BÉKÉS MEGYEI HUNYADI JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 63. OM azonosító: 028376
„Fogd a kezem!” EGYMI INTÉZMÉNYEGYSÉG ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA
„Csak fogd a keze m, és vezess! A többit üsse kő!” (A. A. Milne: Micimackó)
Tartalom 1.
A „Fogd a kezem!” óvodai pedagógiai program meghatározó jogi szabályai .......................... 5
2.
Tantervi alapelvek.............................................................................................................. 5
3.
Nevelési alapelvek, értékek, célkitűzések............................................................................. 5
3.1.
Bevezető........................................................................................................................ 5
3.2.
Gyermekkép, óvodakép .................................................................................................. 6
3.3.
Óvodakép ...................................................................................................................... 6
3.4.
Az óvodai nevelés alapelvei ............................................................................................ 6
3.4.1.
Az óvodai nevelés célja ............................................................................................... 7
3.4.2.
Iskolára felkészítés célja .............................................................................................. 7
4.
Nevelési feladatok, tevékenységek ...................................................................................... 7 Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei, a megvalósulás színterei ................................ 7
4.1. 4.1.1.
Egészséges életmód alakítása....................................................................................... 7
4.1.1.1.
A gondozás és egészséges életmódra nevelés célja .................................................... 7
4.1.1.2.
Feladataink az egészséges életmód kialakításában ..................................................... 8
4.1.1.3.
Az egészséges életmód alakításának területei ............................................................ 8
4.1.2.
Közösségi életre történő felkészítés, érzelmi nevelés és szocializáció ............................. 9
4.1.3.
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ...................................... 10 Az óvodai élet tevékenységformáinak megvalósulása ..................................................... 10
4.2. 4.2.1.
Játék ........................................................................................................................ 10
4.2.2.
Verselés, mesélés...................................................................................................... 11
4.2.3.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ....................................................................... 12
4.2.4.
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ........................................................................ 13
4.2.5.
A vizuomotoros készség fejlesztésének feladatai......................................................... 14
4.2.6.
Mozgás .................................................................................................................... 15
4.2.7.
A külső világ tevékeny megismerésének megvalósulása .............................................. 16
5.
A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység .......................................... 18
6.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése................. 18
6.1.
Logopédia.................................................................................................................... 18
6.2.
Mozgásfejlesztés .......................................................................................................... 18
6.3.
Habilitáció-rehabilitáció................................................................................................ 18
6.4.
Autizmus spektrum zavarral élő gyermekek fejlesztése ................................................... 19
6.5.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység............. 19
6.6.
A testi fejlődés elősegítése ............................................................................................ 19
7.
Közösségi életre való felkészítés ....................................................................................... 19
7.1.
Az óvodai közösségi nevelés alapelvei........................................................................... 20
7.2.
Az óvodai közösség nevelés céljai ................................................................................. 20
7.3.
Az óvodai közösségi nevelés feladatai ........................................................................... 20
7.4.
Az óvónő közösség alakító munkája .............................................................................. 20
7.5.
A közösségfejlesztés munkaformái ................................................................................ 20
8.
Az óvodai élet megszervezésének elvei ............................................................................. 20
8.1.
Személyi feltételek ....................................................................................................... 20
8.2.
Tárgyi feltételek ........................................................................................................... 20
8.3.
Az óvodai élet megszervezése ....................................................................................... 21
8.4.
Napirend...................................................................................................................... 21
9.
A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formai, a továbbfejlesztés lehetőségei ..... 21
1. A „Fogd a keze m!” óvodai pedagógiai program meghatározó jogi szabályai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
368/2011. évi kormányrendelet
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelvéről
15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
22/2013. (III.22.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet / Óvodai nevelés országos alapprogram
Rosta Katalin: ADD A KEZED! Fejlesztő program gyógypedagógiai óvodák számára (1997) című, az OKI által minősített program
2. Tantervi alapelvek A terápiás gyógypedagógiai célrendszer és a korrektív, kompenzáló, terápiás iskolai műveltségtartalom, tevékenység, eszközrendszer megfogalmazásában primátussal bíró szempontok:
Az sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egyéni, speciális szükséglete. Ez jelenti a tanulók egyéni, személyes érdekeinek figyelembevételét, az egyéni fejlesztés lehetőségének biztosítását.
A fentiek befolyásolják, meghatározzák az általános műveltség és „szakműveltség” tartalmát, amelyek realizálása a tantárgyi, valamint az egyéni fejlesztési programokban (rehabilitáció, habilitáció) reprezentálódik.
