Tartalom Előszó 4
1
Előszó „Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dal ban És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek.” Babits Mihály: Második ének
Ez a néhány sor mélyen kifejezi azt, ahogyan az életünket megtapasztaljuk. Mindig is azon dolgoztunk, hogy az élethelyzeteinkből kiindulva kapcsolódjunk egymáshoz és ne az határozza meg mindennapjainkat, hogy „fogyatékosok vagyunk”. Az integrációnak olyan formáját kerestük, amely nem a közös fogyatékosságra helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy élünk: tanulunk, dolgozunk, munkát keresünk, családot alapítunk, gyereket nevelünk, elveszítünk valakit, akit szerettünk. Az érzéseink, a gondolataink, a vágyaink hasonlóak bárkiével, hiszen emberek vagyunk. A Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ létrehozása hozzásegített bennünket, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének vezetőit és munkatársait, hogy különlegesen értelmezett integrációs szándékunkat a hétköznapi tevékenységünk során kifejezzük. Személyes és szakmai tapasztalataink összessége jelent meg a családok közösségi szintű együttműködését célzó programunkban. Szinte valamennyi programelem kapcsolódott valamelyik munkatársunk, együttműködő partnerünk élethelyzetéhez. Azt go ndolom, a látogatóink érezhették a személyességet, a közvetlenséget, egyfajta családias légkört, és ami a legfontosabb: az emberséget. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt pályázat kiváló keretet adott a családokkal való kapcsolatépítésünk folyamatához. Megtapasztalhattuk, milyen az, amikor fogyatékosként tudunk segíteni ép társainknak és azt is, hogyan tudunk szakmai alapon szervezett konzorcium vezetőjeként együttműködni nem „fogyatékos” szervezetekkel. A projekt sikerét a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete és a JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány közreműködése is garantálta. Mind a két szervezet a szakmai és projekt megvalósítási tapasztalatainak gazdag tárházával, valamint kiváló szakembereivel értékteremtő módon vett részt a konzorciumi partnerségben. A Vöröskereszt az önkéntesség elvének gyakorlati megvalósítását mutatta meg: az önkéntesek képzésétől a foglalkoztatásukig, a munkájuk szervezésének részleteibe betekintést nyújtó módon kapcsolódott a családi erőforrások feltárásának és mozgósításának érdekében. A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány a munkaerő piaci tanácsadás területén szerzett tapasztalataival az álláskeresőket támogatta különböző tanácsadási formák keretében. Nem elhanyagolható az a tény, hogy a munkaszervezésnek korszerű módjait gyakorlatban is alkalmazták, így a projekt szintjén megtanulhattuk például azt, mit jelent a „job sharing”, azaz a munkaidő/tevékenység megosztás. A TÁMOP.5.5.1.B-11/1-2012-0056 számú, Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ című projektünk keretében 2012. augusztus 1-től 2014. január 31- ig Budapest 13. és 14. kerületének lakosai részére szerveztük és hirdettük programjainkat. A projekt lezárását követően a Cserf-S tovább működik. Ez a záró tanulmány egy különleges mérföldkő: összegzi az eddig megtett utat és mutatja az irányt, a jövő kihívásait.
2
Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke
A záró tanulmány megírásának célja, felépítése A záró tanulmány elkészítésével az volt a célunk, hogy összefoglaljuk a TÁMOP.5.5.1.B11/1-2012-0056 számú, Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ című projekt megvalósításának folyamatát. Továbbá bízunk abban, hogy közösségfejlesztők kezébe kerülve hasznos útmutatóként szolgál, egyfajta kézikönyvként működik. Mint ahogyan a zt is reméljük, hogy a Cserf-S látogatói számára kedves emlékeket, élményeket segít felidézni egyegy fotó vagy mondat. A tanulmányt a projekt menedzsment és a szakmai megvalósítók közössége készítette. Az írás során mindenki a saját stílusában, közösen kialakított szempontok alapján foglalta össze munkájának eredményét és fogalmazta meg tapasztalatait. Ez tükrözi azt, ahogyan dolgoztunk az elmúlt másfél év során: mindannyian kreatív módon alakíthattuk a projekt keretein belül a szakmai és menedzsment tevékenységünket. Itt szeretném tisztázni, hogy a szakmai tevékenység a projektben a közösségfejlesztést jelentette. A tanulmányunkban bemutatjuk a projekt célját, főbb mutatóit, vállalásainkat. A megvalósítás koncepciójának leírásával szeretnénk érthetőbbé tenni a programjaink rendszerét. Itt került összefoglalásra mind az, amit értékként képviseltünk valamennyien. A szakmai tartalom fő irányai mellett fontosnak tartottuk, hogy a működési-szervezeti modellünk is megjelenjen. Így kap teljes képet az Olvasó arról, milyen szempontok alapján valósítottuk meg a projektet. A szakmai stáb valamennyi tagja összefoglalta közösségfejlesztői területének eredményeit és szakmai/személyes tapasztalatait. Ezek a részek tükrözik leginkább, mi is a Cserf-S, hiszen a közösségfejlesztők közösen alakították ki, milyen szempontok alapján írják meg beszámolójukat. Két szakterületet már itt kiemelek: az önkéntes koordinátor és a hálózatép ítő koordinátor által ellátott feladat és tevékenységek összességét. Ezek „nem fértek” a közösségfejlesztők által kialakított rendszerbe, így a munkatársak kreativitása itt nagyobb teret kapott. Két kiemelt területe volt a Cserf-S programnak: a látássérült mentorszülői hálózat kiépítése és a Cserf-S klub folyamata, melyeknek külön-külön fejezetet szántunk. A Cserf-S működésének fontos része volt a külső kapcsolatok építése, hiszen sok programunk más intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés során került megtartásra. Röviden bemutatjuk ezen együttműködések tartalmát, és a hozzájuk fűződő tapasztalatainkat. A projekt egészének értékelésére ezek után kerül sor, számba véve azokat a területeket is, amelyek közvetett módon járultak a megvalósítás sikeréhez, mint például a szupervízió, a folyamat és monitoring értékelési rendszerünk voltak. Kitérünk a kommunikációs és marketing tevékenységünk bemutatására. E tárgyilagosságra törekvő rész a következő fejezettel egészül ki, mely a tapasztalataink összegzéséről szól. Másfél év vagy tizennyolc hónap hosszú idő. Sok-sok tanulsággal szolgál, amiket emberként és szakemberként is fontos tudatosítanunk. Mivel a Cserf-S 2014. január 31. után is tovább működik, ezért fontos, hogy megjelenjen e tanulmány záró fejezeteként a tapasztalatok összegzése, segítve a további közösségépítés folyamatát. A tanulmány egyes részeinek megírásakor, szerkesztésekor az egyszerűségre, átláthatóságra törekedtem. A pályázati anyagunk és a korábban megjelent összefoglalóink mind
3
feldolgozásra kerültek jelen írás elkészítéséhez. Táblázatokkal, fotókkal és a fotók alatt olvasható visszajelzésekkel válik színesebbé az adathalmaz. Így szeretnénk kifejezni, hogy az emberséget és emberiességet értéknek tartjuk.
Konzorciumi összefoglalók Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet A Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet munkatársaként nem titkolt kíváncsisággal és sikerekre áhítva vettem részt a Cserf-S – Családi Erőforrás Segítő Központ projekt előkészítésében, megvalósításában, a feladatainak végrehajtásában. A kezdetektől igyekeztünk önkénteseinkkel és munkatársainkkal minden olyan tevékenységet beépíteni a projektbe, mely segíti a kliensek/résztvevők számára a hasznos és tevékeny szabadidőeltöltést, illetve nagyon fontos cél volt, hogy az itt megtanultak, illetve az itt tapasztalt élmények a Cserf-S-en kívül is hasznosíthatók legyenek. Több esetben - nem titkoltan pályaorientációs iránymutatásnak szántuk képzéseinket, azonban a mi szerepünk elsősorban a „lökés” biztosítása volt; a résztvevők tudatosabb mentorálását, foglalkoztatását már a konzorcium más szereplői végezték, azonban elmondható, hogy a képzéseken résztvevők közül többen a mai napig önkénteseink. Feladataink, tevékenységeink beépítésében egyértelmű iránymutatá st adott a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény, melynek fő célkitűzései közül többet meg is valósítottunk: az élet, az egészség védelme; a betegségek megelőzése; (elsősegélynyújtás gyermekeinkért -, egészségnevelés -, csecsemőgondozás képzéseinkkel) az emberi szenvedés, a szociális gondok enyhítése; (közvetett célként munkaerő-piaci integráció bébiszitter képzéseink által) a társadalmi szolidaritásra nevelés (önkéntes képzéseinkkel) 27. kép: Elsősegélynyújtás A Magyar Vöröskereszt ifjúságpolitikája meghatározza a szervezet tevékenységi körét: az élet- és egészségvédelmi ismeretek elsajátítása, a családi életre való felkészítés, az egészséges életmódra nevelés, a humanitárius eszmeiség terjesztése, az ifjúsági vezetőképzés. Az ifjúság egészségre való nevelésében is jelentős szerepet vállaltunk a Cserf-S projekten keresztül, hisz cél volt, hogy a látókörünkbe került kliensek gyermekei számára olyan önkéntes képzéseket biztosítsunk, mely segítik a készségek- és képességek fejlődését, a társadalmi izoláció megszűnését és a közösségbe való illeszkedést. (Közhasznú szervezetként vállalt feladatunk az egészségmegőrzés, betegség- megelőzés; nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; gyermek- és ifjúságvédelem.) Bármely karitatív szervezet működésének biztosításához óhatatlanul szükség van a további generációk kinevelésére, a fiatalok felkészítésére mind a professzionális, mind az önkéntes szférában. A körülöttünk élő fiatalokat képzéseinkkel bevontuk tevékenységünkbe, ahol önkéntesként dolgozhattak, ezzel az önállóságuk megvalósulását céloztuk meg. Önkéntes munkájuk során sok tapasztalatra tehettek szert, melyek – reményeink - megalapozták a felnőttkorban elengedhetetlen felelősségtudat kialakulását és felkészítette őket a nagykorú életre. A Családi Erőforrás Segítő Központtal elősegítettük egy segítő kortárs közösség létrejöttét is, a szabadidő hasznos és tevékeny módon való eltöltését, így a fiatalok a 4
későbbiekben is a Vöröskereszt eszmerendszerének megfelelve és azt elsajátítva, egy jó szociális alapot biztosító közösségben tevékenykedhetnek. Horváth Péter Zsolt, Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete igazgatóhelyettes JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatatásait elsődleges célcsoportjának, a munkaerőpiacra gyermekgondozási távollétről visszatérő gyermekes nőknek nyújtja, tréning és tanácsadási tevékenységét ezen a téren szerzett tapasztalatai alapján alakította ki és fejleszti folyamatosan. Egyéni tanácsadásainkat túlnyomórészt nők vették igénybe, álláskereső klubjainkon már vegyesen jelentek meg a résztvevők, de továbbra is női túlsúllyal, és az Alapítvány profiljából adódóan itt is elsősorban a kisgyermekesek. A Cserf-S projektben való részvétel lehetővé tette, hogy bővítsük tapas ztalatainkat az álláskeresők egyéb csoportjaiban, hiszen a Családi Erőforrás Segítő Központ a legkülönbözőbb családi hátterű és munkaerőpiaci helyzetű érdeklődő számára nyitva állt. Álláskeresési programjainkon az elsődleges célcsoporton túl szinte minden, munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű célcsoport képviseltette magát, egyéni álláskeresési tanácsadáson, munkaerőpiaci reintegrációs tréningen és álláskereső klubban: tartósan álláskeresők (férfiak is), 50+ korosztály, megváltozott munkaképességűek, alacsonyan iskolázottak. Így közösségfejlesztőink a programokra való felkészüléskor és a résztvevőkkel való együttes munka során szélesíthették munkaerőpiaci ismereteiket, hogy minél inkább személyre szabott szolgáltatást nyújthassanak, az adott érdeklődő számára értelmezhetővé, leginkább hasznosíthatóvá tegyék az információkat. A tanácsadások, foglalkozások során használt gyakorlatokat, eszközöket is testre szabtuk, fejlesztettük, az álláskeresés során használt mintadokumentum- tárunkat bővítettük. A konkrét módszertani fejlesztéseken túl a JÓL-LÉT által delegált közösségfejlesztőknek személyes fejlődési lehetőséget is kínált a program, hiszen szoros kapcsolatba került olyan szervezetekkel és munkatársakkal, akik megváltozott munkaképességű, fogyatékos ill. kiemelten hátrányos helyzetben levő emberekkel foglalkoznak. A személyes, nem tanult, hanem a napi gyakorlatból származó érzékenyítésen túl, a párhuzamosan futó integrációt elősegítő projektekről is szereztek tapasztalatot. A három konzorciumi partner együttműködésében a legkülönbözőbb szakmai hátterű és változatos témák szakértőiként fellépő munkatársak pedig igazi sokszínű, egymást segítő, egymástól tanuló munkaközösséget alkottak. Major Lívia, JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány oktatási vezető
A projekt bemutatása A projektet az alábbi konzorciumi együttműködés keretében terveztük és valósítottuk meg: - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete, a konzorcium vezető partnere, - Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete, - JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány. A projekt célját a következőképpen határoztuk meg: „A családi közösségek megerősítése, támogatása, hogy a családhoz, gyerekvállaláshoz kapcsolódó viszonyulás és annak felelőssége, tudatossága javuljon.” Mindezt Budapest 13. és 14.
5
kerületének területén, e két kerületben élők életminősége javításának érdekében terveztük. A tréningekből, személyes tanácsadásokból, rendezvényekből álló programban a családtervezésre, a családi életvezetés kérdéseire, a családi élet és a munkavállalás összeegyeztetésére, a fogyatékos emberek integrációjára, az egészségmegőrzésre és a helyi közösségi lét erősítésére koncentrálunk. A megvalósításban részmunkaidős szakemberek, képzett önkéntesek és külső tanácsadók vesznek részt. Mindezen célok eléréséhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt Közösségi feladatokhoz kapcsolódó programok támogatása, a TÁMOP-5.5.1.B-11/1 „A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése” című pályázati kiírására beadott anyagunk szerint 36.947.750,- Fttal járult hozzá. A beadott pályázati anyagunkban a következőket vállaltuk: - 600 fő bevonását a programjainkra a 13. és 14. kerületek lakosai köréből. - A 13. és 14. kerületi önkormányzatokkal együttműködési megállapodás kötését a projekt megvalósításának támogatása érdekében. - A projekt ideje alatt három olyan közösség megszervezése, amelyek a zárást követően további két évig önfenntartó módon működnek. - 12 rendezvényt szervezünk. A megvalósítás időszaka: A 2012.augusztus 1. és 2014. január 31. közötti időszak, összesen 18 hónap. A szakmai programjaink tervezett rendszere a következőképpen került kialakításra: - Öt fő közösségfejlesztő szervezi a képzéseket, klubokat, egyéb foglalkozásokat, szakmai rendezvényeket. Továbbá egyéni tanácsadásokat tartanak. A közösségfejlesztők az alábbi konkrét munkakörökben dolgoztak: o Családtervezési közösségfejlesztő o Családkapcsolati közösségfejlesztő o Életvezetési közösségfejlesztő o Egészségnevelési közösségfejlesztő o Esélyegyenlőségi közösségfejlesztő - Munkájukat a hálózatépítő koordinátor támogatja a kerületi intézményekkel való kapcsolatépítéssel. - Valamennyi Cserf-S programon gyermekfelügyelet igénybevételét biztosítottuk. Az önkéntes koordinátor szerepe volt, hogy a megfelelő felkészültségű és létszámú önkéntes munkatárs jelenlétét biztosítsa. 13. kép: Itt éreztük jól magunkat, ez lett a baba- mama, Terefere sarok
A projekt pénzügyi háttere A Cserf-S projekt megvalósításához 36,947,750 Ft támogatást nyertünk el a z Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program „A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése” című program keretén belül. Ezen összköltség megoszlása a három konzorciumi partner között az alábbiak szerint alakult: Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális 23,829,460 Ft.
6
Egyesülete Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete Jól-Lét Közhasznú Alapítvány
8,336,410 Ft. 4,781,880 Ft.
