Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége
Hírlevél
Budapest, 2013.10.09.
1
Tartalom I. Bevezetés II. Belföldi hírek II. 1. Garantálja jogszabály a munkabér készpénzben történő megfizetését a fogyasztó választása alapján! – Szükség van az illetékek, adók áthárításának egyértelműbb jogi tilalmára! II.2. Két év, 5000 szavazat, 306 féle megbízható termék - íme a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár mérlege II.3. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének tájékoztatója a Best-Reisen Utazási Iroda működésének leállása kapcsán II.4. A vállalkozások negyedét érinti a hamisítás, mégis kevesen tesznek ellene II.5. Bicikli, tricikli, roller és a többiek… Mire figyeljenek a szülők/vásárlók a gyermekek tömegét hordozó játékoknál? II.6. Napirenden a fogyasztóvédelmi törvény módosítása – végleg pont kerül a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos visszásságokra III. Európai Uniós és nemzetközi hírek III.1. Hatékonyabb fogyasztóvédelem – szigorodó uniós előírások a békéltető testületekre és a kereskedőkre vonatkozóan III.2. Egyre gyakoribbak Unió-szerte a megtévesztő marketinggyakorlatok III.3. Az Európai Unió a barangolási díjak eltörlésére készül III.4. Európai uniós mobiltarifák: akár nyolcszoros árkülönbségek is megfigyelhetőek a tagállamokban III.5. A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó új szabályok a fogyasztóknak és a kiskereskedőknek kedveznek III.6. Öt európai uniós fogyasztó közül kettő rendelkezik európai egészségbiztosítási kártyával III.7. Az utazási csomagot választók a jövőben nagyobb fokú védelemben részesülnek IV. Jogi hírek IV.1. Szigorodnak a kéményseprő-ipari ellenőrzésekre vonatkozó szabályok – jobb tájékoztatás a fogyasztók részére IV.2. Jogszabályban került rendezésre, mikor számíthat fel külön díjat az áramszolgáltató és milyen szolgáltatás jár ingyenesen a fogyasztók számára 2
IV.3. Az Európai Bíróság ítélete a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kapcsán IV.4. Európai Bíróság - Az utasoknak akkor is joguk van a vonatjegy árának részleges visszatérítéséhez késés esetén, ha az vis maior következménye
3
I. Bevezetés Az elmúlt időszakban számos olyan fogyasztóvédelmi vonatkozású aktualitás látott napvilágot, amely mindenképp érdeklődésre tarthat számot a fogyasztók és a fogyasztóvédelmi szakma, valamint a vállalkozások körében is. Ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége elkészítette Hírlevelét. Ide tartozik például a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításának tervezete, amely szerint a jövőben már nem csak a fogyasztói csoportok létrehozása, hanem szervezése is tiltott tevékenység lesz. Emellett hírlevelünkben beszámolunk többek közt a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár két éves fennállásának eredményeiről. Közrebocsátjuk továbbá a Szövetség jogi összefoglalóját, amelyet a Best Reisen Utazási Iroda működésének leállása és a károsult utasok megfelelő tájékoztatása végett állítottunk össze – a fogyasztói visszajelzések alapján az anyag hasznosnak bizonyult és segítségével mégis rászorították a vállalkozást az utazási szerződés teljesítésére. Beszámolunk továbbá a fogyasztókat és vállalkozásokat érintő európai uniós hírekről is, hiszen az Unióban tovább folytatódik az a folyamat, amelynek köszönhetően Európa-szerte hatékonyabbá válik a fogyasztóvédelem. Ennek része a békéltető testületek szerepének megerősítése, az új pénzforgalmi irányelv bevezetése, továbbá az utasok jogainak nagyobb fokú védelme. Végül, de nem utolsósorban közzétesszük az elmúlt időszak fontosabb jogi híreit, így például az Európai Bíróság azon ítéletét, amely szerint még vis maior esetén sem mentesülhet a vasúttársaság az átalány kártérítési kötelezettség alól. E körbe tartozik továbbá az az új jogszabály is, amelyben részletesen meghatározásra kerülnek azok az esetek, hogy az áramszolgáltató mikor számolhat fel külön díjat a fogyasztó részére és mely ellenszolgáltatást köteles számára ingyenesen biztosítani.
4
II. Belföldi hírek II. 1. Garantálja jogszabály a munkabér készpénzben történő megfizetését a fogyasztó választása alapján! – Szükség van az illetékek, adók áthárításának egyértelműbb jogi tilalmára! Ma akár ezer forintnál is többe kerülhet a fogyasztónak, ha pénzt vesz ki egy bank automatából – egyre gyakoribbak az olyan fogyasztói kifogások, amelyek a magas összegű tranzakciós díjakat sérelmezik. Sajtóértesülések szerint a jövőben viszont havi két pénzfelvétel ingyenes lesz a fogyasztóknak – ez a helyzetükön könnyítene. Azonban lehetővé kell tenni azt is, hogy a fogyasztó határozza meg, készpénzben vagy bankszámlára kapja meg fizetését. Emellett olyan jogszabályokra van szükség, amelyek egyértelműen megtiltják minden alapvető szolgáltatási ágazatban az egyes illetékek, adók példa nélküli áthárítását. Nagy átlagban 200-700 Ft-ot, de akár 1000 Ft-ot meghaladó összeget is elkérnek a pénzügyi intézmények a fogyasztótól, ha készpénzt vesz fel a bankfiókból vagy épp ATM-automatából. 2013. január elsején lépett hatályba a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény, amely alapján a pénzforgalmi szolgáltatók illetéket kötelesek fizetni: ezt a terhet hárították át szinte egy az egyben a fogyasztókra. A Magyar Nemzeti Banknak a fizetési rendszerről szóló 2013-as jelentése alapján az áthárított illeték mértéke 80-90 %. Csökkent továbbá a fogyasztók által kedvezményesen elérhető pénzügyi termékek kínálata: „Egyes szolgáltatáscsomagoknál megfigyelhető a kedvezményekre jogosító feltételek szigorítása, ami az ügyfelek egy része számára szintén díjemelkedést eredményezhet." A jelentés tartalmazza továbbá, hogy a díjmentes készpénzfelvételi lehetőségek megszűntek, vagy számuk lecsökkent. Ezzel függ össze, hogy a fogyasztók rendszerint a szerződéses feltételek egyoldalú módosítását kifogásolják, azonban az illeték áthárítása nem ütközik jogszabályba akkor, ha a pénzintézet betartotta a vonatkozó szigorú előírásokat. Erre akkor van mód a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210. §-a értelmében, ha a szerződés a pénzügyi intézmény számára ezt a lehetőséget egyértelműen lehetővé tette és a vonatkozó, egyoldalú szerződésmódosításra okot adó feltételek, illetve körülmények is meghatározásra kerültek. Továbbá olyan kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt lehet csak a fogyasztóra nézve kedvezőtlenül módosítani, amelyet a szerződés már korábban tartalmazott: új díj vagy költség bevezetése ugyanis jogszabályi tilalomba ütközik. A feltételek teljesülése esetén azonban az áthárítás jogszerű. Látható tehát, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma nem eléggé védi a fogyasztók érdekeit: a pénzügyi tranzakciós illeték szigorú keretek között, de mégis áthárítható, ez meg is történt. A közüzemi szolgáltatások esetén pedig nem azok ára, hanem a járulékos szolgáltatások körének díjai emelkedtek meg, például: a fogyasztóknak küldött fizetési emlékeztetők áthárított költsége, ha az ügyfél fizetési késedelembe esik. Ugyanez a helyzet az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknál. A különadó miatti szerződésmódosítás tilalma ellenére a fogyasztónak több száz forintjába kerülhet többek közt a fizetési felszólításról küldött értesítés. A fogyasztók körében közkedveltnek számító szolgáltatások esetében tehát így vagy úgy, de mégis növekedett az őket terhelő fizetési kötelezettség. 5
