Iktatószám: JNO/001/00709-0004/2015 Tárgy:
Fogyasztóvédelmi bírság + kötelezésre szóló határozat
HATÁROZAT
Bárány Henrietta egyéni vállalkozó (székhely: 5430 Tiszaföldvár, Óvirághegy III. út 43., adószám: 63224977-2-36) terhére
100.000 Ft, azaz százezer forint
fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.
Ezen túlmenően a vállalkozást
kötelezem
arra, hogy a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú személyeket ne szolgáljon ki szeszesitallal.
Fenti kötelezettségének a vállalkozás e határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor, figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-ára (ez csak KKV esetében), az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
2
A bírságot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Magyar Államkincstár 10032000-01494879 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutaláson jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szereplő modulszámot, továbbá a „Jász-Nagykun-Szolnok Megye” és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget. Amennyiben a bírságösszeg a jelzett időpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A be nem fizetett bírság behajtása adók módjára és azokkal egy sorban történik.
Felhívom a figyelmét, hogy ha pénzbefizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell megfizetni.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Főigazgatójához címzett, de Főosztályunkhoz benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5.000,-Ft és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,-Ft. Az illetéket az iraton, illetékbélyegen kell leróni. A fellebbezést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság bírálja el, mely a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
A döntés ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait.
Részletfizetési kérelem esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 29. § (1)156bekezdése szerint az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).
Az Itv. 31. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
3
INDOKOLÁS
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 2015. június 13-án hatósági ellenőrzést végzett az Bárány Henrietta egyéni vállalkozó (továbbiakban: vállalkozás) által az 5430 Tiszaföldvár, Kossuth L. út 186 sz. alatt üzemeltetett „Sarok ABC” elnevezésű üzletben.
A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
A próbavásárlást végző közreműködő fiatalkorú személyt (születési ideje: 1998.08.06.) az alkalmazott kiszolgálta 1 üveg 16 %-os alkoholtartalmú Sally’s Bitter Creane elnevezésű itallal és 1 üveg 12 %-os alkoholtartalmú Egri Bikavér elnevezésű itallal. Az alkalmazott a közreműködő fiatalkorút nem szólította fel korának igazolására. A közreműködő fiatalkorú a próbavásárlásról nyugtát, blokkot kapott. Az ellenőrzésben részvevő felügyelő halló és látó távolságon belül volt.
A közreműködő fiatalkorú életkorát megbízólevéllel és személyigazolványával igazoltuk.
Fentiek alapján Főosztályunk az ügyben 2015. június 13. napján eljárást indított és az eljárás menetével kapcsolatosan tájékoztatta a vállalkozást, hogy ügyében nyilatkozat-tételi jog illeti meg
A vállalkozás a határozathozatal napjáig nyilatkozattételi jogával nem élt, így a rendelkezésre álló adatok alapján döntöttem.
A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
A kiszolgálást végző alkalmazott a fiatalkorú személy számára alkohol tartalmú italt értékesített, anélkül, hogy életkorának hitelt érdemlő igazolására felhívta volna.
4
A vállalkozás a fenti magatartásával az alábbi jogszabályi rendelkezéséket sértette meg:
A Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 16/A. § (1) bekezdése értelmében tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére – a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer kivételével – alkoholtartalmú italt értékesíteni, illetve kiszolgálni.
A Fgytv. 16/A. § (4) bekezdés alapján az e §-ban meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni.
A határozat meghozatala során a bírságmaximum tekintetében a vállalkozás éves nettó árbevételét nem vettem figyelembe, mivel az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdése értelmében mind az a) mind a b) pont hatálya alá tartozó vállalkozással szemben kiszabható a rendelkező részben megállapított bírságösszeg.
Ezen túlmenően a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása során az Fgytv. 47. § (1) és (5) bekezdéseire voltam tekintettel a következők szerint:
A vállalkozás terhére érékeltem, hogy a próbavásárlást végző fiatalkorú személy részére történt alkohollal való kiszolgálás és értékesítés révén a vállalkozás a 18. év alatti személy egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését, továbbá közvetlenül egészségét is veszélyeztette. Az alkohol fogyasztás a fiatalkorúak későbbi fejlődését súlyos mértékben káros irányba befolyásolhatja, ezáltal a vállalkozás olyan védeni kívánt értéket veszélyeztetett, amely fokozottan igényli a tudatos és nevelő célzatú védelmet.
