FÖLDTANI KÖZLÖNY ALFÖLDÜNK ARTÉZI KÜTJAL. A III. táblával és a IS 3:2. álirával. Az l'.lm július hónap S.-i kecskeméti földrengés után az alföldi

FÖLDTANI KÖZLÖNY XLII.

1912 FEBRUÁR.

KÖTET.

"I

FÜZET.

ALFÖLDÜNK ARTÉZI KÜTJAL LóczY Lajos

Irta

egyetemi tanár, a

— Az

A

július

l'.lM

ui.

kir.

l'iikltani

III. táblával és a IS

hónap

S.-i

dr. intézet igazgatója.

3:2.

álirával.

—

kecskeméti földrengés után

értelmiségbl sokan fölvetették elttem azt a kérdést

:

vájjon

az

alföldi

nem

a sok

amelyek azután földrengést idéztek volna el. Én ugyan bizonyítgattam, hogy a föld-

artézi kút vízfogyasztása okozta-e a talaj beszakadásait,

több

rengés fészke

mint az

józan felfogást pazarlásában

A

kilométer

tehát jóval mélyebben van, azonban a közvélemény mégis temérdek artézi kút oktalan víz-

mélységben,

artézi kutakat tápláló vízmedence,

amikor a

tanúsított,

megsejtette

a

rendkívül

geológusok valóban régóta rossz

látlan fúrását és ismételve

szakérti

kiszállásuk

Magyar Alföld Mieltt

veszedelmes

hatásokat.

artézi kutak kor-

hangsúlyozták úgy hivatalos, mint magánhogy takarékoskodni kellene a Nagy

alatt raktározott vízzel.

ez

irányú

fejtegetéseimet

hogy fúrásait.

már 1886-ban összefoglaló tanulamely tanulmányomat szerencsém van

teszem, mert

mányt

kutakról,

íi-tam az artézi

közölném, jónak látom,

Nagy Magyar Alföld artézi

Ezt annál szívesebben

bevezet gyanánt elrebocsátani.

T.


s

alkalmával,

ismertessem általában a

e helyütt

káros

szemmel nézik az

mi

:

Az

artézi kutakról/

az Alföld gyermekei az Alpok közé, vagy Dél-Németország

halmos vidékeire kerülünk, az els körülményt, ami ügyelmünket fela falvak és a tanyák mindig folyó kútjaiban találjuk. A parasztkutak a hegyes vidékeken és az alföldeken lényegesen különböznek egymástól. A hegyeken felületen folyó vizeket szokás egy épített vízgyjt kamarában felfogni és onnét csövekkel a mélyebben fekv kutakhoz

költi,

i

Eladta

az Országos

Közegészségügyi Egyesület

lS8ti.

évi

május hónapi

ülésén. Füldtani Közlöny. XLII. köt. 1913.

8

114

D!

vezetni

LÓCZY LAJOS

a síkságokon ellenben, ahol a felszín több mérföldnyi, söt napi

;

járónyi szélességben sem hord folyóvizet, a fels talajban elszivárgó vizet

átment ez a két víznyer mód az illet térszínek sveici ember irtózik a kútásástól, még ahol hogy a lakóinak megvohia is hozzá a lehetség jó vizet nyerni a folyók árterébl, szivesebben vezeti messzebbrl a patakvizet udvarába, nem átalva az egész tél munkáját ráfordítani arra, hogy a több száz méternyi hosszaságú vezetékhez számos fenyfatörzset fúrjon át hosszában. Az Alföld magyarja viszont a vezetett víztl iszonyodik. Mikor H.-M.-Vásárhelyen a két els nyivános ai-tézi kút elkészült, megtörtént az ajánlat, hogy vezetkeresi

a nép. Annj'íra

fel

vérébe,

tessék a víz a város több

ségén akart

a

házak

helyére

;

akadt

nyilvános

faláig

azonban nem fogadta

vállalkozó

vezetéket

is,

aki saját

A

állítani.

költ-

képvisel

umár a mi népünk csak meg sem isten áldását, ha a maga házában csurgathatná a vízet», tudná becsülni az evvel az axiómával vágták elejét minden további argumentációnak. Hogy az artézi kutak ma oly nagy népszerségnek örvendenek az alföldön, annak egyik jó oka bizonyosan abban rejlik, hogy lefelé mé-

testület

el

az ajánlatot

:

arra szokott, hogy hordóval, korsóval hordja a kútról a vizet

ássák

lyesztik,

hite, bog}" vizet

Nem felel

kell

magyarországi kútásónak az a mindenütt lehet kapni, ha elég mélyen ássuk a kutat. közelebbrl bizonyítgatnom, miszerint a hegyi nép és az azokat, hiszen a legtöbb

lakosok közönséges vízellátás

alföldi

meg

az

;

módszere sem

egészségügjd kívánalmaknak

itt,

mindig

a

;

sem

ott

nem

csergedez kutak

nyugaton a patakokból és a szivárgó vizekbl táplálkoznak és nagy szárazságban csupán a víztartó állott vizét szolgáltatják. A mi aknakútjaink pedig a talajvizet merítik. Egyikét másikát inkább festi motívum számára óhajtanám felhasz-

nálva

látni,

mint az ivóvíz

szolgáltatására.

Mert

kétségkívül emeli a

melynek medencéjében a galambok fürödnek és csövén a madarak versengenek, hogy a kifolyó frissebb vízbl melyikük szürcsöljön elbb. Másfell pedig az Alföldrl alig lehetne tájképet festeni gémes kút. minél hosszabb kútostor és a körülötte delel gulya nélkül. Az azonban bízonj'os, miszerint itt is,

tájkép

élénkségét

ott is a

mindig folyó

egy

a

kút,

kutak voltak a járványok terjeszti.

A

hegyek közt trágyázott

szántóföldekrl és kaszálókról, síkságokon pedig a

srn

lakott

gek beszennyezett talajából nyerik a közönséges kutak ártalmas részeiket.

Ha vaunak

is

jó vizüek köztük, ezek könnyen

nem

az egyszer romlott

viz

közönséges kutak,

melyek a szivárgott vízbl

(földárjából)

táplálkoznak,

állandó vízszolgálattal szaki

kút

feltételek

nem

többé jóra

sem minség,

helyséalkat-

szennyezdnek;

változik át.

Egyszóval a

(folyóból) és a talajvízbl

sem mennyiség tekintetében Az egészségtan és a

dicsekedhetnek.

m-

pedig nagyobb községek vízellátására, gyárak használa-

ALFÖLDÜNK ABTÉZI KTJAI.

egyebeken kívül megkívánják a

tára, öntözésekre stb.

igen

hogy hmérsékletében se fehételeket legjobban a mélyebben járó vizek bírják,

mennyiség legyen

a víz áUandó

változzék.

115

E

alkatrészeiben

vízellátástól,

és

amelyek távolabb es gyjtötérségen szivárogtak el a vizettartó talajban és hosszabb utat téve meg egy vízhatlan fed alatt, mely ket a talajvíz érintkezésétl

valahol a víztartó réteg kibukkanásánál

elzárja,

sok buggyannak séklettel bírnak,

Általában a mélyforrások

a felszínre.

mely az

nagyobb, vagy ezt

forrá-

állandó

hmér-

térség közepes évi léghmérsékleténél

átfutott

amennyiben a

megközelíti,

mély neutrális-termikus

mint

szintnél mélyebbre

víz útjában a

nem

20

— 25

m

sülyedt.

dolog azonban, hogy még a nagy vízböséggel feltör változásoknak vaunak alávetve, a talajvíz és a szivárgó esc-

Ismeretes

termák

is

6ödi Duna

18. ábra.

A

Artézi

lehetsége,

kút

melyebbeu fekv természetes kifolyás esetében.

képzdmények, mlg

vonalkázott rétegek vízrekeszt agyagos víztartó

víz

állása

a

pontozott

rész

és kavics-teleijet jelent.

hmérsékletük

szerint

tanúsít. Elég jól

homok

mennyiségük

és

bizonyítják ezt a budapesti

nagy ingadozást hforrások, vagy pedig a is

mehádiai Herkulesfürd termái.

Ha azonban

a felszálló forrás jól

mentesíteni lehet, állandó

Még

tökéletesebben

lehet

víztartót mesterségesen

vau befoglalva

marad mennyiségében ezt

és

és a talajvíztl

tulajdonságaiban.

hogy ha a mélyen fekv a felette nyugvó talajtól víz-

elérni azáltal,

csapoljuk

meg

és

hatlan csövek segélyével elzárjuk.

A

mélyen járó vizek csak

dig a könnyebben hozzáférhet

mint a felszínen folyók, vagy pe-

rígy,

talajvíz,

a gravitáció

törvényét

követik

vízvezet talajban a legnagyobb esést követve, lefelé áramlanak, csakhogy összehasonlíthatlanul kisebb sebességgel, mint a folyóvíz. Az és a

úgynevezett földalatti

hanem

lassú

víztartók

áramlású mindig

nem nyugvó megújuló

víztömeget

földalatti

tartalmaznak,

vízfolyások

ezek,

amelyek csaknem kivétel nélkül valahol a felszínre is jutnak. Ha ez nem történnék, a nyugvó víz csakhamar annyi szilárd alkatrészt venne föl,

hogy

telítést

vizet át

nem

érne

el,

kitöltené a víztartó közetek likacsait, réseit és azt

bocsátóvá

kovás és meszes

alakítaná át

cement homokk

;

elképzelhetjük, miszerint

ilyen

módon

keletkezett laza

némely homok-

telepekbl. 8*

D!

116

LÓCZY LAJOS

Az olyan kutakat, amelyek mélyen folyó vizeket oly módon nyitnak meg, hogy a felettük nyugvó vízrekesztö takarót átfúrják, általában fúrt kutaknak nevezzük.

A

mint az artézi

felszálló forrásoknál épúgy.

azon geológiai és

fizikai

feltételeknek

kell

lenniök

kutaknál

ugyan-

vagyis a felszálló

;

pozitív artézi kutak egyaránt hidrosztatikai nyomás forrás, a pozitiv eredményei. A felszálló vizek lév alatt keletkezésének kút az a feltétele, hogy a vízartézi kút, szök hatlan rétegek közt mozgó viz a bezárt víztartó réteggel magasabb források és a

helyi-l gyjtse a vizet és a kifolyás helyénél mélyebb nyilassal, forrással

az

Ha

ne bírjon.

helyen

nem

nem

víz

elért

utóbbi

az

eset

emelkedik

fel,

de

szök

akkor

beáll,

lehetséges és pozitiv artézi kút

sem

forrás

közbees

sikerülhet, a fúrt

ellenkezleg

kútban

hogy a a nélkül, hogy a képes,

arra

átmérjének arányában elnyelje a beöml vizet viz szintje emelkednék. Az ilyen kutakat elnyelknek vagy negatív artézi kutaknak, fúrt k u t a k n a k nevezzük. Negatív és elnyel az artézi kút akkor is, ha a v z t a r t ó r é t e g 1) ö I a kútban felemelkedik a víz, de nem áll oly nyomás alatt, hogy a felszínen

kút

í

kifolyhatnék.

Lényegét tekintve

a gyakorlat szerint értelmezett

fúrt

kút között, amelyben a víz a víztartó rétegbl

ban

ki

feletti,

nem

artézi- és az

olyan

fölemelkedik, azon-

Csak a fúrás helyének tengerszint nyomás-magasságához való viszony-

folyik: különbség nincs.

illetleg a viz hidrográfiai

lagos magassága adja pozitiv és negatív jellegüket

A

pozitiv

kút lehetségének feltételei:

artézi

ílgy viztartóréteg

1.

(homok, kavics, mészk, dolomit). -2. Ennek feküjében egy vízrekesztö réteg (agyag, márga, szilárd agyagos homokki 3. Ugyancsak egy víza fedben. 4. A rétegek hajlott telepedése. .j. A vízkell szélesség kibukkanása a felületre. 6. Megfelel estartó rétegnek mennyiség. 7. A kút nyilasánál mélyebben fekv kifolyásnak hiánya. ha pedig a kút Ez utóbbi a pozitív artézi kútnak egyik ffeltétele

rekesztö

réteg

;

nyilasánál mélyebben fekszik a víztartó természetes folyása, a artézi kút

lehetsége

Ezekbl

negatív

áll be.

kitnik,

miszerint

a hidraulikai

sorban a fúrással megnyitott források

törvények

felszálló vagy

e

intézik

Íny

e

1

els tulaj-

körülményekhez képest egyszeren kifolyó kutak támadhatnak. Az egyszer hidraulikus törvényeket azonban a viz és mindeddig úgyszólván egéa talaj közti súrlódás nagyon módosítja mozgása törvényeinek, csak vagyunk a talajban járó viz szen hiányában annyit lehet biztosan kifejezni, hogy e törvények sokkal komplikáltabbak lehetnek, mint a folyók mozgási törvényei, amelyeknek empidonságát.

elnyel

Ugyanazon vagy

víztartóból

fölszálló,

a

térszíni

illetleg

;

'

117

ALFÖLDÜNK ARTÉZI KUTJAI.

formulái

rikus

különbeu

tüzetesen

tárggyal

határozottan

azonban a

fúrt

csekélyebb

a

víz

sokkal

ahányan

annyifélék,

Azt

kimondhatjuk, miszerint

keresztül

nyíláson

szintén

foglalkoztak.

voltak,

Zsicimondy

kik

a

ViLiios-sal

és csövezett mesterséges

súrlódása,

mint termé-

magyarázható ki az, hogy még ott is lehet mélyebben fekv kifolyása van (18. ábra). Ez a természetes kifolyás, ha csak elég távolságban van a kút nyílástól, elegend nyomást hagy a víznek a csben való felszálláútjain

szetes

felszálló

;

ebbl

hol

víz,

víztartónak

a

sára és azon való kiömlésére.

A

ténhetik oly gyorsan és akadálytalanul, mint

A

bedugulnak.

19.

a

homok

kifakadások laza

A

talajvíz

sima csövön keresztül.

a

könnyen elíszapolódnak. nyomása is ellensúlyozza a

vagy a folyóbeli víz

kevésbbé vízrekesztu, h víztartó rétegek

foglalt, el

nem

zárt forrásoknak

Duna

csodálkozni, hogy a

mellett

;

+

;

d alaphegység. A nyilak a elnyel artézi kút.

kifolyó,

—

feltör nyomását, ezért

csben

felszálló

amelyek olyan telepekbl származnak, amelyek a Duna

Ezen általános

tételek elrebocsátása után az

:

lehet

kavicsában a

'

dencéinek geológiai jellemzésérl szólok

ZsiGMOXDY V.

nem

források létezhetnek,

xiz alatt egyesülnek."

•

tör-

és kavícstalajban

víz hidrosztatikus, elméleti fölemelkedését jelentik

foglaló).

nem

ábra. Szabványos, hidrosztatikus artézi kutak talajszelvényei.

vízreke.sztö, c

nem

ugyanis

természetes kifolyás

Tapasztalataim

az

még

artézi

artézi kutak me-

röviden.

Az

artézi

szökkutak fúrása körül

kutak

(szék-

Értekezések a tciinészettuílományok körébl. Pest. 1871.

ZsiGMONDY V.

:

Emlékirat az Alföldön fúrandó artézi kút tárgyában.

Szlávj-

József miniszterhez 1872 januárban intézve a kút minimális mélysége 150°-re terveztetett költsége 300° mélységre 3 év alatt 188.000 frt, egy csörakattal. Öntözés ;

;

és vizlevezetésre. 2 Az alatt a 20 év alatt, amely a

Magyar Közegészségügyi Egyesületben tartott eladásom óta lefolyt, az artézi kutak és a talajban mozgó vizek törvényeirl tetemesen megbövült az irodalom, különösen Északamerikában, azonban anélkül, hogy

az ismereteket pontos

Oly nézetek is felamelyek szerint a hévvizek kíjzül némelyek mint juvenilis \izek, SuESs Ede bécsi tanár nyomán, a Föld mélyebb szféráiban rejtzköd eredeti si vizettermel tónjczk szüleményei. Vizgöz, merültek a

felszálló

széndioxid,

földigázok

és szigorú

hévvizek

törvénj-ekbe foglalták volna.

természetére

is fölhajtliatják

a vizet.

nézve,

— IIS

LÓCZY LAJOS

Dt

Artois

tudvalevleg

franciaországi

Xn. században Európában

grófságtól

els fúrások

az

neveztetnek,

történtek,

ahol

melyeken

a

át fel-

Eurójíán kívül azonban már régóta ismemélyen fekv víztartók ilyetén megcsapolása. Khinában emberemlékezet eltti idbl valók Nyugati Szü-csuan sós- és gáz kútja i víz dolgában a khínai nem finyás, a felszíni vízzel könny szerével forrásokhoz jutottak.

szálló

retes volt

a

;

minthogy hideg természetes vizet egyáltaljában nem iszik; szomjának oltására a foi-ralt víz szolgál, melyet azon melegen fogyaszt, tea, vagy valami pótanyag hozzáadásával téve élvezhetvé az italt, st még a mosakodáshoz is forralt vizet használ. Erdekesebbek a Szahara keleti részének és a Lybiai sivatagnak boldogul,

artézi kútjai. Ziti-el

Káeoly

lakói,

hogy miképen

lehet a

d

s

r

u

századbeh

VI.

takból nyerik a vizet. Az 'SO

— 50 m

hager

le

—

— 130 m vastag, ezen

át

kötélfúrással.

A

viz

felszálló

nagy bsége állandó marad.

A vízgyjt

nedves tájékain

fokon át 160(J

—

kutak (Grenelle, Passy),

i

artézi

Í::ÍOO

km

utat tesz

homokkig,

víztartó

meg

— 38°

honnét a a

a

o-

föld

a

a

tlük

fedjét

réteg

vé.snek

C közt ingadozik

és

Sudanban

és-

viz

alatt.*

1.")

'20

szélességi

A Paris mel-

Londoni medence

amelyek különböz mélységbl adnak

kútjai,

mély kutakból nyerik

az egiptomi

lehet,

le

1 1

m

— 8" átmérj fúrólyukat :26

í

kútfúróit

oázisok kizárólag artézi ku-

mely a

4

y m jj

1

oázisok ügyes

az

IhiO

nevezett rétegig,

hirtelen

vizet megcsapolni.

a krétabeh fehér

képezi, ez 100

Közép- Afrika

az ó-korban ismerték az oázisok

Sziuah

és

arabok 130

mély aknát ásva

moje-nek

el

már

Alexandriában

író

Dachel, Chargeh

dicséri.

vizet,

szerint

mélyen folyó

felszálló vizet,

fúrt

hasonlóan

mint a szaharaiak, olyan víztartókat csapolnak meg, melyek állandó vastagságú,

elzáró

szenek;

ezeknél

elméleti

esetei

más

lencének (58

rétegek

közé

artézi

kútjai

partjain

— i'OO m

foglalt,

likacsos

rétegben

fek-

tehát az artézi kutak jól ismert szkémájának általános

ismerhetk

fel.

Ezen esetektl ugyancsak különböznek

kutak geológiai körülményei.

artézi

északi

vízhatlan

alluviáhs

lS(J8-tól

között) igen

A Po deltájának

rétegekbl nyerik a

1883-ig

M

vizet.

artézi kutat fúrtak,

különböz mélységüek, vizük hfoka

és

Ve-

Jáva melyek

átlag 37°

körül jár. Surabaján Jáva szigeten, a tenger melletti mocsaras ártéren van egy 747 m mély kút, 58° C. hfokú vízzel. A Mississippi, a Gangesz és a Jang-czekiang deltáján és lapályán is vannak artézi kutak, melyek felszálló vizet adnak. Mind e helyeken allúviumból ered az artézi az

agyag,

*

öutözés

A Po deltájának fúrási szelvényei azt mutatták, miszerint homok és kavicstelepekböl felhalmozódott alluviuniban az

víz.

Manapság német céljilból

vállall
termelik a vizet.

ci'gi.'k

Egijitnnilian sorozatos Artézi kutakból

ALFÖLDÜNK

11»

AIÍTEZI KUT.TAI.

egymásra következ rétegek nem állandóak, hanem lencseszerüen vastagodnak vagy kiékülnek. A víztartó réteget az egymáshoz közel eso az a tapasztalat is, hogy az rétegek különböz mélységben érték el ;

telepednek, megnehezíti

vízszintesen

általánosságban

rétegek

alhiviális itt

az áttekintést.

A

ábrán

11).

keresztmetszet

látható

hagy bennünket a lencseszer telepek

A

hidrosztatikus megfejtést egy hosszmetszet adhatja.

a folyók lerakodásait a felülil

lév anyagok

tában

magyarázat nélkül

teljesen

artézi vizének eredetére nézve.

vertikális

jöv

Amennyiben

vízáramlás szabályozza, azért a del-

elrendezdésében a

mentén

víz esésének

fektetett metszet a tanulságos.

Tudjuk, hogy a folyóvíz, amint völgyiteknöjében alágördül, általában mindig kisebb esést és sebességet vesz fel eredetében még követ. :

lliFelület.

•Jü.

vagy sit^sag

Thalasszikus vagy

liruuikus

medenoék peremén, vagy azok

szök

víz

nagy ktuskókat görget, aprózza

alsó

fel,

-j-

agyagos iszapot rakva

talajszelvéuyei.

A medence

síkságán.

—

kifolyó,

elnyel

ezt további útjában

folyásában

hanem csupán

fenekén,

;

kutak

artézi

kitöltött

még

a finom

a

:

a kavics és a

rakódik

anyaggal

mert

le,

iszapot

telt

elhurcolni.

A

homok mindegyik

hiszen

az

elz

apróbb kaviccsá, homokká el többé tovább, árvizek után

szállítja is

ismeretes,

nagyviz után

árvíz

hogy az

és

a

az

törmelékkupok Infurkáló

oh'an

elszállított

más csatornában

apadásakor a meder

meg, a melyet az újra növeked víz delták

fel-

artézi kút.

helyen, hol a folyó lerakja hordalékát és feltölti fenekét,

anyag

tavi

homokot sem mozdítja

medrében. Az

le

tengeri %agy közepén nincs

esetleg

nem

súlyos

képes

vízfolyásain jól

is-

merjük ezt a jelenséget. Abban az esetben hogy ha a folyó deltarégiója, avagy síksági szétágozó törmelékkupja sülyed medencében van és abban a feneket vagy a síkságot a folyó lerakodása lassii feltöltéssel kiegyenlítve tartja, akkor mindinkább nagyobb mélységekbe kerülnek az imént jelzett bifurkáló kavicsmedrek, amelyek természetesen egymás felett keresztbe állhatnak. Ezek szerint a völgyekben túlnyomó a kavics és a

homok; ellenben

a tenger, tó-fenék vagy a síkság

belseje

felé

az iszap

120

és

LOCZY LAJOS

Dl

az

agj'ag

fölülrl

kavicsmedrek

lefelé

Nyilvánvaló,

mán

vagy

a

útjának nagy

folyó

eg3^más

részén

mellett és eg3'más felett

a

végig,

mentén, ahol medrében

Még olyankor

vesz magába.

ha

is,

még

kavicsot görget, a

a vizvezetö

az

artézi

fel-

kavicspad a me-

ponton búvik ki, megvan mely csekéh' magasságra a síkság fölé

dence felszinén a fúrás helyénél mélyebb

lehetsége

régi

fekszenek, és

ág módjára vesznek el a túlnyomó agyagtakaró alatt. hogy az ilyen kaviespad a folyó alsó részének alluviiideltán megfúrva, azt a vizet fogja a felszínre adni, me-

lyet följebb a folyó .színröl

A

uralkodik.

agj'ag és

víznek,

a is

minthogy a kavicsban lefolyó víz természetes útjában tetemesen nagyobb súrlódással küzd, mint a sima csövön felszálló. Még akkor is, ha a mindinkább vékonyodó kavicstelep az állóvízben a fenéken emelkedhetik,

lubuvik, a kifolyási sebesség

növeked

a

súrlódás

következtében

olyan

csekély lehet, hogy egy az állóvíz tükrénél valamivel magasabb ponton

21. ábra.

Az

Alföld pliocén

—pleisztocén-kon'i

víztartó rétegeinek vázlatos szelvénye.

Magyarázat 1. Vizrekeszt agyagos rétegek, 2. homok és kavics lencsék, kitöltött folyammedrek keresztmetszetei, 3. kemény kzetekbl álló alaphegység. A nyilak a nagyobb mélységbl oi-ed hipotetikus ú, n. jnvenális vizek útját jelzik. :

megfúrt helyen, a sima csövön a megtakarított súrlódással egyenérték nyomással a víz a felületen kiömhk. (18. ábra.) Tekintsük most a hazánkban lév aitézi kutakat. Mindenki tudja, hogy ezeknek megteremtése kizárólag Zskímondy ViLJros érdeme és hogy

Béla mérnök a fúrás technikáját

ZsiGJioNDY

viszonyainkra Alföld

nézve

altalajának

rendkívüli

felette

tökélyre

komplikált

viszonyai

csakis sikerült artézi kutak kerülnek el.

kiknek tudomásuk van fúróinak elég létesíthet

gyakori

Német-

mi

geológiai

speciális

úgyannyira, közben,

az

ö

hogy az kezébl

Ez pedig nagy szó azok eltt,

Franciaország hírneves kútsikertelenségeirl. A Nagy Magyar Medencében és

kutakról jelenleg

artézi

mint 15 év eltt,

a

emelte,

már több

biztossággal

lehet

szólni,

midn

Zsigmondy Vilmos Szlávy József akkori foldmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m i n i s z t e n e k amaz ismeretes emlékiratát benyújtá, melyben a kormány ügyeimét felhívta hogy öntö)•

:

zési

célokra

fontossággal

és

vízelnyelés eszközlésére

bírhatnak az

A

1

f

ö

1

d

az

artézi kutak mily nagy

mezgazdaságára

;

de hogy az ilyes

»

ALFÖLDÜNK ARTKZI KÚTJAI.

tervszerüleg lehessen eljárni, Zsigmondy úr azt sür-

létesítésénél

liutak

mindenek

gette

121

felett,

hogy egy nagyobb mélység

artézi kút mélyesz-

tessék le a pontusi, vagy congériás agyag alatt elforduló

miáltal

gekig,

víztartó réte-

lev

rétegekben

egyszersmind a negyedkori

víztartók

is

elnyel tulajdonságaikkal. Zsig-

megismerhetk lennének felszálló, vagy mondy a kút minimális mélységét a meglev adatok alapján (150°) becsülte és 570 (3üU") méterre tervezve a kút

188,000

költségét

irányozta el.

frt-ra

viszonyoknál fogva a zseniális szerznek

Minthogy

nem

akkori

az

volt reménye,

m-i-e

i:*78

mélységét,

a fúrás

pénzügyi

hogy a terv

hamarjában keresztülvitessék, a Földtani Közlönyben bocsátotta köztudomásra az emlékirat alapján' a magyar medence abiszikus hidrograíiájára vonatkozó tapasztalatait és nézeteit. Tizenöt év óta 1886-ig az Alföld

közepén ö6 artézi befejezéshez

kút

mi sem

és

munkában, közel a minthogy az annyira

létesült és jelenleg hat áll

dicséri

jobban a

sikert,

konzervatív magyar nép a legtöbb alföldi városban és községben jelenleg

után

kút

artézi

Szebb eredményt ennél

áhítozik.

midn

gának Zsio^roNDY,

általában a fúrások a pontusi

nem

eddig

magasabb kisebbíti.

el

víztartó

Ami

a

és

kívánhatott ma-

az alföldi

táplálja,

(néhánynak

rétegeket

az

hogy mind-

artézi kutakat a pontusi emelet felett

elért

Magyar Medence

kivételével)

dicsségét

siker

széleit illeti,

sem

legkevésbbé

az artézi

kutak lehet-

iUet bizonyosságokat Zsigmondy úr akadémiai székfoglalójában

ségét

oly

érték

nem

emlékiratát megírta. S azon körülmény,

éleslátással

nem férhet congeria

olyan

világossággal

minden hozzáadás

és

írta

felesleges.

rétegekbeli és alatti víztartó a

konstatáltatott

1

és

:

Alcsuth,

Zsigmondy Vilmos

:

N.-Káta,

Emlékirat

körül,

A

hegy

sejtett

ahhoz kétség

pontusi

vagy

medence peremén sok helyen kútjaiban. Míg Budapesten

Vei-secz

az

Alföldön

furiiudo artézi kút tárgyában.

—

A

Földtani Közlöny III. 1873. évfolyamának 20 .37. oldalain. Közlönyünk büszkesége ez az emlékirat, amelynek bevezet soraiban Zsigmondy Vilmos a következket

«Ezen értekezés nem volt a nyilvánosság elé szánva, miután az emlékirat formában készülvén, ezeltt egy évvel a magyar kir. ipar- és kereskedelmi minisztériumnak nyújtatott be. Hazánk jelenlegi jíénzügyi viszonyainál fogva tervem keresztülvitele hamarjában alig levéu várható, célszernek tartottam azt a tisztelt nehogy az eszme, ha a társulat azt helyesnek és társulatnak bemutatni. üdvösnek elismerné, az akták között elporladozzon, hanem hazánk financiális viszolegyen az bár csak évtizedek lefolyta után megnyainak jobbra fordultával Írja

:

—

—

—

testosittessék

!

Budapest. 1873 jan

—

^.

Nevezetes, hogy a Szlávy József miniszterhez intézett emlékiratban Zsigmondy

Vilmos lS7á

jan. 27-én azzal indokolja a próbafúrás szükségességét,

hogy az

alföldi

talajvizek levezetésére szükséges leend elnyel artézi kutak fúrása. A nagyesz tudós ugyanis érveit az akkori viszonyokhoz alkalmazza, amikor a tvilságos nedves idjárás miatt miatt panaszkodott.

az

Alföldön mindenki az árvizek

Szerkeszt.

LÓCZY LAJOS

!>

122

az oligoccnkorú kisczelli agyag alatt terül

lev adatok (f2

— 73"

lángesz

naponkint kh.

szerint

C).

A

el

az a víztartó, mely a

köbméter

t').s,(j30

meg-

hévizet

ad

ZbKiMOKDY Vilmos

városligeti artézi kút fényesen igazota

következtetéseit.

A medencének üledékes képzdményekbl álló halmos peremén Margitsziget, L p p k, A c s u t h, Harkány, H e r c z e ghalma, Városliget, Ver sec z, Zichy fa Ív a; a hegységek közepette H e r k u e s f ü r d ö, G á n ó c z artézi kútjai vizetátnembocsátó tele1

i

i

:

1

pek közé zárt szabványos, állandó vastagságii vízettartó rétegekbl támadnak.

A

általános, régen

földalatti víztartók

más jellem

ellenbe)!

rétegeket

törnek

át,

típusa

fölismert

fúrószelvények által feltárt geológiai viszonyokat.

Az Alföld

jellemzi

a

artézi kútjai

mint amilyenek

a

medence

szélein a felszálló vizet adták.

Ha nincs is még az összes anyag feldolgozva, amelyet Zsigmondy Béla úr nagy gonddal összeállított és a magyar kir. Földtani Intézetnek tanulmányozás végett átadott, az ö szíves szóbeli közléseibl, valamint Halaváts Gyula úr kiadás alatt lév tanulmányaiból, amelyek adatait itt felemlíteni a szerz nagy elzékenységgel nekem megengedte, néhány oly bizonyosságot

mások

Alföld

az

lehet

felszálló

a

vizet

Ha

vásárhelyi

egybevetj ük,

a két

azt,

altalajának

miszerint

összetételérl

a

püspökladányi,

harmadkori peremén. fúrást

vizettartó

medence közepén adó geológiai körülmények, mint a medence

amelyek világossá teszik

felismerni,

az

utóbbiakat

a két

hódmez-

szentesiekkel

a

összehasonlítjuk, a fúró által áttörött rétegekre nézve a

következ ered-

ményeket ismerhetjük fel. A fúró mindegyikben az agyag, homok és homokos ag;s-ag szapora váltakozásait tzte át feltn jelenség, hogy Hódmezvásárhely két fiii'ólyukja és Püspökladánynak egymástól csak 300 méterre es két fúrószelvénye még egj-más között sem mutat megegyezést. Az altalajnak szelvényeibl szabályos rétegzést kibetzni nem lehet. Az anyag ugyanazon szintben más természet, a víznek lassú és gyors áramlása közben rako;

t-

furószelvények alapján a szelvények ugyanolyan képet adnak. amilyent a folyók növeked deltáinak vagy sülyed törmelék-

dott

le.

mint

A

Az Alföld közepén a Tisza, Maros és a Körös egyesül árterén egész 300 méterig az altalaj ugyanolyan jellem, mint a fels talaj, amelyet dr. Szabó .Tózskf tanár úr kúpjainak belsejében

még

az

iSdl.

mélységben biztosság

den

föltételeznünk.

lehet

évben megírt agronómiai

a felszín alatt,

által

4U méterig

eszközölt

fúrásokból

is

és sárga

ékül

halmazaib(jl

áll.

Az

azt

látjuk,

a talaj,

homoktelepek változó

ilyen

A

talált.

csekély

szegedi

király-

miszerint

Szege-

hanem

kék, barna egymás felé kilerakodás pedig csakis nagy árvizekkel

sem állandó természet vagy szürke

agyag

tanulmányában, már

nagyon változónak

és

ALFÖLDÜNK ARTÉZI folyók eredménye

biró

amelyeknél

lehet,

123

KUT.TAI.

a

nagy

vízállások

kis

a

és

külömbség tetemes. Ennek következtében a folyó zátonyokat épít, nagy kanyarulatokba fordul és magára hagyatva gyorsan változtatja helyét. A alföldi artézi fúrások, számszerint mintegy 30-an, egybehangközti

zólag azt hirdetik, miszerint

az alföldi

szemügyre

lehet

azt

vesszük,

megtörtént geológiai

eredményét

a

fúrópontok

tanulmányozása medence közepén vasszerint a dilu-

Sastiegy

Bellérthegy Hévizek

Városligefi

artézi kút

A

fúrások

folyók

dél felé és az alföldi

viumhoz számított lerakodások

22. ábra.

a

miszerint

konstatálnunk,

paleontológiái

és

hasonló

altalaj felépítése

eredménye, mint a jelenlegi kis esés folyóké. Ha egy kereszt- és egy hosszszelvényben

Imdaiiusti artézi kút. .szelvéuy^^ a Városligettl Sasliegyig terjed részlet

kitüntetésével.

A

hipotetikus szelvény a juveuális liévvizek felszállását

magyarázza

a mélyre beható repedéseken.

a paleogen

ueogén rétegek,

és

korú l'dolomit.

6 triász

Püspökladányon körülbelül lUO m mélységben, Hódmezvásárhely és Szentesen mintegy álO— :^áO m mélységben érte el

tágabbak.

a fúró a diluvium alsó határát, mely a benne

talált

szerves

maradvá-

nyok szerint csupán szárazföldi és folyóbeli vagy tócsabeU lerakodásoknak jellemezhet. Javarészében még a levantei emelet is, melybl

Hódmezvásárhely, Szentes

és

Püspökladány

artézi kút-

jának vize j, sekély vizekben leülepedett folyami és tavi lerakodásokból áll st a püspökladányi kútban a levantei (?) emelet vízi maradványokkal ;

telt

rétegei

hogy a

ismét

alatt

folyóbeli

alsó pleisztocén)

és

a

diluviumnak szárazföldi

sekély

idben

is

tóbeli üledékek

hasonló viszonyok

a legújaltb idig, a szabályozások

már

csigáit találták,

a

levantei

között keletkeztek,

úgy (.vagy

amink

megkezdéséig az Alföld sík részében

uralkodtak.

Egyszóval tehát rétegbl,

hanem

a

az

Alföld artézi kútjai

pleisztocén

és

talán

a

nem

egy egységes víztartó

legfelsbb

pliocén

rétegek

124

LOCZY LAJOS

D!

különböz mélységben lev medreknek

felelnek

meg,

E

lencseszer telepek régi folyó-

mindjobban

fölfelé

bogy

kell

közeledjenek, hogy a bennük foglalt víznek bidrosztatikai

az ilyen kavics-zsákok amennyiben agyaggal

désük

felé tökéletes víztartók;

a homok,

és

mutat-

és a keresztszelvényben lencseszerünek

kozó homokteleiíeibl nyerik vizüket.

felszinliez legj'en,

vannak körülvéve, végz-

magasabb helyen

szükségkép

fölfelé

a

nyomása

kell

kavicságynak a felszínre jutni, mint a kút nyilasa.

hogy a magyar medencében a folyami eredet dilnvium felé, az tnik ki. miszerint a medence déli részén nagvobb volt valamivel a medeneéni'k a harmadkor í')ta tartó lassú maibból,

délen vastagabb mint észak

23. ábra.

Vilmos

A

városligeti artézi kút lluilapestoi. Mt'lysé^'e 970 mrtur.

IStis nov.

16— liS7S

jan. áá. között.

hévvizot szolfíáltat, amclv kezdetben

lesülyedése, mint északon.

E

i?>

és

szlavóniai hegységekbl déli

és

származó tapasztalatok

a levantei

idnek

és a

is

fölé.

szólt és

lS.")'t-beu

nevezetesen

bizonyosság,

a szermegersí-

egy hasadék szegélyzi.

délrl

hegységek

délkeleti

/siumondy

méter magasra szökött a térszín

tik azt a föltevést, miszerint az Alföldet

A kiemelked zasztást, mely

l'úrt;i

kút naponkint 11,977 hektoliter 74 C°

slyedésröl már Szabó

igen sok azóta megismert geológiai

biai

A

okozhatták azt a lassú duz-

diluviumnak

foly()in

délen nagyobb

lerakodást idézett el, mint följebb északra.

A

medencefenék

hegység kiemelkedése

e

lassú egyenltlen lesülyedése és a balkánvidéki

közben

kerültek

azután

a

régi

folyóágyak mé-

mint északon, így borította be délen vastagon folyóhordalékkal, míg északon a felszint érhetik. A Nagy Magyar Alföld késbbi artézi kútjait az eladottakkal vélem ezidszerinti tudásomliól leg-

lyeblire délen,

jobban megmagyarázhatni. Püspökladány, vásárhely. Szentes, Debreczen fúrószelvényei másai a

Pó deltája

artézi

kiitjainak.i)

Hódmezteljes

hason-

ALFÖLDÜNK ARTÉZI KÚTJAI.

125

Már 1886-ban, valamint késbb megyetemi saimban

s egyetemi eladáhogy Alföldünk altalajában mennyire

folyvást ráutaltam arra,

is

hasonló a homok-

agyagrétegek elhelyezkedése

és

deltájában,' Yenezia közelében a

sr

azt

hogy a

mutatja,

rétegek

föltárt

lyuk szelvényén, azonban

Ha

réteg

úgy

nem

ez,

fúrások közül

mint a többi fúrás

egységes,

állandó

rétegek,

egyes fúrásban különböz, önálló rélegsorozat jelentkezik.

Csak két víztartó homokréteg megy

homokos

s

amelyet a Pó

A

fúrások föltártak.

a legmélyebb 177 méter mélységre hatol,

hanem minden

ahhoz,

nem

is,

Velence körül

nagyon különböz

mind lencseszeren

egyebet

át

e

valamennyi fúró-

vastagságban,

míg

a többi

helyezkedik.

hasonlóságot az

Alföld

altalajára

kimond-

hatjuk és a Magyaralföld víztartó rétegeit mint egy belföldi delta, vagy

méginkább mint alásülyedö törmelékkúpok képzdményeit tekinthetjük.

II.

A

Az

alföldi

fúrások vízcsökkenésének okai.-

közölt 1886. évi tanulmányom, bár

az artézi kutak fúrása, lényegében

még ma

azóta óriási lendületet vett is

ad az artézi kutak víztartó rétegeinek helyzetérl

elfogadható magyarázatot s

a vizek eredetérl.

bevezet után áttérek tulajdonképeni tárgyamra: az csökkenésének az ecsetelésére

s

alföldi

Ezen

fúrások víz-

ezek magyarázatára. Amiként említettem,

a geológusok régóta rossz szemmel nézik az artézi kutak korlátlan szám-

rámutattak hivatalos és magánszakérti hogy takarékoskodni kellene az Alföld altalajában raktározott kitn vízzel. Különösen Halaváts Gyula fbányatanáCS08 és fögeológus mutatott rá a nyilvánosság eltt már 1894-ben, hogy

ban való fúrását

és ismételve

kiszállásaik alkalmával,

'^

az artézi kutak sokasága milyen káros a víznyerésre. kutak, amíg rodtak, annál

kis

számmal

kevesebb

voltak,

lett

és

bven kisebb

A

verseczi artézi

ömlöttek; minél jobban szapo-

magasságig

szállt fel

bennük a

1 Credner G. R. Die Deltas. Petermaun's Geographischc >[itttiluugeu. Erganzungsband 1^, 1S78, 50 Heft. Pag. 19. Taf. I. Fig. 9. Profil. 2 Eladta a magyar kir. fölilmivelésügjT. miniszteriuiubaii 1911. évi december hónap "JO-án az artézi kutak törzskönyvezése tárgyában tartott értekezleten. Az Alföld artézi kútjai. M. Mérnök- és Epítész-Egylot Közlönye XXVIII. kot. :

•'

—

-

K

126

viz

lS94-beu,

;

amikoi-

megsznt

kifolyás

!Sl

LÓCEY LAJOS

Verseczen

volt

az

és szivattyúsakká váltak az

kutak

artézi

elbbi

száma,

a

artézi kutak.

—

A

m. kir. államvasutak Szeged-líókus állomásán 1888 S'J-ben 217 méter mélység artézi kutat fúrtak, amely a pálya színe felett 8 magasságban -li óránkint 390 m' szabadon kifolyó vízmennyiséget

m

adott

m

magasságban már csak 200 m^ vízmennyiséget Szatymázon az 1890. évben fúrt 218'41 m mély armagasságban a pálya színe felett 160 m^ kifolyó víz-

903-ban

1

;

7

szolgáltatott a kút. tézi

kút

m

8"7

mennyiséget adott, 1903-ig ez lOG

kútnak

létesült sok artézi

kell

betudnunk

Nemcsak nálunk, hanem másutt, liában

U. S

is,

így Északamerikában és Ausztrá-

Eszakamerikában az nagy gondot fordít a földalatti víztartókra és y kiadványban, u. m. az Annual report, I rri gá-

Su

1.

többrendbeli évi ti

Szeged városban

ezt a vizcsökkenést.

tapasztalták az artézi kutak vízapadását.

Geo

t.

A

m'^-re csökkent.*

ons paper,

a

r V e

Bulletin

és

Water-Supply Paper cím statisztikai adatokkal b-

a

kiadványokban adnak közleményeket, amelyek vítve kisérik figyelemmel az artézi kutakat.

Centrális Ausztrália kifolyó artézi kútjait

már

vízmennyiségükre nézve Queensland alsóháza 1891-ben

régen ellenrzés alá akarták vetni.

hogy azzal a nagj' vízpazarlásnak elejét A második kamai-a leszavazta a törvényt, azon az alapon, hogy az elszivárgó csapadék bségesen pótörvényjavaslatot fogadott

el,

vegye a kifoh'ással bíró artézi kutaknál.

tolja a kifolyást, amiért is a törvényes intézkedések feleslegesek.

Hazánkban

száma igen nagy, legalább is 3000-re tehetjük az Alföldön vizet ontó kutakat. De sajnos, arról nincs pontos statisztikánk, hogy hány artézi kút van egyáltaljában Magyarországon és mennyi ezeknek kifolyó vízmennyisége. lS9(J-ban Halaváts Gyula nagy fáradozással gyjtötte össze az akkorig (1895) elkészült fúrások adatait és

az artézi kutak

1187-nek adta az artézi kutak

és fúrt

kutak számát, ehhez

Nagy buzgalommal

járult 59 vizét vesztett és 179 eredménytelen fúrás.

gyjti újabban

Szontagh Tamás,

dr.

artézi kutakra

aligazgatója az

kir.

tanácsos,

vonatkozó adatokat.

A

a

földtani

intézet

mellékelt térképen

földtani intézet tudomására került artézi fxírávannak megjelölve. Az eddigi adatok azonban nem tökéletesek, különösen a vízmennyiségekre nézve nem azok, mert még az artézi kutak eredeti vízmennyiségérl sincsenek teljesen meg-

(in.

tábla)

sok

Szontagh

m.

a

kir.

úrtól

Mellinger Vilmos

*

• Vasúti

:

és Hajózási Hetilap»

2

Gregory

:

Society. .Tuly 1911.

GüBÁNYi 349. old.

K

A

m.

kir.