A projekt megvalósítása során arra törekedtünk, hogy a célcsoport igényeinek és a projekt tapasztalatainak alakulását figyelembe véve a kereteken belül, a szükséges és a leghatékonyabb módon használjuk az anyagi erőforrásainkat is. Bár a támogatás mértéke 100% volt, mindhárom konzorciumi partner el nem számolt, vagy el nem számolható anyagi erőforrást áldozott az adminisztrációs munkák és a felmerült többlet igények kielégítésére. A projekt folyamán a pénzügyi elszámolás szabályait többször is egyszerűsítették, ennek ellenére komoly kapacitást igényelt az eljárásrendek betartásának szavatolása, különösen úgy, hogy a Vezető Partner felelőssége kiemelt ezen a területen. Mindegyik konzorciumi Partner más- más munka kultúrával, szervezeti hierarchia rendszerrel és pénzkezelési módszerrel rendelkezik, így a projekt folyamán végig egyensúlyba kellett tartani, hogy a Partnerek önállóságát tiszteletben tartva az ellenőrző hatóság által elvárt szabályoknak is a legnagyobb mértékben megfeleljünk. Ahogy jöttek a szakmai sikerek, és egy-egy probléma kezelésén konzorciumi szinten sikeresen túl jutottunk, úgy erősödött a bizalom, így a pénzügyi kezelés, a költségvetés alakítása a szabályok keretén belül, az elszámolások készítése egyre inkább gördülékennyé vált. Elmondható tehát, hogy nemcsak sikeres szakmai tevékenységeket tudhatunk magunk mögött, hanem a különböző struktúrájú és működés módú szervezetek együttműködésében is hatalmas tapasztalatokra tett szert mindhárom Partner.
A Cserf-S koncepció és értékrend Koncepciónkat négy pontban fogalmaztuk meg. Ezek a következők: 1. A szakmai munka alapkoncepciója szerint mindenkire, aki a Cserf-S Központ szolgáltatásait igénybe vette úgy tekintettünk, mint egy re nds zer, egy közösség, egy család tagjára. Ebben a vonatkozásban a közösség – egyén kapcsolata alapján támogattunk mindenkit céljai kitűzésében és az elérésük höz vezető út kialakításának folyamatában. 2. Az integráció megvalósítását úgy tartjuk lehetségesnek, ha az élethelyzetek közötti hasonlóságot emeljük ki a fogyatékosságok helyett. Az indirekt módszer alapján nem hívjuk a „fogyatékosokat is” a programjainkra. 3. Minden ember, minden eset egyedi, ezért a figyelem kell, hogy áthassa a közösségfejlesztői munkát. 4. Önkéntesség: az ember kényszerítés nélkül vesz részt a közösség életében. Alapértékei között az együttműködés, a segítség nyújtása és elfogadása kölcsönösségre építve szerepelnek. Értékei túlmutatnak a pénz- és anyagközpontúságon. Igényük van a változásra, szándékukban áll tenni életminőségük javítása érdekében. A konfrontációt, az önmagukról tanulás folyamatában való részvételt ennek érdekében vállalják. 0. kép: Cserf-s hangulat A Cserf-S … … egy hely a Városliget szélén 7
… a találkozások pontja Az emberek közötti különbségek hangsúly áttevődik a hasonlóságok-azonosságok dime nzióba. A helyzet-azonosság megélése, mint tapasztalat elterjedésében vállalt szerepével a Cserf-S hozzájárul a szemléletformáláshoz, az „elfogadó és támogató” társadalom-kép kialakításához. Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ, mely névnek mindegyik szava üzenetet hordoz magában. Cserf-S: a gyerekek, az anyukák, amikor jókedvűen beszélgetnek, egymás szavába vágva akarják elmondani azt, ami fontos számukra. Családi: úgy tekintünk mindenkire, aki betér hozzánk, mint egy család tagjára, aki része egy rendszernek, egy kisebb-nagyobb közösségnek. Erőforrás: célunk, hogy segítsünk megtalálni ügyfeleinknek az életükhöz szükséges erő forrását önmagunkban és a családunk tagjaiban. Segítő: aki kéri, annak szakmai tudásunk és lehetőségeink, a személyiségünk, határain belül információt, támogatást adunk, hogy képes legyen tovább lépni egy-egy nehéz élethelyzetből. Központ: különböző témakörök, érdeklődések mentén, életkortól, egészségi állapottól függetlenül igénybe vehető képzéseket, klubokat, egyéni tanácsadásokat tartunk a teljes és egészséges élet szervezéséhez szükséges tapasztalatok, információk megosztása érdekében. A következő részben bemutatjuk, milyen szakmai tevékenységeken keresztül érvényesítettük a koncepciónkat.
Szakmai tevékenységek Közösségfejlesztés: időben és cselekvés szintjén egyaránt behatárolt integrált tevékenység, több szakember összehangolt tevékenysége. Vagyis: a közösségfejlesztő biztosítja azokat a feltételeket, amelyek mentén egy közösség formálódik, alakul és stabilizálódik. Úgy dolgozik eközben, hogy azzal mintát ad a közösség tagjai számára a hosszú távú működés biztosításához. Nem végez el helyettük semmiféle munkát és tisztán kommunikálja azt a pillanatot, amikortól nem vesz részt aktívan a közösség életében. Klub: a közösségi találkozások egyik színtere. Rendszeres időközönként biztosít lehetőséget a találkozásokra. A közösség tagjainak érdeklődése alapján alakul a tematikája. Nyitott, ami azt jelenti, bárki, bármikor csatlakozhat, ahogyan ki is léphet. Klub létszáma: 5-15 fő között. Tréningek, képzések: előre meghatározott tematika szerint épülnek fel. Cé ljuk, hogy az azokon résztvevők figyelmét a közösség és az önkéntesség irányába fordítsuk. Bevonjuk őket és elérjük azt, hogy kezdeményezzenek olyan programokat, amelyek a saját életminőségük javításához járulnak hozzá. Gondolatébresztőként alkalmazzuk. Rendezvények:a projekt ideje alatt 12 rendezvény megtartására került sor. A rendezvény célja az volt, hogy egy-egy általunk fontosnak tartott témára felhívja a figyelmet. Törekedtünk a „világnapok” szerinti szervezésre. Például az Apák napja (június 16.), a Szoptatás világnapja (augusztus 1.), a Fogyatékosság, együttélés (november) témákban. Foglalkozások: egy-egy alkalommal kerülnek megtartásra. Tematikusan épülnek fel, ugyanakkor nem jelentenek a felnőttképzési rendszerhez hasonló mértékű elköteleződést. Foglalkozásként tartottunk nyitott műhelyeket, továbbá ebben a formában szerveztünk például
8
az „Egészségesen mindenkorban - műhelymunka”, „Hordozókendős ismeretek” című programokat. Tanácsadás: egyéni szinten történik, jellemzően 5 – 10 alkalmas folyamatok keretében. Valamennyi közösségfejlesztő a saját módszerei alapján dolgozott. A választási lehetőségek a következők voltak: direkt tanácsadás (álláskeresés), coaching típusú tanácsadás, pszichológiai tanácsadás (jellemzően rövid, dinamikus terápia), egyéni fókusz folyamat kísérés. Valamennyi tevékenység egy célt szolgált: az egyéni szintű érdeklődés tisztázását, az személyes célok pontosítását. A közösséghez tartozás alapfeltétele, hogy pontosan tudjuk, kikkel és miért szeretnénk egy közösséget alkotni. A különböző „műfajban” szervezett programjaink terepet biztosítottak az egyéni érdeklődések kristályosításához. A következő fejezetben betekintést adunk a működési rendszerünkbe, amin keresztül életképes szervezetként tudtunk működni. 1. kép:
A Cserf-S szervezeti és működési modellje A koncepciónk gyakorlatban történő érvényesítését egy rugalmas szerve zeti modellben képzeltük el. A modell főbb elemei a következők: - Konzorciumi partnerség: VGYKE, Vöröskereszt, JÓL-LÉT - Projektmenedzsment: projektmenedzsment, szakmai vezető, pénzügyi vezető - Koordinátorok - Közösségfejlesztők A modell egy kör alakú ábrában képzelhető el, mely mint egy hagyma, rétegesen épül fel. Külső héján a „konzorciumi partnerség” szerepel. A következő réteg a projektmenedzsmentet jeleníti meg, amely összekötő funkciót lát el a szakmai tevékenység és a projekt-koncepció között. A koordinátorok a következő szinten helyezkednek el, ahogy haladunk a középpont felé. Ők azok, akik támogatják a közép részen lévő közösségfejlesztőket. Ahhoz, hogy a pályázatban tett vállalásainkat teljesítsük, fontosnak tartottuk a folyamatos munkakör értékelést és elemzést. A szempont az erőforrásaink megfelelő csoportosítása volt. Arra törekedtünk, hogy a közösségfejlesztők hatékonyan tudják a munkájukat végezni és ehhez a kereteket biztosítsuk (munkaidő, bér). A sikeres működés alapja az együttműködés volt – ezért illik a szervezeti ábránk egy kör alakú rendszerbe –, aminek minőségét az információáramlás meghatározta. A közösségfejlesztők és koordinátorok közötti együttműködés a Cserf-S látogatóira volt hatással, konkrétan egy-egy program sikere múlott azon, hogy rendelkezésre álltak a felkészült önkéntesek. Ugyanígy szükséges volt a hirdetés, a személyes és intézményi kapcsolatok célirányos bevonása. A közösségfejlesztők a szakmai megbeszéléseken értesültek egymás programjairól, amiket aztán tovább ajánlottak a „saját” programjaik látogatóinak. Ily módon több programrésztvevőnk kapott egyéni, személyre szabott támogatást, segítséget, hiszen a problémából kiindulva kapott javaslatot, milyen módszer a legalkalmasabb számára. A szakmai vezető az adminisztrációs tevékenység ellenőrzésének, valamint a „belső” kapcsolatok ápolásának (mentorálás), a hétköznapi munka szervezésének volt a felelőse. A 9
pénzügyi vezető folyamatos kapcsolatban volt a közösségfejlesztőkkel – az egyes programok pénzügyi vonatkozása mentén. A projekt menedzser, mint a rendszer egészét átfogó támogató funkciót töltött be: a pénzügyi és szakmai információk összekapcsolása történt feladatain belül. Emellett a külső kapcsolatok, a kommunikációs és marketing tevékenységek tartoztak hozzá, mi a szakmai munka pontos ismeretét kívánta meg részéről. A hálózatépítő koordinátorral kiemelt együttműködésben dolgozott. A résztvevői létszám múlott a tevékenység közös munka hatékonyságán. A következő fejezetben a szakmai munka képviselői, azaz a közösségfejlesztők és a koordinátorok összefoglalója következik. Másfél éven keresztül tartó tevékenységüket az alábbi szempontok alapján mutatják be: - projektben betöltött szerep, - közösségfejlesztői cél, koncepció, - program összeállításának szempontjai, - „akik hozzám jártak”, - szakmai tapasztalatok, nehézségek, örömök, - tanulságok, - folyamattámogatás. - Összefoglaló táblázat az általuk szervezett programokról (program megnevezése, jellege, résztvevői létszám). A beszámolók eltérő stílusban, hangvételben készültek el, hitelesen közvetítve írásos formában is a közösségfejlesztők egyedi látásmódját.
Családtervezési közösségfejlesztő: Novák Jula Szerepe m a Cserf-S-ben Novák Julianna – eredeti végzettségem szerint tanító, mentálhigiénikus, személyközpontú tanácsadó és tréner, dúla, szülésfelkészítő és perinatális szaktanácsadó- hallgató vagyok. Családtervezési közösségfejlesztőként kapcsolódtam be a projektbe 2012. dec. 1-től. Bemutatkozás, mint közösségfejlesztő Ehhez hasonló feladattal már többször találkoztam, nem volt idegen s zámomra ez a fajta tevékenység, de így komplex módon és egy helyszínen még nem volt alkalmam kipróbálni magam. Az elmúlt egy-két évtizedben dúlaként, mentálhigiénés tanácsadóként, szülésfelkészítőként, fókusztrénerként gyakran találkoztam leendő és már gyakorló szülőkkel, családokkal. Facilitátorként működtettem klubokat, tanfolyamokat, végeztem egyéni és csoportos tanácsadásokat, és gyakran kísértem szülést. A projekt ideje alatt az ELTE perinatális szaktanácsadó képzésében vettem részt, ami még tovább bővítette az ismereteimet ezen a téren. Közösségfejlesztőként a korábbi munkáim tapasztalataiból építkeztem. Céljaim közösségfejlesztőként Legfőbb célom a családi közösségek megerősítése, támogatása, informálása a tudatos felelősségvállalás érdekében. Az önkéntes részvételen alapuló, rugalmas szolgáltatásrendszer működtetésével olyan programok szervezésére és megvalósítására törekedtem, melyek a meglévő családi erőforrások (személyes készségek, képességek, kompetenciák, munka- és élettapasztalatok) tudatosítására, valamint ezek családi közösség szintű összehangolására irányulnak. Fontosnak tartottam, hogy a családok tagjai felismerjék azokat a lehetőségeket és erőforrásokat, amelyek adottak számukra, amelyek tudatosításával hétköznapjaik könnyebben
10
szervezhetők, a problémákra többféle és újfajta megoldást találhatnak, és felismerjék azokat a hiányokat, nehézségeket is, melyekkel küzdenek. A családok közötti kommunikáció és együttműködés támogatása és megerősítése állt a konkrét segítő tevékenységem középpontjában, mert saját tapasztalatból tudom és hiszem, hogy egy család egyedül ritkán képes megbirkózni a nehézségekkel, kihívásokkal, változásokkal, gyakran szorul külső segítségre. Ha egy család tagjai együtt vagy akár külön-külön is kapcsolódhatnak valamilyen közösséghez, sokkal könnyebben küzdhetik le a különböző életciklusokban adódó akadályokat, megélhetik a segítő és segített szerepet is, ezáltal pótolva azt a hiányt, amit a társadalmi változások során a nagycsaládok, tartósan együtt élő közösségek széthullása, hiánya okozott. 2. kép: Fókuszban a gyermek Közösségfejlesztői koncepcióm A legfontosabb kihívás számomra egy önsegítő közösség létrehozása és megtartása volt, melyet egy anyaközpont-kezdemény kialakításával láttam megvalósíthatónak. Magamat mentorként, facilitátorként képzeltem el, aki a kisgyerekes anyákkal történő találkozások során a tőlük érkező igényeket, kéréseket non-direktív módon igyekszik kielégíteni, és arra törekszik, hogy a saját forrásaikra támaszkodva erősítse bennük a kompetencia érzését. Ez a Tere- fere klub keretében megvalósult. Érkezésemkor azt fogalmaztam meg, hogy mire a projekt véget ér, kb. egy év múlva várható egy vagy több kisebb-nagyobb közösség kialakulása és együttműködése, egymást támogató önsegítő csoporttá alakulása a Cserf-s Központban, mert mindehhez időre, kitartásra és türelemre van szükség. „Elfogadva Roland L. Warren amerikai szociológus funkcionális elméletét (1957), úgy gondoljuk, hogy közösség az a társadalmi alakzat, amely az alábbi öt funkciónak felel meg: 1. A szocializáció, melyen keresztül a közösség bizonyos értékeket olt tagjaiba; 2. A gazdasági boldogulás funkciója - a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak; 3. Társadalmi részvétel, teljesítve a társasági és társadalmi élet iránti általános igényt; 4. Társadalmi kontroll, megkövetelve a közösség értékeinek betartását; 5. Kölcsönös támogatás, mely folyamat segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja. Warren szerint egy tanyabokortól a nagy városokig ez az öt funkció fordul elő számtalan formában, hol formálisan, hol informálisan. Funkcionális értelmezzük a közösséget azért is, mert úgy gondoljuk, hogy a közösségek a civil társadalom alapintézményei, a demokratizmus gyakorlóterepei, a hatalom alternatívái és végül hiánypótló intézmények, vagyis olyan szolgáltatásokat is megszerveznek, amelyeket az állam vagy nem tud, vagy nem akar megszervezni.” 1 A fenti idézetből a Cserf-s-ben a 3. és az 5. meghatározás lehetett az irányadó, amelyből a kölcsönös támogatás során szerzett tapasztalatok és örömök adhatnak újabb és újabb közösségfejlesztési célokat. Programjaim összeállításának sze mpontjai Programjaimat a pályázatban leírtaknak megfelelő en alakítottam ki, a legtöbb téma és néhány alkalom már adott volt. Az alábbi három alapelv érvényesítésér törekedtem: folyamatos alkalmazkodás a megjelenő igényekhez,
1
Vercseg Ilona dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak, Módszertani füz etek. 2004.
11
a korábban máshol, máskor jól bevált tartalmak adaptációja, aktualizálva a legfrissebb ismeretekkel, információkkal, tapasztalatokkal, A témák holisztikus, egészségközpontú megközelítése.
