Fogászati CAD-CAM rendszerek műszaki háttere Dr. habil Husi Géza, Dr. Szemes Péter Tamás Készült: 2015.09.30.
A tananyag elkészítését "Az élettudományi- klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére" TÁMOP 4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
TARTALOMJEGYZÉK
1
3.
FOGÁSZATI CAD-CAM RENDSZEREK MŰSZAKI HÁTTERE .......................................3 3.1.
Bevezetés ...........................................................................................................................3
3.2.
Előzmények .......................................................................................................................5
3.3.
A CIM RENDSZER ..........................................................................................................8
3.3.1.
A CIM fogalmának kialakulása .....................................................................................8
3.3.2.
A gépgyártás automatizálás történelmi szakaszai ........................................................11
3.3.3.
A CIM rendszerek kialakulásának folyamata ..............................................................15
3.3.3.1.
Gyártórendszerek belső hierarchiája ........................................................................16
3.3.3.2.
Rugalmas gyártócellák .............................................................................................17
3.3.3.3.
Rugalmas gyártórendszerek .....................................................................................18
3.3.3.4.
Gyártórendszerek irányítása .....................................................................................20
3.3.3.5.
Az integráció fő irányai ............................................................................................20
3.3.4.
A CIM alrendszerei ......................................................................................................24
3.3.4.1.
CAD (Számítógéppel segített tervezés) ...................................................................24
3.3.4.2.
A CAD rendszer alapkomponensei [9] ....................................................................33
3.3.4.3.
CAE (Számítógéppel segített mérnöki tevékenység) ...............................................34
3.3.4.4.
CAM (Számítógéppel segített gyártás) ....................................................................36
3.3.4.5.
CAPP (Számítógéppel segített folyamattervezés) ...................................................37
3.3.4.6.
CAQ (Számítógéppel támogatott minőségbiztosítás) ..............................................46
RÖVIDÍTÉSEK JELENTÉSEIK, ÖSSZEFÜGGÉSEIK ..............................................................51 TESZTKÉRDÉSEK .......................................................................................................................54 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ..........................................................................................58
2
3. FOGÁSZATI CAD-CAM RENDSZEREK MŰSZAKI HÁTTERE
3.1.
Bevezetés
A XX. Század elején az ipari és gazdasági termelést, termelési folyamatok használatával segítették. Erre a célra külön technológia jött létre, amely technológia rohamos fejlődésnek indult. Ez volt a termelési folyamatok és ezen belül az ipari termelési folyamatok technológiája. Az I. világháború után megjelenő tömegtermelés nagy lendületet hozott az iparba és a termelésbe, de ezt a lendületet igazán csak az iparilag fejlett országok tudták kihasználni. A II. világháború után az egyik legnagyobb jelentőségű változást az adatfeldolgozás és anyagfeldolgozás fejlődése hozta, elterjedtek az úgynevezett CAxx technikák („Számítógéppel segített (végrehajtott) módszerek és eljárások gyűjtőneve, amelyek műszaki (tervezési, előkészítési, gyártási) és vállalatirányítási feladatok megoldására alkalmasak. A ”technológiai” szót itt módszertani értelemben szerepel. Adott technológiák esetén a xx helyére a konkrét technológiára uraló jel (rövidítés, betűszó) kerül. Ilyen például a CAD, CAPP, CAM, CAQC stb.”) [1] és a rugalmas gyártórendszerek.
3
1. ábra Rugalmas gyártócella robottal Természetesen ahhoz, hogy ezek a rendszerek tökéletesen és hatékonyan működhessenek szükséges volt az informatikai alkalmazások széles körének alkalmazása és fejlesztése. Olyan informatikai eszközök, módszerek és eljárások tervezése és fejlesztése
kezdődött amelyek
képesek az ipari folyamatok tervezésére, szervezésére és irányítására. A mérnököknek számos problémával
kellet
szembesülniük,
mivel
rendkívül
szerteágazó
rendszert
próbáltak
összekovácsolni, figyelembe kellet venniük a termelési rendszerek és folyamatok sajátos és még ha kis mértékben is de eltérő információs technológiát igényelnek. Ugyanakkor ezek a termelési rendszerek funkcionális alrendszer készlete is más-más informatikai alkalmazást igényel. Az információtechnológia (IT) és a korszerű gépgyártás technológia eszközrendszerének egységesítése és rendszerszemléletű integrálása vezet a CIM fogalmához. A gépipar a CIM legperspektivikusabb területe. A CIM erősen kötődik a diszkrét termelési folyamatokhoz. A diszkrét termelési folyamatok tervezését, irányítását és végrehajtását a következők jellemzik:
4
-
az informatikai infrastruktúra lehetővé teszi a korábbiaknál sokkal nagyobb méretű feladatok az eddigieknél nagyságrendekkel rövidebb idő alatti megoldását, ami új modellezési lehetőségeket nyit meg a tervezésben.
-
a tervezéselmélet olyan új, főként „a mesterséges intelligencia” fogalom körébe tartozó, matematikailag jól megalapozott modellekkel és módszerekkel bővült, amelyek előnyösen megváltoztatják az ember és a számítógép munkamegosztását a műszaki tervezésben és a folyamatirányításban szerepet játszó kiválasztási és döntési részfeladatoknál.
-
a „nyílt rendszerek” architektúrájának gyakorlati megvalósíthatósága az eddigieknél szorosabb
integrációt
tesz
lehetővé
a
műszaki
tervezés
és
- irányítás funkcionális moduljai között. [2] A CIM kiépítésének alapvető problémája, hogyan integrálhatók a funkciók egységes egésszé. Az információs rendszereknek, amelyeket az egyes funkcionális egységekbe telepítettek, egyrészt végre kell hajtaniuk saját specifikus feladataikat, másrészt használniuk kell a más egységek által előállított információt és küldeniük kell a szükséges adatokat az alá-, fölé- és mellérendelt egységek számára. Egy integrált információs rendszer egyszerre jelenti az adatfeldolgozási eszközök intenzívebb használatát és egy olyan, konzisztens és nyitott számítógépes struktúra kifejlesztését, amely standard elemekként számítógépeket, adat- és tudásbázisokat, felhasználói alkalmazásokat és helyi hálózatokra alapuló kommunikációs rendszereket foglal magába. Az ilyen CIM rendszerek láncolatán keresztül vezet az út az integrált gyár megvalósulása felé. [2] 3.2.
Előzmények
A CAD rendszerek kialakulása az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor is a tömeggyártásban megjelent
az
igény
a
szükséges
információk
gyors
rendelkezésre
állására,
azok
módosíthatóságára és az egyszerű prototípustervezés készítése. A papír alapú tervezés csökkentette a termelékenységet, nehézkes volt a módosítás és lassú volt a folyamat. Az informatikai rendszerek fejlődésével együtt jelenetek meg a gyártástervezésben az újabbnál újabb technikai irányok. 5
-
50 - es évek: a CAD rendszer elméleti megalapozása (MIT, USA)
-
50 - es évek: az NC vezérlés kifejlesztése (MIT, USA)
-
1962:
-
70 - es évek: az IBM COPICS rendszer kifejlesztése
-
70 - es évek: a CAPP rendszerek elmélete kialakul
-
1978:
-
70 - es évek: FMS rendszerek, a rugalmas gyártás paradigmájának kialakulása
-
1980:
a MAP és az MMS iniciatíva megalkotása
-
1984:
az MRP II koncepció megalkotása (MIT)
-
1988:
a DEC megalkotja a MES koncepciót
-
90 - es évek: az ERP rendszerek kialakulása, az SAP sikerei
-
90 - es évek: az integrált műszaki - üzleti adatbázis (Oracle)
-
1995 - 2000: a virtuális vállalat (VE) és az intranet paradigmáinak összekapcsolódása
-
2000 - :
az APT nyelv szabványosítása
a CIM paradigma megalkotása (J. Harrington)
a Java technológia sikerei, az EAI paradigma
A CIM rendszer bevezetése azért is vált fontossá, mert a nemzetközi piacokon nemcsak a termék ára volt fontos, hanem annak minősége is, a vevő igényinek kielégítése és a határidő betartása, és persze új kollekciókkal megjelenni a piacon. Ezeket a felsorolt tulajdonságokat, hogy be tudják tartani, rengeteg információval kellett gyorsan és biztosan megbirkózni. A termelési folyamatok intenzitásának fokozása jelentős profittal kecsegtetett, és nagy lendületet adott az automatizálás kezdeti technikai megoldásainak a kifejlesztéséhez (pl.: a futószalag). A mechanikus automaták és automatikus gépsorok révén jelentős eredményeket értek el az egyforma kivitelű termékek eladásával, mely tömegesen eladható volt. Gépsorok összekapcsolásával teljesen automatizált üzemeket hoztak létre, például a gördülőcsapágy gyártásban. Itt valósult meg elsőként az automatikus gépsorokban az anyag és információfolyam egysége. A tömeggyártás eszköztárára főképpen a merev automatizálású gépsorok voltak a jellemzők, mely rendszer az egyedi, kis és középgyártás automatizálására nem voltak kifizetődőek. Rendkívüli változást hozott az NC technika, ami a fejlődés logikájának következtében összeforrt a számítástechnikával. Az FMS-el párhuzamosan robbant be a gépipari gyártásautomatizálás 6
területére a robottechnika. Elterjedt az ipari robot alkalmazása, egyre jobban fejlődtek, mozgásterük kibővült és a programozhatóságuk is egyre jobban fejlődött. Az NC, CNC technika a rugalmas gyártócellák - rendszerek és a robottechnika, valamint a működtetésükhöz szükséges számítógépes szoftverek integrálódása vezetett el a CIM számítógéppel integrált gyártás kialakulásához. [3]
2. ábra A számítógéppel integrált gyártás fogalomköréhez vezető fejlődési főirányok (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. http://ait.iit.uni-miskolc.hu/~kulcsar)
7
3.3.
