7. Előadás Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu
Földtudományi térképek Atlaszok
Földtudományi térképek • Földtani térképek (több térképtípus összefoglaló neve) • Geomorfológiai és morfometriai térképek • Geofizikai térképek • Meteorológiai és éghajlati térképek • Hidrológiai térképek • Talajtérképek
A földtani térkép fogalma
Földtani térképek
A földtani térképek
• A földtani térkép a kőzetek felszíni eloszlását mutatja. • Egyszerűsített formában tartalmazza - a topográfiai elemeket, - a talajt és a negyedidőszaki málladékot elhagyják (= fedetlen földtani térkép), - a jelkulcs tartalmazza a topográfiai és földtani tartalmat hordozó jeleket is.
Földtani térképek
1
Földtani térképek
Földtani térképek EOFT 1 : 100 000 G-K szelvényezés, EOV
Földtani térképek
A jelkulcs 1881 óta (Bolognai Világkongresszus) egységes !!!
Színkulcs • Negyedidőszaknál idősebb képződmények esetében a színkulcs:
2
Színkulcs
Felületi jelek
Negyedidőszaki képződményeknél: • • • • • • •
Folyóvízi = halványkék Tavi = kék Mocsári = türkizkék Szélfújta = sárga Eluvium (helybenmaradt törmelék) = lila Lejtőüledék = sárgásbarna Proluvium (időszakos vízfolyások üledéke) = világoszöld Antropogén = világosszürke
•
A földtani index • Negyedidőszaki képződményeknél kőzettani összetétel
• • •
rendszer, sorozat genetika
tagolás
m h flQh2 , feQp3 ,
A földtani index Főindex: Alapkód: Q - negyedkor M – miocén Jobb alsó index : háromosztatú egységek: 1,2,3: alsó-középső-felső; kora-középkéső kétosztatú egységek: 1,2: alsófelső; korakéső Kivételek előfordulnak!
A földtani index Példák: flQh2
Példa:
m
Bal alsó index: a b e f l
A földtani index
- antropogén - mocsári - eolikus - fluviális (folyóvízi) - limnikus
Összetett genetikájú kőzettípusoknál: lb - tavi-mocsári fe - folyóvízi-eolikus fl - folyóvízi -tavi
• Jobb felső index: valamennyi kornál al = aleurit a-l = agyagos-lösz a,h,k = agyag, homok, kavics
3
A földtani index • • • • • • • • •
a = agyag l = lösz h = homok k = kavics t = tőzeg x = bauxit m = mészkő mm = mészmárga d = dolomit
A földtani index • Negyedidőszaknál idősebb képződményeknél: formáció (kisbetű) vagy FORMÁCIÓCSOPORT (nagybetű)
• • • •
tagozat( (kisbetű), vagy sorozat ill. tagolás vagy rétegtan (kisbetű zárójelben) vagy emelet KOMPLEXUM (nagybetű, bal felső sarok üres), vagy genetika, fácies (kisbetű, ha van formációindex, akkor szögletes zárójelben) - csak indokolt esetben (metamorf fácies)
Földtani index Példák
Földtani index • Negyedidőszaknál idősebb képződményeknél:
• fT3
•
•
h T z l
•
eldOl
• •
b n
T2
formáció (kisbetű, bal felső index)): Buchsteini formáció tagozat (kisbetű, bal alsó index): Nemesvámosi tagozat
x
Földtani index • Negyedidőszaknál idősebb képződményeknél • • •
p
kőzettani összetétel
rendszer, ill. sorozat
(n)
K2
formáció (kisbetű, bal felső index): Pénzeskúti F., rétegtan (kisbetű, zárójelben, bal alsó index): Nánai R.
Földtani index • Negyedidőszaknál idősebb képződményeknél •
BB
PZ
• PZ - Paleozoikum • BB - Babócsi Komplexum
4
Egyéb jelek
Egyéb földtani térképek • • • • • • • • • •
Fedetlen Ősföldtani Rétegtani Mélyföldtani Tektonikai Vulkanológiai Készletszámítási Mérnökgeológiai Vízföldtani Gazdaságföldtani
Földtani térképek
Földtani térképek
• Fedetlen földtani térképek: bizonyos fedőréteg (pl. negyedkor) elhagyásával, vagy valamely megadott szintre vonatkoztatott síkmetszetben, vagy a felszín alatt adott mélységben tüntetik fel a földtani felépítést. • Ősföldtani: úgy mutatja be a földtani viszonyokat, mintha a földtörténeti múltban készültek volna.
