FIZIOTERÁPIA AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN

SZENT ISTVÁN EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET – GYULA

FIZIOTERÁPIA AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN oktatási segédlet

2010.

SZERZİK: Hojcska Ágnes Erzsébet gyógytornász Gyulai Várfürdı Kft., gyógyászati csoportvezetı Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, óraadó oktató Szabó Zoltán okleveles közgazdász-tanár (turizmus-vendéglátás) Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Tanszék, óraadó oktató Pannon Egyetem Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék, óraadó oktató Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, óraadó oktató Magyar Fürdıvárosok Szövetsége, titkár

SZAKMAI SZERKESZTİ: Hojcska Ágnes Erzsébet

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EMBERI EGÉSZSÉG................................................................................................................ 7 1.1. AZ EGÉSZSÉG FOGALMA ................................................................................................................... 8 1.2. A BETEGSÉG FOGALMA .................................................................................................................... 8 1.3. AZ EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK ..................................................................................... 9 1.3.1. A SZEMÉLYTİL FÜGGETLEN TÉNYEZİK ....................................................................................... 9 1.3.2. NEM CSAK A SZEMÉLYTİL FÜGGİ TÉNYEZİK .............................................................................. 9 1.3.3. SZEMÉLYTİL FÜGGİ TÉNYEZİ ..................................................................................................... 9 2. TURIZMUS ..................................................................................................................................... 10 2.1. A TURIZMUS FOGALMA .................................................................................................................. 10 2.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ................................................................................................................. 10 2.2.1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS FOGALMA ............................................................................................. 10 2.2.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS RENDSZERE........................................................................................... 11 2.2.2.1. Gyógyturizmus ......................................................................................................................... 11 2.2.2.2. Wellness turizmus .................................................................................................................... 12 2.2.3. GYÓGY- ÉS WELLNESS TURIZMUS KAPCSOLATA ......................................................................... 14 2.2.4. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS JELLEMZİI ............................................................................................ 14 2.2.5. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SAJÁTOS ELİNYEI................................................................................. 15 2.2.6. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS HAZAI KERESLETE ÉS KÍNÁLATA .......................................................... 16 2.2.7. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ELİNYEI A TURIZMUS MÁS ÁGAZATAIVAL SZEMBEN .......................... 17 3. A TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK FEJLİDÉSE ÉS ALKALMAZÁSA........................... 17 3.1. A TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK KORAI ELTERJEDÉSE ................................................................... 17 3.2. A HIDEGVÍZKÚRÁK ELTERJEDÉSE A XVIII. SZÁZADTÓL................................................................ 18 3.3. A KNEIPP TERÁPIÁK ....................................................................................................................... 20 3.4. A MODERN FÜRDİGYÓGYÁSZAT SZÜLETÉSE ................................................................................. 22 4. GYÓGYHELYI TERÁPIA............................................................................................................ 22 5. FIZIOTERÁPIA.............................................................................................................................. 24 5.1. A FIZIOTERÁPIÁRÓL ÁLTALÁBAN ................................................................................................... 24 5.2. TERMÉSZETI ENERGIÁK .................................................................................................................. 24 5.3. A FIZIOTERÁPIA FOGALMA ............................................................................................................. 25 5.4. A FIZIOTERÁPIA FELADATAI ........................................................................................................... 25 5.5. A FIZIOTERÁPIA FELOSZTÁSA......................................................................................................... 25 5.5.1. A KIVÁLTOTT ÉLETTANI HATÁSOK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS ................................................... 25 5.5.2. A BEVITT ENERGIA SZERINTI FELOSZTÁS .................................................................................... 26 5.6. A FIZIOTERÁPIA ÁGAI, FOGALOMRENDSZERE ................................................................................ 27

3

6. ELEKTROTERÁPIA ..................................................................................................................... 29 6.1. AZ ELEKTROTERÁPIA TÖRTÉNETE .................................................................................................. 29 6.2. FIZIKAI ALAPFOGALMAK ................................................................................................................ 30 6.3. A VILLAMOS ÁRAM ÉLETTANI (FIZIOLÓGIAI) HATÁSA ................................................................... 31 6.4. KISFREKVENCIÁS KEZELÉSEK ........................................................................................................ 32 6.4.1. GALVÁNKEZELÉSEK .................................................................................................................... 33 6.4.1.1. Stabil galvánkezelés ................................................................................................................. 33 6.4.1.2. Különleges galvánkezelések..................................................................................................... 34 6.4.2. HIDROGALVAN KEZELÉS ............................................................................................................. 35 6.4.2.1. Teljes elektromos fürdı............................................................................................................ 35 6.4.2.2. Négyrekeszes galvánfürdı........................................................................................................ 36 6.4.3. IONTOFORÉZIS ............................................................................................................................. 37 6.4.3.1. Anódról bevihetı anyagok ....................................................................................................... 38 6.4.3.2. Katódról bevihetı anyagok....................................................................................................... 38 6.4.3.3. Az iontoforézis elınyei ............................................................................................................ 38 6.4.3.4. Az iontoforézis hátrányai ......................................................................................................... 39 6.4.4. INGERÁRAM KEZELÉSEK.............................................................................................................. 39 6.4.4.1. Szelektív ingeráram kezelés ..................................................................................................... 39 6.4.4.2. Az elektrostimuláció szerepe a fájdalomcsillapításban ............................................................ 40 6.5. TENS.............................................................................................................................................. 43 6.6. KÖZÉPFREKVENCIÁS KEZELÉSEK ................................................................................................... 44 6.6.1. KLASSZIKUS NEMEC-FÉLE INTERFERENCIA ................................................................................ 44 6.6.2. AMPLITÚDÓMODULÁLT KÖZÉPFREKVENCIÁS KEZELÉS .............................................................. 45 6.6.7. NAGYFREKVENCIÁS KEZELÉSEK ................................................................................................. 45 6.7.1. RÖVIDHULLÁMÚ KEZELÉS ........................................................................................................... 45 6.7.2. MIKROHULLÁMÚ KEZELÉS .......................................................................................................... 47 6.7.3. DECIMÉTERHULLÁM KEZELÉS ..................................................................................................... 48 6.8. MÁGNESES TÉR KEZELÉS ................................................................................................................ 49 6.8.1. MAGNETOSTIMULÁCIÓ ................................................................................................................ 49 6.8.2. ELEKTROMÁGNESES ERİTÉR KEZELÉS (MAGNETRON KEZELÉS)................................................ 50 7. FOTOTERÁPIA.............................................................................................................................. 51 7.1. KEZELÉS INFRAVÖRÖS SUGÁRZÁSSAL ........................................................................................... 51 7.2. KEZELÉS LÁTHATÓ FÉNNYEL ......................................................................................................... 52 7.3. KEZELÉS ULTRAIBOLYA SUGÁRZÁSSAL ......................................................................................... 52 7.4. LÉZERKEZELÉSEK ........................................................................................................................... 53 7.5. SZOLÁRIUM .................................................................................................................................... 53 7.6. BIOPTRON FÉNYTERÁPIA ................................................................................................................ 53 7.7. SZÍNTERÁPIA .................................................................................................................................. 53 8. HIDROTERÁPIA ........................................................................................................................... 54 8.1. A MELEG FÜRDİ HATÁSAI .............................................................................................................. 55 8.2. A HIDEG FÜRDİ HATÁSAI ............................................................................................................... 55 8.3. ZUHANYKEZELÉSEK ....................................................................................................................... 56 8.4. ÖRVÉNYFÜRDİ ............................................................................................................................... 56 8.5. LÉGBUBORÉK-FÜRDİ ..................................................................................................................... 56 8.6. KNEIPP-KÚRA ................................................................................................................................. 56 8.7. VÁLTOTT HİFOKÚ FÜRDİ .............................................................................................................. 56

4

8.8. BOROGATÁSOK ............................................................................................................................... 57 8.9. PAKOLÁSOK .................................................................................................................................... 57 8.10. PÁRAKÖTÉS .................................................................................................................................. 57 8.11. LEMOSÁSOK.................................................................................................................................. 57 8.12. LEÖNTÉSEK................................................................................................................................... 57 8.13. SÚLYFÜRDİ KEZELÉS ................................................................................................................... 57 8.14. MESTERSÉGES SZÉNSAVAS FÜRDİK............................................................................................. 59 8.14.1. SZÉNSAVFÜRDİ KEZELÉS .......................................................................................................... 59 8.14.2. SZÉNSAVGÁZ KEZELÉS .............................................................................................................. 59 8.14.3. SZÉNSAV - HÓ KEZELÉS ............................................................................................................. 59 8.15. VÍZ ALATTI VÍZSUGÁRMASSZÁZS (TANGENTOR) ......................................................................... 60 9. TERMOTERÁPIA.......................................................................................................................... 61 9.1. A MELEG KEZELÉSEK HATÁSAI ...................................................................................................... 61 9.1.1. LOKÁLIS MELEG KEZELÉSEK ....................................................................................................... 61 9.1.2. EGÉSZ TESTRE KITERJEDİ MELEG KEZELÉSEK ............................................................................ 62 9.2. HIDEG KEZELÉSEK HATÁSI ............................................................................................................. 62 9.2.1. LOKÁLIS HIDEG KEZELÉSEK ........................................................................................................ 62 9.2.2. TELJES TEST KRYOTERÁPIA ......................................................................................................... 63 10. MECHANOTERÁPIA.................................................................................................................. 63 10.1. TRAKCIÓS KEZELÉSEK .................................................................................................................. 63 10.1.1. GLISSON-FÉLE EXTENSIOS KEZELÉS .......................................................................................... 63 10.1.2. CZAGÁNY-FÉLE EXTESIOS KEZELÉS .......................................................................................... 63 10.2. MASSZÁZS (A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL).................................................................................. 64 10.2.1. A MASSZÁZS TÖRTÉNETE .......................................................................................................... 64 10.2.2. A MASSZÁZS FOGALMA ............................................................................................................. 65 10.2.3. A MASSZÁZS FAJTÁI, FORMÁI .................................................................................................... 66 10.2.4. A KALASSZIKUS SVÉD MASSZÁZS ALAPFOGÁSAI ...................................................................... 66 10.2.5. SZEGMENTMASSZÁZS ................................................................................................................ 68 10.2.6. KÖTİSZÖVETI MASSZÁZS .......................................................................................................... 68 10.2.7. PERIOSTEALIS MASSZÁZS .......................................................................................................... 68 10.2.8. EGYÉB MASSZÁZSKEZELÉSEK ................................................................................................... 68 10.3. LYMPHOMAT KEZELÉS ................................................................................................................. 69 10.4. GYÓGYTORNA .............................................................................................................................. 70 10.4.1. EGYÉNI GYÓGYTORNA............................................................................................................... 70 10.4.2. CSOPORTOS GYÓGYTORNA ........................................................................................................ 71 10.4.3. VÍZ ALATTI TORNA .................................................................................................................... 74 10.5. ULTRAHANG KEZELÉS (UH)......................................................................................................... 77 10.5.1. AZ UH-FIZIKAI TULAJDONSÁGAI............................................................................................... 77 10.5.2. AZ UH JELLEMZİI ..................................................................................................................... 77 10.5.3. AZ UH FIZIKAI HATÁSAI............................................................................................................ 77 10.5.4. AZ UH BIOKÉMIAI HATÁSAI ...................................................................................................... 77 10.5.5. AZ UH BIOLÓGIAI HATÁSAI....................................................................................................... 77 10.5.6. KEZELÉSI MÓDOK ...................................................................................................................... 78 10.5.7. SONODYNATOR KEZELÉS ........................................................................................................... 78 10.5.8. SONOPHORESIS .......................................................................................................................... 78

5

11. BALNEOTERÁPIA ...................................................................................................................... 79 11.1. ALAPFOGALMAK .......................................................................................................................... 79 11.2. A GYÓGYVIZEK CSOPORTOSÍTÁSA, ELİFORDULÁSA, JELLEMZİI ................................................ 80 11.3. A GYÓGYVIZEK HATÁSAI ............................................................................................................. 81 11.4. AZ ÁSVÁNYVIZEK FAJTÁI ............................................................................................................. 81 11.5. FÜRDİKÚRA ................................................................................................................................. 82 11.5.1. GYÓGYSZERES FÜRDİK ............................................................................................................. 82 11.5.2. A GYÓGYSZERES FÜRDİK FAJTÁI.............................................................................................. 82 11.5.3. A FÜRDİKEZELÉS ALKALMAZÁSA ............................................................................................ 82 11.5.4. FÜRDİREAKCIÓ ......................................................................................................................... 83 11.6. IVÓKÚRA....................................................................................................................................... 83 11.7. ISZAPKEZELÉS .............................................................................................................................. 84 12. KLÍMATERÁPIA......................................................................................................................... 85 12.1. TOPOGRÁFIAI FELOSZTÁS ............................................................................................................. 85 12.2. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS SZERINTI FELOSZTÁS ...................................................................... 85 12.3. GYÓGYKLÍMA SZEMPONTJÁBÓL MAGYARORSZÁGON MEGKÜLÖNBÖZTETETT KLÍMÁK ............. 85 12.4. BARLANGTERÁPIA (SPELEOTERÁPIA)........................................................................................... 86 12.4.1. A BARLANGTERÁPIA HATÓTÉNYEZİI........................................................................................ 86 12.4.2. A BARLANGOK FELOSZTÁSA ..................................................................................................... 87 13. INHALÁCIÓ ................................................................................................................................. 87 13.1. AEROIONTERÁPIA ......................................................................................................................... 87 13.2. AEROSZOLKEZELÉS ...................................................................................................................... 88 13.3. AZ INHALÁCIÓ ELİNYEI ............................................................................................................... 88 13.4. AZ INHALÁCIÓ ÉLETTANI HATÁSAI .............................................................................................. 88 13.5. LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT ANYAGOK INHALÁCIÓ ESETÉN ............................................. 88 14. DIÉTA ............................................................................................................................................ 89 14.1. FOGALMAK ................................................................................................................................... 89 14.2. TÖRTÉNETE ................................................................................................................................... 89 14.3. A DIÉTÁS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETEI ..................................................................................... 89 14.4. A TANÁCSADÁS SZÍNTEREI ........................................................................................................... 89 15. AROMATERÁPIA ....................................................................................................................... 90 16. APITERÁPIA ................................................................................................................................ 90 17. A GYULAI VÁRFÜRDİ GYÓGYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETE A KEZDETEKTİL NAPJAINKIG...................................................................................................................................... 91

6

1. Az emberi egészség Az egyes korok, valamint földrészek és országok orvoslása között, - mint ahogyan a lét és az emberi szervezet felépítésérıl és mőködésérıl alkotott felfogás és elméletek között - jelentıs eltérések figyelhetık meg. Az ókor embere nem sokat bajlódott az egészség fogalmával. Egyszerően igyekezett Istennek tetszı életet élni, így remélvén megtalálni helyét a Föld és az Univerzum, anyagi lét és szellemvilág között. Ezt ma úgy fogalmaznánk, hogy “EGYSÉGKERESÉS”. Ekkor a testi, vagy lelki bajokkal küszködı embereknek a tudós papok, vagy sámánok igyekeztek segítséget nyújtani. A szemléletbıl adódóan nem azon igyekeztek, hogy kutassák az egyes betegség-megnyilvánulás szervi, szerkezeti okát, hanem az egységlátásukból következıen az emberben lévı rendet igyekeztek visszaállítani. Nem sokat változott a helyzet a fıfoglalkozású kirurgusok megjelenéséig, ık rátaláltak a betegségekre. Keresték a szervekben az okot. Megteremtették az analízist. Ez a folyamat mind a mai napig tart. Szinte tökélyre vitte a mai orvostudomány a szervanalízist. Pontosan ismertek az egyes szervek felépítései, mőködési mechanizmusuk. Tudott dolog, hogy milyen biokémiai összetételő testnedvek áramolnak a megfelelı edényekben és mi célból. Szétszedtük az embert már a legkisebb elemeire, tudjuk, hogy ez a biológiai “gızgép” hogyan mőködik, de összerakni elfelejtettük. Nincsenek jelenleg olyan elmék, akik pontosan ismernék az analízist és egyben a szintézist, az ember egészének a mőködésében. A holisztikus szemléletet hangoztatók is csak beszélnek arról, hogy ennek a szellemében gyógyítanak. A valóság az, hogy legfeljebb törekszenek rá. Függetlenül attól, hogy hagyományos nyugati típusú, vagy un. természetgyógyászati megközelítésrıl van e szó, a mai ember sem jutott közelebb az egészség fogalmának a meghatározásához. Feltéve néhány kérdést, próbáljuk megérteni az egészség kérdésének hihetetlen bonyolultságát. Mi az egészség? Hol tárolódik? Hogyan mérhetı meg? Meg lehet-e óvni? Minden emberre ki lehet-e terjeszteni az egészség meghatározásának egységes elveit? Mondhatjuk-e azt, hogy az egészség fogalma független attól a kortól, amelyik korban éppen élünk? A Földnek, amin élünk van-e kölcsönhatása az egyén egészségére vonatkozóan? Bele kell-e nyugodni, hogy az egészség az életkor elırehaladásával folyamatosan csökkenı görbe szerint hanyatlik? Életmód, táplálkozás milyen összefüggésben áll az egészséggel? A kérdések még tovább folytathatók. A válaszok már egymástól nagyon eltérıek lehetnek. Mégis kell találni egy legkisebb közös nevezıt, ami segít eligazodni abban, hogy személyre vetítve adott idıben milyen arányban áll valakinek az egészségi állapota saját ideális potenciális lehetıségeihez. Tekinthetı-e valaki egészségesnek, aki pusztán annak a definíciónak felel meg, hogy paraméterei nem térnek el az átlagtól, és nincsenek különösebb panaszai, és egészségesnek gondolja magát? A fenti lehetıségek gyakorlati megvalósításához meg kell fogalmazni az egészséges élet megvalósításának a feltételeit. Kell egy új egészségdefiníció, ami már nem azon az alapon áll, hogy az egészség nem más, mint a megnyilvánult betegség hiánya. Definíciószerően: Az egészség az az állapot, amikor az ember a saját sorsa által rendelt út totális keresése és idıarányos szakaszainak a megragadása szerint vezeti életét. Ebbe a keresésbe beleférnek sikerek éppúgy, mint a kudarcok. Ha tudja az ember, hogy mind a sikerei, mind a kudarcai egyéni sorsához kapcsolódó életjelenségek, akkor nem kell, hogy károsítsa egészségét felesleges aggódás, vagy éppen teljesen felesleges erılködés, hogy megerıszakolja saját sorsát. Ez úgy is teljesen felesleges erıfeszítés. Persze ez nem valamiféle passzivitásra, lustaságra szóló felhívás, hanem csak annak az érzékeltetése, hogy mindig tudni kell, hogy mikor van ideje az aktivitásnak, és mikor van szükség több befelé fordulásra. Az anyagi javak korlátlan hajszolása teljesen felesleges erıfeszítés, mivel minden embernek valahol lelke legmélyén éreznie kell, hogy megadatik-e számára a javakból bıségesen részesedni, vagy éppen beosztóbban kell az életét vezetni. Ezeknek a figyelembe vételével, sokkal kevesebb olyan tényezıt viszünk be életünkbe, ami felıröli egészségi állapotunkat. Sokkal bölcsebb életvezetést valósíthatunk meg, ha tudjuk, szegénység, vagy gazdagság majdnem, hogy független az elhatározásunktól, vagy az erıfeszítéseinktıl. Nagyon korlátozott az a játéktér, ahol lehetıségünk van ezen változtatni. Saját sorsát minden ember sokkal harmonikusabbá tehetné, ha inkább azzal foglalkozna, hogy megkeresse saját életfeladatát a saját lehetıségeinek a keretei között. Ha tudná minden gazdag ember, hogy a

7

gazdagságának a földi célja nem a további korlátlan növekedés, csak önmagáért a növekedésért, mivel ez inkább a rákhoz hasonlítható növekedés - hanem értelmes, az emberiségi evolúció irányában tett erıfeszítés a lényege megszerzett, vagy öröklött gazdagságának. Gondoljunk csak bele, hogy micsoda anyagi potenciálok halmozódtak fel maroknyi embercsoport kezében, amivel gyakorlatilag szinte korlátlanul támogathatnák a kollektív emberiségi fejlıdést, ezzel szemben újabb rabtartásra rendezik be a világot. Sokkal kisebb anyagi lehetıségek közepette építettek civilizációk örökbecső alkotásokat, - piramisokat, templomokat, panteonokat - ezekkel segítve koruk emberének szellemi, spirituális fejlıdését. Jelenleg az emberi, emberiségi fejlıdésnek azon a szintjén állunk, - ahol már nincsenek szakrális vezetık államok élén, akiknek küldetésük alattvalóik szellemi fejlıdésérıl gondoskodni - így egyetlen lehetıség minden ember számára saját individuális fejlıdésérıl gondoskodni. Ma már nincs ember a Földön, aki ezt a felelısséget átháríthatná valaki másra. Így az egészséget is mindenkinek magának kell megóvnia. Nem az a feladat, hogy orvosok gondoskodjanak a megbomlott egészség helyreállításáról, - mivel ez esetben csak egy alacsonyabb minıség visszaállítása valósulhat meg hanem mindenkinek saját feladata az újtípus prevenció technikájának az elsajátítása. Ez pedig csak úgy valósulhat meg, ha sohasem engedjük kikerülni figyelmünk fókuszából egyéni sajátosságú életutunk követését. 1.1. Az egészség fogalma A köztudatban az egészség a betegségek hiányát jelenti. Teljes értékő egészségen - a betegségi tünetek, panaszok hiányán kívül - a különbözı szervek, szervrendszerek, az egész szervezet zavartalan mőködését, testi-lelki harmóniáját kell értenünk. A tágabb értelemben vett egészség: tartalék energiát, ellenálló képességet és alkalmazkodó képességet is jelent. A magyar értelmezı szótár szerint az egészség: az életmőködések zavartalansága, ill. a szervek betegség nélküli állapota. Az Egészségügyi Világszervezet már 1 948-ban úgy határozta meg az egészség fogalmát, hogy az: “a teljes fizikális, mentális és szociális jólét állapota, nem pedig pusztán a betegségek és bántalmak hiánya”. Az eltelt évtizedekben azonban ez a meghatározás is jelentıs módosításra szorult. Szakemberek irreálisnak, idealisztikusnak tartották, másrészt e definíciót túlságosan merevnek, statikusnak értékelték. Ezért javasolták e fogalom kibıvítését emocionális, társadalmi, lelki, magatartásbeli, környezeti és biológiai szempontokkal. Legtöbb ember az egészséget olyan természetesnek tekinti, mint a levegıt vagy a vizet. Éppen a modern emberiségnek kellett rádöbbennie arra, hogy eme természetesnek és korlátlanul rendelkezésre állónak tekintett közegekért nagyon kemény, célratörı, de kíméletes tevékenységet szabad csak folytatni. Természetes környezetünk, az ökoszisztéma védelme a szó szoros és átvitt értelmében is nagyon drága munka, de az emberiség túlélésének záloga. Akkor döbbenünk rá lételemeink értékére, amikor észleljük károsodásukat, vagy hiányukat. Az egészség nem valami külsı tényezı, hanem saját fizikai és pszichikai lényünk belsı, lényegi tartozéka, amely céltudatos, folyamatos tevékenység árán ırizhetı csak meg. A biológiai rendszerek immanens sajátsága az önregeneráció, önmegújítás automatizmusa, de ez nem végtelen lehetıség. Az állandó stresszt okozó tényezık kikezdik a korábban jól mőködı, regulációs mechanizmust - mint a rozsda a vasat - és az a hibákat nem képes többé kiküszöbölni. Ahhoz, hogy ez a kincs, az egészség értelmes életünk meghosszabbításában, életminıségünk nem öncélból történı megjavításában, életünk kiteljesedésében szerepet játsszon, tudatosságunkat kell jelentıs mértékben megváltoztatni. A régi paradigmákat alapvetıen elhagyva, az egészséget, mint eszközt felhasználva tesszük teljesebbé saját környezetünk életét. 1.2. A betegség fogalma A betegség a testi vagy lelki, vagy szellemi egészségünk hiányának, az egyensúly megbomlásának az állapota. A betegségek kialakulásában szerepet játszanak az egészségünket veszélyeztetı kockázati

8

tényezık, a rizikófaktorok, amelyek általában nem önmagukban hatnak és egymás hatását megsokszorozzák. 1.3. Az egészséget befolyásoló tényezık 1.3.1. A személytıl független tényezık Földrajzi és gazdasági különbségek Nem lényegtelen körülmény az egészséges életre való esély szempontjából, hogy hol születünk. Öröklött és világra hozott rendellenességek Már születésünk elıtt sok minden eldılhet, örökölhetünk rokonainktól bizonyos betegségeket, rendellenességeket. A terhesség során, a méhen belüli fejlıdés alatt is számos károsodás jöhet létre. Család – nevelés Az egészségesen megszületett gyermek egészsége döntıen családján, szülein, nevelıin múlik. 1.3.2. Nem csak a személytıl függı tényezık Egészségünk szempontjából nem csak az nem mindegy, hogy hogyan, de az sem, hogy hol élünk, milyen a környezetünk minısége (mennyire tiszta vagy szennyezett a víz, amit megiszunk, a levegı melyet belélegzünk vagy az étel, amelyet megeszünk), ezek a kockázati tényezık a környezetünkben. A környezetünk állapota azonban rajtunk is múlik, hogy mennyire vagyunk képesek megırizni a még megırizhetıt és mennyire tudjuk helyrehozni az elrontottat, mennyire figyelünk és mennyit teszünk környezeti tényezıink tisztaságáért, megóvásáért, mennyire védjük környezetünket. 1.3.3. Személytıl függı tényezı Életmód: Egészségünket veszélyeztetı kockázati tényezınek tekinthetı a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány vagy egyenlıtlen fizikai terhelés, káros szenvedélyek, tartós idegrendszeri túlterheltség. A társadalom részérıl nap, mint nap az a magatartás tapasztalható, mely szerint az egészség árucikknek tekinthetı, melynek megvásárlása pusztán anyagi kérdés. Az egészségügy a beteg közremőködése nélkül képes minden egészséggel összefüggı problémát megoldani. Elsikkad az egyéni felelısség jelentısége, nem veszik tekintetbe, hogy az életmód megváltoztatása többet segíthet, mint bármilyen költséges orvosi beavatkozás. A lakosság egészségét az egyének öröklött és szerzett tulajdonságai, valamint az ıket körülvevı fizikai és társadalmi környezet egyaránt befolyásolja. Ugyanakkor a lakosság egészségi állapota visszahat a társadalmi környezetre, hiszen p1. a foglalkoztathatóságon keresztül jelentısen meghatározza az ország versenyképességét. Ha a lakosság egészségi állapotának javítása a cél, célszerő figyelembe venni az egészséget befolyásoló összes tényezıt. Az egészségi állapot és a befolyásoló tényezık bonyolult kapcsolatrendszerét az egészségmodell foglalja össze. Az Egészségügyi Világszervezet funkcionalitásra épülı egészségmodellje 3 egymást körülvevı részbıl áll: legbelül az egyén egészségét megjelenítı „mag” található, ezt veszi körül az egyén kívülrıl megfigyelhetı, vizsgálható egyéni tulajdonságait jelzı körgyőrő, legkívül pedig a környezet különféle elemeit magába foglaló réteg következik. Az egyéni tényezık közé tartoznak az öröklés által meghatározott biológiai tulajdonságok, (mint például az egyén neme, vagy egyes betegségekre való hajlama), az érzelmi, értelmi és lelki tulajdonságok, összefoglalóan a pszichés tulajdonságok. Ilyenek többek között a személyiség alapvetı, fıként örökölt vonásai (nyílt vagy magába forduló, rendetlen vagy rendszeretı, bizakodó vagy borúlátó, stb.), a tanulással csak részben fejleszthetı értelmi képességek, az intelligencia, és feltételezhetıen a szocializáció során elsajátított megbirkózási (p1. kudarcot kerülı vagy sikerre törekvı) stratégia is. A biológiai és a pszichés tulajdonságok alapvetıen meghatározzák az adott személy egészségét veszélyeztetı, vagy éppen megırzı magatartását (mint a dohányzás, vagy az alkoholfogyasztás). Kétségtelen ugyanakkor, hogy a képzettség, az iskolázottság az egészségtudatos

9

viselkedés alapja, és egyben jelentısen meghatározza az egyén életútját, ezzel anyagi lehetıségeit is, ami viszont az egészséges élet egyik alapvetı feltétele. Az egyént körülvevı környezet hat csoportba sorolható: politikai, gazdasági, fizikai, társas, kulturális és egészségügyi ellátási tényezık. Egy-egy kategórián belül megkülönböztethetı a szőkebb és az azt egymásra boruló héjként - körülvevı tágabb környezetet, ezt érzékeltetheti a körgyőrő rövidebb belsı és hosszabb külsı íve. Ha például az egészségügyi ellátás környezetét vesszük szemügyre, a szőkebb környezetet - egy felnıtt esetében - a háziorvosa jelenti. Ahogy egyre tágabban értelmezzük az egészségügyi környezetet, úgy kell számításba venni az egyén lakhelyérıl leginkább elérhetı járó- és fekvıbeteg ellátó intézményeket. Ezen túlmenıen a városi, a megyei és az országos (Sıt egyes esetekben akár a külföldi) egészségügyi szolgáltatók tevékenysége is befolyásolja valamilyen szinten egy-egy személy egészségét, sıt hatással van rá az egészségügyi szakemberképzés, az ellátás általános gyakorlata is. Természetesen az ellátási környezetbe tartoznak - az emberi tényezıkön túl - az egészségügyi szolgáltatás tárgyi feltételei, az eszközök, az épületek és berendezések is. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az egyéni és környezeti tényezık valamint az egészség között kétirányú kapcsolatok mőködnek: az egyes tényezık befolyásolják az egyén egészségét, és ugyanakkor, az egészség az egyén magatartásán keresztül visszahat egy-egy tényezıre. Egyszerően példázza ezt az állítást a keringési betegségek és az egészségmagatartás viszonya: A dohányzás, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás gyakran súlyos keringési problémához (p1. stroke) vezet, de ennek következtében a beteggé vált személy gyakran egészségrontó magatartását megváltoztatni kényszerül (leszokik a dohányzásról). A kapcsolatrendszer másik jellegzetessége az összetettség: az egészséget több tényezı egyszerre befolyásolja (és természetesen, az egészség egyszerre több tényezıre visszahat). Így például az Országos Lakossági Egészségfelmérések adatainak elemzése alapján nyilvánvaló, hogy az egészség megromlása, vagy másképpen az egyén funkcionalitásának csökkenése egyidejőleg kapcsolatban állt az iskolázottsággal, az anyagi helyzettel, a lakóhely földrajzi elhelyezkedésével, a munkanélküliséggel, a munkaképességgel, a beosztással, és a társas támogatottsággal. Feltételezhetı, hogy a funkcionalitás csökkenése - legalábbis részben - oka az anyagi helyzet megromlásának, a munkaképesség megromlásának, miközben következménye lehet az alacsony iskolázottságnak, a társas támogatottság hiányának és az anyagi helyzetnek is.

