Földrajz 7-8. évfolyam
2
A tantárgy kiemelt céljai és feladatai
(FÖLDRAJZ TANTERV) A természeti- és társadalmi folyamatokban való tájékozódás kapcsán megismertetni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmi jellemzőivel. Földrajzi-környezeti gondolkodásuk fejlesztése: – a jelenségek, folyamatok vizsgálatát követő általánosításokkal, – az összefüggések kiemelésével, rendszerbe helyezésével, – a kölcsönhatások és következményeik megláttatásával, – a természettudományok, a társadalomtudományok és egyéb környezettudományok módszereinek alkalmaztatásával, – a környezet iránti érzékenység és a környezetet védő szemlélet kialakításával, – a helyi, regionális és globális problémák felismertetésével, az alternatív megoldások keresésével. A mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése érdekében a tárgy tanítása során el kell sajátíttatni a különböző ismeretszerzési módszereket, a földrajzi ismerethordozók önálló használatához szükséges készségeket. Képessé kell tenni a tanulókat a más tantárgyakban szerzett ismereteik integrálására is. A négy évfolyamon át tartó földrajztanítás célja, hogy felkészítse a tanulókat az általános műveltségről számot adó tantárgyi érettségi vizsga letételére, valamint a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. (Figyelembe véve az érettségi vizsga szabályozását). A tárgyi ismeretanyag segíti a tanulók pályaválasztását, szakképzésbe való bekapcsolódását, eligazodását a munka világában. Járuljon hozzá ahhoz, hogy a középiskolából kilépő diákok képesek legyenek állampolgári szerepük gyakorlása során a felelős döntéshozatalra. Alakítsa ki azt az igényt, hogy későbbi életükben önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket.
A két évfolyam témakörei, óraszámai 7. osztály:
Tájékozódás a földtörténeti időben Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza
3 É-, D-, Ny-, K-Európa országainak természet- és társadalomföldrajza 8. osztály:
Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain
Minimális óraszámok Osztályok Heti óraszám Évi óraszám
7. 1,5 56
8. 1,5 56
Módszertani ajánlások A Földünk és környezetünk tantárgy tanításához, a tantervi követelmények teljesítéséhez. A tanterveket és a vele szinkronban lévő tankönyveket, munkafüzeteket, tudásszintmérő feladatlapokat az átlagos képességű – és felkészültségű tanulók tanításához és a hasonló felszereltségű iskolák számára ajánljuk. Az óraszámok kiegészítésével a tananyag mennyisége, mélysége és a hozzá kapcsolódó követelmények szintje emelhető vagy az idő az ismeretek megszilárdítására, a képességek fejlesztésére, az ellenőrzésre fordítható. A képességfejlesztés szempontjából leginkább ajánlott módszerek: a különböző tevékenységek, melyekben az ismeretek tanítása-tanulása, alkalmazása folyik. Műveletei: a megfigyelések, elemzések, összehasonlítások, csoportosítások, rendszerezések – több információhordozóra kiterjesztve egyre növekvő önállósággal. Órai és órán kívüli tevékenységei: a szövegértelmezések, ábra- és képelemzések, applikálás, térképmunkák, homokasztali munkák, kőzet-, talajvizsgálatok, gyűjtőmunkák, mikrokörnyezeti megfigyelések. Információ gyűjtése írott szöveg és elektronikus adatbázis (számítógépes programok, Internet) segítségével. Ezek mindegyike időigényes. Ezért a tervezésnél figyelembe kell venni a tanulók munkatempóját, a tananyag mennyiségét, jellegét s az alkalmazott technikákat. Az iskola egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszert a pedagógiai programnak kell tartalmaznia. Ezek alapján emelheti ki a tantárgy helyi tanterve a hozzá speciálisan kapcsolódó fő értékelési szempontokat, amelyekhez javaslatokat adunk.