államvasutak

vonalain fúrt artézi kutakról.

190.S.

The flowing wells of Ccntral-Australia XXXVIII. k. 38. oW. :

Ausztrália artézi kútjai

;

Fölili-.

Küzl.

;

Journal of the R. Geogr.

XXXV.

köt.

1907. 31G

ALFÖLDÜNK ARTÉZI KUTJAI.

bízható adatok,

sbbi

127

még kevesebb pontos adatunk van vízmennyiségük

Nem

ké-

hogy mennyi víz ömlik ki összesen naponkint artézi kútjainkból. De hogy a kiömlés tetemes lehet, azt a m. kir. államvasutak egyedül megbízható adataiból következtethetjük. Mellinger Vilmos értékeit összegezve, kiderül, hogy a közel OO magyar államvasúti artézi kút naponkint GöSd m^ vizet szolgáltat. állapotáról.

úi. ábra. •2iS

A

uagyszaloutiii

tudjuk,

artézi

kút.

méter. Kezdetben uapoukint

Kurta Zsigmondy

4210 hektoliter

képezte Halaváts Gvdla

Az Alföld némely helyén

lS9;:i

Béla 1890-beu. Mélysége

IS C°

vizet

április

16-án.

szolgáltatott.

az artézi kiit fúrása valóságos mánia.

Fény-

Mind-

egyik nagy gazda udvarában akarja látni az artézi kutat, amelynek fölös

A

srn

vize azután felhasználás nélkül folyik

le.

nemcsak a szomszédos régibb kutak

vizét apasztják,

egj'másután fúrt kutak

hanem idvel nagy

területeken a talajvíz színének alábbszállását okozhatják és ezzel a klí-

mára, valamint a növényéletre az artézi

vízcsökkenés

is

káros hatással lehetnek. Eltekintve az

már általánosan

érzett

kárától

és

az

érintett

lehetségektl, elengedhetetlen feladata a vizeink intézöségének, hogy az

128

C!

LOCZY LAJOS

Az

artézi kutak vízszolgálatát is rendszeresen figyelemmel kisérje.

kutakból felemelked víz nyomás alatt

magával az

séget boz

mozgásban van

áll,

energiát

tehát

altalajból;

és

hmennyi-

amely

képvisel,

artézi

felett,

ne tékozolják, az államnak felügyeletet kell gyakorolnia. Amilefolyó vizek állandó mérés alatt állanak, akként az felszíni ként a

hogy

el

megfigyelés alá kell venni.

artézi kutakból kifolyó vizeket is rendszeres

Törzskönyvezésük, idönkinti mérésük egyéb szempontból altalajának természetérl a mélyfúrások

Alföldünk

Az

vetlenebb adatokat.

is

kívánatos.

adnak legköz-

kutaknak vizszíne, vízmennyíségi

artézi

és

h-

mérsékleti ingadozásai hasonló fontosságúak a fizikai földrajz és az Al-

megismerése tekintetében, mint a leveg magas ré-

föld természetének

gióinak meteorológiai vizsgálata.

A

vizjogról

kutakról.

szóló

évi XXIII. t.-cikk

1885.

távolságban artézi

pedig csak oly

feltétel alatt

^-a szól

az artézi

leg gyakorolt használata

törvénycikk

12.

kisebl>

szerint

galériák, artézi kutak hogy ezáltal más vizeknek eddig tény-

szabad fúrások,

segélyével a vizet felszínre hozni,

A

1.").

hogy meglevktl lüÜ méternél kutakat létesíteni tiltva van. Az els bekezdés

a pont azt mondja,

Ez

meg ne

csökkenjen.

§-a elrendeli,

hogy

ott,

ahol vízbon tartós szük-

még a 10. §. szerint fennálló szabad rendelkorlátozhatja. A vízjogról most egy módosított törvény-

ség mutatkozik, a hatóság kezési jogot

is

javaslat vár tárgyalásra

szorítások

is

és

ebben egyéb megneartézi kutak korlátlan fúrása elé

törvényerre emeltetésre

fölvannak véve az

;

;

vezetesen hatósági engedélyhez van a fuiás kötve.

A

vizjogról

szóló

törvény megadja tehát

fúrásának korlátozására és ellenrzésére.

kutak

ményeket azonban, amelyek keretében csak akkor ismerheti

meg

összes

reájuk vonatkozó

minség

a

korlátozást

és körül-

gyakorolhatja,

a vízügyek intézsége, ha a hazai összes artézi

kutak, különösen pedig az alföldiek, az

ezl

a lehetséget az artézi

A módozatokat

adatok

hitelesen

törzskönyvezve

feljegyzésével,

különösen

lesznek,

a

víz-

hmérséklet adataival. mennyiség, A második feladat a jövbeni rendszeres felügyelet, amelynek följegyzéseibl fug tulajdonképen kiderülni, hogy hol engedliet meg és hol tiltandó

el

új

és

artézi

kútnak

levonható lesz majd, hogy

fúrása.

melyik

Ezekbl

a vizsgálatokból az is

artézi kút tartozik a gyógyvizekhez.

Artézi kútjainknak egy tetemes része földigázzal együtt önti vizét.

Az ásványolaj félékrl ."i.

és a földgázokról

szóló 1911. évi VI. törvénycikk

§-a követeli a kútfúrás közben talált földigáz megjelenésének bejelenté-

sét is és

kötelezi

a

munka

folytatásának

haladéktalan

megszüntetését

nap lefolyása alatt a bányahatóság annak sorsáról intézkedik, végleg eltiltja, avagy továbbfolytatását nem kifogásolja. A kútfúrásnak azonban a földigázrétogen legfeljebb csak áthatolnia szabad.. addig,

amíg

1.5

ALFÖLDÜNK ARTÉZI KUTJAI.

Evvel a törvénnyel a bányajoghoz fúrása.

is

129

közelebb

került

az

Artézi kútjaink

régiók

szerinti

srbb

kutak

artézi

Magyarázó intézkedések kívánatosak ebben az irányban

is.

csoportosulása azt

sejteti,

hogy Alföldünk mélységeiben a felszállásra törekv vizek nera mindenütt vannak egyenlen raktározva. Ebbl csak ügy lehet majd hasznos kö-

2').

ábra.

etbeu

A meztúri

artézi kút, a Városháztéren. Mélysége ii'2 méter.

A

kút

kez-

C° felszök vizet szolgáltatott. Fúrta Zsigmondy BÉLA ls90-beu, fényképezte Halaváts Gyula.

uaiíoukiut ISOO hektoliter

:23

vetkeztetéseket levonnunk, ha báró Eötvös

nességi méréseinek adataival

is

Loeínd gravimetrikus

és

mág-

egybevetjük az artézi kutak szolgáltatta

lízikai adatokat.

Hogy

tisztában

legyünk

azokkal

a

feladatokkal,

magyarországi artézi kutak körül foglalkoznunk legét szükséges

ilii

amelyekkel a

azok geológiai

jel-

év alatt megbövült ismereteimbl ismét körvonaloznom.

Az elementáris

tanítás a

teknszer

rétegelrendezést adja az artézi

kutak lehetségének általános feltételeként

az

kell,

(líl.

ábra).

ideális eset csak a legritkábban, helyi kicsiny Földtani Kölüny. XLII- kot. 101S

A

valóságban

medencékben

áll

9

ez

el.

1

30

.

A

D;

LÓCZY LAJOS

nem

nagy tengerek vagy tavak

egykori

legtöbb artézi-vizes teiület

parti régióiban és

azok közepén van.

Angolország, Franciaország, Németalföld, Belgium tengermellékein és

Északamerika és

keleti partján az artézi

kenozoós partközeli rétegeibl

gek közé

foglalt

víztartó

si

kutak az

hozzák

Atlanti-óceán mezozoós-

Az agyagos

a vizet.

fel

homokk, més/.k, homokrétegek

ott

réte-

állandó

vastagságúak és lankás fekvésben vannak.

Ezek a rétegek kivékonyodnak, majd megsznnek a hajdani vízmedence közepe felé. (iU. ábra). A szárazulaton kibiikkanó likacsos rétegek azonban széles övben nyelik el a csapadék elszivárgó részét és a mélységbe állandóan több vizet adhatnak le, mint amennyi bellük az artézi kutakból kivehet. Ezek a víztartó rétegek persze a hajdani tenger, vagyis a medence közepe felé megvékonyodva kiékelödnek, mert hiszen bizonyos távolságban a parttól az állóvízben, amely az áramlásokat

durva

nélkülözi,

csak vizet át

nem

agyag

és

bocsátó és

le

homok nem ülepedik le többé, hanem nem adó tinóm iszap és agyag. Ugyan-

van a nagy tóságok parti üledékeinek is. Ezek a tltalasfízikus és liminJais artézi vizek tehát csak a partokat, kisérik. A nagy medencék közepe, példa erre az erdélyrészi harmadkori medence, artézi kutaki-a nem kedvez. Á nagy alföldek, folyami delták és síksági törmelék kúpok elsülyedt lerakodásaiban fúrt artézi kutak az elbbiektl nagj'on különböz telepekbl nyeiik vizüket. Altalános tapasztalat ugyanis, hogy az ilyen területeken, amelyek altalaja folyójárta és folyóhordtaüledékekilyen jellege

bl

áll,

vagy nél

nem egyenköz

zsákos

telepek

a víztartó rétegek

lapok

közé

tartalmazzák

nem

a

foglalt

igyekez

állandó vastagságúak

a medence vagy alföldek partjain gyon csekély magassági különbség

hanem

víztartók,

felszínre

és

túl a felszínre.

vizet.

lencsés

Ezek-

nem emelkednek

Bennük a víz nanyomás alatt

hidrosztatikus

adta

állhat.

A Pó

deltáján ismerték

fel

elször az artézi

vizet

adó

altalaj

len-

csés víztartóit.

A

Magyar- Alföld fúrásai még szembetnbben tárták élénkbe ezt (:21. ábra). Püspökladány, Hódmezvásárhely, Szeged ai-tézi közel egymáshoz 40 (10 m-nyi mélységi különbözetben érték el

az altalajtipust.

—

kútjai

a víztartó réteget.

A

legnevezetesebb

emellett,

Alföld legtöbb artézi kútja

hogy

vizét nyeri,

az az

a alsó

homok, amelybl pleisztocén

az

(diluvíum)

vagy már a pliocénkorú

mén

a

közelíti.

valami

levantei emelet i-étege, az Alföld perenem kerül st rigylátszík, hogy azt nagyon meg sem Mindenekeltt konstatálnunk lehet, hogy ez a homok nem

felszínre

nagy állóvízben,

;

hanem gyors áramlású folyómedrekben vagy

ALFÖLDÜNK ARTÉZI sikértavi deltákon rakodhatott le

kavicsból

áll,

az pedig

;

állandóan

131

KÚT.JAI.

mert hiszen

tiszta

elég gyors

mozgású

éles

homokból

és

folyóvíz üledéke.

Alföldi artézi vizeink eredetére nézve az elszivárgást elmélet teljes

biztossággal

nem

fogadható

el.

vastagon nyugszik vizet át

felett

homok

Azért sem, mert a levantei éles

nem ereszt

agyag.

Lehetetlenség egyedül a hidrosztatikus nyomásnak tulajdonítani

viznek felhajtását a

nem

színére

levantei

víz felhajtására,

J().

ábra.

a

fel-

emelkednek.

De még abban ert a

amelyek sehol az Alföld

i-étegekböl,

Axté/A

esetben sem nyeinénk elegend potenciális hogyha ezek a levantei rétegek az Alföld szélén

az

kútfúrás a

Deliblátí

kincstári birtokon.

Összeköttetésben

homoksivatagou, a Kosiaiia-uevü

Pazar István

fölvétele.

volnának a mai patak- és folyómedrek kavicsával és

homokjával. Az Alföld

peremén a völgyek sziklafeneke 120 m-nél alig van valahol magasabban. Az Alföld közepén lO 200 km távolságban peremétl 90 m tengerszin feletti magasságban 10 12 m-re a talaj felszíne fölé emelked artézi kútjaink vannak. Ilyen távolságra a 20 m

— —

magassági különbség hidrosztatikus nyomása a keztében régen elvesztette volna felhajtó

talaj báni

súrlódás követ-

erejét.

Az alföldi artézi víz felszállását ezért nem pusztán a hidrosztatikus nyomásnak, hanem más erknek kell tulajdonítanunk. Ilyenek lehetnek a víztartó rétegre ránehezed fels földtömegek súlya, a földigázok feszítereje és az alulról való felmelegedéssel járó kitei-jedés, amely az artézi kútban magasabbra emeli a vizet a befolyás színénél. Az utóbbi tényez,

amelynek energiáját

dr.

Pálfy

Mór

eszméje

alapján 9*

néhai

K

I3á

LÓCZY LAJOS.

is i^íazolta, még a földnyomás és valószinbbnek látszik elttem. Az Alföld nagy hmennyiséget rejt magában és altalaja melegebb,

Kalecsinszky Sándok kísérletileg

(Ír.

gázfelhajtás elméleténél is

mint egyebütt Közép-Európában. Mert míg másutt általában geotermikus gradiens, az ség felé

1

C° fokkal Ki kút

artézi

ligeti

—

2i'

artézi fúrások adta

m-nyi közökben

1^0

— 33 m

hemelkedés

történik.

A

a

a mély-

budapesti város-

m-es gradiense pedig a hmérsékletnek növekecsaknem a vulkánok régióihoz hasonlítja.

l:2-()

dését Budapest alatt

í27.

alföldi

mköd

Hortobágyon, Balmazújváros határában, Semset Andoe dr. Kalamaznik Nándoe. Fénj-képezte Timkó Imre lÜlO július havában.

ábra. Artézi kútfúrás a

birtokán. Fúrta

Mi

ennek a rendesnél nagyobb gradiensnek fizikai oka? Organikus testek bomlásának oxidációs melegleadása-e, nagyobb mélységlehet

bl

felemelked plutónikus vagy juvenilis meleg vizek szétterjedése, avagy csak a nálunk melegebb, mélyebb altalaj felmelegít hatása? Talán

még

a

radioaktivitás

kalorikus

befolyását

sem szabad figyelmen

Idvül

hagyni.

Hazai

artézi kútjaink kétségkívül

hanem háromfélék 1.

nem

egy

Rögösen összetöredezett hegységeinkben

hfokú ásványos megnyitva

(á:2.

kategóriába tartoznak,

:

ábra).

vizek fakadnak

és

azok peremén

magas

és több artézi kúttal

Budapest és Esztergom

forrásai

és

artézi

vannak kútjai

ALFÖLDÜNK ARTÉZI KÚTJAI. It'galább 100,000

m^

vizet szállítanak

133

24 óráukint a felszínre a dolomit-

ból. Mélyen leér repedések adják ezt a vizet, amelyeket bízvást juveniI iseknek mondhahmk, akár nagy mélységbl, felszálló plutonikus vizek keveredtek el bennük az elszivárgó csapadékhányaddal, akár a Föld belsejének geotermikus vonalai közelítik meg magas értékekkel a felszínt és hevítik fel abnormisra a talajban kering vizeket. Ezek a p 1 u t o-

nikus

\ a gy jiivenilis artézi vizek. A második csoportba tartoznak azok amelyek thalasszikus miocén rétegekbl nyerik pest balparti kisebb mélység artézi kutak Kbányán 2.

dázzák ezeket.

(20.

ábra).

Ezeket

az

artézi

és

normálisaknak,

kutak,

A Buda-

vizüket.

Rákoson

pél-

hidroszta-

tikus-oknak nevezhetjük. 3.

A harmadik csoportot

amelyeknek víztartó

alkotják az

alföldi

rétegei kimutathatólag a felszínre

artézi kutak,

nem emelkednek

amelyek vízkifolyásának megértésében a hidrosztatikai törvények ben(21. ábra.) Ezeket egyelre problematikusoknak vagy pneumatikus oknak nevezhetjük. Földnyomás, terés

nünket cserben hagynak.

mikus eredet fajsúlyváltoztatás, gáznyomás és radioaktivus felmelegedés okozhatja bennük a víz felszállását. A lehetséges okok tüzetes vizsgálata tudományos kötelességünk és a sikeres tanulmányozástól nagyjelentség eredményeket várhatunk. Szükséges a széleskör tanulmányozás azért is, mert az nemcsak hazánk altalajának természetét világítandja meg, hanem a gyakorlati életnek és a közérdeknek is nagy szolgálatokat fog tenni. Nagy nemzetgazdasági kincs van Alföldünk mélységeiben a bséges vízben felhalmozva amely eddig még csak csekély 300 400 m átlagos mélységekbl ömlik a felszínre, ennek nagy része is használatlanul elfolyik. Bízvást remélhetjük, hogy nagyobb mélységekben

—

:

még gazdagabban van kívül egyebet

is

kszéntelepeket

a víz

várhatunk is

megüt a

raktározva. az

Alföldön.

fúró.

A mélyebb fúrásoktól a vízen Nem lehetetlenség, hogy még

Gondosan

kell

ezért figyelemmel kisér-

nünk az ezutáni fúiások felhozott földpróbáit. Azok az intézkedések, amelyeket a kormány a mostani értekezlet tanácsadása alapján a meglev törvények keretén belül is remélhetleg el fog rendelni, hivatva lesznek az artézi kutakban rejl nemzetgazdasági kincseket az eddiginél

jobban értékesíteni.

III.

Az

ma

Javaslatok a vízpazarlás ineíjgátlására.

érintett sokféle tekintetekbl

azonban

alig

hiszem, hogy

már

határozatokat lehetne formulázni az artézi kutak ügyében. Azt gon-

dolom, legjobb lesz a különböz

diszciplínák

az általános megbeszélés közben hallottak

képviselit felhívni, hogy

alapján

óhajtásaikat

külön-

134

Dl

LÓCZY LAJOS

külön szövegezzék és jelentéseiket azután

szkebb

egj'

gezze és terjessze a földmivelésügji miniszter a jelentésekre

kívánnék gyakorolni,

hatást

elé.

bizottság össze-

Anélkül, hogy ezekre

néhány pontban

ide ikta-

tom, hogy én miket tartok szükségesnek az artézi kutak ellenrzésében. 1.

tal a

Mindenekeltt

meglev

mennyiség,

állítsa össze a

m.

kir.

kultúrmérnöki

artézi kutak jegyzékét.

hmérséklet

vizkihasználás

jelenlegi

a

és

h

i

v a-

Helyzet, mélység, víza jegy-

kisérje

zéket. 2. Kapcsolatban a hidrográfiai s talaj béli meteorológiai följegyzésekkel az artézi kutak vízbsége és hmérséklete is megállapítandó idközökben vizsgáltassék.

A

vízmesterek feladata volna ezt rendszeresen végezni.

3.

Az artézi kutak vize elemeztessék meg

és

pedig

ugyanabban az állami kémiai laboratóriumban. línnek a laboratóriumnak a feladathoz különösen jól kell fölszerelve lennie. A kémiai vizsgálat legalább a lényeges alkatrészekre és gázokra nézve idnkint megismételtessék. 4.

Az

u

e z

hez kötve. A

t

á u

i

ar

t

é z

i

kú

t f

ú

r

á

s

o k

1

e

gy en

e

k eng

e

tervek elzetes bemiitatása után a fúrás menete

d é

1

is

fel-

y-

A víznek hivatalos intézetben való teljes megelemezkötelez legyen, üdvös volna szabályozni a fúrást hogy avatatlan kontárok a fúrástól eltilthatok legyenek.

ügyelet alatt álljon. tetése mindenesetre

abban

is,

5.

Legyen

az artézi kutaknak felszerelése olyan,

hogy a felesle-

ges víznek felhasználatlan lefolyása meggátoltassák és addig valamely helységben

az ott

már meglev

artézi

kút

új fel

artézi

nem

kút

ne

engedélyeztessék,

használt vizet

is

ad.

amíg

;

AZ ARTÉZI KUTAK T('tRZSK(')NYVEZESE. Lóczr Lajos igazgató úr föntebb ismertetett tauulmiinyát a m. kir. földmívelésügyi minisztériumban a múlt óv végón tartott értekezleten adta el. Ennek az értekezletnek tárgj'a az volt, liogy hazánk artézi kútjaiuak törzskönyvezése ügyében bizonyos megállapodásokhoz jusson. Az értekezleten BarTÓKY József vettek

részt

dr.

államtitkár úr elnöklete alatt hazánk legkiválóbb szakemberei

különböz irányú

s

világítottak meg.

A

felszólalásaikkal

rendkívül érdekes és tanulságos

valóban

fontos kérdéseket

vitatkozást a következk-

ben ismertetjük.

Jegyzkönyv az 1911. évi december hó 20. napján Budapesteuaföl dm ív élés ügy im. kir. minisztériumban az artézi kutak törzskönyvezése tárgyában tartott értekezletrl. Jelen voltak:

Bartóky József államtitkár, mint az értekezlet

dr.

Lóczy Lajos, egyet. nyr. tanár, a m. kir. Földtani Intézet igazdr. Szontagh Tamás, kir. tanácsos, a m. gatója, mint az értekezlet eladója kir. Földtani Intézet aligazgatója; Halaváts Gyula, föbáuyatanácsos. fgeológus elnöke

;

dr.

;

:

dr.

báró Eötvös Lóránd,

ügyminiszteri tanácsos

;

b.

v.

dr.

t.

egyet.

t.,

nyr.

tanár

;

Farkass Kálmán,

Frank Ödön, közegészségügyi ffelügyel

bel-

Kájlinger

;

Mihály, udvari tanácsos, a Magyar Mérnök- és Epitészegylet elnöke Zsigmondt Béla, mérnök dr. Eóna Zsigmond, kir. tanácsos, a m. kir. orsz. meteorológiai ;

;

és

földmágnességi intézet

aligazgatója

Urbán Béla, m.

;

kir.

föbáuyabiztos

Zoltán, egyet. rk. tanár, az orsz. Balueologiai Egyesület ftitkára

dr. Vámossy Uelhoffer Henrik, forrásteclmikus

dr.

;

Cholnoky Jen,

egyet. ny.

r.

;

tanár, a

Magyar Földrajzi Társaság alelnöke dr. Atijeszky Aladár, állatorvosi fiskolai Kvassay Jen, föld mi velés ügyi miniszteri tanácsos, az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetje Lisznyai Damó Tihamér, földmívelésügyi miniszteri tanácsos dr. Rakovszky György, földmívelésügyi miniszteri tanácsos dr. Taht ;

tanár

:

;

;

;

Jakab, földmívelésügyi miniszteri

o. -tanácsos

;

dr.

Mattyasovszky Miklós, egyet,

m. -tanár, földmívelésügyi miniszteri o. -tanácsos; dr. Zolnay Ödön, földmívelésügyi miniszteri segédfogalmazó, mint az értekezlet jegyzje. Üdvözlöm a megjelenteket s van Bartóky József államtitkár, elnök szerencsém megnyitni az értekezletet, amelynek tárgyát, minthogy az a meghívókban közöltetett, fölösleges ismertetnem. Felkérem Lóczy tanár urat, hogy :

szíveskedjék megtartani eladását.

Lóczy Lajos dr. eladja a föntebb közölt tanulmányt. Bartóky József államtitkár, elnök Köszönetet mondunk Lóczy Lajos dr. méltóságának e tartalmas eladásáért és kérném az értekezletet, hogy méltósága által ajánlott mód szerint írásban, vagy pedig felszólalásokban :

úr az

méltóztassék vélemóuyöket nyilvánítani.

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNTYEZÉSE.

136

KvASSAT Jen miniszteri tanácsos hogy itt két dolog van. Az egj'ik

fel,

:

En

az,

a kérdést azon szempontból vetem hogy jelenleg a törvényhozás eltt

fekszik egy törvényjavaslat, a vizjogi'ól szóló 1885. évi XXIII.

sérl és módosításáról.

Ez a törvényjavaslat úgy van

t.-c.

Ház

kiegészíté-

hogy ez. ennek következtében nemcsak valószín, hanem kívánatos is, egyéb pontjaira való tekintettel, hogy törvényerre emelkedjék. Azon tanulmány és azon szempontok, melyeket az

már

a

napokban

eladó úr

felvetett,

hanem

tem,

napirendrl

En

csak és

bizottsági

e

az

tárgyalás

alá

törvényjavaslatban esetben,

ha

is

kerül

a

eltt,

és

már nem érvényesülhetnének

ezt a törvényjavaslatot

emiatt

szerin-

levennék a

azután mikor e tanulmányok megtörténtek, újabban tárgyalnék.

eladó úr eladott, azt vettem ki, hogy tulajdonképpen a mi törvényjavaslatunk, mely a Ház eltt fekszik, tökéletesen fedi azt a kívánságot, amelyet az eladó úr eladott. Ami továbbmenöleg szükségeltetik, azt a törvényjavaslat, de maga a törvény sem kontemplálhatja magában a törvényben, annak a törvény végrehajtó rendeletébe keU, hogy lielye legj'en. mert a törvény csak azt mondja ki. hogy artézi kúttal a vizet felszínre hozni csak elzetes hatósági engedély alajiján szabad. Ezáltal az elv ki van mondva. Biztosítva van, hogy a hatósági engedélyezés alkalmával úgy a vizek különabból, amit az

böz sanak

természete, mint azok a geológiai és

s

mechanikai berendezések megvitattas-

módosíttassanak, hogy ezeknek a nagj'értékíí

vizeknek

felhasználása

ne pocsékoltassék, más részrl pedig hogy a meglev vizeknek használata meg ne csökkentessék. Es épen ezért 3 §-ban van az egész artézi víz kérdése tárgyalva, amelynek alapján nemcsak a jövre vonatkozólag történt intézkedés, de, ami a törvényhozás eltt nem szokott sohasem szimpatikus lenni, visszael

menleg

is történik intézkedés, amennyiben a 3. §-ban ki van mondva az. hogy nemcsak az ezentúl létesül munkálatoknál kell az engedélyezésnél az említett szempontokra tekintettel lenni, hanem a már meglev kutaknál is a törvény módot ad a hatóságoknak, hogy azokat szabályozza. Tehát ami bennünket elssorban illet és amirl már ma kellene határozni az, hogy ez intézkedések, melyek a törvényjavaslatban foglaltatnak, megfelelnek-e annak a fel-

az eladó úr eladott és amennyiben az értekezlet ezt hogy ezek a szempontok érvényesültek-e, mert a másik része a kérdésnek, hogy az engedélyezésnél micsoda szempontok legyenek a különböz vizeknél foganatosítva, ennek megállapítása annak az eljárásnak

fogásnak,

amelyet

magáévá

teszi,

folyamata után fog azután létesülhetni, melyet az eladó úr

itt

felliozott.

Arra

már törvényerre emelkedliessék elbl> mondani, hogy a maga részérl megnyugvással

való tekintettel, hogy a törvényjavaslat is,

az értekezletnek ki kellene

fogadja a törvényjava.slat intézkedéseit, igen vagy nem.

Dr. SzoNTAGH Tamás Mi geológiai szempontból beleegyezhetünk abba, hogy a törvényjavaslatnak törvénnyé való megvalósítása meg ne akadályoztassák. En is azt hiszem, hogy az utasítás keretében kellene és lehetne érvényesíteni az eladó úr által emiitett fontos és életbevágó dolgokat. Emiatt kár volna a fontos törvényjavaslatnak törvényerre való emelkedését meg:

akadályozni.

Báró Eötvös Lóránd

:

.\zt

a

kitüntetést,

hogy

ide méltóztattak

meg-

AZ ARTÉZI KUTAK TuKZSKÖNVVKZESE.

137

anuak köszönhetem, hogy a legesaktabb tudoiuányuak. a lizikának liltom, hogy itt egész sora a kérdéseknek áll elttünk, még nagyon a tisztázásra várnak és ebbl a szempontból igeu

hívni, taláu

vagyok képviselje. Azt

melyek

helyesnek

találom

azt

a

zésének

föltételeit.

Részletesebb

ix. ábra. Artézi kútfúrás a

mely mintegy a xárakozás

törvénj'j avaslatot,

pontjára helyezkedve, csak általánosságban

szabja

megállapítások

meg

csak

a

állás-

fúrások engedélye-

akkor lesznek

lehetsé-

Hortobágyon, Balmazújxáros határában, Semsey Andor

dr.

birtokán. Fúrta Kalamaznik Nándor. Fényképezte Timkó Imre 1910 július havában.

gések.

ha a kérdések tisztázásához

tásokra van

még

szükságiink

s

nekre vonatkozó kívánságainkat

Az én kutatásaim

pontján

egy

sajátos, az

érdekében, igazán

hanem amennyiben vetlenül nem a víz

ma is

közelebb jutottunk. itt

alkalom kínálkozik

mélyfúrásnak

arra,

kutatá-

hogy az

ilye-

kifejezzük.

Alföldön kormányunk

különösen

Tudományos

bkez

támogatásával folytatott

kívánatosnak

tartom

eszközlését,

nemcsak

az

Alföld

500—600

valamely méterig.

akár 2000 méterig. Egy ilyen fúrásnak célja köznyerése volna azon az egy helyen, hanem inkább azon lehet,

AZ ARTKZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

138

viszonyoknak

felderítése,

amelyek

elüfordulásáni

víz

a

koznak. Lóczv eladó úr világosan elénk teleit,

Bizonyos azonban, hoyy sziklás fenekével.

.\z

általánosságban vonat-

elfordulásának

a víz

a felülrl leszivárgó

összefüggésben

alulról elzáró rétegek fekvése szoros

medencének

állította

én vizsgálataim

felté-

vagy az azt

vizet felfogó,

van magának az

alföldi

leginkább ennek felismeré-

sére vonatkoznak.

Egy

pélcbhal világosíthatom

dolgot.

fel a

A

mnlt nyár folyamán kutatásaimat a földrengés által különösen érdekessé vált Kecskemét vidékére irányítottam. Valóban érdekes területre léptem.

Kecskeméttl nyugatra nagy mélyedés dés szegélyezve van nyugaton L a o s m j

egyháza

széles alapon

felé egy

nagyobb platószer emelkedéssel,

•egy

sánccal.

A

emelked

délen

nehézségi megfigyelésekkel

kétségtelenül kimutatták

ezenkívül azt

fekszik, i

egy

z s e

mélyeKerek-

e

és

heggyel,

keletrl

nyugatra

keleten

húzódó

együtt végzett mágneses megfigyelések is,

hogy

ez a nyugati

plató

mágneses

liatásví.

Most dolgozom

e

földalatti

jwódou

vidék térképén, mely annak

érdekes

részle-

tömegek viszonyos eloszlását illetleg biztos és részletes felvilágosításokhoz fogunk jutni. De hiányos még az így felismert alakulatok abszolút mélységének ismerete. Csak a tényleg elvégzett mélyfúrás adliatna errl pontosabb felvilágosítást. Azt hiszem, teit fogja eltüntetní.

Ily

az

itt

felhalmozott

érdemes volna ilyent végezni s nem kételkedem, hogy tudomiiuyimk ez úton való gyarapodása gyakorlati érdekeinknek is jelents elmozdítására szolgálna.

Halaváts Gyula: Anno 1892-ben történt. Békés vármegye egyik közgylésén azt a határozatot hozták írjanak föl a földmívelésügyi miniszter iirhoz, hogy azonképen, amint a folyóvizek szabályozását áUami úton végzik, ugyanígy az Alföld községeit különösen higiénikus szempontból ersen érdekl artézi kutakat a jövben az állam hozza létre. Az akkori földmívelésügyi miniszter Bethlen András gróf, mieltt határozott errl, leküldte a békésmegyei föliratot a m. kir. földtani intézetnek, amikor is engem, aki már akkor :

:

sokat foglalkoztam az Alföld artézi kútjaival, ért az a megtiszteltetés,

liogj*

az

ügyrl véleményt mondjak. Benyújtott véleményes jelentésemben mindenekhogy az állam a technikai kivitelt a kezébe vegye, meghogy ebben az esetben nem lij dologról van szó, melyet az államnak kellene meghonosítani, hanem olyanról, mely már régi és nagyon is elfajult s az kívánatos, hogy helyes mederbe visszatereltessék. És ez lenne az állam föladata. Azon oknál fogva ugyanis, hogy már akkor boldog-boldogtalan, teljesen kvalifikátlan emberek fúrtak jól-rosszul, minden rendszer nélkül artézi kutakat, nemcsak hogy mértéken ti'il megcsapolták az altalajban lév víztartóeltt elleneztem

azt,

okolva ezt azzal,

tat

s ezáltal

a

már létez kutak

vízszolgáltatási képességet veszélyeztetik, de a

nagyon pocsékolják s visszaélnek az áldással. Ennek következtében az én nézetem akkoriban az volt, hogy eltekintve az ügy technikai részétl, mely nem lehet az állam föladata -- az állam az artézi kutak elfajult ügyét terelje helyes medrébe azáltal, hogy törvényhozásilag mondja ki az artézi kútvizet

—

!

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÜNYVKZÉSE.

fúrásnak bizonyos kvalifikációlioz való kötöttségét,

engedelemhez való

kötését,

ezzel a víz pocskolását

meg

hogy ekkép a

másrészt pedig a fúrásnak

szertelen,

lehessen akadályozni.

139

tervuélküli

Nagy örömömre

furkálást s

bár csak húsz év múlva következett be, hogy a vízjogi törvénynek immár a törvényhozás elé terjesztett módosító novellája az artézi kútfúrást hatósági engedély-

ei!*,

ábra.

A

bajai artézi kút fiirása.

IsTV.ÍN

vezet gépészmérnök,

szolgál,

Az állami fúróberendezés elterében jelenleg a miskolci

vízmvek

áll

PazáR

igazgatója.

köti. De hibáztatom azt. hogy nincs benne a kvaliíikaeionális rendelkezés. Minden iparosnak többé-kevésbé kvalifikált embernek kell lenni, csak az artézi

liez

kútfúrás az a bitang foglalkozás, melybe mindenki belékontárkodhatik

A

földmívelésügyi miniszter iirhoz intézett véleményes jelentésemet

aztán kissé módosítva és illusztrálva a Magyar lönye

XXVin.

vízpocsékolást,

kötetében jelentettem

mely már

meg,

Mérnök-

különösen

az 1892. évben megvolt.

Mint

késbb

és Epítészegylet köz-

kiemelve azt az óriási

elriasztó példát

közöltem

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

140

a LóczY L.

egy

idsebb

m

többszörös

Fölhoztam

mély kút

vizet

az

elkészült

hogy az

igazolásául,

megcsapolása mennyire hat

algyi

az

eleinte 20,160 liter

méternyire tle a felsömajorban

annak

verseczit

említett

iirtól

víztartónak

kutakra.

artézi

115

fúrt

tauár

egyet,

ugyanazon

és

az

alsómajorban

esetet,

ahol

adott,

mikor pedig egy kilom mély kút, az

az

ugyancsak 115

els kút vízmennyisége egyszerre a felére apadt. Azóta ezirányú tapasztalataimat lényegesen öregbítettem és számos példát hozhatnék most föl, melyek azt bizonyítják, hogy mennyire visszaéltek az Alföldön az áldással azok, akik agyonfúrták az Alföldet. i\ía vannak már városaink, ahol 30 40 az artézi

—

kutak száma, pedig elég lenne, a lakosság vízszükségletét teljesen fedezné 4

—

5.

Ezeknek a révén töménytelen víz pocsékolódik el. mert nem is használhatják föl azt a nagy víztömeget, mely az artézi kutakból kiömlik, hanem elfolyatják a fúrásoknak, fölhozom közeli érbe. Hogy aztán mi az eredménye az ilyen Szentes példáját. Itt Zsiomondy Béla mérnök 1885-ben fúrta meg az els artézi kutat, mely egyike volt a legsikerültebbnek az Alföldön. A fúrólyuk 313 m mély s belle 354.,240 liter víz ömlött ki naponként. Ma alig ád számbavehetö

sr

vizet,

mert körülötte egy négyzetkilométeren hat magán

ai-tézi

kút van.

Még

egy példát szabad legyen elmondani. Budapest X. kerületében. Kbányán azon az aránylag rövid vonalon, melyet északon a M.4V-nak deltabeli fúrott kútja, délen pedig a keramikai gyár határol, ma már nem kevesebb mint 24 kúttal

van megcsapolva az altalajban lév víztartó, miáltal a megengedett mértéken túl van igénybe véve. Világosan bizonyítja az a tapasztalati tény, hogy e fúrott kutakban abban az arányban, amint számuk n'Jvekedik, a víztükre sülyedt. mélyebb helyre esett, ami különösen a régibb kutaknál tetemes. így a Polgári

serfz 1892-ben

készült

I.

a Eészvényserföz I-s, azaz

1

kútjában 17-30

1894-ben

2-00 m-t sülyedt stb.

jában lév víztartók vize

m-rl

37-00 m-re. vagyis 19-70 m-t

hidrosztatikai

kútjában

8-55

nyomásának

pontja 102 m-nyire

ma

4 m-rel mélyebbre sülyedt s hogy teszem föl a karczagi artézi kút, amely elkészültekor a méter magasságban bven adott vizet, most egy méterrel a volt a tenger

színe

felett,

:

m-rl, 20-55 m-re. Az 1892. évben kimutattam, hogy az Alföld altalakészült

ez elég

ok

felszín felett

arra.

egy

felszín alatt alig

liogy csepeg.

Bvizüek

amikor az Alföld

fölhívtam

melyet

még most

tekintetben hozzájárulok ahhoz.

kifejtett

A múlt

elhaló

szó

már nagyok

a 12-ik órában

Lóczy eladó úr

nem

kimeríthetlenek.

óva intettem az érdekelteket

s

artézi kútjainál a kalamitások

lyeztetve látjuk ket,

liozui,

víztartók, de

figyelmet,

a

szavam azonban a pusztában

a vízpocsékolástól,

indítványt,

lév

az Alföld altalajában

Arra már 20 év eltt

és

És most. ersen veszé-

volt.

és

örömmel üdvözlöm

is

a

hibáit, vétkeit

magam

azt az

részérl minden

már nem tudjuk

helyre-

de legalább a jövre nézve tán megmentjük az Alföld higiénikus viszo-

nyait oly igen

Még

elnyösen megváltoztatta

csak egyre szabad legyen

méltósága nagyon kívánatosnak csakis a

is

mondja,

tudományt

az

én

régi

artézi vizet.

Eötvös Lóránd báró nagyóhajomnak adott kifejezést akkor, amikor reflektálni.

hogy az Alföld valamelyik alkalmas pontján, teljesen minden gyakorlati iránytól eltekint fúrólyukat

szolgáló és

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

kellene bemélyeszteni

Az

tanulmányok

eddigi

mint a szabadkai

m

&)0

legalább 2500 m mélységre. hogy még a legmélyebb kútjaink is, a debreczeni 837 m mély fúrás csak az ú. u.

s

tárta

Ha

legfelsbb rétegeit.

—

szerintem

bizonyítják,

azt

levantei emelet üledékét

—

pedig

és

141

föl,

vagyis a terciérkorú

rétegcsoportnak csak

aztán ezeket az adatokat az Alföld közepe, teszem

föl

Békéscsaba tájára vonatkoztatjuk, akkor azt állithatjuk, hogy a valószínség bizonyos határai között az Alföld altalaját lüOU m mélységre már ismerjük. Kívánatos pedig nagyobb

lév

mélységre

Ep

is

megismerni

magam

pedig a levantei emelet

és

örömmel üdvözlöm az elbb megvalósulna. Kájlinoer Mihály Az igen tisztelt eladó úr tulajdonkép három irányban vetett fel kérdést. Az els kérdés akadémikus jeUegíí. Azután pedig a

alatt

rétegeket

is.

a

azért

részérl

eszmét, mely bárcsak minél :

gyakorlatba átmenöleg azt a kérdést

hogy a vizeket védjük a vizek védelmének szempontjából ideje annak,

illeti,

arra

nem

(inegativ

artézi

Ami

kielégít-e.

reflektálok, csak röviden jelzem,

sem tekinthetk megállapodottaknak.

ról

hogy valójában itt volna-e az hogy a törvényjavaslati tervezet

fejtegette,

és végre

kút»

és

Attól

hogy (ímegszünik

az akadémikus eladást hogy hypothezisei még távol-

a

artézi

kijelentéstl kezdve, hogy kútnak lenni, amikor a víz

lemegy a felszín alá» egész végig hangoztathatók jogosultan ellentétes vélemények. A magam tapasztalatai révén én is egészen más konzekvenciákra jutottam. A magam részérl teljesen hozzájárulok azonban mindahhoz, ami

jövt

tanulmányról felhozatott, akár mily irányban fognak azok mert azok csak hasznára fognak válni a magyar tudásnak és a magyar gyakorlatnak. Hogy ezek az akadémikus dolgok a további kérdést

itt

a

iUetö

eredményt

nem

adni,

molesztálják, az tiszta dolog, mert bármiként

származzanak is a vizek. hogy az a médium, mely a vizet vezeti, a többé-kevésbbé finom szemcséjíí réteg és tiszta dolog az is, hogy ez a vezetréteg bizonyos maximumnál többet vezetni nem képes. Ennélfogva mindig be fog következaz

az egy evidens,

hetni

nem

oly

állapot,

amidn

ily

vezetréteget túl igénybe

véve,

azontúl

már

képes többletet szolgáltatni. Ebben úgy hiszem mindannyian egyetértünk.

kezddik

kérdés. Tény tehát, hogy akármilyen mélységben annak bizonyos maximuma állhat csak rendelkezésre épp úgy, mint egy vízvezetéki cs, mely nem vezethet végtelenig vízmennyiséget. A tapasztalat azt mutatja, hogy ma már az alföldi artézi vizeknek igénybevétele sok helyen közel érte azon határt, melyen belül az eddig felfedezett artézi rétegek vizet vezetni képesek. Mutatják ezt a Halaváts tanácsos úr által ismertetett jelenségek. Ezt találjuk a fels vizekben is. Tulajdonképen azt szeretném és az lett volna jó az országra, ha egyáltalában felszálló vizet nem találunk, mert akkor nem lett volna pocsékolás és akkor az egészséges jó Itt

legyen a

vizek

a gyakorlati

víz,

maximumát

fordíthattuk volna haszonra.

Ha

a

kiöml

vizek

apadnak,

mikor a szomszédban kutak épülnek, az nem jelenti azt, hogy ott baj van. hanem azt, hogy az a víz, amit eddig elpazaroltak, az most megoszlik a többi közt. Abban van a baj, hogy folytonosan mélyebb és mélyebb nívóra száll a víz, mert a szivattyúzást bizonyos mélységen túl csak igen nehezen vihetjük keresztül a gyakorlatban. Micsoda

drágaság és úgyszólván lehetetlen állapotok

142

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

állnak el, ha a szivattyúaknát

le

kell vinni csak

szükség van. hogy a vizek tekinteíébeu

intézkedés

30 méterig is? Arra

Ha

történjék.

tehát

tekintjük

a

melyek a vizet adják, azt találjuk, hogy az egyik helyen több vizet adnak, mint a másik helyen. Ismerünk igen bö vizeket, pl. a szegedieket. Tehát oly valami határt felállítani, hogy az egyik kút a másik kúttól például 300 m-re legyen, nem volna helyes, mert itt mindig a rétegegyednek és a víz hozamának megfelelen kell intézkedni és a kutak számát élihez arányítani. Ha a törvényjavaslat errl csak általánosságban intézkedik, azt helyesnek tartom. A törvényjavaslatot nem ismerem, s így rendelkezéseihez hozzá,

rétegeket,

nem

szólliatok.

Dr. SzoNTAGH Tamás

Az

bányatörvény azon

§-a, hogy minden gázt keU a bányakapitányság további intézkedésig, sok bajt fog okozni, mert gyakran fog az elfordulni, hogy a fúrás megszakításával nagy technikai zavar is áll majd be. A vizre való fúi'á-

adó

fúrást

be

is

kell

:

új

jelenteni

várni

és

soknál az elii-t gázbejelentést és elintézést valamiképeu teni és egyszersíteni,

máskülönben

meg

ez igen kellemetlen és

kellene

könnyí-

veszedelmes

lehet

a fúrások eredményes keresztülvitelére.

Evenkint bizonyára száznál több kutat fúrnak. Majdnem mindegyikben Ha ezeket a m. k. bányakapitányságoknál mind be kell jelen-

mutatkozik gáz. teni,

úgy valószín, hogy azok

belül elvégezni.

