FLÓRIÁN MÁRIA A NÉP KÖVETTE A SZABÁST

FLÓRIÁN MÁRIA

„A NÉP KÖVETTE A SZABÁST”

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK

SZERKESZTI

SZEMERKÉNYI ÁGNES

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETE

FLÓRIÁN MÁRIA

„A NÉP KÖVETTE A SZABÁST” FOLYAMATOK A MAGYAR PARASZTI ÖLTÖZKÖDÉS ALAKULÁSÁBAN 17–19. századi viselettörténeti adatok tükrében

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága támogatásával

A címlapon: Endrődy Sándor akvarellsorozatából: Hungarian Reverend (1839) (Ltsz.: Savaria Múzeum 57. 25. 2.)

ISBN 978 963 05 8749 5

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu

Első magyar nyelvű kiadás: 2009

© Flórián Mária, 2009

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ............................................................................................. Népviselet/paraszti öltözködés .......................................................... Szemléletváltozások a népviselet kutatásában .................................. Továbblépés, a történeti folyamatok feltárása ................................... A forrásokból levonható következtetések .........................................

7 7 9 12 17

17–18. SZÁZADI FOLYAMATOK A KÖZRENDŰEK „MOZDULATLANNAK” LÁTSZÓ ÖLTÖZKÖDÉSÉBEN ................... A vászon és mesterei, a takácsok .......................................................... Lábravalótól a bő gatyáig – pendelytől a rokolyáig ......................... Kittelnadrágtól a farmerig ................................................................. A fehéröltözet jelentésváltozásai ....................................................... Posztóruhák és mestereik, a szabók ...................................................... Közrendűek szűrposztóban ................................................................ „Kékbeli” közrendűek ....................................................................... A mente/dolmány együttest felváltó dolmány/mellény .................... „Pamukkal töltött” és „tűzött” téli ruhák .......................................... Szőrmés bőrruhák és készítőik, a szűcsök ............................................ Szőrmepalásttól a „mezítelen” subáig ............................................... Cifrázás, szűcsvirágozás .................................................................... A „magyar bunda” .............................................................................

19 27 32 41 50 51 55 68 79 96 105 108 114 121

BEFEJEZÉSKÉPPEN ................................................................................ IRODALOM .............................................................................................. LEVÉLTÁRAK NEVÉNEK RÖVIDÍTÉSE ............................................. HELYSÉGNÉVMUTATÓ ......................................................................... ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE ...............................................................

137 143 171 173 177

5

BEVEZETÉS

Népviselet/paraszti öltözködés A kötet címében – Folyamatok a magyar paraszti öltözködés alakulásában1 – nem népviselet, hanem paraszti öltözködés szerepel mint aminek több évszázados alakulásáról az alábbiakban szó lesz. Ugyanis a népviselet fogalomba manapság minden belefér: a 20. század eleji polgári divatból „parasztosodott” csipkés-gyöngyös ruhafélék, a Szent István-napi körmeneten megjelenő falusiak egykori népviseletét felidéző, ma alkalmi öltözete, de a „magyaros” ruhák is. A népviselet azonban történelmi fogalom. Kialakulása a 18–19. század fordulójára tehető, amikorra Európa-szerte és Magyarországon is élesen elhatárolódtak egymástól a városi, úri divattól eltérő, kisebb-nagyobb falucsoportokra jellemző öltözködési szokások.2 A legkorábbi, a magyarországi öltözködést is megörökítő külföldi3 viseletsorozatok a különféle népekkel, így a magyarokkal kapcsolatosan is azt emelték ki, ami megjelenésüket más népekétől jellemzően megkülönböztette, ritkábban hangsúlyozták az egyes társadalmakon belüli, rendi különbségeket. 1577-ben, Amman kötetében azonban – a magyar nemesaszszony kontrasztjaként – megjelent a közrendű asszony, 1600-ban pedig Dilich4 metszetein – a magyar stílusban öltözködő nemesek mellett – a magyar polgár, paraszt és huszár képe is. A 17. századi ábrázolások között – különösen a századvég erdélyi magyar, szász, román öltözeteit is bemutató színes akvarelleken5 – már a közrendűek ruházatának is több változata látható. A 18. századi rajzolókat is még többnyire a nemzetiségi eltérések és a színes katonai egyenruhák

1 A kötet a Folyamatok a magyar paraszti öltözködés alakulásában 17–20. századi viselettörténeti adatok tükrében című, 2007-ben megvédett doktori disszertáció „17–18. századi folyamatok a közrendűek ’mozdulatlannak’ látszó öltözködésében” című, első fejezetét tartalmazza. 2 OAKES, Alma–HILL, Hamilton Margret 1970; SNOWDEN, James 1979. 3 AMMAN, Jost–HANS Weigel 1577. 4 DILICH, Wilhelm 1600. 5 GALAVICS Géza 1990.

7

foglalkoztatták. Csak elvétve figyelt fel a magyarországi viszonyokra rácsodálkozó külföldi szemlélő a rendi társadalomnak az öltözködésben is kimutatható eltéréseire, amint például a 18. század végén Magyarországon átutazó Townson6 tette. A 18–19. század fordulójától szaporodó, már hazai viseletsorozatok – amelyek elsődleges célja a magyar királyság lakosainak illusztrált felmérése volt – egymástól eltérően öltözködő parasztokat is ábrázoltak.7 A Tudományos Gyűjtemény népéletpályázatai pedig egy-egy kistáj sajátosságai között a helyi öltözetekre is figyelmet fordítottak. Ekkortájt alakult ki a népviselet fogalom, abban az értelemben, ahogy a „Magyar birodalom… sajátosabb népviseletit” Fényes Elek 1846-ban, a Magyar föld és népei képekben című statisztikai és történeti folyóirat bevezető számában, talán először leírta, immár „a nemzeti és paraszti öltözetek megkülönböztetésére”. Vagyis a népviselet nem azonos a nemzeti viselettel, viszont a fogalomban benne rejtőzik, hogy a parasztöltözetek „megkülönböztetésükre” alkalmas sajátosságokkal bírnak. Ilyen sajátosságokat, jellegzetességeket csak az öltözködésüket belső szabályok szerint alakító paraszti közösségek mondhattak magukénak, amilyenek például a kalotaszegi, a sárközi vagy a matyó népviselet hordozói voltak. A „paraszti öltözködés” szóhasználat szélesebb, nagyobb szabadságot biztosít, mint a „népviselet” (melyet azonban szinonimaként gyakorta használni kényszerülünk). Segítségével elkerülhető magának a nép fogalom jelentésváltozásainak követése. A paraszt fogalom definiálásán is többen fáradoztak.8 A „paraszt” jelző vagy főnév lehetővé teszi, hogy segítségével az anyagi kultúra és életmód változásának évszázados folyamataiban az agrárnépesség (a köznép, a falusi népesség) által használt egy-egy tárgyféleség formálódását nyomon kövessük, figyelmen kívül hagyva, hogy időközben, a társadalmi átalakulás következtében, a szó tartalma korszakonként mást jelenthetett.

6 TOWNSON, Robert 1797. Kötetének címlapján egymás mellé állította a vászon- és bőrruhákba öltözött magyar parasztot és a paszományos, zsinórdíszes posztóruhában feszítő magyar nemest. 7 BIKKESSY-HEINBUCHER, Joseph Edler von 1816; JASCHKE, Franz 1817–1819; 1821; CSAPLOVICS, Johann von 1820; 1829. 8 Lásd legutóbb SÁRKÁNY Mihály 2000. 13–28. – a legfontosabb vonatkozó irodalommal.

8

Szemléletváltozások a népviselet kutatásában A 19. század eleje óta a művészek és az etnográfus szemléletű megfigyelők is érdeklődéssel fordultak a paraszti öltözködés felé. Sőt 1861-ben a Nefelejts folyóirat szerzője azt is megfogalmazta, hogy „illő volna, ha a népviseletek mintái is az ország minden vidékéről ugyancsak a nemzeti múzeumban képviselve lennének”.9 A század második felére pedig a népviselet – a paraszti öltözetek időtlennek vélt sajátosságai alapján – már a történelmi múlt, akár a honfoglalás korának vagy a még korábbi, az „ázsiai” múlt öltözeteinek rekonstruálására is alkalmasnak tűnt. A millenniumra készülődve – a népművészet több jelenségével együtt – a népviselet, illetve egyes részletei, például a szűrhímzések is nemzeti szimbólummá váltak. A 19–20. század fordulójára jött el az ideje, hogy a már intézményesülő néprajztudomány módszeresen is kutassa a paraszti öltözködést, és a népviselet fogalmát, kutatásának szempontjait időről időre meg is fogalmazza. Ekkortájt elsősorban az olyan öltözettípusok számítottak „igazi” népviseletnek, amelyek egykor a leghatározottabban elválasztották egymástól az urat és a parasztot, amelyeket „a nép maga csinált”, vagyis a házilag szőtt, hímzett vászonruhák, a szűr- és bőrruhák.10 A néprajztudomány egyes témaköreiben elért eredményeket az 1930-as években összefoglaló A magyarság néprajza helyet adott a kézművesek kifejezetten a köznép számára készített ruhaféléinek is.11 Ebben az első összefoglalásban már megmutatkozott a hazai népviselet-kutatásban jelentkező, az egyes viseletdarabok történeti előzményei iránti érdeklődés (amivel ellentétben a viseletben járó falvak öltözködésének későbbi kutatói többnyire csak a kutatás idejének állapotát rögzítették, és alig fordítottak figyelmet a helyi öltözködés alakulásának történetére). A hagyományos anyagok és öltözetformák helyébe lépő, újabb alapanyagokból és újabb divat szerint szabott ruhafélék még csekély számban szerepeltek A magyarság néprajzában, ugyanakkor már meg-

9 KRESZ Mária 1956. 198. Az „Egy indítvány népviseletek kiállítása ügyében” című cikk még csak egy fényképkiállítás megrendezésére látott lehetőséget, de egyben rámutatott a népviseletek különbségeire és változó voltára is. 10 BÁTKY Zsigmond 1906. 222–226. 11 GYÖRFFY István é. n. I. 381–435.

9

történt a népviseletek nagytáji csoportosítása.12 A kötet felhívta a figyelmet a népviseletek „tartalmára” is: arra, hogy az öltözetek a társadalmi, gazdasági eltéréseket is tükrözik, és ezeken túl viselőjük családi állapotára, az öltözködés alkalmaira is utalnak. A kutatás hangsúlya hamarosan át is helyeződött a népviselet jelfunkcióira, közösségen belüli szerepére.13 A magyar népviselet-kutatás ilyen irányú, újabb eredményei mellett Palotay Gertrúd 1948-ban14 számba vette a rokon tudományoknak a népviselet-kutatásban hasznosítható eredményeit is, és újabb szempontokkal tágította a kutatás lehetséges, kívánatos feladatait. Talán indítványai nyomán is, az 1950–1970-es években számos új látószöggel megírt tanulmány jelent meg,15 olyan nagy jelentőségű munkák, mint Kresz Máriának a magyar parasztviseletek 1820 és 1867 közötti állapotát vagy Gáborján Alice-nak16 a szűr vagy a magyar módra való bőrkikészítés, a lábbelik történetét feltáró munkái. Ezek után jelent meg a Magyar Néprajzi Lexikon IV. kötete, mely a népviselet szócikk szerzőit a fogalom újabb körülírására, megfogalmazására késztette.17 Ez a definíció a parasztokon és pásztorokon kívül a mezővárosi gazdaembereket, cíviseket és a kézműveseket is bevonta a népviseletben járók körébe. A szerzők stíluskorszakokba, a tradicionális, régi stílusú és a színes, új stílusú parasztöltözetek körébe foglalták az egyes öltözetdarabok formai változatait. Györffy nagytáji viseletcsoportosítását továbbfejlesztve, bevonták a vizsgálatba a 19–20. század fordulójára vagy azt követően kivirágzó legújabb stílusú, kisebb viseletcsoportokat is. A népviseletek végső korszakaként megemlékeztek a kivetkőzésről is. Az újabb összefoglalás a Magyar Néprajz IV. (Életmód) kötetében, „Öltözködés”18 címmel, 1997-ben jelent meg. Kitüntető, hogy a magyar nép-

12 Hasonló szemlélettel írta meg GÁBORJÁN Alice a magyar népviseletek összefoglalását (Gáborján Alice 1976). 13 FÉL Edit 1937; 1942a; 1962. 14 PALOTAY Gertrúd 1948. 15 Vö. BARABÁS Jenő 1976–1978; TÁLASI István 1979–1980. 45, 139–140, 174. 16 KRESZ Mária 1956; GÁBORJÁN Alice 1970; 1972; 1975. 17 FÉL Edit–HOFER Tamás 1981. 16–18. 18 FLÓRIÁN Mária 1997a 585–767.