4
Az értékelés fő szempontjai – Ismeri-e a tanuló a legfontosabb tényeket, jelenségeket, folyamatokat? – Felismeri-e és tudja-e példákkal bizonyítani az oksági összefüggéseket? – Tudja-e rugalmasan használni, alkalmazni ismereteit a különböző földrajzi rendszerekben, csoportosításokban? – Hogyan tájékozódik a térképen a szemléleti és a logikai térképolvasás szintjén? – Rendelkezik-e megfelelő jártassággal a megfelelő információhordozók kiválasztásában és alkalmazásában? – Részévé vált-e személyiségének a környezettudatos magatartás?
Az értékelés formái a) Szóbeli: kérdésekre adott válaszok; egy rövidebb téma szóbeli kifejtése; szóbeli feladat kiegészítése; fogalommagyarázat; topográfiai felelet; megnevezés, azonosítás; ábra-, kép-, tematikus térkép elemzése; összehasonlítás, kiselőadás, forrásmunkák elemzése; videofilm kommentálása, modellek értelmezése b) Írásbeli: vázlat, feleletterv készítése; házi dolgozat, esszé készítése, kontúrtérkép, munkatérkép kiegészítése; folyamatábra rajzolás; grafikon, diagram készítése, terméklista összeállítása, tesztek, munkalapok kitöltése, iskolai házi vizsga, alapműveltségi vizsga (később: érettségi vizsga) c) Gyakorlati jellegű: kőzetek, talajfajták felismerése, kísérletek végzése; térképi mérések, applikáció kontúrtérképen; térképvázlat, grafikon, metszet készítése és értelmezése. Tematikus térképek, tömbszelvények, űrfelvételek elemzése; időjárási megfigyelések, számítások: középhőmérséklet, közepes hőingás, időszámítások: helyi idő, zónaidő; gyűjtőmunka; homokasztali munka; modellezés; riportok, leírások készítése, sajtófigyelő, Internet-figyelő, a TV, a rádió műsorainak figyelése, esettanulmányok. Adatok, leírások gyűjtése.
A tantárgy tanításának feltételei Földrajz szakos főiskolai vagy egyetemi végzettségű tanár. Az eszközszükségletet a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak rögzítik, a beszerzés ütemtervét az iskola fenntartói elkészítették. Mi a tanítási tapasztalatok alapján összegezzük javaslatainkat.
Földrajz szaktanterem Szertári alapkészlet Taneszközök: a Mozaik Oktatási Stúdió tankönyvei és munkafüzetei – Földünk és környezetük 7. Dr. Kovács Lászlóné, dr. Mészáros Rezsőné, Vízvári Albertné
5 – Földünk és környezetük 8. Dr. Kovács Lászlóné, Jónás Ilona, Vízvári Albertné Tudásszintmérő feladatlapok a 7. és a 8. osztály számára A/B változattal Általános iskolai atlasz (Cartográfia) Szaktantermi kiskönyvtár vagy földrajzi témájú könyvekben gazdag iskolai könyvtár Faliképsorozat: Természetföldrajzi jelenségek, Comenius Kiadó Pomáz 1999. Transzparenssorozat az általános iskolák 5. oszt. környezetismeret és a 6–8. osztály földrajztanításához (OOK)
Javasolt eszközszükséglet Sötétíthető tanterem táblával, vetítőernyővel vagy fehér falfelülettel, diavetítő, írásvetítő, TV, videó lejátszó, térképtartó, falitérképek, kontúrtérképek térképjelekkel, mágneses tábla, természeti és politikai földgömbök, földmodell, éggömb, holdgömb, indukciós földgömb, tellurium, domborzati makettek, homokasztal, kőzetgyűjtemények, talajminták, meteorológiai eszközök, iránytűk, transzparensek, diakép sorozatok, videofilmek, számítógépes programok, számítógépek, oktatótáblák, ősmaradvány gyűjtemény. Az iskoláknál még meglévő transzparensekből sok használható – főként a természetföldrajziak. A diaképek helyett célszerű gyűjteni a videofilmeket – főként ezek tanítási órákba beépíthető részleteit. Hasznosíthatók a fogalmak felelevenítéséhez, csoportosításához, rendszerezéséhez a Mozaik Oktatási Stúdió földrajzi témájú – természetismerethez készült – applikációs képei, ábrái is.