A

nem

lesznek képesek a vizsgálatokat rövid

fúrásoknak liosszabb ideig

kell

majd szünetelni

idn

és beállhat

nak olyan nagy bajok, melyek folytonos perelés tárgyát fogják képezni. Farkass Kálmán: Az eddig felszólaló tag urak arra vetették a fsúlyt, hogy az országban az artézi kutak fúrása túltengett. És úgy tüntették fel a mintlia

dolgot,

országunk

az

artézi

kútfúrás

terén

amennyi szükséges, st már a káros mennyiséget szempontból

mint

Erre nézve én fleg ellenkez álláspontot elfog-

kénytelen vagyok hogy a fúrások száma az országban nemcsak hogy nem hanem talán nagyon is kevés. A fúrások eloszlása az ország területén igaz,

közegészségügyi lalni.

többet tett volna,

is elérte.

Azt állítom,

túlsók,

hogy nem egyenletes, de azok számát az egész ország területére nézve csekélynek tartom. Tudjuk azt, hogy egész országi-észek vannak, ahol a vízellátás viszonyai ma még siralmas állapotban vannak. Egész vármegyék vannak, ahol vajmi kevés történt. Hogy az országban van háromezer fúrás, korántsem jelenti, hogy megtettük a fúrás terén, amit lehet. Hanem jelenti, hogy ha az országban a lakosság száma 18 miUíó, akkor 3 millióra tehet azon lakók száma, akik vízvezeték vagy artézi kutak segélyével a higiénia mai állásához képest megfelel vízzel vannak ellátva. Tehát ^ 6 rész még szkölködik abban és ne mondjuk, hogy túl lttünk a célon. Itt csak az a baj, hogy az artézi kútfúrások elosztása nem egyenletes. És oly vidéken, ahol a fúrás csekély mélység és nagy mennyiség vizet lehet produkálni, a fúrás túltengett. De más vidéken a fúrások száma igen csekély, mert ott csak nagyobb mélység fúrásokkal lehet eredményt elérni. Hogy bizonyos vidéken a fúrások mennyisége túltengett, az magától fogja magát szabályozni, mert amint a felszök vizadás megcsökken,

hogy

meg

fog csökkeni a fúráskedv

a fúrások mérsékeltessenek

;

is.

Nem

helytelenítem azt a törekvést,

csak az ellen szólalok

fel,

liogy ne áltassuk

AZ ARTÉZI KUTAK TOKZSKONYVEZESE.

magunkat kellene.

a

azzal

a

vízszolgáltatás

hogy a fúrások terén már töhbet tettünk, mint eszközt fel kellene liasználnunk, hogy ahol

hittel,

Ellenkezleg

Minden

!

szükséges

a

14:í

mértéket

nem

el

érte,

ott

a

fúrást

el-

mozdítsuk.

Halaváts Gyula Fakkass miniszteri tanácsos úrnak ehnoudott szavaira reflektálni, amennyiben mindenekeltt bizonyos tévedés van ebben a javaslatában, melyhez liozzájárulok. dologban. Lóczy tanár úr ugyanis az :

akarok

nem

az egész országnak

területét

vette

30. ábra.

A

hanem

tekintetbe,

Az Alföldön pedig, hogy tényleg visszaéltek

csakis az Alföldet.

ezzel az áldással,

az oly tény.

szekszárdi fúrásból az artézi-víz megindul.

Pazar István

ma nem

fölvétele.

Mert hogy minek

Hódmezvásárhelyen melynek 26 kútja van Ép és Torontálmegye egyes községeiben pl. Ziehyfalván, ahol 20 kút van, mikor elég lenne annak a 4000 lakosságú községnek két artézi kút. Oelhofer Henrik Mint a Balneológiai Egyesület kiküldöttje nagyon természetes, hogy nem szólhatok hozzá a felvetett fontos kérdésekhez másszempontból, mint amennyiben azok az ásványvíz forrásokat érintik. És e tekintetben a következket vagyok bátor felhozni. Ha a fúrások által elidézett vízpazarmelyet elvitatni

32

kút,

nem

értem.

lehet.

Az már

túlzás.

kell

így Szegeden,

:

lás következtében ásványvízforrásoknak a léte veszélyeztetve volna,

hozzájárulok,

st nagyon

fontosnak tartom,

elvezetések szabályozás alá essenek. Mert az

hogy ezek a fúrások,

nem

irreleváns,

ha

mindenesetre ezek a vízpéldául egy

AZ ARTÉZI KUTAK TÖHZSKÖNYVEZÉSE.

144

vidéknek ivóvízre van szüksége,

hogy

hogj' olt fúrásokat

engedélyezzenek

veszélyeztetnék

esetleg

egy

anélkül,

kötve, ha e fúrások

ez az engedélyezés bizonyos szabályokhoz ne legyen

nagyon értékes ásványvíz vagy fürdtelep rendel-

kezésére álló vízmennyiségét.

Béla Engedjék meg, hogy én is hozzászóljak a kérdéshez abban a tekintetben, mint dr. Szontagh úr már említést tett arról, liogy gáz föllépése esetén köteles a fúrást végeztet 15 napig beszüntetni a fúrást, azaz mindaddig, míg a hatóság kiszáll és a szükséges intézkedést megZsiGJiosDY

:

és pedig

Tényleg úgy áU a dolog, liogy így teljesen tönkre lehet tenni minden mert elégséges, ha egy-két napig a csövet nem mozgatjuk. A cs megszorul annyira, hogy azt többé se le. se felfelé mozdítani nem lehet. Ilyen tette.

fúrást,

nagyobb mélységbe építve, ezrekbe kerül. A további kárt hogy egy nagyobb fúrás egész személyzetének vesztegelni kell. A 16 napi határid elhibázott. A hatóság érdeke, hogy meggyzdést szerezzen arról, hogy vannak-e gázok vagy nem. Sürgönyi jelentésre az ország bármilyen pontjára 24 óra alatt ki lehet szállni, legfeljebb 48 óra alatt Hosszabb idre nem lehet a határidt megállapítani. Ez oly megsértése volna az egyéni érdekeknek, hogy hosszabb határidt elírni nem lehet. Dr. Vámossy Zolták Bocsánatot kérek, hogy mint nem szakért felszólalok, de kötelességemet úgy fogom fel, hogy mindenkinek eszméjét szabadon kell nyilvánítani. Én a törvényjavaslat intézkedéseit csak a jövre nézve szolgálónak tartom és a felszólalásokból sem hallottam olyat, ami a jelenleg fennálló artézi kutakra vonatkoztatható volna. Kérdem, hogy nem lehetne-e nekünk

csrakat

beépítése,

az okozza,

:

meglev

vízpazarlást a betonozás mai teelmikája szerint megakadályozni"? mert 2000 m-nyire betonozni nem lehet. Nem lehet-e csappal elzárni, hogy a felesleges víz a patakba ne folyjon ? Nem lehet-e kötelezni a fúrókat arra, hogy a felesleges vizet visszavezessék a talajba, úgy hogy ez idvel a maga helyét ismét elfoglalja ? Dr, Frank Ödön A belügyminisztérium szempontjából, melyet Fabkass tanácsos i'irral együtt képviselek, nagy örömmel hallottam, hogy Magyarország •a

Aligha,

:

altalajában

rejl

víznek

és a

víz

védelmének oly kiváló tudású szószólója

van. mint LóezY egyetemi tanár úr és hogy e kérdéshez oly kiváló illetékesség férfiak

szólottak

tartva

magamat, a

amit az 1885.

évi

hozzá.

ma

XXm.

Azt

gondolom,

eladottak csak t.-c.

revíziója

hogy a újabb

kérdés adatot

gyakorlati szolgáltatnak

részéhez

ahhoz,

céljából elkészült tervezet megbeszé-

lése alkalmával már hallottunk. Csakugyan indokolva van, hogy azt a vizet, amely Magyarország altalajában van, ami tehát a mi jólétünk egyik nagyhecsíí feltétele, megvédelmezzük. Azt gondolom, hogy az a tervezet, amely

az

XXIir.

t.-c. revíziójára készült, a legfontosabb szempontokat mert gondoskodik a vízmennyiség védelmérl, a vízpazarlás megszüntetésérl, a vízvezetékek, kútfk, kutak, fon-ások szennyezésének megóvásáról, nevezetesen pedig arról, hogy a fúrást liatósági engedelemhez köti. Engedjék meg, hogy épen ama kormányzati ág szempontjából, melynek képviseletében itt vagyok, kijelentsem, hogy csatlakozom ahhoz, amit Kvassay miniszteri tanácsos úr kifejezésre juttatott, hogy ama becses eladás és szintén becses

1885.

kellen

évi

érvényesíti,

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

hozzászólások, amelyek

ama

elhangzottiik,

itt

Ház

novelláris javaslat a

nem

145

lehetnek akadályai annak, hogy

asztalára törvényhozási elintézésre kerüljön.

után méltóztassék megengedni, hogy egy-két

megjegyzéssel

Ezek

hozzászólhassak a

tisztelt, tudós eladó úr által kitzött szemnemkülönben a késbb liozzászólók által kifejezésre jutott eszmék a dolog tudományos és gyakorlati érdekének szempontjából megvalósulnának. Itt

kérdéshez. Örülnék, ha a mélyen

pontok,

egy dologra nézve kívánnék kissé részletesen nyilatkozni. T.

különben szintén

iir ii

t.

i.

amit az eladó

arról,

i.

kutak vize chemiai

mélyfuratú

alkotásának

fontosnak

kiemelt,

Nagyon nemcsak tudo-

kérdéséhez.

találom

mányos, de egyúttal gyakorlati, nevezetesen egészségügyi szempontból.

hogy a vizeket bizonyos állandóságmeghatározott

bizonyos

gal,

érdekes eset

idö-

Egy nagyon

szakonkint vizsgálják. kapcsán,

t.

i.

Hajdu-

nádudvaron fúrt kúttal kapcsolatban felmerült nálunk is az a kérdés, hogy vájjon az artézi kutak vizének chemiai alkotása változik-e az idk folytán. A község ott 325 m

—

mélység

kút

artézi

— nem

szó

felhasználni,

vizét

ártalmasnak

is

volt a víz. volt.

kút

azért,

mert

Chemiai alkotása tényleg hogy inkább közeledett

Nekem

artézi kút

volt

kellemetlen szagú

bizonyos minerális víz hez.

e

egészségre

az

mondotta

kellemetlen íz,

olyan

vizérl

hajlandó

volt

is

volt

összetételé-

alkalmam sok

ebbl

kifolyólag

gyezni,

hogy az

31. ábra.

Artézi kútfúrás Nyitrán, a m. k.

és épen

közegészségügyi mérnöki

kívánom megje-

rójával.

vizsgálni

vizét

osztály kézi fú-

artézi kutak vízében

nekem volt alkalmam vizsmennyisége azonban jelentékeny. Azért

a mész mennyisége, legalább azokban, melyeket gálni,

aránylag csekély,

emelem

ezt

ki,

az

alkalíák

hogy tisztázzam egy-két szóval az artézi kutak körül azt a még szakkörökben is kísért, amikor az artézi kutak

sajátságos zavart, amely vizét higiéniai

szempontból apprecíální

kell.

Vannak bizonyos

amelyeket a gyakorlati higiéné különös figyelemben alkotórészeket,

vizsgálja

az

úgynevezett

organikus

alkotórészek,

részesít. Vizsgálja

anyagokat,

a

a.

szilárd

chlort.

az

amoniákat, salétromos savat, meszet, kénsavat, vasat. Ha valamely vízben úgynevezett organikus anyagot, ammoniákot. salétromos savat talált, akkor ezután

akárhány esetben nem tördik azzal, hogy az min eredet víz, hanem egyszeren egészségtelennek mondja. Es az artézi kutak vizének vizsgálatában az Földtani Küzlümj. XLII. köt.

191'2

10

146

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

eminens mértékben találjuk meg, de ebben a mégis mindig azon az állásponton voltara, hogy itt a víz eredetét kell tekintetbe venni és mindig úgy biniltuk el, ha mi hozzánk került a kérdés. Erdekei azonban itt, ahol annyira gyakorlati szempontok szerint kell oiulitett alkotó részek reakcióját

dologban

még

hogy vájjon az artézi kutak vize idk folytán váljeles tagja. Halaváts Gyula úr úgy emlékszem, hogy e kérdésben hozzáfordultam, mint kiváló szakemberhez úgy nyilatkozott, hogy idk folytán az artézi kút vizének sajátságos chemiai alkotása változhat. Évezredek óta ott stagnáló vizröl vau szó. melynek bizonyos alkotó részei, miután a víz szabad folyást nyert, idk folytán megesökkentek. ÉrdeÍtélni,

tozik-e.

az a kérdés,

—

Az értekezletnek

—

kolt a dolog azért,

mert arra gondoltam, hátha talán az alkotó részek, amelyeszemmel néz. idk folytán megcsökkennének. Akkor

tét a higiénikus oly gyanús

Halaváts fgeológus tanácsos úr úgy nyilatkozott, hogy változhat. Nekem csak évekre vonatkozó adataim vannak. Ezen adatokból ezt a változást nem tapasztaltam, mert 4—5 évre terjed vizsgálataim folyamán változást ilyen artézi kút vizének chemiai alkotásában, ugyanazon metódusokkal dolgozva, nem tapasztaltam. Érdekesek voltak a magyar államvasutak vegyészeti intézetének rendelkezésemre bocsátott adatai. Ezek az adatok a püspökladányi vasúti állomás vizére vonatkoznak, melynek már 10 esztends története volt. Ez a viz

sem

Az organikus anyagról akarnék még csak egyengem szinte megtéveszt határozottsággal úgy nyilatkozott, hogy a tolnai kútban, mely 400 m mély, nincs organikus anyag. A kérdés az, mit értünk organikus anyag alatt. Ez nem egészen jól definiálható. Mi rendesen káliumhipermangánnal vizsgáljuk a vizet és ezen változott

összetételében.

két megjegv-zést tenni. Lóczy tanár úr

eredménye múltban nagyon sok

vizsgálat

alajjján

szólunk

u.

n.

organikus anyagokról. Én, aki a

minden

kútban

nagyon

jelen-

tékeny iigynevezett organikus anyagot, jelentékeny mennyiség chlort és niák nyomát mindig találtam.

ammó-

Dr. Cholnoky

magyar

alföldi

vizet

Jen

:

vizsgáltam,

A

^Magyar

Földrajzi

kutakat tanulmánya tárgyává

javaslat az artézi kutak

fúrását

engedélyhez

artézi

Társaság

tette.

köti.

alföldi

bizottsága a

Az elttünk fekv törvényEzt mindannyian örömmel

A

mi Alföldünk artézi vize legnagyobb kincsünk, amelyre vigyáznunk kell. Arra nézve, hogy mikép adassék meg az engedély az artézi kutak fúrására, azt hiszem, hogy a mi tudásunk jelenlegi állásában semmi biztos üdvözöljük.

nem adhatunk. Hosszú évekre terjed tanulmányokra van szükség. Ezek keresztülvitele nagyon is lehetséges és a niagyar Alföld esetleg alkalmas objektum arra, hogy az egész világra szóló eredményt érjünk el. A magyar

útmutatást

artézi vizek tanulmánya nagyon fontos hazafias kötelesség és csak ennek alapján mondliatjuk meg a módozatokat, amelyek szerint a törvényerre lépett törvényjavaslat követelménye szerint a minisztérium az engedélyezés iránt intézkedést tehet. Azonban a tanulmányhoz orgánum is szükséges. Hogy az értekezletnek konkrét eredménye legyen, azt indítványozom, mondja ki az értekezlet azt. miszerint a törvényjavaslatot örömmel üdvözli, de egyszersmind feltétlenül szükségesnek tartja, hogy azonnal meginduljon a magyar artézi víz tanulmányozása. E munkálatok bízassanak a földtani intézetre. Ennek kötcalföldi

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

lessége a

föld altalaját megismerni.

magyar

azonban

sára

személyzet

Ezeknek

emeltessék

tehát

kell,

a

fel

147

tanulmányoknak ez akkép, hogy

folytatá-

az artézi

tanulmányok behatóan foh-tathatók legyenek. Jelenlegi ismereteink e tekintetben mint már hangoztatva volt, még nagyon megbizliatatlanok. Két igen kitn tudósunk e téren már itt is egymással homlokegyenest ellenkez véleményt nyilvánított. Mindezekbl látjuk, liogy a kémiai ós analitikai vizsgálatok eredménye még bizonytalan. Itt egyszóval semmit sem tudunk. Tehát a legfontosabb dolog a tanulmány. Ennek els része a már most mködésben

lev

kutakra terjedne, a viz

artézi

mennyiségének^ kémiai

nek

összetételé-

Azonban

meghatározására.

figyelemmel

lyebb rétegek feltárását sérlettem,

eddig

IIHHBHHHHI

kísérnünk a mé-

kell

Megki-

is.

hogy oly helyeken, ahol

nem

vizet

artézi

sikerült

mélyebb fúrások eszközöltessenek. Ezen mélyfúrásokkal járó nyerni,

nem

költség- befektetés elveszett,

mély

ameh' vizet,

mert

városunk,

nem

fúi'ásra

kapott

hajlandó

esetén

siker

volna

lett

egyik

rossal,

névszerint

lett

B

volna a költséget megtéríteni.

vá-

Nyíregyházával

szerzdésre léptem, mely szerint

lia

mély fúrással vizet kapunk, akkor az összes költségeket bármily

megtéríti.

azután

E

megfizetett

összeggel

mentem volna Nagybecske-

rekre, ott szintén olyan megállapo-

dásunk van, hogy ha igazán

b vizet

szolgáltató kutat nyitok, a költséget megtéríti.

mentem volna Meggyzdésem, hogy

Aztán

Kecskemétre.

kell mélységben mindenütt fognak az Alföldön

gyzdésemet fképpen

azzal az érvvel

lén mindenfelé melegforrások fakadnak, teliát igazi

nütt kell melegvíznek lennie.

A

meg-

artézi vizet találni. Ezt a

tudom támogatni, hogy

az Altöld

szé-

nagy mélységben minde-

városligeti artézi kút

is

melegforrást

csapolt

meg. amelynek vize körülbelül 2000 m mélységbl jöhet, hmérsékletébl következtetve. Figyelembe kell venni az artézi kutak fúrásának korlátozásakor még egy

más szempontot

is.

Teszem

fel,

ha most

pl.

Szentesen egy pár 100 m-nyi mély-

ségben vizet nyerek, kérdés, van-e joga a vállalkozónak kijelenteni, hogy nem a 200, hanem a 800 m-rl ered vizet akarja felhasználni. Kérdés, hogy ez utóbbi fogja-e zavarni szerint

választ

adni

az elbbit. Ezekre a kérdésekre a

nem

lehet.

nagy tanulmány induljon meg

Tehát

e téren.

tudomány mai

feltétlenül szükséges az,

állása

hogy állandó

Ennélfogva feltétlenül szükséges, liogy

AZ ABTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

148

orgánuma legyen

kormánynak, amely kell pénzzel és személyzetamelynek még egy más fontossága is van, nemcsak az, hogy a mködésben lev vizek megapadását megakasszuk, hanem, hogy oly vidéken, amelyen nem sikerült eddig elég mennyiségben vizet kapui, azt biztosan megkapjuk. Mert egy város csekély anyagi erejével rizikós vállalatba nem meliet bele. Ha azonban a kormány közegének biztosítására vagy a végzett tanulmányok alapján megmondhatjuk, hogy körülbelül micsoda mélj'állandó

tel felszerelve

megoldhatná

a

e kérdést,

ség az, ahol artézi vizet fog találni, akkor igen sok város bele meliet a dologba.

Felszólalásomat azzal zárom, hogy örömmel üdvözöljük a törvényjavaslatot és

meg a tudományos hogy az intézetnek kell személyzet és javadalmaziis bocsáttassék rendelkezésre és 2— 3 igen mély fúrás létesíttessék esetleg olyan helyen, amelyet báró Eötvös Lóránd tanulmányai alapján célszer i'ínek fog méltóztassék indítványozni, hogy a földtani intézet bizassék

tanulmányok

folytatásával,

megjelölni.

Dr. Bartóky József államtitkár, elnök Egy pár szóval reflektálni kívánok az elhangzottakra. Az els, amit elre kell bocsátanom, Farkass tanácsos úr megjegyzésével szemben az, hogy a földmívelésügyi minisztériumnak ezen :

akciója

—

amellyel az artézi kutak fúrását

akar közegészségügyellenes kérdése.

Ez talán a

lenni.

A

engedélyhez akarja kötni

jelen törvényjavaslat keretébe

törvény revíziója alkalmával

lehet

—

nem

amit elre bocsátok, a képesítés

másik,

gondoskodni.

nem tartozik. Errl Ami a vízpazarlás

az ipar-

kérdését

kormányt arra, hogy ennek megszüntetésére a Ezeknek a megjegyzéseknek elrebocsátása után konstatálhatom, hogy úgy vettem ki, hogy az értekezlet hozzájárul ahhoz, hogy a töi-vényjavaslat a mostani formájában tárgyalás alá bocsáttassék és hogy vagy e törvényjavaslatban, vagy pedig valamely más útonmódon a gázbejelentés idhatárát valamely olyan formába hozzuk, mely a a törvényjavaslat

illeti,

3.

§-a feljogosítja a

kúttulajdonost

magánérdekeket

nem

Urbán Béla

:

kötelezheti.

sérti.

Erre

a kérdésre vonatkozólag az a nézetem,

—

hitelesen

ugyan nem nyilatkozhatom a pénzügyminiszter úr képviseletében, mert elzetesen en-e nem gondolhattam, de saját nézetem szerint itt különös törvényes intézkedésre szükség nincs, mert a törvény magában foglalja azon garanciákat, amelyek szerint jogtalan késedelmek el nem állhatnak. 15 napot szab a törvény az állami bányászatot képvisel hivatalnak, melyen belül nyílatkozhatik. hogy be akarja-e szüntetni a kutatást, illetleg mély fúrá.st. Ezen 15 nap maximum és erre szüksége van az államnak, mert jöhetnek el olyan kutatások, illetleg mély fúrások, melyek kevésbbé ismert geológiai területen létesíttettek. De ez nem azt jelenti, hogy az állam e 15 napot minden esetben igénybe minden esetre igyekezni fog, és kell is neki, ez idt minél fogja venni. inkább kurtítani, erre öt sarkalni fogja az a körülmény is, hogy a kutatás,

—

illetleg

a

fúrás

szünetelése

következtében

felmerült

költségeket az állam

;i

törvény szerint megtéríteni tartozik. Dr. Bartóky

József államtitkár, elnök Tehát az értekezlet hozziijárnl hogy a törvényjavaslat menjen úgy. amint van és hogy ez a kérdés, a határid kérdése, a két minisztérium között megbeszéltessék és meg fogjuk ahhoz,

:

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

módot

próbálni egy megfelel végrehajtási

maximum gyanánt meggyzdésem szerint nem

ben 15 nap van nvert

maximumot

149

Az maga, hogy a törvény-

találni.

kiszabva, régi közigazgatási praxisom alatt

garancia,

elég

mert

rendesen mindig

a

szokták igénybe venni.

Urb.ík Béla

Azt hiszem, ha az érdekeltség a pénzügyminisztériumhoz elzleg, úgy a minisztérium sok esetben már elzleg hozzá fog járulni minden akadály nélkül való furatáslioz. :

fordul ii

Dr.

Bartóky József államtitkár,

elnök

:

Lehet, hogy

ez lesz a

módja

annak, hogy a nehézségek elháríttassanak.

Kajlinger JIihály

Midn

:

egyhangúlag

az értekezlet

nem, hogy én

az elnök úr a

hozzájárult

ezt a törvényjavaslatot

a

rezümét úgy

törvényjavaslathoz,

nem

tette

meg

olvastam és csak az

itt

meg, liogy kell említe-

ismertetett

tartalom után járultam annak elveihez hozzá. Dr. Bartóky

József

elnök így is fogom fel, csak rosszul gondolom, hogy méltóztatnak helyeselni azt, hogy Ügy fúrása engedélyhez köttessék és a vízpazarlás törvény által államtitkár,

:

fejeztem ki magamat. az artézi

kutak

A gázokra vonatkozólag pedig megpróbáljuk a pénzügyminisztériummal egy a felhangzott kívánalmak értelmében való megoldást létesíteni. Ezek után talán kimondhatom azt, hogy az értekezlet kívánatosnak jelzi. korlátoltassék.

Eötvös Lóránd báró

ö

nagyméltóságának eladása után, hogy a kormányzat

m mélység tudományos célra való fúrás léteAz értekezletnek az a véleménye, hogy igenis szükséges és fontos, hogy a kormányzat az idevonatkozó tanulmányozást, az artézi kutak létesítését gondoskodjék legalább két 2500 sítésérl.

^s a létesítettek

gondozás tárgyává tegye

állandó

állapotát

és e célból a sta-

vegyelemzésrl, a felügyeletrl és ellenrzésrl és a gyógyvizek figyelembevételérl gondoskodjék. Ami a kormányzat közigazgatási gontisztika vezetésérl, a

doskodásának értekezlet

részleteit illeti,

csak

méltóztatnak talán megnyugodni abban, hogy az

általánosságban

milyen költséggel bízassák

nyilatkozik,

az

pedig,

meg, az állam feladata

lesz.

hogy melyik intézet Ezekben bátorkodtam

összefoglalni az értekezleten elhangzottakat.

Dr. LóczY Lajos eladó

részt

és

nem

lommal nem

Nagyon örvendtem, hogy szimpátiával találkoTávolról sem merítettem ki az akadémikus

:

amit elmondottam.

mindaz,

zott

teszem ezt

is

most sem,

volna lehetséges.

mert hisz ez egyáltalán ezzel az alkaegy-két dologra óhajtanék reflektálni.

Hanem

Tökéletesen hozzájárulok ahhoz, amit Kajlinger úr méltóztatott kiemelni és amit szeretnék leszögezni, hogy amennyire csak lehetséges ne artézi kutakat,

hanem szivattyúzásra berendezett kutakat csináljunk. En is helyeslem Farkass Kálmán úrral az artézi kutak létesítését, de a kiöml u. n. pozitív artézi kutaktól félek. A negatív artézi kutakat, amelyekbl a vizet szivattyúzással kell emelni, a vizpazarlás szempontjából nem tartom annyira veszélyeseknek. Az ugyanis, hogy a víz kífolyik-e vagy nem, az artézi kut általános fogalmát nem változtatja; például Keszthelyen fúrt kut. itt

tehát

amelyben a negatív

fúrtak volna,

ott

.30

fölött, van egy 1910-ben méter mélységben van a víz magassága, de ha 20 25 méterrel távolabb, a lejtn

m-rel a Balaton

térszín alatt egy

van

—

artézi

kút

a

kifolynék és ott pozitív artézi kut

víz

;

lett volna.

Tehát

AZ ARTÉZI KUTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE.

150

Óhajtom

azt

szempontból, hogy törekedjünk mindig tanácsolni

gyakorlati

érdekelteknek,

hogy ne kívánjanak

meg

szivattyúzással vizet

víz,

hogy

a községet

termel

kúttal.

az

hanem elégedjenek Oly nagy magassági-a emelked artézi

kifolyó

artézi

kutat,

mindig természetes nyomással lássuk el, nincs, tehát legyenek inkább úgynevezett fúrt kutak mindenütt és

artézi kutak lielyett lehetleg kis számmal a köztudat szerint vett pozitív Tehát Dr. Baetóky József államtitkár, elnök

artézi kutak.

ismételten

:

hatom azon gondolatot, hogy engedélyhez való kötését.

az

értekezlet

Jlég egy kérésem

helyesli

volna.

az

A

artézi

hangsúlyoz-

kutak elzetes

statisztikai

vegyelemzés

ellenrzése és egyáltalán a törvényjavaslat törvényre emelkedése után kiadandó rendelet lesz az a tér, ahol e dolgokat szabályozni kell. Méltóztassanak megengedni, hogy remélhessük azon szerencsét, hogy ami a végi-ehajtási rendeleten

túlmenök'g intézkedés urakkal

és

tanácsukkal

köszönöm a mélyen kezleten.

Nem

lenne

a

tervezetbe

foglalva,

hogy

azt közölhetjük az

bennünket támogatni. Hálásan meguraknak, hogy szívesek voltak részt venni ez érte-

méltóztassanak

tisztelt

használok cifra szavakat. Oly tudós férfiak vannak jelen, akik

ismerik a föld belsejét és tudják, hogy ott a nemes érc salakkal vegyesen fordul el, ami annak értékét azonban is

nem

Epúgy eme nemzeti

csökkenti.

igen sok értékes fúrás van országszerte, bár

a

fúrások

között

kincset a számos

selejtes és fölösleges fúrás kissé el is homályosítja. Meg vagyok gyzdve, hogy mai tanácskozásunk az artézi kutak fontos kérdését sok tekintetben megvilágította, s elbbre vitte. Köszönetemnek tehát csak keresetlen, egyszer szavakban adok kifejezést.

A PEHEMARTONI SOMLÓDOMB PLIOCÉNKORÚ RÉTEGSORA ÉS FAUNÁJA. Irta Vitális István dr.

A hazai pontusi vagy pannóniai emelet két fáradhatatlan kutatója : Halaváts Gyula és Lörenthey Imre dr. a balatonmelléki pontusi vagy pannóniai rétegekrl és faunájukról írt monografikus jelleg munkáikban * a Balaton vidékének többféle rétegét, az xi. n. Congerici rliombnidea-szinttel egykorúsították és egyfell a Congevia tnaitgularis és Cougena halatonica. másfelöl az Unió Welzlon tömeges föllépésével jellemzett rétegek közé helyezték.

Minthogy engem mind

monografikus jelleg munkák, mind

e

hazai irodalom - áttanulmányozása arról gyzött meg, hogy az

sem a

r/iomboícíea-szintnek

kellen

eladásomban

havi szakülésón tartott

=•

nyilvánosan

tam, hogy azokat a helyeket sorra fölkeresem, tásai alapján,

kifejeztem,

is

ahol, az eddigi

elhatároz-

szerzk kuta-

ennek a kérdésnek a megoldására némi remény mutatkozik.

Elssorban a tihanyi Fehérpartot kerestem

A

Congerin

sem a faunája nincs még Társulat 1907. évi május

sztratigrafiai helyzete,

amely véleményemet a Földtani

tisztázva,

régibb

a

ú. n.

Fehérpart alsó részének egyik

már Halaváts

volt föl.

fossziliás rétegét

:

az

«mmíós»

réteget

rhomamelyben már észrevehet a viz kiédesedése.* Még határozottabban vont le ilyes következtetést Löeenthey Imre dr., amennyiben a ugyanis

Gyxjla

«határrétegi>-nek tekintette a Congeria

is

h oidc a-szinthez,

ahó részében

Fehérpart

lelt

után ezt irta: «Az Uniók *

Halaváts

Gy'.

:

A

három

LRENTHEY

I.

ilr.

:

fölsorolása

valamint

I.

k.

1.

r.

A

a

Balaton

Palaeont. függ. Bpest, 1902.

Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájá-

és sztratigrafiai helyzetéhez. U. o.

^

faunájának

balatonmelléki poutusi korú rétegek faunája.

Tudományos Tauukaányozásának Ereilményei. hoz

réteg

köviiletes

mindig gyakoriabbak lesznek,

fölfelé

Ezek közül legfontosabbak

:

1905.

Halaváts Gy.

:

slénytani adatok DékaagyarA m. k. Pöldt. Int. A szegzárdi, nagymáuyoki és

ország neogénkorú üledékei faunájának ismeretéhez. III. közi.

Évk. X.

k.

Bpest

18112

— 94.

23.

1.

—

Lrenthey

árpádi felsöpontusi lerakódások és fauuájok. U.

környékének földtani

*

k.

156.

:

65.

1.

—

Böckh

J.

:

Pécs városa

és vizi viszonyai. Fokit. Int. Évk. IV. k.

3 VrrÁLis István dr.

XXXVII.

I. o.

:

A

balatonmelléki bazaltos kzetek

kora.

Földt.

Közi.

1.

Halaváts Gyula

:

A

balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája.

6").

1.

'

152

d:

Dreissensia serhicu Brus.

vitális istván

Fölfelé

is.

haladva mindinkál)!)

szaporodnak

azok

az alakok, melyek a fclsö Coug'cj'ía r/iOHíboídca-sziutben lesznek uralkodóval).

Ennek

egymást támogató következtetésnek természetes logikai reményem, hogy a Fehérpart fels, még át nem kutatott s LÓRENTHEY Imre dr. által csakis hágcsóval megközelíthetnek jelzett része lesz az a klasszikus hely, ahol ellehet majd esetleg dönteni a Congeria rhombofolyománya

a

két

volt az a

Kemélhettem ezt annyival is inkább, mert munkájának összefoglaló részében (a 179. lapon) egészen határozottan jelentette volt ki, nhogy ebbe (t. i. a Congeria rhomboidea) -szintbe tartozó, zsiros, bitumenes fekete agyag vagy szenes réteg van a tihanyi Fehérpart fekö mereoek falában ». ídea-szint sztratigrafiai helyzetét.

hiszen Lörenthey Imre dr. balatonmelléki

Ilyen

elzmények alapján kutattam

A

át

a

Fehérpartot

tihanyi

alsó

és

eredményét «A tihanyi Fehérpart plioeénkorú rétegsora és faunája» címen közöltem a Földtani Közlöny 1908. évi XXXVEH. kötetének 665 s következ lapjain. Ebben a cikkemben a Fehér-

fels részében egyaránt.

partról

három

addig ismert

faunáját soroltam föl

Imre

dr.

hez,

amennyiben

vizsgálat

kövületes

tévesen vette a Fehérpart

föllépésével

ez

réteg helyett

nyolc

megfigyeléseim alapján kimutattam

s

fel>tö

Congeria

a

is

rétegcsoporthoz

jellemzett

részét a

triangulurh tartozik,

1.

kövületes

réteg

hogy Lörenthey

Congeria rhomboidea-szintés C. balalonica tömeges

minthogy a legfels

(VIIL)

tömegesen fordul el a Congeria balatonica és 2. hogy a Fehérpart középs mocsáragyagrétegeibon észlelhet faunaraódosulás onem magasabb (t. i. az ú. n. Congeria rliomboi(lea)-sziníve utal, hanem kövületes

rétegben

megint

csak facies-változásra

korszak azon elegyes

:

viz idszakaszra

egy viszonylagosan édesebb

viz

a pliocen-

lerakódásain belül, amelyet a Congeria triangulari»

a Congeria balatonica tömeges föllépése jellemez». A Fehérparti-ól írt cikkem nyomában Lörenthey Imre dr.-tól is megjelent egy közlemény oA tihanyi Fehérpart pannóniai rétegeirl » címen, amelyben Lörenthey Imre dr. egyrészt újabb adatait közölte, amelyekkel - mint maga írta nagyjából ugyanazon eredményekre jutott mint én, másrészt azonban olyan megjegyzéseket is utalt reám, amelyek vitatkozásra hívtak ki. Miután a vita során - Lörenthey Imre dr. a Fehérpartról írt cikkemnek csaknem minden állítását elismerte több-keveés

—

sebb határozottsággal, megjelölt munkatervem szerint folytatólag közrebocsátom most már az ú. n. Congeria rhomboidea-Rzint sztratigrafiai helyzetére vonatkozó, más lelhelyeken tett, helyszíni megfigyeléseim eredményeit. Mint-

hogy az eddigi szerzk szintezése szerint az u. n. Congeria rlioniboidca-szint egyfell a Congeria triangiilariíf és C. halatonica, másfell meg az Unió Wetzleri tömeges föllépésével jellemzett rétegek között van, a balatonmellékérl ide vett rétegeknek is a Congeria triangidaris és Congeria balatonica tömeges föllépésével jellemzett rétegcsoport a fekvje és az Unió Wetzleri tömeges

*

hoz

Lörenthey Imre

etc.

l:í.

-

V.

XXXIX.

k.

Jr.

:

Adatok a balatoumelléki pannóniai rétegek

l'auuájá-

1.

ö.

Földt.

363. és 36S.

Közi. 1.,

XXXVriL

k.

665.

ós

67'.i.

valamint Föklt, Küzl, LXI.

k.

11.,

428.

tuvábbá Földt. Közi. I.

— A PEREMARTONI SOMLÓDOMB PLIOCÉNKORÚ RÉTEGSORA ÉS FAUNÁJA.

ha tényleg helyesek

föllépésével jellemzett réteg a fnljc.

153

elbbi

az

szerzk

Miután a tihanyi Fehérparton a fel;v fell vizsgáltam meg az ú. n. Congeria rhomboidea-szhúhez vett rétegek sztratigrafiai helyzetét, most olyan föltárást kerestem, ahol meg a fcdü fell lehet tanulmányozni ezt a viszonyt. állításai.

föltárásnak látszott,

Ilyen

Somlódomb

elzetes

adatok

Lrodalmi

alapján,

peremartoni

a

Ebben a föltárásban ugyanis azon adatok szerint, amelyeket LöRENTHET Imre dr. közölt balatonmelléki munkájában Kormos Tivadar szelvóuyvázlata alapján, a fednek tekintett Unió Wetslcri-s réteg is és annak föltárása.

és fedje is föl van tárva. Világosan kitetszik ez az említett helyen következ rétegsorból: 1. legalul kékes agyag kövületek nélkül; 2. erre csillámdús kvarchomok települ Unió Wetzlei'ivel s viszonylag igen gazdag, LöRENTHEY dr. szerint mintegy IC fajt felölel faunával 3. e felett kövület-

fekvje közölt

;

nélküli sárga agyag és 4. édesvízi

mészk

következik

;

5.

legfell

pedig

hu-

musz van.

E

Somlódomb

rétegsor szerint a peremartoni

nemcsak

föltárásában

az

Unió Wetzleri-s réteg van föltárva, hanem annak a fekvje és a 'fedje is. Igaz ugyan, hogy mind a fekv, mind a fed rétegek meddöeknek, kövületnélkülic/.nek voltak jelezve, de viszont sztratigraíiailag igen fontosnak

véltem

hogy az Unió Wetzieris réteg fedjében, a 3. és 4. rétegben olyan képzdményt tételeztem fel, amely a balatonmelléki « édesvízi faciesi>-t képviselheti. Az «édesvízi faciesn alatt a Nagyvázsony —Kapoles Öcs vidékén régóta ismert meszes homok és agyag, csillámos márga, porózus mésztufa, márgás mészk és édesvízi mészkképzdéseket értjük, amelyeknek szti-atigrafiai helyzetére nézve igen eltérk a nézetek. Az újabb szerzk közül Halaváts az ú. n. Congeria rlioniboidcu-szinthez vette az egész képzdményt LÖRENTHEY dr. a képzdmény túlnyomóan nagyobb részét, az alsó részt, szintén oda vette, az édesvízi mészkövet pedig az Unió Wetzleri-s réteg szárazfödi faciesének tekintette. E nézeteknek azonban határozottan ellentmondott a peremartoni Somlódomb föltárásának föntebb idézett rétegsora s egyben azt a körülményt,

megersítette az én vizsgálataim eredményét, amelyet 1907-ben ki,

hogy az dédesvízi

lelt

facies»

alsó része

:

a meszes

homok

és

úgy fejeztem

agyag az Öcsön

a csillámos Congeria Neumayri alapján még pontusi, a középs része a Nagyvázsonyban lelt konvex viviparak alapján már levantei és a :

márga fels

része

:

a

porózus

mészk és édesvízi mészk pedig nem sokkal idsebb. hogy magam is áttanulmányozzam a

mésztufa, márgás

települése és faunája alapján a diluviahs lösznél

íme

kétféle

l)eremartoni

ok

is

Somlódomb

indított arra, föltárását.

Megfigyeléseimet, amelyek egyrészt megersítik Kormos Tivadar dr. adatait,

másrészt tetemesen bvítik ezen érdekes föltárásra vonatkozó ismereteinket,

a következkben bocsátom közre.

A

peremartoni Somlódomb a veszprémvármegyei

északkeletre

emelkedik.

Markó jÁNossal

A

együtt, az

föltárás,

si

község

gémeskút, iUetve a téglavet mellett.

Peremarton községtl Kormos Tivadar fedezett fel vezet út keleti oldalán van a

amelyet felé

:

154

vitáus istván

d;

A

rétegsort, mindjárt az út mellett,

meg mintegy

m

1

Ih-ciaseusiij

Brus. gviikori

íicrhicfi

6 példány

sp.

Stol. gyakori

M.

;

L.

;

deronnn Fuchs

Bithyniu

;

Partsch.

Sadlei-i.

Lóczyi Halav.

densis Lörenthey

E

;

Melmiopsis

példány

1

gracilix Lörent.

V.

;

M. (Lyrsok

pél-

Viviparií

Semscyi Halav.

fr.

eh: hahilonicu Neum.

V.

;

;

sp.

Bithynia-íeAök.

;

Mt>N-

drcollatn

V.

:

fr.

Kur-

V.

;

cyrtomaphora Brus. a nagy alak\áltozatosságot mutató Vivipara A típusos tormáktól átmenetek vezetnek a zömök \ivi-

V.

;

Sadleri Partsch.

sp.

para Scmseyihez,

a

lépcszetlen

karcsú,

Lórzyihez, továbbá a lépcss Vivipara

ban

példány

f)

fönevezetessóge

réteg

maphorához

inlcrmrdia) sp.

M. gradiita Fuchs gyakori

;

nagyon sok példány

sp.

V. cfr.

;

kezdi

(1.)

Liinnocardium apertum

Microniclíinia ? lacvis Fuchs

;

mcmiaritula Fuchs

?

sp.

Eiitzi Brüs. gyakori

cuea) cylindncu Stol. 2 példány

dány

homok

Drcisscnsiomya (eh:

;

töredékek; Unió Hahiválú Brus. 3 példány; STEE

agyagos

sárgás

vastagságban, fels részén a következ fosszUiákkal

is.

A

Vivipara gracilishez

halaionica,

Vivipara hirnlmKis és

Vifipara

és

kurdensis és

V.

ryrto-

V.

ryatumaphora tipusos példányok-

V.

föllép.

is

Erre a kövületes rétegre 10 — 12 rétegecske esárréteg

következik,

(2) (3)

arra 20

s

cm vastag verhenyes, rozsdás homokcm vastag barnás, meszes agyagos mo-

következ kövületekkel

települ a

Drcissensia srrbica. Brus. 4 péld.

gyakori

;

;

Limnocardiuni decoruni Fuchs 1

p.

;

gyakori

sp.

;

Plauorbix

(cfr.

sp.

Cornu)

1 Mdanopsis Entzi Brus. gyakori: p. Micromelania lacvis Fuchs 6 p. Bithyniu-

töredékek; Aiinjliix lningaricus Brus.

Melanopsis gradala Fuchs

:

Limnocunliiiin upcrtaiii Münstek

;

'?

;

fedk. ]\Iost

amelybl

80

cm

vastag

márgás agyag következik

csillámos,

sárgás,

m.

elég változatos fauna került el, ú.

(4),

:

sp. töredék; Limnor.ardium Knimhcrgcri Brus. 3 p. Lyiunaca Planorbis (Scgmentina) Lóczyi Halav. (:= Segmcnlinu nitida M&ll. sp. Planorbis (Gyraulus) tenuistriatus Löv. 1 p. Planorbis teste Kormos 1 p. sabplychoplioritslÍÁi,A.\'. 1 p. Ancylus luingaricnx Brus.; Mchniopsis Entzi PyrgiUa Imngarica Lörenth. Brus. gyakori llydrobia syrmica Neum. 1 p. Micromelania ? Bitliynia fedk Bithynia ? margaritula Fuchs 1 p. 1 p. Micromelania Sciiwabenaui Fuchs sp. Vivipara laevin Fuchs 1 p. gyakori \'ivipara eh: cyrlumaphora Brus. gyakori A'eSadleri Partsch sp. gyakori Ostracodák, ludcsonlok, Chara ritina (ClitltoiiJ radmanesti Fuchs n. s. }).

Dreisserisia

dccoruiii

Fuchs

scrhica

Brus.

gyakori;

sp.

gyakori; Utdo

Pisidiion

;

;

'

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

termések.

A

Viviparak között sok a

láncszemeket alkotnak

A

között.

a

V.

lépcss járatú,

balatonica,

Vivipara cyrlomapliora

a

amelyek

kurdensis

és

mintegy összeköt cyrtomaphora fajok

következ kövületes rétegben

túlsúlyra

jut már.

'

inii.

8.

Kormos 1.

T.

dr.

:

A

iiicncshclyi

édesvi/.i

mészk

faimájáról.

Budapest,

:

;;

A PEREMARTONI SUMLÜDOMB PLIOCÉNKORÚ RÉTEGSORA ÉS FAUNÁJA.