3. Nevelési alapelvek, értékek, célkitűzések 3.1. Bevezető Óvodánk 2014 szeptemberében kezdte meg működését egy óvodai csoporttal, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény részeként. Az óvodai csoportba a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján nyernek felvételt azok a sajátos nevelési igényű, két és fél éves életévüket betöltött gyerekek, akik képességeik életkori átlaguknak megfelelő szintjét, csak speciális nevelési keretek közt érhetik el. Speciális feladatot jelent a beszéd, a mozgásbeli elmaradás, a szobatisztaság hiánya, tanulásban- illetve értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztése, és az autizmus. A csoportban életkorilag és sajátos nevelési igény alapján heterogén az összetétel. A csoport kis létszáma lehetővé teszi az egyéni szükségletek maximális figyelembe vételét. Nevelési programunkban figyelembe vesszük a Köznevelési törvényen túl, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját, és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Mindezeket, a gyermeki jogok, és az egyenlő hozzáférés figyelembe vételével, a
helyi sajátosságoknak megfelelően és a gyógypedagógiai hagyományokra támaszkodva igyekszünk megvalósítani. 3.2. Gyermekkép, óvodakép A köznevelési törvény biztosítja, hogy minden sajátos nevelési igényű gyermek, születésétől fogva támogató segítséget kapjon. Olyan segítséget, amely hatékonyan segíti elő szervezete érését, integratív funkcióinak kibontakoztatását. Ehhez gyógypedagógiai, orvosi és pszichológiai segítségre is szüksége van. Ezen segítségekkel, a sajátos nevelési igényű gyermek könnyebben illeszkedik be a közösségbe, és saját képességeinek megfelelően tud fejlődni. A családokkal együttműködve, az ő nevelési tevékenységüket kiegészítve és segítve, szeretnénk olyan gyerekeket nevelni, akik -
aktívak, érdeklődőek, szívesen tevékenykednek testileg, lelkileg megfelelően fejlődnek jól érzik magukat társaik, nevelőik között szociális kapcsolataik bővülnek saját magukhoz képest folyamatosan fejlődnek környezetükkel tudnak kommunikálni önkifejezésre képesek, társaikkal és a felnőttekkel
Igyekszünk, mind a gyerekeknél mind a felnőtteknél olyan légkör kialakítására, amely sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb előítéleteknek helyet nem ad. 3.3. Óvodakép Óvodai csoportunkban, igyekszünk olyan légkört kialakítani, ahol a gyermek, a szülő és a pedagógus partnerként dolgozik együtt. Befogadó, barátságos, és biztonságos légkörben kívánjuk a gyermekeket nevelni. Célunk a partneri elégedettség folyamatos növelése, hosszútávon pedig feladatunk az esélyegyenlőség lehető legszélesebb fogalmi jelentésének megvalósítása. A gyermekek szocializációját a társas viselkedés megtapasztalásával, gyakorlásával kívánjuk elősegíteni. 3.4. Az óvodai nevelés alapelvei - Alapvető tevékenységforma a játék, ami a fejlesztő tevékenység alapja, eszköze és módszere - Folyamatosság és állandóság biztosítása - Inger gazdag környezet biztosítása - Meglévő képességekre alapozott fejlesztő munka - Egészséges, harmonikus személyiségfejlődés elősegítése - Szeretetteljes légkör - Önállóság biztosítása - Én tudat kialakítása - Önfegyelem, szabálytudat fejlesztése
3.4.1. Az óvodai nevelés célja - Harmonikus személyiség fejlesztés - Testi, szociális, és értelmi érettség egyéni szinthez mért fejlesztése - Támogató, szeretetteljes légkör megteremtése 3.4.2. Iskolára felkészítés célja - a gyermekek rendelkezzenek alapvető testi fejlettséggel - a pszichikus folyamatok fejlettségével - a tanulási képességek megfelelő szintjével - legyenek szociálisan fejlettek az iskolai életre A sajátos nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl, az óvoda törekszik: -
speciális módszerek, sérülés-specifikus terápiák alkalmazására a kognitív funkciók és a gondolkodási képességek fejlesztésére a verbális és nonverbális kommunikáció kialakítására, fejlesztésére támaszkodik a korai fejlesztés tapasztalataira és gyakorlatára igazodik a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üteméhez
4. Nevelési feladatok, tevékenységek 4.1. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei, a megvalósulás színterei 4.1.1. Foglalkozások heti rendszeressége:
4.1.2. Egészséges életmód alakítása 4.1.2.1. A gondozás és egészséges életmódra nevelés célja A gyermek szervezetének védelme, a gyermek gondozása, a család életformájának alakítása, életmódbeli szokások kialakítása, felvilágosító munka az egészségre ártalmas