• Rétegtani térképek: az egyes rétegek elhelyezkedését mutatják lejtő, dőlés és csapás feltüntetésével. • Mélyföldtani térképek: rendszerint csak a pleisztocénnél idősebb képződményeket ábrázolja, az erőforrás kutatásokban van jelentősége. • Tektonikai térképek: gyűrődések, törésrendszerek, vetődések feltüntetése. • Vulkanológiai térképek • Készletszámítási térképek
5
Földtani térképek • Mérnökgeológiai térképek: Tartalmazzák: - a vízrajzi/vízföldtani jellemzőket (szakaszjelleg – betűvel), - állóvizek jellemzőit ( terület, átl. mélység, tengerszint feletti magasság), - dinamikai folyamatokat ( törés, vető, szinklinális, antiklinális – vonalas jellel), - mozgásveszélyes területeket, - földrengés epicentrumokat, - kőzetek, építőipari ásványi nyersanyagok lelőhelyeit.
Földtani térképek • Gazdaságföldtani térképek: A hasznosítható ásványi anyagok minőségét, kutatását, készletét és bányászati vonatkozásait szemléltetik.
Mérnökgeológiai térkép • Vízrajzi és vízföldtani jellemzők: - szakaszjelleg - állóvizek jellemzői • Dinamikai folyamatok: - törés, vető, feltolódás - mozgásveszélyes terület - földrengés-epicentrum • Építőipari ásványi nyersanyagok lelőhelyei és üzemei • Fontosabb kőzetek
Vízföldtani térkép • • • • •
Pannon-negyedidőszaki medencék vízelvezető-képesség rétegvíztárolók határai hegyvidéken a rétegvíztároló kőzetek karsztforrások
6
Geomorfológiai és morfometriai térképek Geomorfológiai térképek: A Földfelszín egyes jelenségeit formacsoportokba foglalva ábrázolja. A folyamat és a formakincs egyaránt leolvasható. Nagyon gazdag tartalommal bírnak. •
• • • • • • •
Szerkezeti-morfológiai formák, domborzat (felületi színnel): - síkság - dombság - hegység Eróziós szerkezeti formák Belső erők által létrehozott formák (piros jelek) Külső erők által kialakított formák (zöld jelek) Szél alakította formák (sárga jelek) Karsztformák (fekete jelek) Planációs, eróziós formák (barna jelek) Antropogén formák - jelekkel
Geomorfológiai térkép • • • • • • •
folyóvízi, tavi képződmények – kékes színnel felszíni formák kora – betűvel neogén vulkáni hegységek geomorfológiai szintjei – betűvel tönkös felszín folyók szakaszjellege litográfia - felületi jel lejtőüledék – felületi jel
Geomorfológiai térkép
Morfometriai térképek • Reliefenergia térkép • Lejtőkategória térkép • Lejtőkitettségi tékép
7
Lejtőkategória térkép
Lejtőkitettség
Fiziográfiai térkép
Fiziográfiai térkép •
Fiziográfiai térkép
Geofizikai térképek • A geofizikai térképek a földmágnesség, a nehézségi erő jelenségek, a mélységi hőmérséklet, a szárazföldi- és tengerrengések eloszlását ábrázolják. • A legelterjedtebb ábrázolásmód az izovonal.
8
Geofizikai térképek • Földmágneses térképek: - izogón térképek: az egyenlő mágneses elhajlással bíró pontokat összekötő izovonal. - izoklin térképek: az egyenlő mágneses inklinációval bíró helyeket összekötő vonalak.
Geofizikai térképek • Szeizmológiai (földrengés) térképek - izoszeiszta térkép: az egyenlő rengéserősségű helyeket összekötő vonal.
