1.
Fogalmi alapok Mérlegegyenletek Utolsó módosítás: 2013. február 11.
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
1
A transzportfolyamatokról általában A természetben lezajló folyamatok leírására szolgáló összefoglaló elmélet, amely attól függetlenül meg tudja fogalmazni a megoldás főbb kritériumait, hogy mely diszciplinához tartozik eredendően. Példák (/köz/ismert transzportok): hővezetés; diffúzió, elektromos vezetés; folyadékok és gázok konvektív áramlása; konvektív termikus energia-, anyag- és töltéstranszport. → kereszteffektusok (együttesen jelenlévő transzportok) → relativisztikus és kvantumos folyamatok Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
2
Egy egyszerű példa: a hőmérő tehetetlensége (1) A hőmérő kezdeti hőmérséklete: T2 A hőmérő hőmérséklete: T(t) A mérendő közeg hőmérséklete: T1 A hőmérő belső energiája csak a hőmérséklettől függ, így állapotegyenlete: U=f(T). A hőtágulástól eltekintünk, így a munkavégzés zérus: W=0. A termodinamika I. főtétele szerint: dU=dQ. dQ=CdT /C: hőkapacitás/ A hőmérő falán az időegységenként átadott hő: I= αA(T- T1) α : hőátadási tényező; A: felület Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
3
Egy egyszerű példa: a hőmérő tehetetlensége (2) A kiegyenlítődési folyamatot leíró transzportegyenlet:
A kezdeti feltételek figyelembe vételéve az egyenlet megoldása:
Itt a Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
a hőmérő időállandója. De a térbeliséget is figyelembe kell venni!
4
Matematikai eszközök (1) A térmennyiségek (pontfüggvények) helytől és időtől függenek
a, skalárterek:
b, vektorterek:
hőmérséklet:
sebességtér:
nyomás:
térerősség:
koncentráció:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
5
Matematikai eszközök (2) Az iránymenti derivált és a gradiens: Skalártér: amelynek, szintfelületei (nívófelületei) pl. izoterm, izobár, ekvipotenciális felületek.
A
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
tér
irányú iránymenti deriváltja az
pontban:
6
Matematikai eszközök (3) Keressük azt az vektort, amelyhez tartozó iránymenti derivált a legnagyobb.
Merőleges a szintfelületeire. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
tér
7
Matematikai eszközök (4) Vonalintegrál: irányított görbe vektortér Felületi integrál: irányított felület normálvektora vektortér Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Fluxus
8
Matematikai eszközök (5) A divergencia: A
,
,
oldalélű kockára történő felületi integrálás után:
az vektortér forráserőssége Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
9
Matematikai eszközök (6) A rotáció:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
10
Matematikai eszközök (7) A cirkuláció:
A rotáció kiszámolása:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
11
Matematikai eszközök (8) Gauss-tétel:
Stokes-tétel:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
12
Matematikai eszközök (9) Nevezetes összefüggések:
Laplace-operátor Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
13
Matematikai eszközök (10) A gradiens operátor henger és gömbi koordinátákban henger: ívelem négyzet:
gömbi:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
14
Matematikai eszközök (11) A divergencia operátor henger és gömbi koordinátákban henger:
gömbi:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
15
Matematikai eszközök (12) A Laplace-operátor henger és gömbi koordinátákban henger:
gömbi:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
16
Időderiváltak (1) A lagrange-i és euleri leírás
A tömegponttal együtt mozgó – ezt jelenti a lagrange-i leírás – rendszerbeli hőmérő által mért hőmérséklet változás a
szubsztanciális időderiválttal fejezhető ki. A „nyugvó” rendszerből nézve a tér egy adott pontján más és más tömegpontok mennek át. Az pontbeli hőmérséklet időbeli változása: Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
17
Időderiváltak (2) Mi a kapcsolat a két időderivált között?
