FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ FIATAL

„FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ FIATAL FELNŐTTEK TÁRSADALMI INTEGRÁLÓDÁSA.” INNOTARS ALAPADATOK

ZSKF TKK FÜZETEK 5.

ZSKF TKK FÜZETEK 5. ZSKF TKK FÜZETEK 5.

FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ FIATAL FELNŐTTEK TÁRSADALMI INTEGRÁLÓDÁSÁNAK ESÉLYEI ÉS LEHETŐSÉGEI A MAI MAGYARORSZÁGON

ALAPADATOK KÉSZÜLT AZ „INNOTARS_08-FOGYAT77” KUTATÁSI PÁLYÁZAT KERETEIN BELÜL LAKI ILDIKÓ VEZETÉSÉVEL KÉSZÍTETTE A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓINTÉZETTEL EGYÜTTMŰKÖDVE

1

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST 2010. JANUÁR



_________________________________________________

INNOTARS_08-FOGYAT77 PÁLYÁZATI KUTATÁS __________________________________________________

OPPORTUNITIES AND POSSIBILITIES FOR SOCIAL INTEGRATION FOR YOUNG ADULTS LIVING WITH DISABILITIES IN HUNGARY ________________________________________________________________________________________________

FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ FIATAL FELNŐTTEK TÁRSADALMI INTEGRÁLÓDÁSÁNAK ESÉLYEI ÉS LEHETŐSÉGEI A MAI MAGYARORSZÁGON

ALAPADATOK ________________________________________________________________________________________________

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE KÉSZÜLT AZ MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓINTÉZETTEL EGYÜTTMŰKÖDVE

KUTATÁSVEZETŐ: LAKI ILDIKÓ

ZSKF TKK BUDAPEST 2010. JANUÁR ________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 5. ________________________________________________________________________________________________

2



TARTALOMJEGYZÉK

OLDALAK 1. A PROJEKTRŐL

4-7.

2. A MINTA ÖSSZETÉTELE

8-15.

3. ELLENSZENV – ROKONSZENV

16-28.

4. FOGYATÉKKAL ÉLŐK A KÖRNYEZETÉBEN

29-31.

5. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK MEGÍTÉLÉSE

32-38.

6. TÖBBDIMENZIÓS ELEMZÉSEK

39-44.

7. „KIT TEKINT ÖN FOGYATÉKOSNAK?”

45-46.

8. A FOGYATÉKOSOKRÓL A „SZIGET 2009.” KUTATÁSBAN

48-63.

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 5. ________________________________________________________________________________________________

3



1. A PROJEKTRŐL 1.1. A PROJEKT CÉLJA A fogyatékosság és annak kérdésköre az elmúlt években kiemelt hangsúlyt kapott mind az Európai Unió, mind pedig a hazai politikákban. E társadalmi csoport tagjai egyre nagyobb számban vannak jelen a többségi társadalomban, mely nem csak a társadalom szempontjából jelent megoldandó feladatokat, hanem a politika, illetve a különböző intézményrendszerek részéről egyaránt. A tehertétel növekedésének figyelembevételével olyan felépített elveket és gyakorlatokat kell kialakítani, amelyek hosszútávon segítik és növelik a célcsoport integrálódásának esélyeit, a társadalmi elismertségük, elfogadottságuk kilátásait. Ezt csak oly módon lehetséges, ha komplex vizsgálatot végzünk, majd pedig javaslatokat teszünk a megvalósításukra. Kutatásunk célja feltárni a fogyatékossággal élő fiatalok és fiatal felnőttek élethelyzetét, életminőségét a mai Magyarországon. A mélyreható regionális vizsgálatokkal pedig megismerhetővé tenni az egyes régiók intézményi ellátottságának valós helyzetét, beleértve a különböző állami, a civil és piaci szereplők részesedését, továbbá szerepvállalásukat, törekvésüket a vizsgált célcsoport társadalmi integrálódására. A kutatás során kiemelt vizsgálati szempontot jelent az érintett csoport tudományos és gazdasági életben betöltött szerepe, kilátásai és hosszú távú munkaerő-piaci részvételük meghatározása. Alternatívákat kívánunk megfogalmazni arra nézve is, hogy a célcsoport milyen módon válik képessé bekapcsolódni a magasabb piaci igényeket támasztó oktatási-képzési intézményekbe, a tudományos életbe, valamint piaci elveken működő munkahelyekre. A tervezett kutatás célja a fogyatékossággal élő hallgatók vizsgálata a hazai felsőoktatásban, továbbá a felsőoktatási intézmények szerepvállalása a vizsgált csoport oktatásában, képzésében. Kutatási projektünkben kialakítunk egy elméleti keretet, másrészt az empirikus kutatások sorozata után elemzéseink alapján ajánlást készítünk. Az

elmúlt

években

kiemelt

problémaként

definiálhattuk

a

kirekesztés

és

társadalmi

esélyegyenlőtlenség kérdéskörét a különböző hátrányos helyzetű csoportok körében, különös tekintettel a fogyatékossággal élők esetében. E vizsgálatok mellett kiemelt szereppel illetjük az intézményi vizsgálatokat is; így az akadálymentesítést, a tananyagok metodikai és didaktikai tartalmát, és annak illeszkedését a fogyatékkal élők speciális igényeihez. 4



Az elméleti keretek meghatározásával párhuzamosan első lépésben megkeressük a hét magyarországi régióban a legnagyobb számú hallgatóval rendelkező felsőoktatási intézményt. Ezzel párhuzamosan vizsgálati górcső alá vesszük a felsőoktatási intézmények infrastrukturális és oktatással kapcsolatos helyzetét, kiemelt hangsúlyt helyezve a fogyatékkal élőket érintő módszertani kérdéskörökre. A kutatás befejeztével pedig választ várunk arra a kérdésre, milyen lehetőségeik vannak ma a fogyatékossággal élőknek a felsőoktatásban. Vizsgálatunk jelentőségét abban látjuk, hogy a hazai fogyatékosságra irányuló kutatások között ilyen, illetve hasonló jellegű alapkutatások nem történtek. Úgy gondoljuk kutatásunkkal egy

hosszútávon

jelenlévő probléma megoldásában vállalhatunk úttörő szerepet. Az e tárgykörben meglévő munkák számunkra komoly alapokat, kiegészítő segítséget jelenthetnek, azonban úgy véljük egy új típusú, gyakorlati szintű, ámbár tudományos vizsgálat nagy segítséget jelenthet a szakmai szervezetek, a döntésben résztvevők, és legfőképpen a fogyatékossággal foglalkozók számára.

Kutatásunk arra keresi a választ, hogy a felsőoktatásban részt vevő fogyatékossággal élő fiatalok helyzetét mi jellemzi a hazai keretek között, mit jelent számunkra az oktatásban szerzett tudás, ismeret és hogyan képesek ezt hasznosítani a munkaerőpiacon, milyen diplomát szereznek, s egyáltalán van-e esélyük diploma után a munkahelyek, kiváltképp a tudományos munkahelyek megszerzésére. Ehhez vizsgáljuk az érintettek kapcsolati hálóját, valamint a társadalmi segítségnyújtás kérdéskörét is: az elemezni kívánt csoport milyen kapcsolati, társadalmi tőkével rendelkezik, hogyan képes ezt hasznosítani. A kapcsolati háló vizsgálata arra is rámutathat, hogy milyen mértékű társadalmi kirekesztettségről beszélhetünk.

A fogyatékosság témakörében az elmúlt években számos hazai és nemzetközi elemzés, értékelés, valamint jogszabály készült. Az elemzéseket és értékeléseket leginkább helyzetfeltáró, a fogyatékosságot mint társadalmi kérdéskört vizsgáló dokumentumoknak kell tekintenünk. Az oktatás, illetve a felsőoktatás területén a fogyatékossággal élők helyzetével kapcsolatos vizsgálatok a középiskolások körében készültek, melyek közül kiemelendő Bánfalvy Csaba: A fogyatékossággal élő diákok a közoktatásban című vizsgálata. A hazai jogszabályok között mérföldkövet jelentett az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. A törvényi háttér kialakítása addigra elengedhetetlenné vált a fogyatékos ügyben, mivel az intézményi hálózatra, az oktatási és egyéb más

5



intézményekre vonatkozóan, valamint a különféle oktatásban, képzésekben résztvevő fogyatékossággal élőkre semmiféle konkrét jogszabály nem vonatkozott.

