Az emberi lét egyik legáltalánosabb kísérő jelensége a hulladék
képződése. A használhatatlanná, szükségtelenné vált anyagokat az emberiség
eddigi története során egyszerűen visszajuttatta az őt körülvevő természeti környezetbe. fogyasztói társadalom: „vedd meg, használd, dobd el” felfogás
Az emberi tevékenység révén a természetbe került hulladékok
hatása hosszú időn keresztül nem haladta meg a környezet és elemeinek tűrőképességét. Ezen hulladékok: minősége hasonló a természeti körfolyamatokban meglévő anyagokhoz; mennyiségük nem akadályozta a természet körfolyamataiba való
beépülésüket és ezáltal nem idézte elő e folyamatok megváltozását.
A tudományos-technikai forradalom termelésbővülés, újabb és újabb anyagok megjelenése a hulladékok közvetlen visszajuttatását a természeti környezetbe fokozatosan tarthatatlanná tette. › A ma már egyre inkább a létünket fenyegető környezetkárosodás
jelentős része a hulladékokból származik, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem dolgoz fel a természetes anyagcsere körfolyamat.
A nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen jelentkeznek. › egyrészt valamely környezeti elem (víz, levegő, talaj) szennyezését
okozzák, ezáltal nagy népességet érintenek, és a káros hatás időben elhúzódó, › másrészt a hulladékok egyes alkotói a növényi, állati szervezetekbe
beépülnek és a táplálékláncon keresztül végső soron az embereket károsítják.
Elsősorban a környezetre veszélyes, mérgező hatású anyagok okoznak gondot, › a bioakkumláció és a toxicitás miatt.
› A növényzet és az állatok fejlődését a toxikus hatású anyagok
kifejezetten gátolják, › egyes anyagok pedig a szervezetben felhalmozódva okoznak
elváltozásokat.
A nem megfelelő hulladékeltávolítás káros hatásai ritkán jelentkeznek azonnal, sokszor évek, évtizedek telnek el a szennyezés kialakulásáig, felderítéséig.
A környezetkárosító hatása mellett a hulladékoknak szerepe van a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban és az anyaggazdálkodásban.
Magyarországon a gazdaság méretéhez képest igen sok hulladék keletkezik: › káros környezeti hatások › az adott társadalmi cél elérése érdekében több anyag felhasználást
tesz szükségessé, › az indokoltnál nagyobb ütemben apasztja a természeti erőforrásokat,
› a nagyobb nyersanyagigény drágítja a termelést, rontja a
versenyképességet › a nagyrészt importból származó nyersanyagok szükségesnél nagyobb
mértékű felhasználása súlyosbítja a gazdaság terheit › a keletkező hulladékok kezelése indokolatlanul növeli az előállítók „a
hulladéktermelők” és végső fokon a gazdaság kiadásait.
A hulladékok káros hatása elleni védelem (hulladékgazdálkodás), mint a környezetvédelem megelőző tevékenysége, kulcsszerepet játszik a környezet minőségének, a természeti erőforrások védelmében, és eredményesen segítheti a gazdaság hatékonyságát.
http://parchoonbazaar.com/product_wastemanagement.aspx
A hulladékgazdálkodás elemei az európai unió követelményeinek megfelelően a következők: › a hulladékok keletkezésének és/vagy veszélyességének csökkentése,
megelőzése,
› a keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtése és hasznosítása, › a nem hasznosítható hulladékok káros környezet-szennyezés nélküli
átmeneti tárolása és ártalmatlanítása.
Röviden 3R elvnek is nevezzük: › Reduce › Recyclyng › Reuse
A hulladékgazdálkodás a hulladékok káros hatása elleni védelem gyakorlati megvalósítása, amely a hulladékok teljes életciklusára vonatkozik.
A hulladékok kezelése egységes, összehangolt technológiai rendszer, amely magában foglalja › azoknak a keletkezés helyétől való eltávolítását
(összegyűjtését,átmeneti tárolását és esetleges helyszíni előkezelését, valamint elszállítását), › továbbá alkalmas létesítményben történő feldolgozását, ill. › végső elhelyezését.
http://timorissanen.com/2010/08/22/waste-management-hierarchy/
Hulladékok anyagi jellemzői rendkívül sokfélék › A környezetvédelem egyik legfiatalabb és szabályozás alatti területe.
Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember: › mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, › a keletkezés helyén feleslegessé vált, › ott közvetlen fel nem használható, › különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyagegyüttes,
termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, › amelyet a tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. › Védett környezeti közegbe kerülése: környezetszennyezés.
EU direktívákban szereplő meghatározás. Hulladék › minden olyan anyag, anyagegyüttes,
› melytől tulajdonosa valamilyen úton meg akar szabadulni.
Amennyiben ezt a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően teszi, akkor további károkat nem okoz.
A meghatározás leszűkíti a hulladékfogalmat az anyagi kategóriára, › a hulladékgazdálkodáson belül nem beszélhetünk „hulladék-
területről”, „hulladék-energiáról” stb.
A hulladékok az anyagi rendszerek sajátos csoportját alkotják. › Az anyagi rendszereknek egyes csoportjai szerkezeti-mechanikai,
fizikai, kémiai stb. anyagi jellemzőkkel egyértelműen meghatározhatók. › Egy anyag, tárgy stb. hulladéknak minősül e vagy sem, az anyagi
jellemzők mellett a társadalmi, gazdasági tényezők is szerepet játszanak. › Az, hogy egy adott anyagot, tárgyat, maradványt stb. az ember, a
társadalom hulladéknak tartja-e vagy sem, függ: az emberek anyagi helyzetétől, a társadalmi, a műszaki és a gazdasági fejlettség szintjétől.
A hulladékok csoportosításának egységesítésére számos törekvés található hulladékkatalógus. › Nemzetközileg az OECD, EU katalógus, a bázeli egyezmény melléklete
vagy a német Abfallkatalog.
A jelenleg érvényes Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue, röviden EWC) › 2001/118/EK és 2001/119/EK bizottsági, valamint a 2001/573/EK
tanácsi határozatokon alapul › és 2002. január 1. óta van érvényben.
› A hulladék katalógus kihirdetése hazánkban a 16/2001.(VII.18.)KöM
rendelettel történt meg.
A jegyzékben a hulladékokat hat számjegyű kóddal jellemzik. › A kód első két számjegye a keletkezés tevékenység szerinti
főcsoportra, › a második két számjegye a főcsoporton belüli alcsoportra utal.
Az Európai Hulladék Katalógusban felsorolt, a nemzetközileg megállapított veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkező hulladékok a kódszám mellett található (*)-gal vannak megjelölve.
Eredet
Halmazállapot
Környezeti hatás
Hulladékok kezelési osztályba sorolás
Legelterjedtebb, legegyszerűbb
A legtöbb országban két nagy csoportot különböztetnek meg: ›
a települési (vagy kommunális) és
›
a termelési (vagy ipari, beleértve a szolgáltatások és a mezőgazdaság területén keletkezőket is) hulladékok csoportját,
›
ezeken belül rendszerint rögtön elkülönítik a „veszélyesnek”, illetve „nem veszélyesnek” ítélhető hulladékokat is.
közvetlen emberi szükségletek kielégítése folytán keletkező, nem ipari vagy egyéb tevékenységből származó, túlnyomórészt a háztartásokban keletkező hulladékok
›
elosztási és fogyasztási tevékenységből származnak;
›
összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, az életmódtól és ezen belül a fogyasztási szokásoktól erősen függ
Települési szilárd hulladékok
Települési folyékony hulladékok
Inert hulladékok
Biohulladékok
Különböző méretű és összetételű szerves és szervetlen szilárd halmazállapotú anyag keveréke, amely a települések › lakóépületeiben (háztartási hulladék), › intézményeiben (intézményi hulladék), valamint
› közforgalmú és zöldterületein (közterületi hulladék, kerti hulladék)
keletkezik
Ide tartoznak továbbá az elhasznált, nagyméretű tartós fogyasztási cikkek, elhasznált közlekedési eszközök, gumiabroncsok stb. (ún. nagy darabos hulladék).
Különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladék kategóriájába tartozó anyagok: › a kórházak és az egészségügyi intézmények fertőző, mérgező
hulladékai; › a kutató-fejlesztő intézmények fertőző, mérgező hulladékai; › a kereskedelem veszélyes hulladékai; › a lakossági fogyasztásból visszamaradó veszélyes anyagok,
kémiai áramforrások, fáradt olajok, növényvédő szerek, gyógyszerek, háztartási vegyi áruk, szórópalackok, lakkok, festékek
„az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepeken keresztül” › a települések területén a közcsatornára nem kötött, emberi
tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek, közműpótló berendezéseinek ürítéséből, › a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerek, szennyvíztisztító
berendezések fenntartásából, tisztításából származó hulladék; › a települési (kommunális) szennyvíz tisztításából képződő nyers vagy
kirothasztott szennyvíziszap, valamint › a gazdasági, de nem termelési tevékenységből származó kommunális
szennyvíz
Az inert hulladék az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson.
Jellemzői: › vízben nem oldódik, › nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, › nem bomlik le biológiai úton, › nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly
módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, › csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.
A biológiailag lebontható hulladék (biohulladék) › minden szervesanyag-tartalmú hulladék, › ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények
vagy enzimek segítségével) lebontható.
Termelési tevékenységek során keletkeznek, › az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások (közlekedés) területén
Fő tevékenységek szerint: › technológiai eredetű hulladékok, › amortizációs eredetű hulladékok
Iparági, szolgáltatási kategóriák szerint: › › › ›
vegyipari, gépipari, könnyűipari, élelmiszeripari (húsipari, növényolaj-ipari stb.) hulladékok
szilárd,
folyékony,
iszapszerű,
pasztaszerű hulladékokat
A hazai szabályozás szerint a nem gázhalmazállapotú hulladékokról, hanem légszennyező anyagokról beszélünk.
A gyakorlatban nem válnak el élesen, a hulladékártalmatlanítás (gyűjtés, szállítás, elhelyezés) során egymás mellett szerepelnek.
A települési hulladékok a hazai gyakorlatban halmazállapot szerint a következő csoportra oszthatók: › települési szilárd hulladékok (háztartási szemét), › települési folyékony hulladékok (közcsatornába nem kerülő,
szippantott szennyvizek, melyek nem kerülnek közvetlenül elvezetésre)
a környezetre veszélyes, a környezetre (jelen ismereteink szerint) nem veszélyes hulladékok csoportja. ›
A két kategória között átmenet van, hiszen az anyagi tulajdonságok kedvező, vagy kedvezőtlen változása dönti el a tényleges állapotot.
Veszélyes hulladéknak tekintjük azt az anyagot (anyagmaradványt) mely › › ›
önmaga vagy bármelyik bomlásterméke, közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy késleltetetten az emberi életre, egészségre illetve az élővilágra károsító hatást fejthet ki.
mérgező (toxikus), fertőző, tűz-és robbanásveszélyes, mutagén (karcinogén), korrozív, radioaktív hulladékok.
1.
2. 3. 4. 5.
6.
A veszélyesség megítélése és a veszélyes hulladékok körének meghatározása nem egységes.
›
Ált. jogszabályokban, előírásokban rögzített határértékhez kötöttek.
Magyarországi szabályozás elég széles körre terjeszti ki a veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat.
› ›
Radioaktív hulladékok külön műszaki-jogi kategória Korrozív veszélyes hulladékok mérgező kategória
A fejlett ipari országokban már régen törekednek arra, hogy a hulladékokat a kezelési, feldolgozási, ártalmatlanítási igények szemszögéből is csoportosítsák.
Hulladékok csoportosítása: › egyedi kódszám, › eredet,
› kezelési osztályba sorolás, › a hulladék jellegzetességére, kezelésére vonatkozó megjegyzések
Veszélyes hulladék a 2012. évi CVXXXV. tv. 1. sz. mellékletében felsorolt tulajdonságok közül › eggyel vagy többel rendelkező,
› ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, › eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a
környezetre kockázatot jelentő hulladék. › 3/2006. EüM rendelet az Európai Unióban
osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről.
EU követelmények a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájának irányát is meghatározzák.
Stratégiai célok: › a korszerű települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás
kiterjesztése az ország teljes lakosságára, › a korszerűtlen, régi hulladéklerakók bezárása és rekultiválása, › a szilárd hulladék kezelési rendszerek EU normákhoz igazodó
átalakítása, › a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez
szükséges jogi-szervezeti háttér megteremtése.
