A sajtóban felmerült, s nagy visszhangot kiváltó drasztikus keretszám szűkítési tervek miatt a diákok tűntetésekbe kezdtek nem csak a fővárosban, hanem vidéken is. A tűntetéseket azonban a kormány véleményünk szerint jól kezelte, nem történtek komolyabb rendbontások, rongálások, a rendőrség jelenlétével folyamatosan biztosította a különböző helyszíneket. Az alábbiakban sorra vesszük azokat a főbb pontokat, melyek az utóbbi időben a felsőoktatással kapcsolatban véglegesnek tekinthetők. A felsőoktatás állami finanszírozása - jelenlegi álláspont A kormány több alkalommal is változtatott a felsőoktatással kapcsolatos álláspontján, jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2012. december 20-án kiadott közleménye ad iránymutatást. 1A jelenlegi szabályok szerint magyar állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb 55 ezer főnél. A felsőoktatási intézmények a 2013. évi általános felvételi eljárás során teljes magyar állami ösztöndíjas képzéseket, illetve önköltséges képzéseket hirdethetnek meg. 2013-ban a felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont. Az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárai az intézményi kapacitás függvényében a minimális pontszámnál magasabbak is lehetnek. Ez a közlemény még tartalmazta azon szakok listáját is, melyeken magyar állami ösztöndíj nem lett volna igénybe vehető, ezek az alábbiak: andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, kommunikáció és médiatudomány,nemzetközi tanulmányok, jogász. 1

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/dontott-a-miniszter-a-magyar-allami-osztondijas-szakokrol


Oldal 20

2013


Tehát lényegében megszűnt volna az ingyenes jogász-és közgazdászképzés, illetve néhány bölcsészettudományi szak elvégzését sem finanszírozta volna az állam. Az önköltséges képzések esetében igénybe vehető lett volna az új, Diákhitel 2 konstrukció, amely egy kötött felhasználású személyi hitelnek tekinthető. A Diákhitel 1 viszont mindkét típusú képzés esetén szabadon igényelhető. Időközben a kormány bölcs belátása s a hallgatókkal, HÖOK-al történt egyeztetéseket követően részmegállapodásra jutott a fenti képzések tekintetében is, s ezek alapján az érintett szakokon is hirdetnek államilag finanszírozott helyeket, bár a bejutási minimum ponthatárokat e szakok esetében jóval magasabb szinten határozták meg, mint a többi szakra érvényes minimum 240 pontos határ. Véleményünk szerint a kormány részéről ez egy nagyon jó döntés volt, melynek eredményeként a korábbi diáktűntetések gyakorlatilag befejeződtek, a hallgatókkal sikerült közös nevezőre jutni, az egyeztetések pedig folytatódnak a létrehozott Felsőoktatási kerekasztal résztvevői között egy hatékonyabb rendszer kiépítése érdekében. Minőségi felsőoktatás/Teljesítmény-értékelési rendszer A jelenlegi felsőoktatás egyik legnagyobb problémájának a minőségi követelmények hiányosságait tartjuk. Hiányzik egy oda-vissza működő, könnyen átjárható, rugalmas ösztöndíj rendszer, mely a hallgatókat jobb teljesítményre ösztönzi. Ennek érdekében megfontolása javasoljuk egy olyan ösztöndíjrendszer létrehozását, mely alapján a hallgatók teljesítményét, átlagát, és megszerzett kreditjeinek számát időarányosan vizsgálni és értékelni lehet. Az értékelést követően egy meghatározott átlag és meghatározott időarányos kredit teljesítése esetén a hallgató továbbra is részesülne az állami támogatásban, vagy ha eredetileg költségtérítéses volt, akkor ezt követően kerülhetne állami finanszírozású helyre. Amennyiben viszont sem a tanulmányi átlaga, sem az időarányos kredit teljesítése nem éri el a feltételeknek megfelelő mértéket, akkor a soron következő félévben tanulmányainak költségét saját magának kellene finanszíroznia. A rendszer oda-vissza átjárhatóságának, vagyis rugalmasságának feltétele egyrészt a kezdeti türelmi időszak (bekerüléstől számított 2 félév), másrészt a félévenkénti időarányos teljesítményértékelés. Ha ugyanis a türelmi időszak leteltét követően a teljesítménye megfelelő, az állami finanszírozás biztosított a számára, ellenkező esetben nem. Viszont, ha egy adott félévben előző félévi teljesítménye alapján saját magának kell állnia tanulási költségét, de ezalatt javul teljesítménye, megszerzi az elmaradt kreditjeit, javít a tanulmányi átlagán, akkor a félév végi teljesítmény-értékelést követően újra visszakerülhet az állami finanszírozottak körébe.


