Fogi Színház
Gyermek előadások
2012/2013
Bemutató: 2013. január
Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj, avagy terülj, terülj asztalkám! – magyar népmese sok muzsikával –
Bemutató: 2012. december
Micimackó karácsonya – zenés mesejáték –
Szegény ember: Benedek Gyula Nyakigláb: Ondrik János Csupaháj: virág lászló Málészáj: Boros Ádám Fogadós: Fogarassy András Öreganyóka: Borbáth Ottilia / Szabó Zsuzsa Dramaturg: Bencze Balázs Zene: Rossa László Rendező: Benedek Gyula
E
gyszer élt egy szegény ember, s annak három fia: Nyakigláb, Csupaháj, meg a legkisebbik, a Málészáj. Mikor már a fiúk kiették a vagyonából az öreget, nem volt mit tenni, sorjában elküldte őket, szerencsét próbálni. Az idősebbik fiú az egyéves munkája fizetségéül egy csodatévő asztalkát kapott, amit ha utasított: Terülj, terülj asztalkám!, az asztal megtelt mindenféle finomságokkal. Hazafelé azonban betért egy fogadóba, ahol a gonosz kocsmáros kileste Nyakigláb titkát, s míg ez az igazak álmát aludta, kicserélte a csoda asztalt egy közönségesre. Nyakigláb hiába ment haza boldogan, ez az asztal bizony nem adott ennivalót. Ráadásul jól el is páholták ezért a többiek. Elindult hát Csupaháj is szerencsét próbálni és ő szintén úgy járt, mint a bátyja. Hiába kapott egy olyan csacsit fizetségéül, amelynek csak annyit kellett mondania, hogy: Tüsszents, tüsszents csacsikám!, és abban a szent pillanatban temérdek arany pénzt hullajtott ki. A fogadós éjszaka kicserélte az értékes négylábút. Ezután nem volt csoda, hogy Csupaháj is jól felsült otthon. Így hát, a legkisebbik fiú, Málészáj eredt útnak. Egyéves munkájáért ő is megkapta fizetségét, egy olyan botot, aminek ha azt mondta: Ki a zsákból botocskám!, az jól elnáspángolhatta az illetőt. Hazafelé, a fogadóban, az éj leple alatt, a kocsmáros megint cselre készült, ám Málészáj sem volt rest, azonnal utasította a botocskát, amely máris tette a dolgát. Ennek hatására a fogadós kénytelen volt előhoznia a csodaasztalt és a csoda szamarat is. Otthon persze volt nagy öröm és éhségnek is befellegzett végre. A munkának mindig van eredménye, de ne felejtsük, vigyázni is kell a megdolgozott jussokért! A tanulságos mesében természetesen, végül győz az igazság.
Micimackó: Fogarassy András Tigris: Lénárt László Malacka: Fogarassy Bernadett Kanga: Balázs Andrea Zsebibaba: Fogarassy Gergő Nyuszi: Bárkány Miklós Füles: Fekete István
E
zzel a mesével hamar belefeledkezhetünk az ünnepi hangulatba. Micimackó és barátai együtt ülik körbe a karácsonyfát és együtt örülnek a kapott ajándékoknak. Másnap reggel megkezdődik a vis�szaszámlálás: pillanatokon belül beköszönt a Szilveszter és az Újév, amikor az erdőben megkezdődnek a bajok! Nyuszi bulit szervez, de Micimackóék folyton megzavarják az előkészületeket. Nyuszi méregbe gurul és azzal fenyegetőzik, hogy elköltözik a Pagonyból. Természetesen ennek egyetlen erdőlakó sem örül. Tanakodnak, hogy vajon mivel bírhatnák maradásra Nyuszit, amikor is nagyszerű ötlet pattan ki a fejükből. Mindenki tesz egy újévi fogadalmat, mindenki megpróbál az új esztendőben megszabadulni egy-egy rossz tulajdonságától, hogy Nyuszi kedvében járjon. Igen ám, de vajon milyen lesz az a Százholdas Pagony, ahol Malacka hetvenkedni kezd, hogy leplezze bátortalanságát, ahol Micimackó fogyókúrázni kezd és rá sem néz többé a mézre és ahol Tigris nem ugrál és bugrál többé?...
A
svéd kormány 1906-ban pályázatot hirdetett egy olyan ifjúsági olvasókönyv megírására, amelyből a gyermekek szórakoztató módon, mégis hitelesen ismerkedhetnek meg a környezettel, az állat- és növényvilág szépségeivel. Így született meg Nils Holgersson, a törpévé varázsolt kisfiú története, aki vándorútra kel a vadludakkal. Nils teljesen hétköznapi kisfiú, eltekintve attól a rossz tulajdonságától, hogy rendszeresen kínozza családi gazdaságuk állatait. Amikor egy napon a szülei elmennek otthonról, egy kismanó bukkan fel, akit Nils ugyancsak elkap és kínozni kezd. A manó hiába rimánkodik, Nils nem engedi szabadon. Gonoszsága elnyeri méltó büntetését: a manó törpe méretűvé varázsolja, és ettől kezdve megérti azt is, miről beszélnek az állatok. Amikor Nils rájön, hogy korábbi gonoszságai miatt a háziállatok nagyon dühösek rá, elmenekül előlük. Házuk felett vadludak repülnek el és Nils csatlakozik hozzájuk Márton lúddal és Pocokkal együtt, mellyel kezdetét veszi csodálatos utazása a vadludakkal. Izgalmas kalandjaik során megtanulja szeretni, tisztelni az állatokat és a természetet.
