POPP JÓZSEF Az állati termékek világpiaci kilátásai
Budapest, 2006. 05. 15.
Támogatáscsökkentési mértékek, WTO (múlt és jelen) Uruguay-forduló
Doha-forduló (Hong Kong)
Fejlett (1995-2000)
Fejlődő (1995-2004)
Fejlett (2005-2010)
Fejlődő (2005-2014)
Vámok (átlag), %
36
24
20-90
15-40
Vámcsökkentés (min.), %
15
10
?
?
Vámleépítési periódus (év)
6
10
6
10
Speciális termékvám (%)
-
-
-
10
Vámkvóta a fogyasztás %-ában
5
-
?
?
Igen
Nem
?
Igen
31-80
31-80
I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG)
SSG (Speciális védzáradék) II. Belső támogatás csökkentése (%)
20
13
37-83
37-83
Kék doboz (%)
Limit nélkül
-
2,5%-5%
-
De minimis (%)
5
10
1-2,5
0,66-1,65
Limit nélkül
Limit nélkül
Szigorítás?
-
III. Exporttámogatás (%)
36
21
Leépül (2013)
-
A támogatott mennyiség %-os csökkentése
21
14
Leépül (2013)
-
AMS-szint csökkenés (%)
Zöld doboz
Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat.
Egyes termékek lekötött vámegyenértéke az EU-ban (ad valorem egyenérték: AVE) Durumbúza
78%
Sertéshús
30%
69%
Bárányhús
60%
Rozs
65%
Baromfihús
53%
Árpa
79%
Sovány tejpor
91%
Zab
62%
Vaj
101%
Kukorica
71%
Sajt
68%
Cirok
71%
Tojás
38%
Triticalé
21%
Kakaómassza
10%
Nyers cukor
66%
Paradicsom
58%
Marhahús*
100%
Alma*
38%
Búza (gyenge és kö közepes minő minőség)
*Vámsorok átlaga Forrás: Defra, 2005
Állategészségügyi betegségek hatása a hústermelés alakulására Az állategészségügyi betegségek: száj- és körömfájás, madárinfluenza, BSE befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását importkorlátozás a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között ¾ a fogyasztók reagálása az állategészségügyi betegségek potenciális humánegészségügyi következményeire madárinfluenza H5N1 vírusa, BSE és Creutzfeld-Jakob kór kapcsolata ¾ fontos szempont a betegség kitörésének földrajzi helye és lefolyásának időtartama, valamint a globális export koncentrációja a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását ¾ az élőállat és állati eredetű termékek külkereskedelmének aránya meghatározza, hogy adott ország mennyiben lehet érintett állategészségügyi betegségben ¾ multiplikátorhatás: az állategészségügyi betegség kihat a hústermékpálya többi szereplőjére például a takarmány-feldolgozók és élelmiszeripar termelésére ¾ a pénzügyi és gazdasági veszteségek jelentősek
A hústermelés várható alakulása az EU-ban ¾ A marhahús termelése alacsonyabb a fogyasztásnál, amiben változás nem várható, mert: csökken a tejhasznú tehenek száma (tejkvóta) a közvetlen támogatásokat leválasztották a termeléstől a 2001. évi BSE krízis hatása továbbra is érezhető ¾ A sertéshús előállítás szerény mértékben emelkedik: stabil kereslet a sertéshús iránt a sertéshús termelői árai elfogadhatóak viszonylag alacsony takarmány árak mellett ¾ A baromfihús termelése és kereslete nő ¾ A juh- és kecskehús-termelés korlátozott mértékű növekedése várható (2001. évi száj- és körömfájás továbbra is magas piaci árakat eredményez)
A világ hústermelésének megoszlása 2005-ben Világtermelés: 265 millió tonna Kecske- és juhhús 5%
Egyéb 2%
Marha- és borjúhús 23% Sertéshús 39%
Baromfihús 31%
Forrá Forrás: FAO, 2006
Brazília: az élelmiszergazdaság külkereskedelmi mérlege milliárd USD
43.6
44.1
39.0
40
Export 30 23.9
30.6
Nettó export
24.8
38.4
20.6 20
25.8 14.8
19.0
38.7
34.1
20.3
10
Import 5.8
4.8
4.5
4.8
4.9
5.2
5.4
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2005. 03. 2006. 02.
