foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni

Az Esztergomi Önkormányzat 40/2005.(XI.5.) ör. rendelete Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl (Egységes szerkezetben az 57/2005.(XII.20.)* és 43/2007.(VI.21.)** 80/2007.(XII.19.)*** módosító rendeletekkel)

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a 6.§ (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet, a természeti táj és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl a következı rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályozási terv és a hozzátartozó építési szabályzat alkalmazása és hatálya

1. § Esztergom, Szenttamás városrész területére terjed ki. A területet határolja: a Bajcsy-Zsilinszky út – Batthyány Lajos utca – Basa utca – 16038/1 hrsz-ú Bánomi elkerülı út – Szent Tamás utca – Vörösmarty utca. *** (1) A rendelet hatálya

(2) A rendelet hatálya alá tartozó (1) bekezdés szerinti területen (a továbbiakban: a terület) az Étv, az OTÉK1 elıírásait az e rendeletben

foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (3) A területen területet felhasználni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az OTÉK és e rendelet rendelkezései szerint szabad, a közterületeket érintı bármilyen rendezést végrehajtani - csak jelen rendelet és a hozzá tartozó 1-8. számú mellékletek alapján lehet. 2. § (1) Az 1. számú melléklete tartalmazza a jelen rendeletben használt fogalmak meghatározását és azok alkalmazását. (2) A rendelet 2. számú mellékletét a területre vonatkozó M=1:1000-es léptékő Szabályozási Tervlap (a továbbiakban: SZT) képezi.

(3) A 3. számú melléklet az övezetekhez tartozó paraméter táblázatokat tartalmazza. (4) Az 4. számú melléklet az egyéb elıírásokat rögzítı táblázatokat tartalmazza. (5) A 5. számú melléklet a jelen rendelethez tartozó ábrákat tartalmazza. (6) Az 6. számú melléklet az önkormányzat elıvásárlási, illetve kisajátítási jogával érintett ingatlanok jegyzékét tartalmazza. (7) A 7. számú melléklet a beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzékét tartalmazza. (8) A 8. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzékét tartalmazza.

1

a az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével alkalmazandó – 2018. december 31-ig,

(9) Az 1. számú függelék az országos védelem alatt álló épületek és területek jegyzékét rögzíti. 1

(9) A 2. számú függelék az országosan védett és nyilvántartott régészeti lelıhelyek jegyzékét rögzíti . (10) A 3. számú függelék a védelem alatt álló jegyzékét rögzíti a helyi örökségvédelmi rendelet2 alapján.

a) b) c) d)

építési övezet, övezet jele és határa tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség, meglévı szabályozás vonala (telek homlokvonala-közterületi határa)

épületek és területek

(12) A 4. számú függelék a helyi védelemre javasolt épületek jegyzékét rögzíti. (13) Az 5. számú függelék a felszín feletti közmő-mőtárgyak telepítéséhez szükséges dokumentációk kiegészítı munkarészei rögzíti (14) A 6. számú függelék Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testületének döntését rögzíti arról, hogy a volt Zsinagóga környékén a városfejlesztési koncepciónak megfelelıen médiacentrumot kell kialakítani. (15) A 7. számú függelék az kiegészítı és értelmezı ábrákat rögzíti. (16) Az országos védelmek, valamint helyi védelmek rendeleti változása esetén azokat a jelen rendelet vonatkozó függelékein, egy éven belül át kell vezetni.

A szabályozási terv kötelezı, nem kötelezı és tájékoztató elemei 3. § (1) A szabályozási terven szereplı kötelezı érvényő jelölések tartalmi elıírásait be kell tartani. A kötelezı erejő elemek módosítása a jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) Az SZT kötelezı - szabályozási elemei 2

a 30/2008.(IV.24.) ör. rendelet a helyi építészeti örökség védelmérıl,

e) megszüntetı jel, f) az építési hely fa)terepszint felett is beépíthetı része, fb)kizárólag terepszint alatt beépíthetı része, fc) kizárólag üvegtetıvel beépíthetı része g) építési vonal, h) kötelezıen megtartandó épület i) bontandó épület j) látványpont/ a kilátás és rálátás védelmének biztosítása,, k) kilátás, rálátás védelmével érintett utcaszakasz l) kötelezı árkád létesítés (új épület esetén), m) szintszámkorlátozás területe n) megırzendı fasor, o) tervezési terület határa. p) (3) ÁTHELYEZVE IDE 3.§ (3)-BÓL Az SZT más jogszabály alapján kötelezıen betartandó elemei: a) országos védelmek: – aa) mőemlék és mőemléki környezete, – ab) mőemléki jelentıségő terület, – ac) mőemléki jelentıségő terület mőemléki környezete – – ad) mőemléki jelentıségő terület javasolt kiterjesztése a településszerkezeti terv ( a továbbiakban: TSZT )alapján – ae) mőemléki környezet kijelölésére javasolt terület (TSZT alapján) – af nyilvántartott régészeti lelıhely – a terület egésze. b) helyi védelmek: – ba) helyi egyedi védelem alatt álló épület, – bb) a városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontok, védett látványok, – bc) helyi védett utcakép, – bd) helyi védett beépítési vonal, 2

c) kötelezıen megtartandó épület, épületrész, d) épületrész bontása esetén megtartandó utcafronti traktus vagy homlokzat (4) Az SZT egyéb elemei nem kötelezıek, javasoltak, irányadónak tekintendık. A nem kötelezı érvényő, javasolt szabályozási elemektıl való eltérés a rendelet keretei között megengedett. (5) Az SZT nem kötelezı, javasolt szabályozási elemei: a) nem kötelezı megszüntetı jel, b) javasolt irányadó telekhatár, c) javasolt irányadó közterületek közötti telekhatár, d) meglévı épület – megtartható vagy lebontható, e) helyiegyedi védelemre tervezett épület, f) emeletráépítés lehetısége, g) egybefüggı mélygarázs létesíthetı h) közterületi építmény – lépcsısor, emelvény, i) mélygarázs lehetısége vizsgálandó j) javasolt gyalogoskapcsolat telken keresztül, k) javasolt fasor l) közterületi használat jellemzıje: la) forgalomcsillapításra kijelölt, vegyes használatú közterület, lb) gyalogos közterületszakasz vagy közhasználatú területsáv, lc) megkülönböztetett figyelmet igénylı gyalogosfelület járdán– Kö-U övezeten belül-, ld) körforgalom lehetısége vizsgálandó. m) n) INNEN ÁTHELYEZVE

– – – – – – –

(6) A SZT alaptérképi és egyéb tájékoztató elemei: a) jelenlegi telekhatár, helyrajzi szám, b) földhivatali térképen feltüntetett épület, c) földhivatali térképen nem feltüntetett, létezı geodéziailag nem bemért épület, d) földhivatali térképen feltüntetett, már nem létezı, vagy jelentısen átépített épület, e) rétegvonal, f) jelentıs szintkülönbséget közterületi rézső, g) meglévı támfal, h) tömbszámozás.

áthidaló

(7) A SZT-ben az építési övezet jeleként a szabályozási vonallal és övezethatárral lehatárolt építési övezetek, övezetek megkülönböztetésére az 5. számú melléklet 1. ábrája szerinti rövidített övezeti jel szolgál. (8) A (3) bekezdés szerinti országos védelmek, valamint helyi védelmek rendeleti változása esetén azokat a jelen rendelet vonatkozó függelékein, egy éven belül át kell vezetni, jelen rendelet módosítása nélkül.* Az építési munka általános elıírásai,

4. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) (1) ÁTHELYEZVE IDE 5.§ (7)-bıl Geodéziai felmérés készítése kötelezı az építészeti-mőszaki dokumentációhoz a terület bonyolult morfológiája miatt minden új épület vagy új 3

építmény létesítésével járó esetben, valamint bıvítésük esetén. A geodéziai felmérésen fel kell tüntetni a)a hivatalos földhivatali adatokat, b)a magassági adatokat, c)a lehatárolást szolgáló kerítéseket, d)a támfalakat, e)a telken lévı építményeket, épületeket, f)a telek elıtti közterületszakaszt a burkolatokkal, járdaszélekkel, g)a közterületi fákat és köztárgyakat. (2) ÁTHELYEZVE IDE 5.§ (8)-ból Geotechnikai jelentés, talajmechanikai szakvélemény készítése kötelezı az építészeti-mőszaki dokumentációhoz a terület bonyolult morfológiája és csúszásveszélyes volta miatt minden, a terep természetes állapotát befolyásoló építési tevékenység esetén. Kizárólag részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhetı: a) a) új épület létesítése, illetve a meglévı létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetıtér beépítés, pince-átépítés, -bıvítés stb.), továbbá b) b) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékő megváltoztatása (pl. rézső, feltöltés, pinceszint, mélygarázs stb. esetén). A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok mőszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggı és feltétlenül együtt kezelendı terület lehatárolására. a) b) c) d) e)

(3) Az építészeti-mőszaki dokumentációhoz kertépítészeti terv és kertépítészeti leírás csatolása szükséges: a) a 20%-ot meghaladó lejtéső területeken, b) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, c) a 800 m²-t meghaladó mérető telek új épülettel való beépítésénél. A nem közterületre vonatkozó kertépítészeti tervet, illetıleg a kertépítészeti leírást az 1. számú mellékletben rögzített mőszaki tartalommal kell elkészíteni. (4) Kertépítészeti tervet kell készíteni a kiemelt közterületeken, a Z-Kp övezetek területén a parképítés és közterületek felszíni rendezéséhez szükséges építészeti-mőszaki dokumentációjához. (5) A (4) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az átépítéssel, építéssel érintett közterület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtık, burkolati jelek jelölését a közterületet határoló épületek határvonalainak feltüntetetésével együtt, b) a terepszinteket, c) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, d) a parkolóhelyek kialakítását, e) ÁTHELYEZVE IDE 5.§ (5)-bıl favédelmi, illetıleg fakivágási tervet a diófát, gesztenyefát nem érintı csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével, f) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, g) a köztárgyak típus vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, h) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (6) ÁTHELYEZVE épülethomlokzatok meghatározását a

(3)-bıl Az színezésének szomszédos épületek

IDE

5.§

4

színezésének feltüntetésével együtt színtervvel is igazolni kell. (7) ÁTHELYEZVE IDE 5.§ (4)-bıl Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, a meglévı épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévı megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez: a) védett épület esetében az érintett homlokzat egészét bemutató tervet kell benyújtani, b) védelem alatt nem álló épület esetében az épület érintett homlokzatának egészét bemutató fotódokumentáció és az érintett építményszint homlokzati sávjának egészére vonatkozó terv készítése szükséges. (8) ÁTHELYEZVE IDE 5.§ (2)-bıl Új épület elhelyezésénél – amennyiben nem az eredeti épületkontúr szerint kerül kialakításra az építési helyen belül – az építészeti-mőszaki dokumentációhoz a terület látképébe illesztett fotómontázs, látványterv készítendı, legalább a SZT-n meghatározott látványpontokból. (9) ÁTHELYEZVE IDE 5.§ (10)-bıl Az építési munka megkezdése elıtt építési útnyomvonal tervet kell készíteni, amelyet az építési hatóságnál be kell jelenteni. A hatóság a nyomvonalat a bejelentéstıl eltérıen is meghatározhatja. (10) A vonatkozó rendelkezések szerinti önkormányzati városi tervtanács elızetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben3 meghatározott esetekben. a) b) c) d) e) Az építési munka végzésének egyéb kiegészítı rendelkezései 5. § 3

az 52/2012.(IX.26.) ör. rendelet Esztergom Város Önkormányzata építészeti-mőszaki tervtanácsának mőködésérıl,

(1) Nyúlványos telek csak a már kialakult állapot miatt szükséges mőszaki megközelíthetıség miatt alakítható ki. Új építési telek kialakítása érdekében nyúlványos telek nem alakítható ki. INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE

INNEN ÁTHELYEZVE

(2) Mélygarázs, támfalgarázs létesítése, valamint 1,5 m-t meghaladó tereprendezés esetén ki kell kérni az illetékes bányakapitányság (geológiai szakhatóság) állásfoglalását. Pince, mélygarázs, támfalgarázs, támfal csak szivárgó létesítésével együtt létesíthetı, az ily módon összegyőjtött felszín alatti vizek megfelelı elvezetésével egyidejőleg. A Vt területen legfeljebb egy szint mélységő pinceépítmény létesíthetı. INNEN ÁTHELYEZVE

INNEN ÁTHELYEZVE

a) b) (3) A régészeti lelıhelyekkel érintett telkeken a vonatkozó jogszabályok elıírásainak megfelelıen a) A földmunkával járó építési tevékenység vagy engedélyhez kötött tereprendezés esetében elızetesen ki kell kérni az illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság állásfoglalását. b) Amennyiben a szakhatóság megelızı kutatásokat ír elı, akkor az építtetınek / beruházónak értesítenie kell a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot és szerzıdést kell kötnie a régészeti kutatások elvégezéséhez. c) Amennyiben a szakhatóság nem ír elı kikötést nyilatkozatában, vagy a földmunka nem engedélyköteles és régészeti lelet kerül 5

elı, a munkát azonnal fel kell függeszteni, és a lelıhely védelmérıl gondoskodni, továbbá az illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség vonatkozik a megtalálóra, az ingatlan tulajdonosára, az építtetıre és a kivitelezıre egyaránt. d) Talajmunkával nem járó felszín feletti és alatti építési és bontási munkálatok során a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeum számára biztosítani kell a régészeti felügyelet vagy a helyszíni szemle lehetıségét. Amennyiben a régészeti felügyelet és helyszíni szemle megfigyeléseinek eredményei indokolttá teszi, akkor próba-, illetve megelızı régészeti kutatást kell biztosítani a hatályos jogszabályok alapján. e) Amennyiben megelızı feltárás során épített kulturális elem kerül elı, azt eredeti helyén, eredeti állapotában és eredeti összefüggésében meg kell ırizni, és az épületet vagy annak bıvítését a megırzés figyelembevételével kell megtervezni. INNEN ÁTHELYEZVE

Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 6. § (1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni. (2) A SZT-n a közterületek kialakítására vonatkozó javasolt szabályozási elemeket a (3)(5) bekezdésben meghatározottak szerint kell figyelembe venni, melyek ütemezetten is végrehajthatók, vagy egyes szakaszok terv szerinti kialakítása attól eltérı is lehet. (3) A forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken: a) a közterület átépítésekor kiemelt járdaszegély nélküli burkolatot szabad kialakítani, mely a közterület teljes

szélességében a telekhatárokig azonos minıségő, természetes burkolat legyen, b) parkoló csak a területen lakók és tulajdonosok gépjármővei számára alakítható ki, c) jelen rendelet hatálybalépése után egyéb, nem lakófunkciójú rendeltetési egységhez közterületi parkoló nem létesíthetı, d) engedélyhez kötött célforgalmú behajtást kell bevezetni, kitiltva a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjármőveket a forgalmi rend megváltoztatásakor vagy a közterületek átépítésekor, a megkülönböztetett jármővek behajtásának biztosítása mellett, e) a meglévı légvezetékek földkábelre történı kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor, a 47. § (4)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével. (4) A gyalogosút és gyalogoslépcsı jelzéssel ellátott közterületeken, illetve közhasználat céljára átadott területeken a burkolatot egységes kivitelben – természetes anyagú, elemes burkolattal - kell kialakítani az adott közterületi szakaszon. (5) A KÖ-u övezet területén a szabályozási terven meghatározott megkülönböztetett figyelmet igénylı járda területén, azok átépítésekor a terület építészeti arculatához illı, lehetıleg természetes burkolóanyagokat kell alkalmazni. (6) A közterületek burkolatát és végleges rendezését Közterület Alakítási Tervben (a továbbiakban: KAT) kell meghatározni. (7) A Batthyány Lajos u. – Bajcsy-Zsilinszky u. – Vörösmarty u. – Szt. Tamás u. – Esze Tamás u. – hrsz.: 19918 déli és nyugati telekhatára – hrsz.: 19919 déli telekhatára – Galamb u. – Lépcsı u. – Török Ignác u. – Álmos u. által határolt területen mélygarázs a közterületre kinyúlhat, illetve mélygarázs önálló terepszint alatti közterületi építményként is létesíthetı: a)amennyiben a közmőrendszerek szakszerő üzemeltetése - átépítéssel, kiváltással, védelemmel vagy anélkül a továbbiakban is biztosítható, 6

b)a terepszint alatti építmény gépkocsival történı megközelítése a gyalogospreferenciájú területek használatát nem akadályozza, c)a mélygarázs be- és kihajtója a forgalmi módon kerül rendbe illeszthetı kialakításra, d)a mélygarázs közhasználata biztosított, e)közterületi mélygarázs esetén a telekingatlan alatti mélygarázzsal való összeköttetés esetén mindkét egység önálló épületszerkezetként kerül kialakításra, a telekhatáron dilatálva. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó elıírások 7. § (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területrıl az önkormányzat és a tulajdonos külön szerzıdést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott hasznos szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott mértékig a településrendezési szerzıdésben rögzítettek szerint növelhetı. (3) Közhasználat céljára átadott gyalogosforgalmi területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: A telek közhasználat céljára átadott területe: a) teljes egészében beépíthetı a terepszint alatt, b) üvegtetıvel, tetıvel lefedhetı, c) fölé nyúlhat teljes egészében épület, vagy épületrész, árkádként is kialakítható, d) fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járófelület közötti távolság legalább 3,5 m, melynek szerkezeti elemei (fal, oszlop) az átadott területrészhez csatlakozhatnak, e) egyéb közterületi építménnyel nem építhetı be, f) vendéglátó teraszként kialakítható.

(4) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani - a tőzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével –, mintha azok közterülettel lennének határosak. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 8. § (1) Esztergom Város Önkormányzata az e rendelet 6. számú mellékletében felsorolttulajdonában nem álló - ingatlanokra a település fejlesztése céljából elıvásárlási jogát biztosítja. (2) Az Önkormányzat az elıvásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszőnése esetén intézkedik annak törlésérıl. (3) Az elıvásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerzıdés Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselıje az elıvásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétıl számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthetı. (5) Esztergom Város Önkormányzata az e rendelet 7. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra beépítési kötelezettséget rendel el a (6) bekezdés szerinti feltételekkel. (6) Amennyiben a 7. számú mellékletben felsorolt ingatlanok esetében, a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévı és a telek homlokvonalától számított 15 m-es sávban álló fı rendeltetéső épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétıl számított 5 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy az öt éven belüli 7

beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutásától számít. (7) Esztergom Város Önkormányzata helyrehozatali kötelezettséget rendel el a 8. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra vonatkozóan a következı feltételekkel: a) ha az épület védelem alatt áll, az épület helyreállítását, felújítását a jelen rendelet hatálybalépésétıl számított öt éven belül meg kell valósítani, b) ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt öt éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását a jelen rendelet hatálybalépésétıl számított tíz éven belül meg kell valósítani. Amennyiben az épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyrehozatali kötelezettség hatályát veszti és ez esetben az (5)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE

9. § (1) A védett területeken látszó könnyőszerkezetes épület nem létesíthetı. (2) A területen manzardtetı nem létesíthetı. (3) A területen a Vt övezetekben lapostetı kizárólag a terepszint alatti építmény, illetve a legfeljebb földszintes épület esetében tetıteraszként létesíthetı. A tetıterasz a) zöldtetıként is kialakítható, b) pergolával, egyéb fix árnyékoló szerkezettel csak közterület felıl nem látható pozícióban (lásd. 1. sz. melléklet) fedhetı. (4)A területen az Lk övezetekben épületen lapostetı kizárólag tetıteraszként alakítható ki, és területe nem haladhatja meg a telek beépítési mértékének számításánál, az adott épületre vonatkozóan figyelembe veendı alapterület 20%-át. A tetıterasz a) zöldtetıként is kialakítható, b) pergolával, egyéb fix árnyékoló szerkezettel csak közterület felıl nem látható pozícióban (lásd. 1. sz. melléklet) fedhetı.

INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE

(5) Az épület jellegét / karakterét adó tetı 3042° közötti hajlásszögő magastetıként alakítandó ki.

INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE

II. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Az épületek épületszerkezetére, tetıhéjalására, színezésére, homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések

(6) Az épület jellegét / karakterét adó magastetı-héjalás meghatározó anyaga – az egységes (homogén) felületi megjelenés érdekében – a következı lehet: a) egyszínő égetett cserép, b) réz vagy cink fémlemez, c) egyéb fémlemez ca) kizárólag a szükséges tetıhajlatoknál, illetve 8

cb) az eredetileg egyéb fémlemez fedéső védett épület felújítása esetén, d) zöldtetı. Táblás jellegő fedés a b) és c) pontok szerinti esetekben megengedett.

illetve a falsíkon belül, rejtett módon kell kialakítani. INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE

INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE

(7) A területen épületet színezni az alábbiak szerint lehet: a) b) c) d) e) a)az épületek közterület felıl látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erıs rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegő javításokat. b)Az eltérı színezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik tulajdoni viszonyoktól függetlenül, az épület teljes utcai homlokzatára, a homlokzat minden elemére, beleértve a nyílászárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetıfelépítmények, tetıhéjalások stb. eseteit is.

10. §

11. § (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - a (3) bekezdésben meghatározottak, valamint a cégérek, cégtáblák, cégfeliratok kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tőzfalakat és tetızetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain. (2) A tetık héjalása nem tartalmazhat festett vagy eltérı színő héjaló-anyagból kirakott feliratot, reklámot, egyéb vizuálisan megjelenı motívumot. (3) A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdetı berendezéseken a kulturális rendezvényt, mősort hirdetı plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetık. (4) Reklámcélú falfestmények nem létesíthetık az építmények homlokzatain, tetızetén.

INNEN ÁTHELYEZVE

(8) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy a közúti jármő és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. INNEN ÁTHELYEZVE

Az épületeken elhelyezhetı reklámokra, hirdetésekre, vonatkozó általános rendelkezések

.

(9) Felújítás során az épület homlokzatán meglévı kábeleket és vezetékeket, valamint azok dobozait, védıcsöveit el kell távolítani,

(5) A1-es (594 x 841 mm), illetve ezt meghaladó ívmérető plakát vagy A1-es méretnél kisebb elemekbıl létrehozott plakát, óriásplakát a területen nem helyezhetı el az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken sem. (6) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhetı el. A választási 9

kampányok plakátjai és falragaszai – az erre vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével csak az épülethomlokzatok és közterületi építmények üvegfelületein alkalmazhatók.

(5) Az önálló világító betőkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betőket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhetı el.

(7) Üzleti árnyékoló ernyıszerkezet - annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést az üzlet profilját jelzı logó kivételével.

(6) Kirakatportállal rendelkezı homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betőkbıl álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhetı el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetıvé teszi, megengedhetı a falra festett cégér kialakítása is, melynek színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni.

A homlokzaton elhelyezhetı cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglogók egyéb elıírásai 12. § (1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat és céglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévı vagy tervezett vízszintes és függıleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetıtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett. (2) Az épületeken elhelyezhetı cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színő kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhetı meg. (3) Homlokzatra szerelt cégtábla, táblaszerően kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t. Egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán táblaszerően kialakított cégtábla – a közintézmények kötelezıen elhelyezendı cím- vagy cégtáblája kivételével - nem helyezhetı el. (4) Homlokzatra szerelt világító cégtábla nem létesíthetı. Fényreklámként csak önálló világító betős cégfelirat, céglogó vagy rejtett világítással ellátott, önálló betőkbıl kirakott cégfelirat helyezhetı el.

(7) A falsíkra merıleges kialakítású cégér alsó síkja a járdaszinttıl legalább 3,0 m-re legyen és: a) falsíkra merıleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél, b) magassága 0,8 m-nél, c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,6 m-nél, d) szerkezeti vastagsága 0,3 m-nél nem lehet nagyobb. Zászlós cégér alkalmazásánál annak felülete nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott méretet, és elhelyezése a falsíkra merıleges kell legyen. (8) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetık. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni. (9) Cégérek, cégtábla, cégfelirat kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja. (10) A megszőnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló cégért, cégtáblát, cégfeliratot elsısorban a Kérelmezı, annak megszőnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani. A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 10

13. § (1) Az épületek kirakatainak üvegfelületét nem átlátszó felülető anyaggal - fóliával, papírral, mőanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatportálok külsı térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetık el, homokfúvott vagy matt átlátszatlan üvegfelület, a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható. (2) A területen önálló kirakatszekrény nem létesíthetı. A homlokzaton, tetızeten elhelyezhetı egyéb technikai- és tájékoztató berendezések

(6) Bankjegy automata berendezés csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthetı: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a meglévı vagy tervezett nyílászárók osztását figyelembe véve, vagy b) a rendeltetési egység bejáratának belsı falsíkjában. (7) Az épület közterületi homlokzatán a (4) bekezdés a) pont szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani, kivéve, ha az eredeti rendeletetési egységhez tartozó bankautomata berendezés új épület szerves homlokzati elemét képezi. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhetı pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan

14. § (1)Az épület bármely homlokzatán – beleértve a tetıhomlokzatot / tetızetet is – a kémény kivételével, tetıfelépítmény, -szerelvény, napkollektor, napelem, parabolaantenna, egyéb technikai berendezés a közterület felıl látható pozícióban (lásd 1. sz. melléklet) nem helyezhetı el a közvilágítási lámpa kivételével. (2) 8 m-nél keskenyebb közterület-szélesség esetén a közvilágítási lámpát és KRESZ-táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni. (3) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége kizárólag terepszinten takartan, vagy a tetı padlásterében rejtve alakítható ki,, a kondenzvíz a homlokzaton kívülre nem vezethetı. (4) A tetıszerkezeten/ tetızeten napkollektor, napelem a közterület felıl nem látható pozícióban kizárólag a tetıszerkezetbe süllyesztett módon alakítható ki. (5) Árusító automata berendezés a közterület felıl is láthatóan nem helyezhetı el.

15. § (1) A területen új közterületi pavilon nem létesíthetı, meglévı pavilon a rendelet hatálybalépésétıl számított öt éven belül megszüntetendı. (2) Vendéglátó terasz közterületi járdán csak akkor létesíthetı, ha a visszamaradó járdaszélesség legalább 2,0 m. (3) Vegyes használatú utcában vendéglátó terasz csak akkor létesíthetı, ha a közterület adott szakaszon való szélessége meghaladja: a) egyirányú utca esetén a 8,0 m-t, b) kétirányú utca esetén a 12 m-t. (4) Vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon nem alakíthatók ki, de az épület színezésével összhangban lévı reklámmentes vászonárnyékolókkal, ernyıkkel lefedhetık. (5) Vendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak anyaghasználatában, a mőanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. (6) Vendéglátó szezonális használatú terasz közterületfoglalási engedély alapján (melyben a vendéglátó terasz helyigényét, a szabadon 11

maradó területek méreteit fel kell tüntetni) létesíthetı. (7) A közterületi szezonális vendéglátó terasz szabadtéri létesítményét üveg, mőanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. A közterület további részétıl való lehatárolás dézsás növényekkel lehetséges. Árnyékolását önálló, mobil napernyıvel vagy épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani. (8) A területen csak olyan új közterületi pavilon létesíthetı, mely a város egységes közterületi koncepciójával nem ellentétes. Rendelkezések a közterületi hirdetıberendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan

0,6 m-nél. A megállító-tábla felirata rikító színő nem lehet. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhetı köztárgyak és egyéb, építménynek nem minısülı tárgyak kialakítására 17. § (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyőjtıt a fedett építmény szerkezetével összeszerelten, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni.

16. §

(2) A közvilágítási oszlopok a (8) bekezdés szerinti egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkokban azonos kivitelőek legyenek, és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához.

(1) A terület közterületein önálló reklám, vagy hirdetı-berendezés nem létesíthetı, kivéve a kulturális célú hirdetmények céljára, a város történeti környezetének egészére egységes kialakítással meghatározott reklámhordozókat.

(3) Szemétgyőjtı, telefonfülke nem helyezhetı el az épület homlokzati falán, vagy az elıtt közvetlenül, azt a járda berendezési sávjában kell elhelyezni.