2. Turizmus 2.1. A turizmus fogalma A World Tourism Organisation (Turisztikai Világszervezet) meghatározása szerint „ A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. ” A modern turizmus kialakulásához több alapvetı feltétel megteremtése volt szükséges: A szabadidı, a diszkrecionális jövedelem és a motiváció a kereslet oldalán, továbbá a turisztikai kínálat fejlıdése és a közlekedési eszközök hatékonyabbá válása a kínálat oldalán. A turizmusra hatással van az adott terület gazdasági, társadalmi, kulturális környezete, - hiszen az egyik legjelentısebb turisztikai motiváció más népek kultúrájának megismerése - a politikai, természeti és a technológiai környezet. A turizmus láthatatlan exportnak is tekinthetı, hiszen a turisztikai termék egy komplex szolgáltatáscsomag, amely lényegében megfoghatatlan és szállíthatatlan, vagyis itt a fogyasztó utazik a termékhez. 2.2. Az egészségturizmus 2.2.1. Az egészségturizmus fogalma Az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmazza az egészséggel kapcsolatos utazási típusokat, ahol a látogatók alapvetı motivációja egyfelıl az egészségi állapot javítása lehet - vagyis a gyógyulás, rehabilitáció, - másfelıl pedig annak megırzése - vagyis a betegségek megelızése. Az

10

egészségturizmus pontos meghatározása körül szakmai körökben azonban mai napig nem teljes az egyetértés. A szakemberek elfogadják, hogy az egészségturizmushoz többféle termék tartozik, de hogy pontosan melyek tartoznak a fogalom alá, arról nem született megegyezés. Az egészségturizmus egy speciális termék. Ez a tulajdonsága abból fakad, hogy egyszerre minısíthetı klasszikus turisztikai terméknek, hiszen saját akaratból igénybe vehetı, másfelıl szoros kapcsolatban áll az egészségüggyel, minthogy orvosi elıírásra is igénybe lehet venni az egészségturisztikai szolgáltatásokat. Az egészségturizmus jóval többet takar, mint a különbözı gyógy- vagy termálvizekhez kapcsolódó turizmus. Az egészségturizmuson belül két kategóriát különböztethetünk meg: a gyógy- és a wellnessturizmust. 2.2.2. Az egészségturizmus rendszere Az egészségturizmus a turizmus speciális ága. Az egészséges életmódra való törekvés miatt egyre nagyobb az érdeklıdés az egészségturizmus iránt. A nemzetközi egészségturisztikai tendenciák szerint az egészségtudatosság világszerte észlelhetı terjedésének hatására a gyógy-szolgáltatások helyét átvéve, illetve azt kiegészítve, a betegségmegelızés kerül a középpontba. Kaspar szerint az egészségturizmus „Olyan kapcsolatok és jelenségek összessége, amikor az emberek megváltoztatják tartózkodási helyüket azzal a céllal, hogy fejlesszék, stabilizálják, vagy szükség esetén helyreállítsák fizikai, mentális és szociális jó-érzésüket. Ennek során egészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe olyan helyen, amely nem elsıdleges vagy állandó lakhelyük vagy munkahelyük.” Az egészségturizmus piacán három fontos termékcsoportot különböztethetünk meg: a gyógyturizmust, amiben a gyógyüdülések során az egészségi állapot helyreállítása a cél. A gyógyturizmust lehetséges további részekre is bontani, nevezetesen betegségmegelızésre (preventio), gyógyászatra (kuratio) és rehabilitációra. A wellness- és fitness turizmus az, ahol a betegség megelızése, a jó erınlét elérése, illetve megtartása a legfontosabb motiváció. Az elmúlt évek során megfigyelhetı volt, hogy az egészségturizmus két ága a wellness és a gyógyturizmus egyre jobban közeledik egymáshoz. Számos olyan fejlesztés indult, ahol az adott létesítményen belül a gyógyászati részleg mellett a wellness szolgáltatások is helyet kaptak, és a szolgáltatások bıvültek a rekreációt, a testedzést szolgáló eszközökkel. Az egészségturisztikai kínálat egyik különösen fontos eleme a wellness, mely nemzetközi és hazai viszonylatban is egyre nagyobb teret hódít magának. Gyors elterjedése miatt a wellness egyre inkább „divatszóvá” válik. Egyre több szolgáltató hirdeti magát ezen a néven, még akkor is, hogyha a szolgáltatásai egyáltalán nem tartoznak a wellness szolgáltatások körébe. Ezzel a névvel bármit el lehet adni anélkül, hogy az ember tudná, mit is jelent valójában. Ennek kiküszöbölésére dolgoztak ki egy minimum kritériumrendszert, ami a wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodák mőködését szabályozza, és egyben hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jobban megismerhessék ennek az újfajta „irányzatnak” a lényegét. 2.2.2.1. Gyógyturizmus A gyógyturizmus fogalma A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltató-helyen, illetve gyógyüdülıhelyen, általában meghatározott minimális tartózkodási idı mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, jellemzıen konkrét betegségek gyógyítása érdekében. A tipikusan természeti gyógy-tényezıre (például gyógyvíz, gyógy-barlang, mikroklíma, gyógyiszap) épülı gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a fı hangsúly a gyógyászaton van, amelyeket inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerık. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy ne lehetne találni természetes gyógytényezı hiányában mőködı gyógyászati létesítményeket. A gyógyturizmusra az is jellemzı, hogy nem kizárólagos formában, a vendégek (magukat elsısorban betegnek és nem turistáknak tartó személyek) orvosi rendelvényre veszik igénybe az adott szolgáltatásokat. A gyógyturizmuson belül három kategóriát különböztethetünk meg: Betegségmegelızés (preventio), gyógyászat (kuratio), utókezelés (rehabilitatio).

11

2.2.2.2. Wellness turizmus A wellness fogalma Dr. Halbert L. Dunn: Az egészség egy speciális állapota, mely egy általános jó-érzetbıl – magas szintő jó közérzetbıl - áll. J. W. Travis: A wellness létállapot, attitőd és folyamat, amely nem egy statikus állapot, amely elérése után soha többé nem kell vele foglalkozni. A wellness folyamatnak ugyanúgy vannak fokozatai, mint a betegségeknek. D. B. Ardell: A wellness az egészség azon állapota, amikor a test, az értelem és a lélek harmóniában van. Kulcselemei az önfelelısség, a fitness/szépségápolás, az egészséges étrend/diéta, a relaxáció (stresszlevezetés szükségessége)/meditáció, a szellemi tevékenység/tanulás és a környezeti érzékenység szociális kapcsolatok elıtérbe helyezése. A KPMG nemzetközi tanácsadó cég: A wellness lényege az egészség megırzése: a mentális, fizikai és biológiai egészség összhangjának megteremtése; a hangsúly a megelızésen van, a részvétel önkéntes a kezeléseken. A Magyar Wellness Társaság: A wellness olyan életforma, amelynek gyakorlói a civilizáció okozta bántalmakat a test, lélek, szellem együttes kényeztetésével, odafigyeléssel, tudatos életvitellel igyekeznek megelızni. A wellness sokféle definíciójában, amely az amerikai angol nyelvben található, van néhány közös jellemzı: az életvitel kulcsfontossága, önfelelısség az egészség iránt, az egészség több forrásból való eredete, lehetıségek kihasználása a jobb minıségő élet elérése érdekében. A wellness átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának megteremtését célozza; és inkább kapcsolatos az életstílus megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. Az egészségtudatos ember ugyanis életformájával, egészséges táplálkozásával, rendszeres testmozgásával járulhat hozzá egészsége megırzéséhez, a betegségek megelızéséhez. A wellnesst sokan a fitnesz szinonimájának tartják, de ez helytelen, mert a wellness több mindenre kiterjed. Míg a fitnesz a fittséget, edzettséget, fizikai erıkifejtéssel szerzett erınlétet, egészséges reformtáplálkozást foglal magában, addig a wellness teljes egészként szemléli az embert, a test karbantartása mellett ugyanolyan hangsúlyt fektet az emocionális, spirituális, intellektuális és szociális fittségre. Fontos eleme a testi és lelki harmónia megteremtése, egy kiegyensúlyozott, de mégis dinamikus életmód kialakítása és fenntartása. Az alapötlet abból indult ki, hogy a XX. századtól, a rohanó világban az emberek többségének nincs ideje, módja és legfıképpen energiája arra, hogy odafigyeljen egészségen élni. Nagyon keveseknek adatik meg, hogy ne mesterségesen megvilágított, légkondicionált irodákban, egész nap a számítógép elıtt ülve, vagy gyárakban, kimerítı fizikai vagy szellemi munkával töltse mindennapjait. A wellness kialakulása A wellness csak látszólag új trend, valójában egyidıs az emberiséggel, és azzal a törekvésével, hogy felvegye a harcot önnön esendıségével, javítson fizikális és szellemi fittségén, megelızze a betegségek kialakulását, egyszóval jobban érezze magát a bırében. Ilyen törekvések voltak pl. a görögöknél a kalokagatia, mely a test és lélek egységének megteremtésére törekedett, de a holisztikus szemléletmód, vagy a reneszánsz embereszmény is. A wellness szó eredetét tekintve angol szó, eredetileg egy 17. századi kifejezés újraéledése. Az angol értelmezı szótárban 1654-ben jelent meg elıször (wealnesse), és „jó egészséget”, „tökéletes közérzetet” értették alatta. - Az illness (betegség) ellentétét jelenti. - Well being (jól levés) + fittness (jó fizikális kondíció) - Well being + wholeness (teljesség) A wellness nyelvtanilag egy fogalom. Nem jelzı, és nem fınév abban az értelemben, hogy „termék”nek nevezzük. Ezért téves „wellness termék”-rıl beszélni.

12

Wellness fogalma: Olyan életforma, amely az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzésével, az egészségi állapot kedvezı befolyásával a test, a lélek és a szellem optimális állapotát kívánja elérni. A wellness, mint fogalom egy életszemlélet, melynek követıje olyan életmódot alakít ki magának, melyben elsısorban egészsége megırzésére törekszik. Mivel minden ember más és más így életszemlélete is eltérı. A wellness fı ismérvei: A tudatos egészségmegırzés, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, káros szerek kerülése. A wellness fogalmát és vele együtt a wellness filozófiáját Dr. Halbert L. Dunn amerikai orvos fejlesztette ki. Dr. Halbert L. Dunn, az amerikai National Office for Health Statistics elsı igazgatója volt 1946-1960-ig. 1959-ben, High Level Wellness címen tanulmányt készített, azaz a magas színvonalú egészséges életmód gyakorlatát. Célja az volt, hogy olyan életmódra tanítsa meg betegeit, amely mellett könnyen megırizhetik egészségüket, s közben nem veszítik el életkedvüket sem. Az egészségtudósok és az orvosok többsége ugyanis olyan útmutatásokkal bombázza betegeit, amely mellett azok büntetésben érezik magukat, vagy csak nehezen, s emiatt rövid ideig tudják betartani az elıírásokat. Dunn doktor kedvenc kifejezését, a wellnesst az 50-es évek végén az Egyesült Államokban és kizárólag szakmai körökben használták. Másfél évtized elteltével viszont az akkor már mind ismertebbé váló wellness-koncepcióban találták meg az üdvözítı megoldást az egészségügyi költségek csökkentésére. Nem sokkal késıbb a biztosítók egyre komolyabban vették az újdonsült mozgalmat, hiszen a fejlett ipari társadalom és a modernizált orvoslás ellenére mindinkább szaporodik a krónikus betegségek száma, s nagyon sok a táppénz miatt kiesı nap, ami komoly anyagi teher a munkáltatónak, a biztosítónak, s persze a betegeknek is. Így az amerikai biztosító társaságok jelentısen támogatják az aktív egészségmegırzésre és kiegyensúlyozott életre törekvı wellness-kezdeményezéseket. Mivel a wellness aktív, egészségtudatos, örömteli és szociálisan, spirituálisan is kiegyensúlyozott életformát jelent, amely különösen nagy beruházások nélkül mindenki számára megvalósítható, ezért az 1980-as évektıl Amerikában kezdett nagyon közkedveltté válni és rohamosan terjedt el a világban. Sokan a fitness szinonimájának tartják, de ez helytelen, mert a wellness több mindenre kiterjed. Míg a fitness a fittséget, edzettséget, fizikai erıkifejtéssel szerzett erınlétet, egészséges reformtáplálkozást foglal magában, addig a wellness teljes egészként szemléli az embert, a test karbantartása mellett ugyanolyan hangsúlyt fektet az emocionális, spirituális, intellektuális és szociális fittségre. Fontos eleme a testi és lelki harmónia megteremtése, egy kiegyensúlyozott, de mégis dinamikus életmód kialakítása és fenntartása. Az alapötlet abból indult ki, hogy a mai, rohanó világban az emberek többségének nincs ideje, módja és legfıképpen energiája arra, hogy odafigyeljen egészségen élni. Nagyon keveseknek adatik meg, hogy ne mesterségesen megvilágított, légkondicionált irodákban, egész nap a számítógép elıtt ülve, vagy gyárakban, kimerítı fizikai vagy szellemi munkával töltse mindennapjait. A wellness többet jelent, mint „regeneráló kúra”. Egy olyan önként választott életmódot szeretne meghonosítani és tudatosítani, amelynek jellemzıje az egyéni felelısségtudat és a kiegyensúlyozottság, következménye pedig a fizikai, mentális, lelki és szociális síkon történı általános közérzetjavulás. A wellness a mai kor emberének kialakított egészségtudatos, reform életforma, melyben a wellness-t gyakorló jól érzi magát. A wellness életformában kiemelt hangsúlyt kap a jó közérzet és az egészségmegırzés. Követıi fejlesztik az egészségüket és a fizikai fittségüket, környezettudatos életet élnek, emellett szellemi, spirituális és szociális kiegyensúlyozottságra törekszenek. Rövidtávon pihentetı, frissítı élményt nyújt, hosszú távon pedig más szemléletet, jobb életminıséget, teljes értékő életet kínál. A wellness életmód gyakorlásával elkerülhetık az olyan civilizációs betegségek, mint az infarktus, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, továbbá megelızhetık a szív- és érrendszeri és vagy mozgásszervi megbetegedések. A wellness minıségi tartalmát és gazdasági jelentıségét az egészségturizmus, a vállalati wellness koncepció és a lakossági életmódprogram biztosítja. A wellness, mint iparág óriási lendülettel fejlıdik. Az „anti-aging”, vagyis a minıségi élet fenntartásának és az öregedési folyamatok késleltetésének

13

igénye társadalmunkban is egyre inkább elıtérbe kerül. Ehhez számos terület összefogására van szükség, s a fejlıdés egyértelmő jele, hogy a szépségipar, a fitness, a reform-táplálkozás és táplálékkiegészítés, a naturmedicina, a SPA-központok és wellness szállodák sohasem látott fejlıdésének lehetünk tanúi. Ma már a wellness-piac robbanásáról beszélnek a piackutatók. A nyugati országokban mind többen dolgoznak a wellness-szférában, s egyre nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak a wellnesstermékekkel is. A wellness-hotelek sokkal keresettebbek, mint a szokványosak, gyakran már hetekkel korábban be kell jelentkezni elıre, ha helyet szeretne valaki kapni. Ausztriában és Németországban a wellness-szakemberek száma 3 év alatt megduplázódott, s az elkövetkezı 2-3 évben további duplázódásra, triplázódásra számítanak. Amerikában és Nyugat - Európában a wellness a gazdaság egyik hajtómotorja. 2010-re a wellness iparág eléri az 1000 milliárd dollárt. Megelız majd minden más iparágat a látóhatáron, az internetet és a tızsdét is beleértve. A wellness turizmus fogalma A wellness turizmus minden olyan kapcsolat és jelenség összessége, amely során az emberek azzal a céllal utaznak el és tartózkodnak egy helyen, hogy egészségi állapotukat megırizzék vagy javítsák. Ezen utazók számára a speciális helyeken megfelelı szakmai hozzáértés és személyes gondoskodás áll rendelkezésre. A vendégek részére széleskörő szolgáltatáscsomag áll rendelkezésre, mely magában foglalja a fitnesst/szépségápolást, egészséges étrendet/diétát, relaxációt/meditációt és a szellemi tevékenységet/tanulást. A wellness turizmus összetett szolgáltatásaival, egyszerre célozza a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a szellemi frissesség megırzését. A wellness turista talán egyik legfontosabb jellemzıje az, hogy általában önkéntesen veszi igénybe a szolgáltatásokat, amelyek széles körbıl származhatnak, hiszen találhatunk közöttük tradicionális gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy, mint spirituális programokat vagy sporttevékenységeket. A wellness holisztikus értelmezésébıl következıen, aktív (például sportok) és passzív (például szépségprogramok) tevékenységeket is magában foglal. Gyakran az egészségturizmus egy különálló formájának tekintjük a fitness turizmust, ezért a wellness turizmus egy meghatározó szolgáltatási elemeként értelmezzük. A fitness ez esetben az aktív sport iránti igényő vendégek számára vonzó mindamellett, hogy ık keresletet jelentenek a wellness egyéb szolgáltatásaira. Van azonban átmenet a gyógy és a wellness turisták között. Vannak ugyanis olyan vendégek is, akik ugyan önszántukból utaznak el egy gyógyhelyre, vagy gyógy-szolgáltatóhoz, de ott részt vesznek egy orvosi kivizsgáláson, majd pedig annak eredményeképpen vesznek igénybe bizonyos szolgáltatásokat, kúrákat. A külön említés oka, hogy nem tisztázott e fogyasztói kör hovatartozása: lehet gyógy- és wellness turistának is tekintenünk ıket. 2.2.3. Gyógy- és wellness turizmus kapcsolata A turizmusban, ahol alapvetıen élményeket vásárolnak a fogyasztók, a vendég véleménye döntı abban, hogy ı minek is tartja saját magát, illetve adott utazását. Létezik tehát az egészségturizmusnak egy keresleti és egy kínálati szempontú meghatározása, amelyben megmarad a lehetısége annak, hogy az alapvetıen kettıs motivációjú vendéget is szerepeltessük és a vendég véleménye alapján sorolhatjuk ıt gyógy-, illetve wellness kategóriába. Ez a köztes helyzet is jelzi annak fontosságát, hogy a fogyasztók véleményének megismerése nélkül nem lehetséges definíciókat meghatározni, kategorizációt létrehozni. 2.2.4. Az egészségturizmus jellemzıi Az egészségturizmusnak számos, más turisztikai termékekhez mérve kedvezı tulajdonságai a következık:

14

-

-

Relatíve hosszú tartózkodási idı - a gyógy-turizmusban a kúra-alapú szolgáltatások miatt a vendégek tartózkodási ideje jellemzıen hosszabb, mint más termékek esetén. Magasabb fajlagos költés - a specializált szolgáltatások és eszközök, valamint az egészségturizmus magas élımunka-igénye miatt, a fajlagos költés az átlagos költés feletti (különösen igaz ez a wellness turizmusra). Jelentıs forrásszükséglet - mind az infrastruktúra specializáltsága, mind pedig a turizmus átlagánál képzettebb szakszemélyzet miatt, az egészségszolgáltatók esetén mind az állandó, mind a változó költségek magasak. Kisebb szezonalitás - az egészségturizmus szolgáltatásai általában idıjárás-függetlenek (ez a sport programokra csak korlátozottan igaz), ezért fıként nem nyári idıszakban jellemzı, hogy a látogatók gyógyhelyeket keresnek fel. A wellness esetén ez a közvetlen kapcsolat sokkal kevésbé igaz, mint a gyógy-turizmusban. Többszöri rövidebb utazások - A wellness turistákra jellemzı, hogy évente többször is részt vesznek wellness célú utazásokon.

A motivációelemzési kutatások alapján elmondható, hogy a biztonságot mindenki keresi, ez az egyik legalapvetıbb emberi szükséglet. Ez azonban nemcsak fizikai, hanem biológiai biztonságot is jelent, amely azonnal sérül, ha az egyénnek egészségügyi problémái vannak. Általános az a feltételezés, hogy az emberek, ha az adott gyógymód, gyógytényezı vagy személy hozzá tud járulni egészségügyi problémájuk javításához, akkor hajlandóak sokat (idıt, energiát, pénzt) áldozni a gyógytényezı felkeresésére. Mindezekbıl következıen a gyógyturizmus motivációs alapjai igen szilárdak és szinte mindenki potenciális fogyasztó lehet. Ezt, a teoretikusan óriási létszámú piacot rendkívül leszőkíti azonban a specializált egészségügyi szolgáltatások magas ára, illetve a természetes gyógymódok nem ismerete vagy elutasítása. Nem véletlen, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra szinte minden országban külön biztosítás létezik, így is megosztva a kezelések finanszírozásának kockázatait. A wellness turizmus szolgáltatásai sokkal magasabb szintő igény kielégítését célozzák, mégpedig az önmegvalósításét. Azok az emberek képesek és hajlandóak is egyedi igényekkel foglalkozni, akik sikeresek (megbecsülés igénye), szerteágazó társadalmi/családi kapcsolataik vannak (szeretet/valahová tartozás igénye), anyagi és fizikai biztonságban élnek és nincsenek jelentıs ki nem elégített fiziológiai szükségleteik sem. Ezek az emberek hajlandóak egyre többet saját magukkal, szellemi és fizikai állapotukkal foglalkozni, illetve specializált (például wellness) szolgáltatásokat is igénybe venni. Természetesen betegségek megléte esetén ık is fogyasztói a gyógy-szolgáltatásoknak, de számukra inkább a megelızés, a szellemi és fizikai állapot megırzése a fontos. A termékfejlesztés során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az igények szinte minden szintjén lehetséges egészségturisztikai szolgáltatásokat kínálni a fogyasztóknak. 2.2.5. Az egészségturizmus sajátos elınyei Az egészségturisztikai piac gyors növekedésének egyik oka, hogy ez az ágazat - a turizmus más területeivel összehasonlítva - számos egyedi elınnyel rendelkezik. - Ezen a területen gyakorlatilag nem érvényesül a szezonalitás hatása. - Az átlagos tartózkodási idı - a turizmus más ágainál tapasztalható három-öt nappal szemben jóval hosszabb, a piacvezetı országokban nyolc-tíz nap között mozog. - A fajlagos költés - a gyógyászati és kiegészítı szolgáltatások igénybevétele következtében átlagosan mintegy egyharmadával magasabb, mint a turizmus más területein. - Az egészségturizmus - a kapcsolódó szolgáltatások miatt - az adott turisztikai vonzerı rendkívül széles és komplex hasznosítását teszi lehetıvé. - A bevételek jelentıs része devizában jelentkezik. Az egészségturizmus elınye tehát, hogy egyaránt alkalmas a vendégforgalom növelésére, az egy látogatóra jutó fajlagos költés emelésére, valamint a turizmus idıbeli és térbeli koncentrációjának csökkentésére, mindenekelıtt a turisztikai szezon meghosszabbítására, és végsı soron az adott desztináció turisztikai vonzerejének növelésére.

15

2.2.6. Az egészségturizmus hazai kereslete és kínálata Magyarország a víz országa, és e vizeknek nagy része a felszín alatt található. Az ország területén fellelhetı gyógy- és termálvizek (és az erre épülı szolgáltatások) már jelenleg is kiemelt jelentıséget biztosítanak az egészségturizmusnak. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentıs termálvízkészletekkel - az ország területének mintegy 80%-án található hévíz - és kedvezı geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az adottságokat tekintve világviszonylatban nagyhatalomnak számítunk. Közvetlenül Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett Magyarország rendelkezik a világ egyik legbıvebb termálvíz kincsével. Ugyanakkor a hévízkészlet nem korlátlan erıforrás, ezért mindennemő beavatkozás nagy körültekintést, és a vízbázis megfontolt védelmét igényli. A hévíz-elıfordulások nagyobb részénél - a víz összetétele alapján lehetséges a gyógyvízzé nyilvánítás is. A XX. század második évtizedében a nagy múlttal, komoly nemzetközi- és regionális vonzerıvel rendelkezı gyógyhelyeink szinte kivétel nélkül Magyarország határain kívülre kerültek. E tény jelentısen hátráltatta, illetve évtizedekre visszafogta a hazai fürdıkultúra és az életminıség javítását elıtérbe helyezı szemléletmód elterjedését. Az országban számos gyógyfürdı, termálfürdı és strandfürdı található, amelyek turisztikai szempontból jelentıs forgalmat bonyolítanak. Az új évezred elsı éveiben meginduló fejlesztések következtében számuk folyamatosan növekszik. Az egészséges életmód társadalmi felértékelıdése mellett Magyarországon sajátos keresletnövelı tényezı, hogy az Európai Uniós csatlakozás után a hazai gyógy- és termálfürdıhelyek elıtt megnyílt az európai biztosítottak piaca, továbbá a magyar lakosság életszínvonalának emelkedésével várhatóan bıvül a belföldi kereslet is. A 2005-ös év az elsı teljes esztendı, amelyet Magyarország már az Európai Unió egységes belsı piacának határain belül tölthetett el, ami a turizmus szempontjából kedvezınek nevezhetı. Hazánkban egészségturisztikai szolgáltatást 93 szállodában nyújtottak, melybıl Budapesten 8, a Balaton kiemelt üdülıkörzetében 29 szálloda található. A kereskedelmi szálláshelyek 2,98%-a, a szállodák 11,12%-a nyújtott egészségturisztikai szolgáltatást. A 93 szállodában, 953 szobában 21805 férıhely várta a vendégeket. Az egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó szállodákban, 1.010.000 vendég szállt meg, melybıl 399.000 vendég (39,5%) külföldi, 611.000 vendég (60,5%) belföldi volt. A 3.423.000 vendégéjszakából 1.784.000 (52,12%) vendégéjszakát külföldiek, 1.638.000 (47,88%) vendégéjszakát a belföldiek töltöttek el. Az egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó szállodákban a külföldi vendégek 4,47 napot, a belföldi vendégek 2,68 napot tartózkodtak átlagosan. Ezekben a szállodákban 2005-ben a bevétel 51.011 millió forint volt, melybıl a szállásdíjak 21.001 millió forintot, a vendéglátásból származó bevétel 12.677 millió forintot, az egyéb szolgáltatások 17.333 millió forintot tett ki. A szállásdíj bevételbıl a külföldi vendégek 12.37 1 millió forintot, míg a belföldi vendégek 8.630 millió forintot költöttek. Szinte mindegyik országban a 45-64 éves korosztály képviselıi jelentik a legnagyobb keresletet az egészségturizmus szolgáltatásai iránt, majd ıket követi a 25-44 éves korosztály. Bár a külföldiek jelentıs részarányt képviselnek a hazai egészségturisztikai szolgáltatások igénybevevıi között, a hazai lakosság igényei sem elhanyagolhatóak. A KPMG Consulting a Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2002-ben egészségturisztikai kutatást készített. Ennek eredményeként megállapították, hogy az egészségturizmus hazai fogyasztóinak jelentıs része fıként gyógyászati célból vette igénybe az egészségturisztikai szolgáltatásokat, amelyhez képest a rehabilitáció célú, illetve a betegség megelızésével kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele határozottan alacsonyabb, ugyanakkor a wellness iránt igen jelentıs kereslet volt tapasztalható. Összességében azonban az egészségturisztikai szolgáltatások igénybevétele Magyarországon az elmúlt években alacsony értéket ért el, hiszen a lakosság kevesebb, mint 30 százaléka utazott gyógy, vagy wellness turizmussal kapcsolatban. A turisták többsége az ismertebb helyeket látogatja meg (például Hévíz, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bük, Sárvár, Sopron, Balf, Budapest vagy Eger). Körülbelül 50-50 százalékban a vendégek saját személygépkocsival, illetve repülıgéppel utaznak. A szálláshelyek közül pedig jellemzıen három- és négycsillagos szállodákat preferálnak, illetve a saját gyógyászati centrummal rendelkezıket.

16

A jövıben erıs differenciálódási folyamatok várhatóak a gyógy- és termálturizmus keresleti csoportjainál: - A fiatalabb korosztályok - melyek elsısorban a fitness és wellness szolgáltatások iránt érdeklıdnek - piaci részaránya folyamatosan növekvı trendet mutat. - A fiatal, kisgyermekes családok fıként élményfürdızés céljából keresik fel a gyógy- és termálfürdıket. Ennek a részpiacnak az aránya kicsi, bár a számok itt is növekedésre utalnak. - A középkorúak elsısorban rekreációs és prevenciós céllal veszik igénybe a gyógy- és termálturisztikai szolgáltatásokat. Mivel a fejlett országok társadalombiztosításában egyre nagyobb hangsúlyt kap a prevenció, ezért a jövıben ennek a keresleti csoportnak nemcsak létszám szerinti bıvülése, hanem egyúttal vásárlóerejének növekedése is várható. - Az idıs korosztályok a klasszikus gyógyturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások elsıdleges igénybevevıi. Ez a korosztály egyben a gyógy- és termálturizmus legnagyobb vevıcsoportja is, amelynek piaci szerepe - az európai társadalom elöregedése miatt - a jövıben tovább erısödhet. Mivel számos különbözı életkorú és eltérı igényő célcsoport azonosítható, ezért valamennyi fürdınek és szállónak célszerő kiválasztania az adottságaihoz legjobban illı célcsoporto(ka)t. Megfelelı pozícionálással képesek jól koncentrálni erıforrásaikat, így kapacitásuk nem forgácsolódik szét a különbözı célcsoportok eltérı igényei között. A Magyar Turizmus Rt. 2001-ben megjelent egészségturizmus kiadványában elhelyezett kérdıívek eredményei szerint a lakosság körében a hagyományos gyógyüdülések a legkedveltebbek, jelentıs azonban a wellness (a válaszadók 59%-a említette) és a fitness (21%) ajánlatok iránti érdeklıdés is. A magyarországi gyógyüdülést tervezık többsége, 65,3%-a partnerével szándékozik útra kelni, ezt követi a két- (30,5%), illetve a háromgenerációs család (9,3%). Az egészségturisztikai szolgáltatások mellett az üdülık elsısorban városnézı programok, kulturális rendezvények, természetjárás és gasztronómiai rendezvények iránt érdeklıdnek. 2.2.7. Az egészségturizmus elınyei a turizmus más ágazataival szemben Ezen a területen nem érvényesül a szezonalitás negatív hatása, a gyógyturisták látogatása egész évben egyenletesnek mondható, csak a januári és a decemberi hónapban figyelhetı meg az átlagosnál kevesebb vendég. Az átlagtartózkodási idı tíz napnál is hosszabb (a turizmus hagyományos ágazatainál 3-5 napig terjed). A fajlagos költés - a gyógyászati szolgáltatások igénybevétele miatt átlagosan 30-35%-kal magasabb. Kedvezı, hogy a gyógy- és termálturizmus a gazdaság többi ágazatára húzó hatással van: növeli a foglalkoztatottak arányát és az infrastruktúra fejlıdését is elısegítheti. Az ágazatot alapvetıen befolyásolja a humán szféra szakmai felkészültsége. E téren kedvezı, hogy a magyar orvosok szaktudása nemzetközileg is elismert. Az is elınyösnek mondható, hogy az egészséges életmód társadalmi felértékelıdése és terjedése következtében világszerte növekedés várható a gyógy- és termálturizmus iránti keresletben.