A CIM RENDSZER
3.3.1.
A CIM fogalmának kialakulása
A CIM fogalma elválaszthatatlan a gépgyártás automatizálástól. Az automatizálásnak ismerünk egy szűkebb és egy tágabb értelmezését. Tágabb, amikor a termelésben az emberi tevékenységeket műszaki rendszerek helyettesítik, és ezzel kivonják az embert a tényleges anyagfeldolgozásból és az információs folyamatokból. A szűkebb értelmezés pedig azt jelenti, hogy egy folyamat teljesen emberi beavatkozás nélkül megy végbe. A CIM rendszerek létrejötte az elmúlt 20 év tapasztalata alapján öt fejlődési főirány összefonódásából jött létre. Ezek a fő irányok: -
CAD - Mérnöki tervezőmunka numerikus és grafikus támogatása számítógéppel;
-
CAM - A gyártás kivitelezési folyamatainak számítógépes támogatása;
-
CAPP – A gyártási folyamatok technológiai előkészítésének számítógépes támogatása;
-
A mesterséges intelligencia alkalmazásai;
-
PPS- Teljes iparvállalat termelésirányításának számítógépes támogatása;
8
3. ábra Jellegzetes PPS szoftver képernyő a feladatokkal gyártó cellákkal és az ütemezéssel A CIM fogalma egy nagyon hatékony és modern vállalatirányítási filozófiává bontakozik ki, egyesítve az üzleti rugalmasságot, a gyártási folyamat és termékszabályozást. A CIM rendszer bevezetése azért is vált fontossá, mert a nemzetközi piacokon nemcsak a termék ára volt fontos, hanem annak minősége is, a vevő igényinek kielégítése és a határidő betartása, és persze új kollekciókkal megjelenni a piacon. Ezeket a felsorolt tulajdonságokat, hogy be tudják tartani, rengeteg információval kellett gyorsan és biztosan megbirkózni. Ezért nélkülözhetetlen a modern információ technológia alkalmazása, melynek nagy előnye a számítógépek használata, állandó működés, felhasználóbarát programok, nagy megbízhatóság, egyre könnyebben telepíthető felhasználói programok, amelyek az egyes üzemek igényeihez rugalmasan illeszthetők. 9
Az eddigi munkamegosztás gyakran már nem megfelelő és nem is szükséges, ismét lehet több tevékenységet egy csoportban végezni. Ez az egységesített információfolyam növeli a rugalmasságot, és az üzemi szervezés számára technikai és technológiai alternatívákat is felkínál.
4. ábra Ipari, szolgáltatási és kereskedelmi változások (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. http://ait.iit.uni-miskolc.hu/~kulcsar) Így alakult ki a számítógéppel támogatott gyár, a vállalati funkciók összefonódásának számítógépes támogatása, amely nem csupán egy korszerű technika. A CIM soha sem egy készen kapott szabványos termék, hanem mindig egy adott vállalat paramétereihez egyedileg kialakított megoldás a vállalat minden részlegéhez. A CIM rendszer gyakorlati bevezetését több dolog is hátráltatja. A szakirodalom szerint volt néhány sikeres bevezetés, de voltak, amelyek teljesen kudarcba fulladtak. Ennek okai: helytelen célokkal és alkalmazási körrel terveztek CIM 10
projekteket helyes információ hiányában. A vállalatok nem figyeltek eléggé a CIM implementációra és nem figyeltek olyan kulturális és szociális változásokra, amelyek személyi vagy esetleg csoportérdekeket sérthettek. A CIM fogalma máig sem határozható meg pontosan, számos meghatározás létezik róla. „ A CIM (számítógéppel integrált gyártás) egy csúcstechnológiai megközelítés a hatékonyabb gyártáshoz, amely a digitális számítógépek sebességét és pontosságát használja fel integráló tényezőként a teljes gyártási folyamat minden fázisában. A legszélesebb értelemben véve a CIM a piaci igények elsődleges felismerésétől és a termék koncepciójától kezdődően kiterjed a teljes gyári folyamatra és a kereskedelmi szférában, a készterméknek a vevőhöz (megrendelőhöz) való kiszállítással fejeződik be.” [3] 3.3.2.
A gépgyártás automatizálás történelmi szakaszai
A termelés folyamatok intenzitásának fokozása jelentős profittal kecsegtetett, és nagy lendületet adott az automatizálás kezdeti technikai megoldásainak a kifejlesztéséhez gondolok itt például a futószalagra. A mechanikus automaták és automatikus gépsorok révén jelentős eredményeket értek el az egyforma kivitelű termékek eladásával, mely tömegesen eladható volt. Gépsorok összekapcsolásával
teljesen
automatizált
üzemeket
hoztak
létre,
például
a
gördülő
csapágygyártásban. Itt valósult meg elsőként az automatikus gépsorokban az anyag és információfolyam egysége. A tömeggyártás eszköztára főképpen a merev automatizálású gépsorok voltak a jellemzők, mely rendszer az egyedi, kis és középgyártás automatizálására nem voltak kifizetődőek. Rendkívüli változást hozott az NC technika, ami a fejlődés logikájának következtében összeforrt a számítástechnikával. Ezzel a teremtődött meg az anyag és adatfeldolgozás egyesítésének a lehetősége. Az NC nemcsak a termelés technikájával, hanem az ember és kép közötti kapcsolatot is jelentősen megváltoztatta. Az NC szerszámgépek magyarországi gyártása 1964-ben kezdődött el Csepeli Szerszámgyárban. Az NC gépek és a számítógépek gyártásbeli összekapcsolása az 1960-as években alakult ki. 1965-ben jelen meg az USA-ban az első számítógép vezérlésű gyártócella. 1971-ben jelent meg Európában először az FMS rugalmas gyártórendszer elnevezés. 1973-ban valósították meg Magyarországon az első kétgépes rendszer, aminek elnevezése IAAR, amely rendszer Hajós György nevéhez fűződik. 11
átfutási idő – 100% mozgás, várakozás – 95% gépen töltött idő – 5% gépi megmunkálás – 1,5%
5. ábra A hetvenes évek végétől származó statisztikai adatok (műveletidők) (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. http://ait.iit.uni-miskolc.hu/~kulcsar) Az FMS-el párhuzamosan robbant be a gépipari gyártásautomatizálás területére a robottechnika. Elterjedt az ipari robotalkalmazás, egyre jobban fejlődtek, mozgásterük kibővült és a programozhatóságuk is egyre jobban fejlődött. A robotok ipari alkalmazása az USA-ban kezdődött el, és 1985-t tekintjük a robotkorszak kezdetének, amikor is már a robotok feladatait számítógépes tervezőrendszerekkel készítették elő.
12
6. ábra A CIM koncepció fejlődésének további szakaszai (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. http://ait.iit.uni-miskolc.hu/~kulcsar) Az NC, CNC technika a rugalmas gyártócellák- rendszerek és robottechnika, valamint a működtetésükhöz szükséges számítógépes szoftverek integrálódása vezetett el a CIM kialakulásához. A CIM felöli a gyártásautomatizálás teljes fizikai és szellemi eszköztárát. Az automatizálás a termelés korszerűsítésének olyan útja, mely az emberi tevékenységet műszaki rendszerekkel helyettesíti, ezáltal az ember mentesíti a tényleges adatfeldolgozástól és az információs folyamatoktól. A CIM intelligens elektronikát tartalmazó gyártási rendszert jelent, amely gyártóberendezések, informatikai rendszer és irányítási szoftver együttese. A termelési folyamat összes műveletének tervezésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek integrálása, a gyár irányításával és széleskörű üzleti funkciókkal. Célja hatékonyság, termelékenység és a nyereségtermelő képesség maximalizálása. Vagyis a CIM egy nagyon hatékony vállalatirányítási 13
filozófiát is takar, amely a termék- és folyamatszabályozás és az üzleti rugalmasság aspektusait egyesíti. Alrendszerei: CAD (Computer Aided Design) - számítógéppel segített konstrukciós tervezés, amelyfejlesztést, tervezést, szerkesztést foglal magába. Igényli a grafikai lehetőségeket. A mérnökitervezőmunka hatékonyságának nagyságrendekkel való növelésére képes. A tervezésifolyamat eredményei: konstrukciós, összeállítási és részletrajzok. CAE (Computer Aided Engineering) számítógéppel segített mérnöki tevékenység. A megalkotott CAD geometria modell elemzésére, a termékek várható viselkedésének szimulálására, azok áttervezésére és optimálására használt számítógépes technológia. CAM (Computer Aided Manufacturing) számítógéppel segített gyártás. A közvetlen gyártásirányítást és felügyeletetellátó funkció, amely szabályozza egy-egy gyártóberendezés kapacitás terhelését. CAPP (Computer Aided Process Planning) számítógéppel segített folyamattervezés.A CAD fázisban kidolgozott konstrukcióknak és módisításainak gyártásba viteléttechnológiailag előkészíti. CAQ(A) (Computer Aided Quality Assurance) számítógéppel segített minőségbiztosítás. Alapelve, hogya minőség szavatolását csak úgy lehet elérni, ha a konstrukciós tervezést, a technológiaitervezést és a gyártást a végső termékkibocsátásig folyamatos minőség - ellenőrzés kíséri, és efolyamat minden fázisát számítógép támogatja. [4]
14
3.3.3.