Oldal 21

2013

FidelitasFGazdasági Kabinet A DIÁKHITEL

A diákhitel igen elterjedt konstrukció szerte a világban, célja a felsőoktatásban résztvevők anyagi támogatása, az esélyegyenlőség elvének érvényesítését támogató eszköz. Jellemzően a piaci konstrukcióknál kedvezőbb feltételekkel bír, amelyek tükrözik a szociális szempontokat. A továbbiakban bemutatjuk, hogy a hazai gazdasági környezetben milyen mértékű törlesztési terhet jelent, ha a hallgató diákhitelből finanszírozza tanulmányait. Diákhitel 1,2 – mennyit és hogyan kell törleszteni a hallgatónak? A Diákhitel Központ Zrt. 2001-es megalakulásával lehetővé vált a hallgatói hitelezés megkezdése, először a Diákhitel 1 nevű konstrukciót kezdték igénybe venni a felsőoktatásban résztvevő hallgatók. 2 2012. szeptember 15-től lehet igényelni a Diákhitel 2 nevű terméket, az előbbivel szemben ennek összege kizárólag a költségtérítésre fordítható.

3

A hallgatói

hitelezésre vonatkozó szabályozást a 1/2012. (I. 20.) Kormányrendelet tartalmazza.4 A Diákhitel 1 jellemzői 

A Diákhitel 1 szabadon felhasználható.



Minden 35 év alatti, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező felsőoktatásban tanuló igénybe veheti.



Maximum 10 szemeszterre kérhető.



Egy szemeszterre maximum 250 ezer forint igényelhető. Havi részletekben vagy szemeszterenként egy összegben is felvehető a hitel.



A Diákhitel1 változó kamatozású, a kamat mértékét az 1/2012. (I. 20.) Kormányrendeletben rögzített szabályok szerint a Diákhitel Központ Zrt. határozza meg, féléves gyakorisággal.



A törlesztést csak a hallgatói jogviszony megszűnése utáni negyedik hónaptól, de legkésőbb a 35. életév betöltése után kell elkezdeni.



Törleszteni akkor is kell, ha valakinek nincs munkaviszonya.



A törlesztő részlet a törlesztés első két naptári évében a minimálbérhez, később a két évvel korábbi jövedelemhez igazodik.



Az előtörlesztés díjmentes, a tanulmányi évek alatt is lehet előtörleszteni.

2

http://diakhitel.hu/index.php/hu/a-diakhitel-legfontosabb-jellemzoi

3

http://koles.hu/sandbox/diakhitel_dh1/index.php/hu/diakhitel-20

4

1/2012. (I. 20.) Kormányrendelet a hallgatói hitelrendszerről


Oldal 22

2013

FidelitasFGazdasági Kabinet A Diákhitel 2 jellemzői 

A Diákhitel 2 kötött felhasználású, csak a képzés díját lehet fizetni a felvett összegből



Az önköltséges képzésben tanulmányokat folytató, 35. életévüket még be nem töltött hallgatók vehetik fel, miután beiratkoztak a felsőoktatási intézményükbe.



A felvehető összegnek nincs felső határa. Akkora összeget vehet fel az állami részösztöndíjas és önköltséges képzésben részt vevő hallgató, amekkora az intézmény felé fennálló fizetési kötelezettsége



A kötött felhasználású hitel általános állami kamattámogatással működik, az ügyfelek által fizetendő kamat évi 2 százalék, a fennmaradó kamatrész különbözetét az állam havonta egészíti ki.



A hallgatói jogviszony megszűnése után, legkésőbb azonban a 35. életév betöltését követően kell elkezdeni visszafizetni a kölcsönt



A kötelező törlesztés nagysága és futamideje a hitelfelvevő jövedelmi helyzetéhez igazodik, a törlesztés megkezdésének évétől a jövedelem legalább 4 százaléka.

Mennyien vették fel a diákhitelt? A Diákhitel Központ Zrt. 2011. évi beszámolója szerint5 2001 és 2011 között 319 ezer fő vette igénybe a diákhitelt, a kihelyezett állomány 2011.év végére megközelítette 245 milliárd forintot. Az adatok alapján tehát egy főre átlagosan 768 ezer forint összegű törlesztési kötelezettség jut. Ez év végén több mint 128 ezer fő már elkezdte a visszatörlesztést. A 2011. év folyamán folyósított hallgatói hitelek egy hitelfelvevőre jutó átlagos összege 298 ezer forint körül alakult, ami megközelítőleg 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. Mekkora összegű törlesztési kötelezettséggel számolhatnak a hallgatók? A törlesztő részlet kiszámítása természetesen több tényezőtől is függ (tőketartozás, kamatláb, jövedelem, előtörlesztés nagysága). Sajnos a magyar lakosság pénzügyi kultúrája kevésbé mondható fejlettnek, olyan alapvetésekkel sincsenek tisztában a fiatalok, mint a kamatos kamatszámítás fogalma. Így kevésbé tudják megítélni egy adott hitelkonstrukció előnyeit és hátrányait. A továbbiakban egy konkrét számítási példán keresztül mutatjuk be a Diákhitel 2 működését, az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