Osztályozás, elnevezések: a, azokban a pontokban, ahol : stagnációs pont b, ha a sebesség csak a hely függvénye, : állandó mozgás (steady state) c, ha
, akkor szubsztanciális állandó
d, ha
, akkor lokálisan állandó
e, Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
, akkor konvektíve állandó
18
Mérlegegyenletek (1) Extenzív mennyiségek (additív halmazfüggvények) A
és
tartományokon értelmezett
extenzív mennyiségre:
Ilyenek például:
Továbbá:
V: térfogat m: tömeg n: részecskeszám e: elektromos töltés
U: belső energia p: impulzus L: impulzusmomentum S: spin
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
19
Mérlegegyenletek (2) Extenzív mennyiségek (térfogati) sűrűsége:
jobb: Extenzív mennyiségek fajlagos sűrűsége:
Ekkor: Ha Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
akkor
20
Mérlegegyenletek (3) Az
extenzív mennyiség időbeli változása:
Két okból történhet: 1. A határoló felületen történő ki- és beáramlással 2. A térfogaton belüli keletkezéssel/eltűnéssel
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
21
Mérlegegyenletek (4) Az áramerősség a határoló felületen időegységenként áthaladó extenzív mennyiség: Az áramsűrűség a határoló felület egy egységnyi tartományán időegységenként áthaladó extenzív mennyiség:
Az áramsűrűség vektor bevezetésével határoló felület irányítása figyelembe vehető:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Az áramlás lehet: a, konduktív b, konvektív
22
Mérlegegyenletek (5) A forráserősség a térfogatban időegységenként keletkező vagy eltűnő extenzív mennyiség:
A forrássűrűség az egységnyi térfogatban időegységenként keletkező vagy eltűnő extenzív mennyiség:
Ezzel már formálisan kész vagyunk az extenzív mennyiségre vonatkozó mérlegegyenlet felírásával:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
23
Lokális mérlegegyenletek (1) Tekintsünk egy a térben rögzített térfogatot, és az azt körülvevő felületet. E térfogatban az extenzív mennyiség változása:
Bevezetve az A extenzív mennyiség áramsűrűség vektorát, valamint forrássűrűséget a következő globális/integrális mérlegegyenlet írható fel:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
24
Lokális mérlegegyenletek (2) A Gauss-tétel segítségével a felületi integrál térfogati integrál alakra írható át:
Ezt követően egy térfogati integrál mögé írható minden tag:
Innen a lokális mérlegegyenletek differenciális alakja:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
25
Lokális mérlegegyenletek (3) Ha a
áramsűrűség konvektív folyamathoz tartozik:
Tömegáram (a=1) esetén a (lokális leírásbeli) tömegáramsűrűség: Így a tömegre vonatkozó – annak megmaradását kifejező – mérlegegyenlet:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Az ilyen alakú egyenleteket kontinuitási egyenleteknek is szokás nevezni.
26
Szubsztanciális mérlegegyenletek (1) Az anyagi leíráskor ez együttmozgó tömegelem nagysága állandó, így az extenzív mennyiség időbeli változása:
Itt az a fajlagos mennyiség szubsztanciális deriváltja. Ha az áramsűrűség vektor, a forrássűrűség, akkor a szubsztanciális mérlegegyenlet integrális alakja:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
27
Szubsztanciális mérlegegyenletek (2) A Gauss-tétel segítségével a felületi integrál térfogati integrál alakra írható át:
Innen a szubsztanciális mérlegegyenlet differenciális alakja:
Mi a kapcsolat a és a áramsűrűségek között? Ha a tömegelem sebességgel mozog az álló rendszerben, akkor
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
28
Szubsztanciális mérlegegyenletek (3) Ha az extenzív mennyiség konvektív módon áramlik, akkor
Ha a=1, akkor a szubsztanciális tömegáram
Az egyszerű helyettesítéssel származtatható szubsztanciális tömegmérleg egyenlet mindkét tagja azonosan zérus!
Hm!? Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
29
Szubsztanciális tömegmérleg Korábbról: lokális tömegmérleg
továbbá
Ekkor e kettőből a szubsztanciális tömegmérleg:
Ha
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
, azaz a sűrűség nem változik, akkor a az összenyomhatatlanság feltétele.
