FODOR PÁL PUBLIKÁCIÓI

FODOR PÁL PUBLIKÁCIÓI (A rovatokon belül a * jel után következnek a kandidátusi fokozat megszerzése (1993) után született írások)

Önálló kötetek 1.

A janicsárok törvényei (1606). I. Török kéziratokból fordította, a bevezetőt írta, a mutatót és a szómagyarázatokat készítette Fodor Pál. (Török–magyar hadtörténelmi emlékek. Elbeszélő kútfők, l. Szerk. Ágoston Gábor és Fodor Pál.) Budapest, MTA Orientalisztikai Munkaközössége, 1989, XX + 126 old. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 274. Ivanics Mária: A krími kánság a tizenöt éves háborúban. Budapest, 1994; p. 222. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 96. 333. j. Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 479. 71. j., p. 480. 72. j. Szakály Ferenc: Az iszlám északkeleti védőbástyája. In: História 1995/1, 7–11; p. 9. Németh István: „Ugyan ott Jenőnél Ur Barcsai Akos fejedelemmé téteték” (ismeretlen magyar nyelvű forrás Barcsay Ákos török követjárásáról): In: Keletkutatás 1996. tavasz, 57–80; p. 74. 101. j. Sudár Balázs: Trombita, rézdob, tárogató... A török hadizene és Magyarország. Enying, 1996; p. 159. B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes. In: Majestas 4 (1996) 85–105; p. 93. 35. j. Pach Zsigmond Pál: Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 16. század derekán. In: Történelmi Szemle 39:1 (1997) 1–19; p. 3. 12. j., p. 5. 23. j. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 244. Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000; passim és p. 465. B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; I. p. 474. 127. j., II. p. 623. 195. j. Ágoston Gábor: Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge, 2005; p. 22–23, 28. j., p. 24. 36. j. B. Szabó János: A mohácsi csata. Budapest, 2006; p. 158. 83. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 117. 28. j., p. 141. 101. j., p. 141. 102. j., p. 147. 135. j., p. 376.

2.

Magyarország és a török hódítás. Budapest, Argumentum, 1991, 181 old. Bóka Éva: Ismertetés in Südost-Forschungen 52 (1993) 359–360. Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. Budapest, 1992; p. 155.

2

Dávid Géza: Administrative Strategies in Western Hungary. In: Studies in Ottoman History in Honour of Prof. V. L. Ménage. Ed. by. C. Heywood and C. Imber. Istanbul, 1994, 31–43; p. 31. 3. j. R. Várkonyi Ágnes: Europica varietas – Hungarica varietas. Tanulmányok. Budapest, 1994; p. 21. 45. j., p. 241. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 21. 18. j., p. 81. 262. j., p. 98. 343. j. Lele József: Szempontok Szulejmán szultán 1541. évi magyarországi döntéseihez. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995, 337–349; szinte minden oldalon. Szakály Ferenc: Az első dunántúli szandzsák és megszervezője, Kászim bég. In: Keletkutatás 1995. tavasz, 23–43; p. 33. 44. j. Szakály Ferenc: Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. Budapest, 1995; p. 135. Szakály Ferenc: Pannonhalma a török időkben. In: Mons Sacer 996–1996. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996, 13–24; p. 22. 21. j. Erdélyi Gabriella: Hieronim Lasky konstantinápolyi jelentése egy Ferdinánd-párti főúr tollán (Megjegyzések a sztambuli tárgyalások [1527–1528] történetéhez). In: Fons 3 (1996) 311–334; p. 324. 54. j., p. 326. 62. j. Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz). In: Történelmi Szemle 38:2–3 (1996) 163–217; p. 163. 2. j. Hazai György: Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája. A Tarih-i Ungurusz és kritikája. Budapest, 1996; p. 212. Pálffy Géza: Védelmi övezetek a Tiszától keletre a 16. században. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996, 209–227; p. 213. 16. j. Pálffy Géza: A bécsi katonai vezetés védelmi politikája a Temes–Maros vidékén a XVI. század elejétől a XVIII. század közepéig. In: IV. Honvéd emléknap Makón 1997. (A Makói Múzeum füzetei, 91.) Szerk. Halmágyi Pál. Makó 1998, 16–28; p. 28. Buza János: A török kori Magyarország gazdaságtörténete. In: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Budapest, 1998, p. 153. Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. In: Történelmi Szemle 41:3–4 (1999) 331–367; p. 332. 1. j. Papp Sándor: Die diplomatischen Bemühungen der Habsburger um Siebenbürgen in den Jahren 1551–1552. In: Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 89 (1999) 109–133; p. 110. 2. j. Perjés Géza: Seregszemle. Hadtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, 1999; p. 300. R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Budapest, 1999; p. 219. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 246. Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Budapest, 2000; p. 258. Pálffy Géza (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526–1538). I–II. könyv. Budapest, Kolozsvár, 2000; p. 185.

3

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000; passim és p. 465. Varga J. János: I. Rákóczi György és az „Orta Madzsar”. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lórántffy Zsuzsanna. II. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2000, 247–258; p. 248. 7. j., p. 248. 10. j., p. 249. 13. j., p. 256. 35. j., p. 258. 43. j. Perjés Géza: „Szülejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”? Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. In: Hadtörténelmi Közlemények 114:2–3 (2001) 486–501; p. 486. 2. j., p. 486–501. Ágoston Gábor: Törzsterület és végvidék: berendezkedési stratégiák és centralizációs korlátok a 16–17. századi Oszmán Birodalomban. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza –Tóth István György. Budapest, 2002, 29–49; p. 40. 23. j. Kruppa Tamás (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. II. A váradi békekötéstől János Zsigmond haláláig (1538–1571). II–V. könyv. Budapest, Kolozsvár, 2002; p. 349. Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552–1556. Budapest, 2002; p. 21. 29. j., p. 23. 30. j., p. 24. 32. j. Varga J. János: Az „Orta Madzsar” szerepe Perényi Pétertől Thököly Imréig. A nyugati irányú török hódítás metodikájához. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 415–422; p. 415. 7. j., p. 416. 10. j., p. 416. 13. j., p. 419. 22. j., p. 421. 34. j. Varga J. János: Die Rolle des „Orta Madschars” von Péter Perényi bis Emmerich Thököly. Zur Methode der türkischen Eroberungen Richtung Westen. In: Specimina Nova. Pars prima. Sectio Mediaevalis. II. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszéke: Pécs, 2003, 109–117; p. 110. 7. j., p. 110. 10. j., p. 117. 34. j. Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 61– 76; p. 75. 6. j., p. 76. 28. j. Ágoston Gábor: A Flexible Empire: Authority and its Limits on the Ottoman Frontiers. In: International Journal of Turkish Studies 9:1–2 (2003) 15–31; p. 23. 20. j. Oborni Teréz: Az Erdélyi Fejedelemség hadtörténete. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 93–108; p. 107. 2. j. Pálffy Géza: A törökellenes határvédelmi rendszer a 16–17. században. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 77–92; p. 89. 3. j. Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003; passim és p. 291. Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Budapest, 2003, 73–87; p. 73. 3. j., p. 74. 7. j. Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 3. 3. j., p. 14. 30. j., p. 15. 33. j. Oborni Teréz: Tartományból ország: erdélyi változások a 16. század első felében. In: KözépEurópa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 165–178; p. 173. 34. j.

4

Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig). In: KözépEurópa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 37–90; p. 74. 163. j., p. 85. 194. j. B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; I. p. 461. 78. j., II. p. 598. 102. j. Papp Sándor: Az első Habsburg–oszmán békekötés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 493–518; p. 508. 66. j. Varga Szabolcs: A vár és mezőváros története 1526 és 1566 között. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László. Szigetvár, 2006, 45–91; p. 54. 91. j., p. 55. 94. j. Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 620. B. Szabó János: A mohácsi csata. Budapest, 2006; p. 53. 22. j. Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 210. 3. j., p. 223. 30. j., p. 224. 33. j. Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682–1684-ben. (História Könyvtár, Monográfiák, 23.) Budapest, 2007; p. 159. 103. j., p. 159. 104. j., p. 159. 105. j., p. 162. 115. j., p. 179. 183. j., p. 183. 204. j., p. 184, p. 184. 209. j., p. 184. 212. j., p. 185, p. 185. 213. j., p. 228., 170. j., p. 264. Pálffy Géza: A magyar királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában. In: Századok 141:5 (2007) 1075–1120; p. 1082, 21. j.

* 3.

In Quest of the Golden Apple. Imperial Ideology, Politics, and Military Administration in the Ottoman Empire. (Analecta Isisiana, 45.) Istanbul, Isis, 2000, 304 old. Cossutto, Giuseppe: Ismertetés in RSO [http://www.islamistica.com/giuseppe_cossuto/#]

LXXIV:1–4

(2000)

229–232.

Adanır, Fikret – Faroqhi, Suraiya (eds.): The Ottomans and the Balkans. A Discussion of Historiography. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcik. Vol. 25.) Leiden, Boston, Köln, 2002; p. 419. Özbaran, Salih: Yemen’den Basra’ya sınırdaki Osmanlı. Istanbul, 2004; p. 241, p. 316. 5. j., p. 316. 10. j., p. 336. Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 3. 3. j. Salzmann, Ariel: Tocqueville in the Ottoman Empire. Rival Paths to the Modern State. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 28.) Leiden, Boston, 2004; p. 213. Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 210. 3. j.

5

4.

A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről. Budapest, Balassi, 2001, 405 old. Fehér Béla: Ismertetés in Magyar Nemzet 2001. április 28., p. 37. Szulovszky János: „Az Oszmán-ház tündöklése és bukása”. Beszélgetés Fodor Pállal A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről (Bp., 2001) c. könyve megjelenése kapcsán. In: Magyar Nemzet 2001. május 3., p. 15. Daniss Győző: „Elégették Mohamed koporsóját. Fegyver és ideológia a törökkel szemben és a török oldalán”. Beszélgetés Fodor Pállal A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmántörök történelemről (Bp., 2001) c. könyve megjelenése kapcsán. In: Népszabadság 2001. május 18., p. 10. Kruppa Tamás (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. II. A váradi békekötéstől János Zsigmond haláláig (1538–1571). II–V. könyv. Budapest, Kolozsvár, 2002; p. 349. Kubinyi András: Magyarország hatalmasai és a török veszély a Jagelló-korban. In: KözépEurópa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 117–145; p. 131. 59. j., p. 131. 60. j., p. 131. 61. j., p. 131. 62. j., p. 143. 119. j. Tusor Péter – Török József: Az új vatikáni sorozatról, Artner Edgárról és okmánytáráról. In: Artner Edgar, „Magyarország mint a nyugati keresztény művelődés védőbástyája” … Budapest, Róma, 2004, CLXXXIX–CCVI; p. CC. 44. j. B. Szabó János: A mohácsi csata. Budapest, 2006; p. 35. 15. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 376. Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1366. 81. j., p. 1391. 214. j., p. 1405. 267. j.

5.

„Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544–1545, 1552). (História könyvtár. Okmánytárak, 1.) Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2005, LXXXI + 757 old. (Dávid Gézával közösen) Földesi Margit: Ismertetés in Magyar Nemzet 2005. okt. 8., p. 35. Varga Szabolcs: Ismertetés in Századok 140:2 (2006) 512–514. Zimányi Vera: Ismertetés in Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2008, 201–202. Gross, Lidia: Ismertetés in Yearbook of the „George Baritiu” Institute of History in ClujNapoca 47 (2008) 635. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 22. 11. j., p. 24. 18. j., p. 24. 19. j., p. 25. 23. j., p. 76. 5. j., p. 100. 53. j., p. 118. 30. j., p. 130. 66. j., p. 130. 67. j., p. 131. 70. j., p. 136. 90. j., p. 141. 103. j., p. 142. 110. j., p. 149. 144., p. 160. 164. j., p. 178. 17. j., p. 374. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. II. kötet. A budai vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 778. 1. j., p. 789. 1. j., p. 794. 2. j., p. 890. 5. j., p. 931. 3. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 1351. 2. j., p. 1435. 3. j.