Az egyes programjaim során a következőképpen érvényesítettem elgondolásaimat: A szülésfelkészítő program az évtizedes tapasztalataimra építve került meghirdetésre. A hordozási ismeretek c. foglalkozások megtartására Ozvári- Lukács Réka okleveles tanfolyamvezető, kétgyerekes anyatárs lett felkérve még az én érkezésem előtt. A Születés Hete programjait a korábbi Sz7 szervezői és előadói tapasztalataim alapján állítottam össze, és az ezen a területen holisztikus szemléletben tevékenykedő ismerőseimet, munkatársaimat kértem fel előadónak. A rendelkezésünkre álló terek falainak díszítésére „A szülés valódi természete” című vándorkiállítás fotóit rögzítettem, a Születés Hete májusi megnyitója óta sokan gyönyörködhettek a képekben. A szoptatás világnapján a téma szakértőit kértem fel arra, hogy interaktív beszélgetés formájában a résztvevők aktuális igényeire hangolódva osszák meg tudásukat, tapasztalataikat és adjanak tanácsot, ha erre van szükség. Tere- fere klubban a kisgyerekes szülőket érdeklő aktuális témák körüljárásával személyre szabott, kötetlen beszélgetés facilitálása volt a célom, az egyes témák igény szerinti többszörös ismétlésével az „itt és most”-ban. Az egyéni tanácsadásokra főként várandós párokat vártam, de bármilyen családtervezési kérdéssel megkereshettek. Akik hozzám jártak… … megfogalmazták, hogy milyen kellemes és barátságos a hely maga, mennyire elfogadó, befogadó és szabad a légkör, milyen sok a jó minőségű játék a gyerekeknek, és mennyire jó, hogy színvonalasak a programok. A Tere- fere klubba gyakran járó mamákban megfogalmazódott az az igény, hogy jó lenne január után is tovább járni a klubba, mert közel s távol ez az egyetlen olyan hely, ahol rugalmas az időkeret, nem kell attól tartaniuk, hogy ha később érkeznek, akkor lemaradnak valamiről, és maradhatnak, ha a gyerkőcök belemelegedtek a játékba. Felmerülő kérdéseikhez, dilemmáikhoz szempontokat kapnak, amiket szabadon alkalmazhatnak a helyzet megoldásának keresése során. Feltöltődve távoznak a csütörtöki találkozókról, mert azt érzik, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, örömeikkel. Ha kell, írnak bárkinek, akitől ebben a kérdésben remélhetnek valami biztatót. Szakmai tapasztalataim Jó volt megélni, hogy sok mindenben támaszkodhatom a korábbi tapasztalataimra, ezek fontosak és hasznosak lehetnek még ma is. Jó volt a szabadság, hogy kipróbálhattam magam többféle helyzetben. 3. kép: „Így s zülettél…” Nehézségeim A legnagyobb nehézséget számomra az adminisztráció okozta, sokáig nem láttam át, hogy mit, hogyan és hova kell dokumentálni. Többször is előfordult, hogy nem működött valamelyik informatikai eszköz (telefon, fénymásoló, nyomtató), nem volt elérhető az internet, és nem volt hozzáférhető a számítógépes adatbázis, vagy nem mindegyik számítógépről, ez is nehezítette számomra a napra kész adminisztráció elkészítését. Több együttműködésre, közös gondolkodásra lett volna szükségem. 12
Örömeim, eredményeim Jóleső érzéssel tölt el, hogy a hozzám fordulók zöme elégedett a kapott szolgáltatással. Szép szülésélményeknek lehettem közvetett és közvetlen segítője, tanúja. A táblázatot kitöltve örömmel látom, hogy sikerült teljesítenem a vállalt feladatomat, és létrejött egy közösség is az elmúlt hónapok klubprogramjai során. Amit másképp tennék Belecsöppentem a már megkezdett projektbe: többet kérdeznék, aktívabb lennék a helyzet megértésében. Mindenki nagyon kedves és segítőkész volt, mégis gyakran éreztem magam egyedül, eszköztelennek. A nagyobb látogatottság érdekében aktívabb marketing tevékenységet végeznék, nyitottabban állnék a projekt vezetése elé kéréseimmel, elgondolásaimmal. Folyamattámogatás Folyamatkísérés és monitoring Elveszettnek éreztem magam azokban a feladatokban, amelyekben jeleztem előre, hogy nehézségeim vannak, egyedül nem biztos, hogy boldogulok. Az adminisztráció és a különböző táblázatok kezelése, átlátása, aktualizálása, a dokumentumok megtalálása, nyomon követése és frissítése csak sok hónapnyi próbálkozás után sikerült, mostanra sem kielégítően, még mindig nem látom át a rendszert. Számomra sok volt menet közben a változtatás, nem értettem és így nem tudtam követni az egyes eljárásokat. Hiányzott nekem egy olyan segítő, aki folyamatosan jelen van, vagy legalábbis elérhető, amikor elakadásban vagyok, átlátja a helyzetet és tud válaszolni a kérdéseimre, segít a továbbhaladásban. Ugyanakkor maga a légkör nagyon barátságos és partneri volt végig, annak ellenére, hogy többnyire csak a hétfői megbeszéléseken és a nagyobb rendezvényeken találkoztunk. Legtöbbször az volt az érzésem, hogy egymás mellett dolgozunk, nem egymással. A projekt során a nagyobb, közös rendezvények mégis valahogy összekovácsoltak bennünket, sikerült a lehető legtöbbet kihozni egy-egy programból. Szupervízió Nehéz már felidézni az egyes alkalmakat. Reméltem, hogy nagyobb számban lesznek páros vagy kiscsoportos lehetőségek arra, hogy egy-egy munkatárssal a véletlenszerű interakciókon kívül is kapcsolatba kerülhessek, időben kiderüljön, hogy kinek mi az erőssége, ki miben hatékony és ki miben kér vagy vár segítséget, támogatást, kihez mivel lehet fordulni, hogyan tudunk egymásnak segíteni, együttműködni. Számomra direktív volt a szupervízió menete. Hétfői megbeszélések Kellemes, jó hangulatban zajló megbeszélések voltak, előrevivő, operatív megoldásokkal, ötletekkel, de itt sem volt mód és tér a páros megbeszélésekre, ezek nekem nagyon hiányoztak. Előfordult, hogy együtt találtunk ki egy-egy programot, de többnyire kész tényekkel, feladatokkal találkoztunk, ami - a visszajelzések, reflexiók, együttgondolkodás hiánya miatt - számomra a hatékonyságot csökkentette. Jó lett volna sokszor azon melegében megoldani egy-egy problémát, de többnyire túl nagy volt a nyüzsgés a megbeszélések után, és szinte lehetetlennek tűnt számítógéphez jutni és elvégezni, befejezni vagy kijavítani egy-egy adminisztrációs hibát, feladatot. Összefoglaló táblázat a családtervezési közösségfejlesztés tevékenységekről: Program jellege
Program címe
A megtartott
Résztvevők száma –
13
program időpontja
Egyéni tanácsadás Klub
Foglalkozás Rendezvény
Tanácsadás várandósoknak Teadélelőtt Terefere klub
2013. április - július –
fő (kizárólag a Bp. 13. és 14. kerületeinek lakosai köréből) 6 69
Fókusz klub
2013. márciusától folyamatosan, napjainkig 2013. január 27-től
Szülésfelkészítő Hordozókendős ismeretek Születés hete Szoptatás Világnapja
2013. január- április 2013. január – november 2013. május 5-10. 2013. augusztus 1.
9 42
5
23 8
14
Családkapcsolati közösségfejlesztő: Kádár Ildikó Szerepe m a Cserf-S-ben Kádár Ildikó vagyok, a családi kapcsolati közösségfejlesztő – a Cserf-S-ben az önismerettel, családban zajló kommunikációval, családi szerepekkel kapcsolatos helyzetek, témák tartoztak hozzám. Az „Elég jó család tréning” és klub folyamatában, az „Önismereti játszóházban” és egyéni tanácsadáson találkozhatnak velem a hozzám fordulók. Minden helyzetben az a célom, hogy azok, akikkel kapcsolatba kerülök, egyre inkább képessé váljanak arra, hogy nézőpontot váltsanak, más szempontokat is észrevegyenek, ugyanakkor tisztábban lássák saját céljaikat, motivációikat, és egyre jobban megbecsüljék saját értékeiket. Teszem mindezt azért, mert hiszem, hogy a kapcsolatainkat csak önmagunkon keresztül tehetjük jobbá, és csak önmagukat tisztelő és szerető emberek képesek tiszteletet és szeretetet adni és elfogadni. Akikkel eddig találkoztam, a találkozásaink fő erősségeként a nyitottságot, figyelmet, rugalmasságot, személyességet, és az élő helyzetekből tanulás lehetőségét emelték ki. Alapdiplomáim – pedagógus, szociológus –, diplomás szupervízor végzettségem és saját tapasztalataim reflektív megélése jó alapot adnak a hivatásom gyakorlásához. Céljaim közösségfejlesztőként Célom volt, hogy a hozzám fordulókkal együtt gondolkodva vizsgáljuk meg azokat a kérdéses helyzeteket, amelyek őket foglalkoztatják. Az egyén énképe, a családi szerepek, amelyeket betölt, a munkája, vagy épp munkakeresése nem független egymástól. Ezeket a helyzeteket egy rendszerben látni, úgy, hogy mindegyiknek része az egyén, és a helyzete alakulása nem független tőle magától: ebben volt célom segíteni, és azt remélem, akik beszélgettek velem, képesek lettek új keretek közé helyezni az életüket. Közösségfejlesztői koncepcióm Elgondolásom szerint, és a pályázat adta keretek között lehetőségem nyílt egyéni, kiscsoportos segítő kapcsolatos munkára, és rendezvényeken keresztül nagyobb csoportok megszólítására. A magunkra való nyitottság, az önismeret igénye, a „tehetek magamért” érzésének megélése, és a kommunikáció, mint általános hívó szó voltak azok, amikre építve hirdettük meg a programjaimat. A tartalmat mindig igyekeztem szakmai igényességgel összeállítani úgy, hogy minden esetben a személyesség is teret kaphasson, lehetőség legyen megtapasztalni, azt, amiről beszélünk. Hiszem, hogy felnőttként az új ismeretekre való igény létezik, és a tapasztalással, személyes érintődéssel, érzelmi kapcsolódással válhat valódi élménnyé az információ. Így mind az egyéni tanácsadások, mind a tréningek, rendezvények tartalmaztak informatív részeket (minél kisebb volt a létszám, annál kevesebbet), és mindenhol lehetőség volt a személyes tartalmak megje lenítésére, ha máshogy nem, az előadóval való beszélgetés során. Szakmai tapasztalataim Egyéni tanácsadás A hozzám fordulók közel fele már járt a Cserf-S-ben, az álláskereső tréningen, vagy egyéni álláskeresési tanácsadáson. Ők kivétel nélkül az álláskeresésükhöz kerestek támogatást egy mélyebb önismereti folyamatban. A nyolc főből, aki ilyen céllal fordult hozzám, egy kismama volt, aki új irányokat keresett, de még nem akart munkába állni. Egy fő elakadása mélyebb természetű, vele több hatalkalmas folyamaton vagyunk túl, és az élete minden területén apróbb változásokat tapasztal, például megváltoztak a preferenciái: már nem köti a gyermekvállalást a tartós állásban levéshez, illetve a továbbtanulásról is egyre határozottabb elképzelései vannak.
15
Egy fővel megszakadt az együttműködésünk, mert számára mélyebb, terápiás foglalkozás tűnt hatékony segítségnek, ő felkereste az életvezetési közösségfejlesztő kolléganőmet. Öt fő munkába állt a hat alkalom alatt, vagy közvetlenül utána. Közülük kapcsolatban maradtam három fővel, akik azóta is dolgoznak. 5. kép: a Tréningen Tréning A tréningekre jelentkezők közül szinte mindenki kisgyermekes anyuka, aki még otthon van a gyermekével, vagy nem rég állt újra munkába. Rajtuk kívül egy nagymama és egy apuka is részt vett a tréningen. A tréning a Cserf-S és a Zuglói Családsegítő Központ együttműködésében valósultak meg. Kiemelkedően magas színvonalú, olyan önzetlen segítséget kaptunk a Családsegítő munkatársaitól minden alkalommal. Ezúton is köszönjük! Az első tréninget kétheti rendszerességgel indítottuk, nyolc fővel. A csoportban két munka nélkül levő, a munkaerőpiacra visszatérni készülő anyuka, két, már épp dolgozó anyuka, egy, kisgyermekével otthon lévő anyuka, aki a tréning folyamán második babáját kezdte várni, és 2013. december végére várja második kisfiát, egy apuka, aki munka nélkül volt, feleségével kétéves kislányukat nevelték, és egy nagymama. A tréning lezárása után a két állás nélküli anyuka egy hónapon belül munkába állt, és azóta dolgoznak. Az önismereti játszóklub „tagsága” ennek a tréningnek a résztvevői közül került ki. A második tréning résztvevői kivétel nélkül kisgyermekes anyukák, többségük gyermeke 1-2 év közötti, és még otthon vannak. Toborzásukban a zuglói anyukák közösségi oldala segített, ahol az egyik résztvevő keresett társakat, hogy mielőbb elindulhasson a tréning. Többen nem tudták megoldani, hogy gyermekük ne legyen velük a tréning ideje alatt, ezért az első két alkalommal bébiszittert kértünk a tréning idejére, de mivel a babák és a mamák igényelték, hogy nyitva maradjon az ajtó a tréningterem és a babák között, így egy idő után már nyitott ajtó mellett dolgoztunk, ki-be járó babákkal és mamákkal. Míg az első tréningen szisztematikusan haladtunk, és egyre mélyebb témákat érintettünk, addig a második tréning folyamán nehezebb volt a folyamat fenntartása – legalábbis a tematikát tekintve. Itt kevesebb információ-átadásra mutatkozott igény, és több személyes megnyilvánulásra, amelyre természetesen volt lehetőség. Mindkét tréning tematikája azonos módon alakult: a bevezető alkalom után az önismeret, a családi kommunikáció, a családi szerepek, a konfliktuskezelés témakörét az igényelt és lehetséges mélységben érintettük, majd a hatodik alkalommal zártuk-összegeztük a tapasztaltakat, tanultakat. Minden témánál kiemelt szerepet kapott a saját tapasztalat, saját élmény megosztása, és az ezen keresztül tanulás. Rendezvények A „Média, internet a családban” című rendezvény nyitotta, és a „Játékok Napja” zárta a CserfS rendezvényeinek sorát. Abban a kitüntetett helyzetben voltam, hogy ennek a két rendezvénynek a szervezése az én feladatomul jutott. A „Média, Internet a családban” rendezvény szakmai rendezvény lett: az érintett kerületekben dolgozó óvónők, tanárnők, tanítónők, családgondozók voltak a célcsoport, akik számára összeállítottuk a programot. Az volt a célunk, hogy ők mind a tudást, mind az itt szerzett szakmai kapcsolatokat be tudják építeni saját munkahelyükön, és tudjanak hasonló témában ismeretet átadni a családok részére.