0
Forrá Forrás: SecexSecex-MDIC, MDIC, SPC/MAPA
Brazília: a hústermelés alakulása tonna
10
9.3 7.8
8 6.9
marhahús (5,2%/év) 6
5.4 4.1
4.5
5.8
4.8
4
6.3
2.3 1.1
2.7
2.5 1.1
1.3
1.5
1.5
1991
1993
1995
1997
Forrás: FAO, ABEF, ABIEC, ABIPECS, MAPA
broiler (9,9%/év)
4.5
3.1 2
7.7
6.7 5.5
4.1
8.8
1.8
1999
2.7
2.9
sertéshús (7,0%/év) 2001
2003
2005
Brazília helye a globális termelésben és külkereskedelemben Termék
Termelés
Export
Cukor Narancslé Kávé Szója Marhahús Csirkehús Kukorica Gyümölcs
1. 1. 1. 2. 2. 2. 3. 3.
1. 1. 1. 1. 1. 1. 4. -
Forrá Forrás: MAPA, MAPA, Brazí Brazília
A világ sertéshús-termelésének megoszlása 2005-ben (2015-ben) Világtermelés 2005-ben: 103 millió tonna 2015-ben: 123 millió tonna
Oroszország 2%
Vietnám 2%
Egyéb 12%
(2015: 2%)
(2015: 14%)
(2015: 2%)
Kanada 2%
EU TERMELÉ TERMELÉS EUEU-15:
Kína 49% (2015: 51%)
EUEU-10:
17 949 mio t
(2005)
18 427 mio t
(2012)
3 144 mio t
(2005)
3 501 mio t
(2012)
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
(2015: 2%)
Brazília 3%
EU FELHASZNÁ FELHASZNÁLÁS
(2015: 3%)
USA 9% (2015: 8%)
EUEU-25:
(2005)
20 517 mio t
(2012)
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
EU-25 21% (2015: 18%)
Forrás: FAO 2006; OECD 2006
19 750 mio t
A húsfogyasztás alakulása az EU-ban Fogyasztás (kg/fő): ebből sertéshús 50%, baromfihús 25% 100.0 90.0 80.0 70.0 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 10.0 0.0
1999
2000
2001
2002
MarhaMarha-borjú borjú
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
2003
2004
Serté Sertés
2005
2006
Baromfi
2007
2008
juh/kecske
2009
2010 összesen
2011
2012
A sertéshús világpiaci árának alakulása 1 600 USA: USD/t (vá (vágott sú súly)
1 500
USD/t; €/t
1 400 EU: EUR/t (vá (vágott sú súly)
1 300 1 200 1 100
USA: USD/t (é (élősúly: 5151-52% hú húskihozatal)
1 000 900 800 2005
2006
2007
FAPRI 2006 (USA)
Forrá Forrás: FAPRI, 2006; OECD, 2006
2008
2009
2010
2011
OECD 2006 (USA)
2012
2013
2014
OECD 2006 (EU)
2015
A világ jelentős sertéshús-exportőr és -importőr országai 2000
+11%
+20%
+22%
25
A US
a an
+29%
+24%
e z e r t o nna ( ha sít o t t súly )
1500 1000 500 0 -500 -1000 -1500
EU
K
da B
zí ra
lia
-2000 +24%
export 2005
Forrá Forrás: USDA, 2006
Kí
na
n pá a J
o Or
sz
zá ors
+19%
export 2015
import 2005
g M
+60%
k exi
ó Ho
ng
ng o K
+72%
import 2015
+41%
Sertéshús: az export és világpiaci részesedés alakulása Braziliában export, millió t
világpiaci részesedés, %
0,8
18 15
0,6 12 0,4
9 6
0,2 3
Megjegyzés: 2006 – becslés Forrá Forrás: USDA, USDA, 2006
2006*
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0,0
Brazilia: fő sertéshús importőr országok (2005) Ország
Millió USD
%
Oroszország
805
69,2
Hong-Kong
83
7,1
Ukrajna
34
2,9
Szingapúr
34
2,9
Argentína
33
2,9
Dél-Afrikai Köztársaság
31
2,6
Moldova
15
1,3
Albánia
14
1,2
Kazahsztán
13
1,1
Uruguay
12
1,0
Egyéb ország
89
7,7
1 163
100,0
Összesen
Importőr országok száma: 75 Forrás: MDIC/MAPA.