Selma Lagerlöf azonos című regénye nyomán írta és rendezte: benedek gyula
Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal – zenés mesejáték – Nils Holgersson: vinyarszki jános / boros ádám Pocok: szabó zsuzsa Akka: Benedek Gyula Szmörre a róka: Fogarassy András / Lénárt László Pelyhecske: Fogarassy Bernadett Márton lúd: ondrik jános / Bárkány Miklós Zene: rossa lászló Dalszöveg: Lénárt László Az előadás megvalósítása azért is különleges, mert a digitális vetített képi világ keveredik a csodálatos jelmezek, a valódi díszlet és az élő szereplők világával. Ezt fűszerezi Rossa László svéd és ír népdalokból írt csodálatos zenéje.
Grimm-testvérek meséje nyomán
Az ördög három aranyhajszála – zenés mesejáték – Szegény legény: VinyArszki Janó / Ondrik Janó Kevély király: Benedek Gyula / Presits Tamás Ördög: Fogarassy András / Lénárt László Az ördög öreganyja: Borbáth Ottilia / Szabó Zsuzsa Királylány: Fogarassy Bernadett / Presits Bernadett Molnár kisfiú: Fogarassy Gergő Molnár kisbaba: Fogarassy Dávid továbbá: Révész, Első őr, Második őr, Molnárné, Szegény asszony Zene: Rossa László Dalszöveg: Bencze Balázs
H
ajdanában, réges-régen egy szegény asszonynak fiacskája születik. Megjósolják róla, hogy amint a fiú felcseperedik, elveszi a király lányát feleségül. Hamarosan a király fülébe is eljut a hír, aki dúl-fúl mérgében és mindent elkövet, hogy a jóslat ne teljesülhessen be. Végül a fiút azzal a lehetetlennek tűnő feladattal bízza meg, hogy hozza el az ördög három aranyhajszálát a királyi udvarba. Hogyan jár túl az ördög eszén a bátor legény és hogyan fordul szerencsére a sorsa? Ezt meséli el a Grimm-testvérek meséje nyomán készült érdekes, izgalmas, vidám zenés színdarab.
BÁLINT ÁGNES
A Futrinka utca lakói – zenés mesejáték élő szereplőkkel és bábokkal – Sün Sámuel: Benedek Gyula / Pozsgai Zoltán Morzsa kutya: Bárkány Miklós Cicamica: Schupp Gabriella / Vanya Tímea / Fogarassy Bernadett Liba Leontin: Borbáth Ottilia / Szabó Zsuzsa Sompolyogi róka: Presits Tamás / Ondrik János / fogarassy andrás Böbe baba: Presits Bernadett / Gerencsér Alexandra Bábok: Egerentyűné, Egerentyű úr, Egér gyerekek, Füles Bagoly, Varjú uraság Zene: Rossa László Hangszerelés: Rossa Levente Dalszöveg: Bencze Balázs Báb- és jelmeztervező: Várady Zsóka Rendező: Szőlősi Zoltán
B
álint Ágnes nagyszerű remekművét – melyen generációk nőttek fel – most élő szereplőkkel színpadon is láthatják a gyerekek. Találkozhatunk régi kedvenceinkkel – Morzsa kutyával, Cicamicával, Sompolyogi rókával és a többi kedves ismerőssel –, melyek most életre kelnek, önfeledt vidámságot lopva mindannyiunk szívébe. A zenés, vidám mesejáték felhőtlen szórakozást kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A mindig kedvesen morgolódó Morzsa kutya mellett megelevenednek Futrinka utca karakteres lakói. Liba Leontin aki Sün Sámuel szerkesztőségében dolgozik, az Egerentyű család, akiknek kiszemelt helyére költözik a kényes Cicamica, a bájos esetlenke Böbe baba és a szélhámos Sompolyogi róka. A mesejáték bonyodalma akkor kezdődik, amikor a békés Futrinka utcába beköltözik Cicamica, és Sompolyogi ármánykodására kolbászból fonat magának kerítést. A mese végén persze mindenre fény derül és ki-ki levonhatja a tanulágokat.
A
rthur király és a legendás kardjának történetét van aki ismeri, van aki nem, de majdnem mindenki hallott már a legendás királyról, minden lovagok legnemesebbikéről. De hátha nem is egészen úgy esett minden, ahogy a régi krónikák feljegyezték. Mi van, ha nem is Arthur volt az igazi hős? Mi van, ha minden másképp volt? És hogy jön a képbe Morgana, a gonosz varázslónő, meg az ecetes hal? Talán minden csak azért történt így, mert Arthur nagyon szerette mondogatni kedvenc szólását: „ha nem, hát nem”... Történetünk a középkorban játszódik, annak is a legizgalmasabb „közepében”. Igazi lovagokkal, igazi várkisasszonnyal, igazi kardokkal és igazi középkori dalokkal, amiket középkori lantokon és kobzon játszanak az igazi zenészeink a darab kiséreteként.
Lovagmese A gyáva lovag története: avagy ha nem, hát nem!
Arthur: Ondrik Janó / Vinyarszki Janó Bárd: Fogarassy András Ginevra várkisasszony: Fogarassy Bernadett / Gerencsér Alexandra Merlin, Rabló: Benedek Gyula Morgana varázslónő: Szabó Zsuzsa továbbá a Tabulatúra reneszánsz zenekar zenészei.