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ezért azt javasolja, hogy az egyes szolgáltatásokra vonatkozó ágazati törvényekben kerüljön meghatározásra: a vállalkozások a szerződéskötést követően bevezetésre került közterheket közvetlen vagy rejtett formában sem háríthatják át a fogyasztókra. Emellett szükséges az is, hogy a fogyasztó kérése esetén munkabérét készpénzben kapja meg – megkímélve őt az indokolatlan banki költségek viselésétől. A hír teljes terjedelmében megtekinthető a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének internetes honlapján, ide kattintva. II. 2. Két év, 5000 szavazat, 306 féle megbízható termék - íme a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár mérlege Közel két éve, 2011 novemberében indult a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Európában egyedülálló kezdeményezése, a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár a www.termekkosar.hu weboldalon. A Nemzeti Fogyasztói Termékkosár (továbbiakban: Termékkosár) koncepció kialakításával az volt a cél, hogy ráirányítsák a fogyasztók figyelmét a hazánkban gyártott vagy forgalmazott biztonságos, minőségi, fogyasztóvédelmi szempontból megfelelő termékekre. A Termékkosár nem jelent minősítést – hiszen a minősítésekkel a tanúsító védjegyek foglalkoznak -, ugyanakkor egyfajta „garanciát” nyújt arra, hogy az adott termék biztonságos, megbízható és megfelelő minőségű, hiszen azt maguk a fogyasztók ajánlják. Az eltelt időszakban 30 féle termékkategóriában várták a fogyasztók az ajánlásait. A Termékkosárban jelenleg 306 féle – a fogyasztók által megbízható minőségűnek ítélt - termék található, mely 216 gyártótól származik, közel 5000 szavazattal. Eddig 23 kategóriában hirdettek győztest az olvasói ajánlások és szavazatok alapján, a termékek időrendi szereplésének sorrendjében az ezen a linken szereplő termékek kerülhettek a dobogóra. Természetesen volt lehetőség a meghirdetett kategórián kívül is termékek ajánlására, így a szavazók különféle egyéb árut is ajánlottak a fogyasztók figyelmébe (a legérdekesebbek pl. pehelypaplan, tönkölypárna, som lekvár, mákos ill. levendulás tejcsokoládé, natúr gyümölcslé). A legtöbb szavazatot az egyéb termékek közül a natúr gyümölcslé, egy mézes linzer és a som lekvár kapta. A legtöbb hozzászólás a hurka-kolbász, az ásványvíz és az egyéb kategóriában a csokoládékhoz érkezett, ez a három kategória ihlette meg a legjobban az olvasókat. Annak ellenére, hogy az ajánlásokat és a szavazatokat - a könnyebb kezelhetőség érdekében regisztráció nélkül is fel lehet vinni, több mint 300 regisztrált felhasználója van már a programnak, akik visszatérő olvasóként szívesen ajánlanak minden kategóriában saját kedvenceket. A kezdeményezés a Facebook-on is jelen van a www.facebook.com/termekkosar oldalon, ahol folyamatosan új hírekkel, programajánlóval, érdekes tényekkel jelentkezik a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár.
6
Nagy sikerként könyvelhető el, hogy ez az újszerű, Európában egyedülálló hatósági kezdeményezés ilyen fogadtatásra talált a fogyasztók körében: ennek megfelelően továbbra is várják a fogyasztók véleményét a hazai piacon fellelhető, minőséget képviselő termékek körére vonatkozóan. A Nemzeti Fogyasztói Termékkosárról több információ is elérhető a Szövetség internetes honlapján szereplő cikkből, a Termékkosár hivatalos honlapja pedig ide kattintva tekinthető meg. II. 3. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének tájékoztatója a BestReisen Utazási Iroda működésének leállása kapcsán 2013. augusztus 16-án függesztette fel működését a Best-Reisen Utazási Iroda (a továbbiakban: Best-Reisen), médiaértesülések szerint korábban 7-800 fogyasztó külföldön rekedt és több ezer utas tervezett nyaralása hiúsult meg. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ezért sajtóközleményben hívta fel a károsultak figyelmét arra, hogy megilleti őket az ingyenes hazautazás joga, emellett adott esetben a teljes befizetett részvételi díj is visszajár részükre. Ezt követően számos fogyasztó élt megkereséssel a Szövetségnél és érdeklődött jogai kapcsán. Voltak olyan károsultak, akik nem a Best-Reisennel, hanem utazásközvetítővel kötötték meg utazási szerződésüket és annál fizették be a részvételi díjat: az utazásközvetítő pedig elutasította igényüket. Ezen kívül több olyan panaszos is hozzánk fordult, akik arról számoltak be, hogy nem utazási csomagra irányuló szerződést kötöttek (így például csak repülőjegyet vagy szállást igényeltek), és emiatt igényüket a Best Reisen biztosítója elutasította: ebben az esetben is azonban fordulhatnak az utazásszervezőhöz kárigényükkel, mivel az felel a teljesítés lehetetlenné válásáért. Látható, hogy a jogi helyzet esetenként más és más – a Szövetség ezért részletes tájékoztatóval segíti a károsultakat, a jogi összefoglaló ide kattintva érhető el. Emellett továbbra is azt javasoljuk a károsult fogyasztóknak, hogy amennyiben még nem tették meg, kárigényüket mind az utazási irodánál, mind pedig annak biztosítójánál jelentsék be igazolható módon, írásban. II.4. A vállalkozások negyedét érinti a hamisítás, mégis kevesen tesznek ellene A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - Magyarországon első ízben – nemrég kutatást kezdeményezett a vállalati döntéshozók körében a termékhamisítással kapcsolatos tapasztalataikról, véleményük feltérképezése céljából. Ennek keretében több mint 450 vezetőt kérdeztek meg az ország minden régiójából. A kutatás kérdéseire cégvezetők, műszaki vezetők és marketingvezetők válaszoltak telefonos megkérdezések és mélyinterjúk alkalmával. A kutatás központi kérdése a vállalatok tapasztalatainak és gyakorlatának megismerése volt: arra keresték a választ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a cégek a hamisításról, mekkora problémát jelent ez számukra,