szenvedélyekről, (dohányzás) a test és lélek harmonikus fejlődésének biztosítása, higiéniai szokások kialakítása, a mozgáskészség fejlesztése, mindezek a szülőkkel szorosan együtt működve. 4.1.2.2. Feladataink az egészséges életmód kialakításában A csoportban az életritmus a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. Az életmód, a helyes életritmus, a jól szervezett napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, és ez a gondozás fontos feladata is. 4.1.2.3. Az egészséges életmód alakításának területei Gondozás A gyermekek különböző óvodai közösségekből, családokból érkeznek hozzánk, ezért szokás rendszerük eltérő. Elsődleges feladatunk az egységes szokás- és szabályrendszer kialakítása, az egyéni eltérések figyelembe vételével. Célunk az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözés, a betegség megelőzés és az egészségme gőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. Az egészséges környezet biztosítása A csoportszoba kialakításánál arra törekszünk, hogy biztosítsuk az egészséges életmódra nevelés céljainak eléréséhez szükséges tárgyi feltételeket. A tárgyi környezetet úgy alakítjuk, hogy könnyen áttekinthető, akadálymentes, biztonságos legyen és segítse, motiválja őket a tevékenységek pontos végrehajtására. A gyermekeket abban segítjük, hogy tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában dolgozók viselkedése. Önkiszolgálás Az önkiszolgálási tevékenységeknek, mivel a gyermek életének szerves részét képezik, fontos szerepük van a gyermekek önállóvá válásában, és fejleszti önmegismerésüket, énképüket. Mivel gyermekeink sajátos nevelési igényű gyermekek, fontos, hogy türelmes, kiegyensúlyozott, segítő légkört teremtsünk e tevékenységekhez. Testápolás A fejlesztési terület célja, az életminőség javításán túl, a gyermekek képességeihez mért legnagyobb mértékű önállóság elérése. A gyermekek egészségének védelmében, fontos feladatunk a tisztálkodás igényének kialakítása. Öltözködés Az önálló öltözködésre nevelés kiemelten fontos, hiszen a gyermekek többsége súlyos mozgáskoordinációs zavarral küzd. A felöltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerint segítséget adunk. A gyermekeket, az időjárásnak megfelelő, réteges öltözködéshez szoktatjuk. -
Étkezés
Az étkezés kulturált lebonyolítása, az egészséges életvitel kialakítása fontos feladatunk. Az evőeszköz, pohár használat, a kulturált étkezés feltételeinek biztosítása, a korszerű, egészséges táplálkozás megismerése, fontos a gyermekek számára. Pihenés A pihenés fontos szerepet kap az óvodás gyermek napirendjében. Pihenés előtt a pihenő szoba szellőztetése, pihenés alatt a csend és nyugalom, fontos a gyermekek számára. Elalvás előtt a mese, vagy zenehallgatás oldja a gyermekekben felhalmozódott feszültséget. Mozgás, testi nevelés A gyermekek napi levegőztetése megoldott az intézmény udvarán. Séták alkalmával szintén megoldható a mozgás és levegőzés a gyermekek részére. 4.1.3. Közösségi életre történő felkészítés, érzelmi nevelés és szocializáció A megismerés, az intellektuális gazdagodás, az erkölcsi fejlődés és viselkedés szabályozása az érzelmeken keresztül szervezhető meg, kiegyensúlyozott légkörben. Az érzelmi nevelés során fontos, hogy a gyermek tanulja meg megismerni önmagát, szűkebb és tágabb környezetét, sajátítsa el az együttélés szabályait. Fogadja el a másságot a beszédben, szokásrendszerben. Vegye észre, és becsülje meg az emberi értékeket. Az érzelmi nevelés célja, olyan biztonságos, szeretetteljes környezet megteremtése, ahol az érzelmi biztonságot nyújtó gyógypedagógus, óvodapedagógus, pszichológus, és a pedagógiai munkát segítő személyek példaadásukkal, és segítségükkel elősegítik a fogyatékos gyermekek önbizalmának erősödését, a társas kapcsolatok kialakulását. Feladatainkat akkor tudjuk sikeresen végrehajtani, ha az egész dolgozói közösség egyetért a célokkal, ezek elérése érdekében szoros kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel, és kommunikatív a szülőkkel. Beszoktatás Óvodai csoportunkban speciális helyzetet teremt az a tény, hogy most induló csoportról van szó. A gyerekek különböző helyekről jönnek, így a beszoktatásnak nagy jelentősége van. Fokozottan törekszünk az érzelmi biztonság, a derűs légkör kialakítására, így a gyermekeket nem egy időben fogadjuk, hanem a szülőkkel való megbeszélés után, folyamatosan. Igyekszünk a gyermekekről informálódni, a családban betöltött helyéről, szokásairól, a fogyatékosság tényének családban történő elfogadásáról. A beszoktatás feladata a türelmes, szeretetteljes, empátiás kapcsolatok kialakítása, az egyéni igények elfogadása, az otthonosság érzésének kialakítása. A családdal való együttműködés, az anyás beszoktatás növeli a gyermek biztonság érzetét. Szocializáció Barátságos, otthonos, szeretetteljes, elfogadó légkör biztosítása. Pedagógus – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolatának emocionális erősítése. Közös élmények, tevékenységek szervezése.