1.2. A FOGYATÉKOSSÁGGAL KAPCSOLATOS ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK A fogyatékosság témakörében az elmúlt években csak néhány hazai és nemzetközi elemzés, értékelés, valamint jogszabály készült. Az elemzéseket és értékeléseket leginkább helyzetfeltáró dokumentumként kell kezelnünk, mely vagy adatok vagy pedig gyógypedagógiai szempontok alapján elemzik a fogyatékossággal élők csoportját. A hazai jogszabályok között mérföldkövet jelentett az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. A törvényi háttér kialakítása addigra elengedhetetlenné vált a fogyatékos ügyben, mivel az intézményi hálózatra, az oktatási és egyéb más intézményekre vonatkozóan, valamint a különféle oktatásban, képzésekben résztvevő fogyatékossággal élőkre semmiféle konkrét jogszabály ezen időpontig

nem vonatkozott. A jogszabályok azonban

kötelezettséget és nem útmutatásokat tartalmaznak, a fogyatékosokkal összefüggésben

1.3. RÖVID HELYZETELEMZÉS A hazai tényfeltárások alapján elmondható, hogy a fogyatékos személyek létszámának felmérésére az 1990. évi és a 2001.évi népszámláláskor került sor, ez utóbbi szerint 577 ezer fő volt a számuk, ez a népesség 5,7%-át tette ki. Az adatfelvétel - a KSH szerint is - alulbecsüli a fogyatékos népesség adatait, így a létszám 600 ezer főre becsülhető. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak időskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idősebbek aránya 44,8%, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elő (53,8%). A fogyatékos személyek 17%-a születése óta szenved fogyatékosságban. A 2001. évi népszámlálás kategóriái szerint megállapítható, hogy a fogyatékos személyek közül legnagyobb arányt a testi fogyatékosok és a mozgássérültek képviselik együttesen (43,6%), míg az értelmi fogyatékosok aránya megközelítőleg 10%, a vakok és gyengénlátók aránya 14,4%. Az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya az 1990. évi adathoz képest (6,7%) 21,6%- ra növekedett. Hallás-, 6



beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. A fogyatékos személyek 22,7%-a egyedül élt, 57%-a lakott másodmagával (de nem fogyatékos személlyel), további 10,5%-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt, míg megközelítőleg 8%-uk intézetben kapott elhelyezést. A fogyatékos személyeket magukba foglaló családok 19%-ában van fogyatékos gyermek. A kétszülős családoknál ez a mutató 15%, az egyszülős családoknál 45%. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a családok, ahol mindkét, illetve mindhárom gyermek fogyatékos. A fogyatékos gyermeket gondozó családok 2,9%-a, illetve 0,3%-a tartozik ebbe a körbe. A fogyatékos és nem fogyatékos emberek régiónkénti területi megoszlása jelentősen eltér egymástól. A dél-alföldi és észak-magyarországi régióban nagyobb a fogyatékos emberek aránya. A településtípus szerinti megoszlás adatai alapján a fogyatékos emberek magasabb arányban élnek a községekben (40,3%) és kevésbé a fővárosban (14,2%), valamint más városokban (29,6%), mint a nem fogyatékos népesség, akiknek 17,6%-a él a fővárosban, 47,2%-a egyéb városokban és csupán 35,2%-a él községekben.

A 2001. évi népszámlálási adatok kiegészítésre kerültek a fogyatékossággal élők foglalkoztatási adatainak bemutatásával. A fogyatékos személyek minél teljesebb társadalmi integrációjához elengedhetetlenül szükséges az integrált, illetve védett munkaerőpiacon való növekvő jelenlétük. A 2001. évi népszámlálás szerint a fogyatékos személyek foglalkoztatási mutatója 9%-os volt az 1990. évi 16,6%hoz képest. Ezzel párhuzamosan a munkanélküli fogyatékos személyek 0,7%-os aránya „csak” 2%-ra emelkedett. Ez azzal magyarázható, hogy az érintettek inaktív keresővé (57,5%-ról 76,7%-ra) váltak. 2000ben, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban az érintettek 1/3-át sikerült a munkaerőpiacon elhelyezni.1

BUDAPEST, 2010. JANUÁR LAKI ILDIKÓ

1

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1295

7



2. A MINTA ÖSSZETÉTELE 1. ábra: A vizsgálatba bevont felsőoktatási intézmények minta-elemszáma (2009.12.21.)

Corvinus Egyetem

148

Debreceni Egyetem

299

Miskolci Egyetem

310

Pannon Egyetem

300

Pécsi Egyetem

300

Széchenyi István Egyetem

301

Szegedi Egyetem

293

Zsigmond Király Főiskola

269 0

50

100

150

200

250

300

350

Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) 2. ábra: A minta megoszlása nemenként (%)

38,1%

61,9%

férfi nő

Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

8



3. ábra: A minta megoszlása nemenként és intézményenként (%)

38,1%

Összesen

61,9%

19,6%

Corvinus Egyetem

80,4% 40,1%

Debreceni Egyetem

59,9%

44,2%

Miskolci Egyetem

55,8%

48,7%

Pannon Egyetem

51,3%

38,0%

Pécsi Egyetem

62,0%

41,9%


58,1%

35,5%

Szegedi Egyetem

64,5%

25,7%

Zsigmond Király Főiskola 0%

74,3% 20%

40%

Férfi

60%

80%

100%

Nő

Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) 4. ábra: A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása (%)

18-19 éves

12,4%

20 éves

18,3%

21 éves

19,1%

22 éves

16,7%

23 éves

13,6%

24 éves

7,0%

26 éves

5,9%

27 éves és idősebb

6,9% ,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) 9



5. ábra: A minta megoszlása korcsoportonként és intézményenként (%)

Összesen

18,3%

12,4%

Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem

20,4%

6,0%

13,6%

Pécsi Egyetem 4,7%

16,0%

16,0%

17,1%

0% 20 éves

19,0%

14,9%

20% 21 éves

22 éves

60%

23 éves

24 éves

9,3% 5,0% 9,3% 5,3% 3,0%

14,0%

8,9% 5,6% 1,1% 3,0%

40%

9,0%

17,9%

19,8%

8,7% 4,0%

8,7% 5,8%4,2% 2,3%

23,0%

21,3%

28,3%

9,0%

12,6% 18,0%

19,6%

Szegedi Egyetem 4,1% 11,9% Zsigmond Király Főiskola

26,7%

6,1%2,7% 1,4% ,7% ,0% ,7%

13,4%

19,0%

18,7%

18,6%

6,6%

15,1%

25,5%

17,0%

7,0% 5,9% 6,9%

29,7% 23,4%

21,9%

Pannon Egyetem 3,7% 12,3%

18-19 éves

16,7%

58,8%

Miskolci Egyetem


19,1%

8,0% 4,3% 3,7% 9,6%

9,2% 3,1%

33,5% 80% 25-26 éves

100% 27-x éves

Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) 1. táblázat: A minta megoszlása nemenként és intézményenként (%) Intézmény:


Szegedi Egyetem


Pécsi Egyetem

Pannon Egyetem

Miskolci Egyetem

Debreceni Egyetem

Corvinus Egyetem

Összesen

18-19 éves

17,1%

4,1%

6,6%

4,7%

3,7%

21,9%

6,0%

58,8%

12,4%

20 éves

16,0%

11,9%

18,6%

17,0%

12,3%

25,5%

20,4%

29,7%

18,3%

21 éves

14,9%

28,3%

19,6%

18,7%

16,0%

19,0%

23,4%

6,1%

19,1%

22 éves

8,9%

19,8%

21,3%

19,0%

26,7%

12,6%

15,1%

2,7%

16,7%

23 éves

5,6%

14,0%

17,9%

23,0%

18,0%

8,7%

13,4%

1,4%

13,6%

24 éves

1,1%

9,6%

8,0%

9,3%

9,0%

5,8%

9,0%

0,7%

7,0%

25-26 éves

3,0%

9,2%

4,3%

5,3%

9,3%

4,2%

8,7%

0,0%

5,9%

27-x éves

33,5%

3,1%

3,7%

3,0%

5,0%

2,3%

4,0%

0,7%

6,9%

Korcsoport


10



6. ábra: Kivel él együtt? (Közös háztartás? Ideje legnagyobb részében?) (%)

egyedül 4,0 élettárssal, házastárssal

96,0

11,4

88,6

édesapa

50,7

édesanya

49,3

63,3

36,7

nevelőapa 2,1

97,9

nevelőanya 0,3

99,7

testvér(ek) nagyszülő(k)

40,5

59,5

6,8

93,2

más rokon 0,7 nem rokon személy (pl. barát)

99,3

10,3

kollégiumban élek

89,7

15,5

84,5

egyéb személy 1,8

98,2

0%

20%

igen

40%

60%

80%

100%

nem

Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) 7. ábra: Családi állapota (%) elvált; ,6

özvegy; ,3 egyéb; 6,9 NV; ,9 házas; 2,4

nőtlen/hajadon; 88,9




8. ábra: Van-e partnere, együtt élnek-e? (%)

8,1 11,4

80,5

nincs partnere

van partnere, nem élnek együtt

van partnere, együttélnek

Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) 9. ábra: Van-e gyermeke? (%)

94,6

2,4 2,9 NV

van

nincs


12



10. ábra: A családi háttér, a háztartás összetétele (kombinált adatok; %)

egyedül, testvérrel, más személlyel

,4

csonka család testvérrel, más személlyel

1,0


1,1

egyedül, testvérrel, más személy nélkül

1,4

teljes család testvér néklül, más személlyel

2,1

teljes család testvérrel, más személlyel

3,9


5,4

csonka család testvérrel, más személy nélkül

8,0

egyedül, testvér nélkül, más személlyel

8,7

teljes család testvér néklül, más személy nélkül

16,0

egyedül, testvér nélkül, más személy nélkül

23,6

teljes család testvérrel, más személy nélkül

28,3 ,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0


13



2. táblázat: Tipikus családi, háztartási formák (kombinált adatok; fő)

nincs partnere nincs gyereke teljes család testvérrel, más személlyel teljes család testvérrel, más személy nélkül teljes család testvér nélkül, más személlyel teljes család testvér nélkül, más személy nélkül csonka család testvérrel, más személlyel csonka család testvérrel, más személy nélkül csonka család testvérrel, más személlyel csonka család testvérrel, más személy nélkül Kibocsátó családban összesen egyedül, testvérrel, más személlyel egyedül, testvérrel, más személy nélkül egyedül, testvér nélkül, más személlyel egyedül, testvér nélkül, más személy nélkül Kibocsátó családon kívül összesen

nincs partnere van gyereke

van van partne- partnere, nem re, nem élnek élnek együtt - együtt van nincs gyeregyereke ke

van partnere, együttélnek nincs gyereke

van partnere, együttélnek van gyereke

Öszszesen

72 517 36 291 16 94 22 131 1179

4

116

0

39

1

1339

276

6

46

1

168

40

537

Kollégiumban összesen

321

2

17

0

4

0

344

Mindösszesen

1776

12

179

1

211

41

2220

7 26 154 89


14



11. ábra: Az Ön házastársa/élettársa jelenleg… (csak akinek van házastársa, élettársa; %)

tanul és munkanélküli

0,2

inaktív (nyugdíjas vagy nem dolgozik és nem is szeretne, eltartott stb.)