7
tudnak-e arról, hogy termékeiket hamisítják, fellépnek-e a hamisítókkal szemben és hogy milyen figyelmet fordítanak termékeik, szolgáltatásaik védelmére. A kutatási jelentés érdeklődésre leginkább számot tartó eredményei a következőek. A vállalkozások negyedének ágazatát rendkívül károsan érinti a hamisítás, ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél nem jelent ez problémát. Az átlagosnál nagyobb problémát jelent a hamisítás azon cégeknél, melyek a textília, a ruházati és bőrtermékek gyártása, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működnek. A gyártással foglalkozó vállalatok több mint negyedének (28%-nak) van tudomása arról, hogy termékét hamisítják. Közülük csaknem 50% tapasztalta hamisított termékeik interneten történő értékesítését. Bár a hamisítás elítélésében szinte tökéletes az egyetértés és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a relatív többség (52%), amikor azzal a problémával találkozott, hogy termékeit hamisítják, mindezidáig nem tett semmit a hamisítás megakadályozására. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben csak a vállalatok 12%-a lép fel. A jelentésből az is kiderül, hogy a hamisítással kapcsolatos jogtudatosság közepes mértékű, az összes megkérdezett 44%-a válaszolt úgy, hogy ismeri a hamisítás jogkövetkezményeit. Továbbá, a cégek csupán kis mértékben használják az iparjogvédelmi eszközöket (pl. szabadalom, védjegy) szellemi termékeik védelmére. A megkérdezett vállalatok összesen 24%-a rendelkezik bármilyen iparjogvédelmi oltalommal. Összességében megállapítható: az eredmények alátámasztják, hogy az áruhamisítás problémájával mind a gyártóknak, mind a kereskedőknek kiemelten szükséges foglalkozniuk Látható az is, hogy a magyar kis- és középvállalkozókat a gazdaság valamennyi területén még szélesebb körben szükséges tájékoztatni szakmai publikációk kiadásával, konferenciák, oktatások szervezésével. A hamisítással kapcsolatos kutatási jelentésről szóló eredeti cikk teljes terjedelmében elérhető ide kattintva, valamint a teljes tanulmány elérhető ezen az internetes webcímen. II.5. Bicikli, tricikli, roller és a többiek… Mire figyeljenek a szülők/vásárlók a gyermekek tömegét hordozó játékoknál? A gyermekek tömegét hordozó játékok körébe tartozó játék járművek a legkiszolgáltatottabb fogyasztói csoport, a gyermekek számára készülnek, így joggal várható el, hogy megbízhatóak, tartósak, biztonságosak legyenek. A nem megfelelő szilárdságú és stabilitású, vagy a nem megfelelő fékhatású termékek balesetet okozhatnak – emiatt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálatot végzett az említett árucikkek körében, ennek során pedig több hiányosságot is találtak. A vonatkozó termékkörbe tartoznak a triciklik, a szabadonfutós játékkerékpárok, a játékrollerek és a fiatal gyermekek számára készült kerékpárok. A vizsgálat csak a játékként árusított, valamint a fiatal gyermekek számára készített termékekre terjedt ki. Ennek alkalmával 459 fajta tricikli, kerékpár és játékroller ellenőrzését végezték el a felügyelők, amelyek több mint egyharmada, azaz 162 árucikk (35,3%) nem felelt meg a tájékoztatóra és az azonosító jelölésekre vonatkozó követelményeknek. Az ellenőrzés során 6 fajta roller (5 8
fajta játékroller és 1 fajta sportroller) és 2 fajta gyermekkerékpár mintavételére került sor laboratóriumi vizsgálat céljából, melynek eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a biztonsági követelményeket a mintavételezett termékek 1 fajta játékroller kivételével nem elégítik ki, a használat során veszélyeztetik a gyermekek egészségét és biztonságát. A játékrollerek biztonsági vizsgálatának eredménye alapján a legfőbb, balesetveszélyes jellemző, hogy a játékroller kormánycsöve a vizsgálat során deformálódott, elhajlott, vagyis a lefelé ható erőkkel szembeni szilárdsága nem volt megfelelő. Emellett a kormánymarkolat végének átmérője kisebb volt az előírtnál. Szintén a baleset kockázatát hordozó problémaként jelentkezett még, hogy a játékrollert nem látták el fékberendezéssel, az első kerék mérete kisebb volt az előírnál, valamint nem jelölték a kormányrúd legkisebb süllyesztési mélységét. Sérülésveszéllyel jár, hogy a kormány rögzítőszerkezeténél a fém váz sorjás, valamint az állítható és összecsukható kormánycső mozgatható alkatrészei közötti hozzáférhető hézagok nagysága nem felelt meg a szabvány előírásainak, ami az ujjak beszorulásának kockázatát hordozza magában. A sportroller esetében az összecsukó szerkezet elmozduló részeinél keletkező hézagok távolsága nem felelt meg az előírásnak, ami az ujjak becsípődésének veszélyével jár. Az állítható kormányrúdon nem jelölték a legkisebb süllyesztési mélységet, valamint a kormányoszlop terhelés hatására maradó alakváltozást szenvedett, ami baleset kockázatát hordozza magában. A gyermekkerékpárok esetében mindkét mintavételezett termékre jellemző hibaforrás volt, hogy a láncvédő nem az előírásoknak megfelelően takarta a lánc külső élét, ami balesetveszélyt jelent. Az egyik kerékpárnál a követelményeknek nem megfelelő fékrendszer okozhat balesetet, míg a másik kerékpár esetében a támasztókerekek túl közel helyezkedtek el a váz függőleges síkjához, csökkentve ezzel a jármű stabilitását. A támasztókerekek függőleges terhelés hatására bekövetkezett deformációja mindkét kerékpárnál csökkenti a biztonságos használat lehetőségét. A fém alkatrészek éles élei szintén veszélyforrást jelentenek mindkét kerékpár esetében, de ugyancsak sérülésveszéllyel jár, hogy a nyereg statikus szilárdsága nem megfelelő, az ülőfelület lehúzható a vázról. Az egyik kerékpárnál a kormánymarkolat végének átmérője kisebb volt az előírtnál, ezáltal a kéz lecsúszhat a kormányról, ami rontja a kerékpár irányíthatóságát. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálatáról szóló teljes cikk elérhető ide kattintva. II. 6. Napirenden a fogyasztóvédelmi törvény módosítása – végleg pont kerül a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos visszásságokra A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. szeptember 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) módosításának tervezetét: az előterjesztésben már egyértelműen szerepel nem csak a fogyasztói csoportok létrehozásának, hanem szervezésüknek tilalma is. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége még korábban, többször rámutatott arra, hogy az Fgytv. 2012. január elsejétől hatályos módosítása nem oldotta meg véglegesen a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos problémákat. Annak ellenére ugyanis, hogy az Fgytv. IV/B. fejezetében a csoportok szervezésének tilalma került meghatározásra, maga a jogszabály a 16/B. § szerint csak a létrehozást tiltotta meg. A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások pedig ezt a „kiskaput” használták ki, holott a jogalkotói cél egyértelműen az volt, hogy gátat szabjon a csoportok fogyasztókat megkárosító tevékenységének. 9