3. A természetes gyógymódok fejlıdése és alkalmazása 3.1. A természetes gyógymódok korai elterjedése Az európai népgyógyászatban az ázsiai és kisázsiai hatások lelhetık fel. Celsus írja Krisztus születése idején, hogy filozófia tanárai közül sokan járatosak a gyógyításban, köztük: Püthagorasz, Empedoklész és Damokritos. A görög Hippokratesz (i.e. 460-3 77) Corpus Hippocratum címő mőve alapozza meg a természetgyógyászatot. „A természetrıl, mint orvosról” ír. „A természet orvos a betegségek ellen.” A természet mindig megtalálja az eszközöket és az utakat ... nevelés nélkül, és anélkül, hogy azt tanulta volna, elvégzi a kötelességét.... „ Sok betegség orvosi beavatkozás nélkül is meggyógyul”. Fontos elve a „nil nocere”, a nem ártás elve, mely azonos az indiai ahimsza elvével. Felismeri a gyulladás és a láz gyógyító folyamatát, a balneo- és hidroterápiát alkalmazza, mellyel

17

párhuzamosan a cél a szellemi tisztaság elérése. Lefekteti a táplálkozástudomány és méregtelenítés módszereinek alapjait. A római medicina sok hagyományos népgyógyászati módszert alkalmazott, ismert volt fürdıkultúrájuk. Ingyenes közfürdıket tartottak fenn a népnek, melyet még a rabszolgák is igénybe vehettek. A fürdıkben a fürdési lehetıség és napfürdızés mellett alkalmaztak masszírozást, dörzsöléseket, vesszızést és használtak illóolajokat, parfümöket. A Pergamoni Galenus (129-199) a görög-római ókor utolsó kiváló orvosa, sok dolgot merített a népi gyógyító módszerekbıl. A kolostori medicina a XI. század közepéig a papság kezében volt. Nursiai Benedek (480-560) a Benedek rend alapítója, a korai középkor orvosi képzésének a nagy úttörıi közé tartozott. A 325-ös níceai zsinat döntése alapján a kolostorokon belül létrejöttek az elsı keresztény kórházak. A Szent Galleni kolostor 820-ban alakult, alaprajzán már látható a gyógynövényes kert. A kolostori fürdıket csak papok használhatták. Büntetés volt a fürdımegvonás, böjt idején és ünnepnapon nem fürödhettek. A keresztény egyház Jézus utasításával szemben, aki híveit felszólította, hogy ık is gyógyítsanak, és hasonlóan cselekedjenek, mint ı, 1130-ban az elermonti zsinat által hozott döntés értelmében megtiltotta a szerzeteseknek a gyógyítást. Közben a természeti vallások, boszorkányság, táltos sámánság titokban tovább élt és mőködött Európában, melyet késıbb az inkvizíció szinte eltörölt a föld felszínérıl. Paracelsus (1493-1541) az elsı az újkor kezdetén, aki a természet gyógyerejét írásaiban ismét elıtérbe állítja. Európa nagy részét bejárja és tanulmányozza, összegyőjti, rendszerezi a népgyógyászati eljárásokat. „A természet minden betegség belsı orvosa, conservator naturea.” Johann Baptista van Helmont (1577-1644) Paracelsus tanítványa, írásaiban beszámol sebek mágneses kúráiról (1621). E tanulmányok miatt hosszantartó inkvizíciós perbıl csak Medici Mária tudja kiszabadítani. A finn és orosz gızfürdı Európában ismert, forró kövekre vizet öntenek. Már a szkíták is ismerték ennek egyik változatát, a füst fürdıt. Sátraikban kendermagot szórtak izzó kövekre narkotikus hatás elérése végett. Johann Sigmund Hahn (1696. november 13. - 1773. július 27.) sziléziai orvos 17l3-ban kiadja a „Tanítás a friss víz erejérıl és az emberi testre, különben a betegekre gyakorolt külsı és belsı hatásáról” címő mővét. Atyjával a lázas állapot ellen hideg vizes pakolást készített, ami nagyon népszerővé vált. Könyvében azonban a hideg (friss) víz használatát minden betegség ellen ajánlja. A szervezetbe került méreganyagok lebontására. Hahn éhgyomorra vagy frissen fogyasztott gyümölcs után éjszakai ivóvízkúrát javasol. A hideg vizet többre tartotta a melegnél, mert „hígabb és finomabb, így könnyebben képes a legfinomabb részecskékbe is behatolni”. A két „vizes” Hahnt a XIX. században elterjedt hidegvíz-kúrák úttörıiként tartják számon. Samuel Hahnemann (1755-1843) a homeopátia megalapítója. Erdélyben, maláriában megbetegedett, melyet Kino fa kérgével gyógyított „Similia similibus”. A hasonlót, hasonlóval gyógyítás elve már Empedoklésznél fellelhetı. A népgyógyászat az egész világon használ mérgeket erıs hígításban gyógyításra. 3.2. A hidegvíz-kúrák elterjedése a XVIII. századtól A belsıleg és külsıleg alkalmazott vízkúra gyógyító hatásának feltételezése már az antik idık óta terápiás következtetésekhez vezetett. A hidroterápia (vízgyógyászat), azon belül is a hidegvíz gyógyító célú alkalmazása, a német orvosok közt is kedvelt volt a XVIII. században. A vízgyógyászat népszerőségét a XIX. század elején jelentısen emelte az a tény, hogy laikusok is propagálták, mint az iskolás medicinánál hatásosabb “természetes” gyógymódot. A paraszti származású Vinzenz Priessnitz (1799-1851) már gyermekkorában megfigyelt egy beteg, bénult ızet, mely sérült lábát többször hideg vízben fürösztötte meg. A fiatal parasztfiú korán megtanulta a víz gyógyhatását. 1818-tól kezelte az ıt a környékrıl felkeresı pácienseit, de évekkel azelıtt már saját tüdıgyulladását és bordatörését is sikeresen kezelte ugyanezzel a módszerrel. Eleinte csak hideg vizes borogatásokat és lemosásokat alkalmazott, 1824-tıl a hideg vizes fürdıket izzasztások után rendelte el. A sziléziai Gräfenbergben 1826-ban egy hideg vízzel gyógyító intézetet létesít, ahol páciensei részére elrendelte a testrészek fürdetését (altest, láb, fej, szem), majd bevezette a

18

hideg zuhanyozást. Priessnitz a hideg víz 56 féle különbözı alkalmazását sorolja fel. Használ vizes ledörzsöléseket, borogatásokat embernél és állatnál egyaránt. Bár sarlatánságért feljelentették, 1831ben mégis engedélyt kapott hideg vizet alkalmazó gyógyintézetének mőködtetésére, azzal a megszorítással, hogy gyógyszerek szedését nem írhatja elı, és sebészeti mőtéteket sem végezhet. Priessnitz szerint nem a betegségeket kell gyógyítani, hanem magát a beteget, annak életfunkcióit, gondolkodásmódját kell megváltoztatni. Az azonos betegségben szenvedı páciensek különbözıek, ezért mindegyiküknél különbözı gyógymódot kell alkalmazni. 1831-ben még csak 64 beteg kereste fel, 1837-ben már több mint 500, 1839-ben kereken 1700, köztük 120 orvos, akik szintén hívei voltak a „hidegvízgyógyászat”-nak. Gräfenberg, ahol dolgozott a vízgyógyászat Mekkája lett. A „vízdoktor” nemzetközi hírnévre tett szert. Módszere a modern humerálpatológián alapult: a beteg nedveket el kell távolítani a testbıl, diéta, izzadás, testi mozgás, favágás, stb. által. Priessnitz a következı életviteli szabályokat írta elı: - Hidegben is nyitott ablaknál kell aludni, hogy mindig annyi friss levegı legyen a szobában, hogy az ember ne izzadjon. - Felkelés után fürdıt kell venni, alaposan megtörülközni, majd néhány pohár vizet inni. Ezután légfürdıt kell venni. - Ezt követıen valamilyen testgyakorlatot vagy fizikai munkát kell végezni. - Minden reggel korán kell kelni, és nem túlkésın lefeküdni. - Egyszerő ételeket kell enni, lehetıleg kerülni kell az édességet és a forró italokat. - Otthon nem szabad melegen öltözni. - Az alapvetı cél a páciens szervezetének megerısítése, megedzése. A gräfenbergi kúra a következı elemekbıl állt: - Izzasztó pakolások, amelyeket hideg merülı fürdı követett - Megerıltetı gyaloglás utáni zuhanyzás - Lég- és napfürdı - Mezítlábas séta a hajnali harmatban - Testedzés: főrészelés, favágás, hólapátolás - Egyszerő ételek, mellé hideg víz. Priessnitzet sokan a wellness egyik elıfutárának tekintik. Leo Bergmann orvos, aki 1838-ban az étrendet (diéta), a hideg vizet és a mozgást a medicina „három hıse”-ként értékeli. Felfogását jól tükrözi ez a tıle származó idézet: „Ha meggondoljuk, hogy a hideg víz az az anyag, amely a legnagyobb mennyiségben tartalmaz éltetı levegıt valamennyi egyéb közeghez képest, úgy valóban minden korty friss víztıl új életingert nyerünk.” Johannes Schroth (1798-1856) egykori fuvaros, koplaló és szomjaztató kúrát („Schroth kúra”) vezetett be a betegek gyógyítására. A hidegvíz-kúrák ellensúlyozására, illetve kombinálására speciális étrendeket dolgozott ki. Arnold Rikli 1855-ben Veldes-ben megnyitotta az elsı napfürdızı intézményt. Németországban a biedermeier korszakban fellendült a természetgyógyászat, amely a hidegvíz-kúrák eszméjétıl kapta a legerısebb támogatást. Theodor Hank (1824-1883) a diétás módszerekben nyújtott jelentıs szerepet. A vegetáriánus táplálkozást, mint a jövı diétáját magasztalta. A húsmentes étkezést már a klasszikus görögök is alkalmazták (Püthagorasz), a késıbbi korok nagy embereire jellemzı volt, mint Isaac Newton, Fénelon, Benjamin Franklin, Byron. Sebastian Kneippet, Winzenz Priessnitz mellett a wellness másik elıfutárának tartják. Sebastian Kneipp (1821-1897) egy szegény család sarjaként látta meg a napvilágot Németországban. Kneipp eredetileg gyenge egészségő fiatalember volt. Szüleivel és testvéreivel nagy szegénységben, egy nedves pincelakásban nevelkedett, amelynek következtében már fiatalon elérte a kor rettegett kórja, az akkor gyógyíthatatlannak vélt betegség a tuberkulózis. Kneipp azonban nem adta fel könnyen, Dr. Hahn hidroterápiáról íródott könyve alapján megkezdte önmaga gyógykezelését. Hahn módszere, bár kíméletes és hatékony volt, mégsem aratott osztatlan sikert. Kneipp továbbfejlesztette a terápiát, s gyógynövények, mozgásterápia bevonásával lassan megalkotta saját módszerét. Sebastian Kneipp betegségén úgy próbált segíteni, hogy többször megfürdött a jeges Dunában, illetve saját maga által

19

készített gyógynövényteákat fogyasztott. Immunrendszerét sikerült annyira megerısítenie, hogy néhány hónap alatt kigyógyult a halálos kórból. Ekkor kezdett behatóbban foglalkozni a víz és a gyógynövények gyógyító erejével. Az egyház nem nézte jó szemmel a tiszteletes tevékenységét, ezért áthelyezték egy apró faluba. Kneipp hamarosan teljesen felépült, s gyógymódját a kis falu lakóin 1855-tıl sikerrel alkalmazta. Elveit, módszereit barátai unszolására papírra is vetette, így született meg röpke hat hét alatt, 1886-ban a „Mein Wasserkur” „az én vízikúrám” címő mőve, mely osztatlan sikert aratott a gyógyulni vágyók körében. 1891-re könyve már öt kiadást élt meg, és Európa-szerte híressé tette szerzıjét. Kneipp jóval megelızte korát, amikor kidolgozta módszereit. Elve az volt, hogy az ember lelkét és testét egységében lehet csak gyógyítani. Módszereivel olyan hírnévre tett szert, hogy betegek ezrei vándoroltak hozzá, naponta körülbelül százötvenen keresték fel. „Fogadóóráin” orvosilletve paptársaival - mivel katolikus lelkészként dolgozott - egyszerre 20 beteget fogadott, s ami a legfontosabb: mindezt ingyen tette. Természetesen ezt sem az egyház, sem az orvosok és a gyógyszerészek nem nézték jó szemmel, különleges gyógyító módszerei miatt kuruzslónak kiáltották ki és üldözték. Az atya számára Bad Wörishofen, a Bajorország déli részén, Münchentıl kb. 80 kilométerre fekvı település szolgált „rejtekhelyül”. Gyógynövényeket rendelt, javasolta a mezítlábas járást, valamint hideg vizes leöntéseket végzett. Népszerősége csúcsán 4000 embert kezelt, akiket kezdetben tömegszállásokon helyeztek el. Sikere többek között annak volt köszönhetı, hogy az akkoriban divatos természetgyógyászokkal ellentétben ı nem szállt síkra az általuk „méregkeverık”-nek nevezett iskolázott orvosokkal. Egyszerő, vallásos, gyakorlati tanító volt, elég okos volt ahhoz, hogy kezdettıl fogva orvosokat is bevonjon a munkájába, így elkerülte a sarlatánság vádját, sıt 1894-ben megalakult a Kneipp-et követı orvosok szövetsége. Sebastian Kneipp természetes, hatékony gyógymódját ötlépéses terápiának is nevezhetnénk. A víz, a gyógynövények, a táplálkozás, a mozgás, és életmód kombinációja alkotja a hatékony, mégis kíméletes terápia alapjait. 3.3. A Kneipp terápiák Hidroterápia A víz olyan természetes anyag, mely képes befolyásolni az emberi szervezetet. Ellenállóbbá teszi a betegségekkel szemben, növeli a vitalitást, jó hatással van a hormon és idegrendszerre. A vizet, mint a természetes gyógymódok egyik eszközét, a 19. században Sebastian Kneipp újra felfedezte és rendszerezte. „Nem ismerek hatásosabb módszert a víz gyógyító erejénél.” - mondta. A vízgyógyászatban nem csupán hideg vizet, hanem termálvizeket is alkalmazott, amelyekben az oldott ásványi anyagok hatását is számításba vette. Az általa kialakított, minden esetben egyénre szabott kezeléseknek ma több mint 120 változatát ismerjük, ezek közé tartoznak, az un. locsolások, borogatások, gız- és gyógynövényes fürdık. Ezek hatására erısödik az immunrendszer, felpezsdül a vérkeringés és javul a szervezet méregtelenítése. Fitoterápia İsidık óta használ az ember gyógynövényeket, melyek szinte minden problémára megoldást nyújtanak. Gyógynövényeket részesítette elınyben a gyógyszerekkel szemben, de csak azokban az esetekben, amelyekben a gyógyító hatás tudományosan is bizonyított volt. Véleménye szerint Isten minden betegség ellen teremtett egy gyógynövényt. Kneipp nem csupán gyógytea, de ülıfürdı formájában is alkalmazta a gyógyhatású növényeket. „Éveken át többet gyógyítottam gyógyfüvekkel, mint vízzel, és bizton állíthatom, tettem ezt a legnagyobb sikerrel”. - vallja Kneipp. A fitoterápia nagy elınye, hogy a gyógyfüveknek általában nincsenek mellékhatásai. A fitoterápia módszer ma már nem alternatíva, hanem a természettudomány irányába orientáló orvostudomány részévé vált. A Kneipp cég a tiszteletes receptjei alapján, illetve továbbfejlesztett változatban különbözı gyógynövénytartalmú teákat, gyümölcsleveket, tablettákat, krémeket és fürdıkozmetikumokat forgalmaz napjainkban is.

20

Kinezioterápia A gyógyító hatású mozgássorok hatékonysága már régóta bizonyított. Kneipp többi módszerével kombinálta a gyógytornát, így tette még hatékonyabbá azt. „Ha egy gépet sokáig nem mőködtetnek, s közben kiteszik az idıjárás viszontagságainak, hamarosan használhatatlanná válik, tönkremegy, majd darabjaira hullik. Így van ez az emberi testtel is.” - mondja Kneipp. A mozgás tulajdonképpen terhelés és pihenés váltakozása. A mozgásterápia célja, hogy a már meglévı betegségeket megszüntesse, a kialakulóban lévıket megelızze, és egyensúlyban tartsa a keringési rendszert és a szív mőködését. Mindenfajta mozgás erısíti immunrendszerünket, elınyös hatással van szellemi teljesítıképességünkre és lelki békénkre. Dietetika Kneipp nagy hangsúlyt fektetett a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Táplálkozási elveiben a természetes alapanyagokat részesítette elınyben, a teljes kiırléső kenyeret, tejtermékeket, vitaminokat. Úgy vélte a helytelen táplálkozás okozta betegségek gyógyíthatók, ha a páciens alacsony zsírtartalmú, teljes értékő tápanyagokat fogyaszt. Az ételek elkészítésénél fontos szerepet játszott, hogy megmaradjon azok vitamintartalma. Akkor táplálkozunk helyesen, ha kielégítjük kalóriaszükségletünket és ételeink elegendı mennyiségben és helyes arányban tartalmazzák a legfontosabb tápanyagokat. Étrendünk összeállításánál mindig figyelembe kell vennünk egyéni adottságainkat. A kiegyensúlyozott étkezést leginkább a rostos, ballasztanyagokban, vitaminokban gazdag természetes élelmiszerek segítik. Az ún. civilizációs betegségek jelentıs részénél a helytelen táplálkozás is kiváltó tényezı, ezért különösen fontos, hogy étkezési szokásainkon változtassunk. Kneipp szavaival élve: „Az egészséghez vezetı út a konyhán keresztül visz... Ami az étkezést illeti, olyat kell választani, amely egészséges, tápláló és könnyen emészthetı.” Életmód Kneipp nagy jelentıséget tulajdonított a kiegyensúlyozott életvitelnek. Úgy vélte minél hamarabb meg kell tanítani az embereknek az egészséges életmód alapelveit, a test-lélek-szellem harmóniáját. Egészséges életre nevelés során fontosnak tartotta, hogy alapelveit és módszereit minél többekkel megismertesse. „Pácienseim körében csak akkor értem el teljes sikereket, amikor elkezdtem lelkükben is rendet teremteni.” A Kneipp-féle terápia a külsı és belsı egyensúly megteremtésével alkot teljes egységet. A tiszteletes szerint ki kell alakítani egy olyan aktív, kiegyensúlyozott, egészséges biológiai ritmust, amely jó közérzetet, életvidám hétköznapokat biztosít számunkra. Ez a harmónia képes a káros környezeti hatásoktól is védeni. Az aktív munka vagy más tevékenységek mellett szükségünk van pihenésre, kikapcsolódásra, sokszor rövid semmittevésre is, hogy a törékeny egyensúly ismét helyreálljon. Sebastian Kneipp gyógyító terápiáját bárki alkalmazhatta kortól, nemtıl függetlenül. A nyugati orvoslással szemben nemcsak a testet, de a lelket is gyógyította. Kneipp úgy vélte az egészséghez nincs másra szükség, Csupán egy harmonikus, kiegyensúlyozott életvitelre. Fontos a rendszeres (de nem túlzásba vitt) testmozgás, a fölösleges élvezeti szerek (alkohol, nikotin, édességek) elhagyása, az energiánk megfelelı beosztása, és a teljes értékő, természetes tápanyagok fogyasztása. Kneipp terápiája tehát nem csupán egyfajta gyógymód, de útmutató is egyben, hogyan élhetünk teljes értékő, egészséges életet. 1891-ben egy würzburgi gyógyszerész Sebastian Kneipp-el együttmőködve megalapította a Kneipp Mőveket (Kneipp Werke). Sebastian Kneipp neve jól cseng, hiszen a drogériák polcain számtalan termék viseli az egy évszázaddal ezelıtt élt tiszteletes nevét. A ma is mőködı, patikatisztaságú üzemek a szigorú elıírásoknak megfelelıen, csúcstechnológiával, folyamatos tudományos kutatások mellett kiváló minıségő termékeket (kozmetikumokat, táplálék-kiegészítıket, gyógyteákat) gyártanak, melyek ma már - Magyarországot is beleértve - a világ 31 országában kaphatók. A Kneipp termékek egyik legnagyobb különlegessége, hogy semmiféle tartósítószert, mesterséges színezıanyagot nem

21

tartalmaznak, ennek ellenére a gyártástól számítva 18 hónapig felhasználhatók. A kozmetikumok bırgyógyászok által teszteltek, allergiamentesek és bırsemleges PH értékkel rendelkeznek. Magyarországon is rendkívül népszerő volt, 1893-ban Országos Kneipp Társaság alakult, amely rendszeresen megjelenı újságot adott ki. Szemben a többi természetgyógyászati irányzattal (vegetáriánusokkal, naturistákkal) ı nem valamilyen kiemelt gyógyelv szerint gyógyított. Ezek közül többet is elfogad, nem tiltja a húsevést, a gyógyszerek szedését. A dohányzást és az alkoholfogyasztást sem tiltotta, bár helytelenítette. Mozgalma alapvetıen vallásos beállítottságú volt. Elméletét arra alapította, hogy „a testben lévı kóros anyagokat fel kell oldani, és ki kell üríteni”. Alapelvei a test és a lélek egységére, mőködésének harmóniájára épültek, amelynek révén a betegségekkel szembeni ellenállás megnövekszik. Sebastian Kneipp filozófiája és gyógyító módszerei ma is aktuálisak. Halála után 110 évvel módszerei nem merültek feledésbe, ma már nem csak Európában, de szerte a világon mindenhol alkalmazzák a kíméletes terápiát. 3.4. A modern fürdıgyógyászat születése l878-ban Berlinben tudósok és gyakorló orvosok egy csoportja balneológiai szekciót alakított. Ettıl kezdve évente rendeznek balneológiai kongresszusokat, melyeknek célja a gyógyforrások és a klíma hatásának tudományos meghatározása. Ezáltal a fürdıtan az orvostudomány egyik szakterülete lett. A balneológia az adott gyógyhelyhez kapcsolódó gyógytényezıkkel, elsısorban a gyógyforrások gyógyhatásával foglalkozik. Ebbe a körbe tartozik azonban a tengervízgyógyászat és a magashegyi klímák gyógyászati igénybevétele is. A XIX. század végén a fürdıügyet már az általános higiéné és a közegészségügy egyik tartóoszlopának tekintik. A városokban nyilvános fürdık nyílnak kádfürdıkkel, tusolókkal, úszómedencékkel, gızfürdıkkel. A csehországi Karlsbad (Karlovy Vary), Baden-Baden a kor legismertebb gyógyhelyei. Gyógyforrással ivó- és fürdıkúra formájában szolgáltak a gyomor, a bél a máj és a vese betegségeinek kezelésére. A fürdıhelyek egészségjavító hatásukon kívül társadalmi okokból is nagy népszerőségnek örvendtek. Arnold Rikli (1823-1936) Svájcban a fény és levegıkezelésekkel, a termodicitás rendszer beállításával „napfénydoktorként” vált ismertté. Dr. Edward Bach (1886-1936) a Bach virágterápia atyja. 45 éves korában otthagyta rendelıjét és a walesi erdıbe költözött. Felismerte, hogy betegségeink fıleg érzelmi, lelki torzulásainknak, sebeinknek a kivetülése a fizikai testre. A betegségeket 38 pszichés problémára osztotta p1.: önbizalomhiány, félelmek, túlérzékenység, stb. A 38 negatív érzelemre, 38 féle vadon növı növény kivonatot alkalmazta nagy sikerrel. A virágeszenciák a növények rezgéseit bevive a szervezetbe, kioltják negatív érzéseinket, lecsillapítják személyiségzavarainkat, mőködésbe hozzák a szervezetben lévı zárlatokat. Az eszenciák egyaránt hatnak emberre, állatra és növényekre, tehát a placebo hatása kizárt. Pl.: az életmentı cseppet adunk beteg állatnak vagy sérült megfázott növénynek, a cseppek rövidesen hatnak. A XX. században meg kell említeni. A Fogd svájci orvost és kitőnı, átfogó mővét a Svájci népi gyógyászatról a „Kis doktor”-t, valamint az orosz Malakov többkötetes gyógyító erık a könyvét, mely az orosz gyógymódok bibliájának tekinthetı. Dr. Fogel tanulmányozta több kontinensen a népi gyógymódokat és rájött: „Egy jó megfigyelı számára a természet volt és marad a legjobb tanító.” A két világháború közötti és a második világháború utáni idıszakban a balneológiának (gyógyfürdıtannak) több nemzetközi szervezete is alakult.

4. Gyógyhelyi terápia A gyógyhely valamely város vagy község egésze vagy része, amely a természetes gyógytényezıvel (pl. elismert ásványvíz, megfelelı éghajlat) rendelkezik. E gyógytényezık használatához megfelelı gyógyberendezés (gyógyfürdı, gyógyintézet, gyógyszálló, gyógyüdülı), valamint orvosi ellátás áll rendelkezésre és a város vagy község település-egészségügyi, ellátási és kulturális viszonyai a korszerő egészségügyi követelményeknek megfelelnek.

22

A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tiszti fıorvosi Hivatala szervezetében mőködı Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdıügyi Fıigazgatóság (OGYFI) gyógyhellyé nyilvánítja. Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a 74/1999. (X 25.) EüM rendelet szerint elismert természetes gyógytényezıvel (gyógyvíz, éghajlat stb.) rendelkezik. A természetes gyógytényezı igénybevételének gyógyintézményi feltételei (gyógyfürdı, gyógyszálló, szanatórium) biztosítottak, a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre elıírt levegıtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelı zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak, a pihenés infrastruktúrájának (közmővek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított. A gyógyhellyé nyilvánítás a települési önkormányzat képviselı-testületének döntése alapján kezdeményezhetı. A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a gyógyhellyé nyilvánítandó település, településrész és a védıterület határvonalának megjelölését az érintett ingatlanok helyrajzi számának feltüntetésével és/vagy az utak, utcák, terek megnevezésével. A gyógyhely jellegének megfelelı sajátos természeti és idegenforgalmi értékek felsorolását, a gyógyhely infrastruktúrájának (közmőellátottság, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézményhálózat) bemutatását. A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemhez két példányban csatolni kell az ÁNTSZ megyei intézetének a közegészségügyi szakvéleményét, a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelıségnek a környezeti feltételekkel kapcsolatos szakvéleményét, a területileg illetékes vízügyi felügyeletnek a gyógyászati célú vízhasználattal kapcsolatos szakvéleményét. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a terület éghajlati adottságait a tervezett gyógyászati tevékenység szempontjából értékelı szakvéleményét, orvosi véleményt a terület természetes gyógytényezıinek gyógyászati alkalmazási lehetıségeirıl, betegségek szerinti javallatairól és ellenjavallatairól, a gyógyhely és védıterületének határvonalát tartalmazó terület-, illetve településrendezési tervet, a települési önkormányzat képviselı-testületének döntésérıl készült irat másolatát. Ugyanazt a települést, településrészt nem lehet gyógyhellyé és üdülıhellyé is nyilvánítani. A gyógyhellyé nyilvánításról az OGYFI helyszíni szemle alapján, a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal véleményének figyelembevételével dönt. A gyógyhellyé nyilvánításról rendelkezı határozat húsz évig érvényes, ha a kiadását megalapozó körülmények változatlanul fennállnak. A gyógyhelyre vonatkozó elıírások és a közegészségügyi követelmények betartását az ÁNTSZ városi intézete ellenırzi. Ha az ellenırzés során kifogásolható körülményeket, hiányosságot észlel, a követelmények biztosítása érdekében intézkedik, ennek eredménytelenségérıl az OGYFI-t értesíti. A gyógyhely határát és védıterületét a terület- és településrendezési terven fel kell tüntetni. A gyógyhelyet érintı rendezési terv elfogadása vagy módosítása elıtt az OGYFI véleményét ki kell kérni. Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegı kémiai vagy biológiai szennyezésével, bőz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek. A terápia, a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége. A gyógyterápia gyógykezelés, illetve a betegségek kezelésével foglalkozó tudományág. A gyógyhelyi terápia komplex fogalom, mely a beteget egy adott környezetben kezeli, akár gyógyvízzel, akár csapvízzel, és emellett egyéb fizioterápiás eljárások hatása is érvényesül, nem beszélve a környezeti és klimatikus változások hatásairól.

23

5. Fizioterápia A fizioterápia legısibb terápiás ág, melyet a megelızésben, gyógyításban, - az utóbbi idıben a rekreációban is- és a rehabilitációban egyaránt alkalmaznak. Fejlıdése az elmúlt században erısen elmaradt a gyógyszeres, sebészeti, valamint a pszichoterápia fejlıdése mögött. Talán az utóbbi pár évtizedben tapasztalható erıteljesebb fellendülés, elsısorban a technika rohamos fejlıdésének, másrészt a finanszírozási rendszer változásainak köszönhetıen. 5.1. A fizioterápiáról általában A fizioterápia kifejezés „fizio” része a görög „füzosz” szóból ered, és természetet jelent. Nevének megfelelıen a természet energiáit használja fel a gyógyításhoz. A fizioterápia az orvosi terápia legısibb ága, hiszen a természet erıit már az ısember is használta „gyógykezelésre”. Felhasználták a napot, a vizet, a természet különféle kémiai, mechanikai és hıhatásait. A különbözı füveket, növényeket, nyersen, és fızet formájában is alkalmazták. Eleinte tapasztalati úton, megfigyeléssel próbáltak „gyógyítani”. Nem a betegség okának megszüntetésére törekedtek, hanem a tüneteket igyekeztek megszüntetni. Ezt a gyógyítási módot váltotta fel a késıbbiekben az oki terápia, amikor a hatásmechanizmusok megismerése alapján építették fel a terápiás tervet. A fizioterápiát nagyrészt tüneti terápiaként alkalmazzuk, de vannak olyan kezelésfajták, melyek oki terápiaként is elfogadható. Ilyen például a gyógytorna, mivel ennek hatása semmilyen más kezeléssel nem helyettesíthetı. A természetben többféle energiával találkozhatunk, melyek természetes formában, vagy mesterségesen elıállítva használhatók fel a gyógyításhoz. 5.2. Természeti energiák







Kémiai energiák Mechanikai energiák Hıenergia Mágneses energia Elektromos energia Atomenergia

Kémiai energia Természetes formában ilyen energia található a gyógyvizekben és a gyógyföldekben. Mesterséges elıállítás esetén a különbözı gyógyszeroldatokat tudjuk bevinni a szervezetbe, elektromos vagy mechanikai energia segítségével. Pl.: sonophoresis, inhaláció. Mechanikai energia Ide sorolhatók a különbözı masszázsformák, és ide érthetı a mikromasszázst létrehozó ultrahang, valamint a passzív, és aktív mozgatással létrehozott mozgások. Hıenergia Mesterségesen is elıállítható, de a természetben is többféle formában találjuk meg. Pl.: napfény, termálvíz, infravörös sugárzás.

24

Mágneses energia Alapul vehetjük a természetben megjelenı mágneses teret, mely a Földet körülveszi. A fizioterápiában csak mesterségesen elıállított formáját alkalmazzuk. Elektromos energia A természetben villámok, felhık formájában találkozhatunk vele. A fizioterápiában mesterségesen elıállított formáját alkalmazzuk. Atomenergia A természetben, az atomok bomlása során felszabaduló sugárzások, hı és elemi részecskék formájában fordul elı. A fizioterápiában a fotonok, radioaktív gyógyvizek, gyógyföldek sugárzását használjuk fel a gyógyításhoz. 5.3. A fizioterápia fogalma Ezt a meghatározást sokszor összekeverik a fizikoterápiával. A fizioterápia természeti energiákat használ fel a gyógyításhoz. A fizikoterápia szőkebb fogalom, mert csak tisztán fizikai energiát használ fel a gyógyításhoz. (Részletesebben lásd késıbb.) 5.4. A fizioterápia feladatai





Megelızés Specifikus kezelés Tüneti kezelés Kutatás

A fizioterápiás módszerek alkalmazásával tudunk hatni:





a mozgásrendszerre (csont és izomrendszer) a keringési szervekre (szív-, ér- és nyirokrendszer) a zsigerekre (emésztés, légzés, vizelet kiválasztás, nemi szervek) az idegrendszerre és az érzékszervekre.

5.5. A fizioterápia felosztása A fizioterápia felosztása nem tükröz egységes szemléletet. Az újabb felosztás, inkább a kiváltott élettani hatások szerint csoportosítja az eljárásokat. 5.5.1. A kiváltott élettani hatások szerinti csoportosítás Elektroterápia:
kisfrekvenciás kezelés (0-1000Hz)
középfrekvenciás kezelés (1000-100000Hz) Mechanoterápia:
gyógytorna (aktív, passzív)
masszázs
ultrahang
trakciós kezelések

25

Termoterápia: (hideg és meleg alkalmazása)
hydroterápia
iszapkezelés
kryoterápia
infravörös sugárzás
fénykezelés
nagyfrekvenciás kezelés (100000 Hz felett) Fototerápia:
helioterápia (természetes napfénykezelés)
ultraibolya sugárzás
lézer
látható fény
szolárium
bioptron Balneoterápia: (termális ásványvíz használata külsıleg és belsıleg)
fürdıkúra
ivókúra Klímaterápia:
gyógyklíma-kezelés
speleoterápia (barlangterápia ) Inhaláció:
aerosolterápia
aeroionterápia 5.5.2. A bevitt energia szerinti felosztás FIZIOTERÁPIA (tágabb fogalom - természeti energiákat használ) FIZIKOTERÁPIA (szőkebb fogalom – fizikai energiát használ). Elektroterápia A frekvenciaértékek szerint 3 csoportra osztjuk:
Kisfrekvencia 0 – 1000 Hz o Stabil és különleges galvánkezelések o Szelektív ingeráram o Iontophoresisek o Hidrogalván – kezelések
Középfrekvencia 1000 – 100000 Hz
Nagyfrekvencia 100000 Hz felett Fototerápia Hidroterápia Termoterápia Mechanoterápia
Gyógytorna
Masszázs
Ultrahangkezelés Balneoterápia Klímaterápia Inhaláció Diéta

26

1. ábra A fizioterápia felosztása A következı fejezetekben a fizioterápia ágainak részletes bemutatására kerül sor (a teljesség igénye nélkül). 5.6. A fizioterápia ágai, fogalomrendszere Fizioterápia A természet energiáit használja fel a gyógyításhoz. Fizikoterápia Szőkebb fogalom, mert csak fizikai energiát alkalmaz a gyógykezelések során. Elektroterápia Elektromos energiát használ fel a gyógyításhoz. (Kisfrekvenciás kezelések: stabil- és különleges galvánkezelések, iontoforézisek, szelektív ingeráram kezelés, ingeráram kezelések pl. diadinamikus áramok, hidrogalván kezelések, TENS, középfrekvenciás kezelések, nagyfrekvenciás kezelések: rövidhullám kezelés, mikrohullám kezelés, deciméter hullám kezelés, magnetoterápia.) Fototerápia A helioterápia (napfénykezelés) mesterségesen elıállított komponenseit alkalmazza a kezeléseknél. (Ultraibolya sugárzás, látható fény, infravörös sugárzás, lézersugárzás.) Hidroterápia A víz különbözı hıfokú, esetleg különbözı mechanikai beavatkozásokkal kiegészített módszeres felhasználását jelenti. (Különbözı hıfokú fürdık, gyógyszeres fürdık, leöntések, lemosások, borogatások.)

27

Termoterápia Hıkezelést jelent, melybe a hideg és meleg hıhatás is beletartozik. (Kryogél, fürdıvizek, iszap, parafinpakolás, gızkamara, szauna.) Alig lehet elválasztani a hidroterápiától. Mechanoterápia Mechanikai energiát használ fel a gyógyítás során. (Kimozgatás, masszázs, gyógytorna, trakciós kezelések, ultrahang kezelés.) Balneoterápia A termális ásványvizekkel végzett kezelések tartoznak ebbe a csoportba. (Ivókúrák, fürdıkezelés.) Klímaterápia Valamely földrajzi terület éghajlatát használjuk fel a gyógyításhoz. Inhaláció Azon kezelések tartoznak ebbe a csoportba, amelyek alkalmával porlasztott, folyékony vagy szilárd részecskéket juttatunk be a légzıszervbe. Diéta A különbözı betegségekben meghatározott étrenddel való kezelés.