0,7

munkanélküli (nem dolgozik, de szeretne)

1,7

tanul és dolgozik

11,8

tanul

42,1

dolgozik

43,5

0,0

5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0


15



3. ELLENSZENV – ROKONSZENV 12. ábra: Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv2 (%)

határon túli magyarok

,5 1,3

32,3

35,3

fogyatékossággal élők 1,42,9

menekültek, bevándorlók

51,2

4,5

zsidók

11,8

21,6

18,8

37,1

alkoholisták

10,4 2,0

61,8

19,0

romák

kábítószeresek

4,01,3

50,1

8,2 3,1

23,0

39,8

54,5

10%

20%

30%

50%

60%

nagyon ellenszenves

inkább ellenszenves

közömbös

inkább rokonszenves

nagyon rokonszenves

NT/NV

2,3 1,1

16,8

29,5

40%

4,5

58,1

35,6

39,2

0%

7,6

59,6

13,2

11,8

homoszexuálisok

35,8

21,8

7,1

AIDS-esek

29,7

70%

13,1

80%

90%

2,3 1,4

1,2 ,9

100%


2

A kérdés a kérdőívben: „Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Kérjük, minden sorban egy-egy számot karikázzon, aszerint, hogy az adott csoport az ön számára nagyon rokonszenves, vagy nagyon ellenszenves. A köztes kategóriákkal természetesen árnyalhatja véleményét!”

16



13. ábra: Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv nemenként (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”)3 -68,26

kábítószeresek

-69,64 -66,01 -56,90

alkoholisták

-63,18 -46,67 22,91

fogyatékossággal élők

25,81 18,18 -19,89

AIDS-esek

-16,83 -24,85 -21,39

homoszexuálisok

-6,85 -45,10 -53,13

romák

-48,94 -59,98 -3,36

zsidók

3,81 -14,97 -8,27


-4,84 -13,87 46,77 43,75


51,67 -100,00 -80,00

-60,00

-40,00

-20,00

,00

20,00

Összesen

nő

40,00

60,00

80,00

férfi


Abban az esetben, ha a magyarázó (független) változónk alacsony, míg a magyarázandó (függő) változónk magas mérési szintű (mint esetünkben is), a variacia-analizist (ANOVA vagy szóráselemzés), illetve az F-próbát alkalmaztuk. Ennek lényege: a függő változó szóródását két részre bonthatjuk: a csoportosított kategóriák közötti és az azon belüli szórásra. Az előbbi a független változó által „magyarázott”, míg az utóbbi a „nem magyarázott” szórása a függő változónak. E két elem hányadosát nevezzük Fstatisztikának (bizonyos küszöbérték meghaladása esetén beszélhetünk „szignifikáns hatásról”, itt és a későbbiekben a 95%-os megbízhatósági szintet fogadjuk el). Ha az F értéke nagy, úgy is mondhatjuk, hogy a csoportokon belüli szórások kicsik, míg a csoportok közöttiek nagyok – vagyis a csoportok „viszonylag jól el vannak különítve” egymástól a független változó által. A fentiekben minden alkérdés esetében szignifikánsak a nemek szerinti eltérések.

17



14/a. ábra: Debreceni Egyetem. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”)

-68,26

kábítószeresek -73,82

-56,90

alkoholisták -60,54

22,91

fogyatékossággal élők 19,87

-19,89

AIDS-esek -21,10

-21,39

homoszexuálisok -24,07

-53,13

romák -55,70

-3,36

zsidók -2,75

-8,27

menekültek, bevándorlók -14,12

46,77

határon túli magyarok 42,93 -100,00 -80,00

-60,00

-40,00

-20,00

,00

Összesen

20,00

40,00

60,00

80,00

Debreceni Egyetem


18



14/b. ábra: Pannon Egyetem. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”)

-68,26


-56,90


22,91


-19,89

AIDS-esek -16,85

-21,39


-53,13

romák -51,18

-3,36

zsidók -3,75

-8,27


46,77


-60,00

-40,00

-20,00

,00

Összesen

20,00

40,00

60,00

80,00

Pannon Egyetem


19



14/c. ábra: Pécsi Egyetem. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”)

-68,26


-56,90


22,91


-19,89

AIDS-esek -27,60

-21,39


-53,13

romák -50,00

-3,36

zsidók -1,01

-8,27


46,77


-60,00

-40,00

-20,00

,00

Összesen

20,00

40,00

60,00

80,00

Pécsi Egyetem


20



14/d. ábra: Széchenyi István Egyetem. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”)

-68,26


-56,90


22,91


-19,89

AIDS-esek -16,73

-21,39


-53,13

romák -49,32

-3,36

zsidók -5,38

-8,27


46,77


-60,00

-40,00

-20,00

,00

Összesen

20,00

40,00

60,00

80,00



21



14/e. ábra: Szegedi Egyetem. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”)

-68,26


-56,90


22,91


-19,89

AIDS-esek -16,38

-21,39


-53,13

romák -50,34

-3,36

zsidók -2,39

-8,27


46,77


-60,00

-40,00

-20,00

,00

Összesen

20,00

40,00

60,00

80,00

Szegedi Egyetem


22



14/f. ábra: Miskolci Egyetem. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”)

-68,26


-56,90


22,91


-19,89

AIDS-esek -34,14

-21,39


-53,13

romák -72,49

-3,36

zsidók -18,23

-8,27


46,77


-60,00

-40,00

-20,00

,00

Összesen

20,00

40,00

60,00

80,00

Miskolci Egyetem


23



14/g. ábra: Zsigmond Király Főiskola. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”)

-68,26


-56,90


22,91


-19,89

AIDS-esek -6,72

-21,39

homoszexuálisok 6,51

-53,13

romák -35,58

-3,36

zsidók 11,01

-8,27

menekültek, bevándorlók 2,42

46,77


-60,00

-40,00

-20,00

,00

Összesen

20,00

40,00

60,00

80,00



24



14/h. ábra: Corvinus Egyetem. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”)

-68,26


-56,90


22,91


-19,89

AIDS-esek -15,31

-21,39


-53,13

romák -62,59

-3,36

zsidók -1,36

-8,27


46,77


-60,00

-40,00

-20,00

,00

Összesen

20,00

40,00

60,00

80,00

Corvinus Egyetem


25



14/i. ábra: Az egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv- mutatók összegeinek átlaga felsőoktatási intézményenként (átlagértékek a +/-900-as skálán; ahol -900 = „nagyon ellenszenves”; +900 = „nagyon rokonszenves” minden csoport)

Összesen

-160,34


-64,77

Szegedi Egyetem

-123,46

Pannon Egyetem

-154,96


-159,50

Corvinus Egyetem

-167,36

Pécsi Egyetem

-174,47

Debreceni Egyetem

-188,81

Miskolci Egyetem

-241,40

-300,00

-250,00

-200,00

-150,00

-100,00

-50,00

,00


26



15. ábra: Kit tudna elfogadni leginkább… 4 (összesen %)

AIDS-es kábítószeres alkoholista roma menekült, bevándorló 6,87,4 10,53,0 homoszexuális 6,6 13,0 10,66,1 zsidó

12,6 9,1 16,8 7,1

fogyatékossággal élő

14,5 12,2 11,0 12,8

határon túli magyar

52,3 ,0

49,7 50,0

szomszédjának

41,4 100,0

barátjának

60,6 150,0

munkatársának

200,0

250,0

családtagjának

Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) szomszédjának

barátjának

munkatársának

családtagjának

határontúli magyar

52,3

49,7

41,4

60,6

menekült, bevándorló

14,5

12,2

11,0

12,8

zsidó

12,6

9,1

16,8

7,1

roma

6,6

13,0

10,6

6,1

homoszexuális

6,8

7,4

10,5

3,0

AIDS-es

1,6

2,5

3,4

1,9


,9

1,8

1,2

1,4

alkoholista

1,0

1,0

1,2

1,2

kábítószeres

1,4

,8

1,4

,5

NT/NV

2,1

2,6

2,5

5,3

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

4

A kérdés a kérdőívben: „A fenti csoportok közül kit/kiket tudna leginkább elfogadni? Kérjük, a válaszadásnál használja a (K8as) kérdésnél található sorszámokat, és írja bele az alábbi táblázatba! (Egy-egy négyzetbe csak egy számot írjon!)”