6

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1359. 41. j. Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. (DélAlföldi Évszázadok, 24.) Szeged, 2008; p. II. 2. j., p. II. 3. j. Mujadžević, Dino: Mühimme detfer iz 1552. – Osmanski izvor za povijest Slavonije i Srijema. In: Scrinia Slavonica 8 (2008) 399–427; p. 400–427: 45 dokumentum horvát rezüméje.

6.

Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján. (História könyvtár. Monográfiák, 21.) Budapest, MTA Történettudományi Intézete – Magyar-Török Baráti Társaság, 2006, 371 old. Hegyi Klára: Ismertetés in Századok 141:5 (2007) 1319–1323. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 29. 31. j., p. 140. 100. j., p. 172. 193. j., p. 188. 38. j., p. 198. 51. j., p. 198. 52. j., p. 351. 275. j., p. 376. Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. In: Levéltári Közlemények 78:2 (2007) 85–138; p. 123. 99. j. Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1382. 177. j. Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 141. 5. j.

S ze r k e s zt é s 7.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 11. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1985, 265 old; pp. 3–17, 81–108, 235–265.

8.

Ligeti Lajos, A Codex Cumanicus mai kérdései. (Keleti értekezések, 1. Szerkeszti Fodor Pál.) Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1985, 48 old.

9.

Vámbéry Ármin emlékezete. (Keleti értekezések, 2. Szerkeszti Fodor Pál.) Írta Hazai György, Kakuk Zsuzsa és Vásáry István. A Vámbéry bibliográfiát összeállította Carla Coco. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1986, 52 old.

10. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 12. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1986, 205 old.; pp. 3–16, 60–125, 138–153, 159–170, 176–179, 181–205. 11. Vásáry István, Az Arany Horda kancelláriája. (Keleti értekezések, 3. Szerkeszti Fodor Pál.) Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1987, 86 old. 12. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 13. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1987, 250 old.; pp. 3–18, 112–181, 189–203, 216–250.

7

13. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 14. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1988, 257 old.; pp. 3–17, 104–194, 203–217, 224–257. 14. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 15. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1989, 205 old.; pp. 3–15, 147–149, 172–177, 181–205. 15. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 16. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1990, 216 old.; pp. 3–216. 16. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 17. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1991, 277 old.; pp. 3–277. 17. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 18. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1992, 252 old.; pp. 3–252. * 18. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 19. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1993, 224 old.; pp. 15–198. 19. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 20. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1994, 240 old.; pp. 17–212. 20. Hungarian–Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Edited by Géza Dávid and Pál Fodor. Budapest, Loránd Eötvös University, Dept. of Turkish Studies and Hungarian Academy of Sciences, Institute of History, 1994, 210 old. Howard, Douglas: Ismertetés in The Turkish Studies Association Bulletin 20:2 (1996) 53–56. Aksan, Virginia: Ismertetés in Journal of Early Modern History 61 (2002) 52–72. Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 472. 30. j. Black, Jeremy (ed.): War in the Early Modern World. London, 1999; p. 174 (ajánlott olvasmány). Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000; p. 668. Murphey, Rhoads: Süleyman I and the Conquest of Hungary: Ottoman Manifest Destiny or a Delayed Reaction to Charles V’s Universalist Vision. In: Journal of Early Modern History 5:3 (2001) 197–221; p. 213. 16. j.

8

Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by Béla Király – László Veszprémy. New York, 2002, 85–109; p. 108. 6. j. Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004; p. 235, p. 264. 66. j. Petritsch, Ernst D.: Abenteurer oder Diplomaten? Ein Beitrag zu den diplomtischen Beziehungen Ferdinands I. mit den Osmanen. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 249–261; p. 249. 2. j. Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007; p. 162. 10. j., p. 200.

21. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 21. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1995 [1997], 219 old.; pp. 15–191. 22. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 22–23. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1998, 408 old.; pp. 14–357. 23. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 24. Hrsg. von Georg Hazai – Barbara Kellner-Heinkele – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 2000, 296 old.; pp. 17–258. 24. Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, Brill, 2000, XXVII+335 old. Stein, Mark L.: Ismertetés in The Turkish Studies Association Bulletin 25:1 (2001) 75–77. Emecen, Feridun M.: Ismertetés in Belleten 65:244 (2001) 1175–1177. Ivanics Mária: Ismertetés in Századok 136:4 (2002) 963–965. Moačanin, Nenad: Ismertetés in Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 92 (2002) 310–317. Aksan, Virginia: Ismertetés in Journal of Early Modern History 61 (2002) 52–72. Moačanin, Nenad: Slavonija i Srijem u razdoblju osmanske vladavine. Slavonski Brod, 2001; p. XV. Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by Béla Király – László Veszprémy. New York, 2002, 85–109; p. 108. 6. j., p. 110. 21. j. İnalcık, Halil – Renda, Günsel: Osmanlı uygarlığı. I. Ankara, 2002; p. 108. 24. j. Oborni Teréz: The Country Nobody Wanted: Some Aspects of the History of Transilvanian Principality. In: Specimina Nova. Pars prima. Sectio Mediaevalis II. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszéke: Pécs, 2003, 101–107; p. 107. Brummett, Palmira: The Early Modern Ottoman Campaign: Containing Violence, Commemorating Allegiance, and Securing Submission. In: Eurasian Studies 3:1 (2004) 69–89; p. 75. 19. j. Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004; p. 235., p. 264. 66. j., p. 265. 18. j., p. 266. 21. j., p. 269. 8. j., p. 269. 15. j., p. 273. 72. j.

9

Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007; p. 161. 7. j., p. 207.

25. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 25. Hrsg. von Georg Hazai – Barbara Kellner-Heinkele – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 2002, 244 old.; pp. 16–216. 26. Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek. Szerk. Buza János, Draskóczy István, J. Újváry Zsuzsanna.) Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 571 old. Dominkovits Péter: Ismertetés in Levéltári Közlemények 74:1–2 (2003) 319–324.

27. Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 26. Hrsg. von Hatice Aynur – Pál Fodor – György Hazai – Barbara Kellner-Heinkele – Oktay Özel. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 2006, 322 old. 28. Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth – Early Seventeenth Centuries). (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 37.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Brill, 2007, XX+253 old. Kö n y v f e j e ze t 29. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Fordította Karácson Imre. 2. kiadás. Az előszót és a szómagyarázatokat írta, a jegyzeteket átdolgozta Fodor Pál. Budapest, 1985. Ágoston Gábor: Muszlim oktatás és nevelés a török hódoltságban: Keletkutatás 1987. tavasz, 47–65; p. 62. 22. j. Tóth István György: A magyarországi török építkezés forrásaihoz: a kanizsai vár házainak összeírása (1690). In: Zalai Múzeum 2 (1990) 221–230; p. 225. 7. j. Ágoston Gábor: Párhuzamok és eltérések az oszmán és az európai tüzérség fejlődésében a 15– 17. században. In: Történelmi Szemle 34:3–4 (1992) 173–198; p. 187. 73. j. R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 7–28; p. 23. 10.j. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 125. 455. j. Szakály Ferenc: Az első dunántúli szandzsák és megszervezője, Kászim bég. In: Keletkutatás 1995. tavasz, 23–43; p. 32. 40. j., p. 32. 43. j. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 244. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Budapest, 2003; p. 282. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 72. 161. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 1460. 1. j.

10

30. Szilahtár Mehmed török krónikás visszatekintése 1986 eseményeire. In: Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeállította Szakály Ferenc. Budapest, 1986, 413–436. (fordítás) Hóvári János: A török–magyar erőviszonyok 1686-ban. In: A siklósi vár és múzeumbaráti kör tudományos emlékülése Siklóson. 1986. okt. 30-án. Siklós, 1987, p. 56. 15. j.

31. Rasid „hivatalos” török krónikája Budavár elvesztéséről. In: Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeállította Szakály Ferenc. Budapest, 1986, 445–447. (fordítás) 32. Állam és társadalom, válság és reform a 15–17. századi oszmán fejedelmi tükrökben. In: Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. Szerk. Benda Kálmán és R. Várkonyi Ágnes. Budapest, 1988, 128–153. R. Várkonyi Ágnes: Török–magyar végvári rendszer és Buda ostroma az oszmán hatalom visszaszorításának terveiben. In: Studia Agriensia 5. Eger, 1985, 7–19; p. 18. 2. j (kéziratként hivatkozza) Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 111–119; p. 115. 17. j. Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682–1684-ben. (História Könyvtár, Monográfiák, 23.) Budapest, 2007; p. 264. Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 141. 2. j., 146. 32. j., p. 149. 54. j.

* 33. Török és tatár hódítók. Budapest, Kossuth, 1993, 78 old. (Hegyi Klárával és Ivanics Máriával közösen) Kónya Péter: Ismertetés in Historický Časopis 42:2 (1994) 693–694. Gerelyes Ibolya: A szultáni szeráj művészete a 16. században. In: Nagy Szulejmán és kora. Budapest, 1994; p. 36, p. 50. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250. Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 22. 53. j. Bárány Attila: Magyaroszág és a kései keresztes hadjáratok. In: Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József – Majorossy Judit – Zsengellér József. Máriabesenyő, Gödöllő, 2006, 139–165; p. 164. Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 231. 52. j. Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619.

34. Korrupció az Oszmán Birodalomban (Egy irathamisítási eset 1590–ből). In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest, 1993, 97–102.

11

Pálffy Géza: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak adattára (16–17. század. In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Veszprém, 1998, 91–188; p. 101. 14. j., p. 179. Szakály Ferenc: Templom és hitélet a 17. századi váci egyházmegyében. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter – Rihmer Zoltán – Thoroczkay Gábor. Budapest, 1998, 223–231; p. 223. 1. j.

35. Hungarian–Ottoman Peace Negotiations in 1512–1514. In: Hungarian–Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Budapest, 1994, 9–45. (Dávid Gézával közösen) B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes. In: Majestas 4 (1996) 85–105; p. 86. 2. j. Emecen, Feridun M.: XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. Istanbul, 19992, 69–77; p. 72. 16. j. Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000; p. 82. 64. j., 83. 67. j. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 579. 48. j., p. 580. 116. j., p. 581. 146. j.

36. Between Two Continental Wars: the Ottoman Naval Preparations in 1590–1592. In: Armağan. Festschrift für Andreas Tietze. Hrsg. von Ingeborg Baldauf und Suraiya Faroqhi unter Mitwirkung von Rudolf Veselý. Praha, 1994, 89–111. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 584. 81. j., p. 584. 82. j., p. 585. 99. j.

37. A magyarok krónikája. Összeállította, szerkesztette, a bevezető tanulmányokat írta Glatz Ferenc. Budapest, 1995 (szócikkek a hódoltság koráról) 38. A Bécsbe vezető út. Az oszmán nagyhatalom az 1520-as években. In: Két tárgyalás Sztambulban. Hyeronimus Łaski tárgyalása a töröknél János király nevében. Habardanecz János jelentése 1528 nyári sztambuli tárgyalásairól. A kötetet összeállította Barta Gábor. A tanulmányokat és a jegyzeteket írta Barta Gábor és Fodor Pál. A dokumentumokat fordította Barta Gábor és Kun József. Budapest, 1996, 63–96. Másodközlés in: Mohács. (Nemzet és emlékezet) Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006, 387–409. Erdélyi Gabriella: Hieronim Lasky konstantinápolyi jelentése egy Ferdinánd-párti főúr tollán (Megjegyzések a sztambuli tárgyalások [1527–1528] történetéhez). In: Fons 3 (1996) 311–334; p. 325. 56–58. j. Perjés Géza: „Szülejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”? Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. In: Hadtörténelmi Közlemények 114:2–3 (2001) 486–501; p. 486. 4. j. Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552–1556. Budapest, 2002; p. 21. 29. j.