(2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán- a közterület tulajdonosa hozzájárulásával -, b) a település-térképes információs táblák hátoldalán helyezhetı el. (3) Nem helyezhetı el reklámcélú felület a közterületi kerítéseken, a korlátokon, a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmő-mőtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsıkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) Megállító-tábla a közterületen csak a járdán, a vendéglátó rendeltetési egység bejáratának 3,0 m-es körzetében, vagy a vendéglátó teraszon helyezhetı el, ha magassága nem nagyobb 0,8 m-nél, szélessége

(4) A településközpont kiemelt területeit, a lehatárolt településközponti illetıleg közterületeket a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységesen díszburkolattal kell ellátni, az utca vagy tér egészére vonatkozó felszíni rendezés és kertépítészeti terv alapján. (5) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kıbaba stb. a (8) bekezdés szerinti utcaszakaszon, köztereken, közparkokban egységes kivitelő legyen. Parkolózár a közterületeken nem alkalmazható. (6) Az üzlethelyiségek elıtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett: a) zöldségesbolt, b) virágüzlet c) kézmőves-bolt, d) népmővészeti bolt elıtt megengedett. 12

Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetıleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületrıl el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetıleg az azzal szomszédos 10 m-es teleksávban nem engedhetı meg. (7) Önálló bankjegy automata, árusító automata – a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhetı el. (8) Az a)-h) pontokban felsorolt útszakaszokon, valamint új közterület kiépítésénél, biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, forma- és színvilágát tekintve. Az egységesen kezelendı közterületek és közterületszakaszok a következık: a) Bajcsy-Zsilinszky utca b) Vörösmarty utca c) Szent Tamás utca d) Basa utca e) Batthyány Lajos utca, valamint f) Imaház utca és Madách tér egésze, g) a vegyes használatú utcaként jelzett minden közterület, h) a kálvária sétánya és parkja. (9) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a (8) bekezdés szerinti közterületek kialakításához és a mellettük lévı épületek jellegéhez. Az épületek földszintjeire vonatkozó különleges elıírások 18. § A közterületek, valamint a közpark (Z-KP), fásított köztér (Z-FK) övezetbe tartozó közterületek mentén: a) közterületrıl megközelíthetı raktárhelyiség önálló rendeltetési egységként, b) kisipari mőhelyek – a kereskedelmi egységet kiegészítı, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézmőipari mőhelyek, szolgáltatások kivételével (keramikus, órás, képkeretezı stb.) –

c) terem- és sorgarázsok kialakítása a földszinten nem megengedett. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 19. § (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott idıszakokban szabad a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m2 alapterületőek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. (3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetık, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területrıl el kell távolítani. A kerítésekre vonatkozó rendelkezések 20. § (1) A területen a közterület felé tömör kerítés alkalmazható a következık figyelembevételével: a)A tömör kerítés felületképzése: téglaburkolat, vakolt, kı vagy deszkapalánk lehet. b)A tömör kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet az utcai járdaszinthez képest. c)Oldal- és hátsókerti telekhatár mentén tömör kerítés nem alkalmazható. (2) Támfal létesítése esetén, annak mellvédjeként kialakított magassági meghosszabbításra szolgáló tömör kerítés legfeljebb 1,1 m-rel lehet magasabb a támfal felsı terepcsatlakozásának szintjénél. A támfalakra vonatkozó rendelkezések 13

21. § (1) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a)a rendezett terep és az épület kapcsolatát támfalak biztosító tereplécsık, magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 3,0 m-t. b)A telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással szabad rendezni. c)Teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (2) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 3,0 m-nél, akkor a)a közterület felıli támfal járdaszinttıl mért magassága nem lehet nagyobb 3,0 m-nél, b)a további magassági különbséget teraszos terepidomokkal kell biztosítani (az 5. számú melléklet 2/a. ábra). (3) Ha az eredeti terepszint és a magasabban fekvı közterület szintje között a különbség már eleve nagyobb 3,0 m-nél, akkor a támfalépítés során a különbség a további tereprendezéssel nem növelhetı (az 5. számú melléklet 2/b. ábra). (4) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetık, kivéve a közterülettel csatlakozó, nagyobb szintkülönbségő telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelı magasságú vagy – biztonsági mellvéd kialakítása érdekében – annál legfeljebb 0,9 m-rel lehet magasabb. (5) Támfal anyaga csak természetes kı vagy tégla lehet, burkolatlan beton támfal nem létesíthetı. A 20 m2-nél nagyobb összfelülető támfal kialakítása vagy átépítése esetén annak legalább felét – kerti építészeti eszközökkel, növényzettel takarni kell.

(6) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelı eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb.), melyet a felszíni víz elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni. (7) A kismértékő tereprendezéshez legfeljebb 1,0 m magas rönktámfal is alkalmazható a kertépítészeti terv alapján. Építmények terepre illesztése, a terep megváltoztatására és a tereprendezésre vonatkozó rendelkezések 22. § (1) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása a)nem haladhatja meg a telek területének 50%-át, b)1000 m2 feletti telkek esetében a 35 %-át, beleértve kertépítéssel és az építéssel érintett területrészeket is. (2) A tereprendezés során a végleges rendezett terepszint – ha az övezeti elıírás a csatlakozó rendezett terepszintrıl másként nem rendelkezik az eredeti terep szintmagasságához képest a)felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, b)lefelé legfeljebb 1,5 m-rel változhat meg, kivéve az elıkert közterület felıli 10 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét. (3) ÁTHELYEZVE IDE 45.§ (22)-bıl A tereprendezés során kialakuló rézsők hajlásszöge nem lehet nagyobb 1:2-nél, a támfalak magassága 2,0 mnél a 21. § elıírásainak betartásával. (4) A tereprendezés során kialakult rézsőket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából. III./A AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG ÉRTÉKVÉDELME 22/A.§ Kilátásvédelem Települési értékvédelem 14

A szabályozási terven jelölt helyeken a beépítés módjával, magasságával biztosítani kell a jelölt távlati városképi érték láthatóságát. Országos védelem alatt álló területek 22/B.§ Az országos védettségeket a szabályozási terv és az 1. és 2. számú függelék tartalmazza. A helyi egyedi védelem vagy mőemléki egyedi védelem alá tartozó épületekre vonatkozó különleges rendelkezések 22/C.§ (1) ÁTHELYEZVE IDE 12.§ (1)-bıl Egyedi védelem alatt álló épületet érintı bármilyen átalakítás, felújítás az eredeti – építéskori – kialakítással legyen építészetileg összhangban. (2) ÁTHELYEZVE IDE 12.§ (2)-bıl Az eredeti épületnek megfelelı építménymagasság, vagy homlokzatmagasság akkor sem növelhetı, ha egyébként azt, az övezeti elıírások lehetıvé teszik, kivéve, ha azt a szabályozási tervlap kifejezetten lehetıvé teszi. (3) ÁTHELYEZVE IDE 12.§ (3)-bıl Meglévı épület tetıtere, padlása az eredeti kubatúrán belül beépíthetı és bıvíthetı, de az épület emeletszinttel történı magasítása, tetıtér térdfallal vagy térdfalmagasítással járó beépítése nem megengedett, kivéve, ha a SZT errıl külön rendelkezik. (4) ÁTHELYEZVE IDE 12.§ (4)-bıl Meglévı homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz viszonyított távolsága és osztásuk nem változtatható meg. Új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthetı, mely nem érinti a fıhomlokzatot. Ez vonatkozik a tetızeten kialakítható új nyílászárókra is. (5) ÁTHELYEZVE IDE 11.§ (1)-bıl Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemzı belsı osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzıi

kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedı felújítás kivételével – csak az épületen meglévı nyílászárókkal azonos színek, formák alkalmazhatók. (6) ÁTHELYEZVE IDE 10.§ (4)-bıl Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók, ÁTHELYEZVE IDE 12.§ (5)-bıl az épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítı vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is. (7) A közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelezı a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, fa nyílászáró, kı vagy vakolt lábazatok), az utcaképbe illeszkedı fal-nyílás arányok alkalmazása. (8) Utólagosan mőanyag redıny nem létesíthetı, redınytokos ablak kialakításánál csak fatípusú redıny alkalmazható. Redıny helyett bukó, nyíló, harmonikás kialakítású fa spaletta, zsalugáter alkalmazható a ház építészeti karakterének megfelelı formában. III./B KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE A közterületek növényzetére vonatkozó rendelkezések 23. § (1) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendı parkrácsok és kerítések színe és formavilága legyen összhangban a környezı épületek vagy tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival.

15

(2) Az utcai burkolatok átépítése során az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet lehet telepíteni és fenntartani, kivéve, a)ha az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy b)ha a növényzet kihelyezését mőszaki adottságok nem teszik lehetıvé. (3) A területen lévı zöldterületi övezetbe (Z övezet) sorolt területek, illetıleg már parkosított közterületek növényi állományának folyamatos fenntartásáról, növényegészségügyi állapotának 5 évenkénti felmérésérıl és a szükséges intézkedések megtételérıl (növényállomány-rekonstrukció, fasor rekonstrukció stb.) a közterület vagy a telek tulajdonosának gondoskodnia kell. (4) Közterületeken közparkokban kifejezetten allergén növényfajok nem telepíthetık. A telken belüli növényzet védelme 24. § (1) Új épületet elhelyezni, meglévıt bıvíteni csak akkor lehet, ha az – a gyümölcsfák kivételével - nem jár meglévı fa kivágásával. Fa kivágásával járó új építés csak az engedélyezési tervhez csatolt kertterv favédelmi és fakivágási terv alapján és akkor lehet – a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott eljárás szerint -, ha a) a faegyed növény-egészségügyi szempontból való kivágását külön kertészeti szakvélemény igazolja, b) kertrekonstrukció során a besőrősödött faállomány ritkításra szorul, és ezt kertészeti szakvélemény igazolja, c) a terepviszonyok vagy egyéb korlátozások miatt az épület elhelyezése csak a telek egy adott területén lehetséges. (2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti fakivágás 50 évnél idısebb értékes faállomány esetén kertészeti szakvélemény alapján megtiltható. Ez esetben az épület elhelyezést más módon kell megoldani, illetve a kivitelezésnél az értékes fa védelmérıl gondoskodni kell.

Amennyiben a fa még átültethetı korban van, akkor az átültetendı, a fa kivágása nem engedélyezhetı. Gyümölcsfa – a diófa és mandulafa kivételével - kivágható. (3) Meglévı díszfát, a gyümölcsfák közül diófát és mandulafát kivágni csak rendkívül indokolt esetben az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok elıírásainak betartása mellett szabad. (4) A kivágott fa pótlásáról a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint kell gondoskodni. (5) A területen nem telepíthetık a következı fafajok: a) nyárfa (semmilyen fajtája) (Populus), b) bálványfa (Ailanthus), c) eperfa (Morus). d) akác (Robinia pseudo-acacia), e) amerikai kıris (Fraxinus americana), f) bálványfa (Ailanthus altissima), g) gyalogakác (Amorpha furticosa), h) kései meggy (Prunus serotina), i) zöld juhar (Acer negundo), kivéve kertészeti változatok. (6) A telek zöldfelületként fenntartandó része jellel lehatárolt területet zöldfelületként kell kialakítani és abban építményt – mőtárgy kivételével – közmővezeték, elhelyezni nem szabad. Természeti értékek védelme 25. § A meglévı fásított közterek, fasorok településkép szempontjából értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentıségő gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendı zöldfelületi elemek, amelyeket érintı rendezés, változtatás csak kertépítészeti terv alapján lehetséges.

A környezet védelme 16

érdekében korszerő zajcsillapító technológiákat kell alkalmazni.

26. § (1) A terület egésze: a) légszennyezettségi zóna 3. kategória, b) felszín alatti vízminıség-védelem szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területen lévı települések közé tartozik. (2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-elıkészítés során el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat. (3) A területen veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység csak az illetékes szakhatóságok elıírásainak megfelelıen folytatható. (4) Veszélyes hulladék tárolása – az elszállításig a keletkezés helyén történı átmeneti tárolás kivételével – nem megengedett. (5) Telken, illetıleg közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épület elhelyezésére, meglévı épület rendeltetésének megváltoztatására engedély csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével adható. Zaj-, rezgés- és sugárzásvédelem rendelkezései 27. § (1) Az egyes építési övezetekben a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott területhasználatra vonatkozó határértékeket kell betartani. (2) A meglévı felújításakor a

fıútvonalak zajterhelés

átépítésekor, csökkentése

útépítési

(3) Távközlési építmény, átjátszóállomás a területen nem létesíthetı.

IV. A BEÉPÍTÉSRE ÉS ÉPÜLET ELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az építési hely meghatározása 28. § (1) Az építési telkek kialakítható elı-, oldal- és hátsókertjeinek legkisebb méretét a SZT az építési helyek rögzítésével határozza meg. (2) Védett vagy védelemre javasolt épület esetén – ha a szabályozási terven az építési hely nincs külön rögzítve – építési helynek a meglévı épület által elfoglalt terület számít, és csak az eredeti épületkontúron belül végezhetı bármely építési munka. (3) Ahol a meglévı épület bıvítéseként jelzett építési helybıl a meglévı tetızet ereszvonala annak határán kívül esik, ott a túlnyúlásnak megfelelıen a jelölt építési helyen a bıvítés ereszvonala is azonos méretben túlnyúlhat. (4) Ahol az építési hely nem a meglévı épület bármely vonalának folytatása, az ereszvonal legfeljebb 0,6 m-rel nyúlhat túl az építési hely vonalán. (5) Ahol meglévı épület az építési helyen kívülre esik, ott új épület elhelyezése esetén, az építési helyen kívül esı épületrészt el kell bontani. Az építési helyen belülre esı, szerkezetileg megtarthatónak ítélt épületrészre is teljesíteni kell az övezetben foglaltakat, különös tekintettel az építménymagasság elıírásaira. (6) A terület beépítési módját és az azon belüli épületelhelyezést az építési övezet és a 17

szabályozási tervlapon meghatározott építési hely rögzíti, mely a beépítés módja szerint lehet: a) oldalhatáros vagy b) zártsorú, azon belül az épület elhelyezése: ba) zártsorú, bb) zártsorú oldalhatáros, bc) zártudvaros, bd) épülethézagosan zártsorú, be) hátsó telekhatáros, c) a szabályozási tervben meghatározott építési hely szerint változó. Az épület elhelyezése az építési helyen belül 29. § (1) Ahol a SZT-n az építési vonal is rögzítésre került, ott az épület homlokzata teljes egészében az építési vonalon kell álljon, legalább az építési vonal hosszának megfelelı szakaszon. (2) Ahol az építési vonal a telek homlokvonalának teljes hosszában meghatározásra került, ott épülethézag nem létesíthetı. (3) Ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint szabad az épületet elhelyezni vagy bıvíteni az építési helyen belül. Épület elhelyezése az oldalhatáros beépítési módú területen

(3) A telek utcai határvonaláig tartó építési helyen belül megengedett az épület legfeljebb 3,0 m-es elıkertes elhelyezése ott, ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, és a kialakult terepviszonyok azt indokolják. Ez esetben az épülethomlokzat elıtti szakaszon 0,8 m-nél magasabb kerítés nem létesíthetı. Egyéb esetben elıkert csak ott alakítható ki, ahol a SZT azt külön rögzíti. Épület elhelyezése a zártsorú oldalhatáros területen 31. § (1) A zártsorú oldalhatárosbeépítési módú területen az épület egyik traktusa teljes hosszában a közterületi homlokvonalon álljon, másik traktusa az egyik oldalhatáron, kivéve, ha a szabályozási tervlap eltérı építési helyet határoz meg. Ahol nincs külön építési vonal rögzítve, ott épülethézag kialakítható. (2) Az épülethézagra homlokzati nyílászáró akkor nyitható, ha az oldalsó szomszédos telken álló épület: a) meglévı nyílászáróval rendelkezı homlokzatától legalább 4,5 m-es távolság biztosított vagy b) az tőzfalas homlokzati kialakítású vagy c) a szomszédos telek meghatározott építési helyén új épületbıvítmény oldalhatáron kerülhet elhelyezésre, és annak határvonalától számított 6,0 m-es távolság biztosítható. (3) Az oldalhatáros épületszárny elhelyezésénél a 30.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell betartani.