A törvényi tilalom lefektetése után is azzal szembesültünk, hogy a fogyasztói csoportszervező vállalkozások lépten-nyomon megtévesztik a fogyasztókat és szóban továbbra is készpénzt-hitelt ígértek a fogyasztóknak, akik számára csak a szerződés aláírása után derül ki az, hogy kölcsönt sosem, csupán vásárlói jogot nyerhetnek – azt is csak évekkel később. Az említett gyakorlat végére pont kerül az Fgytv. módosításával, a szerint ugyanis nem csak a csoportok létrehozása, hanem maga a fogyasztói csoportszervezői tevékenység – tehát a meglévő csoportokba való beléptetés – is tiltott lesz. A törvényjavaslatba szintén beépítésre került az a kötelezettség, amelyet a Szövetség már több alkalommal is szorgalmazott a telefonos ügyfélszolgálatok fogyasztóbaráttá tétele érdekében. A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásnak ugyanis a jövőben a hívás indításától számított öt percen belül biztosítani kell azt, hogy a fogyasztó részére telefonos ügyintézőt kapcsoljon. Véget ér tehát a tíz-, akár húsz perces terjedelmű telefonos ügyintézések időszaka. A fogyasztóvédelmi hatóság vonatkozásában szintén több fontos új szabály kerül rögzítésre. Először is, épp az élőhangos bejelentkezéshez kapcsolódó kötelezettség betartása érdekében a hatóság kérésére az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles lesz kiadni a hívás kezdő időpontjára és időtartamára vonatkozó adatokat. Emellett – a speciálisan védendő fogyasztók hatékonyabb védelme érdekében – a hatóság köteles lesz bírságot kiszabni akkor, ha valamely vállalkozás fogyasztóvédelmi rendelkezést szeg meg és ez egyben a fogyasztók kiszolgáltatott rétegeinek sérelmét okozza. Ez idáig ugyanis az említett esetben csupán a figyelmeztetés intézkedést alkalmazhatta a hatóság. A fogyasztók említett, különösen sérülékeny köréhez tartoznak a hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott fogyasztók. Az Fgytv. módosításának tervezete ide kattintva tekinthető meg.
III. Európai Uniós és nemzetközi hírek III.1. Hatékonyabb fogyasztóvédelem – szigorodó uniós előírások a békéltető testületekre és a kereskedőkre vonatkozóan Hazánkban egyre jobban teljesítenek az alternatív vitarendezési feladatot ellátó békéltető testületek: nőttön nő a hozzájuk forduló fogyasztók száma. 2013. július 8-tól pedig hatályba lép az a két jogszabály, amelyek immár európai uniós szinten rögzítik a békéltető testületek működésének jogi kereteit. Ezzel együtt olyan követelményeket állapítanak meg a testületekre és a kereskedőkre vonatkozóan is, amelyek nyertesei a fogyasztók. Online vásárlással kapcsolatos belföldi vagy határon átnyúló ügyek esetén az interneten bárki által ingyenesen elérhető honlap (OVR-platform) segíti majd az egyezségek elérését, miközben az eljárás végig a világhálón zajlik. A vonatkozó új irányelv rendelkezéseit 2015.
10
július 9-ig kell legkésőbb átültetniük a tagállamoknak nemzeti jogukba, míg az online vitarendezésről szóló rendelet legtöbb előírása 2016. január 9-től alkalmazandó. Hazánkban a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független békéltető testületek hivatottak arra, hogy a fogyasztók és vállalkozások közötti vitás ügyek a bírósági eljáráson kívül, egyszerűen, gyorsan és ingyenesen oldódjanak meg. A számok azt mutatják, hogy a fogyasztók bizalommal fordulnak hozzájuk. Míg ugyanis 2008-ban a testületek által lezárt ügyek száma 4540 volt, addig ugyanez a szám 2012-ben már közel duplájára nőtt: a testületek 8388 ügyet zártak le az elmúlt év során. Az adatok tehát a békéltető testületek ismertségének növekedését támasztják alá, de számtalan fogyasztó még mindig nem hallott a testületekről. A jövőben ugyanakkor szerepük tovább erősödik annak a folyamatnak is köszönhetően, amely az Európai Unióban megfigyelhető: egyre nagyobb hangsúlyt kap a fogyasztóvédelem az uniós politikában. Kapcsolódik ehhez a békéltető testületek uniós jogi kereteit meghatározó két jogszabály elfogadása is. Ezek 2013. június 18-án jelentek meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a következőek: az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv: AVR irányelv), és az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési rendelet: OVR rendelet). Korábban a békéltető testületekre vonatkozó uniós előírások csupán európai bizottsági ajánlási szinten léteztek, amelyek alkalmazása nem volt kötelező a tagállamokra nézve. Magyarországon a békéltetés jól működik és a testületek már jelenleg is megfelelnek az új AVR irányelvben felsorolt főbb követelményeknek (szakértelem, függetlenség, pártatlanság, hatékonyság, méltányosság, szabadság, jogszerűség). Így hazánkban kisebb változtatások lesznek csak szükségesek. Az Unióban viszont még országonként eltérő szabályok léteznek a békéltető testületekre vonatkozóan, a cél pedig az, hogy ne találkozzon nagyon eltérő rendszerrel az a fogyasztó, aki egy másik tagállamban kívánja ügyét megoldani. Épp ezért rendkívüli előrelépés, hogy olyan minőségi előírásokat fogalmaz meg az AVR-Irányelv, amelyeknek az Unió összes tagállamában található valamennyi békéltető testületnek és kereskedőnek meg kell felelnie. A békéltető testületekre, kereskedőkre vonatkozó új követelményeket, valamint az online vitarendezési eljárás jellemzőit is tartalmazó teljes cikk ide kattintva érhető el. III.2. Egyre gyakoribbak Unió-szerte a megtévesztő marketinggyakorlatok Több milliárd eurós kárt okoznak azok a megtévesztő marketinggyakorlatok, amelyek során például több ezer euróért nem létező szakmai címjegyzékbe vetetik fel a gyanútlan címzetteket, leginkább kis- és középvállalkozásokat – derül ki az Európai Unió belső piaci szakbizottságának 2013. szeptember 26-i ajánlásából. Az ajánlásban a szakbizottság több olyan javaslatot tett, amelyekkel a jelenség visszaszorítható.