12

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003; p. 291. Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 61– 76; p. 75. 5. j. Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 11. 20. j., p. 13. 26. j., p. 13. 27. j. Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig). In: KözépEurópa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 37–90; p. 78. 179. j. Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Budapest, 2003, 73–87; p. 73. 3. j. Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 219. 20. j., p. 221. 27. j. Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 620. Ágoston Gábor: Information, Ideology, and Limits of Imperial Policy: Ottoman Grand Strategy in the Context of Ottoman–Habsburg Rivalry. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 75–103; p. 96. 56. j. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 346. 34. j., p. 347. 38. j., p. 347. 45. j., p. 347. 46. j., p. 348. 49. j., p. 348. 52. j., p. 352. 79. j., p. 434. Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 146. 34. j., p. 147. 38. j., p. 148. 49. j.

39. Ideologičeskie obosnovanija osmanskich zavoevanij (XIV–XVI vv.). In: Osmanskaja Imperija. Problemy vnešnej politiki i otnošenij s Rossiej. Sbornik statej. Otv. redaktor S. F. Oreškova. Moskva, 1996, 24–34. 40. A temesvári vilájet a török hódoltságban. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996, 195–208. Tóth István György: Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitárora (1581–1582). In: Történelmi Szemle 39:3–4 (1997) 447–472; p. 458. 43. j. Pálffy Géza: A bécsi katonai vezetés védelmi politikája a Temes–Maros vidékén a XVI. század elejétől a XVIII. század közepéig. In: IV. Honvéd emléknap Makón 1997. (A Makói Múzeum füzetei, 91.) Szerk. Halmágyi Pál. Makó, 1998, 16–28; p. 28. Ágoston Gábor: A hódítás ára. A magyarországi török végvárak őrsége, fenntartási terhei és a tartomány pénzügyi helyzete. In: Hadtörténelmi Közlemények 111:2 (1998) 351–383; p. 367. 74. j., p. 376. 103. j. Tóth István György: Egy bosnyák misszóspüspök térítőútjai a hódoltságban. (Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába, 1653–1673). In: Levéltári Közlemények 70:1–2 (1999) 107– 142; p. 115. 21. j.

13

Tóth István György: Koszovóból vagy Mezopotámiából? Misszióspüspökök a magyarországi török hódoltságban. In: Történelmi Szemle 41:3–4 (1999) 279–329; p. 288. 23. j. Tóth Sándor László: Kücsük Mehmed magyarországi tevékenységéhez. In: Aetas 1999/4, 89–99; p. 90. 8. j. Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. In: Századok 134:4 (2000) 744–799; p. 762. 42. j. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250. Tóth István György: Katolikus misszionáriusok mint török foglyok. In: Keletkutatás 1996. ősz – 2002. tavasz, 161–183; p. 167. 12. j. Tóth István György: „Ez a faragatlan nép annak hisz, amit lát...” Katolikus misszionáriusok a török Temesváron. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 373–413; p. 374. 3. j. Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 61– 76; p. 75. 11. j. Gyöngyössy Márton: Altin, akcse, mangir… Oszmán pénzek forgalma a kora újkori Magyarországon. Budapest, 2004; p. 88, 104. j., p. 90. 151. j., p. 93. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 156. 151. j., p. 176. 11.j., p. 193. 42. j., p. 376. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 1350. 7. j., p. 1369. 16. j., p. 1369. 17. j., p. 1376. 4. j., p. 1385. 5. j., p. 1397. 3. j., p. 1402. 3. j., p. 1412. 5. j., p. 1416. 3. j., p. 1420. 4. j., p. 1428. 3. j., p. 1434. 5. j., p. 1438. 6. j., p. 1457. 8. j. Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1402. 251. j. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 367. 190. j., p. 386. 25. j., p. 434. Molnár Mónika: Tágyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően. In: Századok 140:6 (2006) 1475–1502; p. 1487. 65. j.

41. Egy nagy háború előjátéka (Megjegyzések az 1591–1593 közötti oszmán politikáról). In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter. Szerk. Nagy Mariann. Pécs, 1997, 77–82. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 434.

42. Állandóság és változás az oszmán történelemben. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter – Rihmer Zoltán – Thoroczkay Gábor. Budapest, 1998, 165–175. R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Budapest, 1999; p. 224.

14

Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Budapest, 2000; p. 261. Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Budapest, 2002; p. 35. 15. j., p. 492. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 344. 7., p. 344. 10. j., p. 433. Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 142. 10. j.

43. Ta‘liki-zade. In: The Encyclopaedia of Islam. Second edition. Vol. X. Fasc. 165– 166. Leiden, 1998, 165–166. 44. Török politika Magyarországon. In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák, 9.) Veszprém, 1998, 7–14. R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Budapest, 1999; p. 220.

45. Egy pécsi származású oszmán történetíró: Ibrahim Pecsevi. In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. Szakály Ferenc – Vonyó József. Pécs, 1999, 107–131. Sudár Balázs: „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 353–374; p. 358. 47. j., p. 359. 51. j., p. 370. Ágoston Gábor: Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge, 2005; p. 25, 41. j. B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; II. p. 577. 16. j. Dávid Géza: Török közigazgatás a városban. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László. Szigetvár, 2006, 109–127; p. 113. 51. j.

46. Oszmán hírszerzés Magyarországon. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. (Studia Agriensia, 20.) Eger, 1999, 197-205. (Dávid Gézával közösen) R. Várkonyi Ágnes: A Wesselényi szervezkedés történetéhez 1664–1671. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 423–460; p. 455. 112. j. Papp Sándor: Az első Habsburg–oszmán békekötés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 493–518; p. 497. 11. j.

47. Magyar kódex. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 3. Főszerk. Szentpéteri József. Budapest, 2000. (társszerző) = CD változata: Kereszt és félhold (1526-1699). A török kor Magyarországon. Az Enciklopédia Humana Egyesület CD kiadványa. Főszerk. Szentpéteri József. Budapest, 1999.

15

48. Prelude to the Long War (1593–1606). Some Notes on the Ottoman Foreign Policy in 1591–1593. In: The Great Ottoman Turkish Civilization. I. Ed. by Güler Eren et alii. Istanbul, 2000, 297–301. 49. Preface. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, 2000, IX–X. 50. Introduction. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, 2000, XI– XXVII. (Dávid Gézával közösen) Kubinyi András: Magyarország hatalmasai és a török veszély a Jagelló-korban. In: KözépEurópa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 117–145; p. 143. 120. j. Norton, Claire: Narrating the ‘Yoke of Oppression’. Twentieth-Century Hungarian Scholarship of the Ottoman-Hungarian Borderlands. In: Claire Norton (ed.), Nationalism, Historiography and the (Re)Construction of the Past. Washington, 2007, 185–198; p. 191–193, p. 197. 22. j., p. 197. 23. j., p. 198. 29., p. 198. 36. j.

51. Making a Living on the Frontiers: Volunteers in the Sixteenth-Century Ottoman Army. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, 2000, 229–263. Moačanin, Nenad: Slavonija i Srijem u razdoblju osmanske vladavine. Slavonski Brod, 2001; p. XV. Moačanin, Nenad: Defterology and Mythology. Ottoman Bosnia up to the Tanzimat. International Journal of Turkish Studies 10:1–2 (2004) 189–197; p. 191. 6. j. Vatin, Nicolas: Un türbe sans maitre. Note sur la fondation et la destination du türbe de Solimanle-Magnifique à Szigetvár. In: Turcica 37 (2005) 9–42; p. 20. 44. j. Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007; p. 162. 12. j., p. 181. 248. j., p. 197. Vatin, Nicolas: Egy türbe, amelyben nem nyugszik senki. Megjegyzések Nagy Szülejmán szigetvári sírkápolnájának alapításához és rendeltetéséhez. In: Keletkutatás 2008. tavasz–ősz, 53–72; p. 62. 44. j.

52. An Anti-Semite Grand Vizier? The Crisis in Ottoman–Jewish Relations in 1589– 1591 and its Consequences. In: In Quest, of the Golden Apple, Istanbul, 2000, 191–206. Suraiya Faroqhi, Ottoman Views on Corsairs and Piracy in the Adriatic. In: The Kapudan Pasha. His Office and his Domain. Ed. by Elisabeth Zachariadou. Rethymnon, 2002, 357–370; p. 369. 41. j. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619.

16

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 585. 142. j., p. 585. 143. j.

53. A Kelet-Mediterráneum oszmán védelmi rendszere a 16. század végén. In: Ezredforduló – századforduló – hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2001, 479–485. 54. Hungarian Studies in Ottoman History. In: The Ottomans and the Balkans. A Discussion of Historiography. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 25.) Ed. by Fikret Adanır and Suraiya Faroqhi. Leiden, Boston, Köln, 2002, 305–349. (Dávid Gézával közösen) Kayapınar, Levent: Ismertetés in Belleten 68:252 (2005) 588–589. Norton, Claire: Narrating the ‘Yoke of Oppression’. Twentieth-Century Hungarian Scholarship of the Ottoman-Hungarian Borderlands. In: Claire Norton (ed.), Nationalism, Historiography and the (Re)Construction of the Past. Washington, 2007, 185–198; p. 193, p. 197. 25. j., p. 198. 26. j., p. 198. 33. j., p. 198. 35. j., p. 198. 38. j., p. 198. 39. j.

55. Az Oszmán Birodalom születése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 159–174. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 338. 56. j., p. 434. Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 141. 6. j., p. 143. 18. j.

56. Megkésett ajándék Szakály Ferencnek. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 13–14. (Hegyi Klárával közösen) Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában. Cumania 20 (2004) 5–112; p. 6. 9. j.

57. Ali pasa házassági históriájának történeti háttere és török vonatkozásai. In: Ámor, álom és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete. Tudományos konferencia. Sátoraljaújhely, 1999. május 26– 29. Budapest, 2002, 325–358. (Sudár Balázzsal közösen. Saját rész: 325–353, 358.) Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 381–388; p. 381. 6. j., p. 382. 12. j. Sz. Simon Éva: A hódoltsági török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. In: Századok 140:4 (2006) 1045–1060; p. 1045, 1. j.

58. „A kincstár számára a hitetlen a leghasznosabb”. Az oszmánok magyarországi valláspolitikájáról. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Budapest, 2003, 88–99. Tóth István György: Sarajevói dokumentum a pesti bosnyák ferencesekről (1664). Történelmi Szemle 44:1–2 (2002 [2003]) 115–133; p. 115. 2. j.

17

Tóth István György: A szaggatott kapcsolat. A Propaganda és a magyarországi misszók 1622– 1700. Századok 138:4 (2004) 843–892; p. 843. 3. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 264. 51. j., p. 376.

59. A kenyérmezei csata (1479. október 13.). In: Fegyvert s vitézt... A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk. Hermann Róbert. Budapest, 2003, 61–80. (Szakály Ferenccel közösen) 60. Az oszmán hadsereg a zentai csata után (1697–1698). In: Népek együttélése DélPannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Lengvári István – Vonyó József. Pécs, 2003, 111–128. (Dávid Gézával közösen) 61. The Impact of the Sixteenth–Century Ottoman–Persian Wars on Ottoman Policy in Central Europe. In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries. Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba [2002]2003, 41–51. Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619.