16
A „Játékok Napja” résztvevői a Cserf-S gyakori vendégei voltak: mindenki ismert már bennünket, és sokan ismerték egymást is. Ez számomra jól mutatja, hogy az eltelt tíz hónap alatt mennyit változott az ismertségünk: 2013 decemberére eljutottunk odáig, hogy már a saját „vendégkörünk” számára is tudtunk új programot kínálni. Mindkét program saját megítélésünk, az előadók szakmai megítélése és a résztvevők visszajelzése alapján is szakmailag tartalmas és jó hangulatú volt. 4. kép: A Rendezvényen Foglalkozás A Hellinger- féle családállítás négy alkalommal került megrendezésre, alkalmanként hat órában. Arra számítottunk, hogy ez a program lesz a legnépszerűbb az összes kínált program közül, ehhez képest meglepett bennünket az, hogy elég hullámzó volt a létszám: volt, hogy 15 fő is jelentkezett egy alkalomra, és volt olyan alkalom, ahová három fő érkezett. Ezzel együtt a résztvevők elégedettsége azt jelzi, hogy számukra fontos és értékes volt ez a program. Együttműködés a munkatársakkal Számomra kiemelkedő értéke a Cserf-S-nek az a szabadság, amelyben dolgozhattam. Ez kiegészült a biztonságérzettel, amelyet a kollégák nyújtottak: szakértelemmel, személyes támogatással, elköteleződéssel, lelkesedéssel. Kivétel nélkül minden közösségfejlesztő kolléganőm, az önkéntes koordinátor, és a többi munkatárs is támogatta a munkámat: ki azzal, hogy a nála megjelenő résztvevőket biztatta arra, hogy látogassanak el hozzám, ki azzal, hogy szakmai megerősítésért bármikor fordulhattam hozzá. Volt, aki azzal, hogy, bár nem volt számára kötelező, mégis se gített: tervezésben, szervezésben, vásárlásban, toborzásban, pakolásban, vendégfogadásban… A résztvevők először az álláskereső tanácsadásról, tréningről érkeztek hozzám egyéni tanácsadásra, később egyre jellemzőbb lett, hogy aki nálam járt, megy máshová is, illetve, aki már ismerte a Cserf-S-t, meglátogatott engem, vagy valamelyik programomat. Nehézségeim és örömeim A Cserf-S-ben eltöltött másfél év során olyan szakmai szabadságot tapasztalhattam meg, amely nem nélkülözte a segítő hátteret, ugyanakkor nagyon tág keretek között próbálhattam ki magamat és tudásomat. Minden programban voltak felemelő élményeim, akár a tréningekre, az egyéni tanácsadásokra, klubokra gondolok, akár a rendezvényekre, melyeknek kitalálása, miután ráéreztem arra, hogy a kötetlenség szabadságot is jelent számomra, izgalmas kihívássá lett. Számomra nehézséget okozott, hogy a résztvevők toborzása is az én feladatom volt, és ebben minden esetben megéltem az idő szorítását. Amit másképp tennék Még jobban figyelnék arra, hogy a munkatársaim, kollégáim felé jobban kifejezzem, mire lenne szükségem, és nem várnék arra, hogy más lépjen először. Folyamattámogatás, amit s zámomra jelentett Folyamatkísérés és monitoring: visszajelzést, megerősödést. Szupervízió: megerősödést, és kis szomorúságot, mert úgy éreztem, hogy az a sok pozitív hozadék, ami a program során felgyűlt, jobban kamatoztatható lenne egy szorosabban együttműködő munkatársi közösségben. Hétfői megbeszélések: informálódási lehetőség, a saját munkám megmutatásának lehetősége, néha túl sok idő, amiről nem éreztem, hogy hasznos – de ha nem volt,
17
nagyon érezhető volt a hiánya: pl. sokkal elveszettebbnek, tájékozatlanabbnak éreztem magam.
Összefoglaló táblázat a családkapcsolati közösségfejlesztés tevékenységekről: Program jellege
Program címe
Egyéni tanácsadás
Egyéni tanácsadás
Klub
Elég jó család klub
Foglalkozás Tréning
Rendezvény
A megtartott program időpontja
2012. november – 2013. december 2013. április – december 2013. július
Önismereti játszóklub Hellinger- féle családállítás „Elég jó család” 1. „Elég jó család” 2. Média, internet családban Játékok napja
a
Résztvevők száma – fő (kizárólag a Bp. 13. és 14. kerületeinek lakosai köréből) 13 2 6
2013. szeptember, október 2013. április – június 2013. november – december 2013. február 13.
14
2013. december 4.
10
8 8 32
18
Életvezetési közösségfejlesztő: Biróné Balog Vilma Szerepe m a Cserf-S-ben Biróné Balog Vilma gyermekklinikus szakpszichológus vagyok. A Cserf-S programban az életvezetés-önismeret területének közösségfejlesztéséért felelek. Ebben a szakmai feladatomban olyan élethelyzetekkel foglalkoztam, amelyek problémát, nehézséget jelentettek a családok számára. Néhány példa: fogyatékosság a családban, veszteség-élmény, „fejlesztésre szoruló gyermekek”, házastársi kapcsolatok – válás. Céljaim közösségfejlesztőként Számomra a közösségi munka az emberek közötti kapcsolatokra való összpontosítást jelenti. Az emberek különböző képességei összeadódnak az együtt cselekvésben; felhasználjuk képességeinket, tudásunkat és tapasztalatainkat a különféle kezdeményezésekben. A Cserf-S programokban olyan hiányokat próbáltam megcélozni, melyek társadalmi, vagy gazdasági problémára adhattak választ: például az ingyenes tanácsadás, vagy például az egymásnak segítő kapcsolatok kialakításán munkálkodó szülőcsoportok kialakítása. Célom a közösségfejlesztőként, hogy a többi emberrel együtt létezve- gondolkozva befolyásolni tudjuk, jobbá tegyük a mindennapi életünket. 6.kép: Beszélgessünk, sokat, sokat! Közösségfejlesztői koncepcióm Fontosnak tartom, hogy a közösségfejlesztési munkám során a családok önszerveződő módon tudjanak különböző feladathelyzetekben is együttműködni. Azt tapasztalom, hogy a közös érdekből vagy érdeklődési terület mentén szerveződő kisebb közösségek kialakítása után már „önmagától” erősödnek a helyben szerveződő, a szubszidiaritás elvét követő közösségek. Az internet elterjedésé mellett úgy érzem, jobban szükségessé vált a közösségi térben alakuló, a személyes találkozások során mélyülő közösségek szerepét erősítenem. Programjaim összeállításának sze mpontjai A programba később illeszkedtem be, a kész pályázati struktúra kialakításában nem vettem részt. Elfogadtam a meglévő feladatokat, és azokon a területeken belül változtattam, amiben a résztvevők igényei ezt megkívánták. Az én igényeimnek megfelelően két új programcsaládot alakítottam ki: az országos hatókörűvé kialakított, most már működő mentorszülő hálózat létrehozásában, illetve az egyéni pszichológiai tanácsadások rendszerében. Ez utóbbit elsősorban azok a családok vették igénybe, akik problémája túlnőtt már a közösség által nyújtott mele g bizalmi légkör segítő hatásánál. Akik hozzám jártak… A kialakított élettér biztonságot, feltétel nélküli elfogadást, szociális hálót és szocializált szabályrendszert biztosított mindannyiunk számára. Néhány jó érdekérvényesítéssel rendelkező közösségünk fenn tud maradni a Cserf-S program lezárása után is. Programjaimon elsősorban középosztálybeli, alkalmazotti munkaviszonyban álló, gyermeket nevelő családok, illetve fiatal felnőttek jelentek meg. Szakmai tapasztalataim Egyéni tanácsadásaim alatt több, rövid dinamikus terápiát vezettem: az egyéni élethelyzetekben felmerülő problémára közösen kerestük a választ a kliensekkel. Néhány
19
szupportív terápiát is lefolytattam. Szükséges lenne a tovább iakban is a fenntartása ennek a rendszernek, mert várólista nélküli pszichológiai segítségnyújtás ma Budapesten kevés akad. A „Látássérült mentorszülő tréning” élményekkel gazdagított engem is. A közös életesemények megbeszélésén túl valódi barátságok alakultak, a családok a Cserf-S falain kívül is folytatódnak. Az együttes élmények tovább erősítették a családok összetartozásérzését. A rendezvényeken elsősorban előadások tartása közben, valamint workshopok formájában találkoztam a résztvevőkkel. Számomra ez a forma túl formális, bár egyszerre több emberhez tud információ eljutni, mint egy kötetlenebb, kisebb létszámú találkozón. A „Nevelésnevelődés” rendezvényen is elsősorban kisgyermekes szülők jelentek meg. „Szerencsére” a frontális előadás helyett a szőnyegen ülve, a résztvevők közé elvegyülve tartottam meg két előadásomat. „Kommunikálj tabuk nélkül!” címet adtuk a fogyatékosság és integráció témakörében szervezett rendezvényünknek. A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában tartott egy napos programon az iskola 420 diákja és tanári karának tagjai (50 fő) vettek részt a tervezett 30 fő helyett. Különleges volt ez az esemény azért is, mert több szervezet önkéntes alapon vett részt a szervezésben és megrendezésében. Az 50 fős szakmai megvalósítói stábot a következő szervezetek munkatársai alkották : - a VGYKE Érzékenyítő csoportja és a - Közösség Lámpásai című projekt csapata, a - Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a - Siketvakok Országos Egyesülete, és egy - amatőr kerekes székes kosárlabda csapat. Előadások és sok-sok gyakorlat irányította az egészséges fiatalok figyelmét a fogyatékos embertársaik felé. 7. kép: Ez érdekes, ezt nem is gondoltam! Meg kell említenünk, hogy ez a rendezvény példanélküli, hiszen valamennyi közreműködő partnerünk önkéntes alapon vállalta a több mint 6 órás programon való aktív segítést. A szervezés gördülékenysége, a profizmus áthatotta ezt a programot teljes egészében! A ”Kapcsolataink – nyitott műhely” című programsorozatunk a különböző élethelyzetekben adott használható tudást. Témáink voltak: kreativitás az e mberi kapcsolatokban, szülők és pedagógusok együttműködése, hétköznapi kapcsolatok. Konkrét, megoldásra váró szituációk kerültek a fókuszba. Különböző módszerek alkalmazásával, mint a fókuszolás, meseterápia, szupervízió törekedtünk a feszültség oldására. A programokat a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda és a Móra Ferenc Általános Iskola tanári és szülői közösségei vették igénybe. A Szitapéntek című játékfoglalkozásaimat változó létszámban látogatták a családok a nyári hónapok péntekjein. A játékra vágyó családoknál a gyermek életkorának, érdeklődési körének megfelelő társasjátékot ajánlottam fel a családi közös játékra. A játékszabályok elmagyarázása után lehetőséget adtam a családnak, hogy élvezzék a közös játékot, intellektuális és érzelmi együttes élményben részesülhettek. Az idő tartalmas eltöltését a gyerekek kivétel nélkül hálásan fogadták. 25.kép:Szita-szita péntek
20
A „Látássérült mentors zülő tréning” nem új a maga nemében. A mentorszülőséget több civil szervezet is alkalmazza. Nekünk a látássérülés specifikumaival kellett a tréning tartalmát megtöltenünk, valamint a tematika módszertanát kellett a látássérült szülők adottságaihoz igazítanunk. Valódi csapatépítés folyt, az eredmény pedig egy összetartó, bármikor hívható, akciókész, aktuális információkkal naprakész team kialakulása lett. A „Női lelkek, női utak” tréningre nagyon eltérő életutat bejáró nők jelentkeztek. A magyar népmesevilág segítségével jártuk körbe a női lét stációit a fogantatástól-születéstől kezdődő egészen az elmúlásig. A tréning résztvevői között felmerült az igény a klubbá alakulásra – ennek a Cserf-S továbbélése esetén látok lehetőséget. Nehézségeim és örömeim Nehezen tanultam meg az adminisztrációs protokollt. Talán, ha a Cserf-S program kezdetétől részt veszek, vagy nem változik annyit az első harmadban, könnyebben megtanulom. Örömmel tölt el a működő közösségekbe visszajáró sok gyermekes család, akik természetességgel fészkelték be magukat a Cserf-S falai közé. Közösségfejlesztők közötti együttműködés: A kolléganőimmel a munkatársi kapcsolataink meghaladták a segítő szakmánkból adódó, szinte kötelezően elvárt pozitív odafordulást. Egymással kapcsolatos empatikus, elfogadó viszonyulásunkat eddigi munkahelyeimen még nem tapasztaltam. A másikra számíthatunk, őszinte, nyílt kommunikáció alakult ki közöttünk. Nehezen alakult viszont a közösségfejlesztők által ellátott kliensek hatékony informálása a másikunk programjairól. A neten látható, az emaileken küldött, a szóróanyagon található információhalmazzal nem minden kliensünk tudott maximálisan élni, több program nem érte el őket. Amit másképp tennék Másképpen szervezném a programjaim meghirdetését, jobban támaszkodnék a kezdetektől a többi közösségfejlesztőre és a náluk jelentkező kliensekre.
Folyamattámogatás Sokat segített a különböző szakemberek folyamatos segítése a működés rendszerének megértésében. Lehet, hogy ha a kezdetektől jelen vagyok, jobban átlátom a teljes struktúrát, és nem csak a saját szempontjaimat érvényesítem. Szerencsére ez a vakfoltom a program közepétől oszladozott, így a közös koncepciót el tudtam a magaménak fogadni. Folyamatkísérés és monitoring A folyamatkísérés segített visszatekinteni a megtett tevékenységekre, a működő folyamatok hátterének tudatosítására; rácsodálkozhattam, mennyi mindent tudott ez a kis csapat viszonylag rövid beindulási szakasz elteltével létrehozni. Szupervízió Kezdetben nehezen fogadtam el a szervezet egészét érintő folyamatok megbeszélésének tényét. Végül ez a tevékenység segített abban, hogy az adminisztrációs kötöttségeink nyűgös feladatát belátóbban kezeljem. Most már értem a célját a dokumentálásnak, csak nem tudom olyan átláthatóan végezni, ahogyan szeretném.
Hétfői megbeszélések:
21
Tavaszra formálódott ki az a lényegre törő, dinamikus, egymás idejét nem rabló megbeszélési forma, mellyel a Cserf-S koncepcióját kristályosítottuk, közvetítettük magunkban és egymás felé. Sok - számomra új - információ hangzott el, és a működés közben felmerülő ad hoc kérdések megoldásában sokat segített. A közösségfejlesztésben munkálkodók között egymás jobb megismerését elősegítette. Összefoglaló táblázat az életvezetési közösségfejlesztés tevékenységekről: Program jellege
Program címe
A megtartott program időpontja
Életvezetés, 2012. október – önismeret 2013. december Klub Életvezetés, 2013. január – önismeret klub december Életvezetés, 2013. július – önismeret klub: augusztus „Szitapéntekfolyamat” Foglalkozás Kapcsolataink – 2013. szeptember – nyitott műhely 2014. január Tréning Látássérült 2013. szeptember mentorszülő december Női lelkek, női utak 2013. november december Rendezvény Nevelés - nevelődés 2013. szeptember 28. Fogyatékosság, 2013. november 13. együttélés 8. kép: A profi szervezés öröme Egyéni tanácsadás
Résztvevők száma fő (kizárólag a Bp. 13. és 14. kerületeinek lakosai köréből) 39 9 12
50 10 10 24 41
22
Egészségnevelő közösségfejlesztő2: Vinczéné Árvai Klára Szerepe m a Cserf-S-ben Egészségnevelő közösségfejlesztőként célom az érdeklődés felkeltése az egészségtudatosság iránt. Az egyéni felelősség hangsúlyozása: szem előtt tartva, amit megtehetnénk és megteszünk önmagunkért. Számomra fontos a magas szintű szakmaiság, tisztelet, figyelem, megértés és empátia. A klubfoglalkozások célja az új ismeretek átadása, az egészségmegőrzés mai korszer ű lehetőségeinek bemutatása, klubközösség kialakítása. Az egyéni tanácsadások teret engednek a személyes problémák feltárására, megbeszélésére. A műhelyfoglalkozások gyakorlati segítséget nyújtanak a mindennapokhoz az egészségmegőrzés és betegápolás témakörében. 10. kép: Stressz oldás és nyugalom Céljaim közösségfejlesztőként figyelem felkeltése, ismeret átadása, érdeklődés fenntartása, résztvevők bevonása, pozitív megerősítés-visszajelzés, képessé tétel, életminőség javítása, közös cselekvési cél felkutatása, csoport, mint érték bemutatása. Klubfolyamataim során, egy új közösségnek létrehozása, annak erősítése. Az egészségnevelő közösségfejlesztő munkám lényege, hogy felhasználjam az emberek képességeit, tudását és tapasztalatait a klubfolyamatok során. Folyamataim legfontosabb prioritása az önálló döntésekre és azok megvalósítására való képessé tétel, hogy az egyén dönthessen a saját életéről, és annak alakulásáról. A klub működése során fontos számomra az egyéneket ösztönözni a dolgok egymással való megosztására, és olyan struktúrákat létrehozni, amelyek valóban az aktív részvételt és az egyének közösségbe való bevonását eredményezik. Törekedtem a „hivatal” és a „lakosság” közötti együttműködés kialakulására, a kerületi szakemberekkel, partnerintézményekkel, s az egymással való együttműködésre. Életmód klub és a XIII. kerület Híd Prevenciós központ, Kerületi Vöröskereszt) Közösségfejlesztői koncepcióm A közösségek életében az emberek aktív bevonása mindig is a tudáshoz, készségekhez és önbizalomhoz vezető utat jelentette az egyén számára függetlenül attól, hogy a közösségi bevonódás a milyen konkrét témát érintett. Egészségnevelő egészségfejlesztőként a klubfolyamatok tekintetében témacsoportokban gondolkodtam. Az adott téma egészségszakmai megközelítésén túl, törekedtem a mindennapi felhasználhatóságra, könnyed érthetőségre, hiszen a 1
Az egészségnevelő közösségfejlesztői feladatokat Vinczéné Árvai Klára 2013. november 18-ig látta el. 2013. szeptember 16-től heti 5 órában. Ettől az időszaktól kezdve Zákonyiné zubi Valéria (Cserf-S klub óvodák) és Novák Julianna (változó feladatokkal) is bekapcsolódtak a feladatba.
