FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTOK A MÉDIAJOGBAN A „MÉDIAFOGYASZTÓ”
Milyen a jó reklám?
A reklámokra vonatkozó szabályozás
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (Grt.)
1996. évi LVIII. törvény (Tpvt.)
Általános tilalmak és korlátozások 7-12.§§, NFH reklámfelügyeleti eljárás Egyes árukra vonatkozó korlátozások 14-22. §§, NFH reklámfelügyeletei eljárás Kivételesen: MNB, NMHH (elektronikus levelezés) A rendelkezések megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. (De a közvetítő szolgáltató az Ektv. Szerint mentesülhet.) „Összehasonlító reklám” 6/A. §, GVH jár el „Megtévesztő reklám” 8. § (megtévesztő reklám – az „üzletfelek megtévesztésén” belül), GVH jár el
2010. évi CLXXXV. Törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (Mttv. 23-25. § a kereskedelmi közleményre vonatkozó szabályok) /„emberi méltóság sérelme”, kiskorúakra, alkoholra vonatkozó szabályok
Általános reklámtilalmak és korlátozások Grt. 7-12.§§
Súlyosan jogsértő magatartás/károkozás
Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. Tilos az olyan reklám, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz.
Kiskorú személy védelme Tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja. Tilos az olyan gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szóló reklám, amely alkalmas a gyermek-, illetve fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utal vagy azt ábrázol, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus. Tilos az olyan reklám, amely gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be. (Továbbá Mttv. 24. § a kereskedelmi közleményre:
közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat valamely áru megvásárlására vagy bérbevételére, illetve szolgáltatás igénybevételére, közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságát és hiszékenységét)
Pornográf reklám
Tilos az olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol (pornográfreklám) Tilos a szexuális szolgáltatás reklámja. A szexuális szolgáltatás fogalmát és reklámozásának további korlátozásait külön törvény állapítja meg. Tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul.
Tudatosan nem észlelhető reklám (Subliminal advertising)
Tilos a tudatosan nem észlelhető reklám. (Grt. 11. §) „olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok következtében - a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat.” DE nem minősül ilyennek a Termékmegjelenítés – Mttv. 30. § (1) bekezdése
A műsorszámokban szereplő termékmegjelenítés megengedett
a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, a sportműsorszám és a szórakoztató műsorszám esetén, ettől eltérő műsorszámokban akkor, ha a médiaszolgáltatót vagy a műsorszám készítőjét az érintett áru gyártója vagy forgalmazója, illetve szolgáltatás nyújtója vagy közvetítője - sem közvetve, sem közvetlenül - nem részesíti anyagi juttatásban, azon túl, hogy az árut vagy szolgáltatást a termékmegjelenítés céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátja.
Nem lehet pl.: hírműsor, politikai tájékoztató, vallási/egyházi műsorszám Nem lehet továbbá: cigaretta, más dohánytermék, más jogszabályok alapján nem reklámozgató termék DE: Nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek Műsorszám esetén a nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a tényéről (a műsorszám elején és végén).
Termékbemutató reklámozása
Tilos a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott, árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan ajándék juttatás, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny és ajándéksorsolás reklámja.
Az egyes áruk reklámozására és az azokkal összefüggésben történő szponzorálásra vonatkozó tilalmak és korlátozások – Grtv. 14-22. §§
Tilos
fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz reklámja; a külön jogszabályban meghatározott veszélyes eb, továbbá az állatviadal reklámja; emberi szervet, szövetet bármilyen felhasználás céljára reklámozni; a terhességmegszakítás, a terhességmegszakítást végző intézmény, arra alkalmas eszköz vagy eljárás reklámja.
Alkohollal kapcsolatos tilalmak
alkoholtartalmú ital olyan reklámja, amely gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól gyermek- vagy fiatalkorút mutat be az alkohol fogyasztását jobb fizikai teljesítménnyel vagy járművezetéssel kapcsolja össze olyan benyomást kelt, hogy az alkohol fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerhez azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkoholnak gyógyászati tulajdonsága van, serkentő vagy nyugtató hatású azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkohol személyes konfliktusok megoldásának eszköze lehet a magas alkoholtartalmat az italok pozitív minőségi jellemzőjeként hangsúlyozza.
Alkohollal kapcsolatos további tilalmak
Tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját sajtótermék
első borítólapjának külső oldalán, illetve - honlap esetén - a nyitó oldalon, színházban vagy moziban 20 óra előtt, illetve gyermek-, illetve fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően, egyértelműen játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, és köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bejáratától légvonalban mért kétszáz méteres távolságon belül szabadtéri reklámhordozón.