Az lettel,

réteg

5.

m.

n.

méter vastag kékesszürke

két

sok kövü-

:

uagyou sok péld. Dreissfiií^la ^erbwn Fuchs var. siinplex Fuchs Lbiniocanliuia Lininocdrdiuui tlecorum Füchs sp. fínidium KraniPartsch.

Couí/criu bulutonica

Brus.

homok

agyagos

155

apertuin Münst.

;

aiiricularis

í)/TíN,se?)si((

sp.

;

;

;

Mclanopsis

decoUata Stol. gyakori Mirromclania ? laevh Fucbs sp. M. Schwabmuni Fuchs sp. M. Haidiiigcri Stol. sp. Bithyniu '? iiiargaritula Füchs Vidcata haluVivipara cyrtcmapliora Brus. nagyon sok péld. tonica Eolle; Vulvata simplex Fuchs var. bicincta Fuchs; Ostracoda. E réteg érdekessége, liogy nagy számban lép föl benne a Congcria haBrus.

bergeri

Planorbis

;

(Lijrcaeu) cylindrica

.U.

ind.

sp.

;

gyakori

Stol.

;

;

;

;

;

latonica Partsch, a Vivipara cyrlotnaphora Brus. és a Meliinojisis (Lyrcaeu) cylindrica Stol.

A

\ivituiru cyiioiiuiphora Brus. példányok igeu

s

mások zömökebbek

megegyeznek Brusina fonyódi példányaival.

teljesen

A

(Lyrcuea)

Melanopsiíí

fonyódi

Egyesek

változatosak.

karcsú termetökkel a Vivipara kiirdensisve emlékeztetnek,

példányai

Brus.

cylindrica,

Stolicka

példányok, jóval nagyobbak.

mint

úgy,

és

Brdsina

amelyre

mintegy

zalaapáti

a

kenése-

siófoki példányainiíl.

A vastag

rétegbl

A

sp.

fossilia.

Planorbis

A

i.

(7.)

p.

töredékek, Bithynia

sp.

szintén csak

Vivipava

A

aff.

fél

m

néhány

Neumatri

kés homok,

1

mintegy 20

réteg,

9.

cm

.30

ebbül

fossilia

a

:

(=>S'.

nilidn

fedk

és Ostracndctk

viszonylag

igen

is

csak

vannak.

vastag sárgás és kékes meszes agyagos homok,

gyjtöttem, ú. m. Lörenthey p. Melanopds Enizi Brus Vivipara ryrtomaphora Brus. 1 p.

fossiliát

:

Helix (Xerophila) striataformis 3

Néhány

települ.

következ 15 cm vastag barna meszes agyagban Ebben a rétegben

réteg mintegy

S.

amelybl

t.

homok,

töredékek. Pluuorbis (Segmentina) Lóczyi Halav.

rétegre

7.

gyéren van

kékes

Bithyaia fedk.

p.

1

vastag

csillámos márgás agyag

elkerült,

is

Helix MüLL.)

cm

réteg alig 10

6.

sárgiís,

p.

cm

1

vastag durvább

szem,

gazdag fossiliákban,

kissé összeálló

Unió

különösen

szür-

Wetzleri

réteg, amelybl Lörenthey dr. 16 fajt sorolt fel. Ezek csaknem mind megvannak az én gyjtésemben is, st még néhány

DuNK. sp.-ekben. Ez az a

más

faj

is.

A

gyjtött fajok a következk

Congeria Ncumayri Brus. ? 3 í.imnornrdiuni sp. töredékek, Unió sp.

ind. 3

p.,

Helix (XerorJiila)

tör.

péld.,

Drcissensia serbica Brus 5

Wetzleri Dank.

fítrialafariiiis

Lr.

1

példány,

sok p.,

Pupa

Nouletiana Dupuy 4 p,, Caryrhium mininivm Mll. foss. Halav. teste Lörenthey ') 3 p., IJnmaea nriitiiiio Halav. 6

'

jához

LÖRENTHEY

etc.

90— 9i'.

1.

I.

dr.

:

(Lencopliilux}

(^ Pupa p.,

p.,

Piddium Berthae-

Linmaea (Gid-

Adatok a balatoniiieliéki pannouiai korú rétegek fauná-

:

156

VITÁLIS ISTVÁN

VI

2

míi-iíij sp.

PUüiorhia

(Corel ii!<)

l'liiiiiirhix

p..

^=

bitconir.us Halav.

Brong. 3

ciiriiii

Plduorbis (Gyvorhh)

p.,

Kpirorhis L.) gyakori, T'lt rycloxlomua Bbus. 2

/'.

Lczy

¥vcHa, Plauofbis (Segmentinn)

tiiicrouiplidlii^

Mrlnnopsifi

iiieniiud iiiiula Mull.),

Halav.

p.,

(=^ Scg-

pr/mnorsa L. sp., Melanopsis Enizi Brus. ? laevifi Fdchs sp. p., Micromelania

gyakori. Mehinopsis oxyitr
[K.

Hilliynid

Vitlvdlíi

12

feclö

Vii'ipara sp. töredék

p..

FüCHs. Wjiiniph'x Fuchs

vtirialiilix

Fitdisi

V.

(cf.

JKrr/liiiri

Nedm.)

1

p..

radmuneMi Fuchs)

(cf.

sp. töredékek.

Az a

domb

l'nio

mészk

márgás agyag

(10) következik,

amelyre

a

felett,

fel

dombtetn

márgagumós homok (12.) települ. következ sztratigrafiai eredmények vonhatók peremartoui Somlódomb alsó része: az 1 8. számú réteg, a Coni/cria

édesvízi

Az le:

DuNK. tömeges föllépésével jellemzett réteg

Wi'lzlci'i

hátáig, leveles

itt

és legfelül

(11.)

közölt adatokból a

—

A

íriangularis és a Coiigcriii

csoporthoz tartozik

biiliilonicn

a föltárás

;

középs

tömeges föllépésével jellemzett rétegrésze

:

a

9.

sz.

Wclzlcri tömeges föllépésével jellemzett réteghez, vagyis

a pontusi emelet képzdményei.

A

10.

facies»-t képviseli s településénél fogva

Az

ú.

u.

Congcria

és

réteg

számú réteg az

11.

már

pedig az Vnio

1—9.

az

ú.

n.

rétegek

sz.

nédesvízi

postpontusi.

rhoiiihoiilfn-íizmt, a föntiek

tanúsága szerint, a pere-

martoni Somló-domb föltárásában sincs meg,

amennyiben az Unió Wclzleri-s faimája alapján, az Unió Wetzleri-s réteg

réteg fekvjében lev rétegcsoport fedjében lev «édesvizi facies» pedig települése alapján nem vele.

A

peremartoni Somló-domb föltárásának az alsó része

rétegcsoport korban közel a

kett a Congeria

áll

a Congeria balatonioa

triangularis és

fel

Mind

Pltinorbh Bkong..

1

— :

8.

sz.

mind

tömeges föllépésével

viz faunára

val-

következk

(Gyr(iiiliis)

(Gyrorbh)

Phniiirli/><

az

a két helyen mocsárrétegek

olyan alakokkal, amelyek viszonylagosan édesebb

lanak. Ilyen alakok a

ogykorúsítható i.

a Fehérpart föltárásának a fels részéhez

jellemzett rétegcsoport fels részét képviseli.

lépnek

t.

ieuuislriníns

Lör..

bucMiiiaiiü H.\lav.

Plíinorbiri

f=

(Coreti(y)

corim

P. spirorbis L.). Plaiiorbis

Phtnorbh (Sogmcnlinu) Lóczy Hal. (= /'. nilidus amelyek mind a két helyen elfordulnak. A peremartoni Somló-domb föltárása annyiban érdekesebb a Fehérpartibiildtovicii rétegcsoportnak ezen nál, hogy itt a Cinigerid lriiiiigi(liirh és fels, édesebb viz faciesére közvetlenül reátelepül az Unió Wclzlcfi tömeges snbplycliiiiihtirii!<

MOll.).

.l)ir'///í/s

Halav..

Innigíiriciix Brüs..

(,'.

föllépésével jellemzett Sztratigrafiai

domb is

még

postpontusi

a

«édesvízi

faciosi)

is.

föltárásának.

A ból

réteg és erre

szempontból ez a legnagyobb nevezetessége a peremartoni Somló-

pei-emartoni

felette érdekes.

Somló-domb

A

föltárása

azonban palaeontologiai szempont-

Congeviu Irvnigidarw és Congeria halalonirii töme-

ges föllépésével jellemzett

rétegesoportnak

kölcsönös különös fontosságot.

Ugylátszik

a

Viviptirák

ugyanis, hogy

nagy változatossága

lépcszetlen sima m. a Vivipniri Seniseyi Halav., a Viciparu gniciiis Löuent. és a Vivipara Lúczyi Halav. oldalági, s a lépcss, sima A'iviparák közül a Vivipitra halalonica Neüm. és a Vivipdra knrde)ms Lrent. közvetítésével a ViviYiviparák.

ú.

a

A PERBMAIÍTONI SOJILÓDOMB PLIOCÉNKORÚ RÉTEGSORA ÉS FAUNÁJA.

pant iiek.

riiiioiiuipliorii

A

rokonai a Vivipurii

Brds. felszálló

peremartoni Soiuló-domb foltárásáuiik ezt az

Partsch

Si«llrri

más

iiclatát

157

sp.-

hclyt-k adatai

vannak hivatva megersíteni. Az a tény viszont, hogy :i Yiviiu(ni S((illi-rl-\el együtt lép fel a Vhiparu ryiitninijilioi-d-n kívül a Vivipara Iriwdciixis. st a l.óczyi Vivipara íjraciii^ra emlékeztet Vivipani Seinseyi, a Vivipam és a pedig Coiigeria iriangulurü és is fellépnek és a C. halatonica tömealakok ges föllépésével jellemzett

rétegcsoporton

legalább

belül,

kétségessé teszik

is

újabb szerzknek azt a nézetét, hogy a Balaton

déli partján, a

hátságon fekv Köttse,

Vivipara

Karád, Túr, Tab

stb.

Somogyi domb-

kurdensis,

Viviparu,

Semseyi, Vivipara gracUif; és Vivipara balatonira tartalmú rtegei a Conr/eria halaionica és iriangtüaris szintjénél fiatalabbak, vagyis az

ú. n.

Congeria rhom-

boideaszinthez tartoznak.

Az ünio

Welzleri-s, réteg

f

palaeoutologiai nevezetessége, hogy

itt

már

amely határozottan pleisztocén jelleg. Ilyen els sorban a Canirliiion rntninuim Mull. foss., amelyet HalavÁTS Papa Berlhae néven új fajként írt volt le Kormos Wbiss szerint ez a pontusi faunában sok olyan alak

is

jelentkezik,

—

;

típusos löszcsíga. Ilyen továbbá a Planorbis fGyrorhi") Bakoniciis Halav,

régibb irodalomban Planorbis

npirorbit:

néven

szerepelt

s

Lbenthey

írja róla:

«els tekintetre rendkívül hasonlít a Planorbis (G-yrorbuf:)

L.-hez

csakis részletes összehasonlítás után lehet e pannóniai

.

.

.

alakot egymástól elkülöníteni))

Planorbis

(i.

m.

99

— 100

1.).

Kormos

Ez a azt

ís

spirorbis-

és díluvíalis

Halaváts

szerint

bakonikus-ci tényleg azonos Linné Planorbis spirorbis fajával. Ilyen

diluviálís jeUegví

még

alak

a Palanorbis (Segnwnlina) Lóczyi Halav.

ís.

Lö-

aA sáfránykerti diluviumból való Planorbis iiiliiJns példányokkal hasonlítva össze, látni, hogy a különbség nagyon csekély ...» Kormos itt sem lát különbséget s szerinte a pontusi Planorbis Lóczyi Halav. EENTHET azt

írja e fajról:

azonos a diluvialis Planorbis (Segnu'nfuta) nilida Mull.

fajjal.

Kelt Selmeczbányáu, 1911 szeptember hó 18-án.

A

magyar

földtani irodalom jegyzéke az 1911.

EepertorÍTim der auf

Ebben grafiaí,

a

üngam

jegyzékben

geomorfológiai,

geológiai

munkák

bezüglichen geologischen Literatur

mindazok

a

geológiai,

talajismereti, mineralógiai,

felsorolvák,

im Jahre 1911.

paleontológiái,

ásványkémíai

melyek a Magyar Korona

koznak, illetleg amiket egyrészt magyar szerzk hazai

évben.

Országaira

és

külföldi

petro-

bánya-

és

vonat-

folyóira-

tokban, másrészt külföldi szerzk hazai folyóiratokban írtak.

In dieses Eepertoríum wurden

allé

jené geologischen, palaeontologischen,

petrographischen, geomorphologischen, agrogeologischen, mineralogischen

montangeologíschen Arbeiten aufgenommen,

die

und

auf die Lánder der Ungari-

AZ lOIl-IK ÉVI MAGYAR GEOLÓGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA.

158

Hchen lü'onc

Beziig

bezw.

liubcu,

aus der Féder uiigarisclier

einestcils

di(i

Autoren in uugarisclien nnd auslandischen Zeitschrifteu erschienen sind. Arthaber, G. A déli Bnkony werfeni réiegrihi'H és hagylivnészébül szármuzó íij cepliiilopOíhi-faumijáiiak reviziója. (2 tábl.) A Balaton tud. tanulmány. :

eredményei,

—

XLI.

függ. ül. köt. p.

pal.

Ballenegger, R.

:

1

— 26.

Budapest 1911.

földrengés. (I tábla és 3 ábrával.) Földt. Közi.

l;ec^l;i'méti

.1

Budapest 1911.

köt. p. 625.

tvemblemenl de

tcrrc a KccKlcciiiél (avec pl. I et les fig. 3). XLI. köt., p. 669. Budapest 1911. A Barlangkutató Bizottság 1910. évi jelentése. Földt. Közi. XLI. köt. p. 464. Budapest 1911. Triaxnic Echinoderms of Bakony. (18 Taf. u. 63 Testabbild.). Bather, F. A.

Xoticcs

siir le

Földt. Közi.

:

der

Eesult.

wisseusebaftl.

1— 22S. Wien

p.

Berezna és Szinevér. 1

:

Erforscliung

Balatonsees. pal. Abh.

des

I.

Bd.

1911.

Zóna

12.

XXIX.

Rov.

Geológiai

részletes

térkép.

75.000. Budapest 1911.

Berichte '/''/ iicohiflisrlii'n hniDissidii für d„s .hiiír i'JJd Zugrab 1911.

di'r

kiiii/gi'í'iclic

KriKilicii

Sliicanicn

Böckh, H. Az erdélyi medence földgáselöfordulásainak geológiájáról. Bány. és Koh. Lapok. XLIV. évf. II. köt. p. 75. Budapest 1911. Catalogus ))i litleras digenliis libroriuii bibliothecae Inslitiili Geologici llegni IJiingariae iiulexque tabularnm geograpldcarnni alqne imaginum. p. 1—488. Budapest 1911. Catalogus urlc cmiclugax bililiotliecae inftllliili deologici llegni Hinigariae. p. 1—316. Budapest 1911. Dénes, Fr. Beilráge zur Geologie dea Zjargrliirges in Oberungarn. Peter:

:

manus

.Mitteilungeu. 57. Jahrg. p. 268. Gotlia

Dicenty, D.

— —

niechanikai

t
,4.

:

csolatról. Földt. Közi.

XLI.

köt. p. 95.

és

1911. vizka])acitása

(Társ. Jogyzkv.)

kiizöUi kap-

Budapest 1911.

Über den Zusanimenhang zwischen der mechanisclien Zusiinnuensetzinig nnd der Wusserkajinzilat des llodens. Földt. Közi. Bd. XLI. ]>. 21 1. (Frot. Ausz.) Buda])est 1911.

Über die physiuhigische Rolle der Nahrsalzniengen ini Iliiden nnd die relaliven Zahlen derselhen. Verbandl. d. zweiteu intern. Agrogeologenkonferenz. p. 178. Stockholm 1911.

Diener, K.

Közlemények a

:

déli

Cep1nilo]>oda-gyüjtésekröl.

—

összcléíele

pal. függ.

Ijabl)

m.

köt. p.

)neg(igyelések

A Balaton

(1

Bakony tábl.)

triaazkorn rétegeibl szárnnizó újabb

A

1—22. Budapest a

déli

Bakoiiy

tud. tanúim, eredményei,

Balaton

tud.

tanúim,

eredményei,

1911.

kagylóm ész-cephidopodáin. (1 tábl.) függ. III. köt. p. 23—31. Buda-

pal.

pest 1911.

Dunka n.

Edvi

de Sajó,

W.

An/iielassene liohrungen in Ungaru. Ung. Mont. Industr.

:

Handelztg. Nr. Illés,

A.:

egylet Közi.

Az

15.

XVII

Jahrg.

erdélyi földgázuk.

XLV.

p.

1.

Budapest 1911.

(3 ábrával.)

Magy. Méru.

köt. 35. sz. p. 441. Budapest 1911.

és Építész-

—

AZ inil-IK ÉVI MAGYAR GEOLÓGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA.

Emszt, K.

« m.

Jclenléfí

:

lithoralorhniiáiutk

FldliDii Inlczcl arjrogoológiui

Idr.

rHVí/iV>(/('st'/-ó7.

159

chrmiai

orizlályií

Föklt. Int. Évi jelentése 19G9-röl. p. 235

24G. Budapest 1911.

— Az 729. Budiipcst 1911. — Die Budapest 1911. — Mítgijar ország uaggahh XLY. U8. — Ilosvay, Szinnyei-Merse, Zs. és ípoli/nifili'iri

iilihziil;()íí

(3 ábrával.)

sró'/.-iV/'o/vá.s.

XLI.

Földt. Közi.

köt.

p.

Spr/tifiqiii-lle bei Ipolyiiijilrii.

Magy.

h'izi'glelvpri.

és

10. sz. p.

köt.

11.

sz.

L.,,

vizek,

gáz

('s

eredményei.

—

clicnü/ii elemzése. kiit.

I.

Mérn.

157. F.iidapest 1911.

p.

Horváth, B.

líuUttoiimMéki közetek,

:

Balaton tudományos tanulmányozásának

Szinnyei-Merse, Zs. és Horváth, B.

Ilosvay, L.,

einiger Gestcine, Wnssrr

Közi.

Epítészegyl.

és

797.

p.

Függelék. Budapest 1911.

rész.

I.

A

XLI. Bd.

Földt. Közi.

(3 Fig.)

Clieinisclic

:

Aiialyscu

idkI eines Gases aits der Balatonseeunigebvng.

Eesultate der wíssenseliaftüchen Erforschung des Balatonsees.

I.

Bd.

Teil.

I.

Anhaug. Budapest 1911.

— és László, G. Jelentés lápkuUilásokriH. Földt. — László, G. U.

Jahre 1908. Jahresb.

—

225. Budapest

—

•

u.

füz.

p.

Kenuliiis der

rétegeibl.

— Szászkabánya

Gaál, p. •

—

—

:

Bd.

p.

Medcesgehirge. (Mit I Taf.

343. Budapest 1911. 523.

köt.

és

és

Ómoldova. Zóna 2G

Eov.

27.

XXV.

Rész-

75.000. Budapest 1911. iléli

18 ábr.)

tanúim,

A mngyar

:

1

bidionyi


Balaton tud. J.

tábla és 2 ábrá-

(I

Iktkomi

trengeni és raibJr'

biielietisleini,

A Balaton

tud. tanúim,

eredményei

pal.

1-11. Budapest 1911.

köt. p.

triász-cejilitd.opodádioz és k-ngglóilioz.

eredményei

szariiuita

pal. függ.

p.

1

— 30.

(30 ábr.)

Budapest 1911.

szintezésének kérdése. Földt. Közi.

XLL

köt.

440. (Társ. Jegyzkv.) Budapest 1911.

Die Frage der Horizonlierung der Sarnnitikinns

XLL

Bd.

Válíisz

p.

(Prot. Ausz.)

514.

Téglás Gábor úrnak.

Dnjarn. Földt. Közi.

in

Budapest 1911.

XLL

Földtani Közlöny

köt.

p.

734.

Buda-

pest 1911.

Die

Gastriipodoijitn nn

stirnniliscln-

(Mit 3 Taf.

—

tábl.

(11.

Pótló jegyzetek

A

—

HL

függ.

közelei.

des

lliisid.lgesteiiie

XLL

Uj Cephnlnpodák n

:

biiz(dt<>.-<

Budapest 1911.

letes geológiai térkép

Frech. Fr.

1911.

257. Budapest 1911.

köt. p.

petróleum keletkezésérl. Természettud. Közi. XLIJI.

.1

:

131..

Fehértemplom

—

Medvesliegység

.1

:

2 Fig.) Földt. Közi.

Engler, K.

1S8— 199. Budapest

über geidogisclie Turf- und Mourforscliimgi'ii iiii königl. Ung. Geol. Eeichsanst. fiir 1908. p. 207—

d.

XLI.

Közi.

Beilrrige zur

p.

1911.

és Rozlozsnik, P. val.) Földt.

Évi jelentése,

Int.

lícriclil

:

geolúgidi tzeg- és

az I9()0. év foh/Kuián eszk'özöU

:

anstalt.

u.

:iO

XVin.

Ujabb inlnlok

Bd.
íviíí.

Hákosd

in

Fig.) Mitteilung. aus d. Jahrb. d. k. 1.

Heft. p.

Hunyiíd.

1—111. Budapest 1911.

zsilvölggi rétegek ellerjedéséliez.

Nation. Hung. IX. köt. p.

Koiniliil

Ung. Geol. Eeiclis-

297—308. Budapest

(1

1911.

táblával.) Annál.

Mus.

160

AZ

Gaál,

J.

NcKrrr

;

MAGYAU GEOLÓGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA.

ÉVI

l'.)]I-IK

Verbreilniir; dcr

Hrilruf/i' ziir

Aun. Mus. Nation. Huug. Vol. IX.

—

ZsiUidcr Schichlrii.

308—316. Budapest

p.

(I Taf.)

1911.

Déva környékének fühtníjzi viitzomjai a pleüztocéii és ó-alluviúlis nh'ikhcii. A Himyadmegyei Történelmi és Eégészeti Társ. Evk. XXI. évf. 1. füz. p. 26. í)éva 1911.

Gáspár, K. p.

A

:

hnizüidi

(jyéiiK'iníok.

Tormészettud. Közi. XLIII.

537. füz.

kíit.

Budapest 1911.

732.

Gavazzi, A.:

o

Izrji'sl/íJ

c/eogrufskoj

provj.

geol.

A'ijesti

scki'iji

za

Kralj.

Horvts. Slav. za gov. 1910. pag. 43. Zagi-eb 1911.

—

Bcriflil üh/'r

Gesell, S.

:

í.

Ung.

Mont.

Komission der

dei' geol.

1910. Zagreb 1911.

.Tahr

d.

H/f Glitnzpri-iode

Imiiitcrl.

Berichte

(/pofiriipliischp Sfctioii..

íJie

Königr. Kroat. Slav.

Körmiiczhauyái'r Gdldhcn/bdttcs im

drf!

Industi-.

Handelsztg. Nr. 24. p.

\\.

l^i.

Jahr-

XVII. Jahrg.

3.

Budapest 1911. D.

Glinka, K.

MálU'isi

:

(4 ábrával.l Földt. Közi.

—

Dic

Icnnényck

XLI.

('s

lnlnjok

und Bdén

VorwiU('ritngs}yí-ozesse

liikszi'fd-fnrilö

környékén.

Budapest 1911.

köt. p. 631.

Uniyehiing

der

in

Gorjanovic-Ki'amberger, K.

— —

lUnl

provjerenslva

ge
Vijesti geol. provj. za Kralj.

— —

-

-

Hrv. Slav. za god. 1910. pag.

8.

1910.

Zagreb 1911.

f.

1910.

Berichte

Jahr 1910. pag.

d.

der

8.

Komission der Königr.

geol.

Ki'oat.

Zagrab 1911.

Izojeítnj iz prapornili prijedijela Slavonije. Vijesti geolog. provj. za lü-alj.

Hrv. Slav. za god. 1910. pag. 22. Zagreb 1911.

Aufnamsberichle (iiin den Lössgehieten Slnvoniens. Berichte der geol. Komission der Königr. Ki-oat. Slav. f. d. Jahr 1910. pag. 22. Zagrab 1911. Opazanja n plUkoin km kod Generatskog stóla u Hrenlfikoj. \'ijesti geol. provj. za Kralj.

Horv. Slav. za god 1910.

Beoharhlungen

iin

richte der geol.

Komission der Königr.

Karsle

í^eiclden

22.

p.

Zagreb 1911.

Generalski

liei

Kroat.

Slav.

^lul in f.

d.

Kroatien. Be-

Jahr 1910. pag.

Zagrab 1911.

22.

—

üod

Hrvalske-Slavonije

Die Taligkcil der geologixrlten Komission der Königreiche Kroaiien-SlavoSlavon.

-

Kruljevina

— Slava-

Stockholm 1911.

niens. Conférence agi'ogéologique internat. Il-e session.

nien im Jahre. —

Eine Kliniazanenhodenlctirte Krotdien

:

lüirorlrx

(/<'.'-

IVk^zád. (Mit 4 Fig.) Budapest 1911.

Dca fnlgnriUi

(slrijelne rijevi) iz zivog

Hrv.

Vijesti geol. provj. za Kralj.

pijrska kod Molrira n Podravi)ii.

za god.

Slav.

1910.

pag.

44.

Zagrab

1911.

—

Cher zwei

Fiilgiirile (Blizröhren)

nns den Flnganndcn con Molviee in der

Podravinii. Berichte der geol. Komission

Jahr.

-—

1910.

p.

44.

pilunjn prisiilnoNli

lJ
orsii

provj. za Kralj. Urv. Slav. za

- Znr der

Friige der ExisLenz des geol.

Zagrab

Komission

1910.

der

Königr.

Ivroat.

Slav.

f.

d.

Zagrab 1911.

dor

tinrignaroisis

god 1910.

Homo

Königr.

p.

46.

ii

aitriguaecnsis Kroat.

Slnv.

Krnpini. Vijesti geol.

Zagreb 1911.

f.

in d.

Krapina. Jahr

Bericlitt>

1910. p. 46.

AZ 1911-lK KVI MAGYAR GEOLÓGIAI IRODALOM KEPERTORIÜMA.

"Gorjanovic-Kratnberger K. provj.

geol.

Schn'ih

iiKirmnt.

Arrloiiii/g

der Königi-. Ki-oat. Slav. n.

V.:

Güll, puszlfi,

—

und

Keiohsanst. für 1908. Treitz,

Gyulai, K.

XTJV.

mis

der

Umgehung

von Baracs-

Tulárüzrnlgyiiir///. Jahresb. d. königl.

üng. Geol.

190—193. Budapest 1911.

p.

:

urán-

I.

Halaváts, Gy.

1910. pag. 52. Zagrab 1911.

Jahi-

Notir-rx

i900-ríll. Fcildt. Int.

Évi ielen-

p.

.4:

:

évf.

god 1910. pag. b± Zagreb 1911. Kraji/nii. Bericlue áer geol. Komission

Timkó, I. FclvctrU ji-lmth 183—187. Budapest 1911.

P. és

1909-rl.

tése

a)(s

d.

f.

Agroflcologisclie

Liidánijbcíir

Krupina. Vijesti

Arrtoini/s nuirinolfii Schrrili, iz

:

Kralj. Hi-v. Slav. za

Zii

161

thoriumtartalmú érctelepekröl. Bány. Budapest 1911.'

és

és

Koh. Lapok.

köt. p. 366.

Jdenlcs kz 1900. ér miarán
—

— —

Der geiiloghclie Anlhan der l'iiigehiuig roti Vízakna. Jahresb. d. königl. Ung. Geol. Eeichsanst. für 1908. p. 77—87. Budapest 1911. fíie }ieogenen Sedinienicn der Uingehiiug von Budapest. (Mit 5 Taf.) mtteilung. aus d. Jalirb. d. k. Ung. GeoL Eeichsanst. XVII. Bd. 2. Heft. p. 386. Budapest 1911.

—A A Balaton — Die Fauna

pordusi

balatonvielléki

und

7 Textabbild.)

(3

faiiiiája. p.

1

— 74.

Kth,

L.

der

Eesult.

és 7 ábra) Budapest 1911.

tábla

des

wissenschaftl.

Balatonsees.

des

Erforsch.

1—80. Wien 1911. TemcskiUas és Oravicabánya környéke. Magyarázatok a

Balatonsees. IV. Bd. Abh.

és T.

rétegek

der ponlisciien Schichten in der L'nigebung

(Mit 3 Taf.

—

korv

tanulm. eredm. IV. köt. függ.

tud.

:

p.

—

Magyar Kor. Orsz. részi. geol. térképéhez, p. 1 33. Budapest 1911. Herrman, M. .1 földgáz iernielése, vezetése és értékesUése. Magy. Mérn. :

Építészegyl.

XLV.

Közi.

köt.

sz.

6.

77. és 7. sz. p.

p.

93.

és

(13 ábrával.)

Budapest 1911.

Hennán,

0.

KUiai/ás a Harlangkiitató

:

Földt. Közi. XLI. köt.

—

Vorlrag in

Bd.

d.

Silziing d. lloídenvorscliungskotiunission. Földt. Közi. XLI.

JHess V. Wichdorff Jahrg.

JBillebrand,

—

—

J.

Közi.

:

p.

.4.

Ung.

Az XLI.

Bd.

p.

209.

Erzlagerstátte vun

Mont.

ludustr.

Weitisberga

und Handelsztg.

iin

Süd-

Nr.

19.

Budapest 1911.

1.

ösrntber

csontjai

in

der

a

}tiU;kheggség

llidla-barbnigjában.

(Társ. Jegyzkv.)

Budapest 1911.

Ballaliölde

Bükkgebirges.

p. 92.

köt.

Urnienscli^nknochen

XLL

Blei-Zink

IHe

:

Tliüringervoald.

Oslliclieii

Fiildt.

ülésén.

li-iki

212. Budapest 1911.

p.

XVn.

Bizottság 191 1 február

Budapest 1911.

105.

p.

íProt. Ausz.)

des

Földt.

Közi.

Budapest 1911.

répáshulai Ballu-barlangban talált gyermekesonlokról.

(4-

ábrával.) Földt.

Közi. XLI. köt. p. 452. Budapest 1911.

Die diluviiden Knochenreste eines

hutu

in

l'ngarii.

(Mit 4

ans der Itatlahölile bei fíépásKözlöny XLI. Bd. p. 518. Buda-

Kin(b's

Fig.) Földtani

pest 1911.

Füldtani líüzlüny. XUI.

I.út.

191S.

U

AZ 1911-IK ÉVI MAGYAR GEOLÓGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA.

162

Hillebrand,

—

J.

Übcr 1

XLI.

köt.

AlU'r

(ji'dlogisclic

i//'^

Hoffmann, G.

fdlili/nz

,1

:

p.


Földr. Közi. XLI. Bd.

Y\)i.]

lalltri

Szeli'tfi-harliuKinl

.1

:

ábrával.) Földt. Közi.

A

n üzéiilnhíi/ák.

és

l2

l.on'iról.

iMi'

Sflfítiliöhlr.

Budapest 1911.

834.

p.

gcolóijidi

rvti'ijrk

Budapest 1911. Ahluqerungen in ilcr 788.

Bánya. lY.

11.

évi'.

sz.

p.

1.

Budapest 1911. Horusitzky, H.

^zrí/fili

.1

:

Füldt. Közi. XLI. köt.

l'/nniáról.

(liiiiviúl'ix

249.

ji.

Budiipcst 1911.

— —

lUiiiitKijjitiiil:

—

Agrogeológiai jegyzetek

—

í'bcr

p.

Fmnid

ilic (liliiriiili'

iijubb

ran

Szc'ii-il.

Xodzen

Galgúcz

der L'mgehitiig

(íus

—

—

Bd.

335 Bpest 191

p.

XLIII.

537.

köt.

1.

iuz.

Földt.

Int.

jelentése

V.\'\

1911.

von

Jaliresb.

IWtgyí^zoiiibiil.

d.

Ung.

kimigl.

145—155. Budapest 1911. kémidi

b
(i1l:(tinróL

Közi.

Földt.

XLI.

254. Budapest 1911.

köt.

p.

.S')(/'

Ut cuDipusitioii.

eldiiiiqiie

iles

liiiiixiles

l'.oiinlul


Tom. XLL p. 341. Budapest 1911. közlemények it ni. kir. Fliltnni Intézet kéniini Int. Évijelentése 1909rl. p. 222— >>3i. Budapest

dr

líiiitir.

Földt.

Közi.

Újabb

— —

bihtirniegyci

,4

:

kdrnyékéröl.

164—176. Budapest

1909-röl. p.

Horváth, B.

—

XLL

Közi.

Budapest 1911.

716.

Geol. Eeichsanst. für 1908. p.

—

Földt. Közi.

Természettud.

kii
Bány.

íizénelenizéfii ereilniények.

liiburnhir/nniiiból.

Koh. Lapok. XLI\'.

és

Földt.

1911. II.

köt.

Vegyészeti Lapok. VI.

évf.

évf.

p. 227. Budapest 1911.

Az p.

(dunriniiini nyerr^nmiagnt

\íngiiitriirfizi'ig(ni.

Budapest 1911.

160.

Néhány újabban föüúri naniijanirKági

VL

Lapok.

évf.

255.

p.

ai/t/agról

(.<

Vegyészeti

Iniiinikml.

Budapest 1911.

Adatok az agyagipfir nnigijarnryzági ngerMiniiagavnik kéinitijiilmz. Agyagipari újság. ni. évf. 14. sz. p. 3. és 15. sz. p. 1. Budapest 1911. Tnnnlnnhiyiik a telin rról

Stilfnri/lrhbn-id.

1.

Ihiinnllrldornl

és

liali'isa

n

—

Magyar Chemiai Folyóirat XVII. köt. p. 145. Budapest 1911. Taniilniánynk a telhirnil I. .Magyar Chemikusok Lapja. II. évf. p.

55.

—

Budapest 1911. Stndien. über (bix

70.

lellnrra.

p.

—

Hamburg

408.

Emszt,

Tcl.lnr

I.

vizek (N gáz kémiai rlemzéne.

—

eredményei.

I.

köt.

I.

rész.

lialaton^eeiimgehnng.

A

Chemie. Hd.

Merse, Zs.

Budapest 1911.

GexU'iue,

líesultate

Bidahm melléki kzetek,

:

Balaton tudományos tanulmányozásának

függelék.

einiger

A)i(tiy><en

Clieniifiche

anorganische

und Leipzig 1911.

Ilosvay, L. és Szinyei

K.,

für

Zeitschrift

der

\Vas.'<er

inni eines

wissenschaftlichen

(Ví/.scs

ans der

Erforschung

des

L Bd. L Teil. Abhaug. Budapest 1911. Nenen Qnccknillierbergiverk in l'ngarn. Moutanzeitung. XVIII.

Balatonsees.

Hönsch,

E.

.lahrg.

Hnek,

E.

:

Nr. :

2.

p.

20.

Graz 1911.

Wnlfenit ron EiidniI;.

XLIX. Bd. L

Heft.

p.

II.

(1

Taf.)

Leipzig 1911.

Zeitschr.

f.

Krist.

u.

Mineralogie.

L )

AZ 191 IlK KVI MAGYAR GEOLÓGIAI IRODALOM UEPEKTORIUMA. Illés, V.

hic

:

VcrlialLniasc (/(> Iiiselgehirges con lt()lio)tcz.

iiiDHlfuigi'idoiii'tclii'ii

Ung.

d. königl.

JahresI).

16S

Eeichsaust. für 190S.

Geol.

144 Buda-

líd

p.

pest 1911.

L

Ilosvay,

Szinnyei-Merse, Zs., Horváth, B. és Emszt, K. ISíiIutiuuiirlléki é^ ijúz kém/ni fleiiizésr. A lialatou tudományos tanul:

,

k:cífl;.

—

rizi-k

mányozásának eredményei. C.honihclir

AiKili/si'ii

B'ilalDiinei'iiiiigehiiiif/.

Balatonsees.

Inkey, B. han
L.

iidalok p.

—

.1

:

I.

I.

mpéccf: de soU. Ver-

des

iuterr. Agrogeologeukonferenz. p. i257.

Stockholm 1911.

forrásuk fiziko-kéinkd ieruiészeténck vizsga In tá}ioz szühiégps-

krilikai

áUekiiilésc.

1-50. Budapest di'r

Foldt.

(2 tábla.)

Int.

Evk. XIX.

köt.

Ifüz.

1911.

hrilisiiír Ubersicld der Midrriulicii

üclwn Xnlar

rész.

Geítleiiw,

inniicnclatitve cl In clun^ificiitioii

zweiteu

d.

Jaczewski,

Bd.

I.

la

Ih'

:

köt

függelék. Budapest 1911. Wáfscr iiml i'ineK Giíkcs mis der Keí-ultate der wissenschaftlichen Erforschungen des Teil. Anhang. Budapest 1911. I.

i'iiiiger

WtisxrrqndU'K.

ziir

(Jlit

i2

drr

lúfarschiiiii/ Taf.)

aus

Mitteil.

pliiisiscli-diriíti.lahrli.

d.

d.

k.

Ung. Geol. Reichsanst. XIX. Bd. 1 Heft. p. 1—54. Budapest 1911. Jahresbericht drr knigl. Ung. (ienl. Ilf/clisuitslnlt fiir 1908. (Mit 9 Fig. p. 1-246. Budapest 1911.

Jahresbericht

(/(/•

HöldriiforsrltiiiigshDiiiinixsion

Földt. Közi. XLI. Bd. p. 537. Budapest

d.

Ing. Ceol. Ges.

f.

Í9i0.

1911.

Jaekel, 0.: Gcviuccs áUntok innradri'iiigid n Hnkong IriáKrélegeiböl. (lOábr.l

A

Balaton

tud.

tanúim,

eredményei,

pal.

függ. III. köt. p.

—

1

25.

Buda-

pest 1911.

—

Uakony fels Lriászkori'i rétegeibl. (10 tábla és Balaton tud. tanúim, eredményei, pal. függ. III. köt. p. 1 88.

Plticochelys jilacodoiUu n

50

ábr.)

A

—

Budapest 1911. Eadic, 0. .Jelentés az aggteleki lliiradla-barlanghan végzett ásatásokról. Földt. Közi. XLI. köt. p. 665. Budapest 1911. Bericht über die in der Aggteleker Uaradlalwhle vorgenommenen systematísrhen Ausgrabungen. Földt. Közi. XLI. Bd. p. 712. Budapest 191 .1 Hükkhegység semberének egy újabb lakóhelye. Földt. Közi. XLI. köt. p. 91. (Társ. Jegyzkv.) Budapest 1911. Rhinoceros-koponya Ujlótról. Földt. Közi. XLI. köt. p. 87. (Társ. Jegyzkv.) Budapest 1911. :

— — — — Iihinocerosschadel Földt. Közi. XLI. Bd. 206. Budapest 1911. — A Bunki-vlgy földtani viszonyai Huny admegy ében. Földt. 77— Budapest 1911. — Die geologische Verháltnisse der Umgebung von Vadudobri, vo)i

tése 1909-röl. p.

Cserbei

—

für .1

A

im

1908. p. Hididoii

Balaton

pest

Ijlót.

p.

Int. Evijelen-

XO.

Komitat Hunyad. Jahresb. 72—76. Budapest 1911. vidékeitek tud.

(Prot. Ausz.)

fossilis

tanúim,

d.

königl.

emJsmaradványai.

eredményei.

Vserisor

und

Ung. Geol. Eeichsanst. |6

tábla

IV. köt. pal. függ. p.

és 1

4 ábra.)

— 24.

1911.

11*

Buda-

164

Kadic, 0.: Die

m.

Abh.

Pal.

sod

dcr l'mrichitng

fossile Üáuc/etirrfininu

Kormos,

és

GF.OLOGIAI IKOUALOM REPERTÓRIUMA.

iJcft

(Mit G

líalalonsec-'^.

4 Fig.) Eesult. der wissenschaftl. Erforschimg. des Balatonsees. TV.

u.

Tiif.

—

MAGYAR

AZ lllll-IK ÉVI

1911.

Hámor

Felsnischc Puskaporos bei

Dir

:

Fauna.

ihrc

Idill

1—26. Wieu

p.

T.

(Mit 2 Taf.

ii.

8 Fig.i

Mitteil.

ini

Komilni Bor-

dem

aus

Jahrb.

d.

Ung. Geol. Reichsanst. XIX. Bd. 3. Heft. p. 119-163. Budapest 1911. Katona, L. A Inssármási fldiiáz crtékesitéséröl. ^'egyészeti Lapok. VI. évf. k.

:

5.

sz.

Katzer, F.

Wien

—

Preclnt

:

Zeitsclir.

—

Budapest 1911. cin Manganeisenerz von Vares in Bosnicn. Osterr. Berg- und Hüttenweseu. LIX. Jahrgang Nr. 17. p. 229.

71.

p.

f.

1911.

Die Kisenerzlaiierstatien Hosniens und dcr Hcrzegowina. Berg- u. Hüttenmáunisches Jahrbuch. LIX. Bd. 1. Heft. p. 25—98. 2. Heft p. 180—194.

Budapest 1911. Koch, A. Új adatok a Gn/pliaca XLI köt. p. 42. Budapest 1911.

Ksterházyi

:

—

—

a Budai Heggségtx'n.

lurgjigiicléscl;

Földt. Közi. XLI. köt. p. 545. Budapest

Ncuere

Koch, F.

XLL

Földt. Közi.

Geologie

Die

XLL

Közi.

des

Bd.

p.

XLL

Karszt

a

cs

Bd.

Bcobaclituiigcn.

Velebit-licggség

und

Velebitgebirges

—

földtani visziDigtr.

Karsles.

Köuigr. fooat. Slav.

d.

f.

Jalír

1910.

pag.

und Eritgasc in Siebenbnrgen. Ung. Mont. XVIL Jahrg. p. 1—5. Budapest 1911. Koch, N.

—

Industr.

Kalisalze. u.

Petroleum

Handelsztg. Nr.

6.

Adatok a székcsfövárus altalajának isuiercléliez. Földt. Közi. XLI. Budapest 1911. Jelentés az iDOO-ben a krassószrénymegyci Szvinica község környékén végzett slénytani gyjtésekrl és rétegtani megfigyelésekrl. Földt. Int. PÍvijelentése 1909-röl. p. 109—112. Budapest 1911. 45.

A

:

Lap. H.

A

talajvíz

évf.

mcgJiatározása

folyásánál:

14—15.

sz.

p.

80.

XLIII. köt. 542.

Kormos,

T.

:

A

polgárdi

füz.

p.

Cbem.

é]i

ösorrszarvú

tetem.

Természettud.

889. Budapest 1911.

pliorén

Budapest 1911. Der yliozáne Knoclicnfund Bd. p. 171. Budapest 1911. köt.

p.

sózás útján. Magj'.

Budapest 1911.

Galicziában fldiviaszból kiásott

Kcizl.

—

Zagrab 1911.

auf

:

köt. p.

Kolba, R.

—

14.

Versurlisbolirungea

iter

dcr geotogisrhen

Karstgcbirtes. Beriohte der geol. Komissioii

des kroatisrhcn

Koch, G. A.: Zur Gencsis

lirrulsl.'iun

1910. pag. 14. Zagreb 1911.

RcsuUale

Vorlaufigcr Bcrii'lit über die li/shcr erzietten

d.

Földt.

514. (Prot. Ausz.) Budapest 1911.

Vijesti geol. pvoj. za Kralj. Hrv. za god.

Ncuavfnahme

Hudarr

Budapest 1911.

kroatischcn

des

in

Pretíiodui izvjesLaj o rezultaliiua norih geoloSkili istraziraiija u l;rsn.

táblá-

597. Budapest 1911.

p.

(Társ. Jegyzkv.)

köt. p. 439.

(1

Közi.

1911.

pulueuutiioiugische

Földt. Közi.

Taf.)

1

liorváturszági

.1

:

und

gcologisciir

Gebirge. (Mit

—

és öslénylaui

Újabb földtani val.)

Földt.

elterjedéséhez.

csontlelet.

(9

ábrával.)

Földt. Közi.

XLI.

4S.

t>ei

Polgárdi.

(Mit 9 Fig.)

Földt.

Közi.

XLI.

—

AZ 1911-IK ÉVI MAOYAR GEOLÓGIAI IRODALOM REPEETOKIUMA.

Kormos,

—

T.

:

írkns a iiiiiiiiiurorszi'nii Budapest 1911.

[//

neue

Einii

Schildkrölenarl p.