28

6. Elektroterápia 6.1. Az elektroterápia története Az elektromosságot még nem ismerték, de már végeztek elektroterápiás kezeléseket. A római császárság idejében Claudius császár uralkodása alatt a fürdımedencébe bénult gyermekek mellé elektromos halakat helyeztek, és ezek áramütésétıl várták a bénulások oldódását, javulását. A kezelésekhez háromféle halat, elektromos harcsát, zsibbasztó ráját és elektromos angolnát használtak. Ezeknek a halaknak az elektromos szerve kondenzátorként feltöltıdött, és ez sült ki a vélt, vagy valódi támadóval szemben. Ezek a halak ma is megtalálhatók, pl. az 1.5 m hosszú és 1 m széles zsibbasztó rája, a La Manche csatornától Madagaszkárig, az elektromos harcsa Észak- és Közép-Afrika folyóiban található. Az elektromos halak 6-8 kisülésbıl álló elektromos ütést mérnek áldozatukra, amelyek igen sőrőn, 0.01mp-nyi idıközökben érik egymást. Az elektromos szerv a kisülés után kimerül, feltöltıdéséhez két, három nap is szükséges. A halak elektromos szervei megfelelı feszültséggel és intenzitással rendelkeznek. Egy kb. 35 cm hosszú zsibbasztó rája elektromos szervének feszültsége 8-17 volt, az intenzitása 1-7 amper. Az elektromos angolna elektromos szervében 300-400 volt feszültséget is elı tud állítani. Rájöttek, hogy a halak villamos ütése nem egyforma. Az áramhatás feszültsége, intenzitása, frekvenciája különbözı. Ez késztette a kezelıket arra, hogy az egyes megbetegedéseknek megfelelıen válasszák ki a halakat. Így a bénulásoknál elektromos ráját, fejfájásnál, hisztériás betegségeknél, lelki megbetegedetteknél a betegség elırehaladottságától függıen a ráját vagy a harcsát hozzáérintették a beteg fejéhez. Scribonius Largo római orvos vezette be ezt az eljárást. Ez volt a mai elektrosokk elıdje. Az elektroterápia tudatos – nem ösztönös – alkalmazását a XVIII. századtól számítják. Ez természetesen egybeesik az elektromosság felfedezésével. 1720-ban Gray felfedezi az emberi testnek azt a tulajdonságát, hogy vezeti az elektromos áramot. Galvani 1792-ben vette észre, hogy a frissen leölt, bizonyos célokra preparált béka teste, valahányszor a közelében elhelyezett elektromos készülék szikrát ad, rángatózik. A rángatózás akkor is bekövetkezett, ha a béka izmait, vagy idegeit kétféle fémmel megérintette. Természetesen a két fém egymással is érintkezett. Galvani elıször arra gondolt, hogy az állati elektromosság megnyilvánulásáról van szó. Volta kimutatta, hogy két fém érintkezésekor az egyik fémen pozitív, a másikon negatív töltés keletkezik. Feltételezte, hogy így a két fémben az elektromosság szétválik. Ez a szétválás addig tart, amíg a fémek közt az érintkezés fennáll. Felfedezte azt is, hogy a jól vezetı fémek feszültségi sorrendbe állíthatók. 1799-ben Volta megállapította, hogy Galvani kísérletes izomrángásai mesterséges elektromossággal létrehozhatók. Az 1800-as években ismerték fel, hogy az elektromos áram energiáját miként lehet tudatosan gyógykezelésre alkalmazni. 1891-1892-ben Tesla és d’Arsonval kimutatják a nagyfrekvenciás áram hıhatását. Az 1900-as évek elején megvalósították a hidrogalván kezelést, amelynél a vízbe merülı elektródokkal a kádfürdı illetve végtagfürdı vizébe vezették a galvánáramot. 1934-ben Kowarshik bevezette a rövidhullám kezelés lokális tekercstér - eljárását. 1948-ban, az USAban megépítették az elsı ilyen mikrohullámú készüléket. 1950-ben Bernard kifejlesztette a diadinamikus áramokat. Az iontoforézis elvét Deutsch Rezsı, magyar kutatóorvos fedezte fel. Új lehetıségeket nyitott az izomingerlésben, az ún. szelektív-ingeráram bevezetése. 1972-ben kezdett elterjedni a TENS elektroanalgesia. Az utóbbi évtizedekben ez a fejlıdés felgyorsult. Az orvostudomány óriási fejlıdésnek indult. Ezen belül a fizikoterápiában is egyre korszerőbb eszközök jelennek meg. A számítástechnika itt is teret hódít. Programozható, miniatürizálható készülékek segítik munkánkat.

29

6.2. Fizikai alapfogalmak Az elektromosság szó a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta). Általános fizikai fogalom arra a jelenségre, amelynek során elektromos töltések jelenlétérıl, mozgásáról, hatásairól van szó. A mágnesség fogalmával együtt alkotják az egyik alapvetı kölcsönhatást, amit elektromágnesességnek nevezünk. Számos megnyilvánulási formája létezik, mint a villámlás, az elektromos tér kialakulása, az elektromos áram; valamint számtalan ipar használ elektromosságot, amit villamos erımővek állítanak elı. Magyar szóhasználatban ugyanazt jelentik a villamosság, villamos-, villany- szóösszetételek. Az elektromosság sokféleképpen megnyilvánulhat. A vele kapcsolatos pontosító fogalmak az alábbiak: elektromos töltés: atomon belüli részecskék olyan alapvetı tulajdonsága, amely meghatározza az elektromágneses kölcsönhatásaikat. Az elektromosan töltött anyagra hatással van az elektromágneses tér, és ı maga is ilyet állít elı; elektromos potenciál: statikus elektromos töltés által létrehozott elektromos tér potenciális energiája; elektromos feszültség: elektromos potenciálkülönbség; elektromos áram: elektromosan töltött részecskék áramlása; elektromos tér (vagy mezı): elektromos töltés hatása a környezetében lévı egyéb elektromos töltésekre; elektromos energia: elektromosan vezetı anyagban az elektromos töltések áramlásának energiája; elektromos teljesítmény: más energiaformákból (például: vízi, hı- stb.) átalakítással kapott elektromos energia munkavégzı képessége. Az elektromos áram (vagy régies, a mőszaki életben használt nevén villamos áram) a töltéssel rendelkezı elektromosan töltött részecskék rendezett, egyirányú áramlása, amely potenciálkülönbség hatására jön létre. Az elektromos áram tulajdonságai: Feszültség: az áramforrás két pólusa közötti potenciálkülönbség Intenzitás: az áram erıssége, mely a töltéshordozók számától függ Áramerısség-ellenállás: az áram erıssége a vezeték keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség és az áramlás idejének hányadosa: I=Q/t Egyenáramról beszélünk, ha az áramerısség állandó. Az áramerısség függ a vezetı hosszától, keresztmetszetétıl, anyagától, hımérsékletétıl. Az áram mennyiségi jellemzésére az áramerısség nevő fizikai SI-alapegységet használjuk. Áramerısségen, az áramvezetı keresztmetszetén idıegység alatt áthaladó töltés nagyságát értjük. Jele: I Az elektromos áram erısségét Amperben fejezzük ki. Egy amper az áram erıssége akkor, ha 1s (secundum) alatt 1C (coulomb) töltés halad át az egységnyi vezetı keresztmetszetén. Q/t=I Mértékegysége az amper, melynek jele: A Az áram iránya Technikai áramirány: a pozitív pólustól a negatív pólus irányába (a villamos szakmák hagyományosan ezt használják) Fizikai áramirány: a negatív pólustól a pozitív pólus irányába (az elektronok valós haladási iránya) Egyenáram az, amikor a töltött részecskék csak egy adott irányba mozognak, az áramlás iránya nem változik. Ezzel szemben váltakozó áramról beszélünk, ha a részecskék áramlása periodikusan, oda-vissza történik. Történelmi okokból azt mondjuk, hogy az áram a pozitív pontból a negatív pont felé halad, holott ma már tudjuk, hogy az elektronok áramlása ezzel ellentétes. Katód: az az elektród, ahol redukció történik. Galvánelemeknél a katód pozitív töltéső, elektrolízisnél éppen fordítva, negatív töltéső elektród. Anód: az az elektród, amelyen oxidáció történik. Galvánelemeknél az anód negatív töltéső, elektrolízisnél éppen fordítva, pozitív töltéső elektród.

30

Az elektromosan vezetı anyagok kristályos szerkezetőek. A kristályban az atomok nagyon közel vannak egymáshoz (a rácsállandó kicsi), ezért a szomszédos atomok közösen használják a valencia elektronjaikat. A kristályban sok szabad elektron van, ennek következtében az anyag jól vezet, fajlagos vezetıképessége nagy. A vezetık lehetnek elektronvezetık és ionvezetık. Jó elektronvezetık a fémek (ezüst, réz, vas, alumínium stb.) és a grafit. Ionvezetıknél a pozitív és a negatív ionok vándorlása jön létre (sók, lúgok vizes oldatai, biológiai szövetek). Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerőség, amely egy fogyasztón (pl. elektromos vezetékszakaszon) átfolyó áram erıssége és a ráesı feszültség összefüggését adja meg. A törvényszerőséget George Simon Ohm német fizikus 1826-ban ismertette elıször. A törvény kimondja, hogy az elektromosan vezetı anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek. Ohm kísérletileg megállapította, hogy az áramerısség a vezeték két rögzített pontja között mérhetı feszültséggel egyenesen arányos, vagyis U/I (I= állandó) Ahol az állandó az adott vezetékszakaszra jellemzı elektromos ellenállás. (A törvény nem csak vezetékszakaszra, hanem általában bármilyen villamos ellenállást tanúsító fogyasztóra érvényes: a fogyasztó ellenállása megegyezik a sarkai közt mérhetı feszültség és a rajta átfolyó áram hányadosával.) Az ellenállás egysége a V/A = Ω, neve ohm. Áramforrás Azokat az elektromos energiát szolgáltató berendezéseket, amelyek elektromos mezıt tartósan képesek fenntartani, és így elektromos áramot tartósan tudnak létrehozni, áramforrásoknak nevezzük. Leggyakrabban használt áramforrások a generátorok, az akkumulátorok, a galvánelemek. 6.3. A villamos áram élettani (fiziológiai) hatása Az emberi test vezeti a villamos áramot; ellenállása általában 200-3000 Ω. A szervezeten áthaladó áram károsodást, sıt halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erıssége és típusa, a hatás ideje, és az áram testen belüli útja határozza meg. Villamos áramütéses baleset akkor következik be, ha az emberi test a villamos áramkörbe kapcsolódik. A leggyakrabban olyankor következik be, ha azonos áramkör két vezetékét vagy a földpotenciál és egy feszültség alatt álló pontot megérintünk. A villamos áram vegyi, hı- és sokkhatása révén fejti ki káros hatását. A villamos áram vegyi hatása során az emberi szervezetben gázképzıdés jön létre, amely embóliához vezethet. A villamos áram hıhatása égési sérüléseket okoz, amelyet elıidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett és az ellenállás mértékétıl függı hıhatás, valamint a villamos ívet kísérı hımérséklet. A villamos áram sokkhatása a váratlan áramütés eredménye, amely hatás nagymértékben függ az egyén egészségétıl. A villamos áramütés súlyosságát az áramerısség, a behatás idıtartama, az áram útja, az áram nem, az áram frekvenciája, az emberi test ellenállása és az áthidalt feszültség nagysága befolyásolja. Az áramütéskor további tényezık is számottevıek: az egyén testi, lelki állapota, egészségi állapota, számít-e az áramütésre. A veszélyesség szempontjából az érzékelhetı áramerısség átlagosan 0,5-1mA, amelyet érzetküszöbnek nevezünk. Veszélyes az a határ, amely a végtagizmok görcseit kiváltja. Ez az elengedési áramerısség kb. 10-20mA körüli áramerısség már a szívkamra és a pitvar egyidejő összehúzódását okozza, aminek következtében a normális szívmőködés az áram megszőnése után is szünetelhet. A klinikai, majd a biológiai halál állapotát okozhatja a 100mA vagy nagyobb áramerısség. Az áramütés az idegközpontok zavarát, az izmok görcsös összehúzódását okozza, aminek következménye eszméletvesztés is lehet. Az áram a testen belül nem vékony területen, hanem a test részeinek ellenállása függvényében halad. Így pl. a legkedvezıbb eset, amikor a két láb hidalja át a

31

feszültséget. Az egyenárammal szemben az emberi szervezet nem annyira érzékeny, mint a váltakozó árammal szemben. Míg az egyenáram a hı- és vegyi hatása miatt káros az emberi szervezetre, addig a váltakozó áram az idegekre fejt ki sokkhatást. Az áramütésre sokkal érzékenyebbek a szívbetegek, az alkoholisták, a magas vérnyomásban szenvedık. Elektromos készülékek alkalmazása esetén, elengedhetetlen az érintésvédelmi szabályok betartása. 6.4. Kisfrekvenciás kezelések A kisfrekvenciás elektroterápia körébe a 0-1000 Hz frekvenciáig terjedı kezelések tartoznak. Ezeknek két csoportjuk van:
a galvánáram kezelések („0” frekvenciás)
az ingeráram kezelések (0-1000 Hz frekvenciájú) A kisfrekvenciás készülékek általában a generátorkörbıl, és a kezelıkörbıl épülnek fel. A generátorkör alakítja át a hálózati áramot a kezeléshez megfelelı áramformává, és a belıle kilépı kábeleken, elektródákon és (szükség esetén, mert egyszer használatos elektróda esetén nincs szükség köztianyagra) köztianyagon keresztül jut az áram a kezelendı testrészbe. A fentiek alapján, a kábelekbıl, elektródákból és köztianyagból álló részt nevezzük kezelıkörnek. A generátorkör három részbıl áll:
tápegység
mőszerfal
áramátalakító berendezés A tápegységbe belépı áram itt letranszformálódik 220 V-ról 70-90 V-ra. Ezt a keletkezett áramot egy elektromos berendezés egyenirányítja, és egy másik stabilizálja. A tápegységbıl az áram szabályozókba kerül a mőszerfalon keresztül, melyen a következı alkatrészek találhatók:
fıkapcsoló
potenciométer
mérımőszerek
mérésérték –szabályozó
pólusváltó
kivezetıkapcsok A kezelıkör kis- és középfrekvenciás készülékek esetén a következıkbıl áll:
kábel
elektróda
köztianyag
tartó- és rögzítı anyagok A kábel kritériuma a flexibilitás, a jó szigeteltség, és az elektródákhoz való jó csatlakoztathatóság. Az elektródák közvetítik az elektromos áramot a szervezetbe. Többfél elektródát ismerünk és használhatunk:
pontelektróda
lapelektróda
vasalókarelektróda
vákuumelektróda
nyeles elektróda
hengerelektróda
szakítóelektróda

32

2. ábra Elektródák A köztianyag lehet vászon, flanel, vagy egyéb textília és szivacs. Legalább 1 cm vastagságú legyen, és legalább 1cm-rel érjen túl az elektródán. Fontos szempont még, hogy a többször használható köztianyag könnyen tisztítható és fertıtleníthetı legyen. Az elektródák a beteg testsúlyával, homokzsákkal, és gumiszalaggal rögzíthetık. Az elektroterápiás kezeléseknél nagyon fontos alapszabály, hogy az áramerısség beállításakor fokozatosan emeljük vagy csökkentjük az intenzitást. Ezt hívjuk belopózásnak, és kilopózásnak. 6.4.1. Galvánkezelések 6.4.1.1. Stabil galvánkezelés A stabil galvánkezelést más néven konstans galvánkezelésnek nevezzük. Galvánáram hatására megváltozik az idegek vezetése. Ezt a hatást tudjuk kihasználni a kezelések alkalmazásakor. Felszálló kezelés esetén a motoros ideg ingerküszöbe csökken, az ideg ingerelhetısége növekszik. A galvánáram fájdalomcsillapító hatása a szimpatikus tónuscsökkenés révén nyilvánul meg. A galvánáram hatására hyperaemia alakul ki, melynek következtében a szövetek ischaemiája okozta fájdalom csökken, javul a helyi anyagcsere, a gyulladás okozta szöveti nedvek felszívódása gyorsul. A galvánáram hatására az izomtónus normalizálódik. A kezelés idıtartama 30 perc. Indikációk -

neuralgia neuritis myalgia tendinitis, tendovaginitis bursitis, epicondylitis gerinc- és egyéb ízületek gyulladása

33

-

Sudeck-syndroma Csonttörések bénulások

Kontraindikációk -

malignus tumor osteomyelitis protézis, fémbeültetés pacemaker sérült bırfelület gyulladt bır, fertızı bırbetegség lázas, fertızı megbetegedések

6.4.1.2. Különleges galvánkezelések





Bourgignon - féle kezelés Bergonier - féle kezelés Kowarshik - féle galvánkezelés Riesz - féle kalciumstasis

Bourgignon féle kezelés A kezeléshez kör alakú aktív, és téglalap alakú inaktív elektródát használunk. Az aktív elektróda a szemhéj fölé kerül, az inaktív elektróda a tarkóra. Az aktív elektróda a pozitív, az inaktív elektróda a negatív. Az áram intenzitása a kezelésnél általában 2-3 mA. A kezelési idı 3-5 perc. Indikációk - Migrén és supraorbitalis neuralgia Bergonier - féle kezelés A kezeléshez egy félmaszk szerő elektródát, és egy téglalap alakú elektródát használunk. A félmaszk elektróda az aktív, és az érintett arcfélre kerül. Az inaktív elektródát a tarkóra helyezzük. Az áram intenzitása 10mA átlagosan. A kezelés idıtartama 15 perc. Indikációk - Trigeminus neuralgia Kowarshik - féle galvánkezelés A kezeléshez 2 db 90cm hosszú, és 8cm széles lapelektródát használunk. Az elektródák az alsó vagy a felsı végtagra kerülnek. A hajlító oldalra az anódot tesszük, a katódot pedig a feszítı oldalra. A kezelés ennek megfelelıen transzverzális és bipoláris lesz. (Bipoláris kezelésrıl akkor beszélünk, ha a használt elektródák mérete azonos. Más kezeléseknél, különbözı mérető elektródák alkalmazása setén bipoláris kezelésrıl beszélünk.) Az alkalmazott áramintenzitás 20-30mA. A kezelési idı 15-20 perc. Indikációk - brachialgia, cervicobrachialgia - ischialgia, lumboischialgia - femoralgia

34

Riesz - féle kalciumstasis Kálciumhiány esetén a gerinc fölé, vagy az érintett végtag hajlító és feszítı oldalára helyezünk el elektródokat. A kezelés elıtt 10ml kalciumot adunk a betegnek intravénásan, vagy 20 perccel a kezelés elıtt izomba adjuk az injekciót. A kezelés idıtartama 20 perc. Indikációk - Sudeck syndroma - csonttörések kezelése - algodystrophia - osteoporosis 6.4.2. Hidrogalvan kezelés A galvánkezelést régóta kombinálják fürdıkezeléssel. Ez az elektroterápia és a hidroterápia kombinációja. Fajtái:
teljes elektromos fürdı
részleges elektromos fürdı (ennek legismertebb formája a négyrekeszes galvánfürdı) 6.4.2.1. Teljes elektromos fürdı A készülékek felépítése itt is megfelel a fent említettekkel, mely szerint egy generátorkörbıl és egy kezelıkörbıl áll. A kád 650-700 literes, melyet indifferens hıfokú vízzel töltünk fel. Indifferens hıfokú víznek azt a hımérséklető vizet nevezzük, amely a szervezetben nem vált ki érreakciót. Hıfoka 34-35 ºC. A kád oldalain 3-3, a fejrésznél és a lébrésznél 1-1 elektróda található. Kezeléskor a beteget és az elektródákat is víz lepi el. Az áramérzetet a betegek általában 300-800mA között jelzik, de az áramintenzitást soha nem szabad 1000mA fölé emelni. Áramhatás alatt lévı kádba tilos vizet be vagy leengedni, és a betegnek felállni a kádban. A kezelés befejezıdése után 15-20 perces pihenı javasolt. A kezelés után csak 2-3 órával ajánlatos egyéb kezelést igénybe venni. A kezelés idıtartama 10-20 perc. Biológiai hatások:
a szimpatikus idegrendszer mőködése csökken, paraszimpatikus túlsúly lép fel
értágító hatása van
leszálló áram hatására az érzıidegek ingerküszöbe emelkedik, ezért fájdalomcsillapító
felszálló kezelés esetén az érzıidegek ingerlékenysége fokozódik
keringésfokozódás jön létre
spasmolytikus hatása és fibrolytikus hatása van
az anyagcsere fokozódik
gyulladáscsökkentı hatású Indikációk -

krónikus reumatikus megbetegedések fájdalma (RA, SPA, gerinc- és végtatgízületek degeneratív megbetegedése) myalgiák osteoporosis neuritis, neuralgia klimax scleroderma

35

Kontraindikációk - láz - akut ízületi gyulladás - embóliaveszély - ischaemias szívbetegség - pacemaker - beültetett fém, protézis - szívritmuszavar - terhesség - kiterjedt bırsérülés - fertızı bırbetegség - elmebetegség - súlyos arteriosclerosis - osteomyelitis - TBC - malignus tumor

3. ábra Teljes elektromos fürdı 6.4.2.2. Négyrekeszes galvánfürdı A kezelés hatása megegyezik a teljes elektromos fürdı hatásaival. A kezelés abban különbözik, hogy nem a teljes test, hanem csak a végtagok vannak a kezelıkád(ak)ban. A karkádak oldalirányba mozgathatók, a lábkádak fixek. Minden kádban 2-2 elektróda található. Négyrekeszes galvánkezelésnél a kádakban az elektródák azonos polaritást kapnak, míg egyrekeszes galván esetén a kar vagy a lábkádak elektródjaira különbözı polaritást állíthatunk be. Az áram intenzitása négyrekeszes galván esetén 10-12mA, egyrekeszes galván esetén kisebb intenzitásra van szükség.

36

A kezelési idı 15-20 perc. A fent említett kezelési szabályok ennél a kezelésfajtánál is érvényesek úgy, mint a teljes elektromos fürdı esetében. Indikációk - ideggyulladások (femoralgia, brachialgia, ischialgia) - a kéz és a láb kisízületeinek , a csukló, a könyök, a láb és a bokaízületek gyulladásos és degeneratív megbetegedése - polyneuritis Kontraindikációk Megegyeznek a teljes elektromos fürdı kontraindikcióival.

4. ábra Négyrekeszes galvánfürdı 6.4.3. Iontoforézis Azt az eljárást, amikor galvánáram segítségével gyógyhatású készítményt, vagy gyógyszeroldatot juttatunk a szervezetbe, iontoforézisnek nevezzük. Az ionok mindig az ellentétes töltés felé vándorolnak. A negatív töltéső ionokat anionoknak, a pozitív töltéső ionokat kationoknak nevezzük. Az ionok transcutan szervezetbe jutása három tényezıtıl függ:
az áram intenzitásától
az ionok mozgási sebességétıl
az áramhatás idıtartamától A kezelés bármilyen elektroterápiás készülékkel kivitelezhetı, amelyik képes galvánáramot, vagy váltható polaritású ingeráramot (diadinamikus- , Leduc- , vagy polaritással rendelkezı középfrekvenciás áramot) kibocsátani. A kezeléshez lapelektródákat használunk és a kezelést mindig leszálló áramirányban végezzük. Vákuumelektróddal nem végezhetı iontoforézis. Ha a gyógyszeroldat a negatív póluson kell bevinni, akkor ez (a negatív) kerül a kezelendı területre, és ettıl proximalisan helyezzük el az anódot. A kezelés idıtartama 5-20 percig változhat.

37

Leszálló kezelés A leszálló kezelés fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentı kezelésfajta, mely kivitelezésekor a kezelendı területre helyezzük az anódot, ettıl distalisan pedig a katódot. Felszálló kezelés A felszálló kezelés stimuláló hatású. Ennél a kezelési módnál distalisan helyezzük el az anódot, és proximalisan a katódot. A legtöbb gyógyszer kationtöltéső, ezért az anódról vihetık be. A kationok általában fémek, fémsók, alkáliföldfémek, alkaloidok. Az anionok a savgyökök és a halogének. Iontoforézis alkalmával, az esetek túlnyomó többségében 1-3%-os oldatokat használunk. 6.4.3.1. Anódról bevihetı anyagok o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Hisztamin Dionin Procain Lidocain Aconitin cink-klorid és szulfát calcium-cloratum Phenylbutason magnezium-klorid és szulfát acetil-kolin ephedrinum hydrochloricum B1 vitamin Tolazolin Hyase Ketazon Vincristin Di-Adreson Alpha-chymotrypsin

6.4.3.2. Katódról bevihetı anyagok o o o o o o o

Natrium salicylicum Sulfur Ichtyol kalium sulfurikum és jodatum natrium jodatum Hydrocortison Voltaren kenıcs

6.4.3.3. Az iontoforézis elınyei





kevesebb gyógyszer szükséges a kívánt hatás eléréséhez a gyógyszerhatás helyi a bırön keresztül juttatható be a gyógyhatású készítmény, a bır megsértése nélkül olyan gyógyszerek is bevihetık, amelyek más módon nem juttathatók be a szervezetbe.

38

6.4.3.4. Az iontoforézis hátrányai Nem tudjuk, mennyi hatóanyagot viszünk be a szervezetbe. A leggyakrabban a mozgásszervi megbetegedéseknél alkalmazzuk az iontoforézist. Ezek közül a leggyakoribb a Lidocain, a Dionin, a Hydrocortison, a Salicyl, a kálium-jodatum, a Hyase, a Histamin és a Tolasolin iontoforézis. 6.4.4. Ingeráram kezelések Az ingeráram kezelések, az alkalmazott áram frekvenciájától függıen 2 nagy csoportra oszthatók:
Specifikus kezelések, melyek esetén kisebb frekvenciát alkalmazva izomösszehúzódást váltunk ki. Ezt a kezelést szelektív ingeráram kezelésnek nevezzük.
Nagyobb frekvenciák alkalmazásával tüneti kezelést végzünk. Ebben az esetben az alkalmazott áramoknak fájdalomcsillapító, anyagcserefokozó és keringésfokozó hatását használjuk ki. 6.4.4.1. Szelektív ingeráram kezelés Ez a kezelésfajta, a degenerálódott (idegellátásától megfosztott), vagy ép beidegzéső, de sorvadt izomcsoport kezelésére alkalmas. A szelektív elnevezés arra utal, hogy a kezelés alakalmával, a kiválasztott izomcsoportot kontrakcióba hozzuk ingeráram segítségével úgy, hogy közben az egészséges izomrostokat nem ingereljük. Ebben az esetben az áramhatás szaggatott. A kezelés célja: - a további izomsorvadás megakadályozása - az izom anyagcseréjének biztosítása A kezelés hatékonyságát fokozza, ha a kezelés megkezdése elıtt pontosan felmérjük az izom állapotát, és a kezelési tervet annak megfelelıen állítjuk fel. Az izom állapotát speciális paraméterek segítségével tudjuk feltérképezni. Ezek a következık: Rheobázis: az az áramerısség, amely minimális izomösszehúzódást hoz létre. Chronaxia: az az idıtartam, mely alatt a kétszeres rheobázis izomösszehúzódást hoz létre. I/t görbe: az elızıeknél pontosabb adatokat biztosít. Megadja, hogy meghatározott impulzusidıhöz mekkora az az intenzitás, amely minimális kontrakciót hoz létre. Ezt egy görbén ábrázolják, és összehasonlítják az ép oldal I/t görbéjével. A stimulációs kezelés célja ezután olyan izomerıt elérni, mely után az ép és a sérült végtag I/t görbéje egyezést mutat. Az elektromos ingerlés motoros hatása függ:
az áram intenzitásától
az áram idıtartamától (impulzusidı)
az áram formájától. Izomingerlésre alkalmazhatunk: Tiratronáramot, melyet szinuszáramból fejlesztettek ki, meredek lefutású, és a normál izom (nem a degenerált) stimulációjára legalkalmasabb. Négyszög impulzust, mely ép beidegzéső, sorvadt izom kezelésére a legalkalmasabb. Exponenciális impulzust, melyet a degenerált izmok, és a simaizmok ingerlésére használunk. Hullámcsomagokat: A négyszögimpulzusokból álló hullámcsomagokat sorvadt, nagyobb izomcsoportok ingerlésére alkalmazzuk. Az exponenciális hullámcsomagot a degenerált, nagyobb izomcsoportok esetén használjuk.

39

5. ábra A szelektív ingeráram kezelés korszerő áramformái A kezelés idıtartama 8-10 perc, naponta többször is ismételhetı a gyorsabb eredmény elérése érdekében. Felszálló kezelést végzünk. A szelektív ingeráram kezelés lehet direkt és indirekt. Direkt kezelésnél közvetlenül az izmot ingereljük, bipoláris, felszálló kezeléssel. Indirekt kezelés esetén az izmot ellátó neuromuscularis szinapszis fölé helyezett elektródák segítségével ingereljük az izmot, mivel minden izom ingerlési pontja ismeretes. Simaizmok (hólyag, bélizomzat) kezelésére exponenciális, vagy háromszögimpulzust használunk. 6.4.4.2. Az elektrostimuláció szerepe a fájdalomcsillapításban Elektromos ingerlés hatására, a spinothalamicus és spinoreticulothalamicus pályák gátlása következtében fájdalomcsillapítás valósul meg. Ezen hatás elérésére többféle áramformát fejlesztettek ki, melyek a következık:
Leduc-áram
Neofarad-áram
Träubert-féle ingeráramok
Bernard féle diadinamikus áramok Leduc-áram 100 Hz frekvenciaértékő, folyamatos, négyszögimpulzus ingeráram. Ilyen ingeráramot bocsát ki a Nervostim készülék. Neofarad-áram 50 Hz-es, háromszög alakú ingeráram, lüktetı egyenáram-sorozat. Impulzustartama 1ms, a szünetidı 19ms az egyes impulzusok között.

40

Träubert-féle ingeráramok 140 Hz-es, különbözı intenzitású impulzusokból álló hullámzó áram. Bénult izmok kezelésére használták leginkább. Bernard áram, diadinamikus áram Két komponenst tartalmaz, a bázisáramot, mely 1-3 mA intenzitású galvánáram, és a dózisáramot, mely a galvánáramra szuperponált, különbözı paraméterekkel rendelkezı szinuszfélhullámaiból áll. A dózisáramként használt lüktetı egyenáram két formáját alkalmazzák. Az egyutas egyenirányítás révén olyan szinuszfélhullámokat alakítanak ki, melyek impulzustartama 10ms, az impulzusok közötti szünet szintén 10ms. Tehát az egyutas szinuszfélhullámok frekvenciaértéke 50 Hz. A kétutas egyenirányításnál a szinuszfélhullám impulzustartama szintén 10ms, de az egyes impulzusok között nincs szünet, a félhullámok szünet nélkül követik egymást. A kétutas szinuszfélhullámok frekvenciaértéke 100Hz. Diadinamikus áramformák:
Monofázis (MF)
Difázis (DF)
Court period(CP)
Long period (LP)
Rythme syncope (RS) Monofázis Egyutasan egyenirányított 50 Hz frekvenciaértékő egyenirányított félhullám. Stimuláló hatású. Indikációk - myalgiás fájdalmak - kötıszöveti fellazítás - fájdalomcsillapítás Difázis 100 Hz frekvenciatartományú, kétutasan egyenirányított szinuszfélhullámok. Relaxálja az izomszövetet, vasodilatációt okoz, hyperaemiát idéz elı, emeli az érzıidegek ingerküszöbét. Indikációk - a ganglionok funkciójának csökkentése - a vegetatív idegrendszer funkciójának a csökkentése Court period A monofázis és a difázis gyors, másodpercenként történı változása. Az izomzat enyhe kontrakcióját, majd relaxációját hozza létre. Indikációk - Sudeck syndroma - thrombosis utáni állapot - visszérmőtétek utáni kollaterálisok kifejlesztése - distorsiok, contusiok, haematomak, oedemak csökkentése - harántcsíkolt izmok tónusának fokozása Long period A monofázis és a difázis lassú váltása. Elıször 50 Hz-es monofázisú ingeráramot ad a készülék, majd ebbe lassú intenzitással nı bele a difázis. Az intenzitásnövekedés csak a monofázis adott intenzitásértékéig fokozódhat. A difázis idıtartama készülékenként eltérı (5-8s), majd a difázis a monofázisból lassan, egyre csökkenı intenzitással eltőnik. Erıs fájdalomcsillapító hatása van.

