"Föld alá süllyedt a zsebtolvaj" Pincék, barlangok a sajtó tükrében
A Várhegyi barlangok mindig izgatták a közönség, a kívülállók képzeletét. Napjainkban leginkább akkor kerül terítékre a barlangrendszer, amikor valamilyen fontos dolog történik a föld alatt. Ez lehet leomlás, vízcsıtörés, vagy éppen egy-egy újabb barlangrész felfedezése. Várhegyi barlang Budapest székesfıváros legújabb természeti és történeti látványossága a Magyar Barlangkutató Társulat kezelésében levı VÁRHEGYI BARLANG. Bejárat az I. kerületi elöljáróság udvarából (I., Szentháromság-utca 2.) Megtekinthetı szakszerő vezetés mellett minden nap, reggel 9-tıl délután 2-ig. Csoportos látogatásokat legcélszerőbb három nappal elıbb titkári hivatalunknál bejelenteni (Szentháromság-utca 2) Belépı díj: 50 fillér. Katonák, turisták, cserkészek és leventék belépıdíja 30 fillér. Tanulójegy 20 fillér. Iskolák csoportos látogatása alkalmával tanulójegy díja 10 fillér. A Magyar Barlangkutató Társulat titkári hivatala, a Várhegyi barlang gondnoksága és a "Barlangvilág" szerkesztısége: Budapest I., Szentháromságutca 2. szám alatt van, ahová mindennemő levelezés címzendı. (Barlangvilág 1942.3-4. füzet)
Föld alá süllyedt a zsebtolvaj (Népszabadság 1994. január 25.) "A budai Várhegy alatti barlangrendszer szinte hetente szolgál meglepetéssel: hol itt, hol ott omlik be egy pince, süllyed meg az úttest. Annál nagyobb meglepetés viszont aligha érhet valakit mint ha a Várhegy kellıs közepén nyílik meg alatta a föld. Egy zsebtolvajjal nemrégiben éppen ez történt: miközben az ıt üldözı rendırök elıl menekült, a Szentháromság térnél egyszer csak megroggyant az úttest - az aszfalt alatt barlang tátongott..." N.K.J. Romlik a barlangok állapota a Várhegy gyomrában (Népszabadság 1994. január 28.) "Kedvtelve nézetegem magunkat. Építık, önkormányzati tisztviselık, valódi államtitkárok, no meg a fotósok és újságírók kisded hordája - ott állunk a Várhegy kellıs közepén, talpig bányásznak öltözve, a turistacsoportok nem kis örömére.
A kapubejárat után válik a dolog kalandossá. Elsıként lemászunk egy szokványos-dohos pincébe, aztán még lejjebb, és nicsak, máris egy föld alatti birodalomban vagyunk, mely - Szalay Zoltán elsı kerületi honatya kifejezésével élve - a természetvédelmi terület és a fokozottan védett mőemlékegyüttes megkapó elegye. Az üreg teteje ugyanis javarészt barlangi mészkı, a támfalak viszont közép- leginkább török koriak. A budai Várhegy alatti pince- és barlangrendszer három szinten húzódik a házak alatt. A pincék és természetes üregek az évszázadok alatt annyira összekuszálódtak, hogy manapság gyakorta régész kell a lukak eredetének meghatározásához. Ez persze még nem lenne baj: a gond ott kezdıdik, hoyg háborúk és ostromok után a Várhegy lakói rendes szokásuk szerint a pincékbe hordták a törmeléket, így sok üreg létérıl csak egy-egy omlás után, vagy gondos felderítés árán szereznek tudomást a szakemberek. A Dísz tér alatti pinceszakasz feltárását az elmúlt nyáron kezdték meg.... Akkor még hason csúszva lehetett csak közlekedni a fellelt szakaszokon... Amikor azonban kivitelezık megkezdték a törmelék elhordását, kiderült, hogy egy több szintes, török kori pillérekkel megerısített pincében járnak, ahonnan a régészek nem kis örömére több száz éves tárgyak kerültek elı, egy komplett lócsontvázról már nem is beszélve. A feltárást megerısítés követte: a Belügyminisztérium által országosan meghirdetett pinceprogram-pályázaton nemcsak a veszélyelhárítás követelményeinek tesznek eleget, hanem a késıbbi hasznosításra is alkalmassá teszik az üreget. A kivitelezı cég vezetıje, Bene Zoltán szerint a különösen teherbíró betonkockákból épített oszlopok megakadályozzák a födém további repedését, beomlását. Ugyanakkor a látvány sem vész el: a történeti szempontból értékes elemek láthatók maradnak, az új építkezéseknél pedig alkalmazkodnak a pincék eredeti jellegéhez. A jövı mégis csupa "ha". Egy dolog remélhetı: ha a pinceprogram folytatódik, néhány éven belül már nem fenyegeti a kóbor turistát, hogy a világörökség hazai szegletében egyszer csak megnyílik alatt a föld, és aláhullik egy feltáratlan, vagy éppen ismert, málladozó üregbe. N.K.J.