27



16. ábra: Kit nem tudna elfogadni leginkább…5 (összesen %)

fogyatékossággal élő határon túli magyar menekült, bevándorló zsidó AIDS-es 3,4 6,7 7,7 6,6 homoszexuális 4,2 9,5 5,8 7,3 alkoholista

16,2

kábítószeres

18,1

16,6

roma

27,7 31,9

45,6 ,0

20,0

szomszédjának

18,2 22,8 23,1

40,0

barátjának

60,0

26,8 22,3 80,0

munkatársának

29,3 100,0

120,0

140,0

családtagjának

Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) szomszédjának

barátjának

munkatársának

családtagjának

roma

45,6

23,1

22,3

29,3

kábítószeres

18,1

31,9

22,8

26,8

alkoholista

16,2

16,6

27,7

18,2

homoszexuális

4,2

9,5

5,8

7,3

AIDS-es

3,4

6,7

7,7

6,6

zsidó

3,3

3,8

4,6

3,3

menekült, bevándorló

3,2

2,0

2,7

2,3

határontúli magyar

2,0

1,8

1,4

2,0


1,0

1,6

2,2

1,2

NT/NV

2,9

3,0

2,8

3,1

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

5

A kérdés a kérdőívben: „A fentiek közül kit nem tudna leginkább elfogadni? Kérjük, a válaszadásnál használja a (K8-as) kérdésnél található sorszámokat, és írja bele az alábbi táblázatba! (Egy-egy négyzetbe csak egy számot írjon!)”

28



4. FOGYATÉKKAL ÉLŐK A KÖRNYEZETÉBEN 17. ábra: Van-e valamilyen fogyatékossággal élő személy az Ön…6 (%)

családjában (szűkebb)

8,0

91,2

,8

szomszédai között

17,8

81,8

,4

csoporttársai között

19,3

80,2

,5

családjában (rokonság)

19,9

79,7

,4

barátai között

22,2

77,3

egyéb ismerősei között

50,9

0%

10%

20%

30%

igen

,5

48,8

40%

nem

50%

60%

70%

80%

,4

90%

100%

NT/NV


6

A kérdés a kérdőívben: „Van-e valamilyen fogyatékossággal élő személy az Ön ........ ? Kérjük minden sorban egy-egy számot karikázzon!”

29



18. ábra: Véleménye szerint a mai magyar társadalom hány százaléka él valamilyen fogyatékossággal? (a becsült százalékértékek átlagai és szórásai; felsőoktatási intézményenként)

15,22 Összesen 20,84 17,74 Corvinus Egyetem 21,37 13,86 Debreceni Egyetem 20,18 15,74 Miskolci Egyetem 21,58 13,77 Pannon Egyetem 19,77 15,05 Pécsi Egyetem 19,19 14,68 Széchenyi István Egyetem 19,49 15,30 Szegedi Egyetem 21,14 16,18 Zsigmond Király Főiskola 24,72 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

Szórás

25,00

30,00

Átlag


30



19. ábra: Volt-e valamilyen fogyatékossággal élő osztálytársa/csoporttára az eddigi tanulmányai során? (%)

középiskolában

22,5

76,9

,5

egyéb közösségben

24,3

74,7

1,0

általános iskolában

26,8

72,7

,5

főiskolán, egyetemen

28,0

71,4

,6

0%

10%

20%

30%

igen

40%

nem

50%

60%

70%

80%

90%

100%

NT/NV


31



5. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK MEGÍTÉLÉSE 20. ábra: Melyik fogyatékosságot tekinti nagyon, közepesen vagy kevésbé súlyosnak?7 (%)

kerekes székes 2,3

mozgássérült, de részleges mozgásképessége van (kar, láb)

19,9

77,4

11,2

63,0

nagyothalló

siket 4,9

49,5

38,9

0%

,5

79,9

33,6

,5

55,1

20%

közepesen

40%

nagyon

60%

,4

4,8,4

55,8

vak 2,3 17,3

kevésbé

25,4

45,4

látássérült

,5

10,9 ,4 80%

100%

NT/NV


7

A kérdés a kérdőívben: „Ön, az alábbi fogyatékosságok közül melyiket tekinti nagyon, közepesen vagy kevésbé súlyos fogyatékosságnak? Kérjük, jelölje válaszát soronként egy-egy szám bekarikázásával!”

32



21. ábra: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel?8 (%)

(a) A társadalomnak minden eszközzel támogatni kell a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe 2,1 10,6 kerül

45,1

(b) Az államnak minden eszközzel támogatnia kell a 2,6 14,7 fogyatékosokat, akkor is ha ez nagyon sok pénzbe kerül

(c) A főiskolákra, egyetemekre jelentkezőknek pusz pontokat kell kapniuk a fogyatékosságuk miatt

38,5

48,6

22,4

30,3

35,3

(d) A fogyatékossággal élők szüleinek nem kötelességük gondoskodni gyermekeikről

28,4

69,9

(e) A fogyatékossággal élők ne élvezzenek ugyanolyan jogokat, mint a többségi társadalom tagjai

20%

egyáltalán nem ért vele egyet

inkább nem ért vele egyet

teljesen egyetért

NT/NV

15,6

40%

60%

3,8

8,6 5,4

15,8

74,1

0%

3,7

80%

5,8

5,0

3,5

2,1 5,5 2,7

100%

inkább egyetért vele


8

A kérdés a kérdőívben: „Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? Kérem értékelje egy négyfokú skálán, ahol az 1-es jelenti, hogy egyáltalán nem ért vele egyet, míg a 4-es, hogy teljes mértékben egyetért. A köztes válaszokkal természetesen árnyalhatja a véleményét! Soronként egy-egy számot karikázzon!”

33



22. ábra: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol: -100 = „egyáltalán nem ért vele egyet”; +100 = „teljes mértékben egyetért”)

55,68

46,39

(b) Az államnak minden eszközzel támogatnia kell a fogyatékosokat, akkor is ha ez nagyon sok pénzbe kerül

(c) A főiskolákra, egyetemekre jelentkezőknek pusz pontokat kell kapniuk a fogyatékosságuk miatt

-18,32

(d) A fogyatékossággal élők szüleinek nem kötelességük gondoskodni gyermekeikről

-72,42

(e) A fogyatékossággal élők ne élvezzenek ugyanolyan jogokat, mint a többségi társadalom tagjai

-79,23

-90,00

(a) A társadalomnak minden eszközzel támogatni kell a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül

-60,00

-30,00

,00

30,00

60,00

90,00


34



23. ábra: Az egyes foglalkozások megítélése a fogyatékossággal élők szemszögéből: képesek-e ellátni?9 (%)

orvos

14,9

67,1

18,0

villanyszerelő

15,9

66,1

17,9

mérnök

34,6

44,9

20,5

középiskolai tanár

44,2

39,4

16,4

pszichológus

45,2

37,3

17,4

politikus

51,1

30,6

18,3

biológus

51,4

28,7

19,9

bolti eladó

57,8 0%

26,2

20%

40%

igen

nem

60%

16,0 80%

100%

nem tudom


9

A kérdés a kérdőívben: „Az alábbi foglalkozások közül melyek esetében gondolja úgy, hogy a fogyatékossággal élők egészséges társaikhoz hasonlóan képesek ellátni a feladataikat? Soronként egy-egy számot karikázzon!”

35



24. ábra: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel?10 (%)

Az érzékszervi fogyatékossággal (látás, hallás és mozgássérült) élő fiatalok főiskolai és egyetemi 4,1 képzéséhez nem megfelelőek az intézményi feltételek.

21,8

A kerekes székes fogyatékosokoktatási és kulturális intézményekbe való eljutását 3,5 14,5 befolyásolja az intézmények nem megfelelően akadálymentesített volta.

A kerekes székes fogyatékosok számára Magyarországon nem megoldott a tömegközlekedés

35,9

37,3

15,0

0%

28,5

41,8

15,6

3,1

17,3

45,1

A látássérülteknek és a vakoknak a közlekedési 2,0 14,0 lámpán való átjutás komoly gondot okoz.

A fogyatékosok személygépkocsival történő parkolása nem megoldott

44,7

31,4

41,8

20%



teljesen egyetért

NT/NV

40%

8,4

6,2

11,0 4,7

36,6

60%

12,1

80%

3,5

100%



10

A kérdés a kérdőívben: „Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? Kérem értékelje egy négyfokú skálán, ahol az 1-es jelenti, hogy egyáltalán nem ért vele egyet, míg a 4-es, hogy teljes mértékben egyetért. A köztes válaszokkal természetesen árnyalhatja a véleményét! Soronként egy-egy számot karikázzon!”

36


„FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ FIATAL FELNŐTTEK TÁRSADALMI INTEGRÁLÓDÁSA.” INNOTARS ALAPADATOK 25. ábra: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel?11 (%)

(a) A kerekes székes fogyatékosok számára Magyarországon 3,1 15,0 nem megoldott a tömegközlekedés (b) A fogyatékosok személygépkocsival történő parkolása nem megoldott

41,8

15,6

37,3

(c) A látássérülteknek és a vakoknak a közlekedési lámpán 2,0 14,0 való átjutás komoly gondot okoz.

(f) A fogyatékosok számára biztosítani kellene, hogy könnyített formában szerezhessenek diplomát.

44,7

28,1

39,0

43,1

19,3

29,2

12,1

19,5

3,6 9,8

16,5

16,2

15,8

32,0

34,4

(k) A fogyatékossággal élők félnek az oktatási intézmények 3,1 11,4 követelményeitől.

8,4

32,0

36,9

6,9

6,2

17,3

48,1

(i) A vakok részére nem biztosítottak a tananyagok, a 6,9 szükséges gépek és a Braille-írással készült dokumentumok. 1,6

11,0 4,7

28,5

21,8

(h) A siketek és nagyothallók számára nem biztosítanak leltolmácsot, így az oktatásban való részvételük is hátrányos 1,5 7,6 helyzetbe kerül.