5

http://koles.hu/sandbox/diakhitel_dh1/index.php/hu/befektetoinknek/penzugyi-adatok/eves-adatok


Oldal 23

2013

FidelitasFGazdasági Kabinet 3. sz. táblázat – Diákhitel számítási példa

törlesztő részlet aránya évek hiteléves havi éves havi bruttó havi nettó a nettó száma tartozás törlesztés törlesztés kamat jövedelem jövedelem jövedelemhez viszonyítva 1 300 000 0 0 1,02 0 0 2 606 000 0 0 1,02 0 0 3 918 120 0 0 1,02 0 0 4 1 236 482 0 0 1,02 0 0 5 1 561 212 0 0 1,02 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

1 592 436 1 550 845 1 508 422 1 354 990 1 191 146 1 016 387 830 190 632 008 421 270 197 383

72 000 72 000 180 000 187 200 194 688 202 476 210 575 218 998 227 757 236 868

6 000 6 000 15 000 15 600 16 224 16 873 17 548 18 250 18 980 19 739

1,02 1,02 1,02 1,02 1,02 1,02 1,02 1,02 1,02 1,02

100 100 250 260 270 281 292 304 316 328

000 000 000 000 400 216 465 163 330 983

65 000 65 000 162 500 169 000 175 760 182 790 190 102 197 706 205 614 213 839

9% 9% 9% 9% 9% 9% 9% 9% 9% 9%

Forrás: saját szerkesztés

A számításoknál feltételeztük, hogy a hallgató öt évig tanul, félévente 150 ezer forintot vesz fel, a hitel kamata évi 2 százalék, a minimálbér a törlesztés első két évében 100 ezer forint, a harmadik évben a pályakezdő fizetése bruttó 250 ezer forint havonta, bére pedig évente 3 százalékkal nő (ez egy óvatos, pesszimista becslés). Ezek alapján a hitelt kevesebb, mint tíz évig kell törleszteni, a havi törlesztő részlet pedig nagyjából a nettó jövedelem 9 százalékát teszi ki. Felhívjuk a figyelmet, hogy a számítás alapját adó feltételek változhatnak, így az eredmény csak megközelítő képet ad a törlesztési kötelezettségekről. A kamatos kamatszámítás lényege, hogy a kamatok tőkésítésre kerülnek. Így az első évben felvett összeg kamata hozzáadódik a tőketartozáshoz, majd ez az új összeg szintén kamatozik és így tovább. Tehát, amennyiben a hallgató öt év alatt 1,5 millió forint összegű hitelt vett fel, az ötödik év végére 1,56 millió forintos tartozást halmoz fel, ha az éves kamatláb 2 százalék. Ez az összeg természetesen tovább kamatozik, azonban a hatodik évtől a tartozás összege csökken a kifizetett törlesztések nagyságával. Az első két évben a törlesztő részlet a minimálbér 6 százalékát teszi ki, utána pedig a pályakezdő egyéni bruttó bérének 6 százaléka. Számításunknál feltételeztük, hogy a nettó bér a bruttó jövedelem 65 százaléka


Oldal 24

2013


(természetesen a jogszabályok változásával a nettó fizetés módosulhat, a jelenlegi adókörnyezetben viszont jó becslést ad.) Mindezek alapján elmondható, az új hitelkonstrukció esetében a törlesztő részlet a havi nettó bér 9 százalékát teszi ki és a futamidő megközelítőleg 10 év, amely csökkenthető, ha élnek az előtörlesztés lehetőségével. Amennyiben a Diákhitel 1 konstrukciót akarjuk modellezni, feltesszük, hogy az éves kamatláb 8 százalék. (A Diákhitel 1 változó kamatozású, a mindenkori makrogazdasági helyzettől, a hazai kamatkörnyezettől függ. Amennyiben magasabb infláció valószínűsíthető, a kamatláb is emelkedni fog.) Ennek megfelelően azt az eredményt kapjuk, hogy a törlesztő részlet nagysága változatlan az előző konstrukcióhoz képest, a futamidő ugyanakkor 17 évre hosszabbodik.