A tantárgy alapozása Alapozás a környezetismeret és a természetismeret tananyagával A tantárgy anyagának feldolgozásához, elsajátításához szükséges alapozást a negyedik osztályig a környezetismeret élettelen természetre vonatkozó alapismeretei és a tájékozódási alapismeretek témakörei szolgálják. Ezek bővülő tartalmukkal alkalmasak a tanulók érdeklődésének felkeltésére, környezetük megismertetésére, a megfigyelt, vizsgált jelenségek összefüggéseinek, oksági kapcsolatainak felismertetésére, a tájékozódáshoz szükséges elemi lépések begyakoroltatására. A témák feldolgozása során a tanulók megfigyelik a különféle anyagok érzékelhető tulajdonságait és a környezetükben lévő változásokat (időjárási jelenségeket, halmazállapot változásokat, az évszakok jellemzőit, környezetük állapotát.) Tájékozódnak közvetlen környezetükben: lakóhelyükön és környékén a megismert világtájak segítségével, egyszerű útvonalrajzokon, térképvázlatokon. Megismerked-
6 nek a legfőbb felszíni formákkal, felszíni vizekkel, az időjárás elemeivel, a víz- a levegőszennyezés megelőzésének helyi lehetőségeivel. Magyarország domborzati térképén és a leírások alapján felismerik hazánk nagytájait. A tantárgy alapozza az ismeretszerzési-, feldolgozási- és alkalmazási képességeket is: megfigyelésekkel, mérésekkel, egyszerű kísérletek végeztetésével; összehasonlításokkal, csoportosításokkal; a tapasztalatok szóbeli összegzésével, rajzos ábrázolásával. Tanítói segítséggel rendszeresen használtatja a különböző ismerethordozókat. A természetismeret tartalmában és szemléletében a környezetismeret tantárgyra épül. Vizsgálódásának középpontjában az élő- és élettelen természet konkrét valósága: a jelenségek, a táj és a környezet áll. Az elemi természettudományi nevelés érdekében igényli a valóságos, természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakítását. A tárgy színteret biztosít az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásainak elsajátítására is. Az ötödik osztályban a földrajzot alapozó témakörök: “Tájékozódás a térképen, térképismeret”, “Az időjárás és az éghajlat elemei” és “A földfelszín változásai”. A hatodik osztályban: “Tájékozódás a térképen és a földgömbön”, “Éghajlat, éghajlati övezetek” és “Magyarország nagytájainak jellegzetességei”. A velük kapcsolatos fontosabb fejlesztési követelmények: Ismerjék a tanulók Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön és hazánk tájainak legfontosabb jellegzetességeit. Ismerjék fel a főbb felszínformákat. A folyamatos fejlesztést a témák biológiai, fizikai, földrajzi, kémiai jellegű tartalmától függetlenül a következő követelmények teljesítése szolgálja: – Olyan jártasságok, készségek, jellembeli vonások kialakítása, amelyek elősegítik a természettudományok tanulását. – A közvetlen környezet élőlényeinek, anyagainak, jelenségeinek, folyamatainak és a közöttük lévő kölcsönhatásoknak, összefüggéseknek az ismerete. – Az időbeli változások megjelenésének, egyidejűségének, egymásutániságának a felismerése. – A környezetet védő szemlélet alakulása. – Az önálló ismeretszerzés jártasságainak, készségeinek alakulása a természeti jelenségek megfigyeltetésével, kísérletekkel. – A vizsgálódásokhoz szükséges eszközök ismerete és balesetmentes kezelése. – Gyakorlottság a mérésekben, a mértékegységek használatában. – Tájékozódás enciklopédiákban, lexikonokban. Szöveges és képi információk felhasználása. – Az ismeretek megfogalmazása – szakkifejezések használatával – szóban valamint írásban. – Tájékozódás a térképen. Térképvázlat készítése.