23
célcsoport heterogén jellegét tekintve mind életkori, mind jelentős társadalmi, szocializációs különbségeket is figyelembe kellett vennem. Az egészségmegőrzés tekintetében nem köteleződtem el egyik irányzat felé sem, a komplex holisztikus szemléletre felépítve igyekeztem bemutatni a mai egészségmegőrző lehetőségeket a különböző témákban meghívott előadók közreműködésével. A témák szakmai felvetésén, ismertetésén túl teret engedtem, az egyéni, csoportos témafelvetésnek is, hiszen a közös érdeklődési kör megalapozhatja, összekovácsolhatja a közösségi lét kialakulását, hosszú távú fennmaradását A környezeti, közösségi célkitűzésem, hogy segítsem kialakítani az emberek, egyének környezettudatos magatartását. Ez új értékrend elfogadását, olyan cselekvési és döntési képességeket igényel, amely az emberek életvitelének tudatos megváltoztatását eredményezi. Az egészség tudatosság akkor eredményes, ha egész életen keresztül tartó folyamattá alakul. Fontos eleme a holisztikus nevelés, ahol hangsúlyos szerepet kap a szellemi egészség, testi egészség, lelki egészség állapotának egyensúlya, az egyéni felelősség szerepe az egészség értékének hangsúlyozása. Klub szervezése, melynek keretein belül egészség megőrző foglalkozások szervezése különböző témacsoportokban – Életmód klub Tanácsadás nyújtása az érintett témákkal kapcsolatban és a felmerülő igények szerint Szervezési feladatok végzése Közreműködés a Vöröskereszt által lebonyolítandó Családi Egés zségnap munkálataiban Életmód nap megszervezése, lebonyolítása „Betegápolás otthon” témájú műhely megtartása „Egészségesen mindenkorban” című műhely megtartartása A feladatokhoz kapcsolódó adminisztrációk, dokumentációk végzése A projekt során megvalósuló egyéb nagyrendezvényekkel összefüggő feladatokhoz kapcsolódtam. Heti egy fix nap ügyelet biztosítása, információk nyújtása A témákat figyelembe véve a klubra mindenkit vártam és várok a felmerülő igények szerint. A tréningek tekintetében a Betegápolás otthon talán az idősebb koros ztályt célozta meg. Egészségünk megőrzése gyermek és felnőtt korban, pedig a gyermekes anyukák, aktívan dolgozók, általános és középiskolás diákok érdeklődésére tartott számot.
Programjaim összeállításának sze mpontjai Figyelemfelkeltő, újszerű témákkal az érdeklődés felkeltése. Új ismeretek átadása, a meglévők megerősítése. Az érdeklődés fenntartása, a résztvevők témaigényeinek figyelembevételével, folyamatos rugalmasság. Szakmaiság, közérthetőség, hitelesség. Akik hozzám jártak… Vegyes korosztály, a fiataloktól az idősekig megfordultak műhelyfoglalkozáson, tanácsadásokon és a rendezvényeken.
a
klubjaimban,
Szakmai tapasztalataim Informatikai ismeretek fejlődése pl. regisztrációs link készítés, drive felület használat
24
Az önálló munkavégzés, közös feladatok megvalósításához folyamatos rugalmasság megtartása, továbbfejlődése. Az alkalmazkodó és együttműködő képességem fejlődése. A közösség létrehozásának megtapasztalása, megtartásának fortélyai. A klubok működése során, a bekövetkező csoportdinamikai folyamatok megtapasztalása. 9. kép: „Szeretek tanítani. A Tomoriban volt rá lehetőségem.” Nehézségeim és örömeim: Nehézségek: Eleinte a programmeghívók elkészítése okozott nehézséget, de beletanultam. Az érdeklődő igényeihez igazodva a késői időpontokban megtartott klubesték elhúzódása. Az egyedüllét, elszigetelődés érzése. Az érdeklődők elérése, résztvevő létszám növelése. Örömök: A közös csoportegyüttlét, az egyéni problémák megoldási lehetőségeinek megismertetéséhez nyújtott közreműködés. Rendezvények sikere, a jó közös munka a rendezvények során és az egymásra figyelés. Közösségfejlesztők közötti együttműködés: A Terefere klubbal alakult ki szoros és folyamatos együttműködés, a résztvevők gyakran az életmód klubot is látogatták. A Vöröskereszt által tartott képzésekről is többen jöttek az életmód klub előadásaira. Eredmények: 149 fő vett részt a programjaimon összesen. Az Egészségesen mindenkorban műhely 4 alkalom után, mint külső klub működött a XIII. kerület Híd Prevenciós központban májustól szeptember végéig heti rendszerességgel. A klubba leginkább egészségi problémával küszködő klubtagok és tartós munkanélküli ellátáson lévő tagok kapcsolódtak. A klub tagjai időközben munkába álltak, de volt, akinek az egészségi állapota romlott. Negatív tapasztalatom, hogy a műhely után 5 hónapig fennmaradó, heti rendszerességgel működő klubközösség nem tudott igazán bővülni, új résztvevőket bevonni. Pozitívum viszont, hogy a klubba rendszeresen járók közül többeknek sikerült az élethelyzetén önmaga által változtatni. Felvettük a kapcsolatot a kerületi Vöröskereszttel ahol önkéntes munkában vettek részt a klubtagok és igény mutatkozott közösségi kerthez való becsatlakozáshoz is. Ennek lehetőségeit is feltérképezték a klubtagok és felvették a kapcsolatot a közösségi kert mozgalommal. A Cserf-S-ben működő Életmód klub, táplálkozással és az ezotériával, természetgyógyászattal kapcsolatos témái vonzották leginkább az érdeklődőket. Mind két érintett területen a klubtagok kérésének megfelelően változtak a klubtémák. Amit másképp tennék A marketing ismereteim fejlesztése, még erőteljesebb kapcsolatkeresés, kapcsolatépítés, folyamatos honlap elérhetőség biztosítása. Közösségfejlesztői ismereteim erőteljesebb bővítése. Szakmai kapcsolat kiépítése már működő közösségfejlesztőkkel. Folyamattámogatás Folyamatkísérés és monitoring: visszatükrözést, hogy hol tartunk a projektben az adott időszakban. Mi a hangsúlyos, min kellene változtatnom. Szupervízió: önmagam helye az adott problémakörben, a belső elakadásaim feltérképezése, ventilláció, együttgondolkodás fejlődése, az egymásra figyelés tanulása.
25
Hétfői megbeszélések: eleinte elnyúlóak, kuszák, majd szépen rendeződő, feladatokra fókuszálókká váltak. A hétfő délelőttök egy biztos teret adtak a személyes probléma felvetésnek, a feladatok megbeszélésének, és jó volt azért is, mert ilyenkor legalább együtt volt a csapat.
Személyes konklúzió: Számomra a Cserf-s egy új ablakot nyitott a világra, megtanultam más szemléletben is gondolkodni, kicsit másképpen látni, mint eddig. Az itt kapott lelki muníciót szeretném hasznosítani, tovább adni. A kialakult szakmai, emberi kapcsolatokat megőrizni. Összefoglaló táblázat az egészségnevelő közösségfejlesztés tevékenységekről: Program jellege
Program címe
Egyéni tanácsadás
Életmód tanácsadás
Klub
Életmód klub
Foglalkozás
Egészségesen mindenkorban – műhely Betegápolás otthon – műhely Életmód nap
Rendezvény
A megtartott program időpontja
A projekt teljes idejében A projekt során 32 alkalommal 2013. április
Résztvevők száma fő (kizárólag a Bp. 13. és 14. kerületeinek lakosai köréből) 7 69 7
2013. május – június
5
2013. március 20.
45
26
Esélyegyenlőségi közösségfejlesztő A JÓL-LÉT alapítvány a Cserf-S konzorcium partnereként munkaerőpiaci programokk al járult hozzá a családok és egyének „erőforrásainak” kibontakoztatásához. Izgalmas vállalkozásnak tűnt egy önálló imidzzsel, márkanévvel rendelkező projekthez csatlakozni, és behozni azt a tudásunkat, amit korábbi munkaerőpiaci- foglalkoztatási, reintegrációs és egyéb projektjeinkben fejlesztettünk és kamatoztattunk, azonban az Alapítvány nevével fémjelezve. Ígéretesnek tűnt olyan munkatársi közösséghez csatlakozni, amelyik az élet szinte minden területét, az egyén és a család életének számos állomását képes támogatni szakértelmével, egy sokszínű és változatos szolgáltatáscsokrot kínáló közösségi pontban. A helyes életmód, egészségnevelés, a szülői szerepek tartalmas megélése, a családon belüli hatékony kommunikáció, a tapasztalatcserét lehetővé tevő közös találkozások energiája mind olyan erőforrás, ami a családok és egyének életminőségének emelését szolgálja: ezt közvetítettük a Cserf-S munkatársaiként. Az egyik legmeghatározóbb azonban az életminőség szempontjából a munka, mint az önbecsülésből és önkife jezésből származó erőforrások eredője. Közösségfejlesztők A munkaerőpiaci közösségfejlesztő pozíciót munkakörmegosztásban (job-sharing) töltöttük be a szervezési, folyamatfejlesztési, kapcsolattartási és a tanácsadási- tréneri feladatok mentén. A munkakörmegosztást alkalmaztuk a projekt indulásától, amikor a folyamatfejlesztés, „márkaépítés”, a célközönség megszólítása és az adminisztráció kialakítása is jelentős erőforrásokat kívánt a közösségfejlesztőktől. A projekt utolsó szakaszában egy közösségfejlesztő látta el a feladatokat. A projekt kezdetén Bognár Márta és Zsigmond Orsika dolgozott együtt munkakörmegosztásban, a projekt legnagyobb részében pedig Bognár Márta és Major Lívia dolgoztak együtt munkaerőpiaci közösségfejlesztőként. Szakmai hátterükben szociológiai, szociális, pedagógiai, HR-es, tréneri és munkaerőpiaci tanácsadói tapasztalatok állnak. Munkaerőpiaci programjaink egyéni tanácsadás, klub, foglalkozás és tréning formában zajlottak: Egyéni álláskeresési tanácsadás – nyitott bárki számára Álláskereső klub – nyitott klub, folyamatosan lehet csatlakozni, a projekt második részében kialakult egy állandónak mondható közösség Munkaerőpiaci reintegrációs tréning és sikeres álláskeresési technikák tréning – zárt 4 alkalmas tréning „Másik fél” foglalkozás – nyitott, 3 azonos tematikájú foglalkozás A fenti folyamatosan futó vagy többször megismételt programok mellett rendezvényeket szerveztünk: Apák napja – külsős helyszínen Munkáltatói rendezvény – meghívott előadókkal, munkaadók és munkavállalók részére Közösségfejlesztői koncepciónk Közösségfejlesztőink az álláskeresőket, munkerőpiacra hosszabb-rövidebb után visszatérni kívánókat, pályaújrakezdőket és pályamódosítókat segítették munkaerőpiaci programjaikkal és álláskeresési információikkal. Közvetlen célunk az volt, hogy a hozzánk fordulókat azonnal használható gyakorlati ismeretekkel lássuk el (önéletrajz-írás, frissítés, próbainterjú), a többször visszatérőket a reintegrációban is támogassuk (önbizalomépítés, munkavállalói én erősítése, munkavállalói kompetenciák fejlesztése, a munkáltatói oldal jobbmegismerése). Közvetett célunk pedig egy olyan közösség fejlesztése és fenntartása, ahol az azonos 27
élethelyzetben levők (álláskeresők, pályamódosítók) kicserélhetik tapasztalataikat, álláskeresési módszereiket megoszthatják, olyan kapcsolati hálót építhetnek, ami az elhelyezkedésbe is segítheti őket. Fontos célunk volt, hogy ezt a kapcsolati hálót bátran használják a Cserf-S helyszínén kívül is, és a közösségfejlesztők beavatkozás nélkül is. 11. kép: Minden szó fontos! Programok összeállításának szempontjai Tartottunk azonban az álláskeresők ellentmondásos helyzetétől, ami a közösséghez tartozást illeti. Az álláskeresés időszakában fontos lehet egy közösség, ahova betérhet, ahol az adott tematika kibontásán túl a csoport többi tagjától is jó ötleteket kaphat az álláskereséshez, sokszor pozitív példákkal találkozhat. Azonban az elhelyezkedés után okafogyottá válik egy ilyen típusú közösség látogatása, érdektelenné, sőt akár felejtendővé is, hiszen az ado tt résztvevő élethelyzete gyökeresen megváltozott. A technikai megvalósítás részleteiről nem is beszélve, hiszen amit az álláskeresők időbeosztása lehetővé tett, azt a dolgozóké már nem. Éppen ezért azt terveztük, hogy a csoportos foglalkozások esetében mindig konkrét tematikát is feldolgoztunk, elkerülve a negatív érzelmek túltengését, az álláskeresőket gyakran jellemző panaszkodást, hogy biztosítsuk a pozitív a hangulatot, a motiváló légkört. Valamint rugalmasságot az időpontok tekintetében, akár csoporto s, akár egyéni foglalkozásról van szó. Lehetővé kívántuk tenni, hogy a sürgős segítséget kérő (pl. állásinterjúra készülő), vagy a már elhelyezkedett is találjon megfelelő időpontot. Így a hozzánk fordulók érzékelhették, hogy számíthatnak a Cserf-S-re az élethelyzetük megváltozása esetén is. Másrészről az álláskereső tematika feldolgozása után (ez elsősorban a tréningek résztvevőit jelenti), a személyes erőforrások mélyebb feltárása lehet a foglalkozások fókuszában, ez pedig aktuális akár az elhelyezkedés után is. Mindemellett arra kívántunk törekedni, hogy a résztvevők teret kapjanak a személyes élményeik feldolgozására, kialakuljon egy olyan csoport, ahol a tagok a tréning tervezett óraszámán túl is érdeklődnek egymás iránt és továbbra is értékesnek tartják egymás társaságát. Fontosnak tartottuk, hogy a munkaerőpiaci programokra jelentkezők megismerjék a Cserf-S többi programját is, hogy lehetőséget kapjanak arra, hogy esetleg egy másik – más téma mentén szerveződő - csoportban találják meg azt a közösséget, amihez tartósabban tudnak kapcsolódni. A sikeres elhelyezkedés nem kizárólag a jó pályázati anyagon (önéletrajz, motivációs levél) és nem csak az álláskeresési csatornák jó ismeretén múlik. A saját képességeit, erősségeit kiválóan ismerő, azokat megmutatni képes pályázóé a siker, aki támogató családi- magánéleti hátteret tud maga mögött. A Cserf-S központ komplex szolgáltatásai, önfejlesztést és családi együttműködést szolgáló lehetőségei éppen ezért hathatósan segítették az álláskeresőket. Személyesen is elköteleződtünk a minőségi szolgáltatás nyújtás iránt, hogy a számos lehetőség közül a Cserf-S programjait válasszák az érdeklődők. Szakmai tartalom szempontjából a JÓL-LÉT álláskeresési tanácsadó metodikáját vettük kiindulópontként, azonban bővítettük a Cserf-S célcsoportoknak és projektcéloknak megfelelően. Míg a JÓL- LÉT elsődleges célcsoportját a gyermekgondozásról visszatérő nők alkotják, a Cserf-S központba nők és férfiak, tartósan álláskeresők, pályakezdők vagy akár nyugdíj előtt állók is érkeztek a munkaerőpiaci programokra. Így az ő igényeiket és lehetőségeiket figyelembe véve dolgoztuk át a tematikákat és bővítettük a szakmai anyagokat. A Munkaerőpiaci reintegráció és sikeres álláskeresési technikák tréningünk tematikáját eleve szélesebb körre fejlesztettük ki, így a módszertanilag és tartalmilag nem kívánt számottevő változtatást. A szervezésnél figyelembe vettük a résztvevők elfoglaltságait, ezért a foglalkozásokat délelőtti és délutáni időpontban is meghirdettük.