10

viselet-kutatás több mint 100 éves, itt csupán a jelentősebb mérföldkövekkel jelölt történetében ez az összefoglalás az én munkám lehetett.19 Az összefoglalás megírásának természetesen előfeltétele volt a népviseletkutatás addigi eredményeinek, a téma szinte felmérhetetlen mennyiségű hazai szakirodalmának újbóli áttekintése, az egy-egy településre vonatkozó alapos feldolgozások,20 közöttük a legfontosabbak – talán Györffy István mezőkövesdi, Fél Edit turai, martosi, sárközi vagy például Horváth Terézia kapuvári, később Fülemile Ágnes és Stefány Judit kazári, még később Kapros Márta pataki feldolgozásainak – újbóli áttanulmányozása. Az ilyen mélyfúrások egymás mellé illesztésével mint mozaikszemekkel, lassanként kiszínesedtek a magyar népviselettérkép fehér foltjai.21 Elengedhetetlennek tűnt, hogy – túllépve a néprajzi szakirodalomban gyakran a „népviseletek” helyi, belső fejlődését hangsúlyozó, illetve az országos összképtől mintegy független „működését” sugalló szemléleten – a köznépi öltözködés egyes elemeinek változásait széles, országos keresztmetszetben, áttekintésben foglaljuk rendszerbe. Elengedhetetlennek tűnt, hogy a paraszti öltözködés időbeli alakulását a hazai társadalom más rétegeinek öltözködésével való összefonódásában, történeti hosszmetszetben vizsgáljuk,

19 A megbízás előzményei egyetemi szakdolgozatomig (Flórián Mária 1966a) nyúlnak vissza, amelynek tárgya, a kender termesztése és feldolgozása még csak meglehetősen távolról érintette a népviselet témát. A balassagyarmati Palóc Múzeumban kaptam a feladatot, hogy a Nógrád megyei Rimóc akkor még életkort, családi állapotot tükröző, téli-nyári, köznapi és ünnepi változatokat őrző, hagyományos női öltözködését „állóképekben” megörökítsem. Munkám szigorú kritikusa és Rimóc népviseletéről készült, utóbb nagy elismerést kapott kiállításom forgatókönyvének lektora Fél Edit volt. Egyetemi doktori címemet is a Rimóc népviseletéről írott kötetre (Flórián Mária 1966b) kaptam. Ez a kutatás segítségemre volt a Magyar Néprajzba írt összefoglalás megírásában is: egy falu öltözködésének mélyreható áttekintése, feldolgozása szinte elengedhetetlen annak, aki át akarja látni általában a „népviselet” belső szabályait, működését. A paraszti öltözködéssel kapcsolatosan rendszeres terepmunkát a későbbiekben is elsősorban az észak-magyarországi megyékben végeztem, egyes résztémák terepen való tanulmányozására azonban az ország szinte valamennyi tájára eljuthattam. 1969-től a Néprajzi Múzeumban, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum osztályon dolgoztam. A Néprajzi Lexikon egyes címszavainak megírásában „magánszorgalomból” vettem részt, megtiszteltetésnek érezve Fél Edit felkérését. Ekkor már szívesen választottam volna a népviseletet kutatási témának, de erre csak 1987-től, az MTA Néprajzi Kutatóintézetében (akkor Kutató Csoportjában) adódott lehetőségem, ahová Paládi-Kovács Attila kifejezetten a Magyar Néprajz népviselet fejezetének megírására hívott át a Szabadtéri Néprajzi Múzeumból. 20 Közülük csak néhányat emelhetek ki: U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienne 1936; GYÖRFFY István 1956; FÉL Edit 1937; 1942a; 1991; KERECSÉNYI Edit 1957; PETÁNOVICS Katalin 1971; HORVÁTH Terézia 1972; G. VÁMOS Mária 1977; 1979; FÜLEMILE Ágnes–STEFÁNY Judit 1989; KAPROS Márta 1991; 1992; 1994; 1995. 21 Korábban megjelent tanulmányaim hivatkozásai jobbára tehermentesítik, felmentik jelen kötetet az alól, hogy az általam nagyra értékelt és fel is használt publikációkról itt bővebben szóljak.

11

sőt a határokat átlépve, európai összképben is láttassuk,22 ahhoz hasonlóan, ahogy K. Csilléry Klára a lakáskultúra, Kisbán Eszter a táplálkozás vagy például Martin György a néptánckutatás területén közelítette meg témáját. Ilyen szemléletű áttekintésre adott lehetőséget számomra a Magyar Néprajz Életmód kötetébe feladatként kapott „Öltözködés” fejezet.23 Valamilyen rendszerezést igényeltek az öltözködési szokások is, amelyek ugyancsak nem voltak függetlenek más társadalmi rétegek szokásaitól, de az egyes falusi közösségek megfogalmazásában a parasztos viseleteket sajátos, helyi kifejező lehetőségekkel gazdagították.24

Továbblépés, a történeti folyamatok feltárása Az összefoglaló, rendszerező „Öltözködés” fejezet előtanulmányai során a külföldi szakirodalomból, a német és főként angol nyelvű, nyugat- és dél-európai viselettörténeti monográfiákból25 és a ruházati iparokkal foglalkozó irodalomból leszűrhető volt, hogy a magyarok, a magyar közrendűek öltözködésének változatai hogyan illeszkednek a kontinens nagy területein követhető történeti folyamatokba. Az is, hogy – ahogy elődeink már hangsúlyozták – a magyar öltözetek számos elemének, közöttük a hazai irodalomban archaikusnak minősített elemeknek is, milyen általánosan elterjedt párhuzamai vannak. Ez a kontinentális összevetés új megvilágításba helyezte az addig megismert hazai adatokat, illetve kimutatta egyes, eddig figyelmen kívül hagyott vonások történeti jelentőségét. A szomszédos népek közötti, a viselet kis részleteiben megmutatkozó interetnikus kölcsönhatások kimutatása valóban fontos, de ennek nyomozásánál sokkal fontosabbnak mutatkozott a magyarországi köznép öltözködésének rendszerszerű feldolgozása és egészében való beillesztése az európai össz22

K. CSILLÉRY Klára 1991; KISBÁN Eszter 1997; MARTIN György 1984. FLÓRIÁN Mária 1997a. A fejezet egyes eredményei A magyar köznép öltözetének elemei (Történeti vázlat) címmel az 1994-ban megvédett kandidátusi értekezésem témáját is alkották. 24 Az ilyen témák megközelítésére is tettem kísérletet a Magyar parasztviseletek című kötetem (Flórián Mária 2001a) idevonatkozó fejezeteiben. 25 A külföldi szakirodalom megismerésében a hazai elérhetőségeken, lehetőségeken túl az az amerikai tartózkodás segített, amelyet – férjem, Hofer Tamás ösztöndíjának hozadékaként – a Rudgers és Princeton University könyvtárában eltölthettem. 23

12

képbe, az európai köznép viselettörténetébe.26 A téma ilyen megközelítése a kutatásban a történeti irányba történő fordulást igényelte. A történeti áttekintésben egy minőségében és mennyiségében is jelentős adatokat szolgáltató történeti forráscsoport volt segítségemre, az árszabások. Ezért szükségesnek tűnik ennek a forráscsoportnak, kutatásának és felhasználásának részletesebb bemutatása. A hazai népviseletek számos kutatója – Györffy István ilyen irányú munkásságával és felhívásával27 kezdődően – felhasználta a levéltári forrásokat, Gáborján Alice például különösképpen élt a nyelvtörténeti adatokkal. Európa több pontján folytak, folynak olyan vizsgálatok, amelyek a korábban csak egy-egy adatával idézett történeti forrásoknak ma már hosszú sorozatát elemzik, és ezek segítségével folyamatokat, társadalmi rétegek szerinti differenciálódást, hatásokat mutatnak ki. Ilyenek a hagyatéki leltárak tömegét analizáló svéd, német kutatások vagy itthon például Szende Katalinnak28 egyes középkori városaink kulturális életét a végrendeletek tükrében megjelenítő feltárásai. Számomra a kézművesekkel foglalkozó kutatások szolgáltatták a legtöbb felhasználható adatot. A kézművesek szervezeti, társadalmi és a vándorutak révén kialakuló kulturális szerepe vagy a kézművesközpontok kisugárzása, piackörzete, a kézműveseknek egy-egy város életében betöltött szerepe fontos adatokat nyújt azokról is, akiket kiszolgálnak. Az egyébként önellátásra törekvő vagy kényszerült köznép bizonyos termékeket ugyanazoktól a kézművesektől szerzett be, mint a fölötte álló társadalmi rétegek. Az európai tanulmányutakra kötelezett legények révén a hazai kézművesség folyamatos kapcsolatban volt az európai kézműiparral. Mivel a legények vándorútjai túlnyomórészt a német nyelvterületre vezettek, a német nyelvterületen kereshetjük a legtöbb, számunkra is tanulságos párhuzamot. A kézművesség témáján belül az árszabások hazai kutatásának – művelődéstörténeti és néprajzi jelentősége miatt – nagy múltja van. Közel 1848-hoz – amikor Magyarországon utolsó ízben szabták meg központilag az árakat – 1835-ben Gyurikovits György már közreadott egy 1669-ben érvényesített árszabást, mely

26 Csak nemrégen, újraolvasva Bátky Útmutatóját, döbbentem rá, hogy az idén éppen 100 éve megjelent kötetben már milyen világosan megfogalmazva olvasható az általam is „felfedezettnek” érzett tény, hogy a „kultúra… nincs népekhez kötve, hanem egyes kisugárzó pontokból más népekhez is átterjed s a népek az emberi művelődés egyes fázisainak csak időleges hordozói”. BÁTKY Zsigmond 1906. 5. 27 GYÖRFFY István 1937; pl. GÁBORJÁN Alice 1975; 1985. 28 SZENDE Katalin 2004.

13

„megesmértet bennünket az Elökori mesterségeknek és mívességeknek állapottyával”.29 Nem sorolom a 19. században megjelent árszabásközléseket. 1913-ban Szádeczky Lajos már mint ipartörténeti forrásokat használta az árszabásokat, és Györffy István is nagymértékben támaszkodott a limitációkra az 1930-ban megjelent, a cifraszűrről készült monográfiájában. Ezt követően a kutatók évtizedekig csak szemelgettek a témájukat illusztráló, már publikált árszabásokból. Domonkos Ottó élesztette fel az árszabások közlésének sorozatát: az 1950-es években egy körmendi árszabást, az 1960-as években Sopron 17. századi árszabásait30 közölte, és árszabások segítségével nyomozta egy sor kézművesmesterség technológiáját, és írta le termékeiket. Miközben a VEAB A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának kataszterén dolgozott,31 Domonkos Ottó már Sopron város és Sopron megye ár- és bérlimitációival32 mint a történeti források egy típusával foglalkozott. Ezzel új lendületet vett az árszabások közlése és felhasználása.33 Az 1970-es évektől a VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottságában az árszabások feldolgozása volt az érdeklődés középpontjában. Az 1980-as szimpózium előadásai34 már az árszabások feldolgozásának módszereivel, eredményeivel is foglalkoztak. 1987-ben jelent meg az árszabáskataszter,35 amelyet a kézművességre vonatkozó nagy összefoglalások követtek, például a Magyar Néprajz III. Kézműves kötete, benne Domonkos Ottó fejezetei a céhes iparosokról és az árszabásokról,36 valamint A magyar kézművesipar története37 című kötet, amely szintén érintette az árszabások kérdését. Ezzel egy időben jelent meg Tuza Csilla38 tanulmánya a kora újkori magyarországi céhtörténet kutatásának problémáiról és módszertani lehetőségeiről. A VEAB „Kézművesipar-történet:

29

GYURIKOVITS György 1835. 81–101. DOMONKOS Ottó 1956; 1961. 159–163. 31 A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Budapest, 1975–1976. 32 DOMONKOS Ottó 1980. 33 BÁRTH János 1987. 155–205; NÉMETH Gábor 1990. 87–121. 34 Balog István, Nyakas Miklós, Kiss Mária, Somkuti Éva, Mihály Ferenc, Dóka Klára, Nemes Lajos, Kálniczky Lajos előadásai. 35 A magyarországi árszabások forrásanyagának katasztere 1463–1848. Budapest, 1986. 36 DOMONKOS Ottó 1991a 369–373; 1991c 95–154; 1991d 705–726. 37 SZULOVSZKY János 2005. 38 Tuza Csilla 2005a. 30

14

eredmények, feladatok és lehetőségek” című konferenciáján39 „Az árszabások feldolgozásának tanulságai” címmel tartott előadásomban magam is összefoglaltam az árszabások használhatóságával kapcsolatos tapasztalataimat. A VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottságában folyó munka folytatásának tekinthető az árszabáskataszterből kiválasztott publikálatlan, vagyis új forrásként jelentkező limitációknak a különböző levéltárakból való összegyűjtése és közlése, amit 1987-ben, az MTA Néprajzi Kutatóintézetében feladatként kaptam. Már a rimóci népviselet múltjának megidézésében is segítségemre voltak a cseléd-béres szerződtetéseken kívül az árszabások, a gyöngyösi szűcsök és szűrszabók40 tevékenységét vagy a vasi népviselet alakulását41 is az árszabások segítségével sikerült nyomon követnem, így az árszabások forrásértéke nem volt újdonság számomra. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetében – már az árszabáskataszter megjelenése előtt – Takács Lajos kezdeményezte a limitációk összegyűjtését.42 Tulajdonképpen az ő munkáját folytatva kezdtem meg 1987-ben a publikálatlan árszabások különböző hazai levéltárakban történő másoltatását. A gyűjtőmunka 1995-ben fejeződött be, aminek eredményeként 3800 fóliónyi, 212 publikálatlan árszabásmásolat került az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Adattárába. Ekkor kezdődhetett meg az árszabások publikálása, amihez három alkalommal is OTKA-támogatást kaptam.43 Az egymáshoz közel álló mesterségek termék39 VEAB-ülés: Mezőgazdasági Múzeum, 2005. november 23. Mint a Néprajzi Társaság Anyagi kultúra szakosztályának elnöke készítettem elő egy ülést a történeti források, elsősorban az árszabások használatának módszertani tanulságairól. A terv végül a 2006. február 23–24-én, a „Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei”-ről megtartott nemzetközi konferenciává szélesedett, melyet az MTA Néprajzi Kutatóintézetével, illetve Fülemile Ágnessel közösen szerveztünk. 40 FLÓRIÁN Mária 1984. 41 FLÓRIÁN Mária 1992. 42 Takács Lajos tervét betegsége miatt már nem tudta megvalósítani. Az általa összegyűjtött kb. ötven oldalnyi, az akkori technikai lehetőségekkel készült levéltári másolat megfeketedett. 43 Az alábbi pályázatok keretében folyt a publikálatlan árszabások összegyűjtése, illetve kiadása: – OTKA T 017866, Kisbán Eszter témavezető: Kulturális változások érintkező társadalmi rétegek életvitelében Magyarországon (16–20. század). 1995–1999. Az alábbiaknak témavezetője voltam: – OKTK VIII/A. 41.: A magyar és magyarországi tárgyi néprajz történeti forrásai. 1996–1998. – OTKA T 026517: Mesteremberek szervezetei, életformája, készítményei. Új levéltári források feltárása, elemzése, közlése (16–19. század). 1998–2001. – OTKA T 037198: Mesteremberek szervezetei, készítményei. Publikálatlan levéltári források feltárása, elemzése, közlése (16–19. század). 2002–2005.