62. Budai pasa. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. I. Középkor és kora újkor. Aachen–Bylica. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2003, 470–473. 63. Abdurrahman Abdi pasa. In: Szürke eminenciások a magyar történelemben. Szerk. Szentpéteri József. Budapest, 2003, 70–71. 64. Ottoman Spy Reports from Hungary. In: Turcica et Islamica. Studi in memoria di Aldo Gallotta a cura di Ugo Marazzi. Volume I. Napoli, 2003, 121–131. (Dávid Gézával közösen) 65. A szimurg és a sárkány. Az Oszmán Birodalom és Magyarország (1390–1533). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 9–35. Újraközölve A szimurg és a sárkány. Az Oszmán Birodalom és Magyarország (1390–1526) címen In: Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon. Szerk. Veszprémy László. Budapest, 2008, 45–64. Kovács Péter: Jajca 1464. évi ostroma. „Amikor a hollós nindzsák délre mentek büntetni a muzulmánt”. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 403–418; p. 403. 2. j. Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619.

66. The Simurg and the Dragon. The Ottoman Empire and Hungary (1390–1533). In: Fight Against the Turk in Central-Europe in the First Half of the 16th Century. Ed. by István Zombori. Budapest, 2004, 9–35. Kumrular, Özlem: Orta Avrupa’nın kaderini değiştiren savaş: Mohaç. Öncesi, sonrası ve Kastilya’da yankısı. In: Belleten 71: 261 (2007) 537–573; p. 537. 2. j.

67. Evlia Cselebi. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. II. Calcagnini – Falkoner. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2004, 464–465.

18

68. A 16. századi oszmán–perzsa háborúk hatása az oszmánok közép-európai politikájára. In: Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére. Szerk. Ötvös István. Piliscsaba, 2004, 19–30. 69. A Habsburg–magyar és az oszmán határvédelmi rendszerek Magyarországon. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 151–159. (Dávid Gézával közösen) 70. Ibrahim Pecsevi. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. Halételek – Jordán. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2005, 251–252. 71. A Rákóczi-szabadságharc és helye a magyar történelemben/Rákóczi ögürlük savaşı ve Macar tarihindeki yeri. In: II. Ferenc Rákóczi’nin hayatı ve Türkiye’deki sürgün günleri/II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja. Budapest–Tekirdağ, 2005, 74–91. Seres István: Ismertetés in Hadtörténelmi Közlemények 119:2 (2006) 573.

72. Osmanlı tarihinde süreklilik ve değişim üzerinde düşünceler. In: Prof. Dr. Mübahat S. Kütükoğlu’na armağan. Ed. Zeynep Tarım Ertuğ. İstanbul, 2006, 207– 220. 73. I. Szulejmán, a Pompás és a Törvényhozó. In: Történelmi melléknevek. Egyetemes és magyar történelmi életrajzok. Szerk. Horváth Ilona. Budapest, 2006, 219–235. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 351. 72. j., p. 375. 19. j.

74. Kereskedelem a hódoltságban. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. Jordánszky-kódex – kolostorépítészet. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2006, 320–323. 75. Közigazgatás [a hódoltságban]. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Kolostorhálózat – Lestyán. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2006, 292–293. 76. Introduction. In: Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth – Early Seventeenth Centuries). (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 37.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, 2007, XI–XX. 77. Fethullah Gülen mozgalma. In: Előadások a mai iszlám világáról. (Acta et Studia, V.) Szerk. Tüske László. Piliscsaba, 2007, 161–168. 78. A török nemzettudat kialakulása. In: Törökország és az iszlám. Az iszlám szerepe Törökország EU-csatlakozásának megítélésében. (Acta et Studia, VII.) Szerk. Vásáry István. Piliscsaba, 2008, 11–27. 79. Oszmán-török hadszervezet, hadviselés (14–17. sz.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. VIII. Műhely – paleográfia. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2008, 388–401.

19

80. Ottoman Warfare, 1300–1453. In: The Cambridge History of Turkey. Volume I. Byzantium to Turkey, 1071–1453. Ed. by Kate Fleet. Cambridge, 2009, 192–226. Ö n á l l ó t u d om án y o s c i k k e k 81. Török várerődítési munkák Magyarországon a XVI–XVII. században. In: Hadtörténelmi Közlemények 26:3 (1979) 375–398. Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. In: Studia Agriensia 3. Eger, 1983, 71–86; p. 85. 17. j. Hegyi Klára: Török közigazgatás és jogszolgáltatás – magyar városi autonómia. In: Történelmi Szemle 1985/2, 227–257; p. 227. 1. j. Magyarország története 1526–1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. (Magyarország története tíz kötetben III.) Budapest, 1985; III/2, p. 1766. Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon. In: Studia Agriensia 5. Eger, 1985, 229–305; p. 303. 242. j., p. 303. 253. j., p. 305. 314. j. R. Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása 1683–1699. Budapest, 1987; p. 178. Marosi Endre: XVI. századi váraink (1521–1606). Budapest, Miskolc, 1991; p. 37, p. 38. 36. j., p. 41. 132. j., p. 47. 330. j., p. 48. 367. j. Dávid Géza: Adalékok a temesvári ejálet 18. századi történetéhez: Keletkutatás 1993. ősz, 42– 55; p. 43. 8. j. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 273. Ágoston Gábor: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése. In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 311–333; p. 330. 57., p. 330. 60. j. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 83. 269. j., p. 118. 420. j. Ágoston Gábor: A hódítás ára. A magyarországi török végvárak őrsége, fenntartási terhei és a tartomány pénzügyi helyzete. In: Hadtörténelmi Közlemények 111:2 (1998) 351–383; p. 379. 115. j., p. 380. 123. j. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250. Dávid Géza: Adalékok Szigetvár török kori történetéhez. In: Keletkutatás 2007, 38–47; p. 43. 28. j.

82. Bauarbeiten der Türken an den Burgen von Ungarn im 16.–17. Jahrhundert. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 35:1 (1981) 55–88. Kopčan, Vojtech: Ismertetés in Historický Časopis 30:6 (1982) 902–903. Kopčan, Vojtech: Die osmanische Provinz Nové Zámky (Eyalet-i Uyvār). In: Asian and African Studies 21 (1985) 147–163; p. 154. 33. j., p. 155. 36. j. Kopčan, Vojtech: The Last Stage of Ottoman Rule in Slovakia. In: Studia Historica Slovaca 15 (1986) 209–240; p. 218. 29. j. Dávid Géza: Financial Policy in a Hungarian Sanjāq (The Case of Simontornya). In: Between the Danube and the Caucasus. A Collection of Papers ... Ed. by György Kara. Budapest, 1987; 23– 29; p. 23. 5. j.

20

Ortaylı, İlber: The Ottoman Empire at the End of the XVIIth Century. In: Mélange Prof. Robert Mantran. Études réunies et présentées par A. Temimi. Zaghouan, 1988, 179–180; p. 184. 12. j. Murphey, Rhoads: Ottoman Warfare 1500–1700. London, 1999; p. 218. 29. j. Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Houndmills, New York, 2002, p. 373. Vatin, Nicolas: Un türbe sans maître. Note sur la fondation et la destination du türbe de Solimanle-Magnifique à Szigetvár. In: Turcica 37 (2005) 9–42; p. 12. 12. j., p. 13. 17. j. Vatin, Nicolas: Egy türbe, amelyben nem nyugszik senki. Megjegyzések Nagy Szülejmán szigetvári sírkápolnájának alapításához és rendeltetéséhez. In: Keletkutatás 2008. tavasz–ősz, 53–72; p. 55. 12. j., p. 56. 17. j.

83. Egy szeldzsuk intézmény útja Magyarországra: a dzserehorok. In: Hadtörténelmi Közlemények 28:3 (1981) 354-375. Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. In: Studia Agriensia 3. Eger, 1983, 71–86; p. 85. 1. j., p. 85. 17. j. Veinstein, Gilles: Some Views on Provisioning in the Hungarian Campaigns of Sultan Suleyman the Magnificent. In: Osmanistische Studien zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte. In Memoriam Vančo Boškov. Hrsg. von Hans Georg Majer. Wiesbaden, 1986, 177–185; p. 185. 44. j. Marosi Endre: XVI. századi váraink (1521–1606). Budapest–Miskolc, 1991, p. 37, p. 39. 58. j., p. 39. 70. j., p. 44. 259. j., p. 45. 285. j. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 274. Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. In: Századok 135:6 (2001) 1255–1311; p. 1256. 4. j., p. 1272. 118. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 272. 4. j., p. 375.

84. Magyar vonatkozású török államiratok a tizenöt éves háború korából I–II. In: Hadtörténelmi Közlemények 30:2 (1983) 278–296, 30:3 (1983) 451–467 (Dávid Gézával közösen). R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. In: Történelmi Szemle 1984/1–2, p. 71. 9. j. Szakály Ferenc: Amikor a bárány a farkassal társalgott ... In: Bocskai István kíséretében a Rákosmezőn. Budapest, 1988, 5–56; p. 52. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 274. Ivanics Mária: A krími kánság a tizenöt éves háborúban. Budapest, 1994; p. 221. Ivanics Mária: Hitharc vagy hadivállakozás. (A tatár csapatok alkalmazásának pénzügyi terhei a tizenötéves háborúban). In: „Nem búcsúzom...” Emlékköny Benda Kálmán tiszteletére. Szeged, 1994, 29–33; p. 32. 11. j., p. 32. 13. j. Papp Sándor: Gondolatok Bocskai István szultáni megerősítésének történetéhez. In: „Nem búcsúzom...” Emlékköny Benda Kálmán tiszteletére. Szeged, 1994, 34–39; p. 37. Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 477. 57. j. [B.] Szabó János: Vázlat egy ellenségkép történetéről I. A tatárok emlékezete Erdélyben, 1261– 1621. In: Aetas 1995/1–2, 5–23; p. 20. 51. j.

21

Tóth Sándor László: A Kászim-nap és a tizenöt éves háború. In: Hadtörténelmi Közlemények 108:2 (1995) 25–33; p. 28. 26. j. Papp Sándor: Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai és egy nagyvezíri előterjesztés (telhis) keletkezése. In: Aetas 1999/4, 71–88; p. 73. 10. j., p. 74. 15., p. 74. 18. j., p. 77. 31. j., p. 78. 40. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 126. 54. j., p. 374. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. II. kötet. A budai vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 460. 21. j., p. 1065. 7. j.

85. Ahmedi elbeszélése mint a korai oszmán történelem forrása. In: Világtörténet 1983/2, 3–18. Sudár Balázs: Kanizsa 1601. évi ostroma török szemmel. In: Hadtörténelmi Közlemények 119:4 (2006) 1025–1058; p. 1029. 15. j.

86. The Way of a Seljuq Institution to Hungary: the cerehor. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:3 (1984) 367–399. Finkel, Caroline: The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593–1606. Wien, 1988, p. 117, 340. Köymen, Mehmet A.: Selçuklu ordusu. In: Belleten 52:202 (1988) 91–99; p. 92. 7. j. Dankoff, Robert: An Evliya Çelebi Glossary. Cambridge, 1991, p. 2. Dávid Géza: Administration in Ottoman Europe. In: Süleyman the Magnificent and his Age. The Ottoman Empire in the Early Modern World. Ed. by Metin Kunt – Christine Woodhead. London, New York, 1995, 71–90; p. 85. 64. j. Emecen, Feridun: İlk Osmanlılar ve Batı Anadolu beylikler dünyası. Istanbul, 2002, 20032; p. 213.