11
A leggyakoribb példák szerint olyan hamis számlákat kapnak a címzettek, amelyek soha nem teljesített szolgáltatásokról szólnak. Előfordul, hogy egy vállalkozás azért fizet, hogy felvegyék egy nem létező vagy jelentéktelen szakmai címjegyzékbe, a regisztrációt pedig automatikusan megújítják. Ezen pedig sok pénzt vesztenek a vállalkozások. Gyakori az is, hogy a számlák kiállítójául például kereskedelmi kamarák vagy szabadalmi hivatalok kerülnek feltüntetésre. E gyakorlatokkal – mutat rá az ajánlás – leginkább az egyéni és kisvállalkozókat csalják kelepcébe. Rendszerint a károsultak nem mernek később sem tenni az ügyben, mindez pedig több milliárd eurós károkozást jelent évente az Európai Unióban. Az ajánlásban ezért célként került meghatározásra, hogy minden uniós tagállamban létrehoznak egy ún. kontaktpontot, ahol összegyűjtik a panaszokat és konkrét példákkal ellátott adatbázist állítanak össze. Ezt követően pedig egy európai szintű adatbázis kerül felállításra, amelyben nem csak a félrevezető gyakorlatok szerepelnek, hanem az azt megvalósító vállalatok neve is: a tervek között szerepel ezeknek az uniós közbeszerzésekből vagy támogatásokból való kizárása. III.3. Az Európai Unió a barangolási díjak eltörlésére készül Az Európai Unió nemrég közzétett, új távközlési stratégiájának céljai között szerepel az ágazat egységesebbé válása, a barangolási díjak megszűnése, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a fogyasztók és a szolgáltatók jogainak bővítése. A tervek szerint 2014 júliusától nem kell külön majd a fogyasztóknak azért fizetniük, ha más uniós tagállamban járva hívást fogadnak mobiljukon. A távközlési társaságok pedig két lehetőség közül választhatnak majd: vagy külön csomagban az EU egész területére érvényes díjszabást kínálnak („barangolj belföldi hívásdíjakkal” opció), vagy lehetővé teszik előfizetőiknek, hogy – új SIM kártya vásárlása nélkül – külön barangolási szolgáltatót válasszanak. Emellett, ha a fogyasztó a vezetékes hálózaton keresztül saját országából egy másik uniós országba telefonál, nem számíthatnak fel neki többet, mint amit saját országában fizetne egy távolsági hívásért, az EU-n belüli mobilhívások percdíja pedig nem haladhatja meg a nettó 0,19 eurót. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége internetes honlapján további információk érhetők el, ide kattintva. III.4. Európai uniós mobiltarifák: akár nyolcszoros árkülönbségek is megfigyelhetőek a tagállamokban Nemrég ismertette az Európai Bizottság annak a felmérésnek az eredményét internetes honlapján, amelyből kiderül, hogy az egyes mobilszolgáltatók átlagos percdíjai között az Európai Unió tagállamaiban akár nyolcszoros különbség is megfigyelhető. 12
A mobiltelefonálók ugyanazért a szolgáltatásért merőben eltérő árat fizetnek az EU különböző tagállamaiban. A belföldi mobiltelefon-hívások díja Hollandiában a legmagasabb (átlagosan 14.7 cent/perc), Litvániában a legalacsonyabb (átlagosan 1.9 cent/perc). A különbség e két ország díjszabása között majdnem nyolcszoros (774%). Sem a szolgáltatás minősége vagy a szolgáltatásnyújtás költsége, sem pedig a lakosság vásárlóereje nem különbözik olyan mértékben azonban, amely indokolná ezt a nagyarányú eltérést. A felmérésből az is kiderül, hogy a mobilpercdíjak uniós átlaga 9.1 eurócent, Magyarországon pedig ennek kevesebb, mint kétharmadába, azaz 6 centbe kerül átlagosan egy perc telefonálás. Más alapvető áruk és szolgáltatások esetében ugyanakkor sokkal kisebb árkülönbségek figyelhetők meg az Európai Unió egységes piacán. Egy liter tej ára például 0,69 és 0,99 EUR között mozog tagállamonként, a maximális eltérés tehát 43%. Egy iPad fogyasztói árában még kisebb, mindössze 11%-os eltérés figyelhető meg az egyes tagországokban. III.5. A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó új szabályok a fogyasztóknak és a kiskereskedőknek kedveznek Az Európai Bizottság a közelmúltban új jogszabálycsomagot fogadott el, amelynek része egy új pénzforgalmi irányelv, valamint egy rendelettervezet, amely a kártyaalapú fizetési műveletekhez kapcsolódó bankközi díjakról szóló. A Bizottság célja ezzel az, hogy az uniós pénzforgalmi piacot az egységes piac lehetőségeihez igazítsa és támogassa az uniós gazdaság növekedését. A felülvizsgált pénzforgalmi irányelv számos fontos új elemet és javítást vezet be az Európai Unió pénzforgalmi piacain. Megkönnyíti egyrészt és biztonságosabbá teszi az alacsony költségű internetes pénzforgalmi szolgáltatások használatát azzal, hogy az irányelv hatályát kiterjeszti az új, úgynevezett fizetéskezdeményezési szolgáltatásokra. Ez utóbbiak olyan szolgáltatások, amelyek a kereskedő és a vevő bankja között működnek, és hitelkártya használata nélküli, olcsó és hatékony elektronikus fizetést tesznek lehetővé. Mostantól ezekre a szolgáltatókra is ugyanazok a magas színvonalú szabályozási és felügyeleti standardok vonatkoznak, mint minden más pénzforgalmi intézményre. A fogyasztók emellett nagyobb védelemben részesülnek a csalással, az esetleges visszaélésekkel és fizetési incidensekkel szemben (pl. a vitatott és a helytelenül végrehajtott fizetési műveletek esetében). Az új szabályok értelmében ugyanis csak igen korlátozott mértékű – legfeljebb 50 eurónyi (szemben a jelenlegi 150 euróval) – veszteséget lennének kénytelenek viselni a nem engedélyezett kártyás fizetések esetén. A javaslat mindezek mellett az Európán kívülre történő készpénz- és egyéb átutalások, valamint a nem uniós pénznemben történő fizetések esetében kibővíti a fogyasztói jogokat. A bankközi díjakról szóló rendelettervezet újítása, hogy a fogyasztói betéti kártyákon és hitelkártyákon alapuló tranzakciók bankközi díjaira felső korlátot vezet be, és e kártyatípusok esetében megtiltja a pótdíjakat. A pótdíj az a felár, amelyet egyes kereskedők a kártyás fizetés után számítanak fel – ez jellemzően például repülőjegy vásárlásakor kerül felszámításra. 13