4.1.4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. A nevelőtevékenység egész folyamatában jelen van. Az anyanyelvi nevelés során az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel valósul meg az óvodai munka során. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban áll az anyanyelv és kommunikáció fejlődésével. Az értelmi nevelés, változatos tevékenységeken keresztül, életszerű he lyzetekben, játékosan valósítható meg. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetében való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges. A valóság felfedezése során, pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Megismeri a szűkebb, tágabb környezet, a szülőföld az ott élő emberek, hagyományok, szokások, és a tárgyi kultúra értékeit. Célunk, a beszédkedv felkeltése, a beszéd értés és észlelés fejlesztése, az összefüggő beszéd kialakítása, a tevékenység végzés során szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, okokozati viszonyok felismerése és megfogalmazása a gyermekeknél. 4.2. Az óvodai élet tevékenységformáinak megvalósulása 4.2.1. Játék A játék nem csupán szabadidős tevékenységet jelent, hanem a gyermek elsődleges tevékenység formáját is. A játék ismeretszerző funkcióval bír, nélkülözhetetlen a beszédfejlesztésnél, a mozgásnevelésnél, a finommotorika és a kognitív funkciók fejlesztésénél, mint módszer és mint játék. Gyermekeink esetében gyakori jelenség a játéktevékenységben is megjelenő perszeveráció és a játéktípusok jelentkezésének késése. Folyamatos motiváció szükséges, meg kell tanítani őket a játékeszközök adekvát használatára. Az óvodai napirend szervezésében alapvető szempont a spontán játék lehetőségének biztosítása. A játékra nevelés együttjátszást, együttes cselekedtetést jelent, ahol a gyógypedagógus szerepe jelentős. Játék közben lehetőség nyílik a gyermek mozgásigényének kiélésére éppen úgy, mint a különböző eszközök, anyagok megismerésére. Alkalmat ad arra, hogy a veszélyérzettel nem mindig rendelkező gyermek megtanulja, hogy vannak balesetveszélyes helyzetek, megismerje lehetősége korlá tait, ugyanakkor saját magáról is ismeretek birtokába jut. Játék típusok - manipulációs játék - gyakorló játék - konstruáló játék - szerepjáték - szabályjáték Cél:
-
a játékkedv felkeltése az adekvát játékhasználat megtanítása az egymás melletti tevékenység támogatása az együttes játék örömének felfedeztetése elemi szerepjátékok és konstruáló játékok megtanítása a mozgás, a figyelem, a megfigyelő képesség, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése a megismerő funkciók fejlesztése a népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, zenei hallás, ritmusérzék fejlesztése
A játékeszközök kiválas ztásának sze mpontjai - a gyermek fejlettségi szintje - az adott feladat - az esztétikum - tartósság, könnyen tisztíthatóság - ne veszélyeztesse a gyermekek testi épségét - a játék legyen könnyen elérhető - legyen a játéknak állandó helye - lehetőleg fejlesztő jellegű legyen - megfelelő számban álljon a csoport rendelkezésére 4.2.2. Verselés, mesélés A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma. Formája - csoportos - egyéni - esetleg mikro csoportos Cél: -
A gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzó képesség fejlesztése, kommunikációs igény felébresztése, ösztönzése. a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása a beszédszervek ügyesítése a beszéd indítása, a passzív, illetve aktív szókincs bővítése a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése a grammatikai rendszer kiépítésének megkezdése a közvetlen környezet tárgyairól, élővilágáról, cselekvéseiről, tapasztalatok, ismeretek szerzése a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése
Feladata: - A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egész napi tevékenységében, tehát nem tekinthető egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. A beszéd fejlesztése
-
szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és a játék fejlesztéséhez, mintegy összefonódik ezekkel. Speciális nevelési igényként léphet fel a beszédfejlesztés terén, a beszédindítás, a beszéd motorikus kivitelezésének és a beszédértés zavarainak javítása. Ezeket a feladatokat logopédiai foglalkozások keretében vállaljuk logopédus szakember közreműködésével.