87. Macaristan Bilimler Akademisi’nde Atatürk’ün 100. doğum yılını anma töreni. In: Belleten 47:188 (1983[1984]) 1229–1231. (Dávid Gézával közösen) 88. Ahmedi’s Dasitan as a Source of Early Ottoman History. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:1–2 (1984) 41–54. Silay, Kemal: Ahmedī’s History of the Ottoman Dynasty. In: Journal of Turkish Studies 16 (1992) 129–200; p. 130. 14. j (idézet). Silay, Kemal: The Usage and Function of Digressions in Ahmedī’s History of the Ottoman Dynasty. In: Turcica 25 (1993) 143–151; p. 149 (idézet); p. 149. 12. j. Brummett, Palmira: Ottoman Seapower and Levantine Diplomacy in the Age of Discovery. Albany, 1994; p. 192. 10. j. (idézet), p. 265. Köhbach, Markus: Die Eroberung von Fülek durch die Osmanen 1554. Eine historischquellenkritische Studie zur osmanischen Expansion im östlichen Mitteleuropa. Wien, Köln, Weimar, 1994, p. 447. Kafadar, Cemal: Between Two Worlds. The Construction of the Ottoman State. Berkeley, Los Angeles, London, 1995, p. 199. Divitçioğlu, Sencer: Osmanlı beyliğinin kuruluşu. Istanbul, 1996, p. 113. Emecen, Feridun: Egy régi imágó újbóli felfedezése: Oguz hagyomány és Közép-Ázsia ismerete az első oszmán krónikákban. In: Aetas 1999/4, 19–25; p. 21. 5. j.

22

Panaite, Viorel: The Ottoman Law of War and Peace. The Ottoman Empire and Tribute Payers. New York, 2000; p. 105. 7. j. Darling, Linda T.: Contested Territory: Ottoman Holy War in Comparative Context. In: Studia Islamica 91 (2000) 133–163; p. 161, p. 161. 112. j. Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Houndmills, New York, 2002; p. 331. Emecen, Feridun: İlk Osmanlılar ve Batı Anadolu beylikler dünyası. Istanbul, 2002, 20032; p. 154. 5. j., p. 213. Lowry, Heath W.: The Nature of the Early Ottoman State. Albany, 2003; p. 11, p. 24, p. 30 (idézet), p. 162, p. 179.

89. Türkische Studien in Ungarn. In: Materialia Turcica (Bochum) 10 (l984[1985]) 31–42. 90. Néhány adat a török végvári rendszer állapotáról a 17. század középső harmadából. In: Magyar és török végvárak 1663–1684. (Studia Agriensia, 5.) Szerk. Bodó Sándor – Szabó Jolán. Eger, 1985, 165–172. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 273. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 100. 54. j., p. 375–376.

91. State and Society, Crisis and Reform, in the 15th–17th Century Ottoman Mirror for Princes. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 40:2–3 (1986) 217–240. Howard, Douglas A.: Ottoman Historiography and the Literature of “Decline” of the Sixteenth and Seventeenth Centuries. In: Journal of Asian History 22:1 (1988) 52–77; p. 53. 3. j., p. 55. 6. j. Schaendlinger, A. Cornelius: Reformtraktate und -vorschläge im Osmanischen Reich im 17.–18. Jahrhundert. In: Festgabe an Josef Matuz. Osmanistik – Turkologie – Diplomatik. Hrsg. von Christa Fragner und Klaus Schwarz. Berlin, 1992, p. 240. 3. j. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 273. Aksan, Virginia: An Ottoman Statesman in War and Peace. Ahmed Resmi Efendi 1700–1783. Leiden, New York, Köln, 1995, p. 185. 45. j., p. 186. 47. j., p. 232. Römer Claudia: Osmanische Festungsbesatzungen in Ungarn zur Zeit Murads III. Dargestellt anhand von Petitionen zur Stellenvergabe. Wien, 1995; p. 9. 6. j. Woodhead, Christine: Perspectives on Süleyman. In: Süleyman the Magnificent and His Age. The Ottoman Empire in the Early Modern World. Ed. by Metin Kunt and Christine Woodhead. London, New York, 1995, 164–190; p. 172. 28. j. Darling, Linda T.: Revenue-Raising and Legitimacy. Tax Collection and Finance Administration in the Ottoman Empire 1560–1660. Leiden, New York, Köln, 1996; p. 177. 40. j., p. 287. 13. j., p. 288. 23. j. Howard, Douglas A.: Ottoman Administration and the Timar System: Suret-i Kanunname-i Osmani Beray-i Timar Daden. In: Journal of Turkish Studies 20 (1996) 46–124; p. 50. 22. j.

23

Adanır, Fikret: Der Zerfall des osmanischen Reiches. In: Das Ende der Weltreiche. Von den Persern bis zur Sowjetunion. Hrsg. von Alexander Demandt. München, 1997, 108–128, 242– 251; p. 147. 43. j. Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000; passim és p. 465. Salzmann, Ariel: Tocqueville in the Ottoman Empire. Rival Paths to the Modern State. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 28.) Leiden, Boston, 2004; p. 213. Hagen, Gottfried, Ein osmanischer Geograph bei der Arbeit. Entstehung und Gedankenwelt von Kātib Celebis Ğihannümā. (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkenvölker, 4.) Berlin, 2003; p. 63, p. 439. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 583. 111. j., p. 585. 134. j., p. 585. 136. j., p. 587. 55. j. Hagen, Gottfried: Legitimacy and World Order. In: Legitimizing the Order. The Ottoman Rhetoric of State Power. (The Ottoman Empire and ist Heritage. Politics, Society and Economy, 34.) Ed. by Hakan T. Karateke – Maurus Reinkowski. Leiden, Boston, Köln, 2005, 55–83; p. 79. 106. j. Howard, Douglas A.: Genre and Myth in the Ottoman Advice for Kings Literature. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 137–166; p. 148. 64. j. Niyazioğlu, Ali: On altıncı yüzyıl sonunda Osmanlı’da kadılık kabusu ve Nihânî’nin rüyası. In: Journal of Turkish Studies 31:2 (2007) 133–143; p. 138. 15. j., p. 142.

92. V. Nemzetközi Turkológiai Kongresszus, Isztambul 1985. In: Keletkutatás 1986. tavasz, 106–110. 93. Magyarország és Bécs az oszmán hódító ideológiában (egy 17. századi török elbeszélő forrás tükrében). In: Keletkutatás 1987. tavasz, 20–38. Ivanics Mária: Hitharc vagy hadivállakozás. (A tatár csapatok alkalmazásának pénzügyi terhei a tizenötéves háborúban). In: „Nem búcsúzom...” Emlékköny Benda Kálmán tiszteletére. Szeged, 1994, 29–33; p. 31. 1. j. Nyitrai István: The Third Period of the Ottoman–Safavid Conflict: Struggle of Political Ideologies (1555–1578). In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries. Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, [2002] 2003, 161–175; p. 169. 48. j., p. 172. 61.j., p. 172. 62. j. Sudár Balázs: Kanizsa 1601. évi ostroma török szemmel. In: Hadtörténelmi Közlemények 119:4 (2006) 1025–1058; p. 1029. 15. j.

94. Karácson Imre (születésének 125. évfordulóján). In: Keletkutatás 1989. tavasz, 109–114. 95. Ungarn und Wien in der osmanischen Eroberungsideologie (im Spiegel der Târîh-i Beç krâlı, 17. Jahrhundert). In: Journal of Turkish Studies 13 (1989) 81–98. Kopčan, Vojtech: Ismertetés in Historický Časopis 39:1 (1991) 102. Feneşan, Cristina: Constituirea principatului autonom al Transilvaniei. Bucureşti, 1997; p. 35. 54. j.

24

Yerasimos, Stéphane: De l’arbre à la pomme: la généalogie d’un thème apocalyptique. In: Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Actes de la Table Ronde d’Istanbul (13–14 avril 1996) édités par Benjamin Lellouche et Stéphan Yerasimos et publiés par l’Institut Français d’Études Anatoliennes Georges-Dumézil d’Istanbul. (Varia Turcica, XXXIII.) Paris, Montréal, 1999, 153–192; p. 179. 63. j. Dávid Géza: The mühimme defteri as a Source for Ottoman–Habsburg Rivalry in the Sixteenth Century. In: Archivum Ottomanicum 20 (2002) 167–209; p. 190. 107. j. Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619.

96. Az orientalisztika jelene és jövője. Az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének konferenciája, 1989. május, Budapest. In: Keletkutatás 1989. ősz, 103–113. (Ecsedy Ildikóval közösen) 97. Evlia Cselebi útleírásai. In: Keletkutatás 1990. ősz, 37–55. Ágoston Gábor: Török lőportermelés Budán a 16. században. In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Szerk. E. Kovács Péter – Kalmár János – V. Molnár László. Budapest, 1991, 85–97; p. 95. 15. j. Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle 45:3–4 (2003[2004]) 213–263; p. 217. 17. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 72. 161. j., p. 376.

98. Ottoman Policy towards Hungary, 1520–1541. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 45:2–3 (1991) 271–345. Kafadar, Cemal: The Ottomans and Europe. In: Handbook of European History 1400–1600: Late Middle Ages, Renaissance, and Reformation. Vol. 1. Structures and Assertions. Ed. by Thomas A. Brady Jr., – Heiko A. Oberman – James D. Tracy. Leiden, 1994; p. 633. Dávid Géza: Administration in Ottoman Europe. In: Süleyman the Magnificent and his Age. The Ottoman Empire in the Early Modern World. Ed. by Metin Kunt – Christine Woodhead. London, New York, 1995, 71–90; p. 79. 37. j. Szakály Ferenc: Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. Budapest, 1995, p. 135. B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes. In: Majestas 4 (1996) 85–105; p. 98. 49. j. Feneşan, Cristina: Constituirea principatului autonom al Transilvaniei. Bucureşti, 1997; p. 18. 2. j., p. 19. 5. j., p. 19. 6. j., p. 22. 11., p. 22. 13. j., p. 25. 20. j., p. 25. 21. j., p. 27. 28. j., p. 27. 29. j., p. 28. 30. j., p. 28. 34. j., p. 30. 38. j., p. 32. 46. j., p. 32. 47. j., p. 34. 49. j., p. 34. 50. j., p. 36. 59. j. p. 38. 64. j., p. 39. 1. j., p. 41. 6. j., p. 42. 10. j., p. 44. 20. j., p. 48. 31. j., p. 48. 34. j. stb. Ágoston Gábor: Habsburgs and Ottomans: Defense, Military Change and Shifts in Power. The Turkish Studies Association Bulletin 22:1 (1998) 126-141; p. 127. 2. j. Emecen, Feridun M.: XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. Istanbul, 19992, 69–77; p. 73. 24. j., p. 74. 29. j. Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000; p. 669. Panaite, Viorel: The Ottoman Law of War and Peace. The Ottoman Empire and Tribute Payers. New York, 2000; p. 193, 123. j., p. 193. 125. j., p. 364. 33. j., p. 405. 86. j.