15

listáit tíz tematikus kötetbe rendeztük, hogy könnyebben nyomon követhessük az egyes iparágak belső fejlődését, anyagválasztékának, technológiájának változását.44 Az Mester Emberek míveinek árazása… címmel megjelent sorozatunkban a ruházati iparok árszabásait magam dolgoztam fel, és adtam közre rövid ipartörténeti bevezetővel, öt kötetben, az alábbi témacsoportosításokban: – Csapók, gubások és szűrszabók, süvegesek és kalaposok árszabásai (1597–1821). Bp., 1995. 187 o. – Szűcsök és kesztyűsök árszabásai (1597–1821). Bp., 1997. 196 o. – Váltó- és vásármíves magyarszabók, németszabók és zubbonyosok árszabásai (1626–1820). Bp., 1998. 256 o. – Tímárok, kordovánosok és irhások, bocskorosok, magyar- és németvargák, csizmadiák és kapcakötők árszabásai (1597–1821). Bp., 1999. 390 o. – Takácsok és festők, gombkötők és gombcsinálók árszabásai (1626– 1820). Bp., 2002. 194. o. A tematikus kötetek segítségével a néprajz (és más szakterületek) számára az eddig jobbára csak a reformkorig visszavezethető adatok sorozatos, rendszeres, több évszázadra visszamenőleg módszeresen értékelhető forrástömeggel bővültek. Egy-egy termék, anyagféleség, technológia megjelenése, változása a 16. század végétől 1821-ig szinte országrészről országrészre, olykor évtizedről évtizedre nyomon követhető, és összevethető a környező országok kézművességének fejlődésével. 1821 az az időhatár, amely után az árszabások már csak az alapélelmiszerekkel foglalkoztak, a mesteremberek készítményeivel nem. Az 1820 és 1867 közötti magyar paraszti öltözködésnek a Kresz Mária45 által összefoglalt állapota éppen záróakkordja a jobbágyfelszabadítás előtti évszázadokban lejátszódó folyamatoknak, amelyeket ebben a kötetben ábrázolni kívántam, és egyben kezdete egy további nagy átalakulásnak. Egyes mesterségek esetében az árszabások egymás mellé állították a különböző társadalmi és vagyoni állású megrendelőknek, vásárlóknak szánt terméke-

44 Az OTKA-pályázatok keretében, a ruházati iparokat leszámítva, a többi mesterség limitációit H. Csukás Györgyi tette közzé öt kötetben. Vissi Zsuzsa és Tuza Csilla pedig Az Mester Emberek jó rendtartása címmel három kötetet adott ki a Magyar Kancelláriai Levéltárban, a Királyi Könyvekben 1525 és 1738 között beiktatott céhlevelekből. 45 KRESZ Mária 1956.

16

ket, amelyek további meggondolásokhoz vezethetnek. A szabályzatok időbeli változásából kiolvasható, a tárgyi kultúra számos területére vonatkozó új adatok kiegészítik, esetenként módosítják is a korábbi századok tárgyi környezetéről, művelődéséről és kollektív magatartásformáiról alkotott elképzeléseinket. A hazai és a környező országok kutatási eredményeinek összecsengése, az európai kézműiparosok társadalmi, gazdasági körülményeinek alakulásában tapasztalható hasonlóságok, kapcsolatok, egybeesések igazolják a hazai kézműipar európai kapcsolódásait, amelyek kihatottak az egész magyar tárgyi kultúrára, művelődésre.46

A forrásokból levonható következtetések A paraszti öltözködéskultúra – mint a társadalom bármely rétegében a kultúra bármely területe – állandó változásban és a teljes magyar társadalom öltözködésének alakulásával folyamatos kapcsolatban volt. Munkáimban azonban nem a társadalmi, gazdasági változásokat vizsgáltam, hanem kiemelten az öltözködésben megmutatkozó hatásukat kerestem, amelyek esetenként szinkronban voltak a kultúra más területei, például a szövés, hímzés alakulásával. A teljes adatsorok összeállításába és értelmezésébe fektetett elemző munka végeredményben az öltözködésen keresztül a magyar társadalom keleti és nyugati kapcsolódásaiba, a nyugat-európai, illetve a nyugatról közvetlenül szomszédos, ausztriai fejlődéshez képest lemaradására, illetve más esetekben egyidejűségére világított rá. A ruházkodással kapcsolatos iparágak köteteiben időrendben felsorakozó adatsorok kimutatták a különböző úri, polgári és paraszti rétegek öltözködésének státushoz, ranghoz, foglalkozáshoz kötött különbségeit a társadalmi rétegek közötti határvonal megerősödésének és elmosódásának dinamikájával együtt, de kimutatták az egyes divatok, kulturális hatások jelentkezését, virágzását, elhalását is.

46 Az, hogy már megjelenésük előtt többen éltek az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Adattárában beleltározott árszabások tömeges adataiban való válogatás lehetőségével, és hogy számos, a kötetek megjelenését követő publikáció (sokszor a kötetre való utalás nélkül, de a kötetben egymás mellett szereplő levéltárak jelzeteire hivatkozva) hasznosította az így összegyűjtött adatokat, már önmagában sikernek számított. Legelőször Endrei Walter fedezte fel az összegyűjtött árszabások adatbőségét (ENDREI Walter 1990).

17

Mivel a közrend öltözködésére vonatkozóan hozzávetőleg a kora újkortól akadnak konkrét adataink, elemzéseimet ezzel az időszakkal kezdtem. A 17–18. század rendi kötöttségei és a török hódoltság korszaka után, a 18. században indulnak azok a folyamatok, amelyek a magyarországi parasztság öltözködésének a 19. század második felében meginduló városiasodásához, „polgárosodásához” vezettek.47 Eddig az időszakig terjednek témánkra vonatkozó forrásaink. Az egyes résztémák feldolgozása közben nem törekedtem arra, hogy mondanivalómat a társadalomtörténeti korszakok keretei között tartsam, még ha az elemzésekben óhatatlanul megjelennek is korszakok, illetve hozzávetőleges korszakhatárok. A jelzett évszázadokon belül zajló folyamatok bemutatását tartom feladatomnak, az árszabásokból kiinduló nyomozásokat, eredményeket, illetve a belőlük levont következtetések sorát foglalom gondolati egységbe. Meggyőződésem, hogy több évszázadon átvezető forrásaim segítségével – a népviselet sok „állóképes” ábrázolásához képest – „mozgóképpé” alakulhat az a folyamat, amelyet a magyar művelődéstörténet számára az etnográfia a „népviselettel”, a parasztság öltözködésével kapcsolatosan felkínálhat.

47 Ebben a kötetben a disszertációm első fele került közlésre. Második fele „A normáknak való megfelelés a 19–20. századi parasztöltözetek alakulásában” címmel a parasztöltözetek jelrendszerében a színek, a kelengye szerepével és a parasztosodás-polgárosodás, kivetkőzés folyamatával foglalkozik. Az ez utóbbi fejezetben felvetett szempontok kidolgozása folytatódik a „Köznépi textilkultúra a közgazdasági és művelődési változások tükrében 1850–1950” című, jelenleg is folyó OTKA-program keretében.

18

IRODALOM

AMMAN, Jost 1586 Die Frauenzimmer. Die Frauen Europas und ihre Trachten. Frankfurt AMMAN, Jost–WEIGEL, Hans 1577 Habitos praecipuorum Populorum, tam Virorum quam foeminarum Singulari arte depicti. Nürnberg APOR Péter Metamorphosis Transylvaniae azaz Erdélynek változása [1736]. Magyar 19722 Helikon, Budapest BACSOSZ Sztavrosz 2003 A magyarországi görögök etnikai földrajza. ELTE TTK, Budapest. Internetcím: http://www26.brinkster.com/tozsde/#_Toc41584062 BALASSA Iván 1968 Adatok az egri szabó céh történetéhez. Egri Múzeum Évkönyve VI. 249–261. BALÁZS KOVÁCS Sándor 1998 Decsi vagyonleltárak a feudalizmus végéről 1841–1850. Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve XX. 219–248. BÁLDY BELLOSICS Flóra 1981 A házivászon felhasználása és díszítése Nagybaracskán, Bátmonostoron és Dávodon. Népművelési Intézet, Budapest BALLÓ István 1899 Alsó-Lindva város rendtartása és árszabása 1558-ból. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle VI. 136–137. BALOGH Jolán 1948 Mátyás-kori, illetve késő középkori hagyományok továbbélése műveltségünkben. Ethnographia LIX. 13–18. BÁNYAI Irén, Sz. 1979–1980 Ozorai iparosok vagyonleltárai a XVIII. század végéről. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10–11. 425–448.

143

BARABÁS Jenő 1956 Népviselettörténeti adatok Hódmezővásárhelyről. Néprajzi Közlemények I. 253–256. 1976–1978 A népviselet kutatása. In: TÁLASI István (szerk.): Eredmények és feladatok az anyagi kultúra kutatásában. Dissertationes Ethnographicae II. 204–236. BÁRCZI Géza 1958 A magyar szókincs eredete. Egyetemi magyar nyelvészeti könyvek. Tankönyvkiadó, Budapest BÁRTH János 1987 Pest-Pilis-Solt vm. 1812. évi ár- és bérszabása. Cumania 10. 155–205. BARTHA Károly, N. 1939 A debreceni gubacsapó céh 1398–1921. Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara, Debrecen BÁTKY Zsigmond 1906 Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Hornyánszky Viktor, Budapest 1911 Adatok a fehér gyászszínhez. Ethnographia XXII. 33–40, 101–105. BAUR, Veronika 1975 Kleiderordnungen in Bayern vom 14. bis zum 19. Jahrhundert. Miscellanea Bavarica Monacensia 62. 1–131. Komissionsbuchhandlung R. Wölfe, München BÉL Mátyás 1984 Magyarország népének élete 1730 táján. Fordította, válogatta, szerkesztette, bevezette: WELLMANN Imre. Történetírók Tára, Budapest BELÉNYESY Márta (szerk.) 1959–1960 Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak 1540–1550-es számadásaiból. Közli KUMOROVICZ L. Bernát és KÁLLAI Erzsébet. Történeti-néprajzi füzetek I–II. Budapest BELLON Tibor 1996 Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII– XIX. században (történeti-néprajzi tanulmány). Karcag Város Önkormányzata, Karcag BELLOSICS Bálint 1903 A hetési magyarság viselete. Néprajzi Értesítő IV. 273–279. BENCSIK János 1993 Tokaj társadalma a tárgyak tükrében (1774–1849). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Sátoraljaújhely

144

BENDA Gyula 1988 A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai I. Keszthely 1711–1820. Fontes Musei Ethnographiae 1. Budapest 1995 A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai II. Keszthely 1821–1849. Fontes Musei Ethnographiae 2. Budapest 2006 A polgárosodás fogalmának történeti értelmezhetősége. In: Benda Gyula: Társadalomtörténeti tanulmányok. 341–349. Osiris, Budapest BENKÓCZY Emil 1909 Az egervidéki nép. Ethnographia XX. 233–235. BÉRES András 1955 A debreceni cifraszűr. Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, Budapest 1958–1959 Adatok a debreceni gubásmesterséghez. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve XLV. 143–160. 1987 A debreceni szűrszabók és gubacsapók pere. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIV. 41–50. Debrecen BETHLEN Miklós 1955 Önéletírása I–II. Sajtó alá rendezte: W. WINDISCH Éva. Előszó: TOLNAI Gábor. Magyar Századok, Budapest BIKKESSY-HEINBUCHER, Joseph Edler von 1816 A Magyar és Horváth országi Legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Hazai Gyűjteménye. Bétsben BOBROVSZKY Ida 1975 Késő középkori és reneszánsz szövőművészet Magyarországon. In: GALAVICS Géza (szerk.): Magyarországi reneszánsz és barokk. 153–197. MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának kiadványai, Budapest BRAUDEL, Fernand 1985 Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus (XV–XVIII. század). A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Gondolat, Budapest BROBY-JOHANSEN, Rudolf 1969 Az öltözködés története. Gondolat, Budapest BUR Márta 1985 Balkáni kereskedők és árukészleteik a XVIII. századi Magyarországon (1737–1753). Ethnographia XCVI. 251–275. CUNNINGTON, Cecil Willett–CUNNINGTON, Phillis 1981 The History of Underclothes. Faber & Faber, London, Boston

145

CUNNINGTON, Phillis–LUCAS, Catherine 1967 Occupational Costume in England from the Eleventh Century to 1914. Adam & Charles Black, London 1972 Costume for Births, Marriages and Deaths. Barnes & Noble Books, New York CZERZY Mihály 1906 Népviselet és népszokások Szeged vidékén. Néprajzi Értesítő VII. 205– 215. CSAPLOVICS, Johann von 1820 Pannoniens Bewohner in ihren volkstümlichen Trachten auf 78 Gemählden dargestellt, Nebst ethnographischer Erklärung. Wien 1829 Gemälde von Ungern I–II. Pesth CSERBÁK András–GÁBORJÁN Alice 1990 XVIII. századi magyarországi parasztábrázolások és viselettörténeti tanulságaik. Ethnographia 101. 51–74. CSILLÉRY Klára, K. 1965 Historische Schichten in der Wohnkultur der ungarischen Bauern. In: ORTUTAY, Gyula–BODROGI, Tibor (hrsg.): Europa et Hungaria. 111–136. Akadémiai Kiadó, Budapest 1970 Ősi hagyaték – felülről érkezett szálladék. A szék történetének kezdetei. Ethnographia LXXXI. 453–466. 1982 A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Akadémiai Kiadó, Budapest 1983 Folklorizmus, historizmus és továbbélés egy Kalocsa környéki falu népművészetében. Ethnographia XCIV. 353–382. 1991 Bútorművesség. In: MN III. 482–522. CSIPPÉK János 1910 Sáfrányosok a Felvidéken. Néprajzi Értesítő XI. 226–242. DAVENPORT, Millia 1976 The Book of Costume. Crown Publishers, New York DEMÉNY Lajos–PATAKI József (közzéteszi) 1983 Székely Oklevéltár. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek 1569– 1591. Új sorozat I. Kriterion, Bukarest DEMKÓ Károly 1887a Limitatiók. Történelmi Tár 794–799. 1887b Limitatiók. I. Anno 1688. die 20. Sept. Leutchoviae limitatio facta ut sequitur. Történelmi Tár 391–395. 1888 Limitatiók. Történelmi Tár 187–195.