Tudni kell, hogy a kiskereskedőknél a kártyás fizetés elfogadása kapcsán felmerülő költségek részét képezik a bankközi díjak is – ezeket pedig végső soron, a magasabb kiskereskedelmi árak révén a fogyasztók fizetik meg. Ez a költség a fogyasztók számára láthatatlan, de évente több tíz milliárd eurós költséget okoz. A bankközi díjak mértéke ugyanakkor tagállamonként számottevő eltéréseket mutat, ez egyrészt arra utal, hogy nincs mögöttük világos indoklás, másrészt viszont jelentős korlátot képez a nemzeti pénzforgalmi piacok között. A bankközi díjak felső korlátjának bevezetése ezért csökkenteni fogja a kiskereskedők és a fogyasztók költségeit, és elősegíti egy uniós szintű pénzforgalmi piac létrehozását. Az új pénzforgalmi irányelvvel és rendelettervezettel kapcsolatban bővebb információ érhető el ide kattintva. III.6. Öt európai uniós fogyasztó közül kettő rendelkezik európai egészségbiztosítási kártyával A legutóbbi adatok tanúsága szerint több mint 190 millió személy rendelkezik európai egészségbiztosítási kártyával, amelynek birtokában sürgősségi egészségügyi ellátásban részesülhetnek, ezért gondtalanul élvezhetik szabadságukat az Európai Unióban: így például Liechtensteinben vagy Izlandon. A kártyatulajdonosok száma folyamatosan nő, 2012-ben 15 millióval voltak többen, mint a megelőző évben. Az európai egészségbiztosítási kártya feljogosítja a fogyasztót arra, hogy a fogadó ország közegészségügyi rendszerében ugyanolyan feltételekkel és ugyanazon az áron jusson sürgősségi ellátáshoz, mint az illető ország polgárai. A kártyát a hazai egészségbiztosítási pénztár térítésmentesen bocsátja ki a kérelmezőknek, ugyanakkor nem jogosít tervezett kezelés igénybe vételére egy másik országban. A közegészségügyi szolgáltatásokat nyújtó kórházak a kártyát kötelesek elismerni. Az esetek túlnyomó többségében az európai egészségügyi kártyát bemutató betegek fennakadás nélkül megkapják a szükséges ellátást és a költségeiknek megfelelő térítést. Ha a kártyát egy intézmény nem fogadja el, a betegeknek a fogadó ország illetékes egészségügyi hatóságához kell fordulniuk. További elutasítás esetén a betegek saját országuk egészségügyi hatóságához fordulhatnak segítségért. Ha itt is problémák merülnének fel, kapcsolatba léphetnek az Európai Bizottsággal. A Bizottság a panaszokat kivizsgálhatja, és az érintett ország hatóságai elé tárhatja azokat, amint ez a közelmúltban Spanyolország esetében történt. Szabálysértési eljárás indul ugyanis minden olyan tagállam ellen, amely nem alkalmazza az európai egészségügyi kártyára vonatkozó uniós jogszabályokat. A fogyasztóknak célszerű okos telefonjukra letölteni az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” c. alkalmazást is, amelyben megtalálhatók a kártyára vonatkozó általános információk, a vészhelyzet esetén hívható telefonszámok, a biztosítás által fizetett kezelések, az árak, a visszatérítés igénylésének módjai, valamint az, hogy kivel kell felvenni a kapcsolatot a kártya elveszítése esetén.
14
III.7. Az utazási csomagot választó fogyasztók a jövőben nagyobb fokú védelemben részesülnek Az Európai Bizottság nemrég nyújtotta be azon jogszabály javaslatát, amelynek értelmében szigorodni fognak a hagyományos utazási csomagok szervezőire vonatkozó követelmények. Az új, fokozott védelmet nyújtó szabályok hatálya pedig ki fog terjedni azokra az utasokra is, akik utazási csomagot szeretnének venni, de ennek elemeit maguk akarják megválasztani. Ma már sokkal többen tervezik meg saját maguk az üdülésüket, akkor is, ha szervezett formában kívánnak utazni, és gyakran az interneten válogatják össze az egyes elemeket, így például a szálláshelyet, az indulás és az érkezés időpontját. A szervezett utazásra vonatkozó új szabályok figyelembe veszik ezeket a fejleményeket, és a kilencvenes évekből származó rendelkezéseket hozzáigazítják a digitális korszak igényeihez. A szabályok azt is meghatározták, hogy a szervezőnek gondoskodnia kell más, megfelelő lehetőségről, amennyiben az utazási csomag egyes elemeit nem lehet teljesíteni. A bevezetni kívánt rendelkezések szerint a jövőben az utazásszervezőknek az esetleges árcsökkenéseket jóvá kell írniuk a fogyasztók számára, emellett egyszerű és érthető nyelven tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, milyen kötelezettségeik vannak velük szemben. A fogyasztók továbbá nem vagyoni kárigénnyel is felléphetnek majd akkor, ha az utazás nem felelt meg a megállapodásban rögzített feltételeknek. Az utasokat megillető európai uniós jogok felülvizsgálatáról szóló teljes cikk elérhető a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége internetes honlapján, ide kattintva.