28
Mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról terveztük megközelíteni a témát, így került a munkaerőpiaci programok közé a „Másik fél” foglalkozás, ami a munkáltató szempontok megismertetésével készíti fel az álláskeresőt, és a munkáltató rendezvény, ahol cégek számára kínáltunk hasznos információkat, ezzel is segítve az elhelyezkedni kívánók és a felvételt tervezők egymásra találását. A megfelelő családi munkamegosztás elengedhetetlen a munkavállalás, a munka- magánélet sikeres egyensúlya kialakítása szempontjából. Mivel hagyományosa n a nők vállalnak nagyobb részt az otthoni feladatokból, az ő munkavállalásukat befolyásolja jobban a családi helyzetük, szerettük volna felhívni a figyelmet az egyenlő családi munkamegosztásra és az apák szerepvállalására. Apák napi rendezvényünk játékos formában adott lehetőséget a családi szerepekre való rátekintésre, és kínált egyúttal szórakoztató együttlétet apák és gyermekeik számára. Akik hozzánk jártak Munkaerőpiaci programjainkon változatos volt a résztvevők összetétele nem, kor, iskolázottság, munkatapasztalat, az álláskeresés időtartama stb. szempontjából. Mégis elmondható, hogy a nőket inkább sikerült megszólítanunk a kommunikációnkkal és jóval nagyobb arányban képviseltették magukat, mint a férfiak. Különösen igaz ez a tréningek esetében. Míg a személyes tanácsadásokon és a klubfoglalkozásokon szívesebben megjelentek, a tartósabb elköteleződést jelentő (heti egy alkalom egy hónapon át) tréningen összesen 4 férfi vett részt a 41 résztvevőből. A projekt előrehaladtával a személyes tanácsadások látogatói is inkább a nők közül kerültek ki, a klubokat többé-kevésbé látogatók is nők voltak. A tendencia összefügghet a Cserf-S programkínálatának teljességével, ahol a családi és önfejlődést ígérő programok a nők számára vonzóbbak lehetnek, nem beszélve a kifejezetten női programokról. (pl. baba-mama klub, Női lét tréning). Munkaerőpiaci státusz tekintetében a gyermekgondozásról visszatérők nagy számban képviseltették magukat, aminek az az oka, hogy tapasztalataink szerint nagy vágy él bennük a gyermekvállalás után a valódi hivatás megtalálása után. Ehhez keresnek útmutatást, segítséget. Hozzátartozik még, hogy ők azok, akik hosszú évekre eltávolodtak a munkaerőpiactól és elavult önéletrajzzal rendelkeznek. Szeretnének aktuális ismereteket szerezni, és versenyképes személyi anyagot összeállítani. Gyakran az önbizalmuk is lecsökkent a távollét évei alatt, éppen ezért vonzóak számukra az önismeretet fejlesztő programok, lehetőségek. Természetesen a munkába való visszatérést anyagi kényszer is sürgetheti, tapasztalataink szerint a hosszabb programokat (tréning) azonban azok választják, akik önkiteljesítő munkát, hivatást keresnek és hosszabb idő áll rendelkezésre az álláskereséshez. A személyes tanácsadásra jelentkezők között jellemzőbb a sokszínűség nem, kor, iskolai végzettség szempontjából, bár összességében elmondható, hogy a magasabb (felsőfokú) végzettséggel rendelkezők nem csak itt, hanem az összes munkaerőpiaci programon felülreprezentáltak. 12.kép: Sok-sok dolgot meg kell beszélnünk Szakmai tapasztalataink Az egyéni tanácsadás lefolytatása, klubvezetés és tréning megtartása nagyon eltérő megoldásokat igényelt. Az egyéni tanácsadás esetében gyors helyzetfelmérés után a lehető leginkább személyre szabott konkrét, gyakorlati tanácsokat kellett megfogalmaznunk. Nagyobb arányban kérték az önéletrajz/motivációs levél véleményezését, vagy segítséget a megírásban, és kevesen igényelték a többszöri alkalomból álló karrier tanácsadást. Ez azt is
29
jelenti, hogy könnyebben eltűntek a látókörünkből, ellentétb en a hosszabb programokat látogatókkal, akiknél könnyebben kialakult a közösség iránti igény, és felfedezhették a támogató közösség erejét és hasznát. A klubfoglalkozások esetén előre tervezett tematika alapján haladtunk, de hamar kiderült, hogy a tervezettnél nagyobb időt és teret kell hagynunk a csoport aktuális igényeinek, mivel a klubokat látogatók kötetlenebb beszélgetéseket is igényeltek. A klub forma azt a kihívást állította elénk, hogy a változó közönség számára megadja az alapismereteket, a többször visszatérők számára pedig újdonságokkal is szolgáljon. Ez nem mindig volt kivitelezhető. Álláskeresési tréningünk nagyon pozitív visszhangot keltett, és megcáfolta kezdeti aggodalmainkat, hogy pl. a kötetlen, bármikor látgatható klub vonzásában vagy az egyéni tanácsadás intimitását nélkülözve meg tudjuk-e tartani közönségünket hétről- hétre, ill. mi történik a menetközben elhelyezkedőkkel. Másrészről az álláskeresés kudarcérzéssel is járhat, ami szintén távol tarthatja a résztvevőket egy idő után. A tema tika azonban elég sokrétűnek tűnt ahhoz, hogy a résztvevők érdeklődését fenntartsa, a csoporttagok összetételétől, élethelyzetétől és a tréningek elején végzett igényfelméréstől függően pedig változtattuk a hangsúlyokat a tematikában (az akkreditált képzés adta kereteken belül) – ez hozzájárult a résztvevők elköteleződéséhez. A tréning második felétől pedig már a csoporttársak, a haladás érzete, és a hangulat miatt sem mulasztottak alkalmakat. Holott a résztvevők többségét kitevő (lásd fentebb) kisgyermekes nők esetében ez időnkét áldozatvállalással vagy szervezési előkészületekkel járt. Viszont épp az ő számukra jelentett valódi élményt, hogy önmagukkal, saját céljaikkal foglalkozhattak a családi elfoglaltságok helyett. Megváltozott munkaképességű és látássérült résztvevők is bekapcsolódtak az álláskeresési tréningbe, elfogadva azt, hogy az akkreditált képzés nem tartalmaz speciális ismereteket ebben a tekintetben. A csoport számára részvételük nagyobb együttműködést, odafigyelést igényelt, a tréner részéről padig egyes feladatok átalakítását, vagy más feladatokkal való helyettesítését igényelte. A csoportban nem kezelhető kérdéseket pedig személyes tanácsadás keretében bontottuk ki. Egyébként is jellemző volt, hogy a tréningen résztevők igényelték a tanácsadást, ahol az őket érintő témákkal egyénileg foglalkozhattunk. Ezek a tanácsadások nagyon hatékonyan zajlottak, hiszen a résztvevőket alaposan megismertük a tréning során, az alapismereteket elsajátították, így a munkaerőpiaci versenyképességüket javító egyéni jellemzőkkel foglalkozhattunk, és a személyes problémákra koncentrálhattunk. Az egyik tréning résztvevőiből olyan közösség kovácsolódott össze, akik a továbbiakban is szerettek volna találkozni, így klub formában biztosítottuk ennek lehetőségét. Másik csoport pedig zárt Facebook csoportot hozott létre a további kapcsolattartásra. A „Másik fél” foglalkozást az hívta életre, hogy a munkaerőpiactól tartósabban távol levők elveszítik kapcsolatukat a foglakoztatás világával és nincsenek tisztában, vagy téves elképzeléseik alakulnak ki a munkáltatók elvárásaival kapcsolatban. A népszerű on-line álláskeresési tanácsadó portálok gyakran erősítik ezt a szembenállást, számunkra nagyon pozitív élmény látni, ahogy a foglalkozások résztvevői megértik, hogy nem érde mes „ellenségképet” ápolni a munkáltatóról, a HR-sről. A tervezett időtartam időnként rövidnek bizonyult, ezért biztattuk a résztvevőket, hogy keressék azokat a fórumokat, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a munkaadók képviselőivel (pl. állásbörzék) Munkáltatói rendezvényünket azért szerveztük, hogy a munkáltatókkal és munkavállalókkal megismertessük, a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok foglalkoztatását érintő jogszabályi és gyakorlati hátteret és a munkahelyvédelmi akció kedvezményeit és gyakorlati megvalósítását. A meghívott előadók több oldalról – szemléletformálás, megfelelés a törvényi előírásoknak, konkrét kedvezmények és igénybevételük- foglalkoztak a témával. Az előadások után kötetlen beszélgetéssel folytattuk az előadókkal, amelybe a munkaadókból és munkavállalókból álló közönség aktívan bekapcsolódott. Több olyan munkáltató képviselője
30
osztotta meg tapasztalatait, akik már jelenleg is alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Nagy érdeklődéssel fogadták a többiek, igazi élénk tapasztalatcsere alakult ki, a szakértők pedig pontosítottak, ahol szükséges volt. A visszajelzések tanúsága szerint a résztvevők nagyon elégedettek voltak a rendezvénnyel, a meghívottak szakértelmét, a jogszabályok értelmezését, a praktikus tanácsokat a munkahelyvédelmi akciókkal kapcsolatban éppúgy kiemelték, mint a jó légkört és a kapcsolatépítés lehetőségét. Örömeink és ne hézségeink Legnagyobb öröm, amikor hírt hallunk egy-egy álláskereső sikeres elhelyezkedéséről, ez minden fáradságért kárpótol. Ha még nem is sikerül elhelyezkednie, de látjuk a kimozdulást a holtpontról, az elkeseredésből, látjuk az önbizalom erősödését, látjuk, hogy esélytelenből esélyesnek kezdi tartania magát a munkaerőpiacon – mind- mind olyan élmények, amelyek értelemmel töltik mega tanácsadói, közösségfejlesztői munkát. A tréningcsoportból önszerveződő közösséggé válás végigkísérése szintén nagy sikerélményt jelent. A rendezvények esetében, ha tapasztaljuk, hogy számos résztvevőt sikerül megszólítanunk, ami azt jelenti, hogy olyan témával foglalkozunk, olyan programokat kínálunk, ami nagy érdeklődésre tart számot, valódi elégedettséggel tölt el bennünket. A befektetett előkészület és szervezőmunka meghozza eredményét és a pozitív visszajelzések igazi örömet jelentenek. A nehézségek egy része éppen ehhez kapcsolódik: a komoly előkészületek, szervezési munka ellenére vajon megfelelő-e a kommunikáció, eljut-e a megfelelő helyekre a programunk híre? Másrészről a regisztrált jelentkezők lelkesedése kitart-e a program napjáig, vagy valami mást előtérbe helyez. A résztvevők számára díjmentesen biztosított programok hallatlan előnye, hogy számos rászoruló juthat olyan szolgáltatásokhoz, ami egyébként elérhetetlen lenne a számára, de az ingyenesség időnként azt is jelenti, hogy nem köteleződnek el, mivel nem jelent olyan értéket a számukra. Közösségfejlesztők közötti együttműködés Segítőkész, támogató csapat jött létre, kisebb munkacsoportok alakultak egy-egy feladatra szükség szerint, akár tervezetten, akár spontán. Bárkit megkérhettünk bármilyen kéréssel, legjobb tudása szerint igyekezett segíteni. Rugalmasan kezeltük egymás helyettesítését a Cserf-S folyamatos működése és a látogatók elégedettsége érdekében. Amennyiben úgy ítéltük meg, ajánlottuk a saját programok résztvevőinek azokat a programokat, lehetőségeket, amit hasznosnak, továbbvivőnek tartottunk. Mivel laza együttműködésben dolgoztunk, a hét egyetlen napján találkoztunk teljes létszámban, időnként nem rendelkeztünk a legfrissebb információkkal az összes tervezett pro gramról. Ügyfeleink azonban számos csatornán értesülhettek minden programunkról, bár gyakran azt láttuk, hogy a tényleges részvétel érdekében személyesen is meg kell szólítanunk őket. Eredmények A program során legtöbb közvetlen információnk az álláskeresési tréningen résztvevők munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról volt, átlagosan 2 részvevő helyezkedett el az első 2 tréning utáni fél évben. Mivel az elhelyezkedéshez szükséges idő 8 hónap jelenleg, az utolsó 2 tréning résztvevői közül még nem helyezkedtek el, viszont a 2012-es tréning résztvevői közül összesen négyen. A tréningrésztvevők közül többen fogalmazták meg, hogy élethelyzetük változása miatt és a tréning önismereti gyakorlatainak megerősítő hatására önálló vállalkozást terveznek az alkalmazottként való elhelyezkedés helyett. Ezt ugyanúgy jelentős eredménynek tartjuk, hiszen megfogalmazódott egy pályamódosítási terv és elköteleződés jött létre egy önmegvalósító elképzelés mellett. Folyamattámogatás:
31
Folyamatkísérés és monitoring: eredménye visszaigazolta jó eredményeinket, valamint a közös munkával kapcsolatos érzéseinket, megfigyeléseinket és a szupervízió során is felszínre került fejlesztendő területeket (belső kommunikáció, folyamatfejlesztés). Szupervízió: a szupervízió a saját közösséggé formálásunkat segítette, és lehetővé tette, hogy megfogalmazzuk céljainkat. Legnagyobb haszna a szervezeten belüli gördülékenyebb kommunikáció elősegítése volt, valamint eszközöket adott igényeink pontosabb megfogalmazására, egymás kéréseinek aktívabb megha llgatására. Hétfői megbeszélések: a heti megbeszélések fogták össze a csoportot, az egyetlen alkalmat jelentették, amikor mindannyian találkozhattunk. A közös információmegosztást, tervezést szolgálták, lehetőséget adtak a véleménycserére. Gyenge pontja volt kezdetben, hogy az egyes közösségfejlesztőkre, vagy kisebb munkacsoportokra vonatkozó tartalmakat is gyakran teljes körben beszéltük meg, ami időgazdálkodás szempontjából nem volt hatékony. A szervezetfejlesztési közös javaslataink után azonban jobban strukturáltuk a megbeszéléseket, mint korábban.