Tények az alagútban (esti Hírlap 1994. január 28.) Az Esti Hírlap munkatársai bejárták a Várnegyed alatt fekvı pincerendszert, melynek megtekintésére illetve az ott folyó kárelhárító és veszélymegelızı munkákra a Belügyminisztériumtól és az I. kerületi Önkormányzattól meghívót kapott a sajtó... ...Az alapos rendteremtés - mint Kovács Lászlóné mőszaki ellenırtıl hallottuk a szakmák párhuzamos munkáját igényli, így nem csoda, hogy a geológustól a régészig mindenki megtalálja a feladatát a munkavégzés során. Lócsontváz,
töröknek vélt koponya, lábszárcsontok, fegyver és cserépedény törmelékek kerültek elı... ... A szakemberek 53 kispincérıl tudnak, vannak ezek között húsz, de több méter átmérıjőek is. A felderítés az élı emlékezetre is támaszkodva a háború befejezése óta folyik, de az igazat megvallva ezek a mostani munkák - bár feltáró jellegőek - végeredményben ún. nyomon követı, tehát veszélyt elhárító megoldások.... Vígh Béla I. kerületi polgármester elmondta, hogy költségvetéseket eddig mintegy 75-90 százalékban a BM fedezte, s továbbra is reméli ezt a támogatást... A Várhegy alatti barlangrendszernek az tett volna a legtöbb jót, ha minél régebben hozzákezdtek volna a szemét és törmelék eltávolításához, hiszen akkor közben is lett volna gondos gazdája... (kcz) "A felújított Nagy Labirintust bérbe adja az önkormányzat A budai Várhegy egy óriás ementáli sajt" A budai Várhegy területén a lakóházak, paloták alatt sok mélypince, barlang és mélyfolyosó található. A '30-as évek végén ezek összekötésével nagy légoltalmi rendszert építettek ki. Ez a - útvesztıjellege miatt - Nagy Labirintus névre keresztelt, 18 ezer négyzetméter alapterülető vágatrendszer mind a mai napig fennáll. A rekonstrukciós munkálatok - az idegenforgalmi holtszezont is kihasználva - az idén felgyorsulnak. A barlangrendszer nagy része, mintegy 44 százaléka a vizes közmővek és a megnövekedett közúti forgalom miatt igen rossz állapotba került. Felújítására 1992-ben beindított pinceprogram keretében 7 ezer 900 négyzetmétere alapterülető barlangpincét, 8 ezer 500 négyzetméter közcsatornát és 5 ezer 800 négyzetméter támfalat vizsgáltak felül és építettek át. Úgy tőnik, jól választott idıpontot az I. kerületi Önkormányzat a Várnegyed nagy kiterjedéső pincerendszerének rekonstrukciós munkálataihoz. A barlangmegerısítési és veszélyelhárítási munkákkal óhatatlanul együttjáró, a forgalmi rendben történı változások január 31-e és április 10-e közöttre tervezett ideje pont az idegenforgalmi holtszezon pár hónapos idıszakára esik. Az arra járók már most is elkerített munkaterülettel találkozhatnak a Fortuna utca - Bécsi kapu tér felöli végén. Itt még csak az útpálya felét zárták le a forgalom elıl, de már az Országhoz utcában egyirányúsítása kell számítani, szintén a Bécsi kapu tér felé. A Táncsics Mihály utca pedig zsákutca lesz - elıreláthatólag az év végéig - így oda, a Polgármesteri Hivatal rendelkezése szerint csak az ott lakók hajthatnak be. A felszíni közlekedésben is nagy felfordulást okozó rekonstrukciós munkálatok elızményeirıl a nemrég lemondott alpolgármestertıl, Szalay Zoltántól, a Várhegyi pinceprogram koordinátorától érdeklıdtünk. Az országosan mintegy 43 önkormányzatot érintı és több, mint két évtizede tartó pincerekonstrukciós programba a fıváros I. kerülete csak 1990 után, az