Az EU-ban a sertéshús-termelés és fogyasztás alacsonyabb lesz, mint az 1990-es években Termelés, fogyasztás, kereskedelem (mio t) 30
6 EUEU-12
EUEU-25
EUEU-15
5
Termelé Termelés
20
4
Termeléés, fogyaszt fogyasztáás Termel
Fogyasztá Fogyasztás 15
3
10
2
5
1 Export
Import
0
0 1991
1993
1995
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem
25
Vágósertés Költség és bevétel alakulása (piacmeghatározók) 232,8 Ft/kg
264,2 Ft/kg
274,7 Ft/kg
287,5 Ft/kg
277,8 Ft/kg
270,3 Ft/kg
265,6 Ft/kg
350 Jövedelem: -16 595 Ft/t
1000 Ft/t (élősúly)
300 250 200 150 100 50 0 2003
2004
Termelés értéke
2005
2006
2007
Közvetlen támogatás
2008
2009
Költség
A világ baromfihús termelésének megoszlása 2005-ben (2015-ben) Világtermelés 2005-ben: 81 millió tonna
EU TERMELÉ TERMELÉS
2015-ben: 103 millió tonna
EUEU-15:
Kanada 1% (2015: 1%)
Egyéb 27%
USA 23%
(2015: 31%)
EUEU-10:
(2015: 21%)
9 170 mio t
(2005)
9 453 mio t
(2012)
1 901 mio t
(2005)
2 196 mio t
(2012)
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
Japán 1% (2015: 1%)
Kína 18%
India 2%
(2015: 16%)
(2015: 3%)
Mexikó 3% (2015: 3%)
Forrás: FAO 2006; OECD 2006
EU-25 14%
Brazília (2015: 12%) 11% (2015: 12%)
EU FELHASZNÁ FELHASZNÁLÁS EUEU-25:
10 817 mio t
(2005)
11 455 mio t
(2012)
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
A csirkehús világpiaci árának alakulása 1800 1600
USA: USD/t nagykereskedelmi ár (vá (vágott sú súly)
U S D /t ; € /t
1400 USA:USD/t USA USD/t nagykereskedelmi ár (vá (vágott sú súly)
1200 1000
EU: EUR/t termelő termelői ár (vá (vágott sú súly)
800 600 400 2005
2006
2007
OECD 2006 (EU) Forrá Forrás: OECD, 2006; FAPRI 2006
2008
2009
2010
2011
OECD 2006 (USA)
2012
2013
2014
2015
FAPRI 2006 (USA)
+45%
+16%
U SA
5000
z ília
A világ jelentős baromfihús-exportőr és -importőr országai* +2%
+34%
+59%
4000 ezer ton n a
3000 2000 1000
export 2005 Forrá Forrás: USDA, 2006 * broiler + pulyka
export 2015
import 2005
+20%
M ex
ik ó
án J ap
sz o r s z ág
Tha
if öld
a +49%
O ro
+10%
K ín
EU -
-2000
Bra
-1000
25
0
+11%
+70%
import 2015
Broiler: az export és világpiaci részesedés alakulása Braziliában világpiaci részesedés, %
export, millió t 3.2
50 40
2.4
30 1.6 20 0.8
10
*Megjegyzés: 2006 – becslés Forrás: USDA, 2006
2006*
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0.0
Brazília: fő broilerhús-importőr országok (2005) Ország
Millió USD
%
Japán
693
19,8
Szaud-Arábia
443
12,6
Hollandia
291
8,3
Oroszország
267
7,6
Németország
163
4,7
Egyesült Arab Emirátusok
153
4,4
Kuvait
151
4,3
Hong-Kong
144
4,1
Egyesült Királyság
138
3,9
Venezuela
105
3,0
Egyéb ország
955
27,3
3 505
100,0
Összesen Forrás: MDIC/MAPA.