IV. Jogi hírek IV.1. Szigorodnak a kéményseprő-ipari ellenőrzésekre vonatkozó szabályok – jobb tájékoztatás a fogyasztók részére 2013. augusztus 29-én került társadalmi egyeztetésre a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII.11.) BM rendelet módosításáról szóló előterjesztés tervezete. Az előterjesztés egyrészt szigorítja a fogyasztók védelmére vonatkozó előírásokat: így például a jövőben szén-monoxid érzékelő berendezést kell egyes szolgáltatóknak felszerelniük és működtetniük azokban a helyiségekben, ahol nyitott égésterű tüzelőberendezést üzemeltetnek. Ez a kötelezettség az olyan önálló rendeltetési egységek használatát szolgáló helyiségek esetében érvényesül, amelyek bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására, vendégéjszaka eltöltésére, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra vagy épp zenés, táncos rendezvények lebonyolítására szolgálnak. 15
Problémát jelentett továbbá és a fogyasztók többször kifogásolták a kéményseprői-ipari ellenőrzések lebonyolításának folyamatát is. Azt sérelmezték, hogy a közszolgáltató nem megfelelően értesítette őket az ellenőrzés időpontjáról, arról nem tudtak, értesítést nem kaptak: ekkor pedig jogszabály szerint kiszámlázásra kerül részükre a több ezer forintos kiszállási díj. Az előterjesztés e gyakorlatnak is gátat szab: egyrészt meghatározásra kerül benne, hogy a közszolgáltató az ellenőrzés tényleges időpontjáról legalább 8 nappal köteles a fogyasztót (az ingatlan használóját) értesíteni. Ha a jelzett időpontban nem képes elvégezni az ellenőrzést, úgy erre egy második időpontot szükséges megjelölnie, ezzel együtt ekkor már írásban kell tájékoztatást adnia arról, hogy 30 napon belül a fogyasztó kötelezettsége igénybe venni a közszolgáltatást. Ennek újbeli elmulasztása esetén ugyanis értesíteni kell már a tűzvédelmi hatóságot. Meghatározásra kerül az is, hogy a második időpontról szóló értesítés megtörténtét a közszolgáltatónak kell bizonyítania: tanúval, fényképfelvétellel. Az értesítést továbbá a postaládába kell elhelyezni és csak ennek hiányában lehet a kapura vagy bejárati ajtóra jól látható módon rakni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a közszolgáltató nevét, székhelyét, ügyfélszolgálatának címét, telefonszámát, a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét. Szükséges feltüntetni emellett az ingatlan címét, ahol a közszolgáltatást el kívánják végezni, annak elvégzése tényleg időpontját év, hónap, nap pontossággal, végül meg kell jelölni a felügyeletet ellátó tűzvédelmi hatóság megnevezését és címét is. A Nemzetgazdasági Minisztérium internetes honlapján ide kattintva tekinthető meg az előterjesztés teljes szövege. IV.2. Jogszabályban került rendezésre, mikor számíthat fel külön díjat az áramszolgáltató és milyen szolgáltatás jár ingyenesen a fogyasztók számára 2013. szeptember 15-én lépett hatályba a villamos energia elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló 52/2013. (IX. 13.) NFM rendelet (a továbbiakban: rendelet.) A jogszabályban részletesen meghatározásra került, hogy az áramszolgáltató milyen esetekben számíthat fel külön díjat a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb járulékos szolgáltatások elvégzéséért cserébe, és az is, hogy milyen szolgáltatásokat kell ingyenesen biztosítani. Így például a külön díj ellenében történő szolgáltatások körébe tartozik a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálata (kivéve a hitelesség lejárta miatti csere esete), beleértve a szakértői vizsgálat és a vizsgálatra szállíttatás költségét is, ugyanígy díj kérhető akkor, ha a szolgáltató előre fizetős mérőt szerel fel. E körbe tartozik a rendkívüli mérőleolvasás esete is, felhasználási helyenként számítva. Ugyanakkor ingyenesen kell elvégezni az előbb említett rendkívüli mérőleolvasást, ha a leolvasásra a fogyasztásmérő berendezés hibája miatt vagy a számlázással kapcsolatos, megalapozott fogyasztói panasz folytán kerül sor. Emellett a fogyasztó egy alkalommal díjmenetesen kérhet másolatot az üzletszabályzatról vagy annak részeiről, ide tartozik 16
továbbá a formanyomtatványok, jegyzőkönyvek, egyéb szerződéses jogviszonnyal összefüggő dokumentumokról, valamint igazolásokról történő másolatkérés is. A fogyasztót védő fontos rendelkezés, hogy ha a mérőóra hibás mérésének feltételezése miatt kérte az óra felülvizsgálatát, és megállapításra kerül az, hogy a berendezés az előírt hibahatárt túllépi vagy egyébként is hibás a készülék, úgy a mérésügyi felülvizsgálat díját 8 napon belül vissza kell utalni a fogyasztó részére. Külön fejezet rendelkezik arról, hogy a fogyasztó szerződésszegése esetén a külső behatásból eredő sérülés, rongálódás miatti cseréért is díj kérhető, ha a mérő a fogyasztó kizárólagos őrizetében volt. Ekkor a külön díj például még nem tartalmazza a cserélni szükséges berendezés utánpótlási árát sem – azt a fogyasztónak kell állnia. Emellett külön díj számolható fel a fizetési felszólításért, kikapcsolási értesítőért, valamint magáért a kikapcsolásért is, ha azokra szerződésszegés szolgáltatott okot. Ugyanakkor, ha később jogerősen megállapítást nyer az, hogy a fogyasztó mégsem követett el szerződésszegést, akkor a felszámított külön díjat vissza kell fizetni ismét 8 napon belül. Végül, de nem utolsósorban a kiszámlázható költségek vonatkozásában lényeges, hogy maximális plafon kerül bevezetésre, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének külön rendeletében megállapított éves elosztói alapdíj alapján számítanak ki. A rendelet melléklete e számítási módot is tartalmazza. A jogszabály teljes szövege elérhető ide kattintva. IV. 3. Az Európai Bíróság ítélete a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kapcsán A fogyasztóval szemben folytatott megtévesztő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen és tiltott: a vállalkozói gyakorlat tisztességtelen voltának megállapításához ekkor azt sem szükséges bizonyítani, hogy a gyakorlat ellentétes volt a szakmai gondosság követelményeivel – állapította meg az Európai Bíróság nemrég meghozott ítéletében. Az ítélet hátterét az képezte, hogy a Team4 Travel innsbrucki (Ausztria) székhelyű utazási iroda a 2012. évi téli szezonra vonatkozó angol nyelvű katalógusában azt tüntette fel, hogy némelyik szálloda bizonyos időpontokban kizárólag rajtuk keresztül foglalható le. Ezt az érintett szállodák szerződés útján valóban garantálták a Team4 Travel számára, mégis, később bizonyos számú férőhelyet biztosítottak ugyanezen időpontokra az ugyancsak innsbrucki székhelyű CHS Tour Services utazási iroda számára. Erről a Team4 Travelnek a katalógusai szétküldésének idején nem volt tudomása. A CHS úgy vélte, hogy a Team4 Travel katalógusaiban foglalt kizárólagosságra vonatkozó állítás sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, ezért kérte az osztrák bíróság előtt annak megtiltását, hogy a Team4 Travel ilyen információt tüntessen fel. Az első és másodfokon eljáró bíróságok e kérelmet elutasították, mivel úgy ítélték meg, hogy nem valósult meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. A Team4 ugyanis - tekintettel a kizárólagosság biztosítására, amelyben az érintett szállodákkal megállapodott - eleget tett a