41

Indikációk - a gerinc, vagy a végtagízületek degeneratív elváltozása - izomgörcsök oldása - epicondylitis - bursitis - tendinitis - tendovaginitis Rythme syncope Szabályosan, periodikusan szétválasztott monofázis áramformák. A monofázis megjelenési idıtartama 1s, a szüneté 2s. Enyhe inger, rövid szünetekkel, mely nem hoz létre izomkontrakciót. Elınye, hogy nem alakul ki hozzászokás. Indikációk - ép beidegzéső, atrophisalt izmok ingerlése (ma már nem jellemzı) Ellenjavallatok - pacemaker - menses - sérült, gyulladt bır - visszértágulat - elmebetegség - cardialis decompensatio - sclerosis multiplex (SM)

6. ábra Diadinamikus áramformák

42

6.5. TENS TENS a Transkutane Elektrische Nerven-Stimulation rövidítése. Kis intenzitású, és rövid idejő elektromos impulzusok felhasználása a fájdalom csökkentésére. Egy biztonságos, mellékhatás mentes módszer a fájdalom ellenırzésére. A TENS kezelés hatékonyságát a fájdalom kezelésében klinikai tapasztalatok igazolják. A TENS egy a bırön keresztül történı idegi ingerlést jelent. Ennek elméletét az angol Melzack és Wall orvostudósok dolgozták ki a hatvanas évek elején. A szervezetünkben különbözı idegrostok futnak. Ezek az idegrostok különbözı szinten különbözı funkcióval rendelkeznek. A fájdalomérzés az agyban tudatosul. A fájdalomingereket az agyba az idegvégzıdések az idegpályákon keresztül juttatják el, nagyon bonyolult áttételeken keresztül. Melzack és Wall megállapították, hogy a gerincvelı hátsó szarvában lévı vastag idegrostok egy 144 Hz-es frekvenciájú hullámmal nagyon jól ingerelhetık a bırön keresztül. Ezek az idegrostok fogadják a perifériákról érkezı fájdalomingereket. Ezek feladata ezt megszőrve az ingert az agyba továbbítani. A külsı ingerlés hatására ezek az idegrostok egy “telítettségi” állapotba kerülnek, tehát nem tudják fogadni a perifériákról érkezı fájdalomingereket. Mintegy bezárják elıttük a kaput, s így az agyba nem továbbítanak fájdalomingert. Ezáltal megszőnik a fájdalomérzet. Ez krónikus betegségeknél egy nagyon lényeges dolog. Kutatások igazolták, hogy alacsonyabb frekvenciákon történı ingerlésnél a perifériás idegpályákon is végbemegy egy elektrokémiai változás. Különbözı aminosavak szabadulnak fel, mint az endogén opiátok. Ezekrıl bebizonyosodott, hogy az idegi gátlás révén jó fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. A TENS mint fájdalomcsillapító kezelési módszer a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején lépett be a fizikoterápiába. Korábban is voltak már hasonló elvet követı fizikoterápiás készülékek. Magyarországon a germán típusú fizikoterápia volt az elterjedt, inkább a diadinamikus áramformákat a TRӒUBERT-féle áramformákat használtuk. A TENS elsı próbálkozásai nem voltak eredményesek. Az elsı TENS típusú készülék, a Pain-Killer nem aratott sikert sem a szakmában, sem a betegek között. A nyolcvanas évek közepe, vége felé lettek ismertek azok a nagy fizikoterápiás készülékek, mint a Nemecron, az EDIT, amelyek programjában már voltak TENS programok is. A kilencvenes évek elején jelentek meg hazánkban is a különbözı fizikoterápiás készülékeket gyártó cégek miniatürizált TENS készülékei. Ezek könnyen hordozható, kismérető készülékek. Vannak olyan készülékek, melyek csak izomingerlı programmal rendelkeznek. Ez 80-100Hz frekvenciát használnak. Van olyan készülék, amely csak TENS programmal rendelkezik. Az HV-6609 TENS egy kombinált programozású, nagy tudású készülék. 1-200Hz frekvenciatartománnyal rendelkezik. A laikus felhasználók kockázatok nélkül az elsı négy kezelési programot választhatják ki. Ezek az izomlazítás, izomgimnasztika, keringésjavítás és fájdalomcsillapítás. Elınyei: - Laikusok számára 12 elıre beprogramozott programhely - Egyszerő kezelhetıség - Szakemberek számára is, egyéni igényeknek legmegfelelıbb kezelés beállítására - Hordozható - Nincs mellékhatás - Nincs hozzászokás - Egyszerő kezelhetıség - Naponta többszöri kezelés - Gyógyszerallergia esetén is - Többféle kiegészítı elektróda - Orvosi referenciagyőjtemény - Más tevékenység közben is - A család minden tagjának, széles felhasználási kör - Kozmetikai kezelések

43

Indikációk - izom- és idegfájdalom csillapítására (mint például a lumbágó) - köszvény - hát- és vállfájdalmak - fejfájás - migrén - ízületi gyulladások - övsömör - arcidegzsába - ideggyulladások akut szakasza után - kisebb érszőkületek karbantartására - baleset vagy mőtétek utáni fájdalmak csillapítására - felfekvések elkerülésére - polyneuropathia - obstipatio - inkontinencia - agyvérzést követı izombénulásoknál az izomsorvadás megakadályozására, stb. Az akupunktúrás pontokra feltéve az elektródákat, belsı szervekre tudunk hatást gyakorolni. Alkalmazható így az immunrendszerünk erısítésére, a vérnyomás szabályozására, allergiás és asthmatikus problémák javítására is. 6.6. Középfrekvenciás kezelések Az elektroterápiában 0z 1000-100000Hz közötti áramokat soroljuk a középfrekvenciás áramok közé. A gyógyászat a 3900-5000Hz közötti áramokat használja leginkább. A középfrekvenciás áramokkal kétféle kezelési forma terjedd el:
a klasszikus Nemec féle interferencia
az amplitúdómodulált középfrekvenciás kezelés 6.6.1. Klasszikus Nemec-féle interferencia Két középfrekvenciás áram keresztezıdésekor jön létre az interferenciaáram. Kettı, vagy négy elektróda alkalmazásával hozhatjuk létre. Biológiai hatásai: 0-10Hz Izomstimuláló hatású, csökkenti a motoros ingerküszöböt, fokozza a paraszimpatikus túlsúlyt. 0-100Hz Lassú folyamatos változtatása a vasoconstrictio és vasodilatatio váltakozását eredményezi. 50-100Hz Analgetikus hatása van, valamint a szinuszfélhullámok révén iontoforézisek is megvalósíthatók vele. 90-100Hz Az érzıidegek ingerküszöbét növeli, vasodilatatios hatású, fájdalomcsillapító is. 100Hz Stabil frekvenciaérték, a szimpatikus túlsúlyt csökkenti, simaizom lazító hatású, antiflogisztikus hatású. A kezeléshez lap, vagy vákuumelektródát használunk. A kezelési idı lapelektróda alkalmazása esetén 10-15 perc, vákuumelektróda használata esetén max. 10 perc.

44

6.6.2. Amplitúdómodulált középfrekvenciás kezelés Az áram amplitúdójának és frekvenciájának folyamatos változtatásával el lehet érni, hogy az idegi depolarizáció ne alakuljon ki. Általában 100-150Hz közötti frekvenciaértéket alkalmazunk. A kezelést kesztyőelektródák segítségével végezzük.

7. ábra Négypontos felületi és kesztyőelektród 6.6.7. Nagyfrekvenciás kezelések Azokat a kezeléseket, melyek a 100000Hz feletti frekvenciájú áramok alkalmaznak a gyógyításhoz, nagyfrekvenciás kezeléseknek nevezzük. Ezeket az áramokat elıször Tesla alkalmazta. Formái:
darsonvalizáció
diaterma
rövidhullámú kezelés
mikrohullámú kezelés
deciméter hullámú kezelés Az elsı két fajtát nem alkalmazzuk az orvosi gyakorlatban. A nagyfrekvenciás kezelések alkalmával, a beteg bıre nem érintkezik az elektródával. Nincs áramérzet, de van hıérzet (hideg, langyos, meleg, elviselhetı meleg). Zsírszövet, idegszövet, izom, csont, a szövetek felmelegedési sorrendje. 6.7.1. Rövidhullámú kezelés A kezelés hullámhossza 30-1 méter között van, melyhez 10-300MHz frekvenciaérték tartozik. A kezelés során 1-2 cm-re a van a sugárzó a bırfelülettıl. Ilyenkor a hatása felületesebb. Ha 3-4 cm-re helyezzük a kezelendı felülettıl, akkor mélyebb hatást érhetünk el. A kezelés idıtartama 10-20 perc. A kezelés fokozatai: hideg-langyos-meleg-elviselhetı meleg. Indikációk - bırgyógyászati problémák (allopecia=kopaszság, röntgenfekély) - cr. bronchitis - bronchiectasia - asthma bronchiale - nyelıcsı-, gyomor- és bélspasmus

45

-

cholecystalgia cr. sinusitis cr. nıgyógyászati gyulladások cystits prostatitis arthrosis cr. bursitis contractura myalgia discopathia spondylosis periarthritis myalgia otitis externa, sinusitis mandibularis- és maxillaris Meniere-sy

Kontraindikációk Ugyan azok, mint kis- és középfrekvenciánál: - fémbeültetés - pacemaker - hıérzészavar - acut ízületi gyulladás - acut radiculitis - neuritis - menses - graviditás - TBC - malignus tumorok Biolgiai hatásai:
endogén hıképzıdés
vasodilatatio
anyagcserefokozódás
keringésfokozódás
spasmolyticus hatás
fájdalomcsillapítás A kezeléshez használatos elektródák:
Schliephake-féle elektróda
kapacitatív elektróda
lap elektróda
testüreg elektróda
tekercstér elektróda
kábel elektróda
örvényáram elektróda

46

8. ábra Rövidhullámú kezeléshez használt Schliephake-féle kondenzátorelektród

9. ábra Rövidhullámú kezelésnél használt kapacitatív, induktív, örvényáram, kábel, örvényáram elektróda 6.7.2. Mikrohullámú kezelés Ezt a kezelést a 12,5 cm hullámhossz és az ehhez tartozó 2400MHz frekvenciaérték jellemzi. Elıállítása magnetroncsıvel történik. Alkalmazunk kerek, hosszanti, vápasugárzót, illetve különleges sugárzókat (pl.: testüreg sugárzó).

47

10. ábra Mikrohullámú kezelésnél használt hosszanti-, kerek- és vápasugárzó A kezelıfejet 10-20 cm-re állítjuk a kezelt felszíntıl, és a kívánt erısséggel kezelünk. A kezelési idı 10-20 perc. Biológiai hatásai:
endogén hıképzıdés
szöveti hyperaemia
keringésfokozódás Egyes szövetek, mint a szemlencse, a here, a növekedési porc különösen érzékenyek a mikrohullámra. Ezért speciális védıszemüveg, a heréknél drótháló alkalmazása szükséges a kezeléseknél. A kezelı nem tartózkodhat kezelés alatt a kezelıhelyiségben. Fontos a kezelıhely megfelelı leárnyékolása. Gyermeket és terhes nıt nem szabad kezelni!!! Indikációk - keringési zavarok - stomatitis - gingivitis - otitis externa Kontraindikációk - terhesség - gyermekkor - fémbeültetés - protesis - pacemaker 6.7.3. Deciméterhullám kezelés 69cm hullámhossz és 433MHz frekvencia jellemzi. Elıállítása elektroncsıvel történik. Kerek, hosszanti vagy vápasugárzókat használunk a kezeléshez. A sugárzót 5-10 cm-re helyezzük el a kezelt testrésztıl. A kezelési fokozat 6 vagy 7 fokozat beállításával történhet. A kezelési idı 5-15 perc.

48

Biológiai hatásai:
endogen hıképzıdés
szöveti hyperaemia
fibrolyticus hatás
spasmolyticus hatás
analgetikus hatás Az árnyékolási szabályokat itt is szigorúan be kell tartani. Az indikációk, kontraindikációk megegyeznek a mikrohullám kezelésnél leírtakkal. 6.8. Mágneses tér kezelés A mágneses tér kezelés a fizioterápia vitatott ágát képezi. Vannak országok és szakemberek, akik ezt a kezelésfajtát az alternatív gyógymódok közé sorolják. Földünk mágneses tere 0,047 mT (mili Tesla), mely a különbözı területeken, napszaknak és évszaknak megfelelıen eltérést és ingadozást mutat, és fontos szerepet játszik a szervezete egészséges mőködésében. A fentiek alapján, az elektromágneses térrel való kezelés felhasználható a gyógyászatban is, mely alkalmazott terápiának két fajtája van: 1. Magnetostimuláció statikus mágneses tér kezelés 2. Elektromágneses – erıtér kezelés pulzáló mágneses tér kezelés 6.8.1. Magnetostimuláció Ennél a kezelésfajtánál 100 mT alatti erıtereket alkalmazunk. Hatásai:
fájdalomcsillapító
a hormonszintet befolyásolja
megváltoztatja a membránok áteresztıképességét
legfontosabb az idegrendszerre kifejtett hatása A kezelési idı 15-20 perc. Indikációk - Parkinson syndroma - Sclerosis Multiplex (SM) - Alzheimer-kór - spasticus paresisek Kontraindikációk - szívelégtelenség - máj-és veseelégtelenség - TBC - pacemaker - szívritmuszavar - angina - rosszindulatú daganat - osteomyelitis - láz - fertızı megbetegedések

49

6.8.2. Elektromágneses erıtér kezelés (Magnetron kezelés) A kezelések alkalmával 100 mT feletti erıtérrel kezelünk. Az erıtér intenzitása és frekvenciája 50100Hz. A kezelési idı 20-30 perc. Hatásai:
az osteoblast aktivitást fokozza
az idegszövet regenerációját fokozza
fájdalomcsillapító hatású
a paraszimpstikus tónust fokozza
spasmolytikus hatású Indikációk -

ízületi gyulladás degeneratív megbetegedések neuralgia cervicobrachialgia, lumboischialgia Raynaud-syndroma migrén spasticus paresis osteopoprsis (OP) Sudeck syndroma törések utókezelése kilazult TEP (totál endoprotesis)

11. ábra Magnetron kezelés

50

7. Fototerápia A fototerápia az egyik legısibb kezelési mód, melyet már az indiaiak, az egyiptomiak, a görög és római orvosok is alkalmaztak a különbözı betegségek gyógyítására. A fototerápia a napfény hatásos komponenseinek mesterségesen elıállított hullámait használja kezelésre. A fény hullámhosszal és frekvenciával jellemezhetı. A napfény hullámhossza 30000-200nm. Infravörös: 30000-760nm Látható fény: 760-400nm - 760nm-640nm vörös fény - 640nm-540nm sárga fény - 540nm-490nm zöld fény - 490nm-420nm kék fény - 420nm-400nm lila fény Ultraibolya: 400-200nm A helioterápia napfénykezelést jelent. A napfény 44%-0 látható fény, 50%-a infravörös sugárzás, 6%-a ultraibolya sugárzás, melybıl 5,6%UV A, 0,4% UV B. A természetes fény direkt és szórt formában éri a szervezetet, és a földrajzi elhelyezkedés, az évszakok és a napszakok váltakozása befolyásolja. Indikációk - psoriasis - ekzema - seborrhea - degeneratív ízületi megbetegedések Kontraindikációk - láz - fertızı betegségek - cardialis decompensatio - hyprtonia - fényallergia - rosszindulatú daganatos megbetegedések - vesebetegségek - fényérzékenység 7.1. Kezelés infravörös sugárzással Gyógyításra a 760-2200 nm-ig terjedı sugárzást alkalmazzák. Behatolási mélysége 0,5-1cm. Asztali, fali és állványos sugárzókkal kivitelezhetı a kezelés. A kezelési idı 15-60 perc. A dozírozás a kezelési idıvel és távolsággal befolyásolható. Hatásai:
endogén hıképzıdés
bırerythema
vasodilatatio
anyagcsere fokozódás
csökken az izomspasmus
csökken a szimpatikus túlsúly

51

Indikációk -

sinusitis maxilaris, frontalis rhinitis chronika Dupuytren-contractura bursitisek tendinitisek arthrosisok myalgiák bırgyógyászati kórképek

Kontraindikációk - láz - fertızı betegség - akut ízületi és ideggyulladások - cardialis decompensatio - terhesség - rosszindulatú daganatos megbetegedések 7.2. Kezelés látható fénnyel A kék fényt az újszülöttek sárgaságának kezelésére használják. A poláris fényt (Evolite-kezelés) felületes bırsérülések, decubitusok, fekélyek gyógyítására alkalmazzák. 7.3. Kezelés ultraibolya sugárzással UV A: 400-315nm UV B: 315-280nm UB C: 280-200nm Gyógyításra az UV A és az UV B sugárzást használjuk.
Az UV C sugárzást baktériumölı képessége miatt fertıtlenítésre alkalmazzuk.
Az UV A sugárzás hatására pigmentáció jön létre, melyet erythema kialakulása nem elız meg. A pigmentáció vöröses barna, és a besugárzás után 1-2 órával jelentkezik. Régebben kvarclámpákkal, manapság neoncsı-szerő sugárzókat alkalmaznak a kezeléshez. A sugárzók lehetnek asztali, állványos, mennyezeti sugárzók és napágyak. Hatásai:
vérképzés serkentı
csökkenti a szimpatikus túlsúlyt
fokozza egyes hormonok termelıdését
antidepresszáns hatás PUVA-kezelést a bırgyógyászatban alkalmaznak a psoriasis kezelésére. A kezelés elıtt 1 órával a beteg fotoszenzibilizáló gyógyszert (Pszoralen) kap, mely a DNS-hez kötıdik. Utána UVA sugárzással kezelik a beteget. Az UV B sugárzás pigmentációt eredményez, melyet erythema kialakulása elız meg. A pigmentáció a kezelés után 24 órával jelenik meg, mely fakó barna színő. Az erythema kialakulása függ:
a besugárzás idejétıl
a bır és a sugárzó távolságától
az örökletes tényezıktıl
a besugárzott testrésztıl A nem megfelelıen alkalmazot fototerápiás kezelés hatására fototoxikus hatások alakulhatnak ki.


52

Kontraindikációk - vérzéshajlam - fényallergia - láz - fertızı megbetegedések - akut bır- és ideggyulladások - autoimmun betegségek - cardialis decompensatio - ISZB 7.4. Lézerkezelések Mesterségesen elıállított sugárzás, melyhez lézeranyag szükséges. Vannak nagy- és kisteljesítményő lézerek. A nagyteljesítményő lézereket nagy hıképzés, vaporizáció, coaguláció jellemzi. Lézerkésként használják, jó vérzéscsillapítók. Tumorsebészetben jól alkalmazható a YAG-lézer, a CO2 lézer, az Argon-lézer. Kisteljesítményő lézerek Helium-neon gázlézer, melyet a reumatológiában használnak, biostimuláláshoz is használható. Hatásai:
a szöveti pH szabályozása
a mitochondriumok mőködését fokozza
fokozza a fagocytosist, a vérképzést
javítja a revascularisatiot, a mikrocirkulációt
analgetikus hatású
növeli a szöveti regenerációt 7.5. Szolárium A szolárium a D-vitamin-képzıdést segíti, ezért gátolja a csontlágyulást és segíti a szervezetbe jutott kalcium felszívódását. További elınye a szolárium által kibocsátott ultraibolya sugárzásnak, hogy fájdalomcsillapító hatással rendelkezik, amit elsısorban a végtagi ízületi gyulladásoknál, ideggyulladásoknál szoktak javasolni. Nem javasolt a szolárium lázas állapotban, bırgyulladás, illetve szívritmus zavar esetén. 7.6. Bioptron fényterápia A bioptron fényterápia alkalmazási területei: javítja a vér keringését a hajszálerekben, harmonizálja az anyagcsere-folyamatokat, erısíti az immunrendszert, serkenti a szervezet regeneratív és reparatív folyamatait, segíti a sebgyógyulást, megszünteti a fájdalmat vagy csökkenti az intenzitását. A bioptron fényterápia elınyei: Széles körő felhasználhatóság, egyszerő alkalmazás, rövid kezelési idık, fájdalommentes, UV sugárzás nélkül. Nincsenek ismert mellékhatásai. 7.7. Színterápia Eddig a napfény nem látható sugarairól volt szó. Az igazi örömforrás azonban a látható szín, ami különféle hangulatokat, érzelmeket válthat ki belılünk. A különféle színek a különféle hullámhosszaknak köszönhetık. A látható fény palettáján 400 nanométeres hullámhossztól 800 nm felé haladva a lilától a vörösig minden színt megtalálunk. A legprofibb festı ecsetje sem látható többféle színben, mint amit a természet „kikevert”. Gondoljunk az óceán és az égbolt végtelen kékjére, a fő és az erdık friss zöldjére, az aranysárga sivatagi homokdőnékre vagy a felkelı és lenyugvó nap lángban fürdı színjátékára.

53

A színek stimuláló, esetleg nyugtató, de mindenképpen közérzetjavító hatásait a színterápia nyújtja számunkra. Színekke1 pótolhatjuk az elveszett energiánkat, javíthatjuk a memóriánkat és az ellenálló képességünket, oldhatjuk a stresszt, enyhíthetjük emésztési panaszainkat, élénkíthetjük, frissíthetjük, fiatalíthatjuk magunkat. A megfelelıen alkalmazott színterápia harmóniát teremt, és megnyugvást hoz számunkra. A színek terápiás varázserejét már az ókori egyiptomiak, görögök is tudatosan alkalmazták. Egyben gyógyító helyként is szolgáló templomaikat úgy építették, hogy a beérkezı napsugarak fénye a teljes színspektrumra bomlott, akárcsak egy prizmán haladt volna keresztül, s szivárvány ragyogta be a templomot. Panaszoktól függıen a betegeket olyan helyiségbe fektették, melynek ablakait a baj kezeléséhez megfelelı színő anyagokkal fedték be. Gyógyító színskála A különbözı színeknek különbözı hatása van hangulatunkra, testi-lelki egészségünkre. Milyen színő fény milyen reakciót vált ki? Az izzó vörös és a piros: A nemiség szimbóluma, a libidó színe. A lánggal összekapcsolható szín az energiát, a lendületet és a testi erotikát hordozza. Aktivizál, élénkít, intenzívvé tesz, bátorságot ad, izgatóan hat ránk és életerıvel ruház föl. Fizikai energiánk, teljesítıképességünk növelésében hatékony. A narancssárga átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi. Segíti a felépülést, élénkít, felmelegít. Oldja a görcsös folyamatokat, derősebbé tesz. A vörös vad izzásával szemben egy finom érzelmi élvezetet ígér, amely mély életörömhöz vezet, és a szerelemhez, a lágy erotikához kapcsolódik. Erısítı, tonizáló hatású és jókedvre derítı, akár a napsugár sárga színe. A sárga ébren tart és gondtalan, szabad életérzést nyújt. Nyári érzéseket kelt, megszünteti a gyengeséget, segít a gyors tanulásban és alkalmazható emésztési problémák esetén. A rózsaszín a magányosság és düh leküzdésében használatos. Ismert a mondás, amely szerint optimista az, aki rózsaszín szemüvegen keresztül nézi a világot. Valóban, a rózsaszín cselekvıképessé tesz. A zöld a tavasznak, a természet megújulásának, az új életnek a kifejezıje. A zöld fény közelebb visz minket a természethez, a mélyen beszívott jó levegıhöz. Ideális hátteret nyújt a nyugodt pihenéshez és kikapcsolódáshoz. Kiegyensúlyozottá tesz, oldja a feszültséget, nyugtatóan hat ránk. Látásunk javításához alkalmazhatjuk, továbbá segít a memorizálásban. Nem véletlen, hogy az iskolákban zöld színőre festik a táblákat, és számos gyógyintézmény fala is világoszöld. A hideg kék fény lehőt, akár a hővös tenger, nyugtat és koncentrálásra késztet. A gyulladásos folyamatok kezelésére alkalmazható. Ideális álmodozáshoz, egy gondolatban való elmélyedéshez, és ahhoz, hogy megtaláljuk igazi önmagunkat. Messzire röpíti gondolatainkat, akár az égbolt, ugyanakkor mély gondolatokra késztet, akár a tenger. A lila a legkisebb hullámhosszúságú látható fény, a mértékletesség színe, az egyensúlyt jelenti értelem és a vágy, a józan ész, és az elszabadult érzelmek között. A méregtelenítı, salaktalanító kúrák során alkalmazott fény. A XXI. század technikai fejlıdése lehetıvé teszi, hogy egyes természeti jelenségeket utánozzák, mesterségesen elıállítsák a napfény bizonyos komponenseit. A sok esetben gyógyításra, közérzetünk javítására használt találmányok mesterséges fénye azonban fényévekre van attól a csodálatos látványtól és érzéstıl, amit egy napkelte vagy egy színekben pompázó naplemente nyújthat.

8. Hidroterápia A hidroterápia vízkezelést jelent. Már Hippokratész felismerte a víz gyógyhatását és leírásaiban számos megbetegedés gyógykezelésére javasolta. A római kori orvosok is alkalmazták már a vizes kezeléseket. Cornelius Celsus olajokkal, különbözı fızetekkel végzett fürdık használatáról számol be

54

Galenus a hideg és a meleg víz testre gyakorolt hatásait tanulmányozta és jegyezte le. A reneszánsz idején is egyre inkább elıtérbe kerültek a frissítı és tisztasági fürdık mellett azok a fürdık, melyeket megbetegedések gyógykezelésére javasoltak. Priessnitz fürdıkkel, leöntésekkel, borogatásokkal végzett kúrákat, melyekkel megalapozta a modern hidroterápiát. Sebastian Kneip kúrájában a hideg vizes kezeléseket, a hideg vízben és a hóban járatást alkalmazta. Magyarországon a római, majd a török megszállásból maradtak fenn emlékek. Hazánk hidrogeológiai helyzete egyedülálló Európában. A vízgyógyászati kezelések az 1800-as évek végétıl váltak egyre ismertebbé, és kedveltebbé. 1892-ben alakult meg a Magyar Balneológiai Egyesület, majd a Balneológiai Kutató Intézet is. A XIX. és XX. században már Magyarországon is mőködtek úgynevezett „hidegvíz-gyógyintézetek”. A hidroterápia során a víz fizikai tulajdonságait használjuk fel a terápiához. Ilyen fizikai tulajdonságok a víz mechanikai és hıhatásai. Mechanikai hatások:
a víz felhajtóereje
a hidrosztatikai nyomás
a hidrodinamikai hatás Hıhatások:
hideg víz: 28 ̊C alatti, úszáshoz használjuk
hővös víz: 28-31 ̊C, víz alatti gyógytornához használjuk
indifferens hıfokú víz: 34-35 ̊C, hımérséklete egyezik a köpenyhımérséklettel, a szervezetben érreakciót nem vált ki
meleg víz: 36-39 ̊C
forró víz: 40 ̊C feletti hımérséklető 8.1. A meleg fürdı hatásai













vérnyomáscsökkenés az anyagcserefolymatok felgyorsulnak csökken a fokozott izomspasmus fájdalomcsillapító a mellékvese velı hormontermelése fokozódik a simaizmok tónusa csökken a légzésszám csökken fokozódik a váladékürítés a bır hyperaemiája fokozódik fokozódik a felületes hámréteg leválása fokozódik a faggyúmirigyek mőködése csökken a szimpatikus tónus

8.2. A hideg fürdı hatásai





vasoconstrctio vérnyomásemelkedés izomtónus fokozódás a keringés fokozódik

55

A különbözı hıfokú fürdıkre kialakult biológiai válasz függ:
a víz hıfokától
a fürdızés idejétıl
a vízzel érintkezı testfelület nagyságától
a beteg általános állapotától, edzettségétıl, reakciókészségétıl Vízfürdı kezelések






Hideg hıfokú fürdık: 20-26 ̊C Langyos hıfokú fürdık: 32-34 ̊C Meleg hıfokú fürdık: 37-38 ̊C Forró fürdık: 40-41 ̊C Váltófürdık

8.3. Zuhanykezelések Egyik fajtája a Skót-zuhany kezelés Zuhanyfülkében, több zuhanyrózsából jövı, változtatható nyomású és hımérséklető vízzel történik. Általában hideg és meleg zuhany váltakozó használatát jelenti. Frissítı, keringésjavító hatása miatt javasolt. 8.4. Örvényfürdı Manapság egyre népszerőbbek a legkülönbözıbb berendezésekkel ellátott élményfürdık, melyek egyik formája az örvényfürdı. A medencében a vizet gyorsabban áramoltatják, melynek eredményeképpen a vízben lévık ki vannak téve a víz sodró hatásának. Ennek egy speciális fajtája az ún. jacuzzi, mely egy kör alakú medence, és masszírozó hatása egyrészt a víz áramoltatásának, másfelıl a levegı-befúvás által keletkezı légbuborékoknak köszönhetı. Javítja a bır vérkeringését, közvetlen és reflexes úton kötıszöveti lazító hatású, szöveti vérkeringést javító hatású. 8.5. Légbuborék-fürdı A víz- és levegıbefújás egy speciális kádban, vagy kisebb medencében történik. Enyhe masszírozó hatása miatt elsısorban rekreációs programnak tekinthetı, kellemes, frissítı hatású. 8.6. Kneipp-kúra A manapság is alkalmazott Kneipp-kúra Sebastian Kneipp német plébánosról kapta a nevét, aki komplex hidroterápiás kezelési rendszert dolgozott ki. Ez hideg fürdıbıl, leöntésekbıl és zuhanyzásokból áll. Speciális módszer a Kneipp-taposó, mely esetben a beteg vízben, kavicsokon jár. 8.7. Váltott hıfokú fürdı A fürdıket feloszthatjuk egész, fél- és részfürdıkre. Részfürdıként a leghasználatosabb a váltófürdı. Végtagfürdıként használják. A kezeléshez két edény víz, egy hideg (14–16 °C) és egy meleg (36–38 °C) szükséges. A beteg a két végtagját elıször (kb. 1 perc idıtartamra) a meleg vízbe, majd 10 másodpercre a hideg vízbe helyezi. Ezt az eljárást átlag 10-szer megismétli. A kezelést meleg vízzel kezdik és ezzel is fejezik be. A melegre értágulat, a hidegre érszőkület alakul ki.

