Flatiron Building New York City, NY, USA
Flatiron Building A Fifth Avenue és a Broadway kereszteződésében álló Flatiron Building (eredeti nevén Fuller Building) még ma is New York City egyik legnépszerűbb és leghíresebb építménye. Ma már nehéz elképzelni milyen heves vitákat váltott ki ez a nevezetes épület 1902ben, átadásának évében.
[ Arra eszméltem, hogy szájtátva bámulok egy felhőkarcolót . . . amely ekevasként választja ketté a Broadway és a Fifth Avenue forgalmát a délutáni napsütésben. ]
© Per Tropp-Christiansen
H. G. Wells, 1906
2
Története Ahogy a XIX. század második felében New York észak felé terjeszkedett, az új épületek között, vagy azok szélén kis telkek maradtak kihasználatlanul. Ezek közül az egyik legismertebb volt a szűk, háromszög alakú terület a 23. utcában, a Fifth Avenue és a Broadway között. A „Vasaló”, ahogy gyorsan emlegetni kezdték, sok tulajdonosváltást ért meg, de senki sem építkezett oda, amíg a chicagói központú Fuller Company meg nem vásárolta a telket 1901ben. A Fuller Company, amely egy felhőkarcolók építésére szakosodott, jelentős chicagói építési vállalkozó cég volt, erre a telekre képzelte el példaként szolgáló központját. A vállalat alapítója, George A. Fuller egy évvel azelőtt hunyt el, így az új épületet az ő tiszteletére Fuller Buildingnek nevezték el.
© GettyImages
A Fuller Company Daniel H. Burnham chicagói építészt szerződtette a tervek elkészítésére és az építésre. Az építész, a Fuller Company acélszerkezet építési tapasztalataira alapozva, egy 86,9 m magasságot elérő, 20-emeletes épületet javasolt. Az 1905-ben ráépített tetőteraszlakás 93 m-re növelte az épület magasságát. Az épület Broadway-re néző homlokzata 60 m, a Fifth Avenue felőli homlokzata pedig 52,7 m széles, míg a 22. utcai oldal csak 26,5 m szélességű. A háromszög csúcsánál az épület csak 2 m széles és 25 fokos hegyesszöget alkot.
Burnham az épületet egy függőleges reneszánsz palotaként képzelte el, beaux-arts vagy neoklasszikus stílusban. Szemre az épület három jól elkülöníthető részre tagolódik. Egy gazdagon díszített, háromemeletes mészkő homlokzat alul, és egy széles, világos sárgásbarna, monoton, egyszínű terrakotta a középső részen. A szerkezet legtetejét pedig az épület teljes hosszán végigfutó párkánykoszorú koronázza meg.
© GettyImages
Acél csontvázának köszönhetően az épület felépítését gyorsan és jelentősebb baleset nélkül végezték el. Míg abban az időben New York felhőkarcolói legtöbbször talapzatszerű blokkokból kiemelkedő karcsú tornyok voltak, a Flatiron egyetlen masszív szerkezetet alkotott. Ez a radikális konstrukció, nagy magasságával és rendhagyó alakjával, rengeteg vitát váltott ki, ahogy 1902-ben az építési munka a végéhez közeledett. Sok New York-i azt hitte, hogy az épület instabil, és az első komolyabb széllökés ledönti majd. Az épületet még „Burnham Balgasága” csúfnéven is emlegették és fogadásokat kötöttek arra, hogy milyen messze fognak esni a törmelékek, ha eldől. Jöttek mentek az erős viharok, de a Flatiron Building kiállta őket – és állja a mai napig, több mint egy évszázaddal később is. Bizonyíték ez arra, hogy az épület nem csak egy jelentős építészeti gondolatot fejez ki, hanem úttörő jelentőségű mérnöki csoda is.
