FÖLDRAJZ A VÁROSI KATHOLIKUS NÉPISKOLÁK ^
V. ÉS VI. OSZTÁLYA SZÁMÁRA A NM. P Ü S P Ö K I
KAR ÁLTAL K I A D O T T
ÚJ T A N Í T Á S T E R V
NYOMÁN
IRTA
GYŐRFFYJÁNOS Hatodik javított
kiadás.
A Kath. Tanügyi Tanács Tankönyvbíráló Bizottsága által engedélyezve.
BUDAPEST A SZENT-ISTVÁN-TÁRSUL AT
KIADÁSA.
16
2. A Délnyuyati-dombosvidék. Fekvése. E vidéket a Magyar-Alföldtől a Duna választja el. Határai északon és keleten a Duna, délen a Dráva, nyugaton Stájerország és AlsóAusztria. Földje dombos, hullámos és csak itt-ott magaslanak nagyobb begyek, amilyenek a Vértes, a
Badacsony.
Bakony, a Mecsek, a Zengő, nyugaton pedig az Osztrák-Alpok beágazásai. Nagyobb síksága a Rába vidékén terül el s ezt Kis-Alfölclnek is nevezik. A Bakony sürü erdőkkel borított hegység, amelyben magukban álló hegykúpokat találunk; ezek kialudt tüzhányóhegyek s oldalaikön kitűnő bor terem. Ilyenek: a Somlyó-, Ság- és Szent-Györgyhegyek. A Balaton északi partján emelkednek a Csobánc,
16
Badacsony, Tátika és Szigliget, amelyeknek tetejét várromok koszorúzzák. Vizei. A Délnyugati-dombosvidéket északon és keleten a Duna határolja s ebbe ömlik e vidéknek minden folyója. Ezek a Lajta, a Rába, amely a Rábca és Marcal vizét is a Dunába viszi. A Sió a Kapóssal és Sárvízzel egyesülve ömlik a Dunába s ide folyik a Murával egyesült Dráva is. A Bakony délkeleti szélén Veszprém-, Zala- és Somogy vármegyék között terül el hazánk legnagyobb tava, a Balaton, amelynek környéke egyike az ország legszebb vidékeinek. E vidék északnyugati részében terül el a Fertő-tó Sopron- és Moson vármegyék között, Fejér vármegyében pedig a Velencei-tavat találjuk, amelyben nagy nádasok vannak, ahol igen sok vízimadár tartózkodik. Terményei. A Délnyugati-dombosvidék éghajlata enyhe s a szárazság nem oly gyakori, mint az Alföldön. Földje, különösen a völgyekben és az alacsonyabb dombokon igen termékeny, amelyben mindennemű gabona és gazdasági növény megterem. Akad itt-ott homokos, kavicsos föld is, amely már nem oly termékeny. A hegyek és dombok oldalán sok és jó bor terem, különösen a Balaton és Fertő táján. A Bakony- és Vértes-hegységben, valamint a Muraközben terjedelmes erdőségek vannak. A hegyekből nagymennyiségű márványt és kőszenet bányásznak. Az állattenyésztés is szépen virágzik. Legkivált a sertéstenyésztés, amire igen alkalmas a nagy cser-, bükk- és tölgyerdők makk-termése, mint a sertéseknek tápláló eledele. Lakósai. Hazánknak ez a legsűrűbben lakott vidéke, amelynek szorgalmas lakósai müveitek és jó
16
módban vannak. A lakósok száma majdnem 3 millió. Túlnyomó részük magyar, de laknak itt a nyugati tájon németek és délen vendek és horvátok is. Főfoglalkozásuk a földmívelés, szölőmívelés és állattenyésztés, hanem azért az ipar és kereskedelem is ki van fejlődve. Vallásra nézve a nagy többsége római katholikus.
Tihanyi félsziget.
A Délnyugati-dombosvidéken 12 vármegye van. 1. Baranya vármegye. Felszíne a Duna és a Dráva mellékein mocsáros lapály, a többi része hegyes-dombos. Itt emelkedik a Mecsek-hegység, amelyben gazdag kőszéntelepek vannak. Földje termékeny, hegyoldalain jó bor terem. Lakói között sokácok is vannak. Székhelye: Pécs, a Mecsek tövében, 50.000 lakossal. Püspöki székváros. Mohács kisebb város; hatáGyőrffy Földrajz. V.—VI. oszt.
2
16
rában volt 1526-ban a törökkel az a szerencsétlen ütközet, amelyben II. Lajos magyar király és a nemzet szine-java elesett. Villány határában hires bor terem. Harkányon fürdő van. 2. Somogy vármegye. Felülete dombos, földje termékeny. A Balaton környéke néhol mocsáros, de partján több fürdő és nyaralóhely van. Székhelye: Kaposvár, 25.000 lakóval, élénk kereskedéssel és látogatott baromvásárokkal. Szigetvár Zrínyi Miklós hősies védelméről nevezetes. 3. Zala vármegye. Felszine hegyes-dombos, földje termékeny. A Balaton mellékén gyönyörű vidék terül el; különösen szép a Balatonba benyúló tihanyi félsziget. A megye délnyugati részében fekvő községek lakói a göcseji tájnyelven beszélnek. Itt van a Mura és Dráva között a Muraköz, ahol horvátok laknak. Székhelye: Zalaegerszeg. Legnépesebb városa Nagykanizsa, lakóinak száma 26.0(10; vasúti csomópont, virágzó kereskedéssel. Kehidán született Deák Ferenc, a haza bölcse. Keszthelyen hires gazdasági főiskola van. Balaton-Füred, igen szép fürdőhely. Sümeg, Kisfaludy Sándor születési helye. 4. Vas vármegye. Nyugati részén a Magyar-Alpok ágaznak el, keleti felében a Kemenesalja dombhát húzódik végig. Földje elég jó termő. Székhelye: Szombathely, csinos püspöki város, 30.000 lakóval. Kőszeg, Jurisics Miklós hősies védelméről nevezetes. Szent-Gotthárd, a törökök nagy vereségéről hires. Kis-Qell, búcsujáróhely. 5. Veszprém vármegye. Közepét a Bakony-hegység borítja, többi része termékeny síkság. A magánosan emelkedő Somlyó-hegy oldalán terem a hires somlyai bor.