Speciális beszédfe jlesztés, logopédia - A nyelvi elmaradás korrekciója, beszédészlelés, beszédmegértés, a beszédprodukció fejlesztése (a kialakult beszédhiba javítása, aktív és passzív szókincs bővítése, és a grammatikailag helyes, kifejező, összefüggő beszéd tanítása), az életkornak megfelelő anyanyelvi fejlettségi szint elérése, vagy megközelítése. A megvalósítás folyamata, formái, tartalma, helye, ideje - Az anyanyelv használata áthatja az óvoda egész napi életét. Gyakorlása, fejlesztése ezért nem csak elszigetelten, egyik-másik szintéren jelenik meg, hanem minden nevelési területen a mindennapokban is. Az egyéni fejlesztés színtere a logopédia, melyen az anyanyelv elsajátítása is történik. A verbálisfejlesztés egyaránt cél és eszköz is. Az irodalmi élményszerzés során valósítható meg, és teljesedik ki. - Fő elv, hogy a gyermek kíváncsiságára kell építeni, mint belső motivációs bázisra. Ez oldja a gyerekek szorongását, fejleszti fantáziájukat, és koncentráló képességüket. A felhasznált eszközök is az eddigieket erősítik: bábozás, vers és mesehallgatás után készített élményrajz. A fejlődés várható e redménye óvodáskor végére - A legfontosabb várható eredmény a beiskolázhatóság kell, hogy legyen. A foglalkozások megalapozzák az iskolai és írástanulást. 4.2.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiség formáló szerepének megalapozására. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Formája - csoportos - mikro csoportos - egyéni Célja -
a zenei érdeklődés felkeltése a környezet hangjainak felismerése, differenciálása utánzásra késztetés a ritmusérzék fejlesztése a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása a zenei hallás fejlesztése
-
hangulatkeltés, motiválás a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás erősítése a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, éneke megtanítása a zenehallgatás megszerettetése a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése
Feladata: - A zene megnyugtató, elringató, figyelemfelkeltő, motiváló szereppel bír, fontos, hogy tudatosan építse ki a felnőtt közösség azt a légkört, ahol a zenének is szerepe van. - A kisgyermeket zenei hangok tömege veszi körül, ebből a speciális nevelési igényű óvodás életében az ének játszik hatalmas szerepet. Az egyszerű mondókák, dalok, a magyar beszéd hanglejtését, ritmusát követik. A dalokat először a felnőtt énekli, a gyermek figyeli, vele örül, újra és újra kéri. A pedagógus mimikája, gesztusai, esetleg bábok alkalmazása fokozhatják a hatást. 4.2.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Feladata az önkifejezés vizuális eszközeinek megismerése, használatának bemutatása. Formája - csoportos - mikro csoportos - egyéni Cél -
kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása a kéz izom erejének szabályozása a célirányos kézmozgások kialakítása a szem és kéz közötti koordináció kialakítása az ujjak tapintás érzetének fokozása a csukló, az ujjak laza mozgása a látás, tapintás mozgásérzet együttes szabályozása a testséma fejlesztése az ábrázoló kedv felkeltése az ábrázolás eszközeinek és a különböző technikáknak a megismerése a helyes ceruza fogás kialakítása a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése a téri tájékozódás fejlesztése az analizáló, szintetizáló készség kialakítása az egyszerű ok – okozat összefüggések felismerése a beszédkészség fejlesztése alapszínek, egyszerű formák, sémák megismerése
Feladata:
-
-
A különböző minőségű, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása, elengedése, használata más- más mozdulatot igényel. A próba – szerencse alapon szerzett ismeretek, a mindennapi tapasztalatok segítik a gyermeket abban, hogy észrevegye az egyszerű összefüggéseket, a tárgyak tulajdonságai között, az ok-okozat közvetlen egymásutánisága alapján. A különböző fejlesztő játékokkal végzett manipuláció ügyesíti a gyermek finommotorikáját, de az igazi alkotó kedvüket a festéssel, rajzo lással, nyomdázással, gyurmázással tépéssel, élhetik ki. E tevékenységek során sikerélményekhez jutnak, produktumok keletkeznek, ha a gyermek látja alkotásának eredményét.
A fejlődés várható e redménye óvodáskor végére - Megtanulja az egyes eszközök használatát, és szívesen ábrázoljon. 4.2.5. A vizuomotoros készség fejlesztésének feladatai E foglalkozás kettős feladatot lát el: alkalmassá teszi a gyermeket egyre po ntosabb, célzott manipulálásra (érzékelés, észlelés, tapintás), az ujjak ügyesítésével; másrészt az ábr ázoló kedvet igyekszik felkelteni, támogatja a gyermek önkifejezését. Formája - csoportos - mikro csoportos - egyéni Cél -
A szem – kéz koordinációja, az alak – háttér differenciáló képesség, a testséma fejlesztés, az ujjak és kéz ügyesítése mellett a gyermek, ábrázoló képességét is fejlesztik. Különböző anyagok, technikák megismerésével, együttes tevékenységgel teszik őket alkalmassá arra, hogy örömüket, élményeket rajzzal, festéssel, mintázással is ki tudják fejezni.
Feladatok - olyan tanulási helyzetet kell létrehozni, ahol az ingerek sokoldalú felvétele, szelekciója biztosított - fejlesztő játékok, eszközök kiválasztásával törekedni kell a pontos megfigyelésre, megtanítani a tárgyak fixálását - megismerik a különböző eszközök fogását, elengedését, osztályozását színek, formák, nagyság, súly alapján - ismerkednek a pontos illesztéssel, azonos tárgyakat csoportosítanak, különbségeket vesznek észre. - párosítanak, ritmikus sort alkotnak, megismerik a soralkotást, felismerik a hiányt, és megtanulnak pontosan célozni. - Az alakállandóság fejlesztését segítik a tapintásos gyakorlatok, az azonos tárgyak válogatása, az egyszerű mértani formák osztályozása, puzzle játékok mozaik elemeinek összeillesztése. - Ujjtornával ügyesítik a kéz ujjait, és az önkiszolgálási feladatok végreha jtása, az egyszerű munkatevékenységek is alkalmat adnak a gyakorlásra.