3
© Wikipedia
Az építész A New York-i születésű, de Chicagóban nevelkedett Daniel H. Burnham később az első chicagói építészeti iskola alapítóinak egyike lesz. Akkori üzlettársával John W. Roottal együtt Burnham építette az egyik legelső amerikai felhőkarcolót, a 21-emeletes Masonic Temple Building-et Chicagóban, 1892-ben, és együtt tervezték az addigi legnagyobb világkiállítás építészeti elrendezését 1893-ban. Burnham építészetében keverednek a modernizmus és a neoklasszikus stílus elemei. Sok épülete, köztük a Flatiron is, követi a klasszikus oszlopszerkezet hagyományait: három, jól elkülöníthető rész, egy alap, egy középső szakasz és egy díszes párkányzat legfölül. Burnhamnek a Flatiron Buildinghez készített első vázlatain egy óralap és egy sokkal bonyolultabb párkányzat szerepelt, de mindkettőt eltávolította korábbi partnere, John W. Root kérésére. Habár Burnham megtartotta magának a teljes projekt fölötti felügyeletet, F. P. Dinkelberg (1859–1935), építész bízta meg, hogy felügyelje a tényleges kivitelezési munkák nagy részét.
Terv San Francisco számára, készítette Daniel Burnham és William Bennett, közzétéve 1906-ban
© Wikipedia
© Wikipedia
Daniel Hudson Burnham (1846 – 1912)
Manila fejlesztési terve, a Philippine Commission számára benyújtotta D. H. Burnham, 1905-ben
A Flatiron Building után Burnham egy sor lenyűgöző építészeti projekttel folytatta munkáját, többek között számos nagy jelentőségű tervezési feladattal San Francisco, Washington, D.C., és a Fülöpszigeteki Manila számára. 1912-ben bekövetkezett halálakor építészeti vállalata, a D. H. Burnham & Co. volt a legnagyobb a világon.
4
Az épület napjainkban Habár ez sosem volt New York legmagasabb épülete, és még csak nem is ez volt az első háromszög alaprajzú épület az országban, a Flatiron Building mégis New York város összetéveszthetetlen jelképeinek egyike maradt. A turisták, művészek és fényképészek köreiben maradandó népszerűségének köszönhetően ez a világ egyik leggyakrabban fényképezett épületeinek egyike. A híres épület számtalan filmben, TV sorozatban és képregényben szerepel. Itt rendezték be a Pókember filmek Peter Parkerének munkahelyét, a Hírharsona szerkesztőségét, és ezt rombolta le véletlenül az amerikai hadsereg az 1998-as Godzillában. Az épületet 1966-ban New York City Emlékhelynek nyilvánították, 1979-ben bekerült a Nemzeti Történelmi Helyek Nyilvántartásába, 1989-ben pedig Nemzeti Történelmi Emlékhelynek nyilvánították. A napjainkban 190 millió dollár értékű Flatiron Building továbbra is népszerű a kiskereskedelmi üzleti és irodai helyiségek bérlői között és számos amerikai és nemzetközi vállalatnak ad otthont. 2009-ben a Sorgente Group of America megvásárolta a Flatiron Building jelentős részét. A Sorgente Group of America a Sorgente Group, egy olasz ingatlanbefektető vállalat amerikai holdingja.
[. . . úgy tűnt, mintha egy óriási óceánjáró orra közeledne felém—kép egy új, még a teremtés állapotában lévő Amerikáról. ]
© Per Tropp-Christiansen
Fényképezte Alfred Stieglit
5
© Shutterstock
Tények és adatok a Flatiron Buildingről
Helyszín: .......................... New York City, USA Építész:.............................. D. H. Burnham & Co: Daniel H. Burnham Stílus: ................................. Reneszánsz megújulás és beaux-arts stílus Anyaga: ............................ Acélszerkezet, homlokzata mészkő és terrakotta Magasság: ..................... 1902: 86,9 m. Jelenleg: 93 m. Tömeg: .............................. 3338,5 tonna Megnyitása: .................. 1902
Tények és idézetek
©Wikipedia
Hat Otis gyártmányú hidraulikus, víznyomással működtetett liftet építettek be az épületbe, amelyeket egy kötelekből és csigákból álló rendszer mozgatott.