Fentiekre tekintettel, különös súllyal értékeltem a kötelezett terhére azt, hogy az alkohol tartalmú italt fokozott védelmet igénylő, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztói rétegnek (fiatalkorúaknak) szolgálták ki, illetve értékesítették.
Mindezek alapján a vállalkozás olyan jogszabályi előírásokat és szigorú áruforgalmazási rendelkezéseket sértett meg, mely betartása minden fogyasztónak elemi érdeke, mivel a
5 fiatalkorúak egészségének és testi fejlődésének védelme össztársadalmi érdek, amely kiemelt cél eléréséért minden egészségkárosító hatású készítményt forgalmazó vállalkozás köteles a jogszabályokban foglaltak szerint forgalmazni az alkoholtartalmú termékeket.
A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló előírás megsértése állapítható meg, mely az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdés c) pontjai alapján kötelező bírságolást von maga után KKV-s és nem KKV-s vállalkozások esetén is. Az ezen pontban meghatározott jogsértésekért kizárólag a fiatalkorúakat kiszolgáló vállalkozás tartozik felelősséggel.
Tekintettel arra, hogy a fiatalkorú személyt szeszesitallal szolgálták ki a jogsértés vélhetően a fogyasztók széles körét érinthette.
Ezen túlmenően figyelembe vettem, hogy a vállalkozás tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt feltételekkel végzi, és a határozathozatal napjáig ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabályt nem sértette meg, jogerős döntés még nem született.
A vállalkozás vélhetően forintba mérhető előnyhöz nem jutott.
A jogsértő állapot időtartama tekintetében a határozat meghozatala során adat nem állt rendelkezésemre, így ezen körülményeket a jogkövetkezmény meghatározása során figyelembe venni nem tudtam.
Tekintettel az Fgytv. 47/C § (5) bekezdés c) pontjában foglaltakra, a döntésem meghozatalánál Kkvtv. 3.§ (1) bekezdésében meghatározott kritériumok meglétét –a Kkvtv. eltérő rendelkezése hiányában - nem vizsgáltam.
Jelen esetben tehát a rendelkező részben meghatározott összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását indokoltnak tartottam a törvény által megfogalmazott cél, vagyis a fogyasztók fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének védelme érdekében.
Felhívom a vállalkozás figyelmét, hogy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy alkohollal
6 történő ismételt kiszolgálása esetén Hatóságunk elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, valamint legalább egy évig megtilthatja a szeszesital forgalmazását.
Határozatom nyilvánosságra hozataláról az Fgytv. 51. § (1) bekezdése alapján intézkedem.
Határozatomat a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg. A döntés alakszerűségét a Ket. 71.§ (1) és 72. § (1) bekezdései alapozzák meg. A jogkövetkezmény (ek) meghatározása az Fgytv. 47/C. (5) bekezdésének c) pontja figyelembevételével az Fgytv. 47. § (1) bekezdés b) h), i) pontja alapján történt. Hatásköröm az Fgytv. 45/A. § (1) és (3) a) pontján, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1)-(2) bekezdésén és a 8. § (1) bekezdésén, illetékességem a Ket. 21. § (1) bekezdés a) és d) pontján alapul. A pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi pótlékot és annak mértékét az Fgytv. 48. § (6) bekezdése, valamint a Ket. 132. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) (3) bekezdései alapján határoztam meg. Az eljárási bírság tekintetében a Ket. 61. § (2) bekezdése és a Ket. 134-135. §-ai alapján rendelkeztem. A jogorvoslatról a Ket. 98-99.§-ai alapján és az Fgytv. 48/A § paragrafusa, az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 29.§ (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv. 73.§-a alapján rendelkeztem.
Kelt: Szolnok, 2015.
Kapják: 1. Bárány Henrietta. 5430 Tiszaföldvár, Óvirághegy III. út 43. Jogerőre emelkedés után: 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 3. Irattár