Dohánytermék
Tilos a dohánytermék reklámja. (Grt. 19.§) Kiterjed a közvetett reklámra is Dohánytermék közvetett reklámja különösen az a reklám, amely a
dohányterméket közvetlenül nem jelöli meg, de a dohánytermékkel összefüggésbe hozható bármely más megjelölés vagy árujelző használatával alkalmas a dohánytermék reklámozására, a dohányterméket más áru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatja be, vagy más árut dohánytermék elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutat be.
Egyéb
Tilos a gyermek-, illetve fiatalkorúak szerencsejátékban való részvételére felszólító reklám. (Grt. 21.§) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti. (Grt. 21. § (3) Tilos közzétenni temetkezési szolgáltatás reklámját egészségügyi intézmény területén, épületének falán és kerítésén, valamint - az erre a célra kijelölt hely kivételével - temető területén. E korlátozás nem vonatkozik a temetkezési szolgáltatók nevét és telephelyének címét, elérhetőségét, valamint a nyújtott szolgáltatás teljeskörűségére utaló megjegyzést az egyes szolgáltatók megkülönböztetése nélkül, ábécésorrendben tartalmazó, az egészségügyi intézmény információs irodájában elhelyezett tájékoztatóra.
Összehasonlító reklám – Tptv.
Vj-23/2002/27
„A gazdasági verseny egyik természetes megnyilvánulási formája a vállalkozások által végzett reklámtevékenység. A reklám a vállalkozások fogyasztók megnyeréséért folytatott versenyének egyik leghatásosabb eszköze, segítségével a fogyasztók az általuk korábban még nem ismert vállalkozásokat és termékeket megismerhetik. A fogyasztók reklám hatására történő megnyerése természetszerűleg azt is jelenti, hogy ez általában az ugyanazon a piacon tevékenykedő más vállalkozások terhére történik. Amennyiben a reklám nem felel meg a jogszabályi előírásokban tükröződő követelményeknek, illetve az ezekben a maga teljességében részleteiben meg nem jelenő üzleti tisztesség követelményeinek, a fogyasztókat számukra hátrányos döntés meghozatalára késztetheti. A tisztességtelen, a fogyasztót megtévesztő reklámtevékenység a piaci működés zavaraihoz vezet és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt folytató vállalkozást.”
Összehasonlító reklám – Tpvt. 10. § Az összehasonlító reklámban kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze, az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságára kell vonatkoznia, és - ha az ár is az összehasonlítás tárgyát képezi, akkor e vonatkozásban is tárgyilagosnak kell lennie, eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.
Összehasonlító reklámról csak abban az esetben beszélhetünk, ha a reklám közvetlenül vagy közvetve, de a fogyasztó számára - a különböző termékek közötti választásra vonatkozó döntése meghozatalára is ható módon - egyértelműen felismerhetővé tesz egy másik vállalkozást vagy egy másik árut. Nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelmények az olyan, rendszerösszehasonlításnak minősülő reklám, amikor egy adott árukörbe tartozó, már piacon található termékek általános tulajdonságait hasonlítják össze a piacra bevezetni tervezett, illetőleg a reklámmal megismertetni kívánt áru tulajdonságaival oly módon, hogy a már korábban piacon lévő konkrét termékek az átlagfogyasztó számára - a különböző vállalkozások és termékek közötti választást befolyásoló módon - nem beazonosíthatóak. Kiemelendő ugyanakkor, mindig csak a konkrét reklám és a reklám fogyasztókra gyakorolt hatásának elemzését követően állapítható meg, hogy a reklám által legalább közvetetten felismerhetővé vált-e egy másik vállalkozás vagy másik termék. A felismerhetőség feltételének megvalósulása esetén a rendszer-összehasonlítás is a Grtv. szerinti összehasonlító reklámnak minősülhet.
Ariel reklám Vj-23/2002/27
Az eljárás alá vont vizsgálat tárgyává tett, több televíziós csatornán számos alkalommal lejátszott reklámjában látható, amint a háziasszony lecseréli a jól látható folttal szennyezett fehér abroszt, miközben a következőket mondja: "Oh, egy folt! Pedig már párszor kimostam. Épp itt az ideje valami mást kipróbálni." Ezt követően megjelenik a termék, majd egy olyan összehasonlító jelenet zajlik, amelyben az egyik oldalon egy a textíliába láthatóan lassan beszívódó gél állagú mosószert látható, a másik oldalon pedig az Ariel Hydractiv, amely gyorsan felszívódik az anyagban. Mindeközben a következő szöveg hallható: "Itt a folyékony Ariel, mely nem marad a folt tetején, hanem gyorsabban beszívódik az anyag mélyébe, mint a gél." Ezután - miközben a képernyőn egy éppen öblítés alatt lévő, vakítóan fehér textília látható a beszélt nyelv átlagos sebességénél gyorsabban elmondásra kerül, hogy "összetételének köszönhetően nincs más mosószer, mely jobban kiveszi a zsíros ételfoltokat."