Geofizikai térképek • Nehézségi erő (gravimetriai) térképek - izodinam térkép: az egyenlő térintenzitású helyeket összekötő vonal. - izogamma térkép: az egyenlő nehézségi eltéréssel rendelkező helyeket összekötő vonal.
Geofizikai térképek • Mélységi hőmérséklet térkép Geoizoterma: az egyenlő, felszín alatti hőmérsékletű helyeket összekötő vonal.
9
Éghajlati és meteorológiai térképek
Éghajlati és meteorológiai térképek
• Vetületük szögtartó, a hosszúsági körök legyenek egyenesek és folytonosak, • 60o-on metsző sztereografikus vetület, • Leggyakoribb ábrázolási mód az izovonal, a diagram és a mozgásvonal. • Legfontosabb cél a dinamika bemutatása.
• Az éghajlat [klíma] fogalma valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyait takarja. • Tudományos fogalomként az éghajlat vagy klíma az időjárási paraméterek együttes várható értékeit jelenti, amit statisztikai úton az ún. bázisidőszakra vonatkozó sokéves átlaggal becsülnek. • A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 19601990-ig terjedő időintervallum.
Éghajlati és meteorológiai térképek
Éghajlati térképek
Az éghajlati elemek: • • • • • • • •
hőmérséklet, légköri nedvesség, csapadék, felhőzet, a szél iránya és erősége, az elpárolgás, a légköri elektromosság, a levegő vegyi összetétele.
Minthogy az időjárás még egyazon helyen is igen változó, az éghajlati viszonyok jellemzésére szokás a klimatikus elemek több évi átlagos értékeit meghatározni, melyek aztán az időjárás rendes és többnyire leggyakoribb állapotát képviselik.
Meteorológia
• Analitikus éghajlati térkép: - a kontinensek és földrajzi nagytájak éghajlati viszonyait ábrázolják az éghajlati elemek összetétele alapján. • Szintetikus éghajlati térképek: - a földi éghajlati rendszereket és a Föld éghajlatának területi különbségeit mutatja be a földrajzi helyzet, a domborzat és a légkörzések alapján.
Szinoptikus térkép
• Az időjárás: a légkör pillanatnyi állapota, vagy a légköri állapotok időben egymás utáni következésének sorozata. Adott terület fölött a légkör viselkedését számos fizikai állapothatározóval tudjuk jellemezni, úgy, mint: hőmérséklet, légnyomás, víztartalom, mozgás stb. • A szinoptikus térkép: általában 3-6 óránként, azonos időpontra vonatkozó állapotot bemutató térkép.
10
Médiában látható térképek
Médiában látható térképk
11
Időjárási térképek
Időjárási térképek
Időjárási térképek
Időjárási térképek
Időjárási térképek
Időjárási térképek
12
Időjárási térképek
Fenológiai térkép • A növények virágzásának egyenlő megjelenési idejét ábrázolják izovonallal. • A 10 napos időközökben szerkesztett térképek kiválóan szemléltetik a felmelegedés évszakos menetét az alacsonyabb szélességektől a nagyobbak felé, továbbá a domborzat hatását.
Fenológiai térkép
Hidrológiai térképek • Vízrajzi objektumok (folyó- és állóvizek, talajvíz, tengerek) fizikai tulajdonságait szemléltetik. • Folyóvizek térképei: a folyóhálózat, vízrendszerek, lefolyási viszonyok, vízhozamok stb. ábrázolása. • Tótérképek: vízjárás, vízösszetétel stb. • Talajvíztérképek: a felszín alatti vizek szintjét, vízminőségi jellemzőit, a rétegvíz- és karsztvíznyerési lehetőségeket mutatják.
Hidrológiai térképek
13
Vízföldrajzi térkép • adatok: kis víz, közepes víz, az előfordulás időszaka, • vízmérce, • folyózási határ, • folyamkilométer, • csatorna, • vízválasztók, • szakaszjelleg, • fajlagos lefolyás.