—

Budapest 1911. Dk' pliozáiie Wirbellii-rfdiiiia fvn

— — —

-

—

—

A

Földt. Közi. XLI.

oázi:<.

8S.

k()t. p.

(Társ. Jegyzkv.)

Földt. Közi. XLI. Bd.

l'oli/i'írd/.

207.

p.

Ausz.) Budapest. 1911.

(Prot.

puskaporosi szikkifnlkcjéhcn

Hükklicijr/^éfj

XI^

Siill. Földt.

Ausz.) Budapest 1911.

A

polc/imli sziiblr('ipikHs

ron

Süswoí^Si'rkídlie

dctii

aii>!

(Prot.

-206.

—

—

plidcénhöl. Földt. Közi. XLI. köt. p.

87. (Társ. Jgyzkv.)

Közi. XLI. Bd.

—

16f>

Die Fmmicdi-r

talnlt úJhilvkrl.

Földt. Közi.

Budapest 1911.

91. (Társ. Jegyzkv.)

köt. pag.

XLI.

Földt. Közi. Bd.

Puskapurusi-HOlde.

p. ÜO?.

(Prot.

Ausz.) Budapest 1911.

Új tekns faj (Clomenús

luizni pU'hztucénbl (I. tábláBudapest 1911. Une nouvellc espccc de ioHue (Clciiuini't Méhvhji n. tip.J du plvhlocéne HoiigroÍK. (Pl. H.) Földt. Közi. Tom. XLI. p. 500. Budapest 1911. Adatok Xydríniifipjc pleiszloccii fcmuájdltaz. Földt. Közi. XLI. köt. pag.

Földt.

val.)

Közi.

XLL

}k'htdi/i

735.

Budapest 1911.

Zi(r

Kenntnis der Plcislozáiifauiid

pag. 802.

A

sp.) a

ii.

köt. pag. 420.

d.

Kom.

Földt. Közi. XLI. Bd.

yiiitni.

Budapest 1911. plekloccu

püspukfürdöi Suiidyóheíj[i

Földt.

fuitiiájd.

XLI.

Közi.

köt.

pag. 739. Budapest 1911.

—

Geologisclie Notizen

Maroskcce. Jahresb.

Jelentés nz 1909. év nijnrán végzcil i/eológiai

Évijelentése 1909-röl pag.

—

—

Canis (Cerdocyon) Petényn

í}'

11

— —

k. sp.

und

pag. 95

1908.

muid:dliilol;ról.

u.

Kurnital Baranya. (Mit

XIX. Bd.

éniekes

egyéb

4.

und andere

sp.

11.

4.

és

Évk. XIX. köt.

(2 táblával.) Földt. Int.

Geol. Eeichsanst. -

Székehjkocst'ini

fiir

Földt.

Int.

101—108. Budapest 1911.

Canis (CerdocyonJJ^Pelényii

gyébl.

dem —

Gegeml von Murosujnh:

der

königl. Ung. Geol. Keit-hsanst.

Budapest 1911.

109.

—

at(>i

d.

Taf.) Mitteil.

Heft, pag.

leletek.

füz.

pag.

Baranya me153—178.

iidercssante

aus

dem

.lahrb.

Funde aus d.

Ung.

k.

167—196. Budapest 1911.

adatuk a hulatonmelléki alsúpleisztorén rétegek geológiájához. (2 tábla, ábra.) A Balaton Tud. taniilm. eredményei lY. köt. pal. függ. pag.

1—50. Budapest 1911. Xeuere Beitrage zur Gereogie und Fauna der unteren Pleislucanschlchten in der l'wgebung des Balalonsees. (Mit 2 Taf. u. 11 Textabbild.) Result. der wissenschaftl. Ei'forsch.

des Balatonsees. Abh. pag.

Adatok a somogymegyei Nagyberek geológiai ismeretéhez. pal.

függ.

1

(1

—

térk.

16.

6.

ábra.)

A

Moore>:

iin

1911.

— 53.

Wien

Balaton tud. tanúim, eredményei.

Kouiitat

Somogy.

Result. der wissenschaftl. Erforsch.

Wien

1

1911.

faunisztikui viszonyainak IV. k.

Budapest 1911.

Zur Kenntnis der geologischen und berek

és

faunistisclien

(Mit

1

VerhaUnisse des Nagy-

Kartensk.

u.

5

Textabbild.)

des Balatonsees. IV. Bd. Abh.

p.

1

—

16.

—

AZ 1911-iK ÉVI magvai; gkologiai ikodat.om repertoriima.

166

Kormos,

T.

Sih-nU

l'rjrrtiu'ijUfi

.1

:

34 szövegábra.) A Balatdn 66. Budapest 1911. p.

íjroloiliai

(n

iiiiiltja

(2 tábla és

jrlriic.

eredményei R'.

tauulm.

tud.

köt.

függ.

pal.

1

— —

Ilir

Vcriiitiiiji'iihcil

i/<>i)li)gif:clic

Textabbild.)

|Mit

Erforsc-huug

des Balatonsees. IV. Bd. pal.

A

Taf.

2.

mészk

iiiciirshelyi éih'xvizi

Über dic Fuuna

ile^

34.

u.

nyei. r\'. köt. pal. függ. pag.

—

Gi'í/i'iiwaii

líinl

iiiUkI Frjrr.

1

—

Abli.

A

fKintájáról.

SárrcIbclvCiis

iles

pag.

1

—

.1

A

—

— —

Tiiinántiil l;rhi

Balaton

1911.

Textabbild.) Eesult.

(1

Abh. pag*!

pal.

12.

tiid.

plcinztoréiihürú pulmtc'^in

i-r
i

tanúim, eredményei. IV.

fiuiiiíjd.

függ.

köt. pal.

ábra.)

(5

1-30. Buda-

p.

pest 1911.

Dic pleiMocánc.

Mullnxki'iil'íiiiiui

im

OnfabficlinitU'

Gfhiete!< jenseüs (Ipv

i/cs-

Erforschung

Donan. (Mit 5 Textabbild.) Eesult. der wissensfhaftl. Balatonsees. IV. Bd. pal. Abh. p. 1—30. Wien 1911.

über cinc

arcktisclie Saiujeiierfttuiia

Miner. Gel.

Pal. No. 9. p.

u.

Die plci^ldcÜKi' Fininii

Stuttgart

ilc^

Soniliióhcgy

anst.

köt.

Taf. u.

XIX. Bd.

László, G.

:

Geol.

Centralbl.

i'iigorns.

f.

Stuttgart 1911. bi'i

}'i\xpü):li\rd

und Paleont No.

/'KukniKn-dx plc/^ztwí'ii

liúiuni-i

XIX.

3.

füz.

hu hmuilnl pag.

19.

íliltar

603—607.

.1

8 Fig.) Mitteil. aus 3.

Heft, pag. },olnll„i

f/rdlófii,,

Budapest 1911. és Emszt, K.

.Tdctilr!< iiz

:

és Emszt, K.

dem

Jahrb.

d.

ilirv Feniiia.

Geol. Eeichs-

köt.

pag. 298.

1009. ér folyumáu eszközöli geológiai tzeg- és

BrrichI iiber geologisrlie Torf-

:

Ung.

k.

119—163. Budapest 1911. lOJO-hm. Földt. Közi. XLI.

189—199. Budapest

Földt. Int. Évijelentése 1909-röl p.

lé,,kiiloló-ról.

(Egy táblává].) Földt.

juiniáju.

114-143. Budapest 1911. Hi'niitn' im Kourilat Borsod und

pag.

I)u' Folsiiixi-lic Puf^ktipuruf bei II.

im Plehtovcui

300-303.

des

1911. .1

Int. Évk.

(:\Iit

—

Wien

1911.

Eadic, 0.:

—

— 72.

Budapest 1911.

12.

SHswnxxerkiilhes von .Uém'stieln.

(üngurit). Centralbl. für Miner.

—

Ki>-

iin

wissenschal'tl.

Balaton tud. tanúim, eredmé-

der wissen.schaftl. Erforschung des Balatonsees. IV. Bd.

Wien

der

Eesult.

191

Mnorforsrliungen

inul

1.

ii}i

Jalire Í908. Jahrb. der kgl. ungar. Geol. Eeichsanst. für 1908. pag. 207

225.

Budapest 1911.

Lázár, V.: Jeleniés az

i'.lOO.

ér iii/dnhi

Budapest 1911. Au. Geologi^rlic Xoiizrn

Liffa,

—

:

Jahresb.

d. kgl.

Loczka,

—

J.

:

1909-röl, pag. .1

és

ron

1908. pag.

pag.

318

320.

Tulii

156

— 166.

gen-

122-125.

innt

Szihiy.

Bpest 1911.

Kors környékérl. Földt. Int. Évi-

pag.

I.

Annál. Mus. Nation.

Budapest 1911.

Cheniische Atudysc des l'yrdrgirites von

Hung. Vol. IX.

cszl;i'izi'ill

pag.

177—182. Budapest 1911.

ndgybíntyni pyrorgiril kémidi elemzése.

Hung. Vol. IX. tou.

1909-röl.

aus der l'mgchiing

ung. Geol. Eeichsanst. für

Agrogeohigiai jegíjzelek Töniíird psz. jelentése

Sdi/iibóród kiirniiélú'n

Földt. Int. Évi jelentése

logiui miiiikáhiliikról.

Nagybnyd

320—323. Budapest

1911.

1.

Anual.

Mus. Xa-

AZ inlllK ÉVI IIAGYAR GEOLÓGIAI IRODALOM r.EPEKTORirMA.

Lóczy, L.

—

runiánitd pctruli-iiiiilcrülcl

.1

:

XLI.

Közi.

Földt.

val.!

—

Lörenthey,

—

I.:

l

jubb ddnlol;

i/colói/iiijáboz.

és pag,

118.

pag.

A

Vcri/lcicli

(leni

lu'oijenen

XLI.

pag. 470.

)nil

M.

Közi.

Földt.

7

pag.

1909-röl.

—

Buda-

."^6.

1911.

pest

iii'l;

iiii

1

lut. Evijelentése

Földt.

Igazi/ítlósiKfi jrlrnléa.

(11 ábrá-

Budapest 1911.

Ühcr ilif Pflroh'ioiujchit'lr Huiiimiií'ns Fig.). Beckcn Siebmbürycus. (Mit Budapest lílll. 1

nicdciirc.

én iiz ertl éli] részi

pag. :í86.

köt.

167

llmbiiirsl.

liannjékc

ülcdékei-

híii-iiiiiilidsziil;i

XXIX.

Természettud. Ért.

Math. és

köt.

1.

ós 3. füzet,

515. Budapest 1911.

dilnnídis- cndier kénlésr. Uránia. XII.

Fvf. 4.

üzám,

rélei/rl;

fininájáliDZ

pag.

Buda-

I.j2.

pest 1911.

—

Adatni; fiiii

—

hahUuniiiclléki parinuniai korú

ii

lirhjzcléltcz.

köt. frigg. p.

1

(^ tábla és

— 192.

zur Faiiua

Jjeitrní/c

Wieu Löw, M.

der

slralifii-a-

é's

Balaton tud. tanúim, eredm.

iiiHlo!
issensehaftl.

^^

A

1\.

Budapest 1911.

ten in der l'iiigrbioig des sult.

12 ábra.)

Erforsch.

des

Lage dcr paintonhclifín

(Mit 3 Taf.

HahiUiiíJfcc^''.

Scliiclt-

12 Textabbild.) Ee-

u.

Bd.

Balatonsees. 1\.

1

— 216.

65.

Buda-

pag.

1911. :

/'/;//

pest

1911.

Übcr

eineii

lliisziiiidióL

ábrával.) Földt. Közi.

(7.

Pyrit coii fíosiiirn.

XLI.

köt. pag.

(Mit 2 Fig.) Földt. Közi.

XLL

Bd. pag. 190.

Földt. Közi.

XLI.

kot.

Budapest 1911.

Elleges jelentés


órudnai

Iniiiriionilrúl.

pag. 67.

Budapest 1910.

—

—

Vorláufige Miiirdung Budapest 1911.

BoHrnonií. Földt.

ro)i

Myarqirit

Nngybáni/áról zkv.) Budapest 1911.

Földt.

XLI.

Közi.

von Xagybánya. Földt. Közi.

Mi/tirgirit

XLI.

Közi.

köt.

pag.

Bd. pag.

(Társ. Jegy-

87.

XLI. Bd. pag. 206.

19:2.

(Prot.

Ausz.)

bányáiból.

(3 áb-

Budapest 1911.

—

Xehány

ritka ásvány a krassószörényvármegyei

rával.) Földt. Közi.

— .Einige sellene

— —

— — .

Közi.

A

XLL

XLL

köt. pag. 742.

Vask

Budapest 1911.

Mincralien aus den Gruben von Vask. (Mit 3 Fig.) Földt.

Bd. pag. 811. Budapest 1911.

niercuriainmoniumchlorid

és

methyljodid egymásrahatásakor keletkez

tennékek. Magy. Chem. Folyóirat. {tengervíz arany tartalma

.

XYIL

köt.

6.

Természettud. Közi.

füz.

Budapest 1911.

p. 91.

XLIIL

köt.

508. füz. pag.

Budapest 1911. .1 világ rádimnérr fekhelyeirl. Természettud. Közi. XLIIL köt. 537. füz. pag. 731. Budapest 1911. A magtnu víztartalma. Természettud. Közi. XLIII. köt. 539. és 794. pag. Budapest 1911. 763.

Maderspach,

L.:

Zeitschr. für

Ortnd,

ein

idlcr

Qiieck'
Berg- und Hiittenwesen. LIX. Jahrg. No.

in 3.

L'ngarn. p. 33.

Wien

üster.

1911.

AZ l'Jll-IK ÉVI MAGYAR ÖKOLÓGIAI IRODALPM UEPERTORIUMA.

168

Magyar

Földtani

kir.

Intézet

l-'.vijelcnlv^r

pag.

l'.iO'J'riil.

Í52.

1

15iul;i'

pest 1911.

—

A magyar

Flillmii

kir.

Vdhnnint íérképukncl;

Inlczcl

— —A

maggar

[mg.

földtani trodaloni jegyzéke az

V:

— —

XLI.

köt. 32.

B: A jucpataki gabbró köt.

sz.

zeolit

A

XLl. köt.

Magy. Méni.

iiiozzinmta.

ii(x Budapest

úhim'i nyíri.

(Mit

ábrával.)

(1

I

1911.

Fig.)

KözL

F(ildt.

1911.

XLL

Közi.

Földt.

1.

XLm.

2 ós 3 ÍCH. és 6111.)

köt.

Pót-

geológiai helyzete.

(1

rajzzal,

Természettud.

i

X 1.1

Kozl.

11.

521. füz. pag. 43. Budapest 1911.

Méhes, Gy. tud.

Kii/l.

ciuijeijii-

Budapest 1911.

126.

peirolexim

köt.

iijulili

piiR.

pag. 68. és Társ Jegyzkv. pag. 441. Budapest

káliiimsókról. Természeti Közi. p.

nzerioli

Fuldt.

lílKI-hi'it.

Die ZeoUlhe des Gabhro vom .fuc-Harhe.

fz, —

XLV.

Közi.

Bd. pag. 193. Budapest 191

A

ítzukr^ojiDj-ol;

erdélyi gáztnUfún'isok neliáug

.Az

és Építész Egyl.

Mauritz,

cüiijuirlfilníl

Budapest 1911.

115.

Martos,

1

riiujcí/iizélíí'.

fillílriijzildf/

— 488.

Budapest 1911. A m. kir. Földtani Intézet Könyvlúrúnak zékc pag. 1—316. Budapest 1911.

jegyzéke, pag.

lirtürrmli'í'

l;on;iv/i'ir
rajzbcll í'ihrázdlásul.iiíd;

i's

:

Bakorryi triaszkorú osziraeuddl:.

eredményei

tan.

pal.

tábla 12

|4

függ. ni. köt. pag.

1

— 35.

ájjra.)

A

Balaton

Budapest 1911.

Muraközy, K. Kalecsinszky Sándor. (Nekrológ.) Magy. Chera. Lap. U. Evf. 12—13. sz. pag. 67. Budapest 1911. Neubauer, K. Adatok a szilikfiiolfodékol,: i>iiiiereléhez. Földt. Közi. XLL köt. pag 72. Budapest 1911. Daten ziir Kcnntnis der SÍJikiilftehnirlzhisiingfii. Földt. Közi. XLl. Bd. :

:

—

pag.

197.

Budapest 1911.

Br. NopCSa, F.

—

:

A

legstélebb Kitrópn (Vándorlások .Albán

Utazások könyvtára.

iiia

térképével.)

Zur

Straligriiphie

imd

einer Ubersichtskarte,

Keichsanst. LXI. Bd.

Teklon.ik. di-s

12 Taf. 2.

u.

7.

3.

köt.

pag.

1

iáliirn,

— 63.

Vilnjels Skiilnri in .\ordidhunieii (Mit

Ziukotypiou)

Jalirb.

229—284. Wien 1911. oldalánál; pyroxe n-andezitje

Heft.

Exzak-.Uhá-

Budapest 1911.

d.

k.

k.

Geol.

p.

n'il Foldt. Kozl. Noszky, J. ,4 Máira EI\'y-i XLI. köt. pag. 90. (Társ. Jegyzk.) Budapest 1911. Über die Erupiivgeslcine des Mátragebirges. l-'dldt. Közi. XLI. Bd. p. 207. (Prot. Ausz.) Budapest 1911. Jelentéx a Marox é.f Fehér-Körös közöli Irrn krélalerülelen rszközoll geológiai inegfigyelésrkröl. Fíildt. Int. Flvijelentése 1909-rül. paií. 126—129. Budapest 1911. Bericid über die ini Jahre i'.lOS in den Kmnitolcn (iöniör, llcres und Sögrád rorgenoínunmen geologisehen Delailanfnatnen. Jahresii. d. königlUng. Geol. Reichsanst. fiir. 1908. pag. 135—139. Budapest 1911. Br Nyáry, A. .i felfalusi barlang ismerlelése Földt. Kíizl. XLL kut. ]jag. :

i

.

—

— —

:

662. Budapest

—

1911.

Bespreclning der Hölde noi

h'ellaln. Földt. K.

XLL

Bd. pag. 708. Bpest 191

1.

AZ I911-IK ÉVI MAUYAU (IKOLÓGIAI IRODALOM UKl'ERTOlíir MA.

Pap, D. n.

Pap,

J.

(i:

.Icifiili'íi

:

Papp, K.

Evf.

I.

1911.

XLIII.

2 és 3 (CII. (:ill.\

k(it.

Budapest 1911.

117.

liulKUir^ol;

K<'ili>'0

:

képpel.) \'íziigyi Közi.

(31

iiiil
15udapest

noiu-i. Termószcttud. Kcizl.

.1; ii;i!/"íl

:

Pótf. pag.

í'
86—123.

pag.

fiiz.

16í>

XLI.

Közi.

Foldt.

liii:.iiiil;li(i,i.

köt.

1.

Buda-

131.

Iluda-

pag.

pest 1911.

— —

Kalixahttchürjinuirii

rin/urn.

ui

Közi. XTJ.

Föklt.

Bd.

]iap.

pest 1911.

A

hitnijiídou'tjyci

t!od/)ii'f:(l

Közi. XLI. köt. pag.

—

Hcport Conccrning

ilic

A

(2 ábrával.

iiiani/i'iiitclrpci.

drpofiit

iiKdifiiuir^ic

Bd. pag. 604. Budapest

—

hOnii/élu'nrk

Földt.

|

581. Budapest 1911. in

XLI.

Földt. Közi.

(!(>ilini;f:il.

1911.

lev hnrnuíizcnuiedenn'.

Fehér-Körös völgyében

Földt. Int. Évijelentése.

1909-rl. pag. 130-163. Budapest 1911.

—

Die

Ciasqitelle bei

l\i.<.-
Geol. Eeichsanst. fur

—A jövje ábrával. Budapest — Hogyan fedeztem,

liiizi'inl;b(ni.

föhiifióz.

S.

föl

Wien

191

4.

•

pag.

(/((s

1911. 161.

pag.

sz.

4.

— 172;

n

kis^drinási

1911

fi'ibtigúz-fcirri'tst

március

Különlenyomat a 17. old. Buda-

"?

számából,

15-i

1

de)ii

ílal.ony.

{

1

Taf.

4

u.

sz.

Abb.

p.

(•'(cos

Bd.

I.

1

p.

der

— 23.

vizmitrei.

Magy. Mérn.

és Epítészegyl.

Közi.

XLI.

Budapest 1911.

56.

117—121. Budapest

1909-rül

Évijelentése

Vere^palid; éx Jlitv>:uni hörniivl.e. Fold. lut.

:

Eesult.

Textabbild.)

Bal.

I.

Misl.nlrz

I.:

Pálfy, M.

—

Uránia. XII. Evf.

Erforscbung. des Balatonsees.

wisseuschaftl.

kr,t.

der königl. Ung.

Kiilozs. Jahresb.

194—206. Budapest

1911.

Trids-Kardlh'n

Pazar,

Komilal

1911.

Független Jlagyarország pest

ini

1908. pag.

1911.

Az Erdély részi Érchegység bányninuk

viszonyai

föblbini

(13 táblával és 78 ábrával). Föld. Int. Évk.

XVIII

köt.

4.

érctelepei.

és

pag.

füz.

1—

4G3. Budapest 1911.

—

Szontagh,

T.,

és

Rozlozsnik, P.

Földt. Int. Évijeleutése

^

Aufnfuiisberichl voni Juhre anst. für

1908. pag.

Pávai Vájna,

—

p.

F.

:

:

1909-röl. pag. lílltH.

Kddrii-Monur

.1

113

Jahresb.

140—141. Budapest

Néhány újabb

117. d.

mezozous

iemletc

Budapest 1911.

königl.

Ung.

Geol.

Eeichs-

1911.

barlang. (4 ábrával.) Földt. Közi. XLI. köt.

779. Budapest 1911.

JU'sprecliung einiger neuerer Hiihten.

(Mit 4 Fig.j Foldt.

XLI. Bd.

Közi.

pag. 824. Budapest 1911.

Pécsi, A. Közi.

—

A

:

.4

föblrengé^el;

Xmi.

köt.

.537.

iiHszlitii>'áind;

mérséklése. (2 képpel.)

Természeti.

Budapest 1911.

hegységek- eredele. Természettud. Közi.

XLI II.

köt.

538. füz.

pag. 7(i2.

Budapest 1911. Pfeiffer, J.

Közi.

:

.1

XLV.

kir^fárna'i^i

köt. 46.

sz.

gázkilöi'c>:.

pag. 571.

(4 ábrával.)

Jlagy. Mérn. és Epítészegyl.

Budapest lüll.

170

AZ I!tll-1K ÉVI MAGYAR GEOLÓGIAI IKOflALOJI REPERTÓRIUMA.

Tosewitz, T. röl.

—

pa«

41

Hríiiii/iszhiigrbirgi's in kíiuigl.

Ung.

Budapest 1911. ceti Ernszlnra "/"/ Liind.

d.

Prinz, Gy. és

di's

d.

l'iiirjcbuixi

kaite

'2

TrU

Vojkóc. Jahresb.

— 51.

Dir

évi fdcéldröl. Föld.

i'.Htd.

— Ázsia

:

A

Évijelentése

Int.

1

909-

Budapest 1011.

Di'y Sítilitysltirlír iinil

—

Jrlmlés uz

:

37.

d.

Geol.

l!»l

szívébc/i.

cm.) Pótfz,

pag.

108.

Spezial-

d. Cieol.

XLITI. kút.

lúizl.

Budapest 1911.

képpel.) Utazások kiinyvtíini.

(14-

1908. pag.

1.

Természettud.

Itiilomihu/uí' fohlrnjz fcludulni.

3 (Cn. és

Szliitviii

coii

für

ErliiuttniDuon

/'oj-y/i//.

Uug. Kroue. Budapest

Gcf/cnd

ilcr

líeichsanst.

2.

pag.

köt.

—

1

Buda-

7S.

pest lOil.

Przyborsky, M. 137.

Bi'ií/-

:

.1.

WOU.

Ilei-liu

1911.

Uiiider

i.

Repertórium

inul

Ifvllcnwirhclinfl

Zeitschr.

mid

l'niinriis

für prekt. Geologie,

XIX.

^r/iu-r Xrbi'ii-

.lalirg.

llei't

dn- tm/ Unj/m-n bezüglicheii qeologisclien lAteraliir

XLI. Bd. pag.

1010. Földt. Közi.

pag.

7.

Juht-e

iin

Budapest 1911. Kéthly, A.: A földrrngéfiladoinány ujabb lialadása. Természettudományi Közlöny 1911. XLEI. 108—109. old. Budapest 1911. Adniuk a hrcskcinéti fldirugéshez. Természettudományi Közlöny 1911. XLIII. 644—047.

old.

115.

Budapest 1911.

—

A

Taal-vulkáii

— — —

A

krrskeméli fOklrengcs. 1911 VII.

köt.

junuárius 30-i kitörése. Földrajzi Közlemények 1911. XXXIX. 245-248. old. Budapest 1911.

A

Vin.

l'Ji

I

8.

Viúnsz Kronicli

úr

í.éni'írd

a

Közlemények

1911.

XXXIX.

YIII. füz. Budapest

évf.

Megjegyzései;

sekröh szóin cikkéliezi. kz Idjárás

— —

Földrajzi

Budapest 1911. fiild vei, (lésekrl. Az Idjárás 1911. XV. füz.

1911

fiétidy

XV.

évf.

Antid

:

nA

370—383.

1911.

fiildrengé-

Buda-

old.

pest 1911. .-1

kelelltirkeszlínii

XXXV.

1911.

évf.

földrengésrl. Természettudományi

2-3.

Budapest 1911. Természettudományi

A föhlrengéstiin körébl. XXXV. évf. 2—3. füzet. Budapest

Roth K.

:

.Jelentés

füzetek.

Temesvár.

füzet.

Füzetek.

Temesvár

1911.

1911.

a szatinárniegyei Bükklie
Szinérváraljii

és

kor-

iigékén végzett geológiai reamlmlációról. Földt. Int. Évi jelentése 1909-ról.

—

pag.

38—44. Budapest

(ienlogische

1911.

Verhiillnisse der

l'mgcbung

vim.

AVi/fMÍofn.

Jahresb. der königl.

ung. geol. Eeich.saust. für 190S. pag. 110—121. Budapest 1911.

Both

— —

L.

:

Új feltárás a Duiui idUdajábna Budapesten. Földt. Közi. XLI. köt.

pag. 426. Budapest 1911.

Kin neuer Aufseliluss int Untergrunde der Közi. XLI. Bd. ])ag. 512. Budapest 1911. deologiseher

ÍUtronüaka.

Bnn

des

Sagtjxelyk

Ilonán

Siebenhürgischen Heckens

und

bei

der

in

Vereség yliáza. Jahresb.

Hudiijiesl.

d.

Földt.

(legend

kön.

ung.

von geol.

Reichsanst. für 1908. pag. 88—94. Budapest 1911.

—

(ieologiai

reuDdiulác/ó

a

Kriissó-Szörényi-liegység

nyugati

részében

az

AZ l'Jll-IK ÉVI MAGYAR GEOLÓGIAI IHOIiALOM UEPKBTORIUMA.

1909. ér ui/nrán. pest

Roth

Évijelentése

Füldt, Int.

83—84..

pag.

l!)U9-bül,

171

Buda-

1911.

Halaváts Gy.

és

L.

Tcmcsl.iitus

:

rázatok a .Magyal- Kor.

Orsz.

MagyaBuda-

(Iruricíiháiifia körmiéke.

i'.s

térképéhez,

geol.

részi.

pag.

— 33.

1

pest 1911.

Eozlozsnik P.

—

luiut n

Xéháni/

:

Dir r/rologischcn Verliáltnisxa i'jradna. Nagyilva anst. für és

riskiilica-hDiiiiuU'ki

niénzkövoniihii

szirtért

45—54. Budapest 1911. drr ddiirgtígegoml zwische^i dcn Gemcindev

Földt. Int. Évijelentése 1909-rl, p.

(/(•oliii/iiilálioz.

ii.

Emszt K;:,A

Kos)i(i.

Jahresbericht

129—134. Budapest

1908. pag.

ÍI/cí/ív.s

Uug. Geol.

königl.

d.

Reiehs-

1911.

licgyaég bazaUos közrici

tábla- és

[1

ábrával).

i2

Földt. Közi. XLI. köt. pag. 257. Budapest 1911. -

—

Bcüráge zur Kennliiis dcr BasaUgesteinc defi Mcdvefigebirge^ (Mit I Taf u. 2 F'ig.) Földt. Kozl. XLI. Bd. pag. 313. Budapest 1911. Szontagh T. és Pálfy M. A Kodru-Momu itifízozos teridrie. Földt. Int. Évijelentése 1909-röl. pag. 113—117. Budapest 1911. :

Salopek,

M.

—

Irinán

()

:

ki'd

ii(i^lii(i
1910. pag. 23. Zagreb

Uhcr dic tcii

d.

.lahr

pag.

l'.)10.

F.

2.3.

lzcj('rsi
:

ülicr

die

lici

SííhiiiIiih- h.

Komissiou

n radit

TaUgki'it

(igrogculoilic

dcr

Vijeíili

jz liihiiriilnrijii

Mlllcilintgi'ii

ini>:

richte der geol. 54.

Kroat. Slav.

Koiiigr.

f.

agrogeoloslu'

^ckrijf.

1910. pag. 54. Zagreb

ilcm

Lu\n>ridi)r'tn)ii

d.

f.

geol.

\ ijesti

|ivo\j.

za

Zagreb 1911.

35.

Berichte der

.SVc/ío;?.

agroí/i'oliii/i^i-lieii

Komission der lmigr. Kroat. Slav. Zagrab 1911. Hrvt. Slav. za god.

WciigcjicrScInch-

il'ir

der

sciívije.

1910. pag. 25

geol.

—

L-cngcnxIi'nii

Zagrab 1911.

Kralj. Hrvat. Slav. za god. llcrirhl

a

i

1911.

Grrgiirir-hi'iji'g

TriiiK ilcs

Sajiuihuru

hoil

prevj. za Kralj. Hrvat. Slav. za god.

geol.

\'ijesti

Klniijrc. Bericlite der geol.

hi'i

Sándor,

(ircgnrir-hcijcga

Kliiiiicd.

1910.

.Talír

Mjesti

geol.

]iag.

25-35.

provj. za

Kralj.

1911.

dcr

iigrugcdldg/silicii

Komission der Köuigr. Kroat.

Sla\.

f.

Scklinn. 1910.

Jalír

d.

]íc-

pag.

Zagrab 1911.

Sawicki,

L.

Zeitsebr.

:

D/'c

füi-

ciszcitliclic

Vcrglctsdicrinig

Gletscherkuude. Bd. V. Heft

Orjen

ilcs

5.

in

Süddalmaticti.

pag. 339. Berlin,

1911.

Schafarzik F. Hazánk rasérckészlctéröl és a földi gázról, valamint lio»zrt'w szénkinccirl. Földt. Közi. XLI. köt. pag. 229. Budapest 1911. l'biT die VAserierzvon'ate iind dun Erdgas in l'ngarn, sotvic üher dic :

—

— —

—

KolUenxchátze

Bosniciiít.

Földt. Közi. XLI. Bd. pag. 311.

Rearnbuláci a Déli Kárpátokban

és

o

Kraszó-Szörényi

Budapest

1911.

Középhegységben

1909-ben. Foldt. Int. Évijelentése, pag. 63—76. Budapest 1911.

Die

gcolugischen

Verhültnisse

dcr

Unigebnng von

königl ung. geol. Eeiehsanst. für 1908. pag.

Magyarország fontosubb, ásványi

anyagokai

geológiai szinijciröl. Bány. és Koh.

Budapest 1911.

6.3

—

és

Lapok XLIV.

71.

Uyalár.

Jahresb.

d.

Budapest 1911.

vizikmesckct évf.

II.

köt.

tartalmazó pag.

683.

AZ UUI-IK ÉVI MAGTAR GEOLÓGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA.

172

Schmidt, K.

—

—

und

Midurgafír

:

[lag.

4.

Sirbenbürgen. Zeitschr.

in

l-j-dl

XIX. Jahrg. Heft

Geologie.

líerlin

73.

fiir

iirakt.

1911.

Groloffiai ni('f/figyclé!>ek az rrdrh/részi burnaszcntcrület néliánij jjuuljúról.

(10

Földt. Küzl. XLI.

liljrával).

köt pag.

Geologischc Notizen über einigr

Budapest 1911.

20.

Vorkommen von Braunkohle in Siebcn147. Budapest 1911. a Balaton környékére. pag. 652. Budapest 1911.

hiirqen (mit 10 Fig.) Földt. Közi. XLI. Bd. pag.

Schréter

— —

—

Z.

A

:

Társulat

I-óldtuni

(3 ábrával). Földt.

Dic Excursion

d.

Közi. XLI. kut.

Ung.

(ieul.

(lesllcsi-liajt

neogénöblk

Jelentés a krassószörényi

über

dic.

int

A.

geologisclicn

földtani vizsgála-

—

8.

Jahresb.

l"ntrrnicliungen.

königl.

d.

Ung.

122—128. Budapest 1911. viszonyai.

Magyarország Vár-

Budapest 1911.

megyéi és Városai, pag. Pestvármegye termcszeti viszonyai. 1

—

területén végzett

Xngrád vármegye természeti

:

Biduton-

dett

1909-röl. pag.

Geol. Eeiehsanst. für 1908. pag.

Schwalm

Ungebung

85—100. Budapest 1911. Neogcngebiclc von Orsova und Mehádia-Kornya

tokról. Földt. Int. Évijelentése

vorgenommcnen

in die

XLI. Bd. pag. 699. Budapest 1911.

sees (Mit 3 Fig.) Földt. Közi.

Bericht

kirándulása

Magyarország Városai

Vármegyéi.

és

Budapest 1911.

Sigmond,

E.

:

IJber die

(irundfragen der

Zubrreitung

Bodenlösuttgen

der

fur die (Jiemisclie Analyse. Verhaiidl. der zweiten intern. konferenz. pag. 71. Stockholm 1911. Spiegler, E.

Das

:

Xafurgas imsercs

liedcutung. Ung. Mont. Iiidustr.

XVn. ifj.

P.

Oelgehietes

Handclsztg.

und seine No 17. p.

wirtscliaftliche 1.,

No

3

p.

22.

Budapest 1911.

.Jahrg.

Sporzon

u.

Agi'ogeologen-

.A.ranymosás a Murában.

:

A

Bánya. IV.

évf.

28.

sz.

p.

1.

Budapest 1911.

Szádeczky Gy.

—

A

szerves világ

XLin.

—

Földgáz

:

Természettud. Közi.

A

és

petróleum az

XLIH.

fejldése

Erdélyi

köt. 522. füz. p. 82.

és

köt. 541. füz. p. 833.

Medencében (9 képpel Budapest 1911.

reánk maradt kincsei. Természettud. Budapest 1911.

kissármási metángáz kitörése

és

az Erdélyi Medencének régibb

vulkánjai, jortyogói (10 képpel). Természettud. Közi. pag. 897.

XLIU.

i.

Közi.

iszap-

köt. 543. füz.

Budapest 1911.

Szempcz és Tallós: Zóna (1 .-75,000.).

13.

llov.

XVII.

Bószletes

agrogeologiai

térkép

Budape.st 1911.

Benkö Ferenc, az els magyar mineralogus

(arcképpel). TerméBudapest 1911. Szilárd B. .\z önsiigárzó anyagokat tartalmazó ásványos vizek eredete a dantier-féle elmélet incgvilár/itásábun. Magy. Chem. Folyóirat XVTL i'vf. 10-13., 26—30. 40-43. Budapest 1911. 1.. 2. és 3. füz., pag. I U d a ton melléki Szinnyei-Merse Zs., Horváth B., Emszt K. és Ilosvay L. kzetek, vizek és gáz clienúai jelcmzése. .\ Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész függelék. Budapest 1911. Chemische .Analysen einiger Cesteitn', Wiinser uml eines Gases aus der

Szilády Z.

:

szettud. Közi.

Xmi

köt.

525. füz. pag. 256.

:

:

—

-

AZ Htll-IK ÉVI MAGYAR GEOLÓGIAI IRODALOM REPKRTORIUMA.

Balulonfee-l'mgcbniig. Balatousees.

Szontagh

—

T.

Bd.

I.

líesultiite

Teil.

I.

Direetionsheríclit. Juhresb.

:

p.

7-40. Budapest

Pálfy M.

és

Rozlozsnik, P.

Ilit.

Erforsflmng

des

Aulmug. Budiipest 1911.

1908.

für

wisseuschaftlicheu

dei'

17:1

Évijeleutúse 1909-rl. p.

d.

köuigl.

Geol.

iiug.

líeichsanst.

1911. :

Kddru-Mniiia

.1

113

— 117.

mczuzóos

Ivrüh'tc

Földt.

1911.

I5udapc.st

Adatok az északi Bakouy geolmjtájahoz. Földt. lut. É\iic'lent. 55—62. Budapest 1911. Téglás G. Hcliireigazitás Gaúl htvnii, dr.-nak az Ursiis spelcwus mancsára vonalközökig. Földtani Közlöuy. XLI. köt. p. 649. Budapest 1911. Bcrichtigunt) betr. d. v. St. Gaal bcschriehenen Fundes einer Talze von Ursus spelaeiis. Blb. Földt. Közi. XLI. Bd. p. 695. Budapest 1911. Ujabb slénytani adalékok a Tiszahátról és a Dunántúlról. Földt. Közi. XLI. köt. pag. 649. Budapest 1911. Neucre paláontologischc Beitragr, von Tiszahút und aus dcni (iebicic jenseits der Donaii. Földt. Közi. XLI. Bd. pag. 697. Budapest 1911. Terzaghi K. Mcgjeggzésck Buccari környékének tektonikájához (1 ábrával). Földt. Közi. XLL köt. p. 639. Budapest 1911. Bcmerkungcn zur Tektonik der Unigebnng von Biiccari. (Mit 1 Fig.) Taeger H.

:

19Ü9-rül. pag. :

—

—

—

:

—

XLL

Földt. Közi.

1

^Yier!

-

:

Üas Hügclland zirischcn der

königl. ung. Geol. Keichsanst. für

Erspknjrár

Koniánmi

és

1- -15.

Treitz P.

Toborffy, G. --

Les

(.Mit u.

Taf.

S

J\. p.

u.

1—49.

és

:

GüU

n.

167

— 173.

Jahresb.

Tá/i/i'i.

Budapest 1911.

vidéke. Magyaráz, a ^lagy. Kor. Orsz. részi. geol.

V.:

A vaski

iOOU-rül.

Felvételi jelentés

Földt.

Évi-

lut.

183-187. Budapest 1911.

diopsidok kristálytani és optikai

Aunal. Mus. Natiou. Hung. IX. köt.

éUnnenls

mid dcm

(i(dga

1908. p.

Budapest 1011.

jelentése 1909-röl. pag.

lával).

Villány.

von.

XXIV. Heft íu.

Leipzig 1911.

u.

I.

térk. pag.

-

Kelloway

Textljg.) Beiti-. zur Paláont. u. Geol. Bd.

Timkó, d.

Bd. pag. 684. Budapest 1911.

Die Amnionitcnfuuna des

Till, A.-:

cryslallograjihique

et

tekintelben

(1

táb-

278—281. Budapest 1911.

p.

ojitiqve

dc>.

diopsides

Vask

de

(PlaucheL) Annál. Mus. Nat. Hung. IX. Yol. pag. 281— 282. Budapest 1911. Tóth Gy. A magyarországi ivóvizek chemiai elemzése. (1 térképpel.) Magy. :

kir. Földt.

Treitz P.

—

XLL

:

A

Int.

Kiadv.

eredniényei. Földt. Közi.

Jegyzk. Budapest 1911. Vber die im Sommer 1910 in Stockholm abgehaltane Földt.

Közi.

XLL

Bd.

p.

256.

II.

internál.

Agro-

Ausz.)

Buda-

(Prot.

pest 1911.

Agrogeologisclie Beschreibung der Jahresb.

—

1—335. Budapest 1911.

köt. pag. 86. Társ.

geologenkonfercnz.

—

p.

stockholmi ugrogeologiai konferencia

pest,

d.

Umgobnag

von Szabadka

königl. ung. Geol. Eeiehsanst. für 1908. pag.

und

Kelcbia.

174—189. Buda-

1911.

Timkó, L és tése 1909-rül.

n.

GüU

pag.

V.: Felvételi jelentés 1909-rt.

183—187. Budapest 1911.

Földt

Int.

Évijeién

AZ 1911-IK ÉVI MAGYAR GEOLOllIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA.

174

Tucan

F.

grád

—

—

Dolomité

Kalkstcinc n.

liie

:

geologiques

d.

pcninsie

1.

kroatischeii

(/cs

VT. Heft

lialkiuiúiur Jid.

Aan.

Karstgebirtes.

G09— 813.

S.

2.

Bel-

1911.

Gajit,

cin

ncnes

Xo

img.

312. Stuttgart 1911.

10.

Die

Mineral.

Oher/lnclirnfor)nen

Centralbl.

fiir

.Miueral.

Cavhontil-rioHpinen

bei

8 Fig.) Centralbl. für Mineral.

und

(ieol.

raleont.

Karstgcgendcn.

in

No

l'aleoiit.

mid

(íc'(j1.

(Mit

Íl. pag. 343. Stutt-

gart 1911.

Turina,

I.

Xaru

:

Sarajcvfi.

iuitazislv erveiiog

(5 táblával).

Hun

iiidoslwq Pti/chünog vapncncu kod

Glasnik XXIII. köt.

I.

225—252.

pag.

-2.

1..

Sara-

jevo 1911.

Tuzson

J.

:

Magyarország fejlödéstavténeli növényföhlrajzának fihb vonásai

XXIX.

térképpel). Math. és Természettud. Ért.

(l

köt.

pag.

füz.

1.

558.

Budapest 1911.

—A

balatoni

A

fák nwnoiii-ufiája (2 szines tábla és 39 ábriival). 1- 56. Budapest 1911.

fossilis

Ba-

laton tud. tan. eredm. IV. köt. függ. pag.

— Monogmjihie der

foxsilcn Pflanzenrertte di'r Balatonseegegend. (Mit 2 kol. 39 Textabbild.) Eesult. d. wissenschaftl. Erforsch. des Balatonseer. IV. Bd. Abli. pag. 1—64. Wien 1911. Vadász, M. E.: ("hhhiytani adatok Helsö-Azsiáhól (3 tábla és egy térképpel).

Taf. u.

—

Jalirb.

d.

—

geolugi>!clicn

XVm.

Bd.

2.

No

Baleont.

u.

Bakony

(téli

IV

Taf.)

2.

Heft.

G.

p.

köt.

p.

1-

82.

aus

ili'r

dem

Mitteil. p.

áltcrcn

Jahrb.

ErdHy (Sicbenbürgen). 189.

d.

aus

57—115. SchoUen Ung.

k.

115—193. Budapest. 1911.

p.

Stuttgart,

jura-rétegei. (2 tábla. 34

eredm., pal. függ. III

ábra).

Centralbl. für

1911.

A

Balaton

tud.

tanúim,

Budapest 1911.

Trias/'oraminifercn aus dem llakony. i.Mit 2 der wissenscliaftl. Erforscbuug des Balatonsees

;

"Wien

Budapest 1911.

(Mit

\'crIiállnisf'C

.Mittoil.

Heft.

Pctrcfakten der Bwn'éine-Stufe aus

.1

Iü5.

1

Zentnd-.Uien.

linken Doncninfer. (Mit I Taf.)

Mineral, Geol. •

pag.

füz.

Uug. Geol. Eeichsunst. XIX. Bd.

k.

Geol. Reichsanst.

—

2. at<s'

Budapest 1911. Die paldontologischen und

am -

köt.

Studien

Pal(i(int()lo
dem

—

XIX.

Földt. Int. Évk.

Taf. pal.

u. .\i)b.

20 Fig.) Result. I.

Bd.

1

44.

iriliii/i

me-

]).

1911.

Várna

V. .1 föhigáz rolconanyagainuk Icíinjahb felfedezése drncrbcn. A Bányii. IV. évf. 8. sz. p. 2. Budapest 1911. :

az

Vágsellye és Nagysurány. Zóna 13. Rov. XVII 1. Részletes agrogeologiai térkép. Budapest 1911. Vendl A. Ahíi mediterrán rétegek a székcnfjváros VII. kerületvlien. Földt. :

— —

Kuzl. XLI. köt.

p.

