Fogság a hálón - Spiró György Monday, 01 December 2008 Last Updated Tuesday, 02 December 2008

Trans Art Area - International Educational and Creative Center

Fogság a hálón - Spiró György Monday, 01 December 2008 Last Updated Tuesday, 02 December 2008

Spiró György regényének sajtóvisszhangja

A Fogság „különlegesen nagyszabású példázat”, „lírai confessio” és „Istentelen könyv”, amely „úgy falatja magát, mint a legprofibb lektqr, és olyan mélyre megy, mint az európai filozófia legnagyobbjai”, olvasható a kritikákban. Noha a Fogság honlapja a regényrQl megjelent bírálatokról és az íróval készült interjúkról kimerítQ linkgyqjteményt közöl, a litera az olvasók figyelmébe ajánlja saját válogatását, amely reményeink szerint szolgál majd újdonságokkal is.

„A Fogság címq alkotásban Spiró György nem kevesebbet akart, mint megírni a kereszténység eredetét, regényes formában elméletet alkotni a vallás és a politika összefonódásáról, átvilágítani a hatalom pszichológiai mqködését és megrajzolni a túlélés mqvészetét. Ennyi ambíció egy könyvtárnyi regényt is agyonnyomna - Spiró bámulatos tudással, egyetlen mesében ezt mind összefogja. Már azt hihettük, hogy ilyen könyv nincs is: úgy falatja magát, mint a legprofibb lektqr, és olyan mélyre megy, mint az európai filozófia legnagyobbjai.” (Spiró György az elsQ AEGON Mqvészeti Díjas, a zsqri értékelése)

„Spiró e regényében hihetetlen finomsággal és ravaszsággal egyesítette a történelem és a vallások hegeliánus-romantikus felfogásának összetett szintézisigényét az egzisztencializmus etikájának vallástalanságával, reménytelenségével és fejlQdésnélküliségével: e vegyítésbQl mind történetileg, mind etikailag egészen különlegesen nagyszabású példázat született. (…) Spiró György évtizedek óta mintha mindig ugyanazt a nagy témát kerülgetné: régi típusú nagy íróként regényantropológiai választ keres a legnagyobb kérdésre: miért így mqködik a világ, miért harcol egymással az ember, s miben hisz vagy nem hisz az egyik és a másik ember; regényei, melyek mindig a megtörtént történelem nagyon fontos mozzanatait dolgozzák át, mintha variációk lennének ugyanarra a témára. A kitqzött cél alighanem a legnagyobb tiszteletre érdemes. Spiró évtizedekkel ezelQtt már elmondta: olyan könyvet akar írni (posztmodern ide vagy oda), ami alatt beszakad az asztal. Teljes (utólagos) egyetértéssel mondhatjuk: nincs olyan irodalmi asztal, mely a Fogság alatt ne szakadna be...” (Margócsy István, Élet és Irodalom) http://transartarea.com

Powered by Joomla!

Generated: 20 January, 2017, 07:27


„Az év nagy eseménye ez a könyv.” (Závada Pál, Népszabadság)

„A nagy volumenq történelmi folyamatok megértése (…) egyáltalán nem reménytelen feladat a Fogság világában. De Spiró számára valószínqleg nem is ez a megértés vagy értelmezés a lényeg. Talán inkább az, hogy milyen esélyei vannak valakinek, aki nem akar mást, mint leélni az életét valahogy, ’ha már megadta a TeremtQ’, s aki elfogadja, hogy ez az élet nem más, mint különbözQ fogságok összetett hálózata.” (Angyalosi Gergely, Litera)

„…szabadon bánhatunk – mivel szerzQje is szabadon bánik vele – Anakrónia fQhQsével, Urival is. P az igazi anakronizmus. SebezhetQ, passzív, sodródó alak, aki mégis életben marad, a talpára esik, ha mégoly mélyre zuhant is. Nyelveket beszélQ, rengeteget tudó értelmiségi figura, elfogulatlan intellektus, nagyszerq történetmesélQ, rajz- és festQtehetség, könyvgyqjtQ; archivátor, aki meg akar írni Mindent, mert másképp elvész az IdQ. Öreg, vak és tehetetlen, amikor hozzálátna a megíráshoz, így nem sikerül neki. De az IdQ, a Minden mégis megíratott. Spiró György írta meg, Uri helyett, Uri képviseletében, talán egyenesen Uriként, egy másfajta fogságnak, a megírás, a tanúságtétel kötelességének a rabjaként. Mélyen személyes ügy, lírai confessio is tehát a Fogság hétszázhúsz oldala. JelentQs mq minden minQségében.” (Takács Ferenc, Mozgó Világ)

„Egyszerre ironikus és patetikus az a történelemfelfogás, melyben egy rabszolgalány szexuális vonaglása végsQ soron ugyanúgy a nagytörténelem részét képezi, amiként a fiktív személynek tételezhetQ Uri, vagy a história tényleges alakítóiként ismert római, zsidó és más alakok cselekedetei. A regény keserq méltósága ebbQl a felfogásból következik. Ez az elgondolás, könyvkoncepció a befogadót is emelkedett állapotba hozza, az olvasási mqveletet – a maga ellenpontozó keretei között – szakrálissá avatja.” (Tarján Tamás, Új Könyvpiac)

„Istentelen könyv. Spiró hQsére, a vaksi, csúnya és csenevész Urira senki sem vigyáz. És nem vigyáz senki a világra sem… (…) A keserq felismerés, hogy ebben a világban életben maradni: önérték. S hogy Urinak a tervezett könyvét sem sikerül megírnia a zsidó háborúról, hogy a szerzQ befejezésképp nem kanyarít egy apokrif mqvet a hQse mögé, nem ’ecoizálja’ a Fogságot, szintén Spiró diadala. Hiszen így, a benne ábrázolt világ politikai kontextusa ellenére a Fogság nem válik politikus könyvvé, nem enged az addigi tétjébQl. Uri mqvének befejezetlensége teszi kerekké a regényt. Szomorú, vigasztalan, kényelmetlen diadal.” http://transartarea.com

Powered by Joomla!