56

8.8. Borogatások Hideg vagy állott vizes borogatást alkalmazunk, általában 10–20 percig, napjában többször. A textíliát 15–25 °C-os vízzel nedvesítjük meg, és száraz textillel fedjük le. Alkalmazhatjuk gyulladt ízületre, vagy ideggyulladás esetén az egész végtagra. Egyik ismert formája a Priessnitz-féle borogatás, melyet lázcsillapításra használunk. Az eljárás fizikai hőtésen és felmelegítésen alapul. Egy lepedıt kb. 15 °Cos vízzel megnedvesítünk. Ezt tekerjük keresztbe a mellkasra, majd meleg lepedıt, törülközıt csavarunk a test köré. 8.9. Pakolások A pakolás abban különbözik a borogatástól, hogy nagyobb testfelületre alkalmazzuk. Lehet törzs- és végtagpakolás, száraz vagy nedves. A nedves pakolásra mindig szárazat helyezünk. 8.10. Párakötés A kezelendı testrészre langyos, nedves ruhát, erre melegvizes ruhát, majd mőanyag-fóliát csavarunk, végül száraz fedıkötéssel fedjük. Gyulladáscsökkentı, izomlazító hatású. Kelések érlelését segíti elı. 8.11. Lemosások A lemosást hideg, meleg vagy langyos vízzel, szivaccsal és törölközıvel végezzük, fekvıbeteg ápolása esetén napjában kétszer alkalmazzuk. Frissítı, keringésjavító hatású. 8.12. Leöntések Lehetnek hideg vagy meleg leöntések. Ingerhatásúak. 8.13. Súlyfürdı kezelés A kezelés kidolgozása a hévízi Dr. Moll Károly nevéhez főzıdik. Ennél a víz alatti trakciós kezelésnél a mechanoterápia és a hidroterápia hatásai érvényesülnek. A kezelést speciális medencében végezzük, 34-35°C –os vízben. A függesztı készülék a medence szélére van rögzítve. Egy hajlított fém tartószerkezetbıl és egy lyrából áll. Errıl láncon lóg le a szivaccsal ellátott Glisson függesztı. A medence falához rögzítve két hónaljtámasz is található. A kezelés célja a gerinc, csípı vagy térdízület trakciója. A beteg felfüggesztése három módon lehetséges:




nyaki felfüggesztés (egy pontos) hónaljtámaszos alátámasztás (két pontos) az elızı kettı kombinációja (három pontos)

57

12. ábra Súlyfürdı készülék A kezelés hatását súlyokkal fokozhatjuk. A súlyok (1-12 kg) a bokákra vagy a derékra erısíthetık attól függıen, hogy melyik ízület trakcióját kívánjuk fokozni. A kezelés idıtartama 10-20 perc. A kezelés után 1 órás pihenés javasolt. Indikációk - discopathia - discus prolapsus - discushernia (ha nincs akut radiculitis) - cervicobrachialgia - lumboischialgia - spondylosis - spondylarthrosis - VBI - occipitalis neuralgia - intercostalis neuralgia - vertebrogen fejfájás - SPA - Scoliosis - Osteoporosis - Arthrosis - Contractura - discushernia mőtét után 6 héttel - M. Scheuermann Kontraindikációk - Láz - fertızı megbetegedés - malignus tumor - acut radiculitis

58

-

hypertonia decompensalt szívmőködés infarctus, mélyvénás trombosis, embolia után epilepsia SM DMP Graviditas Inkontinencia Spondylolisis sponylolisthesis spondylodesis osteosynthesis súlyos varicositas

8.14. Mesterséges szénsavas fürdık A mesterséges szénsavas fürdınek három formája van:
szénsavas fürdı
szénsavgáz fürdı
szénsav - hó kezelés 8.14.1. Szénsavfürdı kezelés A szénsavfürdı kezelést 300-400 literes orvosi kádban végezzük. A kádba indifferens hıfokú, vagy attól hővösebb vizet engedünk, mivel a beteg a vizet a valósnál melegebbnek fogja érezni, mert a szénsav a bır hıérzı receptorait izgatja és a hidegérzık ingerlékenységét csökkenti. A szénsavas palackot távol helyezzük el a kezelıhelyiségtıl, és a kád alatti szaturátorba juttatjuk a szénsavat. A beteget a szénsavval elegyített viző kádban helyezzük el. A kezelés alatt a megfelelı szellızést biztosítani kell padlószinten, mivel a szénsav nehezebb a levegınél. A kezelés idıtartama 15-20 perc. 8.14.2. Szénsavgáz kezelés Üres orvosi kádban, letakarva helyezzük el a beteget ülı helyzetben, és így kapja a kezelést. A kezelési idı 10-15 perc. 8.14.3. Szénsav - hó kezelés A beteg egy speciális kamrában ül, ahol -70°C -os szénsavhó tégla van elhelyezve, melyre vizet öntünk. Ennek hatására szénsavköd képzıdik. A beteget itt is le kell takarni, hogy a szénsavgáz direkt belélegzését elkerüljük. A kezelési idı 10-15 perc. A szénsavas kezelések hatásai:
vasodilatatio
keringésfokozó
a perifériás ellenállást csökkenti
csökken a pulzusszám
diastoles telıdés idejét növeli
nı a sistoles térfogat
nı a perctérfogat

59





a légzés mélysége fokozódik javul a tüdı oxigénellátottsága

Indikációk -

infarctus utókezelése ISZB mitralis insufficiencia szívmőtétek utókezelése érszőkület perifériás érbetegség pstthrombotikus-syndroma lábszárfekély (szénsavgáz-kezelés) varicositas DM DM okozta neuropathia, angiopathia algodystrophia Raynaud-syndroma depressio osteoporosis

Kontraindikációk - decompensalt szívmőködés - thrombosis - thrombophlebitis - valamint a fürdıkezelések ellenjavallatai 8.15. Víz alatti vízsugármasszázs (Tangentor) A beteget egy indifferens hıfokú vízzel telt tangentorkádban (660-800l-es) helyezzük el úgy, hogy a kezelendı testrész midig víz alatt legyen. A masszázst a gumicsövön kiáramló vízsugárral végezzük úgy, hogy a bır és a csı között 10-30 cm távolság legyen. A vízsugárnak mindig merılegesen kell érnie a kezelt felszínt. A kezelést mindig distaltól proximal felé haladva végezzük, egymást metszı köröket rajzolva a vízsugárral. A vízsugarat visszafele mindig a beteg mellett hozzuk el. A kezelést nem végezzük a has, a mell és a nemi szervek környékén. Végezhetünk egész test vagy részkezelést. A vízsugár erıssége 1-6 atmoszféra lehet, de 1-4 atmoszféra nyomással kezelünk általában. A kezelés idıtartama 10-15 perc. Hatásai:
izomrelaxáció
vérellátás fokozódás
anyagcsere fokozódás
izomspasmus csökkenés
nyirokkeringés fokozódás Indikációk -

spondylosis myalgiák cr. lumboischialgia discopathia cervicobrachialgia SPA

60

-

OP (súlyos csontritkulás esetén kontraindikáció) mőtétek, traumák utókezelése perifériás keringési zavarok kondíciójavítás

Kontraindikációk Ugyan az, mint súlyfürdı kezelésnél.

9. Termoterápia A termoterápiába a hideg és a meleg kezelések tartoznak. Amennyiben a szerveztet a kéreghınél, az indifferens hıfoknál (levegı esetén 20-22°C, víz esetén 34-35°C) melegebb hatás éri, akkor a szervezet hıleadással válaszol, ha pedig hidegebb hatás éri, akkor hıtermelés a kiváltott reakció. 9.1. A meleg kezelések hatásai








vasodilatatio izomtónus csökkenés fájdalomcsillapító hatás kötıszöveti lazító hatás idegvezetési sebesség fokozás membránpermeabilitás fokozás gyulladáscsökkentés

9.1.1. Lokális meleg kezelések Meleg borogatás esetén 40°C vízbe mártott ruhával, vagy meleg vízzel töltött palackkal fedjük be a kezelendı testrészt. Fölé száraz ruhát helyezünk. Paraffin pakolásnál a szilárd paraffint vízfürdıben felolvasztjuk, és 0,5-1 cm vastagon, ecsettel a kezelendı felületre kenjük. Megszilárdulás után száraz ruhával borítjuk be. A parafin lassan adja le a hıt, ezért magasabb hıfok is elviselhetı a kezelés alatt. A kezelés idıtartama 30-60 perc. Indikációk -

kisízületi arthrosisok idült gyulladások kontrakturak posttraumás elváltozások

Kontraindikációk - minden akut gyulladás - bırgyulladás - bırsérülés - vérzésveszély - thrombosis - thrombophlebitis

61

9.1.2. Egész testre kiterjedı meleg kezelések Hılégkamra kezelés alatt 60-80°C hımérsékletet biztosítunk. Meleg száraz kezelésfajta. A kezelési idı 15-20 perc. Indikációk légúti hurutok kondícionálás izomtónus csökkentés relaxáció Gızkamra kezelés alatt 60-80 °C –os hımérsékletet és 60-70%-os páratartalmat biztosítunk. A pára megakadályozza a verejtékezést, ezért ez a kezelés fokozottabb terhelést jelent a szervezetnek. A kezelés idıtartama 10-15 perc. Szauna kezelésnél 80-100 °C és változó páratartalom jellemzi. A kezelés 2-3 magasságban végezhetı. Fontos a fokozatosság betartása. A legerısebb ingerkezelés, ezért fontos, hogy a beteg jó cardialis állapotú legyen. A kezelési idı 10-15 perc, mely után fokozatos hőtés szükséges. Az indikációk megegyeznek a fent említettekkel. A szervezet válaszreakciója az általános hıhatásra:
verejtékezés
faggyúmirigyek fokozott mőködése
a felületes hámréteg leválása
vasodilatatio
vérnyomásesés 9.2. Hideg kezelések hatási
vasoconstrictio
a kötıszöveti rigiditás fokozódik
az érzı idegek ingervezetési sebessége fokozódik
az izomtónus fokozódik
analgetikus hatású
gyulladáscsökkentı hatású A hideg kezeléseket fıként az akut gyulladások esetén alkalmazzuk. 9.2.1. Lokális hideg kezelések Hideg borogatások esetén 14-16 °C-os vízbe mártott ruhát helyezünk 5-10 percre a kezelendı testrészre. Indikációk ízületi gyulladások ideggyulladások A kryoterápia csoportjába a 0 °C alatti kezelések tartoznak. Rövid hatású hidegkezelések:
jeges bedörzsölés
klóretillel való hőtés A kezelés rövid ideig, de erıs fájdalomcsillapítást hoz létre. „Long term” kryoterápia Fajtái: Folyékony nitrogénnel történı kezelés esetén a kezelés hatását a gyorsan párolgó nitrogén biztosítja.

62

Kryogél kezelésnél -14 °C-ra hőtött kryogélt helyezünk 5 percre a kezelendı felületre, majd ezt 5 perc múlva megismételjük. A kezelés 20 °C hımérsékletcsökkenést eredményez a kezelt területen, mely 1-1,5 óráig tart. Hideg levegı befúvással való kezelés alkalmával -24 és -36 °C közötti levegıbefúvást alkalmazunk a kezelendı területen. A kezelés idıtartama 3-5 perc, de a hatása 3 óra múlva csökken csak le. 9.2.2. Teljes test kryoterápia Hideg kamrában, -160 °C-ra hőtött levegın tölt a beteg 1-3 percet jól felöltözve. A kezelés hatására 2-3 órás fájdalommentesség jelentkezik. Leginkább rheumatoid arthritis (RA) kezelésénél alkalmazzák, de igen drága eljárás. Kontraindikációk - Raynaud-syndroma - hidegérzékenység - nephritis - cystitis - hideg haemoglobinuria - cardialis decompensatio - érszőkület

10. Mechanoterápia 10.1. Trakciós kezelések A trakciós kezeléseket a gerinc, a csípı és a térdízületek nyújtására alkalmazzuk. A leggyakrabban alkalmazott trakciós kezelés a súlyfürdı, mely a hidro- és balneoterápiába is sorolható, ezért ott tárgyaljuk bıvebben. A két száraz trakciós kezelés a:
Glisson-féle extensios kezelés
Czagány-féle extensios kezelés 10.1.1. Glisson-féle extensios kezelés A nyaki gerincszakasz nyújtására alkalmazzuk, leginkább porckorong betegségek, cervicobrachialgia és kisízületi arthrosisok esetén. A beteget ülı helyzetben helyezzük el. A fej függesztése a mandibula és az occiput alatt történik, és a húzó hatás egy csigarendszeren átvezetett kötél segítségével valósul meg, melynek végére ellensúlyt erısítünk. A súlyokat csak fokozatosan szabad emelni. A kezelés ideje alatt a beteget állandó figyelem alatt kell tartani, nem szabad egyedül hagyni, mert szédülés és fejfájás léphet fel. A kezelés ideje 1-10 perc. 10.1.2. Czagány-féle extesios kezelés Ez a kezelés a térdízület húzására alkalmas. A beteget a hátára fektetjük, térde alá párnát teszünk, bokájára mandzsetta kerül, mely az ágy végére erısített extensios készülékhez van kapcsolva és csigarendszeren keresztül súlyok segítségével hozza létre a húzó hatást. A fokozatosság elvének betartása itt is nagyon fontos.

63

A kezelés idıtartama 10-20 perc. Leggyakrabban térdízületi arthrosisoknál alkalmazzuk. 10.2. Masszázs (a teljesség igénye nélkül) 10.2.1. A masszázs története A masszázs a legrégebbi eljárások közé tartozik. A francia massage szó, a görög eredető, massein (dörzsölni) szóból ered, s gyúrást jelent. Az arab mass (nyomni), vagy a héber mases szó is lehet az eredete. Vannak, kik szanszkrit származást véltek benne felfedezni. Valószínően az emberek önmagukon már ısidık óta ösztönösen alkalmazták a masszázst, nyomkodva - gyúrva - simogatva a fájós részeiket, mely késıbb már tudatossá válhatott. A primitívtıl a kulturált népekig szinte mindenütt megtalálhatjuk a használatát. Legkorábbi Kínából származó feljegyzés a masszázsról Kong-Fu-tól származik ie. 2700-ból. Orvospapok végezték, s kombinálták a szervezet aktív és passzív tornájával (Tai-Chi). Innét származik az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, mely az akupunktúra egyszerősített változata. Idırend szerinti beillesztés nélkül állítják, hogy innét ered a malajziai "thai masszázs" is, mely különleges kimozgatási technikájával tőnik ki a többiek közül. A mai japán shiatsu csupán hasonló a kínai módszerekhez, energia áramoltatási alapjai közel azonosak, de nyomáspontjai eltérıek. Ázsiai eredető a ma már hazánkban is ismert Yumeiho masszázs is.(~ thai masszázs) Cook (XVIII. sz.) leírásából értesültünk, hogy Ausztráliában, Tahiti szigetén az ıslakosok a fáradtságot dörzsöléssel csillapították, Jáva szigetén pedig fogamzásgátlásra használták (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították, ha szükséges volt ismét a fogamzás képesség, akkor masszázzsal visszaállították). Indiában a masszázst egészségügyi és rituális célból is végezték. Illatos olajokkal kenték, dörzsölték be a testet, és utána megfürödtek a szentnek tartott folyó vizében (Ganges). Simították, nyomkodták, gyúrták a test lágy részeit. Arcon kezdték, törzsön folytatták, s a végtagokkal fejezték be. Végtagokon a mőveleteket a széli részek felé végezték, mintha ki akarták volna a gonoszt nyomni a testbıl. (A Thai masszázsnál még ma is fellehetı ez az irányzat, de inkább végtag kirántás formájában.) Kelet más ısi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek, és a perzsák a masszázst gyógykezelésként használták, fıleg sebesült katonáik gyógyítására. San Herib asszír király udvarából származó alabástromrelief is masszázs manipulációt ábrázol. A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elı a hívık számára, külön utalással a masszázs alkalmazására. I.e. 460-370.-ben a görög-római kultúrában, az orvosok a jó levegıt, helyes táplálkozást, testmozgást, gyógyfürdıt és a masszázst ajánlották gyógyterápiaként. Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól (ie. 482-347.) tanulta a masszázs módszereit. "De officina medici" c. munkájában foglalkozik e témakörrel. A kezdetleges vízgyógyászatot elméleti alapokra fektette. Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdıt és masszázst javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelızte fontosságban az egyéb kezeléseket. I.e. 199-130-között a római birodalom legnagyobb orvosa, Galenus (isz. 131-201) átvette Hippokratesz tanait, és "Tripsis c. (Egészség megóvásáról) mővében javallatokat és utasításokat adott a masszázs fogásait illetıleg. A természet maga gyógyít, de az orvosnak kell segítenie a felismerésben és a természetes gyógyhatások adagolásában. A görög származású Oribasius és Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos, a római udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszázsával foglalkozott. Enciklopédikus munkájában foglalta össze a máig is érvényes észrevételeit, javaslatait, és gyakorlatát. Celsius a legnagyobb római orvosok egyike, reumás betegek és sérült katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban, termákban (meleg fürdı) és közfürdıkben végezték javarészt. Avicenna (isz. 980-1037.) arab orvos tovább vitte Galenus tanait. Az "Orvosi törvények könyvé"-ben többek között pontosan leírja a masszázst, és a hidroterápiával - dietikával összekapcsolt masszázsformákat. Pehr Henrik Ling (1776-1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár foglalkozott a torna és a

64

masszázs rendszerezésével. Ismertette a masszázs technikáját, hatását és javallatait. (Innét ered a "svédmasszázs" elnevezés is.) Elterjedt Európában és átvették Amerikában. A XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (1839-1901), aki Ling tanítvány volt, győjtötte a korábbi tapasztalati anyagot. 1867-ben adott ki könyvet a masszázsról, melyben felvetették, hogy a masszázsnak a mechanikus hatásokon kívül reflexiós hatásai lehetnek. Hoffa, Németországban Ling módszerét tovább fejlesztette, tapasztalatai alapján leírta, a masszázs helyi és távolhatásait. İ vezette be a masszázs melletti ízületi mobilizációt. 1893-ban megírt "Masszázs kézikönyve" címő munkájában összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt alapfogást, mely ma is meghatározó tanulmányainkban: simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés. 1886-ban Gaskell doktor közli, hogy állatkísérletekkel bizonyította azt a tényt, hogy a szervek autonóm motoros beidegzésének szelvényezett elrendezése van (szegmentáció elve). Gaskell eredményei hatására Head, 1889-1896 között vizsgálatokat végez a bırtakaró és a belsı szervek közötti összefüggéseket illetıleg. Az idegreflektórikus összefüggésekre építve, felhasználta azon lehetıségeket is és 1898-ban felfedezte, hogy a belsı szervek megbetegedéseinél a bırtakaró bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezek a zónák reflektórikus kapcsolatban vannak a belsı szervekkel. 1917-ben Mackenzie, a korábban Gaskell és Head által felismert szegmentális összefüggést továbbfejlesztette. Bebizonyította, hogy a belsı beteg, zsigeri szervekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Elıször diagnosztizáltak vele, majd késıbb kiderült, hogy fordított irányban (kívülrıl befele), mint terápiás kezelés is hatékony. Szegmentzónás összefüggéseket, és az erre ható masszázs eljárásokat "reflexzóna masszázs"-nak nevezték el. 1929-ben Ruhman bevezette az ujjbegyes dörzsölı, valamint a bıreltoló masszázsfogásokat. Hatástanilag szinte megegyeztek a kötıszöveti masszázséval. Erıteljesen ingerelte a neurális és vegetatív úton befolyásolható képleteket. Szinte ugyanabban az idıben (1929-ben) Elisabeth Dicke német gyógytornász Freiburgban, saját tapasztalatain keresztül (érszőkület) jutott az általa megfogalmazott és gyakorolt kötıszöveti masszázshoz. Ez a technika neurovegetatív úton befolyásolja az emberi szervezet állapotát, zavarát. Freiburgban az Orvostudományi Egyetem klinikáján H. Teirich Leube és W. Kholrausch tíz év alatt kidolgozta a teljes testre kiható kötıszöveti masszázs technikai végrehajtás módszerét. 1952-ben Glaser és Dalicho kutatásaikkal továbbfejlesztették, egyszerősítették a Mackenzie féle szegment-masszázst (a végtagok kezelésénél). Elméletét és gyakorlatát szakirodalomban foglalták össze. Vogler 1928-as évben kezdte "periostealis kezelés" néven a csonthártyakezelést alkalmazni. 1953-ban P. Vogler és H. Krauss német orvosok Lipcsében kiadták a periostealis masszázsról szóló könyvüket, mely a reflexiós zóna masszázs speciális eljárását (csonthártya masszázs) írja le. Hazánkban Mátyás király udvarában ún. dögönyözık végeztek a masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. Késıbb a török megszállás idején terjedt el a fürdı kultúra, s vele a masszírozás gyakorlata is. Késıbb fürdımesterek tevékenykedtek, majd a jótékony német-osztrák behatásra nálunk is tudományosan terjedt e kezelési metódus. A masszázs gyakorlata mind differenciáltabbá vált. A tudomány fejlıdése mellett, ez a terápia is egyre változik, megtartva alapjait. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két külön álló vonal fémjelzi, az Ázsiai és az Európai stílus, melynek vannak találkozási pontjai, de "dogmatikus filozófiájuk" más és más. 10.2.2. A masszázs fogalma A masszázs a test feszínén meghatározott fogásokkal kivitelezett és kezelési céllal alkalmazott mechanikai inger, melyre kialakuló szervezeti válaszreakció a fizikális gyógyhatás. Ezt a kezelést a klasszikus svéd masszázs alapfogásaival végezzük.

65

10.2.3. A masszázs fajtái, formái






orvosi gyógymasszázs diagnosztikus masszázs frissítı masszázs sportmasszázs reflexzóna masszázs - kötıszöveti masszázs - szegment masszázs - perioszteális masszázs

10.2.4. A kalasszikus svéd masszázs alapfogásai






simítás dörzsölés gyúrás ütögetés vibráció

SIMÍTÁS: o o o o o o o o DÖRZSÖLÉS: o o o o o

Hosszanti Haránt Körkörös Haránt nyolcas Fektetett nyolcas Kézháttal Váltott kezes Mélysimítás (terhelt tenyérrel) Vasaló Gyalu Főrész Hüvelykujjal 3.-4. ujjbeggyel

GYÚRÁS: o o o o o o o o o o o o

Nagy területő redıképzés Futtatott körkörös befelé Kiemelt kígyózó Haránt Olló Fenyıfa Hosszanti, haránt Redıképzés Redıképzés ellenállással Redıgyúrás Intermittáló fogás Mángorlás

66

ÜTÖGETÉS: o o o o o o

Paskolás Ujjbegyezés Kanalazás Vágás Kézháttal Hanyintott öklözés

VIBRÁCIÓ KIRÁZÁS A kezelés általános hatásai:
keringésjavító
javítja a vénás visszafolyást, mely következtében a szív terhelése csökken
a vesék kiválasztása fokozódik
oedema csökkentı
az izmok vérellátását javítja
normalizálja az izomtónust
csökkenti a szimpatikus túlsúlyt
relaxációs hatású A kezelés kivitelezése A kezelés lehet teljes testmasszázs, melynek idıtartama 1-1,5 óra, lehet fél testmasszázs, lehet részmasszázs, mely 15-20 perces kezelés. Fontos a megelızı vizsgálat. Köztianyag A masszázshoz köztianyag használata szükséges. Köztianyag lehet:
antiallergén masszázskrém
masszázsolaj
gyógyhatású készítmény
szappanos víz
talkum (púder) A kezelés feltételei Személyi feltételek tekintetében elengedhetetlen a jól képzett gyógymasszır. A tárgyi feltételek közül a megfelelı hımérséklető, mérető, felszereltségő és megvilágítású kezelıhelyiség szükséges, mely csúszásmentes burkolattal fedett. A kezelıágy mérete, tisztíthatósága elengedhetetlen. A vizesblokk kialakítás is fontos a szükséges higiénia megteremtéséhez. Szükséges lehet párna a kezelt testrészeinek alátámasztásához, mely a megfelelı ellazulást biztosítja. A köztianyag biztosítása is fontos a kontaktusfelvételhez, és a fogások könnyebb kivitelezése érdekében. A masszázskezelés részét képezheti az ízületek passzív kimozgatása a fiziológiás mozgástartomány és a megfelelı izomtónus elérése érdekében. Indikációk - mozgásszervi problémák - az izomzat erejének, rugalmasságának, anyagcseréjének fokozása - az izomtónus szabályozása - degeneratív ízületi elváltozások

67

-

myalgiák keringési problémák oedemak

Kontraindikációk - cardialis decompensatio - acut ízületi gyulladások - osteomyelitis - TBC - malignus tumorok - graviditas - menses elsı 3 napja - bırbetegségek - láz - fertızı betegségek - haemophilia - súlyos varicositas - thrombosis, thrombophlebitis - embólia 10.2.5. Szegmentmasszázs Szintén a reflexzónamasszázs fajtája, melynek felfedezése Glässer és Dalicho nevéhez főzıdik. Megállapították, hogy a bır, az izmok, az ízületek, a csontok és a belsı szervek azonos gerincvelıi szegmentumból erednek, melynek következtében azonos gerincvelıi szegmentumból kapják beidegzésüket, így funkcionális kölcsönhatásban vannak egymással. Ennek következtében a megbetegedett szervhez tartozó szegment külsı (masszázs) kezelésével a szerv funkciója javítható. 10.2.6. Kötıszöveti masszázs A reflexzónamasszázs egyik fajtája, mely azon az elméleten alapul, hogy az adott zónába tartozó szerv megbetegedése, a kötıszöveti zónákban észlelhetı elváltozásokat okoz. Ezek kezelésével tudunk hatni a szervek funkciójára. A kezelés elméleti és gyakorlati alapjainak felismerıje Elisabeth Dicke volt. 10.2.7. Periostealis masszázs Ez a reflexzónamasszázs a periosteum stimulációját jelenti. Kezelési ideje max. 20 perc. Azokon a felületeken végezhetı, ahol a csont felületesen helyezkedik el. Tilos végezni a koponyacsontokon, a processus spinosusokon, a patella és a clavicula fölött. 10.2.8. Egyéb masszázskezelések Akupresszúrás masszázs Az akupresszúrás masszázs során a kezdeti lazító, bemelegítı fogásokat, simításokat, gyúrásokat az akupresszúrás pontok stimulálása követi. Ezek célja az, hogy a fájdalommal küzdı szerveket több életenergiához (csíhez) juttassa, visszaállítsa az egyensúlyi csíkeringést, ezáltal kezelve a betegségeket. Érdekessége, hogy gyakran a fájdalommal küzdı szervtıl igen távoli pontok kezelésével lehet a legjobb eredményt elérni. Az akupresszúrás masszázs kiválóan alkalmas stresszoldásra, mozgásszervi és belsı szervi panaszok kezelésére. Cellulitiszmasszázs Vér- és nyirokkeringés aktivizáló vákuumos masszázs, melynek következtében javul a salakanyag-

68

eltávolítás. Kiegészítı kezelésként ultrahangos és interferenciaáramos kezelés alkalmazható, mely növeli a hatóanyagok felszívódását, serkenti a zsírlebontást és erısíti a legyengült izmokat. Lábreflexzóna-masszázs A lábreflexzóna masszázs elve, hogy a lábfejen és fıként a talpon elhelyezkedı akupresszúrás pontokon keresztül stimulálhatóak és pozitívan befolyásolhatóak az ezekkel a pontokkal összeköttetésben álló szervek és testrészek. Fıképpen a lábfejen található, nyomásra érzékeny pontok árulkodnak szervi rendellenességrıl. A reflexzónamasszázs elsısorban a test öngyógyító erejét szolgáltatott aktiválni, de emellett lazító és élénkítı hatása is van. La-Stone-masszázs Ennek a kezelésnek az alapját a kb. 50 °C-ra felmelegített sima, kerekre csiszolt kövek képezik, melyekbıl 40-et a test különbözı energiaközpontjain helyeznek el. A forró kövek mellett néhány jéghidegre hőtött márványkövet is elhelyeznek ezen pontok némelyikén. A hideg-meleg inger által kiváltott stimuláció hasonlóképpen mőködik, mint a Kneipp-kezelés esetén. A La-Stone masszázs izomlazító hatású, amelyet tovább fokoznak az intenzív masszázsfogások. A tulajdonképpeni masszázs, amelyet különbözı nagyságú kövekkel végeznek, csak gondos elıkészületek megtétele után kezdıdhet. A jó közérzetrıl a testet borító illatos olajok és a gyengéd zene gondoskodik. Nyirokmasszázs/drénerezés A nyirokmasszázs célja, hogy a nyirokrendszer zavarai következtében a szövetekben felgyülemlett vizet eltávolítsa, a duzzanatokat megszüntesse, élénkítse az immunrendszert. Nyirokmasszázs során simító, pumpáló mozdulatokkal ürítik ki a nyirokcsomót, meggyorsítják a pangó nyirok eltávozását. Shiatsu masszázs A Shiatsu (ejtsd: siacu) japán szó, jelentése ujjnyomás. Ezen masszázs típus alkalmazásában leggyakrabban az ujjnyomást használják, hasonlóan az akupresszúrához. Az erısebb nyomások kivitelezéséhez a tenyereket, a könyököt, a térdet és a talpat is felhasználják. Ezen kívül fontos szerepet kapnak a különbözı nyújtó fogások is, hasonlóan a jógához. Mondhatjuk, hogy a Shiatsu felhasználja az akupunktúra, a jóga, a manuálterápia és a masszás elemeit, gyakorlatait, tudását, s ezzel vált a 20. század egyik leghatékonyabb masszázsává. Holisztikus szemlélető, a teljes embert kezeli, a lábujjaktól a fejtetıig. Sportmasszázs Alkalmazása különösen sportolás elıtt és után ajánlott az izomzat felélénkítése és fellazítása céljából. Thai masszázs A klasszikus thai masszázst olajok nélkül alkalmazzák. Ízületi funkciós zavarok kezelésére szolgál, túlnyomórészt nyújtógyakorlatokból áll, miközben a páciensen marad a ruha. A meditációs kezelésbe beépülnek a kínai reflextan és az ajurvéda elemei. Vitálmasszázs Mélyre ható vákuummasszázzsal (köpölyözéssel) fellazítják a letapadt szöveteket, majd masszázsfogásokkal kilazítják az izmokat, végül nyújtják és lazítják ıket. Kiválóan alkalmazható stressz és ülı foglalkozás miatti nyak, váll és hátfájás ellen. Yumeiho-masszázs Ez a Japánból származó, bonyolult rendszeren alapuló gyógymasszázs tartalmazza az akupresszúra, a nyomó-gyúró masszázs, és manuálterápia elemeit. 100 alapfogásból áll, melyek helyes és pontos elsajátítása éveket vesz igénybe, ezen kívül betegségtıl függıen még 2-300 különbözı manuálterápiás elem áll rendelkezésre, melyeket összehangolva és egyénileg kell összeállítani a terápia során. Frissítı hatása mellett számos betegség kezelésére alkalmas. 10.3. Lymphomat kezelés Ez a kezelés mechanikai erıkifejtést hoz létre, de elektroterápiás készülék segítségével. Ezért az elektroterápia és a mechanoterápia tárgykörébe is tartozhat. A lymphomat kezelés alkalmazásakor törzsre, alsó- és felsı végtagra helyezhetı mandzsettákat használhatunk. A kezelés lényege, hogy a levegıvel fokozatosan felfújódó és leengedı mandzsetták segítségével a pangó oedema keringésbe való visszajutását segítjük elı.

69

A kezelés azon betegségek esetén alkalmazható, melyeknél oedema képzıdése alakulhat ki. A kezelés idıtartama 10-20 perc. 10.4. Gyógytorna A mai rohanó világban, sajnos nagyon kevés idıt szánunk a rendszeres testmozgásra, mely segítségével nagyon sokféle betegség megelızhetı lenne. Ha megkérdezek valakit (általában a betegeimnek teszem fel ezt a kérdést), hogy mit és mennyit mozog rendszeresen, az emberek többsége csak legyint egyet, és azt mondja: „Nincs rá idım!”, vagy „Mozgok én eleget kedveském!”. Aztán mikor az elsı gyógytorna foglalkozáson részt vesznek, és kiderül, hogy eléggé berozsdásodtak az ízületeik, meg hogy milyen sokféle mozgásforma létezik a gyógytornán belül és kívül is, akkor legtöbbjüknek megváltozik a véleménye. Sokan rájönnek, hogy talán mégsem mozognak eleget a hétköznapokban, és mégis idıt kellene szakítani a rendszeres testmozgásra, mert az nem is olyan rossz. Mi is a gyógytorna? A gyógytorna, mint a mechanoterápia egyik ága, a mozgást, mint terápiás ingert használja fel a létrejött funkciókárosodás elhárítására, illetve ezeknek lehetséges megelızésére. Itt szeretném kiemelni a PREVENCIÓ fontosságát, melyben a gyógytornának is nagy szerepe van! A különbözı mozgásformák és lehetıségeik kimeríthetetlen tárházának valamelyikét rendszeresen alkalmazva ugyanis /és itt nem csak a gyógytornára gondolok/, nagymértékben megelızhetık, és csökkenthetık a késıbbi mozgásszervi problémák kialakulásai. A mozgásterápia tágabb értelemben minden olyan célzottan adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegırzı, megelızı, gyógyító és helyreállító hatást gyakorolhatunk az egész szervezetre, és egyes szervek mőködésére egyaránt. A mozgásterápia szőkebb értelemben egyenlı a gyógytornával, mely pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyag, s ez adekvátan illeszkedı ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. A gyógytornász a beteget egyénileg, vagy csoportban tornáztatja. Tanácsos, hogy a kezelés addig egyénileg történjen, amíg a mozgás manuális irányítást igényel. A csoportos foglalkozásban való részvétel már bizonyos önálló mozgáskivitelezést igényel a betegtıl. A gyógyító mozgás alternatívái /A teljesség igénye nélkül./:
Passzív gyógytorna
Aktív gyógytorna
Egyéni gyógytorna
Csoportos gyógytorna
Száraz gyógytorna
Víz alatti gyógytorna 10.4.1. Egyéni gyógytorna Mint már a fentiekben említettem, egyéni gyógytornára a páciensnek addig van szüksége, amíg az ízület, izom fiziológiás mőködésének /Ezalatt kompenzációs mozgás nélküli mőködést értek./ kivitelezéséhez külsı segítségre van szüksége. Ilyen problémák:
mozgásbeszőkülés
fájdalom
Izomgyengülés vagy bénulás
traumatológiai, ortopediai mőtétek utáni rehabilitáció pl.: LCA
reconstructio, fracturak operatív kezelése, szalagsérülések rehabilitációja,
sportsérülések, speciális kezelést igénylı reumatológiai kórképek (izületi instabilitások, scoliosis, JCA localisatiotol függıen), koordinatios problémák. Ezekben az esetekben, az orvosi diagnózis birtokában a gyógytornász elvégzi a betegvizsgálatot.