7
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK TANTERVE 7. osztály Célok és feladatok A tanulók világképének, földrajzi-környezeti gondolkodásának alapozása az Európán kívüli kontinensek és Észak-, Nyugat-, valamint Kelet-Európa ismeretanyagának feldolgozásával. A környezet kölcsönhatásaiban és a regionális kérdésekben való tájékozottság fejlesztése: – a kontinensek természetföldrajzi jellemzőinek megismertetésével, – a kontinensek jelentősebb országcsoportjainak, országainak és tipikus tájainak bemutatásával: a természeti adottságok–települések–életmód–gazdálkodás öszszefüggésrendszerében, – a gazdasági követelmények, hagyományok és az adott helyen élő emberek gondolkodásmódja, világszemlélete közötti kapcsolatok felismertetésével, – a tásadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú kölcsönös függőség bemutatásával, Képzetek kialakítása a környezet elemeinek méreteiről. A földi környezet értésén, ismeretén és belső motivációkon alapuló környezettudatos magatartás, életmód alapozása.
A fejlesztés követelményei Ismerjék a tanulók a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természetföldrajzi és regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Tudják értelmezni az egyes földrészek, tájak, országok természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. Ismerjék fel a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat, különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az
8 egyes országok fejlődésére. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Ismerjék fel, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltukban egyenrangúak. Ismerjék az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat és megszüntetésük, megelőzésük lehetőségeit; a nemzetközi összefogás szükségességét. Tudjanak példákat mondani a megoldási lehetőségekre. Legyenek képesek tájékozódni, eligazodni a különböző méretarányú és tematikus földrajzi térképeken. Ismerjék az eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmakat. Alakuljon ki bennük az egyéb földrajzi információhordozók kiválasztására és használatára való képesség. Fejlődjenek általános képességeik. Vizsgálódjanak a föld- és környezettudományok szempontjai szerint. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, szakkifejezések használatával mondják el, fejezzék ki írásban, rajzban, ábrázolják grafikusan és egyszerű térképeken. Tapasztalataik, megfigyeléseik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események reális értékelésére.
Belépő tevékenységformák a tartalomhoz igazodva Különböző tartalmú földrajzi térképek információinak felhasználása. Kontúrtérképen feladatok irányított megoldása. Szemelvények, példák gyűjtése. Tablók készítése. Információk gyűjtése különféle információhordozókból. Tájékozódás a földtörténeti időoszlopon. Képek, ábrák, keresztmetszetek, tömbszelvények elemzése. Tájékozódás légi fotókon, űrfelvételeken. Adatok, statisztikai adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Számítási feladatok. Tipikus tájak különböző szempontok szerinti önálló bemutatása, összehasonlítása. Példák keresése: a természeti adottságok és a gazdasági élet kölcsönhatásaira. Terméklisták összeállítása. Kiselőadások, tanulói beszámolók.
A témakörök tartalma I. Tájékozódás a földtörténeti időben 1-2. A földtörténet eseményei II. Az Európán kívüli kontinensek Afrika, Ausztrália, Óceánia, sarkvidékek 3. Afrika helyzete, kialakulása, felszíne 4. Afrika éghajlata, természetes növénytakarója, vízrajza 5. A trópusi Afrika mezőgazdasága
9 6. 7. 8. 9. Amerika 10. 11. 12. 13-14. 15. 16.
A kontinens ásványkincsei és hasznosításuk A Dél-Afrikai Köztársaság Ausztrália és Óceánia A sarkvidékek Amerika fekvése, benépesülése, népessége Amerika kialakulása, felszíne Földrajzi övezetesség az amerikai kontinensen Az USA gazdasága Kanada Mexikó és Brazília
Ázsia 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Ázsia helyzete, fekvése, népessége Ázsia kialakulása, felszíne Övezetesség az ázsiai kontinensen Kína Japán Délkelet-Ázsia India Délnyugat-Ázsia
III. Észak-, Nyugat-, Dél- és Kelet-Európa 25. Európa fekvése, felosztása, népessége 26-27. Európa természetföldrajzi képe 28. Az Európai Unió általános jellemzői 29. Észak-Európa országainak hasonló és eltérő társadalomföldrajzi képe 30. Franciaország 31. Nagy-Britannia 32. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak Nyugat-Európában 33. Dél-Európa országainak társadalomföldrajzi képe 34. Olaszország 35. Spanyolország 36. Mediterrán tájakon 37. A Balkán-térség földrajzi adottságai. Horvátország, Jugoszlávia 38. Kelet-Európa társadalomföldrajzi vonásai 39-40. Két kontinens országa: Oroszország 41. Ukrajna A tananyag feldolgozásához kapcsolódó topográfiai követelményeket a kerettanterv rendszerezi – témakörökként.