A települési önkormányzatok hulladékkezelési közszolgáltatást szerveznek és tartanak fenn › az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére
› A gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás
igénybevételére, › ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési
hulladékának kezeléséről önállóan nem gondoskodik.
A közszolgáltatás kiterjed: › gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a
közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására; › a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény
létesítésére és működtetésére.
A közszolgáltatás kiterjedhet › begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások,
gyűjtőpontok), › előkezelő › és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és
működtetésére is.
A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja › a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektívgyűjtését, › közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, › illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.
A elmúlt években csökkenés figyelhető meg. › részben a gazdasági válság következményeképpen fellépő
megváltozott fogyasztási szokásoknak köszönhető
mennyisége nagyobb a nyári hónapokban, míg november és február között lecsökken (Budapesten) › Ez a tendencia más nagyobb EU-s városokban (pl. Bécs) is
hasonlóképpen alakul.
A Ht. alapján települési hulladék a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék.
A háztartási hulladékhoz tartozik › a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint
nagydarabos hulladék › lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot.
A háztartási hulladékhoz hasonló hulladék › az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék › amely a háztartásokon kívül képződik › jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló.
55%-a a lakosságtól származik 45% az intézményekben, a szolgáltatói ágazatban, a kereskedelemben és az ipari területeken képződik › a háztartási hulladékhoz hasonló, ezért azzal együtt kezelik, hasznosítják
A települési hulladék összetétele a 2012-es évben
Magyarországon a települési hulladék többsége (2012) mintegy 65,4%-a lerakókra kerül, nem pedig hasznosítókba. › Ausztriában kb. 3,7%, Németországban és Hollandiában pedig alig
több mint 1%.
Magyarországon a települési hulladéknak 25,5%- át hasznosították anyagában › Belgiumban kb. 60%, Németországban kb. 65%, Ausztriában kb. 69%
25,5%-os mértékben hasznosították anyagában újra termikusan hasznosítják (9,1%) nagyrészt ártalmatlanítják (65,4%)
A hulladék legális lerakása Magyarországon › a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek által
üzemeltetésre engedélyezett létesítményekben
2009 júliusában bezártak azok a lerakók, amelyek nem feleltek meg az Európai Uniós előírásoknak › Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati rendszeren
belül, EU-s projektek › a régi lerakók rekultivációs programjai, › a 2014-2020 fejlesztési időszakban is folytatódnak
Jelenleg hazánkban 70, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő lerakó üzemel.
A következő években a települési hulladék vonatkozásában a következő teendők fogalmazódtak meg 2020-ig: › Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszer (HUNOR)
bevezetése és a meglévő rendszerekkel való kapcsolatának megteremtése. › A hulladékgazdálkodási életciklus elemzések alkalmazása, és a
környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése. › A hulladék megelőzésére és az újrafelhasználásra történő
felkészülésre vonatkozó célszámokat kell meghatározni minden tagország számára 2020-ig.
› A házi és közösségi komposztálás elterjesztése, a zöldhulladékok helyben
történő visszaforgatása. › Az újrahasználat növelése, az újrahasználati központok létrehozásának
ösztönzése, illetve a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása. › A használt cikkek további használata érdekében a szervízhálózat és az
újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése. › Szemléletformálás.
Az italcsomagolásokra tervezett betétdíj bevezetése
az egyutas termékek hulladékká válása lecsökkenne elérhetővé válna a 95%-os gyűjtési és hasznosítási arány
› PET palack, üveg és alumínium dobozok › egyéb termékekre is (pl. festékek, lakkok csomagolása)
A maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások az ország határain belül álljanak rendelkezésre. › egyes speciális technológiát igénylő hulladékok kivételével
Komposztáló és biogáz üzemek létesítése › a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakításával
Az elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság számára. › 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló
hulladék › papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét › a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni
A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 40% alá csökkentése.
Az elkülönítetten gyűjtött vagy válogatott, hasznosítható összetevők lerakásának megszüntetése.
A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása.
Köszönöm a figyelmet!