30. § (1) Oldalhatáros épület-elhelyezésnél az épület egyik határfala az oldalhatáron is építhetı, de megengedett az épület oldalhatártól való legfeljebb 1,0 m-es elhelyezése is. (2) Amennyiben a szomszédos, meglévı épület ereszvonala a telekhatáron átnyúlik, ott az épületet legalább 1,0 m-re kell elhelyezni a telek oldalhatárától.

Épület elhelyezése a zártsorú területen 32. § (1) A zártsorú beépítési módú területen az épület közterület felıli épülettraktusát annak homlokzatával a közterületi homlokvonalon úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét telekhatáron csatlakozzon a szomszédos 18

épülethez, kivéve, ahol a SZT épülethézagot határoz meg. (2) A zártsorú zártudvaros beépítési módú területen a közterület felıl az épület mindkét oldalon a szomszédos épülethez tőzfallal csatlakozik és a telek oldalhatáránál és hátsó telekhatárán is tőzfalas kialakítással szabad az épületeket elhelyezni, és az így kialakított épület(ek) belsı udvart határol(nak). (3) A zártsorú hátsó-telekhatáros beépítés esetén az épületet határfalaival a hátsó- és az ahhoz csatlakozó oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0 m-re szabad elhelyezni, a SZT-n meghatározott elıkerttel. Épület elhelyezése az építési hellyel meghatározott, változó beépítési módú területen 33. § Az általános beépítés mód közé nem sorolható, változó épület-elhelyezéső területeken a SZT-n jelölt építési helyen belül kell az épületet elhelyezni. V. EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

(2) Kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át. (3) Meglévı épületben a jármőtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható.

(4) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,0 m-nél nagyobb. (5) Terepszint alatti építmény, támfalgarázs vagy pinceszinti garázs létesítése érdekében a telek szélességi méretének legfeljebb felén a biztonságos behajtás kialakíthatósága érdekében legfeljebb 3,0 m –es elıkert alakítható ki, kivéve, ha az építési vonal a szabályozási terven rögzítésre került. A kiszolgáló épület és a fı rendeltetéső épület szükség esetén tetızettel, építményrésszel összeköthetı. (6) A területen haszonállat tartására szolgáló építmény nem létesíthetı. Meglévı haszonállat tartására szolgáló épület bontása esetén új nem létesíthetı. A kerti víz- és fürdımedencére vonatkozó elıírások 35. §

A kiszolgáló épületekre vonatkozó elıírások 34. § (1) Ahol azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik, megengedett a fı rendeltetéső épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épületként kizárólag (továbbiakban: kiszolgáló épület) jármőtároló, és legfeljebb 3,0 m építménymagassággal létesíthetı.

(1) Kerti vízmedence legfeljebb 0,5 m3 őrmérető lehet, és csak olyan telken létesíthetı, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható. (2) Kerti fürdımedence nem létesíthetı. Épületen belüli fürdı- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthetı, a szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével.

19

A terepszint alatti beépítésre és a terepszint alatti építményekre, pinceszintekre vonatkozó rendelkezések 36. § (1) A telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa. A telek terepszint alatti beépítési mértékébe beszámítandó: a) az épület alatti pinceszint, b) az épületen túlnyúló pinceszint, c) az épülettıl független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény szerkezeti falakkal együtt értelmezett összes bruttó területe. (2) Az épülettel egybefüggıen kialakított szerkezető, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felsı síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t. (3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, a) ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 0,8 m-t (5. számú melléklet 3. ábra), és b) ha a kinyúló pinceszint zárófödéme és a hozzárendezett terep rézsővel kerül kialakításra, melynek rézsőmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy c) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsőmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú. (4) Lejtıs terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 m-t, akkor az 1,0 m-nél magasabb építményrész beszámít a beépítés mértékébe. Az ily módon, részben terepszint alatti építménynek tekinthetı építmény terepcsatakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 1,5 m-nél, kivéve, ha a lejtı

irányú oldalon annak bejárati homlokzata van, melyhez a tereplépcsı, rámpa közvetlenül csatlakozik (5. számú melléklet 4. ábra). Elıírások a kereskedelmi létesítményekre 37. § (1) A területen 50 m2-t meghaladó összesített hasznos szintterületnél nagyobb kereskedelmi rendeltetéső épület vagy önálló rendeltetési egység csak a Vt övezetekben létesíthetı. (2) Kereskedelmi rendeltetéső épület elıtt az elıkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetıépítmény létesítése nem megengedett. VI. A SZABÁLYOZÁSI HATÁRÉRTÉKEKRE ÉS A JÁRMŐELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK A kötelezı zöldfelületi minimum és a hasznos szintterületi mutató elıírásai 38. § (1) A telek legkisebb kötelezı zöldfelületi mértékét az egyes övezeti elıírások rögzítik. (2) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az elıírt legkisebb zöldfelületi érték 25%-át meg nem haladó mértékig. (3) A felszíni parkolóknál alkalmazott mőanyag-gyeprácsos parkoló-felület és a hozzátartozó gyeprácsos útfelület 50%-os mértékben számítható be a zöldfelületi mutató mértékébe. Az így számított zöldfelület mértéke nem haladhatja meg a kötelezıen kialakítandó zöldfelület 25%-át. (4) A tetıkertek zöldfelületi talajvastagság függvényében a

aránya a 4. számú 20

melléklet 4/2.sz. érvényesíthetı a számításánál.

táblázata zöldfelületi

szerint mutató

(5) Az 50 m2 alapterületet meghaladó egybefüggı tetıkert kialakításánál az automata öntözırendszer létesítése kötelezı, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe. (6) A homlokzati zöldfelület akkor számítható be az elıírt zöldfelület mértékébe, ha: a) a befuttatás magassága legalább 6,0 m egyegy homlokzati síkon, vagy támfalon, melynek felfuttatását szolgáló korszerő, tartós szerkezet kerül kialakításra. A támrendszer teherbíró, korrózióálló fém vagy felületkezelt fa szerkezető legyen. Az így kialakított szerkezet homlokzat esetén a növényzet felfuttatásáig a homlokzat szerves részét kell képezze. b) a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága legfeljebb 3 m.

INNEN RÉSZBEN ÁTHELYEZVE INNEN RÉSZBEN ÁTHELYEZVE

(1) A területen nem szabad elhelyezni parkolóterületet, vagy garázst a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. Turistabusz számára parkolóhely nem alakítható ki a terület közterületein vagy telkein. (2) A parkolási igényeket új építés esetén telken belül kell kielégíteni. Ahol a telekre a gépjármővel való bejutás és emiatt ott a parkolás biztosítása a meglévı terepviszonyok vagy meglévı épület miatt vagy forgalomtechnikai okból nem lehetséges, a vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével a parkolás közterületen, vagy megváltással is biztosítható a (3) bekezdésben foglalt kivétellel. (3) A SZT-n a forgalomcsillapított vegyes használatú közterületként jelölt közterületrıl megközelíthetı telkek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti közterületen való parkoló kialakítás csak lakás rendeletetési egység kialakítása vagy lakóépület esetén lehetséges a (2) bekezdés figyelembevételével. Egyéb rendeltetéső épület vagy önálló rendeletetési egység esetén: a) szállásférıhely csak a telken belüli parkolás biztosítása mellett létesíthetı, b) az övezetben megengedett egyéb – vendégforgalommal járó - rendeltetési egység létesítése esetén a parkolást a vegyes használatú területként jelölt közterületeken kívül –, de 500 m-es gyaloglási távolságon belül kell biztosítani. A más telken belüli parkolás biztosítása a területen belül nem megengedett, kivéve, ha a létesítmény(ek) mőködtetése során a parkolási egyidejőség összehangolható, továbbá a létesítmény üzemeltetésének függvényében a más telken való parkolás idıbelisége is biztosítható.

INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE

A jármővek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések 39. §

(4) Meglévı épület rendeltetésének megváltoztatásakor, ha a meglévı épület vagy önálló rendeltetési egység szerint számított eredeti parkoló férıhely nem volt biztosított a telken belül, akkor az új rendeltetés szerinti parkolási mérleg számításánál, csak az eredetihez képest többletnek számított 21

férıhelyeket kell a telken belül utólag biztosítani. (5) Amennyiben a már meglévı épület miatt a személygépjármő tárolás másként a telken belül nem oldható meg, megengedhetı az oldalkert egy szakaszán a lábon álló, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülető kerti tetıvel lefedett felszíni parkolóhely kialakítása, az alábbiak betartásával: a) lefedés a kerítéssel egybeépítetten kerül megvalósításra, és b) legfeljebb a telek oldalhatáránál zárja el tömör falazat, és c) szerkezeti magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, továbbá d) tetıhajlásszöge nem nagyobb 35 º-nál. Az így kialakított fedett parkolóhely bejárata tömör kapuzattal is megvalósítható. (6) A 10 férıhelynél nagyobb telken belüli parkoló csak fásított módon alakítható ki A közterületeken kialakított parkolókat kerítéssel körbekeríteni nem szabad. (7) A zártsorú beépítési módú területen a terepszint alatti parkolólétesítmény kialakításánál megengedett a szomszédos telkek alatti garázsszintek közötti összeköttetés kialakítása, amennyiben: a) a parkolószint önálló szerkezettel kerül megépítésre, és b) az átjáráshoz a szomszédos tulajdonosok ennek szolgalmi bejegyzéséhez hozzájárulnak, és c) a tőzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását adja. VII. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI Területfelhasználás

40. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a településszerkezeti terv és a szabályozási terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait a 2. számú melléklet tartalmazza.

A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek építési övezetei 41. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek építési övezeti besorolását és azok elıírásait a 42-44.§-ok tartalmazzák: a) Kisvárosias lakóterületek - Lk b) Településközponti vegyes területek – Vt

(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek övezeti besorolását és azok elıírásait a 45-46.§-ok tartalmazzák: a) Közlekedési és közmőelhelyezésre szolgáló területek - Kö b) Zöldterületek – Z (3) A kiszolgáló utak célját szolgáló - övezetbe külön nem sorolt közterületekre vonatkozó elıírásokat a 6. §, az azokon elhelyezhetı köztárgyak, közterületi építmények, valamint építménynek nem minısülı egyéb tárgyak elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket a 519. §-ok tartalmazzák. VII/A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Lk jelő Kisvárosias lakóterületek általános övezeti elıírásai 42. § (1) A kisvárosias lakóterület sőrő beépítéső, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kisvárosias lakóterületek - Lk 22

a) Lk-O-25 Kisvárosias, oldalhatáros beépítéső lakóterület b) Lk-O-35 Kisvárosias, oldalhatáros beépítéső lakóterület c) Lk-OZ-45 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítéső lakóterület d) Lk-OZ-50 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítéső lakóterület e) Lk-OZ-60 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítéső lakóterület f) Lk-OZ-65 Kisvárosias zártsorú, oldalhatáros beépítéső lakóterület g) Lk-Zh-65 Kisvárosias, zártsorú, hátsó-telekhatáros beépítéső lakóterület h) Lk-Zu-65 Kisvárosias, zártudvaros beépítéső lakóterület i) Lk-Éh-35 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítéső lakóterület j) Lk-Éh-60 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítéső lakóterület. k) Lk-Éh-75 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítéső lakóterület (2) Az Lk jelő (1) bekezdés a)-k) pontjaiban felsorolt övezetek területén – a 42.§ (4) bekezdés együttes betartása mellett -: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) kulturális célú építmény, d) nem zavaró hatású kézmőipari épület létesíthetı. (3) A fı rendeltetéső lakóépületeken belül, önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátási, b) irodai, c) kulturális célú, d) egészségügyi, e) szállásférıhely funkciók is létesíthetık. A lakófunkción és az a)-e) pontban felsoroltakon kívül egyéb funkció az övezetekben nem létesíthetı. (4) A (2) – (3) bekezdésekben fel nem sorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység - a

42/D.§ (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - az övezetek területén nem létesíthetı, meglévı épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (5) A telkeken új épület csak a közcsatornára való rákötés biztosítása esetén létesíthetı. (6) Az építési hely meghatározására, azon belül az épület(ek) elhelyezésére vonatkozó elıírásokat a jelen rendelet 2833.§-ai határozzák meg. A telken az építési helyen belül több épület is elhelyezhetı. (7) Meglévı telkek összevont telken meghatározott építési el épület, a telkek változtatható meg.