25

Murphey, Rhoads: Süleyman I and the Conquest of Hungary: Ottoman Manifest Destiny or a Delayed Reaction to Charles V’s Universalist Vision. In: Journal of Early Modern History 5:3 (2001) 197–221; p. 198. 2. j., p. 214. 19. j. Fotić, Aleksandar: Yahyapaşa-oğlu Mehmed Pasha’s evkaf in Belgrade. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 54 (2001) 437–452; p. 441, 6. j., p. 451. Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by Béla Király – László Veszprémy. New York, 2002, 85–109; p. 108. 3. j. B. Szabó János – Erdősi Péter: Ceremonies Marking the Transfer of Power in the Principality of Transylvania in East European Context. In: Majestas 11 (2003) 111–160; p. 114. 3. j., p. 132. 44. j. Oborni Teréz: The Country Nobody Wanted: Some Aspects of the History of Transilvanian Principality. In: Specimina Nova. Pars prima. Sectio Mediaevalis II. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszéke: Pécs, 2003, 101–107; p. 107. Feneşan, Cristina: Cultura otomana a vilayetului Timişara (1552–1716). Timişoara, 2004; p. 29. 9. j., p. 29. 11. j. Sutter Fichtner, Paula: Aber doch eine Friede: Ferdinand I., Ungarn und die Hohe Pforte. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 236–247; p. 236. 4. j., p. 241. 19. j., p. 245., 38. j., p. 245. 39. j. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 581. 27. j., p. 581. 30. j., p. 581. 32. j. Ágoston Gábor: Information, Ideology, and Limits of Imperial Policy: Ottoman Grand Strategy in the Context of Ottoman–Habsburg Rivalry. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 75–103; p. 83, 24. j. Norton, Claire: Narrating the ‘Yoke of Oppression’. Twentieth-Century Hungarian Scholarship of the Ottoman-Hungarian Borderlands. In: Claire Norton (ed.), Nationalism, Historiography and the (Re)Construction of the Past. Washington, 2007, 185–198; p. 196. 4. j.

99. A nagyvezíri előterjesztések diplomatikai elemzése. In: Keletkutatás 1992. ősz, 37–51. Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 477. 56. j.

100. Szultán, birodalmi tanács, nagyvezír (változások az oszmán hatalmi elitben és a nagyvezíri előterjesztés kialakulása). In: Történelmi Szemle 34:1–2 (1992) 17–34. Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 477. 56. j. Papp Sándor: Türkische Dokumente zur Geschichte des Fürstentums Siebenbürgen. In: Mediterrán Tanulmányok/Études sur la region méditerranéenne 8 (1998) 57–76; p. 65. 26. j., p. 67. 32. j. Papp Sándor: Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai és egy nagyvezíri előterjesztés (telhis) keletkezése. In: Aetas 1999/4, 71–88; p. 74. 14. j., p. 74. 16. j.

26

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003; p. 291. Papp Sándor: Magyar rendi mozgalmak és az oszmán birodalom a 17–18. század fordulóján. In: Acta Historica 116 (2002) 59–69; p. 60. 6. j. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 339. 60. j., p. 339. 63. j., p. 339. 64. j., p. 353. 87. j., p. 356. 110. j., p. 357. 114. j., p. 357. 116. j., p. 357. 117. j., p. 357. 119 .j., p. 376. 25. j., p. 377. 32. j., p. 377. 33. j., p. 377. 34. j., p. 378. 35. j., p. 378. 36. j., p. 384. 15. j., p. 434. Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 140. 1. j., p. 142. 9. j., p. 143. 13. j., 145. 26. j., 146. 36. j., p. 148. 42. j., p. 149. 50. j., p. 150. 58. j.

* 101. Török beszámolók Lippa 1551. évi feladásáról. In: Keletkutatás 1993. ősz, 80–95. Dávid Géza: Mohács–Pécs 16. századi bégjei. In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. Szakály Ferenc – Vonyó József. Pécs, 1999, 51–88; p. 62. 79. j. Dávid Géza: Ulama bey, an Ottoman Office-Holder with Persian Connections on the Hungarian Borders. In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries. Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, [2002] 2003, 33–40; p. 39. 34. j., p. 39. 38. j. Papp Sándor: Az első Habsburg–oszmán békekötés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 493–518; p. 510. 71. j. Dávid Géza: Egy távolról jött oszmán főember a magyar végeken: Ulama bég. In: Keletkutatás 2002. ősz – 2006. ősz, 63–82; p. 73. 76. j., p. 74. 78. j., p. 79. 114. j.

102. A terjeszkedés ideológiái az Oszmán Birodalomban. In: Világtörténet 1994. tavasz–nyár, 25–31. Rácz István: A török világ hagyatéka Magyarországon. Debrecen, 1995; p. 253. Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 3. 3. j. Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619. Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 210. 3. j.

103. Sultan, Imperial Council, Grand Vizier: Changes in the Ottoman Ruling Elite and the Formation of the Grand Vizieral telhis. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 47:1–2 (1994) 67–85. Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000; p. 669.

27

Van den Boogert, Maurits H.: Redress for Ottoman Victims of European Privateering. In: Turcica 33 (2001) 91–118; p. 94. 4. j. Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Houndmills, New York, 2002; p. 368. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 583. 97. j., p. 583. 103. j., p. 583. 112. j., p. 585. 131 j. Hagen, Gottfried, Ein osmanischer Geograph bei der Arbeit. Entstehung und Gedankenwelt von Kātib Celebis Ğihannümā. (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkenvölker, 4.) Berlin, 2003; p. 336. 176. j., p. 337. 185. j., p. 439. Howard, Douglas A.: Genre and Myth in the Ottoman Advice for Kings Literature. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 137–166; p. 148, p. 148. 64. j., p. 151. 81. j. Imber, Colin: Frozen Legitimacy. In: Legitimizing the Order. The Ottoman Rhetoric of State Power. (The Ottoman Empire and ist Heritage. Politics, Society and Economy, 34.) Ed. by Hakan T. Karateke – Maurus Reinkowski. Leiden, Boston, Köln, 2005, 99–107; p. 102. 8. j.

104. Magyar–török béketárgyalások 1512–1514-ben. In: Történelmi Szemle 36:3–4 (1994) 193–225. (Dávid Gézával közösen) Papp Sándor, Die diplomatischen Bemühungen der Habsburger um Siebenbürgen in den Jahren 1551–1552. In: Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 89 (1999) 109–133; p. 110. 2. j. Pálffy Géza (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526–1538). I–II. könyv. Budapest, Kolozsvár, 2000; p. 185. Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig). In: KözépEurópa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 37–90; p. 56–57. 83. j., p. 64. 121. j. B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; II. p. 582. 44. j.

105. Két szárazföldi háború között. Oszmán tengeri előkészületek 1590–92-ben. In: Hadtörténelmi Közlemények 107:2 (1994) 7–28. Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 111–119; p. 115. 14. j. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 374. 10. j., p. 374. 13. j., p. 434.

106. A nagyvezíri előterjesztés (telhis). Adalékok az oszmán központi adminisztráció működéséhez, 1566-1656. In: Levéltári Közlemények 65:1–2 (1994) 27–63. 107. Török és oszmán: az oszmán rabszolga-elit azonosságtudatáról. In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 367–383.

28

Tóth István György: A mohácsi plébános, a budai pasa és a kálvinista konstantinápolyi pátriárka. Don Simone Matkovics levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához (1622–1635). In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve 8 (1997) 185–252; p. 189. 10. j. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250. Tóth István György: Misszionáriusok a 17. századi török hódoltság területén. In: Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16–18. században. Szerk. Tóth G. Péter. Veszprém, 2000; p. 30. Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. In: Századok 134:4 (2000) 744–799; p. 785. 148. j. Tóth István György: Katolikus misszionáriusok mint török foglyok. In: Keletkutatás 1996. ősz – 2002. tavasz, 161–183; p. 166. 8. j. Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 111–119; p. 116. 21. j. Sudár Balázs: „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 353–374; p. 360. 52. j., p. 370. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 331. 1. j., p. 343. 4. j., p. 353. 83. j., p. 434. Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 144. 21. j., p. 149. 52. j.

108. Így kezdődött a török hódoltság... In: Keletkutatás 1995. tavasz, 91–96. Dávid Géza: Kászim vojvoda, bég és pasa. I. rész. In: Keletkutatás 1995. ősz [1996], 53–66; p. 58. 27. j. Szakály Ferenc – Dávid Géza: Újabb adalék Tinódi Sebestyén történetírói hiteléhez. Hajdar bin Abdullah tímár-birtoka. In: Irodalomtörténeti Közlemények 100:4 (1996) 481–489; p. 486. Pach Zsigmond Pál: Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 16. század derekán. In: Történelmi Szemle 39:1 (1997) 1–19; p. 2. 6. j. Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Budapest, 2002; p. 188. 99. j., p. 492. Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle 45:3–4 (2003[2004]) 213–263; p. 226, 46. j.

109. Sikertelen török adószedési kísérlet a királyi Magyarországon. In: Keletkutatás 1995. tavasz, 97–103. (Hegyi Klárával közösen) Sz. Simon Éva: A hódoltsági török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. In: Századok 140:4 (2006) 1045–1060; p. 1047, 13. j. Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1362. 63. j.

110. Kémkedés a török korban. In: Keletkutatás 1995. ősz, 121–126. R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Budapest, 1999; p. 224.

29

111. How to Forge Documents? (A Case of Corruption Within the Ottoman Bureaucracy Around 1590). In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 48:3 (1995) 383–389. 112. Önkéntesek a XVI. századi oszmán hadseregben (Az 1575. évi erdélyi háború tanulságai). In: Hadtörténelmi Közlemények 109:2 (1996) 55–81. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 100. 360. j (kéziratra hivatkozik). Dávid Géza: A Budai szandzsák első tímár-birtokosai. In: Keletkutatás 1995. ősz [1996], 111– 114; p. 114. 8. j. Hegyi Klára: Számítások a hódoltsági török várak haderejéről. In: Studia Agriensia 17. Eger, 1997, 107–121; p. 119. 4. j. Dávid Géza: Magyarország népessége a 16–17. században. In: Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecentenáriumi előadások. Budapest, 1997, 141–171; p. 149. 51. j. Hegyi Klára: Etnikum vallás, iszlamizáció: a budai vilájet várkatonaságának eredete és utánpótlása. In: Történelmi Szemle 40:3–4 (1998) 229–256; p. 244. 30. j., p. 245. 32. j. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250. B. Szabó János: II. Rákóczi György 1658. évi török háborúja. In: Hadtörténelmi Közlemények 114:2–3 (2001) 231–278; p. 237. 36. j., p. 272. Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 381–388; p. 384. 27. j. Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 111–119; p. 115. 16. j. B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; I. p. 447. 19. j. Hegyi Klára: A török végvár. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László. Szigetvár, 2006, 93–108; p. 100, 36. j. Dávid Géza: Török közigazgatás a városban. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László. Szigetvár, 2006, 109–127; p. 117. 85. j. Dávid Géza: Egy távolról jött oszmán főember a magyar végeken: Ulama bég. In: Keletkutatás 2002. ősz – 2006. ősz, 63–82; p. 71. 56. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 172. 194. j., p. 178. 22. j., p. 254. 32. j., p. 254. 34. j., p. 376. Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1357. 33. j., p. 1383. 179. j.

113. Reformok és reformideológiák az Oszmán Birodalomban. In: Korunk 1996/6, 18– 31. 114. Adatok a magyarországi török rabszedésről. In: Hadtörténelmi Közlemények 109:4 (1996) 133–142.

30

Pálffy Géza: A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI–XVII. századi törökmagyar határ mentén (Az oszmán magyar végvári szokásjog történetéhez). In: Fons 4:1 (1997) 5–77; p. 8. 10. j., p. 9. 14. j., p. 10. 19. j., p. 11. 23. j., p. 12. 28. j., p. 16. 39. j., p. 68. Régi magyar költők tára. 11. Sajtó alá rendezte Ács Pál. Budapest, 1999; p. 425. Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. In: Századok 135:6 (2001) 1255–1311; p. 1272. 115. j. Ács Pál: Bécsi és magyar renegátok mint szultáni tolmácsok: Mahmud és Murád. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 15–27; p. 15. 2. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 290. 109. j., p. 376. Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1394. 229. j.