30
Egy egyszerű példa: impulzusmérleg ideális folyadékokban (1) A folyadék egy tartományára ható erő a Kifejezve
Mivel
, amely a Gauss-tétellel
, így
Mivel folyadék egységnyi térfogatának az ideális folyadék mozgásegyenlete Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
nyomás tenzorral
-ja
, így
31
Egy egyszerű példa: impulzusmérleg ideális folyadékokban (2) Figyelembe véve, hogy
alakban írható a mozgásegyenlet. A folyadék dV térfogatelemének impulzusa: Az egységnyi térfogatbeli folyadék impulzusának változása:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
32
Egy egyszerű példa: impulzusmérleg ideális folyadékokban (3) Innen:
Továbbá egyrészt a lokális tömegmérlegből: Másrészt a mozgásegyenletből: Behelyettesítés után adódik:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
33
Egy egyszerű példa: impulzusmérleg ideális folyadékokban (4) Felhasználva a:
valamint a: összefüggéseket a tenzor vezethető be (a a diadikus szorzatot jelenti), amellyel az impulzus változás (mérleg) kifejezhető A az impulzusáramsűrűség tenzor. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
34
Fourier-féle hővezetés (1) A belső energia mérlegegyenlete Az m tömegű test belső energiájának változása a dT hőmérsékletváltozás során (c a fajhő): A fajlagos belső energia változás:
vagy A szubsztanciális belső energia mérleg:
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
hőáram sűrűség forrás: Joule-hő, kémiai reakció, magreakció
35
Fourier-féle hővezetés (2) Ha a konvekciótól eltekintünk, akkor
A hőáramsűrűség Tekintsünk két, egymástól távolságban lévő sík falat, amely egyike , a másik hőmérsékletű. A két fal közötti hőáram arányos a felülettel a hőmérsékletkülönbséggel a két felület közti távolság reciprokával Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
36
Fourier-féle hővezetés (3) A hőáram: Itt a Fourier-féle hővezetési együttható, amely általában erősen függ a hőmérséklettől.
Így a Fourier-féle hővezetési egyenlet :
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
37
Fourier-féle hővezetés (4) Másképp:
Ha
konstans, akkor az „ismert alakú” Fourier-egyenlet:
Sok esetben fémekre
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
konstansnak vehető, de pl. kis hőmérsékleten
38
A differenciálegyenlet A
és
helyettesítés után a hővezetési egyenlet a
alakra hozható, amely egy parabolikus differenciálegyenlet, és a diffúzió folyamatára is hasonló. A paraméter neve hődiffúzívitás. A Laplace-operátor szemléletes jelentése: a konvexitás mértéke a környezeti átlaghőmérséklet és a vizsgált pontbeli hőmérséklete közötti különbség. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
39
Peremfeltételek Lehetőségek: a, előírt hőmérséklet a határoló felületen
b, előírt hőáram a felületen: komponense)
(a
normális irányú
c, általános lineáris peremfeltétel (lehet persze nemlineáris is) Összefoglalva: Itt
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
függvénye. a, eset: b, eset: c, eset: mindkettő
40
Kezdeti feltételek A kezdeti időpontban fennálló hőmérséklet eloszlást a teljes térfogatra meg kell adni:
A kialakuló hőmérséklet eloszlást az forrás, a feltétel és a peremfeltétel együtt határozza meg. Forrásmentes esetben minden olyan helyen, ahol
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
:a
kezdeti
hőmérséklet időben nő
41
Maximum és szimmetria elvek Maximum-elv: a hőmérséklet a maximumát/minimumát a kezdetben vagy a peremen éri el. Erős maximum-elv: ha a hőmérséklet eloszlásnak egy belső pontban maximuma / minimuma van ott
Szimmetria-elv: ha a feladat / ok szimmetrikus ugyanolyan értelemben szimmetrikus. Pl.: eltolás, tükrözés, forgásszimmetria
Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
a megoldás