146

DÉRYNÉ [Széppataki Róza] 1900 Déryné naplója I–II. Sajtó alá rendezte: BAYER József. Singer és Wolfner, Budapest DILICH, Wilhelm 1600 Vngerische Chronica. Cassel DOBROSSY István 1975 A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában. A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei 14. 21–32. DÓKA Klára 1981 Limitációk egy mezőváros életében (Szentendre). IV. Kézművesipar-történeti Szimpózium. Veszprém, 1980. december 1–2. VEAB Értesítő 110–115. 2005 A kézművesipar a török kiűzésétől a céhek megszüntetéséig (1686– 1872). In: SZULOVSZKY János (szerk.): A magyar kézművesipar története. 209–242. Budapest DOMINKOVITS Péter 1988 Győr vármegye 1825. évi szabályrendelete a cifraszűr viseléséről. Arrabona XXIV–XXV. 79–82. Győr DOMONKOS Ottó 1956 Körmendi árszabás. Néprajzi Közlemények II. 156–157. 1961 Soproni árszabás a 17. századból. Soproni Szemle 159–163. 1980 Ár- és bérlimitációk Sopron városban és Sopron megyében (XVI–XIX. század). MTA Néprajzi Kutatócsoport. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 8. Budapest 1981 A magyarországi kékfestés. Corvina, Budapest 1991a Céhes takácsok. In: MN III. 369–373. 1991b Kékfestés. In: MN III. 386–391. 1991c Textil és textilfeldolgozó ipar. In: MN III. 95–154. 1991d A céhes kézművesség szerveződése. Feldolgozó iparágak. In: MN III. 30–154, 705–726. 1997 A magyarországi céhes szabók mintakönyvei 1630–1838. Bibliotheca humanitatis historica. A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai. Budapest 1998 A magyarországi takácsok mintakönyvei. A Soproni Múzeum kiadványai 4. Sopron 2002 A magyarországi mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV–XIX. században. Ipartörténeti Könyvtár 1. Budapest

147

DOROGI Márton 1956 A juhbőr népi kikészítése és felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban. Ethnographia LXVII. 301–319. 1959 A bunda. Adatok a nagykunsági népviselethez. A Damjanich János Múzeum Közleményei 2. Szolnok 1960 Adatok a szarvasi szűcsmesterséghez. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai, Gyula 1962 A kunsági kisbunda. A Damjanich János Múzeum Közleményei 8–9. Szolnok DÓZSA Katalin, F. 1976 Öltözködési szabályok a századforduló idején. Folia Historica 4. 131–144. 1982 A női divat változása 1896–1914 között. Folia Historica 10. 189–221. 1984 A polgárosodás kezdeteinek hatása a viseletben. Férfi és női divat 1778– 1814 között. Folia Historica 12. 27–108. 1989 Letűnt idők, eltűnt divatok 1867–1945. Gondolat, Budapest DÖMÖTÖR Sándor 1942 A mezőföldi pásztoremberek viseletéről. Ethnographia LIII. 231. 1957 A győri és szombathelyi szűrszabók remeklésének szabályai. Néprajzi Közlemények II. 359. ECSEDI István 1914 A Hortobágy puszta és élete. Debreczen sz. kir. város Könyvnyomda Vállalata, Debrecen EDVI ILLÉS Pál 1823 Répcze mellékének rajzolatja. Töredék levelekben. Szépliteratúrai ajándék a’ Tudományos Gyűjteményben. Tudományos Gyűjtemény X. 1835 Miben áll a magyar nemzetiség? Magyar Hazai Vándor, Pesten ELLRICH, August 1831 Die Ungarn wie sie sind. Characterschilderung dieses Volkes in seiner Verhältnissen und Gesinnungen. Berlin. In: KRESZ Mária 1956. 140. EMBER Győző 1988 Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Magyar Országos Levéltár kiadványai. Akadémiai Kiadó, Budapest EMBER Mária, V. 1960 Az egri Rozália-kápolna textiljei. Folia Archaeologica IX. 219–236. ENDREI Walter 1958 A lábítós szövőszék kialakulása és feltűnése Európában. Történelmi Szemle 331–350.

148

1969

Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Akadémiai Kiadó, Budapest 1974 A textilipar története. Történelemszakköri füzetek. Tankönyvkiadó, Budapest 1981 Limitációkban és vectigálokban szereplő textiltermékek azonosítása. VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottság, Veszprém 1989 Patyolat és posztó. Magvető, Budapest 1990 A rokka készítői. Ethnographia 101. 275–276. EPERJESSY Géza 1988 A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest Erdélyi magyar szótörténeti tár 1976–1995 I–VII. Szerk.: SZABÓ T. Attila. Kriterion, Budapest–Bukarest Erdélyi országgyűlési emlékek 1880 1609. junius 23. A tavaszi országgyűlésen elrendelt árszabályzat. VI. 132–155. In: SZILÁGYI Sándor (szerk.): Monumenta comitialia regni Transylvaniae. Erdélyi országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel. Monumenta Hungariae Historica, Budapest 1882 1625. május 1–29. A gyula-fehérvári limitatio. VIII. 273–302. In: SZILÁGYI Sándor (szerk.): Monumenta comitialia regni Transylvaniae. Erdélyi országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel. Monumenta Hungariae Historica, Budapest 1884 1642. october 24. A szászok limitatiója. X. 341–353. Budapest In: SZILÁGYI Sándor (szerk.): Monumenta comitialia regni Transylvaniae. Erdélyi országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel. Monumenta Hungariae Historica, Budapest EWING, Elizabeth 1984 Everyday Dress 1650–1900. B. T. Batsford Ltd., London FÁBIÁN Gyula 1911 Síkdíszítő művészet az Ipoly mentén. Néprajzi Értesítő XII. 16–36. FARKAS Gábor 1971 Fejér megyei kézműves árszabás 1746-ból. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. 265–302. Székesfehérvár FÉL Edit 1935 Harta néprajza. Néprajzi füzetek 2. Pázmány Péter Tudomány Egyetem Néprajzi Intézet, Budapest 1936 Magyarországi ujjatlan felsőruhák. Néprajzi Értesítő XXVIII. 13–30. 1937 A turai viselet. Néprajzi Értesítő XXIX. 87–105.

149

1938 1942 1962 1965

A Néprajzi Múzeum új szerzeményei. Néprajzi Értesítő XXX. 244–251. A női ruházkodás Martoson. Néprajzi Értesítő XXXIV. 93–140. Népviselet. Képzőművészeti Alap, Budapest A Néprajzi Múzeum 1963–1964. évi tárgygyűjtése. Textilgyűjtemény. Néprajzi Értesítő XLVII. 224–238. 1976 Magyar népi vászonhímzések. Corvina, Budapest 1991 Női ruházkodás a Sárközben. Ethnographia 102. 9–49. FÉL Edit–HOFER Tamás 1970 A textilgyűjtemény gyarapodása. Néprajzi Értesítő LII. 129–146, 167– 180. 1981 Népviselet. In: MNL IV. 16–18. FLÓRIÁN Mária 1966a A kender feldolgozása a Zempléni hegyvidék középső részén. Műveltség és Hagyomány VIII. 159–180. 1966b Rimóc népviselete. Nógrád Megyei Múzeumi Füzetek 13. Balassagyarmat 1984 Szűrszabók és szűcsök Gyöngyösön. In: HAVASSY Péter–KECSKÉS Péter (szerk.): Tanulmányok Gyöngyösről. 371–400. Gyöngyös Város Tanácsa, Gyöngyös 1990 A „sárközi szőttes” története. Ethnographia 100. 194–256. 1992 Hogyan öltözködött a Vas megyei köznép? Vasi Szemle XLVI. 11–71. 1993a A kittelnadrágtól a farmerig. VIII. Kézművesipar-történeti Szimpozium. Veszprém, 1992. november 9–11. VEAB Értesítő 131–139. 1993b Úri és paraszti bőrruhák. A szűcsvirágozás kezdetei. Néprajzi Értesítő LXXV. 85–95. 1995 (szerk., bev., közreadta) Az Mester Emberek Míveinek árazása. Csapók, gubások és szűrszabók, süvegesek és kalaposok árszabásai (1597–1821). MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest 1997a Öltözködés. In: MN IV. 585–767. 1997b A „magyar bunda”. In: KUTI Klára (szerk.): Morzsák. Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére. 195–210. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest 1997c (szerk., bev., közreadta) Az Mester Emberek Míveinek árazása. Szűcsök és kesztyűsök árszabásai (1597–1821). MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest 1998a A közrendűek szűrposztó öltözete. (A csapó- és szűrszabó árszabások néhány tanulsága.) Népi Kultúra – Népi Társadalom XIX. 111–123. 1998b Polgárosodás a 18. századi magyar közrendű férfiak öltözködésében. A mellény. In: KÜCSÁN József–G. SZENDE Katalin (szerk.): ’Isten áldja a

150

tisztes ipart’. Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. 191–208. Soproni Múzeumi Alapítvány, Sopron 1998c (szerk., bev., közreadta) Az Mester Emberek Míveinek árazása. Váltó- és vásármíves magyar szabók, német szabók és zubbonyosok árszabásai (1626–1820). MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest 1999 (szerk., bev., közreadta) Az Mester Emberek Míveinek árazása.Tímárok, kordovánosok és irhások, bocskorosok, magyar és német vargák, csizmadiák és kapcakötők árszabásai (1597–1821) MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest 2000 Parasztviselet. In: KAPROS Márta (szerk.): Nógrád megye népművészete. 112–184. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Balassagyarmat 2001a Magyar parasztviseletek. Planétás, Budapest 2001b „Pamukkal töltött” és „tűzött” téli ruhák. In: HÁLA József–SZARVAS Zsuzsanna–SZILÁGYI Miklós (szerk.): Számadó. Tanulmányok PaládiKovács Attila tiszteletére. 317–326. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest 2002a A színház és a (köz)nép a 19. század elején. Ethnographia 113. 246–266. 2002b (szerk., bev., közreadta) Az Mester Emberek Míveinek árazása. Takácsok, festők, gombkötők és gombcsinálók árszabásai (1626–1820). MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest 2005a Gerezna. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. 157–169. 2005b A „kiskőrösi gúnya”. Ethno-lore. MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve XXII. 223–256. 2007 A színek bevonulása és szerepe a paraszti ruhatárakban. Néprajzi Értesítő LXXXIX. 55–74. FLÓRIÁN Mária–TÓTH Béla 1992 Tímárok. A bajai tímárműhely a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Mesterségek, műhelyek 1. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre FRECSKAY János 1912 Mesterségek szótára. I. Rész. Ötven iparág leírása. Hornyánszky Viktor kiadása, Budapest FÜGEDI Erik 1969 Magyarország külkereskedelme a XVI. század végén. Agrártörténeti Szemle XI. 1–19. FÜGEDI Márta 1979 18–19. századi miskolci kereskedő számadáskönyvek, limitációk és vagyonösszeírások viselettörténeti adatai. Borsodi Történeti Évkönyv 6. 129–139. Miskolc