Importőr országok száma: 143
A baromfihús-fogyasztás növekedésével párhuzamosan a termelés is emelkedik az EU-ban Termelés: 70% csirkehús, 18% pulykahús, 4% kacsahús, 8% egyéb Termelés, fogyasztás, kereskedelem (mio t) EUEU-12
EUEU-15
5 EUEU-25
12
4
Termelés, fogyasztás
Termelé Termelés
Fogyasztá Fogyasztás
9
3
6
2 Export
3
1
Import 0 1991 1993 1995 Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
0
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem
15
Vágócsirke Költség és bevétel alakulása (piacmeghatározók) 350
179,3 Ft/kg
187,2 Ft/kg
170,0 Ft/kg
182,8 Ft/kg
183,9 Ft/kg
185,9 Ft/kg
185,5 Ft/kg
1000 Ft/t (élősúly)
300 250 Jövedelem: -28 645 Ft/t
200 150 100 50 0 2003
2004
Termelés értéke
2005
2006
2007
Közvetlen támogatás
2008
2009
Költség
A világ marha- és borjúhús-termelésének megoszlása 2005-ben (2015-ben) Világtermelés 2005-ben: 60 millió tonna 2015-ben: 78 millió tonna Egyéb 25% (2015: 22%)
EU TERMELÉ TERMELÉS
USA 18% (2015: 17%)
EUEU-10:
O roszország 3% (2015: 3%)
Brazília 13% (2015:15%)
Mexikó 3% (2015: 3%)
7 354 mio t
(2005)
7 111 mio t
(2012)
514 mio t
(2005)
517 mio t
(2012)
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
EU FELHASZNÁ FELHASZNÁLÁS
India 3% (2015: 5%)
Kanada 3% (2015: 3%)
EUEU-15:
EU-25 13% (2015: 10%) Ausztrália 3% (2015: 3%)
Forrá Forrás: FAO 2006; OECD 2006
Argentína 5% (2015: 4%)
Kína 11% (2015: 15%)
EUEU-25:
8 123 mio t
(2005)
8 163 mio t
(2012)
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
A marhahús világpiaci árának alakulása 3 500 3 000
USA: USD/t (vá (vágott sú súly)
USD/t; € /t
2 500 EU: EUR/t (vá (vágott sú súly)
2 000 1 500
USA: USD/t Nebraska élősúly (500(500-600 kg hí hízott bika)
1 000 500 0 2005
2006
2007
FAPRI 2006 (USA) Forrás: FAPRI, 2006; OECD, 2006
2008
2009
2010
2011
OECD 2006 (USA)
2012
2013
2014
2015
OECD 2006 (EU)
A világ jelentős marha- és borjúhús-exportőr és -importőr országai 2500 +20%
+2%
-33%
-13%
-2%
+256%
+40%
1500 1000 500
ik ó M ex
D él K or ea
sz o r sz á g
n Japá
Or o
5 EU 2
U SA
d Ú j- Z é lan
ada Ka n
e nt í na
li a z t rá
A rg
-1000
A us
-500
lia
0 Br a zí
ezer tonna (hasított súly)
2000
-1500 -2000 -30%
export 2005 Forrás: USDA , 2006
export 2015
-17%
+6%
+26%
import 2005
+12%
+105%
+111%
import 2015
Marhahús: az export és világpiaci részesedés alakulása Brazíliában világpiaci részesedés, %
export, millió t 2.0
30 25
1.6
20 1.2 15 0.8 10 0.4
5
0.0
Forrás: USDA, 2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
2006*
Megjegyzés: 2006 – becslés.
1993
1992
1991
1990
-
Brazília: fő marhahús-importőr országok (2005) Ország
Millió USD
%
Oroszország
567
18,3
Egyesült Királyság
312
10,1
Egyiptom
262
8,4
Hollandia
215
6,9
USA
206
6,6
Olaszország
184
5,9
Chile
141
4,5
Németország
93
3,0
Algéria
76
2,4
Hong-Kong
75
2,4
972
31,3
3 103
100,0
Egyéb ország Összesen Forrás: MDIC/MAPA.
Importőr országok száma: 157
Az EU marhahúsból középtávon nettó importőr marad 10
Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (mio t) EUEU-12
EUEU-15
2.5
EUEU-25
9 Termelé Termelés
8
2.0
Termelés, fogyasztás
6
1.5
Fogyasztás
5 Export
4
1.0 Import
3
Zárókészlet
2
0.5
1 0
0.0 1991
1993
1995
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem, készlet
7
Marhahízlalás (területalapú támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (piacmeghatározók) 900 800 1000 Ft/t (élősúly)
700 600 500
Jövedelem: 124 080 Ft/t
400 300 200 100 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009 430 kg/egyed
Extenzifikációs prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke Költség SAPS és CNDP: status quo
ezer t
A nettó külkereskedelmi pozíció alakulása Magyarországon* sertés-, marha- és csirkehús (mennyiség) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 -20 -40
141
81
35 12
23 21 3
14
26
17 13 21
11
-27
1995
2 000 sertéshús
2 003 marhahús
2 004
2 005 csirkehús
*Megjegyzés: tartalmazza a feldolgozott termékeket is, nyersanyag-egyenértékre átszámítva Forrás: KSH és AKI adatbázis alapján az AKI Piacgazdasági Osztály számításai
7
Tej és tejtermékek világpiaci kilátásai A 2005. évi magas árak csökkennek, 2008 után újra nőnek 2005-ben Új-Zéland exportja 15%-kal csökkent, az EU vaj- és sovány tejpor kivitele visszaesett Új-Zélandon visszaesik a tejtermelés növekedésének
üteme, de továbbra is a világkereskedelem 40%-át adja Új-zélandi dollár erősödött, növekvő verseny (marha- és
bárányhús előállítással szemben) a gyepterületért és vízkészletért, tejtermelés környezetvédelmi problémái Argentína megduplázza zsíros tejpor exportját
Tej és tejtermékek piaci kilátásai az EU-ban
¾A tejtermékek piaci kilátásai középtávon pozitívak: Belső kereslet nő a sajt és egyéb magas hozzáadott
értékű tejtermékek iránt A vaj és tejpor termelése csökken a csökkenő
támogatás és piaci árak következtében
¾A sajt és egyéb magas hozzáadott értékű tejtermék felhasználásának növekedése a belső piacon korlátozza az exportlehetőségeket.