összevonása esetén az is csak a SZT-en helyen belül helyezhetı beépítési ritmusa nem

(8) Már meglévı épület esetén, amennyiben annak beépített területe a 300 m2-t meghaladja, legfeljebb 4 lakás alakítható ki. Egy telken több épület elhelyezése esetén a telken négynél több lakás nem létesíthetı. (9) Legfeljebb egy lakás alakítható ki abban az épületben, melynek a telek beépítési mértékének számításánál figyelembe veendı alapterülete nem haladja meg a 120 m2-t. (10) ÁTHELYEZVE IDE 45.§ (23)-ból Az Lk építési övezetekben: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhetı épület építménymagasságának legnagyobb értékét, a 3. számú melléklet 3/1. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni. Lk Kisvárosias lakóterületek övezetinek magassági elıírásai 42/A.§ 23

(1) Épület kialakítása során a (2)-(5) bekezdésben rögzített magassági elıírások együttes betartása kötelezı. (2) Az épület legnagyobb építménymagassága 5,0 méter.

megengedett

(3) Az épület egy homlokzatának legnagyobb megengedett építménymagassága (F/L értéke) a) általános esetben 5,0 méter b) amennyibenaz épület valamely alaprajzi kiterjedésében az eredeti terep függılegesen mért szintkülönbsége meghaladja az 1,0 métert, egy kiválasztott lejtı felıli homlokzat (lásd. 4. számú melléklet 4/1 táblázat és 7. számú függelék 1. ábra) esetében engedményes érték alkalmazható, mely ba) nem közterület felıli homlokzatnál (lásd. 1. számú melléklet és 5. számú melléklet 5. ábra ) 6,5 méter, bb) közterület felıli homlokzatnál (lásd. 1. számú melléklet és 5. számú melléklet 5. ábra) 6,0 méter. (4) Az épület közterület felıli homlokzatának párkánymagassága (lásd. 1. számú melléklet) sehol sem haladhatja meg a közterület felıli homlokzathoz rendezett végleges terep legmagasabb pontjától függılegesen számított a) 4,0 métert általános esetben; b) az egy kiválasztott lejtı felıli homlokzat (lásd. 4. számú melléklet 4/1 táblázat) esetében az 5,0 métert. (5) A közterület felıli homlokzat (lásd. 1. számú mellékle tés 5. számú melléklet 5. ábra) (3) bekezdés szerinti megengedett legnagyobb építménymagassága (F/L) a 15,0 méternél hosszabb kötelezı építési vonal esetén 0,5 méterrel növelhetı.

Lk Kisvárosias lakóterületek övezetiben az építményszintekre és az épületek terepre illesztésére vonatkozó elıírások 42/B.§ (1) Az épület-elhelyezés során a csatlakozó végleges rendezett terepszint az eredeti terep szintmagasságához képest

a) felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, b) lefelé legfeljebb 1,0 m-rel változhat meg. A telek további tereprendezése során a 22.§ elıírásai tartandók be. (2) A legalsó építményszint padlószintje az eredeti terep szintmagasságánál 1,0 méterrel lejjebb nem kerülhet, melytıl eltérni akkor lehet, ha a geotechnikai szakvélemény kifejezetten mást tart indokoltnak. (3) Épület építményszintjeinek összesített szintterülete (bruttó építményszint terület) nem haladhatja meg a telek beépítési mértékének számításánál, az adott épületre vonatkozóan figyelembe veendı alapterület kétszeresét. (4) A szabályozási terven jelölt „Szintszámkorlátozás területe” jelő területen kizárólag egyszintes épület létesíthetı. (5) ÁTHELYEZVE IDE 45.§ (10)-bıl Jelen rendelet hatálybalépése elıtt már meglévı épület nem beépített tetıterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület hasznos szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték: a) ha a meglévı tetıtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, illetıleg telkenkénti lakásszámot, és b) ha a hasznosítás során a hasznos szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévı tetıtéri kubatúra kihasználásából, illetve a tetıszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetıtéri kubatúrának megfelelı tömegő tetıtéri kialakításból adódik. (6) Az épület egy adott homlokzatán legfeljebb egy 3,0 méter szélességő homlokzatszakaszon létesíthetı kettınél több építményszint számára nyílászáró. (7) Az egy kiválasztott lejtı felıli homlokzat (lásd 7. számú függelék 1. ábra )oromfallal nem alakítható ki.

24

Lk Kisvárosias lakóterületek övezetiben az épületek kialakítására, külsı megjelenésére vonatkozó elıírások 42/C.§ (1) A kilátás biztosítása érdekében az Attila utca mentén / a szabályozási terven jelölt „Kilátás, rálátás védelmével érintett utcaszakasz” jelő utcaszakasz menti ingatlanokon nem haladhatja meg a telek homlokvonalánál a közterület szintmagasságától számított 1,0 métert a) az épület, építmény gerincmagassága, b) a kerítés, támfal, mellvéd tömörkialakítású része, mely fölött legalább 80%-os áttörtség / átlátszóság biztosítandó. (2) ÁTHELYEZVE IDE 45.§ (14)-bıl Az épületek tetıgerinceinek jellemzı iránya: a) zártsorú beépítési mód esetén az utcával párhuzamos, b) oldalhatáros beépítési mód esetén az utcára merıleges, c) zártsorú oldalhatáros beépítési mód esetén az utcai épületszárny párhuzamos, az oldalhatárosan elhelyezett épületszárny az utcára merıleges, d) az utcával párhuzamos traktus esetén az utcával párhuzamos, kivéve, ha az utcával párhuzamos szakasz hossza párhuzamos gerinc kialakítását nem teszi lehetıvé. (3) ÁTHELYEZVE IDE 45.§ (15)-bıl Az utcára merıleges gerincő épületek tetızetét az utca felé kontyoltan vagy oromfalasan szabad kialakítani.* (4) ÁTHELYEZVE IDE 45.§ (13)-bıl Az épület homlokzati kialakításánál a falfelületek és a nyílászárók egymáshoz viszonyított felületi aránya kövesse a területen jellemzı arányokat. (5) ÁTHELYEZVE IDE 45.§ (16)-bıl Épület közterület felöli homlokzatán erkély, zárterkély nem létesíthetı. (6) A tetıszerkezeten/ tetızeten nyílászáró nem létesíthetı a) a közterület felıli homlokzaton, és

b) közterület felıl látható pozícióban (lásd. 1. számú melléklet) bármely egyéb homlokzaton. (7) A tetıszerkezeten/ tetızeten közterület felıl nem látható pozícióban kizárólag fekvı, tetısíkban kialakított nyílászáró létesíthetı. (8) A homlokzati anyaghasználat és színezés szabályai: a) A homlokzatfelületek jellegét / karakterét adó anyag aa) vakolt felület, ab) természetes kı, fa, tégla lehet. b) A meghatározó homlokzatfelületek színezésnél ba) vakolt felületen a fehér és a törtfehér árnyalatai, halvány-drapp színek, bb) kı, fa, tégla természetes színei, alkalmazhatók. c) A homlokzati nyílászárók elsısorban fából kell, hogy készüljenek. d) Mőanyag homlokzati nyílászáró csak kivételesen és nem fehér színben létesíthetı. A homlokzatok kialakítására vonatkozó általános, illetve a védett épületekre vonatkozó különleges szabályok együttes betartása mellett. Lk Kisvárosias lakóterületek övezetiben a kiszolgáló épületekre és melléképítményekre vonatkozó elıírások 42/D.§ (1) A jármőtárolást új épület elhelyezése esetén a fı rendeltetést szolgáló épület tömegén belül javasolt megoldani. Kiszolgáló épületként önálló gépjármőtároló csak a 34.§-ban meghatározottak figyelembevételével helyezhetı el. INNEN ÁTHELYEZVE

(2) A területen a melléképítmények közül nem helyezhetı el: a) kirakatszekrény, b) siló, 25

c) felszín feletti vagy terepszint alatti fedetlen: ömlesztett anyag-, folyadékvagy gáztároló, valamint d) állatkifutó, húsfüstölı, jégverem,. (3) Az övezetek területén nem helyezhetı el az elıkertben, oldalkertben vagy hátsókertben: kiskereskedelmi célú építmény, lakókocsi, fóliasátor. Üvegház csak azon telkek hátsókertjében létesíthetı, legfeljebb 2,0 m-es párkánymagassággal, melyek hátsókertje legalább 2,0 m-es támfallal határolt a hátsó telkek felıl. INNEN ÁTHELYEZVE INNEN ÁTHELYEZVE

INNEN ÁTHELYEZVE

Településközponti vegyes területek általános övezeti elıírásai 43. § (1) A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintő igazgatási, kereskedelmi-, szolgáltató vendéglátó és szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Településközponti vegyes területek – Vt a) Vt-Zu-80/1 Településközponti vegyes, zártsorú zártudvaros beépítéső terület b) Vt-Zu-80/2 Településközponti vegyes, zártsorú zártudvaros beépítéső terület c) Vt-Z-100 Településközponti vegyes, zártsorú beépítéső terület d) Vt-Éh-80 Településközponti vegyes építési hely szerint változó beépítéső terület. e) Vt-t Templom terület

INNEN ÁTHELYEZVE

(2) A Vt jelő építési övezetek területe a településközpont több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó- és a helyi települési szintő közintézményi-, kereskedelmi-, szolgáltató és idegenforgalmat szolgáló épületek, illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál. (4) Telkenként csak egy gépkocsi bejárat építhetı. INNEN ÁTHELYEZVE

.

INNEN ÁTHELYEZVE

Vt jelő

(3) A Vt jelő építési övezetek területén elhelyezhetı: a) közintézmény épület, b) igazgatási épület, c) szálláshely-szolgáltató épület, d) legfeljebb 1000 m2 összesített hasznos szintterülető kereskedelmi rendeltetéső építmény, e) szolgáltató, vendéglátó épület, f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, g) irodaépület, h) egyéb közösségi szórakoztató épület, i) lakóépület, j) parkolóház, mélygarázs, 26

k) nem zavaró hatású kézmőipari építmény, l) turizmussal kapcsolatos építmény. (4) Az övezetek területén a megengedett fı rendeltetéső épületeken belül a fı rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátói, b) kiskereskedelmi, c) irodai, d) szolgáltatási, e) igazgatási, kulturális, mővelıdési és oktatási célú, f) szórakoztatási, g) egészségügyi, szociális, egyházi, h) sportcélú, i) nem zavaró hatású kézmőipari, valamint j) lakás – a 43/B§. (4) bekezdés figyelembevételével – rendeltetési egységek is elhelyezhetık. (5) A (3) – (4) bekezdésekben fel nem sorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység az övezetek területén nem létesíthetı, meglévı épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (6) Az övezetek területén az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület – a terepszint alatt létesíthetı önálló jármőtárolók kivételével – nem helyezhetı el. (7) ÁTHELYEZVE IDE 46.§ (14)-bıl Az övezetek területén a meghatározott melléképítmények közül: a) közmő-csatlakozási mőtárgy, b) kerti építmény, c) kerti vízmedence, d) kerti lugas, lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, e) kerti szabadlépcsı, tereplépcsı, f) zászlótartó oszlop helyezhetı el. (8) ÁTHELYEZVE övezetekben:

IDE 46.§ (15)-bıl

a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhetı épület építménymagasságának elıírt legkisebb és legnagyobb értékét a 3. számú melléklet 3/2. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni. Vt Településközponti vegyes területek övezeteinek magassági elıírásai 43/A.§ (1) RÉSZBEN ÁTHELYEZVE IDE 41.§ (1)-bıl Az építménymagasság értéke egy homlokzaton sem haladhatja meg az övezetben elıírt legnagyobb magasságot. (2) ÁTHELYEZVE IDE 41.§ (6)-ból Zártsorú épületcsatlakozás esetén a) az új vagy átépítésre kerülı épület közterület felıli egy homlokzatának párkánymagassága nem haladhatja meg a szomszédos épület meghatározó párkánymagasságát 0,5 m-rel nagyobb mértékben a csatlakozástól mért 3,0 m-es szakaszon; b) ha az átépítésre kerülıépület párkánymagassága a szomszédos épületnélmagasabb, akkor az eredeti párkánymagasság átépítés esetén megtartható, de tovább nem növelhetı. (3) ÁTHELYEZVE IDE 41.§ (7)-bıl Amennyiben a szomszédos épülethez az épület vagy épületbıvítés nem csatlakozik, a (2) bekezdés szerinti párkánymagasság - a jelentıs terepeltérés miatti magasságkülönbség kivételével – legfeljebb 1,0 m-rel haladhatja meg a szomszédos épületek párkánymagasságát, az építménymagasság és a homlokzatmagasság elıírt értékeinek betartása mellett.

Az Vt jelő építési Vt Településközponti vegyes területek 27

övezeteinek egyéb elıírásai 43/B.§ (1) Az épület meglévı udvara üvegtetıvel lefedhetı az építési helyen belül vagy ahol a szabályozási terv e célból külön azt rögzíti. (2) Mőemlék épület esetén az üvegtetıvel való udvarlefedés során az építészeti értékeket és részleteket figyelembe kell venni. . (3) Az övezetek területén a 7.§ szerinti közhasználat céljára átadott területre vonatkozó szintterületi mutató engedményét a 3. számú melléklet 3/2. táblázat tartalmazza. Közhasználat céljára a (1) bekezdés szerint üvegtetıvel fedett udvar is kijelölhetı, amennyiben az gyalogos-passzázs részét képezi. (4) A szomszédos épületek a földszinten közhasználat céljára átadott területként kialakított passzázzsal összeköthetık a szakhatóság állásfoglalásának tőzvédelmi figyelembe vételével. A közterület felé a földszinten új lakást létesíteni, illetve meglévı helyiség rendeltetését e célra megváltoztatni nem lehet, de meglévı lakás rendeltetése továbbra is megtartható. (5) Az épületek tetızetén álló tetıablak, tetısík ablak a közterület felıli oldalon nem létesíthetı. A belsı udvarra nézıen álló tetıablak kialakítható, mőemlék épület értékeinek védelme érdekében az illetékes hatóság azt megtilthatja. (7)

(8) Új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás csak mélygarázsban, fásított felszíni parkolóban vagy a külön jogszabályban meghatározott távolságon belüli parkolólétesítményben oldható meg a 39.§ figyelembevételével. INNEN ÁTHELYEZVE

INNEN ÁTHELYEZVE

Vt-t jelő Templom terület övezeti elıírásai 44. § (1) Vt-t jelő építési övezet területe templom és kegyeleti emlékek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezet területén temetkezési emlékhely a templomon belüli elhelyezés kivételével - a lakótelkektıl való legalább 50 m-es távolságban létesíthetı.