151

FÜLEMILE Ágnes–STEFÁNY Judit 1989 A kazári női viselet változása a XIX–XX. században. Dissertationes Ethnographicae 7. Budapest FÜZES Endre 1962 Adatok a XVIII–XIX. századi baranyai népviseletekhez. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve VII. évf. 309–326. GÁBORJÁN Alice 1970 Adatok a szűr kialakulásához. Ethnographia LXXXI. 467–490. 1972 Három magyar népi posztóruha. Néprajzi Értesítő LIV. 47–68. 1975 A magyar szűr eredetének kérdése. Néprajzi Értesítő LVII. 155–187. 1976 Magyar népviseletek. Kísérlet egy összefoglalásra. Néprajzi Értesítő LVIII. 1985 Középkori magyar szürkeruhák. Ethnographia XCVI. 212–250. 1991 Szűrszabók. In: MN III. 397–402. 1993 Szűrujjasok. Catalogi Musei Ethnographiae – A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 1. Budapest 2000 Cifraszűrök. Catalogi Musei Ethnographiae – A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 5. Budapest GALAVICS Géza 1986 Kössünk kardot a pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Képzőművészeti Kiadó, Budapest 1990 Erdélyi viseletalbumok a XVII–XVIII. századból. In: KIRÁLY László (szerk.): Régi erdélyi viseletek. Viseletkódex a XVII. századból. 57–131. Európa, Budapest GARAY Ákos 1911 Szlavóniai régi magyar faluk. Néprajzi Értesítő XII. 221–248. GAZDA Klára 1998 A székely népviselet. Néprajzi Tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest GECSÉNYI Lajos 1998 „Török áruk” és „görög kereskedők” a 16–17. századi királyi Magyarországon. In: TUSOR Péter (szerk.): R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. 185–203. ELTE Bölcsészettudományi Kar, Gyula GERVERS, Veronika 1982 The Influence of Ottoman Turkish Textiles and Costume in Eastern Europe. History, Technology and Art. Monograph 4. Royal Ontario Museum, Toronto

152

GÖNCZI Ferencz 1910 A göcseji és hetési népviselet. Néprajzi Értesítő XI. 200–217. 1942 A cifraszűrök készítésének s’ viseletének eltiltása. Néprajzi Értesítő XXXIV. 268–272. 1947 A somogyi juhászok ruházata. Ethnographia LVIII. 109–110. GÖNYEI Sándor 1939 Az abaújmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete. Néprajzi Értesítő XXXI. 119–141. GRIGG, D. B. 1974 Agricultural systems of the world – an evolutionaty approach. Cambridge University Press, London–New York GYÖRFFY István 1928 Cifraködmönt, szípet. Néprajzi Értesítő XX. 118–119. 1929 Viselettörténeti adatok. Néprajzi Értesítő XXI. 55–57, 115–117. 1930 Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr. Saját kiadás, Budapest é. n. Viselet. In: CZAKÓ Elemér (sajtó alá rendezte): A magyarság néprajza. I. A magyarság tárgyi néprajza. 381–435. (1933) Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1937 A nagykun viselet a XVIII. században. Ethnographia XLVIII. 114–139, 362–371. 1956 Matyó népviselet. Szerkesztette: Fél Edit. Képzőművészeti Alap, Budapest 1983 A hazai festőnövények és a velük való népi festési módok. In: GYÖRFFY István: Alföldi népélet. Válogatott néprajzi tanulmányok (Vál., szerk., bev.: SELMECZI-KOVÁCS Attila). Gondolat, Budapest GYÖRFFY Lajos 1938 Vincze István uram jószágainak inventáriuma. Ethnographia XLIX. 231–238. GYURIKOVITS György 1835 A’ Mesteremberek mívjei árának 1669-dik esztendőben Poson, NagySzombath, Modor, Bazin és Szent-György Szabad Királyi Városok által tett meghatározása. Tudományos Gyűjtemény I. 81–101. HAÁZ Ferenc Rezső 1929 Egy székely falu (Lövéte) öltözete. In: CSUTAK Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. 438–450. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy HALASY Márta 1989 Népviseletek úri, polgári használatban. Ethnographia 100. 303–312.

153

HAMPEL, Lucie 1960 Zwei Linzer Schnittbücher aus dem ersten Viertel des 18. Jahrhunderts. Historisches Jahrbuch der Stadt Linz, Linz HAMPEL-KALLBRUNNER, Gertraud 1962 Beiträge zur Geschichte der Kleidordnungen mit besonderer Berücksichtigung Österreichs. Verlag des Wissenschaftlichen Antiquariats H. Geyer, Wien HARTMANN Rudolf 1992 Die Schwäbische Türkei und ihre Volkstrachten. Verlag Südostdeutsches Kulturwerk, München HASTABA, Ellen 2006 Innsbrucker Schneider-Musterbuch 1779. Internetcím: http:/www/sammellust.tiroler-landesmuseum.at/objekte/1874a.html HENTZ Lajos 1971 Cselédbérek és népviselet Mezőberényben az 1850–1860-as években. Egy mezőberényi szlovák gazda feljegyzései. Békési Élet VI. 357–365. 1972 Mezőberényi „szolgalegények” öltözködése a XIX. század első felében. Békési Élet VII. 307–313. HERALD, Jacqueline 1981 Renaissance Dress in Italy 1400–1500. The History of Dress Series. General editor: Dr. Aileen RIBEIRO. Bell & Hyman, London – Humanities Press, New Jersey HERKELY Károly 1938 A szokolyai viselet. Néprajzi Értesítő XXX. 287–296. HOFER Tamás 1957 Jobbágy hagyatéki leltárak és becsük a keszthelyi Festetics uradalomból 1785–1847. Agrártörténeti Szemle I. 285–327. 1975 Három szakasz a magyar népi kultúra XIX–XX. századi történetében. Ethnographia LXXXVI. 398–414. 1977 XIX. századi stílusváltozások: az értelmezés néhány lehetősége. Ethnographia LXXXVIII. 62–80. 1993 A magyar népi kultúra történeti rétegei és európai helyzete Martin György tánckutatásainak fényében. In: FELFÖLDI László (szerk.): Martin György emlékezete. Visszaemlékezések és tanulmányok születésének hatvanadik évfordulójára. 11–22. Magyar Művelődési Intézet, Budapest HORVÁTH Antal 1956 Szombathelyi kereskedő üzleti leltára a XVII. század közepén. Néprajzi Közlemények I. 256–272.

154

HORVÁTH Mária 1978 Német elemek a 17. század magyar nyelvében. Akadémiai Kiadó, Budapest HORVÁTH Terézia 1972 Kapuvár népviselete. Néprajzi Közlemények XVI–XVII. HÖLBLING Miksa 1845 A baranyai magyarok. Baranya vármegyének orvosi helyirata. Pécsett. In: KRESZ Mária 1956. 178. HÖSCH, Edgar 1998 Kulturgrenzen in Südosteuropa. Südosteuropa 12. 601–623. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985 Az árak alakulása Kecskeméten. 1662–1790. In: Bács-Kiskun megye múltjából. 7. köt. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások. 159– 321. Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét 2004 Kecskeméti testamentumok III. 1782–1820. Forrásközlemények 7. Kecskemét JASCHKE, Franz 1817–1819 National Kleidertrachten des Königreichs Ungarn und Croatien. Wien 1821 National-Kleidertrachten und Ansichten von Ungarn, Croatien, Slawonien, dem Banat, Siebenbürgen und der Bukowina. Wien. In: KRESZ Mária 1956. 50–51, 126. JÁSZAI Rezső 1898 Limitatiok 1602., 1675. és 1686-ból. Történelmi Tár 556–562. JUHÁSZ Antal 1989 Szegedi parasztok hagyatéki leltárai 1784–1824. In: FILEP Antal (szerk.): Történeti-néprajzi források a XVIII–XIX. századból. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest KAKUK Zsuzsa 1996 A török kor emléke a magyar szókincsben. Körösi Csoma Kiskönyvtár 23. Akadémiai Kiadó, Budapest KÁLLAY István 1988 Fehérvár regimentuma 1688–1849. A város mindennapjai. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. 140–143. KAPROS Márta 1991 „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben, 1985-ben. I. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. 207–243. 1994 „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben, 1985-ben. II. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. 113–125.

155

1995

„Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben, 1985-ben. III. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. 117–127. KÁRMÁN Gábor 2002 Fatányér és kőkorsó. Magyarok és havasalföldiek egy 17. századi svéd diplomata szemével. Korall 9. 107–136. KATONA Imre 1961 A kubikosok viselete. Ethnographia LXXII. 555–582. KELLNER Judit 1993 Egy egri polgár házaspár hagyatéka 1772-ből. Archivum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei, Különszám. 129–144. Eger KELLY, Francis M.–SCHWABE, Randolph 1931 A short History of Costume and Armour I–II. Arco Publishing Company, Inc., New York KEMÉNY Lajos 1889a Buda város árszabása II. Lajos korában 1522. Történelmi Tár 372–384. 1889b Kassa városi limitációk. I. 1559. Történelmi Tár 773–784. 1918 Régi körözmények néprajzi adalékai. Ethnographia XXIX. 128–130, 298–299. KERECSÉNYI Edit 1957 Az asszonyok fejviseletének alakulása Kiskomáromban és környékén az elmúlt 90. év alatt. Néprajzi Értesítő XXXIV. 123–149. KERÉKGYÁRTÓ Adrienne, U. 1936 Boldog község népének viselete. Népünk és Nyelvünk 8. 65–74. KERESZTESI József 1957 Az ország változó állapota. In: HATVANI Lajos–BELIA György (vál.): Magyarok beszélnek. Szemelvények emlékiratokból. 386–387. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest KISBÁN Eszter 1989 Népi kultúra, közkultúra, jelkép: a gulyás, pörkölt, paprikás. Életmód és Tradíció 4. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest 1997 Táplálkozáskultúra. In: FÜZES Endre–KISBÁN Eszter (szerk.): Magyar Néprajz IV. Életmód. 417–585. Akadémiai Kiadó, Budapest KISS Géza 1931 Az ormánysági népviselet. Ethnographia XLII. 27–32. KISS Lajos 1927 A hódmezővásárhelyi szűcsmesterség és szűcsornamentika. A Debreceni Tisza István Tud. Társ. Honismertető Bizottságának kiadványai II. 3. Budapest

156

1929 1943 1954 KNÉZY Judit 1979

A nyíregyházi szűcsmesterség és szűcsornamentika. A Debreceni Tisza István Tud. Társ. Honismereti Bizottságának kiadványai 19. Debrecen A szegény asszony élete. Athenaeum, Budapest Nagyhalász. Ethnographia LXV. 69–75, 329–373.

A somogyi női házivászon ruhadarabokra vonatkozó utalások a XVIII– XIX. században. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve VIII–IX. 227–235. Szekszárd KNOTIK Márta, T. 1966–1967 A Dél-Alföld férfi fehérruhái. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 109–117. 1990 Öltözködés, viselet. In: HOFER Tamás–JUHÁSZ Antal (szerk.): Népművészeti örökségünk. Csongrád megye népművészete. 155–232. Európa, Budapest 1998 Gyári textilanyagok paraszti használatban. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Ethnographicae 2. 235–256. Szeged KNOTIK Márta, T.–U. VARGA Marianna 1971 Ruházkodás, viselet. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 527–572. Tápé Község Tanácsa, Tápé KOCSIS Gyula 1988 Hagyatéki leltárak 1850–1900. Ceglédi Füzetek 24. Cegléd 1997 Hagyatéki iratok, Cegléd 1755–1820. Ceglédi Füzetek 33. Cegléd KOLOSVÁRY Sándor–ÓVÁRI Kelemen 1885–1904 Corpus Statutorum Hungariae Municipalium. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. I–V. Budapest KÓS Károly 1981 Népi írott források a székelység anyagi kultúrájának múltjához. Ethnographia XCII. 471–477. KÓSA László Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon 19983 1880–1920. Planétás, Budapest 1998a A polgári társadalom korának művelődése I. (A XVIII. század végétől 1920-ig). A hétköznapi élet kultúrája. 304–309. In: KÓSA László (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. Osiris, Budapest 2003 Nemesek, polgárok, parasztok. Néprajzi, történeti antropológiai és művelődéstörténeti tanulmányok. Osiris, Budapest KOSÁRY Domokos 1990 Újjáépítés és polgárosodás, 1711–1867. Magyarok Európában III. 82– 165. Háttér Lap- és Könyvkiadó, Budapest

157

KOVÁCH Aladár 1907 A tolnamegyei Sárköz népviselete. Néprajzi Értesítő VIII. 71–94, 201–221. KOVÁCH Géza–BINDER Pál 1981 Céhes élet Erdélyben. Kriterion, Bukarest KÖHLER, Carl 1963 History of Costume. Dover Publications, Inc., New York KŐVÁRI László 1860 A magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából. Ráth Mór, Pesten – Stein János bizománya, Kolozsvártt KRESZ Mária 1956 Magyar parasztviselet (1820–1867) I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976 Palóc ködmönök. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest 1978 A magyar szűcsmunka történeti rétegei. Ethnographia LXXXIX. 315–357. 1979 Népi szűcsmunka. Magyar Népművészet 9. Corvina, Budapest 1991 Szűcsmunka. In: MN III. 318–340. KRIZSÁNY János 1827 Tekéntetes Nemes Nógrád Vármegyében helyeztetett, és a Méltóságos Váczi Püspökség Uradalmához tartozó Verőcze helységének Historiai, Topographico Statisticai leírása. Tudományos Gyűjtemény IX. 53–54. In: KRESZ Mária 1956. 150. KUCZKA Péter (szerk.) 1994 A magyarság története. Pannon enciklopédia. Urbis, Budapest LACKNER, Mónika–GRANASZTÓI, Péter 2003 Cifraszűr/ Hirtenmantel. Vom alltäglichen Kleidungsstück zum nationalen Symbol. Katalog zur Jahresausstellung 2003 des Ethnographischen Museums Budapest im Ethnographischen Museum Schloss Kittsee vom 30. März bis 2. November 2003. Kittsee LÁSZLÓ Emőke 2001 Magyar reneszánsz és barokk hímzések. Vászonalapú úrihímzések. Az Iparművészeti Múzeum Gyűjteményei 11. Iparművészeti Múzeum, Budapest LEHOCZKY Tivadar 1862 Történelmi kalászatok. XX. Árszabályozás 1698-ban Ugocsa megyében. Vasárnapi Ujság 100. LEMMER, Manfred von (Hrsg.) 1972 AMMAN, Jost: Das Frauentrachtenbuch. Insel-Verlag, Leipzig