10
Javasolt óraterv Témák
I. Tájékozódás a földtörténeti időben II. Európán kívüli kontinensek III. É-, Ny-, D-, KeletEurópa országai
Kiegészítő tananyag, heTanÉv közi Összesen lyi felhasználás, gyakoranyag összefoglalás lás, ellenőrzés
2 22
11
17 41
11
–
2
2
24
2
19
4
56
A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló képeket, ábrákat, adatsorokat elemezni a földrajzi jellegű információk gyűjtéséhez. Ismerje fel segítségükkel az alapvető összefüggéseket: a tananyagban felsorolt kontinensek, tájak természeti és gazdasági jellemzői között, – a földrajzi helyzet – felszín – éghajlat – vizek – természetes növénytakaró – talaj, – a tájak, országok, földrészek társadalmi-gazdasági kölcsönhatásainak példáin. Ismerjen a tanult térségben környezetkárosító folyamatokat. Legyen elképzelése a megelőzés és a környezeti károk elhárításának lehetőségeiről. Használja a térképet információgyűjtésre, a szemléleti, és tanári segítséggel – az okfejtő térképolvasás szintjén. Tudja megmutatni a tanult topográfiai fogalmakat.
8. osztály Célok és feladatok A tanulók világképének, környezeti gondolkodásának továbbfejlesztése KözépEurópa, a Kárpát-medence és Magyarország ismeretanyagának elsajátításával. A természeti- és társadalmi folyamatokban való tájékozottság bővítése az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével. A környezet kölcsönhatásaiban és a regionális kérdésekben való tájékozottság fejlesztése. A reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakítása, a hazához való kötődés formálása: – Közép-Európa és a Kárpát-medence természetföldrajzi és társadalomföldrajzi összefüggéseinek megismertetésével,
11 – A kontinensrészek legfontosabb országainak, tipikus tájainak tárgyalásával, – A különböző társadalmi csoportok, népek, nemzetiségek értékei, életmódja iránti, a másság tiszteletének kialakításával, – Magyarország kedvező és kedvezőtlen természeti adottságainak, társadalmigazdasági lehetőségeinek, nemzeti értékeinek és a világban elfoglalt helyének bemutatásával. A tanulók környezetféltő szemléletének, környezetet óvó magatartásának formálása: a Kárpát-medence és a haza környezeti értékeinek megismertetésével, a közösségük, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségének fejlesztésével.
A fejlesztés követelményei A tanulók érzékeljék és úgy értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak eredményeit. Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi és gazdasági környezet tényezőiről. Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét. Ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. A hazai tájakhoz való kötődés érdekében ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. Tudjanak példákat mondani a környezeti károk elhárítására, a nemzetközi öszszefogásra, együttműködésre. Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat és világörökségként számontartott értékeinket. Az általános iskola befejezésekor legyenek képesek az önálló szemléleti és – tanári segítséggel – az okfejtő térképolvasásra a különböző méretarányú és tartalmú térképeken. Ismerjék az eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat, tudjanak hozzájuk tartalmi jellemzőket kapcsolni. Alakuljon ki bennük a földrajzi és egyéb információhordozók kiválasztására, használatára való képesség. Tudjanak eligazodni, tájékozódni a különböző információs anyagokban és – tanári segítséggel – ezek gyűjteményeiben. Használják biztonsággal a szakkifejezéseket. Ábrázolják ismereteiket rajzban, egyszerű térképeken. Megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják elemezni, értékelni, alkossanak azok alapján véleményt.
Belépő tevékenységformák a tartalomhoz igazodva Tematikus térképek használata a természetföldrajzi adottságok, az egyes országok és országrészek gazdasági különbségeinek bemutatásához.