ÁTHELYEZVE

A közterülettel határos új épületek földszinti homlokzatsávját a közterület felıli oldalon anti-grafiti bevonattal kell ellátni. Már meglévı épület földszinti homlokzatfelületeirıl a tulajdonos a grafiti-festményeket köteles eltávolítani és a földszinti homlokzat felújításakor azt anti-grafiti bevonattal ellátni. IDE 11.§ (3)-bıl

(7) A Batthyány Lajos utca 7 – 21. szám közötti telkek esetén a telek hátsó határán jelölt építési helyen belül – legfeljebb 4,5 m-es szintmagasságú - tetıterasz kialakítható.

VII/B A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI Kö-U Közlekedési célú közterületek övezeti elıírásai 28

45. § (1) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegő jelentıs közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyőlı csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közüzemi közmővek megfelelı elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban elıírt feltételek, jellemzık megvalósítása biztosítható legyen. (3) A területen a közlekedést szolgáló létesítményeken kívül kizárólag a jelen rendeletben a közterületeken megengedett építmények helyezhetık el a 15-15.§ elıírásainak megfelelıen. (4) Az övezetbe tartozó egyes közterületek a 17. §-ban megjelölt szakaszaira vonatkozóan azok átépítése, területükön köztárgyak elhelyezése, növényzet telepítése a 4. § (4)-(5) bekezdés elıírásai szerint lehetséges. (5) Az övezet területén önálló üzemanyagtöltı állomás, illetıleg egyéb gépjármő szolgáltató építmény nem létesíthetı. (6) Az övezet területén a meglévı növényállomány figyelembevételével szabad csak a közlekedés és a közmővek mőtárgyait, jelzıberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni. (7) Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezet területén lévı, a jelen rendeletben védett fasorokra, azok folyamatos karbantartására és szükség esetén a fasor-rekonstrukciókra. (8) A szabályozási terven az övezeten belül meghatározott, kiemelt figyelmet igénylı járdafelületek kialakításának elıírásait a 6. § rögzíti.

Z-FK, Z-KP A fásított közterek, a közparkok övezetei 46. § (1) Az övezetek jellemzıen állandóan zölddel fedett, köztérként, parkként kialakított zöldterületek, melyek közútról, köztérrıl közvetlenül megközelíthetık. (2) A területen a zöldterületek: a) Z-FK Fásított köztér b) Z-KP Közpark. (3) Ha a Z-FK és a Z-KP övezet telekhatára nem azonos az övezethatárral, akkor az övezethatár mentén közterületek közötti telekhatár alakítható ki. (4) Az övezetek területén közutat, gépjármővárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet elhelyezni nem lehet. Kivételesen – amennyiben arra más terület mőszaki okokból nem jelölhetı ki, a közmőrendszerek szükséges építményei elhelyezhetık. (5) A Z-FK övezet területén építményként a) csak mélygarázs vagy támfalgarázsként kialakítható teremgarázs létesíthetı a szabályozási terven e célból meghatározott terepszint alatti építési helyen belül, melynek zárófödémét legalább 50%-ban zöldtetıként kell kialakítani és fenntartani. b) épülethez kapcsolódó, vagy attól legfeljebb gyalogos felülettel elválasztott vendéglátó terasz létesíthetı. Egyéb építmény – a gyalogosközlekedés építményein és a köztárgyakon kívül újonnan nem helyezhetı el. A területek kialakítása, rendezése, köztárgyak elhelyezése csak a 4. § (4)-(5) bekezdése szerinti tervek alapján lehetséges. Z-FK övezet területén kialakult állapotként meglévı korábbi közmőépítmény, épület vendéglátó célra kialakítható a hozzátartozó terasszal együtt, bıvíteni nem lehet.

29

(6) Az Z-FK övezetek területén közhasználat elıl elzárt területet nem szabad kialakítani, a területek nem keríthetık le kerítéssel, a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédı rácsok és korlátok kivételével. (7) A Z-KP közpark területén játszókertet és pihenıkertet szabad létesíteni. (8) A Z-KP övezet területén közhasználat elıl elzárt területet kialakítani nem lehet. (9) A Z-KP övezet területén a környezı épületekhez kapcsolódóan vendéglátó terasz üzemeltethetı, melynek szilárd burkolattal ellátott felülete nem lehet nagyobb 200 m2-nél, burkolatként a környezı közterületek díszburkolata alkalmazandó, azok hiányában azt kertépítészeti tervben kell meghatározni. Az így kialakított vendéglátó teraszokon kiszolgáló építmény, védıernyı szerkezet, lábon álló kerti tetı nem létesíthetı. (10) Az Z-FK és Z-KP övezetben létesíthetı épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Az övezetek területén: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, d) a kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, a 3. számú melléklet 3/3. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni. VIII. INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŐELLÁTÁS ÉS HÁLÓZATOK ELİÍRÁSAI Közmővesítettség, mérnöki létesítmények elhelyezése és kialakítása 47. §ÁTHELYEZVE IDE 9.§-ból (1) ÁTHELYEZVE IDE 9.§ (1)-bıl A területen csak teljes közmővesítettségő telken szabad épületet elhelyezni. (2) ÁTHELYEZVE IDE 9.§ (2)-bıl Amennyiben jelen rendelet hatálybelépése elıtt létesített épület

szennyvizeinek elvezetését szennyvízszikkasztóval oldották meg, úgy haladéktalanula közcsatornába való bekötést meg kell valósítani. (3) ÁTHELYEZVE IDE 9.§ (3)-ból A területen oszloptranszformátor nem létesíthetı, új transzformátor állomást épületen belül vagy a kerítéssel egybeépített trafóházban kell elhelyezni. Közterületi trafó terepszint alatt helyezendı el, amennyiben az mőszakilag nem lehetséges, úgy kertépítészeti eszközökkel való takarását meg kell oldani. (4) ÁTHELYEZVE IDE 9.§ (4)-bıl A területen új légvezeték nem létesíthetı, már üzemelı hálózat csak földkábeles kiépítéssel bıvíthetı, kivéve, ahol a közterület szélessége miatt a közmővezetékek elıírt védıtávolságai a földkábeles kiépítést védelmi eszközök (védıcsı) alkalmazásával utólag nem teszik lehetıvé falban. Házi bekötés csak földkábellel lehetséges. (5) ÁTHELYEZVE IDE 9.§ (5)-bıl A terület közterületeit érintı földkábelek és közmővezetékek elhelyezése során, a közterületi járdák alatti vezetékfektetés után a burkolatot a járda járófelületének teljes szélességében kell helyreállítani. Ahol a kábelfektetés zöldsávot érint, ott a füvesített területszakaszokat gyeptéglával kell helyreállítani. (6) ÁTHELYEZVE IDE 9.§ (6)-bıl Felszín feletti kábelcsatlakozó szekrény vagy mőtárgy nem létesíthetı. (7) ÁTHELYEZVE IDE 9.§ (7)-bıl Amennyiben a felszín feletti berendezés a járda berendezési sávjában nem helyezhetı el, úgy annak helyét meglévı épületben vagy újonnan épülı épületben, illetıleg a közterület felıli kerítésbe építve kell biztosítani. Épületen belüli elhelyezésnél a berendezés megközelítését biztosítani kell. (8) ÁTHELYEZVE IDE 9.§ (8)-ból Közmőmőtárgyak beleértve az elektromos és kábel-szekrényeket, trafókat, átemelıket stb. - a területen csak sötétzöld színőre festhetık, a tőzcsapok, illetıleg gázcsapok jelzése kivételével. 30

szabályzatáról és szabályozási tervérıl szóló rendelet hatálya alá tartozó terület.”

Esztergom, 2005. október 18. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 48. § (1) Ez a rendelet hatályba.

a kihirdetés napján lép

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévı engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell. (3) A SZT-n a 3. § (5 bekezdés e) pontja szerint védelemre javasolt épületek a védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásáig nem bonthatók le, átépítésük, bıvítésük csak értékvédelmi, mőszaki tervdokumentációt is tartalmazó engedélyezési terv alapján lehetséges.

(5) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg Esztergom város egyes területeit érintı változtatási tilalomról szóló, módosított 10/2003. (II.20) esztergomi ör. rendelet melléklete a következı rendelkezéssel egészül ki: „Az Esztergomi Önkormányzat 40/2005.(XI.5.) ör. rendelete Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési

Meggyes Tamás polgármester Dr. Szolnoki Imre aljegyzı A rendeletet 2005. november 5-én kihirdettem: . Dr. Szolnoki Imre Aljegyzı *57/2005.(XII.20.) módosító rendelet **43/2007.(VI.21.) módosító rendelet ***80/2007.(XII.19.) módosító rendelet

Megjegyzés: A Képviselı-testület a 80/2007.(XII.19.) esztergomi ör. rendeletével a 43/2007.(VI.21.) esztergomi ör. rendeletét hatályon kívül helyezte, ezért jelen rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe az eredeti rendelet rendelkezése lépett vissza hatályba.

31

MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 2. SZÁMÚ MELLÉKLET 3. SZÁMÚ MELLÉKLET 4. SZÁMÚ MELLÉKLET 5. SZÁMÚ MELLÉKLET 6. SZÁMÚ MELLÉKLET 7. SZÁMÚ MELLÉKLET 8. SZÁMÚ MELLÉKLET

Fogalom meghatározás Szabályozási tervlap Az övezetekhez tartozó paraméter táblázatok, Az egyéb elıírásokat rögzítı táblázatok Ábrák Önkormányzati elıvásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke Beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke

FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK 4. SZÁMÚ FÜGGELÉK 5. SZÁMÚ FÜGGELÉK 6. SZÁMÚ FÜGGELÉK

7. SZÁMÚ FÜGGELÉK

Országos védelem alatt álló épületek és területek jegyzéke Országosan védett és nyilvántartott régészeti lelıhelyek jegyzéke Helyi védelem alatt álló épületek és területek jegyzéke Helyi védelemre javasolt épületek és területek jegyzéke A felszín feletti közmő-mőtárgyak telepítéséhez szükséges dokumentációk kiegészítı munkarészei Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a volt Zsinagóga környékén a városfejlesztési koncepciónak megfelelıen médiacentrumot kell kialakítani. Kiegészítı és értelmezı ábrák

32

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 1. SZÁMÚ MELLÉKLET FOGALOMMEGHATÁROZÁS Cégér, cégtábla, cégfelirat

Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítı, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületrıl látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.

Elıírt legkisebb telekméret Építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthetı része

Új telek kialakításánál meghatározott legkisebb szélesség, mélység és terület. Az építési hely oldal és hátsókert felıli építési határvonalai és a hátulsó, illetıleg az oldalsóhatárvonal(ak) által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész nem létesíthetı, terepszint alatti építmény, mélygarázs elhelyezhetı. Építési hely terepszint felett Az építési hely elıkerti építési határvonalai – elıkert hiányában a telek homlokvonala – és a is beépíthetı része hátulsó-, illetıleg az oldalsó-határvonal(ak) – utóbbi hiányában a telek oldalhatára – által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész elhelyezhetı, beleértve a szint alatti építményrészeket is. Építési hely kizárólag Az építési hely azon része, mely meglévı védett épület esetén udvarlefedésként beépíthetı, üvegtetıvel beépíthetı része de zárófödém helyett kizárólag üvegfedés alkalmazható. Épülethézag

Zártsorú beépítési módú területen az építési helyen belül oldalsó távolsággal meghatározott, nem beépíthetı, vagy kizárólag terepszint alatt beépíthetı területrész. Épület kereskedelmi célú Az épület kereskedelmi célú hasznos területeinek összege az épület valamennyi szintjén a összesített hasznos parkoló célú helyiségek kivételével. szintterülete Értékvédelem alatt álló Jogszabály (mőemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) épület, terület alapján védett épület, terület. Fényreklám Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés. Vonalszerő fényreklám A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. Fı rendeltetést kiszolgáló A keretövezet vagy építési övezet elsıdleges rendeltetését kiegészítı vagy azt kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú épület. Kiegészítı, illetve kiszolgáló épületnek minısül: jármő (gépkocsi, motorkerékpár, (önálló) épület csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló-építmények (tüzelıanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csőr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsmőhely, mőterem, árusítópavilon, kazánház. Földtakarás, tetıkert Az építmény valamely záró födémén tetıkert céljából létesített talajréteg. Olyan zöldfelület, mely kizárólag gyepesített és az idıszakos gépkocsitárolás, idıszakos Gyeprácsos felület céljából felülete legfeljebb 20 %-ban mőanyagráccsal megerısített, járható felületet alkot. Hasznos szintterület

Hasznos szintterületi mutató

Az OTÉK szerint számított szintterület, csökkentve a) a garázs beállóhely és az annak megközelítésére szolgáló épületen belüli útfelület területével, továbbá b) a tetıterasz, erkély, loggia területével. A telken építhetı összesített hasznos szintterület és a telekterület hányadosa.

Hirdetési és reklámcélú Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítı, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületrıl látható felület szerkezet feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék. Kertépítészeti terv tartalma A kertrendezési tervnek legalább M=1:200-as léptékő tervrajzon tartalmaznia kell: a) geodéziai helyszínrajzot b) favédelmi – fakivágási tervet c) a burkolatok, lépcsık, támfalak és egyéb kerti létesítmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, 33

d) a minimálisan kiültetésre kerülı növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, ezek darabszámát, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével, valamint a mőszaki leírást. tereprendezési tervet az 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén. Olyan gazdasági célú épület, melyben a fı termelı tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik elsısorban a hagyományos kézmővesség termékeinek elıállítására. Az épületben folytatott termelı tevékenység:

Kézmőipari épület

a) hagyományos kézmőipari b) gépesítés nélküli termelıtevékenység, c) kismértékő gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzıen kézmőipari tevékenység. Kialakult állapot

Az építési övezeti elıírásoktól eltérı, a korábbi építési szabályoknak megfelelıen kialakult beépítés.

Kilátópont

Az a közterületi pont, melyrıl vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma).

Kirakatportál

Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata, annak szerkezetével együtt.

Közhasználat átadott terület korlátozás nélkül

céljára Telek közhasználatra idıbeli korlátozás nélkül megnyitott, általában gyalogosforgalom által idıbeli igénybe vehetı része, amelyrıl a tulajdonos és az önkormányzat külön szerzıdést kötnek.

Közhasználat átadott területek korlátozással

céljára Telek közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybevehetı része, mely idıbeli esetben a közhasználat - biztonsági okokból - idıben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási idıben) és amelyrıl a tulajdonos és az önkormányzat külön szerzıdést kötnek.

Közintézmény

Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezıgazdasági és az egyéb rendeltetéső (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket.