Hidrológiai térkép
Talajtérképek • A földfelszín legfelső, termő rétegének típusait és jellemzőit mutatják be. Legtöbbször a felületi módszert alkalmazzák. • Talajnem térképek: a talajtípusok vastagságát és az altalaj jellemzőit szemléltetik. • Talajtípus térképek: az egyes talajnemek (podzol, barnaföld, csernozjom, rendzina, terra rossa, laterit stb.) előfordulásait mutatja be. • Talajminőségi és talajbecslési térképek: A talajokat fajta és termékenység szerint tünteti fel.
Genetikai talajtérkép • Fizikai talajféleségek (pl. homok, vályog stb.) jelekkel • Talajtípusok ( köves, földes, rendzina stb.) színnel
14
Atlaszok • Minőségi kategóriák: - igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, gyenge víztartó képesség, • . • . • .
• Az atlasz egyedi térképek könyv formájában összekötött vagy lazán következő, de egységes sorozata akkor is, ha különböző időpontokban jelennek meg későbbi összekötés céljára. • Az első atlasz az i.sz. 2. századra tehető és Ptolemaiosz nevéhez fűződik. A 16. században Ortelius különböző szerzők eltérő méretarányú térképeit kötötte össze. Az atlasz elnevezés Mercatortól származik ( 1585). • Az első földrajzi atlasz Magyarországról 1686-ban jelent meg, Hevenesi Gábor: Parvus Atlas Hungariae
Atlaszok • A korszerű atlaszok egységes tartalmú és kivitelű, egymással kapcsolatban lévő és egymást kiegészítő térképek gyűjteménye. • A térképeken kívül gyakran tartalmaznak ábrákat, táblázatokat, szöveges leírásokat, névmutatót.
15
Atlaszok • Az atlaszok szerkesztésének alapvető szempontjai: - egységesség, - teljesség.
Atlaszok Egységesség: • • • • • • • • • •
egységes generalizálási elvek egységes jelkulcsrendszer (témaország) azonos keretmegoldás és megjelenési forma összehangolt vetületválasztás megfelelő méretarányok választása az ábrázolási módok következetes alkalmazása egységes színfeldolgozás azonos időkeresztmetszet belső tartalmi sorrend logikus és következetes alkalmazása iskolai atlaszok esetében a tankönyvvel való összhang megvalósítása
Atlaszok
Atlaszok
Az egységességet akadályozó tényezők:
Teljesség:
• • •
•
Az adott témát igyekezzünk a legátfogóbban bemutatni.
•
Terjedelmi és anyagi korlátok
több szerkesztő speciális témák feldolgozása adathiány / alapanyaghiány
Atlaszok
Atlaszok
Tartalom:
Lehetnek az ábrázolt terület szerint:
• • • • • • • • •
• • •
áttekintő, tartalomjegyzék, jelmagyarázat, világmindenség, Föld térképek, kontinens térképek, tematikus térképek, szöveges információk (enciklopédia), névmutató.
• • • •
világatlasz, kontinens atlasz, nemzeti atlasz (nem azonos az ország-atlasszal!), regionális atlasz, megye atlasz, városatlasz, csillagatlasz, világűratlasz, Holdatlasz.
16
Atlaszok Tartalom szerint: • • • • • • • •
általános/földrajzi atlasz, gazdasági atlasz, politikai atlasz, autó atlasz, iskolai atlasz, történelmi atlasz, tematikus atlasz, város atlasz.
Atlaszok A felhasználás célja szerint: • • • • • •
népszerü(sítő) atlasz, iskolai atlasz, szak/tematikus atlasz, katonai atlasz, turista atlasz, autóatlasz.
Atlaszok Formátum szerint: • asztali atlasz • kézi atlasz • zsebatlasz, Kötészet szerint: • fix kötésű (ragasztott, fűzött, spirál) atlasz, • kivehető lapos (dobozos, tasakos, kapcsos) atlasz
Atlaszok • Nagyon fontos a járulékos részek megszerkesztése (borító, belső címoldal stb.) • Az atlaszkészítés lépései: - makett készítés, - szerkesztési fázis (koncepció, alapanyagok, a feldolgozás folyamatának rögzítése), szerkesztési utasítás, tervi-rajzi jelkulcs kialakítása, - tisztázati rajz elkészítése, - litográfia, - sokszorosítás, - kötészet.
17
18