Az ábrázolással, alakítással történő fe jlesztés Mintázás - homok - formázás, építés, formakitöltés - víz - töltögetés, pancsolás - gyurma - lapítás, sodrás, gömbölyítés, formálás - agyag - formálás Festés - kézzel - tenyérrel, ököllel, öt ujjal, egy ujjal - eszközökkel - vastag ecsettel, szivacs ecsettel, Nyomdázás - szivaccsal, dugóval, terményekkel, termésekkel, Papírmunkák - tépés, vágás, sodrás, gyűrés, nyírás, ragasztás Rajzolás - vastag zsírkrétával, vastag színessel, grafit ceruzával, A felsorolt technikákkal és eszközökkel dolgozhatnak különböző nagyságú, minőségű, térbeli elhelyezésű anyagon (papír, üveg, tükör, fólia, paraván, tábla, fa, textil, stb.) A munka során fontos, hogy ügyeljenek a helyes irányra és a gyerekek igyekezzenek betartani a balról – jobbra, és a fentről – lefelé haladást. Elvárások az óvodáskor végén - alakuljon ki kétujjas fogás - tudjon rövid ideig helyhez kötötten dolgozni - tudjon viszonylag pontosan illeszteni - tartsa be a papírhatárt - szívesen ábrázoljon - rajzában jelenjen meg a kezdeti emberalak - használja a megismert eszközöket - tudjon egyszerű ábrát, ritmikus sort kirakni - alakuljon ki kezessége, testsémája 4.2.6. Mozgás Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását szolgáló foglalkozási forma. Összhangban a mindennapos testnevelés elveivel, az óvodában minden nap szervezünk mozgásos foglalkozásokat, illetve megteremtjük a feltételeit a k ülönböző mozgásformáknak a szabad játék ideje alatt a csoportszobában és a szabad levegőn, egyénileg és csoportosan, a megfelelő eszközök alkalmazása mellett. Formája Csoportos vagy egyéni Célja -
a motoros tanulás elősegítése az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes, célirányos mozgás kialakítása a biztos egyensúly kialakítása ügyesség, állóképesség, erő fejlesztése
-
a teljesítőképesség növelése a mozgásos gátlás oldása az utánzó készség fejlesztése a testséma fejlesztés a légzés technika javítása a ritmusérzék fejlesztése a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolása a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása a mozgás koordináció fejlesztése a téri tájékozódás fejlesztése
A mozgásfejlesztés feladata Az óvodai mozgásnevelés feladata, hogy fejlessze az erőt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet, a biztos egyensúly kialakítását, növelje a teljesítő képességet, továbbá javítsa a hibás, összerendezetlen mozgásokat. A mozgásfejlesztés módszerei - játékos utánzó gyakorlatok - alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása - mozgásos és népi játékok - preventív lábtorna és tartásjavító torna - passzív mozgatás. Elvárások az óvodáskor végére - alakuljon ki a természetes mozgásigény - örömmel, szívesen mozogjanak - tudjanak mozgást utánozni - alkalmazkodjanak a foglalkozás rendjéhez - értsék meg az egyszerűbb utasításokat - lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek - biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon - tudjanak rövid ideig figyelni a felnőttre, egymásra - elemi szabályokat ismerjenek, tartsanak be. Az óvodások között vannak olyan gyerekek, akiknek mentális elmaradásuk együtt jár a mozgás motoros kivitelezésének zavarával. Számukra gyógytornász nyújt segítséget egyéni és mikro csoportos formában. 4.2.7. A külső világ tevékeny megismerésének megvalósulása A környezeti nevelés leghatékonyabb eszköze, a közvetlen megtapasztalás. Saját élmények birtokában könnyebb az ingerek feldolgozása, az új ismeretek integrálódása. A külső világ megismerése egy igen tág témakört foglal magába. Ide tartoznak a gyermek közvetlen környezete (család, lakóhely), és tágabb környezete egyaránt. A tágabb környezet alatt értendő: közlekedés, foglalkozások, élővilág, környezet és állatvédelem, népszokások, ünnepek.