Télapó karácsonyi rénszarvasa – karácsonyi zenés mesejáték –
Rudolf: Vinyarszki János Zoé: Presits Bernadett / Gerencsér Alexandra Mikulás: Presits Tamás Mikulás manója: Boros Ádám Nyíl: Ondrik Janó / Pásztor Máté Viharella: Balázs Andrea / Szumelidisz Krisztina
R
udolf a kis rénszarvas piros orral születik, emiatt társai sokat csúfolják. Már-már elbújdosna a világ elől, amikor barátokra lel, akik nem bántják azért, mert más mint a többiek. Barátai segítségével legyőzi, sőt jószívűvé változtatja Mikulás ősi ellenségét Viharellát. Hóvihar miatt csak ő vezetheti a Mikulás szánhúzóit, mivel sokat csúfolt orra messzire világít. A karácsonyt így megmentik és a kis rénszarvasból hős lesz.
P
án Péter, ha ezt a címet leírjuk, szinte már nem is kell hozzá semmiféle magyarázat, ajánlószöveg. A klasszikus gyermekirodalom egyik halhatatlan, költői remeke a felnőni nem akaró Pán Péter története. Ez a mese azért marad örök klasszikus, mert a minden emberben kitörölhetetlenül megbúvó, élő vágyat testesíti meg: a visszavágyást a gyermekkor csodákkal, kalandokkal teli világába. Wendy Darling egy teljesen átlagos londoni családban él két öccsével, édesanyjával és jóravaló, de pipogya hivatalnok édesapjával. Pán Péter egy elvarázsolt egzotikus helyen lakik, Sohaországban. A titok, hogy ott soha nem lesz felnőtt. Péter tud repülni és minden napja csupa tömény kaland, mert van egy jó kis csapata az Elveszett fiúk, akikkel együtt harcolnak a gonosz kalózok ellen. Nem csoda, hogy Wendy és testvérei boldogan csatlakoznak hozzá és együtt indulnak Sohaországba. Itt aztán pompás és önfeledt kalandokat élnek át, csakhogy Péter eddigi hűséges kísérője, a piciny Csingiling féltékeny lesz Wendyre és ebből is támad bonyodalom. A fiúk legnagyobb ellensége Hook kapitány, Hook kapitányé pedig a krokodil, aki követi őt szárazon és vízen...
Harmath Imre – Lénárt László
Pán Péter – mesemusical J. M. Barrie színdarabja nyomán – Pán Péter: boros Ádám Wendy: Schupp gabriella / Spergel Anna Mrs. Darlin: Fogarassy Bernadett Mr. Darling: Fogarassy András Hook kapitány: lénárt lászló John: BáRKÁNY MIKLÓS / ondrik janó Michael: Pozsgai Zoltán / Beszterczey Attila továbbá Csingiling, Mr. Smee Zene: Harmath Imre Dalszöveg: lénárt lászló Díszlet: Halász g. péter Rendező: Molnár csaba
Andersen – Harmath – Lénárt
A kis hableány – gyermekmusical – Hableány: Fogarassy Bernadett / Presits Bernadett Erik herceg: Presits Tamás / pozsgai zoltán Sebastian: Lénárt László / Bodrogi Attila Ursula: Borbáth Ottilia / Balázs Andrea Ficánka: Fogarassy András / boros ádám Vízikirály: Zsolnay András / Benedek Gyula Zene: Harmath Imre Versszöveg: Lénárt László Jelmez: Várady Zsóka Átdolgozta: Fogarassy bernadett Rendezõ: Nádházy Péter
A
ndersen gyönyörû történetét biztosan sokan ismerik már filmek bõl, de a víz alatti világot, valamint Ariel és a herceg történetét talán most láthatjátok elõször zenés színpadon. Ariel, a kis hableány apja, Triton király víz alatti birodalmában él, de minden gondolatával az emberek közé vágyódik. Kis barátjával és egyben cinkostársával, Ficánkával megpróbálnak minél többször felúszni a vízfelszínre, hátha látnak valami érdekeset az emberek világából. Egy alkalommal nagy vihar támad és egy emberekkel teli hajó a vihar markába kerül. Ariel kimenti a hajón utazó Erik herceget és attól fogva menthetetlenül beleszeret, csak a hercegre tud gondolni minden pillanatában. Az eseménynek Sebastian, a rák is tanúja lesz, aki megpróbálja lebeszélni a lányt erről az „ostobaságról”. A kis hableány tudja, hogy álmai hercegéhez csak úgy kerülhet közel, ha alkut köt a gonosz tengeri boszorkánnyal, Ursulával. Arielnek a hangját kell adni azért, hogy cserébe lábakat kapjon a tengeri boszorkánytól, ráadásul, ha Erik herceg nem csókolja meg naplemente előtt, akkor Ariel örökre Ursula rabszolgája lesz. A történet jellegzetes meseszövést mutat, a gonosz a végén megbűnhődik, a jók pedig boldogan élnek.