47.

Budapest 1911.

Két magyar ásvány kémiai elemzése

Földt. Közi. XLT. kot. pag. 7ü.

Bu-

da pe,st 1911.

AnuU/se clmniíjue il'ane Földt. Közi. XLl.

líd.

stilhite

piif;.

195.

et

d'uii

chabasite

Budapest 1911.

Innivées

en

Hongr^

)

AZ l'.Ul-IK ÉVI MAGYAK OEOLOGIAl IRODALOM REPERTÓRIUMA.

Vendl A.; .

—

mednice vidckénci; liomohjuin'il. p. 272. Budapest 1911.

Tm-ini

.1

Közi. XLl. köt.

Fölilt.

pag. 89. (Társ. Jegyzk.) és

Übpr die Saiidr drr Gegendcii dcs pag. 207.

(Pi-ot.

Ausz.)

gedoskoga

Vijesti

priii-jcrcintlrn

Vitális,!.: Adatok a hahttonvidéki

XLL

Közi.

T(irini-Boc/;ru>i.

ShirnniK

llirulshii

Hd.

i/iidhiii

llilo.

Hzl.r
idldt.

:.ti

iiliocénrétcgck

Budapest 1911.

köt. pag. 4-28.

Brilráge znr deolof/U' des (Ichietes zwisclwii Jahrb.

biich.

XLL

Földi Közi.

pag. 361. Budapest 1911.

ii.

1911.

/il!ílil-el)U

—

175

dcm Rima

königl. uug. geol. Eeichsanst. für

d.

1908.

úrul Sagyhalaii-

52—62. Buda-

p.

pest 1911.

—

.4

halatoiividcki

—

és Icllidyeik. (2 tábla é.s 7 ábra.) A BaEredményei. IV. köt. függ. p. 1 36. Budapest 1911. dcr Balatongef/end und. ilirr Ftindorte. (Mit 2 Tef.

kecskeköriiiök

Die Zip
—

Tud. Tanúim.

laton

der

Ecsult.

Textabbild.)

7.

Erforsfh.

des

dcm Bakony.

(Mit

m issenschaftl.

1—38. Wien 1911. Vinassa de Regny, P. Trvis-Sjiongicn

Balatonsees.

pag.

:

iitis

2

Taf.

20 Fig.) üesultato der wissenschai'tl. Erforsch. des Balatonsees;

—

L Bd. Xeue u.

—

L

1

Bd.

p.

—

17.

Wien

Hi/ilrozorn aus

dem

liakonij.

der

wissensehaftl.

und Hydrozoev aus

F.

A

:

szászrégeni

köt. pag. 585.

des

Abh. L

Bd.

gázforrás.

Bány.

Koh. Lapok. XLR'.

évf.

pal.

;

és

Budapest 1911.

kissánnási földgázeruptio. Bány. szám,

Kíiliin

Vogl, V. aus

Taf.

Abh.

dein Bakony. (Mit 2 Taf.)

Balatonsees

Erforsch.

A földgáz elfordulása és felhasználása Houiániában. Lapok. XLH'. évf. 11. köt. pag. 32. Budapest 1911, .1

(4

jial.

;

1—22. Wien 1911.

Vnucsk L

und

1911.

Trias-Tabulatcn, Bi-yozorn

pag.

—

1

und

Abh.

1911.

Talnilaten

Fig.) Result. der wisscnschaftl. Erforsch. des Balatonsees

líesult.

—

1-22. AVien

p.

Srliivíiiinin',

pal.

:

és

Koh.

Bány.

Lapok XLIV.

és

évf.

köt.

747 Budapest 1911.

p.

Die Fatma des sogenanuteii flryozoenniergels von Piszke.

dem

11.

Koh.

Jahrb.

d.

k.

ung. geo).

Reiclisanstalt. XVIII. Bd.

3.

Mitteil.

Heft.

pag.

197-228. Budapest 1911.

Wachner H.

—

;

.Ailalok

Segesvár környékének

es 2 ábra.) Földt. Közi.

XLI.

Beitráge zur Geologte der

köt. pag. 742.

rmgebung von

földtani

alkotásához.

(I

tábla

Budapest 1911. Segesvár. (Mit I Taf. u. 2 Fig.

XLI. Bd. pag. 806. Budapest 1911. A geológiai idszámítás. Természettud. Közi. XLIII.

Földt. Közi.

Walther

J.

:

köt. 535. füz.

pag. 625. Budajiest 1911.

Báró Wattenwill, L.-né:

—

köt. pag.

112.

JJj

barlang

Xyitra'niegyébeu.

Földt.

Közi.

XLI.

Budapest 1911.

Eine neiie Höhle in Budapest 1911.

d.

Komitut Xyitru. Földt. Közi. XLI. Bd. pag. 220.

— AZ 191]-IK ÉVI MAGYAR GEOLÓGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA.

17Ö

Weszelszky Jlath.

Gy.

XVII.

Folyóirat

—

pest 191

tud.

köt.

3.

eredm.

tan.

:

jiag.

k.

I.

analysvtc.

Magy. Cliem.

p. 343.

fiiz.

drr

l'ntersiichuiir/

— 20.

1

Hévizsfes

doí

P)-oi:hihte

der wissenseliaftl. Erforscli. des l^abitonsces.

3—24. Budapest

"Weiss A.

A

Baliiton

k.,

chemiai

tcniiéhrincl;

XXIX.

Ért.

Buda-

1.

CUemische líesult.

pag.

hévviztó

keszthelyi

.1

:

Természettiul.

és

Balaton

,-1

Balaton

I.

Kesztheli/. Abli.

Teil.

1911.

plnxzlocvithurú

vidikéni-l;

tanúim,

tud.

bei

Bd.

I.

eredményei.

IV.

köt.

csiga-

és

függ.

pag.

kagiiláfaunája.

—

1

Buda-

3(5.

pest 1911.

—

T)ie

pleislüzáne

Umgebung

der

Cúnchi/licnfaunu

des Balatonsecs-

(Mit

5 Textabbild). Result. der wissenseliaftl. Erforscli. des Balatonsees. JX. Bd. Alih.

AVien 1911.

138.

p.

Wielczynsky,

M.

:

pest.

Adatuk a

:

542. fz. p. 887.

"Windisch ei-edm.

—

R.

:

I.

Bericltt über die

dic

Handelstg.

aiiici'ikanisciic

yatur-Gasinduslric.

No

Jahrg.

hegységben.

Zimányi K. köt.

rész.

:

gázkútrót.

kissárniüsi

a

p.

Természettud.

1.

Buda-

pag. 21

— 27.

A Balaton Budapest 1911.

Untersuchung ain Hévizsee.

M.

:

A

Bánya. IV.

I.

Bd.

I.

Teil.

Vasércelfordidások évf.

37.

a

sz.

Abh.

Eesult. p.

Vashegíjgyel

pag.

1.

der

tud.

tauulm.

wisseuschafti.

27—31. Budapest 1911. szomszédos

triász-

Budapest 1911.

A dognácskai Négy EcangeUsta hánya pag. 564.

XLIII.

Közi.

vizsgálatokról.

liévvizi

függ.

jnritjéröL

Földt. Közi.

Budapest 1911.

Pyril aus der Grube Vier Evangelisten bei Dognácska. Földt. Közi. XLI.

Bd. pag. 616. Budapest 1911.

Ujabb adatol; a nagybányai pyrargiril kristálytani ismeretéhez. (Öt ábráAnual. Mus. Nation. Huug. IX. köt. pag. 251 258. Budajiest 1911.

—

val.)

—

XVII.

16.

Budapest 1911.

des Balatonsees.

"Wlachovszky

— —

Jelentés

köt.

I.

Erforscli.

XLI.

u.

1911.

"Wiesner, A. köt.

über

Berichie

Ung. Montan-Industrie-

Neue Heitrage zur hystallographischen Kenntnis des Pyrargyrites von S agybánya (Mit 5 Fig.) Annál. Mus. Nation. Hung. "\''ol. IX. p. 259

262. Budapest 1911. -- Cj ásványuk. Földt. Közi. XLI.

köt.

pag.

750— 7.jb;.

liudapest

l'.Ml.

Kelt Budapesten 1912 jimuár 20-áu.

TiMKó Imre.

KÖZÉRDEK

LEVELEZÉS.

K«''r
A

lüihlliiH/

A

múlt év júuius

IV'llvását

porfelhk

ii

lió

3-áu

a

P

e s is

t

H

i

s

i

r

1

p b a

ii

beküldtem

u olvasvii

uiif^ybeesíí

szerény megiigyeléseiraet.

vájjon

T. Titkársághoz,

1911 május végi porliulliisról.

Biiiliipcst.

'rill.-ih-sih/íiiKil;.

én

;i

ügyében,

Azzal a kéréssel fordulok az

Tekintetes

Tiii->iiihil

érkezett-e

be

több

adat

vájjon milyen eredményekhez lehetett ezen

adatokból jutni. Kixilló tisztelettel.

Nagyvárad. 1912 január 30-án.

H. F.

Folelclek. Tekintetes H. F. úrnak, Nogyvíi rad.

Az

1911. máj Lis végén észlelt

be. Delihlát a nyugati,

Brassó a

porfelh vonulásáról több megfigyelés érkezett keleti,

árokszállási adatot, nincs

megelz, mely

ott

lévén, ez a májusi

értesítés,

porfelh sem tnt

A

s

Európa

hóra hullik

s

északi

végig fel.

halad,

A

részén

kivéve

az

s

így

megszokott jelenség

megfigyelt porfelh délrl jött

Földközi tenger partjain az afrikai

porhullás a rendes meteorológiai

hágja

Alföldrl,

mert ilyen porfelh minden nyári zivatart

a homokterületen

nyilván a Szaharából eredt.

Miskolc az északi határa azon terület-

A Nagy Magyar

nek, melyen a porfelht megfigyelték.

jelenség.

hullik

le,

A

por sokszor

de

az

akkor

csak

s

származású

Alpeseket

is

át-

lesz láthatóvá,

ha

azt megfesti.

A porfelh vonulásáról szóló adatokat most dolgozom föl s reménylem. hogy az adatokat a Fuldtani Közlönyben még a nyár folyamán le is írhatom. Budapesten,

191'2

február -20-áu.

Treitz Péter.

m.

Földtani Közlöny. XLll.

köt. 10 IS.

k.

agrofügeológus.

12

SUPPLEMENT ZDM

FÖLDTANI KÖZLÖNY FEBER 1912.

XLn. BÁND.

t HEFT.

PIE ARTESISCHEN BRUNNEX DES GROSSEN ÜNGARISCHEN ALFÖLD. Von

Professor Dr.

Lüdwig

v.

Lóczt,

Direktor der kgl. iingar. Geologischen Beichsanstalt.

—

Jlit

der Taf. III

und den Figuren

18

— 32. —

Xaeh dem, am s. Juli l'.»ll erfolgten heftigen Erdbeben zu Kecskemét traten mir viele Personen aus der Intelligenz des Alföld mit der Frage entgegeu, ob der groBe Wasserverbrauch aus den vielen artesischen Brunnen des AJ föld durch Einsturz des Bodens nicht Schuld an

dem Erdbeben von Kecskemét trage. Vergebens legte ich dar, daB das Zentrum des Erdbebens tief, mehrere Kilométer tiefer als die wasserführenden Sehichten zu sucben Auffassung

des

Publikams,

als

ist

es

:

es in

offenbarte

der

sich

die

nüchterne

AVasserver.scbwendung

der

zahlreichen artesischen Brunnen des Alföld eine schádliche Einwirkung vermutete. Unsere Geologen mil3V)illigen das unbescbrankte Niederteufen von artesischen Brunnen tatsáehlich bereits seit langem und wiesen in ihren verschiedenen Begulachtungen bereits zu wiederholten Malen darauf hin, daB mit dem im l'ntergrund des Alföld aufgespeicherten vortrefflichen Wasser gespart werden soUte. Bevor ich meine diesbezüglichen Auseinandersetzungen zu Papier bríichte, erscheint es mir zweckmáfiig, vor allém die artesischen Bohrungen im groBen ungarischen Alföld im allgemeinen

zu besprechen.

Und

dies ist

mir

um

so lieber, als ich bereits 188(i eine

zusammenfassende Studie über die artesischen Brunnen ich mir erlaube hier als Einleitung folgen zu lassen.

I.

nWenn

verfafite,

die

ÜIkm- die artesischen Bruiiiien.*

Kinder des Alföld, in dieAlpen oder in die hügeligen Gebiete Süddeutschlands gelaugen, so fallen uus in erster Linie die 1

wir.

Vorgetrageii iu der Sitziiag des Ung. Landesrereines für Hygieue

im Mai 12*

1886.

180

D!

LUDVIG

V.

LÓCZY

fliefienden Brunnen dev Dörfer imd Weüer auf. ]íie Baiiernbrunnen im Gebirge und im Tiefland unterscheiden sich wesentlich von einander. Im Gebirge pflegt man flieíJende Tagii\ásser in einem Wasseisammler aufzufangen und von dórt in Eöhren zu den tiefer gelegenen den Ebenen hingegen, wo es in meilenEöhrenbrunnen zu leiten weitem ümkreise, ja zuweilen ringsum mehrere Tagesmársche weit kein fliefiendes Wasser an der Oberfláche gilit, wird das Gmndwasser in Brunnenscbáchteu aufgesucbt. Diese beiden Metlioden der Wassergewinnung

bestandig

;

m

sind der betreífenden Bevölkerung

dermafien eingefleischt,

dem Graben Wasser aus dem

daíJ

die Ge-

birgsbewobner sich vor

eines lírunnens auch dórt scheuen^

wo

Inundationsgebiet zu erhalten, vor-

die Möglichkeit,

handen wáre, und lieber von weiterher Baehwasser in ihre Höfe leiten, oft den ganzen Winter dazu verwendend. um zu der mehrere 100 m langen Leitung zahlreiche Fichtenstámme durchzubohren. Der Bewohner

dem

Was-

des

ungarischeu Alföld hingegen

ser.

Als in Hódmezövásái'hely die ersteu zwei artesischen Brunnen fertig

wurden,

man den

stellte

streubt sich vor

das

Antrag,

geleiteten

Wasser an mehrere Punkte der

Unternehmer. der sich béreit erkliirte die Leitungen zu Selbstkosten herzustellen. Die Eeprásentanz lehnte den Antrag ab mit der Bemerkung: cUnser Volk ist iiun einmal darán gewöhnt, sich Wasser im Fafi oder Krug vom Brunnen zu holen cs Stadt zu leiten

;

es fand sich ein

;

könnte sich den Gottessegen gar nicht schátzen, wenn es das Wasser im eigenen Hause rinnen lassen könnte. » Mit diesem Axiom wurde jede weitere Argumentation abgeschnitten.

Dalo sich die artesischen

Brunnen im

Alföld heute einer so groBen

Volkstümlichkeit erfreuen, das hat seinen guten Grund teüweise

gewifi

da6 dieselben abgeteuft, gegraben werden, sind doch die meisteu ungarischen Brunnengráber der Ansicht. dala überall Wasser zu erhalten

darin,

nur mufi man genügeud tief dringen. Es braucht wohl keiner weiteren Beweise, daí5 die volkstümlichcWasserversorgung, im Gebirge sowohl, als im Flachland den sanitárcn Krfordernissen nicht immer entsi^richt. Die standig rinnenden Brunmn werden aus Báchen und Sickerwássern gespeist, in groBer Dürre aber liefern sie lediglich das stagnierende Wasser des Eeservoirs. Unsere Schachtbrunnen aber schöpfen zumeist das Gmndwasser in bewohuten Oi-tschaften neben Stallungen und Fökalgráben die mit der Zeit mit ist,

Ivi-ankheitstragen

mehr und mehr

infiziert

werden.

Einen wie den anderen möchte ich lieber als malerisches ^Motiv benützt seben, denn zur Versorgung mit Trinkwasser. Unzweifelhaft werden die Eeize einer Landschaft durch den standig platschernden Jjrunnen gehol)en, in dessen Becken Taulien

Eohr Yögel

wetteifern, welcher

von

sicli

ilinen früher

baden und an dessen von dem kühlen Trank

DIE ARTESISCHEN BRUNNEN DES GROSSBN UNGARISCHEN ALFÖLD.

nippe.

lm

Alföld

wieder könnte

man

Landschaft malen, ohue

keine

Ziehbrunnen

mit langem aufwiirts ragendeu Arm.

Piinderheerde

ihre

Mittagsnihe

halt.

Soviel

INJ

ist

um

den

herum

die

jedoch gewiío, dafi hier

wie dórt Epidemieii durch Brnnnen verbreitet werden.

lm

Gebirge

ei-^.

Brunnen ihre schádlichen Bestandteile von gedüngerten Ackern und Wiesen in der Ebene aber aus dem iníizierten Boden dicht bevölkerter Landstriche. Wenu es auch unter diesen Brunnen solche mit gutem Wasser gibt, so können diese doeh leicht verseucht werden, und ein Brunnen mit einmal verdorbenem Wasser, kann nieniehr gutes Wasser liefern. Mit einem Wort, gewöhnliehe Brunnen, die entweder durch Sickerwasser (aus Flüssen) oder aus dem Grundwasser gespeist werden, können weder betreffs der Quantitát, noch der Qualitat als bestiindig betrachtet werden. Die Hygiene und die technischen Bedingungen aber erfordern von dem Wasser, dafi es in seinen Bestandteilen bestándig sei und auch seine Temperatur sich nicht wesentlich ándere. haltén

die

Fig. IS. Die Möglichkeit

von artesischcu Brumien im FíiUe eiues tiefer liegenen An dem Göder Ufer der Donau.

natürlicheu Ausflusses.

Die

schraffierteii Teile

deuten wasserdurclilássige,

die

puuktierten Teile

hiugegeii

wasserführende Schichten an.

am bestén durch tiefer zirkulierende Wasser einem entfernter gelegenen Sammelgebiet in den erfüllt, welche wasserführenden Schichten versickerten und nach einem liingeren unter Diese Bedingungen werden auf

einer schützenden wasserundurchlassigen Schicht zurückgelegten ii'gendwo,

beim Zutagetreten der wasserführenden

Im

an die Oberfliiche gelangen.

allgemeinen

eine bestándige Temperatur. welche höher

temperatur des durchsickerten

iinderungen

unterworfen

sind,

oder

Gebietes

—

Wasser nicht unter den 2() '20 Horizont gesunken ist. Es ist jedoch bekannt, dafi auch

das

ist

m

Schicht, als

besitzen als

die

diese

die

Wege

Quellén Tiefquellen

mittlere

annahert,

Jahresinsofern

tiefen neutralen thermischen

Thermen VerTemperatur und Wassermenge

die wasserreichen

dafi ihre

nach dem Standé des Grund- und des einsickernden Regenwassers bedeutend schwankt. Eecht gut zeigen dies auch die Heifiquellen von Budapest oder die Thermen von Herkulesfürd. "V^'enn jedoch die auf-

je

steigende Quelle gut gefafit

werden kann, so

ist

bleibt sie in

und

dieselbe

vom Grundwasser

isoliert

ihrem Wasserreichtum und ihren Eigen-

182

Dl

LUDWIG

V.

LÓCZY

schaften konstant. Nocli vollkommener

eine

Verrohrung vou den

dichte

Schichten

Die

wenn mau

dies zn erreiehen,

ist

die tief liegende wasserführendo Schicht

künstlich

darüber

anzapft

liegenden

nnd durch

wasseiführeuden

isoliert.

Wasser siud ebenso wie die Grundwasser den Gesetzou der Gravitation uuterworfen, und folgen im wasseiiühienden ]3oden stets dem steilsten Gefálle, sie strömen nach abwarts, jedocb mit einer unvergleichlich peringeren Geschwindigkoit als in Biichen und Flüfien.

der

in

flieiJenden

zierkuJierenden

Tiefe

Tagwiisser oder das

Die sogenannten

zugariRliche

leichter

unterirdischen

Waisserbehalter

führen kelne

ruhende Wassermasse, sondern langsam

fliessende, sich stets

unterirdische Ströme, welclie fást ohne

Ausnahme irgendwo zutage

ten.

Wenn

letzteres

Wasser alsbald

nicht

soviel

tre-

würde das stagnierende Bestandteile aufnehmen, daíü es gesiittigt

der

feste

erneuernde

Fali

wáre,

so

würde, die Lücken, Porén des wasserführenden Gesteins mit ausscheiden-

den Stoffeu verdichten, und das Gestein zu einem wasserundurchliissigen verwandeln würde es ist gewifi, dafi einzelne durch Kieselsáure und Kaik verkittete Sandsteine auf diese Weise aus lockeren Sanden ent;

standen sind. Solche

Brunnen, durch

welcbe

tief

zirkulierende

Wasser mittels

Durchbohrung der darüber lagernden undurchlássigen Schicht angezapfi werden, nennt

man im

allgemeinen gebohrien Brunnen.

Bei aufsteigenden Quellén, sowie auch bei

nen müssen

die

artesischen Brun-

námlicben geologischen und physikalischen Bedingun-

und die positiven artesischen Brunnen gebén unter hydrostatischem Druck befindliches Wasser. Eine aufsteigende Quelle und ein po siti ver artesischer Brunnen, d. li. ein Springbrunnen erfordert, dafi sich das, zwischen undurchlássigen Schichten bewegende Wasser von einem höher gelegenen Punkte saramle. und tiefer als die Ausflu6gen gégében

stelle

sein

;

d.

i.

die

keinen AbfluB besitze.

aufsteigenden Quellén

Wenn

einer zwischenliegenden Stelle keine tiver

aitesischer

Brunnen möglich.

letzterer

Fali

eintritt,

so

ist

an

Springquelle und auch kein posiin

manchem

wird das erreichte W^asser nicht aufstcigen, ja es

Brunnen im Gegenteil mög-

geliohrten ist

da6 der Brunnen im Verháltnis seines Durchmessers das hineinWasser verschluckt, ohne dafi sein Wasserspiegel steigt. Solche Brunnen heifien S a ug brunnen oder negativc ai'tesische lich,

ílietíende

Brunnen.

Negatív ist der artesische Brunnen auch dann, wenn das Wasser in der Verrohrung zwar aufsteigt, jedoch nicht unter solchem Druck steht, um auszuflieíjen. Einen wesentlichen Unterschied gibt es zwischen den landláulig sogenannten artesischen Brunnen und zwischen einem solchen gebohr-

;

DIE ARTESISCHEN BRÜNNEN DE8 OEOSSEN UNQARISCHEN ALFÖLD.

183

tea Brunnen, in welcbem das AVasser zwar aufsteigt, judoch nicht ausnicht.

flietít,

Der posiiive oder ne<íative Charakter eines aitesiselieu Brunnens wird lediglich dnrch die relatíve Höhe des Bohrpunktes zur hydrographischen Druckhöhe des Wassers hedingt. Die Bedingungen der Möglichkeit eines artesischen Brunnens siud :

1.

Eine wasserfübrendc

"2.

lm Liegenden l.

Ebenfalls

3.

Geneigte Lagerung

führenden Schicht in

Höhe

Fig.

Kalksteiu,

Scliotter,

(i.

eine

dei-

undurchlássige

Schichten.

genügeiiden

einer

als die Bohrstelle.

III.

(Sand,

Dolomit).

dieser eine undurchlássige Schicht (Ton, JMergel, fester,

toniger Sandstein).

genden.

Schicht

.").

Schicht

im Han-

Zutagetreten der wasser-

Breite

in

grötíerer

Entsprechende Niederschlagsmenge.

al)soluter 7.

Man-

BoJenprofile vou hydrostatisfheu iirtesisclaen Bruuueu uat-h uormaler Auf-

fassung. o Wassenmdurchlassige, c weniger undurchlássige, 6 wasserführende ScLichten,

d Grundgoljirge. Die

Pfeile zcigen

-f positive, ausfliefiende artesische

deu hydrostatischeu Aufstieg des Wassers an.

Bruuueu, Bruuueu.

-

negative oder saugeude

artesische

dem Niveau des Brunnenausflusses. Dicse letztere Hauptbedingungen der positiven artesischen Brunnen

gel an Quellén untei' ist

eine

wenn

der

wasserführende

die

einen natürlicben artesischen

Brunnen

Hieraus sind, die

besitzt,

tritt

die

BrunnenausfluB

der

Möglichkeit von

liegt,

negativen

ein.

daB

erhellt,

den

Schicht tiefer als

AusfluC

es in erster líeibe die bydrauliscben Gesetze

oder negativen Charakter des Brunnens beund demselben Wasserbehalter können wir je nach

positiven

dingen, aus einem

den Terraiuverhaltnissen negatíve oder aufsteigende, bezw. ausíiieBende

Brunnen

erhalten. Die einfacben bydrauliscben Gesetze

duruh die Reibung im Bodens sehr beeintracbtigt

;

werden jedoch

es feblt

uns

bis jetzt

vollkommen die Kenntnis der Gesetze der Wasserzirkulation im Boden, nur soviel láBt sicb mit Bestimmtlieit sagen, daB diese viel kom-

fást

plizierter sein dttrften als die

rische

Formeln

mit dicsem

fást

ebenso

Bewegungsgesetze der Elüsse, derén empizahlreicb

Thema eingebender

sind

wie

befaBt baljen.

die

Forscher, die sich

184

Mit die

LÜDWIG

D!

V.

ZsiGMONDT

de.s

"Wassers

\V.

Eeibung

'

kann

V.

LÓczy

sagen,

daC

\errohrten Bohrkanalen

viel

entsehieden

iiuin jedocli

künstlieheii,

in

;

geringer

ist als

xen, dafi auch

auf seinen natürlichen W'egfii aufsteigendes

dórt

fühiende Sehicht einen

tiefer

hieraus

'"

Wasser möglich

liegenden

Abflufi

ist,

l>esitzt.

ist

es

wo

zu erkla-

die wasser-

Dieser

natür-

—

dem Wasser wenn er geuügend eiitfernt ist vom genügend Druck, um im Eohr aufzusteigen und aus demselben auszuflieíjen. Der natürliche Abflufi kann námlich nicht so rasch und unltehindert erfolgen. wie durch das glatte Kohr. Der Ausíiufi verschlámmt und verstopft sich in lockerera Sand- und Sehotterboden leicht. Auch der Druck des Grund- oder FluBwassers láhmt dif Abfiulj

liche

Bohrpuukte

aufsteigende

laCt

—

Kraft

der

nicht

gefafiten,

nicht

isolierteii

Quelle,

des-

daB an dem linken Ufer der Donau oberhalb Budapest im Eohr aufsteigende Quellén erbohrt wurden, die

halb

ist

aus

solehen

(Fig.

es

nicht

verwunderlich,

Lagen stammen, welche

im Donaubett

tiefer

ausbeiíSen

18).

Dies vorausgesendet will

icli

jetzt nocli in

Charakterisierung der Lagerungsverháltnisse gebén, welche nach

Kürze eine allgemeine

der

verschiedenen Becken

artesische Brunnen Brunnen wurden bekanntlicb nach d^r Grafschaft A r t o i s in Frankreich benannt, wo im XII. Jahrhundert die ersten Bobrungen in Európa niedergeteuft wurden, durch welche man zu aufsteigenden Quellén gelangte. AuGerhalb Em-opa war eine solche Anzapfung von tiefliegenden "Wasserbehaltern schon viel früher bekannt. In China stammen die Salz- und Gasbrunnen vom westlichen Su-Tschuan liefern

den hydrostatischen

könuen. Die

Gesetzen

artesischen

aus Zeiten vor Menschengedtnken. Betreffs des Wassers nicht wáhlerisch, er

natürliches

kommt

leicht

Wasser überhaupt nicht

trinkt;

Durstes dient gekochtes Wasser, welches hei6 eines Ersatzes

nur

heifies

ist

der Chinese

mit Tagwasser aus, da er ja

für diesen genossen wird.

kaltes,

denn zum Löschen des Thee oder mit Zugabe

als

Auch zur Körperreinigung wird

Wasser gebraucht.

* ZsiGMONDY V. Tapiisztítlataim az artézi szökkutak fúrása körül í~ Ifeiup Erfahrungen über die Bohrung von aufspringenden artesischen Brunnen akad. .\ntrittsrede) Ért. a termtud. körébl Jg. 1871. Pest. - In den 26 Jahrou die seit meinem obigeu im Ungarischen Vérein fiir Hygiene abgehaltenen Vortrag verstriclien sind, ist die Literatur der artesischen Brunnen und der Gesetze der Wasserzirkulatiou im Boden besonders in Nordamerika betrachtlich angewachsen, ohue daC unsere Kenntnisse schon in genaue •und strenge Gesetze gefaBt werden könnten. Auch neue Ansichten tanchton botrclTs iler Xatur der aufsteigenden Thermeu auf, von welchen einige, nach Prof. SuBSs j uV 6 n e n Urspniuges sind d. heiBt von ticf im Erdinneren sich bergondeu wassererzougenden Faktorén entstammen. Wasserdampf, Kohlendioxyd, Erdgase können durch ihren Druck dem Aufstcigen von Wassern Vorschub leisten. :

;

i

1

;

—

DIE ARTESISrHKN nRÜNNEN DBS GKüSSKN ÜXGARISCHEN ALFÖLD.

Interussantur

der

der

Sahara,

siud

Bruunen Nach Zittel

des

die artesischen

lyhisclien

Wiiste.

1S5

östlicheu

wuUten

die

Teiles

Oaaen-

bewohner schou im Altertum, wie man in der Tiefe zirkulierendes Wasser anzapfen mufi. Olympiodoros, ein alexandrinischer Schriftsteller am Ende des VI. Jahrhunderts preist die geseiiickten lirunneubohrer der Oasen. Die Oasen Dachel, Cliargeh und Siuah erhalten ihr Wasser nussc'hliefilich

aus artesischen lírunnen. Die Araber erzeugen 130

einen 30

m

— 180

m

Brunnenschacht bis zu der von ihnen sogenannten
sie teufen

;

—

5
tiefen

m

—

lien.

Die Temperatur des

yiifelület.

jiih

aufsteigenden Wasser.s betragt

26—38^

C,

vagy síkság

se Seliichten

Kig. 2U.

Natürliclie

lírunneii ani

vun thalassischeu oder limuisclien artesischen Binnenscebecken oder in derén ausgefüUten Kbenen. des Keckeus gibt es kein aufsteigeudcs Wasser.

Loilenprotile

Eande von Meeres-

lu diT

Mitti'

Menge

oiler

Das Wassersammelgebiet dürfte sich nach Zittels Auffassung in Sudan und im feuchten Mittelafrika befindeu, von wo das Wasser durch 1") 2o Breitegrade einen Weg von 1600— 2200 km unterirdiseh zurücklegt (?). Die artesischen Brunnen in der Umgebung von Paris (Grenelle, Passy), die zahlreiehen Bohrungeu des Londoner Beckens, welehe aus verschiedener Tiefe aufsteigeudes Wasser seine grofic

bleibt bestandig.

—

liefern,

zapfen áhnlich, wie jené in der Sahara, Wasserbehálter an, welehe

sich in

einem zwischen gleichmáfiig miichtigen nndurchlassigen Schich-

ten lagernden porosén

Gestein betinden.

theoretischen. wohlbekannten

kennen

(Fig.

In

diesen sind alsó Falle des

Schemas der artesischen Brunnen zu

er-

19).

Nicht wenig verschieden von diesen

Fiillen

sind die geologischen

Yerháltnisse von anderen artesischen Brunnen. Die artesischen

Brunnen

des Po-Deltas bei Vénedig erhalten ihr Wasser aus alluvialeu Schichten.

An

der

Nordküste der Insel Java

wurden

I8(;s

— 1S83

42 artesische

:

tS6

LUDWIG

D!

Biunncn sind

iiiudergeteuft,

Temperatiir

die

;

V.

LÓczy

welche von sehr verschiedener (58

dessen Wasser eine Temperatm- von

im Delta und auf der Ebene

C

m)

Tiefe

Surabaja.

einen 747

m

besitzt Aucli

Mississippi, des Ganges und des Brunnen mit aufsteigendem Wasser. diesen Punkten kommt das Wasser aus dem Alluvium. Die

Yang-tse-kiaug gibt

An

5íS°

:2()0

In

am Meer

auf der Insel Java gibt fs im Sumpfgobiet nahe tiefen Bi'unnen,

—

Wassers bftragt ftwa 37°.

ihres

allén

es

des

artesische

Bohrprofile des Po-Deltas zeigten, dafi die

Sand- und Schotterlagern bestehenden süudern bald linsenförmig wasserführende Schicht

Bohrungen

verdicken,

Ton-,

nieht bestándig sind,

wieder auskeilen. Die wurde in den nahe zu einander befindlichen sich

in versehiedener

die alluvialeu Schichten

dem aus

Schichten in

Alluviums

Tiefe

Inild

Aucb

erreicbt.

Erfahrung, dafi

jené

im allgemeinen horizontal

lageini,

erschwert die

Erkenntnis.

Der Durchsehnitt in Fig. 21 láfit uns betreffs der Herkunft des artesischen Wassers von linsenförmigen Lagen gánzlich ohne Erkliirung. Es ist bekannt, daB das FluB wasser, indem es talabwiirts eilt, ein allmáblich geringeres Gefalle und damit geringere Schnelligkeit annimmt l)ei seinem Ursprung schiebt es Steine, ja Felsblöcke vor sich, diese werden im weiteren Yerlauf des Wassers zu Schotter, Sand zerkleinert. im Unterlauf wird nicht einmal noch Sand am Grund bewegt, sondern bloi3 der Schlamm wird weiter transportiert, und nach Hochwassern im Inundationsgebiet toniger dafi sich

Bett

Schlamm

erhöht,

das

transportierte

nach jedem Hochwasser in letzten

welches

ferner

ist

bekannt,

Matériái,

der

anderen Binnen

Schotter absetzt.

iind

der Sand

l^eim Fallen des

Hochwassers wurde ja das Bett mit schwerem Matériái angefüllt das neuerdings anwachsende Wasser allenfalls nicht ausfegen

vermag. Diese Erscheinung tas

abgeseizt. Aiich

an Stellán, wo der Flufi sein Kchwemmaterial absetzt und sein

ist

an den gabelnden Wasserlíiufen der Del-

und Schuttkegel wohl bekannt. In dem

Fali

wenn

sich

die

Delta-

Region oder der verzweigende Schuttkegel des Flusses in einem im Sinken begriffenen Becken befindet, und der Flul'i den Grund oder die Ebene durch langsame Auffüllung ausgegliehen hált, gelangen die eben gabelnden Schotterliette, welche natürlich kreuz übereinander Hegen köunen, in allmáhlich gröfiere Tiefe.

erwíihnten

Demgemiifi

und quer

und Sand vorwiegend, gegen das Ebene zu aber Schlamm und Ton. In einem grolíen Teil des Flufilaufes liegen die altén Ton und Schotterlager des Alluviums neben- und übereinander, die Schotterist

in Tálern

Schotter

Meer-, Seebodcn oder gegen das Innere der

entlang

der Flulólíiufe von oben nach alnvíirts überwiegenden Ton;tl)lageruiigen. Offenbar wird eine solche Schotterbank im unteren Ttil eiues FluíSalluviums jenes bette

verlieren

zweigartig

unter

sich

den

DIE ARTESISCHEN BRUNNEN DES GROSSl.N UNGAEISCHEN ALFÖLD.

187

Wasser liefern, welches sie im ohereii I.auf des Flusses \vo dieser noch Schotter vor sith schiel)t von der Oberfláche aufgenommen hat. IMe Möglichkeit eines artesischen Brunnens. in welchem das Wasser wenig über die Oberfliicbe steigt, ist auoh dann nocb vovbanden, wenn die wasserführende Scbicht auf der Oberllacbe in einem tieferliegendem Punkt untfrbalb der B«brstelle ausbeifit, nachdem die líeibung im Bódén bedeuteud gröBer ist als im glattem Robr und mit dem Unterseliiede der beziehiingsweisen Kraft kann die gröi.iere Druckliöhe im Eohr entsteben. Selbst in solchen Fallen in welchen eine immer dünner werdende wasserfübrende Sebicht am Boden eines stehenden Wassers (Meer oder See) ausstreicht kann am Ufer in geringer Höhe über der Wasserfláche ans dem verrohrten Bohrloch Wasser ausíiiofien im Verbáitnis zu der ersparten Pieibungskraft (Fig.

Fig.

des

:íl.

Schematisches Profil

Alföld.

Erklariing

Schotterscliii-hteu,

bestehendes

:

1.

ausgefüllte

Gruudgebirge.

der

18).

pliozán-pleistozáneu

Wasseriiudurchlassige, Flufibette

Die

Pfeile

im

wasserführenden Schichtou

Durchsclinitt.

dcuten die

Wege

Saud mid Aus hartem Gcsteiu

Schichten,

toiiige

M.

des

aus

gröBeren

Tiefeii

aufsteigenden sog. jiivenilen Wassers an.

+ positive, — negatíve

artesische Brunnen, ° erfolglose Bohning.

Wir wollen nun die in Ungarn existierenden zablreicben artesischen Brunnen betrachten. Jedermann weií5, dafi die Entstebung dieser ausschlieBlicb ein Yerdienst W. v. Zsigmondys ist, und daB Ing. B. v. ZsKiMONDY

die

Bobrtechnik aus

dem Gesiehtspunkte unserer

speziel-

len geologischen Verhiiltnisse aul.lerordentlicb vervollkommnete, so sehr,

daC er inmitten der überaus komplizierten Verháltnisse des Untergrundes im Alföld stets nur gelungene artesische Brunnen ausführt. Dies will aber viel sagen, wie d'es allé wissen, denen das haufige Miijglücken von Bohrungen in Deutschland und Frankreich bekannt ausfübrbaren artesischen ist. Über die im groBen ungarischen Becken Brunnen láfit sich heute liercits mit viel gröBerer Bestimmtheit reden, als vor 15 Jahren, \\o W. v. Zsigmondy dem damaligen Miuister für Ackerbau, Industrie und Handel jenes denkwürdige Memorandum uuterbreitete, in welchem die Regierung aufmerksam gemacht wiirde, eine wie groBe Bedeutung die artesischen Brunnen für die Bewiisserung

18S

D';

nnd Entwiisserung und somit gen können

máBig

LUDWIG für

iim jedofb bei der

;

V.

LÓCZY

Landwirtschaft des Alföld erlan-

die

Bobiung solcher Brunnen programm-

voi-geben zu können, drang Zsigmondy vor allém auf die Niedei-

teufung eines Bninnens bis zu den waseerfübrendeu Sehicliten unter dem poutiscben oder Congerienton, womit zugleieb auch die Wasserlieferung oder das Aufsagevermögen der Wasserbebiilter in den quartaren Bil-

dungen bekannt wurde. Zöigmondy scbatzte die minimale Tiefe des Brunnens auf Grund der vorbandenen Daten auf 278 m (150 ^), projektierte jedocb eine Tiefe von 570 ni (300 ') und voranscblagte bierfür an Bobrungskosten 188.000 íi. Da jedocb der geniale Verfas.ser in Aubetracht der damaligen íinanziellen Lage niebt böffen kounte, daB díeses Projekt baki durcbgefübrt werde,

und

publizierte

er

das

Memorandum

seine die abyssiscbe Hydrographie des ungarischen Beckens betref-

fendeii

Erfabrungeu und Ansicbten im Földtani Közlöny.*

tíeit

15 Jab-

ren bis 1886 entstauden in der Mitte des Alföld 56 artesische Brunnen,

gegenwártig steben, der Vollendung nabe

und nicbts

spricbt entscbiedentr

für

secbs

weitere in der Arbeit,

den Erfolg,

als daíl das

übrigens

so konservative ungariscbe Volk sicb fást in jeder Stadt und jeder Ge-

meinde des Alföld nacb

Brunnen sebnt. Einen scböneren kaum wünscben können, als er sein ^íemo-

artesisc-bin

Erfolg hátte sieb Zsigmonpy

randum verfaBte. Und der rmstand, daíi die pontiseben Bilduugeu durcb die Bohrungen (mit Ausnabme einiger weniger) im allgenieinen niebt erreicbt wurden. und daC die artesiselien Brunnen des Alföld ibr Wasser aus Wasserbebáltern, welcbe übei- den pontiseben Scbicbten Hegen, erbalten, sebmálert den Erfolg durebaus niebt.

Was

die Ránder des ungariscben Beckens betriflt, so umsebrieb Zsigmondy in seiner akademiscben Antrittsrede die Mögbcbkeit von artesischen Brunnen hier mit solehem scharfen Blick und solcb

W.

V.

eiuer

Klarheit, dafí

binzuzufügen

ist.

kein

Die von

Zweifel

W.

v.

darüber obwalten kaun, und nicbts

Zsigmondy vermuteten wasserfübrendeu

am

Beeken-

so in den

Brunnen

Scbicbten in und unter den pontiseben Bilduugeu wurden

rande

von

an

mehreren Punkten ebenfalls

festgestellt,

Alcsut, Nagykáta. Yersec. Bei Buda])est liefert

der Wasserbcbalter

dem unteroligozánen Kisceller Ton aus dem 970 m tiefeu aitesi.schen Brunnen im Városbget (Stadtwáldchen) ferner aus dem artesischen Brunnen der Margaretben-Insel und der zahlreicben Thermen der unter

Haupt- und Eesidenzstadt nacb den vorliegenden Daten eine taglicbe Wassermenge von etwa (18,(jo0 m" (23 73" C). Am bügeligen Eande des Beckens entspringen die artesischen Brunnen der Margitinsel, jené von

—

1

dum

l'iililtiiui

iilpír

ilic

Közlöny III. Bil. INT.'I. l';ig. -JO— H7. W. \. Zsigmondy: von artosi-iclicn üiinuien (uugarischi.

líolirun''

Mciiidiiiu-

DIE ARTESISCHEN BRUNNEN DBS GROSSEN UNOARISCHEN ALFOLIi.

Lipik, Alcsut, Harkány, Herceghalma,

\ árosliget,

18!*

Versee-, Zichyfalvu,

im

Gebirge aber jené von Heikulesfürdö, Gánót- aus normalen, gleichmáfiig miichtigen, zwisehen undurchlássigen Schichten gelagerten Wasserbehiiltern.

Die

in

den

Bobrproülen

aiifgeschlossenen

geologiscben Verbált-

nisse werden dureb den allgemeinen Typus der unterirdiscben Wasserbehálter L-barakterisiert (Fig. 19 und 20). Die artesiscben Brunneu des Alföld bingegen verqueren Scbichten von anderem Cbarakter, als welcbe

am Beckenrand aufsteigendes Wasser liefern (Fig. 21). Wenn auch das ganze Matériái nocb nicht bearbeitet sen sifh aus den von B. gestellten

und

v.

Zsigmondy mit

der kgl. ungar. geologiscben

grofier Sorgfalt

ist,

so las-

zusammen-

Eeiebsanstalt zur Bearbei-

Sashegy

ffellérthegy Városligeti

artézi kút

-1-2. Hypothetisclies rrotil des Untergriindes vou Biulnpest zur ErkláruEy juvemlcn Thermen an ilen tief di-iugenden Sprüngen. Erklarung : a Paláogene imil neogene Sehichteu, b Haiiptdolomit. Városligeti artézi kút = Ai'tesischer Bnmnen im Stadtwíildchen zii Budapest. Hévizek = Thermen.

Fig. iler

tung übergebenen Bobiproben sowie aus der in Vorbereitung befindlicben Studie J. Halaváts, dessen Daten mir Herr Halaváts freundlicbsl überlieB, doch einige

solche Tatsacbeu über die

Untergrundes im Alföld

feststellen,

geologiscben Verbáltuisse

der

des Beckens andere sind als

aus welcben

wasserfübrenden

am

Zusammensetzung de& ofl'enbar wird,

daB

die

Scbicbten in der Mitte

tertiáren Kande.

AVenn

man

die beiden

Bobrungen von Püspökladány mit den beiden von Hódmezvásárhely, difr letzteren aber wieder mit jenen von Szentes vergleicbt, so láfit sich betrefl's der

den Bobrer durcbstochenen Schichten folgendes feststellen. Der Bobrer durcbdiang ülierall eine rascbe Folge von Ton-, Sand-

durch

und sandigen Tonsebicbten auffallend ist, von Hódmezvásárhely, sowie die bloB 300 ;

Bobrprofile von Püspökladány auch

da

m

die

beiden Bobrlöcher

von eiuander entfernten

uutereinander nicbt einmal in

gemeinen Zügen eine Ubereinstimmung

aufweisen.