12 Konturtérképes feladatok önálló megoldása. Időjárás-jelentések adatainak értelmezése. Az éghajlat jellemzőinek ábrázolása diagramokon. Következtetések az adatokból. Folyamatábrák használata. Statisztikai adatok feldolgozása a gazdasági élet jellemzőinek, változási tendenciáinak bemutatásához. Aktuális információk gyűjtése. Szemelvények, adatok elemzése, tömegkommunikációs források felhasználása, következtetések megfogalmazása. Forráselemzések: könyvek, folyóiratok, napilapok felhasználásával. Tanulói beszámolók, kiselőadások könyvtári kutatómunka alapján. Terméklista összeállítása. Riport, tabló készítése.
A témakörök tartalma I. Közép-Európa tájainak és országainak I. természet- és társadalomföldrajza 1. Közép-Európa általános földrajzi képe 2. Élet a sík- és rögvidékeken 3. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai 4-5. Németország helye Európa gazdaságában 6. Csehország és Lengyelország sajátos fejlődési útja 7. Élet Közép-Európa magashegységeiben 8. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia 9. A kárpáti országok: Szlovákia 10. A kárpáti országok: Románia 11. Társadalmi sokszínűség, egyedi sajátosságok a hazánkkal szomszédos országokban II. A Kárpát-medence kialakulása 12. A Kárpát-medence kialakulása 13. A Kárpát-medence természetföldrajzi képe 14. Mozaikok a Kárpát-medence társadalmi-gazdasági fejlődéséről 15. Magyarország a Kárpát-medencében III. Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain 16. Hazánk földrajzi helyzete 17. A földtörténet krónikája Magyarország földjén 18. Természeti adottságaink (felszín, domborzat) 19-20. Természeti erőforrásaink 21. Környezetünk állapota és védelme 22. Hazánk népességföldrajzi jellemzői 23. Népesedési folyamatok, népességmozgások 24. Településhálózat, településformák 25. Városaink
13 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.
Az Alföld természetföldrajzi képe Az Alföld gazdaságának jellemzői A Kisalföld Dombvidéki tájaink Az Alpokalja A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység Nemzeti parkjaink A magyar nemzetgazdaság jellemzői Energiagazdaságunk Az ipar húzóágazatai: gépipar, vegyipar Átalakuló mezőgazdaságunk A közlekedési és szállítási infrastruktúra A turizmus Hazánk nemzetközi kapcsolatai Budapest földrajza Régiónk földrajza
A tananyag feldolgozásához kapcsolódó topográfiai követelményeket a kerettanterv részletezi – témakörönként.
Javasolt óraterv Témák
I. Közép-Európa II. A Kárpát-medence III. Magyarország
Kiegészítő tananyag, heTanÉv közi Összesen lyi felhasználás, gyakoranyag összefoglalás lás, ellenőrzés
11 4
1 10
27 42
10
12
–
4
3
30
4
56
A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló bemutatni és jellemezni hazánk földrajzi környezetét, megadott szempontok alapján. Térképi információk felhasználásával ismertesse hazánk tájainak természeti-gazdasági jellemzőit. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását a gazdasági életre és a környezet értékeit az egyes térségekben. Tudjon helyi, regionális és országos példákat említeni környezetvédelmi intézkedésekre. Legyen képes önálló anyaggyűjtésre s az információk feldolgozására megadott szempontok alapján.
14 Tudja elhelyezni a kontúrtérképen a megismert topográfiai fogalmakat, és tudja megfogalmazni földrajzi fekvésüket. Ismerje legfontosabb tartalmi jellemzőiket.