3,5

35,9

45,1

(g) A fogyatékos személyek számára a személyi segítség az 2,7 16,5 oktatási intézményekben nem megoldott.

(j) A fogyatékossággal élők oktatási intézményekbe való jelentkezését negatívan befolyásolja a fogyatékosság megléte.

31,4

41,8

(d) A kerekes székes fogyatékosok oktatási és kulturális intézményekbe való eljutását befolyásolja az intézmények 3,5 14,5 nem megfelelően akadálymentesített volta. (e) Az érzékszervi fogyatékossággal (látás-, hallás- és mozgássérült) élő fiatalok főiskolai és egyetemi képzéséhez 4,1 nem megfelelőek az intézményi feltételek.

36,6

22,6

17,2

14,5

22,3

41,8

(l) A látás-, a hallás- és a mozgássérült fiatal felnőttek közül 1,1 5,5 túl kevesen szereznek diplomát.

38,6

25,9

28,9

(m) A látás-, a hallás- és a mozgássérült fiatal felnőttek közül túl kevesen tudnak elhelyezkedni a képzettségüknek 5,5 1,1 megfelelő állásban.

38,6

25,9

28,9

(n) A munkáltatók nem szívesen foglalkoztatnak látás-, 1,3 6,6 hallás- és a mozgássérült fogyatékosokat. (o) A munkáltatók szívesen foglalkoztatnak látás-, hallás- és mozgássérült diplomás fogyatékosokat.

40,5

25,2 0%

20%



teljesen egyetért

NT/NV

35,9

38,2 40%

15,7

11,4 3,5 60%

80%

21,7 100%



11

A kérdés a kérdőívben: „Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? Kérem, értékelje egy négyfokú skálán, ahol az 1-es jelenti, hogy egyáltalán nem ért vele egyet, míg a 4-es, hogy teljes mértékben egyetért. A köztes válaszokkal természetesen árnyalhatja a véleményét! Soronként egy-egy számot karikázzon!”

37



26. ábra: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (átlagértékek a +/-100-as skálán)

(o) A munkáltatók szívesen foglalkoztatnak látás-, hallás- és mozgássérült diplomás fogyatékosokat.

-44,74

(f) A fogyatékosok számára biztosítani kellene, hogy könnyített formában szerezhessenek diplomát.

-37,82

(b) A fogyatékosok személygépkocsival történő parkolása nem megoldott

-7,92

(j) A fogyatékossággal élők oktatási intézményekbe való jelentkezését negatívan befolyásolja a fogyatékosság megléte.

22,89

(e) Az érzékszervi fogyatékossággal (látás-, hallás- és mozgássérült) élő fiatalok főiskolai és egyetemi képzéséhez nem megfelelőek az intézményi feltételek.

27,97

35,09

(k) A fogyatékossággal élők félnek az oktatási intézmények követelményeitől.

35,38

(g) A fogyatékos személyek számára a személyi segítség az oktatási intézményekben nem megoldott. (d) A kerekes székes fogyatékosok oktatási és kulturális intézményekbe való eljutását befolyásolja az intézmények nem megfelelően akadálymentesített volta.

43,98

(l) A látás-, a hallás- és a mozgássérült fiatal felnőttek közül túl kevesen szereznek diplomát.

46,12

(a) A kerekes székes fogyatékosok számára Magyarországon nem megoldott a tömegközlekedés

48,60

(c) A látássérülteknek és a vakoknak a közlekedési lámpán való átjutás komoly gondot okoz.

51,03

57,28

(h) A siketek és nagyothallók számára nem biztosítanak leltolmácsot, így az oktatásban való részvételük is hátrányos helyzetbe kerül.

58,21

(m) A látás-, a hallás- és a mozgássérült fiatal felnőttek közül túl kevesen tudnak elhelyezkedni a képzettségüknek megfelelő állásban.

58,64

(i) A vakok részére nem biztosítottak a tananyagok, a szükséges gépek és a Braille-írással készült dokumentumok.

61,17 -60,00 -40,00 -20,00

,00

20,00

40,00

60,00

(n) A munkáltatók nem szívesen foglalkoztatnak látás-, hallás- és a mozgássérült fogyatékosokat.

80,00


38



6. TÖBBDIMENZIÓS ELEMZÉSEK 6.1. TELJES FAKTORIÁLIS MODELLEK12 3. táblázat: Mennyire szimpatikusak a fogyatékossággal élők (a +/-100-as skálán)? Az egyes „magyarázó változók” esetében az F-próba elfogadási valószínűsége, az Éták és a Béták. (P = 0,000 ; R2 = 3,4% ; lásd a 27. ábrát)

F-próba 0,001 0,001 0,085 0,008

Nem Életkor Egyedül vagy partnerrel él – van-e gyerek? Oktatási intézmény

Éta 0,100 0,102 0,097 0,124

Béta 0,095 0,077 0,069 0,098


4. táblázat: „Tolerancia-mutató”: Az egyes csoportokkal szembeni rokonszenv-mutatók összege (a +/900-as skálán) Az egyes „magyarázó változók” esetében az F-próba elfogadási valószínűsége, az Éták és a Béták. (P = 0,000 ; R2 = 3,4%; lásd a 28. ábrát)

F-próba 0,001 0,001 0,163 0,001

Nem Életkor Egyedül vagy partnerrel él – van-e gyerek? Oktatási intézmény

Éta 0,163 0,130 0,087 0,163

Béta 0,154 0,101 0,067 0,154


12

A variacia-analizis (vagy szóráselemzés) lényege: ha a függő változónk magas mérési szintű, míg a független változó alacsony (mint esetünkben is), a függő változó szóródását két részre bonthatjuk: a csoportosított kategóriák közötti és az azon belüli szórásra. Az előbbi a független változó által „magyarázott”, míg az előbbi a „nem magyarázott” szórása a függő változónak. E két elem hányadosát nevezzük F-statisztikának (bizonyos küszöbérték meghaladása esetén beszélhetünk „szignifikáns hatásról”). Ha az F értéke nagy, úgy is mondhatjuk, hogy a csoportokon belüli szórások kicsik, míg a csoportok közöttiek nagyok – vagyis a csoportok „viszonylag jól el vannak különítve” egymástól a független változó által. Ha több független (magyarázó) változót vizsgálunk egyszerre, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek kölcsönhatásban vannak egymással. Hogy kiszűrjük ezeket a torzító tényezőket, úgy is elvégezhetjük a számításokat – egy speciális algoritmus segítségével – , hogy az egyik magyarázó változó értékeit rögzítjük, és így nézzük meg a többi hatását. Minden független változó értékeire ugyanezt a számítást elvégezve megkaphatjuk a magyarázó változók „vegytiszta hatásait” (azaz kiszűrjük pl. azt az összefüggést, hogy akiknek gyermekük és partnerük van, azok idősebbek). Ezt az eljárást nevezzük „teljes faktoriális modellnek”, amelyben az Éta értékek mutatják az eredeti – a kölcsönhatások kiszűrése előtti – „magyarázó erőt”, míg a Béta értékek a „vegytiszta” hatásokat. Az egyes magyarázó változók kategóriái szerinti átlageltérések hasonló módon kétféleképpen számíthatók, így megkaphatjuk a csoportonkénti 2 „nyers” és „adjusztált” értékeket is az eljárás során. A modellbe bevont magyarázó változók együttes magyarázó erejét az R érték fejezi ki. Lásd bővebben: Székelyi-Barna (2002).

39



27. ábra: Mennyire szimpatikusak a fogyatékossággal élők? (a csoportonkénti átlagértékek eltérései a teljes minta átlagától a +/-100-as skálán; eredeti és adjusztált értékek a teljes faktoriális modellben) 25,00 20,00 15,00

Eredeti (mintaátlag: +22,91 - itt =0)

Adjusztált

10,00 5,00 0,00 -5,00 -10,00

partnertől külön - gyerekkel

partnerrel - gyerekkel

27-x éves


nő

25-26 éves

Pécsi Egyetem

partnerrel - nincs gyerek

Szegedi Egyetem

20 éves

Corvinus Egyetem

24 éves

nincs partnere - nincs gyerek

partnertől külön - nincs gyerek

22 éves

21 éves

23 éves

Pannon Egyetem

Debreceni Egyetem


18-19 éves

férfi

nincs partnere - van gyereke

Miskolci Egyetem

-15,00




28. ábra: „Tolerancia-mutató”: Az egyes csoportokkal szembeni rokonszenv-mutatók összege (a csoportonkénti átlagértékek eltérései a teljes minta átlagától a +/-900-as skálán; eredeti és adjusztált értékek a teljes faktoriális modellben; 9 tényező) 120,00 100,00

Eredeti (mintaátlag: -160,3 - itt =0)

Adjusztált

80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 -20,00 -40,00 -60,00 -80,00

partnerrel - van gyereke


27-x éves

nincs partnere - van gyerek

25-26 éves

Szegedi Egyetem

nő

21 éves

partnerrel együtt - nincs gyerek

Pannon Egyetem


23 éves

nincs partnere - nincs gyereke

24 éves

22 éves

Corvinus Egyetem

partnertől külön - nincs gyerek

20 éves

Pécsi Egyetem

Debreceni Egyetem

18-19 éves

partnertől külön - gyerekkel

férfi

Miskolci Egyetem

-100,00




6.2. KLASZTERANALÍZIS13 5. táblázat: Az egyes csoportokkal szembeni rokonszenv-mutatókra készített klaszterek centroidjainak értékei (a +/-100-as skálán; 9 tényező; lásd a 29. ábrát)

határontúli magyarok menekültek, bevándorlók zsidók romák homoszexuálisok AIDS-esek fogyatékossággal élők alkoholisták kábítószeresek