A CIM rendszerek kialakulásának folyamata
Egy termelő vállalatot tevékenységi funkciók szerint vizsgálva három jelentős részre bonthatunk: -
Vállalatirányítás
-
Műszaki tervezés
-
Gyártás
Egy vállalat versenyképessége, rugalmassága és jövedelmezhetőségének egyik fő eszköze a számítógépes integráció. A számítógéppel integrált gyártás (CIM) napjainkban a teljes vállalati tevékenységi kör integrációját jelenti. „A számítógéppel integrált gyártás, a CIM a termeléshez kapcsolódó vállalati funkciók olyan integrált együttese, amelyben a funkciók informatikai folyamatait számítógép támogatja és az alkalmazási modulok informatikai kapcsolatait helyi hálózat egységes adatbázis és üzenetszolgáltatások biztosítják.” (Erdélyi Ferenc) [5]
15
7. ábra A számítógéppel integrált gyártás (Forrás: Dr. Kondácsy János, Dr. Pintér József: Forgácsolás és szerszámai. Széchenyi István Egyetem (2011.)) 3.3.3.1. Gyártórendszerek belső hierarchiája A gyártórendszer (MS) fogalom a programozható automatizálás technikájának eredményei alapján született meg az 1970-es években. A rugalmas, automatizált és digitális technikával programozható gyártórendszer alapelveit D.T.N. Williamson dolgozta ki 1974-ben. A CNC szerszámgépeket, robotokat, robot kocsikat tartalmazó rugalmas gyártórendszerek (FMS) mikroprocesszorok és számítógépes hálózatok vezérléstechnikai felhasználásával alakultak ki, melyek Hajós György professzor szavaival integrált anyag- és adatfeldolgozási rendszernek nevezhetünk.
16
Ez az FMS technika az integrált gyártásban nem bizonyult jól bevált technikának, okai, költségnövekedések, információs és technológiai problémák, és egyes termelési részfolyamatokba is problémák léptek fel.
3.3.3.2. Rugalmas gyártócellák Ezen problémák egy részére jöttek létre a rugalmas gyártócellák (FMC). A rugalmas gyártócellák az FMS-hez hasonlóan automatizált, számítógéppel irányított technológiai rendszerek, amelyek már sokkal egyszerűbb felépítésűek, általában csak 1- 3 munkagépet tartalmaznak. A flexibilis gyártócellák rugalmassága azt jelenti, hogy különböző alkatrészek gyártására a cella könnyen és egyszerűen átállítható és programozható. Egy másik nagy jelentőségű rendszerszervezési technika a „top down” integráció alapja, az információs technológia gyors fejlődése. Kiemelkedő jelentőséget képviselnek itt a számítógépes hálózatok, a magas szintű protokollok, kliens-szerver struktúra, gyorsprocesszorok, osztott adat-báziskezelés és a számítógépes perifériák fejlődése. A gyártórendszer ebben a szemléletben olyan megmunkáló, anyagkezelő, gyártóeszköz ellátó és irányító alrendszerekből álló komplex technológiai objektum, amelynek feladata agyártási rendelések teljesítése. A gyártórendszerek legfőbb alrendszerei a megmunkáló alrendszerek, amelyek mechanikai, anyagkezelő, szerszámváltó és irányító alrendszerekből álló technológiai objektumok. A mechanikai alrendszer lehet robotizált, vagy kézi munkahely, vagy szerszámgép. Az alrendszer fő feladata a műveletek végrehajtása. A megmunkáló alrendszerbe tartoznak az anyagellátó, szerszámcserélő központok és az 1-3gépből álló cellák. Legfontosabb alrendszere a megmunkáló alrendszernek a szerszámgép. Feladata technológiai műveleteke végrehajtása. A gyártórendszer alrendszere továbbá még a fizikai-anyagi alrendszer. Maró-gyártó rendszerekben például ez a maró alrendszer. Tipikus feladat a marás. Tipikus attribútumok a geometriai változók, folyamatváltozók, mint például a maró erő, fordulatszám, szerszámkopás stb.
17
8. ábra Rugalmas gyártócellák (Forrás: Dr. Kondácsy János, Dr. Pintér József: Forgácsolás és szerszámai. Széchenyi István Egyetem (2011.)) 3.3.3.3. Rugalmas gyártórendszerek A rugalmas gyártórendszerek jelölése FMS, de találkozhatunk az integrált gyártórendszer megnevezéssel is. A rugalmas gyártórendszer a megmunkáló központok és gyártócellák olyan csoportja, amelyet egy közös munkadarab, illetve szerszámellátó rendszer és egy közös irányítási rendszer köt össze. A szerszám és munkadarab cseréjét a megmunkáló központok és gyártócellák igen rövididő alatt elvégzik. A gyors csere csakis akkor lehetséges, ha a következő szerszám és munkadarab már ott is van. Ezért vannak
a
munkadarab
és
szerszámellátó
alrendszerek.
Az
is
megvalósítható
a
rugalmas
gyártórendszerekben, hogy a már elkészült munkadarabot egyből kövesse egy másik típusú munkadarab. Ilyenkor az információs alrendszer gondoskodik arról, hogy a megmunkálandó munkadarabhoz szükséges
18
szerszámot a szerszámellátó alrendszer a megmunkáló géphez jutassa, valamint a gép vezérlésébe akkor már az új munkadarab megmunkálási programja legyen betöltve.
9. ábra Rugalmas gyártórendszer (Forrás: Dr. Kondácsy János, Dr. Pintér József: Forgácsolás és szerszámai. Széchenyi István Egyetem (2011.)) A rugalmasságot azt tükrözi, hogy a szerszámok és munkadarabok rendkívül gyors cseréje összehangolt, és a megmunkálandó munkadarabok típusai tetszőleges sorrendben követhetik egymást. Ezen rugalmassággal megszűnnek a gyártósorok nehéz, sok időt igénybe vevőátállításai. Az átállítási idő csökkentésével a kis sorozatú gyártás gazdaságosabbá válik. Napjainkban a kis és közepes sorozatú gyártás gazdaságos megoldását jelentik a rugalmas gyártórendszerek. [6]
19
3.3.3.4. Gyártórendszerek irányítása Fogalmazhatunk úgy is, hogy a gyártásirányítás, ami olyan termelési funkció, mely valósidőben irányítja és felügyeli a gyártási folyamatokat az integrált gyártórendszerekben. Feladata egy adott rendszer céljainak megvalósítása. A számítógépes gyártásirányítás egy rendkívül összetett, komplex feladat, melynek a belsőfelépítését részfeladatok szoros integrációja jellemzi. Ez az integráció, legalább háromirányú lehet. -
A gyártási folyamatok időben egymás után következő operációinak szinkronizálása, illesztése a termelési rendszer keretei között. Ezt az integrációt a jellegzetes gyártásirányítási paradigmák valósítják meg, mint például a Kanban vagy a Just-in-time.
-
Párhuzamosan működő gyártásirányítási funkciók integrációja. Például: LAN.
-
Egymástól hierarchikusan függő gyártásirányítási funkciók integrációja, amit az egységes adatbázis, a kompatibilis input-output párok és a hierarchikus struktúravalósítja meg.
Az irányítási rendszerekben a rendszermodulok kapcsolatai egyenrangúak vagy aláfölérendeltek, vagyis hierarchikusak lehetnek. [5] 3.3.3.5. Az integráció fő irányai A CIM legbensőbb lényege az integrációban van, amely itt az elemek magasabb fokú -
időbeli
-
szervezeti (architektúrális)
-
funkcionális
szintézisét jelenti. Három fontos elemcsoportja: 1.
illesztési helyek (csatlakoztatási felületek)
2.
hálózati (elektronikus adatáramlás) 20
3.