B
álint Ágnes tüneményes meséjét a gyermekközönség a Fogi Színház elôadásában láthatja színpadi, zenés változatban. A mese a kutya–macska barátságra épül. Irma néni és Károly bácsi két elkényeztetett cicájukkal, Lukréciával és Szerénkével éli mindennapjait egy falusi házacskában. A két macska rendkívül lusta és szemtelen, ezért Károly bácsi nem kedveli őket túlságosan. A gond akkor kezdődik, amikor Lukrécia belefekszik Károly bácsi karosszékébe. Innentől kezdve Károly bácsi nagyon vágyik már egy harcias kutyára, aki megnevelné a macskákat. Ekkor érkezik Frakk, akit Károly bácsi egyik volt osztálytársától kap, és aki rövid időn belül a macskák réme lesz. A történet fordulatokban gazdag, kacagtató vidám, és közben rendkívül tanulságos is, minden korosztálynak felhőtlen szórakozást ígér.
Bálint Ágnes – bor viktor – lénárt lászló
Frakk, a macskák réme – zenés mesejáték – Frakk: Fogarassy András Károly bácsi: Zsolnay András / benedek gyula / Kiss Gábor Irma néni: Borbáth Ottilia Lukrécia: Balázs andrea / Vanya Tímea Szerénke: Fogarassy Bernadett / Presits Bernadett Micike, Bizsu: schupp gabriella / Szabó Zsuzsa Rendezô: Kiss Gábor
Fekete István – bor viktor – lénárt lászló
Vuk – gyermekmusical –
Vuk: Pintér Gábor Attila Karak: Benedek Gyula Csele, a rókalány: Presits bernadett / Fogarassy Bernadett Vahur: Bodrogi Attila / Bárkány Miklós Cin – Nyau: Szabó Zsuzsa / Balázs Andrea Sut: Lénárt László / fogarassy andrás Rendezô: Nádházy Péter
V
uk, a kis róka történetét kísérhetjük végig a színházunk új, látványos és zenés feldolgozásában. Fekete István jól ismert regényét már láthattuk rajzfilmen és más színházak színpadain. Ez az újabb feldolgozás nem tér el a hagyományoktól, de mégis sok új dallal és játékkal kedveskedik mindenkinek. A mese egy kis róka kalandos életéről és mindennapi megpróbáltatásairól szól. Ő Vuk. Egyik este Vuk apja vadászni indul, hogy zsákmányt szerezzen családjának. A kicsi Vuk is menne apjával vadászni, de apja ezt még a kora miatt nem engedi meg Neki. Kis hősünk viszont roppant kíváncsi, így titokban apja nyomába ered, egy kis béka hamar eltereli a figyelmét, akit üldözőbe vesz. Ez idő alatt édesapja a legveszélyesebb helyre megy, a simabőrű házához, akinek Vahur kutyája kiszimatolja Kagot és követi hazáig a búvóhelyre. Vahúr letámadja Vuk családját és senki sem marad életben. Kis Vukra nagybátyja, a jóságos és tapasztalt Karak talál rá és veszi szárnyai alá. Vuk egy alkalommal a Símabőrű házához megy és találkozik Cselével a csinos rókalánnyal. Vuk és Karak kiszabadítják. Karakot lövés éri, meghatóan búcsúzik el a földi léttől, hogy az örök vadászmezőkre lépjen. Vuk és Csele megfogadják, hogy családot alapítanak és a rókák nemzetségét nem hagyják kiveszni. Fekete István legnépszerűbb regényét minden korosztálynak bátran ajánljuk.
A
televízióból jól ismert egyfejû sárkány, a jóságos Süsü kel életre a szín padon, hogy barátjával, a királyfival járja végig kalandos útját. „Útitársuk” a sok nagyszerû sláger és – remélhetôen – a gyerekek szüntelen nevetése. Süsü a híres egyfejű, egy jóindulatú sárkány, akit eredeti hazájában, a többfejű sárkányok földjén gyakran kigúnyoltak egyetlen feje miatt. Süsü egy légynek sem tudna ártani, így az ellenséget is inkább meggyógyította, amiért apja a Sárkánykirály mérgében kitagadta. Süsütől az emberek eleinte rettegnek és azt hiszik, hogy a királykisasszonyt jött elrabolni. Szerencsére összetalálkozik a kóbor királyfival az Utilapúbirodalom legkisebb fiával, akivel életre szóló barátságot kötnek. Süsü és a királyfi látszatpárviadalt vívnak a királyi udvarban a királylány kezéért, amit előzetes megbeszélésük szerint Süsünek kellene megnyerni, ám Süsü elárulja magát, így végül a királyfi veszi feleségül a szépsé-ges királykisasszonyt. Süsü is ott marad a várban és mindenki megszereti, kikiáltják a királyság fő-fő mindenes sárkányának. Süsü bájos alakja vajszívével és kétbalkezességével elbűvöli a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Csukás István – Bergendy István