Összefoglaló táblázat a munkerőpiaci közösségfejlesztés tevékenységekről: Program jellege
Egyéni tanácsadás Klub Foglalkozás
Tréning
Rendezvény
Résztvevők száma (kizárólag a Bp. 13. és 14. kerületeinek lakosai köréből) Álláskeresési 2012. november – 32 tanácsadás 2013. december Álláskereső klub 2012. november – 24 2013. december „Másik fél” 2013. október 22 – érzékenyítő program 2014. január 7. – 3 foglalkozás Munkaerőpiaci Négy időpontban: 30 reintegráció és 2012. november – sikeres álláskeresési december, technikák 2013. február – március, 2013. május – június, 2013. november december Apák napja 2013. június 16. 11 Munkáltatói 2013. október 28. 13 rendezvény Program címe
A megtartott program időpontja
32
Önkéntes koordinátor: Takács Veronika Szerepe m a Cserf-S-ben A projektben, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet, közösség- képzés- és önkéntes szervezési tapasztalatainak szélesebb körben történő megosztására nyílt lehetőség. Alapvető célunk volt az önkéntes közösségek létrehozása a hétköznapi élet szervezésének megkönnyítéséért, a közösségben rejlő erő- források tudatosításáért és szervezett módon történő hasznosításáért. Úgy gondoljuk, hogy a 130 éves magyarországi szervezet számára követendő gyakorlat kialakítása, mint innovációs elem, a társadalmi felelősségvállalás területén mintaként szolgálhat. 14.kép: Megtanultam dolgozni – gyerekzsivajban is Önkéntesség A Cserf-S önkéntességgel elsődleges célunk volt, hogy az érdeklődők számára hasznos szabadidő eltöltést és „társadalmilag hasznos feladatot” biztosítsunk, ezáltal bevonva őket a projektbe. Másodlagos cél volt, hogy a programban résztvevők, akik lehettek fiatalok és idősek egyaránt, látókörükben, ismeretségi körükben tájékoztathatják az érdeklődőket a projektről. A projekt szakmai feladatainak végrehajtásához nagy apparátusra volt szükség. Az önkéntesek képzésével nagy létszámú egyént tudtunk felkészíteni a projektben való hasznos és tevőleges részvételre. Önkéntes koordinátorként az önkéntesek felkészítését irányítottam, szerveztem és bonyolítottam, összefogtam az önkénteseket, folyamatosan szerveztem a gyermekfelügyeletet a klubokhoz és képzési alkalmakhoz. Állandó kapcsolatban voltam a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet, Ifjúsági Tagozatával, akik a képzéseket tartották. Horváth Péter Zsolt, Varga Márta, Maja, Tóth Tibor, Hámori Balázs, Dohos Nikolett Szakmai tapasztalataink Elősegítettük a fiatalok pályaorientációját a képzésekkel, a végzettséggel és a rendezvényeken megszerezhető tapasztalatokkal. Kompetencia-, készség- és képességfejlesztés is megvalósult. A képzések által bevont önkéntesek a későbbiekben is segítik az optimális projektfuttatást, különösen a szívesség-csere programban, valamint a rendezvényeken /foglalkozásokon nyújtanak jelentős segítséget. Önkéntes foglalkoztatásnál nehézség volt a programokra érkező vendégek számának meghatározása. A Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet, mint akkreditált felnőttképzési intézmény képzéseinek szervezése Szervezetünk humanitárius tevékenységei mellett felnőttképzési tevékenységet folytat. Stratégiai célunk az egészséges és biztonságos élet lehetőségének biztosítása, melyhez az elsősegély- nyújtási ismeretek terjesztése kulcsfontosságú. Tanfolyamokat indítunk továbbá a csecsemők gondozásának, ápolásának gyakorlati ismereteiről. A Cserf-S projektben az alábbi képzések kerültek megvalósításra – oktatójuk Barakonyiné Szegvári Katalin és Szegvári Lídia voltak: A Bébiszitter képzés keretein belül, olyan önkénteseket készítettünk fel, akik az ingyenesen biztosított gyermekfelügyeletben vállaltak feladatokat. A jelentke zők
33
jártasságot tudtak szerezni a csecsemőgondozási, kisgyermek-gondozási feladatok ellátásában. A projekt során ez volt a legnépszerübb képzésünk. A Csecsemőgondozás képzés fő célja volt, hogy a képzést elvégzők, munkájuk során segítőkapcsolatot alakítsanak ki a szolgáltatást igénybe vevő szülőkkel és gyermekeikkel. Az Egés zségnevelés képzés tartalma, hogy egy egészségtudatosabb viselkedést sajátítsanak el a hallgatók. Fontos, hogy a tanfolyamon résztvevők megértsék, hogy az egészség érték, amit óvni kell és felelősen tenni érte. Elsősegély gyermekeinknek tanfolyam célja volt a konkrét példákon keresztül történő kompetencia- fejlesztés, mely a résztvevőkben nyomatékosítja a környezet biztonságosabbá tételére való állandó odafigyelés készségét. Szakmai tapasztalataim: A két kerületi korlátozás miatt a képzésben résztvevők felkutatása és beiratkozása jelentős szervező munkát követelt. A projekt ideje alatt ez volt a legidőigényesebb feladat. A képzés indulását követően viszont gördülékenyen zajlott minden. 17.kép: Az arcfestőket nem hiába képezzük. Mindig óriási sor áll a műhelyük előtt. Folyamatkísérés és monitoring: a folyamatkísérő kérdőíves felmérés hasznos volt a projekt további tervezésével kapcsolatban. Hétfői megbeszélések: A hetente megvalósuló megbeszélések nagy segítséget jelentettek a munkámban és elősegítették a jó munkatársi kapcsolat kialakulását. Összefoglaló táblázat az önkéntes koordinátori tevékenységekről: Program jellege
Képzések
Program címe
Bébiszitter 1. Bébiszitter 2. Bébiszitter 3. Önkéntes képzés 1. Játékmester Önkéntes képzés 2. Kreatív mester Egészségnevelés 1. Elsősegély gyermekeinkért 1. Csecsemő-gondozás Önkéntes képzés 3. Arcfestő Önkéntes képzés 4. Kreatív mester Önkéntes képzés 5. Kreatív mester Önkéntes képzés 6.
A megtartott program időpontja
2012. október 8-29. 2013. július 9-12, július 16-18. 2013. szeptember 8október 18. 2012. október 6-14. 2012. november 1124. 2013. február 11-25. 2013. február 12-25.
Résztvevők száma (kizárólag Bp. 13. és 14. kerületeinek lakosai köréből) 19 20 .
8 8
2013. május 27június 10. 2013. június 18-21.
12
2013. június 25-28.
9
2013. október 5-13
11
2013. október 19.-27.
7
11
34
Arcfestő Egészségnevelés 3.
Rendezvény
Elsősegély gyermekeinkért 3. Családi egészségnap
2013. október 28november 4. 2013. október 8-24.
14
2013. április 27.
538
9
15. kép: Barátságok alakultak, közösségek szerveződtek
Hálózatépítő koordinátor: Bohácsné Vilimek Ágnes Hálózatépítő koordinátorként legfontosabb feladatom a közösségfejlesztők munkájának támogatása, a Cserf-S rendezvényein megfelelő számú résztvevő mozgósítása volt. A program elején a főváros XIII. és XIV. kerületének címlistáját állítottam össze, mely tartalmazta az önkormányzatok, civil szervezetek, egészségügyi és okta tási intézmények elérhetőségét, megnevezve a kontaktszemélyeket is, akikkel eddigi munkám során kapcsolatom alakult ki. Közreműködtem a közösségfejlesztők szakmai programjaiban, szórólapokat, plakátokat juttattam el a két kerület különböző intézményeibe a rendezvények népszerűsítése céljából. Vöröskeresztes munkám során kialakított személyes kapcsolati rendszeremben terjesztettem a Cserfe-S-ről szóló információkat, igyekeztem minél több ember érdeklődését felkelteni a képzések, rendezvények iránt. Meglévő önkormányzati és média kapcsolataimmal segítettem a szervezet sikeres működését. Aktívan részt vettem az önkéntes koordinátor által szervezett képzések (Bébiszitter, Kreatív mester, Arcfestő, Gyermekelsősegély képzések), rendezvények előkészítésében, népszerűsítésében és lebonyolításában. A több alkalommal szervezett képzésekhez sok résztvevőt kellett mozgósítani, a megvalósítás sikeréért komoly erőfeszítéseket tettünk mindketten. A Cserf-S által szervezett nagyobb programok (Családi nap) előkészítésében, népszerűsítésében és eredményes lebonyolításában szintén sok feladat vállaltam. Vöröskeresztes klienskörömből sok ügyfelemnek ajánlottam a Cserfe-S programokat, akik ezért nagyon hálásak voltak, a rendezvények képzések színvonalával maximálisan meg voltak elégedve. 16. kép: Ez a jelenet Ági munkájának köszönhető!
35
Cserf-S Klub Alakulás és a koncepció A Cserf-S Klub a projekt megkezdése után, a kezdeti tapasztalatok alapján kikristályosodó programsorozat. Mint „kezdő” szervezet nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai (értem ezalatt a közösségfejlesztői) kapcsolatok építésére, fejlesztésére. Tudatosan kerestük az oktatási és egészségügyi intézményekkel való kapcsolatot, mint ahogyan a kerületi családsegítőkkel is. Nem csak a szakmai közösség építését tartottuk fontosnak, hanem azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a szakembereken/intézményeken keresztül érjük el a családokat. A Cserf-S klubban összekapcsolódtak az egészségfejlesztés és közösségépítés témakörei. Mindez szervesen alakult így, hiszen minden együttműködési kezdeményezésünkben szabad teret hagytunk a megrendelt programok tartalmának kialakításához. A kínálatunkból, amely lefedte teljes szakmai kompetenciarendszerünket az egészség megőrzésével kapcsolatos témák kerültek ki „győztesen”. Eredeti tervünk szerint több szakma, illetve intézmény típus képviselői számára dolgoztunk ki programokat. Néhány intézménnyel azonban szoros együttműködés alakult ki (ezt együttműködési megállapodás keretében is rögzítettük) és egész programsorozat szervezését vállaltuk el a közös munka során: - Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda és tagóvodái - Móra Ferenc Általános Iskola (14. kerület). Cserf-S klub a 13. kerületi tagóvodákban 21. kép: Kreatív gyerekek – kreatív óvónők A tagóvodák vezetői szabad kezet kaptak, milyen program megvalósítására szerződünk, azonban összességében elmondhatjuk, a találkozások középpontjában az egészségtudatos szemlélet megerősítése állt. A testi- lelki-szellemi harmónia megteremtése, a belső egyensúly megtalálása célként fogalmazódott meg óvónőkben és a szülőkben egyaránt. Mindezen célok elérése érdekében foglalkozunk a táplálkozással, a rendszeres testmozgással, a játék fontosságával, a lelki egészség megőrzése érdekében a stressz kezelésével. A gyerekek fejlődésének segítése és a szülői, óvónői minőségek egysége szépen kirajzolódott a beszélgetésekben. A program célja egy egészségtudatosabb attitűd kialakítása az óvodás korú gyermekek életében mindez egy összehangolt együttműködésre épülő megerősödött kapcsolatot alapul szülő – óvónő viszony kialakítása által. A programsorozat folyamatosságát Zákonyiné Zubi Valéria jelenléte biztosította, aki 2013. szeptember 16-tól az egészségnevelő közösségfejlesztő feladatok ellátásért volt felelős. Ebben a minőségében kizárólag a 13. kerületi tagóvodákkal való kapcsolattartás és szervezés tartoztak a feladatai közé. Az előadások egymásra épülő részei az óvodás korosztály valamennyi fejlődési szakaszát érintették: az elakadásaik lehetséges okait és a megoldás lehetőségét. A vártnál is na gyobb nyitottsággal, érdeklődéssel és örömmel fogadták az óvónők a lehetőséget, hiszen a jelenlévő szülőkkel partneri viszony kialakítása vált lehetővé. A bizalom növekedése percről percre érezhetővé vált amint a játékosság igénybevételével mindenki beszélt a saját gyermekkoráról
36
a születése körülményeiről, a benne lévő félelmekről és gyermeke egyéni személyiség jegyeiről, viselkedési mintáiról. Az érdeklődésből és jelentkezésből is látszott mennyire tanácstalanná válhatnak a szülők egy bizonyos kérdés megoldásában gyermekükkel kapcsolatosan. Ebben a rohanó világban, kevés az idő alakalom arra, hogy a minden nap eseményeit gyermekenként megtárgyalják az óvónők a szülőkkel. Ez a program lehetőséget adott személyesebbé tenni a kapcsolatot egymás között, bátrabban őszintébben szégyenkezés nélkül feltenni az aktuális kérdéseket és közösen keresni a ráadható válaszokat. A szervezésben mindenkinek meg volt a saját szerepe ez összehangolttá tette a programokra való felkészülést. Témák, amiket körbejártunk: - a család napirendje - játszunk együtt! útmutató a szülőknek az egyszerű családi játékokra. - kiút a táplálkozási „ tanácsok” útvesztőjéből - Hogyan beszélgethetünk szexualitásról az ovis gyermekünkkel - Egyensúly és táplálkozás - Mi a stressz és hogyan kezeljük? A család napirendje Ezen az alkalmon nagyon sok szó esett a szülők gyermekkori élményeiről, az a családi minta, amit otthonról hoztak, hogy kerül beépítésre az ő gyermekeiknél. Mi az, amire azt mondták: én ezt nem így fogom csinálni és mi az, amit változtatás nélkül elfogadtak. Milyen mértékben vették figyelembe gyermekük személyiségét. Az egymástól kapott élmények is felemelőek voltak, vidámmá és meghitté tették az együttlétet. A beszélgetések tanulságai: - Átgondoltan tervezzük meg a gyerekünk napját, úgy hogy legyenek benne szünetek, amelyeket örömmel él meg. - Nyugodtan gyakoroljuk a nem cselekvés művészetét, hiszen ilyenkor tudunk közel kerülni saját benső énünkhöz. - A napirendnél vegyük figyelembe a jelenlét ide jét (az együtt töltött perceket), - az intim időt (ami az érzéseink kifejeződéséhez kell) a magánidőt (amit csak önmagunkban töltünk befelé figyelve, előcsalogatva a kreativitásunkat). - Mindennek meg van a maga ide je! Szexualitás: hogyan beszéljek róla az óvodás gyerekemnek? A szülők születésről szóló mesék a családban, szinte mindenhol az érdeklődés középpontjában álltak. A szeretet nyelvének kifejeződései is komoly kérdéseket indukáltak. A kistestvér születése körüli „misztikumra” is kaptak jó ötleteket, könyveket, társalgási módokat az előadótól, Novák Julától. Saját élményű tapasztalati tanulás volt ez az alakalom, ahol volt meghökkenés, nevetés, bizonytalanság. Volt tere a szülői értékek kifejezésének és az ellentétes vélemények meghallgatásának egyaránt. A közös játék: Élmény volt, hogy bármivel lehet játékot kezdeményezni, miben a szülő és gyermek kreativitása magas szinten van jelen. Itt nem a játékok számán és értékén van a hangsúly, hanem az együttjátszás örömén. Bavalics Laura óvodapesdagógus, fókusztréner vezette a játékos hangvételű beszélgetést. Jelenléte megnyugtatta a szülőket, az általa közvetített tartalom megnyitott egy „kaput”, ami mögött a természetesség és spontaneitás tárult fel és vált életszerűvé, megvalósíthatóvá.
37
Táplálkozási „tanácsok” Két előadó is megosztotta tudását a táplálkozás témakörében: Kiss Györgyi természetgyógyász, pedagógus és Bartha Ákos táplálkozáskutató. Ez a téma váltotta ki a legnagyobb izgalmat a résztvevők köréből. Mindenki szembesült vele, hogy ez mennyi időt, energiát, és anyagi forrást igényel valamennyiünktől, de pont ezért mekkora jelentőséggel bír, a hosszú távú egészségünk megőrzése érdekében. Képet kaptunk a minőségi élelmiszerekről, tápanyagfajtákról és azok felhasználási arányairól és olyan konyhatechnikai módszerekről, amik alkalmazásával leginkább megőrizhető a minőség. Szóba kerültek vásárlási szokásaink, mi az, amire jobban kell figyelnünk. A beszélgetésben kitértünk, hogy az internet világából rengeteg szinten zúduló információözönből mi a lényeg a kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításához. Mi az, amire gyermekünk egészséges fejlődése érdekében feltétlenül figyelnünk kell. Mik állhatnak a különböző ételallergiák hátterében, mi az üdvözítő ezek kezelésében. Nagyanyáink szentenciái is elhangzottak a „mértékletesség”, „egyszerűség”, „személyre szabottság”. Az előadó, Bartha Ákos beszélt a táplálék kiegészítők és vitaminok ideális egyensúlyáról,a mértéktelenség útvesztőiről. A saját magunk gyógyítási szokásairól annak jó és kevésbé jó mértékéről. 19. kép: Táplálkozzunk helyesen! Mi a stressz? És hogyan kezeljem? Szülők-óvónők rendkívüli várakozással néztek a program elé. A legmagasabb részvételi arány itt volt. Interaktív beszélgetés kapcsán kiderült ki- mit gondol a stresszről, Hogyan érez? Mi az, ami neki stresszes helyzetnek számít? Némi szakma i áttekintés után, gyakorlati módszereket kaptak arra nézve, hogy tudatosan hogyan tudják kezelni ezeket a helyzeteket. Mi az, ami személyre szabottan segít. Gyermekeknél a stressz szorongás megnyilvánulásai, hogy reagáljunk rá, figyelmünkkel, segítőkészségünkkel. Mi a negatív és pozitív stressz közötti különbség. A szülők és óvónők nyitottak, kíváncsiak és befogadóak voltak, hiszen ez egy mindennapi gond és probléma a gyermeknevelésben és az együttműködésben egyaránt. A konfrontáció felvállalása, érzelemmentes kezelése, szakemberek igénybevétele további soksok kérdést vetettek fel. Egyértelműen igényelnék a rendszerességgel bíró folytatást. A téma szakértője Holcsa Mónika pszichológus, szervezetfejelsztő-szupervízor, Yoga Nidra T M tanár volt. Összességében mondhatjuk, hogy a program elérte célját,a résztvevők továbbra is igényelnék a folytatást,a szülők körében elterjedt a híre és együttműködőbbé vált a kapcsolat az óvónőkkel. A megszerzett tudás és információ hasznosítható a mindennapokban, a fókusz tudatosabbá vált. Az együtt töltött idő örömteli volt. Cserf-S klub a Móra Ferenc Általános Iskolában Az iskolai klubfoglalkozás sorozat előzménye az volt, hogy meghívtuk egy beszélgetésre a 13. és 14. kerületi alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetőit. A beszélgetésre nyolcan jöttek és ketten telefonáltak, hogy „nem tudnak jönni, de keressünk egy új időpontot a találkozásra”. Az egyik telefonáló a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatóhelyettese volt, Pattantyúsné Tóth Gyöngyi. A Cserf-S által kínált programlehetőségek közül a szülőket és a pedagógus kollégáit egyaránt előrevivő témákat választott: drogprevenció és egészségnevelés előadássorozat a felső tagozatos diákok szülei részére; a pedagógusok a rendszerszemlélet jegyében összeállított
38
három részes folyamat az agresszió- és konfliktuskezelés témakörében, valamint a történelem tanítás különleges módszerét bemutató négy részes klubfolyamat. 22.kép: Tanítva tanulni – „Játsszunk történelmet!” Mindegyik esetben a szemléletformálás volt a hangsúlyos és az alkalmazott módszert, mint eszközt definiálták a folyamatok vezetésére meghívott szakemberek. Linkes Lilla a rendszerszemléletű megközelítés képviselőjeként, Hermanovszky Szilvia a történelem tanítás módszertanának újítójaként tették ezt.