70

A betegvizsgálat lépései:
Anamnesis
Fizikális vizsgálat: Inspectio Palpatio
Mérhetı értékek vizsgálata, mérése: P, RR, légzés, súly, végtaghossz, végtag körfogata, Tengelyeltérések Funkcionális vizsgálat: o Ízületi mozgásvizsgálat o Aktív, passzív mozgások vizsgálata o Zárt és laza izületi helyzet meghatározása fokokban o Véghelyzetérzés meghatározása o Izomerı vizsgálat 0-5-ös skálán
Contracturak meghatározása
Speciális vizsgálatok: o Kéz finommozgások o Járás vizsgálata o Testtartás o Parakoordinatio o Speciális tesztek Ezután a vizsgálati leletek és a szubjektív panaszok összegzése következik, majd ezek alapján a rövid és hosszú távú kezelési terv felállítása, mely tartalmazza a mobilizáció, az erısítés és a koordinatio hármas egységét. Ezeket a gyógytorna sokszínő eszközrendszerével valósítjuk meg.


10.4.2. Csoportos gyógytorna A csoportos kezeléseken 6-10 beteg vegyen részt, lehetıleg azonos, vagy hasonló problémával és teljesítıképességgel jelentkezık, akiknek a mozgásfejlesztéshez, izomerısítéshez, gyógyuláshoz azonos gyakorlatanyagra van szükségük. Fontos, hogy a páciensek ruházata kényelmes legyen, ne akadályozza a mozgást, és ne takarja a mozgatott testrészt. Ez persze egyéni tornánál is elengedhetetlen követelmény. A csoporttorna ideje általában 30 perc. Felépítésére hármas tagolás jellemzı: o Bemelegítés o Fokozatosan felépített izomerısítés, mobilizálás o Levezetés, lazítás. o Valamint fontos szerepe van a légzıgyakorlatok közbeiktatásának A gyógytornász a csoportban a betegeket egyenként is figyeli, a hibás mozgást korrigálja, és szükség esetén bemutatja a gyakorlatot. A csoportban az azonos helyzetben lévık társasága, és bizonyos értelemben vett versenyszelleme a beteget intenzívebb munkára serkenti, javulását meggyorsítja. A betegvizsgálat ebben az esetben is megegyezik az egyéni kezelésnél alkalmazott lépésekkel, amit szintén a kezelési terv felállítása követ. A cél elérésének érdekében azonban itt már kicsit másabb, a beteg részérıl önállóbb eszközrendszert is tudunk, és kell is alkalmazni. A gyógytorna eszközrendszere Élettani háttér Pár szót szólnék arról, hogy milyen élettani tényezıket kell figyelembe vennünk a kezelések során. Az alkalmazott izom- és idegélettani ismeretek elengedhetetlenek. Az izomösszehúzódás mértéke és fajtái is különbözıek.

71

Az izomösszehúzódás lehet: - Izometriás –statikus- (az izom hossza nem változik) -Izotóniás –dinamikus- (az izom hossza változik) Koncentrikus (az izom E.-T. közeledik) - Egyenes (az izom T.-a közeledik az E.-hez) - Fordított (az izom E.-e közeledik a T.-hoz) Excentrikus (az izom E.-e és T.-a távolodik) Mozgáspálya tekintetében dolgozhatunk a - külsı - középsı - belsı pályaszakaszon. A mozgássorok, mozgásláncok, mozgásminták is fontosak, mivel az ízületben a mozgás oda-vissza irányú. A mozgásban elsıdlegesen erıt adnak az agonista izmok, az ellentétes irányba mozgató izmok az antagonisták. A szinergista izmok mőködése együttmőködést jelent. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az izmok ízületrögzítı, tartó funkcióját sem. Valamint, mivel az izmok nem egyenként, hanem csoportosan mozognak, kinetikus láncban, ezért megkülönböztetünk nyílt és zárt kinetikus láncú mőködést. Nyílt láncú mőködésnél a végtag utolsó ízülete szabad (pl.: könyökhajlítás), míg zárt láncnál rögzített (pl.: guggolás). Végül a mozgásmintákról, ugyanis természetes mozgásaink mozgásmintákból állnak, mely komplex mozgások akaratlagos és reflexes szabályozás útján jönnek létre. A gyógytornában használt gyakorlatformák:
Tengelyirányú gyakorlatok Ahány tengelyő az ízület, annyi irányba kell külön-külön gyakoroltatni.
Egyfázisú, kétfázisú gyakorlatok Az ízületekben oda-vissza irányú mozgás van, mint már említettem. Ennek megfelelıen ha úgy végeztetjük a gyakorlatot,hogy az csak az egyik irányba hangsúlyos vagy aktív, akkor egyfázisú gyakorlatot végeztetünk. Ha a beteg mindkét irányba hangsúlyosan, aktívan dolgozik, akkor kétfázisú a feladat.
Kombinált gyakorlatok Ebben az esetben a gyakorlatok során az ízület egyidejőleg több síkban mozog, vagy több ízület mozog egyidıben.
Komplex gyakorlatok E gyakorlatokban az egyes funkcionális egységhez tartozó ízületek és izmok dolgoznak együtt, egymásra épülı mozgásfolyamatban. A gyógytornában alkalmazott speciális mozgásformák 1. Passzív mozgatás Ebben az esetben a beteg ellazult állapotban van, mialatt a gyógytornász biztos és pontos fogások alkalmazásával rögzíti, tehermentesíti és mozgatja az adott végtagot (ízületet) fájdalomhatárig, a fiziológiás mozgáshatár elérése érdekében. Cél: -Hipertónus csökkentése -Kontrakturak megelızése -Az izom rugalmasságának és reflexapparátusának funkciófenntartása -Keringésjavítás 2. Aktív mozgás mozgáseffektus nélkül A, Innervációs gyakorlás Rögzített (gipszelt) végtag izomzatának megfeszítése és ellazítása.

72

B, Izometriás gyakorlás Amikor a gyógytornász ellenállást ad statikusan a mozgáspálya különbözı szakaszain. Alkalmazási terület: -Fájdalmas mozgás -Kontractura -Végtag nyugalomba helyezése - Instabil ízület mozgásképtelensége. Cél: -Az izom rugalmasságának fenntartása -Az ízületi tok rugalmasságának fenntartása -A lágyrészek, inak-ínhüvelyek eltolhatóságának fokozása -Synovia termelıdés fokozása -Reflexapparátus funkciójának megırzése -Izomatrophia megelızése -Vérkeringés javítása 3. Aktív mozgás mozgáseffektussal A, Vezetett mozgás Akkor szükséges, ha az izomerı a gravitáció legyızéséhez nem elegendı, ezért a gyakorlás alatt a tehermentesítést és vezetést külsı erı segítségével kell megoldani. Külsı erı lehet: -A gyógytornász keze -Gyakorlódeszka -Víz felhajtóereje. B, Gravitáció ellenében végzett mozgás Ebben az esetben a beteg az adott testrészt gravitációval szemben, segítség nélkül önállóan megtartja. Cél: -Mobilizálás -Izomerısítés. C, Mozgás ellenálléssal szemben Lényege, hogy az izommőködés erejével szemben alkalmazott külsı erı ellenmőködést (ellenállást) fejt ki, az izomban fokozódik a feszülés, az izomerı nı. Ellenállást adhat: - A gyógytornász manuálisan (kézzel) - A beteg magának. - Az ellenállás lehet: - Súly - Csigarendszer - Rugalmas szerkezet (rugó, gumikötél) - Képlékeny anyag (plasztin, víz) A fokozás módszerei: - Az ellenállást adó súly növelése - A teherkar növelése - A mozgás tempójának megváltoztatása - A mozgás tartamának növelése: - ismétlésszám - mozgás + szünet. D, Szabadgyakorlat (önállóan végzett mozgás) Ez esetben a beteg változatos kiindulóhelyzetbıl, a gyógytornász szóbeli irányításával, önállóan végzi a gyakorlatokat. Ez jelenthet egyéni vagy csoportos foglalkozást, de házi feladatot is. A beteg állapotának megfelelıen ebben az esetben is alkalmazhatók különbözı tornaszerek és ellenállások, a FOKOZATOSSÁG ELVének megfelelıen. E, Az akarattól független aktív mozgásokat is meg kell említeni, melyek alatt a felegyenesedési és beállítódási reakciókat, valamint a statokinetikus reakciókat értjük.

73

Ezeket az elemeket szintén be tudjuk építeni a mozgás helyreállításának folyamatába. F, Alkalmazhatók egyéb speciális technikák: -PNF -Bobath-módszer -Manuális terápiák -Speciális módszerek pl.: McKenzie, Terrier-féle ízületi és lágyrészmobilizáció, stb.). Az eddig említett lehetıségeket leginkább a száraz tornák esetében alkalmazzuk, persze az alaptézisek nem csak erre érvényesek. A fentiekben már szóba került a víz, mint segítı, vagy ellenállást biztosító közeg. Mindkettı lehetséges, attól függıen, hogy milyen formában alkalmazzuk a vizet. Ennek megfelelıen könnyíteni és nehezíteni is tudunk a feladatok elvégzésén a víz fizikai tulajdonságát felhasználva. 10.4.3. Víz alatti torna A víz alatti torna a hidroterápiás eljárások közé is tartozik. Elsısorban a víz közvetlen fizikális és termikus ingerein keresztül fejti ki helyi és általános hatását. A víz alatti kezelés egy speciális sorrendben alkalmazható egyszerő és összetett gyakorlatok teljes sorát jelenti. Ezek a gyakorlatok mind egyéni, mind csoportos formában alkalmazhatók. Egyéni alkalmazása pillangókádban, a csoporttorna tornamedencében valósítható meg. A pillangókádban a víz hımérséklete a beteg igénye szerint állítható be. A tornamedence vízhımérséklete általában 31-33 °C. Lehet önálló kezelés is, de általában más fizioterápiás eljárással együtt alkalmazzuk. A víz alatti mozgásterápiánál a víz hatófaktorait (a mechanikai, termikus és kémiai tényezıket) is figyelembe kell venni, és a három faktort egységesen kell tekinteni. Az emberi szervezet és a víz funkcionális kölcsönhatásban váltanak ki megfelelı reakciókat. Mechanikai tényezık A felhajtóerı hatására a vízben mozgó emberi test súlya a fej súlyát leszámítva a normál testsúly 3,6%-a lesz. Általános hatásai:
Tehermentesítés
Csökkent fájdalomérzet
Mozgáspálya növelése
Mozgásfunkció javítása
Kedvezı pszichés hatás
A kilégzést segíti, a belégzést nehezíti
Segíti az egyensúlyi helyzet megtartását
Javítja a vénás keringést
Fokozza a diuresist, mert terheli a keringést
Segíti az agonista-antagonista izmok erısítését a súrlódás révén
Állóképesség javítás, jó kondíció kialakítása Termikus tényezık A víz alatti tornát ún. indifferens hımérséklető vízben végeztetjük (34-35ºC). Általános hatásai:
A perifériás vérellátás nı, a perctérfogat emelkedik
A RR kezdetben nı, majd normalizálódik
Javul a szöveti anyagcsere, a bır rugalmassága nı
Az izomsoasmus csökken
A fájdalom csökken
A mozgáskitérés nı Ezek a hatások indifferens hımérsékletnél magasabb hımérsékleten jelentkeznek erıteljesebben. Kémiai tényezık A kémiai anyagok a bırön keresztül abszorbeálódhatnak, és ezzel befolyásolják a szervezet reakcióit.

74

A víz alatti torna szempontjai 1. Rendszeresség, fokozatosság: a kezelés idıtartama 20-30 perc. 2. A beteg kora, állapota, diagnózisa szerint megválasztott mozgásanyag. 3. Lassú diktálás, amely idıt hagy a beteg reakcióira. Kontraindikációk - szív- és keringési rendellenességek: cardialis decompensatio, súlyos ritmuszavar, cor pulmonale - acut izületi gyulladások - infekciózus bırbetegségek - graviditas (nem abszolút contraindicatio, minden esetben szülész-nıgyógyász szakorvos dönti el a hidroterápia alkalmazhatóságát) - súlyos légzési elégtelenség

13. ábra Egyéni víz alatti gyógytorna pillangókádban A gyógytornász dilemmája: Száraz, vagy víz alatti gyógytorna? Most, hogy betekintést nyertünk a gyógytorna nyújtotta lehetıségek tárházába, gondolom érzékelhetı, hogy nem is olyan egyszerő a feladat, hogy milyen betegségben, a betegség stádiumában, és a gyógyulás folyamatának különbözı idıfázisában milyen mozgásterápiát, és annak mely formáját válasszuk a páciensünk számára.

75

Összefoglalásként néhány betegség és betegségcsoport kezelési lehetıségeinek alternatívái táblázatba foglalva. (A teljesség igénye nélkül.) INDICATIOK Száraz gyógytorna A gerinc kopásos elváltozásai: pl.: nyak-, hát-, derékfájás, discus hernia. Kopásos ízületi betegségek: pl.: csípı, térd, boka, könyök, váll. Ülı foglalkozás okozta nyak-, váll-, hátfájás. Gyulladásos gerinc és ízületi betegségek: pl.: M. Bechterw = SPA, RA, sokízületi gyulladás, stb. Scoliosis, és tartáshibák. Neurológiai megbetegedések: Petyhüdt és spasticus bénulások, ataxia pl.: hemiraresis, SM, Distrophia musculorum progressiva, stb.

Víz alatti gyógytorna Mozgásszervi károsodásnál: A csont, az ízület, az izomzat megbetegedéseinél, statikai és mozgászavaroknál pl.: coxarthrosis, RA, JCA, SPA, scoliosis, M. Scheuermann, hanyag tartás különbözı formái, stb.

Neurológiai megbetegedéseknél: Petyhüdt és spasticus bénulásoknál, ataxiánál pl.: hemiparesis, SM, Distrophia musculorum progressiva, stb. Szív-, és keringési megbetegedésék: pl.: AMI, Keringési zavaroknál: Fıleg vénás keringési Artériás és vénás keringési megbetegedések. megbetegedéseknél pl.: varicositas, postthromboticus szindróma, ha nincs bırfelületi sérülés, vagy ulcus cruris. Osteoporosis Anyagcserezavaroknál: pl.: adipositas. Sportsérülések Sportsérülések Posttraumás, és correctios mőtétek után Posttraumás, és correctios mőtétek közvetlen postoperatív, és rehabilitációs sebgyógyulása után. idıszaka. Mit tartsunk szem elıtt a kezelés kiválasztásánál? A táblázat alapján, azt hiszem jól látható, hogy a felsorolt kórképek többsége száraz és víz alatti módszerrel is kezelhetı, természetesen a betegség stádiumától és a beteg állapotától függıen. Ezért véleményem szerint, bármely kezelési formát szeretnénk alkalmazni, vagy a kezelés folyamán módosítani a kezelési formát a kitőzött cél eredményesebb elérése érdekében, nagyon fontos az orvosbeteg-gyógytornász együttmőködése és konzultációja a kezelés elejétıl a végéig, a gyógyulásig. A kezelıorvos, az általa felállított diagnózis, és megismert contraindicatiok ismeretében javasol egy kúrát a betegnek, mely általában többféle kezelést foglal magába. Ennek ismeretében a gyógytornász is elvégzi a részletes vizsgálatait, és ennek megfelelıen megkezdi a terápiát a páciens korának, állapotának, terhelhetıségének és gyógyulási céljának eléréséhez megfelelı ütemben. A kezelések idıtartama alatt, a beteg állapotának objektív, és szubjektív változásait ellenırizve és figyelembe véve a terapeuta megfelelı mértékben dozírozza a gyakorlatokat a FOKOZATOSSÁG ELVÉNEK megfelelıen a betegre adaptálva a gyógyulásig. Természetesen a kezelés idıtartama alatt, a kezelıorvossal konzultálva szükség esetén módosíthatunk a terápia lépésein, és eszközrendszerén. Összegzés Remélem sikerült rávilágítanom arra, hogy az egyszerő gyógytorna megfogalmazás mögött milyen komplex terápiát értük, és arra is, hogy a legtöbb betegség esetében a MOZGÁSTERÁPIA széles palettája segítségével meg lehet találni a gyógyulás felé vezetı utat.

76

10.5. Ultrahang kezelés (UH) A piezoelektromos hatást Pierre és Marie Curie 1880-ban fedeztek fel. Késıbb Langevin, Pierre Curie barátja és követıje a fordított piezoelektromos effektussal állított elı UH-ot, majd a haditechnikában alkalmazta. Évekig tartó alapkutatás eredményeképpen az elsı sikeres orvosi kezelést Pohlmann svájci fizikus végezte orvostársaival Berlinben 1939-ben, amikor neuralgiás es myalgiás betegeket kezeltek jó eredménnyel. Az ultrahang ipari alkalmazása rövid idı alatt elterjedt. Észreveték, hogy az UHsugárzásnak kitett anyagban az anyaghibás helyen az UH-sugárzás megtörése, elhajlítása következik be. Ugyanezen megfigyelés alapján kezdték az UH-ot az orvosi diagnosztikában is felhasználni. Az angolszász és tengerentúli országokban még ma is fenntartással tekintenek az UH-kezelésre, mivel még mindig kevés a prospektív, kettıs vakon végzett vizsgálatok száma és azok közül sem mindegyik igazolja az UH-kezelés hatásosságát. A kezelés hatásmechanizmusa sem teljesen tisztázott. 10.5.1. Az UH-fizikai tulajdonságai A hang mechanikai rezgés, melynek mértékegységét Herzben fejezik ki: 16Hz alatti rezgéső hang - infrahang 16 és 16 000Hz közötti hang - hallható hang 16 000Hz feletti hang - ultrahang 10.5.2. Az UH jellemzıi a hullámhossza a terjedési sebessége a hullám frekvenciája az optikai viselkedése 10.5.3. Az UH fizikai hatásai A hıhatás a legjellegzetesebb, melyet a csont, szalag, ín, zsír, és izomszövet abszorbeál legjobban, a fent említett sorrendnek megfelelı mértékben. A kavitáció a gyógyászatban használt paraméterek esetében nem jön létre, de annak nagy jelentısége van, hogy az UH, mint mechanikai energia a szöveteket rezgésbe hozza. A diszpergáló hatásnak az inhalációs kezeléseknél van jelentısége. 10.5.4. Az UH biokémiai hatásai A biológiai határfelületek áteresztıképessége fokozódik, ezáltal a diffúziós folyamatok felgyorsulnak. A szövetekben (a besugárzott területen) alkalizálódás észlelhetı. 10.5.5. Az UH biológiai hatásai
fájdalomcsillapító az alkalizáló hatás révén
spazmolytikus hatású a hıhatás és a mikromasszázs révén
értágító hatású a hıhatás révén
fibrinolytikus hatású
hámosító hatású
értágító hatású A csont és idegszövet kifejezetten érzékeny az ultrahangra. Az ultrahang készülék három részbıl ál:
generátorkör
kábel
kezelıfej

77

A kezelıfejben bárium-titanát kristályok helyezkednek el. A kezelıfej mérete 6,4cm2, 4cm2 , 1,4cm2 átmérıjő lehet. 10.5.6. Kezelési módok
közvetlenül a bırön (köztianyag használat a szükséges – parafinolaj vagy UH zselé)
vízfürdıben
mozgó fejjel
álló fejjel
folyamatos besugárzással
impulzus besugárzással A kezelés intenzitása lehet: - kis fokozatú: 0,3W/ cm2 - közepes fokozatú: 0,3-1,2 W/ cm2 - nagy fokozatú: 1,2-3 W/ cm2 A kezelés idıtartama 3-6 perc mezınként. A kezelés alkalmával, percenként 12 egymást metszı kör rajzolunk a kezelendı mezıben a beállított kezelési idı alatt, a megfelelı intenzitással. 10.5.7. Sonodynator kezelés Ennél a kezelésfajtánál az UH kezelést kombináljuk diadinamikus vagy interferencia árammal. 10.5.8. Sonophoresis Ultrahang segítségével gyógyhatású készítményt juttatunk a kezelendı felületre, így a szervezetbe. Az UH indikációi - degeneratív ízületi megbetegedések - spondylosis - discopathia - myalgia - periarthristisek - epicondylitis - bursitis - tendinitis - kontrakturák - Dupuytren contractura - SPA (Bechterew kór) - RA (rheumatoid arthritis) - Scleroderma - bırbetegségek - posttraumás állapotok - ritkán szemészeti, fül-orr-gégészeti betegségek Az UH kontraindikációi - lázas, fertızı megbetegedések - TBC - malignus tumorok - osteomyelitis - vérzés, vérzéshajlam - protézis - pacemaker

78

-

anginás rohamok terhesség

11. Balneoterápia A balneoterápiának nevezzük a gyógyvízzel való kezelést. Ez történhet külsıleg és ivókúra formájában belsıleg. Már az ısi Kínában alkalmazták a fizioterápia szinte összes ágát. A fürdıkúra kialakulásában a vallásnak nagy szerepe volt. Indiából is maradtak ránk írásos dokumentumok a víz gyógyításra való felhasználásáról. Az ókori görögök, majd a rómaiak jelentıs elırelépéseket tettek a fürdızés területén és ma is használatos gyógymódokat fedeztek fel. Sok római kori fürdı maradt fenn az utókornak, közülük nem kevés emlék Magyarországon található. Pl.: Hévíz, Esztergom, Aquincum, Pécs, Szombathely, stb.. Hazánkban a gyógyvízkezelésnek nagy hagyományai vannak, melyben szerepet játszik országunk gyógyvízgazdagsága, mivel hidrogeológiai helyzetünk Európában egyedülálló. 11.1. Alapfogalmak Termálvíznek vagy hévíznek nevezzük azt a természetes felszín alatti forrásból származó vizet, melynek kifolyáskor mért hımérséklete meghaladja a 30ºC. Ásványvíznek nevezzük azt a kút vagy forrásvizet, melynek 1000mg-nál magasabb az ásványi anyag tartalma literenként.

14. ábra Ásványvízzé minısítéshez szükséges minimum ásványi anyag mennyisége Gyógyvizek azok a termális ásványvizek, melyek gyógyhatása igazolt. A gyógyvízzé nyilvánítás bonyolult folyamat, melyhez orvosi tanulmányt kell benyújtani az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdıügyi Fıigazgatósághoz.

79

11.2. A gyógyvizek csoportosítása, elıfordulása, jellemzıi










szénsavas vizek alkáli-hidrogénkarbonátos vizek kálcium-magnézium karbonátos vizek kloridos vizek szulfátos vizek vasas vizek kénes vizek jódos-brómos vizek radioaktív vizek

Gyógyvíz fajták az ásványi anyag tartalmuknak megfelelıen Egyszerő termálvíz (Csillaghegy, Római fürdı, Pünkösdfürdı) Gyógyvíz hatásai: az aranyér, a hüvely betegségeiben és a bırbetegségekben hatékony a gyógyító hatásuk. Gyógyvíz ellenjavallat: szív és vesemőködési zavarok esetén nem alkalmazható a gyógyvíz! Savanyú gyógyvíz, egyszerő szénsavas vizek 1liter vízben ált. 1 g-nál több szabad szén-dioxid van. (Balatonfüred, Csopak, Kékkút, Macorka /Nógrád megye/, Répcelak, Mihályi) Gyógyvíz hatásai: fokozzák a gyomorsav termelıdést, az idegrendszerre nyugtatón hatnak. Fürdı esetén a szénsavgáz a bırben mikromasszázs hatást fejt ki, ezzel értágulatot hoz létre, javul a bır vérellátása és anyagcseréje. Gyógyvíz ellenjavallat: gyomorsav túltengés, gyomorfekély és kóros puffadás, elırehaladott visszér esetén nem alkalmazható a savanyú vizes gyógyvíz! Alkalikus gyógyvíz, Na, K, Hidrogén-karbonátos ásványvizek (Balf, Bükkszéki Salvus víz, Fonyód, parádi Csevice, szegedi Anna forrásvíz, Békés, Gyopárosfürdı, Gyula) Gyógyvíz hatásai: az alkalikus gyógyvíz nyákoldó és epehajtó hatású, gyomorsav csökkentı hatású és gyorsítják a sejtek mőködését. Gyógyvíz ellenjavallat: vesekınél és coli fertızésekben nem alkalmazható a gyógyvíz! Földes-meszes gyógyvíz, Ca, Mg, H-karbonátos / CaMgHCO3/ ásványvizek (Budapest, Balatonfüred, Kékkút, Székesfehérvár, mohai Ágnes és a parádi Szent István forrás, Bükkfürdı, Hegykı, Csopak) Gyógyvíz hatásai: a földes-meszes gyógyvíz általános gyulladáscsökkentı hatású, a csontritkulás kezelésére kiváló, mozgásszervi betegségekben és nıgyógyászati betegségekben javasolt. Vizelethajtó tulajdonsága révén segíti a vesekı-vesehomok kiürülését. Gyógyvíz ellenjavallat: székrekedés esetén nem alkalmazható a gyógyvíz! Konyhasós gyógyvíz Na és Kloridionokat tartalmaz . (Alföldi fürdık, Parád, Sárvár, Pestszenterzsébet, Cserkeszılı, Debrecen, Eger, Gyopáros, Nyíregyháza Sóstó, Tamási) Gyógyvíz hatásai: a konyhasós gyógyvíz nyákoldó hatású, a gyomornedv termelését növeli, mozgásszervi betegségekben és krónikus nıgyógyászati betegségekben ajánlott. Pikkelysömör és az immunrendszer erısítésére ajánlott. Gyógyvíz ellenjavallat: magas vérnyomás és vizenyı esetén nem alkalmazható a gyógyvíz! Keserő sós gyógyvíz, Szulfátion, Na-glaubersós víz és Mg- keserősós víz (Alag, Tiszajenı - Mira víz, Hunyadi János víz, Nagyigmándi víz, Apenta ásványvíz, Ferenc József keserővíz) Gyógyvíz hatásai: a keserősós gyógyvíz gyomor és bélhurutban illetve epe panaszokban ajánlott,

80

hatásukra az epehólyag gyakrabban húzódik össze, gyakoribb az epeürítés, ezáltal csökkenti az epehólyag pangását. A keserősós gyógyvíz hashajtó hatása jelentıs. Gyógyvíz ellenjavallat: Gyomorfekély, savhiány, hányás, hasmenés esetén nem alkalmazható a gyógyvíz! Epehólyag gyulladás és epekı esetén csak orvosi javaslatra vehetı igénybe a gyógyvíz! Vasas gyógyvíz (parádi Clarissa forrás és István forrás, mohai Stefánia forrás) Gyógyvíz hatásai: a vastartalmú gyógyvíz vashiányos állapotokban kiváló, nıgyógyászati betegségekben is ajánlott. Gyógyvíz ellenjavallat nincs. Kénes gyógyvíz (Harkány, Hévíz, Balf, Lukács és Rudas fürdı gyógyvize, Parádsasvár, Mezıkövesd) Gyógyvíz hatásai: élénkíti a légzést, szaporábbá válik és mélyül a légvétel. Kén rakódik le a nyálkahártyákban, ízületekben és emeli a C-vitamin szintet. A kénes gyógyvíz javítja a szervezet kénháztartását. A gyógyvíz fogyasztása ajánlott csökkent gyomorsav termelıdés esetén (fokozzák a sav kiválasztást) és a gyomorhurut kezelésében. Nıgyógyászati betegségekben, krónikus gyulladásokban és bırgyógyászati betegségekben szintén Jódos, Brómos gyógyvíz (Sóshartyáni Jódaqua, pesterzsébeti gyógyvizek, Bükkszék, Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag, Berekfürdı, Kecskemét, Eger, Cegléd) Gyógyvíz hatásai: a jód a bırön keresztül is felszívódik. A jódos, brómos gyógyvíz a pajzsmirigy jódhiányos állapotaiban, magas vérnyomás esetén, érelmeszesedés megelızésére, klimax és menstruációs zavarok esetében, prosztatagyulladás, emésztırendszer gyulladásos megbetegedéseiben, az epe és hasnyálmirigy mőködés fokozására ajánlott. A jódos, brómos gyógyvíz csökkenti a húgysavés a vércukorszintet, kezeli a pikkelysömört és a kéz-láb ízületi betegségeit. Inhalációs formában is használható a kénes gyógyvíz. Radon tartalmú gyógyvíz (Rudas és Gellért fürdı, Hévíz, Eger, Miskolctapolca) Gyógyvíz hatásai: a radon tartalmú gyógyvíz értágító hatású, csökkenti a vérnyomást és érelmeszesedést, hatékony cukorbetegségben és köszvényben. A radon felszívódik a bırön keresztül is, inhalációs formában is alkalmazható a radon tartalmú gyógyvíz. Gyógyvíz ellenjavallat: legfeljebb csak 3-4 hetes kúra engedélyezett a radon tartalmú gyógyvíz esetében! 11.3. A gyógyvizek hatásai





felhajtóerı hatása hidrosztatikai nyomás hatása hıhatás (hypotermikus, hypertermikus) kémiai hatások

11.4. Az ásványvizek fajtái







Kénes ásványvíz Jódos-brómos ásványvíz Szénsavas ásványvíz Kálcium-magnézium-hidrogékarbonátos ásványvíz Konyhasós ásványvíz Radonos ásványvíz

81

11.5. Fürdıkúra 11.5.1. Gyógyszeres fürdık Mesterségesen elıállított gyógyszeres fürdıkkel is lehet balneoterápiás kezeléseket végezni, bár ezeket nem mindenütt fogadják el balneológiai gyógytényezıként. 11.5.2. A gyógyszeres fürdık fajtái







Mesterséges konyhasós fürdı Kénes fürdı Mustárfürdı Fenyıfürdı Kamillás fürdı Csersavas fürdı

11.5.3. A fürdıkezelés alkalmazása A fürdıkezelést kúraszerően alkalmazzuk. A kezelés megkezdése elıtt szakorvosi vizsgálatra itt is szükség van. A fürdıkúra hossza általában 15 alkalom, melyben az orvos meghatározza a medencefürdı hıfokát és idejét, mely általában 15-45 perc. A fürdık használata elıtt fontos a megfelelı tisztálkodás, valamint a lábmosó használata. A gyógyvizes medencék általában 120cm mélységőek, kapaszkodókkal, csúszásmentes burkolattal és ülıpadkával ellátva. Ezek a medencék általában töltı-ürítı medencék, mert a vízforgató rendszerek kiszőrnék az ásványi anyag tartalmat. A legtöbb fürdıben különbözı hıfokú medencéket találunk. A kezelések alkalmával itt is fontos betartani a fokozatosság elvét. Indikációk - a gerinc ízületeinek kopása (spondylosis, spondylarthrosis) - porckorong betegségek (discopathia, discus prthrusio, discushernia = gerincsérv) - csípı-, térd- és egyéb ízületek arthrosisa - gyulladásos ízületi betegségek nyugalmi stádiuma (RA, SPA, JIA) - idült nıgyógyásazti gyulladások - balesetek, mőtétek rehabilitációja - osteoporosis - Sudeck-syndroma - periarthritisek - lágyrész-reumatizmusok - fibromyalgiák - bırbetegségek - szívbetegségek, szívmőtétek utókezelése - paresisek, bénulások utókezelése - spasticus tónusfokozódással járó kórképek Kontraindikációk - cardialis decompensatio - kezeletlen hypertonia - pitvarfibrillatio - instabil angina pectoris - infarktus utáni 3 hónap - elırehaladott máj- és vesebetegség

82

-

kifejezett varicositas mélyvénás thrombosis után 3 hónapig elırehaladott arteiosclerosis pulmonalis embolia után 3 hónapig osteomyelitis acut myalgia acut ízületi gyulladások acut stádiumú autoimmun betegségek epilepszia psichosisok sclerosis multiplex akut stádiuma DMP ulcus cruris gombás fertızések láz rosszindulatú daganatos megbetegedések terhesség menstruáció fertızı betegségek

11.5.4. Fürdıreakció A fürdıkezelés 3-6. napján, úgynevezett fürdıreakció jelentkezhet. Tünetei:
rossz közérzet
fáradékonyság
fásultság
nyugtalanság
álmatlanság
tachycardia
subfebrilitás (esetleg láz)
régi sérülések, mőtétek helyén jelentkezı fájdalom. Abban az esetben, ha ivókúra vagy inhaláció után lépnek fel hasonló tünetek, akkor gyógyvízreakcióról beszélünk. A fürdıreakció során jelentıs laborparaméter változás tapasztalható. A fürdıreakció tünetei általában 2-3 nap múlva megszőnnek. Amennyiben továbbra is megmaradnak a fenti tünetek, akkor fürdıfáradtságról beszélünk. Ilyenkor a kezelést fel kell függeszteni. 11.6. Ivókúra Ivókúra esetén a gyógyvizet vagy ásványvizet belsıleg alkalmazzuk. Az ivókúra ingerként hat a szervezet víz- és elektrolitháztartásának szabályozására. Elsısorban az emésztırendszerre fejtik ki hatásukat, de vannak, amelyek a kiválasztást befolyásolják, vagy a vércukorszintet. Ismertek olyanok, amelyek az epe- és a hasnyálmirigy szekrécióját fokozzák, vagy a kén beépülését az ízületi porcba, esetleg a húgyúti fertızésekre jó hatásúak. Az ivókúrára alkalmas vizek ásványi anyag tartalmának alsó határa 500mg/l. Fajtái:






Egyszerő termális víz Alkáli-hidrogénkarbonátos víz Szénsavas víz Kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos víz Szulfátos víz

83






Kénes víz Jódos víz Radonos víz

11.7. Iszapkezelés A fürdıkúrák gyakran alkalmazott formája a gyógyiszapkezelés (peloid kezelés). A peloid elnevezés a görög „pelos” szóból ered. A gyógyiszapok olyan természetben elıforduló anyagok, melyek jellegzetes fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a tulajdonságok a következık:
szemcseméret
fajsúly
vízkapacitás
hıtároló képesség
duzzadásfok
képlékenységi határ
kémiai jellemzık Megkülönböztetünk: szerves, szervetlen és kevert iszapokat Iszapkezelésnél a hıhatás, hidrosztatikai nyomás és a gyógyvíz hatása együttesen fejti ki gyógyító erejét. Kezelések felosztása - egésztest iszappakolás (szív vagy fejhőtés szükséges közben) - ¾ test iszappakolás - ½ test iszappakolás - törzspakolás - végtagok pakolása - rész iszappakolás (ízületek, fájdalmas izmok) - speciális pakolások (nıgyógyászati pakolások) Magyarországon fellelhetı gyógyiszapok: - Alsópáhok - Hajdúszoboszló - Hévíz - Makó (Marosi) - Tiszasüly (Kolopi) A por formájú iszapot ásványvízzel felfızik (sterilizálják), majd visszahőtik 42-43ºC-ra. A kezelıorvos által meghatározott terület(ek)re 3-4 ujjnyi vastagon helyezik fel az iszapréteget. Ezután a beteget három réteggel (nylonnal, nylon lepedıvel és pléddel) takarják be, a hı megtartása érdekében. A kezelés idıtartama 20 perc, mely után az iszapot eltávolítják a betegrıl, és a beteg letusol. Egyéb iszapkezelések: - iszapkompressz - iszaptó - iszapkád - parafangó (iszap + parafin) Indikációk - cronikus ízületi gyulladás - arthrosis - discopathia - myalgia

84

-

spondylosis spondylarthrosis lágyrész-reumatizmus fibromyalgia mőtétek, sérülések utókezelése contracturak sportsérülések crónikus nıgyógyászati gyulladások meddıség psoriasis

Kontraindikációk: megegyeznek a balneotrápiás kontraindikációkkal.