Süsü, a sárkány – zenés mesejáték – Süsü: Fogarassy András / Lénárt László Királyfi: Presits Tamás / Frech Zoltán / pozsgai zoltán Királylány: Fogarassy Bernadett / Presits Bernadett Öreg király: Kiss Gábor / benedek gyula Dadus: Borbáth Ottilia / szabó zsuzsi / Balázs Andrea Kancellár: Bárkány Miklós Szénégető/Cölöpverő: boros ádám / Bodrogi Attila Díszlet–jelmez: Zeke Edit Rendezô: Schlanger András
Grimm testvérek meséje nyomán
Suszter és a karácsonyi manók – zenés mesejáték mikulásra és karácsonyra – Suszter: Benedek Gyula / Fogarassy András Suszterné: Borbáth Ottilai / Fogarassy Bernadett Zizi Manó: Balázs Andrea / Szabó Zsuzsi Prüsző Manó: Szilvássy Janó / Ondrik Janó Csálé Manó: Boros Ádám
S
zegénységben, de szeretetben telnek Marci bácsi és Matild néni napjai. Marci bácsit valaha a vidék legjobb, legkeresettebb suszterének tartották. Ám mára már annyira elszegényedtek, hogy éppen csak egy cipőre való bőre maradt. Ekkor toppan be a házukba három kis manó, akik az éjszaka leple alatt elkészítik Marci bácsi helyett a cipőt. Másnap reggel az öregek nem hisznek a szemüknek. Nem akarják elhinni a csodát. A cipőt a Nagyságos Virgonc Elemér Úr veszi meg, aki olyannyira elégedett, hogy bőségesen megfizeti az árát. Így már két cipőre való bőrt tud venni Marci bácsi. Amint éjfélt üt az óra, a manók ismét megérkeznek, elkészítik a cipőket, és ez így megy egészen addig, amíg Matild néni tanácsára meg nem lesik, ki a titkos jótevőjük. A manócskák közül Csálé egy kicsit rövidlátó, Prüsző állandóan tüsszög – persze zsebkendő híján mindenhová – és Zizinek bizony szerteágazóak a fogacskái. Karácsony este van. Matild néniék már tudják, hogy melyik manócskát mivel lepjék meg, hiszen mindenképpen viszonozni szeretnék a jóságukat. A feldolgozás klasszikus formában mutatja be a gyerekeknek – karácsonyi hangulattal fűszerezve – ezt a tanulságos,megható és mégis vidám, kacagtató mesét.
A
történet főhőse Pali, aki kishúgával éli a kisgyermekek minden napi életét. Elérkezik a december 6.-a. Reggel a gyerekek vidáman kutatják a csizmájukat, hogy mit hozott nekik a télapó. Pali egy csodálatos Ezüstmackót kap, húga Fruzsi egy babát. Fruzsi azonban hamar elszomorodik, mert ő is olyan mackót szeretett volna, mint amilyet a testvére kapott. Pali elhatározza, hogy meglepi testvérét és a – Hóember tanácsára – felkerekedik, hogy elmenjen a Hóemberek falujába a Télapóhoz és kér tőle még egy Ezüstmackót. Útja során rengeteg kalandba keveredik, barátra lel a Medve személyében, együtt megleckéztetik a Rókát és számtalan élményben lesz része. Természetesen találkozni fog Télapóval is, akitől megkapja az áhított ajándékot és Karácsony estére haza is érnek. A mese a néző elé tárja a Karácsony hangulatát vidámsággal, zenével, felhőtlen szórakozást garantálva gyereknek és felnőttnek egyaránt.
Pintér Gábor Attila
Ezüstmackó – gyermekmusical a határtalan testvéri szeretetről Mikulásra és Karácsonyra – Pali: PINTÉR GÁBOR ATTILA / VINYARSZKi JANÓ Fruzsi: PRESITS BERNADETT / FOGARASSY BERNADETT Télapó: BENEDEK GYULA / PRESITS TAMÁS Hóember: FOGARASSY ANDRÁS / PINTÉR GÁBOR Bagoly: LÉNÁRT LÁSZLÓ Róka: ONDRIK JANÓ Medve: PRESITS TAMÁS Díszlet: Halász G. Péter Rendező: Fogarassy András
Milne – Karinthy – bor – lénárt
Micimackó meséi – gyermekmusical – Micimackó: Bodrogi Attila / Fogarassy András Róbert Gida: Boros Ádám / VINYARSZKi JANÓ Malacka: Fogarassy Bernadett Füles: Fogarassy András / fekete istván Tigris, Nyuszi: Lénárt László / Bárkány Miklós Kanga: Szabó Zsuzsa / Balázs Andrea Zsebibaba: Fogarassy Gergő Díszlet: Halász G. Péter Rendezõ: Nádházy Péter
E
bájos mesét bizonyára minden kisgyermek ismeri már, de most végre színpadon is életre kel e csodás történet, melyben találkozhatunk Micimackóval, Malackával és a Százholdas Pagony többi lakójával.
H
ófehérke romantikus történetét mindenki ismeri, fülbemászó melódiával fûszerezve humorral, amin jól szórakozhat felnõtt és gyerek egyaránt. Csak a varjú és a bagoly elégedetlen, akik úgy figyelik a történetet a történetben, mint a két öregúr a Muppet Show-ból. Aztán õk is dalra fakadnak és táncra perdülnek mint a többiek. A mostoha gonosz, a vadásznak puskája van, a törpék heten vannak, a hõs királyfi egy kicsit ügyfogyott, de a csókja segít, ahogyan egy mesében illik, aztán jöhet a dínom dánom lakodalom seje-huja haj!