158

LENDVAI Anna 1979 A XVII. századi zalai céhek. Zalai gyűjtemény 12. 103–115., Zalaegerszeg LINTHICUM, M. Channing 1936 Costume in the Drama of Shakespeare and his Contemporaries. Clarendon Press, Oxford LIPTÁK, Johann 1938 Die Zipser Leinwand und ihre Meister. Zipser Jahrbuch mit Kalender. Késmárk MADARASSY László 1929 Miben áll a magyar nemzetiség? Ethnographia XL. 208–216. MAGYARI István 1979 Az országokban való sok romlásoknak okairól. Sajtó alá rendezte Katona Tamás, az utószót írta MAKKAI László. Bibliotheca Historica. Helikon, Budapest A magyar nyelv értelmező szótára 1966 II. Szerk.: BÁRCZI Géza–ORSZÁGH László. MTA Nyelvtudományi Intézete. Akadémiai Kiadó, Budapest A magyarországi árszabások forrásanyagának katasztere 1463–1848 1986 I–II. Szerk.: DOMONKOS Ottó–KISS Mária–NAGYBÁKAY Péter. Budapest A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere 1975–1976 I–II. Szerk.: ÉRI István–NAGY Lajos–NAGYBÁKAY Péter. Budapest A magyarság néprajza é. n. [1933] I–IV. Szerk.: CZAKÓ Elemér. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest MAJER István 1837 A’ muzslai lakosok Esztergom Vármegyében. Regélő. In: KRESZ Mária 1956. 157. MANGA János 1979 Palócföld. Gondolat, Budapest MARLY, Diana de 1987 Louis XIV. and Versailles. Costume & Civilization. Holmes & Meier Publishers Inc., New York MARTIN György 1984 Tánc és társadalom. Történeti táncnévadás-típusok itthon és Európában. In: HOFER Tamás (szerk.): Történeti antropológia. 152–164. Antropológiai írások 8–9. Budapest

159

MAUTNER, Konrad–GERAMB, Viktor 1932–1933 Steirisches Trachtenbuch. I–II. Verlag de Universitätsbuchhandlung Leuschner & Lubensky, Graz MÉSZÖLY Gedeon 1917 Az Őrség száz évvel ezelőtt. Ethnographia XXVIII. 99–112. MISKOLCZI Gáspár 1983 Egy jeles Vad-Kert. Válogatta, sajtó alá rendezte: STIRLING János. Magyar Hírmondó. Budapest MISKOLCZY Ambrus 1982 A dél- és délkelet-erdélyi kézművesipar a kelet-európai regionális munkamegosztásban a múlt század derekán. Ethnographia XCIII. 390–421. 1984 A brassói román levantei kereskedő-polgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780–1860). Értekezések a történeti tudományok köréből 107. Budapest MN = Magyar Néprajz 1990 VI. Népzene, néptánc, népi játék. Szerk.: DÖMÖTÖR Tekla–HOPPÁL Mihály. Akadémiai Kiadó, Budapest 1991 III. Kézművesség. Szerk.: DOMONKOS Ottó. Akadémiai Kiadó, Budapest 1997 IV. Életmód. Szerk.: FÜZES Endre–KISBÁN Eszter. Akadémiai Kiadó, Budapest 2000 VIII. Társadalom. Szerk.: SÁRKÁNY Mihály–SZILÁGYI Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest 2001 II. Gazdálkodás. Szerk.: SZILÁGYI Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest MNL = Magyar néprajzi lexikon 1977–1982 I–V. Főszerk.: ORTUTAY Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest MÓD László 2004 A mindszenti juhtartó gazdák gyapjúértékesítési szerződései. In: BÁRTH Dániel–LACZKÓ János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére. 45–50. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét MOLLAY Károly 1982 Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Akadémiai Kiadó, Budapest MOLNÁR József 1943 Viselettörténeti adatok a XVIII. századból. Néprajzi Értesítő XXXV. 121–123. MÜLLER, Heidi 1983 Der Einfluss der liturgischen Farben auf die Volkstrachten. In: NIXDORFF, Heide–MÜLLER, Heidi (Hrsg.): Weise Westen – Rote Roben. Von den

160

Farbordnungen des Mittealters zum individuellen Farbgeschmack. 51–54. Katalog zur Sonderausstellung Staatliche Museen Preußischer Kulturbesitz, Berlin NAGY CZIROK László 1959 Pásztorélet a Kiskunságon. Gondolat, Budapest NAGY Dezső 1982–1983 Néprajzi és nyelvi adatok a Jászkun Kerület körözőleveleiben (1852– 1855). Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 213–226. 1985 Vándorúton lévő mesterlegények táskáinak tartalma a XIX. század közepén. Ethnographia XCVI. 369–373. NAGY Imre 1857 A vitéz székely nemzet részletesb ismertetése. Vasárnapi Ujság 455. In: KRESZ Mária 1956. 204. NAGY Iván 1871 Árucikkek szabályzata 1627 és 1706-os évekből. Adalékul a XVII. és XVIII. század ipar- és erkölcstörténetéhez. Történelmi Tár 199–273. NAGY Jenő 1957 Adatok a székely posztóharisnya fejlődéstörténetéhez. In: BODOR András et al. (szerk.): Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. 479–487. Tudományos Könyvkiadó, Bukarest, Kolozsvár 1977 Férfi felsőruhadarabok. In: FARAGÓ József–NAGY Jenő–VÁMSZER Géza (szerk.): Kalotaszegi magyar népviselet (1949–1950). 269–346. Kriterion, Bukarest 1993 Mente. Adalékok a magyar és szász összehasonlító viselettörténeti kutatásokhoz. Ethnographia 104. 11–56. NAGY VARGA Veronika 1970 A jászberényi szűcsmesterség. In: SZABÓ László (szerk.): Néprajzi dolgozatok Szolnok megyéből. 51–65. Szolnok 2003 Komáromi (révkomáromi) asztalosok a 17–19. században. Tények és feladatok a komáromi asztalosság kutatásában. Néprajzi Értesítő LXXXV. 41–58. NAGY Vera 1989 A szentesi takácsmesterség. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve I. 167–199. 1994 Takácsmesterség Csongrád megyében. In: FLÓRIÁN Mária (szerk.): Szőttesek tegnap és ma. 77–88. Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, Heves

161

NEWTON, Stella Mary 1980 Fashion in the Age of the Black Prince. A study of the years 1340–1365. Boydell Press. Rowman & Littlefield, Suffolk–Totowa NÉMETH Gábor 1990 Heves és Külső-Szolnok vármegyék limitációja 1660-ból. Archívum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei 12. 87–121. Eger NOVÁK József Lajos 1913 Adatok Bény község néprajzához. Néprajzi Értesítő XIV. 32–67. NOVÁK László 1982 Mezővárosi népművészet. Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 2. Nagykőrös NYÁRY Albert 1909 Piliny néprajzi vázlata. Néprajzi Értesítő X. 129–152. NYIKOLAJEVA, T. A. 1987 Ukrainszkaja narodnaja ogyezsda. Szrednyeje podnyeprovje. Naukova Dumka, Kijev OAKES, Alma–HILL, Hamilton Margret 1970 Rural Costume. Its Origin and Development in Western Europe and the British Isles. Batsford Ltd., London – Van Nostrand Reinhold Company, New York OROSZHEGYI (Szabó) Jósa 1844 Szathmár és vidéke. Életképek. In: KRESZ Mária 1956. 173. PACH Zsigmond Pál 1989 Pannus coloratus és pannus griseus a XIII. századi Magyarországon. In: KULCSÁR Péter–MADER Béla–MONOK István (szerk.): Tanulmányok Karácsonyi Béla 70. születésnapjára. 71–80. JATE Bölcsészettudományi Karának Magyar Történeti Tanszéke, Szeged 1993 A szőrmívesség és árszabályozás a fejedelemségkori Erdélyben. In: GLATZ Ferenc (szerk.): Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. 45–54. MTA Történettudományi Intézet, Budapest 1994 Szürkeposztó és monopólium a fejedelmi Erdélyben. In: KULCSÁR Árpád–SZULOVSZKY János (szerk.): Korok, régiók, társadalmak. Tanulmányok Gyimesi Sándor 60. születésnapjára. 29–39. Plusz Könyvek, Budapest 1995 A debreceni posztószövők legrégibb céhszabadalma. Századok 129. 63–100.

162

2003a

Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 16. század derekán. 73–89. In: PACH Zsigmond Pál (szerk.): Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Fejezetek a magyarországi szövőipar korai történetéből. MTA Történettudományi Intézet. Társadalom- és Művelődéstudományi Tanulmányok 31. Budapest 2003b „… stamina panni grossi, quae lodin appellantur”. Posztóipar Kassán a 15–17. században. 144–158. In: PACH Zsigmond Pál (szerk.): Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Fejezetek a magyarországi szövőipar korai történetéből. Budapest, MTA Történettudományi Intézet. Társadalom- és Művelődéstudományi Tanulmányok 31. Budapest PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.) 1985 Magyar tájak néprajzi felfedezői. A magyar néprajz klasszikusai. Gondolat, Budapest 1993 A magyar állattartó kultúra korszakai. Kapcsolatok, változások és történeti rétegek a 19. század elejéig. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest PÁLFI Csaba 1970 A Gyöngyösbokréta története. Tánctudományi tanulmányok 1969–1970. 115–161. PALOTAY Gertrúd 1937 A „harisnya” szabása Csík megyében. Néprajzi Értesítő XXIX. 338–339. 1948 A magyar népviselet kutatása. A magyar népkutatás kézikönyve. Budapest PAPP Izabella 1987 Görög kereskedők a Jászkunságban. Zounuk 2. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok 1993 Kunszentmártoni görög boltos hagyatéka 1795-ből. Zounuk 8. A JászNagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. 307–335. Szolnok 2004 Görög kereskedők a Jászkunságban. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. Szolnok PAPP JÁNOSSY Magda 1971 Györgyfalva viselete. Ethnographia LXXXII. 497–565. PAPP László 1930 A kecskeméti viselet múltja. Néprajzi Értesítő XXII. 14–46. PAPP Zsófia, T. 2003 Siklós kereskedői és textilárui a 18. században. In: LENGVÁRI István– VONYÓ József (szerk.): Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. 479–517. Pannónia Könyvek, Pécs – Magyar Történelmi Társulat, Budapest

163

PÁSZTOR Emese 2004 Bulyavászon. In: ÉRI István (szerk.): Restaurálási tanulmányok. TímárBalázsy Ágnes emlékkönyv. 121–126. Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, Budapest PETÁNOVICS Katalin 1971 A sármelléki női viselet a századfordulótól napjainkig. Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények 10. 315–345. RADVÁNSZKY Béla Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I–III. (1879– 19862 1896) Helikon, Budapest RETTEGI György 1970 Emlékezetre méltó dolgok 1718–1784. Közzéteszi: JAKÓ Zsigmond. Kriterion, Bukarest RÓZSA György 1955 Régi várképek. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti emlékei. Budapest SÁGVÁRI György 1985 Az atilla. Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. SANDGRUBER, Roman 1982 Die Anfänge der Konsumgesellschaft. Konsumgüterverbrauch, Lebensstandard und Alltagskultur in Österreich im 18. und 19. Jahrhundert. Sozial- und wirtschaftshistorische Studien 15. Verlag für Geschichte und Politik, Wien SÁPI Vilmos 1967 A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest SÁRKÁNY Mihály 2000 Társadalomnéprajz, „társadalmi kultúra”. In: MN VIII. 13–28. SCHMIDT, Leopold 1969 Volkstracht in Niederösterreich. Eine Einführung nach Erscheinungsform, Funktion und Geschichte. Rudolf Trauner Verlag, Linz SCHMUCK, Frédéric-Guillaume et ses fils 1975 Les Costumes Strasbourgeois des XVIIe et XVIIIe Sie`cles. Reproduction en fac-similé de l’édition publiée en 1889 par Oscar Berger-Levrault. Berger-Levrault, Paris–Nancy SCHRAM Ferenc 1964 1790–1810 közti körözőlevelek nyelvi és néprajzi adatai. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 108. Budapest 1967 Reformkori néprajzi gyűjtés Tolna megyéből. Ethnographia LXXVIII. 570–577.