adatbank (logikailag centralizált)
A CIM háromirányú integrációt foglal magába: -
az egymás után következő gyártási fázisok illesztése úgy, hogy a készgyártmánykibocsátás ütemessége maximális legyen ("Időrendi metszet", optimális gyártási program)
-
az egymás feletti irányítási szintek integrációja ("Szervezeti piramis")
-
az egymás mellett működő vállalati funkciók integrációja
Az a) jelű metszetet időbeli, a b) jelűt architektúrális, a c) jelűt funkcionális integrációnak is nevezik. a) Időbeli integráció A gyártás időben egymást követő fázisai hogyan illeszkednek egymáshoz és hogyan lehet azokat egyesíteni, összevonni? Az implementált CIM rendszer legfontosabb feladata az egyes automatizált egységek összekapcsolása, úgy hogy az integrált rendszerben minimális készletek halmozódjanak fel, és a kész gyártmány-kibocsátás üteme maximális legyen. Ehhez pontosan időzített (ütemezett) külső anyagszállítás és belső gyártás szükséges, összehangolásuk a logisztika és a gyártásirányítás alapvető feladatai közé tartozik. A működő rendszer elemeit (az emberi személyzetet is) a folyamatos munkakövetelményének rendelik alá (JIT = Just-in-Time, kb. "mindent a kívánt időre"). b) Architektúrális integráció Az anyagok, félkészgyártmányok folyamatos mozgása és a gyártás zavartalansága végett jól szervezett, többszörös mélységű számítógépes irányítási hierarchiát kell kialakítani. Az implementált konkrét CIM rendszerek hierarchiai szintjeinek száma általában 4 és 7 között van, ezért a szakirodalomban szívesen használnak 5 hierarchiai szintet, ha absztrakt CIM modellről van szó. 21
Hierarchiai szintek: -
vállalatirányítási szint (Top Level)
-
a gyártásirányító alrendszerek szintje (Center Level)
-
az autonóm termelőegységek szintje (Cell Level)
-
a munkahelyek szintje (Workstation Level)
-
a gyártási folyamat közvetlen vezérlésének szintje (Process Level)
10. ábra Egy CIM rendszer sematikus ábrája
22
c) Funkcionális integráció A gyártáshoz kapcsolódó tevékenységek összehangolását vizsgálja: lényegében az egymás mellett működő vállalati funkciók integrálásának lehetőségeit méri fel. Ezek: -
a műszaki fejlesztés
-
a gyártásirányítás
-
a minőségbiztosítás
-
a termelésszervezés
Ezek a területek - viszonylagos önállóságuk révén - számítógéppel külön-külön is jól támogathatók. [7]
11. ábra A CIM rendszerek háromirányú integráltsága (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. http://ait.iit.uni-miskolc.hu/~kulcsar)
23
3.3.4.
A CIM alrendszerei
3.3.4.1. CAD (Számítógéppel segített tervezés) Kezdetben a CAD csak a számítógépes rajzkészítést jelentette. A CAD-et gyártmányok tervezésére és fejlesztésére használják, ezek olyan termékek lehetnek, melyek vagy közvetlenül végfelhasználókhoz kerülnek, vagy közbenső termékek, melyeket más gyártmányokhoz használnak fel. A CAD-et széleskörűen használják alkatrészek gyártására szolgáló gépek és szerszámok tervezésére is. CAD-et használnak a mérnöki tevékenység teljes területén a koncepcionális tervezéstől gyártási módszerek meghatározásáig bezárólag. Főbb fejlesztési eredmények amelyek a CAD rendszerek kialakulásához vezettek: •
Az 1950-es évek elején a Massachusettsi Tecnológiai Intézet Szervomechanizmusok
Laboratóriuma fejlesztette ki a Whirwind –számítógépre alapozva az első automatikus vezérlésű marógépet. Ez az Automatically Programed Tool (APT) szerszámgép-program nyelv kifejlődéséhez vezetett. •
1963-ban a Sutherland a Massachusettsi Tecnológiai Intézet által kifejlesztett interaktív
grafikus eszközöket átvéve megalkotta a SKETCHPAD rendszerét, ekkor alkották meg a gumiszalag vonalak, az áthaladási körök, a nagyítás, az elforgatás és a szerkesztés szoftveres megvalósulásának elveit. •
1964-ben jelent meg a DAC-1 (Design Augmented by Computer) rendszer amelyet a
General Motors mutatott be, a hardvert a General Motors Kutató Laboratóriumának előírásai szerint az IBM építette. Ezt a rendszert még nem az interaktív grafikus módszerek alkalmazása jellemezte. •
1965-ben került bemutatásra a Bel Telefon Laboratórium fejlesztésében a GRAPHIC-1,
amely egy kihelyezett megjelenítő rendszer. A GRAPHIC-1 egy IBM 7094 számítógéphez kapcsolt módosított DEC 340 megjelenítővel és egy PDP 5 vezérlőprocesszorral működött.
24
•
Az IBM Alkatrész Részlege 1966-ben olyan rendszerről számolt be, amelyet az IBM
System 360 számítógépnél alkalmazott hibrid integrált áramkörös modulok tervezésében használtak.
12. ábra IBM System 360 •
1967-ben Freeman a takaróvonal-problémák megoldására javasolt algoritmust.
•
1970-es évek első felében a kutatók és rendszerfejlesztők lelkes munkával lefektették a
CAD alapjait, megalkották az Integrált Építőmérnöki Rendszert (ICES). •
1972-ben a Rochesteri Egyetem a Gyártás Automatizálás projekt keretében megalkotta a
PADL-1es és a PADL-2es geometriai modellező rendszert. 25
•
1978-ban a Lockheed Aircraft Corporation kutatója Chasen elemzést tett közzé amit a
rendszerekben alkalmazott számítógépes grafika előnyeiről írt. •
1978-ban a General Motors és a Boeing közreadott ismertetései megerősítették a
CAD/CAM technológia hasznosságát és bemutatták, hogy miképpen hidalható át a CAD és CAM közötti szakadék. •
A hetvenes évek végén a CAD kitört a tudományos próbálkozások keretéből és megjelent
gazdaságos ipari termelő eszközként. A nyolcvanas évek kezdetén megfigyelhető a CAD piaci térhódítása. A CAD a számítógép- tudomány módszereinek és a mérnöki tudományoknak egy számítógépre épülő rendszerbe való egyesítését jelenti, amely adatbázissal, programkönyvtárral és kapcsolattartási alrendszerrel rendelkezik. A CAD rendszerek alkalmazásának főbb területei: •
Építészet - AEC (Architecture Engineering and Construction)
•
Elektronikai ipar
•
Gyártástervezés
•
Gépészet
o
Gépjármű ipar
o
Űreszközök és repülőgép ipar
o
Fogyasztási cikkek
o
Hajógyártás
26
13. ábra példa Építészeti CAD alkalmazásra [8] A CAD rendszerek több szempont szerint csoportosíthatóak: •
Leggyakrabban az alkalmazási területük szerint csoportosítják ezeket a szoftvereket.
Léteznek általános rendszerek, de leginkább mindegyik valamelyik iparág igényeinek kielégítését célozza meg. Vagy létezik iparág specifikus modulja. •
Csoportosítási szempont lehet, hogy egy CAD rendszer 2D-s síkbeli, vagy 3D-s térbeli
modellezést használ. •
Egy CAD rendszer modellezése lehet parametrikus vagy nem parametrikus. Parametrikus
modellezésnél az elemek méretét paraméterek segítségével tudjuk megadni illetve módosítani, ilyenkor a méret módosításakor a modell is módosul. Valamint a nem parametrikus modellezést használó szoftvereknél maga a modell határozza meg a méretszámokat.
27
•
Alkalmazott modellezési módszerek alapján is csoportosíthatók ezen szoftverek Ezek a
módszerek a drótvázas modellt, a felületmodellt, testmodellt, valamint hibrid rendszerek, melyek ezen három előbbi keverékét használják. Számos érv szól a CAD rendszerek mellett. A CAD rendszerek fejlődésében a legnagyobb hajtóerő a verseny. Annak érdekében, hogy az egyes cégek sikeresebbek legyenek a piacon lévő társaiknál. A cégek a legújabb és legjobb CAD rendszereket használják, hogy ezzel jobb terveket készítsenek, gyorsabban és olcsóbban mint a versenytársaik. A CAD rendszereknek számost előnye van a korábban használt papír alapú tervezéssel szemben. A termelékenység jelentősen növekszik azáltal, hogy a tervezők könnyedén rajzolhatnak egy CAD program segítségével párhuzamos egyeneseket, íveket, sokszögeket, illetve bonyolult geometria alakzatokat minden különösebb megerőltetés nélkül. A másolás, forgatás és tükrözés használata szimmetrikus alkatrészek esetén szintén tovább gyorsítja a tervezési folyamatot. A kicsinyítés és nagyítás szintén nagy segítség a skála elkészítésekor. Számos eszköz áll rendelkezésünkre, hogy a kész tervet a lehető legnagyobb sikerrel prezentálhassuk. Ilyenek a beépített kitöltési minták, valamint a számos betűtípus, ami minden CAD rendszerben megtalálható. A CAD rendszerekben lehetőségünk van továbbá, különböző grafikus formátumok importálására, így fényképek és szkennelt anyagok használatára, melyeket manipulálhatunk, restaurálhatunk, illetve animálhatunk is. A CAD rendszerek szintén nagy előnye, hogy képesek az entitások tárolására. Ezáltal jelentős időt takaríthatunk meg, ha a gyakran használt entitást nem kell újra és újra megrajzolnunk. A legtöbbet használt és fontosabb alkatrészek tervei külön is beszerezhetőek. Így a rajzokon egyes részeket másodpercek alatt az adott körülményeknek megfelelően alakíthatjuk. Továbbá a már korábban általunk elkészített rajzokat is importálhatjuk. A különböző komponensek közötti hézag közvetlenül a rajzról lemérhető, így ha szükséges oda elkészíthetjük a megfelelő alkatrészt. Valamint egy munkadarab dimenzióit a rajzunkról 28
leolvasva elkészíthető a pontosan hozzáilleszkedő másik alkatrész. Ezzel elkerülhetőek a különböző alkatrészek méretbeli különbségeiből adódó problémák sora.