A világ tejtermelésének megoszlása 2005-ben (2015-ben) Világtermelés 2005-ben: 629 millió tonna
EU TEJTERMELÉ TEJTERMELÉS
2015-ben:732 millió tonna
Új-Zéland Ausztrália 2% (2015: 2%) 2% Brazília (2015: 2%) 4%
EUEU-15:
Ukrajna 2% (2015:2%)
Egyéb 2%
EUEU-10:
(2015: 27%)
EU-25 23%
(2015:4%)
123 mio t
(2012)
22,7 mio t
(2005)
22,6 mio t
(2012)
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
EU TEHÉ TEHÉNLÉ NLÉTSZÁ TSZÁM EUEU-15:
(2015: 5%)
(2015: 4%)
(2005)
(2015: 20%)
O roszország 5% Pakisztán 5%
121,3 mio t
India 15% Kína 5%
USA 13%
(2015: 5%)
(2015:12%)
Forrá Forrás: FAO 2006; OECD 2006
(2015: 17%)
EUEU-10:
18,5 mio egyed
(2005)
17,3 mio egyed
(2012)
4,5 mio egyed
(2005)
3,9 mio egyed
(2012)
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
A tejkvóta fékezi tejtermelést, az egy tehénre jutó tejhozam csökkenti a tejtermelő tehenek számát (EU) Tejtermelés, tejfeldolgozás, tehénlétszám EUEU-12
EUEU-15
140
35
Tejtermelé Tejtermelés
120
Tejfeldolgozá Tejfeldolgozás
100 Tejtermelés és feldolgozás
40
EUEU-25
30
25
Tehé Tehénlé nlétszá tszám
80
20
60
15
40
10
20
5
0
0 1991
1993
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
1995
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Tehénlétszám (millió egyed)
160
KAP reform: vaj (-3 x 7%) (-1 x 4%) 5 000
price 2004 Outlook) VilWorld ágpiaci ár(OECD (OECD 2004) €/t in EUR/T 4 500
Bels ő piaci ár (EUR/T) (€/t) Internal price Intervenci s ár (€/t) price in EUR/T Effective ó Intervention 3 040
4 000
3 500
3 130 3 110 2 980
3 025
2 995
2 215
2 500
2 000
-25% 1 500
1 000
1 202
1 303
1 422 1 061
1 298
1 439
1 460
1 421
1 439
1 486
1 492
1 496
1 501
1 511
1 516
1 516 500
0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
€/t
3 000
KAP-reform: sovány tejpor (- 3 x 5%) 5 000
World price (OECD 20042004) Outlook) Világpiaci ár (OECD €/t in EUR/T
4 500
Internal price á (EUR/T) Belső piaci r (€/t)
Belső piaci ár (€/t)
4 000
Intervenci ós ár (€/t) Effective Intervention price in EUR/T
3 500
2 530
€/t
3 000 2 365
2 500 2 015 2 050
2 055
1 747
2 075
2 000 1 500 -15%
1 999
2 272 1 380
1 204
1 688
1 760
1 734 1 688
1 724
1 741
1 759
1 766 1 775
1 772
1 772 1 772
1 000 500 0
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
A tejtermékek világpiaci árának alakulása USD/t FOB export ár, Észak-Európ
3500 3000 sajt
2500 2000
zsíros tejpor Sovány tejpor vaj
1500 1000 500 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Forrá Forrás: OECD, 2006
Sajt (cheddar)
Vaj (82% zsír)
Sovány tejpor
Zsíros tejpor (26% zsír)
Legnagyobb sajtexportőr és -importőr országok 800 600
+5%
+14%
+27%
+19%
nd a l é -Z j Ú
lia á r t sz u A
A US
0%
ezer tonna
400
200 0 -200
* 25 EU -2%
-400
export 2003-2005 átlag Forrá Forrás: OECD, 2006 * Euró Európai Bizottsá Bizottság 2005
+36%
export 2015
Or
+9%
ág z s r zo s o
pá Ja +74%
import 2003-2005 átlag
n +24%
import 2015