önkormányzati rendszer kiépülésével kapcsolódott be. Még a korábbi tanács megrendelésére készült el a budai Várhegy komplex mélyépítési-rekonstrukciós programja. A megnövekedett közúti forgalom következtében egyre rosszabb állapotba kerülı Várbeli pincék és támfalak helyzetének részletes felmérést és a szükséges helyreállítási feladatokat is tartalmazó tanulmány olyan jónak bizonyult, hogy alig átdolgozva azt nyújtották be a Belügyminisztérium településfejlesztési fıosztályára az I. kerületi Önkormányzat pinceprogramjának pályázataként ismerteti a könnyő indulás elsı lépéseit Szalay. A programot több szerv együtt finanszírozza. Az országos pinceveszélyelhárítási program éves költségvetési kerete félmilliárd forint. Az I. kerület ebbıl pályázat útján 1992-ben hatvanmillióhoz, 1993-ban hetvenötmillióhoz jutott hozzá. A pályázaton való részvétel feltétele volt, hogy az érintett önkormányzat is anyagi részesedést vállaljon. A Vár-kerület az 1992-, 1993-as évben adott 5-5 millió forintot, az idén megduplázta. Természetesen a fıvárosi önkormányzat is erısen belenyúlt a zsebébe: a program támogatásában közmővállalatai révén vesz részt. Így például ugyanannyit költ a Fıvárosi Csatornázási Mővek a várbeli csatornarekonstrukcióra, mint amennyit az I. kerület fordít a pinceprogram ezen részének finanszírozására. Mivel a pinceprogram nagy részét a háborús törmelékkel betömött járatok újbóli megnyitása jelenti, elıször bányavállalatok jöttek szóba e munkálatok elvégzésekor. A pályázó cégek számát már induláskor jelentısen csökkentette néhány speciális feltétel. Ezek elsısorban a mőemlékvédelmi szempontok figyelembe vételére és a bányászati jellegő munkáknak lakott területen való biztonságos elvégzésére vonatkoztak. Így két - már az egri pinceprogramban referenciát szerzett - vállalat végzi a Várnegyedben a munkákat: a dorogi BAUFA-KER Kft. és az Egri Aknamélyítı egyik leányvállalata. Pincefeltárás és statisztikai megerısítés jelenleg is igen sok helyen folyik, többek között a Táncsics u. 21., a Dísz tér 13., valamint a Bécsi kapu tér 8. szám alatt. Rövidesen hasonló helyreállítási munkák kezdıdnek az Országház utca 40.-ben is, itt ugyanis a megroggyant pincepadló sürgıs beavatkozást igényel. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a vári rekonstrukciós munkálatokat nem akadályozza a tulajdoni helyzet rendezetlensége. A törvényi elıírás szerint ugyanis az ingatlan tulajdonosa köteles ingatlanát, így a hozzá tartozó pincét is jó állapotban tartani. A Várnegyed lakóépületei pedig - a rájuk kimondott elidegenítési tilalom miatt - kivétel nélkül az elsı kerületi önkormányzat tulajdonában vannak. A helyreállított barlangpincék hasznosítását a kerület versenytárgyalás keretében, bérbeadás útján képzeli el. A múltbeli rossz tapasztalatok azonban óvatosságra intik az önkormányzatot. Történt ugyanis, hogy 1950-ben, az akkor alakult Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat határozatlan idıre vette bérbe azt a néhány pincehelyiséget, amely '45 után elkerülte, hogy háborús törmelékkel töltsék fel.