14. ábra példa gépészeti CAD alkalmazásra [8] A CAD rendszerek kifejezetten alkalmasak olyan alkatrészek gyors dokumentálására, amelyek mérete egy adott tartományon belül változik. Így például ha az általunk tervezett munkadarab több különböző alkatrészből tevődik össze, úgy hogy az alkatrészek különböző kombinációja mind egy-egy különálló termékként jelenik meg, ekkor a dokumentációt egy adatbázisból kell elkészíteni. A számítógéppel elkészített projekt tartalmazza a termékkel kapcsolatos technikai részleteket, specifikációkat. Így, ha az adatbázisban szerepelnek a gyártással kapcsolatos, tesztelési, szállítási valamint számlázási információk. A gyártási adatbázis egy integrált CAD/CAM adatbázis, mely tartalmazza a tervezéskor keletkezett összes adatot. Ilyenek például a 29
geometriai adatok, az alapanyagok számlája, az összeszerelési lista, alapanyag specifikációk, valamint sok más információ mellett a gyártáshoz szükséges információk. A CAD rendszerek elterjedése előtt a mérnökök és tervezők sok időt fordítottak arra, hogy a rajzokat és a dokumentációkat elkészítettek, de a CAD rendszerek elterjedésével ezek az időigényes folyamatok lényegesen kevesebb időt vesznek igénybe. Elég csak arra gondolni, hogy ha a mérnök a munkadarabot papíron tervezi meg, de az ügyfél változtatásokat kér, mennyi időt vesz igényben azokat elvégezni papíron. Ezzel ellentétben ha a mérnök egy CAD rendszer segítségével tervezi meg a munkadarabot, a kért változtatások szinte azonnal elvégezhetőek, a rajz perceken belül elkészül, amit akár e-mailben is elküldhet az ügyfélnek. Továbbá a bonyolult geometriai alakzatok rajzolása papíron igen sok időt vesznek igénybe, rengeteg mérés és referencia pont szükséges hozzá, ezzel ellentétben a CAD rendszerekben ezeknek az alakzatoknak a megrajzolása lényegesen egyszerűbb és gyorsabb. A legtöbb CAD rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználó személyre szabhassa a CAD rendszer munkafelületét, hogy ezáltal is gyorsítsa a termelést, illetve komfortosabbá tegye a program használatát. Ha egy cég CAD rendszer segítségével tervezi a termékeit, akkor ezeknek a termékeknek megjelenésének csak a gyártási technológia határai szabnak korlátot. Ezen rendszerek használatával már a tervezési fázisban megszüntethetők a kétes lehetőségek, azáltal, hogy még a gyártás előtt lehetőségünk van rá, hogy a megtervezett munkadarabot modellezzük. Ezek az úgynevezett drótvázas modellek. Ezen modellek a tervezéskor
megadott adatok alapján
generálódnak le. Ezután a drótvázas modellen a számítógépünk különböző számításokat tud végrehajtani, úgy mint a felület kiszámítása, az egyes részek térfogatának meghatározása, a megadott anyagok tulajdonságai alapján az egyes alkotóelemek súlyát kiszámolhatjuk, ugyanakkor ezek súlypontja is meghatározható. Szintén hasznos funkció a tehetetlenségi nyomaték valamint a forgási sugarak meghatározásának lehetősége, melyek segítségével meg tudjuk határozni, mekkora stresszt 30
tud elviselni a
munkadarabunk szerkezeti károsodás nélkül. A CAD-ben létrehozott szilárdtest modellek átvihetők végeselemes analízist végző programba, mely ellenőrzi, hogy a javasolt módosítások mellett is képes lesz e a munkadarabunk az előírt terhelést elviselni. Másik nagy előnye a számítógépek használatának a tervezési folyamatba, az úgynevezett soft prototípusok használata. Ezek lényegében 3D-s számítógépes modellek, melyek a számítógéppel történő tesztelést segítik elő. Ezek a soft prototípusok szinte kivétel nélkül olcsóbban és gyorsabban előállíthatóak mit egy valódi prototípus, mert ezek a valódi prototípusok anyagukban és előállításuk folyamatát tekintve eltérhetnek a végleges terméktől. Így esetenként a soft prototípusok sokkal jobban hasonlíthatnak a végső termékhez. Ugyanakkor ezek a soft prototípusok annyira realisztikusak, hogy azok tökéletesen megfelelnek különböző marketing célokra is. Ezeket használják arra is, hogy a marketing szakemberek felmérjék, a terméket egyáltalán lehet-e nyereséggel értékesíteni az adott piaci körülmények között. Ezek a prototípusok megjelenhetnek brosúrákon, hirdetőtáblákon, prezentációkban, lényegében bárhol ami segítheti a termék értékesítését a versenypiacon
31
15. ábra Bonyolult öntvény tervezésének és szilárdságtani ellenőrzésének végeredménye CAD rendszerben
32
3.3.4.2. A CAD rendszer alapkomponensei [9] A CAD (Computer Aided Design ) jelentése számítógéppel segített tervezést jelent, korábban a design szó helyett a drafting (rajzolás) szót használták, mivel eleinte a gépet csak rajzolásra használták. Az interaktív számítógépes grafika (ICG) azonban további lehetőségeket adott, bár a képernyős megjelenítés ma is a CAD meghatározó sajátossága. A CAD rendszernek négy előnye van: •
A tervezés ideje jelentősen csökken
•
Jobb színvonalú a tervezés, mivel nagyszámú változat próbálható ki, lehetőség nyílik a
különféle tervezési szoftverek (például: Computer Aided Engineering, CAE azaz számítógéppel segített mérnöki munka) használatára, így a végeselem módszerre is. •
Jobb a hozzáférés az információkhoz, mivel a tervezett elemek gépen vannak, így más
konstrukcióhoz is elővehetőek. •
A CAD adatokból generálhatjuk az automatizált gyártáshoz szükséges adatokat is. Az
összes olyan megoldási lépés és eszközrendszer, amely a konstrukciós folyamatot a munkadarabok geometriai leírásának kiadásáig biztosítja. A konstrukció és gyártás-előkészítés területein széles körben alkalmazott bizonylatok, segédletek, dokumentációk előállításához szükséges hardver és szoftver együttes A tervezési folyamatra kialakított első durva modell még nem tükrözi a tervezési folyamat egyes lépéseinek jellegzetességeit. Különböző szempontokat kell figyelembe vennünk és így kialakíthatjuk a finom tervezési modellt. A tervezési folyamat nem független, mindig beágyazódik más folyamatokba, amelyeket környezetnek nevezünk. A tervezési folyamat kezdetekor a tervező megkapja a tervezési előírásokat, ezek az előírások nem határozzák meg előre a végeredményt ezek inkább útmutatásként szolgálnak. A tervezési előírásokat nemcsak külső hatások befolyásolhatják, kiderülhet például hogy a megkapott előírások bizonyos részletei
33
előnytelenek a célkitűzés szempontjából. A magasabb szinten megismételt felülvizsgálat kevésbé szigorú előírási követelményekhez vezethet, és így kedvezőbb tervezési feltételeket biztosíthat. A CAD folyamat megvalósításának legkönnyebb módja ha a tervezési környezetben egy speciálisan programozott vagy célszámítógép olyan CAD rendszert biztosít, amelyet a tervező közvetlenül vagy néhány általános parancs segítségével használhat. A rendszer könnyen használható és jól illeszkedik kisebb tervező vagy tervezési feladatcsoportokhoz A CAD rendszer alatt több, számítógépen alapuló eszközt értünk, mely a mérnököket és más tervezési szakembereket tervezési tevékenységükben segíti. A CAD mellett a számítógéppel segített folyamattervezés (CAPP) és a számítógéppel segített gyártás (CAM) egyaránt fontossá vált.
A
szakirodalom
gyakran
a
számítógéppel
segített
mérnöki
tevékenység, azaz a CAE kifejezést használja fentiek összefoglalásaként, illetve gyakran csak a CAD és CAM vagy a CAD/CAM rövidítést alkalmazzák. A CAPP-t gyakran tekintik, tekintették a CAM részeként, ami helytelen fogalom használat. A CAD/CAM célja a tervezés és a gyártás minőségének javítása, az új gyártmányok gyorsabb elkészülése és az olcsóbb gyártás. [10] 3.3.4.3. CAE (Számítógéppel segített mérnöki tevékenység) Szokványos követelmény, hogy egy korszerű CAD rendszer képes legyen a modellezendő objektumot oly módon kezelni és tárolni, hogy CAE szimuláció közvetlenül végrehajtható legyen (például feszültségállapot és alakváltozási állapot analízise összetett igénybevételnek kitett gépalkatrészek esetén, elektronikus áramkörök viselkedésének tanulmányozása, stb.). A CAE célja a termék oly módon történő kifejlesztése, hogy az ipari körülmények között való gyártás, a termék teljesítőképessége, valamint a költségek súlyozott optimum-feltételeknek tegyenek eleget (például: különféle tulajdonságokkal rendelkező szerkezeti anyagok és eltérő konstrukciós tervek összehasonlítása ugyanazon funkció teljesítése esetében). A CAE funkció nemcsak a CAD rendszerből kinyert információt használja, hanem azt az információt is, amelyen számítógépes PIC rendszerrel közösen osztozik, azon célból, hogy 34
elemezze a mindenkori alkatrész funkcionális sajátosságait, az összetett termék kialakulásának folyamatát a konstrukciós tervezés szakaszában, továbbá szimuláció útján összehasonlítsa a konstrukciós terv-változatok teljesítőképességét. A szakirodalom jelenleg három alapvető alkalmazási területet jelöl meg, amely a CAE általános szakkifejezésnek tartalmilag megfelel. [3]
Elektronikus CAE és teljes ítőképesség-szimuláció
Komponensek modellezése
Rendszerek szimulációja (analízise) Szűrőáramkörök szintézise Integrált és nyomtatott áramkörök tervezése
Szerkezet-anal ízis és megb ízhatóság előrebecslés
Folyamatok szimulációja
Gyártervezés CADD Grafikus reprezentáció
CAD Az objektum fizikai modellezése
Szám ítások; Megoldások és az eredmények felhasználása
Teljes ítőképesség megállap ítása
Szimulátor
Ütemezés és seg ítségnyújtás a folyamatok végrehajtásában
Emuláció (követés / utánzás) Irányítás és felügyelet
16. ábra A CAE funkció jellegzetes alkalmazási területei
(Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. http://ait.iit.uni-miskolc.hu/~kulcsar)
35
3.3.4.4. CAM (Számítógéppel segített gyártás) A számítógéppel segített gyártáshoz tartoznak azok az alkalmazott informatikai, számítógépes módszerek, eljárások, rendszerek és szolgáltatások, amelyek a termelés végrehajtási szakaszához, az anyagi, technológiai folyamatokhoz kapcsolódnak. A CAM fő alkalmazás területei: -
Mechatronikai rendszerek alkalmazása,
-
Gyártásautomatizálás, programozható vezérlés, számjegyvezérlés, robottechnika
-
Gyártórendszerek, gyártósorok szerelő rendszerek számítógépes irányítása,
-
Üzemi számítógépes adatgyűjtés,
-
Üzemek és gyártó műhelyek számítógépes irányítása,
-
Raktári és anyagmozgató rendszerek számítógépes irányítása,
-
Minőségbiztosítási rendszerek számítógépes támogatása,
-
Ipari számítógépes hálózatok alkalmazása integrált rendszerekben.