Néhány szó a várható bérekről és a törlesztő részlet arányáról a jövedelmekhez képest Az alábbiakban bemutatásra kerül néhány főbb munkaerő-piaci adat a diplomásokra vonatkozóan6 külön kiemelve a pályakezdők helyzetét. Bruttó átlagkeresetek ágazatonként, diplomás munkanélküliek aránya A KSH adatai szerint 2012. harmadik negyedévében 218 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ezen belül a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete elérte a 290 ezer forintot. Az ágazati bontást nézve megállapítható, hogy a legmagasabb jövedelmek a pénzügyi és biztosítási szektorban találhatóak, megközelítik a havi bruttó 400 ezer forintot. Ezzel szemben az egészségügyben és a szociális ellátásban, valamint a vendéglátásban dolgozók keresnek a legkevesebbet; előbbiek 148 ezer, utóbbiak 136 ezer forintos havi rendszeres bruttó bérrel rendelkeznek. A közigazgatásban dolgozók átlagos bére 235 ezer forint körül alakult. Pályakezdők fizetése A Hay Group tanácsadó cég 2012-es jövedelemszint-felmérése szerint a medián pályakezdő bér bruttó 240 ezer forint az alapképzést végzetteknek és 260 ezer forint a mester diplomával rendelkezőknek.7 Továbbá, az első béremelés során átlagosan 10 százalékkal kapnak többet 6


7

http://www.haygroup.com/hu/press/details.aspx?id=34591, http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/07/31/240_ezret_kap_egy_diplomas_palyakezdo/


Oldal 25

2013


addigi fizetésüknél, amely a normál éves vállalati béremelés több mint kétszerese. Az adatok szerint a fővárosban dolgozók előnyt élveznek az országos szinthez képest; a kezdőbér esetükben eléri a 280 ezer forintot. Az ágazati bontás szerint a mérnökök és az informatikai szakemberek keresnek a legjobban, esetükben a 300 ezer forintot is meghaladhatja a kezdő fizetés. A legalacsonyabb belépőbérrel az értékesítéssel foglalkozó munkavállalók számolhatnak. A Hay Group felmérésében több mint 450 hazai és nemzetközi nagyvállalat vett részt.

VI. Összefoglalás Az oktatási rendszer minden állam számára stratégiailag fontos, kiemelt terület. Így kell, hogy legyen ez a mindenkori magyar kormányok számára is, éppen ezért a rendszer egyes elemeinek működéséhez elengedhetetlenül szükséges finanszírozást biztosítani kell. Ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen, nemzetközi mércével is versenyképes oktatási rendszert kell létrehozni, melynek egyik kulcseleme a versenyképes felsőoktatás, de ennek alapjai a hatékony alapfokú és közoktatás, valamint szakképzési rendszer. Az ország gazdasági teljesítményétől nagymértékben függ az oktatásra fordítható források nagysága, viszont az oktatás minőségétől és a jól felkészült szakemberektől pedig nagymértékben függ az ország gazdasági teljesítménye. A fentiek érdekében az oktatási rendszerben biztosítani kell a kiszámíthatóságot és megbízhatóság, valamint a hosszú távú előretekintés és tervezés lehetőségét. A korábbi fejezetekben röviden bemutattuk azokat a legfontosabb folyamatokat, melyek az oktatási rendszerre leginkább hatással vannak (demográfia, finanszírozás, hatékonyság/minőségi oktatás), s az egyes általunk vélt problémákra megoldási javaslatokat is megfogalmaztunk. Tekintettel arra, hogy jelenleg is egyeztetések folynak az oktatási kormányzat és a hallgatókat, oktatókat képviselő szervezetek között, megfontolásra javasoljuk a Fidelitas és esetleg más politikai pártok ifjúsági szervezeteinek bevonását is az egyeztetésekbe, egy nemzetközileg is versenyképes oktatási rendszer hosszútávra szóló reformjának megvalósítása érdekében.


Oldal 26

2013


VII. Felhasznált irodalom Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu Magyar Tudományos Akadémia, www.mta.hu Eurostat adatbázisa, www.eurostat.org http://247wallst.com/2012/01/31/the-10-most-educated-countries-in-the-world/3/ http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/dontott-a-miniszter-a-magyarallami-osztondijas-szakokrol

http://diakhitel.hu/index.php/hu/a-diakhitel-legfontosabb-jellemzoi http://koles.hu/sandbox/diakhitel_dh1/index.php/hu/diakhitel-20 1/2012. (I. 20.) Kormányrendelet a hallgatói hitelrendszerről http://koles.hu/sandbox/diakhitel_dh1/index.php/hu/befektetoinknek/penzugyi-adatok/evesadatok http://www.haygroup.com/hu/press/details.aspx?id=34591 http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/07/31/240_ezret_kap_egy_diplomas_palyakezdo „Hass, alkoss, gyarapíts” - A Fidelitas Humán Kabinet Oktatási, Kulturális és Tudományos Munkacsoportjának javaslatai a közoktatási és köznevelési törvény koncepciójához 2012


Oldal 27

FÓKUSZBAN AZ OKTATÁS

Recommend Documents