164

SCHUBERT, Gabriella 1980 Südosteuropäische Hirtenmantel. Versuch einer Typologie. Zeitschrift für Balkanologie 16. 148–185. 1986 Kopfbedeckungen als Statussymbole bei den Völkern Südosteuropas, unter besonderer Berücksichtigung der Verhältnisse während der Osmanenherrschaft. Central Asiatic Journal 30/1986. 92–115. 1989 Die Rolle der Kleidung in den Nationalbewegungen der Donauvölker. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében 1. 314–332. Magyar Philológiai Társaság, Budapest 1994 A délkelet-európai népek viseletei – szemiotikai megközelítéssel. Ethnographia 105. 419–442. SINKÓ Katalin 1989 Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és a hazai képzőművészetben. Ethnographia 100. 121–154. 1991 Az Alföld és az alföldi pásztor, mint orientális téma a hazai és külföldi festészetben. In: HOFER Tamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat. 83–89. Magyarságkutató Intézet, Budapest SNOWDEN, James 1979 The Folkdress of Europe. Mayflower Books, Inc., New York SOMKUTI Éva 1981 Fejér megyei és székesfehérvári kézműves árszabások a XVIII. század első felében. IV. Nemzetközi Kézművesipar-történeti szimpózium. Veszprém, 1980. december 1–2. VEAB Értesítő 88–104. SZABADFALVY József 2001 Juhtartás. In: MN II. 705–748. SZABÓ István 1965 A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. Tanulmányok. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest SZABÓ T. Attila 1980 A mezőségi Szék férfi és női viseletének XVIII–XIX. századi történetéhez. Ethnographia XCI. 393–398. SZACSVAY Éva 1997 Tolvajlás a mezőkövesdi görög boltjában. XVIII. századi perirat viselettörténeti tanulságai. Ethnographia 102. 315–322. SZÁDECZKY-KARDOSS Lajos 1903 Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. Okirattárral 1307– 1848. 1–2. Országos Iparegyesület, Budapest

165

SZAKÁCSI CSORBA József 1857 A Somogy megyei viselet. Somogy vármegye ismertetése. In: KRESZ Mária 1956. 195–196. SZAKÁLY Ferenc é. n. Virágkor és hanyatlás 1440–1711. Magyarok Európában II. Háttér, Budapest 1995 Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Humanizmus és reformáció 23. Balassi, Budapest SZEDER Fábián 1819 A’ Palóczok. Tudományos Gyűjtemény VI. 26–46. In: PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.) 1985. 130–139. és KRESZ Mária 1956. 146. 1835 A Palóczokról. Tudományos Gyűjtemény II. 3–41. In: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1985. 139–146. és KRESZ Mária 1956. 146–147. SZÉKELY György 1968 A németalföldi és az angol posztó fajtáinak terjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. Századok CII. 3–31. SZENDE Katalin 2004 Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 32. MTA Történettudományi Intézete, Budapest SZILÁGYI Miklós 1968 A Nagykunság juhászata a XVIII. század végén. Ethnographia LXXXIX. 350–363. 1974 A Békés megyei mezővárosok belső és külső kapcsolatrendszerei. In: HOFER Tamás–KISBÁN Eszter–KAPOSVÁRI Gyula (szerk.): Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. 2. Mezővárosok. 45–58. Magyar Néprajzi Társaság, Szolnok–Budapest 1977a A Békés megyei mezővárosok termelési szervezete a XVIII–XIX. század fordulóján. Ethnographia LXXXVIII. 224–246. 1977b Mezővárosi társadalom és műveltség. In: SZABÓ Ferenc (szerk.): Gyomai tanulmányok. 575–652. Gyoma Nagyközség Tanácsa, Gyoma 1977c Görög kereskedők Túrkevén a 18. században. MK 24. 49–52. 1978 A 19. század eleji paraszti vagyonleltárak forráskritikai értékelésének kérdéséhez: Gyomai és mezőberényi anyag alapján. Békési Élet 13. 387–390. SZILY Kálmán 1898 Összegyűjtött dolgozatok. Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez. Budapest

166

SZOLNOKY Lajos 1954 A bodrogközi függőleges szövőszék rekonstrukciója. Néprajzi Értesítő XXXVI. 195–199. 1972 Alakuló munkaeszközök. A magyar népi kendermegmunkálás. Akadémiai Kiadó, Budapest SZS. [Szilágyi Sándor] (közli) 1878 A magyar árak történetéhez. Történelmi Tár 359–361. SZULOVSZKY János (szerk.) 2005 A magyar kézművesipar története. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest SZŰCS Judit 2002 Egy parasztgazda hagyatéki leltára. In: NAGY Vera (szerk.): Dömötör János emlékkötet. 97–114. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely SZVIRCSEK Ferenc 1980 A balassagyarmati „szűr posztó csinálás intézete”. (Adatok Nógrád megye ipartörténetéhez.) Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VI. 135–160. TAGÁNYI Károly 1893 A beszterczei szószedet kultúrtörténeti jelentősége. Századok XXVII. 307–327. TAKÁCS Lajos 1958 A cifraszűrök eltiltása Vas vármegyében (1816–1817). Néprajzi Közlemények III. 1–2. sz. 326–328. TAKÁTS Sándor 1915–1917 Rajzok a török világból. I–II. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 1961 Sáfrányoskert. In: BENDA Kálmán (szerk.): Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. 195–198. Gondolat, Budapest TÁLASI István 1977 Kiskunság. Gondolat, Budapest 1979–1980 Néprajzi tanulmányok, írások I. In: TÁLASI István: Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. Dissertationes Ethnographicae 3–4. TÁNCSICS Mihály 1978 Életpályám. Magvető. Budapest TÁRKÁNY-SZÜCS Ernő 1961 Vásárhelyi testamentumok. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1981 Magyar jogi népszokások. Társadalomtudományi Könyvtár. Gondolat, Budapest TAYLOR, Lou 1983 Mourning Dress. A Costume and Social History. George Allen and Unwin, London

167

[TELEGDI KOVÁCH László] CS. 1837 Debreczen’ jelen állapotjának rövid rajza. Társalkodó 38. In: PALÁDIKOVÁCS Attila 1985. 246–269. TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1967–1970–1976 I–III. Szerk.: BENKŐ Loránd–KIS Lajos–PAPP László. Akadémiai Kiadó, Budapest TEZCAN, Hülye–DELIBAș, Selma 1986 The Topkapi Saray Museum: Costumes, Embroideries and Other Textiles. Little, Brown and Company, Boston TKACH, Yuri 1986 History of ukrainian costume. Ukrainian Heritage Library. Bayda Books, Doncaster (Australia) TOMPOS Lilla 1991a A dolmányszabás módosulása a 16. századtól a 18. századig. Ars Decorativa 10. 71–98. 1991b A díszmagyar és a XIX. századi divat. Historizmus és eklektika 6. 1992 Magyar hagyományok az öltözködésben. In: PÉTER Mária (szerk.): Historizmus és eklektika. Iparművészeti Múzeum, Budapest 1993 A korcovány az inventáriumok tükrében. Ars Decorativa 13. 89–98. 1999 ’48 hatása a magyar viseletre. In: G. MERVA Mária (szerk.): ’48 kultusza. Tanulmányok. Gödöllői múzeumi füzetek 4. 121–139. TÓTH György 2005 Varrógépgyártás Magyarországon. Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve XIII. 24–38. TOWNSON, Robert 1797 Travels in Hungary, with a short account of Vienna in the year 1793. London. In: KRESZ Mária 1956. 116. (Robert Townson néprajzi megfigyelései Magyarországon.) In: RÓZSA Péter (szerk.): Robert Townson magyarországi utazásai. 1999. 117–118. Debrecen TŐKÉS Béla 1935 A mezőségi magyar viselet. Néprajzi Értesítő XXVII. 68–76. 1938 Magyarpalatkai viselet. Ethnographia XLIX. 192–198. TÖRÖK Károly 1867 Magyar alföldi népszokások V. Általános ösmertetés. Magyarország Képekben I. 296–297. In: KRESZ Mária 1956. 213. TRENCSÉNY Károly 1909 Régi mesterség-szók. Nyelvőr 38. 263–267.

168

TSz = Magyar tájszótár 1893–1901 I–II. Szerk.: SZINNYEI József. Hornyánszky Viktor kiadása, Budapest TURNAU, Irena 1967 Odzież mieszczaństwa Warszawskiego w XVIII wieku. Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, Wrocław–Warszawa–Kraków 1991 History of Dress in Central and Eastern Europe from the Sixteenth to the Eighteenth Century. Institute of the History of Material Culture Polish Academy of Sciences, Warszawa TUZA Csilla 2005 Az Mester Emberek jó rendtartása. Magyar nyelvű céhlevelek (1722– 1738). MTA Néprajzi Kutatóintézete, Budapest 2005a (szerk., bev., közreadja) A kora újkori magyarországi céhtörténet kutatásának problémái és lehetőségei. Soproni Szemle 59. 3. sz. 306–313. TUZA Csilla–VISSI Zsuzsanna (szerk., bev., közreadja) 2000 Az Mester Emberek jó rendtartása. Magyar nyelvű céhlevelek (1525– 1682). MTA Néprajzi Kutatóintézete, Budapest UNDI Mária é. n. Úri és népviselet a barokk korban. In: DOMANOVSZKY Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. IV. 371–393. [1939–1942] Magyar Történelmi Társulat, Budapest USZKAY Mihály 1846 Tiszaháti népélet Bereg megyében. Magyar föld és népei V. 6. Pest; In: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1985. 271–314. VAHOT Imre 1853 Kecskemét és a kecskeméti puszták. In: Magyarország és Erdély képekben I. 91–101. In: KRESZ Mária 1956. 195–196. VÁMOS Mária, G. 1977 Népviselet Pincehelyen. Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből. I. Kaposmente. 1–24. Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ, Szekszárd 1979 Szakály női viseletének alakulása az 1880-as évektől a II. világháborúig. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve VIII–IX. 237–246. Szekszárd VÁMSZER Géza 1977 Életforma és anyagi műveltség. Néprajzi dolgozatok, gyűjtések, adatok (1930–1975). Kriterion, Bukarest

169

VARGA Gyula 1994 A fürtösguba és rokonai. In: FLÓRIÁN Mária (szerk.): Szőttesek tegnap és ma. A Hevesen, 1993. augusztus 11–14-én tartott konferencia előadásai. 43–48. Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, Heves VECELLIO, Cesare Vecellio’s Renaissance Costume Book. All 500 Woodcut Illustrations from 19774 the Famous Sixteenth-Century Compendium of World Costume [1590]. Dover Publications, Inc., New York Viseletkódex... 1990 Régi erdélyi viseletek. Viseletkódex a XVII. századból. (The true and exact Dresses and Fachions of all the Nations in Transylvania). Szerk.: KIRÁLY László. JANKOVICS József, GALAVICS Géza és R. VÁRKONYI Ágnes tanulmányával. Európa, Budapest WAUGH, Norah 1964 The Cut of Men’s Clothes. 1600–1900. Theatre Arts Books, New York 1968 The Cut of Women’s Clothes. 1600–1930. Theatre Arts Books, New York WENZEL Gusztáv 1871 Kassa város parketkészítése a XV. században. Értekezések a társadalomtudományok köréből II. 3. Pest WILLIAMS-MITCHELL, Christobel 1982 Dressed for the job. The story of occupational costume. Blandford press, Poole-Dorset ZOLTAI Lajos 1938 Debreceni viselet a XVI–XVIII. században. Ethnographia XLIX. 75– 108, 287–315. ZÓLYOMI József 1979 A Mailáth-uradalom cselédeinek viselete a két világháború között. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve V. 199–226. 1985 Nógrád megyei kereskedők leltárai a XVIII–XIX. századból. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. 313–337.

170

LEVÉLTÁRAK NEVÉNEK RÖVIDÍTÉSE

BML BAZML CsML FML GySML HBML HML KML MOL NML PML SML SzSzML SzML TML VML VeML ZML

Békés Megyei Levéltár, Gyula Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, (M) Miskolc, (S) Sátoraljaújhely Csongrád Megyei Levéltár, Szeged Fejér Megyei Levéltár, Székesfehérvár Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár, (Gy) Győr, (M) Mosonmagyaróvár Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen Heves Megyei Levéltár, Eger Komárom Megyei Levéltár, Esztergom Magyar Országos Levéltár, Budapest Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján Pest Megyei Levéltár, Budapest Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár, Nyíregyháza Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok Tolna Megyei Levéltár, Szekszárd Vas Megyei Levéltár, Szombathely Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg

171

HELYSÉGNÉVMUTATÓ

A Helységnévmutató a szövegben és a lábjegyzetekben előforduló helységneveket tartalmazza, a vármegyék, így a levéltári jelzetekben előforduló vármegyék és a földrajzi régiók lokalizálására nem tér ki. A helymegállapítás az 1913-as Helységnévtár és Sebők László: Magyar neve? Határokon túli helységnévszótár (Budapest, 1990) segítségével történt. Rövidítések: A = Ausztria, Cs = Csehország, F = Franciaország, H = Horvátország, L = Lengyelország, N = Németország, O = Olaszország, R = Románia, Sz = Szlovákia, Sze = Szerbia, Szlo = Szlovénia, T = Törökország, U = Ukrajna, USA = Egyesült Államok Abony, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 60, 89 Alsó-Lindva l. Lendva 61 Aszód, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 60 Balassagyarmat, Nógrád vm. 93, 124 Bártfa, Sáros vm. (Bardejov, Sz) 6, 27, 35, 41 Bazin, Pozsony vm. (Pezinok, Sz) 64 Bécs (Wien, A) 19–20, 22, 27, 31, 57, 104, 137–139 Bénye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. (Bíňa, Sz) 48 Beregszász, Bereg vm. (Beregovo, U) 125, 130 Beszterce, Besztercebánya, Zólyom vm. (Banská Bystrica, Sz) 109 Brassó, Brassó vm. (Brașov, R) 31, 66, 74 Buda, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 22, 28, 31, 57, 71, 74, 116 Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 138 Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 66, 89, 117