1. 2. 3. 4. 5. 6. klasz- klasz- klasz- klasz- klasz- klasz- Össze ter ter ter ter ter ter -sen 91 71 77 26 31 22 47 14 -34 48 -27 -4 -8 -8 14 -61 68 -4 1 7 -3 -42 -91 35 -79 -39 -45 -53 -17 -84 58 -49 -2 10 -21 -6 -49 40 -47 -4 -17 -20 42 18 68 3 16 28 23 -68 -40 -10 -81 -24 -87 -57 -78 -70 -18 -92 -27 -94 -68

Fő (N)

373

325

84

382

503

413

2080

Százalék

17,9

15,6

4,0

18,4

24,2

19,9

100,0


13

A klaszteranalízis egy „tipológia-készítő” eljárás. A kérdezettekhez rendelt változók (jelen esetben a 9 „előítélet-skála”) jelentik azokat a dimenziókat, amelyek mentén csoportosítani kívánjuk az egyedeket. Olyan „típuscsoportokat” (klasztereket) alakít ki az eljárás, amelyekben az egyes egyedek közel vannak egymáshoz, ugyanakkor minden más klasztertől távol esnek. A távolságot euklideszi értelemben definiáltuk, az SPSS „Quick Cluster” eljárását alkalmaztuk 6 klaszterre. Az elemezhető egyedek száma: 2080; akik mind a 9 kérdésre érdemben válaszoltak. Lásd bővebben: Székelyi-Barna (2002).

42



29. ábra: Az egyes csoportokkal szembeni rokonszenv-mutatókra készített klaszterek centroidjainak értékei (a +/-100-as skálán; 9 tényező) 150,00

1. (17,9%)

2. (15,6%)

3. (4,0%)

4. (18,4%)

5. (24,2%)

6. (19,9%)

Összesen

100,00

50,00

0,00

-50,00

kábítószeresek

alkoholisták

fogyatékossággal élők

AIDS-esek

homoszexuálisok

romák

zsidók



-100,00



„FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ FIATAL FELNŐTTEK TÁRSADALMI INTEGRÁLÓDÁSA.” INNOTARS ALAPADATOK 30. ábra: Az egyes klaszterek arányai felsőoktatási intézményenként (%)

Összesen

17,9%

Corvinus Egyetem

20,8%

Miskolci Egyetem

15,6%

4,0%

9,0%2,1%

16,9%

19,9%


18,2%


19,0%

13,6% 3,1%

Pécsi Egyetem

20,4%

18,0%

16,0%

Debreceni Egyetem

13,4%

0%

13,7%

7,2% 11,0% 6,4%

13,1% 2,6%

20%

21,1%

16,7%

18,5%

15,8%

25,0%

26,9%

20,2%

26,7%

19,7%

17,2%

19,4%

20,4%

17,6%

29,0%

26,1%

40%

12,7%

30,3%

18,2%

3,9%

19,9%

26,4%

,3%

5,5%

14,5% 3,4%

24,2%

25,0%

30,5%

Szegedi Egyetem

Pannon Egyetem

18,4%

19,8%

22,8%

60%

22,0%

80%

1. klaszter

2. klaszter („intoleráns”)

3. klaszter („toleráns”)

4. klaszter („roma elutasító”)

5. klaszter

6. klaszter

100%




7. „KIT TEKINT ÖN FOGYATÉKOSNAK?” 31. ábra: Kit tekint Ön fogyatékosnak? A nyitott kérdésre adott válaszok tipológiája. (%) 01 „Rendellenesség”

3,0

02 „Visszamaradottság”

5,2

03 „Korlát, korlátozott(ság)”

9,9

04 „Fogyaték(osság)”

8,6

05 „Sérülés”

3,9

06 „Csökkenés, csökkent”

1,1

07 „ Hiány”

5,9

08 „Hátrány(osság)”

6,3

09 „Átlagostól eltérő”

4,7

10 „Nem élhet 100%-os, teljes életet”

3,2

11 „Nehezen boldogul”

1,0

12 Beilleszkedési gondok

,9

13 Önellátás hiánya

3,6

14 „Másokra szorul”

2,7

15 Felügyelet alatt álló/felügyeletre szoruló

,4

16 „Normálistól eltérő”

,3

17 „Nem ép”

1,2

18 Betegség, baleset

2,4

19 „Károsodás”

2,1

21 „Laza felsorolás”

6,9

22 „Alaposabb felsorolás”

6,6

31 Egyéb válasz

7,3 ,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0




6. táblázat: Kit tekint Ön fogyatékosnak? A nyitott kérdésre adott válaszok tipológiája felsőoktatási intézményenként; csak az érdemben válaszolókra. (%)

1 Rendellenesség 2 Visszamaradottság 3 Korlát, korlátozott(ság) 4 Fogyaték(os)ság 5 Sérülés 6 Csökkenés, csökkent 7 Hiány 8 Hátrány(os)ság 9 Átlagostól eltérő 10 Nem élhet 100%-os, teljes életet 11 Nehezen boldogul 12 Beilleszkedési gondok 13 Önellátás hiánya 14 Másokra szorul 15 Felügyelet alatt álló/felügyeletre szoruló 16 Normálistól eltérő 17 Nem ép 18 Betegség, baleset 19 Károsodás 21 „Laza felsorolás” 22 „Alaposabb felsorolás” 31 Egyéb válasz Összesen (N)

Corvinus Egyetem

Debreceni Egyetem

Miskolci Egyetem

Pannon Egyetem

Pécsi Egyetem


Szegedi Egyetem


Összesen

3,8%

1,7%

3,0%

4,3%

2,2%

4,9%

4,9%

3,4%

3,5%

6,1%

6,7%

6,3%

4,7%

10,3%

2,4%

9,0%

2,1%

6,0%

9,2%

5,0%

12,6%

21,0%

8,1%

15,9%

9,4%

10,2%

11,4%

3,8%

23,8%

6,6%

6,4%

6,3%

11,4%

7,5%

7,7%

9,9%

2,3%

3,0%

6,6%

7,7%

3,1%

4,5%

4,9%

2,6%

4,5%

,8%

,0%

,7%

,4%

4,9%

,4%

2,3%

,9%

1,2%

9,2%

3,4%

4,3%

4,7%

7,2%

8,9%

12,0%

6,0%

6,7%

9,9%

5,0%

6,3%

7,3%

7,6%

4,5%

6,4%

12,8%

7,2%

3,8%

4,4%

7,6%

4,3%

6,7%

3,3%

4,1%

8,1%

5,4%

3,8%

3,4%

1,3%

3,4%

6,7%

2,4%

4,1%

4,7%

3,6%

,0%

,7%

1,3%

,4%

2,7%

2,0%

,8%

1,3%

1,2%

,8%

,3%

1,7%

,9%

1,3%

,4%

1,5%

,9%

1,0%

1,5%

3,7%

5,0%

4,7%

6,3%

3,7%

4,5%

2,6%

4,1%

5,3%

3,7%

4,7%

2,1%

2,7%

2,0%

2,6%

2,1%

3,1%

1,5%

,0%

,0%

1,7%

,0%

,0%

,8%

,0%

,4%

,0%

,3%

,0%

,4%

,0%

,8%

,4%

,9%

,4%

,8%

,7%

,0%

2,6%

4,0%

1,6%

1,5%

,4%

1,4%

3,8%

2,0%

1,7%

4,7%

2,2%

3,3%

2,6%

3,0%

2,8%

1,5%

,7%

5,0%

1,7%

1,3%

3,3%

3,0%

1,7%

2,4%

9,9%

14,1%

6,0%

6,9%

2,7%

10,6%

4,9%

8,1%

7,9%

13,7%

6,0%

10,3%

5,6%

5,4%

6,1%

6,0%

9,8%

7,6%

8,4%

11,4%

9,0%

3,9%

8,1%

7,7%

6,8%

11,1%

8,4%

131

298

301 233 223 246 266 235 1933 Forrás: „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=1933) 46