15
A tantárgy kiemelt céljai és feladatai A természeti- és társadalmi folyamatokban való tájékozódás kapcsán megismertetni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmi jellemzőivel. Földrajzi-környezeti gondolkodásuk fejlesztése: – a jelenségek, folyamatok vizsgálatát követő általánosításokkal, – az összefüggések kiemelésével, rendszerbe helyezésével, – a kölcsönhatások és következményeik megláttatásával, – a természettudományok, a társadalomtudományok és egyéb környezettudományok módszereinek alkalmaztatásával, – a környezet iránti érzékenység és a környezetet védő szemlélet kialakításával, – a helyi, regionális és globális problémák felismertetésével, az alternatív megoldások keresésével. A mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése érdekében a tárgy tanítása során el kell sajátíttatni a különböző ismeretszerzési módszereket, a földrajzi ismerethordozók önálló használatához szükséges készségeket. Képessé kell tenni a tanulókat a más tantárgyakban szerzett ismereteik integrálására is. A négy évfolyamon át tartó földrajztanítás célja, hogy felkészítse a tanulókat az általános műveltségről számot adó tantárgyi érettségi vizsga letételére, valamint a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. (Figyelembe véve az érettségi vizsga szabályozását). A tárgyi ismeretanyag segíti a tanulók pályaválasztását, szakképzésbe való bekapcsolódását, eligazodását a munka világában. Járuljon hozzá ahhoz, hogy a középiskolából kilépő diákok képesek legyenek állampolgári szerepük gyakorlása során a felelős döntéshozatalra. Alakítsa ki azt az igényt, hogy későbbi életükben önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket.
16
A két évfolyam témakörei, óraszámai 7. osztály:
Tájékozódás a földtörténeti időben Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza É-, D-, Ny-, K-Európa országainak természet- és társadalomföldrajza
8. osztály:
Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
Osztályok
7.
8.
Heti óraszám
1,5
1,5
Évi óraszám
56
56
17
Módszertani ajánlások A Földünk és környezetünk tantárgy tanításához, a tantervi követelmények teljesítéséhez. A tanterveket és a vele szinkronban lévő tankönyveket, munkafüzeteket, tudásszintmérő feladatlapokat az átlagos képességű – és felkészültségű tanulók tanításához és a hasonló felszereltségű iskolák számára ajánljuk. Az óraszámok kiegészítésével a tananyag mennyisége, mélysége és a hozzá kapcsolódó követelmények szintje emelhető vagy az idő az ismeretek megszilárdítására, a képességek fejlesztésére, az ellenőrzésre fordítható. A képességfejlesztés szempontjából leginkább ajánlott módszerek: a különböző tevékenységek, melyekben az ismeretek tanítása-tanulása, alkalmazása folyik. Műveletei: a megfigyelések, elemzések, összehasonlítások, csoportosítások, rendszerezések – több információhordozóra kiterjesztve egyre növekvő önállósággal. Órai és órán kívüli tevékenységei: a szövegértelmezések, ábra- és képelemzések, applikálás, térképmunkák, homokasztali munkák, kőzet-, talajvizsgálatok, gyűjtőmunkák, mikrokörnyezeti megfigyelések. Információ gyűjtése írott szöveg és elektronikus adatbázis (számítógépes programok, Internet) segítségével. Ezek mindegyike időigényes. Ezért a tervezésnél figyelembe kell venni a tanulók munkatempóját, a tananyag mennyiségét, jellegét s az alkalmazott technikákat. Az iskola egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszert a pedagógiai programnak kell tartalmaznia. Ezek alapján emelheti ki a tantárgy helyi tanterve a hozzá speciálisan kapcsolódó fő értékelési szempontokat, amelyekhez javaslatokat adunk.
18
A fejlesztés követelményei Ismerjék a tanulók a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természetföldrajzi és regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Tudják értelmezni az egyes földrészek, tájak, országok természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. Ismerjék fel a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat, különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Ismerjék fel, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltukban egyenrangúak. Ismerjék az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat és megszüntetésük, megelőzésük lehetőségeit; a nemzetközi összefogás szükségességét. Tudjanak példákat mondani a megoldási lehetőségekre. Legyenek képesek tájékozódni, eligazodni a különböző méretarányú és tematikus földrajzi térképeken. Ismerjék az eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmakat. Alakuljon ki bennük az egyéb földrajzi információhordozók kiválasztására és használatára való képesség. Fejlődjenek általános képességeik. Vizsgálódjanak a föld- és környezettudományok szempontjai szerint. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, szakkifejezések használatával mondják el, fejezzék ki írásban, rajzban, ábrázolják grafikusan és egyszerű térképeken. Tapasztalataik, megfigyeléseik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események reális értékelésére.