Grimm – Albert – Barabás – Lõrinczy
Hófehérke meg a törpék – meseoperett – Hófehérke: Fogarassy Bernadett / Presits Bernadett Mostoha: Igaz Tünde / Nyáry Detti / vanya tímea Vadász, Szundi, Hapci: Fogarassy András / Bodrogi Attila Királyfi Ármin, Varjú Virgil, Vidor és Szende: Presits Tamás / Pille Tamás Bagoly Bódog, Morgó és Tudor: Albert Péter / Pille Tamás Tükör Igaz Tünde továbbá Kuka, Nyuszi, Mókus, Õzike, Gerle Zene: Barabás Árpád Versek: Lõrinczy Attila Díszlet: Iszlay Zsolt Báb és jelmez: Harák Judit Rendezõ: Pille Tamás
Mujahid Zoltán – Lénárt László
Az Oroszlánykirály meséje – gyermekmusical – Szimba: hompok tamás / Pintér Gábor Attila / ondrik jános Nila: Presits Bernadett / fogarassy bernadett Fuga: Fogarassy András / Bodrogi Attila Scar: Lénárt László / fekete istván Toccata: Bárkány Miklós / Szõlõsi Zoltán Mufasa, Hiéna: Pintér Gábor / Presits Tamás / Benedek gyula Dalszöveg: Lénárt László Jelmez: VÁRADy zsóka Koreográfia: Fogarassy András Afrikai népmesét színpadra alkalmazta: Fogarassy bernadett Rendezõ: Nádházy Péter
A
z Oroszlánykirály meséjét lehet, hogy sokan ismerik már rajz filmrõl. Most azonban a történet eredetijét láthatjuk, mely szereplõiben hasonló, mégis egy kicsit más. Megismerkedhetünk az afrikai szavanna állatvilágával és zeneszerzõnk vadonatúj, remekebbnél remekebb slágereivel, melyeket az előadáshoz komponált. A történet egy kis oroszlán kölyökkoráról és felnőtté válásáról szól. Egy napon gonosz nagybátyja, Scar egy szurdokba csalja Szimbát és játszópajtását Nilát, mert tudja, hogy arra fog vágtatni egy gnú csorda. Mufasa, fia segítségére siet. Bár Szimbát megmenti, ő maga áldozattá válik. Scar elhiteti a kiskölyökkel, hogy ő a tragédia okozója és azt tanácsolja Neki, hogy fusson el és soha többé ne térjen vissza. Szimba menekülés közben találkozik össze a két hihetetlenül bájos figurával, a varacskos disznóval és barátjával, akikkel együtt nőnek fel. Nila megkeresi Szimbát, megérteti Vele, hogy a trón csakis őt illeti meg, és nem felelős apja haláláért. Elindul barátaival és leszámol Scarral és a hiénák csapatával. Szimba hazája újra jó „mancsok” közé kerül, minden kivirágzik, és az állatok újra boldogok lesznek.
K
elemen király palotájába sorban érkeznek a kérők, ám a kevély Anna királykisasszony mindegyiket kikosarazza. Ekkor érkezik meg Roland király – a szomszéd birodalom ura – akit a királykisas�szony, szakálla miatt Rigócsőr királynak nevez el. Kelemen király látja, hogy leánya mennyire hiú, csak a szépség és az öltözködés érdekli. Így megfogadja, hogy hozzáadja a lányát az első jöttmenthez, aki az útjába akad. Ekkor Roland király koldusnak öltözve ismét bekopogtat a palota kapuján, Kelemen király pedig állja a szavát, leányát hozzáadja a koldushoz. Anna királykisasszony hiába kérleli édesapját, hiába fogadkozik, ideje megleckéztetni a lányt. Hogyan ismeri fel Anna királykisasszony az igazi értékeket, hogyan válik érző, igaz szívű dolgos leánnyá? Ezt meséli el Grimm-testvérek világhírű meséje, amelyből nem hiányozhatnak a tréfás, jókedélyű elemek sem. A kikosarazott kérők Eldoradó Eduárdó és Dölazész végig kacagtatják a nézőket, miközben próbálják megszerezni a mesés királyi vagyont, persze ügyefogyottságuk okán nem sok sikerrel. Ez a klasszikus mese mindenkit elvarázsol egy olyan világba, ahol a szerelem és a becsület a mindennapok alapvető eleme.
Grimm – Divinyi – Rossa
Rigócsőr király – zenés mesejáték –
Rigócsôr királyfi: Presits Tamás Királylány: fogarassy Bernadett Kelemen király: Benedek Gyula Bolond: vinyarszki janó Dada: borbáth ottilia Dölaz/ész: Fogarassy András Eldorádo Eduárdó: Lénárt László Zene: Rossa László Színpadra alkalmazta: Divinyi Réka Rendezô: Fogarassy András
Jókai Mór – Rossa László – Lénárt László
Szaffi – népzenés gyermekszínmû – Botsinkay Jónás Presits Tamás/pINTÉR GÁBOR ATTILA Szaffi Presits Bernadett/Fogarassy Bernadett Czaffrinka anyó Borbáth Ottilia Kormányzó Bodrogi Attila/FOGARASSY ANDRÁS Puzzola a szolgája BENEDEK GYULA/Fograssy András Loncsár papa Lénárt László és a „cigányzenekar” Zene: Rossa László Dalszöveg: Lénárt László Díszlet: Halász G. Péter Színpadra alkalmazta: Benedek Gyula Rendezõ: nádházy péter
J
ókai Mór történetét, mely a török korban játszódik, a gyerekek már rajzfilm alapján megismerhették. Most színházunk elõadásában láthatják népzenés formában Szaffi és Botsinkay Jónás történetét. Jónás, akit mutatványos cigányok neveltek fel, miután felcseperedik, vissza akarja szerezni õsi birtokát. Ekkor még nem sejti, hogy egy török basa, Szaffi apja, a Botsinkay birtokon rejtette el kincseit. A mesébõl a szerelem sem hiányozhat, a sok móka és kacagás, valamint félreértések sorozata után, a két fiatal egymásba szeret. Ezt a gyönyörû mesét, melyet magyar népzenei elemekkel gazdagítottunk, ajánljuk minden kicsi és nagyobb gyermeknek.