115. Ungarija v politikata na osmanskata imperija. In: Istoričeski Pregled (Sofija) 52:6 (1996) 46–60. (Hegyi Klárával közösen) 116. Das Wilajet von Temeschwar zur Zeit der osmanischen Eroberung. In: SüdostForschungen 55 (1996) 25–44. Dávid Géza: Temeshwar. In: The Ecyclopaedia of Islam. 2nd ed.Vol. X. Leiden, 1999; p. 417. Feneşan, Cristina: Cultura otomana a vilayetului Timişara (1552–1716). Timişoara, 2004; p. 40. 50. j., p. 54. 92. j., p. 82. 90. j., p. 83. 95. j.

117. Az apokaliptikus hagyomány és az „aranyalma” legendája. A török a 15–16. századi magyar közvéleményben: In: Történelmi Szemle 39:1 (1997) 21–49. Ács Pál: A szent makkabeusok nevei (Pseudo-Josephus mint Sztárai Mihály, Bornemissza Miklós és Zombori Antal forrásai). In: Irodalomtörténeti Közlemények 101:3–4 (1997) 199–216; p. 211. 94. j., p. 214. 119. j. Régi magyar költők tára. 11. Sajtó alá rendezte Ács Pál. Budapest, 1999; p. 425. Jankovics József: Tinódi török-képe. In: Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos Emlékülés: Sárvár, 1998. szeptember 10–11. Sárvár, 1999, 131–139; p. 139. 7. j., p. 139. 9. j. Szakály Ferenc: A dél-dunántúli hadszíntér 1526–1543. In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. Szakály Ferenc – Vonyó József. Pécs, 1999, 17–50; p. 37. 77. j. Szentmártoni Szabó Géza: Zrínyi a törökök fátumáról: az aranyalmáról. In: Jankovics József 50. születésnapjára. Budapest, 1999, 16–18; p. 17. 3. j. Dobrovits Mihály – Őze Sándor: A török-kép változása a 16. századi Magyarországon. In: Ezredforduló – századforduló – hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2001, 228–235; p. 231. 9. j. J. Újváry Zsuzsanna: Magyari István nyomában. In: Pázmány Péter és kora. Szerk. Hargittay Emil. Piliscsaba, 2001, 189–204; p. 196, 50. j., p. 197. 53. j., p. 197. 54. j., p. 199. 63. j.

118. Együttműködés és válság a 15–17. századi oszmán-zsidó kapcsolatokban. In: Századok 131:4 (1997) 895–922. Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 381–388; p. 384. 28. j.

31

Ács Pál: Bécsi és magyar renegátok mint szultáni tolmácsok: Mahmud és Murád. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 15–27; p. 17. 14. j. Raj Tamás – Vasadi Péter: Zsidók a törökkori Budán. Budapest, 2002, p. 14. 24. j., p. 24. 84. j., p. 60. Buchberger, Reinhard: Das Leben im Grenzraum. Grenzräume zwischen Österreich, Ungarn und dem Osmanischen Reich in der frühen Neuzeit – Die Grenze der Christenheit als Chance für die Juden? In: Rolf Kießling – Peter Rauscher – Stefan Rohrbacher – Barbara Staudinger (Hrsg.), Räume und Wege. Jüdische Geschichte im Alten Reich 1300–1800. Berlin, 2007, 217–252; p. 221. 13. j.

119. The Grand Vizieral telhis. A Study in the Ottoman Central Administration 1566– 1656. In: Archivum Ottomanicum 15 (1997) 137–188. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 584. 49. j.

120. Lippa és Radna városok a 16. századi török adóösszeírásokban. In: Történelmi Szemle 39:3–4 (1997) 313–334. Hegyi Klára: Bács: A Balkan-Turkish Town in Hungary. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 54:4 (2001) 471–483; p. 477. 17. j., p. 481. 28. j., p. 483. Hegyi Klára: A török Bács. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 199–213; p. 205. 22. j., p. 207. 27. j., p. 211. 39. j. Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Budapest, 2002; p. 344. 330. j., p. 492. Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle 45:3–4 (2003[2004]) 213–263; p. 253. 179. j. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 171. 190. j., p. 376. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 1447. 2. j., p. 1448. 3. j., p. 1449. 4. j., p. 1488. 1. j.

121. Kié legyen Pankota? Érdekcsoportok és érdekérvényesítés az oszmán hatalmi elitben a 16. század közepén. In: Századok 132:4 (1998) 825–836. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 87. 28. j., p. 376. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 434.

122. A kenyérmezei csata (1479. október 13.). In: Hadtörténelmi Közlemények 111:2 (1998) 309–350 (Szakály Ferenccel közösen). Rövidítve újraközölve In: Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon. Szerk. Veszprémy László. Budapest, 2008, 65–94.

32

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. In: Századok 135:6 (2001) 1255–1311; p. 1259. 30. j., p. 1260. 39. j. Kubinyi András: Mátyás király. Budapest, 2001; p. 160. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 275. 30. j., p. 385.

123. Who Should Obtain the Castle of Pankota? Interest Groups and Self-Promotion in the Mid-Sixteenth-Century Ottoman Political Establishment. In: Turcica 31 (1999) 67–86. 124. Az oszmán pénzrendszer 16. századi válságáról (megjegyzések az 1585/89. évi leértékelésről). In: Aetas 1999/4, 27–40. Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000; passim és p. 465. Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. In: Századok 135:6 (2001) 1255–1311; p. 1259. 30. j., p. 1300. 218. j. Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003; p. 291. Gyöngyössy Márton: Altin, akcse, mangir… Oszmán pénzek forgalma a kora újkori Magyarországon. Budapest, 2004; p. 83. 20. j., p. 84. 29., p. 84. 32. j., p. 93. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 209. 69. j., p. 214. 85. j., p. 376. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 377. 29. j., p. 434.

125. Máltai kalózok, török rabok és francia kereskedők a Földközi-tengeren a 17. század elején. Történelmi Szemle 41:3–4 (1999) 369–385. Szulovszky János: Ismertetés Magyar Nemzet 2001. február 5., p. 15. Bada Zoltán: Horvát kalózok az Adriai-tenger partján a 7. századtól a 19. század elejéig. Limes 2002/2, 47–72; p. 66. 3., p. 66. 7., p. 66. 8. j., p. 70. Buchberger, Reinhard: Das Leben im Grenzraum. Grenzräume zwischen Österreich, Ungarn und dem Osmanischen Reich in der frühen Neuzeit – Die Grenze der Christenheit als Chance für die Juden? In: Rolf Kießling – Peter Rauscher – Stefan Rohrbacher – Barbara Staudinger (Hrsg.), Räume und Wege. Jüdische Geschichte im Alten Reich 1300–1800. Berlin, 2007, 217–252; p. 244. 104. j.

126. 15–17. yüzyıl Osmanlı hükümdar aynalarında devlet ve toplum, kriz ve reform. In: Tarih İncelemeleri Dergisi (Izmir) 14 (1999) 281–302. 127. Some Notes on Ottoman Tax Farming in Hungary. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 54:4 (2001) 427–435. 128. Piracy, Ransom Slavery and Trade. French Participation in the Liberation of Ottoman Slaves from Malta during the 1620s. In: Turcica 33 (2001) 119–134. Másodközlés: Maltese Pirates, Ottoman Captives and French Traders in the Early

33

Seventeenth-Century Mediterranean. In: Ranson Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth – Early Seventeenth Centuries). (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 37.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, 2007, 221– 237. 129. Magyar ellenállás a török berendezkedéssel szemben. In: Keletkutatás 1996. ősz– 2002. tavasz, 271–276. (Dávid Gézával közösen) Molnár Antal: Ismeretlen inkvizíciós forrás a hódolt Budáról (Don Vincenzo di Augustino raguzai káplán jelentése a Szent Hivatalnak 1599-ből). In: Levéltári Közlemények 74:1–2 (2003) 191–220; p. 191. 2. j.

130. Üvejsz pasa hagyatéka. Pénzügypolitika, vagyonelkobzás és az oszmán hatalmi elit a 16. század végén. Történelmi Szemle 44:3–4 (2002 [2004]) 209–253. 131. „Hivatásos törökök” – „született törökök”. Hatalmi elit és társadalom a 15–17. századi Oszmán Birodalomban. Századok 138:4 (2004) 773–791. 132. Az oszmán timár-birtokos haderő nagysága és összetétele a XVII. század második felében. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 481–509. (Dávid Gézával közösen) B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; II. p. 598. 102. j., p. 599. 105. j., p. 599. 106. j., p. 600. 111. j. Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 620. Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1405. 268. j.

133. Macaristan’a yönelik Osmanlı siyaseti, 1520–1541. In: İstanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi Tarih Dergisi 40 (2004) 11–85. Emecen, Feridun: A csata, amely a „Nagy Török” előtt megnyitotta a Magyar Alföldet – Mohács, 1526. In: Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006, 412–434; p. 431. 6. j., p. 431. 9. j., p. 431. 10. j., p. 431. 13. j., p. 431. 23. j.

134. Changes in the Structure and Strength of the Timariot Army from the Early Sixteenth to the End of the Seveteenth Century. In: Eurasian Studies 4:2 (2005) 157–188. (Dávid Dézával közösen) 135. A magyarorsági török adóbérleti rendszerről. In: Történelmi Szemle 47:3–4 (2005 [2006]) 287–296. 136. Ali Paşa’nın evlilik öyküsünün tarihsel geri planı ve Osmanlılarla ilgili yanları. In: Belleten 70:259 (2006) 963–1000. (Sudár Balázzsal közösen. Saját rész: 963–995.) 137. Hiúzprém és szántóföld: egy oszmán-török adóbérlő vagyona a 17. század elején. In: Történelmi Szemle 49:2 (2007) 205–225. 138. Trade and Traders in Hungary in the Age of Ottoman Conquest: An Outline. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 60:1 (2007) 1–8.

34

139. Adatok az 1596. évi egri (mezőkeresztesi) oszmán hadjárat költségeihez. In: Keletkutatás 2007, 59–68. 140. The Ottoman Empire, Byzantium and Western Christianity. The Implications of the Siege of Belgrade, 1456. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 61:1–2 (2008) 43–51. 141. „Minden helynek meg kell legyen a maga farkasa”. Írnoki szerepek a klasszikus oszmán korban (14–17. század). In: Keletkutatás 2008. tavasz–ősz, 39–51. N em ze t k ö zi k o n f e r e n c i á k 142. Bir nasihat–nâme olarak Kavânîn-i Yeniçeriyân. In: V. Milletlerarası Türkoloji Kongresi. Tebliğler. III. Türk tarihi, cilt l. Istanbul, 1986, 217–224. * 143. XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. (Tartışmalı ilmî toplantılar dizisi, 26.) Istanbul, 1997, 142–149. 2. kiadása: Istanbul, 1999, 77-81. 144. The View of the Turk in Hungary: the Apocalyptic Tradition and the Red Apple in Ottoman–Hungarian Context. In: Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Actes de la Table Ronde d’Istanbul (13–14 avril 1996) édités par Benjamin Lellouche et Stéphan Yerasimos et publiés par l’Institut Français d’Études Anatoliennes Georges-Dumézil d’Istanbul. (Varia Turcica, XXXIII.) Paris, Montréal, 1999, 99–131. Yerasimos, Stéphane: De l’arbre à la pomme: la généalogie d’un thème apocalyptique. In: Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Actes de la Table Ronde d’Istanbul (13–14 avril 1996) édités par Benjamin Lellouche et Stéphan Yerasimos et publiés par l’Institut Français d’Études Anatoliennes Georges-Dumézil d’Istanbul. (Varia Turcica, XXXIII.) Paris, Montréal, 1999, 153–192; p. 183. 72. j. Imber, Colin: Ismertetés Turcica 33 (2001) 386–387 (p. 386: idézet). Dávid Géza: Osmanlının yerli halklarla ilişkileri: Macaristan örneği. In: Osmanlı devletinin 700. kuruluş yıldönümü. Avrupa’ya ilk adım. Uluslararası sempozyum 01 Kasım 1999. Yayına hazırlayan Ayse Yıldız Topuz. Istanbul, 2001, 87–97; p. 88. 6. j. Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004; p. 239, p. 263. 2. j. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619. Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 575. 10. j., p. 582. 53. j., p. 590. 44. j.