Közterület felıli homlokzat

A telek homlokvonalától (közterületi határától), a telek belseje felé számított 10,0 méteres sávba esı épületrészek közterület felıli homlokzata (lásd 5. melléklet 5 ábra).

közterület pozíció

felıl

látható A telekkel határos közterületrıl, illetve a szabályozási terven rögzített Látványpontokból, valamint a Kilátás és rálátás védelmének pontjaiból való láthatóság.

Lakóépület Oromfal Önálló reklámhordozó

Olyan épület, melyben kizárólag, vagy túlnyomórészt lakások vannak. A nyeregtetıs épület végfalának a tetısík és a homokzatsík metszésvonala, illetve a tetıgerinc közötti homlokzata. A kizárólag reklám vagy hirdetés céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet, mely épülettıl függetlenül kerül elhelyezésre.

Párkánymagasság

A homlokzat külsı síkjának és a tetı külsı síkjának metszésvonala.

Portál

Üzlet utcai része (kirakat és bejárat)

Raktár

Javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló helyiség.

Rálátás

Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány.

Reklám

A gazdasági reklámtevékenységrıl szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § -ának b), g) és m) pontjaiban meghatározott burkolt, gazdasági és összehasonlító reklám, továbbá a politikai reklám

Reklámberendezések

Általában a szabadtéri reklámok

Részleges színezés

A homlokzat egészéhez képest egy-egy épületszint, vagy egy-egy rendeltetési egység, üzletrész, portál stb homlokzat-szakaszának eltérı színezése, mely nem azonos az épülethomlokzat egészének egységesen megtervezett, és a terv szerint megvalósult eltérı színezésével.

34

Szabályozási szélesség

Reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetıségét jelzı eszközöket. Nem tekinthetı annak a cégér, cégtábla és cégfelirat. E tekintetben szabadtéri reklámhordozó a) az épületen lévı tetı- vagy homlokzati reklám; b) ablakban, erkélyen elhelyezett, c) tőzfalra erısített, d) ingatlanon, kerítésen, támfalon elhelyezett, udvarban álló, e) épületek között vagy út (tér) felett átfeszített; f) szoborra, hídra, oszlopokra erısített; g) vízfelületre épített vagy állandóan kikötött úszómővön elhelyezett; h) az elızıekben felsorolt összes területen állandóan vagy idıszakosan kiállított, reklámot hordozó jármő; i) szerelt, festett vagy vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító; j) egyedi vagy csoportos, illetve füzér; színes, egyszínő vagy fehér, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére; k) valamint a természetben árucikk formájában kihelyezett tárgy. A közterület (meglévı vagy tervezett) szélességi mérete.

Szabályozási vonal

Telek közterületi határvonala.

Szálláshely-szolgáltató épület

Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelıotthon, kollégium, munkás- és nıvérszállás, fekvıbetegek szállásépülete, szülıotthon, szociális otthon, turistaház, fogadó, panzió, szálloda stb.).

Személygépjármő-tároló

Garázs, kocsiszín.

Támfal

Lejtın a bevágást megtámasztó létesítmény.

Támfalgarázs

Támfalban létesített személygépjármő-tároló (a lejtıs terep hegyfelıli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minısül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.

Teremgarázs

Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterő helység.

Tetıkert

Az építmény felsı födémén kialakított növényzettel fedett terület.

Vegyes funkciójú épület

Több eltérı rendeltetéső rendeltetési egységet magában foglaló épület.

Vendéglátó terasz

Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér

Szabadtéri reklámhordozó

Vendéglátó teraszok A vendéglátó teraszt lefedı árnyékoló-szerkezet, jellemzıen vászon és fémszerkezetbıl árnyékoló berendezései Világító céglogó

A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését, belsı világítással bemutató reklámcélú eszköz.

Zöldfelületi mutató

A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke. A számításnál a zöldfelületnek számított terület legfeljebb 1/3-a lehet nem szilárd burkolattal ellátott terület.

35

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 3. SZÁMÚ MELLÉKLET - TÁBLÁZATOK AZ ÖVEZETKHEZ TARTOZÓ PARAMÉTER TÁBLÁZATOK

3/1. számú táblázat Lk ÉPÍTÉSI ÖVEZET a telek megengedett legkisebb kialakítható Az építési övezet jele

legnagyobb beépítési mértéke

legkisebb

hasznos terepszint alatti szintterületi beépítési mutatója mértéke

zöldfelületi mértéke

az épület megengedett legnagyobb építménymagassága*

területe

szélessége /mélysége

m2

m

%

m2/ m2

%

%

m

Lk-O-25

1500

20/50

25

0,4

35

50

5,0

Lk-O-35

1500

20/50

35

0,6

35

50

5,0

Lk-OZ-45

750

20/40

45

0,75

50

35

5,0

Lk-OZ-50

450

16/30

50 s 60

0,85

55 s 60

30

5,0

Lk-OZ-60

400

16/30

60 s 65

1,0

60 s 65

20

5,0

Lk-OZ-65

300

16/30

65 s 75

1,1

65 s 75

20

5,0

Lk-Zh-65

250

12/17

65 s 75

1,1

65 s 75

20

5,0

Lk-Zu-65

750

20/50

65 s 70

1,1

65 s 70

20

5,0

Lk-Éh-35

750

20/30

35

0,5

40

50

5,0

Lk-Éh-60

300

20/20

60

1,0

65

20

5,0

Lk-Éh-75

300

16/20

75

1,2

75

15

5,0

s saroktelek esetén * a 42.§ (10)-(14) bekezdései szerint •az egy lejtı felıli homlokzat építménymagasságára (F/L értékére), •a közterület felıli és a nem közterület felıli homlokzat építménymagasságára (F/L értékére), valamint • a közterület felıli homlokzat párkánymagasságára vonatkozó elıírások együttes betartásával (lásd a 4. számú táblázatot). 36

3/2. számú táblázat Vt ÉPÍTÉSI ÖVEZET a telek megengedett legkisebb kialakítható Az építési övezet jele

legnagyobb

legkisebb

beépítési mértéke

hasznos szintterületi mutatója

terepszint alatti beépítési mértéke

zöldfelületi mértéke

az épület megengedett legnagyobb építménymagassága*

területe

szélessége/ mélysége

m2

m

%

m2/ m2

%

%

m

Vt-Zu-80/1

750

20/50

80/ 100*

1,5 1,7**

100

0

6,5***

Vt-Zu-80/2

750

20/50

80/ 100*

2,0 2,2**

100

0

10,5***

Vt-Z-100

300

Ka

100

1,5

100

0

5,5***

Vt-Éh-80

1000

Ka

80

2,2

100

10

8,5***

Ka

Ka

Ka

Ka

Ka

Ka

Ka

Vt-t s *

saroktelek esetén a SZT szerint meghatározott külön építési hely üvegtetıvel való lefedése esetén alkalmazható engedményes érték ** közhasználat céljára átadott terület esetén, vagy alkalmazható engedményes érték a 7.§ figyelembevételével. *** a 43/A. § elıírásainak figyelembevételével

Ka – kialakult állapot

3/3. számú táblázat Z ÖVEZETEK Az övezetbe sorolt terület megengedett legnagyobb terepszint hasznos beépítési alatti szintterületi szélessége mértéke beépítési mutatója mértéke m % m2/ m2 %

legkisebb kialakítható Az építési övezet jele

területe m2

legkisebb zöldfelületi mértéke %

Z-FK

KA

-

0 / Ka

-

85

15

Z-KP

1000

-

2

-

0

80

37

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 4. SZÁMÚ MELLÉKLET - TÁBLÁZATOK AZ EGYÉB ELİÍRÁSOKAT RÖGZÍTİ TÁBLÁZATOK

4/1. számú táblázat AZ LK ÖVEZETEKBEN EGY HOMLOKZATRA VONATKOZÓ MAGASSÁGI ELİÍRÁSOK ÖSSZEGZÉSE ÁLTALÁNOS HOMLOKZAT közterület felıli nem közterület homlokzat felıli homlokzat esetén esetén a PÁRKÁNYMAGASSÁG nem haladhatja meg EGY HOMLOKZAT megengedett legnagyobb ÉPÍTMÉNYMAGASSÁGA (F/L értéke) a 15 méter hosszúságot meghaladó kötelezı építési vonal esetén az EGY HOMLOKZAT megengedett ÉPÍTMÉNYMAGASSÁGÁN AK (F/L értékének) KEDVEZMÉNYE

EGY KIVÁLASZTOTT LEJTİ FELİLI HOMLOKZAT közterület felıli nem közterület homlokzat felıli homlokzat esetén esetén

4,0 m

nincs elıírás

5,0 m

nincs elıírás

5,0 m

5,0 m

6,0 m

6,5 m

+05 m F/L érték összesen: 5,5 m

nincs kedvezmény

+05 m F/L érték összesen: 6,5 m

nincs kedvezmény

4/2. számú táblázat TÖBBSZINTES NÖVÉNYÁLLOMÁNY, TETİKERTEK BESZÁMÍTÁSA A ZÖLDFELÜLETI MÉRTÉKBE Az épített szerkezet feletti termıföld rétegvastagsága 20-30 cm termıréteg 30-80 cm termıréteg 80 cm termıréteg felett

A telepíthetı növényállomány szerkezete egyszintes, gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel borított kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállomány háromszintes, gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel képzett növénytelepítés

A tetıkert zöldfelületként kialakított összterületébıl az elıírt zöldfelület számításánál figyelembe vehetı % 20% 40% 55%

38

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 5. SZÁMÚ MELLÉKLET

39

40

41

ÁBRÁK ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET RÖVIDÍTETT ÖVEZETI JELE a területfelhasználási egység jele (Lk) építési övezet (-OZ-35) kódja

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET

1. ábra

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET TELJES JELE Bm B% Szm Hmax Ém Tt Z% Ta%

beépítési mód legnagyobb megengedett beépítési mérték (%) legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) legnagyobb megengedett homlokzatmagasság (általános/lejtı felıli) legnagyobb megengedett (m) építménymagasság (min-max) legkisebb telekterület méret (m2) kötelezı legkisebb zöldfelület mértéke (%) legnagyobb megengedett terepszint alatti

rendezett

Bm

B%

Szm

Ém

Tt

Z%

Lk-OZ-35

Építési övezet, övezet rövidített jele

H max Ta%

Építési övezet OTÉK szerinti jele

2. ábra eredeti max.2,5 m

Ém = adott homlokzat figyelembe veendı építménymagassága rendezett terep < 1:3 rézsőmeredekség Ém

Ém

rendezett terep < 1:4 rézsőmeredekség Ém

<1,50,8 m

rendezett terep >1:3 rézsőmeredekség

eredeti terepfelszín

3. ábra

Ém <1,50,8 m

rendezett terep >1:4 rézsőmeredekség eredeti terepfelszín

42

4. ábra 1,0 m max: 1,5 m

Beépítés mértékébe nem beszámítandó

beszámítandó

5. ábra

a b H1

H2

H1

H3

H2

H1

H3

H2

b a L Homlokzatmagass H1 + H2 2 ág =

L H1 + H2 + H3 3 H3=0 ha a < L/3 és b < 3,0 m H3≠0 ha a ≥ L/3 vagy b ≥ 3,0 m

Homlokzatmagasság =

43

44

45

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 6. SZÁMÚ MELLÉKLET

ÖNKORMÁNYZATI ELİVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE

HRSZ 19837 19838 19839 19840 19843 19844 19841 19842 19829

CÍM Bajcsy-Zs. u. 21. Imaház u. 2/a Imaház u. 2/b Imaház u. 4. Imaház u. 6. Imaház u. 8. Galamb u. 2/b. Galamb u. 2/a. Török I. u. 10.

TÖMBSZÁM 17 17 17 17 17 17 17 17 8

46

ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 7. SZÁMÚ MELLÉKLET BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE HRSZ 19692 19694 19695 19696 19728 19729 19730 19731 19732 19733 19734/1 19734/2 19735 19736 19737 19738 19739 19740 19741 19742 19743 19744 19745 19746 19752 19753 19754 19755 19756 19787 19788 19789 19790 19791 19792 19794 19795 19796 19797

CÍM Szent Tamás u. 13. Szent Tamás u. 9. Szent Tamás u. 7. Szent Tamás u. 5. Vörösmarty u.14. Madách tér 5. Madách tér 3. Vörösmarty u.12. Vörösmarty u. 10. Madách tér 1. Vörösmarty u. 8. Vörösmarty u. 8. Madách tér Vörösmarty u. 6. Vörösmarty u. 4. Vörösmarty u. 2. Vörösmarty u. 2. Bajcsy-Zs. u. 1. Bajcsy-Zs. u. 3. Bajcsy-Zs. u. 5. Bajcsy-Zs. u. 7. Madách tér Bajcsy-Zs. u. 9. Bajcsy-Zs. u. 11. Imaház u. 1. Madách tér 2. Madách tér 4. Imaház u. 3. Bajcsy-Zs. u. 13. Bajcsy-Zs. u. 25. Bajcsy-Zs. u. 27. Bajcsy-Zs. u. 29. Bajcsy-Zs. u. 31. Bajcsy-Zs. u. 33. Bajcsy-Zs. u. 35. Bajcsy-Zs. u. 37. Bajcsy-Zs. u. 39. Bajcsy-Zs. u. 41. Bajcsy-Zs. u. 43.

TÖMBSZÁM 31 31 31 31 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 18 18 18 18 18 10 10 10 10 10 10 9 9 9 9

19798 19799 19800 19801 19804 19805 19806 19807 19808 19809 19810 19811 19812 19813 19814 19815 19816 19820 19821/1 19822/1 19822/2 19834 19835 19837 19838 19839 19840 19841 19842 19843 19844 19846 19847 19848 19892 19893 19895 19896 19902 19903

Bajcsy-Zs. u. 45. Bajcsy-Zs. u. 47. Bajcsy-Zs. u. 49. Török I. u. 2. Batthyány L. u. 1. Batthyány L. u. 3. Álmos u. 3. Álmos u. 5. Batthyány L. u. 5. Batthyány L. u. 7. Batthyány L. u. 9. Batthyány u. 11. Batthyány u. 13. Batthyány L. u. 15. Batthyány L. u. 17. Batthyány L. u. 19. Batthyány L. u. 21. Álmos u. Álmos u. 2/b. Török I. u. 21. Török I. u 21. Bajcsy-Zs. u. 25. Bajcsy-Zs. u. 23. Bajcsy-Zs. u. 21. Imaház u. 2/a. Imaház u. 2b Imaház u. 4. Galamb u. 2/b. Galamb u. 2/a. Imaház u. 6. Imaház u. 8. Galamb u. 8. Galamb u. 6. Galamb u. 4. Attila u. 13. Attila u. 11. Attila u. 7. Attila u. 5. Vasvari P. u. 31. Vasvari P. u. 33.