Speciális feladatok - az érdeklődés felkeltése - a kérdés, kijelentés egyszerű megfogalmazása - nonverbális elemek támogató alkalmazása - a beszédmegértés fejlesztése - az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás - az ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása - a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése az észlelés (látás, tapintás, szaglás, hallás, ízlelés), a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése. - a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése - a gondolkodás és a nyelv fejlesztésének összekapcsolása Témakörök a környezet megismerésére - óvodások lettünk: nevek, jelek, felnőttek neve, tájékozódás az óvoda helyiségeiben - testünk: saját név, jel tudatosítása, saját testrészei, testrészek másokon - a család: a család tagjainak felismerése, megnevezése, a család otthoni tevékenysége - az évszakok: a természet megfigyelése, időjárás, virágok, gyümölcsök, zöldségek, öltözködés, testséma fejlesztés, ünnepek. - az óvoda: csoportszoba, udvar, ebédlő - otthoni tevékenységek: takarítás, mosás, terítés, - közlekedés: járművek felismerése - állatok: házkörül élők, vadon élők - az utca: üzletek, vásárlás, - foglalkozások Munka jellegű tevékenységek Az óvodások szívesen tevékenykednek, „segítenek”. Sajnos a túlféltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Az egyszerű „add ide!” „hozd ide!”, „rakjuk el!”, jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi „naposi” feladatokig. A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, gyakran elvégezve egymás helyett is a feladatokat. Segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket feladatokkal. Tevékenységben megvalósuló tanulás A képességfejlesztés és a környezeti nevelés során alkalmazott elvek és gyógypedagógiai eljárások és az önálló aktivitást ösztönző attitűd a gyermeki felfedezés lehetőségét kívánják megteremteni, megadni az önálló tapasztalatszerzés és a tapasztalatokon alapuló ismeretszerzés lehetőségét. A következetes elvárások és a pozitív megerősítéseken, dicséreten alapuló pedagógusi hozzáállás segíti a gyerekek feladattudatának, feladattartásának fejlődését. Ezek nélkül nem részesül a gyermek az önálló felfedezés örö mében.
A képességfejlesztés csoportos formája mellett folyamatos egyéni megsegítést is kapnak a gyerekek. A fejlesztő munka alapját a szakértői javaslat és az egyéni megfigyelésekre, felmérésekre alapozó egyéni fejlesztési terv adja. 5. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység „... hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.” (Gyvt. 38.§ (1)) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben 1fő gyermek és ifjúságvédelmi felelős látja el e feladatokat munkakörhöz kapcsoltan, feladat, hatás és jogkör me gállapítása mellett. Minden évben legalább egyszer beszámolói kötelezettsége van a nevelőtestület felé. Minden dolgozó kötelessége a jelzőrendszer működtetése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása. A szociális hátránnyal érkező gyermekek nem más bánásmódban részesülnek, hanem fokozottabb odafigyelést, gondozást, gondoskodást élveznek. Cél: A szociális hátrányok csökkentése, egyenlő esélyek megteremtésével, egyéni foglalkozásokkal. Feladat: A szociokulturális háttér alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése, gyermek fejlődési ütemének, képességeinek fejlődése folyamatos, kiegyensúlyozott, legyen, az anyagi gondokkal küzdő családok felvilágosítása, az igényelhető támogatásokról, segítség nyújtása a dokumentumok kitöltéséhez. Folyamatos kapcsolattartás a védőnői szolgálat területileg illetékes munkatársával folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival 6. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, a Köznevelési törvényben garantált rehabilitációs órakeret terhére, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben dolgozó gyógypedagógusok által összeállított egyéni fejlesztési program alapján valósul meg. Az egyéni fejlesztési terve összeállítása során a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői véleményében foglaltakat vesszük figyelembe. 6.1. Logopédia Feladata az aktív beszéd indítása, a megkésett beszédfejlődés terápiája, a támogatott kommunikáció elemeinek elsajátíttatása, a passzív és aktív szókincs bővítése, hangképzések, beszédhibák javítása. 6.2. Mozgásfejlesztés Feladata a megkésett, illetve eltérő mozgásfejlődésű gyermekek fejlesztése, a mozgásos problémák korrigálása, az alapmozgások kialakítása 6.3. Habilitáció-rehabilitáció Feladata segíteni az egyre pontosabb észlelést, érzékelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíteni a verbális, és nonverbális
kommunikáció kialakulását, a szociabilitást, a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlődését. 6.4. Autizmus spektrum zavarral élő gyermekek fejlesztése Feladata a szociális és kommunikációs készségek komplex fejlesztése, a terápiás eljárások célja az interakciós képesség és a kommunikáció, a rituálék, a kényszerek, a motorikus és verbális sztereotípiák csökkentése. 6.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Kizárólag csak kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek kerülhetnek az óvodai csoportba. Értelmi képességeik alacsony szintje, és feltűnően alacsony kommunikációs szintjük miatt beilleszkedési gondjaik vannak. Az egyéni képességeikhez igazodva rugalmas szervezeti keretek között oldjuk meg egyéni és kiscsoportos foglalkoztatásukat, így a napi aktuális állapotukat is figyelembe tudjuk venni a tervezés során. 6.6. A testi fejlődés elősegítése Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: -