8. A FOGYATÉKOSOKRÓL A „SZIGET 2009.” KUTATÁSBAN A SZIGET-KUTATÁSOKRÓL A Sziget Fesztiválok kutatása 1997-ben kezdődött Gábor Kálmán és Vízer Balázs kezdeményezésére14. Az első két évben néhány diák részvételével mélyinterjúkra és résztvevő megfigyelésekre alapoztak. Inkább nevezhetjük ezeket a vizsgálódásokat a majdani professzionális adatfelvételeket előkészítő tapasztalatszerzésnek, „elővizsgálatoknak”. A fordulatot az 1999. év hozta: immáron a Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft. felkérésére és támogatásával nagyszabású kérdőíves adatfelvétel készült a Szigetre látogatók körében. Ebben az évben már közel harminc diák vett részt a kutatásban, és csatlakoztam a stábhoz jómagam is, az adatfelvételek módszertani kidolgozására vállalkozva. A kezdeti próbálkozások (önkitöltős kérdőívek, néhány perces survey 542 fővel) után 2000-től minden évben közel fél órás kérdőívet, valamint 2002-től egy rövidebb (néhány perces) ún. „kontaktlapot” is lekérdeztünk mind a magyar, mind pedig a külföldi résztvevőktől15. Összesen mintegy háromezer Sziget látogatót értünk el, de 2004-től a korábbi módszerek mellett a kutatás minden fázisát képileg is rögzítettük, kiegészültek az alapkérdőíveink különböző kérdésblokkokkal (ízlés, családtervezés stb.), továbbá készültek speciális kiegészítő kutatások (kérdőívek az Internet-használatról, mélyinterjúk művészekkel, tematikus megfigyelések stb.) is. A 2006-os év – legalább is számunkra – újabb fordulatot eredményezett: külön speciális vizsgálatokra kapott lehetőséget a Zsigmond Király Főiskola a Sziget-kutatások szervezőitől (a Gábor Kálmán vezette EIKKA: Európai Ifjúsági Kutató, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központtól), továbbá – ha szerény keretek között is, egyfajta „albérletben” – megjelenhettünk az EIKKA sátrában is. Kicsiny stábunk hat hallgatóból és három tanárból állott, a kutatás intézményi kereteit a ZSKF 2006-ban életre hívott Társadalomtudományi Kutatóközpontja (ZSKF TKK) alkotta. Arra vállalkoztunk, hogy minél több szigetlakóhoz eljuttassuk azokat az információkat, amelyek a főiskoláról szólnak; másrészt egy önálló kutatás keretein belül megtudjunk egyet-mást a bennünket érdeklő kérdésekről: ismerik-e az intézményünket, mit tudnak rólunk, hogyan tehetjük vonzóbbá a ZSKF-et és ehhez hasonlókat. A vizsgálatokat azóta is évente megismételjük, a 2009-es adatfelvétel immáron a negyedik volt. Ennek keretein belül a Laki Ildikó (MTA Szociológiai Kutatóintézete) által vezetett „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának esélyei és lehetőségei a mai Magyarországon.” kutatás-sorozathoz kapcsolódóan alakítottuk ki kérdőívünk egyik részletét (lásd a Mellékletben). A továbbiakban a megkérdezett 416 „szigetlakó” válaszait mutatjuk be az adott kérdésekre vonatkozóan. A kutatásunkat módszertani szempontból úgy alakítottuk, hogy az szervesen illeszkedjék a „nagy” Szigetkutatásokhoz. Ugyanazon kérdezési és mintavételi elveket alkalmaztunk, mint amit 1999 óta a szigetadatfelvételek során kialakítottunk. Meghatározott számú kérdőívet kellett lekérdeznie minden kérdezőnknek egy-egy megadott – térképen pontosan bejelölt – területi zónán belül egy-egy időintervallumban (három időzónát alakítottunk ki, amely 3-3 órát foglalt magába, 6 területi zónát vettünk figyelembe, mégpedig úgy, hogy minden kérdezőnk a megfelelő helyen egy-egy időintervallum alatt 7-7 kérdőívet kérdezett le – mindezen közben a „véletlen sétás” mintavételi elveknek megfelelően választott ki – véletlenszerűen – szigetlakókat). A vizsgálati mintánk tehát reprezentatív a magyar állampolgárságú „szigetlakókra”.

KABAI IMRE 14 15

Lásd erről: Gábor Kálmán – Vízer Balázs: A Diáksziget az új középosztályé? (http://www.hhrf.org/korunk/9806/6k11.htm) Lásd erről: Kabai Imre: A Pepsi Sziget vizsgálata 1999-2000. Dokumentumgyűjtemény. Jelenkutató Intézet, Budapest, 2001.

47



8.1. ábra: A minta nemek szerinti megoszlása 1,2

45,7 53,1

férfi

nő

NV „Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416)

8.2. ábra: Életkor 1,2 7,0

10,8

17,1 14,9

10,1 24,0 14,9

15-17 éves

18-19 éves

20-21 éves

22-23 éves

24-25 éves

26-29 éves

30-x éves


48



8.3. ábra: Iskolai szint 1,2 2,4 7,2 8,4

24,8

20,4 14,4 21,2

szakmunkás-képzőig

középiskolába jár

középfokú végzettség

főiskolára jár (BA)

egyetemre jár (MA)

főiskolai diploma (BA)

egyetemi diploma (MA)


8.4. ábra: Állandó lakóhely

,5

9,4 20,4 53,1 16,6

Budapest

Megyeszékhely

Egyéb város

Község

NV

„Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416) 49



8.5. ábra: Nem és életkor szerinti megoszlás

7,1%

Összesen

16,7%

9,6%

Nő

15,1%

4,2%

Férfi

0%

24,6%

26,6%

18,5%

10%

15-17 éves

15,2%

13,8%

22,2%

20%

30%

18-19 éves

10,1%

16,9%

40%

50%

20-21 éves

11,5%

8,5%

60%

22-23 éves

15,2%

11,1%

16,1%

14,3%

70%

80%

24-25 éves

7,3%

15,3%

90%

26-29 éves

100%

30-x éves

„Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416) 8.6. ábra: A hallgatók életkor szerinti megoszlása

Egyetemre jár (MA)

Főiskolára jár (BA)

,0%7,2%

,0%6,9%

7,1%

Összesen

0%

15-17 éves

31,3%

26,5%

18,1%

41,4%

17,5%

10%

18-19 éves

20%

29,9%

23,9%

30%

20-21 éves

12,0% 4,8%

15,0%

40%

50%

22-23 éves

60%

10,3%

70%

24-25 éves

11,5%

15,0%

80%

8,0%2,3%

11,1%

90%

26-29 éves

100%

30-x éves

„Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416)

50


„FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ FIATAL FELNŐTTEK TÁRSADALMI INTEGRÁLÓDÁSA.” INNOTARS ALAPADATOK 8.7. ábra: A hallgatók nemek szerinti megoszlása

46,1%

Összesen

53,9%

41,7%

Egyetemre jár (MA)

58,3%

44,3%


0%

10%

20%

55,7%

30%

40%

50%

Férfi

60%

70%

80%

90%

100%

Nő „Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416)

8.8. ábra: Az egyes csoportok elfogadása

24,0

Kábítószeresek

18,8

Alkoholisták Fogyatékossággal élők

21,9 22,4

2,43,1

AIDS-esek

11,5

Homoszexuálisok

10,6

Zsidók

7,9

Menekültek bevándorlók

8,7

15,9

21,6

9,4 18,5

49,0

31,0

28,6

20%

40%

60%

Nagyon ellenszenves

Inkább ellenszenves

Közömbös

Inkább rokonszenves

Nagyon rokonszenves

NT/NV

1,7 1,7

10,3 1,7 17,1

35,1

46,6

13,2

0%

10,8

43,0

7,0

13,0 19,2

53,8

11,8

10,8 1,7

9,4 30,8

11,8

1,9 Határon túli magyarok 1,0

9,4

34,9

42,8

24,8

Romák

32,2

18,3

1,7 7,2 1,9 1,7

19,0

8,7 1,4

36,1

1,4

80%

100%


51



8.9. ábra: Az egyes csoportok elfogadása nemek szerint (+/-100 –as skálán)

-20,25 -25,92 -13,64

Kábítószeresek

-12,47

Alkoholisták

-23,85 ,80 30,99 31,88 29,95

Fogyatékossággal élők

-2,22 -,46 -4,26

AIDS-esek

8,27

Homoszexuálisok

19,82 -5,05 -24,63 -25,12 -24,06

Romák

16,05 19,95 11,50

Zsidók

2,96 5,50 ,00


49,01 43,58

Határon túli magyarok 55,32

-40,00

-30,00

-20,00

-10,00

,00

10,00

20,00

30,00

Összesen

nő

40,00

50,00

60,00

férfi „Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416)

52



8.1. táblázat: Az egyes csoportok elfogadása iskolai szint szerint (+/-100 –as skálán) Szakmun- Középis- Középfokú Egyetem- Főiskolai Egyetemi Főiskolára kásképző- kolába végzettre jár diploma diploma Összesen jár (BA) ig jár ség (MA) (BA) (MA) Határon túli magyarok

75,00

48,53

55,17

53,49

44,71

44,29

37,93

49,26


10,00

-4,90

-3,45

10,47

8,82

-4,29

13,79

3,21

Zsidók

35,00

13,73

6,03

14,53

25,60

17,14

15,52

16,21

Romák

-25,00

-33,17

-25,00

-30,81

-14,29

-21,43

-3,45

-24,19

Homoszexuálisok

15,00

6,93

2,59

8,72

18,24

5,71

5,17

9,03

AIDS-esek

10,00

-4,90

-13,79

-1,18

5,29

2,86

6,90

-1,36

Fogyatékossággal élők

40,00

28,92

31,03

30,00

34,12

34,29

34,48

31,68

Alkoholisták

25,00

-19,12

-11,21

,00

-14,71

-24,29

-6,90

-11,51

,00

-22,55

-16,38

-10,59

-22,94

-31,43

-15,52

-18,94

Kábítószeresek


53



8.10. ábra: Egyes fogyatékos csoportok megítélése

4,3

kerekes székes

mozgássérült, de részleges mozgásképessége…

21,6

73,3

13,0

60,1

26,2

38,0

nagyothalló

8,4

siket

5,0

vak

52,4

39,2

21,9

0%

20%

Kevésbé

,7

72,4

,7

50,5

40%

Közepesen

20,4

60%

Nagyon

,7

8,9 ,7

51,7

28,1

látássérült

,7

80%

1,0

100%

NT/NV


54



8.11. ábra: Egyes kijelentések elfogadása

A fogyatékossággal élők ne élvezzenek ugyanolyan jogokat (oktatás, kultúra), mint a többségi (egészséges társadalom) tagjai.