19
A témakörök tartalma I. Tájékozódás a földtörténeti időben 1-2. A földtörténet eseményei II. Az Európán kívüli kontinensek Afrika, Ausztrália, Óceánia, sarkvidékek 3. Afrika helyzete, kialakulása, felszíne 4. Afrika éghajlata, természetes növénytakarója, vízrajza 5. A trópusi Afrika mezőgazdasága 6. A kontinens ásványkincsei és hasznosításuk 7. A Dél-Afrikai Köztársaság 8. Ausztrália és Óceánia 9. A sarkvidékek Amerika 10. Amerika fekvése, benépesülése, népessége 11. Amerika kialakulása, felszíne 12. Földrajzi övezetesség az amerikai kontinensen 13-14. Az USA gazdasága 15. Kanada 16. Mexikó és Brazília Ázsia 17. Ázsia helyzete, fekvése, népessége 18. Ázsia kialakulása, felszíne 19. Övezetesség az ázsiai kontinensen 20. Kína 21. Japán 22. Délkelet-Ázsia 23. India 24. Délnyugat-Ázsia III. Észak-, Nyugat-, Dél- és Kelet-Európa 25. Európa fekvése, felosztása, népessége 26-27. Európa természetföldrajzi képe 28. Az Európai Unió általános jellemzői 29. Észak-Európa országainak hasonló és eltérő társadalomföldrajzi képe 30. Franciaország 31. Nagy-Britannia 32. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak Nyugat-Európában 33. Dél-Európa országainak társadalomföldrajzi képe 34. Olaszország 35. Spanyolország 36. Mediterrán tájakon 37. A Balkán-térség földrajzi adottságai. Horvátország, Jugoszlávia 38. Kelet-Európa társadalomföldrajzi vonásai 39-40. Két kontinens országa: Oroszország
20 41. Ukrajna
A földrajz és a kulcskompetenciák fejlesztése Az általános iskola évei alatt a földrajz oktatásának –az oktatási rendszer egyik elemeként-szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlen a személyes boldoguláshoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Természetesen az általános iskolai földrajz tanterv a tantárgy jellegéből adódóan nem kínál lehetőséget minden kulcskompetencia egyforma fejlesztésére-, de ha eltérő mértékben is, mindegyik kulcskompetencia fejlesztése lehetséges a tantárgy segítségével A földrajz oktatás központi eleme
a természettudományos
kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanulók életkorának megfelelő készségeket és képességeket szerez arra, ismeretek módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység, okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló életkorának megfelelő komplexitással képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában felmerülő problémák megoldásában. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technika ellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természetfennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ennek az attitűdnek a kialakítását minél korábbi életkorban kell kezdeni, így az általános iskolai oktatás ebből a szempontból kulcsfontosságú. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt képesek, lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére. A
21 környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt hatását, a környezeti következmények tükrében.
Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgy témákban, szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz az egyszerűbb tudományos- ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük az információkat, és képes lesz saját gondolatait megfogalmazni. Tudja használni és alkalmazni a földrajz tudomány szakszavait és fogalmi rendszerét.
Matematikai kompetencia fejlesztése: A földrajz oktatása folyamatában elengedhetetlen az adatok összehasonlítása, elemzése, grafikus ábrázolása ez lényegében egyfajta matematikai gondolkodás képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. Azon területeket fejlesztjük, amelyek modellalkotással és modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek érdekében képes lesz az alapvető elveket az ismeretszerzésben és problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát matematikai úton képes indokolni.
Digitális kompetencia: Ez magában foglalja az információs társadalom technológiának a tanulók életkorának megfelelő használatát. Képes legyen az internet által kínált lehetőségeket használni. Tudjon szöveget szerkeszteni, ezt felhasználni.
Hatékony, önálló tanulás: A tanuló legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. Képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztásra, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. Szociális és társadalmi kompetencia: Megismertetjük a tanulót a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban.