12. Klímaterápia A Földet körülvevı légkört fizikai, elsısorban hımérsékleti különbségei és jellegzetességei szerint több rétegre osztjuk., melyek a következık: troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra, exoszféra. A troposzférában elhelyezkedı levegı, nyomást gyakorol a földre, és az itt lévı dolgokra. Ezt a nyomást sokféle tér- és idıbeli változás befolyásolja. A légnyomás változásain kívül a meteorológiai tényezık is ingadozást mutatnak. Ilyenek a hımérséklet, a csapadék, a szél, a légköri nedvesség, és a különbözı sugárzók (pl.: a nap sugárzása, a föld sugárzása, stb.). A meteorológiai elemek rövid távú változását idıjárásnak nevezzük. Azokat az idıjárási viszonyokat, melyek földrajzi helyzeteket jellemeznek, éghajlatnak és klímának nevezzük. A klíma, az idıjárás és az emberi szervezet szoros kapcsolatban állnak egymással. A különbözı idıjárási helyzetek, a légtömegek hirtelen változásai iránt az emberi szervezet rendkívül fogékony. A klímát mint gyógytényezıt, sok gyógyintézetben használják terápiás eljárásként. A klímát feloszthatjuk topográfiai szempont alapján (égövi, regionális vagy mikroklíma), gyógyklíma szerint (magashegyi, tengeri, stb.), bioklíma szerint (inger, vagy kímélı). 12.1. Topográfiai felosztás






égövi klíma 5000 méter magasságig tájegységi klíma 1000 méter magasságig regionális klíma 10 méter magasságig gyógyklíma 2 méter magasságig mikroklíma 1 méter magasságig

12.2. Földrajzi elhelyezkedés szerinti felosztás





tengerparti klíma tóparti klíma alföldi klíma hegyvidéki klíma

12.3. Gyógyklíma szempontjából Magyarországon megkülönböztetett klímák






alföldi klímát erdıs-dombos klímát középhegységi klímát magas hegységi klímát tavi klímát

85

Alföldi klíma Ingerklímának tekinthetı, a nagy hımérséklet változásai és erıs napsugárzása miatt. Erdıs-dombos klíma A kímélı klímák közé tartozik, mert széljárása gyengébb és hımérséklet ingadozása is kisebb az alföldinél. Középhegységi klíma 500-1000 méterig terjed, mely klímája erısebb az erdıs-dombos vidék klímájánál, mégis csak enyhe ingerklímának számít. Ez a klíma nyugtató hatású, ezért neurasthenias, vegetatívan labilis egyének, gyomor- és nyombélfekélyben szenvedık gyógyítására alkalmas leginkább. Magas hegységi klíma Ez a klíma 1200-1800 méterig terjed. Ingerklímának számít az alacsonyabb légnyomás és a fokozottabb ultraibolya sugárzás miatt. Leginkább hyperthyerosisban, asthma bronchiale-ban, anaemiaban szenvedık gyógyítására ajánlott. Tavi klíma A tavi klíma az ingerklímák közé sorolható az ultraibolya sugárzás és a visszaverıdı sugárzás miatt. Leginkább roborálásra, anaemia befolyásolására, rachitis kezelésére ajánlott. A légköri viszonyok gyors változása erısen befolyásolja a szervezetet. A hirtelen kialakuló légköri változásokat idıjárási frontnak hívjuk. A frontok két különbözı eredető légtömeg találkozásakor jönnek létre. Négy idıjárási frontot különböztetünk meg: meleg, hideg, veszteglı és záródó frontot. A legjellegzetesebb tüneteket a hideg és a meleg front váltja ki. A meleg front leginkább az idegrendszert veszi igénybe. Az erre érzékenyek idegesebbek, ingerlékenyebbek lesznek, csökken a koncentrálóképesség, és a teljesítıképesség, valamint az ideggyulladásos panaszok is fokozódhatnak. Gyakrabban jelentkezik fejfájás, agyvérzés is gyakrabban alakul ki, a vérnyomás is gyakran emelkedik. A hirtelen kialakult hidegfront esetén a melegfronti hatással ellentétes biológiai változások jönnek létre. Az idegrendszer mőködése csökken, megnyúlik a reflexidı, lassul a gondolkodás, a vérnyomás általában csökken. Az anginás panaszok fokozódnak, és a coronariak constrictioja is gyakoribb. Megfigyelték, hogy hidegfront hatására a görcskészség fokozódik, a thrombosis kialakulása gyakoribb, és a légúti megbetegedések is fokozódnak. A frontok hatása a mozgásszervi betegségek esetében is jelentıs változásokat alakíthat ki. 12.4. Barlangterápia (speleoterápia) A barlangterápia a klímaterápia különleges formája. Ezek a klimatikus hatású barlangok elsısorban a légzı- és mozgásszervi betegségben szenvedık gyógykezelésére alkalmas. A barlangokat hımérsékletük szerint osztályozzák. Hideg és meleg barlangokat különböztetünk meg. A barlangok speciális mikroklímája, számos fizikai és kémiai ingere, kedvezı biológiai hatásokat vált ki az emberi szervezetben. 12.4.1. A barlangterápia hatótényezıi








mikroklímájuk levegıje rendkívül tiszta levegıje pormentes, és relatív nagy a páratartalma, melynek köszönhetıen oldja a légúti hurutot, és segíti a váladékürítést nedvdús levegıjének nagy a kalciumtartalma, mely gyulladáscsökkentı hatású CO2 tartalma izgatja a légzıközpontot, így javítja a tüdı légcseréjét és oxigénellátását fokozott a levegı iontartalma, mely az általános közérzetet javítja a barlang véd a frontbetörésektıl hımérséklete állandó (a hideg barlangok általában -10ºC, a meleg barlangok 40ºC hımérsékletőek – a hideg barlang emeli a vérnyomást, a meleg barlang kis mértékben csökkenti a vérnyomást )

86




a meleg barlangokban rendszerint radon is van, mely analgetikus hatású

12.4.2. A barlangok felosztása





hideg barlang hővös barlang komfortérzető barlang meleg barlang

Indikációk - A hideg barlang indikációja a légúti asthma, és egyéb légúti megbetegedések. A kezelések idıtartama 30-40 perc. - A meleg barlangok indikációját leginkább a mozgásszervi megbetegedések alkotják, néha fogyókúra céljából is alkalmazzák. A kezelések idıtartama 30-40 perc. A meleg vasodilatatiot, a vérkeringés fokozódását és az izomspazmus mérséklıdését okozza. Kontraindikációk - A meleg barlangok kontraindikációja megegyezik a balneoterápiás kontraindikációkkal. Leginkább a cardialis ellenjavallatokat, a malignus tumorokat, a heveny gyulladásokat, a fellobbanásra hajlamos csontgennyesedéseket és a terhességet kell kiemelni. - A hideg barlangok esetében az emphysemát, a tüdıpangást, a dekompenzációt és a reumatikus megbetegedéseket kell megemlítenünk. Magyarországon hővös barlangok találhatók, melyek hımérséklete 10 ºC körüli.

13. Inhaláció Az inhalációs kezeléseket a légúti betegségek lokális kezelésére alkalmazzuk. Levegıionokat, gyógyvizet vagy gyógyszeroldatokat juttatunk a légutakba. A bejuttatott anyagok méretük miatt aerosol formájában kerülhetnek a légutakba. Az aerosol részecske mérete 0,5-5 mikron. A bejuttatott anyagoktól függıen az inhalációs kezeléseknek két formáját különítjük el:



aeroion kezelés aeroszol kezelés

13.1. Aeroionterápia Aeroionterápia során természetes, vagy mesterséges úton, negatív ionokat juttatunk be a szervezetbe. Megállapították, hogy a zárt helyeken pozitív ionok túlsúlya alakul ki. A pozitív ionok hatására a komfortérzés csökken, a szellemi funkciók, a reflexek lassulnak, aluszékonyság lép fel. Ezzel szemben a negatív ionok hatására bradypnoe alakul ki, a légzés mélyebbé, egyenletesebbé válik, a csillószırök mozgása fokozódik. Javul az oxigénellátás, pszichés élénkülés, reflexjavulás következik be. A természetbeni vizeknél, vízeséseknél, zivatarok után a levegı negatív ion tartalma megemelkedik. A negatív ionok kedvezı hatását megismerve, mesterséges úton is elısegíthetjük a negatív ionok mennyiségének növekedését, például gépkocsikban, irodákban iongenerátorok alkalmazásával. Az aeroionterápiát kiegészítı kezelésként javasolják légúti megbetegedések pl.: rhinitis, asthma bronchiale, allergiás tünetek mérséklése, migrén, vegetatív labilitás és hypertonia esetén is. Az aeroion terápia nem tévesztendı össze a talasszoterápia aeroterápiájával. A talasszoterápia komplex tengeri vagy tengerparti kezelés, mely tengeri fürdést, napfürdızést, légfürdıt jelent. A légfürdızést nevezzük aeroterápiának. Aeroterápia alkalmával a légmozgás a tüdı ventillációját javítja, a vér oxigéntelítettségét növeli, az

87

idegrendszerre kifejtett hatása miatt a keringést, az anyagcserét, a közérzetet és az általános állapotot javítja. 13.2. Aeroszolkezelés Aeroszolkezelés esetén mesterségesen elıállított, kismérető, nagy felületi feszültségő, lebegı gyógyvíz vagy gyógyszeroldatködöt (aeroszolt) juttatunk a légzırendszerbe. Az aeroszol kritériuma, hogy átmérıje 30 mikronnál kisebb legyen, mivel a lebegı részecske mérete határozza meg, hogy milyen mélyre juthat be a légzırendszerbe. A 30 mikronnál nagyobb részecskék a tracheáig jutnak. Ezeket a gázszuszpenzióknak, ködöket spraynek nevezzük. A 30-12 mikron közötti aeroszolok a bronchusokig jutnak a légutakba. A 2 mikron nagyságú aeroszolok nagy része lejut az alveolusokig. A 0,05 mikron mérető aeroszolok abszorpciója a legbiztosabb. Az aerosolok mechanikai bejutásának eredményességét fokozza a légzés visszatartása, az aeroszol izotóniás koncentrációja, valamint az aeroszolban lévı gyógyszerek összetétele. Az alveolusokig való lejutást és az aeroszol minıségét leginkább a diszpergálás módja határozza meg, melynek több formája van. A gyógyszer diszpergálása történhet porlaszva, hajtógázzal, ultrahanggal. Az aeroszolok hatására fokozódik a légúti szekréció, melynek hatására könnyebbé válik a váladékok kiürülése. 13.3. Az inhaláció elınyei





a gyors felszívódás a lokális hatás magas koncentráció a megbetegedés helyén az alacsonyabb szisztémás hatás az orálisan vagy injekcióban beadott gyógyszerekhez képest

13.4. Az inhaláció élettani hatásai





mucolysis secretolysis bronchospasmolysis gyulladáscsökkentés

13.5. Leggyakrabban alkalmazott anyagok inhaláció esetén













béta-sympathomimeticumok hypertoniás sóoldat éterszerő olajkivonatok cholinerg szerek steroidok broncholytikumok mucolytikumok secretolytikumok spasmolytikus szerek antiflogisztikus gyógyszerek antibiotikumok kemoterápiás szerek

Speciális inhaláció az úgynevezett sókamra-kezelés, ahol a párolgó sótartalom fejti ki antiflogisztikus hatását.

88

Indikációk - asthma bronchiale - krónikus bronchitis Kontraindikációk - gyógyszerallergia

14. Diéta 14.1. Fogalmak A diéta: görög eredető szó. Szabályozott életmódot, szabályozott élelmezést, táplálkozást, gyógyélelmezést jelent. A dietetika: alkalmazott táplálkozástudomány, a betegség és a beteg által elıidézett anyagcserefolyamatokat vizsgálja és a dietetika alapelveit, fıbb összefüggéseit tárja fel, foglalja össze. 14.2. Története Már Hippokratész is foglalkozott a dietetikával, Győjteményének számos fejezete foglalkozik a témával. A diétás kezelés lényegét így fogalmazta meg: „Mindenekelıtt ismernünk kell az egész ember természet adta jellegzetességeit. Ezek után meg kell ismerkednünk valamennyi étel és ital, majd minden egyes étel és minden egyes ital, szer hatásával a szervezetre.” İt követte a római Aszklepiadész, aki a mozgás, a levegı, a fény, a tengeri utazás, a diétás gyógymód jelentıségét hangsúlyozta. A Római Birodalom összeomlása után inkább az arab orvosok foglalkoztak a dietetikával. Összefoglalják az étkezéssel kapcsolatos elıírásokat, és részletes útmutatást adnak az egészséges táplálkozásról, az ételek elkészítésérıl. A kereszténység idején aztán visszaesés következett, nem nagyon foglalkoztak a kérdéssel, de erre a korra tehetı a salernói orvosi iskola fénykora, ahol a gyógyítás mellett a betegségek megelızését is gyakorolták. A 18. században kiemelkedik Mátyus István (1725-1802) erdélyi orvos, akinek igen jelentıs volt a dietetika terén kifejtett irodalmi munkássága. (Diaetetica majd Ó és Új Diaetetica címő mő). 14.3. A diétás szaktanácsadás területei Két fı részre oszlik. Az egyik a primer prevenció, azaz az egészségesek körében végzendı preventív tanácsadás, felvilágosítás. Célja a rizikófaktorok kiküszöbölése, az egészséges táplálkozás elméleti alapjainak és ezek gyakorlati megvalósíthatóságának ismertetése, az egészség megóvása, alapvetı táplálkozási ismeretek elsajátíttatása, tudatos fogyasztói szemlélet kialakítása. A másik terület a szekunder prevenció, aminek a célja, hogy a korábban manifesztálódott betegség diétáját a beteg hosszútávon meg tudja tartani, az új táplálkozási forma beépüljön az életvitelébe. A páciens gyógyulása, illetve állapotromlásának megakadályozása érdekében az általános irányelvek betartásával és egyénre szabott étrendi- életvezetési tanácsot ad. Cél az állapotromlás megállítása, lehetıség szerint az egészség visszaszerzése. 14.4. A tanácsadás színterei Az egészségügyi ellátásban: fekvıbeteg-ellátás:
kórház
utógondozó intézet járóbeteg-ellátás:
szakrendelés
családorvosi ellátás

89

gondozás:
betegcsoportok
civil szervezetek
házi betegápolás Az egészségügy területein kívül:
vendéglátás
gyógyszállodák, wellness-, fitness-központok
élelmiszer kiskereskedelem
közétkeztetés
mővelıdési házak, közösségi intézmények
tápszer - és gyógyszercégek
média
oktatás
lakossági napokon történı tanácsadás

15. Aromaterápia Az aromaterápia különbözı, többnyire növényi eredető illóolajat használ. Ezek nyugtató hatásúak, esetleg neurológiai stimulánsok. A Melaleuca alternifolia illóolaja pl. az egyik leghatékonyabb légfertıtlenítı is egyben.

16. Apiterápia Az apiterápia fogalmán a méhek termékeinek gyógyító célú felhasználását értjük. A méhészeti termékekben koncentráltan megtalálhatók a növények, a növényi drogok hatóanyagai, a méhek anyagcseretermékeivel, speciális enzimjeivel és hormonjaival keverten. Farmakodinamikai hatásuk a gyógynövények hatásaihoz hasonlóak. Táplálkozásélettani szempontból jellemzıjük az, hogy koncentráltan tartalmazzák a szervezet mőködéséhez szükséges létfontosságú anyagokat. Rendszeres fogyasztásuk segíti az egészség megırzését (megelızés) és az immunrendszer erısödését.

90

17. A Gyulai Várfürdı gyógyászatának története a kezdetektıl napjainkig Gyula városának fürdımúltja egészen a török uralom elıtti idıkre vezethetı vissza. Az 1700-as évektıl folyamatos átalakuláson ment át a fürdı, egészen napjainkig. Az 50-es évek végéig a gyógyvíznek még híre – hamva sem volt, de már megfogalmazódott a gyógyvízzel való gyógykezelés fontosságának gondolata. A reumatológiai betegellátás megvalósítása dr. Aranyosi Margit nevéhez főzıdik, aki 1962 szeptemberében érkezett Gyulára az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetbıl. A mozgásszervi betegségben szenvedık szakellátását eleinte a kórház Kardiológiai Rehabilitációs Osztálya helyén végezte három asszisztens segítségével, akik végzettségüket az ORFI-ban, fizioterápiás asszisztensi képzésen szerezték meg. Az ellátásra szoruló betegek száma egyre nıtt, mely tény egyre jobban alátámasztotta, hogy a reumatológiai szakrendelést logikus áthelyezni a gyógyfürdı közelébe. Az ehhez szükséges támogatást a fıorvosnı Egészségügyi Minisztérium Gyógyfürdı Osztályánál tett közbenjárásával sikerült megszerezni, melynek eredményként elkezdıdött a gyógyászat építése. Tervezésében és szakmai kérdésekben Gyepes Miklós segítette a fıorvosnı munkáját. A reumatológiai szakrendelés és a fizioterápia átadására 1968. augusztus elsején került sor, mely a mai napon is a Várfürdı területén mőködik. Ekkor kezdıdött meg a szakorvosi rendelés a tágas rendelıben, mely mellett röntgen felvételezı, jól felszerelt elektroterápiás kezelıhelyiség, tornaterem, betegváró és kartonozó is mőködött. Rövid idı elteltével Kokas Eszter is megérkezett az ORFI-ból, mint az elsı gyógymasszır, aki fontos szerepet vállalt a helyi masszırképzés elindításában. A fent említett épületrészt a kórház bérelte a fürdıtıl, a felszereléseket, valamint a szakembereket a kórház biztosította. A gyógytornakezeléseket eleinte a gyulai 2. Számú Általános Iskola testnevelıi tartották, majd 1968-ban kezdte meg tanulmányait a Gyógytornászképzı Intézetben dr. Lúcziné Márki - Zay Eszter, majd Szászné Rózsa Erzsébet, Somogyi Irén és Somogyi Márta. Az „U” alakú épület túloldalán kapott helyet a vízgyógyászati részleg, mely teljesen a fürdıhöz tartozott. Ennek részei az iszapkezelı helyiség, a súlyfürdı medence, a gyógytorna medence, a szénsavfürdı medence, a tangentor kádak, a masszázshelyiségek, és a fogíny zuhany. A dolgozók (akik már a Várfürdı dolgozói voltak) szakmai felkészítését dr. Aranyosi Margit végezte. A gyógyászati részleg kialakításának köszönhetıen Gyulán, egyedülálló lehetıség nyílt a mozgásszervi betegek kivizsgálására, fiziko- és balneoterápiás kezelésére. A megyei betegek, és az ide utazó üdülıvendégek egyre növekvı létszáma szükségessé tette további szakorvos bevonását a vizsgálatokba, mely feladatot Dr. Buzás Erna látta el. A számottevı beteg kezelése kapcsán szerzett tapasztalatokat benyújtották az Országos Közegészségügyi Intézethez, ahol 1968-ban gyógyvízzé nyilvánították a Gyulai I. számú kút vizét. A Megyei Kórház által mőködtetett reumatológia és fizikoterápia, valamint a fürdı által mőködtetett vízgyógyászat egymással szerves egységben, közös szakmai irányítás alatt mőködött. 1966-tól, a társadalombiztosítás is támogatta a reumás betegek fürdıkezelését. A felírt kezelések száma továbbra is évrıl évre növekedett. A jól mőködı gyógyászat, egyre inkább növelte a Várfürdı népszerőségét, fıként a mozgásszervi betegségben szenvedık körében. A növekvı népszerőségnek köszönhetıen, hamarosan kevés lett a szálláshely a városban. Ezt a problémát orvosolta némiképp, az 1970. július 7-én átadott, 400 férıhelyes SZOT-MEDOSZ gyógyüdülı. Vendégei kétheti váltásban érkeztek, fedett folyosón tudtak átjárni a gyógyfürdıbe. Az ország különbözı pontjairól érkezı nagyszámú beteglétszám, valamint a megyei betegek ellátása nagy megterhelést jelentett a kizárólagos felírási jogosultsággal bíró szakorvosok számára. A növekvı beteglétszám, további szakemberek bevonását tette szükségessé. Az így kialakított szakorvosi létszám is kevésnek bizonyult a számottevı munka elvégzésére, így a SZOT és a Várfürdı között létrejött egy megállapodás, mely alapján a gyógyszálló kedvezményes belépıjegyeket vásárolhatott vendégeinek, ami már enyhítette a reumatológiára nehezedı nyomás. A kezelések száma évente 20-30000-rel, a fürdıvendégek száma pedig 130-140000-rel nıtt. Az ország legtávolabbi pontjairól érkezı vendégek vitték a Várfürdı hírét országszerte, melynek köszönhetıen országos betegellátási feladatokat ellátó gyógyfürdınek ismerte el az Egészségügyi Minisztérium a Gyulai Várfürdıt.

91

A növekvı vendégforgalom újabb szolgáltatások kialakítását tették szükségessé. Ennek értelmében növelni kellett a szakorvosok számát, 1976-ban a gyulai Megyei Kórházban átadták a 20 ágyas reumatológiai osztályt, mely a békés megyei lakosok fekvı beteg ellátását biztosította, valamint a Várfürdıben mőködı gyógyászat pihenıhelyeit is bıvíteni kellett. Így jött létre 10 év várakozás után a „Fehér terem”,melyet 1983-ban adtak át. A pihenı átadása évében került sor egy új, gyógytornaterem kialakítására, modernebb orvosi kádak beszerzésére. Átszervezıdött a betegirányítás is, melynek köszönhetıen a betegek fix idıpontot kapta a vízgyógyászati kezelésekre. A további gyógyvendég áradat ellátása érdekében további rendelıket, és fizikoterápiás részleget alakítottak ki. A fürdıorvosi feladatokat a nyolcvanas évekig dr. Buzás Erna látta el, majd 1983-tól dr. Kraszkó György. Ez a rendszer 10 éven keresztül mőködött. 1986-ban tovább bıvült a kórházi reumatológiai osztály. 1993-ban a Megyei Kórház nem finanszírozta tovább a gyógyidegenforgalomban dolgozó szakemberek munkáját, ezért az ekkor már Erkel Hotelnek nevezett gyógyszállónak saját gyógyászati részleget kellett építeni és üzemeltetni. A három orvosi rendelıbıl egy maradt meg rendelınek, a másik kettıbıl masszázshelyiség lett, két orvosi kád kapott helyet. Az egyik víz alatti vízsugármasszázs kezelésre volt alkalmas, a másik pedig szénsavas gázfürdı kezelésre. A folyosó másik oldalán egy kétágyas iszappakoló helyiséget alakítottak ki. A fizikoterápiás helyiség funkciója nem változott, csak a berendezéseket kellett pótolni (a kórház tulajdona volt). Az új gyógyászaton 3 gyógymasszır, 3 hidroterápiás asszisztens, 3 fizioterápiás asszisztens dolgozott kezdetben dr. Urbancsok Judit szakorvos vezetésével 1994-tıl. Egy évvel késıbb egy könnyőszerkezetes tornaterem is épült. 2000-ben a szállodát üzemeltetı Hunguest Hotels és a Várfürdı vezetése megállapodott a gyógyászat dolgozóinak és eszközeinek átvételérıl, így a reumatológiai szakellátás és fizioterápiás kezelés megszőnt a szállodában 2001. január elsejétıl, és beleolvadt a Várfürdı gyógyászati részlegébe. A Várfürdı gyógyászatának vezetését, valamint a szakorvosi rendelést 1999. augusztus elsejétıl dr. Urbancsok Judit végezte. Ismételten fontos újítások váltak szükségessé. A betegek egyenletes elosztásához és a társadalombiztosítás által finanszírozott kezelési jegyek pontosabb nyilvántartásához a betegirányítási program teljes átalakítására volt szükség. Új kezelési forma, a komplex fürdıgyógyászati ellátás bevezetése lett szükséges, mely személyi és tárgyi feltételeit meg kellett teremteni. 2000-tıl megindult a szakképzés is a gyógyászat átköltöztetésével, melyet a Széchenyi-terv alapú rekonstrukcióval hangolt össze a Várfürdı vezetése. 2008 végén újabb változások következtek be a Várfürdı történetében, mely hatással volt a gyógyászatra is. A betegirányítási rendszer szabályozása, nyomon követhetısége igényelt változtatást, valamint fontossá vált az egyre nehezedı gazdasági helyzetet figyelembe véve a kezelések beosztásának és a kezelıhelyek kihasználtságának maximalizálása. A fürdıbe érkezı vendégek szakvizsgálatát, a fürdıorvosi feladatokat a megyei kórház reumatológus szakorvosai látják el. A gyógyászatra érkezı betegeket 2 betegirányító fogadja és regisztrálja. A kezeléseket 15 szakképzett gyógymasszır, 9 vízgyógyászati kezelı, egy fizikoterápiás asszisztens, és egy gyógytornász végzi. A kezelések egy része a hét minden napján igénybe vehetı 8.00-16.00 h-ig: orvosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugármasszázs, iszapkezelés. A többi kezelés csak hétköznap igényelhetı: szénsavfürdı, súlyfürdı, víz alatti csoportos gyógytorna, tornatermi csoportos gyógytorna, fizikoterápia. A gyógyászat, a betegek igényeit szem elıtt tartva, magas színvonalú ellátással várja a gyógyulni vágyókat.

92

IRODALOMJEGYZÉK

1. Aubert, A.- Csapó, J. (2004): Egészségturizmus, PTE TTK Földrajzi Intézet. Pécs 2. Bálint, G. – Bender, T. (1995): A fizioterápia elmélete és gyakorlata, Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest 3. Bender, T. (1992): A fürdıkezelések hatásmechanizmusa, LAM 4. Bender, T. (2008): Gyógyfürdızés és egyéb fizioterápiás gyógymódok, SpringMed kiadó, Budapest 5. Borszéki, B. (1998): Ásványvizek és gyógyvizek, Budapest 6. Bozsóky, S., Dr. Irányi, J. (1974): Physiotherapia, Medicina, Budapest 7. Charmann, R. (1990): Bioelectricity and electrotherapy towards a new paradigm, Part 2, Cellular reception. Physiotherapy 8. Czeglédi, J. (1999): Az idegenforgalom gazdaságtana, Budapest 9. Csermely, M. (2001): Fizioterápia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest 10. Csermely, M. (2002): Gyógyfürdık és gyógyvizek- Gyógyászati centrumok az orvos szemszögébıl, White Golden Book, Budapest 11. Csermely, M. (2004): A fizioterápia kézikönyve, White Golden Book Kft, Budapest 12. Dési, I. (2002): Környezet-egészségtan, Juhász Gyula Felsıoktatási Kiadó, Szeged 13. Dobos, I. (1975): Gyógyvizek Magyarországon, Budapest 14. Durkó, K. - Dr. Urbancsok J. - Balla T. - Bagyinszki Z. - D. Nagy A. (2008): A Gyulai Várfürdı története, Gyulai Évszázadok Alapítvány, Gyula 15. Edel, H. (1991): Fibel der Elektrogymnastik und Elektrotherapie, Verlag Gesundheit Berlin 16. Fricke, R. (1990): Kryoterapie. In: Hilderbrandt, G: Physiologische Grundlagen, Thermo- und Hydrotherapie, Bslneologie und medizinische Klimatologie, Hippokrates Verlag,Stuttgart 17. Gardi, Zs. (1989): Alapozó gyógytorna elmélet és gyakorlat, OTE kézirat 18. Gömör, B. - Bálint G. (1989): Reumatológia, Medicina, Budapest 93

19. Grove, D. (1997): Magyarország páratlan természeti kincse, VÁTI, Budapest 20. Helman, C.G. ( 2000): Kultúra, egészség és betegség, Melania, Budapest 21. Illich, I. (1975): Medical Nemesis. Part 1, London, Calder and Boyers 22. Kiss, K. – Török, P. (2001): Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei, tanulmány, Budapest 23. KPMG Consulting (2002): Az egészségturizmus marketingkoncepciója, in Turizmus Bulletin, Vol. 6, No 2 24. Lengyel, M. (1992): A turizmus általános elmélete, VIVA Reklámügynökség, Budapest 25. Lengyel, M. (1999): Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz – Turizmus stratégia, Képzımővészeti Kiadó és Nyomda, Budapest 26. Mueller, H. - Kaufmann, E. (2001). Wellness Tourism: Market analysis of a special health tourism segment and implications for the hotel industry, Journal of Vacation Marketing. - Vol. 7, No 1 27. Muschinsky, B. (1984): Massagelehre in Theorie und Praxis, Gustav Fisher Verlag, Stuttgart 28. Naidoo, J. - Wills,J. ( 1999): Egészségmegırzés, Medicina, Budapest 29. Nádasdi, T.- Udud, P. (2007): Ásványvizek könyve, Aquaprofit Zrt. 30. Nemessányi, Z.-né (1998): Egészségtan, Comenius Bt., Pécs 31. Puczkó, L. – Rátz, T. (1998): A turizmus hatásai, A turizmus helye a világgazdaságban, Aula-Kodolányi János Fıiskola 32. Puczkó, L. and Bacharov, M. (2005). Spa, Bath, Thermae: What’s behind the Labels? Journal of Tourism Recreation Research, Vol. 31 33. Rókusfalvy, Z. – Kovács, Z. (1992): Egészségre nevelés, EKTF, Eger 34. Ruszinkó, Ádám. (2006) Egészségturizmus I. (oktatási segédanyag) 35. Schutyser, K. (1995): Hope and a Concept of Health Promoting Hospitals. In: Health Gain Measurements as a Tool for Hospital Management and Health Policy. Proc. Third Internat. Conf. on HPH. Linköping, Sweden 36. Senn, E. (1990): Elektroterapie, G. Thieme Verlag, Stuttgart, New York

94

37. Smith, M. K. & Kelly, C. (2005) 'Editorial', Wellness Tourism Special Edition, Journal of Tourism Recreation Research, Vol. 31, No 1 38. Smith, M. – Puczkó, L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémia Kiadó, Budapest 39. Sólyom, J. (1987): Alkalmazott élettan és kórélettan, Medicina, Budapest 40. Vajda, R. – Vadas, V. (1990): Magyarország gyógyidegenforgalma I. és II., KIT, Budapest 41. Vida, Mária. (1992) Spas in Hungary in ancient times and today, Semmelweis Kiadó, Budapest

95