©Veronica Mainetti
©Veronica Mainetti
Az acélszerkezet építésének legjobb időszakában az építők naponta emeltek egy újabb emeletet.
©Veronica Mainetti
©Veronica Mainetti
Az épület vázát alkotó acél az American Bridge Company pennsylvaniai üzemeiből érkezett.
©Veronica Mainetti
©Shutterstock
Mivel az épület egy ruhavasalóra emlékeztet, már jóval az előtt elnevezték „Flat Iron”-nak (Vasalónak), hogy maga az épület elkészült volna.
Az ablakok szándékosan kicsik, hogy maga az épület még tekintélyesebbnek tűnjön.
A homlokzat számos olasz és francia reneszánsz motívumot tartalmaz, például görög arcokat és terrakotta virágokat.
A legfelső emelet eredetileg egy étteremnek és egy kilátóterasznak adott otthont, de napjainkban mindkettő zárva van.
[ Ami Athén számára a Parthenon volt, most New York számára az a Flatiron Building. ] Fényképezte Alfred Stieglit
6
LEGO® Architecture – Régen és ma
21050 LEGO Architecture Studio
A LEGO elemek és az építészet világa között mindig fennállt egy természetes kapcsolat. Akik szeretnek LEGO elemekből építeni, azokban ösztönösen kialakul az érdeklődés azon szerkezetek formája és funkciója iránt, amelyeket megépítenek. Ugyanakkor sok építész felfedezte, hogy a LEGO építőelemek tökéletesen alkalmasak kreatív ötleteik fizikai kifejezésére. ®
Ezt a kapcsolatot erősített meg az 1960-as évek elején megjelent LEGO „Méretarányos modell” termékcsalád. Ez illeszkedett a kor szelleméhez; amikor a modern építészek újrafogalmazták a házak külső megjelenését, és az emberek aktív részt vállaltak új otthonaik megtervezésében. Ezeket a készleteket úgy tervezték, hogy mások legyenek, mint a szokásos, élénk színű LEGO dobozok, és egy építészeti könyvvel is ösztönözték használóikat. Évtizedekkel később Adam Reed Tucker építész és LEGO rajongó felújította a LEGO elemek felhasználásával történő építészeti
ábrázolás ötletét, és a LEGO Csoporttal társulva elindította a ma ismert LEGO Architecture termékcsaládot. Első modelljei és a jelenlegi LEGO Architecture sorozat eredeti készletei szülővárosa, Chicago híres felhőkarcolóinak interpretációi voltak. Azóta a LEGO Architecture továbbfejlődött és kibontakozott, először az Egyesült Államok más városainak jól ismert épületeivel, manapság pedig Európa, a Közel Kelet és Ázsia jellegzetes építményeivel. A LEGO Építészeti stúdió készletünk bevezetése emlékeztet a korábbi LEGO „Méretarányos modell” termékcsalád törekvéseire, és tovább tágítja a LEGO Architecture sorozat lehetőségeit. Most minden felhasználó élvezettel vetheti bele magát a különféle híres építmények elkészítésébe és tanulmányozásába, vagy saját elképzelései alapján alkothatja meg izgalmas építmények modelljét. Ihletet ad egy 270 oldalas könyv is, amely neves építészeket mutat be a világ minden tájáról, bevezet az építészet alapismereteibe, és önálló, kreatív építésre ösztönöz.
Hivatkozások A szöveg forrásai: The Flatiron Building: The New York Landmark And The Incomparable City That Arose With It, Alice Sparberg Alexiou, Thomas Dunne Books, 2010.
Customer Service Kundenservice Service Consommateurs Servicio Al Consumidor LEGO.com/service or dial 00800 5346 5555 : 1-800-422-5346 : LEGO and the LEGO logo are trademarks of the LEGO Group. ©2015 The LEGO Group.
A fényképek forrásai: Shutterstock.com Wikipedia.org Veronica Mainetti, Sorgente Group of America Per Tropp-Christiansen Gettyimages.com