9 9 9 9 7 7 7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 8 8 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 16 16 16 23 23 23 23 23 23 47

19904 19905 19906 19907 19908 19909 19910 19911 19912 19913 19914 19915 19916 19917/1 19917/2 19918 19919 19920 19921 19922 19923 19924 19925 19926 19927 19928 19929 19932 19933 19934 19935 19936 19937 19938 19940/1 19940/2 19941 19942 19943 19944 19945 19946 19964 19965 19966 19966 19967 19977 19979 19981 19983

Attila u. 1-3. Esze Tamás u. 22. Esze Tamás u. 20. Esze Tamás u. 18. Esze Tamás u. 16. Esze Tamás u. 14. Esze Tamás u. 12. Esze Tamás u. 10. Attila u. 8. Attila u. 8/a. Galamb u. 5. Galamb u. Esze Tamás u. 8. Esze Tamás u. 6. Esze Tamás u. 4. Esze Tamás u. 2. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Imaház u. 10. Imaház u. 10. Imaház u. 12. Galamb u. Szent Tamás u. 1. Szent Tamás u. 2. Szent Tamás u. 4. Szent Tamás u. Esze Tamás u. Szent Tamás u. 6. Szent Tamás u. 8. Szent Tamás u. 10. Szent Tamás u. 10. Szent Tamás u. Esze Tamás u. 4. Szent Tamás u. 6. Szent Tamás u. 4. Esze Tamás u. 16. Szent Tamás u. 2. Esze Tamás u. 18. Vasvári Pál u. 30. Vasvári Pál u. 28. Vasvári Pál u. 12. Vasvári Pál u. 26. Basa u. 23. Basa u. 21. Basa u. 19. Basa u. 17.

23 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 21 21 21 21 21 21 21 21 21 21 21 30 30 30 30 28 28 28 27 28 27 27 27 27

19984 19987 19998/1 19998/2 19989 19990 19991 19992 19993 19995 19996 19997 19999 20001 20007 20008 20010 20012 20013 20015 20018 20019 20020 20022 20023 20056 20057 20058 20059 20060 20061 20062 20063

Basa u. 15. Vasvári Pál u. 10. Vasvári Pál u. 4. Vasvári Pál u. 4. Basa u. 15. Basa u. 13. Vasvári Pál u. 8. Vasvári Pál u. 6/a. Vasvári Pál u. 6. Basa u. 9. Basa u. Vasvári Pál u. 4/a. Vasvári Pál u. 2. Vasvari P. u. 7. Vasvari P. u. 9. Vasvari P. u. 11. Vasvari P. u. 13. Vasvari P. u. 15. Vasvari P. u. 17. Vasvari P. u. 19. Vasvari P. u. 21. Vasvari P. u. 23. Vasvari P. u. 25. Vasvari P. u. 27. Vasvari P. u. 29. Vasvari P. u. 3. Vasvari P. u. 3. Vasvari P. u. 1. Basa utca Basa u. 7. Basa u. 5. Basa u. 3. Basa u. 1.

27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 26 26 26 26 26 26 26 26 26 26 26 26 5 5 5 5 5 5 5 5

48

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 8. SZÁMÚ MELLÉKLET Helyreállítási kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke HRSZ CÍM TÖMBSZÁM 19729 Madách tér 5. 19 19730 Madách tér 3. 19 19732 Vörösmarty u. 10. 19 19738 Vörösmarty u. 2. 19 19743 Bajcsy-Zs. u. 7. 19 19752 Imaház u. 1. 18 19791 Bajcsy-Zs. u. 33. 10 19794 Bajcsy-Zs. u. 37. 9 19807 Álmos u. 5. 7 19809 Batthyány L. u. 7. 6 19815 Batthyány L. u. 19. 6 19816 Batthyány L. u. 21. 6 19837 Bajcsy-Zs. u. 21. 17 19838 Imaház u. 2/a. 17 19842 Galamb u. 2/a. 17 19843 Imaház u. 6. 17 19844 Imaház u. 8. 17 19847 Galamb u. 6. 16 19859 Attila u. 31. 14 19860 Attila u. 33. 14 19861 Attila u. 41. 14 19863 Lépcsı u. 12. 14 19864 Lépcsı u. 10. 14 19868 Lépcsı u. 19. 22 19874 Könyök u. 7. 22 19883 Attila u. 21. 22 19886 Attila u. 22 19895 Attila u. 7. 23 19896 Attila u. 5. 23 19900 Bajnok u. 2. 23 19908 Esze Tamás u. 16. 20 19909 Esze Tamás u. 14. 20 19916 Esze Tamás u. 8. 20 19924 Galamb u. 20 19944 Szent Tamás u. 4. 30 19949 Basa u. 29 19958 Perc u. 28 19960 Nap u. 28 19963 Szent Tamás u. 20. 28 19964 Esze Tamás u. 18. 28

19971 19977 19990 19993 19995 19999 20010 20015 20030 20031 20032 20033 20034 20040 20081 20093 19849/3 19877/1 19917/1 19917/2 20041/2 20066/2

Vasvári Pál u. 18. Basa u. 23. Basa u. 13. Vasvári Pál u. 6. Basa u. 9. Vasvári Pál u. 2. Vasvari P. u. 13. Vasvari P. u. 19. Lépcsı u. 13/a. Lépcsı u. Lépcsı u. Lépcsı u. 11. Lépcsı u. 9. Új u. 5. Lépcsı u. 2/a. Becket T. u. 31. Attila u. Lépcsı u. 23. Esze Tamás u. 6. Esze Tamás u. 4. Lépcsı u. 1/b Becket T. u. 9.

28 27 27 27 27 27 26 26 25 25 25 25 25 25 12 13 16 22 20 20 25 5

49

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK

ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE HRSZ 19740 19741 19743 19744 19794 19804 19810 19814 19931 19839 20099 (20064) 19738

UTCANÉV Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Imaház utca Imaház utca Kálvária Kálvária Vörösmarty utca

HÁZSZ. 1. 3. 7. 7. 37. 1. 9. 17. kápolna 2/b. kápolna stációk 2.

KATEGÓRIA M III M III M III M III M III M III M III M III M III M II M II M II M III

SZÁM 2288 2288 2289 2289 10192 2301 10713 10274 2328 10704 2333 2334 9479

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK ORSZÁGOSAN VÉDETT ÉS NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELİHELYEK JEGYZÉKE MRT SZÁM 8/4,7 8/7 8/4 8/6 8/7 8/8 8/5 8/5 8/5 8/4, 5, 6

LELİHELY HELYRAJZI SZÁMA 19984, 16245/3út, 19930 19742-19745, 19735 19803út, 19804-19821, 20053-20063, 16612-16614 19803út, 19821/1-19834, 19787-19801, 19786út 19905-19942, 19840-19857 19835-19839, 19758/3út, 19750út, 19728-19746, 19752-19756, 19818, 20065-20099, 20001-20052, 19858-19903 19818, 20080-20099, 20072-20077, 19865, 20052út 19858-19903, 20001-20052, 20065-20073, 16216/út, 16211/1,2,4út, 19803út, 16245/2/3út,

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE A HELYI ÖRÖKSÉGVÉDELMI RENDELET ALAPJÁN Városszerkezeti jelentıségő területek: a terület egésze Védett utcaképek HRSZ 19838 19837 19835 19738 19739 19740 19741 19742 19743 19804 19805 19808 19809 19810 19811 19812 19813 19814 19729 19733 19730 19737 19736 19734/1 19732 19731 19728

UTCANÉV Imaház utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Madách tér Madách tér Madách tér Vörösmarty utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca

HÁZSZ. 2/a. 21. 23. 2. 2. 1. 3. 5. 7. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 13. 15. 17. 1. 3. 4. 6. 8. 10. 12. 14.

Imaház utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Imaház utca felé Madách tér felé Madách tér felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé

Védett beépítési vonalak -

A Bajcsy-Zsilinszky utca ÉK-i oldala a Madách tértıl az Álmos utcáig. A 19815, 19816 hrsz-ú ingatlanok Batthyány utcai, valamint a 20062 és 20063 hrsz-ú ingatlanok Basa utcai frontjai. A tervezési terület határát jelentı Batthyány utca túloldalán lévı16227-16229 hrsz-ú ingatlanok Batthyány utcai frontja.

A városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontok - Szent Tamás-hegyi Kálvária elıtt: a kilátás szöge 120° - a Szent Tamás kápolna és környezete

- a Lépcsı utca – Hegytetı utca sarkán: a kilátás szöge 120° - a Vörösmarty utca – Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán: a kilátás szöge 120°

Helyi védelem alatt álló épületek HRSZ 19742 19745 19837 19834 19788 19790 19792 19795 19796 19797 19798

UTCANÉV Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca

HÁZSZ. 5. 9. 21. 25. 27. 31. 35. 39. 41. 43. 45.

19809 19811 19928 19729

Batthyány Lajos utca Batthyány utca Imaház utca Madách tér

7. 11. 12. 5.

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 4. SZÁMÚ FÜGGELÉKHELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE TÖMBSZA 20039 Lépcsı u. 3. HRSZ CIM M 20036 Lépcsı u. 5. 19807 Álmos u. 5. 7 19976 Nap u. 5. 19892 Attila u. 13. 23 19935 Szent Tamás u. 19895 Attila u. 7. 23 19951 Szent Tamás u. 19932 Szent Tamás u. 1. 19799 Bajcsy-Zsilinszky u. 47. 9 19940/1 Szent Tamás u. 10. 20024 Bajnok u. 1. 26 19940/2 Szent Tamás u. 10. 19949 Basa u. 29 19933 Szent Tamás u. 2. 19994 Basa u. 11. 27 19937 Szent Tamás u. 6. 19983 Basa u. 17. 27 19938 Szent Tamás u. 8. 20062 Basa u. 3. 5 20061 Basa u. 5. 5 20060 Basa u. 7. 5 20055 20048 20044 20043 20079 20054 19911 19945 19918 19906 19905 19917/2 19942 19917/1

Becket Tamás u. 1. Becket Tamás u. 14. Becket Tamás u. 16. Becket Tamás u. 18. Becket Tamás u. 20. Becket Tamás u. 3. Esze Tamás u. 10. Esze Tamás u. 16. Esze Tamás u. 2. Esze Tamás u. 20. Esze Tamás u. 22. Esze Tamás u. 4. Esze Tamás u. 4. Esze Tamás u. 6.

5 25 25 25 12 5 20 30 20 20 20 20 21 20

19919 19915 19847 19846 20088 20089 19873 19874 20082 HRSZ

Galamb u. Galamb u. Galamb u. 6. Galamb u. 8. Hegytetı u. Hegytetı u. 2. Könyök u. 5. Könyök u. 7. Lépcsı u. 2. CÍM

20 20 16 16 12 12 22 22 12 TÖMBSZ.

25 25 27 21 29 21 21 21 21 21 21

19823 19822/1 19822/2 20008 20010 20012

Török I. u. 19. Török I. u. 21. Török I. u. 21. Vasvári Pál u. 11. Vasvári Pál u. 13. Vasvári Pál u. 15.

8 8 8 26 26 26

20015 20018 20056 20057

Vasvári Pál u. 19. Vasvári Pál u. 21. Vasvári Pál u. 3. Vasvári Pál u. 3.

26 26 5 5

20007 19999 19968 19966 19965 19998/1 19997 19993 19992 19991

Vasvári Pál u. 9. Vasvári Pál u. 2. Vasvári Pál u. 24. Vasvári Pál u. 28. Vasvári Pál u. 30. Vasvári Pál u. 4. Vasvári Pál u. 4/a Vasvári Pál u. 6. Vasvári Pál u. 6/a Vasvári Pál u. 8.

26 27 28 28 28 27 27 27 27 27

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 5. SZÁMÚ FÜGGELÉK A FELSZÍN FELETTI KÖZMŐ-MŐTÁRGYAK TELEPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓK KIEGÉSZÍTİ MUNKARÉSZEI TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁST IGÉNYLİ DOKUMENTÁCIÓINAK KÖVETELMÉNYEI SZÖVEGES LEÍRÁS TARTALMI ELVÁRÁSA tervezett beruházás elhelyezkedése Általános leírás közterületi beavatkozás milyensége

KÖZTERÜLETI

burkolatot érint zöldterületet érint növénykárt okoz

BERUHÁZÁSOK

aljnövényzet facsonkítás fakivágás

mőtárgy elhelyezés szükséges-e, ha igen, terepszint alatt akkor hol terepszint felett épületen belül épület homlokzaton tervezett helyreállítás milyensége burkolat helyreállítás zöldkár helyreállítás RAJZI ELVÁRÁSOK Általános tartalmi jelmagyarázat, meglévı és tervezett létesítmények feltüntetése, felszínalatti és feletti mőtárgyak jelölése követelmény alkalmazható lépték M 1:1000, 1:4000, Áttekintı helyszínrajz nyomvonal ábrázolás 1:5000 helyreállított felületek jelölése, alkalmazható lépték M 1:500 Burkolatszegélyes helyszínrajz Felszín feletti mőtárgy épület, épület bejáratok, kapubehajtók, alkalmazható lépték M 1:100, 1:50 burkolatszél, járdaszél, sarok esetén elhelyezése esetén beforduló), fák, növények, cserjék, füvesített területek, már meglévı mőtárgyak ábrázolása Telepítési részlet rajzok felszín felett alkalmazott mőtárgy esetén, alkalmazandó lépték M 1:50 annak oldalnézetei, alaprajza kótázva, szín, anyag megjelöléssel, közterületi elhelyezkedés épület feltüntetéssel EGYÉB MELLÉKLETEK típus mőtárgy fotója a HÉSZ-ben lehatárolt fotók a helyszínrıl az épülettel együtt területen belül tervezett mőtárgy esetén

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 6. SZÁMÚ FÜGGELÉK

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a volt Zsinagóga környékén a városfejlesztési koncepciónak megfelelıen médiacentrumot kell kialakítani.

3

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 7. SZÁMÚ FÜGGELÉK KIEGÉSZÍTİ ÉS ÉRTELMEZİ ÁBRÁK

4

5

6