17
szakmai gondosság követelményének. A CHS ekkor felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Oberster Gerichtshof-hoz (Osztrák Legfelsőbb Bíróság). A legfelsőbb bíróság megjegyezte, hogy a Team4 Travel katalógusaiban szereplő, kizárólagosságra vonatkozó információ objektíve nem helytálló. A tájékoztatás ugyanis kimeríti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv valamennyi vonatkozó kritériumát, ezért az átlagfogyasztó szempontjából megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Mindazonáltal a nemzeti bíróság részéről felmerült az a kérdés, hogy ha valamely gyakorlat megtévesztő, akkor annak tisztességtelen volta megállapításához szükség van-e annak vizsgálatára is, hogy e gyakorlat ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel. A konkrét ügyben ugyanis ez nem valósult meg: a Team4 Travel megtett mindent annak érdekében, hogy biztosítsa a kizárólagosságot, amelyre katalógusaiban hivatkozik. Az Oberster Gerichtshof ekkor az Európai Bírósághoz fordult, és a hivatkozott irányelv értelmezését kérte. Az Európai Bíróság ítéletében megállapította: abban az esetben, ha valamely kereskedelmi gyakorlat kimeríti a vonatkozó irányelvben meghatározásra került valamennyi olyan kritériumot, amely kifejezetten a fogyasztókkal szemben folytatott megtévesztő gyakorlatokra vonatkozik, akkor ahhoz, hogy e gyakorlatot érvényesen lehessen tisztességtelennek nyilvánítani, nem szükséges vizsgálni, hogy az ellentétes-e a szakmai gondosság követelményeivel is. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek értelmében ugyanis a kereskedelmi gyakorlat megtévesztő jellege kizárólag attól a körülménytől függ, hogy valótlan, mivel hamis információt tartalmaz, vagy általánosságban félrevezetheti az átlagfogyasztót például valamely termék vagy szolgáltatás természete vagy lényeges tulajdonságai tekintetében, ezáltal pedig arra késztetheti, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Azaz a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot alkotó elemeket alapvetően az átlagfogyasztó, mint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat címzettje szemszögéből kell vizsgálni. Ha pedig e feltételek együttesen fennállnak, úgy a gyakorlatot megtévesztőnek, ekként tisztességtelennek és tiltottnak kell minősíteni, anélkül, hogy szükséges lenne azon feltétel vizsgálata, hogy a gyakorlat ellentétes-e a szakmai gondosság követelményeivel. Az Európai Bíróság ítéletének teljes szövege ide kattintva tekinthető meg. IV. 4. Európai Bíróság - Az utasoknak akkor is joguk van a vonatjegy árának részleges visszatérítéséhez késés esetén, ha az vis maior következménye A fuvarozó nem hivatkozhat a nemzetközi jog azon szabályaira, amelyek őt vis maior esetén mentesítik a késés miatt keletkezett károk megtérítése alól, annak érdekében, hogy kivonja magát a menetjegyár-visszatérítésre vonatkozó kötelezettsége alól – állapította meg az Európai Bíróság nemrég meghozott ítéletében. Indokolásában rámutatott arra, hogy a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló rendelet kimondja: késés esetén a vasúttársaságok felelősségére a nemzetközi vasúti személyszállítási szerződésre vonatkozó egységes szabályok az irányadók. 18
Az említett egységes szabályok szerint - amelyek a nemzetközi jog részét képezik -, a fuvarozó felel a fogyasztóval szemben azért a kárért, amely abból ered, hogy késés miatt az nem tudja utazását ugyanazon a napon folytatni, vagy az adott körülmények között az utazás folytatása ugyanazon a napon ésszerűen nem várható el. Ugyanakkor, a fuvarozó mentesül e felelősség alól, ha a késés vis maior, azaz a vasúti üzemmel össze nem függő olyan körülmények következménye, amelyeket a fuvarozó nem kerülhetett el. A rendelet továbbá úgy rendelkezik: az egy órás vagy azt meghaladó késés esetén az utas kérheti a vasúttársaságtól menetjegye árának részleges visszatérítését. E kártérítés 60-119 perc közötti késés esetén legalább a menetjegyár 25%-a, 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén annak 50%-a. A rendelet azonban ez utóbbi, kártérítéshez való jogot illetően nem rendelkezik kivételről abban az esetben, ha a késés vis maior eredménye. Emiatt fordult a Verwaltungsgerichtshof (osztrák közigazgatási bíróság) az Európai Bírósághoz azzal a kérdéssel, hogy mentesülhetnek-e a vasúttársaságok a menetjegyár visszatérítésére vonatkozó kötelezettségük alól olyan esetben, amikor a késés vis maior miatt következik be. Az osztrák vasúttársaság ugyanis sérelmezte annak a hatóságnak a határozatát, amely ellátja a felügyeleti feladatokat: e döntésben ugyanis arra kötelezte a felügyeleti szerv a vasúti vállalkozást, hogy törölje általános szerződési feltételei közül azt a rendelkezést, amely vis maior esetén kizárja a kártérítés lehetőségét. A cég ezzel a döntéssel nem értett egyet, ezért fordult az osztrák közigazgatási hatósághoz, kérve annak felülvizsgálatát. Az Európai Bíróság az eset kapcsán először is azt állapította meg, hogy a rendelet nem mentesíti a vasúttársaságokat a menetjegyárra vonatkozó kártérítési kötelezettségük alól, ha a késésre vis maior miatt kerül sor. Azok az egységes szabályok ugyanis, amelyek vis maior esetén mentesítik a fuvarozót kártalanítási kötelezettsége alól, kizárólag a fogyasztóknak a vonat késéséből vagy a járat törléséből eredően keletkezett kárai megtérítéséhez való jogra vonatkoznak. A rendeletben meghatározásra került kártérítés viszont, amelyet a menetjegy ára alapján számítanak ki, teljesen más célt szolgál: kompenzálni az utas által egy olyan szolgáltatás ellentételezésként kifizetett árat, amelyet végül nem a szállítási szerződésnek megfelelően teljesítettek. Rámutatott a Bíróság arra is, hogy itt egy átalányjellegű és előre megszabott árú kompenzációról van szó, eltérően az említett egységes szabályok által meghatározott felelősségi rendszertől. Ez utóbbi ugyanis az elszenvedett kár egyedi értékelését igényli. Tehát a két felelősségi rendszer teljesen eltérő jellegű: az utasok az átalányjellegű kártérítésen felül, az egységes szabályok szerinti kártérítésre is igényt tarthatnak. Mindezekre tekintettel megállapításra került, hogy a fuvarozó felelősség alóli mentesülésének meghatározott esetei nem alkalmazhatók a rendelet által kialakított kártérítési rendszer keretén belül. A Bíróság azt is kiemelte, hogy a rendelet előkészítő munkálataiból egyértelműen kiderül, hogy az uniós jogalkotó azokra az esetekre is ki akarta terjeszteni a kártérítési kötelezettséget, amikor a fuvarozók az egységes szabályok szerint egyébként mentesülnek a kártérítési felelősségük alól. Összefoglalva: a vasúttársaságok nem foglalhatnak általános szerződési feltételeikbe olyan záradékot, amelynek alapján mentesülnek a késés esetén járó, menetjegy árára vonatkozó kártérítési kötelezettségük alól, ha a késésre vis maior miatt kerül sor. Az Európai Bíróság vonatkozó ítélete ide kattintva tekinthető meg. Budapest, 2013. október 9.
Dr. Baranovszky György ügyvezető elnök Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége 19