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermek testi képességei fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása
Az óvónő feladata -
megfelelően megismerni a gyerekek családi hátterét, szociokultúrális, anyagi helyzetét feltárja a gyerekek fejlődését veszélyeztető okokat a családdal folyamatos kapcsolattartást valósítson meg, a rendszeres óvodába járás érdekében tájékoztatja a szülőket a támogatásokról, azok igénybe vételi lehetőségeiről kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, családgondozóval, egyéb gyermekvédelmi hatóságokkal a szülőkkel bizalomra épülő, kooperatív, segítő kapcsolatot alakít ki
7. Közösségi életre való felkészítés Az óvodai nevelésben a közösségi nevelés és fejlesztés - gyakorlati módszer - átfogó keret, ami által biztosíthatóak a gyermek tevékenységformák és társas kapcsolatok
fejlődéséhez
szükséges
-
7.1. Az óvodai közösségi nevelés alapelvei céltudatosság folyamatosság intenzitás szervezettség
7.2. Az óvodai közösség nevelés céljai - érzelmi biztonság kialakítása - tevékenység szükséglet kielégítése - közösségi szokásrendszer kialakítása 7.3. Az óvodai közösségi nevelés feladatai - a közösségi élet kerete, a napirend kialakítása, betartása - otthonos körülmények, barátságos légkör kialakítása 7.4. Az óvónő közösség alakító munkája - modellértékű tagja a közösségnek - magatartása határozott, következetes, barátságos és őszinte
-
7.5. A közösségfejlesztés munkaformái beszoktatás tevékenységszervezés hagyományok kialakítása a közösségi élet szokásai, és a közösségi magatartás kialakítása
8. Az óvodai élet megszervezésének elvei 8.1. Személyi feltételek Az óvoda 2014. szeptember 1. indult. A csoportban 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka kezdte meg a munkát. A gyermek létszámtól függően gyógypedagógiai asszisztens is segíti a pedagógusok munkáját. Az óvodában dolgozók team – munkában, egymás munkájának segítésével, kiegészítésével dolgoznak. Munkájukat az elfogadó, segítő, támogató attitűd jellemzi. A gyermekek egyéni fejlesztését logopédus, gyógy- és fejlesztő pedagógusok látják el. 8.2. Tárgyi feltételek Az óvoda egy óvodai csoportszobából áll. Berendezését a kötelező eszközjegyzékben foglaltak szerint állítottuk össze. A gyermekek számára speciális, készség és mozgás fejlesztő játékok valamint eszközök állnak rendelkezésre. A mosdóban és a WC-ben megfelelő méretű kagylókat szereltek fel.
8.3. Az óvodai élet megszervezése A pedagógiai program legfőbb jellemzője a rugalmasság. Ez jelenti az év folyamán az egyes tevékenységek aránybeli eltolódását épp úgy, mint a napirenden belüli rugalmas kereteket, az egyéni igényekhez való alkalmazkodás lehetőségét. Mivel az érintett óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy az egész csoport számára kötelező, illetve a mikro csoportos foglalkozások váltsák egymást. Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani kell. A szabad játék ideje alatt, a felnőttek csak szükség esetén szólnak bele a folyamatokba, célzott megfigyeléseket végeznek, illetve elősegítik az adekvát játékhasználat kialakulását, példamutatással, együttjátszással. Az egész napos tevékenység során, biztosítani kell a megfelelő kereteket a mozgásigény kielégítésére. A fejlesztő munkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek. A higiénés szokások kialakítása, a helyes táplálkozás, a szabadlevegőn való tartózkodás, a helyes öltözködés szolgálja az egészséges életmódra nevelést. A szülőket is próbáljuk bevonni a közös programokba, (ünnepek látogatása, szülői értekezlet, családlátogatás, nyílt napok stb.) 8.4. Napirend 7.00 – 8.00 8.00 – 10.45
Folyamatos érkezés, szabad játéktevékenység, reggelizés Csoportos, mikro csoportos foglalkozás, egyéni fejlesztés, tízórai
10.45 - 11.45
Levegőzés
11.45 - 12.30
Tisztálkodás, terítés, ebéd
12.30 -15.00
Mesehallgatás, alvás
15.00 - 15.30
Ébredés, tisztálkodás, uzsonna
15.00 – 17.00
Irányított és szabad játéktevékenység, hazautazás
9. A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formai, a továbbfe jlesztés lehetőségei A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Jó esetben az intézményesült nevelés - oktatás folytathatja es kiegészíti a megkezdett folyamatokat. Sajnos gyakoribb a családban végbement változások következtében, hogy az intézmé nyre hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családban felmerült hiányosságok pótlása. Mivel óvodánkat sajátos nevelési igényű gyermekek veszik igénybe, a családok,
szülők gyakran érzelmi stabilitást, megnyugtatást, a másság maradéktalan elfogadását várják óvodánktól. Célunk: az intézmény pozitív szerepének kialakítása, a szülők megnyerése a közös nevelés érdekében. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az intézmény kiegészítő, segítő szerepet tölt be. A kapcsolattartás folytonosságot feltételez. A folytonosság fenntarthatóságát, rendszerességét mindkét félnek, a családnak és az intézménynek is biztosítania kell. Feladat: · a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, · tájékoztatás az óvoda céljairól, feladatairól, lehetőségeiről · szülői értekezletek rendszeres megtartása · a szülők kérdéseinek, kéréseinek, véleményének, javaslatainak továbbítása a vezetés felé.