E
bájos mesét bizonyára minden kisgyermek ismeri már, de most végre színpadon is életre kel e csodás történet, melyben találkozhatunk a bájos kis őzikével és barátaival, természetesen sok-sok zenével. Gyerekeknek és felnőtteknek is egyaránt jó szórakozást kínál. A mese annyiban tér el az eredetitől, hogy Bambi nem veszíti el az édesanyját, hanem megmenti. Így a tragédia helyett igazán bájos, megható a történet, mely minden gyermeket jó érzéssel tölt el.
Harmath – Lénárt
Bambi
– gyermekmusical ––
Bambi: Vinyarszki janó / boros ádám Sutácska: Fogarassy Bernadett / presits bernadett Bónó: lénárt lászló / illyés lénárd / ondrik janó Bambi anyja: vanya tímeA / balázs andrea Nyuszi: Boros ádám / beszterczey attila Mókus: bárkány miklós / Szabó zsuzsa Zene: ifj. straub dezsõ Rendező: jancsó sarolta
Swift – barabás – lénárt
Gulliver – népzenés gyermekszínmû – Gulliver: Presits Tamás / Tûzkõ sándor Lilliputi rendőrfőnök, Óriás Király: Lénárt László / Bodrogi Attila Lilliput Királya, Óriás tudós: Pille Tamás / Deák Csongor Lilliputi Királylány, Óriás Királylány, Óriás Királynő hangja: Presits Bernadett / Nyáry Bernadett Delidél Herceg, Lilliputi Hoppmester, Óriás Hoppmester: Bárkány miklós Zene: Barabás Árpád Versek: Lénárt László Díszlet: Pille Tamás Maszkok: Bródy Vera Munkácsy-díjas Bábok: Koós Iván Kossuth-díjas, érdemes művész Rendezte: Pille Tamás
J
onathan Swift világhírű regényét eredetileg felnőtteknek szánta mintegy politikai provokációnak. Mára már Gulliver utazásai igazi mesés csodavilág! Koós Iván Kossuth-díjas bábtervező bábjai és Bródy Vera Jászai- és Munkácsy-díjas művész maszkjai könnyedén varázsolják a nézőket Lilliputba és az Óriások földjére. Amíg Lilliput földjén Gullivert emberi alakban láthatjuk, Lilliput lakói pedig bábokként jelennek meg, addig az Óriások földjén Gulliver lesz báb és az óriások pedig maszkot viselő színészek. Indulhat a kaland Lemuel Gulliver hajóorvossal, aki hajótörést szenved, így kerül Lilliput földjére, ahonnan hazajutását nehezíti a különös lakók ostoba belharca. Alig, hogy megmenekül-e különös szigetről, újabb csodával találja szemben magát a szintén nem túl barátságos óriások földjén. Kalandos és varázslatos játékunk végén főhősünk sorsa, ahogyan az illik itt is jóra fordul.
R
omhányi József a gyermekek és a felnôttek körében is közked velt meséjét a Fogi Színház elôadásában elõször láthatja a gyermekközönség színpadi, zenés változatban. Bubó doktor, Ursula, Csôrmester és Teknôc Ernô figurája régóta ismert alakjai a mai magyar meseirodalomnak, akik most teljes embernagyságban elevenednek meg elôttünk.
Romhányi József – Bor viktor
Dr. Bubó – zenés rímes mesemusical – Dr. Bubó: Pintér Gábor / Benedek Gyula Ursula: Balázs Andrea / Borbáth Ottilia Csôrmester: Fogarassy András / Fekete István Teknôc Ernô: ondrik janó Férfi színész: Lénárt László / Bárkány Miklós (Jaguár, Vadkan, Víziló, Oroszlán) Színésznõ: Fogarassy Bernadett / szabó zsuzsi (Vaddisznóné, Szarka, Loló Brigitta) Díszlet: Halász G. Péter Színpadra alkalmazta: Rigó Béla, Romhányi Ágnes Rendezô: Kiss Gábor
Csukás István – Bergendy István
Süsü, a várvédő – zenés mesejáték –
Süsü: Frech Zoltán Öreg király: benedek gyula Kiskirályfi: vinyarszki janó Dada: Fogarassy Bernadett Torzonborz király: Fogarassy András Kém: Bárkány Miklós Torzonborz katonája: boros ádám Díszlet–jelmez: Zeke Edit Rendezô–dramaturg: Mészöly Gábor
A
z első rész folytatása: Békésen telnek Süsü napjai a csaknem néptelen királyi várban, miközben Torzonborz, fekete király alattomos támadásra készül „félelmetes” serege élén. A maroknyi várvédô csapat végveszélybe kerül, ám Süsü egyedül is felveszi a harcot...