A versenyfelügyeleti eljárást elindító határozat szerint az Ariel Hydractiv folyékony mosószer reklámjának azon állítása, hogy a termék gyorsabban felszívódik az anyag mélyébe, mint a gél, azt sugallhatja, hogy a szennyeződések eltávolításának képességét és hatásfokát mindenekelőtt nem a mosószer összetétele és a mosási hőmérséklet határozza meg, hanem a gyors felszívódás. A reklám egésze összhatásában olyan képzetet kelthet, mintha nem egy verhetetlenségi, hanem felsőbbrendűségi állítás fogalmazódna meg a gél állagú mosószerekkel szemben.
A jelen reklám esetében jelentőséggel bír az, hogy a mosószerek vásárlása kapcsán a fogyasztók vásárlásban való érintettsége alacsony fokú, azaz a fogyasztókat érzelmileg, illetve értelmileg csak csekély mértékben érinti meg a mosószer megvásárlása. Ennek megfelelően a mosószereket népszerűsítő reklámok fogyasztókra gyakorolt hatásával összefüggésben a fogyasztók felületes információfeldolgozása valószínűsíthető, a racionális, a fogyasztók számára tényeket közlő reklám hatása korlátozott, a reklám tényközlést tartalmazó elemei háttérbe szorulnak. Ezt erősíti az is, ha a reklám egyes szóban elhangzó állításai a beszélt nyelv átlagos sebességénél gyorsabban, s így az felfogást és értelmezést nehezítő, sőt, akár megakadályozó módon hangzanak el.
Mint azt a Legfelsőbb Bíróság aláhúzta, a reklámtevékenység tényleges megnyilvánulásait kell megítélni, és nem lehet az azokból levont következtetések és gondolattársítások alapján a versenytársak vélt érdeksérelmét visszavetíteni a kérdéses tevékenységre (Legfelsőbb Bíróság Kf. 25.784/1993.). Egy reklám megtévesztésre alkalmasságának megítélésekor ennek megfelelően a reklámnak (a reklám összhatásának) a fogyasztók döntésére gyakorolt befolyását, a reklám fogyasztók felé közvetített és általuk vett üzenetét kell szem előtt tartani, nem a reklám összhatásának az átlagfogyasztó által el nem végzett, csak a versenytárs által képviselt kiterjesztő értelmezését.
A döntéseit piacgazdaság viszonyai között az elmúlt több mint egy évtizedben - a fogyasztói öntudatosság és megfontoltság erősödését hozó nemzetközi tendenciába illeszkedve - egyre több tudás és tapasztalat birtokában meghozó, folyamatosan tanuló és a gazdasági verseny változásaihoz alkalmazkodó fogyasztó döntéseinek a versenytárs által sérelmezett szempontok szerinti befolyásolására - így különösen a gél állagú mosószerek iránti fogyasztói bizalom aláásására - a vizsgált reklám nem alkalmas olyan módon, hogy azzal a Gazdasági Versenyhivatal által elbírálható jogsértés valósuljon meg.
Megtévesztő reklám
Tpvt. 8. §
Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni. Az üzletfelek megtévesztésének minősül a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja - ideértve bármely információközlést, annak megjelenési módjától, eszközétől függetlenül -, egyéb magatartása, tevékenysége vagy mulasztása (a továbbiakban együtt: üzleti gyakorlat), amely
jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányul, vagy akik tudomására juthat, vagy - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben az üzletfél üzleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, és ezáltal befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.
Megtévesztő reklám //példa
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a SAGER Pharma Szolgáltató Kft. (SAGER Pharma) jogsértően reklámozta Seractil Dolo 300 mg elnevezésű termékét, mert a vény nélkül kapható gyógyszert nem az alkalmazási előírás alapján mutatta be, és valótlanul sugallta, hogy a gyógyszer azonnal hat. A jogsértésért 10.000.000 forint bírságot szabott ki a GVH. (Vj/46/2015.)
A GVH vizsgálata során az OGYÉI tájékoztatását kérte a vizsgált állítás szakmai szempontú értékeléséhez és az alkalmazási előírás tartalmának pontos meghatározásához. A szakhatóság álláspontja szerint a filmtabletta bevételét követően nem érezhető azonnal a fájdalomcsillapító hatás. A szájon át történő bevételt követően a gyógyszernek előbb fel kell szívódnia, és a hatás kialakulása csak a felszívódást követően várható, így ez semmiképpen sem lehet azonnali. A GVH döntése szerint a SAGER Pharma 2015 januárja és júniusa között jogsértően reklámozott, mert a televízió-, rádióreklámokban és a weboldalán letölthető videóban megjelenő „azonnal működésbe lép” állítással azt sugallta, hogy Seractil Dolo 300 mg gyógyszer azonnal hat, és ezzel a terméket nem az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatta be. A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott. A GVH a jogsértő magatartás esetében súlyosító körülményként értékelte többek között azt, hogy a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, illetve időben elhúzódott.
Hatásos és szabályos