Aus diesen

all-

Profilen

m

190

(les

Untei'grundes

Das Matériái ist derem CharakttT,

dem Wasser

LUnWKi

LOCZY

V.

sieh eine regelmaíJige Lagerung nicht entziffern. einem und demselben Horizont von jeweils annachdem es sich in raseher und langsarncr strönien-

lafit

in je

alisetzte.

Die

ergeben dasselhe Bild, welches

Lángsprofile

im Inneren der zunehmenden Deltas oder der sinkendeu Schuttkegel der Flüsse

angenommen werden kann.

In der Mitte des Alföld, in

sich vereinigenden Inundationsgelnet der Flüsse Tisza, ist

der Untergrund bis 300

m

dem

Maros und Körös

von demselben Charakter wie die

Tiefe

obersten Schicbten, welche nach einer bodenkuudlichen Studie J. v. Szabós aus dem Jahr 1881 schon in geringer Tiefe unter der Oberfliiche sebr

wechselnd

Pig.

^;i.

Ton W. taglich

ist.

Aucb aus den Bohruagen,

Der artesischü liniuiien iiii StaJtwüldchcii zu Bpcst. Tiefe 'J7(t m. Abgelxihrt ZsiGMONDY 13. November 1868 :22. Jánuer 1878. Der Brunneu liefert 11.977 lil \\'asser von 74° C, welches anfangs 13 m liocli übcr die Ober-

—

V.

fláclie

Szeged

Szeged

das kgl. Kommissariat in

die

niederteufen bis

40

m

lieR,

zeigt

aufspraug.

sich,

Tiefe nicht bestándig

daPi ist,

Untergrund

der

der

Stadt

sondern aus einem wechseln-

den Komples von gegeneinander auskeilenden blauen, brauncn Tonund gélben oder grauen Sandlagen besteht. Eine solche Ablagerung kann aber nur das Ergebnis von Flüsseu mit groBen Ilochwassern sein von solchen, bei denen der Unterschied zwischen hohem und ;

Wasserstand ein betráchtlicher ist. Demzufolge Flu6 Bánké, macht groBe Krümmungen und ándert sich niederen

lassen

—

—

rascli

seinen

Lauf.

Die

der

Bohrungen des Alföld, dafür, daí3 der Aufbau des

ai-tesischen

an der Zahl sprechen einstirr.mig Untergrundes iihulichen Flüssen mit geriugem dreifíig

ist

l)ildet

selbst über-

Gefiille

zuzuschreiben

wie wir sie heute im Alföld seben.

Wenn man

die

Bohrergebnisse

an

der

Hand

eines

Quer-

und

DIE ARTESISCHEN BRUNNEN DES GROSSEN ÜNGAKISCHEK ALFÖLD.

eines Langsproiils ins

Auge

so zeigt sich, daB die geologisch

fafit,

nachgewiesenen

palaontologisch

Grenze des Diluviums in etwa lou

210—220

und

gegen S und in der In Püspökladány wurde die untere

Diluvialschicbten

Mitte des Beckens máchtiger sind.

Szentes in ungefahr

191

m

m

Tiefe,

Tiefe

in

Hódmezvásárhely und diese Bildung kann

eneicht:

Grund der darin gefundenen organischen Resté nur als terrestrische Ahlagerung betrachtet werden. Auch der gröCte

auf

íluviatile oder limnische

Teil der levantinischen Stufe, aus welcher das artesischeWasser

Hódmezvásárhely. Szentes

nen Ton

futspringt, besteht aus

rungen, von

die sich in seichten

Püspökladány angefüllten

tieren

derBruu-

Püspökladány fluviatilen und limnischen Ablagefand

Gewiissein

man

im Brunnen

absetzten; ja

unter den

levantinischen

und

mit

Schichten

Resten

wieder

die

von

Wasser-

terrestrischen

Schnecken des Diluviums, worans folgt, dafi die fluviatilen und seichtlimnischen Sedimente scbon in der levantinischen oder unter-pleistozá-

nen Periode unter áhnlichen XJmstánden entstanden sind, als welche l)is zu deu neuesten Zeiten, dem Beginn der Wasserregulierungsarbeiten in einem Teil des Alföld geherrscht habén. Mit einem Wort die artesischen Brunnen des Alföld erhalten ihr Wasser nicht aus einer einbeitlichen wasserführenden Schicht, sonderu aus verschieden tief lagernden und im Querprotil linsenförmig erscheinenden Sandlagen des Pleistozáns und des obersten Plioziins. Diese linsenföi-migen Lagen entsprechen altén Flufibetten. die sich nach aufwárts allmáhlich der Oberflácbe náheru müssen, damit das in ibnen entbaltene

Wasser den nötigen hydrostatischen Druck besitze solche Schottersácke sind, insofern sie mit Ton umgeben sind, gegen ihr Ende zu voUkommene Wasserbehfilter nach oben zu mufi das Schotterbett notwendigsweise an einem höheren Punkt zutaget réten, als das Mundloch der Brunnen. Daraus, dafi das fluviatile Pleistozán im Süden des ungarischen ;

;

Beckens

máchtiger

ist

als

gegen

Norden,

erbellt,

Tertiár andauernde langsame Sinken des Beckens

war

als

im Norden. Über

und sehr

viel

dieses Sinken sprach

seither erkannte

geologische

dafi

das seit

dem

im Süden iutensiver

1854

liereits J. v.

Tatsachen,

Szabó,

namentlicb

die

den serbischen und slavonischen Gebirgen

gemachten Erfahrungen bekráftigen die Annahme, da6 das Alföld im Süden von einer Spalte begrenzt wird. Die sich im Süden und Südosten erhebenden Gebirge dürften jené Stauung verursacht habén, welche in den levantinischen und diluvialen Flüssen im Süden einen reichlicheren Absatz von in

Senkmaterial ergab als im Norden.

Wáhrend diesem langsamen, uugleichmáfíigen Sinken

des Beckens

und der Erhebung der Balkan-Geliirge gelangten sodann die altén Flufibette im Süden tiefer als im Norden, so wurden die álteren Sedi-

K

192

LUDWIfJ

V.

LÓCZY

im Süden spáter durch máchtige Anschwemmungen bedeckt. sie im Norden zutago treten können. Ich glaube die artesiscbeii Bniiinen des groBen ungarischen Alföld nach meinen jetzigen Kennt-

mente

wíihiend

dem obengesagten am

nissen mit

bestén erkláren zu können. Die Bohr-

proíile von Püspökladány. Hódmezvásárhely, Szentes. Debrecen sind voUkommene EbenmalJe der artesischen Brunnen des Po-Deltas.* Wenn aucb sonst nicht.s, so kann in dem durch Bohrungeu erkannten Untergrunde diese Áhnlichkeit jedenfalls festgestellt werden und wir können

die

Schichten

wasserführenden

als

Bildungen

eines

l)innenlándischen

Deltas oder noch besser als sLakende Schuttkegel betrachten.D

II.

Dit'

Ui'saelu'ii

dor Wassorabiuilimo

im Meine

obige

aus

Studie

n(»ln'nii(|<>ii

(l«*r

Allold.-

dem Jahre 18S6

gibt eine auch heute

noch befriedigende Erklámng der Lagerung der wasserführenden Schichten von artesischen Brunnen, sowie der Herkunft ihres Wassers, obzwar

Bohniug von

artesischen Brunnen seither einen riesigen Aufschvrung Nach dieser Einleitung will ich mieh meiner eigentlichen Aufgabe zuwenden der Schilderung der Wasserabnahme der artesischen Brunnen, sowie der Erklárung derselben. Wie erwáhnt, wird das unbeschránkte Abteufen von artesischen Brunnen seitens der Geologen schon seit langem miBbilligt und zu wiederholten Malen wurde in amtlichen und privátén Fachgutachten darauf hingewiesen. dafí mit dem im Untergrund des Alföld aufgespeicherten vorzüglichen Wasser gespart werden sollte. Besonders Chefgeolog Oberbergrat Július die

genommen

hat.

:

Halaváts betonte bereits

ls94 vor der

Öffentlichkeit,"'

Anzahl von artesischen Brunnen schadlich auf

die

daB

die groí5e

Wasserversorgungs-

1 Crkdner G. E. Die Deltas. Peterraans Geographisehe MittcUungeu. EigánzuDgsband l->, 1878. 5
Ackerbauministeriiim abgehaltenen tesischen Brunnen. * M. Mérnök és Épitészegylet j-isclier

Ingenieure

u.

betreífs der Evidenzhaltiiug der ar-

Konferenz

(= Mitteilungen

Közlönye

Architekten. Bd.

XXVIII

;

uugarisch).

des Vereiu.s uuga-

DIE ARTESISCHEN BRUNNEN DES liROSSEN UNdARISCHEN ALFÖLD.

solange

Die

einwirkt.

verhaltnisse

Zahl gering

ihre

um

gebohi't wurden,

so weniger

Wasser

reichlich

Wasser

vod

JSruniien

artesischen

war,

:

lieferten sie

193

Yersec lieferten,

je mehr jedoch abund in um so geiin-

Wasser in ilmeu. lm Jahre 1S94-, als es in VerBrunnen gab, hörte der AusfluB ganz auf und dieebemals artesischen Brunuen wurden zu Pumpbrunnen. Auf der Statiou Szeged-Rólms der kgl. ungar. Staatsbahnen wurdeim Jahr 1SS8 1881) ein 217 m tiefer artesischer Brunnen abgebohrt, welcher 8 m über dem Babnkörper pro 24 Stunden 390 m* ausflieBenden Wassers lieferte. 1903 lieferte der Brunnen in 7 m Höhe bloJJ200 m° Wasser. Der in Szatymaz im Jahre IS'.K) abgeljohrte 218"41 m tiefe artesische Brunnen heferte S'7 m über dem Eisenlmhnkörper 160 m^ ausflielíendes Wasser; bis 1903 verminderte sieh diese Menge

Höhe

gere

séé SÍ

stieg das

artesische

—

auf J06

m^* Abnahme mutí den

Diese

vielen in der Stadt Szeged abgebohrten

Brunnen zugeschrieben werden. Die Wasserabnahme der Brunnen wurde nicht nur bei uns, sondern auch in Nordartesischen amerika und Australien beobachtet. In Nordamerika widmet die U. S. artesischen

Geol. Surv. den unterirdischen Wasserbehaltern groUe Aufmerksamkeit, ihrer Publikationen so Annual report, Irrigations paper, Bulletin und Water-Supply-Paper, bringen Mitteilun-

und mehrere

gen, welehe die Wa8seral)gabe der

Brunnen

artesischen

statistisch be-

obachten.

Die positiven hinsichtlich

ihrer

artesischen

unterwerfen. Das Unterhaus vorlage an,

um

von

nahm

Queensland

1891 eine Gesetz-

der Wasserverschwendung bei den artesischen

eine Grenze zu setzen. ab, u. zw.

Brunnen Zenfralaustraliens woUte man schon vor langem einer Kontrolié

Wasseraligabe

Die

zweite

Kammer

Brunnen

lehnte das Gesetz jedoch

mit der Begründung, daB das oberflachliche Sickerwasser den

Ausflufi hinlánglich deckt,

weshalb eine gesetzliche Einmengung über-

tlüssig erscheint."

Brunnen

Ungarn ist sehr groB, im könneu wir ihre Anzahl zumindest auf 3000 schátzen. Leider liegt uns jedoch keine genaue Statistik dai-über vor, wie groB die Anzahl der artesischen Brunnen in Ungarn ist und welche Menge aus Die

Zahl

der

artesischen

in

Alföld

1

Mellinger, W.

:

A

m.

kir.

államvasutak

Vasúti és Hajózási Hetilap. Jg. 1903. (= Über

Staatsbabu

abgebohrten artesischen

Schiffabrtswpseii -

Gregory

Soc. July 1911.

Brunnen.

vonalain

fúrt

artézi

kutakról.

an deu Linien der kgl. ungar. Wochenblatt für Eisenbahn- und

ilie

ungarisch).

;

:

The flowing XXXVItl.

Hd.

wolls of Central Australia S. 3S.

—

Australiens. Földrajzi Köziem. Abrégé Bd. Földtani KözWny. XLIf. küt. iOIS.

Gubányi, K.

XXXV,

:

;

Journal of the R. geogr.

Die

Het't 8, S.

artesischen

Brunnen

131—133. 13

l'M

l)\

LUDWIG

V.

LÓCZY

sammelte J. IlArjAVÁxs die Dateii der bis dahin fertiggestellten Bohrungen und stellte 1178 artesische- uml .(18!)5) Bohrbmnnen fest, wozu noch 511 Bohrungen, die ibr Wasser vei7'.l erfolglose Bohrungen hinzutreten. Neuerdings werloren, sowie den die auf die artesischen Brunnen bezüglichen Daten von kgl. Eat diesen ausflieBt.

is'.x;

1

Dr. Th. anstalt

V.

Sz()NTa<;h,

groBem

mit

Vizedirektor der kgl. ungar. geologischen EeiehsEifer

gesammelt. Auf beiligender Karte (Fig. 24)

bekannt gewordenen artesischen Bohrungen nach Th. v. Szontagh markiért. Diese Daten sind jedoch nicht komplett, und noch weniger sind sie betreffs

erscheinen

die

der kgl. ungar. geologischen Eeichsanstalt

der AVasserlieferung

liefriedigend.

Nicht einmal über die ursprüngliche

noch weniger aber über die spátere Wassermenge der artesischen Brunnen liegen verlaBliche Daten vor. Wir wissen nicht wie viel Wasseiinsgesamt aus unseren artesischen Brunnen ausfliei3t. Dafi jedoch dieist aus den ausschliefilich verlíifiDaten der kgl. ungar. Staatsl)ahnen zu schliefien. Wenn wir die Werte des Herrn Ingenieurs \\. Mkllingee zusammenfassen, so zeigt sich, daü die nahezu 200 artesischen Brunnen der Staatsbahnen tíiglich <)56 m'^ Wasser liefern. In einigen Gegendon des Alföld ist das Bohrén von artesischen Brunnen wahrhaftig eine Manie. Jeder groI3e Bauernhofbesitzer \vill einen eigenen artesischen Brunnen in seinem Hof habén, dessen überflüssiges Wasser, sodann unvei-braucht al)flieBt. Die in rascher Aufeinanderfolge abgebobrten Brunnen vermindern nicht nur das Wasser der benachbarten Brunnen, sondern können mit der Zeit auf groBen Gebieten auch das Sinken des Grundwassers verursachen, wodurch sie auch Huf das Klima und die Vegetation von Einflul! sein können. Abgesehen

ser Ausflufi betráchtlich sein dürfte, liehen

von der

bereits allgemein

wahrgenommenen schádlichen Abnahme

artesischen Wassers,

und den angedeuteten Möglichkeiten

unerlafiliche

der

Pflieht

kompetenten

Faktorén,

die

ist

des

es oine

Wasserlieferung

Brunnen bestándig im Auge zu behalten. Das in den Brunnen aufsteigende Wasser steht unter Druck, liefindet sich in Bewegung und bringt eine Wiírmemenge aus dera Untergrund mit sich es liedeutet alsó eine Energie, und der Staat hat die Píiicht der

artesischen

artesischen

;

daC mit derselben hausgehalten werde. So wie die standig gemessen werden, so mufi auch das íius den artesischen Brunnen ausflieí?iend(' Wasser unter bestiindige Aufsicht gezogen werden. Eine \'erbuchung, eine zeitweise Messung derselben ist auch aus anderen Standpunkten erwünscht. Über die Natúr des Untergrundes unseres Alföld Ijieten zuniichst die Tiefbohrungen Aufkliirung. Der Wasserstand der artesischen Brundarauf zu achten, fliefienden

Tageswasser

nen, die Schwankungen ihrer

Wassermenge und

ihrer Tempei'atur sind

DIK ARTESISCHEX BRUN'NEN DES GROSSEN IINGARISCHEN ALFÖLD.

hetreffs der lírkenntnis der physikalischen

Alföld ebenso wichtig

195

Geographie und der Natúr des Beobachtung der hohen

wie die meteorologische

Luftschichten.

Der

vom

§

1.")

des

das

Wasserrecht betreífenden Gesetzartikels XXIII

Jahre IS85 bezieht sich auf die artesischen Brunnen. Nach diesem

Punkt

ist

es Yerl)oten weniger als

'24. Per artosisclie Bninuen vou im Jahre 1890. Tiefe íi48 m. Aiifaugs

Fig.

riiotoí,'ra]ihÍprt

Brunnen neue

artesische

Paragrajjhen aber

ist es

vou

.T.

1()()

m

entfernt von einem artesischen

Xiigyszalouta. Aligebolirt von B. lieferte

ei-

tásrlich 4!210 hl

Halaváts

aiii

Ifi.

Ajir.

\.

Zsiiímondy

Wiisspr vtm IS° V.

189IS.

Brunnen abzubohren. Nach dem Hatz

1.

dieses

nur dann erlaubt Wasser mittels Bohrungen,

Galerién, artesischen

Brunnen zutage zu

liisherige tatsaehliche

Yerbrauch

fördern,

weun hierdurch der

von anderen Wiissern nicht geschma-

lert wird.

Der

§

l:í

^esicherte

fi'eie

daB die Behörde dórt. wo Wasser fühlbar macht, auch das im § lo

des Gesetzartikels verordnet,

sich eine dauernde Not

an

Verfügungsrecht einschránken kann. 13*

196

VI

LUDWIG

V.

LÓCZY

Das Gesetz über das WasstTrecht laCt alsó eine Mögliclikeit der Einschiánkung und Kontrolié von artesisclion Brunnen zn. Dif ^íodalitiiten und Umstiinde. in diien Eahmen sich diese Einschrankuug bewegen kann, wird aber die Leitung der 'Wasserangelegenheiten erst dann kenuén lemen, wenn sámtlicbe Daten, l)esonders aber die die Wasserraenge, Qualitát und Temperatur aller unsenr artcsischeu Brunnen betreffenden vornebmlich aber jener im Alföld glaubwürdig verbucht sein werden.

Die zweite Aufgabe

ist

die

systematiscbe

Zukunft, aus derén Notierungen sich zeigen wird.

Beaufsichtigung in der

wo

die

Bobrung

eines

ueuen artesischen Brunnens zulassig, wo aber eine sokba zu verbieten diesen Untersucbungen wird ferner aucb bervorgehen, welcheiist. Aus artesiscbe Brunnen zu den Heilwassern gebört. Ein betráchtUcber Teil unserer artesiscben Brunnen gibt mit .seinem Wasser zugleieb aucb Erdgas. Der § 5 des Gesetzartikels YI

vom

Jahre 1911 erfordert aber die Anmeldung des Auftretens von Erd-

gas

wübrend der Brunnenbohrung und

Bohrarbeit, solange,

Sehicksal

derselben

bis

die

verfügt,

verbietet die Fortsetzung

der

Bergbebörde innerbalb 15 Tagén über das die

Fortsetzung endgiltig verbietet,

oder

aber die weitere Bobrung gestattet. Die Brunnenbobrung darf jedocb die

Erdgasschiebt höchstens durcbdringen. Mit diesem Gesetz erscheint die

Bobrung von artesiscben Brunnen aucb dem Berggesetz nahergeliracht. In dieser Eicbtung smd uocb erklárende Verfügungen erwünscbt. Über das Wassergesetz erwartet ein modifizierter Gesetzentwurf seine Vorlage im Eeicbsrat und seine Erbebung zu Gesetzeskraft. In diesen sind aucb anderweitigc Einscbránkungen der Bobrung von artesischen Brunnen aufgenommen namentlicb wird die Bobrung an eine bebörd;

liche Bewilligung gebunden.

Der Umstand, daB unsere artesiscben Brunnen regionenweise in Gruppén verteilt sind, lixBt vermutén, daio die aufsteigfabigcii Wasser in den Tiefen des Alföld nicbt überall gleicbmáfiig aufgespeicbert sind. Ilieraus werden sich nur in dem Falle nützlicbe Scblüsse zieben lassen, wenn die durch die artesischen Brunnen gelieferten pbysikalischen Daten aucb mit den gravimetrischen und magnetischen Messungen Báron L. v. Eötvös' verglicben werden. Um uns einen klaren Begi-iff ül)er jené Aufgaben zu vei-schaffen. mit denen man sich betreffs der artesiscben Brunnen Ungarns zu bcdicbteren

fassen hat,

selben

auf

wird

es

nötig

Grund meiner

neuerdings zu skizzieren.

sein, seit

hier '2t>

den geologischen Charakter derJahren

erworbenen

Die elementare Lehre stellt Bedingung der Möglicbkeit von artesischen Brunnen die Lagerung der Schichten.

Erfalirungen

als

allgemeine

miden förmige

DIE ARTESISCHF.X BRUNNEN DKS GROSSEN UNGARISCHEN ALFciLD.

197

nur

in kleinen

la Wirlilicbkeit

Becken gégében

ist

(Fig.

dieser ideale Fali höchst

19).

seltt'n,

Die meisten Gebiete mit artesiscbem Wasser

und Brunnen der Küstengebiete von England, Frankreich, Xiederlande, Helgion. sowie der Ostküste von Nordamerika erhalten ihr Wasser aus den mesozoischen und kánozoierstrecken sich in der Uferregion einstiger grofier Meere oder Seen,

uiclit in

dei-en

Mitte. Die

artesisehen

schen 8chichten des früheren Atiantischen Ozeans. Die zwischen tonisre

Fig. ^5.

Per

Brunnen

arte.siscbo

lieferto

gelinhrt

Schicbten

von

Ti.

Brnnueu vou Mozötur am

aufangs taglifh v.

Zsigmondy im

eingelagerten

Tiefe 442 m. Der Wasser von 22° C. AbPhotogi-aphicrt von .T. Halaváts. Itathaii.síjlatz.

ISOO hl aufspringencles .Talire

1890.

wasserführenden

Kalkstein-

Sandstein-,

und

Sandschichten sind dovt gleiebmáljig macbtig und sanft einfallend gelagert. Diese Scbicbten

verjüngen

sicli

und

keilen

Mitte des ehemaligen I5eekens zu aus (Fig. 20). Die

.st-hliefiliob

am

gegen die

Festlande zutage

tretenden porosén Scbicbten verscblucken jedocb das versiekernde Niederscblagswasser in einer breiten Zene und gebén gegen die Tiefe zu stets melír Wasser ab, als aus ibnen dureb die artesisclien

men werden

Brunnen entnom-

kann. Diese wasserführenden Scbicbten verjüngen sich na-

iürlieb gegen die Mitte des Beckens

zu

und

keilen scbbefilicb aus. da

-

K

I!I8

LUDWIG

V.

LOCZY

im stebenden Gewásser, feru voiii Strandé in Ermangelang von Strömungon kein grober Ton und Sand mehr iiblagern kann, sondern b(liglich undurcblássiger feiner Scblamm und Ton. Dieselbe Ausbildung tiagen aucb die litoralen Sedimente von ausgebreiteten Binnenseen zur Schau. Diese thalassiachen und limnischen aríesischen Brunnen sich ja

Die

begleiten alsó lediglich die Küsten.

Mitte der groloen Beckeu, wÍl

dies das Beispiel des siebenbürgi.seben Beckens zeigt,

Brunnen nicht Die

artesiscben

Scbuttkegel gen,

die

ist

den artesischen

günstig.

in

Brunnen sehr

Ebenen,

FluíJdeltas

und

erbalten ihr Wasser aus Ablageruii-

den Fbichlánderu

von den vorigen

groOen

der

verschieden

sind.

Eh berubt námlieb

an die Oberfliicbe trachtendtsolchen Gebieten, derén Untergrund aus von Flüssen dureb-

auf allgemeiner Erfahrung,

dafí

sich das

Wasser in zogenen und in Flüssen abgelagerten Bildungen bestebt, nicbt in Wasserbeháltern findet, die zwischen parallel gelagerten undurcblássigen Schich-

ten liegen. sondern in linseu- oder saekförmigen Lagern. Diese wasser-

tuhrenden Schichten sind nicht gleicbmáCig máchtig und erheben sich

Eánder des Beckens oder der Ebene hinaus nicht an die In ihnen kann sich das Wasser unter einem durcb sebr geringen Höhenunterschied verursacbten hydrostatischen Druck l>eíinden. Die hnsenförmigen, artesisches Wasser liefernden Wasserbehálter des üntergrundes wurden zuerst im Po-Delta bekannt. Bei den Bohrungm im Ungarischen Alföld trat dieser Untergruudtypus noch klarer vor Augen (Fig. dl). Die artesischen Brunnen von Püspökladány, Hódmezvásárhely, Szeged erreichten, so nahe sie auch zu einander liegen, ihre Wasserbebülter in Tiefen, die 40 60 m voneinander differieren. Das interessanteste ist dabei, dalo jener Sand aus welcbem die meisten artesischen Brunnen des Alföld ihr Wasser erbalten. eine Schicht der pliüzanen levantinischen Stufe am Eande des Beckens nirgends zutage tritt ja dieser Sand sebeint dem Beckenrand nicbt einmal sebr nahe zu kommen. Vor allém kann festgestellt werden, dafi sich dieser Sand in keinem grofíen stehenden Wasser absetzte, sondern in Betten von

über

die

Oberfláche.

—

;

rasch strömenden Flüssen bestebt námlieb

oder in seichten

Binnenseedeltas

;

dorselbi

Sandkörnern und Klein schotter diese aber sind Sedimente von rasch strömenden Flüssen. Bei der Erklárung des Ursprunges des artesischen Wassers im Alföld lálit ausschlieíólich

sich die Versickerungstheorie

aus

nicht

sclmrfen

mit völliger Sicherheit anwenden.

Über dem levantinischen Sand lágert námlieb in bedeutender Máchtigkeit undurcblássiger Ton. Es ist unmöglich die Auftriebkraft des Wassers aus den levantinischen Schichten. welche im Alföld nirgends zuta^i treten, lediglich dem hydrostatischen Druck zuzuschreiben. Wir würden jedoch auch in dem Fali keine genügende potentiale

DIE ARTKSISCHEN BRUNNEN DES QROSSEN UNGARISCHEN ALFliLD.

Energie

19!>

zum Auftrieb des Wasser.s erhalten, wenn diese levantinischen am Rande des Alföld mit dem Schotter und Sand der beuti-

Schichten gfii

Bach- und FluBbette in Vérbiudung

betindet sich der

In der Mitte des in 90

m

stiinden.

Am

Eande des Alföld

í'elsboden der Táler kaum liöher als 120 m ü. d. M. Alföld, 150 — 200 km vom Eande entfernt habén wir

Seehöhe aitesische Brunnen derén Wasser 10

Obertíiiche aufspringt.

In

von

die Höhendifferenz

einer

20

m

— 12 m

über die

Entferaung würde der durch

solchen bedingte

hydrostatische

Druck infolge

Reibung im Boden liingst Der Aufstieg des artesischen Wassers ira Alföld muí?) deshalb nebst dem hydrostatischen Druck auch anderen Krüften zugeschrieben seino Ki-aft eingebüCt habén.

dei-

Fig. 26. Artesisciiu Uruuneuljobruug in dor

Sandwüste

Gut Eosiana. Photogr.

v.

St. \.

Dclililat auf ilem árarischen

Pazáe.

werden. Als solche kann einmal das Gewicht der

der wasserführenden

Schicht auflagernden oberen Erdmassen, dann die Spannkraft der Erdgase, ferner die

mung

Hand

in

einherschreitende

artesischen

Hand mit der von untén kommenden ErwarVolumzunahme gelten, welche das Wasser im

Brunnen über das Niveau dsr Einsickerung

FaU, welcher nach einer Idee M.

auch

experimentell

v.

nachgewiesen

>clieinlicher als die Theorie des

Pálfys von wurde,

erhebt. Letzterer

weil. A. v.

erscheint

Kalecsinszky

mir noch

wahr-

Erddruckes und des Gasauftriebes.

Das Alföld birgt eine groije Wármemenge und der Untergrund ist hier wármer als sonst in Európa. Wahrend námlich der geothermisehe Gradient andenveitig in allgemeinen 30

zunahme

hier

um

1"

C schon

— 32 m

jeweils auf 16

ist,

— 22

erfolgt die

m.

Wíirme-

V

200

m

Dor Gradient von 12-6 "bei t'ast

Budapest

LÜDWIG

V.

I.OCZV

des artesischen Brunnens

ini

Yárosligt-t

Waimezunahmc im Untergmnde von Budapest

niihert die

scbon der Region der tátigeu Vulkáné.

Was mag

die

Ursaehe dieses

Vielleicht die 'Warnieabgabe

abnormal groOen Gradienlen sein? Zt>rsetzung von oiganischen Kör-

bei dei-

pem, aus giöBerer Tiefe aufsteigende waime "Wiisser, oder lediglich die Wirkuug des bei uns tiefer gelegenen, wármereu Unter-

•erx\-armencle

grundes

?

darf

Vielleicht

aucli

Einwirkung der Uadio-

kalorisehe

die

aktivitát nieht anBer Acht gelassen werden.

Fig.

ií7.

Artesischo Brunucnboliruiig

ujvárns anf ilcm Guto

Dr.

A.

v.

Mm

gi'aphieit

im Hovtobágy,

Semseys. JC.

dor Orruarkmig von l'alma/-

iii

Aljgebolirt

Timkó im

vrni

Kalamaznik. l'hoto-

I'.

Juli l'.Md.

Die artesischen Brunneii üngarns gehören unzweifelhal't

nicht

eine Kategorie, soudern es könntn drei Arteii unterschiiden werden 1.

In

unseren schollenförmig

rén liiinderii

treteii

hoch

t

e

zerbrocheiien

mper

i

e r t e

zntage, die aucli in melireren artesischen

m

i

n e

Gibirgen r

a

1

i

s c

und an

he

in :

de-

Wásser

Bruuneu angezapft sind

(Fig. 22).

Die Quellén und artischen Brunnen von Budapest und Esztergom liefern aus deni Dolomit 24 stündlieh niindestens 100.000 m^ Wasser. Aus tief hinabreichenden Sprüngeii dringt dieses Wasser empor. welches getrost als juvenil bezeiclniet

Werden kann

Tiefe autsteigendr plutonisc'he

gleiehviel, oli sich nun aus groBer Wasser mit \ersickerndein Niederschlags;

DIE ARTESISCHEN BRUNNEN DES GROSSEN UN(4ARISCHBN ALFÖLD.

wasser vermischen, ndiT ob

ÍOI

goothonuischeii Graditiiti]i dcs Erdiii-

dic

neren sich mit holuii Werk-n dor Ohorflílclu' iiiiheiii, und das iia Boden zirkulierende Wasser abnorm trwarmeii. Solcbc heiíjeii p u t o ii i s c h c oder j u V c u i 1 e artesische WiisstT. ± Zur zwt'iten Gruppé gehörcu jené aitesischeu Jiiuiuieii die ihr Wasser aus thalassischen Miozíiusehichten erhalten. Beispiele hierfür siud die wenig tiefen artcaisehen Brumien am linken Donauufer bei Kbánya und Eákos náchst Budapest (Fig. 19 20). Diese könneu als normál e, h y d r o s t a t s c h e artesiscbe Brunnen bezeiehnet werden. 1

—

i

'A.

Alföld,

und

treten,

Gruppé

dritte

Die

wasserfüh rendé

derén

bei

bildeii

jené

Schichten

Erklárung uns die

(^dereii

l^runnen des

artesisclien

nachweisbar nirgends zutage hydrostatisehen

Gesetze

in

konnen einstweilen als pr oblemati sehe oder pneumatische artesische Brunnen zusammengefaíjt werden. Erddi-uck, die Veráuderung des spezitischen Gewichtes thermischen UrStioh lassen (Fig. 21). Diese

Erwármung durch

sprunges, oder

könnten

Kadioaktivitát

als

ürsache

des Aufstieges des Wassers in Betraeht gezogen werden. Die eingehende

üntersuchung der möglichen ürsachen

ist

und von dem Btudium

hochwichtige

derselben sind

eine wissenschaftliehe Pflicbt

warten. Eine Üntersuchung auf breiter Basis

Ergebnisse

zu

er-

schon deshalb nötig,

ist

weil dies nicht nur die Kenntnis des Untergrundes von

Ungarn fördern. Lében und dem Gemeininteresse einen wird. Das reichliche Wasser im Untergrund des

sondern auch dem praktischen

groCen Dienst leisten Alföld

einen grófién volkswirtschaftlichen

bildet

Schatz.

bisher blofi aus durchschnittlichen Tiefen \on 30(J

auch

hiervon

íliefit

ein

grofier

Teil

Dassellie tritt

— 400 m

unverbraucht

ab.

Es

zutage und ist

zu er-

gröBeren Tiefen noch mehr Wasser aufgespeichert ist. Bohrungen sind im Alföld auch andere Schátze zu erhoffen. Es ist nicht unmöglich daB der Bohrer Kohlenflöze oder andere Mineralschatze aufschliefien wird. Die Bohrproben von künftigen Bohrungen müssen deshalb mit grofier Sorgfalt untersucht werden. Jené Yerhoffen,

Yon

in

dajB

tieferen

fügungen, die die Regieiung auf den hoffentlich auch wird,

im Rahmen der

Eat der einberufenen Konferenz vorhandenen Gesetze treffen

bereits

werden berufen sein, die volkswirtschaftlichen Schátze, welche wir Brunnen habén, besser zu verwerten.

in den artesisclien

III.

Vorscl«lá<j<'

zur

V<M*liin
Wasscrvoi'Sí'liwcnduiKj.

lich,

Umstánden kaum mögBrunnen schon lieute Be-

Er erscheint mir aus den

vielen berüluten

in der Angelegenheit

artesischen

der

schlüsse formuliei-en zu könuen.

Ich

glaube

es

wird

am

bestén

sein

.

K

áü2

der

Yertreter

verschiedeneu

LUD\VIG

V.

LüCZy

Diszipliiifii

eiuzuladen,

auf

Gruud

des

veniommeuen ihre "Wünscbe zu Papier zu bringen, welche daiiu voii fiuer eugereu Kommissiou zusainmengefal:it und deui Ackerbauminister uuterbreitet werdeii. Obne gelegentlich diT allgemeinen Besprechung

auf diese Bericbte eineii EinHulj ausühiii in

Punkte

einige

zusammtugefaljt

Kontrollt' dcs artesischen 1

Brunnens

Vor ailem mögé das

zu wolleu,

folgeu als

lasseii,

möchte was mir

der existierenden artesischen

der

notwendig erscheint.

Brunnen

denmeteorologisciien Aufzeicbnungcn Zeitabscbnitten aucb

bei

Kulturingeuieuramt eine Liste zusammenstellen.

Daten über die Lage, Tiefe, Wassei-menge, Tempeiatur und wártige Ausnützung müssen diese Lista vervollstáudigen. Zusammtnbang mit hy dr ograp b i s c b t-n, 2. lm

menden

hier

ich

der Wasserreicbtum

ist

in

und

die

gegen-

die

und zu

b o-

l)e.stim-

Temperatur

der artesiscbcn Brunnen festzustellen.

Dies sistematiscb durcbzufübren wiire die Aufgabe der Wassenneister. 3.

Das

lysiert ratórium,

\v

Wasser der artesischen Brunnen mögé

érden,

welches

u.

für

ana-

in einem und demselben chemischen Labodiese Aufgabe besonders gut ausgestattet sein

z.

müBte. Die cbemiscbe Analyse

ist

zumindest

betreffs

der

bauptsácb-

und der Gase jábrlicb zu wiederholen. 4. Die artesischen Brunnenbohrungen seien von nun an, an eine Erlaubnis gebunden. Nacb vorgehender Vorlage des Projektes stehe aucb der Gang der Bohrarbeiten unter Aufsicht. Die voUstándige Analyse des Wassers in der kompetenten Anstalt sei für jeden Fali obligatorisch. Zu wünschen wiire es aucb, ímeingeweibten Stümpern die Durchfübrung von Bohrarbeiten zu verbieten. 5. Es sollen die artesischen Brunnen so adjustiert sein, dal5 d e r A b f 1 u 6 von u n v e r b r a u c h t e m Wasser v e r h i n d e r t w e rden kön ne; und sülange in eiuer Ortscbaft die bereits bestehenden Brunnen über den Verbraucb Wasser liefern, mögé dórt kein neuer artesischer Brunnen konzessinniert werden. lichsten Bestandteile

;

EVIDENZHALTTJNG DER ARTJ-ISISCHEN BRÍJNNEN. Herr Direktor L.

Lóczy trug seine

v.

vergangeuen Jahres

(les

im

obige

Studie

Konferenz vor. Der Gegenstand dieser Konferenz

Brimnen

lialtung unserer artesiseher

Au

uahmen

der Konferenz

war.

Vorsitz

am

des

Entle

abgehaltenen

Evidenz-

der

betreffs

Übereiiikommeu zu

eiu gewisses

dem

unter

eiuer

iii

Ackerbanministerium

nngar.

kgl.

treffen.

Staatssekretiirs Dr. Josef

Baktóky dia hervorragendsten Fachleute Ungarns teil und beleuehteteu in Kedeu wirklieli wichtige Fragen. Die überaus interessante und lehrrciche Konferenz wollen wir im folgeuden besprechen.

V.

ihren

der am 20. D e z e m b e r 1911 in Budapest ni Aakerbaum nister m abgehaltenen K o iibetreffs der Evidenzhaltnng des artesisclieii

Protokoll kgl.

unga

ferenz Brunne

i

r.

i ii

i

n.

Anwesend

:

Staatssekretar -Josef

Bartóky

v.

Lóczy. Direktor der geol. Keichsanstalt

SzoNTAGH Chefgeolog

Vizedirektor

Rat.

kgl.

Halaváts

.J.

;

der

Geheimrat Br.

:

Architekten

Zsigmondy. Ingenieur

B.

;

Landesanstalt

Oelhoffer,

v.

;

E.

:

Prof. L. v.

Th.

:

Prof.

:

v.

und

Oberbergrat

Univ.

Eötvös,

Inneres

;

Konferenz

der

K.

v.

Frank Oberinspektor

M. Kájlinoer, Prásident des Vereins ungar. Ingeniem-e

Meteorologie

f.

bergkommissar H.

v.

L.

für

für Gemeinhygiene

Yorsitzender

Eeiehsanstalt

geol.

Farkass Miuisterialrat im Ministerium

als

Eeferent

als

;

S.

Róna,

Vizedirektor

Erdmagnetismus; B. Urbán

u.

kgl.

der

ii.

ungar.

ungar. Ober-

Prof. Z. Vámossy, Sekretiir des balneologischen Landesvereins

;

Quellentechniker

Ungar. Geogr. Gcsellschaft

A.

;

;

v.

Prof.

E.

v.

Cholnoky,

Vizeprásident

;

der

Aujbszky, Prof. an der tierürztl. Hoehschule

im Ackerbanministerium, Leiter der WasserbauDirektion T. Damó v. Lisznyay Ministerialrat im Aekerbauminlsterium, G. v. J. v. Tahy Sektiousrat ini Rakovszky Ministerialrat im Ackerbauministerium Ackerbanministerium Prof. N. v. Mattyasovszky. Sektionsrat im Ackerbau-

E.

v.

Kvassjíy Ministerialrat ;

;

;

ministerium

E.

;

V.

Zolnay

Ministerial-Vizekonzipist

als

Schriftführer

der

Konferenz.

Nach dem im oben mitgeteilten Vortrag L. v. Lóczys ergreift das Wort und fiihrt aus, dafi die Modilikationen, die Prof. v. Lóczy vorschlagt nur dann bei dem vorliegenden Gesetzeutwurf in Betracht gezogeu werden könnten, wenn derselbe zurückgehalten, die Vorlage im Reichsrat ver-

E. V. KvASSAY

schoben würde. Dies würe jedocli in keiuer Hinsicht erwünscht. Vortragender glaubt übrigens, dafi all den von Lóczy gewünschteu Puukteu uebeu dem Gesetz auf Verordnungswege Geltung verscbafft wenleu könnte.

Báron

L. v.

liabe ich vielleicht

Eötvös

:

Die Auszeichnuug, daB

dem Umstand zu verdauken,

icii

dali

liierlier

ich

eiu

berufeu wurde, \'ertreter

der

EVIDENZHALTüNC. DER ARTESISCHEN BRÜNNEN.

204

Wissenschaft. der Physik biu. Als Physiker stehe ich eiuer ganzen

íxaktesten

(Iruppe von schweren Fragen SP^etiübor,
Standpuukt der Erwartung


konzessioneu deshalb nur <'inkoiiimeii

werdeu

geniihert habén.

uud

stellt

crst luöglieh

sein.

Wir babeu noch

Lösung

wclche

sich

ebeu

liarren,

sozusagen auf

die Jiedinguugen der Briinueubohr-

allgomeincii

iiii

der

noc-h

clip

tíesetzvoi'lafíc.

festsetzt.

gnt.

Dütailliertere

Über-

Lösung der Frageu üntersuchuugeu nötig und

weiin wir mis

wisseuschaí'tliclie

der

uns die Gelegenheit, diesbeziigliche Wüusche auszusprecheii. Ira Interessé meiner eigenen. mit reichlicher Uuterstützung der Eegiening in Gaug befindliclien Studien erscheiut es mir besonders wünscbenswert

Jieute

;in

bietet sich

irgeud einem Punkt

weuu

Alföld


eine

—

wirklich

500

uiclit

600 m. sou-

Bohrung nicdcrziitenfcn. Der Zweek eiuer solcben Bohrung wiire nicht so sehr die Gewiunuug vou Wasser. sondern vielmehr die Kliirunt; jener ^'erll!iltuisse uuter welehen das "Wasser im


uiöglich

2000

tiefe

ni.

jillgemeineu vorkommt.

Herr

v.

Lóczy hat uus

klar dargelegt. Sicher

^^ehl•

die

ist

Bedingungen

jedocli,

dal3

Wasser auffaugenden oder dasselbe

sickerude

Schichten innig

mit

deiu

felsigen

Yorkoiumens von Wasser Lage der das von obeu ein-

des

die

nacli

UntergiMiiid

des

uiitcii

Alfíild

zu

alidiehtendeu

zusaniiiienhiingt.

Meine Untersuehungen beziehen sich voruehiulich auf dieseii. Ich vi^ill die Sache mit einem Beispiel beleuchten. Im verflossenen Sommer weudete icli mich mit meinen Forschimgen der durcli die letzten Erdbeben besonders interessant gewordenen Umgebung vou Kecskemét zu. Ich beti'at eiu wirklich interessantes Gebiet, und konnte folgendes feststelleu. In der Niihe von Kecskemét, W-lich davon befindet sich eine groBe Vertiefnug. welclic iiu gegen Lajosmizse und Kerekegyháza zu von eincra auf breiter Basis sich erheljenden Berg, im E durch eine plateauartige Erhöhuug. iin 8 durch eine E W-lich streichende Barriére umsiiumt ist. Die Hand in Hand mit den gravimetrischen Forschungen ausgeführten magnetischen Untersuehungen habén übcrdies gezeigt. dalj dieses W-liche Plateau maguetisch wirkt.

W

—

Gegenwiirtig arbeite ich die die interessanten

Details

an

der

desselben

Karte vor

dieses

werden wir betreft's der relativen Verteilung der sicheren und detaillierten Aiifklíiruugen gelangen noch die absolutc

docli

unterirdischen (leliindes,

Augen führeu

wird.

Solcherart

hier angeliáui'tcn

Masseu zu

mangelhaft bekaunt

:

ist je-

Tiefe der Eeliefformen, welche so festgestellt wurdeu.

I.cdigHcIi eine tatsiiclilicli din-cligefiilivte

Tiefbohnnig

kciniite

liicríiber

genauere

Aiifkliirung gel>en.

Ich glaube. es wiire lohnend, eine solche Tiei'bolirung auszufiiliren. ich zweifle uiclit darán, dalJ die Bereicherung der

praktischen luteressen reichliche Früchte zeitigen -T.

tlas

V.

IIalaváts: Scluiii vor zwanzig Jahren

AI)l)olinii

von artesiscben Brunnen

im

und

Wisseiischuft auch iinsereii

würdc drang

AlfíUd

raöge

Vortnigender darauf. eingeschriiiikt wer-

deu mit uiii s(i grüljerer Freudé liegriil.lt er iiun die Gesetzvorlage uiiil iiiulí nur bedaueru. daB dieselbe keine Qualifikation von deu Bohniieistern fordert. Jeder GewerlKZWeig ist an eine gewisse yiialifikatiou gcbundeu, gerade nur :

EVIDENZHALTUNG DER ARTESISCHEN BRUNNEN.

von deu Bohriiieisteru wird

kciiic soU-lic fícfonln-t.

bjr

20.>

fcnier luehrcrc

fiihi't

Beispiele an, wie ungiinstig die Wasserlieferuiig bereits vorliaudener artesischer

Brunnen durch Abteul'uug neuer Brunneu Vergangeuht'it begaugeneu Feliler köuueu docli

liiíit

sifli

dem Gute

Wasser uoch

uitdit

das in hj-gieuischer Bezii'hung

Fig. 28. Ai-tesiöc-lie

auf

beeiufiuBt wci-den kaim. Pie in der

Di-.

luelu-

fiir

gut

gciuaclit

Bohrung im Hortobágy, A.

v.

iu der Gemarkung vou BalmaziTJváro-: Abgebohrt von F. Kalamaznik. Photogi-apbiert von E. TiMKÓ im Juli l'.)10.