A számítógépes gyártásirányítás magában foglalja: -
a számítógépes üzem és műhelyirányítást,
-
a gyártórendszerek, gyártócellák és gépcsoportok számítógépes irányítását,
-
a gépek, robotok, mérő berendezések és kézi munkahelyek számítógépes irányítását,
-
az automatizált folyamat felügyeletet, a pozicionáló rendszerek, manipulátorok
-
mechanizmusok és szenzorok számítógépes irányítását. [11]
36
17. ábra CAM szoftverrel tervezett forgácsolási műveleti sorrend [12] 3.3.4.5. CAPP (Számítógéppel segített folyamattervezés) A gyártási folyamat előkészítése A termékfejlesztési költségek és az idő csökkentése érdekében az elmúlt évtizedekben a hagyományos prototípust és a tesztelés nagy részét felváltotta egy szimuláció-alapú tervezési folyamat. Ez egy olyan folyamat, amely csökkenti a költséges és időigényes fizikai prototípusok elkészítését, így lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy sikeresen előre teszteljék a termék teljesítményét, működését, még mielőtt ténylegesen a gyártásra kerülne a sor. Ez a módszer gyors, költséghatékony és megbízható lehetőséget biztosít arra, hogy az adott terméket könnyedén módosítani tudják a számítógépes modellen a kívánt teljesítmény 37
elérése érdekében. Számítógéppel segített folyamattervezés, a CAM és a CAD közötti kapcsolatteremtő eszköz. A CIM tevékenységi modellben központi helyet foglal el. A CAPP rendszerek CIM rendszerbe való integrálása már az 1980-s években megkezdődött. Egyik fő irányzata, a számítógépes NC és robotprogramozás. A számítógéppel segített gyártás (CAM) mint gyártási rendszer olyan számítógépes gyártásirányítási koncepciók, módszerek, eljárások és szolgáltatások együttese, amelyek a termelés operatív (végrehajtási) szintjéhez kapcsolódnak. [13]
18. ábra A CAPP helye (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. http://ait.iit.uni-miskolc.hu/~kulcsar)
38
A technológiai folyamat tervezés lépései: -
Ráhagyások azonosítása, meghatározása;
-
A megmunkálási fokozat, tartomány kiválasztása;
-
Munkadarab-befogó készülék kiválasztása;
-
A változási struktúra, sorrend a termék szempontjából;
-
Szerszámgépválasztás;
-
Bázisok, helyzet meghatározás;
-
Elrendezési terv meghatározása;
-
Ráhagyás leválasztási terv;
-
Szerszámszempontú változási struktúra;
-
Alakváltozási variánsok meghatározása;
-
Szerszámválasztás;
-
Megmunkálási variáns paramétereinek definiálása.
39
19. ábra A technológiai tervezés szintjei és feladatai (Forrás: http://next-1b.manuf.bme.hu/gdf/CAD/CadCamEaCAPP.pdf)
A sorrendtervezés szintjén a geometriai feldolgozás feladata a méretláncok elemzése, agyártási igények meghatározása, a gyárthatóság vizsgálata. A felületcsoportokra értelmezett igénye alapján történhet meg a gyártási eljárások kiválasztása, a bázisok és a befogási feltételek meghatározása, a készülékek kiválasztása vagy tervezése, a gépek kiválasztása. A gyártási feladatatok és a gépek technológiai lehetőségének birtokában nyílik mód a folyamatműveletekre való tagolására és a munkadarab műveletközi állapotainak meghatározására. Az optimális gyártási sorrend függ a berendezések sajátosságaitól, az aktuális gazdasági céltól. A szintet a legjobbnak ítélt sorrendtervi változatok szerkesztése zárja.
40
A művelettervezés is geometriai feldolgozással indul. Ebben a lépésben alakulnak át végessé a végtelennek definiált geometriai elemek, kiegészülnek a hiányos definíciók, majd kialakul egységes, kanonikus ábrázolásuk. Itt alakulnak ki a műveleten belüli közbenső munkadarab állapotok is. A gép lehetőségeinek ismertében történik meg a műveletelemek és azok primer sorrendjének
meghatározása,
a
ráhagyások
elosztása,
miközben
generálódnak
a
szerszámválasztási igények és feltételek. Ezek alapján valósul meg a szerszámok, mérőeszközök választása, vagy tervezése, majd a szerszámok elrendezése a tárban és/vagy a revolverfejben. A műveletelemek végső, optimális sorrendje függ a szerszám elrendezési tervtől és apró módosításokat tesz szükségessé a műveletelemek ráhagyásain. A szintvégeredménye a jól szerkesztett műveletterv. [14]
20. ábra A CAPP rendszer (Forrás: http://next-1b.manuf.bme.hu/gdf/CAD/CadCamEaCAPP.pdf) Az első számjegyvezérlésű szerszámgépet, az MIT-n (Massachusetts Intstitute of Technology), az USA laboratóriumában állították elő. Mint annyiszor a műszaki fejlődés történetében, ebben az esetben is a hadiipar volt a mozgatóerő. Az USA légierejének a megbízásából 1949-ben kezdtek hozzá olyan számjegyvezérlésű marógépek fejlesztéséhez, amelyek aerodinamikus 41
felületek pontos gyártását tették lehetővé. Az első prototípus szerszámgép 1952-ben készült el. [13] Európában az 50-es években
helyezték üzembe az első NC gépet (USA által gyártott),
Magyarországon a 60-as évek második felében kezdődött meg a tervezés és a gyártás a Csepeli Szerszámgépgyárban és a Szerszámgépipari Művekben. „Az NC a Numerical Control rövidítése, amely számjegyvezérlést jelent. Az NC-gépek vezérlői ún. kombinációs logikai hálózatokból épülnek fel, ezek rögzített logikájú (huzalozott) vezérlők (hardveres megoldások).” [13] Az NC-gépek külső ismertetőjele általában a lyukszalagolvasó, az elkészített NC-programot a gép lyukszalag formájában dolgozta fel. Az NC-gépek továbbfejlesztett változata a CNC-gép. „A CNC a Computerized Numerical Control, azaz számítógépes számjegyvezérlés rövidítése. A CNC-gépek szabadon programozható logikájú mikroszámítógépek.” [13]
21. ábra Jellegzetes CNC esztergagép
42
A mikroszámítógép a beadott adatokkal számításokat végez és vezérli a szerszámgépet. A CNCgépen történő gyártás, megmunkálás nem jelent mást mint, hogy a programvezérlést a mikroszámítógép és az operációs rendszer együttesen valósítja meg. A CNC-gépek az NCgépekkel ellentétben programtárolók, több CNC program tárolására is alkalmasak. A CNC-gépek külső ismertető jegyei: • Képernyő: a program kijelzésére • Billentyűzet: a program beadására és módosítására A CNC-gép két fő részből áll: • A vezérlésből, ez elektronikus irányítóberendezés • A szerszámgépből, amely az irányítást tudja fogadni, és a megmunkálást végzi. A CNC szerszámgép felépítése: • A szerszámgépágyak • Főhajtóművek, főorsók • Mellékhajtóművek, szánrendszerek • Szerszámbefogók • Munkadarab befogók A CNC-gépket idővel megpróbálták hálózatba kapcsolni ebből fejlődött ki a DNC rendszer. „A DNC (Direct Numerical Control) olyan irányítási struktúra, amelyben több CNCszerszámgépet együttesen egy folyamatirányító számítógép lát el alkatrészprogramokkal.” [13]
43
22. ábra A DNC kapcsolattartása, helyi hálózaton belül biztosítják [11] A DNC lehetővé teszi a többgépes vezérlést, az elektromechanikus információbevitel (lyukszalag, floppy lemez) elmarad, ezáltal a megbízhatóság nő. Az alkatrészprogramot a folyamatirányító számítógép külső memóriájában tárolják, amelyeket szükség esetén a szerszámgépek hívnak le. A számítógép így átveszi az elosztóállomás és a puffertároló feladatát. A számítógépet folyamatirányítási célokra is használhatják, és a munkadarab megmunkálásán kívül az anyagmozgatást is irányíthatja. [13]
44
23. ábra A DNC rendszer [11.] A gyártásban először azok a programok jelentek meg, amelyek a CNC-szerszámpályákat képesek generálni a CAD modellekből. Ezeket nevezik CAM-szoftvereknek. [13] A gyártásnak ma már egyre több területét segítik számítógépek az általánosan használt szoftverekkel és a speciális feladatokat ellátó számítógépekkel együtt. A számítógéppel segített gyártás irányítási feladatai: • Gyártási és termelési információk előállítása, kezelése, elosztása, majd a visszajelzések összegyűjtése és feldolgozása. • A gyártási folyamtok modellezése, ütemezése, indítása, irányítása, ellenőrzése és azok folyamatos megfigyelése. • Döntések meghozatala, szakértő tapasztalatok alapján a gyártási folyamat konfliktusainak feloldása.