1990-ben a vállalat összes helyiségbérleti jogát apportálja a frissen létrejött Budavár Rt-be, mely örökölve az igen alacsony helyiségbéreket, magas áron adja ki üzemeltetésre a tulajdonába került barlangpincéket. A hasonló esetek elkerülésére a kerület már csak határozott idejő és az inflációt is ellentételezı szerzıdéseket hajlandó kötni a pincék jövendı hasznosítóival. Jelentkezı pedig bıven akad. A Bécsi kapu tér 8. számú ház alatt zártkörő kártyaklub kialakítását tervezik. De vannak ajánlatok marcipánmúzeum, kristálykiállítás és egy Magyarország összes borvidékét bemutató bormúzeum létesítésére is. A mostani, Várnegyedre korlátozódó pinceprogram ugyan 1995-ben, a tervek szerint véget ér, de már készül egy a Várhegyfalakon túli területet hasonló szempontok alapján felmérı tervezet a következı testület számára. A Vizivárost és a Krisztinavárost felölelı program a pincék rekonstrukcióján túl kiterjed a vízmentesítı rendszerek, a szivárgók problémájára is. A Várhegyen ugyanis harminc, telekkönyvezett forrás akad, melyek nagy része még mindig nincs bekötve a kerület csatornarendszerébe Szarvas György" Magyar Hírlap Budapest rovat 1994. február 3. Csak az ezredforduló után hárul el a pinceveszély (Népszava 1995. október 25.) ... négy kilométer hosszú barlangrendszer húzódik a fıvárosi Várhegy alatt. A százezer éves üregek balesetveszélyének, a falak vizesedésének teljes elhárítására 1992-96 között 728 millió forintra lett volna szükség. Ehelyett azonban négy évre 230 millió forintot irányzott elı az állami költségvetés. Idén 77 millió forintot költöttek öt barlang feltárására, megerısítésére. Turizmus a föld alatt (Élet és tudomány 1996. október 18.) A budai Várhegy alatt körülbelül négy kilométer hosszú üregrendszer húzódik. Mai formáját természetes üregek mesterséges tágításával nyerte el. A fokozott védelem alatt álló barlang egy kis része ma a Budavári Panoptikum néven a magyar történelem elsı évszázadainak bemutatásra szorítkozik. A tervek szerint hamarosan ismét megnyílik a polgárváros alatt húzódó, földtani, történelmi, barlangtani értékekben gazdag úgynevezett Nagylabirintus, amelynek polgári védelmi célú kiépítése a hatvanas években fejezıdött be. A budai Várhegyre évente látogató több millió turista megismerkedhet e középkori Vár föld alatti arcával is. Szablyár Péter Látogatható a Várbarlang (Magyar Hírlap 1997. április 15.)
Mától a nagyközönség is látogathatja a több mint négy kilométer hosszúságú budai barlangrendszer teljesen felújított egy kilométernyi szakaszát. Az immár öt éve tartó rekonstrukciós munkák eddig több mint 40 millió forintba kerültek, a költségek megosztva terhelték az állami költségvetést, valamint a kerület büdzséjét. A mostani kapunyitásnak voltak elızményei: a két világháború között Kadić Ottokár kutatásait követıen 1935-ben nyílt meg egy másfél kilométernyi szakasz, ám ezután csak a hatvanas években látogathatta újra a közönség a labirintus járatait. A második világháború idején nem lehetett idegenforgalmi hasznosításban gondolkozni: abban az idıben a barlangrendszerben óvóhelyet és sziklakórházat rendeztek be. A mintegy negyvenperces túra során megtekinthetık még a Várbarlang történetének további korszakai is: az itt talált csontok és kıszerszámok például azt bizonyítják, hogy Várhegy üregeit már az ıskorban is használták. A fogadótérben kiállítás mutatja be a barlangrendszer feltárási munkálatait, a következı terem tárlóiban pedig a Várhegy geológiai felépítését tanulmányozhatjuk. A Várbarlang minden nap 10 órától 18 óráig látogatható, a kedvezményes belépıjegy ára 100 forint, míg a teljesárúé 200 forint. Sz.Gy.