Semseys.

retten. Br.

tragenden Ausdruck,

Eötvös gab

als er auf die

eineiu

láugstgehegteu

Wunscli des Vor-

Niederteufung einer Tiefbohrung im Alföld

drang, wek-he rein nur Avissenschaftlicheu Zwec-keu zu dieneu

müBte uach Vortrageudem zumindest gen

V.

wci-dfu.

das Allold so sogonsreichfí

:?5Ü0

m.

hiitte.

Dieselbe

tief seiu.

M. Kajlikger ist zwar nicht geneigt all die hypothetischeu AusführunLóczYS ohne weiteres zu akzeptieren. soviel ist jedoeh gewiB, daB die

wasseriubreude Schiclit über ein gewisses kann. Es wird alsó

stets

der

Fali

Maximum

eintreten.

dal?i

liiuaus kein

der

Wasser fassen

Wasserbehülter über-

206

i:vil«ENZHALTUN(l

DER ARTE8ISCHKK BRUNNES.

iniiBig in Ansprucli

,ií>'iii>i"iiu'u kein Plus tuohr liefevn kann. Und hicr !>..praktisclic Scite úer Suche. Vortragoudcr glaubt. daíí dcr Fali wcnn der Ausflull aus ciuiin artesisehen Brunnen uacli dciii Abtcufcu \(ui uoueren

Kinnt

tlie

Bohrungen

aiifliort.

iu gewisser

Beziehuug günstig

mt^cIiwcihIiiiil' Si-liranlicii gcstelU sinil.

Fig.

•2'.>.

liclieu

llohrunK des

artc-sisclirn

Bolirriniiclitung stcht

Froilicli

Brimnens

in

ist.

li.-it

Baja.

da dadiircdi der Wasser-

dies

lm

soine

ffroíJpii

Vonlpi-gnnul iUt staat-

dcr leiteudc Maseliincningouieur

wiirtig Diri'Iitiir diT

aiicli

St.

v.

Pazar

gcgpii-

^yassel•wcl•kl in Miskolc.

iSídiatteuseiten. da ja das l'iniiiu'ii des Wassfi-s sehr k()sts|)iclig uud iibcr gcwisse Tiefen hiiiaus praktisc-h nndiirchführliai- ist. Beslialh sclilieBt er sicli

dcr (iesetzvorlage Th.

V.

im allgcmeiueu

SzoN'TAGH

nu'lduugszwangcs von

iiuljert

au.

Befüi-chtungen

bftrcií's

des vorgcschlagoncu Au-

Es werdeu jahrlicli üImi- hiindci-t iirnnncn abgetcuft uud fást ji'de Bolirnng licfert auch Gas. WVnn dies dcr JlcrghanptraaunKchaft jedesnnil angemeldet werdeu muf!, so ^ird sicii ciue í'lievliiii-dnng dieser (ias.

EVIDENZHALTUNG DKR ARTKSISIHEN ÜKUNNEN. Behöi-di" ergebcu.

rasch still

dic

Berghiuiptniaunsclmft wird

dii'

207

Uiitcrsncluiuiícii

uiclit

gouug aiisführeu könneii, die Bohrarbciten wcrdcii wiilívclid dessoii stelieu luiisspii. was jedeufalls grofie technisfhc Ulicl. allciiriills das Mi(i-

lingen der Bolinuig uacli K.

Farkass

V.

ist

sicli

ruft-n wird.

gegeuüber

dou

liisberigen Ausfiibrungcii dcr Ausicht.

3000 aii der Zahl - di-m Bedarfc Wasscr noch uioht genügen. Mau kann liöcbstens sagen. daB die Boliriuigen uugleieh verteilt sind. Es gibt ganze Komitatc. wo sobr wonig geschehen Absielit. die AlibobriuiLr von artcsischen Bruunen ist. Er ist zwar mit der bish'>rigeu

dafi die

Bohruugen

etwa

iin

Fig. 30.

Aus

ik'V

líohniiig in Szekszárd begiuut das artusiscbe

Photographiert von

St.

einzuschrSnken. einverstauden, doeb glaubt

Wasserversorgung das nötige mögliclist gefördert

B.

und

er

Wassor auszutreten.

Pazák.

audererseits,

daC

dórt,

wo

die

nicht erreicht hat, artesische Brunneii

werden müsseu.

ZsiGMONDY

V.

MaB noch

v.

schliefjt

sich

protestiert auf das eutscbiedenste

deu

Ausführimgeu

Th.

\.

ISzontagh

aii.

gegen die beabsiebtigte Verfüguug. wo-

nach der Bobrunteruehmer

im Falle vou Gasaustritt verpfliehtet ware die Tagé einzustellen. Diese Verfügung wiire ganz verfehlt die Röhren würdeu sich wáhrend dieser Zeit eiuklemmeu. und die Fortsetzung Arbeit auf

der

1

5

Bobruug

kommeu

;

wiire

uumöglicb.

Ein Teririiu

binreicbeu, da luan ja in 24 Stuuden

reichen kaun.

vou 48 jedeu

Stimdeo würde vollPunkt des Landes er-

kVidkszhaltuxg dkk artesischek brvnnen.

L'08

sflilit'Bt sic-h iler Forileniiig L. v. Lóczys. das Wasscr der arBrunneu regelmafiig in gewisson Zcitabstáudou zu analysicren, vollkommen an. Er hiilt dies für sehr wichtig. Er faud zwar bisher keine Andi'niug in der chcniischen Zusaiuinensétznng jener artesjscdien Wasser die er

E. FiiANK

tesischen

sclbst analysiwtf. aucli

die vonj cbtMnisehen Institut

der

kgl.

uugar.

Staats-

bahnen wiihrenil 10 .lahreii au deui Wassev des artesischen Brunnens von Püspökladány ausgefiibrten cheiuischen Analysen weiseu keine Yerauderungeu in der Ziisamraensetzung dieses Wassors nach, dennoch ist es nach J. HalavÁTS möglich. da solelie Veriinderimgen ira Lauf'r der Zeiten wohl eiutreten köunen. E.

V.

Cholnoky

:

Die zur Erforschung des Alföld entseudete Kommission

Brunneu Rede stehende Ge-

der Ungar. CJeographischen Gesellsehaft maclite auch die artesischen des Alföld

zum Gegenstand

ihres Studiums. Die

setzvorlage biudet die Bohriing

(

in

von artesisehen Britnnen

Wir

/

hier

eine

Erlaubnis.

alle begi-üBen dies

mit Freudé.

au

2nn

KVlUF.Nzn.M.TUNU DKK AETESISCHKN HRUNNKN.

Ausriilirunj; dicsér Arbeiten

Znr

souiilstiiiid

erliöht

alsó

luöfíe

ln-üuclit

werdcii.

die Aiistalt jedoch Persou-al. der Pcr-

damit

die

iivtesischen

Bninnon

ein-

geheud studiert werden können. Uusere Kenntuisse siud in dieser Bezielnuif,' uodi sehr nuverlüRlich. Zvvei ansgezeichnete wie bereits erwiihnt wurde Gt'lclu-to habén auf diesem Wisseusfeldi^ schcni hiri- giinzlicli eutgegengesetzte Meiuungeu gciiufiert. Aus all diesem ist ersiehtlich, daR das Ergebuis der chemischen tiud analytischen Untersuchungen uoch uugewiB ist. Ilier wissen wir mit einem Wort noch gar uichts. Vor allém ist alsó das Stúdium wichtig. Der erste TeiI desselbeu wiu-de sich auf die bereits vorhandenen artesischen Brunneu. auf die Bestimmung der Meuge. der chemischen Zusammensetzuug (les Wassers zu erstrecken habeu. Aucli dem AufschluB der tiefereu Schichten müssen wir jedoch unsere Aufmcrksamkeit schenkeu. Ich machte den Versueh, au einem Puukt. wo es bisher uicht geluugeu ist. M'asser zu erhalten tiefere Bolirungen abteufen zu lassen. Die Kosten, welche dieses Unternehmen crfor-

dci't

hiitte.

wiiren nicht verloren gegangen. da eiue uuserer Stádtc in wcicher

bisher kein Wasser erbohrt werdeu

konnte,

die

Bohrkosten im Falle

eines Erfolges begliclien hátte. Mit dieses Stadt. mit Nyiregyháza schloK

ciueu Kontrakt. nach welclicni

ich

sie sich

wir

uus. falls

vcrpflichtet

welcher

in

immer Wasser

Ticfe

erhalten. siimtliche Kosten zu vcr-

Summe

hatte ich

mich nadi Nagybecskerek

hegelien,

güten. Mit dieser

wo

icli elieiil'alis

habé. nach

ein

Übereinkommen

welchem mir

die Stadt

Bohrkosten vergütet, wenn ich

die

einen wirklicli wasserreichen Brun-

nen

zii

standé

hiitte ich

bringe.

SchlieBlich

mich nach Kecskemét

bé-

gében. Ich bin überzeugt. daiü raan Tiefe im Alföld Wasser antreöen wird. Dicse meine Überzeugiing kann icli vornehmlich damit unterstützeu. daCi

in

entsprecheuder

überall

arn

líande

des

Alföld

allenthal-

ben warme Quellén aufsteigen. es alsó

in

wirklich

grofire

dali

Tiefe

Fig.

S-l.

.\\is

ilcr

Bolirung

in

Vágsellye

Wasser auszutroten. Pliotograpliic von St. v. Pazáb.

lu'ginnt das artesisohe

Wasser gebén muC. Auch der artesische Brunnen im Városliget hat eiue warme Quelle ange2000 m. zapft, dercu \Va^:ser nach seiuer Tcmperatur geurtcilt aus etwa Tiefe emporsteigen díirfie. iíei EinsohraukunL; der l'ohrung von artesischen Brunnen muB aucli noch ein anderer Gesichtspunkt in Betracht gezogen wenn werden. Hat ein Unteruehmer das Reoht zu erkhiren, daB er überall Wiirmes

—

Füídtani Közlöny. .\UI. kot

itíK.

14

210

er,

DEU ARTESISCHKN BUUNNUN.

EVIDF.N/.IIAI.TUN'O

wir

sagen

et\v;i

Szentes

iii

nicht áns aus 200

scr crhalt

Wasser verwendeu

Es

will ?

ist

cinor

iu

von íMnigcn aiis SOü m.

Tiefc

soudern

in.,

flas

die Frage. ob

das

letzteres

m

1(K)

Was-

lun-rülireude

írstere uidit un-

güustig beeinflusscn wird, Ali diese Fragen köiiueu nacli dcni licutigcn Stando

Es ist alsó unbediugt nötig aui' Stúdium einzulciton. Unumganglicli

der Wissenschaft uicht beantwortet wcrden.

diesom Gebiet ein stáudiges eingeheudes nötig

ist es ferner,

ches mit dicsér

dor !íu

Frage

Kegierung übor ein

dal3 die

Geldmittel

und Personal köune,

schreiten

welclie

Orgaii vortügp. wcl-

stiindiges

uur

uiclit

dem

aus

Lösung

die

(lerichtspimktc,

Abnahme stellcn,

an solclieu

des Wassers bereits existierendcr artesischer Brunueii Sfbranken von Wicbtigkeit ist, sondcrn aucb iM'trei'fs dor Wasscrgcwinnuiig Puukteu Fingerzcige gcbon könuto, wo dies bislier uicht iu genü-

gendem Mafíe geluugen

Eine

ist.

kaun

Stadt

mit ibren

sicb

auf Ycrsicherung

des

Studien orkliireu kanu Stíidte

ctwa wclchor

in

gifsche Anstalt

und

auf

Ich

daniit.

Geldmittel und Persoual

Verfiigiing

ziir

vungeii niedergeteuft werden.

ferner

ge.stellt.

Puukten,

an

alleufalls

ist.

werdeu

daI3

wir die

daB

mit der Ausführiiug des Uutersucliungen betraut

ilir

3

í2

die geolo-

hinreichende

selír

Uoh-

tiefe

Eötvös

iíarou

die

jcdocli

ausgefiihrtcn

erlioffen

scblieííc

vorzuschlagen.

Sie

bitté

der

(iriiud

Wasser zu

1'ictc

auf die Sachc cingelieu kcinuen.

Vorlage mit Freudé begrüRen,

Grund

odor

líegierungsorgancs

beschriinkten

Wenn man

Mitteln uicht in eine so riskunte Uuterueliniung eiulasscu,

viel

an

ausgestattet

liinreicliond

auf

seiner Studien als giinstig vorsehlageu wird.

IIeineich Oelhopee als Delegierter

Balneologischen Vereius

des

!iul,í(
dcu Wunscli, dalj Konzossionen vou Bohrungen besonders an solebon Stollou in beschráuktem Maaíi zu erteileu seien, \vo sicli Mineral(|uellou oder ISadeorte in der Niihe befiuden.

lenkt die Aufmerksamkeit

Dr. Zoltán Vámossy

auf

die

der Wasserverschwendung, wáhrend Béla Uubán die Ausicht der

Anbohrung von Erdgas keine besonderen

lliutanhaitung

verti-itt,

daB bei

Verfiigungeu vou

gesetzlichen

Xöten seien, da die Bergbehörde das 15 tagige Maximum umso weuiger in Anspruch ncbraen wird, als der Staat verpflichtet ist die (hircb die Unterbrechuug der Bohruug cntstandeneu Unkosteu zu refuudiercn. Es freut niich sehr, daR ineine ErörteVortrageuder, Dr. L. v. Lóczy rangen sympatisch aufgeuommen wurden. Tch babé den akademischen Teil :

der Fi-age bei weitem

ni(-]it

erschöpft

auch garnicht möglich gewesen.

;

Anch

Beflexionen beschriinkeu. Ich bju mit ílerrn Kajlinger

voUkommen

dei'

ilalmi

lu-utigen Gelegeulu'it wíire dics

dei-

jct/í

will

elien

einv(>rstanden.

betonén, dafi wir unser BestreluMi artesisehen, sontleru mit

bei

ich

niich

und

ricliteu

möcbte

es

miisseu.

Puiupeu hetriehene Brunueu zu

auf

Mol.i

hervorgehoheuen aucb

\\o

einige

Ausielit des iiH^iiu'rseits

moglich keine

liolireu.

Ich sclilieRe

Brunuen Ílerrn Koloman Fahkass vom Standpunkt der Wasserverschwendung fürchte ich jedoch die iiber-

luich bezüglich iler Herstelluug artesischer an,

flieflenden.

sogonaunten positiven artesisehen Brunuen. Mit Rücksieht auf den Brunneus ist es gleicbgiltig. ob das Was-

allgemeiueu Begriff des artesisehen ser íiberliiuft. oder uicht.

Iu K<':-ztlielv

wurde lm

-laln-e

ÜHO

:}()

m

iiiier

dem

V.VIDKNZHAl.TUNG DKR AUTEsrsCQKN" BRÜNNKN.

Biiliitoiisee eiu

uiveiui

Briiuncn síchuhrt, dosseu Wassoi-spiefíl

zurückbUnbt

Abhiing

;

liiittd

luaii

duuselbcu

l)loB

abgetiiuft, wiiro ein positiver artesischcr

uiu

I

ca.

m áO

Üniinu'Ti

^ll

unter doin Bodeu-

m

25

Praxis sollto raaii es alsó stots versuchom dio IiiteiTsseuten dazu

vom

\\(íiter

entstaiulni.

Braunén abstoben,

zii

und

am

In der

bcvvcf^oii,

mit Pumpen-Beh'ieb eingorichteten sog. gebohrten Brunneii begnügen niögcu. Eiu artesisfbes Wasser, welches hoch geuug emporsteigen würde um diu'cb seiuen uatürlicbeu Druck gauze Geiueinden zu speisen, existiert ja ohnebin uicbt, anstatt der (positiven) artesiseheu Bruuneu im gewöhulichen Siune des Wortes sollteu alsó womöglich iiberall negatíve artesisclie, oder dalJ

sio

eincm

iiberflielíeuden

artesiseheu

sicb

l'ür

icurzweg gebohrte Jírunnen eingerichtet

Wasserverschwenduug eine

werdon,

viol geriugere

welchen die Gefahr der

bei

ist.

Vorsitzeuder Htaatssekretiir Dr. Josef Bartókí

:

Ich darf es alsü wieder-

daC die Konferenz den Gedaukeu billigt, die Bohruug artesischer líruiincu von einer voraus einzuholeodeo Erhuibuis abliangig zu macheu. holt betonén,

Diese Verhaltuisse werdeu in deu nach der

Bekráftigimg des diesbezüglicheu

Verordnungen ihre Regelung finden und ich hege die Hoffnung, dafi uus die Herren auch hierbei mit ihi-en Batsebliigeu zur Seite steheu werdeu. SehlieBlich sage ich dea Herren aufrichtigen Dnnk fVn- ihr Erscbeiucu uud Mitwirlu'ii in ilicsov Kiuifcronz. Gesetzentwurfes herauszugebenden

i4*

:

A

MAGYARHONI FÖLDTAN] TÁRSULAT tisztviseli 1910—1912.

az

évi

idközben.

FUNKTIüNARE DEE UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT, Elnök (Prásident)

:

Schafarzik Ferenc

mfíegyeteiiii.'n az

levelez

tagja,

kir.

m. r.

kir.

bányatanácsos, a

tanára, a Magy.

kir. József-

Tud. Akadémia

Bosznia-Hercegovina bányászati szaktanácsának tagja.

Másodelnök (Vizeprásident) m.

dr.,

ásvány-földtan ny.

:

Szontagh Tamás

Iglói

dr.,

királyi tanácsos és

liányatanácsüs. a m. kir. Földtani Intézet aligazgatója.

Els

titkár (I. Seki'etár) Papp ICárolt dr., m. kir. osztálygeológus. Másodtitkár (II. Sekretár) Yogl Viktor dr.. m. kir. U. oszt. geológus. Pénztáros (Eassier) Ascher Antal, megyetemi kvesztor. :

:

:

A

Barl:iii(|lviitató

h'ii)ikl/iiiifh-r

ilfi-

Bizottság

tis/tvi.selüi.

llölilriifiii-íirliioigskuiiDtiisíiion.

Elnök (Prásident) Siegmktii Károly, u Ferenc Alelnök (Vizeprásident): Jordán Károly dr. Eladó (Referent) Kadic Ottokár dr., na. kir. :

:

A

/.

2.

A Budapesten BndapeM

lakó tiszleletbeli tagok

a Magj'iiriiDiii Fiildtani Társulat

Püsztaszentgtörgyi

m.

kir.

osztályú geológus.

wnhnJiafte Khrrnmhrjliedcr.)

Pallini Inkey Béla földbirtokos, a JMagyar s

I.

lovagja.

választmány tagjai (Ausschufimitglieder)

(In 1.

-Tózsef-reud

és

Tetjbtleni

Tudományos Akadémia levclez-

örökít

tagja.

Darányi Ignác

földmívelésiigvi miniszter, a

dr.,

v.

b.

t.

t.,

nyg.

Magyar Gazdaszövetség elnöke

és

országgylési képvisel. 3.

4.

KocH Antal dr., a tudomány-egyetemen a föld- és slénytan ny. r. tanára, a M. T. Akadémia rendes tagja, a Geological Society of London kíiltagja. Krenxer J. Sándor dr., m. kir. udvari tanácsos, tud. egyetemi ny. r. tanár és nemzeti múzeumi osztályigazgató, a M. T. Akadémia rendes tagja.

.

213

6.

v. tanár s a magyar Idr. Földtani Akadémia rendes tagja, és a Magyar Földrajzi Társaság elnöke; aromán királyi Koronarend 11. oszt. lovagja. Telegdi Eoth Lajos, m. k. föbányatanácsos, földtani intézeti fó'gcológus,

7.

Bemsei Semsei Andop.

5.

Sábvári és Felsvidéki gróf Széchenyi Béla.

5.

Lóczi LóczY Lajos Intézet

egyetemi ny.

dr., tud.

igazgatója; a Magy. Tud.

Vaskoronarend

az osztrák császári

tag, nagybirtokos,

dr.,

III.

osztályú lovagja.

a Szent István-rend középkeresztese, frendiházi

a m. kir. Földtani Intézet

nagybirtokos, m. kir. koronar,

s

n

tb.

v. b.

Magyarhoni

igazgatója. t.

t.,

frendiházi

tag,

FöUltiini Társulat pár-

tüló tagja.

II.

VáktíizUitt tai/ol:

(Geioiihlte Milqlicder.)

1.

Emszt

2.

Fbanzenau Ágoston

3.

HoRusiTZKY Henrik, m.

4.

Ilosvay Lajos

m.

Kálm.-íx dr..

osztálygeologus és vegyész.

k.

nemzeti múzciuni igazgatór, a Magyar Tudomá-

dr..

nyos Akadémia levelez

m.

dr.,

gylési képvisel

tagja.

kir. osztálygeológus.

kir.

udvari tanácsos,

és a kir

megyetemi

ny.

r.

tanár, ország-

magy. Természettudományi Társulat ftitkára.

8.

KoBMOS Tivadar dr., m. kir. I. osztályú geológus. Litfa Aurél dr.. megyetemi magántanár, m. k. osztálygeológus. Lörenthey Imre dr.. egyetemi ny. rk. tarár, a M. T. Akad. levelez Madeitz Béla dr., tudomány- és megyetemi magántanár.

9.

Pálfy

.5.

6. 7.

Mór

dr.,

m.

10.

TiMKÓ Imre, m.

1 1

Treitz Péter, m.

12.

Zimányi Károly

kir.

kir.

fgeológus.

osztálygeológus.

kir.

dr.,

tagja.

agro-fgeológus.

nemzeti múzeumi r,

a

M. Tud. Akadémia

lov.

tagja.

9

r

t

AMAGYARIIONÍ FÖLDTANI TÁRSULAT SZAIiü JÜZSEF-E^ILÍIK ÉRMÉVEL KITÜNTETETT MUNKAINAK JEGYZÉKE, DEE SZABÓ-JIEDAILLE DEE UNGAEISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT AUSGEZEICHNETEN AEBEITEN. ^^EKZEICHNIS DER MIT

1

900.

Adatok az Izavölgy fels szakasza geológiai viszonyainak ismeretéhez, különös tekintettel az ottani petróleum tartalmii lerakodásokra. A háromszékmegyei Sósmezö éskörnyé kének geológiai viszonyai, különös tekintettel az ottani petróleum tartalmú lerakodásokra. Mindkettt írta Böckh János ;

megjelent a m.

Budapesten 1894 1903.

írta

a

és

1895-ben.

Geologie des Tátragebirges.

Die s t r

Földtani Intézet Evkönyvének XI. és Xtl. kötctéboii.

kir.

grap h

t i dl".

i s

c

h

e r

Te

Uhlig Viktor;

naturwissenschaftlielieu

schaften

II.

Tekton

i

I.

k d

Eiuleitung und e s

T

megjelent a Denkschriften Klasse

Wien LXR'.

in

i 1

és

der

kaiserlichen

LXYIII.

ií

t

r a

g

e b

r

i

g

e

s.

der mathematiscli-

Akademie der AVisscuWienbeu 1S07 és

köteteiben,

1900-ban. 1

90G.

I.

A

s z

oVá

t

a

i

meleg

és forró konyhasós tavakról, mint 11. Meleg sóstavak és liakkumulátorok

természetes höakkumulátorokról. elállításáról.

XXXI. 1

909.

Ii-ta

Ivalecsinszky Sándor; megjelent a

Földtani

Ivüzlöuy

kötetében, Budapesten 1901-ben.

Die Kreide (Hypersenon-) Fauna des Pe erward ciné (Pétervárader) Gebirges (Fruska-Gora). írta dr. Pethö Gvüi.a meg;

jelent a Palseontographica LII. kötetében, Stuttgart, 1906-bau. 1

1

á.

Érchegység bányáin a k f ö d t n yrész és é r c t e I é r e i. íi-ta Pálfy Mór dr. Mog^jelent a in. I;. Földtani Intézt Évkönyvének XVIII. kötetében, líudapcstoii. I91l-I)tii. Az Erdé viszonyai

1

i

1

;i

i

215

Szerkeszti A

MiifjiyiU'houi

iizeiiclek.

i'öUUuni Társulat válusztiuáuyii

ülésén kimondotta, hogy

nem

hü tí-án tartott ugyanazt a munkáját,

április

I'.MO

sziveBen látja azt, ha a szerz

amely a Földtani Közlönyben megjelenik, ugyanabban a terjedelemben más hazai vagy külföldi szakfolyóiratban is kiadja. Felkérem tehát a Földtani Közlöny tisztelt munkatársait, hogy a választmánynak ezt a határozatát figyelembe venni, s esetleges kívánságaikat munkájuk benyújtásakor velem közölni szíveskedjenek. Ugyancsak a választmány 1!)11. május hó 1-í ülésén engemet arra utasított, hogy ezentúl kttliinlenyomatot csak a szerz határozott kívánságára készíttessek. A különlenyomatok költsége 50 példányonkint és ívenkint b korona a feliratos boríték ára pedig külön térítend meg. Egyebekben a társulat választmányának a ;

régi határozatai érvényesek.

Az

irói

ismertetésért

nyelvt

díj

.ÖO

oldalas

16

nyomtatott ívenkint eredeti dolgozatért 60

10 koronával

díjazzuk.

Az

lev résznek

—

hó

11104 április

határozata éi-telmében a két ívnél hosszabb íven fölül

nyelv

korona. Az angol, francia vagy olasz

nyomdai költsége

fi-án tartott

munkának a

fordítást

szerz

5(1,

korona,

a német

választmányi ülés

— természetesen

1;Í0

s

csak a két

K-t kitev tiszteletdíjából

fedezend.

Minden zavar kikerülése iratot,

céljából njánlatos,

mint a fordítást pontos kelettel lássa Végül felkérem a Földtaui Közlöny

el.

hogy a szerz

A

tisztelt

lígy az eredeti kéz-

kéziratot vissza nt'm adjuk.

munkatársait, hogy kézirataikat

egyik oldalra, olvashatóan írni vagy gépeltetui szíveskedjenek, úgy azonban, hogy azon a korrigálásokra is maradjon hely ezt annyival is iidíább ajánlom, minthogy a kefelevonaton ezentúl betoldást vagy mondatszer-

tiszta ív papiroson, s csak az

;

kezeti javítást el

nem

fogadok.

Kelt Budapesten, 191í! február SO-án. I'iipj>

lü'iroh/ ilr.

elstitkár.

Ziir

<|PÍalli<.|cii

KoniiliiiKiiahnie.

Der AusschuB spracli in der Sitzung am 6. April l'.UO aus, daB er os nicht sieht, weun der Verf. eine Arbeit díe im Földtani Közlöny erschíen, in demselben Unifango auch in einer anderen Zeítschrift publizícrt. Es werden deshalb die p. t. Mitarbeiter höfliehst ersucht, diesen Beschlufi beachten zu woUen.

gerne

Separatabdrücke werden fortan nur auf ausgosprochenen

Wunsch

des Ver-

fassers verfertígt, u. zw. auf Kosten des Verfassers. Preis der Separatabdrücke 5

K

und pro Bogén. Die Herstellungskosten eines allenfalls gewünschten Titelaufdruckes am Umschlage sind besonders zu vergüten. Dns Honorar betrágt bei Originalarbeiten 60 K, für Keferate 50 K pro Bogén. Englisclie, französisehe oder italienischo Übersetzungen werden mit 50 K, deutsche mit 40 K pro Bogén honoriert. Für Arbeiten, die mehr als zwei Bogén umfassen, werden die Druckkosten des die zweí Bogén überschreitenden Teiles aus dem líO K betragendon Honorar des Verfassers in Abzug gebracht. á

-50

St.

Manuskripto werden nicht zurückgegeben. Budapest, den "20. Febcr 1!M^2. Dr. K.

V.

Papp

erster Sekretár.

2i(;

f

GüU Vilmos sireiiiU'kére

kibocsátott jrjüjíiv. á")— 1910. Magyarhoni

Társulat 1910 februáriiis hó 10. Riivid, Je küzdéssel teli életen át élvezhette csak Oüll Vibnos a becsülést és tiszteletet, amely kartársai, barátai és tiszteli részérl jutott neki osztályrészül. K tisztelet és elisinerés jeléül társulatunk emléket óhajt állítani boldogult titkára sírjára, hogy jeltelenül ne enyésszen el tudományunk l'"ül(Uani

küzd katonájának lialópora. A kegyeletes célra ujabban hoz

:

a következ adományok érkeztek a titkári hivatalLajos 1 -1 K. Kelt Budapesten, 1912 február hónap 20-án. a titkárság. Telet/iíi Rotli

Pitiét- Tii-aclar,

Felhivás és kérelem! a

Másféléve elmiílt, hogy Nayi/.iúri Böckh Jánon, a magyar geológusok vezére és királyi Földtani Intézetnek 2G éven át nagyérdem igazgatója örökre

magyar

eltávozott

körünkbl.

Böckli

földtannak

a

tulajdonkép

Ji'inos

bányászatra való

bányász

volt,

a

fontosságát,

aki már fiatal korában belátván a rokon geológusi pályára lépett át.

Negyven évi lankadatlan munliássága, nagy tudása és tehetsége a magyar földtani tudományokban korszakot alkot. Mert nemcsak hogy magasra fejlesztette a m. k. Földtani Intézetet, hanem hazánknak úgy a tudoraányos, mint a gyakoriali élet terén is kitünö munkása volt. Példás életében önzetlenségeért, kifogástalan jelleméért és általános tiszteletben és szeretetben részesült. Mindezekért méltán meghogy emlékét megörökitsük és hogy Böckh Játtas mcll^zohra a magyar királyi Földtani Intézetet diszitse. Kérjük erre szíves adományát. Az adományokat a Földtani Közlöny hasábjain nyilvánosan nyugtatjuk. Kelt Budapesten, a Magyarhoni Földtani Társulat 1911 februárius hó 8 án t.irtolt közgylése alkalmából.

j'iságáért

érdemli,

Aufriif

1111(1

Anderthalb Jahre sind verflossen,

seit

liitte!

der .\ltmeister der ungarischen Gcologen

und 26 Jahre hindurch hochverdiente Direktor der kgl. ungar. Geologisehen Anstalt, Jolicnvi Böckh
bahn

betrat. Seiue vierzigjáhrige uner.-nüdete Tátigkeit, sein grosses

Talent

Dcnn sowohl

bezeichnet nicht

nur,

in

der

dass

er

ungarischen

Wissen und

die heutige geologische Anstalt begründete,

auf wissenschaftlichem, wie auch auf

dem

seiu

Wissenschaft eine Zeitcpoche.

geologisehen

war

er

auch

Gebiete des praktischen Lebens

Vorkampfer unseres Vaterlandes. In seinem musterhaften Lében wurde ihm seiner Uneigennütí:igkeit, seines intaktén Charakters und seiner Gutherzigkeit zuíolge, die allgeraeine Hochachtung und Liebe zuteil. Ali diesem nach ist er vollauf desscn wfirdig, dass wir sein Andenken auf die Art verewigen, dass eine Biiste Johann v. Böckh'ti die Raumlichkeiten der kgl. ung. Geologisehen Keichsanstalt schmücke. Zu dieeem Zwecko bitten wir um Ihren freundlichen Beitritt. eiu hervorragender

den Spalten des Földtani Közlöny. Gégében zu Puidapest aus der am 8. Február 191 abgehaltenen Generalversammlung der ungarischen geologisehen Gcsellschaft. Beitriige quittieren wir öífentlich in

1

A Mac/yarhoni Földtani Társulat Szontiiffh Taiiiíis másixklnök.

rtr.

ctnökscf/c

I'app Károly titkár.

rtr.

>!.<

választmánya nevében

:

Schafarzik Ferenc dr. elncjk

:

Nyilvános Naoysuri Böckh János mellszobráni

hónap

:20-i'ug

a

—

:

iiyii(|(jitó.

1!)1'2

lumiip

filu-iuíi-

l-ét(il

l'.tlí2

ftl>rii;ir

következ adományok érkeztek a Magyarlioiii Földtani Társuhit titkári

hivatalához.

Öííeiilliche Ouillieruiuj. Für

die Ijüstc Johaní! Böckh's

Nagysuk sind vom

v.

Fehér

1.

191:2 bis 20.

Fehér

1912. die naclifolgendon Jjctriige eingelangt Sor-

j.

sziira

.\tliozatal a

— 159.

Földtani Közlöny 42. kötrto

11 -sö

végösszegébl „ . Herceg Eszterházy Miklós itr. Kismarton ._ Korláti Bazaltbánya K. T. Budapest ._ ._. _ Dr. Gaál I.stván föreáliskolai tanár, Déva Pesti Hazai Takarékpénztár l'.lll. évi kamatja, I

Miíi.

Kii.

102. l.")7.

tétel

füzetében

....

.

kimutatott

_

_

_

100'

_..___ _„..__

_

I4.">

K

után

i'-s

í»4

.._

-

Kr

_____

Összesen azaz ötezerkilencszázharmincegy korona

riXl'-tj'i

22".SI

._ 59.3t"!)4-

fillér.

Keit Budapesten, 1ÍJI2 fehrnár hó 2ü-án.

Papp Kávnhi

dv.

elsütitkár.

Xyilvános nyurjtaló. (ÖfJ'entliclii'

Az

1912. év február

kez

hónap

tagsági, elfizetési-

és

1-je

és

(Jnillieniiii/.)

1912 február hónap 20-ika között a követ-

oklevél-díjak

érkeztek be

Társulat titkári hivatalához Zwischeii

dom

1.

Fehér 1912 und

20. P'eber

a,

Magyarlioui Földtani

:

1912 kamou

dem

Rekretariat dcr

Uugarisc'hen Geologischen Gesellschaft folgende Mitgliedsbeitráge, Abonuementsgelder und Diplomtaxen zu

Ackcr ^'iktoi- m. k. oklevéldíjat fizettek s Kurtya 10 K, Antal Miklós gazdatiszt Celna 10 K ."lO f.. .\scher .\ntal Budapest 10 K, Bálás .Jen liányamérnök Alsószaláuk 10 K r)0 Baumerth Károly bányaigazgató Petrozsény 10 K, Beregmegyei Kályhagyár és Kaolinmüvek Részvéuytársulat Beregszász 10 K ."jO Braun Gyula dr. Budapest 10 K. Cistercita r. kath. fgimnázium Baja 10 K, Csató János nyg. alispán Nagyenyed 10 K -"lO f., Farbaky István miniszteri tanácsos Selmecbánya 10 K ÖO f.. Fgimnázium Ujverbász 10 K, Fnclis .\rmin Neszmély 10 K "lO f., Gáspár János dr. Eendes

tagsági,

Iiányaniérnök Kuszkatö,

elfizetési

:

u. p.

1'.^

i'.,

m. k. fövegyész Budapest lü K, Gedeon Jen földbirtokos Sziu 10 K, Gyurkovich József Veszprém 10 K 50 f., Hcnrioh Viktor Petrozséuy 10 K .")0 f., Horliiug J. dr. geológus HaUe a. B. 10 ív, Jahn Vilmos igazgató Nadrág 10 K ÖO f., Káj)üluai-Pauer Viktor m. k. liányamérnök Nagybánya 10 K 50 {., Kegycsrendi róm. kath. füginináziuui Budupost 10 K, Községi iskolai könyvtár Nagyvárad 10 K 50 f., Ivi'izsó Jolán di: tanárn Máramarosszigct 10 K 50 f., Laezkó Dezs kogyestauítórendi fgimnáziumi tanár Veszprém 10 K, M. k. áll. fgimnázium Dés í) K, M. k. áll. fgimnáziimi Lúgos 10 K, M. k áll. fgimnázium Munkács 10 K, állami fgimnázium Szekszárd 10 K, M. k. áll. freáliskola Kassa 10 K, j\I. k. M. k. állami erdöhivatal Budapest 14 K, M. k. áU. erdigazgatóság Besztercebánya 1(1 K, M. k. Gazdasági Alíadémia Keszthely 10 K, M. k. Konkoly-Obszervatórium Ogyalla 10 K, M. k. Országos Meteorológiai és Földmágnosségi Intézet Budapest és Ógyalla 20 K, IMihók Ottó Budapest 10 K, Oelhofor H. Gy. Budapest 10 K, Pantoesck József di'. Pozsony 10 K 50 f., Pitter Tivadar Budapest 10 K, Róm. kath_ fögiumázium Gyulafehér\-ár 20 K, Schweigor Imre Ambrus Budapest 14 K, Somogyi Aladár tanitó Ujlót 10 K 5(i f., Statt' H. dr. egyetemi naagántanár, geológus Berlin 10 K 50 f., Szatbmáry László dr. Budapest 10 K, Szellemy László Felsbánya 10 K 50 f.. Taeger Henrik dr. egyetemi tanársegéd geológus Breslau 10 K 45 f., Teschler György dr. Körmöcbánya 10 K, Vaszary Mihály \iradahui jószágigazgató Esztergom 10 K .50 f.. Veszprémmegyei MúztMini Veszprém 10 K. Wolbnann Kázmér Mezlaljorc 10 K 50 f., Zsilinszky Endre dr. f<)ldbirtokos Békéscsaba 10 K .50 f., Zuber Budolf egyetemi tanár geob'igus Lemberg 14 K. tanár,

A

Magyarhoni Földtani Társulat kiadványainak árjegyzéke.

Meijicndelhetöl; a

Stefánia-út 14.

Maiiijarlioni Földtani 'Idixulal titkári Iiiuataldhan, Budapesten,

Kilián

sz., ra/fij

utóda

Frir/i/e-i

32.

l'áci-iitra

1 V.,

\

II.

Budapesten

ei/i/eteuii Itöni/Klcereskedesében, sz.

Verzeichnis der Pablikationeu der Ungar. Geolog. GeseUschaft, Dieselben

sind

entweder

1.

Sekretariat

11.

— 1870.

Köteteukéul Földtani Kiizliiv. I— IV

—

12.

.

13.

14.

,

15.

Köldtaiii

16.

A

XIV. . XV. XVI. XV1I-.XXXVII

Értesít

—

kötet.

10

—

1.S74.

« 1881. 1882. Kötetenként . 1SS3. 1884. Kötetenként • 1885. « 1886.

XIII.

1(1.

és

Köteteukónt pro Bánd 15 1875— 1879. Elfogyott -Verffi'ilíen. I88U. liöteteukéut pro Bánd -__ ... 15

évf. 1871

XIL

11.

IV.

pro B:iml

X. XI. 9

KS6;j.

kötet.

UI.,

V— IX.

— —

I— II

15 10 12

...

...

.

jiro

Bánd ...

...

«

— pro Bánd _.._. n

1887— lUd'.i.c. 18S0— 1883...

-__

...

...

.

—

...

12

10

... ...

.

4 6

...

18S2. évi összes kiadványainak Masyariiuiii Kiildtaiii Társulat lHh2 (General-Iudex siiiutliclier Publitarlalumniutatója. 1882) kationeu iter ünsar. Geol. Gesellseijal't vou den .lahrun 185!2

—

betüsoros

—

Mutatu a Földtani Közlönv XXlll— XXXll. kötetéiiez. Dr. Cholnokv .. ... ... ... ... ... ... ... ... ... .Jen. 1903. ... ... Reffister zu den Biinden XXIIl— XXXII des Földtani Küzlöny. Dr. E. V.

Chulnoky. 19U3.

...

.

.

...

...

...

.-

...

...

A magyar korona

orszá^jai fúldtani viszonyainak rövid vázlata.

pest 1897.

..-

-.-

--

.--

---

---

...

...

...

20. Geologiscli-iuontanistische Studien der Erzlagerstütten in S. O.-Unf^aru v.m F. Pí)se[niy. 1S74. ...

21.

Nach-

—

1867

19.

Budapest,

___ 5kor. ^fill. Ersler líerielil der geologisclieii (jlesfllscliaft für Uii^arii. 1852 15 « Arbeileu der f,'*'i''"'S''«'''*'" ('esellscliiil'l liir lliigani. 1. Bil. 1856..A niagyarliom í'iildtaiii társulat iiiiiiikálalai. I. Itötet. 1856 Elfogyott— Vergrillen.

4..

IS.

Gesellschaft,

Váid-utca 32., zu heziehen.

3.

17.

der

Unirersitátsliuclihátuller Friedrich Kiliáns

lludajiest, 71'.,

foh/er,

2.

das

diirch

direkt

VII., Slii'dnia-út 14.; uder durch den

Az erdélvrcszi csoport. Dr.

medence

Koeh Antal.

liarniadkori képzdményei. 1900. ... ... ... ... ...

...

...

...

Buda...

20

...

von Kézbánya II. ...

Neogén ...

...

Die Tertiürbildunsen des Beckens der siebenbiirgisclien Landestcile. ... ___ __. ... ... II. Neogene Abt. Dr. Anion Koeh. 1900. __. 23. A .Magyarhoni Fiiidtani Tár.sulat .50 éves története. Dr. Koeh Antal 1902 fieschirlite der fiinlzisjalirigen Tiitigkeit der. L'ugai'. (ieelogischen . ... .. . ... ... ... (ieselisdiaft. Dr. Anion Koeh 1902. ._. 24. A Cinnamonunn nem története. 2 térképpel és 26 táblával. Dr. Staub -22.

Móric. Die 25.

26. 27.

28.

29. 30.

190.5....

(ieseliielite

...

___

des (ienns

._.

...

...

...

Cinnamomnm. Mit

...

...

2 Karten

...

und 26

...

60 60 10

Tafeln.

Dr. Moritz Stimb. 190.5. ... .. ... ... ... ... A selmeczi bányavidék érctelér-vonulatai. (Die Erz^ánge von Sehemnitz und dessen Unifj^ebung.) Színezett na^y t;eolof;iai térkép. Szöveggel együtt, lüt-olog. mont. Karte in GroBf.muat _ ... Néhai dr. Szabó József arcképe --. ._ ... ... ... -... N'agysúri Böckh .János, (iiill Vilmos é.s Melczer Gusztáv arcképei ... K.v. Papp :Die im Ungarischeu Staatsgebiete vorhan L. V. LófZy denen Eiaeuerzvorráte. (Sondenabdiuck ans
10

—

15

2:20

.Mai'sy.á<| (|c<)l('Mjiai I

magyar Kiliín

iiiOrtéklieu

1,I)(J(),0()()

német nyelv magyarázó szöveggel együtt 22 koronáért kapható

ós

FldUmi

:

t«''rli«''|>e

Tih-snlat

Frioyks

titkári

egyetemi

utódii

a

(Biulapest. VII., Stefánia-út

14-).

vagy

könyvkereskedésében (Budapesten.

IV..

Váci

liivatalálian

utca 32).

(>«>(»l(M,|is4*lio

im mit

ist

der

No

14),

und

ungariscliem

.sowie bei

IV., Vjící

utca

MalJstaliO v.m

No

1

:

LiK.iai'ii

l,(JÜÜ,l)il()

erkláreuden

deutsclien

(Icoloiiisclirn

Uiigiirim-littit

von

Kai'lo

Ccsídlsrlmfl

Texte bei

dem

Sekretariat

(Budapest. Vil, Stefanie-Strasse

der Univ. Jjuchliandlung Fn. Kilian's Naclifolger (Budape.st, 32) zu beziehen. Preis 22 Kronen.

(^ai'te Gr«)l«>(|i(|u«» (le la Moimji-íc X réclicllo

avec

texte explicatif

SociéLé la

GeulagiqiK-

librairic

cüuronnes.

univ.

cn de

Fr.

liongrois

/lougric

et

1

:

l,l»U(),OU0

allemand, en ventc au secrétariat de

(Budapest.

Kiman Succ

\íl..

(Budapest,

Stefánia-iit

IV,

Váfi

14)

la

aiusi qu'á

utca 32). Prix 22

Földtani Közlöny LóozY Lajos Dr.

dr.

:

XLH.

Alföldünk artézi kútjai

Lddwig von Lóozy

:

m

kötet.

__„.______

Die artesischen Brunnen des Ungarischen Alföld