82,2

A fogyatékossággal élők szüleinek nem kötelessége gondoskodni gyermekeikről.

9,9 3,83,4,7

75,5

Az államnak minden eszközzel (pl. szociális juttatás) támogatni a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül

3,1

19,5

A főiskolákra és egyetemekre jelentkezőknek plusz pontokat kell kapniuk a fogyatékosságuk miatt.

36,1

30,5

A társadalomnak minden eszközzel támogatni kell a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül

2,9 11,3

0%

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

13,0

40,9

26,9

27,6

33,9

20%

40%

inkább nem ért egyet NT/NV

6,0 4,8,7

,5

13,9 1,0

51,4

60%

80%

,5

100%

inkább egyetért


55



8.12. ábra: Az egyes kijelentések elfogadása nemek szerint (+/-100 –as skálán

-82,23

A fogyatékossággal élők ne élvezzenek ugyanolyan jogokat (oktatás, kultúra), mint a többségi (egészséges társadalom) tagjai.

-86,59 -77,13

-74,51


-73,86 -75,27

46,21

Az államnak minden eszközzel (pl. szociális juttatás) támogatni a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül.

47,73 44,44

-16,34

A főiskolákra és egyetemekre jelentkezőknek plusz pontokat kell kapniuk a fogyatékosságuk miatt.

-9,13 -24,73

60,02

A társadalomnak minden eszközzel támogatni kell a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül.

63,41 56,08

-100,00

-60,00

-20,00

20,00

60,00

100,00

Összesen

nő

férfi „Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416)

56



8.2. táblázat: Az egyes kijelentések elfogadása iskolai szint szerint (+/-100 –as skálán)

Szakmunkásképzőig

Középiskolába jár

Középfokú végzettség


Egyetemre jár (MA)

Főiskolai diploma (BA)

Egyetemi diploma (MA)

Összesen

A társadalomnak minden eszközzel támogatni kell a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül. (**)

90,00

56,80

44,07

65,91

59,41

76,47

60,00

60,15

A főiskolákra és egyetemekre jelentkezőknek plusz pontokat kell kapniuk a fogyatékosságuk miatt. (**)

25,00

4,37

-28,45

-18,75

-23,81

-38,24

-28,33

-16,58

Az államnak minden eszközzel (pl. szociális juttatás) támogatni a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül.

60,00

37,38

48,31

50,00

45,88

66,18

36,67

46,33


-75,00

-77,18

-72,03

-68,75

-75,88

-72,73

-83,33

-74,39

A fogyatékossággal élők ne élvezzenek ugyanolyan jogokat (oktatás, kultúra), mint a többségi (egészséges társadalom) tagjai. (*)

-100,00

-77,67

-71,19

-80,68

-92,35

-93,94

-81,67

-82,60


57



8.13. ábra: A fogyatékosok elfogadása teljes faktoriális modell (átlagok) 15,00 Eredeti (Átlag = +31,7)

Adjusztált

10,00

5,00

0,00

-5,00

26-29 éves

szakmunkásképzőig

30-x éves

Egyéb város


egyetemre jár (MA)


18-19 éves

Budapest


nő

férfi

22-23 éves

24-25 éves



15-17 éves

Község

Megyeszékhely

20-21 éves

-10,00

„Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416) 8.14. ábra: A fogyatékosok elfogadása teljes faktoriális modell (Béták)

MAGYARÁZÓ-ERŐ (R2)

3,3 %

FOGYATÉKOSOK 0,08

0,01 0,16

Nem

0,09

Életkor

Iskolai szint

58

Állandó lakóhely



8.15. ábra: Egyes csoportok elfogadása klaszteranalízis (a klaszter-centroidok átlagai) 140

1. (11,4%)

2. (13,3%)

3. (10,9%)

5. (8,4%)

6. (16,8%)

Összesen

4. (39,3%)

90

40

-10

-60

Kábítószeresek (F=113,8)

Alkoholisták (F=104,5)

Fogyatékosok (F=23,9)

AIDS-esek (F=80,6)

Homoszexuálisok (F=104,6)

Romák (F=133,5)

Zsidók (F=58,2)

Menekültek (F=69,8)

Határon túli magyarok (F=12,1)

-110


59



8.16. ábra: Egyes csoportok elfogadása klaszteranalízis (nemek szerint)

46,4%

Össz

53,6%

42,6%

6.

57,4% 57,6%

5.

42,4%

41,4%

4.

58,6%

31,8%

3.

68,2% 47,2%

2.

52,8% 73,9%

1. 0%

10%

20%

30%

26,1%

40%

50%

férfi

60%

70%

80%

90%

100%

nő „Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416)

8.17. ábra: Egyes csoportok elfogadása klaszteranalízis (iskolai szint szerint)

Összesen 2,5%

25,0%

6. 1,5% 5. ,0% 4.

17,6%

3. ,0%

15,2% 14,7%

21,8%

20%

26,9%

40%

10,9%

60%

70%

9,0%

9,1% 4,5%

14,8%

19,6% 50%

2,9% 8,8%

25,0% 20,4%

7,3%

6,1% 7,6%

23,5%

23,9% 30%

8,8% 13,6%

31,8% 16,7%

30,4% 10%

21,2%

16,0%

9,1% 25,9%

1. ,0%

21,0%

32,4% 12,2%

20,5%

7,4%

0%

21,0%

34,8%

3,2%

2.

14,5%

13,0% 80%

9,3%

5,6%

8,7% 4,3% 90%

100%

szakmunkásképzőig




egyetemre jár (MA)



„Sziget-kutatás 2009.” ZSKF TKK (N=416) 60



8.18. ábra: „Kik a fogyatékosok?” (Nyitott kérdés típusválaszainak aránya a hallgatóknál)

14,0%

főiskolára jár (BA) egyetemre jár (MA)

12,0%

Össz

10,0%

8,0%

6,0%

4,0%

2,0%

,0%


61



MELLÉKLET A ZSKF TKK „SZIGET 2009.” KUTATÁSI KÉRDŐÍVÉNEK RÉSZLETE 5. A következőkben bizonyos csoportokhoz való viszonyodról kérdezlek. K26. Hogyan viszonyulsz a következő csoportokhoz? Osztályozd a következőképpen: 5=nagyon rokonszenvesek; 4=inkább rokonszenvesek; 3=közömbösek; 2=inkább ellenszenvesek; 1=nagyon ellenszenvesek.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Határontúli magyarok Menekültek, bevándorlók Zsidók Romák Homoszexuálisok AIDS-esek Fogyatékossággal élők Alkoholisták Kábítószeresek

Nagyon rokonszenves

Inkább rokonszenves

Közömbös

5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3

Inkább ellenszenves 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Nagyon ellenszenves 1 1 1 1 1 1 1 1 1

K27. Szerinted kit tekinthetünk fogyatékosnak? _________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________________________________________________ K28. Az alábbi fogyatékosságok közül melyiket tekinted nagyon, közepesen vagy kevésbé súlyos fogyatékosságnak? Kevésbé 1 1 1 1 1 1

a) látássérült b) vak c) siket d) nagyothalló e) mozgássérült, de részleges mozgásképessége van (kar, láb) f) kerekes székes

Közepesen 2 2 2 2 2 2

Nagyon 3 3 3 3 3 3

K29. Mennyire értesz egyet az alábbi kijelentésekkel? Értékeld egy négyfokú skálán, ahol az 1-es jelenti, hogy egyáltalán nem értesz vele egyet, 2= inkább nem értesz egyet; 3= inkább egyetértesz; míg a 4-es, hogy teljes mértékben egyetértesz. Egyetért-e a kijelentésekkel?

Egyáltalán nem

Teljesen

a) A társadalomnak minden eszközzel támogatni kell a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül.

1

2

3

4

b) A főiskolákra és egyetemekre jelentkezőknek plusz pontokat kell kapniuk a fogyatékosságuk miatt.

1

2

3

4

c) Az államnak minden eszközzel (pl. szociális juttatás) támogatni a fogyatékosokat, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül.

1

2

3

4

d) A fogyatékossággal élők szüleinek nem kötelessége gondoskodni gyermekeikről.

1

2

3

4

e) A fogyatékossággal élők ne élvezzenek ugyanolyan jogokat (oktatás, kultúra), mint a többségi (egészséges társadalom) tagjai.

1

2

3

4

A KUTATÁS STÁBJA: Kutatásvezető: Kabai Imre. Senior hallgatói stáb: Krisztián Viktor (2. évfolyam szociológus hallgató), Papp Szilamér (1. évfolyam szociológus hallgató), Varga Mátyás (ZSKF Alumni), Vasas Zsófia (ZSKF HÖK), Budai Kristóf (ZSKF PR). Junior hallgatói stáb: Bulányi Gergely (1. évfolyam szociológus hallgató), Csávás Kornél (2. évfolyam szociológus hallgató), Knopf Nóra (. évfolyam kommunikáció-média szakos hallgató), Ladányi Nóra (2. évfolyam andragógus hallgató), László Noémi (1. évfolyam szociológus hallgató), László Enikő (a Babes Bolyai Egyetem hallgatója), Perhócs Péter (1. évfolyam szociológus hallgató), Radó Enikő (1. évfolyam szociológus hallgató), Tóth Gábor (az ELTE hallgatója).

62



________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 5. ________________________________________________________________________________________________

63

FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ FIATAL

Recommend Documents