Chartreuse (F) 32 Chemnitz (N) 52 Csépe, Ugocsa vm. (Csepe, U) 46 Csíkszenttamás, Csík vm. (Tomești, R) 65 Csongrád, Csongrád vm. 60, 65, 92, 126–127 Debrecen, Hajdú vm. 28, 33, 37, 55–56, 59, 69, 72, 95, 111–112, 117, 123, 127, 130, 134 Dés, Szolnok-Doboka vm. (Dej, R) 129 Dömsöd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 31, 89 Drégelypalánk, Hont vm. 110 Eger, Heves vm. 96, 129 Eperjes, Sáros vm. (Prešov, Sz) 27, 35 Esztergom, Esztergom vm. 22, 87, 91, 110, 121 Fehérvár, Fejérvár, Fejér vm. 60, 72, 86, 89, 111, 120 Felnémet, Heves vm. 39 Fiume, Fiume város és kerülete (Rijeka, H) 42

173

Firenze (O) 25 Fülek, Nógrád vm. (Fiľakovo, Sz) 118 Gyöngyös, Heves vm. 15, 52, 59–60, 74, 117 Gyöngyöspata, Heves vm. 117 Győr, Győr vm. 41, 59, 64, 75–76, 86, 88, 102, 109 Gyula, Békés vm. 86, 128, 132–133 Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm. (Alba Julia, R) 59, 111 Harta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 47 Hétfalu, Brassó vm. (Săcele, R) 43 Hódmezővásárhely, Csongrád vm. 35, 58, 69 Hodolin (Hodonín, CS) 65 Hont, Hont vm. 58–60, 64–65 Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 87, 117, 124, 131–132 Jolsva, Gömör és Kis-Hont vm. (Jelšava, Sz) 59 Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 66, 115 Kapos, Ung vm. (Kapuš, Sz) 59 Kapuvár, Sopron vm. 11 Karlóca (Sremski Karlovci, Sze) 22 Kassa, Abaúj-Torna vm. (Košice, Sz) 21, 84, 110–111, 116 Kazár, Nógrád vm. 11 Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 22, 26, 31, 56, 60, 62–63, 66, 69, 78, 89, 95, 101–102, 117–119, 124, 126, 132, 134 Keszthely, Zala vm. 103 Kézdipolyán, Szeben vm. (Poiana, R) 121–122, 126 Kézdivásárhely, Háromszék vm. (Tîrgu Secuiesc, R) 120 Kisújszállás, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 60

174

Kisszeben, Sáros vm. (Sabinov, Sz) 52 Klenóc, Gömör és Kis-Hont vm. (Klenovec, Sz) 59 Kolozsvár, Kolozs vm. (Cluj-Napoca, R) 62, 109, 111 Komárom, Komárom vm. (Komarno, Sz) 22, 42, 61, 64–65, 132 Konstantinápoly (Konsztantinije, T) 20, 22 Köln (N) 110 Körmend, Vas vm. 14 Körmöc, Bars vm. (Kremnica, Sz) 59 Kőszeg, Vas vm. 72, 76 Krakkó (Krakow, L) 27 Kunhegyes, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 60 Lendva, Alsólendva, Alsólindva, Zala vm. (Lendava, Szlo) 36 Linz (Linz, A) 35, 84 Lipcse (Leipzig, N) 22 Losonc, Nógrád vm. (Lučenec, Sz) 59–60, 99, 120 Lőcse, Szepes vm. (Levoča, Sz) 27, 31, 52, 59, 64, 117 Martos, Komárom vm. (Martovce, Sz) 11 Matolcs, Szatmár vm. 59 Mezőkövesd, Borsod vm. 11, 38, 40 Mindszent, Csongrád vm. 60 Miskolc, Borsod vm. 22, 60, 89, 100, 121 Modor, Pozsony vm. (Modra, Sz) 64, 72 Mohács, Baranya vm. 22 Nagybánya, Szatmár vm. (Baia Mare, R) 59 Nagybaracska, Bács-Bodrog vm. 48 Nagydisznód, Szeben vm. (Cisnădie, R) 66 Nagyhalász, Szabolcs vm. 48 Nagykőrös, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 42, 45, 66, 89, 111

Nagykunság, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 34–35, 60 Nagyszeben, Szeben vm. (Sibiu, R) 26, 66 Nagyszombat, Pozsony vm. (Trnava, Sz) 52, 64, 117 Nándorfehérvár (Belgrád, Szerbia) 21 Nápoly (Napoli, Olaszország) 50 Németi, Szatmárnémeti, Szatmár vm. (Satu Mare, R) 59 Németpróna, Nyitra vm. (Nitrianske Pravno, Sz) 59–60 Opitz, Bars vm. (Obitse, Sz) 76 Oroszlány, Komárom vm. 59 Pápa, Veszprém vm. 76 Párizs (Paris, F) 138 Pataj, Dunapataj, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 89 Patak, Nógrád vm. 11 Pécs, Baranya vm. 36, 70 Perchtoldsdorf (A) 83 Pest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 52, 60, 86, 136–137 Pest-Buda 28, 31 Piliny, Nógrád vm. 48–49 Privigye, Nyitra vm. (Prievidza, Sz) 59–60 Pozsony, Pozsony vm. (Bratislava, Sz) 20, 28, 30, 64, 75, 84, 86, 92 Próna, Tót-Próna, Túrócz vm. (Slovenske Pravno, Sz) 59–60 Pusztafalu, Abaúj-Torna vm. 43 Ráckeve, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 31 Rátka, Zemplén vm. (Ratka, Sz) 59 Rimaszombat, Gömör vm. (Rimavská Sobota, Sz) 59–60, 117 Rimóc, Nógrád vm. 11, 15 Rinya, Somogy vm. 36

Rozsnyó, Gömör és Kis-Hont vm. (Rožňava, Sz) 59, 130 Rudna, Torontál vm. (Rudná, Sz) 59 San Francisco (USA) 49 Sárospatak, Zemplén vm. 24 Sátoraljaújhely, Zemplén vm. 46 Sellye, Nyitra vm. (Šaľa, Sz) 59 Siklós, Baranya vm. 22 Solt, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 45 Sopron, Sopron vm. 14, 43, 47, 64, 75–76, 84, 91–92 Szakmár, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 90 Szarvas, Békés vm. 60 Szászváros, Hunyad vm. (Orăștie, R) 26 Szatmár, Szatmárnémeti, Szatmár vm. (Satu Mare, R) 42, 59, 72, 78, 134 Szeben, Nagyszeben, Szeben vm. (Sibiu, R) 26, 52, 60, 62, 66, 74, 84, 127 Szeged, Csongrád vm. 22, 69, 86, 128–129, 134 Szék, Szolnok-Doboka vm. (Sic, R) 69 Szent-György, Hunyad vm. (Sângeorge, R) 64 Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 102 Szentistván, Borsod vm. 49 Szigetvár, Somogy vm. 22 Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 60 Szombathely, Vas vm. 41, 64, 75, 85, 131 Tápé, Csongrád vm. 48 Tard, Borsod vm. 40 Tata, Komárom vm. 22, 59, 60, 76 Temesvár, Temes vm. (Timișoara, R) 21 Teplic, Gömör vm. (Teplice, Sz) 42 Tiszolcz, Gömör és Kis-Hont vm. (Tisovec, Sz) 59 Tokaj, Zemplén vm. 22, 26

175

Torda, Torda-Aranyos vm. (Turda, R) 36 Torockó (Toroczka) Torda-Aranyos vm. (Rimetea, R) 36, 112 Trencsén, Trencsén vm. (Trenčín, Sz) 58–59 Tura, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 11 Túrkeve, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 60, 124 Újvidék, Bács-Bodrog vm. (Novi Sad, Sze) 22, 30

176

Ungvár, Ung vm. (Uzshorod, U) 60, 111 Vácz, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 60 Várad, Nagyvárad, Várad-Olaszi, Bihar vm. (Oradea, R) 56, 72 Várpalota, Veszprém vm. 60 Verőcze, Nógrádverőce, Nógrád vm. 47 Veszprém, Veszprém vm. 41, 60–61, 64, 70, 76, 86, 88–89, 93, 131, 133 Zalaegerszeg, Zala vm. 41, 86 Zólyom, Zólyom vm. (Zvolen, Sz) 59

ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE

1. Rustica Ungarica, azaz magyar parasztasszony (1586) – In: AMMAN, Jost 1586 2. Magyar parasztasszony (1600) – In: DILICH, Wilhelm 1600 3. Magyar paraszt (1600) – In: DILICH, Wilhelm 1600 4. Szűk szárú lábravaló. Panyola, Szabolcs-Szatmár m. – Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívum, SCHÖBERL Magda rajza 5. Sávolykötésű vászonból szabott nadrág, kittelnadrág. Kalotaszeg, v. Kolozs m. – Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívum, SCHÖBERL Magda rajza 6. Bő szárú gatya. Alsószentmárton, Baranya m. – Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívum, SCHÖBERL Magda rajza 7. Nemes asszony fehér rokolyában (1793) – Alavoine: Divers Costumes d’Autriche d’[H]Ongrie et de Valachie. 1793. 13. kép. In: KRESZ Mária 1956. 115. 3. tábla 8. A fehér és a fekete szerepe a „nagygyászban” és a „kisgyászban” (17. század) – In: SCHMUCK, Frédéric-Guillaume 1975. 92. tábla 9. A fehér és a fekete szerepe a „nagygyászban” és a „kisgyászban” (18. század) – In: SCHMUCK, Frédéric-Guillaume 1975. 93. tábla 10. „Pór avagy Barát köntös Csuklyával”. Kassa (1760) – A kassai magyarszabók mintakönyvéből. DOMONKOS Ottó 1997. 45. nyomán 11. Székely harisnya szabásának, illetve összevarrásának módja – PALOTAY Gertrúd 1937. 338. nyomán 12. Szűrdolmány, azaz kankó szabása. Kórógy, v. Szerém vm. – GÁBORJÁN Alice 1993. 32. nyomán 13. „Egy Marhapástor pakulár kutyával” – BIKKESSY-HEINBUCHER, Joseph Edler von: A Magyar és Horváth országi Legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek… Bétsben, 1816. 21. kép. In: KRESZ Mária 1956. 124. 13. tábla 14. A falusi tanács (1855) – PRÓNAI Gábor: Vázlatok Magyarhon népéletéből. Pest, 1855. In: KRESZ Mária 1956. 191–192. 87. tábla 177

15. „Magyar mente”. Sopron (1697) – Soproni magyarszabók mintakönyvéből. DOMONKOS Ottó 1997. 234. nyomán 16. „Magyar Nadrág”. Sopron (1697) – Soproni magyarszabók mintakönyvéből. DOMONKOS Ottó 1997. 234. nyomán 17. Rábaközi földnép (1840) – F.: „Rábaköz ’s népe szokásai és divatjának ismertetése.” Regélő, 1840. In: KRESZ Mária 1956. 161. 44. tábla 18. „Polgár mente”. Kassa (1760) – A kassai magyarszabók mintakönyvéből. DOMONKOS Ottó 1997. 59. nyomán 19. Dolmány, mente, kalpag, salavári és nadrág szabásrajza. Pozsony (1762) – A szabók mintakönyvéből. DOMONKOS Ottó 1997. 222. nyomán 20. „Korcovágy” és nadrág. Kassa (1760) – A kassai magyarszabók mintakönyvéből. DOMONKOS Ottó 1997. 13. nyomán 21. Dolmány szabású és polgári szabású mellény – In: FÉL Edit 1936. 16–17. 22. Kecskeméti népviseletek (1853) – VAHOT Imre: Kecskemét és a kecskeméti puszták. Magyarország és Erdély Képekben, 1853. I. 99–110. In: KRESZ Mária 1956. 183. 56. tábla 23. Öregasszony szőrmepalástban, gereznában. Kolozsvár, Erdély (17. század vége) – The true and exact Dresses and Fachions of all the Nations in Transylvania. 17. század vége, korábbi előképek alapján. 36. kép: An old Women’s dress in Clausenburg. In: Viseletkódex, 1990. 36. kép 24. Asszony szőrmepalástban, gereznában. Esztergom, Esztergom vm. (1597) – Civitates orbis terrarum Urbium praecipuarum mundi theatrum quintum. 1597/1598. In: RÓZSA György 1955. 13. 25. Szász asszony szőrmével bélelt palástban. Nagyszeben, Erdély (17. század vége) – The true and exact Dresses and Fachions of all the Nations in Transylvania. 17. század vége, korábbi előképek alapján. 26. kép: A Saxonian Citizen’s Wife in Herrmanstadt. In: Viseletkódex, 1990. 26. kép. 26. Parasztember szőrmepalástban, „gereznában”, azaz subában (18. század vége) – Jos, Schaffer: Ungarischer Bauer. Történeti Képcsarnok. In: KRESZ Mária 1956. 118. 6. tábla 27. Asszony hosszú bundában. Hadad, Szilágy vármegye (1838) – George E. HERING: Sketches on the Danube, in Hungary and Transylvania. London, 1838. In: KRESZ Mária 1956. 145. 37. kép 28. Asszonyok kisbundában. Debrecen, Hajdú vármegye (1930) – HARANGHY György felvétele, DDM F 1038. 178

29. Férfi subában, asszony kisbundában, Tiszapolgár, Szabolcs m. (1929) – ÉBNER Sándor felvétele, NM F 59731. 30. Makói népviselet (1857) – Joseph BÖSS: Dél-tiszántúli sorozat. In: KRESZ Mária 1956. 190. 66. tábla

A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Szerkesztette: Vajda Ambrus Felelős szerkesztő: Tárnok Irén Termékmenedzser: Egri Róbert Fedélterv: Kaszta Mónika Nyomdai előkészítés: Győrei D. László A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda végezte Felelős vezető: Ujvárosi Lajos Martonvásár, 2009 Kiadványszám: TK080027 Megjelent 11,25 (A/5) ív + 16 oldal melléklet terjedelemben HU ISSN 0077-6602