Növekvő sajtpiac – korlátozott export (EU) Termelés, fogyasztás és kereskedelem (mio t)
10.0 EUEU-12
EUEU-15
2.0
EUEU-25
9.0
1.8 Termelé Termelés
1.6
7.0
1.4
6.0
1.2
5.0
1.0
Fogyasztá Fogyasztás Export
4.0
0.8
3.0
0.6
2.0
0.4 Import
1.0
0.2
0.0
0.0 1991
1993
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
1995
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem
Termeléés, fogyaszt fogyasztáás Termel
8.0
Legnagyobb vajexportőr és -importőr országok +3%
400
-48%
-33%
0%
300
100
export 2003-2005 átlag Forrá Forrás: OECD, 2006 * Euró Európai Bizottsá Bizottság ,2005
ín a K
sz á zo r ro s
us z A
O
-200 -300
g
tr ál ia
-2 5* EU
Ú
-100
él an d
0
j-Z
ezer tonna
200
-8%
export 2015
+13%
+59%
import 2003-2005 átlag
+21%
import 2015
A vajmérleg javulása várható középtávon (EU) Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (mio t) 2.5
1.0 EUEU-12
EUEU-15
EUEU-25
2.0
0.8
1.5
0.6 Fogyasztás
Export
1.0
0.4
Import 0.5
0.2 Készlet
0.0
0.0 1991
1993
1995
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem, készlet
Termelés, fogyasztás
Termelé Termelés
Legnagyobb soványtejpor-exportőr és -importőr országok 400
+3%
-65%
-31%
+6%
0%
300
100
export 2003-2005 átlag * Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
0%
export 2015
na Kí
x ik
ó
+33%
Me
z ág o rs Or o sz
sz t
r ál
US -71%
Forrá Forrás: OECD 2006
ia
A
* - 25
l an
EU
Au
-200
-Z é
-100
d
0
Új
ezer to nna
200
+98%
+35%
import 2003-2005 átlag
+29%
import 2015
A sovány tejpor termelése és exportja csökken (EU) 1.6
Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (mio t) EUEU-12
EUEU-15
0.8
EUEU-25
1.4 Termelé Termelés
Termelés, fogyasztás
1.0
0.8
0.4
Fogyasztá Fogyasztás Export
0.6
0.4
0.2 Import
Készletek
0.2
0.0
0.0 1991
1993
1995
Forrá Forrás: Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem, készlet
0.6
1.2
Legnagyobb zsírostejpor-exportőr és -importőr országok +24%
800
-6%
+21%
+33%
-50%
0%
600
ezer tonna
400 200
* Euró Európai Bizottsá Bizottság, 2005
+50%
export 2015
+52%
ia Al g ér
Au sz t
export 2003-2005 átlag Forrá Forrás: OECD, 2006
Kí na
rá l ia
* -25 -40%
Or o sz or sz á g
-400
EU
-Z Új
-200
él a nd
0
+133%
import 2003-2005 átlag
+55%
import 2015
Tehéntej (területalapú támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (piacmeghatározók) 90
69,55 Ft/kg
60,85 Ft/kg
62,43 Ft/kg
61,17 Ft/kg
61,17 Ft/kg
60,19 Ft/kg
60,19 Ft/kg
80
Jövedelem: -5 827 Ft/t
70 1000 Ft/t
60 50 40 30 20 10 0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés Termelés értéke Költség SAPS és CNDP: status quo
A nettó külkereskedelmi pozíció alakulása Magyarországon* tej (mennyiség) 200
ezer t
150
173 151 123
100 50 0 -14
-14
2 004
2 005
-50 1995
2 000
2 003
*Megjegyzés: tartalmazza a feldolgozott termékeket is, nyersanyag-egyenértékre átszámítva Forrás: KSH és AKI adatbázis alapján az AKI Piacgazdasági Osztály számításai