Program címe Cégek délutánja
Program helyszíne
Program időpontja
Résztvevők száma - fő 34
Cserf-S Családi 2013. március 7. Erőforrás Segítő Központ Agresszió és Móra Ferenc 2013. szeptember 11 konfliktuskezelés a Általános Iskola 16.– 30.között rendszerállítás módszerével 1-3. rész Drog prevenció és Móra Ferenc 112 egészségnevelés Általános Iskola Játsszunk Móra Ferenc 2013.október 08. – 5 történelmet! Általános Iskola november 19. 4 alkalom A tanulás öröm is Cserf-S Családi 2013. október 14. 8 lehet! Erőforrás Segítő Központ Budapest Főváros 13. Kerület Egyesített Óvodák tagóvodáiban tartott programjaink Két téma: A család Vizafogó Tagóvoda 2013. szeptember 25. 10 napirendje és Hogyan beszélgethetünk a szexualitásról ovis gyermekünkkel? Egészség (egység) Meséskert 2013. október 9. 8 és a táplálkozás Tagóvoda Gyöngyösi 2013. október 25. 8 Tagóvoda A család napirendje Pöttyös Tagóvoda 2013. október 14. 6 Játsszunk együtt! Varázskarika 2013. november 12. 9 Tagóvoda Mi a stressz? Vizafogó Tagóvoda 2013. november 15. 20 és 20. Kiút a táplálkozási Vizafogó Tagóvoda 2013. október 16. 8 tanácsok Hétszínvirág 2013. november 22. 5 útvesztőjéből Tagóvoda Hogyan Ákombákom 2013. december 4. 13 beszélgethetünk a Tagóvoda szexualitásról?
39
Látássérült mentorszülő képzés A VGYKE egyik terve, hogy egy olyan közösség létrejöttét generálja, amely a látássérült gyermekeket nevelő szülőket vagy a látássérült szülőket segíti a hétköznapi életben. Ez a program hogyan vált a Cserf-S részévé? - A középpontban egy közösség létrehozása áll. - Önkéntes alapon vesznek részt benne az érintettek. - Családok segítéséről van szó, ami szintén az önkéntesség elvén alaps zik és nem hatósági folyamatok működtetéséről. Az integrációról korábban leírtuk: indirekt módon, az élethelyzetek azonossága mentén képzeljük el azt, hogy „megtörténik”. Ebben az egy esetben viszont ezt az elvet felülírtuk a látássérült mentorszülő képzés meghirdetésekor, hiszen a címben is szerepeltettük, hogy kiknek a jelentkezését várjuk. A képzés koncepciója, felépítése, menete A képzésbe olyan szülők kapcsolódhattak be, akik látássérült gyermeket nevelnek, vagy ők maguk látássérültek. A koncepciónk szerint a saját tapasztalataik tudatosítása, feldolgozásának folyamatán keresztül válnak tudatos önkéntes segítőkké. A legfontosabbnak azt tartottuk a kiválasztásánál és a képzés során is, hogy a mentorszülők képesek legyenek a MÁSIK meghallgatására és elfogadják a MÁSIK döntéseit, még akkor is, ha az ellentétes az általuk ismert és bejárt úttal. A képzést két trénerrel valósítottuk meg: egy látó és látássérült szakember dolgozott (és dolgozik ma is) együtt. Az ő együttműködésük minta arra, hogyan kapcsolódhatna látók és nem látók, fogyatékosok és épek egymáshoz. A képzést Biróné Balog Vilma pszichológus és Nyikes Fatime szupervízor vezették. A tartalmat 68 órára osztottuk el: 18 óra érzékenyítő tréning, 30 óra a mentorszülő képzés, amit 20 óra esetmegbeszélő szupervízió zárt. Gyakorlatorientált, konkrét élethelyzetek megjelenítése, valós problémák: ezek jellemezték a képzést. A látássérült mentorszülő tréning folytatásáról már most is beszélhetünk, hiszen a képzésben résztvevők rendszeresen találkoznak a képzés befejezése után is. A terveink szerint egy hálózat kiindulópontja a Cserf-S mentorszülő közösség, és az ország egész területére szeretnénk kiterjeszteni a rendszert. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Közhasznú Kft. által kiírt pályázaton sikeresen szerepelt a projekttervünk és anyagi támogatást kaptunk további terveink megvalósításához. 24.kép: „Együtt könnyebb.”
40
Együttműködések A projekt megvalósítása során két együttműködés kialakítását vállaltuk, a 13. és 14. kerületi önkormányzatokkal. Ezeket az együttműködéseket írásban rögzítettük, és mielőtt a Cserf-S Központ megnyitott, már aláírásra kerültek minden érintett részéről. Tartalmukat tekintve a kommunikációs, marketing tevékenységünket segítették mind a két kerületben. Ennek keretében megjelentek programhirdetéseink az önkormányzati honlapokon, a nyomtatott sajtóban és tv-adásban is szerepeltünk. Az önkormányzati kapcsolatok az intézményi szálakat is erősítették: a 13. kerületben így jutottunk el a HÍD Prevenciós Központba, ahol az „Egészségesen minden korban” című műhelysorozatot tartottuk meg, illetve ebből alakult ki egy életmód klubfolyamat. A korábban bemutatott óvodai Cserf-S klub programok is a kerületi együttműködés termékei. Szoros együttműködés alakult ki a 14. kerületi Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is. Ebben az intézményben a „Kommunikáció a családban” című tréningünket tartottuk meg a projekt ideje alatt két alkalommal is. További, a záró tanulmányban már tartalmilag is részletezett együttműködéseink partnerei: - Móra Ferenc Általános Iskola, - Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola. A Wesselényiben megtartott „Kommunikálj tabuk nélkül!” című rendezvényünkön követező szervezetek vettek részt: - Siketvakok Országos Egyesülete, - Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, - Közösség Lámpásai, a TÁMOP 1.4.1 projekt résztvevői. 23.kép: Az együttműködés jegyében Az együttműködések eredményeképpen a tervezettnél több emberhez jutottak el programjaink. Több eseményünk külső helyszínen valósult meg – a pályázat írásakor egy kb. 150 nm alapterületű helyiségben gondolkoztunk, amihez azonban nem kaptunk engedélyt. A projekt indulására a Hermina út 57. szám alatt található irodaházban találtunk irodát. Ennek mérete azonban nem tette lehetővé, hogy párhuzamosan tartsunk programokat. Ez a működési mód az erőforrásainkkal való tudatos gazdálkodást kívánta meg. Folyamatosan munkaidő és munkakör elemzést végeztünk, az óraszámok átcsoportosításával igyekeztünk lehetővé tenni a külső programok megvalósítását. A munka szervezésében a projekt és a Cserf-S hosszú távú működésének szempontjai egyaránt érvényesültek. Az időközben bekövetkezett személyi változások szintén hozzájárultak e célok teljesüléséhez.
41
A projekt értékelése A Cserf-S programjain 2012. november 7. és 2013. december 20. között összesen 734 fő, összesen 1366 alkalommal kapcsolódott a programjainkhoz. A számokból kitűnik, hogy átlagosan két alkalommal fordultak meg nálunk résztvevők. Mi tudjuk, hogy ez az átlag, hiszen van, aki 7-8 különböző programba is bekapcsolódott, és vannak olyanok, akik egy-egy alkalommal fordultak meg nálunk. Ezt az alábbi táblázat mutatja be: Program típus Tréning Klub Tanácsadás Rendezvény Foglalkozás Összesen
Megtartott programok / programtípusok száma 27 10 10 (370 órában) 12 6 65
Résztvevők létszáma (fő) 200 484 118 426 138 1366
A programok és a projekt sikerét komoly háttérmunka garantálta. A közösségfejlesztők összefoglalóiban olvasható a „folyamattámogatás” rész, ami a szupervíziós foglakozásokról, a hétfői rendszeres szakmai stáb megbeszélésekről és a folyamatkísérés és monitoring hatásairól szól. A projekt szempontjából ezek az „intézmények” a minőségbiztosítás miatt voltak fontosak. Szupervízió: Dr. Répássy Helga szervezetfejlesztő-szupervízor 41 alkalommal tartott 3 órás foglalkozást a szakmai megvalósítók részére. A fókuszban a szakmai kérdések mellett a projekt szervezet működésével kapcsolatos témák is szerepeltek. Projektvezetőként azt tapasztaltam, a szupervízió segíti az egymásra való odafigyelés „gyakorlását”, a közösségfejlesztők közötti együttműködés mélyítését. A szervezeti kérdések a közösségfejlesztők ö nállóságát fokozták, vagyis a saját szerepük, felelősségük tisztázáshoz járult hozzá, ami a cselekvések szintjén öltött testet. Hétfői stáb megbeszélések: Operatív ügyekről volt szó, az erőforrásainkkal való gazdálkodás színterévé vált ez a rendszer. Ezen az egy napon találkoztunk mindannyian, a megbeszélést a szakmai vezető és a projektmenedzser felváltva vezették aszerint osztva meg az időt, ahogyan az aktuális kérdések ezt szükségessé tették. Folyamatkísérés és monitoring: A projekt megvalósítása során három alkalommal került sor erre. Kérdőíves felmérés és személyes szintű visszacsatolások során valósult meg ez a támogatási forma. A felmérés módszertana és a megszólítottak a projekt aktuális szakaszához igazítva kerültek kialakításra. A felmérések részei a következőképpen álltak össze: munkatársak és projektmenedzsment, konzorciumi vezetők tapasztalatai és a résztvevői elégedettségi felmérések eredményeinek összegzése. Hasznosságát abban találtuk, hogy a visszajelzések segítették a reflektív hozzáállásunkon. Elgondolkodtunk egy-egy jelenségen, ami adott szakaszban megjelent a projektben. Visszatekintve ezekre azt mondhatom, sikerült változtatnunk olyan rögzült vagy rögzülő mintákon, amik a projekt megvalósítását akadályozták, vagy legalábbis nehezítették volna. 42
Kommunikációnk és hatása A Prominart Kommunikációs Kft. munkatársai a kiemelt rendezvényeink hirdetésében és sajtómegjelenésében működtek közre, valamint a projekt teljes ideje alatt tanácsokkal láttak el bennünket a hirdetés, marketing tevékenységek területén. Tevékenységük hatása túl mutatott a rendezvények iránti sajtóérdeklődésen: több alkalommal hívták a Cserf-S csapat tagjait rádió és a helyi televíziók felvételeire (Kossuth Rádió, OrientPress, Magyar Katolikus Rádió, TV13) függetlenül az aktuális programoktól, egyszerűen a Cserf-S bemutatása volt a céljuk. A 13. és 14. kerület lakosaihoz segített eljuttatni hírünket a havonta megjelenő elektronikus hírlevelünk és a szintén havonta megjelenő szórólapok. A projekt egy-egy rendezvényét, tréningjét, előadását színes plakátokkal is hirdettük. A szórólapok, plakátok kihelyezésénél kísérleteztünk folyamatosan: védőnői, gyermekorvosi rendelők, általános iskolák, óvodák, szépségszalonok családsegítők voltak a főbb hirdetési helyszíneink. Ebben önkéntesek segítették a munkánkat. Szintén a célcsoport megtalálásában segített bennünket a Facebook felületünk, ahol interaktív módon szinte napi kapcsolatban voltunk az érdeklődőkkel. Aktuális programjainkat hirdettük ily módon. Az elégedett látogatóink vitték hírünket leggyakrabban és a leghatásosabban. 2013 áprilisától vettük észre, hogy egyre többen érdeklődnek programjaink iránt a „szomszédomtól hallottam” elv érvényesülése alapján. A nagy létszámú részvétel mögött meghúzódik a tény: megközelítőleg 300 fő min. két programunkon vett részt. Ez egy szakmai siker, hiszen a hozzánk segítségért, támogatásért vagy csak a hasznos időtöltés reményében betérők bíztak a közösségfejlesztőkben, a szakértelmükben és főként az emberségükben.
Cserf-S tapasztalatok Az alábbiakban összefoglalásra kerül mindaz, ami egy következő projekt tervezésekor fontos szempont kell, hogy legyen. 1. A Cserf-S, mint egy új szolgáltatás került bevezetésre. A marketing és kommunikációs tevékenység nem volt ezzel arányos. Új elemeket kellett beépíteni, átcsoportosítással, átszervezéssel megvalósíthatóvá tenni a folyamat előre haladása során. 2. A közösségfejlesztők és projektmenedzsment munkaidejének hatékonyabb összehangolása szükséges lett volna a kezdetektől: a szakmai vezetőnek heti 40 órás munkaidőben lett volna célszerű feladatait ellátni. 3. Az ügyeleti időt és tevékenységet el kellett volna választani a közösségfejlesztői időtől és tevékenységtől. 4. A tréningek nem megfelelő formák a kisgyermekes családok tagjai számára: a felnőttképzési törvénynek való megfelelést nehezíti a jelenlét/hiányzás aránya. Kedvezőbb a „műhely” forma, ami tematikusan zárt rendszert alkot, miközben a részvétel szabadságát is garantálja. 5. Személyre szabott szolgáltatásokat csak egy széles kompetencia tárral rendelkező szakmai team képes biztosítani!
43
A Cserf-S jövője A projektet kezdettől fogva úgy vezettem, hogy a TÁMOP 5.5.1-11/1-2012-0056 számon nyilvántartott támogatás felhasználását követően is működőképes legyen. A külső kapcsolatok építése, a marketing tevékenység a jelenre hívást és a jövő üzenetét egyaránt magukban hordozták. A Cserf-S ennek köszönhetően márkanévvé vált, aminek van értéke, súlya. A jövőbeni működés kialakítását fontos a projekt tapasztalataira építeni és egy lazább szerkezetű, tematikusan jól felépített családi programrendszert kínálni. A Cserf-S értékek megőrzésével sikeres, stabil intézménnyé válhat a VGYKE ezen szervezeti egysége.
Meghívott előadóink Ágoston Zsolt: testnevelő tanár Bányainé Salamon Judit: NGM - projekt koordinátor Bartha Ákos, Hajórév Kft.: táplálkozáskutató, élelmiszerbiológus Bavalics Laura: óvodapedagógus, mesepedagógus, fókusztréner, Bence Rita: jogász Borsi Zsuzsa: projektkoordinátor, Safer Internet projekt; Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Dobiné Olasz-Papp Nóra: pszichológus Dr. Aczél Petra: egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója Dr. Kiss János: orvos Dr. Nagy Sándor: jogász, MVGYOSZ elnökségi tagja Dr. Ozvári Ádám: jogász Dzsupin Krisztina: Munkajogi & Bérszámfejtési Szolgáltató Központ vezető Fülöp Angelika: dúla, aromaterápiás tanácsadó Gállné Gróh Ilona: énektanár, a Ringató módszer kidolgozója Orbán Dóra: pszichológus, szervezetfejlesztő-szupervízor Holcsa Mónika: pszichológus, szervezetfejlesztő-szupervízor, Yoga Nidra T M tanár Hoppál Bori: dúla, testtudat oktató Hovorka Tünde: dúla, gerinctréner Kisbán Gabriella: védőnő Kiss Györgyi: természetgyógyász, kineziológus Korpusz Sándor, Ling- Ra Bt.: táplálkozási szakértő Kovács Gémes Julianna: énekes, Keletvarázs táncegyüttes Linkes Lilla: tanácsadó, család és rendszerállítás Lukács Karolin: szociális munkás, Neurofeedback terapeuta Nyikes Fatime: szervezetfejlesztő-szupervízor, tréner Ozvári- Lukács Réka: hordozási tanácsadó, jogász Rist Lilla: újságíró Singer Magdolna: gyásztanácsadó Szabó Edina: védőnő Szedlmayer Beáta, Ling-Ra Bt: természetgyógyász Tonk Viktória: egészség,-szépség tanácsadó Tóth Lívia: Aviva-móds zer oktató 44
Werner Katalin: dúla, IBCLC laktációs szaktanácsadó Zack Boukydis: vendégprofesszor SOTE/ELTE, fókusztréner Zalka Katalin: újságíró, akkor még a Média a Családért Alapítvány kuratóriumi elnöke
45