(Keresztesi József, Magyar Narancs)

„Nem lenne meglepQ, ha rövidesen az irodalomtörténészek a posztmodern regény újraértelmezQjének és megújítójának neveznék…” (Mézes Gergely, Magyar Hírlap)

LINKGYpJTEMÉNY

Bírálatok a Fogságról

Angyalosi Gergely: Nincs gyQztes (Litera)

Radnóti Sándor: Erudíció és világnézet és Vári György: A regény csele (Két bírálat egy könyvrQl, Holmi)

Margócsy István: „...Semmi, ami barbár...” (Az ÉS könyve áprilisban, Élet és Irodalom)

Keresztesi József: Egy újabb apa-regény (Magyar Narancs)

Bazsányi Sándor: Árnyékszélen, fogságban (Vigilia)

Takács Ferenc Anakróniában (Mozgó Világ)

Láng Zsolt: Az ember miféle? (Nádas Péter http://transartarea.com

Powered by Joomla!



Párhuzamos történetek és Spiró György Fogság c. könyveirQl, Látó)

Tarján Tamás: A könyv és az asztal (Új Könyvpiac)

Gábor Csordás: Literary perspectives: Hungary. Mastering history through narrative? (Eurozine, magyarul)

Szilágyi Márton: Ahonnan nincs szabadulás (Bárka)

Radnóti Sándor: Spiró György történelmi kalandregénye – Rómától Jeruzsálemig (Medical Tribune)

Vaderna Gábor: Egy értelmiségi a császári Rómából (PilPul)

Baranyai László: Dünnyögések könyve (Árgus)

Götz Eszter: A nagy kaland (Népszava – Sófár tallózó)

Mézes Gergely: A legkegyetlenebb kalandregény (A hónap könyve, április, Magyar Hírlap)

Bächer Iván: Spiró (Népszabadság)

Róbert Péter: Spiró György: Fogság (Országos RabbiképzQ – Zsidó Egyetem)

Szaniszló B. Judit: „Tessék nézni a kezemet: csalok” (Spiró György magabiztos nemtudása, Pótkávé)

O. Á.: Új magyar nagyregény született (Heti Válasz)

Szabó Ferenc SJ: A kereszténység bölcsQjénél (Új Ember) http://transartarea.com

Powered by Joomla!



*

Margócsy István: „Széljegyzetek” (Spiró György: Fogság. Széljegyzetek címq könyvérQl, Élet és Irodalom)

Interjúk Spiró Györggyel

Csontos Erika: Aki tudja, ugyanazt tudja I–III. (Nagyvizit, Litera)

Az interjú angol fordításban a hlo.hu-n (I. rész)

Az interjú angol fordításban a hlo.hu-n (II. rész)

A közember odisszeája (Népszabadság, Varga Lajos Márton)

Király Levente: „Én mindig kultúrában gondolkoztam” (Kultura.hu)

Spiró György: Fogság – teljes szöveg (Kossuth Rádió / Tizenhat óra, Németh Gábor interjúja nyomán)

Egy vaksi kamasz Jézus korában útnak indul (Sztárinterjúk, MTV) http://transartarea.com

Powered by Joomla!



Vallási világforradalmat érlel a hiány (HVG)

Irédy Dénes: „Mit tegyünk, ha így történt?” (Alpokalja Online)

Spiró György: Hosszú távon optimista vagyok (Origo, Vendégszoba)

Hamvay Péter: „Nem próféta vagyok, hanem író" (Népszava Online)

Születésnapi Spiró-„werkkönyv” (Magyar Hírlap)

Rövid ajánlók a Fogságról

Spiró György:Fogság (Velvet)

Lámpaoltás elQtt – Spiró György: Fogság (Necc)

Fogság – Spiró György – ajánlja: Németh Zoltán (Readme)

Spiró György: Fogság – ajánlja: Rapai Ágnes (Readme)

A Fogság rabul ejt (Sulinet)

Fogság. Regény (Hunlit)

http://transartarea.com

Powered by Joomla!



Regény, amelyet nem lehet kihagyni (Reggel)

Spiró György: Fogság (Fehér Elephánt)

Háttér

Spiró György: Hogyan gyQznek a provinciák? (Mindentudás Egyeteme)

Spiró György: Hogyan gyQznek a provinciák? (A Fogság c. regény történelmi hátterérQl, VIII. szemeszter, 5. elQadás, Origo)

(Litera.hu)

http://transartarea.com

Powered by Joomla!


Fogság a hálón - Spiró György Monday, 01 December 2008 Last Updated Tuesday, 02 December 2008

Recommend Documents