A számítógéppel segített gyártás irányítási szintjei: • Üzemirányítás • Gyártórendszer irányítás 45
• Gyártócella vezérlése • Munkahely irányítása • folyamatirányítás 3.3.4.6. CAQ (Számítógéppel támogatott minőségbiztosítás) A vállalati versenyképességnek ma már elengedhetetlen feltétele a termékek és folyamatok kiváló
minősége
a
teljes
termékélet
cikluson
keresztül.
Ennek
biztosításához
a
minőségszempontjából összes lényeges folyamatot integrálni kell a vállalat üzleti és termékfolyamataiba. Ennek a feladatnak a megoldására szolgál a CAQ számítógépes rendszer, amely hatékony megoldásokkal támogatja a termékek életciklusának három fázisában: a keletkezés, az előállítás és a gondozás során a minőséget meghatározó összes tevékenységet. A termék keletkezésének fázisai: - tervezés és fejlesztés: A minőség számítógépes támogatását szolgáló CAQ rendszerek alkalmazásának súlypontja egyre inkább a termékek életciklusának első fázisa, a termékek keletkezése irányában tolódik el. Ez a fázis három részből, a termékek elvi tervezéséből, a termékfejlesztésből és a konstrukcióból áll. [15] Elvárások a számítógépes rendszerrel szemben: -
egyszerűsítse az ellenőrzési és vizsgálati munkát,
-
könnyítse a minőségirányítással kapcsolatos tevékenységet,
-
támogassa az ellenőrzési terv kidolgozását,
-
biztosítsa a részletes és aktuális tudnivalókat,
-
készítse el a vizsgálati okmányokat,
-
könnyítse a dokumentálást,
-
javítsa a műszerek és vizsgálóeszközök kihasználtságát, 46
-
biztosítsa a rendszeres és szisztematikus adatgyűjtést,
-
gyorsabban dolgozza ki a minőséginformációt,
-
juttassa el a minőséginformációkat minden felhasználóhoz,
-
gyorsan reagáljon minden minőséggel kapcsolatos problémára. [16]
24. ábra A CAQ rendszer helye a vállalati számítógépes rendszerben (Forrás: http://next-1b.manuf.bme.hu/gdf/CAD/CadCamEaCAPP.pdf) Számítógéppel segített minőségbiztosítás a számítógép alkalmazását jelenti a termékek ellenőrzése, a gyártó- és ellenőrző berendezések és eszközök felügyelete területén, amely egyaránt kiterjed az ellenőrzés tervezésére, ütemezésére, végrehajtására, valamint a mérési adatok elemzésére és dokumentálására. A feladatok megoldására számtalan program kapható a szoftverpiacon. A CAQ rendszerek valamennyi programjával: -
anyagellenőrzés,
-
idegenáru-ellenőrzés,
-
statisztikus folyamatszabályozás,
-
végellenőrzés,
-
mérőeszköz felügyelet és gazdálkodás lehetséges. 47
A számítógépes minőségbiztosítási rendszer (CAQ) megvalósításánál az informatikai megfontolások mellett a vállalat belső szervezetét is figyelembe kell venni. A cél az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a megjelenítés automatizálása, számítógépesítése. Ezen belül is kiemelkedő szerepet játszik a műhelyszintű adatgyűjtés. A minőségi információs és irányítási rendszer feladata a termék és a gyártási folyamatminőségét meghatározó munkahelyek és funkciók integrálása. Ezért a rendszer nem tartalmazhat elszigetelt megoldásokat, szoros kapcsolatban kell állnia a konstrukciós tervezéssel, a termeléstervezéssel és a termelésirányítással. Szükség van integrációra, mert a minőséggel kapcsolatos első problémák már a tervezéskor jelentkeznek,
mivel
az
itt
hozott
funkcionális
döntések
befolyásolják
a
termék
felhasználhatóságát, élettartamát, megbízhatóságát és részben a gyártási és ellenőrzési folyamatot is. Az első feladat a minőségi jellemzők meghatározása. E feladat elvégzésébe mindenrészleget célszerű bevonni és a felhalmozott tapasztalataikat hasznosítani. Az eredmény aminőséget befolyásoló jellemzők nagy részét tartalmazó részletes irányelvek és rajzok formájában jelenik meg. A tervezés e szakaszában születik meg a prototípus és készül el részletes vizsgálata. Sokszor a megrendelő hiányos specifikációjának következtében a tervezési folyamatot meg kell ismételni. A következő feladat a gyártási folyamat tervezése. A cél egy minden körülmények között kézben tartható stabil folyamat kialakítása. Ennek részei a nyersdarabtól a végtermékhez vezető műveleti sorrend és a gyártási műveletek, valamint a felhasznált gyártóberendezések meghatározása. A gyártástervezés folyamatát alá kell rendelni a minőségi követelményeknek, továbbá agyártási folyamatokat állandóan javítani, modernizálni kell. A minőségi jellemzők időbeli alakulásának megjelenítése a gyártási folyamatba avatkozás alapfeltétele, és ezért a rendszerben fontos szerepe van. Mindezek a feladatok hozzájárulnak a termék és a termelésminőségének növeléséhez. A jelenlegi rendszerek a következő szolgáltatásokat nyújtják: 48
-
ellenőrzési tervek készítése a képernyőn az erre a célra kialakított szövegszerkesztővel, az adatbázisban tárolt elsődleges adatok és minták felhasználásával;
-
az ellenőrzési utasítás manuális vagy automatikus kiadása, a minta méretét és az ellenőrzés szigorúságát a rendszer önműködően az eddigi szállítások minőségi jellemzői alapján határozza meg;
-
a mérési adatok gyűjthetők kézi úton, a mért adatok begépelésével egy erre a célra rendszeresített terminálon, vagy digitális kimenetű mérőeszközökkel. A súlypont a digitális mérőeszközök irányába tolódik el;
-
a mérési adatok különböző mélységű számítógépes kiértékelése magában foglalja egyrészt az adatok elemzését (ilyen például a hihetőség vizsgálat), másrészt a kezelő által _ kezdeményezett elemzéseket, mint például a különböző statisztikai vizsgálatokat;
-
az eredmények automatikus archiválását (például az előéleti adatok tárolását) és a kezelő által kezdeményezett dokumentumok kinyomtatását, illetve megjelenítését a képernyőn. [17] [18]
49
25. ábra Példa CAXX technikák együttes alkalmazására: Csavarfelület előállításának CAXX támogatása [19]
50
RÖVIDÍTÉSEK JELENTÉSEIK, ÖSSZEFÜGGÉSEIK
CÍM
- Computer Integrated Manufacturing – Számítógéppel integrált gyártás
AI
- Artificial Intelligence – Mesterséges intelligencia
APT
- Automatically Programmed Tools – Szerszámpálya adatok a szerszámgép
típusának Area Control – Szakterület irányító berendezés CACD - Computer Aided Conceptional Design – Számítógéppel segített koncepcionális tervezés CAD - Computer Aided Design – Számítógéppel segített tervezés CAE - Computer Aided Engineering – Számítógéppel segített mérnöki tevékenység CAL - Computer Aided Logistic - Számítógéppel segített logisztika CAM - Computer Aided Manufacturing - Számítógéppel segített gyártás CAPC - Computer Aided Process Control - Számítógéppel segített üzemirányítás CAPE - Computer Aided
- Számítógéppel segített tervezés-szervezés
CAPP - Computer Aided Process Planning - Számítógéppel segített gyártási folyamattervezés CAQ - Computer Aided Quality Assurance - Számítógéppel segített minőségbiztosítás CAST - Computer Aided Storage and Transport - Számítógéppel segített raktározás és szállítás CC
--Gyártócella vezérlő
CLDATA – Cutter Location Data – Szerszámhelyzet adatok CNC -Computer Aided Concurrent-Engineering – Számítógéppel segített konkurens terméktervezés Concurrent-Engineering – Konkurens terméktervezés Design with features – Alaksajátosságokkal való tervezés DFA - Design for Assembly – Szerelés-irányultságú tervezés DFM - Design for Manufacturing – Gyártás-irányultságú tervezés 51