16
Székhelye: Veszprém, régi püspöki város. Pápa, református főiskolával és több gyárral. Herenden nevezetes porcellángyár van. Zirc, apátsággal. Siófok, balatoni fürdőhely. 6. Sopron vármegye. Északi és nyugati része hegyes, a déli és keleti része termékeny síkság, csak a Fertő-tő környéke mocsáros.
Pannonhalma.
Székhelye: Sopron, hazánk egyik légszebb^városa, 34.000 lakossal és több gyárral. Ruszt, határában jeles aszubor terem.Nagy-CénJcen van Széchenyi István eltemetve. 7. Moson vármegye. Majdnem egészen sík, csak nyugati részét érintik a Lajta-hegység nyúlványai; a Fertő mellett terméketlen mocsár terül el, ez a Hanság. 2*
16
Székhelye: Magyar-Ovár, gazdasági főiskolával. Moson, gabonakereskedő város. 8. Győr vármegye. Déli részén húzódik el a Bakony, a többi rész lapályos, földje termékeny. Székhelye: Győr, a Rába és a Rábca összefolyásánál, 45.000 lakossal. Püspöki város, élénk kereskedéssel és sok gyárral. Szent-Márton mellett van a pannonhalmi bencés főapátság ősrégi kolostora. 9. Komárom vármegye. A Duna balparti része lapályos, a jobbparti déli részt a Vértes-és Gerecsehegyek borítják. Földje termékeny. Székhelye: Komárom, melynek nevezetessége bevehetetlen erős vára. Tatán kőedénygyár van. Bábolna és Kis-Bér, állami méheseikről hiresek. 10. Esztergom vármegye. Az ország legkisebb megyéje a Duna két partján, melynek jobbparti részét a Pilisi-hegyek ágazzák be. Székhelye: Esztergom, Magyarország főpapjának, a hercegprímásnak székhelye. Hegyen épült székesegyháza a legnagyobb és legszebb az országban. Hajdan itt laktak a királyok; szent István első királyunknak is itt volt székhelye. Tokodon kőszén-, Piszkén márványbányák vannak. 11. Fejér vármegye. Északi részét a Vértes- és Bakony-hegységek ágazzák be, déli része hullámos alföld; földje termékeny. Itt terül el a Velencei-tő. Székhelye: Székesfehérvár, igen régi város püspöki székkel. Lakósainak száma 86.000. Régen a magyar királyok székvárosa, koronázási és temetkezési helye volt. Vásárai hiresek. Nyéken született, Vörösmarty Mihály. — Ercsiben van eltemetve báró Eötvös József. 12. Tolna vármegye. Felülete dombos, a déli
16
részét a Szegszárdi-hegyek ágazzak be, melyek a Mecsek nyúlványai. Jóminőségü földje termékeny. Székhelye: Szegszárd, hires vörösbor-termeléssel és selyemgombolyítógyárral. Paks, Tolna, Dunaföldvár népes községek a Duna mentén.
3. Az Északnyugati-Felföld. Felülete. A Magyar Alföldtől északnyugat felé nagyrészt hegyekkel borított vidék terül el. Ez az Északnyugati-Felföld, melyet északon a Kárpátok, nyugaton a Kárpátok és a Morva folyó, délen a Duna, keleten pedig a Hernád-Tarca völgyei határolnak. Felföldnek azért nevezzük, mivel igen magasan van a tenger szine fölött Az Északnyugati-Felföld legmagasabb hegysége az ország északi határán elvonuló Magas-Tátra, melynek nevezetesebb csúcsai a Ferenc-József- (Gerlachfalvi-) csúcs, a Lomnici-csúcs és a Kriván. Innen nyugatra vaii a Beszkidek-hegysége s a Babiagura, tovább a Magyar-Morva-határhegység s ettől délre a Dunáig lehúzódó Kis-Kárpátok hegylánca. A MagyarMorva-határhegységgel egyenközüen északról dél felé vonul a Kis-Fátra s ettől keletre a Nagy-Fátra húzódik a Nyitra és Garam között. A Nagy-Fátrától keletre van a Magyar-Érchegység és az OsztroszkiFepor-hegység, ezektől északkeletre pedig a SzepesGömöri-Érchegység. A Cserhát, a Mátra és a Bükk e vidék déli részén emelkednek s az Alföld felé lejtősen alacsonyodnak. Vizei. Az Északnyugati-Felföld folyóvizekben igen gazdag, hanem ezek közül csak a Duna hajózható, a