145. Osmanlılar ve Macaristan’da Hıristiyan tebaaları. In: Osmanlı devleti’nde din ve vicdan hürriyeti. (Tartışmalı ilmî toplantılar dizisi, 33.) Ed. Azmi Özcan. Istanbul, 2000, 187–199.

35

146. The Ottomans and their Christians in Hungary. In: Frontiers of Faith. Religious Exchange and the Constitution of Religious Identities 1400–1750. Ed. by Eszter Andor and István György Tóth. Budapest, 2001, 137–147. Niederhauser Emil: Ismertetés in Klió 2001/3, 88. Arens, Meinolf: Ismertetés in Ungarn Jahrbuch 26 (2002–2003) 394. Herber, Charles J.: Ismertetés in Austrian History Jahrbuch 34 (2003) 327–328. Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Budapest, 2002; p. 114. 328. j., p. 492.

147. Osmanlı tarihi ile ilgili Macaristan’daki çalışmalar ve bunların değerlendirmesi. In: XIII. Türk Tarih Kongresi. Ankara, 4–8 Ekim 1999. Kongreye sunulan bildiriler. I. cilt. Ankara, 2002, 303–345. (Dávid Gézával közösen) 148. 19. yüzyılın ilk yarısında Macaristan’da reform hareketleri ve 1848–49 ihtilali. In: Doğumunun 200. yıldönümünde Lajos Kossuth, 1848–49 Macar özgürlük mücadelesi ve Osmanlı–Macar ilişkileri sempozyumu. ... 15 Mart 2002, Kütahya. Editör: Celal İnan – Naciye Güngörmüş. Ankara, 2002, 43–53. 149. Az oszmán-törökök szerencsenapja: augusztus 29. / Osmanlı Türklerinin uğurlu günü: 29 Ağustos. In: Félhold és kereszt. Konferencia és kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2001. október 17. / Hilal ve haç. Başkent Szabó Ervin Kütüphanesinde bilimsel konferans ve sergi. Budapest, 2002, 23–30/129–137. 150. The Organisation of Defence in the Eastern Mediterranean (End of the 16th Century). In: The Kapudan Pasha. His Office and His Domain. Ed. by Elisabeth Zachariadou. Rethymnon, 2002, 86–94. 151. Mühimme defterlerine göre Osmanlıların 16. yüzyıl Macaristan politikası. In: Uluslararası Türk arşivleri sempozyumu 17–19 Kasım 2005, İstanbul (tebliğler – tartışmalar / International Symposium on Turkish Archives 17–19 November 2005, Istanbul (Presentations & Discussions). İstanbul, 2006, 219–228. (Dávid Gézával közösen) 152. From Philological to Historical Approach: Twentieth Century Hungarian Historiography of the Ottoman Empire. In: Vergangene Größe und Ohnmacht in Ostmitteleuropa: Repräsentationen imperialer Erfahrung in der Historiographie seit 1918 / Lost Greatness and Past Oppression in East Central Europe: Representations ofthe Imperial Experience in Historiography since 1918. Hrsg. von Frank Hadler – Mathias Mesenhöller. Leipzig, 2007, 147–158. (Dávid Gézával közösen) N é p s ze r ű s í t ő c i k k e k 153. Hogyan látták a törökök Buda ostromát? In: Élet és Tudomány 35 (1986): VIII. 29., 1093. 154. A török hadsereg. In: História 8:3–4 (1986) 23–27.

36

Czigány István: A magyarországi csapatok szerepe a török alóli felszabadító háborúban. In: Hadtörténelmi Közlemények 102:2 (1989) 151–176; p. 157. 30. j. Czigány István: A Habsburg Birodalom megváltozott hadászati helyzete és a végvári katonaság szerepének módosulása. In: Studia Agriensia 9. Eger, 1989, 25–35; p. 33. 13. j. Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. Budapest, 1992; p. 154. Ágoston Gábor: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése. In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 311–333; p. 328. 25. j. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 273.

155. Muzulmán hadvezérek (Sejtán Ibrahim, aki hiányzott Budáról – Abdurrahman, aki a várat védte). In: História 8:3–4 (1986) 55-59. Matuz, Josef: Wesir Abdurrahman Abdi Pascha, der letzte Ofner Beglerbeg (Versuch einer Vita). In: Acta Historica 33:2–4 (1987 [1990]) 341–350; p. 341. 1. j.

156. A török hódítók és a királysírok. In: História 11:3 (1989) 23–27. Molnár Antal: A Szent Jobb és Raguza. In: Turul 76:1–2 (2003) 7–11; p. 11. 25. j.

* 157. A kávészemek karrierje. In: Rubicon 4:1–2 (1993) 35–39. 158. Korrupció az Oszmán Birodalomban. In: História 1994/4, 10–11. 159. Karácson Imre. In: Török füzetek 3:1 (1995) 4–6. 160. Gyermekadó a szultánnak. In: História 19: 5 (1997) 19–21. B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; I. p. 466. 98. j. Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 434.

161. Egy ország, melyet senki sem akart: Az erdélyi fejedelemség születése. In: Rubicon 9:4–5 (1998) 17–19. Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. In: Történelmi Szemle 41:3–4 (1999) 331–367; p. 332. 4. j. Perjés Géza: „Szülejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”? Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. In: Hadtörténelmi Közlemények 114:2–3 (2001) 486–501; p. 486, 4. j. Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 61– 76; p. 75. 11. j. Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Budapest, 2003, 73–87; p. 75. 10. j.

162. A részeges II. Szelim szultán. In: História 20:5–6 (1998) 31–32. 163. Az oszmán állam életrajza. In: Török Füzetek 7/4, 1999, 3–5, 8/1, 2000, 1–3. 164. Osmanlı Devleti’nin „hayat öyküsü”. In: Török Füzetek 8:4 (2000), 10–12, 9:1 (2001) 3–6.

37

165. Augusztus 29., a törökök szerencsenapja. In: Múlt-kor. Internetes folyóirat, 2001. 166. Európa beteg embere, 1914–1915. Törökország belépése a háborúba. In: História 26:6–7 (2004) 30–32. 167. Három civilizáció ütközése, 1456. Az Oszmán Birodalom, Bizánc és a nyugati kereszténység. In: História 29:1 (2007) 3, 6–10. 168. Írnokok és bürokrácia az Oszmán Birodalomban. In: História 30:1 (2008) 22–25. 169. A dzsihád „íze”. A szent háború az iszlámban és a 14–17. századi Oszmán Birodalomban. In: História 30:4–5 (2008) 32–35. 170. Az Oszmán Birodalom 1918 októberében. In: História 30:9 (2008) 37. 171. Die Aufhebung des osmanischen Tahrir-Systems (kiadatlan előadás, Erlangen, 1994.) Kołodziejczyk, Dariusz: The Ottoman Survey Register of Podolia (ca. 1681). Defter-i Mufassal-i Eyalet-i Kamaniçe. I–II. (Studies in Ottoman Documents Pertaining to Ukraine and the Black Sea Countries, 3 [pts. 1 and 2],) Cambridge, Mass., 2004; p. 12. 48. j.

Fo r d í t á s o k , k ö n y v i s m e rt et és e k , e l ő s za v a k , n e k r o l ó g o k 172. Maxim Rodinson, Gazdaságtörténet és a társadalmi osztályok története a muszlim világban. In: Világtörténet 1982/2, 72–90. (fordítás franciából) 173. Claude Cahen, Néhány szó a muszlim világ kereskedelmének hanyatlásáról a középkor végén. In: Világtörténet 1982/2, 90–97. (fordítás franciából) 174. Claude Cahen, A középkori muszlim kelet gazdaság- és társadalomtörténete. In: Világtörténet 1982/4, 34–52. (fordítás franciából) 175. Szakály Ferenc, Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981, 485 old. Ismertetés in Népszabadság 39:147 (1981) 7. 176. Andreas Tietze, Mustafa cAli’s Counsel for Sultans of 1581. Part I–II. Wien, 1979– 1982, 188, 295 old. Ismertetés in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:1–2 (1984) 231–234. 177. Dávid Géza, A Simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest, 1982, 342 old. Ismertetés in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:3 (1984) 420–423. 178. Christine Woodhead, Taliki-zade’s şehname-i hümayun. A History of the Ottoman Campaign into Hungary 1593–1594. (Islamkundliche Untersuchungen, 82.) Berlin, 1983, 421 old. Ismertetés in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:3 (1984) 428–429. 179. Hedda Reindl, Männer um Bayezid. Eine prosopographische Studie über die Epoche Sultan Bayezids II (1481–1512). (Islamkundliche Untersuchungen, 75.) Berlin, 1983, XII + 415 old. Ismertetés in Orientalistische Literaturzeitung 80:3 (1985) 276–278.

38

180. Keleti értekezések. In: Könyvvilág 31:3 (1986) 7. [Egy új könyvsorozat elé] 181. Anton C. Schaendlinger, Die Schreiben Süleymans des Prächtigen an Vasallen, Militärbeamte, Beamte und Richter. Transkriptionen und Übersetzungen – Faksimile. Unter Mitarbeit von Claudia Römer. Wien, 1986, 84 old. + hasonmások. Ismertetés in Keletkutatás 1989. ősz, 97–99. 182. Sudár Balázs, A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban. (Humanizmus és reformáció, 29. Szerk. Jankovics József) Budapest, Balassi Kiadó, 2005, 336 oldal. Ismertetés in Keletkutatás 2008. tavasz–ősz, 152–154. 183. Ajánlás. In: Luigi Ferdinando Marsigli, Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról. Fordította F. Molnár Mónika. Budapest, 2007, IX. 184. Előszó/Önsöz. In: R. Várkonyi Ágnes, Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb asszonya”./İlona Zrínyi. „Avrupa’nın en cesur kadını”. Budapest, 2008, 8–11. 185. Előszó. In: Orientalista Nap 2005, 2007. Szerk. Birtalan Ágnes és Yamaji Masanori. Budapest, 2008, 1. 186. Előszó. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 40; Analecta Mediaevalia, III.) Szerk. Neumann Tibor és Rácz György. Budapest – Piliscsaba, 2009, 13–14. 187. Meghalt Barta Gábor. In: Új Magyarország 1995. január 27. 188. Ferenc Szakály (28. Oktober 1942. – 6. Juli 1999). In: Ungarn-Jahrbuch 24 (1998–1999 [2000]) 443–444. Munkáiról általában Faroqhi, Suraiya: Turcica 17 (1995) 285–288. Ismeretés: Gilles Veinstein, État et société dans l’Empire ottoman, XVIe–XVIIIe siècles. La terre, la guerre, les communautés. London, Variorum Reprints, 1994, XII + 299 p.; p. 288: „In addition the author has carefully studied the preparation of a mid-sixteenth-century Franco-Ottoman campaign, which complements the work by Lütfi Güçer, Pal Fodor and Caroline Finkel on the fiscal, technical and economic aspects of Ottoman warfare”. Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Budapest, 2000; p. 6. Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007; pp. 4–5.

Szentendre, 2009. április 15.

Fodor Pál