DNC - Direct Numerical Control – Direkt számjegyvezérlés EDB - Engineering Information System - Mérnöki adatbázis FASC - Flexible Assembly System Control – Rugalmas szerelőrendszer irányítás Features – alaksajátosság FMSC - Flexible Manufacturing System Control – Rugalmas gyártórendszer irányítás Free form surfaces – Szabad formájú felületek LAN - Local Area Network – Helyi hálózat Life-Cycle Engineering – Életciklusra tervezés LOM - Laminated Object Manufacturing – Rétegelt darabgyártási technológia MAP - Manufacturin Automation Protocol – Gyártásautomatizálási protokol MDS -Manufaxturing Diagnostic System - Diagnosztikai rendszer MIS
- Management Information System – Menedzseri információs rendszer
MMC - Meusuring Machine Control – Mérőgép irányítás MMS MRP - Manufacturing Researce planin g- Gyártási-szervezési erőforrások tervezésének eszköze NURBS – Non Uniform Rational B_Spline – Nem egyenletesB-Spline görbe PPS
- Production Planning System – Termelésirányítási rendszer
RE-
Engineering – Újratervezés
Reverse Engineering – Fordított mérnöki tevékenység ROC - Robot Control – Robot irányítás RPT
- Rapid Prototyping – Gyors prototípusgyártás
Sculptured surfaces – Szoborfelületek SDC - Shop floor Data Collection – Üzemi adatgyűjtő rendszer SLA
- Stereolithography – Sztereolitográfiai eljárás
SLS
- Selective Laser Sintering of Plastics – Lézeres szinterezés
TMS - Tool Management System – Szerszámgazdálkodási rendszer Wireframe – drótváz
52
26. ábra CAxx technikák összefüggései [6]
53
TESZTKÉRDÉSEK
Egyszerű választás Válassza ki a felsorolásból az egyetlen helyes választ. Ha egy kérdésre több választ is ad a kérdést nem értékeljük
1. Mit rendszereket foglal magába CAD/CAM rendszer? A. CAD és CAM B. CAD, CAPP és CAM C. CAD, CAE, AI és CAM D. CAD, CADD, CAM, CAMST 2. Mik a CÍM rendszerek összetevői: A. CAD/CAM és AI B. CAD, NC és CNC C. CAM, AI és DNC D. CAPP, AI és CAM 3. Minek a definíciója a következő: egy csúcstechnológiai megközelítés a hatékonyabb gyártáshoz, amely a digitális számítógépek sebességét és pontosságát használja fel integráló tényezőként a teljes gyártási folyamat minden fázisában. A. CAD B. CIM C. CAPP D. CAM 4. Mi a gyártásirányítás? A. a gyártásirányítás, ami olyan termelési funkció, mely valósidőben irányítja és felügyeli a gyártási folyamatokat az integrált gyártórendszerekben
54
B. a gyártásirányítás, ami olyan termelési funkció, mely megtervezi (előretervezés) és számba veszi (a termelési eredmények számbavétele) a gyártási folyamatokat az integrált gyártórendszerekben C. a gyártásirányítás, ami olyan tervezési funkció, mely valósidőben felügyeli a humán erőforrásokat a gyártásban D. a gyártásirányítás, ami olyan vizualizációs funkció, mely megjeleníti a gyártásban lévő feladatokat 5. Mi a Just in Time? A. A gyártási folyamatok időben egymással párhuzamos operációinak szinkronizálása, illesztése a termelési rendszer keretei között. B. Mindent a kívánt időre kell megrendelni. C. Mindet a kívánt időben kell elindítani. D. A gyártási folyamatok időben egymás után következő operációinak szinkronizálása, illesztése a termelési rendszer keretei között. 6. Mi a feladata a CAQ rendszernek? A. a termékek életciklusában a három fázis minőségügyi támogatása B. minőség-ellenőrzés dokumentálása C. minőségi adatok szolgáltatása a vevőnek D. minőségirányítás megvalósítása a gyártás során 7. Melyik állítás az igaz? A. A CÍM rendszer csak gépiparra alkalmazható B. A CAD/CAM rendszerek külön CAD és külön CAM rendszerként nem működhetnek C. A CAD/CAM rendszerek szakértők számára készült rendszerek D. A CÍM rendszerek nem tartalmaznak gyártócellákat 8. Lehet a CAD rendszerrel parametrikusan tervezni? A. Igen, mindegyikkel B. Nem C. Igen van olyan CAD rendszer, amelyikkel lehet, de nem mindegyikkel 55
D. Nem, csak ha CAP is van telepítve 9. Melyik állítás az igaz? A. A CAD rendszer a tervezést támogatja B. A CAD rendszer rajzolást támogatja C. A CAD rendszer a gyártást támogatja D. a CAD rendszer a 3 D nyomtatást támogatja Többszörös választás. Válassza ki a felsorolásból a helyes válaszokat. Minden kérdésre két helyes válasz van, minden helyes válaszért 1 pont jár. Ha több mint két választ jelöl be, a kérdést nem értékeljük. 10. Válassza ki azt a 3 jellemzőt, amit a CÍM rendszer magába integrál: A. az egymás után következő gyártási fázisok illesztése úgy, hogy a készgyártmánykibocsátás ütemessége maximális legyen ("Időrendi metszet", optimális gyártási program) B. az egymás feletti irányítási szintek integrációja ("Szervezeti piramis") C. az egymás mellett működő vállalati funkciók integrációja D. Az ember és gép együttműködésének integrációja („Human Maschine Interface”)
Megoldókulcs: 1. B 2. A 3. B 4. A 5. D 6. A 7. C 8. C 9. A 56
10. A, B, C
57
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
[1]
G. HUSI: Informatika III , a CÍM rendszerek informatikája tantárgyi segédlet. Debrecen: DE MFK, 2001.
[2]
T. TÓTH, Szerző, CIM - Számítógéppel integrált gyártás. [Performance]. 2007.
[3]
T. TÓTH , O. HORNYÁK, K. NEHÉZ ÉS Á. BUZA, „A számítógépes termeléstervezés és termelésirányítás alapjai (Készült: "A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése". CAD/CAM/FEM kompetencia kurzusok projekt keretében,” Miskolci Egyetem, Miskolc, 2006.
[4]
Á. ANGYAL ÉS F. ERDÉLYI, A gépipari gyártás automatizálása: (Helyzetelemzés és fejlődési irányok), Műszaki Tudományok Osztálya, Budapest: MTA, 1989.
[5]
F. ERDÉLYI, Gyártórendszerek irányításának hierarchiája: oktatási segédlet a Számítógépes gyártásirányítás, a Számítógéppel integrált gyártás, a Számítógépes termelésirányítás, az Üzemi informatika című tantárgyakhoz, Miskolc: Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Informatikai Intézet, 1995.
[6]
J. PINTÉR ÉS P. BOZA, „Gyártásautomatizálás,” Széchenyi István Egyetem, Győr, 2011.
[7]
G. KULCSÁR, „A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek.,” Miskolci Egyetem, http://ait.iit.uni-miskolc.hu/~kulcsár.
[8]
B. MIKÓ, Bevezetés CAD/CAM/CAE alkalmazásába, Budapest: Tankönyvtár, 2009, p. 78.
[9]
ENCARNACAO ÉS SCHLECHTENDAHL:, CAD, számítógéppel segített tervezés, Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1987.
[10] „CAD,” [Online]. Available: http://hu.wikipedia.org/wiki/Computer-aided_design. [Hozzáférés dátuma: 05. 12. 2014.].
58
[11] O. HORNYÁK, „Számítógépes gyártásirányítás,” Miskolci Egyetem, [Online]. Available: http://ait2.iit.unimiskolc.hu/oktatas/lib/exe/fetch.php?id=tanszek%3Aoktatas%3Asinumerik_kurzus&cach e=cache&media=tanszek:oktatas:szamitogepes_gyartasiranyitas:szggyt.ppt.. [Hozzáférés dátuma: 05. 12. 2014.]. [12] AM Software Features Threading/Grooving Improvements, SmartCAM® V19.5: New Product Announcements From: MoldMaking Technology, 2014. [13] G. Mátyási És . G. Sági, Számítógéppel támogatott technológiák CNC, CAD/CAM, Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2007. [14] „CAPP,” BME, [Online]. Available: http://next1b.manuf.bme.hu/gdf/CAD/CadCamEaCAPP.pdf. [Hozzáférés dátuma: 10. 04. 2010.]. [15] BME-OMIKK, in Minőségirányíás, múszaki ellenőrzés, BME-OMIKK, Budapest, Műszaki Információ, 2004/9., pp. 33-37. [16] J. KALMÁR, „Informatika 2.,” NYME Informatika Intézet, [Online]. Available: http://inf.nyme.hu/. [Hozzáférés dátuma: 07. 04. 2010.]. [17] T. TÓTH, „Minőségmenedzsment és informatika,” Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1999, pp. 226-227.. [18] A. SOLTÉSZ ÉS G. HUSI, Mini CIM rendszer üzembeállítása, Debrecen: DE MK, 2015. [19] I. DUDÁS, „Csavarfelületek előállítása intelligens integrált gyártórendszerekben,” DifiCAD Mérnökiroda Fejlesztési-, Kereskedelmi- és Gazdasági Szolgáltató Kft, Miskolc, 2011.
59