A
Százholdas Pagony lakói a húsvét megünneplésére készülnek. A csekélyértelmű medvebocs, valamint barátai – a nyughatatlan Tigris, a félénk Malacka, az orrát lógató Füles és persze Zsebibaba – már alig várják a húsvéti mulatságot. Az ünnepség megszervezésére természetesen Nyuszi vállalkozik... Régi barátaink mellett főszerepet kap a barátság, a szeretet és az ünnep összes öröme is. A bonyodalom azzal kezdődik, hogy Füles elveszíti a farkára kötözött húsvéti tojásokat, ami persze nagy hiányosságot jelent egy Húsvétot megünnepelni szándékozó kis csapat számára. Kezdetét veszi a tojások felkutatása, mindez olyan formában, hogy Nyuszinak a fülébe ne jusson. Malacka kavicsokkal próbálja pótolni a húsvéti tojásokat, persze Nyuszit nem lehet átverni. A végén minden jóra fordul, a tojások előkerülnek, és kezdetét veheti a nagy húsvéti tojásvadászat.
Húsvéti készülődés
a Százholdas Pagonyban – húsvéti zenés mesejáték – Micimackó: BÁRKÁNY MIKLÓS / fogarassy andrás Malacka: gerencsér alexandra / fogarassy bernadett Tigris: lénárt lászló Füles: fekete istván Zsebibaba: vinyarszki janó Nyuszi: lénárt lászló Zene: Rossa lászló dalszöveg: lénárt lászló Díszlet: Halász G. Péter Jelmez: Várady Zsóka
A
mesék birodalmában milyen izgalmasak a különböző színű kukák, azaz dehogy kukák! – Fém Feri, Papír Pali, Üvegénia, Barnaüveg Balambér, Poli Eszter lakóházai. És Komposzt anyó... Mindenki várja az újrahasznosulás nagy eseményét, kivéve Üvegéniát és Fém Ferit, akik titokban szerelmesek. De nem sokáig vágyakozhatnak, mert Veszélyes Valér birodalmából megszökik Hipollónia és Elemér, hogy bosszút álljon száműzetésükért és tönkretegyék a szép világot. Üvegénia hiszékenységét használják fel, miután elfogták és megkötözték Fém Ferit és Poli Esztert. De sikerül kiszabadítani magukat Poli Eszter áldozata árán és túljárnak Hipollónia eszén, aki mérget akar önteni a zöld világra. Izgalmas kalandok után végül Komposzt anyó segítségével Zöldhajú, a természet tündére rendet teremt,. A mese fordulatos eseményeit még izgalmasabbá teszik a remek dalok, Radványi Balázs (Kaláka) szerzeményei. Mese és tanulság, fontos fogalmak és gyakorlat elsajátítása a mese és színház varázsa révén. Ez a Kukacsoda mesedarab. Előadás után interaktív játékkal megerősítést kapnak a látottak, hallottak.
Hedry Mária – radványi balázs
Kukamese – zenés mesejáték – Fém Feri – fém hulladék: Ondrik János Üvegénia – fehér üveg: Schupp Gabriella / Fogarassy Bernadett Polieszter – műanyag flakon – balerina: Gerencsér Alexandra / Fodor Judit Balambér – színes üveg (Unicumos üveg): Virág László Papír Pali – papírhulladék: Bárkány Miklós / Pásztor Máté Komposztanyó – zöldhulladék: Borbáth Ottilia Hipollónia – mérgek: Vanya Timea / Somody Ildikó Elemér – használt elem: Boros Ádám / Vinyarszki János Zene: Radványi Balázs Dalszövegek: Hedry Mária Díszlet – jelmez: Kalácska Gábor Rendező – koreográfus: Fogarassy András
új ifjúsági előadás! Harsányi Gábor – gyarmati istván – siliga miklós
Pesti srácok – musical két részben –
Gréti Pászthy Viktória / Lakatos Dóra / Borszéki Éva Zoli Vanya Róbert Lali Szatmári Gábor Ági Bodnár Vivien / Márton Fruzsina Levi Galát Norbert Demi Ondrik János Szuzi Bódi Beáta / Bódi Renáta Jojó Kristóf Dániel Bobó Kránicz Richárd Vezér Ott József Sutyi Kázmér Tamás Atya Solti János / Tar Zoltán Mester Harsányi Gábor Mósel bácsi Nyári István Sugica Szalavári Andrea Sminkecske Görög Hajnalka Kellékecske Kaszás Csenge Gengszterek Bata A. János, Virág László, Bodnár Vivien Zenei vezető: Bősze Csilla Koreográfus: Hajdu Anita Játékmester: Dózsa László érdemes művész Rendező: Harsányi Gábor érdemes művész
Fiatal leendő művészek fekszenek a földön, valahol egy lepusztult kultúrházban. Gólyatáborban vannak és készülnek az egyetemi bemutatkozó előadásra. Várják a színész tanárt, aki eldönti, hogy alkalmasak-e a pályára. Egy történetet kell eljátszaniuk az 56-os forradalom főbb eseményeiről. Hirtelen egy rablóbanda csap le rájuk. A szomszédos bankot kirabolták és most a rendőrség elől menekülve túszokat szednek. A fiatal művészek helyzete életveszélyessé válik, az életükért kell játszani. A sok zenével, énekkel, tánccal fűszerezett musical nemcsak jó szórakozást nyújt, hanem tanít, nevel, valamint óriási meglepetéssel zárul.
Fogi színház produkció
szervezés
Fogarassy András Telefon: +36 (20) 934-1117 E-mail:
[email protected]
www.fogiszinhaza.hu
